M A G Y A R

U R I M D C C C V I . d i k

E S Z T E N D Ő R E .

ű r . D e c s y S á m u e l

és

P á n t z é l D á n i e l

á l ta l .

- -

<

/ r . Fertály Esztendő.

Bétsben 1806.

I;

tfro, 2 3 . Á; F E L S . C S Á S Z Á R N A K É S A * K I R Á L Y N Á í t

K E G Y E L M E S É N G E D E L M K B Ö L .

Indult BétsbSl , Pénteken October 3 - ik napján

i?o6-ik efzteiídoben.

si' Magyar Kurír Titt, Olvasóihoz.

V . - ,\ , . ... *Jok jó Barát im, Esméroim , Jóakaróim és Ol­vasóim nem tudyán'hosszas'halgatásomat mire ma­g y a r á z n i , küiönbkülonbféle gondolatokkal voltak érántarn. Sokan úgy vélekedtek, hogy végképéri bútsút vettem a' M a g y a r Kurirtóí, és valójában sajnálták iró tollamnak meg némulását. — Mások azt gondolták, hogy mulatság kedveért imitt amott derengek — Ismét mások; hogy a' mind itt mind Magy . Hazáiíkbari nagyon, dühösködött, és sok ezer embert még' is ÖJt ragadó métely engemet is á' inás vi lagta éxpediált. — Találtattak rríeg ollyafc is Olvasóim közzül, a' kik hozzám küldött lévé-

fi e

44Ö ' - - - *

leikre semmi választ nem vehetvén, reám nagyon bosszönkodtak.

. Miért némult légyen meg iró tollam a' múlt Május íg-ik napjától fogva mind ekkorig, arról a' M a g y . Publicumot tudósítani köteles vagyok .

A ' múlt télen, 'az időjárásának szüntelen való változásából következett catharalis betegségektől éa sem menekedhetvéa meg , meg romlott vérem­nek meg jobbítása végett , Alajus 1,8-ik napjáa s a' B a l . Füredi savanyú vizhez utaztam, mellyel mi-nekutánna négy hétig rendessea és nagy haszonnal éltem volna, Június *4-ikén, meg újult erővel, friss állapotban onnan haza felé indáltam, olly bizoda­lommal lévén, hogy a' nevezett orvosló vizzel va­ló éles után, arra egynéhány esztendőkig szüksé­gem nem leszen. De felette meg tsaltj a' remény­ség, mivel Veszprim és Pápa közt a'VároslŐdi más­ként tsinos és derek vendégfogadóban éjtzakára meg szá lván , az ottan, és azon környéken, a' múlt télen és tavaszon mindenütt felette uralkodott v e ­szedelmes n y a v a l y a a' rothasztó hideg (mel lyet Nervosa Febrisnek kereszteltek az újabb Orvosok) reám ragadt, anaak mérge utamnak folytatása mi­att egész testemben el terjedt, és annyira megron­gált , hogy egész tiz hétig ágyam fenekét szünte­len nyomni kéntelenítettem , és az abból természe­t e s e n következett nagy erőtlenség miatt, semmifé­le munkára alkalmatos nem'voltam, sőt annak né-münémü* marad ványa i t még most is érzem magam­ban. —

Képzelem és tudom, hogy azon idö alatt a' M a g y a r Kurir expeditiojábaa nem kevés hibák tör­téntek. Ha az időnek más tz ikkelyében, és nem az Előfizetés idején történt volna ez , az Olvasó

44V

Publieumnak ellenünk semmi panasza nem lett vol ­n a ; de mivel hetenként két árkus újságot, irni, 's e' mellett az Előfizetőknek leveleiket mind el ol­vasni, neveiket a'Protocollumba fel jegyzeni, az újsá­gok borítékjait a''többi közzül kiválasztani , ' s ex -pediálni nem kis dolog lehetetlen volt minden hi­bát el távoztatni. A ' ki ezeket jól meg gon-dollya , és vóltaképen tudja, a' meg történt hibá­kat nem a' tunyaságnak, nem a' vigyázatlanság­nak, hanem a'tehetetlenségnek fogja tulajdpnitani. Décsy Sámuel\ Phil. és Mcd, Doctor, és a' Magyar Kurírnak elsőbb írója,

B é t s, A* N a g y Váradi egyesült Orosz Káptalan FŐ Es -

pprsstjét a v a g y Lectorját F ő Tisztelendő Vulcan Sámuelt néhai Darabanth Ignátz helyett oda való egyesült Orosz Püspökké — Babits András Réthe­lyi Plebánust Weszprémi C a n o n i c u s s á — a' Fels. Kir . udvari M a g y 4 Kamarának Vice Praeseséí, i% T e k . Abaúj Vármegyének F ő Ispánját*, nagy mél­tóságú L . B . Orczi Orczy László Eö;> Excéllentiáját a' S z . István Apostoli Kir. Rendnek Commendato-aává •— Tekint. Sopron Vármegyénekelső A l Ispá-nyát T i t t . Eötvös Ferencz; és Tekint. Posega V á r ­megyének első AU-Ispányát Malyevácz Péter Ura-k a t , Kir. Tanátsosokká tenni méltóztatott Felsé­ges Urunk.

Nemtsak Budán és Pesten, hanem a' Duna mentében fekvő több városokban is tapasztaltatott a' múlt September 22-ik napja* történt földindu lás, v a g y földrengés, még pedig több Ízben és nagyobb mértékben mint Pesten és Budán — Ko­máromban hat izben tapasztaltatott , úgymint 9 ü r a tájban leg elsőben, és két fertálykor 1 2 órá

r a , melly miatt számos házak meg repedeztek, és sok kémények le dűltek. ítten annyival nagyobb volt 'a', rémülés, mivel még most isszámossan talál­tatnak a' városi lakosok közzúl, a' kikjaz 1763-ik esztendőben tör é i t szörnyű föld rendülésnek szo­morú következéseit magok is látlak és tapasztal­ták. Budán »' vizi várps templomának tornyáról le esett kereszt, annak fedeíezétjét által törte , az A paczák templomában a' Szentek-si.snt;e boltozat­ját el választó boltot a' templom derekától e^ész-s/.en elválasztotta. J)e nemtsak' Olasz Országban, nemtsak' édes Hazánkban , hanem több Európai tartományokban, söt As iának némelly részeiben i s , nevezetessen a' Szibériával szomszédos Kam-tsatkai fel szigetben, is hasonló fóldrendűlések ta;-pasztditattakez idén , ncvezetessen . as> műit Május 3.> <íik napján , még' pedig azon a 'napon mely­ben Nápoly Országnak tűzokádó hegye a' Ve-zuiias megindélván nagy főid rendülést okozott y a T

l.i.. Melyből illy következést húznak kí a' termé­szet vjsgáló Böltsek, hogy ' az Európai tüz okádó, Vulkánusokoak éxeje \ é? Világ több részeirej is ki szokott hatni. ' ' "'' "' *

N é m e t B i r o d a l o m . Enaekelőtte kőit újság leveleinkben említettük

v a l a , hogy a 1 Réuusi Coufoederaliónak, a v a g y a', déli és napnyugoti öszve szövetkezett Német Or­szági Fejedelmeknek képviselőik, a' Ménusi Fran­kói urtban fogják- ennekutánna gyüllésaiket tartani. Ezeknek a' t ejedelini Képviselőkkel azon Confoe-ríeratio Prímássá a' volt. Német Oiszági F ó Cancel-larius Kundy Tódor maga fó űiinisterje, B . Albini által *»üvetkezendő 'foglalatú fontos írást közöl­tetett: " '

443

„ H o g y h a igaz az^ h o g y az i l ly fundamento-mos Statútumnak készítésére nem egy nap, hanem több idő kívántatik — hogyha az e' féle tárgyát méltó éredett elmével meg fontolni, igaz dolog az is, hogy ezen Conföederatiót, a v a g y öszve szövet­kezést ennek kezdodésétöl fogva változhatatlan fundameatumra szükség építeni. Ennek tzél lya az , , hogy a' népeknek boldogsága, tsendessége, és bá­torsága eszközöltettessék, hogy a' tellyes hatalmú Fejedelmek olly állapatba hely heztetödjeaek, h o g y az ö alattvalóiknak javokat állandóul munkál* kódhassák, hogy meg világosodott gondosságok , bölts, 's atyai uralkodások á l t a l , a' hasznos mes­terségeket, 's tudományokat' mint a' Statusoknak és Fejedelmi Házakna'k fényességeket, nem külön­ben a' tartományoknak, városoknak és falu hely­ségeknek javaikat előmenetelesithessék. A ' már sok századokban tsak nem szüntelen tartó szeren-tsétlen történetek,nyughatatlanságok és hadakozások után,belsö és állandó tsendességet kivan a'déli Német Ország i^agának. A r r a váló,Béz|ii«^^eö^*fck«ze.ndö' k érdeseknek meg fejtését/ajt oszve szövetkezett Mo-nárkák és Fejedelmek böitsésségére bizza a' her-czeg P r i m á s : Nem leg első, és leg fontosabb fun-damentoma e' a' Confoederatiónak az öszve .-szö­vetkezett tartományoknak meg nem sértetödése , a' melly tudniillik a' közöaséges boldogságot ál­landóvá teheti? — Nem azt kivánnya é a' szöve­tséges Fejedelmektöl'a' böltsesség és előre való vi-gyázódás , hogy az egész Confoederatiónak meg egyezése fcéíkiil semmi idegeu hadi népnek, még fegyver nélkül va ló által menetel se engedódjön a' szövetséges tartományokon'? —- Nem illendőé* a' másoktól nem függő Fejedelmek' méitoságáioz ,

444-

hagy^az 8Trankfurtban öszve gyHIt képviselőik, a' kik tudniillik a' beWtö tsendességnek meg erőssi-tésében foglalatoskodnak, sem semmi kütsff udva­roknak követeiket; el ne fogadjak, sem magok azok­hoz követeket né küldjenek. 4' *

, , E ' mellett J i o g y b a a 1 confoederatus Képvise lök Frantzia Császár és Olasz Országi Kirá ly E ö Felségéhez^ mint ezen Confoederatió Pretectorához a v a g y védelmezőjéhez, a' szövetséges tartományok* illyeten meg sérthetetlenségének meg nyerése vé­gett folyamodni fognak; bizonyossan meg Vyeri ezen nagy következésü jótéteményt azon nagjf em­bertől , a' ki e' vi lág' egy leg fontosabb részének meg sérthetetlenségét ezer meg ezer akadályok kc-zött is fenn tudta tartani s. a. t.

A ' melly idő' pontjábaa a z öszve szövetkezén déli Német tartományok belső és külső tsendessé-geknek állandó fenn tartásában foglalatoskodnának; az időnek azon pontjábaa az északi Német tarto­mányókban erőssen ttttetodnek a' hadi készületek, de mi végfflMT senki sem tudhattya bizonyossan. A z o k , a» kik a' Berlini K i r . udvarnak potiticáját közelébről esmérik és értik, el nem hitethetik ma­gokkal, hogy v a g y a' Pétersburgi Császári, vagy a ' L o n d o n i Kir . udvarok' kedvekért háborút indí­tson ^a'Fels . Pruszsziai Király a' Franczia Császár ellen , következendő okokkal élvén értdineknek erőssitésére : Mive l még mo6t is leveleznek egy­mással — mivel a' Berlini Kir. udvar maga biro­dalmának ki terjedését egyedül a* Frantzia Császár, nak köszönheti — m i v e l sokkal erőtlenebb a'Prusz­sziai Kir . Á r m á d i a , mint sem a' már 15 esztendők­től f c g v a szüntelen fegyverben forgott, és gyöze-delemhez szokott Franczia ármádiával szemb?

445 ***

szálnál na; mivel annak két harmad része idegen nemzetbeliekböl a lván, és a' Békességes időkben -minden szabadtságtól meg lévén fosztatva , első adandó alkalmatossággal zászlóját e lhaggynáks.a . t . Ezeknek vélekedések szérént tehát, a' Berlini Kir . udvarnak jelenvaló hadi készületei oda czéloznak, h a g y az északi Német Országban hasonló confoc-deratio állitatódjék fel a' milyen a' déli Német Országban fel állott, és minthogy azon confoe-deratio által sok apróbb herczegi Házak előbbi füg­getlenségektől meg fosztatnának, az e' miatt kö­vetkezhető támadásuknak el hárítására szükség leszen fegyveres kézzel v igyázni .

Azok ellenben, a' kik azt hiszik, hogy mahol ­nap öizve fognak a' Frantzia és Prussziai Armadi -ák egymással tsapni, más erősségekkel élnek. I ' -Iyenek a' többi között, hogy a' 2 5 0 ezer főből ál­ló reguláris Prussziai Armádián kivül y§ ezer em­ber állitatik ki a 'Pruszszia i tartományokban, a' Xiknek organisaltatásokra , 's fegyverben leendő, gyakoroltatásokra azok a', penzienatus hadi tisz­tek rendeltettek ki előbbi rangjoknak meg tartásá­val , a' kik a' hadi szolgálat tételre még alkalma­tosaknak találtattak. — A ' Sziléziai Státusok és Rendek egy egész gyalog Regementet, a ''Magdebur-giak egy batallion vadász katonaságot állítanak fel tulajdon kőltségekenn kedves Királyok szolgalat­jára 's a' t. Hasonló hadi készületeket tenni tsu-pán a' belső tsendességnek fenn tartása végett ( igy okoskodnak ezek) szükség nem volna. Ennekfelet­te a' Berlinben l évő Frantzia Csász . követ Lqforest-jiek Pruszsziai Kirá ly i ministerrei va ló sokszori conferentiai is azt mutatják, J i o g y e' két Fejedal-mi udvarok közt valamel ly fontos tárgy miatt ha­sonlás támadott.

446

j . A ' Felső Saxoniai közönséges és magános iu» öósitások azt hirdetik, hogy a' Vá l . Fejedelmi ha­di seregek szokott kvártélyaikból majdan Drezda felé marsiroznak, és ahoz- a v óo ezer föból álló Prussziai. hadi néphez fogják magokat tsatotni, melly Sziléziából a' hadj teatromra menni paran-tsoltatott. — A ' M-ik Septemberi Lipsiai levelek­ből azt olvassuk, hogy a' Pruszsziai hadi seregek naponként mind jobban jobban nyomulnak elobre , hogy ezeknek 100000 emberre megyén 1 a' számok; hogj' a' M-gdeburg és Hála közt táborba szállott Pruszszus seregeknek fö kormány ázását a' Bruns vigiai uraik3do herczeg a' múlt September io-ik napján által vélte ; hogy KiUirin mellett 4a ezer föból álió tartalék ármádia telepitteteit.

A ' Frankóniai közönséges levelek többet mon­danak, azt hirlelvén, hogy a' Sziléziai határok mel­lett egy nagy Orosz Ármádia g y ü k volna öszve, De mivel ennek déli Pruszszián kellett volna ál­tal marsirozai, és mivel e' tárgyról valamint a' Lembei/gi és Krakaui, úgy a' Brezlaui levelek is egészlen halgatnak, a' Frankóniai* utdósitásokriak tökélletes hitelt adni nem lehet. •— A ' Saxoniai V á l . Fejedelemségrőlillyénképen oko-.kodua!. a'Pá­risi közönséges újság levelek •: , , A ' !•!.•! .-/..•>/.ni Vá l . Fejedelem kiuek jussait, és mástól való aem füg­gését Frantz ia ® r s z á g méltó. te ki;i leiben tart ja , nem akarja magátPtüssziához isUloini. — Hason­ló indulat lelkesíti a'• .Saxoniai Vál . Fejedelmet , kinek semmi oka nas-sen a' Frantzia Országtól va­ló .'élelemre, és arra, hogy nullát mimitrn helyes ok nélkül &> 'kétséges kimenetelű haaorúba ke . verje.

Uto l j á ra azt sem haigali iatiyuk e l , a' mit a'

4 4 7 m

34-ik Sepfemberi Brandenburgiai közönséges leve-Jckben leg közelebb olvastunk, hogy tudniillik a' Sziléziában fekvő Prusszu.s Regimentek Lusatzián és Saxonián keresztül erőssen jrnacsirozzanak,hogy a' Sziléziai tartománybeli,, nevezetessen a'fi /wz/ai/ / , Gluczl, Szilbcrbergi,. Sweidnitzi, Koscli és JSeiszi erősségekben tsak a' tartalék, a v a g y azon seregek hagy a itattak fiáira, a i meltyekböl á' táborba lévő > riadi seregeknél esendő hejánosság ki pótoltatik, és a' meliyek azoknak őrizetére szükségeseknek len-r,i gondoltattak.

H o g y a' Berlini Kir. udvar a' Hannóverai V á l . Fejedelemséget állandóul hatalma alatt meg tarta­ni igyekezzen, több eddig abban tett intézetei közt abból is nyilván ki tettzik, hogy a' Pruszsziai tar­tományokban folyamatba lévő ezüst pénznek nemei oda be vitetődnek, a^mellyeketjezen folyó October j-sö napjától fogva" minden kasszaknál,kereskedé­sekben, egy szóval minden adásban vevésben min­dennek elkeli venni. Azonban a' Hannóverai V á l . Fejedelemségben eddig folyamatban volt pénznek nemei nemtsak m e g l e s i ti lalmaztatnak, sőt inkább mivel azok a' PJ-USAZKH pépleknél finomabb ezüst­ből vannak verettetve, mindenkor illendő betsben fognak Urtattatni,

F r a n t z i a B i r o d a l o m . A ' Párisi officialis újság leveleknek, a' Moni-

töfnek 17 ik Septemberi darabja azt az igen ked­vetlen hirt kozlötte a z o d a való Publicummal, hogy Angl ia Országnak nagy tudományú, tapasztalású, é.-, a 1 Frantzia revolutio miatt támadt háborúság-n.ik kezdetétől fogva szüntelen' a' békességet sür­gető buzgó iiazaíia és első ministerje lox ur bizo-ayossan meg halálozott, de mikor, meg nem tudt*

448

bizonyossan mondani —" A ' Publicistr nevezetű Pá -* risi közönséges újság levél iily f irmán irezenkecl,

vétlen történetről: t,Fox ministernek ha lá la , úgy. mond, valamint N. Britanniára, ágy egész Európá­ra nézve igen káros. Ö mint még nemzeti képvi­selő néhai Pitth ministernek szüntelen.háborúságot, munkálódó tselekedeteit mindenkor rágalmazta. Ministerségré lett emeltetése után mindjárt olly in­tézeteket Wtt, hogy békességes alkudozásba botsát-kozhassön Frantz ia Országgal, és minden békéssé* get szerető baratjai ő benne, és az ö gondolkozása módjában helyheztették reménységeket. ; de most Ötet, minekelőtte jóltévö planumját tökéletességre vihette volna, hasznos életétől meg fosztván az irigy ha lá l , 's a.nnál fogva erőt vévén a' Pith kö­vető i ; á' békesség még nyeréséhez semmi remény­ségek nintsen.

A z Orosz Status Tanátsos Qubril, és a' külső dolgokra ügyelő Frantzia minister, 's egyszersmind Beneventói herczegra//ery/'an^által szerzett békesség Fétersburgbaa nem lett ratifikákatásának okául jf következendő pontokat teszik az Orosz Országi kö . zönséges levelek, hogy az Ou&ril Status Tanátsosnak Ápri l i s 30-ik napján engedtetett Császári meg ha­talmazás után, sok oly változásokat tett volna a' F r . Császár, a' mellyeket / . Sdndo^Császár méltósá­gának meg sértődése, maga birodalmának sőt egész Európának jövendőbeli kára nélkül bé hunyt sze. mekkel el nem né/het. Hlyen változások p. o. a' Frantz ia Császár testvéreinek Bonapart* Jósefnek és Lajosnak, ennek Hollandiai, amannak Nápoly i Kirá lyságra lett emoltetések; a' Fényes Portától füg­gő 's ennek adóeUó Ragúzai Respublikának el fog-laltatása ; a' Helvécziai születésű Fetch Kardinális-

449

nak a' Német Országi F ő Cancellariusnak Coad-Kiforává lett tétettetése, a' Rhénusi Confoederatio, és az ebből természetesen következett Német Cs'á-szári koronának letétetése, ezt is hozzá tévétf még, hogy néhai II Katalin Orosz Császárné az 1 7 7 9 - i k esztendőben szerzett Hubertsburgi békességbea a* Németországnak akkoriállapatbanleendő meg tar­tását magára válalta,

A ' Berlini Kir . Udvar és Frantzia Császár közt támadható ellenségeskedésnek eltávoztatása végett, valamint a' Berlinbe lévő F r a u c z i a követ Lafo-

irest •, úgy a' Parisba mostanában küldetett Prusszus Követ Generál Knobelsdorf gyakran con-ferentziát tartanak az oda való külső dolgokra ügyelő JVlinisterekkel, úgymint az elsőbb Haugwitz Gróffal, az utolsóbb Talleyrand Hertzeggel, mely-lyeknek minemű következései fognak lenni, az idő mutatja meg. Azonközben a' Frantzia Országban fekvő hadi seregek közt is nagy mozdulások tapasz­taltatnak, az ezen holnapnak középére határozott nagy Innep t#rtás további időre »halas«tód<»tt, Na-poleon Császár éjjel nappal Kabinetjében dolgozik; a' Rénus mentében fekvő erősségekbe katona őri­zetek tétetnek: a' Swév iában , Frankoniában és Ba-variában fekvő hadi nép küiömb külömb pontok­ra öszve vonatik ; a' Császári testőrző seregnek egy része már útnak indittatott, és maga a' F r . Császár is Mogúntziába váratik.

N a g y B r i t a n n i a . A ' Londoni közönséges Újság levelek szüntelen

a' F r . Császári Ház rendkívül való szerentséjéről való okosKodássai koptatják pennáikat. M a g a ' N a ­póleon Császár 1799-dik esztendőben a' néhai Ad* zaual JSelson .kormányára bízatott Angl ia i hajó se^

45°

( jreg között egy kis hajón Egyiptomba menni bátoi-' k o d o í t , 's onnan ugyan azon Angliai iiajósereg sze­meláttára F r . Országba szerentséssen viszsza tért. Most ( így szóllnak továbbá a' Londoni közönséges levelek)a' midőn hat rendbéli apróbb Ánglus hajó seregek a' F r . Országi kikötőhelyeket zárva tartvák Bonaparte Jeromos a' Keleran nevezetű linea hajón minden akadály nélkül be evez a' V Orienti kikö­tő helybe. A ' mi Gibraltári nevezetű go á g y ú s , igen sebesen evezni tudó hadakozó hajónk a" Veter.uí F r . hajóra bukkanván azzal öszye tsaphi igyekezik; azonban a' leg először kilövetett Frantzia golyó­bis úgy öszve rontotta a' mi hajónknak árbotzfá-j á t , hogy a' Bonaparte Jeromos hajójának tovább űzését j félbe szakasztani kénlelenittetik s, a. t.

Londonban közönségesén azt beszéllik, hogy áz Orosz Császártól nem ratiiicáltatott békessége nek nem reméllett jó következésé lön annyiban; hogy a' F r , Kórmánysrék már is alatsonyább hao* gon beszélni, és az Angl iával való tókességes al­kudozásban engedelmesebb lenni ke/dett A ' L o n ­doni levelek azt áilattyák; hogy a' Pétersburgi C s . udvarnak is elfogathatóbb békességes punctumokát .terjesztett eleibe — Stuart Anglus Generálisnak azon.győzedelmet, mellyet Ö, K a l a b n á b a n , a' F r . Generális Eeynier kormánya alatt lévő F r . ármá-dián vett a 1 múlt Július 7 ik napján; nem igen tar -tyák az Antimi.nisterialis Újság levelek lKiSzno?nak, kiváltképen azért, mivel Ö azon tsata után mind­járt a' kormánya alatt vóit Angitís hadi népet ha­jókra száilitaai, Sztczilia* Országba vissza vinni, ét a' i íalábriai Insurgeuseket magokra hagyni kente" lenittetett,-

4 5 *

O l a s z O r s z á g . Azon felette való kegyetlenséget, ihellyet a'

Nápolyi tnsurgensek a' Kalábriai és Abruzzói tar­tományokban két holnapok alatt elkövettek hitel felett valónak lenni mondják a' Nápolyi kÖzöasé-ges levelek. —- Azok ellen a' Püspökök és M á g ­nások ellen, a' kik vélek tartani nem akartak, a' leg nagyobb dühösséggel menvén^fene vadat illető mó­don dühösködtek, sok száz famíliákat, asszonyok­kal, gyermekekkel, és megőszült vénekkai együtt irtóztató módon végzettek ki e' világból. Azok áz Insurgens' vezérek, a' kik a' nemes Famíl iáknak kintseiket elprédálták, azokkal megterhelve Szicí­l iába vonták magokat. A ' Nápoly Országba lévő F r . hadi seregeknek fő Vezére Marschal Massena több segítő seregeket nyervén a' Kormányszéktől , most már a' Messinai szoross tenger mellett fekvő város Reggio ellen mársirozik, és nagy reménység­be vagyon az eránt; hogy mind a z t ^ ^ i á A , pedig ^~§cyllai erősséget ki f^gia^az^ ^Afiglusok kezéből fatsarni, .'s annál fog*-a egész Kalabriátmeg hodol-tathattya. I l l y fel tétellel lévén, elsőben is A m a a -tea városa felé vette az űtját Aug. 24-ik napján * mellyet az Insurgenseknek ott volt három vezér-jek meg értvén, S ic i l iába által szöktek. — Azon hónapnak jj6-kán Catanzarón keresztül Reggio fe­lé indult. E z is értésére esvén az ott őrizetbe fe-kütt két Szicíliai regementnek, azon várost oda hagyták, 's hajókra szálván Szicíliába vonták ma­gokat. — Bonaparte JósefNápoly i Kirá ly azoknak a' Kalábriai Insurgenseknek, a' kik v a g y önként v a g y kéntelenségböl feltámodtak, ha fegyvereikei le teszik, gratiát igért.

T ö r ö k B i r o d a l o m . Oláh Országi Fejedelem Ypsilandi helyébe a ,

4 5 2

Porta eddig volt To lmátsa ( Dragománja') Suz*ó Sándor; Moldvai Fejedelemmé pedig / / . CaL limachi tétették. A z e,ls$ hellyébe Hangerii nevezte­tett, első Dragomanná , a' ki régen az Üláb Orszá­gi Fejedelemnél Agenséget viselt , most pedig már jó ido ólta tsak magános életet i lt .

A ' nevezett Fejedelmeknek le tétetödések', á* Frantz ia KövetnekSebastianinakKonstaotzhiápoly-ba való érkezése után azonnal véletlenül történt, a' melyre nézve mint Erdélyből irják, azt hiszi Yp-silandy J iogy az p letétettetéseket ezen Frantzia Köve t kívánta a' Napóleon Császár nevében a' F í -

' nyes Portátó l .— J e l e n t é s .

A ' teherbe esett idő naponként mind közelebb lép a' szülés órájához. Minthogy ennek fájzatjá-tói függ Európának tsendessége v a g y meg hábori* ta tása , minden újságokon kapó, és e 'v i lág dolgai­nak folyamatját tudni kívánó ember, látni és esmér­ni kiyánnya azt. D e ezt a' véget a' közönséges újság' tevéteknek o lvasás* nélkül seaki MLJUX*-**^ heti. — A r r a vaTÖ n£z.ve sokan kérdést tettek nál-lunk az eránt, halehetne emezen folyó esztendő­nek utolsó fertályára is a' M a g y . Kurírért az elő­fizetést fel küldeni. Ezt ugyan az ide való Csász. udvari leg főbb Posta Hivatal , a' számadásba be tsúzható závarodasnak el tavoztatása végett ritkán szokta mi vélni: mindazáltal a', jelenvaló környűl-

- ál lások közt kérésünkre meg engedte, hogy a'kik­nek tettzéni fog, v a a y ezen folyó utolsó fertály esztendőre a ' 3 , v a g y ha frgy tettzene, három fertály esztendőre, úgymint e' folyó October L-SÖ napjától, a' jövő Juniusutólsó napjáig a '9 . forintokat,frankon a* ide va ló Csász . udvari l e j főbb Hivatalhoz fel küldhessék, mely által a* kéttzeri levelezéstől, és két versbeli péazfcüldés által okoztattti szokott postA költségtől meg menekednének,

P. D. S.