Ára: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

75. évf. 3. szám 2020. február 15. Svát 20. 5780.

1944. Auschwitz 2020. Budapest

75

David Olere lengyel származásúfrancia zsidó auschwitzi fogoly a Sonderkommandotagja volt. A táborban átéltekmeghatározták a háború utáni, a történészek számára forrás-értékû munkásságát. Olyanjeleneteket festettmeg, amilyenekrôl kevesen tudhattak a lágerlakók közül.Képei az AuschwitziÁllami Múzeumbanláthatók. A tetoválást viselôrab maga az alkotó.

ÚJ ÉLET2 2020. FEBRUÁR 15.

Az Alapszabály6. §-ának

módosításaA Szövetség kinyilvánítja, hogy

az Írott és a Szóbeli Tan, valaminta zsidó vallásjogi hagyományokszabályait tiszteletben tartó szer-vezetek közössége, és ezen szabá-lyok szerint mûködik. A Taghit-községek joga, hogy ezen § a)pontjában rögzítettek alapjánmeghatározzák saját vallási irány-zatukat a Tóra, a Misné Tóra, aSulchán Áruch és a Döntvény-irodalom-Kommentárok kereteiközött.

Társult tagi viszony• A Szövetség társult tagja lehet

a 6. §-ban foglalt vallási elve-ket valló – saját jogon jogi sze-mélyiséggel rendelkezô – zsidóközösség.

• A társult tag Szövetségbetörténô felvételének szabályai,eljárási rendje azonos a taghit-községek felvételi szabályai-val.

• A társult tagok nem belsô egy-házi jogi személyek, jogalanyi-ságukat nem a Szövetségtôlnyerik el.

• A társult tag jogosult a Szövet-ség Közgyûlésébe 1 (egy)képviselôt delegálni, kinekjogállása azonos a taghitközsé-gi küldött jogállásával, azaz aKözgyûlésben választó és tiszt-ségre választható.

• A 6. §-tól 17. §-ig terjedô sza-kaszokban, valamint a 18. § ésa 19. §-ban foglalt rendelkezé-sek hatálya a társult tagokranem terjed ki. A társult tagoknévjegyzéke az Alapszabálymellékletét képezi.

• A Szövetség Közgyûlése meg-szünteti a társult tag tagságát,amennyiben a társult tag jelen§ rendelkezéseinek nem felelmeg, illetve amelyik azt kéri. Amegszüntetésre a felvételre vo-natkozó eljárási rendet kell al-kalmazni.

A Közgyûlés a Bét Orim ReformZsidó Hitközség Egyesületet és aSzim Salom Progresszív ZsidóEgyesületet az Alapszabály új17/A. §-ára figyelemmel társulttagként a Mazsihiszbe felveszi.

Meghalt a kántorTulajdonképpen nem kántor volt. De az is. Idegenvezetô, tolmács is volt.

Hogy miért kántorként aposztrofálom?Mert a sors megjutalmazott egy közösségi oldalon fellelhetô „mozival”,

amikor gyermekkorom helyszí-nén, a Kazinczy utcai ortodoxzsinagóga tóraszekrénye elôtténekel egy zsoltárt.

Sir hámálajsz mimáámákim – amélységbôl kiáltok hozzád!

Úgy hetven éve egy Fisch Jó-zsef nevû, miskolci származásúkántor mûködött ebben a temp-lomban. Az Operába is hívták,csodájára jártak. „Fôimái” utánkiürült a zsinagóga. De amíg asábeszi ködüsét énekelte, emberember hátán. Állóhely is aligvolt. A Dohányból, a Rum-bachból, de távolabbról is özön-löttek a hívek, hogy meghallgas-sák.

S hogy kerül ez utóbbi most ide?Csupán azért, hogy megvallhassam: ilyen csodálatos cházóneszt (nem

cházánut!), mint amit a fent említett idegenvezetô elôadott – azóta sem hal-lottam! Ez a stílus már alig fellelhetô idehaza.

Személyesen nem ismertük egymást, sajnálom, mert tanulhattam volnatôle.

Breuer Reuvennek hívták.

kápé

Mazsihisz: Megvan az idei költségvetés,módosult az alapszabály, új tagokkal gazdagodtunk

A Mazsihisz közgyûlése elfogadta a szervezet idei költségvetését, módo-sította alapszabályát, s társult tagként fölvette soraiba a Bét Orim Re-form Zsidó Hitközség Egyesületet, valamint a Szim Salom ProgresszívZsidó Egyesületet. A legfôbb döntéshozó testület ülésén éles bírálatok ér-ték a Nemzeti Alaptantervet (NAT).

A Mazsihisz közgyûlése Deutsch László fôrabbi imájával kezdôdött, majdHeisler András elnök bevezetôjével folytatódott, aki elôször megemlékezetta pár napja tragikusan fiatalon elhunyt Reuven Breuerrôl. A fiatalembert mél-tatva az elnök elmondta: Reuven Breuer nagyszerû idegenvezetôi munkátvégzett a hetedik kerületben, és súlyos betegsége dacára is sokáig helytálltszeretett munkájában – legyen neki könnyû a föld. Heisler András gratuláltMoskovits Sándornak, aki Békéscsaba díszpolgára lett, s ugyancsak elisme-rését fejezte ki Frölich Róbert fôrabbinak, akit a neves zsidó egyetem, aJewish Theological Seminary of America díszdoktorrá fogadott.

A 2020-as költségvetésrôl szóló határozat tárgyalása során dr. Kunos Pé-ter ügyvezetô igazgató ismertette az elôzô, december 15-i közgyûlés óta szü-letett javaslatokat a témában. A holokauszttúlélôk másodgenerációja általigénybe vehetô támogatás keretösszegének esetleges emelésére vonatkozó ja-vaslatról az igazgató azt mondta: egyelôre nem tömeges az érdeklôdés a tá-

A Magyarországi Zsidó Hitköz-ségek Szövetsége nagy lépést tettazon az úton, amelynek végén va-lódi, 21. századi zsidó ernyôszer-vezetté válhat. Tagjai közé fogad-ta a progresszív, reformirányvo-nalat követô magyar zsidó hitköz-ségeket.

A progresszív és reformzsidó-ság szervezetei lassan három évti-

zede vannak jelen Magyarorszá-gon, közösségeik leglátványosab-ban abban különböznek a hagyo-mányos, neológ és ortodox zsidóközösségektôl, hogy a nôk számá-ra teljes vallási egyenjogúságotbiztosítanak.

A Heisler András vezette, döntôrészben neológ közösségekbôl állóMazsihisz közgyûlése most több-

Dr. Kunos Péter ügyvezetô igazgató (balra), Heisler András elnök(középen) és Horváth József alelnök Fotó: Szentgyörgyi Ákos

mogatásra, de ha szükséges lesz, akkor az esetleges emelés kérdésére a máju-si közgyûlésen vissza lehet térni. A napirend kapcsán Mester Tamás, aBZSH elnöke nehezményezte, hogy a Mazsihisz a turisztikai bevételbôl két-szer 45 millió forintot elvon a BZSH-tól. Kunos Péter válaszában hangsú-lyozta: ez az összeg az elôzmények ismeretében nem illeti meg a BZSH-t,amelyet egyúttal arra kért, hogy legyen tekintettel a Mazsihiszmûködôképességére. A 2020-as költségvetési tervet a közgyûlés 79 igen sza-vazattal fogadta el 2 ellenszavazat és 5 tartózkodás mellett.

A közgyûlés megtárgyalta a december 15-i ülésen már napirendre vett alap-szabály-módosítási javaslatokat, amelyeknek elfogadását Heisler András kü-lönlegesen jelentôsnek nevezte. Mint elmondta, a Mazsihiszben immár hároméve folyik az elôkészítô munka arra nézvést, hogy a neológia megmaradásá-nak érdekében módosítsák az alapszabályt, s lehetôség nyíljon változtatások-ra, új taghitközségek felvételére. Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy aMazsihisz vallási értelemben irányt vált, szó sincs vallási reformról vagy aSulchán Áruch (zsidó törvénytár) elvetésérôl. A döntés jelentôsége abban állvéleménye szerint, hogy megmarad-e a neológia ebben az éles versenyhely-zetben, amit jól jellemez, hogy egy másik zsidó felekezet – az EMIH – aMazsihisz nevéhez megtévesztôen hasonló toldalékot vesz föl a nevébe.

Az elnök hozzátette: a Mazsihisz beperelte az EMIH-et a Magyar ZsidóSzövetség és a Magyar Zsidók Szövetsége névhasználat miatt, egyúttalHeisler András arra hívta föl a figyelmet, hogy „az EMIH nem csak a nevün-ket akarja elvenni tôlünk, hanem minden mást is”. A mostani szavazás nemarról szól, hogy „a Heisler vagy a Frölich mellé kell-e állni” – fogalmazott –,és „nem is arról, hogy reformközösség lesz-e a Mazsihisz, hanem arról, hogylesz-e ötven év múlva neológia Magyarországon”.

A közgyûlés a napirendi pontot nagy többséggel elfogadta, így a Bét OrimReform Zsidó Hitközség Egyesület és a Szim Salom Progresszív Zsidó Egye-sület a Mazsihisz társult tagja lett. Az alapszabály módosításának fontos ered-ménye az is, hogy a Mazsihisz ifjúsági csoportja a korábbinál nagyobb súly-lyal vehet részt a közösséget érintô döntéshozatalokban.

Az alapszabály lényegesen változott abban a tekintetben, hogy a döntések-hez ezentúl nem az összes közgyûlési tag, hanem a határozatképesen jelenlévôk kétharmada szükséges. Ennek kapcsán kisebb vita bontakozott ki arról:helyes-e, hogy ennek következtében tehát 42 szavazattal el lehet fogadtatnilényeges döntéseket, ha a közgyûlésben csak 58 képviselô van jelen? Mire aza válasz érkezett, hogy nem a konkrét szám a mértékadó, hanem a kétharmad,s remélhetôleg ez is arra fogja ösztönözni a közgyûlési tagokat, hogy ne ma-radjanak távol a döntéshozataloktól.

A közgyûlésen szót kért Radnóti Zoltán fôrabbi, aki azt mondta: a nemrégpublikált új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kötelezô olvasmánnyá tette Wass Al-bertet, Nyírô József mûveit pedig ajánlott irodalomként tárgyalja. Mivelmindketten antiszemita nézeteket vallottak, a fôrabbi föltette a kérdést: ebbenaz ügyben mit tervez üzenni a nyilvánosságnak a Mazsihisz és a BZSH veze-tése? Ehhez csatlakozva Kiss Henriett, a Rumbach-központ vezetôje úgy fo-galmazott: a NAT-ba olyan ideológiai rendszer került be, ami az 1920-as,1930-as évek kultúrpolitikájára emlékeztet, és teret enged a gyûlöletbeszéd-nek. Válaszában Heisler András közölte: a Mazsihisz vezetése nem hagyjaszó nélkül a történteket, hiszen olyan negatív fordulat történt, amit nem lehetmegkerülni.

A közgyûlés Petrovics Péter kaposvári rabbi záróimájával ért véget.Kácsor Zsolt/Mazsihisz

Történelmi döntés: a Mazsihisz kitárta kapuit

a reformzsidó felekezetek elôtt

Tájékoztató gyógyszer- ésMRI-támogatásról

Továbbra is igényelhetô támogatás az átlagosnál drágább gyógyszerekbeszerzéséhez és magánjellegû MRI (mágneses rezonancia) vizsgálat el-végeztetéséhez, szociálisan rászoruló betegek részére. Ez a támogatás magán-jellegû és egy-egy alkalomra szól, tehát nem folyamatosan hosszabb idôre.Igényelni kortól függetlenül lehet, az ország bármely részébôl.

Részletesebb információk:

GyógyszertámogatásAz „átlagosnál drágább” megjelölést az igénylô jövedelméhez viszonyítva

értjük. Tehát például az 5000 forintos gyógyszerár annak tekinthetô egypéldául 100.000 forintos nettó munkabér vagy nyugdíj mellett. A gyógy-szertámogatás összegének felsô határa nincs rögzítve, tájékoztatásul közöljükazonban, hogy az eddigi gyakorlatban 50.000 forint volt az 1 igénylésre nyúj-tott legnagyobb támogatás.

A támogatás egy adatlap kiállításával igényelhetô, amelyhez a következôkmellékelendôk:

– havi jövedelemigazolás az igénylôrôl és az esetleg közös háztartásban élômás személyrôl,

– orvosi igazolás az átlagosnál drágább gyógyszer megnevezésérôl és szük-séges mennyiségérôl, maximum 1 hónapra,

– gyógyszertári igazolás a gyógyszer beszerzési áráról.

MRI-támogatásA támogatást olyan magánjellegû MRI-vizsgálathoz lehet igényelni, amely

rosszindulatú daganat gyanújának tisztázására szolgál, és amelyet az államiegészségbiztosítás csak túl késôi idôpontra tud vállalni. Igénylés elôtt aján-latos lehetôleg több magáncégnél érdeklôdni, mert lényeges különbségekvannak mind a vállalt határidôkben, mind az árakban.

Az említett jövedelemigazoláson kívül az igényléshez mellékelendô abetegséget igazoló orvosi lelet, valamint a szakorvos által kiállított MRI-beu-taló másolata.

Megjegyezzük, hogy a hozzánk beérkezett valamennyi személyi adatot azelôírt titoktartással kezeljük.

Egyéb felvilágosítás, valamint az igényléshez szükséges adatlap akövetkezô telefonszámon kérhetô: (06-1) 321-3497, leginkább az esti órák-ban.

séggel úgy döntött, hogy kiterjesz-ti védôernyôjét a progresszív kö-zösségekre is, a jövôben még ko-molyabban veszi ernyôszervezetiküldetését, így vált a közgyûlésután társult taggá a szervezetben aSzim Salom Progresszív ZsidóEgyesület és a Bét Orim ReformZsidó Hitközség.

A Mazsihisz kitüntetett feladatá-nak tekinti, hogy – a neológia ha-gyományosan magyar hagyomá-nyának megôrzése mellett – a vál-tozó világra nyitott zsidóság ér-dekképviseleteként a zsidóságminden irányzatát befogadó szer-vezetté váljon. (MTI/OS)

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32020. FEBRUÁR 15.

Díszdoktor lett Frölich Róbertaz amerikai JTS egyetemen

Frölich Róbert fôrabbi, a Do-hány utcai zsinagóga közösségé-nek vallási vezetôje díszdoktorikitüntetést kapott New Yorkbana Jewish Theological Seminaryof America (JTS) egyetemen. Afôrabbi személyesen vette át arangos kitüntetést az amerikaiintézményben. Gratulálunk!

Az elismeréshez gratulált az Or-szágos Rabbiképzô – Zsidó Egye-tem vezetése is, amely közölte: azORZSE számára is öröm FrölichRóbert kitüntetése, hiszen a fôrabbi az intézményben szerzett diplomát, és je-lenleg is az egyetem oktatója.

Az ORZSE a közleményében azt írta: a JTS az amerikai neológ (konzervatív,maszorti) mozgalom szellemi központja. A társadalmi haladás iránt nyitott,ugyanakkor a halákhához, a múlthoz és a hagyományokhoz is ragaszkodó zsi-dóság új szellemi vezetôit – rabbikat, kántorokat, hittanárokat, világi vezetôket,kutatókat – neveli ki. A nyugati félteke legnagyobb judaikagyûjteményével ren-delkezô könyvtára és informális oktatási rendszere szintén erôsíti az amerikaizsidó közösségeket.

Bár a JTS néhány évtizeddel fiatalabb az ORZSE elôdjénél, a tengerentúlitestvérintézmény dinamizmusa példaként szolgál számukra is – írják.

Együtt imádkozott a fôrabbiés a bíboros

Immár kilencedik alkalommal rendeztek keresztény–zsidó imaórát a bu-dapesti Avilai Nagy Szent Teréz-templomban, ahol a szertartást Erdô Pé-ter bíboros, Esztergom-Budapest érseke és Darvas István fôrabbi, azORZSE zsinagógájának rabbija vezette. A templomot szinte teljesen meg-töltötték a hívek az ökumenikus rendezvényen, amelyen Fekete László, aDohány utcai zsinagóga fôkántora énekelt Dobszay Péter orgonamûvész kí-séretével.

Az ember hajlamos lekerekítenitörténeteit, hogy az másoknakelmesélhetô, befogadható legyen. Éspersze ahány történet, annyielôzmény, annyi mesélô, amitôl az-tán vagy összekuszálódik a monda-nivaló, vagy éppenséggel összeállbelôle valami. Így van ez PokorniZoltán nyilvános vallomásával is –fogalmazott Heisler András azauschwitzi haláltábor felszabadítá-sának 75. évfordulóján az Index-nek.

Nem elôzmények nélkül állt ki csa-ládtörténetével. A XII. kerületi pol-gármestert egy feltáró történeti munkaszembesítette nagyapja tettével. Eztkövetôen Pokorni Zoltán 2019 de-cemberében felkereste Kardos Péterfôrabbit a Mazsihisz székházában. Afôrabbi és a polgármester közötti be-szélgetés annyira megrendítô és em-beri volt, hogy aki hallotta, annakPokorni ôszintesége hiteles. Még eztkövetôen is magába zárhatta volnafájdalmát, mégis inkább a nyilvánospárbeszédet választotta egy olyan bûnkapcsán, amiben nincs személyes

A szószéken Darvas István fôrabbi

Az ökumenikus imahét utolsó, nyolcadik napján rendeztek keresztény–zsidóimaórát a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz-templomban, amelyen részt vettErdô Péter bíboros-érsek és Darvas István, a Mazsihisz fôrabbija is.

Erdô Péter bíboros beszédében megemlékezett a gettó és a haláltáborok fel-szabadításának 75. évfordulójáról. Mint fogalmazott: ekkor mutatkozott meg,hogy az emberileg felfoghatatlan borzalmakon túl felfoghatatlan és titokzatos azÖrökkévaló hûsége is. Hozzátette: Isten hûségét az emberi ész megérteni alighaképes, de a hit és az örök élet reménye áttöri az emberi kisszerûség falát, és fel-villantja elôttünk azt a fényt, ami mindenen túl, a saját földi életünkön túl és atörténelmen is túl a Mindenható végtelen szeretetének gyôzelmét ígéri.

Darvas István fôrabbi a Tóra azon elôírásából indult ki, miszerint „Szeresd fe-lebarátodat, mint magadat!”, hiszen ezt a parancsot is magunkévá kell tennünk,mielôtt imádkozunk, ez a parancs a bejárat a Teremtôhöz. Hozzátette: amikor egy-más mellett, közösségben imádkozunk, akkor kiegészítjük egymást, a Teremtôpedig együttesen hallgatja fohászainkat, és jó szívvel fogadja a közösségért el-mondott imáinkat. Darvas István a zsidóság nagy tudósára, Goldziher Ignácra hi-vatkozva elmondta: a zsidó vallás nem archeológiai kérdés, nem puszta kegyeletés nem is antikvitás, hanem olyan élet, amelynek mindannyian részei vagyunk. Afôrabbi szerint ezért fontos az a tórai figyelmeztetés, hogy vigyázz magadra, óvdaz egészségedet, de ennél is fontosabb, hogy tegyél meg mindent lelkedért, mertnehezebb rendbe hozni a sebzett lelket, mint a sérült testet.

A rendezvényen jelen volt Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Öku-menikus Tanácsa (MEÖT) fôtitkára, Khaled A. László, a Magyarországi Me-todista Egyház elnöke, Kászoni-Kövesdi József, a Magyar Unitárius Egyházpüspöki helynöke, Lackner Pál evangélikus püspök, Ócsai Tamás, a Hetedna-pi Adventista Egyház elnöke, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház el-nöke és Pataky Albert, a Magyarországi Pünkösdi Egyház elnöke is.

Kácsor Zsolt/Mazsihisz

Beszélgetés a Síp utcában Fotó: Nagy Ákos

HEISLER ANDRÁS

Át tudom érezni Pokorni magányát

felelôssége – legfeljebb a nagyapját isártatlan áldozatként feltüntetô Turul-szobor körüli méltatlan csatározáskérhetô számon a politikuson. Errôlazonban akkor nem esett szó. Arrólviszont igen, hogy miként vagyunksorsközösségben, és miként lehetne,miként kellene kilépni a sérelmek és avádak 20. századi spiráljából.

***2017-ben a Német Szövetségi Köz-

társaság nagykövetének felkéréséreegy különleges helyen kellett beszé-det mondanom, a németek nemzetigyásznapján. Idézem: „…Milliók pusz-tultak el a hátországban és a fronto-kon. S ma már nehéz megállapítani,hogy a temetô halottai közül ki voltegy tébolyult rendszer aktív részese, ski halt meg egyszerû sorozottként, aháború áldozataként. Tudom, a buda-örsi katonai temetôben nyugvók más-ként haltak meg, mint az én rokonaim,

de az elvesztett szülôk, nagyszülôk hi-ánya, a pótolhatatlanság fájdalma, aháborús árvák másodgenerációs nem-zedékének szomorúsága mindnyájunkosztályrésze lett. A fájdalmak kibe-szélése a soát követô gyászmunkaegyik legfontosabb tanulsága… A nem-zetek közötti megbékélés alapja egy-más fájdalmainak elismerése, aminem annak relativizálását jelenti.Ezért soha nem szabad elfeledkez-nünk a bûnökrôl és a bûnre uszítókról,hisz nincs mód megbocsátanunk ameggyilkoltak helyett! Arra azonbanvan, hogy átérezzük a zsidó hagyo-mány tanítását a halottak végsôegyenlôségérôl. S nem, soha nem fog-juk a gyilkosokat és áldozataikategyütt siratni!”

***Igen, e szavakat zsidó vezetôként

egy német katonai temetôben mond-tam el. Igen, két évvel Merkel kan-cellár asszony Dohány utcai zsinagó-gában tett történelmi látogatása után,a modern Németország iránti tisztelet-bôl mentem el, holokauszttúlélôk cso-portjával, vezetôtársaim többségének

támogatását is magam mögött tudva.Így sem volt könnyû odaállni holo-kauszttúlélôk gyermekeként. Nemvolt könnyû megszólalni zsidóvezetôként. Nem volt könnyû a zsidónép gyilkosainak leszármazottai elôttkimondani, hogy a „pótolhatatlanságfájdalmában” ha tetszik, ha nem, osz-tozunk.

Az áldozat mindig áldozat, a bû-nös pedig bûnös marad, a kettô kö-zött nincs átjárás, e határok sohanem moshatók el.

Felmentésre és megbocsátásra semvolt erkölcsi felhatalmazásom, túlélôkleszármazottjaként végképp nincs errejogom. A „pótolhatatlanság fájdalmá-ban” viszont ott van az ártatlan utó-dok egymásra találásának reménye,hogy a brutális gyûlölet helyett amegértésen keresztül részeseivé vál-hassunk egymás életének.

Németország ezt a munkát többé-

kevésbé elvégezte: állami szinten év-tizedek óta nem kérdôjelezi meg sajátfelelôsségét a holokausztban, nemmutogat másokra, nem talál ki magá-nak fényesebb múltat, és az újabb ge-nerációk is újra és újra szembenéznekországuk és családjuk múltjának sötétkorszakával. És azt is látom, hogymég ez sem elég.

***A Mazsihisz székházában az utolsó

holokauszttúlélô rabbink, Kardos Pé-ter talán hozzájárult ahhoz, hogy apolgármester megértse: társak va-gyunk a gyászmunkában. Igen, lehet-séges, hogy tekintettel legyünk egy-más fájdalmaira. A Maros utcai vé-rengzések évfordulóján tartott meg-emlékezésen Pokorni Zoltánt felkér-ték egy beszédre, ô pedig tapinthatómegrendültsége ellenére sem hezitált– pedig választhatta volna a könnyebbutat, hiszen a Mazsihisznél tett látoga-tással letudta a maga dolgát. Mint tud-juk, nem így tett.

A városmajori kivégzések egykorihelyszínén a falak között nyoma sincsa hetvenöt évvel ezelôtti gyalázatnak,mégis a tudat, hogy ott tömeggyilkos-ság zajlott, nyomorultul ráül az em-berre. Így volt ez akkor is, amikor ajanuári megemlékezésen Pokorni Zol-tán szólásra emelkedett. A mélycsendben végigfutott rajtam, hogy én,aki egykor ott álltam a német katonaitemetôben, mennyire át tudom érezniPokorni magányát. Egy háborús bûn-tett helyszínén, ahol nagyapjáéknyolcvannégy ártatlan zsidót gyilkol-tak halomra! Lám, a Mindenható ho-gyan képes sorsközösséget teremtenie próbatételekkel.

***E sorok írásakor Jeruzsálem,

Auschwitz és Berlin között utazom.Az egykori haláltábor felszabadításá-ról mindenhol nagyszabású megemlé-kezések zajlanak. A világ legfonto-sabb vezetôi megrendítô beszédekettartanak, és fogadkoznak, hogy meg-értették a történelmi leckét. A hallga-tók meg úgy tesznek, mintha elhinnéknekik. Közben hallom és olvasom,hogy mennyien kételkednek Pokorniôszinteségében, és kérnek rajta szá-mon valóban rossz politikai döntése-ket. Pokorni könnyeivel és becsületé-vel küszködve vallott nagyapja besti-alitásáról, és a kanosszát járó politiku-son számon kérünk mindent, ami csakaz eszünkbe jut. Vajon tényleg azt azembert kell hiteltelennek nevezni, akia kitörés napja elôtt belemondja a ka-merákba, hogy „a német megszállásnem mentség, maximum magyaráz-kodás. Magyarok voltak az áldozatok,és a gyilkosok túlnyomó része szinténmagyar volt”? A bûnök kíméletlenmegvallása után vajon nem volna-eelôremutatóbb végre az együvé tarto-zás mikéntjérôl gondolkodni? Pokorniérdeme, hogy megnyitotta az ehhezvezetô utat. Most az a kérdés, hogymagányosan vágunk-e neki ennek azútnak, vagy végre balról és jobbról islesznek útitársaink.

***Mindenképpen igaza volt Kardos

Péter fôrabbinak, amikor zsinagógaibeszédében azt méltatta, hogy hosz-szú évtizedek óta nem volt példa arra,hogy magyar politikus holokausztottúlélô zsidók elôtt nyilvánosan bocsá-natot kérjen egy felmenôjének gyil-kos-nyilas múltjáért. Miközben az an-tiszemitizmus kiirthatatlannak látszik,Pokorni talán akaratlanul is élô bot-latókôvé manifesztálódott. A tudo-mány úgy tartja, hogy a kormányok-nak nincs lelkiismeretük, csak azegyéneknek. De tudjuk, a kormányokemberekbôl állnak. Ezért bízhatunkabban, hogy egész Európában eljön azidô, amikor a pillanatnyi hatalmi érde-keknél erôsebbé válik a lelkiismeretszava, ami arra késztet majd minden-kit, hogy ne csak szép szóvirágokkal,de nyílt meggyôzéssel és erélyes tet-tekkel bizonyítsák, hogy a modern,21. századi humánus Európában min-denütt emelt fôvel, hitét vállalva ésgyakorolva lehet és érdemes majdmagyar vagy európai zsidónak lenni.

Alig hittünk a szemünknek. Holokauszttúlélô hitközségi vezetô is ellátoga-tott a városmajori szélsôjobboldali rendezvényre.

A Városmajorban, a kordonon belüli területen neonáci, újnyilas és hason-szôrû csoportok várták, hogy kezdetét vegye az úgynevezett becsület napjaalkalmából meghirdetett demonstráció. A fôként fekete ruhába öltözöttrésztvevôk mellett legnagyobb meglepetésünkre a nagy tekintélyû fôrabbi,Kardos Péter is megjelent. A fôrabbi lapunknak nyilatkozva felidézte: „Anagymamámat a nyilasok, Kun páterék gyilkolták meg. Hetvenöt évvelezelôtt, 1945 februárjában pontosan itt, a Városmajorban találtuk meg aholttestét. Haslövéssel végeztek vele. 8 éves voltam akkor.” A nagymamát acsalád abban a hiszemben helyezte el az Alma utcai zsidó szeretetotthonban,hogy ott biztonságban lesz. Az otthonban élôket azonban ugyanúgykíméletlenül lemészárolták a nyilasok, ahogyan a közeli kórház védekezésreképtelen lakóit is. A vérengzés januárban történt, a temetetlen holttestek he-tekig feküdtek a városmajori parkban. Kardos Péternek nem állt szándékábanaz antifasiszta ellentüntetôkhöz csatlakozni, és a szélsôjobboldali ren-dezvénynek se ment volna a közelébe, ha nem éppen a Városmajor a helyszín.Annak idején a nyilasok pusztítottak a környéken, most pedig – mondta –„ezek masíroznak itt. Látni akartam ôket!” A kérdésre, hogy milyen érzésekkavarognak benne, a fôrabbinak könny szökött a szemébe. Szünetet tartott,majd – Pokorni Zoltán nyilas nagyapjának esetére utalva – arról beszélt, hogyfelmenôinek cselekedeteiért senki nem felelôs. Azok azonban, akik egy ilyeneseményen vonulnak, saját elhatározásukból, saját maguk cselekszenek.Sokuk családapa lesz, vagy már most is az: valószínû, hogy a gyereküket isebben a szellemiségben nevelik fel. A fôrabbi nem folytatta. Még mielôtt ademonstráció elkezdôdött volna, elhagyta a Városmajort. A nácik közül senkisem ismerte fel. Népszava

Fôrabbi a neonáci demonstráción:

„Látni akartam ôket!”

Fotó: Markoszov Szergej/Népszava

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2020. FEBRUÁR 15.

1910. január 31-én született az észak-olaszor-szági Comóban Giorgio Perlasca, az 1944-esbudapesti embermentés kiemelkedô alakja. 110éves évfordulója alkalmából érdemes emlékez-nünk a budapesti vészkorszak egyik kevésbé is-mert eseménysorozatára. Sokat írnak svájci,svéd diplomaták, különösen Wallenberg ésCarl Lutz tevékenységérôl, de Perlascáról hosz-szú idôn keresztül nem lehetett hallanunk-ol-vasnunk. Pedig ô is megérdemli! Áldásos tevé-kenységének fô színtere az Újlipótváros volt, itthozta létre a menedéket keresô zsidók számáraspanyol felirattal jelölt épületekben védett há-zait.

Hogy jöttek létre az ún. „védett házak”? Azidézôjel nem véletlen, sajnos a nyilasok sokszormegsértették a diplomáciai szokásokat, zaklattákés elhurcolták lakóikat, gyakran a Duna-partra!

Már 1944 tavaszán felmerült a fôvárosi zsidó la-kosság kényszerlakhelyre költöztetése. Több ok-ból nem került sor gettó létesítésére, de júniusban2600 – fôleg eddig is zsidók által lakott – épületetcsillaggal jelöltek meg. 7000 házból költöztek idea zsidók, az itt élôk zöme cserélt velük, de mint-egy 12.000-en maradtak. Ahol a keresztény tulaj-donosok tiltakoztak a „csillagos házzá” nyilvánításellen, ez nem történt meg, így végül a 200.000 bu-dapesti zsidó csak 1841 házban lakhatott. Kísérlettörtént a megkeresztelkedett zsidók elkülönítéséreaz izraelitáktól, de ezt nem teljesen hajtották vég-re. A korlátozások, a zsúfoltság, a rossz élelmezésmiatt a csillagos házak helyzete folyamatosanromlott, leginkább a deportálástól rettegtek. Bizo-nyos reményt jelentett a semleges országok diplo-matáinak humánus segítô tevékenysége. Wallen-berg, Lutz és mások mellett nem szabad elfelejt-keznünk a spanyol követség áldásostevékenységérôl!

Ángel Sanz Briz (1910–1980) nagykövet csak200 szefárd (spanyol eredetû) zsidó részére kapottideiglenes spanyol útlevelet, de ennél jóval többembert mentett meg, kiérdemelve a „budapesti an-gyal” jelzôt. Tevékenységének jogi alapja XIII.Alfonz, az utolsó spanyol király 1924-es rendeletevolt, amelyben bevándorlást engedélyezett az1492-ben Spanyolországból kiûzött spanyol zsi-

75 éve szabadították föl azauschwitz-birkenaui koncentrációstábort, az évforduló alkalmából Ferenc pápa fogadta a SimonWiesenthal Központ küldöttségét.Emlékezni kell a múltra, hogy sohatöbbé ne történhessen ilyen ször-nyûség, és hogy az önzô közöny ta-laján ne növekedhessen a gyûlölet –figyelmeztetett a Szentatya.

A holokauszttanulmányokkal fog-lalkozó Simon Wiesenthal Központmunkatársai világszerte az antiszemi-tizmus, a rasszizmus és a kisebbségekelleni gyûlölet leküzdéséért harcol-nak. A központ évtizedek óta kapcso-latban áll a Szentszékkel, mivel közösszándékuk egy jobb világot létrehoz-ni, ahol vallástól és társadalmihelyzettôl függetlenül mindenkit azo-nos emberi méltóság illet meg. A tole-ranciára és a kölcsönös megértésre

Magyarország egyik tudomá-nyosan legjobban feldolgozott zsi-dó temetôje Balassagyarmaton ta-lálható. Legendássá vált önkéntesgondnoka, a helyi Pro Urbe díjasKertész István (1909–1997) ne-gyedszázadon át példamutatómicveként nap mint nap rendbentartotta a különleges sírkertet.Élete egybefonódott a több ezersírkô alatt rejtôzködô hajdani hit-testvérei lelki kötelékeivel. 1992-ben alapítványt hozott létre agyarmati örökség közkinccsé téte-le érdekében.

Az alapító felkérésére ehhez amunkához csatlakozott Majdán Bé-la mûvelôdéstörténész, aki az elmúltközel három évtizedben magas szak-mai színvonalra emelve vezette aKertész István Alapítvány kulturálisörökségvédô tevékenységét. A tudo-mányos feltárás és bemutatás leg-újabb összegzése a közelmúltbanmegjelent Mûemlék zsidó temetô cí-mû, kiváló kötet. A szemet gyö-nyörködtetô kivitelben napvilágotlátott, 96 oldalas mûvet az alapít-vány gondozta.

A bevezetôben olvashatunk a tele-pülés történetében mintegy hatszázéve fontos szerepet játszó zsidóközösségrôl. Pontos számuk a kora-beli türelmi adó befizetési listái alap-ján 1771-tôl ismert, akkor a város-ban 102 fô vallotta magát izraelitavallásúnak. Ez idô tájt már mûködötta késôbbiekben nemzetközi hírûvévált jermoti jesiva. (A 19. század kö-zepén a helyi népesség 39,32%-avallotta magát izraelita vallásúnak!)Különleges kehila volt az itteni, avárosban ugyanis nagy számban él-tek a kohaniták és a léviták utódai, ésa számos kereskedô mellett a közös-ség fô karakterét a jelentôs vallás-bölcselôi réteg jelenléte jellemezte.

A korai, dominánsan ortodoxirányzat mellett a könyv bemutatja akésôbb elterjedô neológokat és az

Egy temetô üzenete

asszimiláció következtében magya-rosodottakat is. A vallásos és gazdagFelsenburg/Feledi családban leját-szódott folyamatok fölvillantásávaljól kirajzolódnak az 1867 és az elsôvilágháború közötti magyarországi„zsidó aranykorban” bekövetkezettváltozások is.

A kötet döntô részét a temetôbelifejezetek és képek adják. Elsôként amintegy három és félezer sírkôrôltud meg az olvasó sok, eddig kevés-sé ismert tényt. A török utáni újrate-lepedés kapcsán kiderül, hogy 1851és 1878 között az ortodoxia megha-tározó európai fôrabbijának, ChátámSzofernek egyik kedves tanítványa,Deutsch Aharon David vezette a he-lyi közösséget. Szó esik az 1868-banmegépült zsinagógáról is, amely Kö-zép-Európa egyik legmonumentáli-sabb ortodox bét kneszetje volt –1944-ig. A temetô, elsôként a ma-gyarországi zsidó temetôk közül,1993-ben országos mûemléki védett-séget kapott. A kötet közli a védettényilvánítás indokait, illetve a szak-emberek által elkészített sírkô-par-cella dokumentációk egy részét.

Az utolsó elôtti nagy fejezet címe:A zsidó-magyar útelágazás, a fasiz-mus. Itt például olvashatunk egy ki-tüntetett elsô világháborús magyarhôs, Boros Mór pedagógus dicste-lenné tett tragikus sorsáról is. Az ômeghurcolása jellemzi a kor visszás-ságát és embertelenségét. A vészkor-szak utáni rövid összegzés felvillant-ja a kevesek újrakezdését.

Dicsérendô újítás, hogy a történel-mi korszakonkénti, illetve vallási éstársadalmi rétegenkénti sírkôtípusokegy-egy oldal erejéig kiváló minô-ségben készített fotókon tanulmá-nyozhatók. A felvételek mellett otttaláljuk a héberbôl és jiddisbôl ma-gyar nyelvre fordított feliratokat,melyeket így az egyszerû olvasó ismegért. A nagyrészt Kopisz Attilaáltal készített, remek minôségû fény-képek emberi, személyes közelségbehozzák a kegyeleti helyet. Dr. OláhJános, az ORZSE tanszékvezetôje,egyben a szerzô hajdani tanára szak-lektorként segítette a fogalmak pon-tos magyarázatát. A keménykötésûkötetet Majdán Zsuzsanna fordítot-ta angolra. A gyönyörû könyv meg-jelenésének fô támogatója a Minisz-terelnökség volt.

Majdán Béla több évtizedes feltáróés értékmentô tevékenységénekegyik nemzetközileg is jelentôscsúcsteljesítménye a mûemléktemetôt ismertetô kötet. A PaukerNyomdában készített munka kiváló-an mutatja be a balassagyarmati zsi-dó közösség múltját, s egyben nagy-szerû alapot szolgáltat egy nonprofitszervezet keretei között végzett szé-les körû ismeretterjesztéshez.

Bárcsak minden jelentôs hazai zsi-dó temetôrôl készülne ilyen alaposés szép kivitelezésû mû!

Dr. Mohos Mária

Ne veszítsük el a holokausztemlékezetét!

A Simon Wiesenthal Központ képviselôit fogadta a pápa

kell nevelni, a vallásszabadság és atársadalmi béke elômozdítására.

Ferenc pápa fölidézte 2016-os lá-togatását az auschwitz-birkenaui lá-gerben, ahol csöndben imádkozott.Mai, rohanó világunkban nehezünkreesik megállni, magunkba nézni, csön-det teremteni, hogy meghalljuk a

szenvedô emberiség kiáltását. A fo-gyasztói kultúra verbális szinten ismegjelenik: mennyi fölösleges szót,mennyi fölösleges idôt pazarolunk til-takozásra és vádaskodásra, hány sér-tést vágunk a másik fejéhez, nemtörôdve azzal, mit is mondunk. Acsönd ezzel szemben segít megôrizniaz emlékezetet. Ha elveszítjük az em-lékezetet, megsemmisítjük a jövôt –figyelmeztetett a pápa. A 75 évvelezelôtt elkövetett kimondhatatlan ke-gyetlenség legyen felhívás arra, hogymegálljunk, elcsöndesedjünk és emlé-kezzünk. Szükségünk van erre, hogyne váljunk közömbössé.

A világ számos részén aggasztómódon terjed az önzô közöny, amimiatt csak a nekünk kényelmes dol-gokkal foglalkozunk. Az élet akkorjó, ha nekünk megfelel, és amikor va-lami nincs rendben, akkor elszabadul

a düh és a gonoszság, jó táptalajt te-remtve ezzel a részrehajlásnak és apopulizmusnak, amit magunk körüllátunk. Ezen a talajon pedig gyorsannövekszik a gyûlölet. Nem is olyanrégen tanúi voltunk az antiszemitiz-mus barbár kegyetlenségének. Sohanem fáradok bele, hogy határozottanelítéljem az antiszemitizmus mindenformáját – jelentette ki Ferenc pápa. –Ahhoz, hogy a gyökerénél kezeljük aproblémát, meg kell mûvelnünk azt atalajt is, ahol a gyûlölet nô, és el kellvetnünk a béke magvait. Az integrá-ció, a másik ember keresése és megér-tése révén tudjuk jobban védeni ön-magunkat.

A pápa emlékeztetett a II. vatikánizsinat Nostra aetate kezdetû nyilatko-zatára, amely hangsúlyozza: egyre in-kább föl kell fedeznünk és mindenkiszolgálatába kell állítanunk a zsidókés a keresztények közös gazdag lelkiörökségét. Ma ez a fô feladatunk: nemelhatárolódni és kizárni, hanem köze-ledni és befogadni; nem erôdemon-stráló megoldásokat keresni, hanem aközeledés folyamatait elindítani. Hami nem tesszük meg, akik hiszünkÔbenne, aki a mennyekben megemlé-kezett rólunk és szívén viselte gyen-geségeinket, akkor ki fogja megtenni?A pápa fölidézte a Kivonulás könyvé-nek gondolatait: „Isten meghallottapanaszukat, és Isten megemlékezettaz Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbalkötött szövetségrôl. Jóakaratúan te-kintett le Izrael fiaira, és felismerte…”(Kiv 2,24–25) Mi is emlékezzünk amúltra, és viseljük szívünkön aszenvedôk helyzetét. Így mûveljük atestvériség földjét. A pápa a SimonWiesenthal Központ küldöttségétôlegy békésebb világ megteremtésénekkívánságával búcsúzott: Sálom! Va-gyis: Békesség!

A Simon Wiesenthal Központ nem-zetközi zsidó szervezet, amelyet azemberi jogok védelmére hoztak létre.Célja az emberi jogok és méltóságelômozdítása, a zsidók biztonságánakvédelme az egész világon, valamint aholokauszt emlékének átadása akövetkezô nemzedékeknek azért,hogy hasonló tragédiák soha többé nefordulhassanak elô. A szervezet Si-mon Wiesenthalról kapta nevét, akitúlélte a soát, és élete hátralevô részétannak szentelte, hogy adatokat gyûjt-sön a náci bûnösökrôl, és bíróság eléállítsa ôket.

Magyar Kurír

110 éve született Giorgio PerlascaSpanyol védett házak

dók utódainak, azaz minden szefárdnak. IlyenekMagyarországon nagyon kevesen éltek, de a jóin-dulatú spanyol tisztviselôk igyekeztek a kedvez-ményt kiterjeszteni, végül a menedéket kapókzömmel askenázi eredetû zsidók voltak.

Amikor Brizt a front közeledése miatt hazaren-delték, az olasz Giorgio Perlasca (1910–1992) vet-te át a feladatát. Ô kereskedô volt, munkája kötöt-te a magyar fôvároshoz. Bár fiatal korában Musso-lini híve volt – ezért Franco oldalán harcolt a spa-nyol polgárháborúban –, de az olasz „kiugrás” utána németek ellen fordult, akik erre le akarták tartóz-tatni. Sanz Briz mentette meg, spanyol állampol-gárságot, majd követségi megbízatásokat szerezveneki. Erre hivatkozva követségi tanácsosként lépettfel zsidó védencei érdekében. Spanyolnak mondtamagát, keresztnevét Jorge alakban használta. Be-költözve a spanyol követségre, több mint 3000menlevelet osztott ki. (Ebbôl 352 spanyol útlevél

és 1898 spanyol védlevél volt eredeti). Spanyolvédett házakat állított fel, és ezeket bátor személyefellépésével oltalmazta. Elérte, hogy a spanyolvédleveleket a nyilasok végig figyelembe vették,míg a többi államét nem, ami sok halálos áldoza-tot jelentett.

1944 augusztusában, amikor Wallenberg meg-kezdte budapesti tevékenységét, a Zsidó Tanácsnéhány Pozsonyi úti csillagos házat kiürített aSvédországba kivándorlási engedélyt kapott zsi-dók számára. Ezek voltak az elsô ún. „védett há-zak”, amelyeket ôsszel több tucat követett.Belôlük alakult ki a Pozsonyi út környékén az ún.„kisgettó” vagy „nemzetközi gettó” lakossága.1944 novemberében 15.000 zsidó költözhetett ide,felük svájci, 4500 svéd és 100 spanyol védelemalatt állt. (Ezekben a lakásokban addig 3800-anlaktak!) Eredetileg csak a Szent István park 35.számú ház volt spanyol védettség alatt, késôbb 7másik is. Ez a lakók számát tekintve nem kevés,hiszen Svájc majdnem 8000 védettje 70 házba szo-rult! Spanyol védett ház lett még a Csanády u. 20.,a Pannónia u. 44., 48., a Návay Lajos (ma BudaiNagy Lajos) u. 4., a Tátra u. 18., 28. és a Phônix(ma Wallenberg) u. 5.

Miután az eredeti menlevelek mintájára az ellen-állási mozgalom sokat hamisított, késôbb ezeket anyilasok egyáltalán nem vették figyelembe, és a„védett házakban” élôket zaklatták, elhurcolták,gyakran meggyilkolták, pl. Richter Gedeont is aDunába lôtték. Hiába volt neves tudós, gyártulaj-donos és kormányfôtanácsos, még 1939-es kike-resztelkedése sem mentette meg! Ezért a diploma-ták úgy döntöttek, hogy hozzájárulnak a lakóknakaz erzsébetvárosi „nagygettóba” viteléhez. Erre ja-nuárban került sor, de már csak a Pozsonyi út pá-ratlan oldalát tudták bekísérni, a többség a lipótvá-rosi házakban szabadult fel.

A különbözô diplomaták embermentô tevékeny-ségének gazdag irodalma van, a két spanyol meg-bízotté csak az utóbbi évtizedekben kerültelôtérbe. Sanz Briz és Perlasca utcát, emléktáblát,illetve szobrot kapott Budapesten. Perlasca szobraaz Olasz Intézet elôtt áll, ha arra járunk, hajtsunkfejet az emléke elôtt, megérdemli!

Róbert Péter

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52020. FEBRUÁR 15.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SS

A világ velünk?

A világ velünk – ez a JediótAhronót napilap egyik számának kétkülsô lapját borító óriásszöveg, amintaz a képen látható.

Királyok, hercegek, grófok, minisz-terelnökök érkeztek Izrael fôvárosá-ba, hogy velünk emlékezzenek azauschwitzi haláltábor felszabadításá-nak 75. évfordulóján.

Angolok, franciák, németek, tucat-nyi állam és nemzet vezetôi, köztükÁder János magyar köztársasági el-nök úr, akinek ezen a szerény blogonköszönjük meg a magyarul olvasóknevében, lakjék bármilyen drága szál-lodában Jeruzsálemben (amelyet va-lószínûleg izraeli vendéglátói javasol-tak neki, a biztonsági követelményekmesszemenô figyelembevételével).

Remélem, hogy a protokollbeszéde-ken túl arról is esett szó, hogy ismét tá-madt egy hatalom, amelynek vezére ottôrjöng a képernyôk elôtt: Ausradieren!– csak nem németül, mint egykor aFührer, hanem ékes perzsa nyelven,mert most ô az ajatollah.

A nyelv, az öltözet, a jelkép válto-zott. A tartalom maradt. Kiradírozni,letörölni. Ezúttal Izraelt, a térképrôl.

Legutóbb Simon Peresz egykori ál-lamelnök és miniszterelnök temetésén

Sírkeresô a legújabb találmány

Leleményes vállalkozók arra építettek startupot, hogy vannak, akiknehezen igazodnak el a sírok között, vagy túl messze laknak szeretteiknyughelyétôl. Kézenfekvô, hogy éppen zsidóknak jutott eszükbe ez az öt-let, hiszen sok zsidó temetôben nem könnyû eligazodni, sem nálunk, semIzraelben. Az alkalmazás egyelôre csak Izraelben mûködik, de idehaza ishasznos lenne.

Itt a lehetôség a fôrabbinátushatalmának megtörésére

Nem csitul a fôrabbi botrányaA Jerusalem Post

egyik szerkesztôségivezércikkében JichákJoszef izraeli fôrabbilemondatását követeli,mert – érvel az újság –a bevándorlókra tettvállalhatatlan kijelen-tései miatt nem szol-gálhatja tovább val-lási vezetôként Izraelt.A botrányt a fôrab-bi azon megjegyzéseokozta, amelyben iz-raeli állampolgárokszázezreinek kérdôjelezte meg a zsidóságát pártpolitikai okok miatt.

„Itt a lehetôség Izrael politikai vezetôi számára, hogy összefogjanak ésmegtörjék a fôrabbinátus monopolhatalmát” – olvasható a Jerusalem Postszerkesztôségi vezércikkében. Mint a lap írja: „Amit Joszef mondott, az a végsôindok arra, hogy a fôrabbinátus megszûnjék, és az olyan rabbik, mint ô, nekaphassanak tovább az államtól fizetést. Ha van a kormánynak méltósága, akkorelmozdítja Joszefet a pozíciójából, mert nem szolgálhat tovább Izrael fôrabbi-jaként.”

Jichák Joszef szefárd fôrabbit azért érik bírálatok a kormány és szinte mind-egyik politikai erô részérôl, mert egy beszédében a volt Szovjetunióból érkezettbevándorlókat gyalázta. Mint mondta, „a hazatérési törvény alapján gojokszázezrei, tízezrei érkeztek Izraelbe. Sok nem zsidó él itt, köztük kommunisták,vallásellenesek és vallásgyûlölôk, akik egyáltalán nem zsidók, hanem gojok, ésolyan pártokra szavaznak, amelyek az ultraortodoxok és a vallás ellen bujtogat-nak.” A fôrabbi szerint „éppen azért engedték meg nekik, hogy bevándoroljanakIzraelbe, hogy ellensúlyt képezzenek az ultraortodoxok ellen”.

Az ügy olyan hatalmas hullámokat kavart, hogy Benjámin Netanjahu ügy-vivô miniszterelnök is megszólalt. A kormányfô a fôrabbi megjegyzéseit fel-háborítónak és helytelennek nevezte, s hozzátette: „a volt Szovjetunióbólérkezettek áldást jelentenek Izraelnek és a zsidó népnek, így kormányom továbbra is ottani testvéreink bevándorlásáért és befogadásáért dolgozik”.

Beni Ganz, a Kék-Fehér Párt vezetôje szerint Jichák Joszef bocsánatkérésseltartozik a szavai miatt. A fôrabbi lemondását követeli Avigdor Liberman, aJiszráel Beitenu párt vezetôje, aki Jichák Joszef szavait antiszemitának ésrasszistának minôsítette.

Az izraeli Védelmi Minisztériumbejelentése szerint sikerült cél-pontok megsemmisítésére képes ésolcsón üzemeltethetô lézerágyútkifejleszteni. Az új fegyver átírhat-ja az eddigi játékszabályokat,mert a fény sebességével csap le azIzrael felé irányzott lövedékekre:rakétákra, drónokra, aknalövedé-kekre egyformán.

Áttörést értek el a lézerfegyver-fejlesztésében az izraeli hadiiparmérnökei – jelentette a Ynet. A lapszerint az új fegyver átírhatja az ed-digi játékszabályokat, mert a fénysebességével csap majd le az Izraelfelé irányzott lövedékekre: rakéták-ra, drónokra, aknalövedékekre egy-formán.

Évtizedek óta kísérleteztek Izrael-ben a lézersugár erejének hadrendbeállításával, s az utóbbi hetekben áttö-rés született, ugyanis a védelmi mi-nisztérium bejelentése szerint sike-rült célpontok megsemmisítésére ké-pes és olcsón üzemeltethetô lézer-ágyút kifejleszteni.

Várhatóan még fél évig tartanak alaboratóriumi tesztek, melyek után

A Gravez egy – egyelôre az izraeli zsidó temetôkhöz – fejlesztett navigáci-ós alkalmazás. A név is erre utal, hiszen az nem más, mint az angol graves(sírok) szó afféle alternatív helyesírással, illetve a szintén izraeli navigációsapp, az idôközben a Google által felvásárolt Waze neve is belelátható. Amunkához drónnal készült légi fotókat, GPS-adatokat is felhasználnak, éspersze a temetôi nyilvántartások bejegyzéseit is. Az app megmutatja a vízvé-teli helyeket és a parkolókat, látható továbbá, hogy merre lehet kerekesszék-kel közlekedni.

Guy Liany és Israel Gold 2017-ben alapított cége ma már 12 embert fog-lalkoztat, és 1,3 millió sírt térképezett fel, vagyis az izraeli nyughelyek 40százalékát. Az app ingyenes, szeptemberi bevezetése óta 35 ezren töltötték le.A funkciók egy része a szolgáltatás weboldalán is elérhetô.

Az alkalmazás segítségével kikereshetô egy temetés megrendelésekor,hogy hol van még szabad hely valamelyik hozzátartozó sírjának közelében.Aki pedig nem tudja, merre van eltemetve valamelyik rokona, annak nem kellaz összes temetkezési vállalatot végigkérdeznie, elég a Gravezbôl kikeresnieaz adatokat. Az app annyira hasznosnak bizonyult, hogy már a temetôi dol-gozók is használják a tájékozódáshoz.

A két vállalkozó azt tervezi, hogy idén az összes izraeli sír bekerül az al-kalmazásba, s további szolgáltatásokat is beépítenek: összekötnék a rend-szert a helyi árusokkal, szolgáltatókkal. Az app iránt már külföldrôl isérdeklôdnek: hollandiai és franciaországi zsidó temetôk tervezik megren-delni a feltérképezést.

Lézerágyút fejlesztettek

Lézeres légvédelmi rendszer Illusztráció: Védelmi Minisztérium/Izrael

az Elbit Systems és a Rafael nevûhaditechnológiai vállalat létrehozzaaz új fegyver prototípusát. Az év vé-gén az ország déli részén, a gázai ha-tárnál valószínûleg már élesben vizs-gálhatják az elsô, még kísérleti esz-közöket.

A lézerágyú a tervek szerint alkal-mas lesz a 40 kilométernél rövidebbhatótávolságú rakéták és aknalöve-dékek semlegesítésére, valamintdrónok és páncéltörô rakéták kivédé-sére is. A további fejlesztési elképze-lések olyan lézerfegyvert is felvázol-nak, amely a hosszabb hatótávolság-ról, akár több száz kilométerrôl, vagyis Szíriából és Libanonból elin-dított rakéták ellen is hatásos lesz.Szintén lézervédelemmel kívánjákmajd ellátni a gyalogos egységeketszolgáló harckocsikat és egyéb kato-nai jármûveket.

A lézerágyú hátránya, hogy opti-kai mérôeszközei felhôs idôben nemmûködnek, azonban a Ynet szerintrepülôgépekre vagy más légi eszkö-zökre telepítve ezt a hátrányát is ki-küszöbölhetik. Az izraeli légierônélazt tervezik, hogy a Herkules

repülôgépeket már jövôre ellátjákezzel az eszközzel a fejlesztési folya-mat részeként.

Álmainkat és vágyainkat követveelôször közeledünk határozottan egyolyan energiahatékony fegyverrend-szer kidolgozásához, amely nemrepülô fémdarabokat alkalmaz – nyi-latkozta Dubi Oszter, a fegyvertkifejlesztô csoport vezetôje a lapnak.A lézert manapság már használjákaz iparban, többek között az autóhe-gesztéshez, de csak néhány kilowattteljesítménnyel, a lézerrel lövéshezviszont több tucat kilowattos teljesít-mény szükséges. Az általunk kifej-lesztett eszköz elektromos lézer, nema veszélyesnek és kevésbé hatékony-nak bizonyult vegyi lézeren alapszik.Célunk körülbelül száz kilowatt el-érése, amellyel már pontosan lehetmegcélozni az akár öt km-nél ismesszebb lévô objektumot – tettehozzá.

Az új, lézeres védelmi rendszervárhatóan rövid távon kiegészítimajd a már kiépített rakétaelfogórendszereket, a többi között a Vasku-polát. A védelmi tárcánál fontosnaktekintik a lézereszköz gyors kifej-lesztését, mivel mindössze egy-kétdollárba kerül majd vele egy lövés,míg az eddigi eszközökkel több ezerdolláros elfogórakétákat indítanakútnak az ellenséges célpontok ellen.

Az új fegyver úgy mûködik, hogya nagy teljesítményû lézernyaláb be-fogja a rakétát, felmelegíti, és a löve-dék néhány pillanat alatt megsemmi-sül. A lézerágyú további elônye a ha-gyományos, elfogó rakétákkal mû-ködô rendszerekkel szemben, hogysoha nem fogy ki belôle a lôszer.

Miközben egy 300 kilométerrôlérkezô rakéta elleni elfogórakétánakkörülbelül 5 perc repülés kell, amígeléri az ellenséges rakétát, és rövi-debb távolságok esetén is több má-sodpercre vagy egy percre van szük-ség, addig a lézerágyú a fény sebes-ségével szinte azonnal eléri és elta-lálja a célt.

A védelmi minisztérium kutatás-fejlesztési igazgatója, Janiv Rotemdandártábornok elmondta, hogy ed-dig mintegy százmillió sékelt (csak-nem 8,5 milliárd forint) fektettek bea fegyver fejlesztésébe. A teljes lé-zerfegyveres védelem kiépítése Izra-el határainál több százmillió sékelbefog kerülni. (MTI)

jelent meg nálunk egy-szerre ennyi potentát;korábban pedig JichákRábin temetésén.

Csak nekem tûnikfel, hogy csak akkorlátogatnak meg min-ket, ha vagy temetünk,vagy gyászolunk? Pe-dig ugyanezzel azerôfeszítéssel megold-hatnák az elpusztításunkra feleskü-dött „palesztin” és világterror problé-máját is, hogy elejét vegyék egy szik-rának, amely egy Jeruzsálemért ki-robbanó nagy háború tüzét boríthatjaa világra.

(Ehhez elég lenne – ne adj’ Isten –egy földrengés, amely romba döntiegyik vagy mindkét mecsetet a Temp-lomhegyen: erre közel száz éve, 1929-ben volt példa.)

* * *A hadüzenet nélküli rakétaháború

másfél évtizede folyik ellenünk. Na-gyobbrészt a Gázai övezetbôl, kisebbrészt Libanonból. Utóbbi a sokkal ve-szélyesebb.

Bô kilenc éve vetettük be kísérletijelleggel a Vaskupola ellenrakéta-rendszert. (A Vaskupola – Iron Dome,héber nevén Kipát bárzel – a rendszerneve. Maga a rakéta a Tamir névrehallgat.) A legutóbbi idôkig hatásfoka80-85 százalékos volt. A legutóbbifejlesztés szerinti változat eléri vagynagyon megközelíti a 100 százalékot.

Az újabb védelmi hírek közé tarto-zik az F35i típusú, Izraelben Adir né-ven nevezett csúcstechnológiás harcigépekbôl álló immár másodikrepülôszázad hadrendbe állítása aNegevben lévô Nevatim légi bázis-ban. Az F35 után álló kis „i” az izrae-li pluszfejlesztést jelenti, amellyel agép mûszaki paramétereit a speciálisközel-keleti követelményekhez igazí-tották hozzá.

Ha a repülôgépet az elsô világhábo-rúban vetették be elôször, a mai érte-lemben vett rakétákat pedig a máso-dikban, úgy az irányított fénysugaratalkalmazó lézer a 21. század fegyve-re, bár a náci német propaganda már aháború utolsó éveiben fenyegetôzött a„halálsugár” (Todesstrahl) bevetésé-vel.

Mi senkit sem fenyegetünk: minketfenyegetnek. Az izraeli–amerikai fej-lesztésû lézersugaras fegyver a lézerkoncentrált fényenergiájával találja elés robbantja fel a felénk közeledô el-lenséges rakétát, drónt, vagy akárbombázó repülôgépet.

Elônye: egy lézerágyúval korlátlanszámú célzás lehetséges, mindaddig,amíg az azt tápláló energiaforrás ren-delkezésre áll. A tetszôleges szögbenforgatható fegyverrel egyszerre tíze-sével közeledô rakéta is „leszedhetô”,a levegôben felrobbantható. Ezzel el-lentétben a Vaskupola Tamir rakétáiegyenként több tízezer sékelbe kerül-nek.

Hátránya: hatótávolsága egyelôrenem több, mint 3-4 kilométer. Demindenképpen ez a jövô fegyvere.Néhány éven belül totális, százszáza-lékos légvédelmi kupolát képezhet Iz-rael fölött.

Adná a Jóisten, hogy eljönne egyolyan világ, amelyben a lézert és atechnika egyéb áldásait csak békés cé-lokra lehetne használni!

Halmos László

Jichák Joszef Fotó: Marc Israel Sellem /The Jerusalem Post

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2020. FEBRUÁR 15.

Tisztelt egybegyûltek, barátaim,egyike vagyok a ma még élô keve-seknek, akik a felszabadítás elôtticsaknem utolsó pillanatig ezen a he-lyen voltak. Január 18-án kezdôdöttaz auschwitzi táborból való ún. eva-kuálásom, amely hat és fél nappalkésôbb rabtársaim több mint feleszámára halálmenetnek bizonyult.Együtt voltunk a 600 fôs oszlopban.A következô évfordulót minden va-lószínûség szerint már nem éremmeg. Ilyen az emberi törvény.

Ezért bocsássátok meg nekem,hogy abban, amirôl beszélek, leszegy kis meghatódottság. Az, amirôlbeszélni szeretnék, elsôsorban a lá-nyomnak, a leányunokámnak szól,akinek köszönöm, hogy itt van a te-remben, a fiúunokámnak: azokragondolok, akik a lányom, az unoká-

A nyilasok és az amerikaiakis megdézsmálták a második

„aranyvonat” tartalmát75 éve, 1945. január 23-án hagyta el Magyarországot a második

„aranyvonat”, amely túlnyomó többségében a deportált zsidóktól a magyarhatóságok által elkobzott javakat szállította nyugatra.

A második világháború utolsó hónapjaiban a közeledô szovjet csapatok elôlaz ország értékeit vasúton menekítették nyugat felé, ezeket a szerelvényeketemlegették késôbb „aranyvonatként”.

Az elsô aranyvonaton a jegybank 29 tonna aranya, valuta- és részvényál-lománya mellett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, köz-

gyûjtemények (Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia)értékeit, többek között Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarudat,valamint állami kezelésû letétállományokat, köztük zsidó eredetû vagyont iselszállítottak.

Ezek a kincsek két részletben hagyták el az országot, az elsô szerelvény 1945.január 17-én, a második január 23-án indult a fertôbozi vasútállomásról. Avonatokon utazott a jegybank 230 tisztviselôje és családjuk is, összesencsaknem hétszáz ember.

A rakományt Bécsújhelyen megerôsített német ôrség várta, a végállomás aközép-ausztriai Spital am Pyhrn kisváros lett. A vasútállomásról szánkókon ahelyi kolostori kriptába vitték a 600 ládányi aranykészletet és a bankjegyeket,valamint az iratokat.

Spitalt az amerikai hadsereg szabadította fel 1945. május 7-én, egy héttelkésôbb az értékeket négy banki tisztségviselô kíséretével Frankfurt am Mainbaszállították.

Az ausztriai amerikai katonai kormányzat Quandt Richárdot, az MNB egyko-ri vezérigazgatóját bízta meg a bizalmi vagyongondnoki teendôk ellátásával.

Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 júniusában Washingtonban megállapodottaz amerikai kormánnyal a jegybank aranykészletének és más értékeknek a visz-szaadásáról.

A 2696 aranyrúd és a 40 zsák érme augusztus 6-án érkezett Magyarországra,ez lett az augusztus 1-jén bevezetett új fizetôeszköz, a forint fedezete; késôbb amúzeumi kincsek zöme is hazakerült.

A másik aranyvonat túlnyomó többségében a deportált zsidóktól a magyarhatóságok által elkobzott javakat szállította. A kincseket, mûkincseket elôbbZirc közelében, majd a Sopron melletti Brennbergbányán gyûjtötték össze.

A koncentráció felügyeletével megbízott nyilas kormánybiztos, Toldy Árpádnyugalmazott csendôr ezredes saját egzisztenciáját akarta megalapozni, ezértembereivel különválogatta a drágaköveket, ékszereket, és a Brennbergbányánálveszteglô vonatot otthagyva, teherautón Svájcba indult.

Toldyékat Nyugat-Ausztriában fogta el a francia hadsereg, a kincseket vissza-juttatták Magyarországra.

Az aranyvonat, amelynek ideiglenes parancsnokává Avar László egykori zen-tai polgármestert nevezték ki, 1945. március 30-án indult Ausztriába. A rajtaszállított értékek szinte sértetlenül jutottak el május 16-án a Salzburg közeliWerfenbe, ahol néhány napig magyarok és amerikaiak közösen ôrizték.

A magyar személyzetet ezután leparancsolták, s a szerelvény amerikaifennhatóság alatt júliusban érkezett meg Salzburgba. Itt amerikai fôtisztek egészsora „igényelt” a magyar zsidók vagyontárgyai közül, a nyár folyamán többközlegény is betört a raktárba.

Az igazi problémát azonban az jelentette, hogy bár az amerikaiak természete-sen pontosan tudták, honnan jött a vonat és kiknek az értékei vannak rajta, avagyont „azonosítatlan eredetûnek” minôsítették.

A szerelvényt a magyar kormány és a magyar zsidó szervezetek kéréseellenére sem voltak hajlandóak visszaküldeni, a magyar zsidók vagyonát azerôteljes nemzetközi tiltakozás ellenére az ENSZ Menekültügyi Szervezeténekilletékességi körébe utalták.

Bill Clinton elnöksége idején, 1998-ban amerikai tényfeltáró bizottság állapítot-ta meg: a katonai hatóságok nem tulajdonítottak kellô fontosságot a zsidó vagyontulajdonosaikhoz való visszajuttatásának, s a vonat kincseit ausztriai hadosztályukmegdézsmálta, az értékek egy része amerikai tábornokok lakásába került.

2001-ben holokauszttúlélôk pert indítottak az amerikai kormány által visz-szatartott vagyonrész ügyében. A károsultak kárpótlására 2005-ben alapítványthoztak létre, amelynek 25,5 millió dollár állt rendelkezésére az amerikai költ-ségvetésbôl.

A pénzt a magyar holokauszttúlélôkrôl gondoskodó egyesült államokbeli,izraeli, magyar, kanadai és egyéb szervezetek között osztották szét. (MTI)

A Nemzetközi Holokauszt Emléknapon Auschwitz-Birkenauban el-mondott beszédnek a Polityka c. lengyel hetilapban megjelent kivona-ta. Ne legyetek közömbösek – szólított fel Marian Turski volt ausch-witzi fogoly, aki részt vett az Auschwitz-Birkenau tábor felszabadítá-sának 75. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Marian Turski 1926. június 26-án született a mai Litvániában levôDruskiennikiben. 1942-tôl az akkor Litzmannstadtnak nevezett Lódzgettójában élt. 1944 augusztusában deportálták az auschwitzi kon-centrációs táborba. 1945 tavaszán túlélte a koncentrációs tábor voltfoglyainak Auschwitzból Buchenwaldba tartó halálmenetét. 1958-tóla Polityka történelmi rovatának vezetôje. Aktív résztvevôje számoszsidó szervezetnek. 2009-tôl a Lengyel Zsidók Történeti Múzeuma ta-nácsának elnöke.

im kortársai, azaz az új nemzedékre,különösen a legifjabbakra, az egé-szen fiatalokra, akik még náluk is fiatalabbak.

Amikor kitört a világháború, tizen-éves voltam. Az apám katona volt, éssúlyos tüdôlövést kapott. Ez csalá-dom drámája volt. Anyám al e n g y e l – l i t v á n – b e l o r u s zhatárvidékrôl származott, amit elön-töttek a hadseregek, oda-vissza mo-zogtak, raboltak, erôszakoskodtak,falvakat gyújtottak fel, hogy semmise maradjon azoknak, akik utánukjönnek. Mondhatom tehát, elsôkézbôl tudtam, apámtól és anyámtól,mi a háború. De mindannak ellenére,hogy az csak 20, 25 éve volt, olyantávolinak tûnt, akár a 19. századi len-gyel felkelések, vagy a francia forra-dalom.

Amikor ma fiatalokkal találko-zom, tisztában vagyok azzal, hogy75 év után kissé unják ezt a témát: aháborút, a holokausztot, a soát, azemberirtást. Megértem ôket. Ezértmegígérem, fiatalok, hogy nem aszenvedéseimrôl mesélek. Nem me-sélek nektek arról, mit éltem át, az énkét halálmenetemrôl, arról, hogyamikor véget ért a háború, 32 kilósana kimerültség és az élet végén jár-tam. Nem mesélek arról, ami a leg-rosszabb volt, azaz a hozzám legkö-zelebb állóktól való elválásról, ami-kor a szelektálás után megérzed, mivár rájuk. Nem, nem fogok errôl be-szélni. A lányom nemzedékével ésaz unokáim nemzedékével róluk ma-gukról szeretnék beszélni.

Látom, itt van velünk Ausztria el-nöke, Alexander Van der Bellen úr.Emlékszik ugye, elnök úr, amikorfogadott engem és a NemzetköziAuschwitz Bizottság vezetôségét, ésazokról az idôkrôl beszéltünk? Ön akövetkezô megfogalmazást használ-ta: „Auschwitz ist nicht vom Himmelgefallen.” Auschwitz nem az égbôlpottyant le. Azt mondhatnám, ahogynálunk mondják: ez nyilvánvaló evi-dencia.

Hát persze hogy nem az égbôlpottyant le. Banális állításnak tûnhet,de mély és a megértéshez nagyonfontos gondolati rövidítés van benne.Menjünk vissza egy pillanatra gon-dolatban, képzeletben a harmincasévek Berlinjébe. Majdnem a városközepén vagyunk. A kerület neve:Bayerisches Viertel, Bajor kerület.

A 11. parancsolatMarian Turski beszéde

Három megállóra a Kuddamtól, aZootól. Ahol ma a metróállomásvan, ott van a Bayerischer Park, aBajor park. És ezeknek a korai 30-aséveknek egy napján a padokon fel-irat jelenik meg: „Zsidóknak tilosezekre a padokra ülni.” Azt mond-hatnánk: ez kellemetlen, nem fair,nem oké, de végül is annyi pad van akörnyéken, le lehet valahova másho-va ülni, nem egy szerencsétlenség.

Ebben a kerületben zsidó szárma-zású német értelmiségiek laktak. Al-bert Einstein, a Nobel-díjas NellySachs, a gyáros politikus, WaltherRathenau külügyminiszter. Aztán azuszodában megjelent egy felirat:„Zsidóknak ebbe az uszodába tilos abelépés.” Megint azt mondhatjuk: eznem valami kellemes, de Berlinbenannyi a hely, ahol fürödni lehet, any-

nyi a tó, a csatorna, csaknem mintVelencében, tehát lehet valahol má-sutt.

Ezzel egy idôben valahol megjele-nik egy felirat: „Zsidók nem lehetneknémet énekes szervezetek tagjai.”Na és? Énekelni, zenélni akarnak,jöjjenek össze valahol külön énekel-ni. Aztán megjelenik a felirat és a pa-rancs: „Zsidó, nem árja gyerekeknem játszhatnak német, árja gyere-kekkel.” Majd magukban fognak ját-szani. Aztán megjelenik a felirat:„Zsidóknak kenyeret és élelmiszertcsak 17 óra után árusítunk.” Ez egykis nehézséget okoz, mert kisebb aválaszték, de végtére is 17 óra után islehet vásárolni.

Vigyázat, vigyázat! Kezdjük ma-gunkévá tenni a gondolatot, hogy kilehet valakit rekeszteni, hogy meglehet valakit bélyegezni, hogy ki le-het valakit iktatni. És ily módon las-sacskán, fokozatosan, nap nap utánkezdenek az emberek ezzel azono-sulni. Az áldozatok, a pribékek és atanúk, azok, akiket úgy nevezünk:bystanders (passzív szemlélôk. Aszerk.) – kezdenek hozzászokni agondolathoz és az eszméhez, hogyaz a kisebbség, amelyik Einsteint,Nelly Sachsot, Heinrich Heinét, aMendelssohnokat adta, valami más,hogy ki lehet lökni ôket a társada-lomból, hogy ezek idegen emberek,hogy ezek olyanok, akik fertôzést,ragályt terjesztenek. Ez már borzal-mas, veszélyes. Ez a kezdete annak,ami egy pillanattal késôbb bekövet-kezhet.

Az akkori hatalom egyfelôl ügyespolitikát folytat, mert pl. teljesíti amunkások követelését. Május elsejétNémetországban soha nem ünnepel-ték – ôk akarják? Kérem, csak tes-sék. A munkaszüneti napon beveze-tik a Kraft durch Freudét („örömbenaz erô”). Ez tehát a munkásünnepeleme. Felülkerekedhetnek a munka-nélküliségen. Játszhatnak a nemzetiméltóság húrjain: „Németek, emel-kedjetek fel Versailles szégyenébôl.Térjen vissza a büszkeségetek.” Ésez a hatalom egyszersmind látja,hogy ezeket az embereket lassan el-uralja az érzéketlenség, a közömbös-ség. Megszûnnek reagálni a rosszra.És akkor a hatalom megengedhetimagának, hogy felgyorsítsa a rosszfolyamatokat.

És aztán hirtelen bekövetkezik: a

zsidók munkába való felvételének ti-lalma, az emigrálás tilalma. Aztángyorsan megtörténik a gettóba kül-désük: Rigába, Kownóba, az én get-tómba, a lódzi gettóba, Litzmann-stadtba. A többséget innen aztán to-vábbküldik Kulmhofba, a Ner mel-letti Chelmnóba, ahol aztán teherau-tó-üzemanyaggázzal legyilkoljákôket, a többieket meg Auschwitzba,ahol modern gázkamrákban ciklonB-vel gyilkolják le ôket. És itt bizo-nyosodik be, amit az elnök úr mon-dott: „Auschwitz nem hirtelen poty-tyant le az égbôl.” Auschwitz kisléptekkel menegetett, lépegetett, kö-zeledett, míg meg nem történt, amiitt bekövetkezett.

Lányom, unokám, lányomnak kor-társai, unokám kortársai – lehet,hogy nem ismeritek Primo Levi ne-vét. Primo Levi volt ennek a tábor-nak az egyik leghíresebb foglya. Pri-mo Levi egykor a következôket fo-galmazta meg: „Ez megtörtént, amiazt jelenti, hogy megtörténhet. Ez aztjelenti, hogy ez mindenütt, az egészvilágon megtörténhet.”

Megosztom veletek egy saját em-lékemet: 1965-ben az AmerikaiEgyesült Államokban voltam ösz-töndíjjal. Akkor volt a tetôpontján azemberi jogokért, a polgárjogokért, azafroamerikai lakosság jogaiért zajlóküzdelem. Volt szerencsém résztvenni Martin Luther Kinggel a Sel-ma városából Montgomerybe tartómenetelésen. És akkor az emberek,amikor megtudták, hogy Auschwitz-ban voltam, megkérdeztek: „Mitgondolsz, ilyesmi biztos csak Né-metországban történhetett meg?Elôfordulhatott volna máshol is?” Ésén azt mondtam nekik: „Ez nálatok ismegtörténhet. Ha megtörik a polgár-jogokat, ha nem értékelik a kisebb-ség jogait, ha azokat likvidálják. Haa jog meginog, ahogy az megtörténtSelmában, akkor ez bekövetkezhet.”Mit lehet tenni? Ti magatok, mond-tam nekik, ha képesek vagytok meg-védeni az alkotmányt, a jogaitokat, ademokratikus rendeteket, megvédvea kisebbségi jogokat – akkorlegyôzhetitek.

Mi Európában többségében a zsi-dó-keresztény hagyományokból ere-dünk. Hívôk és nem hívôk egyarántcivilizációs kánonjukként fogadjákel a tízparancsolatot. Roman Kentbarátom, a Nemzetközi AuschwitzBizottság elnöke, aki öt évvelezelôtt, az elôzô jubileum alkalmá-ból beszélt ezen a helyen, ma nemtudott iderepülni. Ô találta ki a 11.parancsolatot, amely a soá, aholokauszt, a megvetés szörnyû ko-rának a tapasztalata. Így hangzik: nelégy közömbös!

És ezt szeretném mondani a lá-nyomnak, ezt szeretném mondani azunokáimnak. A lányom, az unokáimkortársainak, lakjanak bárhol: Len-gyelországban, Izraelben, Ameriká-ban, Nyugat-Európában, Kelet-Eu-rópában. Ez nagyon fontos. Ne le-gyetek közömbösek, ha történelmihazugságokat láttok. Ne legyetek kö-zömbösek, amikor azt látjátok, hogya múltat beleerôltetik a politika aktu-ális szükségleteibe. Ne legyetek kö-zömbösek, amikor bármilyen ki-sebbséget diszkriminálnak. A de-mokrácia lényege, hogy a többségkormányoz, de a demokrácia azonalapul, hogy a kisebbség jogait megkell védeni. Ne legyetek közömbö-sek, amikor akármelyik hatalommegsérti a már meglevô, elfogadotttársadalmi megállapodást. Legyetekhûek a parancsolathoz. A tizenegye-dik parancsolathoz: ne légy közöm-bös!

Mert ha az leszel, még körül semnézhettek, amikor rátok, az utódai-tokra, hirtelen lepottyan az égbôl va-lamilyen Auschwitz.

(Ford. Hárs Gábor)

Amerikai tisztviselôk felmérik az egyik aranyvonatban talált kincseketForrás: cultura.hu

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72020. FEBRUÁR 15.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@mazsihisz.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(1)-767-8262-es számon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

VEGYES

APRÓ-HIRDETÉS

Halálozás

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Febr. 21. Febr. 22. Febr. 28. Febr. 29.

Hôsök 17.00 9.30 17.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.00 10.00 18.00 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 17.30 9.30 17.30 9.30Thököly út 83. 17.30 9.30 17.30 9.30Hunyadi tér 3. 18.00 10.00 18.00 10.00Bethlen tér 2. 17.30 9.30 17.30 9.30Nagyfuvaros u. 4. 17.00 8.00 17.10 8.00Scheiber S. u. 2. 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 17.00 8.00 16.50 8.00Kórház(Amerikai u. 53.) 15.30 7.30 15.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 17.00 9.00 17.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 17.00 9.00 17.15 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 9.30 9.30Pesterzsébet (Vörösmarty u. 8.) 17.00 17.00

VidékenHódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 17.00 17.00Vác (Oberlander Endre tér 1.) 17.00 17.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 17.00 17.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 18.00 9.00 18.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 17.00 8.00 17.00 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 17.00 8.00 17.00 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 16.45 8.00 17.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 17.30 8.30 16.45 8.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 17.00 17.00Szombathely 17.00 17.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 17.00 17.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 17.00 17.00

Olvasói levelek

Hírek, eseményekröviden

Üzemorvosi, háziorvosi rendelésZuglóban, Vezér u. 156. VITA-PHARM. Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr.Szigeti Miklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III.1. 320-4778. www.drviragdental.hués www.mini-implantatum.hu

Licites eljárással eladó a Bp. III.,Czetz János utcában lévô 30 m2-esönálló garázs, 6.000.000 Ft induló-áron. Érdeklôdni lehet munkaidôben a06-30-217-3460 telefonszámon.

Sar-El önkéntes munka Izrael-ben! Csoport indul: március 1–12. Jelentkezés Deutsch Jánosnál: +36-20-233-8454, deutschjanos19@freemail.hu, vagy az Izraeli Kultu-rális Intézetben (VI. ker., Paulay Edeu. 1.) minden kedden, 16–17 óra kö-zött.

Pedikûr-manikûr! Várjuk kedvesvendégeinket a Lollo szalonban, a 1085Bp., Gyulai Pál utca 6. szám alatt. Be-jelentkezés: pedikûr, lábápolás: 06-30-210-3271; kézápolás, manikûr,mûkörömépítés: 06-30-556-4696.

Órajavítás, faliórák felújítása ga-ranciával. Jung Péter, VII., Garay u.45. 06-70-505-5620, www.jung-oras.hu

Idôsgondozói munkát vállaloktöbbéves németországi tapasztalattal.Megbízható, középkorú, kedves, em-patikus készséggel rendelkezô nô va-gyok, nagyon szeretem az idôs embe-reket. +36-30-817-9027, kurazsikft@gmail.com

Megbízható budapesti munkatár-sakat keresünk gyógyszertámo-gatási alapítvány létrehozásához,havonta maximum pár órás, kötet-len, díjazás nélküli munkákra. Tele-fon: (06-1) 321-3497, esti órákban.

73 éves, agilis, zenét, táncot, szín-házat, utazást kedvelô férfi jólelkûtársát keresi 60-70 éves, budapestihölgy személyében. 06-20-282-7808,a reggeli és az esti órákban.

„Azt mondják, hogy az életbenaz emberi kötelékek adják

a zenét a szavakhoz.”Negyedik alkalommal rendezte meg közösen a FIDA, a Hilfe und

Hoffnung és a MAZS Alapítvány a Barátság Hídja Koncertet a ma-gyarországi holokauszttúlélôk számára az Uránia Filmszínházban.

A mára már hagyománnyá vált programot a FIDA önkénteseinekfigyelmessége indította el, akiknek az volt a céljuk, hogy kifejezzéktiszteletüket a holokauszt túlélôi iránt, és kedves gesztust tegyenek irányuk-ba. A Barátság Hídja Koncertek célja, hogy hidat építsenek országok, vallá-sok és kultúrák között a zenén keresztül. A mostani koncerten Taly Shaul, aMAZS Alapítvány igazgatója köszöntötte elsôként a vendégeket, akibeszédében felhívta a figyelmet az emberi kötelékek fontosságára és a barát-ság hídjának nemzeteken átívelô erejére, ami gyógyír az ellenségeskedésre.Kardos Péter fôrabbi is élt beszédében a híd szimbolikus metaforájával, ésaz auschwitzi haláltábor és a budapesti gettó felszabadulásának 75. évfor-dulója alkalmából megemlékezett azokról az áldozatokról is, akiknek a soáidején a gyûlölet hídján kellett átmenniük. Dr. Urkuti György,Magyarország Finnországba akkreditált nagykövete, a rendezvénydíszvendége hangsúlyozta a vallások és nemzetek közötti békesség elenged-hetetlen fontosságát, és mélységes együttérzését és részvétét tolmácsolta ajelen lévô vendégek felé a holokauszt emberiesség ellen elkövetettszörnyûségei miatt, amikért nem lehet elégszer bocsánatot kérni.

A rendezvény további részében Sanna Matienniemi finn szopránnak ésLiviu Burznak, a Bécsi Operaház basszistájának elôadásában klasszikusoperarészleteket élvezhettek a vendégek. Az énekeseket zongorán Lee Seulkísérte, aki szintén a Bécsi Operaházból érkezett hozzánk.

A koncert több mint 300 meghívottnak szerzett csodálatos élményt.A MAZS Alapítvány és munkatársai hálásak mind a FIDA, mind pedig a

Hilfe und Hoffnung szervezeteknek, amiért minden évben fáradhatatlanelkötelezettséggel szervezik a Barátság Hídja koncerteket, és segítik a MAZSAlapítványt önkéntes munkájukkal vagy adományaikkal.

***A FIDA finn fejlesztési szervezet 50 országban dolgozik azzal a céllal,

hogy segítse a nyomorban élô, sérülékeny közösségek tagjait – különösen agyerekeket – szerte a világban. Finnországban óriási, 25 üzletes használtcikk-hálózatáról ismert, s az újrahasznosítás úttörôjeként 1979-ben megnyitottaelsô adományboltját is Helsinkiben.

A Hilfe und Hoffnung szervezetet Eeva-Elisheva és Berti Huber-Huberemlékére alapították, utódaik az általuk megálmodott jótékonysági missziótfolytatják a romániai, ukrán és magyar zsidó közösségek megsegítésére.

mazs.hu

Zuglói csodákSzeretném kifejezni ôszinte gratu-

lációmat felújított zsinagógájukhoz.Nagyon jól éreztem magam legutóbba sábbátfogadáson, és igen kedvezôbenyomást tett rám az ottani hitélet.

Most egy 21. századi ékszerdobozlátható ott, ahol egy éve még romok-ban álló templom volt elszenesedettfalakkal.

Pont hatvan éve a Thökölyben volta felavatásom, felelevenednek emlé-kek gyerekkorom talmud-tóráiról,szavalóversenyeirôl. Eszembe jutnaknevek is: Kulcsár testvérek, ErdôsGyuri, Jellinek lányok, Fribert lá-nyok, Vadász Évi, Szántó Andris,Bermann Ottó és még sokan mások.

Nem feledem Schück, Raj ésSinger rabbikat, Tordai kántort ésKerekes Béla kóruspartneremet.

Krimibe illô események is történ-tek. Az akkori Hitközség eladta vol-na a zsinagógát a GörögkatolikusEgyháznak. A papok meg is jelenteka helyszínen felmérés céljából. Akörzet akkori vezetôje és apám az éjleple alatt felkeresték dr. Szénásilegfôbb ügyészt, akinek a feleségezsidó volt. Szerencsére a templomotsikerült megmenteni. A Síp utcai hit-községi elnök viszont megfenyegetteapámékat, hogy internáltatni fogjaôket.

A másik krimi az volt, hogy a 67-es izraeli háború után többünket le-tartóztattak egyesülési joggal valóvisszaélés vádjával, mert 20-30 fiatalvolt jelen a szombati találkozókon.

Még egyszer szeretném hálámat éstiszteletemet kifejezni a BZSH-nak,Kardos fôrabbi úrnak és a körzetnek,hogy ott lehettem náluk.

Halmos Gábor

Kirobbanó sikert aratott aMüpában közösségünk tagja

Különös büszkeség töltötte el azalföldi zsidóság minden tagjának szí-vét a közelmúltban.

Hátszegi Gábort, Gábriel BenMenáchem Reuvent, az újpestiközösség oszlopos tagját SzerdóczErvin rabbi és Fekete Lászlófôkántor búcsúztatta a Kozmautcai sírkertben.

Mély fájdalommal tudatjuk,hogy szeretett Édesanyánk, MátraiImréné (született FriedmannErzsébet) életének 102. évébenelhunyt. Felejthetetlen halottunk-tól a Kozma utcai temetôben vet-tünk végsô búcsút. Drága emlékétkegyelettel megôrzik: leányai,unokái, dédunokái, valamint mind-azok, akik ismerték és szerették.

– 1%. Kérjük, segítse személyi jö-vedelemadója 1%-ával a már igenidôs (85 év feletti) Jad Vasem-kitün-tetetteket, akik 1944-ben életük koc-káztatásával mentették a zsidó üldö-zötteket. Köszönjük támogatását.Igaz Emberekért Alapítvány. Adó-számunk: 18040094-1-42.

A Veszprémi Zsidó ÖrökségiAlapítvány köszönetet mond mind-azoknak, akik a 2018. évi személyijövedelemadójuk 1%-át az alapít-vány részére felajánlották. Az ígykapott 116.339 Ft-ot a veszprémizsidóság történetérôl szóló kötetnyomdai és könyvbemutatói költsé-geire fordítjuk, a kuratórium döntésealapján. Reméljük, hogy a 2019.évrôl beadott bevallásukban mégtöbben fogják 1%-os felajánlásukatalapítványunk részére megtenni,amit elôre is köszönünk. Adószá-munk: 18927467-1-19.

– Helyesbítés. Elôzô számunkbanaz „…és megemlékezés a helyszínen”címû cikkben Bánki Miklós nevesajnálatos módon Bánki Lászlókéntszerepelt. Az elírásért az érintettôl ésolvasóinktól elnézést kérünk.

Régiség, festmény, ékszer, hagyaték vétele a legmagasabb áron, azonnali készpénzfizetéssel. Kárai Galéria, 1077 Budapest,Wesselényi u. 9., a Dohány-zsi-nagóga mögött. Elérhetôségek: 06-1-344-2728, 06-20-924-5370,karaigaleria@karaigaleria.hu,25 éve a magyar mûkereskede-lemben.

N A P T Á RFebruár 21. péntek Svát 26. Gyertyagyújtás 4.57Február 22. szombat Svát 27. Szombat kimenetele 6.04

ÚjholdhirdetésFebruár 24. hétfô Svát 29. Jajm kippur kótonFebruár 25–26. kedd–szerda Svát 30. – Ádár 1. ÚjholdFebruár 28. péntek Ádár 3. Gyertyagyújtás 5.08Február 29. szombat Ádár 4. Szombat kimenetele 6.14

Dr. Molnár András

A Budapesti Fesztiválzenekar és aMûvészetek Palotája elôször hirdettemeg karmesterversenyét olyan pá-lyázóknak, akik nem folytattak ilyentanulmányokat, és sohasem vezé-nyeltek még zenekart.

A több mint 100 versenyzô közülegy háromtagú zsûri választotta kiazt a 4 személyt, akik felléphettek aMüpában, és ezzel régi álmukat va-lósították meg.

Csoda volt számukra, hogy Ma-gyarország egyik legnagyobb kon-certtermében vezényelhették a Buda-pesti Fesztiválzenekart, amelyet a vi-lág 10 legjobb együttese között tarta-nak számon, és már megszámlálha-tatlan alkalommal bizonyították Bu-dapesten és a világ leghíresebbhangversenyközpontjaiban kiválómûvészi kvalitásaikat.

Beethoven VII. szimfóniájánakegy-egy tételét vezényelte a kiválasz-tott 4 karmester, közöttük dr. MolnárAndrás kecskeméti jogász, aki szinteminden zsinagógai rendezvényünkönrészt vesz.

Neki valóban gyermekkori álmavalósult meg, és amikor fellépett a

második tételhez a karmesteri pulpi-tusra, mindenki érezte a haláloscsendben a múzsák csodálatos jelen-létét.

Kotta nélkül, rendkívül pontosan,nagy átéléssel vezényelt, kezénekminden mozdulatát, testének mindenrezdülését áthatotta a zene, és ezt azihletettségét sikerült átadnia a zene-karnak, akik hûen tolmácsolták irá-nyításával a muzsika hangjait.

Ha Beethoven hallotta, látta volnaezt, elégedetten dôl hátra székében.

A VII. szimfónia által közvetítettöröm, az élet igenlése, az emberekiránti szeretet áradása mind-mindbenne volt e csodálatos produkció-ban.

A közönség soraiban helyet foglal-tak a családtagok, a régi ismerôsök,barátok, köztük a zsidó közösség tag-jai és vezetôi. A tétel végén hangosováció és szûnni nem akaró tapsvi-har jutalmazta a kiváló karmestert.

Mázel tov, Maestro Molnár! Kí-vánjuk, hogy az Örökkévaló segedel-mével minden álmod ugyanígy való-suljon meg!

Muszikolog hanagykôrös

Két ember beszélget az utcán, az egyik talán én vagyok(a másik talán te).

Már jó ideje beszélgetnek, de valahogy nemigen jutnakdûlôre. Láthatóan komolyan veszik, de azért láthatóanélvezik is. Felváltva, de mindketten nagyon mondják amagukét, még a kezükkel is hadonásznak. Akár azt is le-hetne hinni, hogy veszekednek, vagy legalábbis mérgesekegymásra, de (amúgy szúrós nézésû) szemük sarka álta-lában gúnyosan nevetôs. Valami elvont dologról beszél-hetnek, mert amikor az egyik beszél, akkor a másik tekin-tete elréved, erôsen koncentrál, keresi a pontot, ahol megtudja fogni a másikat, aztán hirtelen felragyog, érzi,megtalálta a hibát a másik mondókájában, és alig tudjavisszatartani magát, hogy közbe ne vágjon. A másik fi-gyelmét ez nem is kerüli el, a háttérben gyorsan végig-pörgeti a maga által elmondottakat, és rá is jön, mi vil-lanyozta fel társát. Ajvé, hisz ez volt a csali, ezt szándé-kosan túlhangsúlyozta, hogy aztán a legfontosabb érvé-vel ezt az állítást majd egyszerû mellékkövetkezménykéntszármaztassa. A másik errôl persze mit sem tudva, vi-gyorgósan nagyokat bólogat, „csak mondjad, csak mond-jad, de aztán én jövök!”, gondolja magában.

*Két ember beszélget az utcán, az egyik talán én vagyok

(a másik talán te).Közben persze mászkálnak körülöttük az emberek, ki

sietôsen, ki ráérôsebben, a kirakatokat nézegetve. Egy fe-hér prémgalléros hölgy a feltupírozott, szintén fehér kis-kutyáját sétáltatja, amelyik apró lábait fürgén kapkodvaszagolgat jobbra-balra, póráza bele is gabalyodik azegyik beszélgetô bokájába. Az – miközben hevesen gesz-tikulál – ide-oda lépeget, hogy kikecmeregjen a tek-eredésbôl, vigyázva, hogy közben össze ne tapossa a kisdögöt, végül – szemét le nem véve a másikról! – bal ke-zével hámozza le a pórázt, valami elnézést is dünnyögvea mérges pillantású gazdának. A másik persze eközbenkajánul figyeli beszélgetôpartnerének küzdelmét a póráz-zal meg természetesen az általa felvetett iménti érvvel,örömmel érzékelve a megosztott figyelem hatására beug-rott egy-két hibát a gondolatmenetben.

*Két ember beszélget az utcán, az egyik talán én vagyok

(a másik talán te).Elég absztrakt dologról beszélhetnek, mivel nem na-

gyon zavartatják magukat a forgalmas utcától. Oda sebittyentenek annak a szakadt külsejû férfinak, aki egyszál újságjának eladása ürügyén folytat szisztematikuskoldulást, és persze már messzirôl kifigyelte ôket. Odaér-ve kínálgatja is portékáját, hivatkozva beteg gyerekére,és rázza a néhány aprót már tartalmazó tejfölösdobozát.Persze jó darabig hiába, ám azért kitartóan kántálva amagáét. Aztán az éppen beszélô egy kis idônyerés érde-kében, hogy bonyolult gondolatmenetét összeszedhesse,odafordul hozzá, és mosolygósan, „köszönjük, de ez aszám már megvan” megjegyzéssel hárítja el a szeren-csétlent, majd rátalálva a megfelelô érvre, csillogó szem-mel tovább magyaráz.

*Két ember beszélget az utcán, az egyik talán én vagyok

(a másik talán te).Az emberi létezés körülményeirôl meg a felelôsségvál-

lalásról elmélkednek, jól láthatóan elrugaszkodva a hét-köznapi élet viszonyaitól. Az egyik idônként olyanokatmond, hogy „bizonyára”, meg „lett légyen”, amin a má-sik persze jókat somolyog, ô viszont néha olyan bonyolultkörmondatokat kanyarít, hogy maga is alig talál kibelôlük. Tulajdonképpen fölöttébb unalmas ez az egészbeszélgetés, aligha lehetne bárkit is találni, aki akár csakegy darabig is elhallgatná. „Sima süketelés”, mondhat-nák, vagy: „szörnyen csavarják a szót”. Ôk maguk azon-ban láthatóan élvezik, miközben mindketten meg vannak

gyôzôdve arról, hogy néhány percen belül befejezik, hi-szen a másiknak már egyetlen komolyan vehetô új érvesincs.

*Két ember beszélget az utcán, az egyik talán én vagyok

(a másik talán te).Az utca végén valami nagyobb csoportosulás tûnik fel.

Elôbb az veszi észre, aki megbízható történelmi ismere-teire alapozva, éppen az erôszak elkerüléséneklehetôségérôl érvel, az emberi kultúra és a demokráciaegyik legnagyobb értékeként emlegetve a szólás és a vé-leménynyilvánítás szabadságát. A másik erre, szinténtörténelmi példák alapján, a kimondott szónak a szabadés szuverén akaratot befolyásoló hatásaira hivatkozik.Közben már ô is észreveszi a sávos zászlókat lengetôkkatonás alakzatát. További érvelésében a tudatmanipu-lációs technikákat elemzi igen vehemens módon. Különkitér például arra, hogy éppen emiatt (vagyishogy a tu-datmanipuláció elkerülése érdekében) már a reklámok-ból is kitiltottak bizonyos fordulatokat, hivatkozásokat.A dolgok magától értetôdôkként való beállítása ugyanisaz átlagos hallgató tudatos („kontrollált”) figyelmét el-kerüli, csak a látványos következményre figyel, és ilymódon maga sem veszi észre, hogy egyes sugalmazottállítások „beleégtek” gondolkodási sémáiba. E gondo-latmenet egy lélegzetvételnyi szünetére lecsapva, part-nere szinte kiabálva teszi fel a kérdést (ahogy m