ZSIDÓNEGYED

05örökség

Pest történelmi zsidónegyede a főváros egyik legrégebbi, legizgalmasabb és leghangulatosabb

városrésze.

A ma Belső-Erzsébetvárosként számon tartott terület, mind

történetileg, mind a kortárs befogadó szempontjából különleges jelenség.

Jelenség, hiszen különleges megjelenésének és

műemlék-épületeinek köszönhetően

egyedülállónak mondható Budapest más

városrészeihez képest, illetve egyéb közép-európai

nagyvárosok (Prága, Krakkó) zsidónegyedeihez

képest is.

2002-ben az UNESCO a negyedet, az Andrássy úttal együtt a világörökség részének

nyilvánította, ezzel védettség alá véve Belső-Erzsébetvárost.

Magyarországon az 1870-es évekre három zsidó vallási irányzat alakult ki.

Mindhárom irányzat zsinagógái megtalálhatók a negyedben – ezt szokták

pesti zsidó háromszögnek nevezni

A neológ Dohány utcai, az ortodox Kazinczy utcai és a második világháború előtt jórészt

a status quo ante irányzat követői által használt Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga.

A történelmi zsidónegyedet keletkezésétől kezdve,

vagyis a XVIII. század végétől nem csupán zsidók,

hanem más nemzetiségű, vallású, kultúrájú

közösségek is lakták.

Ennek a multikulturális közegnek a lenyomatait ma is láthatjuk

Belső-Erzsébetvárosban.

A századforduló környékén a negyedben jellemzővé vált a

korszerű bérházak és bérpaloták építése.  Az

építtetők és lakók között számos zsidó kereskedőt,

orvost, ügyvédet, mérnököt találunk.

Szintén ekkoriban szilárdultak meg a budapesti zsidóság

intézményi keretei, így az újonnan felépített bérházakban gyakran zsidó egyletek, egyházi-közösségi

szervezetek, intézményi székhelyek kezdték el működésüket.

Később, a XX. században a zsidónegyed helyszíne lett a zsidóüldözésnek és

a holokauszt budapesti eseményeinek.

A nyilas hatalomátvétel után, 1944 decemberében a pesti zsidónegyed

lezárt terület lett, itt állították fel a budapesti gettót.

A 60-as, 70-es években a negyed épületei egyre rosszabb állapotba kerültek, a városvezetés nem foglalkozott az értékmegőrzéssel, s ez a tendencia,

egy-egy esetet kivéve, a rendszerváltozás óta is folytatódott. 

Ugyanakkor a 2000-es évek közepétől egy másik irányú tendenciát is láthatunk, mely

leginkább a városrész megújuló kulturális, közösségi életéhez kapcsolódik.

A bontásra ítélt régi lakóépületekben megjelentek a romkocsmák és a hozzájuk

kapcsolódó kisebb műhelyek és boltok.

Kép: ciszterci szent imre gimnázium diákjaiSzöveg: haver alapítvány

2015