2

Ötvenéves a biai könyvtár!

Ha mûködne, a torbágyi könyvtár is közel 50 éves lenne.Ez az évforduló egy halandó ember életében is jelentõs ünnep. Egy lépcsõfok, melyen megállva

visszaemlékezik élete folyására. Elgondolja mi volt jó, mi volt rossz. Mit tett helyesen, mit csinálnamásként, ha újra tehetné. És mert még élete virágjában van, terveket szövöget a jövõrõl, az 50 év ta-pasztalatával a háta mögött megpróbál jobban, szebben cselekedni.

Így van ez a könyvtár 50. születésnapján is. Családja körében (a fenntartó, az érte dolgozók, az õthasználók) megáll ezen a lépcsõfokon. Visszaemlékezik a születése elõtti idõkre, amikor még a BiaiOlvasókör mûködött a faluban. Visszagondol olajos padlós, füstölgõ kályhás, néhány száz kötetescsecsemõkorára. Kidülleszti mellét, amikor a Klubkönyvtár-korszakra, harcos ifjúkorára gondol. Majdhümmögve veszi sorra késõbbi éveit, amikor kényszerházasságba került a Faluházzal, és a kézben fog-ható könyv mellé társként az interneten beszerezhetõ információ került. Számba vesz mindent, jót,rosszat, helyes döntést, hibát egyaránt.

Majd tervezi a jövõt. Az új város korszerû, önálló, új, városi könyvtára szeretne lenni.

Ajánlom ezt a kiadványt a Tisztelt Olvasó figyelmébe, hogy a visszaemlékezést, a település tör-ténetének visszaidézését és az 50 éves könyvtár fejlesztési terveinek megvalósulását segítse.

A mai könyvtár épülete az 1920-as években egy képeslap részletén

Könyvtártörténet – BiatorbágyÍrta és szerkesztette: Nánási Istvánné – Horváthné Nagy Erzsébet – Nánási István – Horváth ImreKiadja: Biatorbágyi Faluház és Karikó János KönyvtárFelelõs kiadó: Jámbor Imre igazgatóSokszorosította: Krónikás Bt., Biatorbágy

KÖNYVTÁRTÖRTÉNETA biai könyvtár az alapítástól napjainkig*

Kronológia (1958–1974)Könyvtáros: Szegfû Mária tanítónõ.1959 Még nincs írásos dokumentum, leltárkönyvsincs.

1960 januártól munkanaplóban vezetik a statiszti-kai adatokat:59 beiratkozott olvasó, kölcsönzött kötetek száma776 db.Állomány: letéti 420 db, saját 65 db (lel-tárkönyv nincs).Nyitva tartás: heti 1 alkalommal.Könyvtár helye: nincs megnevezve.

1961: 89 db kölcsönzött kötet.A leltárkönyvet 1961. 08. 04-én nyitot-ták. Az elsõ csomagok a megyei könyv-tár (400 db), a Községi Tanács (106 db)ajándékai voltak.A munkanapló szerint ebben az évben 5elõadás és 4 kiállítás volt. (A helyszín ésaz elõadók nincsenek megnevezve.)

1962: A nyitva tartás heti 2 alkalomrabõvült.143 beiratkozott olvasó, 5226 kötet köny-vet kölcsönöztek ki.779 db saját állomány és 46 db letét máskönyvtárból.A tanács és a földmûves szövetkezetadományozott könyveket.2 elõadás, 2 kiállítás. (Az elõadásokról,kiállításokról kevés adat áll rendelke-zésre.)

1963: Nyitva heti 2 alkalommal. (Tele-pülés lélekszáma 4000 fõ.)227 beiratkozott olvasó.1454 db könyv.2802 db kölcsönzött kötet.Letét már nincs.Nagyrészt a Községi Tanács, de a föld-mûves szövetkezet és Megyei Könyvtáris adott könyveket.Tájékoztató elõadás 2 alkalommal.

1964: Nyitva heti 2 alkalommal, napi 3 óra.313 beírt olvasó, 2570 db könyv.11 623 kölcsönzött kötet.Letét nincs. Nyári szünet nincs.

1965: 610 beiratkozott olvasó (lélekszám 5200 fõ).3222 db könyv van leltárban (földmûves szövetkezet,Községi Tanács).

3

Tanácsülési jegyzõkönyvekben a könyvtár említése

Teljesítendõ tervszámok. Dokumentum 1966-ból

*Nánási Istvánné és Horváthné Nagy Erzsé-bet könyvtártörténeti sorozatának szerkesztettváltozata (Biatorbágyi Krónika, 2007. évi szá-mai)

4

Az „újkori” könyvtár indulása

A hatvanas években Szegfû Mária tanítónõ munkája indította el az „újkori” könyvtárat.Vele beszélgettem a kezdetekrõl. (E korról Nánási Marika gyûjtött össze dokumentumokat.)

Az elsõ hó miatt kis késéssel érkeztem Marika né-niék budai otthonába, ahol férjével, NovozánszkyFerenccel már vártak. Mielõtt a könyvtárról kez-dett volna mesélni, még kikérdezett az otthoniak-ról... Azután fordult a konyhába, és hoz-ta a saját sütésû finom diós és mákos kif-liket, és a kávét...

Szegfû Marika néni most is olyan,mint régen, kedves és gyorsbeszédû. Év-tizedekig tanította a biai nebulókat, so-kunknak még a gyerekét is. Tizenötéven keresztül vezette a biai könyvtá-rat. Amikor kérem, hogy meséljen errõlaz idõrõl, szabadkozik, hogy neki nin-csenek iratai, csak halvány emlékei...

– Mikor és milyen körülmények között lettMarika néni könyvtáros?

– Mondhatni, mostoha körülmények közöttjött létre az akkori könyvtár. 1959-ben Nemes De-zsõ igazgató szólt, hogy a megyétõl jött egy érte-sítés, mely szerint községi könyvtárat kell létre-hozni, és mondta, hogy vállaljam el a teendõit.Gondoltam, hogy úgysem lesz ebbõl semmi, ésmeglepõdtem, amikor két hét elteltével kaptam330 darab könyvet postán a megyétõl. Könyvtár-helyiségnek kijelölték az akkori pártiroda (ma abábosok terme) elõszobáját, ami egy körülbelül4 × 5 méteres szoba volt, két ajtóval és egy lép-csõfeljáróval. Itt kaptam helyet egy kétajtós szek-rénynek, egy nagy asztalnak és pár széknek, amit

a párthelyiségbõl (a jelenlegi könyvtár) vettem el,mert ott úgysem használták. Pár évig így mûködötta könyvtár.

– Hány olvasója volt a könyvtárnak?– Pontosan már nem emlékszem rá, de

szépen jöttek az emberek könyvet kölcsö-nözni. Elsõ évben csak egyszer, majd ahét két napján, hétfõn és pénteken voltkölcsönzés. Hétvége vagy nagyobb ünne-pek elõtt és télen mindig többen jöttek.Akkoriban még kevés helyen volt televí-zió, és csak a hét végén sugároztak párórás adást.

– Ki biztosította a könyvek vásárlásá-hoz a pénzt?

– A könyvellátást a megye, illetve a megyeikönyvtár finanszírozta, de a Községi Tnácstól és aföldmûves szövetkezettõl is kaptunk köteteket. Ne-gyedévenként biztosítottak egy keretösszeget, ami-bõl belátásom szerint válogathattam ki a megfelelõkönyveket, a Váci útra kellett kimennem a könyv-tárellátóba.

– Mi szerint gyarapította a könyvállományt,meddig volt elég a kétajtós szekrény?

– Mindig megkérdeztem az olvasókat, hogy mi-lyen jellegû könyveket hozzak. Igyekeztem biztosí-tani, hogy a gimnáziumba, középiskolába járók kö-telezõ olvasmányai több példányban meglegyenek,ne kelljen várniuk, hiszen szinte egyszerre vettékugyanazt az irodalmi részt.

Szegfû Mária tanítónõ egyik osztályával a hetvenes évek elején

Elsõ alkalommal van törlés (selejtezés) 27 db könyv.14 298 db kölcsönzött kötet.3 elõadás az év folyamán: pl. június 2-án este 6-koríró-olvasó találkozó Szentiványi Kálmán íróval (is-mert könyve a Kõbaltás ember) 92 fõ résztvevõvel.Nyitva tartás már heti 4 alkalommal. Július17–25-ig zárva.

1966: 656 beiratkozott olvasó, lélekszám 8200 fõ3555 db leltári állomány. (A könyvtárnak már szer-zõdése van az Állami Könyvterjesztõ VállalatKönyvellátó Osztályával, mely azóta is évente fel-újításra kerül a rendszeres, körültekintõ szerze-ményezés érdekében.)31 törlés, 16 905 db kölcsönzött könyv.2 elõadás: május 27-én este Kertész Erzsébet írónõ-vel, a népszerû „csíkos könyvek” szerzõjével voltíró-olvasó találkozó, amin 20 fõ vett részt. Elõadásttartott Szegfû Mária is „Hogyan mûvelõdjünk?”címmel 34 fõnek.

1967: 695 beiratkozott olvasó (lélekszám 6100 fõ).3985 db könyv, 16 443 db kölcsönzött könyv.2 rendezvény.Szegfû Mária részfoglalkozású dolgozó.Augusztus 1–15-ig zárva.

1968: A városi könyvtárhálózatban Györgypál Jó-zsef vezetésével közvetlenebb szakmai kapcsolat,segítség, képzés kezdõdik a járás könyvtárosaival.Új formátumú munkanaplót vezetnek be, személyeskapcsolatokat alakítanak ki.Nincs statisztikai jelentés.18 253 db kölcsönzött kötet.3 elõadás, pl. február 1-jén mesedélután 16 résztve-võvel.Július–augusztus zárva.

1969: A könyvtár alapterülete 49 m2 (nincs hely je-lölve).Szegfû Mária hetente 24–30 óra között dolgozik.Heti 4 napot, 16 órában van nyitva a könyvtár.824 beiratkozott olvasó, 24 456 kölcsönzött kötet.4715 db könyv.3 rendezvény: 1 gyermekeknek, 2 ifjúsági.Július–augusztus zárva.

1970: Könyvtárellátási szerzõdés 10 000 Ft.825 beírt olvasó.22 313 kölcsönzött kötet, 4992 db könyv vanleltárban.4 rendezvény: 2 gyermek, 2 ifjúsági, pl. tanulók cso-portos látogatása, szavalóverseny 18 tanulóval.

1971: Könyvtárellátási szerzõdés 16 000 Ft.Nincs statisztikai adat. 23 996 kölcsönzött kötet.Július–augusztus: zárva a könyvtár.

5

Nagyon keresték a lexikonokat, szótárakat,de ezt akkoriban sem lehetett hazavinni. Igyekez-tem barátságos környezetet kialakítani, a fiatalokés az idõsek is szívesen jöttek könyvért, még amostoha körülmény közé is. Késõbb a mezõgazda-sági szakiskolától kaptam három darab háromaj-tós szekrényt, ami a teremben nem fért el. FabókGéza nagy lelkesedéssel alakította könyvtárrá aChemezék és a Vasas (mai Kastély ABC) közöt-ti helyiséget, majd a négyszekrényes könyvtáram-mal ide költöztettek át.

– Ezek szerint új fejezet kezdõdött a könyvtáréletében?

– Nem új, rosszabb fejezet, ez volt a vizeskönyvtár. Az épület ugyanis vizes, dohos volt.Télen nem tudtuk kifûteni, állandóan fáztunk ésféltettem a könyveket, hogy tönkremennek.

– Meddig tartott ez az állapot?– Szerencsére ez az idõszak csak 3 vagy 4 évig

tartott, és a könyvek sem károsodtak. Késõbb ki-vették a lépcsõt a pártiroda elõszobájából, és aziroda falát kiverték, így költözhettem vissza amegnagyobbodott régi helyre. Andrész asztaloskészített rendes könyvtári polcokat, ekkor már kö-zel négyezer könyvvel rendelkeztem. A könyvtárinapok száma heti négy alkalomra bõvült.

– Tartottak-e akkoriban rendezvényeket akönyvtárban?

– Igen, minden évben volt egy-két író-olvasótalálkozó, de az elõadók közül csak Kertész Erzsé-betre emlékszem. A megye mindig küldött értesí-tést, hogy kit fognak kiküldeni, és gondoskodjakarról, hogy legyen közönség.

– Milyen beosztásban végezte a könyvtárosimunkát, volt-e segítsége?

– Eleinte nem kaptam semmit. Késõbb a ta-nács negyedévenként 50 forint tiszteletdíjat fize-tett, amibõl néha csak hármat kaptam meg. Egye-dül végeztem a könyvtárosi teendõket, de a gyere-kekre mindig számíthattam, ha kellett a segítség.Szinte a jobb kezem volt Palovics Kati, õ évekigrendszeresen könyvtároskodott mellettem, azutánTóth Julika, Pénzes Ilonka is sokat sürgölõdött akönyvtárban. A gyerekek sokszor hittan elõttvagy hittan után is bejöttek hozzám, fõleg azok,akiket tanítottam. Mielõtt Budapestre költöztem,akkor ígértek segítséget a katalógusrendszer ki-alakításához, de ezt már nem vállaltam. 1974-ben15 év elteltével pár hónapra bezárt a könyvtár, azén munkám itt befejezõdött, de mindig szívesenemlékszem vissza az itt töltött évekre. Az utó-dom Nánási István lett, de ez már egy másik feje-zet a könyvtár történetében...*Horváthné Nagy Erzsébet interjúja a Biatorbágyi Krónika2001/12. számából

1972: Könyvtárellátási szerzõdés 14 000 Ft.Alapterület 36 m2 (hely nincs jelölve).839 beiratkozott olvasó, 24 527 kölcsönzött könyv.5752 db könyv, 4 rendezvény.

1973: Könyvtárellátási szerzõdés 16 000 Ft.839 olvasó, 22 229 kölcsönzött könyv.Rendezvény: 3 az ifjúságnak.Nyitva tartás heti 4 nap, 16 óra.6201 db könyv van leltárban.

1974: Négy hónapot zárva van a könyvtár! (SzegfûMária Budapestre költözése miatt lemondott akönyvtár vezetésérõl.)861 olvasó.Alapterület 24 m2 (hely nincs jelölve).13 235 kölcsönzött kötet.(Statisztikai adatok megkérdõjelezhetõek, mert akorra jellemzõen göngyölítve, tervszámok alapjánszülettek!)1975-tõl 339 olvasóval új fejezet kezdõdött a könyv-tár életében.

Könyvtár huszonöt négyzetméteren1974. november 5-étõl, négy hónap zárva tartásután, a könyvtárnak új tiszteletdíjas könyvtárosalett Nánási István személyében. „Az intézmény azudvarról nyíló helyiség háromnegyed részében üze-mel körülbelül 25 négyzetméteren. Töredezett, ola-jos padló, egy állandóan füstölgõ szenes kályha ésaz egy szál dróton lógó villanykörte határozza mega miliõt. Az állomány egyharmada »turkálóban«,három összetolt asztalon ömlesztve, a többi hét mé-ternyi polcon a falak mentén. Összesen 6400 dbkönyv.

1975. december 31-én az olvasólétszám 355 fõ, ebbõl100 olvasó teljesen új. Ez az elõzõ évihez képest(860) kevés, de aktív, amit az egy fõre jutó éves kö-tetszám is mutat, ami 36,4. Sajnos az »elmaradt«olvasók visszahívása nem sok sikerrel járt. Az évfolyamán 700 levelezõlapot küldtem ki az olvasók-nak, de ezeknek csak egy kis töredékére (kb. 15%) re-agáltak. 7772 kötet van leltárban, valamint 300-400kötet, ami még csomagban hever a földön. Polcok,ablakok, asztalok, virágtartó, s lassan a padló iszsúfolásig van könyvekkel. Ebben az évben 1301 kö-tetet dolgoztam fel. 23 féle folyóiratot járattunkszekrénybe. 1976-ra technikai fejlesztési terv nincselõirányozva.” – így jellemezte a könyvtár állapotátNánási István.1975-ben megindult a levelezés, kérvényezés a járásikönyvtár, a pártbizottság és a helyi tanács felé a fel-tételek javítása érdekében. A járási könyvtár segít-ségével intenzív lett a szakmai irányítás és képzés.

Júliustól családi okok miatt Nánási István helyettNánási Istvánné Marika vette át tiszteletdíjaskénta könyvtár vezetését. Decemberben a Megyei Mû-velõdési Központban alapfokú könyvtárosi vizsgáttett a Nánási házaspár. Kapcsolatfelvétel történt ahelyi üzemekkel és szocialista brigádokkal. AzEKISZ-ben (ruhaipari szövetkezet varrodája volt aSzabadság u. 99. sz alatt) 304 kötetes letéti állo-mányt helyeztek el. Megkezdõdött a katalógus épí-tése is, de mivel kézzel kellett írni, vagy ömlesztettcédulákból válogatni, lassan haladt a munka. Ké-sõbb az EKISZ érdektelensége miatt a letéti állo-mány a MEGÉV-hez (lyukkártyakészítõ üzem volta mai gyermekorvosi rendelõ épületében) került át,ahol élõ, aktív kapcsolat alakult ki, mint ahogy ké-sõbb a téesz-melléküzemág (akkortájt kerámiakészí-téssel, szövéssel, varrással is foglalkoztak) brigád-jaival is.

1976 nyarán a SZOT, a Kulturális Minisztérium ésa Hazafias Népfront meghirdette az „Olvasó mun-kásért” pályázatot, melyre a könyvtár a helyi mun-kahelyekkel kialakult jó kapcsolataira alapozva, ve-lük egyetértésben benevezett.

A könyvtár szervezésében októberben a Mûsza-ki Könyvnapok keretében a Herceghalmi KísérletiGazdasággal és a biai Mezõgazdasági Gépészkép-zõ Szakiskolával közös ankétokat rendeztek.

Az év végén elkezdõdött a könyvtár korszerûsí-tése az akkori tanácselnök, Barczi László kultúrátpártoló közbenjárására.

1977-ben a felújítás idején is folyt a munka a szocia-lista brigádokkal az „Olvasó munkásért” pályázatfeltételeinek teljesítéséért, és mellette a teljes körûállományellenõrzés.

Márciustól Nánási Istvánné fõfoglalkozású,nyolcórás könyvtáros lett, és alkalmankénti segítõ-ként Palócz Ágnes is részt vett a munkákban. Anyitvatartási idõ 16-ról 28 órára emelkedett, kiegész-ülve délelõtti idõpontokkal is. Tavasszal a járásikönyvtár közremûködésével egy igen jó hangulatúkulturális brigádvetélkedõt tartottak öt szocialistabrigád részvételével. Az „Olvasó munkásért” pá-lyázaton II. helyezést értek el, melynek pénzjutal-mából a könyvtár egy lemezjátszót vásárolt.

Június 7-én ünnepélyes keretek között adták át a63 m2-re bõvített könyvtárat. Az addigi helyiségetés elõterét elválasztó falat lebontották, és így lép-csõvel lehetett feljutni az olvasóteremmé átalakí-tott színpadra. PVC-padló, neonvilágítás, olajkály-hás fûtés szolgálta az olvasók kényelmét, így lehe-tõség nyílt az olvasótermi helyben olvasásra, kézi-könyvek használatára. A megújult könyvtárat iro-dalmi est keretében avatták fel, melynek meghívottvendége Gombos Katalin és Vitay Ildikó volt.

6

Szeptemberben a „Zsámbéki-medence Kulturá-lis Napok” keretében mezõgazdasági könyvkiállí-tás és vásár volt a könyvtárban. Következõ hónap-ban az elõzõ évhez hasonlóan ismét ankétot rendez-tek a Mezõgazdasági Gépészképzõ Szakiskolábana Mûszaki Könyvnapok alkalmából és dr. Jóri Ist-ván kutatómérnök tartott elõadást.

Októberben alakult meg a könyvtári sakk-klub.Az alakuló ülés után pénteki és szombati napokontartották összejöveteleiket a sakkozni vágyók. Abiai kárpitos ktsz Hámán Kató szocialista brigádjalátogatott el a könyvtárba azzal a céllal, hogy job-ban megismerjék a könyvtárat, és beiratkozzanak azolvasók közé.

Novembertõl minden pénteken az ötödik és ha-todik osztályos napköziseknek volt meseórájuk akönyvtárban, melynek keretében készültek fela Mese-mese címû könyvtári foglalkozásra.

1978 januárjában az általános iskolásoknak – az el-múlt két hónap meseórai foglalkozásainak olvasmá-nyaiból – Mese-mese címmel vetélkedõt rendezteka könyvtárban. Fõként ezekbõl a lelkes meseolvasógyermekekbõl Nánási Marika könyvtáros vezetésé-vel alakult meg az elsõ bábozó csoport. Februárbana Mezõgazdasági és a Mûszaki Könyvnapok kere-tében ismét dr. Jóri István tartott elõadássorozatota szakiskolában.

Áprilisban a gyermek bábcsoport múzeumláto-gatás után megnézte az Állami Bábszínház „A ti-tokzatos jó barát”címû mûsorát is. Az ünnepikönyvhétre jeles vendégeket hívott a könyvtár:Szabó Tünde, Muszty Bea és Dobay András „Paj-zán mesék a szerelemrõl” címû mûsorukat adtákelõ. Ezzel egyidejûleg nyilvános könyvkiállítás és-vásár is volt.

Õsztõl szerdánként Mezei István tanár úrrendszeresen matematika-korrepetálást tartott kö-zép- és fõiskolára készülõk segítésére, illetve márodajáró diákok részére. Télapókor (ahogy abban azidõben nevezték december hatodikát) a bábcsoportelsõ szerepléseit tartotta a törökbálinti és biai óvo-dákban. Az itt szerzett sikerélmény ösztönözteõket a további munkára.

Ebben az évben Nánási Marika megkezdte ta-nulmányait a Pest Megyei Mûvelõdési KözpontAlapfokú bábmûvészeti oktatói tanfolyamán, és be-iratkozott középfokú könyvtárkezelõi tanfolyamrais. Elkészült az elsõ propagáló tábla, mely a könyv-tár nevét és nyitvatartási idejét hirdette.

1979 a Gyermekek Nemzetközi Éve volt, melynekkeretében a könyvtár sok ehhez kapcsolódó rendez-vényt szervezett. Februárban, immár mondhatni ha-gyományosan, ismét könyvkiállítás volt a Mezõ-gazdasági Könyvnapokon. Tavasszal Pilisvörösvá-ron a „Pilisvölgye vers- és prózamondó verseny”-ena könyvtár szervezésében biatorbágyi iskolások isrészt vettek.

Nagyszámú olvasóközönség élvezhette BudaiIlona népdalénekes és Pócsik Dezsõ citeramûvészelõadását, melyen a Dalárda is szinte teljes lét-számmal megjelent. A költészet napján a biai szár-mazású költõ, Parancs János volt a könyvtár vendé-ge. Nyáron Móricz Zsigmond-emlékkiállítást ren-deztek a járási könyvtár fényképanyagából, sajátkönyvtári könyvekkel kiegészítve, az író születésé-nek 100. évfordulója alkalmából.

A gyermekek részére szombat délelõttönkéntrendszeressé vált a diavetítés, délutánonként pediga bábcsoport próbált, akik Csimpilimpi néven sze-repeltek a II. Sz. Óvodában (Bajcsy-Zsilinszky ut-cai), de a Budaörsi Nagyközségi Könyvtárban is.

Novemberben gyermekrajz-pályázatot hirdetetta könyvtár „Legkedvesebb könyvem hõse” címmel,melynek elsõ helyezettjei könyveket, a többiek ap-róbb jutalmakat kaptak. Decemberben „A hóem-ber” címû zenés gyermekmûsorral ajándékozta mega könyvtár kis olvasóit, amelyre szülõk és gyerekekegyütt kb. 150-en (!) jöttek el. A Budaörsi Nagyköz-ségi Könyvtár gyermekkönyvhéti rendezvényénekszereplõi voltak a gyermek bábcsoport tagjai.

Biatorbágy Nagyközségi Tanács VB határoza-tot hozott a községben mûködõ könyvtárak integrá-ciójáról. A Pest Megyei Tanács és a Pest MegyeiMûvelõdési Központ és Könyvtár pályázatot hirde-tett az „Ifjúság Mûvelõdéséért” címmel. Az elsõforduló értékelésén könyvtárunk egyéni elsõ helye-

7

zést ért el. Palócz Ágnest a Budai Járási Könyvtártiszteletdíjasként heti 12 órában alkalmazta kataló-guscédulák írására. Az év folyamán a könyvtár ve-zetõje befejezte a 250 órás könyvtárkezelõi tanfolya-mot, valamint megszerezte a „C” kategóriás mûkö-dési engedélyt, mint bábcsoportvezetõ.

A bábcsoport közös megegyezéssel felvette aNevenincs Bábcsoport nevet.

1980-ban a könyvtár egyre többet „kéri kölcsön” aDalárdától a klubtermet, mely egyre több szervezetiés költségvetési (fûtés, takarítás) gondot okoz. Ittkap helyet az addig a Mezõgazdasági Szakiskolá-ban mûködõ Asszonykórus. Ezért megkezdõdnek atanács vezetõivel és a párttitkárral a tárgyalások azintegrációra, egy klubkönyvtár létrehozására.

Januártól decemberig a könyvtár szinte mindenhónapban fogadja a község kétiskolájának egy-egy osztályát.A foglalkozásokon ismertettékmeg a gyerekekkel a könyvtár,a katalógusok, a kézikönyvekhasználatát. Több alkalommaltartott a könyvtár rendhagyóélõvilágórát hatodik és hetedikosztályosoknak. Hanglemezrõlmeghallgatták Magyarországmadárhangjait, és a könyvtár-használat gyakorlására a gyere-kek a könyvekben is érdekes le-írásokat kerestek a madarakról,amit azután fel is olvastak.Mesehallgatással, diavetítés-sel, bábmûsorok elõadásával isszínesítették a könyvtári órá-kat. A könyvtárba látogató

óvódásokat is ezekkel a különféleprogramokkal fogadták.

Februárban a Mezõgazdaságiés a Mûszaki Könyvnapok kereté-ben ismét elõadássorozat volt aszakiskolában, ehhez kapcsolódvaa könyvtárban könyvkiállítás ésvásár volt. Dr. Köves László kör-zeti állatorvos tartott érdekes elõ-adást Indiáról saját élményei alap-ján diavetítéssel, lemezhallgatás-sal illusztrálva.

Áprilisban Pilisvörösvárra a„Pilisvölgye vers- és prózamondóverseny”-re küldték a biatorbágyiiskolásokat a könyvtárból. A Köl-tészet napján ELTE-hallgatók ésa II. Sz. Általános Iskola (biai) ta-nulóinak közremûködésével ren-deztek József Attila-emlékmûsort.

Májusban 180 alsó tagozatos gyerek nézte végiga biatorbágyi és a pilisvörösvári bábcsoport közösbemutatóját. Minden osztályt a tanítója kísért el, abemutató nagy sikert aratott (ez lehetett a késõbbigyermekbábos találkozók elõdje).

Késõbb a könyvtár bábcsoportja az I. Sz. Óvo-dában (Szent László utcai) is vendégszerepelt, a kö-zönség soraiban a III. Sz. Óvoda (Fõ utcai) tagjai isott ültek. A bábmûsor gyermeknapi ajándék volt.

Júniusban Mikszáth-portré címmel volt irodal-mi mûsor volt a könyvtárban. Az ünnepi könyvhétalkalmából Bánffy György színmûvész „Ékes-érdesanyanyelvünk” címmel tartott irodalmi estet. Amagas színvonalú szép nyelvmûvelõ mûsoron 82 fel-nõtt és 4 tizennégy éven aluli olvasó vett részt.Könyvkiállítást és -vásárt rendeztek a könyvhétremegjelent mûvekbõl.

Augusztus 20-án a könyv-tár bábcsoportja a Garancsi If-júsági Napok és az Alkotmányünnepe alkalmából rendezettjárási ünnepségen szerepelt.

Októbertõl minden szabadszombaton délelõtt mesele-mez-hallgatást tartottak.A Tüskevár címû diafilmet ve-títették a negyedikeseknekkönyvtárlátogatásuk alkalmá-ból. Novemberben „Népi hím-zések” címmel egy idõs nép-rajzkutató, Váróné Igaz Máriatartott ismeretterjesztõTIT-elõadást, amit kézimun-ka-kiállítás, hímzésminták be-mutatása és tanítása egészí-tett ki.

8

A Nevenincs Bábcsoport ünnepibemutatója után

Klubkönyvtár – „átmeneti jelleggel”1981Ebben az évben is rendszeresen tartottak az iskolá-sok és óvodások részére könyvtári foglalkozásokat,melynek témája kapcsolódott az évszakokhoz, ahozzájuk tartózó szokásokhoz, az ünnepekhez, illet-ve az iskolai tananyagokhoz. Az intézménybe láto-gató gyerekek megismerkedtek a kézikönyvek, lexi-konok, szótárak használatával, érdekes, konkrét fel-adatok megoldásával. Ezeket a könyvtári órákatbábelõadásokkal, mesehallgatással színesítetteNánási Marika könyvtáros.

Palócz Ágnes kisegítõ helyett tiszteletdíjaskéntPalovics Istvánnét alkalmazta a fenntartó, aki a kö-vetkezõ évtõl már mint fõállású, részmunkaidõskönvtáros dolgozhatott.

Januárban népes közönség elõtt (160 fõ) a buda-pesti Mini Vígszínpad nagysikerû, „Ma éjjel meg-nõsülök” címû zenés komédiáját mutatták be akönyvtárban.

Májusban az iskolával közösen szerveztekanyák napi ünnepséget, melyen az alsó tagozatoskisiskolások köszöntötték az édesanyákat.

Júniusban az ünnepi könyvhét alkalmábólMóra-mesemûsor volt a gyerekeknek, a Mikszáth-portré címû elõadóesten 90 felnõtt olvasó elõtt lépettfel Mártonffy Mária és Balogh Béla színmûvész.

Október elsején megyei és helyi vezetõk részvé-telével tartottak ünnepélyes Klubkönyvtár-avatórendezvényt. A könyvtárat féltõ ünnepi beszédetBékés György, a Pest Megyei Könyvtár igazgatójamondta. Barczi László tanácselnök avató szavaiután Nánási Istvánné Marika foglalta össze akönyvtár akkori helyzetét: „1962-ben 507 könyvevolt a könyvtárnak, majd egyre nõtt a könyvek szá-ma, és ezzel együtt természetesen szaporodott azolvasók létszáma is. Kialakult egy rendszeresen ol-vasó törzsközönség is, akik a könyvek cseréje mel-lett a könyvtárossal megbeszélték az aktuális ese-

ményeket, napi gondokat. Így vált apránként termé-szetes igényükké az olvasás és a közösségi élet.A pedagógus, a könyvtáros, a népmûvelõ munkájanem látványos, nem gyorsan gyümölcsözõ munka.Hosszú idõ, sok fáradság, türelem, kitartás és szak-értelem hozza meg az eredményt. Ebben hinni kell.Ez a hit kell, hogy erõt adjon a további küzdelem-hez, mert küzdelem is van. Az én küzdelmem 1975nyarán kezdõdött, amikor mint tiszteletdíjas átvet-tem a 6000 kötetes 25 négyzetméteres könyvtárat.Egy év múlva indult meg az átépítés, melynek elké-szültével az apró helyiség több mint duplájára (63m2) nõtt. Mindez lehetõvé tette, hogy az idõközbentízezer kötetre gyarapodott könyvállományt szak-szerûen helyezhessük el a polcokon. A könyvtár bõ-vítésével megnyílt egy másik kapu is, amely az ol-vasás mellett a közmûvelõdés más területére vezetiel az érdeklõdõket. E nagysikerû rendezvények aztbizonyítják, hogy nincs igaza annak, aki esetleg egylegyintéssel: »nincs itt arra igény« – felkiáltássalintézi el Biatorbágy közmûvelõdését. Igenis vanigény! De csak a valóban nemes, a valóban értékesés szép, a jól megszervezett rendezvények vonzzákaz embereket. Nõtt a szabadidõ mennyisége [a’80-as évek elejétõl lett minden szombat munka-szüneti nap], megnõtt az igény a tartalmas sza-badidõ eltöltésére, mindez mûvelõdési otthont kö-vetelt és követel ma is. Egyre több helyen: tanács-kozásokon, gyûléseken, beszélgetések alkalmávalkerült elõtérbe a kérés: létesüljön Biatorbágyonmûvelõdési ház. Már a járási vezetõk is keresték amegoldást, hogy a szûkös anyagi lehetõségek mel-lett milyen megoldást találhatnánk ennek azigénynek a kielégítésére. Azután megszületett adöntés: nem véglegesen, átmeneti jelleggel klub-könyvtárat létesítünk. Így jutottunk el a mai na-pig, klubkönyvtárunk avatásáig. Jelenleg 14 ezerkötettel, 170 db-os hanglemezgyûjteménnyel, 730olvasóval a járásban a községek között másodikhelyen állunk Törökbálint mögött.”

9

A Klubkönyvtár avatóünnepségén Barczi László tanácselnökbeszél, balról Nánási Istvánné, Békés György,

jobbról Szatay Lajos és Szabó Imre Az ünnepségen fellépõ Népdalkör

A hivatalos mûsor után a könyvtár NevenincsBábcsoportja és Népdalköre lepte meg elõadásávala nagyszámú közönséget.

Ebben a hónapban 12–15 fõvel indult a divatiránt érdeklõdõ ügyes kezû lányok-asszonyok rész-vételével szabás-varrás tanfolyam. Vezetõjük Kont-ra Józsefné budapesti modellszerkesztõ, nõi szabó,gyakorlott tanfolyamvezetõ volt. A fõként gyakor-lati képzés 1986 végéig mûködött.

Nánási István – fotószakkör-vezetõi képesítés-sel – indított fotószakköri foglalkozásokat felsõ ta-gozatos iskolásoknak. A 10–12 fõs, kamaszokból ál-ló csoport fõként a fotózás elméleti részébõl kapottképzést, gyakorlati munkájuk egy állatkerti kirán-duláson készült. Laboreszközök hiánya miatt az ottkészített felvételeket csak elõhívatni tudták.

A könyvtár szervezésében az I. Sz. ÁltalánosIskolában (torbágyi) dr. Kelemen János csillagász„Tágabb világunk a Naprendszer” címû diavetíté-ses TIT-elõadását 50 nyolcadikos tekintette meg.Késõbbi idõpontban ezt a rendezvényt a biai iskolá-sok is láthatták.

A Klubkönyvtár vendége volt Kóka Rozália,akinek székely népdalokból, népmesékbõl, történe-tekbõl összeállított mûsorát 45 felnõtt nézte meg.Novemberben Kóka Rozália a Bukovinai SzékelyNépdalkörrel „Édes hazám mit vétettem?” címûmûsorával lépett fel a torbágyi iskolában 70 fõnyiközönség elõtt.

December elején Cs. Szabó István és KovácsKlára színmûvészek elõadásában „Két Télapó egyerdõben” címmel bábos Télapó-mûsort szervezett akönyvtár, melyen az I. és II. Sz. Általános Iskolanapközisei, óvodások csoportosan, és szülõk kb.350-en vettek részt. A rendezvény nagyon jól sike-rült annak ellenére, hogy a Télapó nem tudott cso-koládét osztani, mert a gyerekek olyan szorosan,összepréselve ültek, hogy minden helyet elfoglaltak.

1981-ben a Klubkönyvtár keretében mûködött aFérfi Dalkör, a Népdalkör, a Nevenincs Bábcso-port, a Gyermek Színjátszó csoport, illetve akönyvtár szervezésében indult a fotószakkör és aszabás-varrás tanfolyam. A biai iskola napközijé-ben Antal László vezetésével gyermek színjátszócsoport alakult.

1982Januárban a Klubkönyvtár égisze alatt a Népdalkörszerepelt az érdi Bukovinai Székely Pávakör fennál-lásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen.

Februárban a rendszeres könyvtári foglalkozáso-kat látogató biatorbágyi iskolások mellett a herceg-halmi telephelyû Biatorbágyi III. Sz. Általános Is-kola tanulói is részt vettek a könyvtári órákon.

Áprilisban a Költészet napja és az Arany-cente-nárium alkalmából szerveztük Kovács P. József

„Arany és Petõfi barátsága” címû irodalmi mûsorát7–8. osztályosok és érdeklõdõ felnõttek részére.(Résztvevõ: 140 fõ.) Hofi-kabaré címmel tartott ren-dezvényt a Klubkönyvtár a biai iskola tornatermé-ben, a sikeres mûsoron négyszáz nézõ vett részt.

Májusban a Járási Könyvtár rendezvényén, Bu-dakeszin a Forfa iskolában a törökbálinti bábosok-kal együtt szerepelt Klubkönyvtárunk NevenincsBábcsoportja, majd a IX. kerületi Budapesti Majá-lison vettek részt a Csili Mûvelõdési Központban.Andersen: Rút kiskacsa címû meséjét adták elõ igenszép eredménnyel, ez az elõadás volt a majális leg-sikeresebb darabja.

Májusban 100 szülõ nézte meg a könyvtárban abiai iskola anyák napi ünnepségét, mellyel 150 gye-rek kedveskedett az édesanyáknak. A NevenincsBábcsoport az Állami Bábszínházba látogatott el aJeles napok címû mûsort megtekinteni. Az elõadásaz egész évi munka jutalma volt. A Szülõi Munka-közösség az újonnan avatott úttörõket, kisdoboso-kat a Klubkönyvtárban vendégelte meg, majd a báb-csoport mutatta be új mûsorát az ünnepelteknek.

Októberben német nyelvtanfolyam kezdõdött akönyvtárban. Honismereti szakkör létrehozásáramegbeszélést tartottak az iskolások a könyvtáros-sal. Három biatorbágyi óvoda nagycsoportosainakaz „Óvodás bérlet” keretében tartották Cs. SzabóIstván és Kovács Klára elsõ bábelõadását „Bubukalandjai” címmel (160 gyerek).

Novemberben a Vácott megrendezett megyeifesztiválon sikeresen szerepelt a Férfi Dalkör.

Az év folyamán többször szervezett a Klub-könyvtár TIT-elõadásokat, melyek témái a történe-lemi, földrajzi, irodalmi, mûvészeti, csillagászati is-meretek iránt érdeklõdõknek adott értékes informá-ciókat.

1983Az év során gyerekeknek és felnõtteknek egyarántszerveztek kulturális mûsorokat, melyeket az olva-sók mindig szép számmal látogattak. A népszerûTIT-elõadások tovább folytatódtak, melyek taglal-ták az atomenergia helyzetét, a régi népi bölcsessé-geket és korunk tudományát, vagy éppen a nemiérést és annak problémáit stb.

Február 7-én tartotta a Honismereti Szakkörnyilvános alakuló ülését, melynek tagjai Biatorbágytörténelme iránt érdeklõdõ általános és középiskolá-sok voltak. Vezetõjük, Palovics Lajos tartott elõa-dást, a helyi nevezetességeket egy séta keretébenjárták végig.

Szeptemberben folytatódott a könyvtár épületé-nek helyreállítása és az udvari mellékhelyiségek épí-tése, melynek hiányában irodalmi estet, nagyobbközönséget vonzó rendezvényt nem szervezhet akönyvtár.

10

A könyvtár alapterülete 25 m2, melyet 1977-ben63 m2 -re bõvítettek, egy fõállású és egy részmunka-idõs könyvtárossal mûködik a Klubkönyvtár.

Fiókkönyvtár, filmklub,bábos sikerek1984A biatorbágyi könyvtártörténetet folytatva az aláb-biakban már nem részletezzük havi bontásban akönyvtári munkafázisokat, csak a fõbb foglalkozá-sokat emeljük ki. A könyvtár alaptevékenységéheztartoznak az óvodásoknak, iskolásoknak tartottkönyvtárhasználati foglalkozások, melyek sorána gyerekek megismerkedtek a könyvtári katalógus,bibliográfia, kézikönyvek stb. használatával.

A könyvtár továbbra is szervezett óvodásbérle-tet, mely által bábelõadásokat mutattak be a biator-bágyi ovisoknak. Népszerû TIT-elõadást több alka-lommal tartottak, továbbra is volt honismeretiszakkör, német nyelvtanfolyam és szabás-varrás aKlubkönyvtár szervezésében.

Februárban nagy érdeklõdést váltottak ki a „La-kóhelyünk” címmel tartott könyvtári foglalkozások,melyen Bia, Torbágy és Herceghalom régi emlékei-rõl beszélgettek a gyerekekkel.

Újdonság volt a Klubkönyvtár szervezésében aII. Sz. Általános Iskolában heti 2-3 alkalommal tar-tott Pest Megyei Autó-közlekedési Tanintézetáltal vezetett gépjármûve-zetõi tanfolyam.

A Klubkönyvtár és aBéke Filmszínház közösgyermeknapi ajándékaegy ifjúsági különvetítésvolt, melyre a beiratko-zott aktív gyerekolvasókingyenjegyet kaptak. A

vetítés szünetében könyveket és játékokat sorsoltakki. A II. Sz. Általános Iskola gyermeknapi rendez-vényén helytörténeti vetélkedõt rendezett, amire akönyvtár készítette fel a versenyzõket. Többek kö-zött az egyik fontos pontszerzõ feladat volt a biaiköltõk versesköteteinek kiválasztása.

A könyvtárban diavetítés volt a biatorbágyigyermek és felnõtt bélyeggyûjtõk részére „A bélye-gek világa” címmel. A rendezvényt Hernádi Gyula,a II. Számú Általános Iskola bélyegszakkörének ve-zetõje szervezte.

Novemberben a budapesti Alfa áruház iparcikk-kiállítása és vására kapott helyet a klubteremben.

Ebben az évben bábosaink komoly sikereket ér-tek el. Bejutottak a tévé „Játsszunk bábszínházat”c. országos vetélkedõjének mûsorába, és felvétel ké-szült a Rút kiskacsából, melyet a késõbbi évekbentöbbször sugároztak.

1985A könyvtári foglakozásokba bekapcsolódott a tor-bágyi fiókkönyvtár, melyet az I. Sz. Ált. Iskola di-ákjai látogattak. (A torbágyi fiókkönyvtárnak he-lyet adó épület és benne a könyvtár történetérõlHorváth Imre: Egy épület száz éve címmel jelentmeg leírás a Biatorbágyi Krónika 2004/3. és 4. szá-mában. Rövidítve lásd a 28. oldalon!)

Január 25-én a Nevenincs Bábcsoport megkaptaa Népmûvelési IntézetNÍVÓDÍJÁT!

A Klubkönyvtár febru-árban Schütz Ila és BalázsPéter vidám, zenés mûsorátmutatta be „Mit Schütz kisBalázs?” címmel.

A Népdalkör rendezésé-ben ünnepi mûsorral emlé-keztek hazánk felszabadulá-sának 40. évfordulójára.

11

1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983

Beiratkozott olvasók száma 355 465 562 689 733 731 718 733 739

Könyvtárlátogatók száma 3500 3706 2476 6132 5620 6266 5974 7048 7066

Kölcsönzött dokumentumok száma 12928 16239 9078 19095 17846 21058 19979 18756 20255

Leltári állomány 7772 8657 9430 10677 12044 13019 13999 15038 15867

Alapterület (m2) 25 25 63 63 63 63 63 63 63

Nyitvatartási órák száma (heti) 16 16 28 28 28 28 28 28 28

Újságok, folyóiratok 23 25 25 32 35 35 35 35 35

Fõállású könyvtáros 1 1 1 1 1 1 1

Részmunkaidõs könyvtáros 1 1 1 1 1 1 1

Állománygyarapításra fordított összeg (E Ft) 40 35 39 45 45 41 42 61 40

Rendezvények, foglalkozások száma 1 10 16 21 21 26 43 38

Gyermeknap alkalmából a könyvtár gyermek-olvasóit vitte moziba a „Cimborák” címû filmre.

Júniusban „Örök tavasz” címmel Feleki KamillKossuth-díjas kiváló mûvész, valamint HarmathAndrea, Auth Endre és Frank Gábor szerepléséveltartott zenés estre hívták a könyvtárlátogatókat.

Novemberben a Klubkönyvtár a kötelezõ olvas-mány népszerûsítését segítõ foglalkozását az Át-változások címû film vetítésével egybekötve a mozi-ban tartotta. A film témája kapcsolódott MóriczZsigmond munkásságához.

Decemberben Boros István, Chemez István ésKiss Mihály helybeli amatõr festõk közös kiállítá-sának adott helyet a klubterem.

1986Januárban tartotta a Klubkönyvtár az általános is-kolásokból alakult új gyermekbábcsoport elsõ fog-lalkozását. A középiskolás korú Nevenincs csoport-tól megörökölt néven õk mûködtek tovább. A fel-nõtt együttesnek számító gimisek Prospero névenkészültek a Békéscsabai Nemzetközi Bábfeszti-válra.

Áprilisban a Prospero Bábegyüttes bemutatta a„Két bors ökröcske” c. új bábdarabját, a nagy érdek-lõdésre való tekintettel a Mezõgazdasági Szakisko-la tornatermében. A mûsort játszóház és bábkészí-tés egészítette ki.

Szeptemberben a Fegyveres Erõk Napja alkal-mából rendeztek iskolai akadályversenyt, melynekegyik akciójaként könyvtári beiratkozást és olva-sást szerveztek. Az eredmény: 104 beiratkozott ta-nuló. Oktatófilmek vetítése is kapcsolódott a hon-védelmi neveléshez.

Tömörkény István novelláiból „Fecskék” cím-mel a Megyeri Színpad mûvészeinek volt bemuta-tója a Klubkönyvtár színpadán.

Az Országos Gyermekhét keretében ünnepé-lyes eredményhirdetés volt a „Legkedvesebb köny-vem hõse” címmel meghirdetett rajzpályázat érté-kelése után.

1987A tavaszi hónapoktól az iskola felújítása miatt taní-tás folyik a klubteremben, ezért az állandó kiscsopor-tokon kívül más tevékenységre nincsen mód. Ennekellensúlyozására januárban elkezdték a könyvtár ke-retein belül mûködõ Archív Filmklub szervezését,melynek helyszíne a helyi Béke filmszínház lett.

Februárban a Prospero Bábegyüttes a VII. Bé-késcsabai Nemzetközi Felnõtt Bábfesztivál elõzsûri-zésén vett részt „A rendíthetetlen ólomkatona” címûúj árnyjátékával, mellyel bejutott a résztvevõk közé.Áprilisban rangos közönség – melynek vendége voltHaumann Péter színmûvész is – elõtt, majd késõbb aszomszédos településeken ezzel a mûsorával mutat-kozott be az együttes. Májusban a Nevenincs Báb-csoport lépett fel a megyei úttörõfesztiválon.

Június 27-én a Prospero Bábegyüttes UNIMADiplomát kapott a VII. Békéscsabai NemzetköziFelnõtt Bábfesztivál zsûrijétõl, ahol az egyhetesrendezvény során kétszer tartott elõadást.

Az év elején indult Archív Filmklub a filmszere-tõ felnõtt közönségnek – a Magyar Filmintézet ál-lományában lévõ – az egyetemes és magyar filmmû-vészet klasszikus alkotásait bemutató filmek vetíté-sével. Elsõként A test ördöge címû filmet láthattákaz érdeklõdõk, melyet a Drága John, A homokasszonya, Válás olasz módra, New York, hajnalhárom, Párbaj követett. Márciusban folytatódott afilmklub második sorozata, melynek mûsorán Krisz-tina királynõ, A Sierra-Madre kincse, Gázláng,Casablanca, Lõj a zongoristára!, A nagy bankrab-lás címû filmek szerepeltek.

1988Februárban nyugdíjastalálkozó keretében a Nép-dalkör és egy budapesti nyugdíjasklub mûsoros dél-utánt rendezett. E hónap végén a községi tanácsdísztermében tartotta a Népdalkör 10 éves jubileu-mi mûsorát.

A Prospero Bábegyüttes márciusban részt vettaz UNIMA nemzetközi közgyûlésén, és az Állami

12

Boros István, Chemez István és Kiss Mihálykiállításának meghívója

VII. Békéscsabai Nemzetközi Felnõtt Bábfesztivál

Bábszínház fennállásának 40.évfordulója alkalmából rende-zett díszelõadáson. Április-ban Szentendrén szerepelteka Ki mit tud? országos selej-tezõjén Tér-idõ címû árnyjá-tékukkal, májusban pedig amásodik tévéselejtezõn. Júli-usban a sárospataki „Zsá-komban a bábom” nemzetkö-zi bábfesztiválon a „Jelene-tek” címû bábjátékkal I. he-lyezést értek el. November-ben a „Játsszunk bábszínhá-zat” Pest megyei selejtezõjéna Nevenincs Bábcsoport„Hóemberek” címû mario-nettjátékával továbbjutott. Atájegységi bemutatóra máregy új darab, a Keresztszeme-sek bábjait kezdték el készíteni közösen.

Szeptemberben a Klubkönyvtár vendége voltaz 1968 óta Amerikában élõ biai származású költõ,Szász Lóránt, aki az 1956-os forradalom biai ese-ményeinek résztvevõje volt. Több verses kötet je-lent már meg, melyekbõl részleteket hallhatott aközönség.

1989Januárban a könyvtárban Helytörténeti Bizottságalakult és ülésezett Buskó András elnök vezetésé-vel, késõbb más helyszíneken tartották összejövete-leiket. A bizottság feladatául tûzte ki Biatorbágynagyközség történelmi múltjára vonatkozó doku-mentációs anyag összegyûjtését, megõrzését, ahelytörténeti gyûjtemény összeállítását, helytörté-neti kiállítás szervezését, biatorbágyi képeslap ké-szítését, Tájak–Korok–Múzeumok sorozatban kö-tet megjelentetését, helytörténeti tárgyú könyvszerkesztését, mûemlékek, mûemlék jellegû és falu-képi jelentõségû építmények tanulmányozását, meg-óvását.

Februárban a Budapesti Mûvelõdési Központ-ban a tévé „Játsszunk bábszínházat” területi selej-tezõjén az elõzõleg továbbjutott „Hóemberek” he-lyett Keresztszemesek címû elõadásával vett résztnagy sikerrel a Nevenincs Bábcsoport.

A Prospero Bábegyüttes fennállásának 10 évesévfordulója alkalmából márciusban a budaörsi JókaiMór Mûvelõdési Házban tartott születésnapi ün-nepséget. Áprilisban a Herbrechtingenbõl érkezettvendégeknek mutatkoztak be a bábosok a Kereszt-szemesek címû bábjátékukkal, mellyel bekerültek atévé „Játsszunk bábszínházat” mûsorába.

Áprilisban völgységi székely szövõk és fafara-gók kiállítása volt a könyvtárban, melyet BalázsGábor író, a Székely Kör elnöke és Antal Ferenc tit-kár nyitott meg. Ezt a kiállítási anyagot az iskolá-sok rajzóra keretében nézték meg, a tárlatvezetést akönyvtár dolgozói tartották.

Júniusban egy kíméletlen tájrombolás reakciója-ként (ez a Nyakaskõ melletti 20 kV-os távvezetékkiépítése volt) a Klubkönyvtárban megalakult a Bia-torbágyi Tájvédõ Klub, mint a Zsámbéki-medenceTájvédõ Klub helyi csoportja.

Késõbb a közgyûlés határozott az alapszabály-zatról és az egyesület nevét Biatorbágyi TájvédõKörre változtatta. Tagjainak sorába hívta mindazo-kat: „akik cselekedni akarnak környezetük állapotá-nak javításáért, és tagadják az egyén és az érdek-csoportok jogát a környezetrombolásra”.

Bábosainknak június 23-án tévéfelvétel volt aKeresztszemesekbõl, és a felnõtt együttes résztvett a VIII. Pécsi Nemzetközi Felnõtt Bábfeszti-válon.

Augusztusban felolvasóest keretében a biaiszármazású Harczi József Párizsban élõ költõ ésfestõ kiállítására került sor, melyet Polonyi Péterirodalomtörténész nyitott meg, és méltatta a kiállí-tott mûveket.

Ebben az évben már érezhetõek voltak a közelgõpolitikai változások. A klubkönyvtárban elsõkéntaz MDF helyi szervezete tartott megbeszélést.

13

1984 1985 1986 1987 1988 1989

Beiratkozott olvasók száma 750 750 752 759 785 770

Könyvtárlátogatók száma 5734 10234 10715 10210 9177 8654

Kölcsönzött dokumentumok száma 19409 18534 20806 21173 23738 23221

Leltári állomány 16743 17329 18042 18863 „T” 17546 18153

Alapterület /m2 63 63 63 126 126 126

Nyitvatartási órák száma /heti 28 28 28 28 28 28

Újságok, folyóiratok 35 35 35 34 33 32

Fõállású könyvtáros 1 2 2 2 2 2

Részmunkaidõs könyvtáros 1

Állománygyarapításra fordítottösszeg /E Ft

47 35 49 58 53 53

Rendezvények, foglalkozások száma 18 10 18 31 28 33

„T” = nagy mértékû törlés

A rendszerváltókönyvtár1990Már 1989-ben is érezhe-tõek voltak a közelgõ po-litikai, társadalmi válto-zások, elkezdõdtek az or-szágos politikai pártokhelyi szervezõdései. Évti-zedekig nem volt lehetõ-ség a község ügyeibe be-leszólni, azt befolyásolni a másként gondolkozók-nak. A politikai változások lehetõséget adtak a kü-lönféle pártok megalakulásának, újjászervezõdések-re, a helyi szervezetek életre keltésére, melynek sok-szor volt helyszíne a klubkönyvtár.

Elindultak a társadalmi szervezõdések, így ala-kult meg a Zsámbéki-medence Tájvédelmi Klubhelyi csoportjaként a Biatorbágyi Tájvédõ Kör.Tiltakoztak a Nyakaskõ alatt létesített nagyfe-szültségû távvezeték kiépítése ellen, az alsó-majo-ri ciántartalmú bõrhulladék tárolása ellen. Helyiszervezetekkel akciót indítottak az iharosi mun-kásõrbázis megszûnésekor, hogy a völgy és a bázisközségi tulajdonba kerüljön. „Iharosi levél” címmelfogalmazták meg kiáltványukat, melyet a helyipártok, a Helytörténeti Bizottság, Biatorbágy ta-nácselnöke és a klubkönyvtár vezetõje is aláírt.Idézet az írásból: „Ne legyenek ezek a völgyektöbbé fegyveres testületeké, külsõ, a községtõl ide-gen erõké! Legyen ezeknek a völgyeknek megérde-melt gazdája a község, és hasznosítsa azt mindenitt élõ és ide látogató örömére! Nyissuk fel végre asorompókat!”

A tájvédõk csendes tiltakozásul a Sándor–Met-ternich-féle mûemlék épületegyüttes kertjének fel-parcellázása, beépítése ellen a kert Rákóczi utcai ré-szén hársfákat ültetettek. (Sajnos ezek a fák nemmaradtak meg.)

A Biatorbágyi Táj-védõ Kör – a Zsámbé-ki-medence TájvédelmiKlub égisze alatt –Nyakas címmel közéle-ti lapot jelentetett meg,melynek a helyhatóságiválasztásokig PalovicsLajos volt a fõszerkesz-tõje, és a szerkesztõségtagjai is biatorbágyiakvoltak. Az elsõ szám-

ban beszámoltak a ciános galvániszapról, az illegá-lis szemétlerakó-helyekrõl származó gyûjteményköztéri kiállításáról, a kastélykert mögötti faülte-tésrõl stb.

Gyakorlatilag a Nyakas szerkesztõsége voltkatalizálója a helyi iskolaszéknek. A könyvtárbanindult néhány szülõ és tanár kezdeményezésére – azországban elsõként bejegyzett – Biatorbágyi Iskola-szék munkája. Az ország elsõ iskolaszékét András-falvy Bertalan mûvelõdési és közoktatási miniszteris üdvözölte.

Itt tartották januárban mintegy negyven fõrészvételével a március 15-i ünnepség elõkészítõmegbeszélését.

Márciusban a helyi politikai pártok, szervezetek„Kerekasztal” megbeszélése is a Klubkönyvtárbanvolt.

Májusban a falu vezetõi a pártok képviselõivel aközség távlati fejlesztési terveinek egyeztetésére ül-tek össze a könyvtárban.

Az õszi helyhatósági választásokig több orszá-gos párt helyi szervezete tartott itt gyûlést.

Az országgyûlési képviselõ választásokon akönyvtár a község egyik kijelölt szavazóhelyisége lett.

1991A rendszerváltás elõtt nem volt mûvelõdési háza aközségnek, szerepét hosszú ideig a klubkönyvtár

14

Ciánszennyezés.Nyakas, 1990/1

Munkásõrbázis.Krónika, 1991/3Szemétkiállítás a fõtéren Csendes tiltakozás

Helytörténeti vetélkedõ díjátadása

töltötte be. A választá-sok után megalakultképviselõ-testület fon-tosnak tartotta a köz-mûvelõdés ügyét, ekkorhoztak határozatot ar-ról, hogy a volt vasútál-lomás felújításával, áta-lakításával Faluház né-ven létrehozzák Biator-bágy mûvelõdési intéz-ményét. Még ebben azévben elkezdõdött azépület felújítása.

1992A Faluház május elsejeimegnyitásával a klub-könyvtár, mint intéz-ménytípus megszûnt, ésszervezetileg beépült aközmûvelõdési intézménybe. A közmûvelõdés szín-tere, mely eddig jórészt a könyvtár szûkös helységé-re korlátozódott, a Faluház égisze alá került. A nép-dalkörnek, a férfikórusnak és az új társadalmi szer-vezõdések által megalakuló egyesületeknek, klubok-nak már az új közmûvelõdési intézmény adott ott-hont. A könyvtár helyi csoportjaként csupán a Táj-védõ Kör és a Prospero Bábegyüttes maradt meg. Abábosok a könyvtár udvari kistermét használhattáktovábbra is.

A község ebben az évben ünnepelte Bia és Tor-bágy elsõ írásos említésének 800 éves évfordulóját,mely alkalomból Hodosi Erika és Nánási Tamásszervezésében, az általános iskolák történelemtaná-rainak segítségével rendeztek helytörténeti vetélke-dõt a könyvtárban.

Szeptemberben a kibõvített és felújítottkönyvtár Karikó János Könyvtár néven nyitotta kiajtaját az olvasóközönség elõtt. 1881-ben a Biai Ol-vasó Népkör új helyiségét nyitotta meg saját versé-nek elszavalásával Karikó János népköltõ, Bia köz-ség egykori bírája.

MEGNYITÓ BESZÉD

1881. november 23.

Íme megnyitottuk ez új helyiséget,Eztán idejárunk olvasgatás végett;S megtanuljuk, amit egy polgárnak tudni kell,Pihenõ idõnket hasznosan töltjük el.

Kívánom, hogy köztünk a béke lakozzék,A közmûvelõdés szépen virágozzék,A jó egyetértés meg ne zavarodjék,Jó hírünk, jó nevünk fennmaradjon mindég!

Száztizenegy évvelkésõbb újra elhangzott eza vers az õ emlékénektisztelegve. A megújult,kibõvült könyvtár – melyez alkalomból vette fel aKarikó János Könyvtárnevet – adott helyet azavató ünnepségnek. Azépület falán lévõ új név-táblát Palovics Lajospolgármester leplezte le.A költõ unokája, KarikóErzsi néni segítségévelNánási Marika állítottössze irodalmi mûsort,melyben megemlékeztekaz egykori bíró életénekfontosabb eseményeirõl.Karikó János költészeté-bõl ükunokái adtak ízelí-

tõt, verseinek elszavalásával. Év elején – az önkor-mányzat által – megjelentetett Karikó-kötetbõl vá-sárolhatott a közönség, melyet az ünnepi alkalom-ból az eredeti olvasóköri pecséttel láttak el. A felújí-tott könyvtárban kiállítást rendeztek Karikó Jánoshagyatékából: írásait, levelezéseit, naplóit, egykoriújságokban róla megjelent írásokat nézhette meg aközönség.

1993–1995„Az irodalmi nevelés fõ területe a könyvtár. Akönyvellátáson túl tovább folytatták az iskolásokrészére szervezett könyvtári bemutatókat, kihelye-zett történelemórák, irodalmi vetélkedõk rendezé-sét. A könyvtár közel 1000 olvasó részére biztosítjaa könyveket, az olvasószolgálattal a tanulmányaik-hoz, munkájukhoz, hobbijukhoz szükséges irodal-mat.” – olvasható Novák Irén igazgató a Faluház,mint közmûvelõdési intézmény munkájáról szólóbeszámolójában.

Palovics Istvánné könyvtáros nyugdíjba vonul,helyette Zsólyomi Ibolyát alkalmazzák fõállásba,majd Lévainé Cseh Ágnest részmunkaidõsként.

A könyvtári foglalkozásokon kívül továbbra isitt folynak a bábosok próbái, valamint angol és né-met nyelvtanfolyamokat is tartanak.

„A torbágyi könyvtár épületére vételi ajánlatérkezett. A Faluház – mint mûködtetõ – vezetõjejavasolta az értékesítést. A testület azonban 13szavazattal, 1 tartózkodás mellett úgy határozott,hogy nem kívánja eladni. Mivel az épület erõsenlepusztult, felkérik a bizottságokat, hogy az épülethasznosítására készítsenek javaslatokat.” – olvas-ható a testületi ülésrõl szóló 1995 szeptemberi tu-dósításban.

15

Könyvtárnévadó az Olvasó Népkör zászlaja alatt.1992. szeptember

1996A képviselõ-testület bezárta az erõsen lepusztultépületû torbágyi fiókkönyvtárat, az ott lévõ köny-vek sorsáról vita alakult ki a képviselõk között.Elrendelték a könyvállomány átszállítását a Ka-rikó János Könyvtárba. Felvetõdött, hogy a felszá-molt állományból a Faluházban az Idõsek Klubjá-hoz kapcsolódóan létesítsenek egy olvasótermet.A Faluház átépítésekor készült statikai vizsgálatkizárta az épületben való könyvtári tevékenységet.Elrendelték, hogy a könyvekbõl kapjanak aziskolai könyvtárak, óvodák is (1700 db került a tor-bágyiba, 1400 db a biaiba, és kb. 600 db-ot osztot-tak szét az óvodákban), pár száz könyv került anyugdíjasklub használatába. 2000 db maradt aKarikó János Könyvtárban, illetve indokolt eset-ben selejtezést végeztek. Késõbb a negyed-ötödpéldányokból 50 forintért vásárolhattak könyveketaz olvasók is.

„Más hasonló nagyságú településekhez hason-lóan Biatorbágy is csak intézménytípusonkéntegyet-egyet képes fenntartani. Ezért a könyvtárbólis elég lenne egy, amelynek aztán bõvíteni lehetne akönyvvásárlási keretét, szolgáltatásait, nyitvatar-tási idejét. Két változat képzelhetõ el: vagy a meg-lévõ Karikó János Könyvtár bõvítése, korszerûsíté-se, vagy központi helyen – például a volt alállomásépületében egy új bibliotéka kialakítása. Így a forrá-sokat egy helyre csoportosítva, a jövõ évtizedek kö-vetelményeinek is megfelelõ könyvtár szolgálná kiaz olvasóközönség igényeit.” – vélte 1996-ban a pol-gármester.

Sürgetõ feladattá válik, hogy a könyvtárban el-készüljön a vizesblokk és épüljön korszerû mellékhe-lyiség. (1999-ben valósult meg.)

A könyvtári szolgáltatás helyzetét olyan állapot-ba kellene hozni, amit a településkategória megkíván.

Kérdésként merül fel, hogy ez megvalósítható-e a je-lenlegi épületben és ingatlanon, vagy a távlati igénye-ket is kielégítõ új könyvtár építésével kell azt megvaló-sítani. Ha erre öt éven belül nincs reális lehetõség, ak-kor a Karikó János Könyvtár víz-, csatorna- és gázellá-tása jövõre sürgetõ feladattá válik. Függõben maradt abezárt fiókkönyvtár épületének sorsa is.

Szeptembertõl a gyermekbábcsoportokból meg-alakult a Pászti Miklós Mûvészeti Iskola bábmû-vészet tanszaka, ahol Nánási Marika mint bábmû-vészet tanár foglalkozott továbbra is velük. Az ok-tatáshoz a könyvtár bábos termét és a felnõtt Pros-pero Bábegyüttes eszközeit használták.

1997Szádváriné Kiss Mária, a Faluház akkori vezetõje aképviselõ-testületnek javaslatot adott be a könyvtárrövid és hosszú távú fejlesztésére – melyet érdem-ben csak 1998 elején tárgyaltak. Az épületben mégnem megoldott a korszerû közmûellátás. Ennekalapvetõ oka, hogy a biai katolikus egyházközségtermészetben kérte vissza az épületet abban az idõ-ben, amikor az intézmények közmûvesítése folyt.Szándékát késõbb visszavonta, pénzbeli kárpótlástkért és kapott, így az épület az önkormányzat tulaj-donában maradt.

A könyvtár fejlesztésére három elképzelés vetõ-dött fel. Az egyik a volt alállomás épülete, melyrõlkiderült, hogy speciális építési tulajdonságai miattnem alkalmas középület céljára. A másik, hogy ma-rad jelenlegi helyén, a könyvtárral egy épületben lé-võ szolgálati lakás kiváltásával a szociális helyisé-gek is kialakíthatók lennének. A harmadik változat– melynek nem volt pénzügyi fedezete – szerint aFaluháznál a tervezett nagyterem mellett épülne fel– a rendezési tervben is kijelölt – Faluház méretûkönyvtár épülete.

16

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997

Beiratkozott olvasók száma 780 738 720 771 741 744 732 763

Könyvtárlátogatók száma 10215 8883 7396 5610 5027 6675 5163 5210

Kölcsönzött dokumentumok száma 19657 18850 18690 16941 15627 22110 16963 15987

Leltári állomány 18405 18752 19067 19511 19515 19809 20160 20529

Alapterület /m2 126 126 126 126 126 126 126 126

Nyitvatartási órák száma /heti 28 28 28 28 28 29 29 29

Újságok, folyóiratok 38 36 36 37 32 25 24 24

Fõállású könyvtáros 2 2 2 2 1 1 1 1

Részmunkaidõs könyvtáros 1 1 2

Állománygyarapításra fordított összeg /E Ft 107 122 147 173 204 282 477 453

Rendezvények, foglalkozások száma 19 4 7 10 2 3

„A könyvtárközségi »levéltárrá« válhat”1998A képviselõ-testület keresi a megoldást az 1997-benSzádváriné Kiss Mária által beadott könyvtár épü-letérõl szóló helyzetelemzésre, melyben nincs meg-oldva az épület fûtése, vízellátása és hiányzik a csa-tornabekötés is. Felmerült, hogy – ha nem is fiók-könyvtárat – egy olvasótermet lehetne kialakítani akorábban bezárt torbágyi fiókkönyvtár épületében,melynek hasznosítására a Német Nemzetiségi Ba-ráti Kör elvi hozzájárulást kapott a testülettõl. So-káig nem tudtak konkrét javaslatot tenni az átalakí-tásra. Az ügy mellé állt az akkoriban alakult Ha-gyományõrzõ Társaság és közösen kialakítottakegy hasznosítási elképzelést. Beadványukhoz csat-lakozott a Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekarért ésFüzes Néptáncegyüttesért Alapítvány is. Késõbb atestület az épület hasznosítására tanulmányterv ké-szítésével bízott meg egy céget. Az elkészült terv-ben már nem szerepel a könyvtári tevékenység.

„Középkori állapotok” uralkodnak a könyvtár-ban, elengedhetetlen a vizesblokk megépítése – je-gyezte meg Gyõrik Ferenc alpolgármester, amikorjúniusban a Karikó János Könyvtár ezzel kapcsola-tos engedélyezési terve került a testület elé. Másoka könyvtár jövõbeli sorsa miatt fejezték ki aggodal-mukat. A testület többsége úgy ítélte meg, hogykényszerhelyzetben van az épület, ezért halasztha-tatlan a tervezés elkezdése. A felújításra ebben azévben már nem került sor, ez a feladat már az 1998.októberében megválasztott új képviselõkre hárult.

Ebben az évben is sikert arattak a könyvtári ren-dezvények: könyvtárhasználati verseny, óvodásokcsoportos könyvtári látogatása, rendhagyó órák akönyvtárban, Széchényi Könyvtár meglátogatásá-nak szervezése, és májusban bábelõadás a községösszes óvodásának. A nehézségek ellenére a könyv-tár mûködött, és a már hagyománynak számító ren-dezvényeket is ugyan olyan jó színvonalon rendez-

ték meg. Nánási Marika fõállású könyvtáros–arészmunkaidõs könyvtáros áthelyezése miatt – hó-napokon keresztül dolgozott egyedül. Õsztõl rész-munkaidõs lett, végül a következõ év januárjától is-mét nyolcórás fõfoglalkozásúra bõvûlt a másikkönyvtárosi státusz, mint egykor 1983–1994 között.Az új könyvtáros Hodosi Erika segítségével folyta-tódott tovább a könyvtári munka. Az 1998. évi költ-ségvetésbõl a testület biztosította a számítógépeskatalógus kiépítéséhez szükséges Szirén alapprog-ram megvásárlását.

1999–2000Az újonnan felálló testület koncepciójában is szere-pelt a közmûvelõdési intézmény bõvítése: a Faluházmelletti nagyterem létrehozása, a Fõ utcai voltkönyvtárépület hasznosítása és a Karikó JánosKönyvtár felújítása is.

Egy elmarasztaló ÁNTSZ jegyzõkönyv hatá-sára 1999-ben mintegy 700 ezer forintos beruházás-sal készült el a már nélkülözhetetlen vizesblokk ki-építése. A bõvítéssel elõtér kapcsolódott a könyvtá-ri helyiségekhez, melyben két mellékhelyiséget ésegy melegítõ konyhát is kialakítottak. Elkezdték azelektromos rendszer felújítását is, de az épület álla-pota még további korszerûsítésre szorult.

A könyvtárnak közben komoly feladatot jelen-tett a könyvállomány esedékes, idõszakos leltározá-sa. A szakmai munkát a két fõállású könyvtáros,Nánási Istvánné és Hodosi Erika végezte. A Szi-rén-program segítségével megkezdõdött a könyvek,dokumentumok elektronikus feldolgozása és rögzí-tése egy integrált könyvtári rendszerbe (2000. febru-árig 443 darab). Ez a számítógépes program majdabban is segíthet, hogy a leltározást leegyszerûsít-sék, vagy akár a kölcsönzést is számítógépen tart-sák nyilván. Ahhoz, hogy ez mûködjön, az állományteljes rögzítésén kívül elõször minden könyvet vo-nalkóddal kellett ellátni. Ehhez azonban egy újabb,vonalkód író-olvasó programra volt szükség. Eztegy fiatal informatikus, Nánási Csaba készítette

17

el. Így a leltározással párhuzamosan minden könyv-be bekerült a saját kódjele.

A könyvtárnak korábban is voltak helytörténet-hez kapcsolódó dokumentumai. A Községházán lé-võ könyvek és egyéb helytörténeti iratok – melyeketa Helytörténeti Bizottság, illetve a község 800 évesévfordulójával kapcsolatban többen gyûjtöttekössze – 1998-ban kerültek a könyvtárba. HodosiErika – aki már korábban is foglalkozott helytörté-nettel – elkezdte rendszerezni ezeket a dokumentu-mokat, és a kutathatóság, a könnyebb elérhetõségérdekében egy külön polcon, helytörténeti gyûjte-ményt alakított ki. Ennek a helytörténeti gyûjte-ménynek a fejlesztésére csak a szándék volt meg,hiányzott az anyagi háttér, mely korszerû tárgyieszközöket is biztosít hozzá.

„Sor kerül majd a Karikó János könyvtár »mo-dernizálására«, a könyvek mellett hangfelvételek,videokazetták elhelyezésére, és az informatikai fej-lesztésre is. [...] A könyvtárban már ma is létezõírásos helytörténeti gyûjtemény idõvel egyfajta köz-ségi »levéltárrá« válhat majd. A fotók, régi iratokmásolatai mellett emlékezések, helytörténeti inter-júk is helyet kapnának. A jelen folyamatos doku-mentálása pedig azért szükséges, mert egyszeraz is a múlt részévé válik.” – írta 2000-ben NánásiTamás az egykori közmûvelõdési bizottság elnöke-ként az „Utódainknak is szánt közmûvelõdési kon-cepció” könyvtárra vonatkozó elképzelésében.A megvalósítás azonban még napjainkban is váratmagára.

Az ezredforduló évében többfordulós nagysza-bású helytörténeti vetélkedõt szervezett a könyvtára Faluházzal és a Biatorbágyi Ökumenikus Mûve-lõdési Egyesülettel közösen. A gyerekeknek Biator-bágy helytörténetéhez kapcsolódó feladatokat kel-lett megoldani, maketteket, tablókat készítettekközségünk nevezetességeirõl. A zsûri tagjai a hely-történeti dokumentumok gyûjtésében, feldolgozásá-ban legtöbbet tevõ személyekbõl állt össze: dr. Pa-

lovics Lajos történész, polgármester, Nánási Ta-más, a közmûvelõdési bizottság elnöke, akik az egy-kori Helytörténeti Bizottság tagjai is voltak, vala-mint Horváth Imre, a Biatorbágyi Krónika szer-kesztõje.

2001Ez az év több szempontból kiemelt feladatot adotta könyvtárnak. A helyi millenniumi rendezvények-hez kapcsolódott az országosan meghirdetett Olva-sás éve, mely januártól következõ év õszéig tartott.Ez a központi rendezvény adta az ötletet, hogy akönyvtárhasználóknak díjat alapítsanak. Elsõként akét legidõsebb könyvtárlátogató, Szende Lajosné ésRõzse Istvánné vehette át a „Leghûségesebb olva-só” díját.

Májusban jeles ünneplésre készült a könyvtára névadó, Karikó János születésének 150. évfordu-lója alkalmából. Ennek jegyében a Magyar kultúranapján a névadóra emlékezve helytörténeti éskönyvtárhasználati vetélkedõt hirdettek. Ehhezkapcsolódva a Krónikában könyvtári rovatot indí-tottak, ebben a népköltõ életrajzából jelentek megadatok, korabeli írások, versek, dokumentumok,melyekbõl a gyerekek a vetélkedõre felkészülhet-tek. A nagysikerû vetélkedõn az alsósok versenyétNánási Marika vezette, míg a felsõsöké HodosiErika irányításával zajlott. A nyertes csapatokatfelkészítõ tanárok munkáját a Biatorbágy Kultúrá-jáért Alapítvány az általa az évfordulóra megje-lentetett Karikó-kötettel köszönte meg, remélve,hogy a kötetet – beépítve a tantervbe – gyakranforgatják majd a tanórákon.

A Krónika decemberi számában jelent meg akönyvtártörténet elsõ része, pár oldallal hátrébb akönyvtár történetének „fekete krónikája” volt olvas-ható: a sajnálatos, de szerencsés kimenetelû tûzesetmiatt a Karikó János Könyvtár decemberben átme-netileg zárva tartott. (Az intézmény – az elektro-mos szekrényben keletkezett tûz miatt – használha-tatlanná vált – a berendezés és a könyvállománynem égett meg, „csak” minden kormos lett –, lekap-csolták a villanyhálózatról.)

A képviselõ-testület már december közepénhosszabb vitával tárgyalta a tûzkárt szenvedettkönyvtár sorsát. A tûzoltósági és villanyszerelõiszakvéleményekbõl nem derült ki, hogy kié az ügy-ben a mûszaki felelõsség. A testület 2 millió forintotbiztosított az intézményfejlesztési keretbõl akönyvtár megnyitásához szükséges felújítási mun-kálatokra. Emellett igazságügyi szakértõt kértekfel, hogy vizsgálja meg a tûz okát, és állapítsa meg,ki ezért a felelõs. Az intézményvezetõt utasítottákarra, hogy kezdje meg a könyvtár zavartalan mûkö-déséhez szükséges korszerû mûszaki beruházás elõ-készítését.

18

Helytörténeti vetélkedõ díjátadása

2002A Magyar kultúra napján Náná-si Marika adta át a „Leghûsége-sebb olvasó” díját Gábor Ilonkanéninek és Bányai János 16 évesolvasónak, aki korosztályát „meg-szégyenítve” sok idejét töltötteolvasással és a könyvtár látogatá-sával.

A januári testületi ülésen újratéma volt a könyvtár helyreállítá-sa, mert az elkezdõdött munka so-rán derült ki, hogy elkerülhetetlena jelentõsebb mértékû felújítás.A gázfûtés bevezetésére, lámpákcseréjére, álmennyezet kiépítésé-re, festésre, mázolásra és az el-múlt években elmaradt mûszakifejlesztésre a testület további 4 millió forintot biz-tosított.

A felújításon dolgozó kivitelezõk a tetõzet cse-réjén kívül szinte mindent felújítottak, kijavítottak,a külsõ vakolással együtt az épület új ereszcsator-nát is kapott. A bejárat- és udvarrendezés munkáita hivatal településüzemeltetési csoportja végezte.

A kívül-belül megszépült könyvtár áprilisra ter-vezett nyitásához a takarítókra és a könyvtárosokrais sok feladat hárult, hiszen több ezer kötetet kellettportalanítani, áttörölni és újra rendszerezni ahhoz,hogy ismét fogadhassák az olvasókat. Ebben amunkában részt vett Habera Béla és az elõszörrészmunkaidõsként majd májustól fõfoglalkozásbana régi könyvtáros, Nánási István is.

Közben a testület megkapta a szakértõi véle-ményt, mely az üzemeltetõ, azaz az intézmény ésaz önkormányzat felelõsségét állapította meg. Ezt atestület vitatta, ugyanis a tûz feltételezhetõen azona szakaszon keletkezett, melyhez csak az áramszol-gáltató nyúlhat: a villanyórában. Ennek kapcsán atestület kezdeményezte az Elmû-vel kötött szerzõdések módosítá-sát a többi önkormányzati intéz-ménnyel kapcsolatban is.

Április 5-én csendes, családiasünnepség keretében nyitotta megajtaját az olvasók elõtt a megújultKarikó János Könyvtár. „Ami amiénk, és amit nagyon szeretünk,azt nem hagyhatjuk, hogy elpusz-tuljon.” – e szavakkal ismertetteSzádváriné Kiss Mária a könyv-tár felújításának elõzményeit,majd köszönetét fejezte ki a testü-letnek a halogatás nélküli gyorsdöntésért. Az intézmény vezetõjeaz építõknek is köszönetet mon-

dott, kiemelve Gyõrik Ferenc éscsapatának áldozatos munkáját.

A megújult könyvtárat Palo-vics Lajos polgármester adta át hi-vatalosan a könyvtárosoknak ésaz olvasóknak.

Kéri Zsófia, Karikó János ük-unokája énekelt szép népdalokat ésGéczy Árpád szavalta el a költõ Kiboldogabb? címû költeményét.

Talán a sors keze, talán csakvéletlen, de könyvtártörténetünkérdekes egybeesése volt ez az át-adás, és az, amit Karikó János 100évvel korábban, 1902 áprilisábanírt naplójába: „Olvasókörünk tag-jai régóta tervezték 25 éves fennál-lásunk megünneplését. A jövõ hó-

napban, májusban lesz ugyanis 25 éve, hogy buzdí-tásomra s fáradozásaimra körünket megalakítot-tuk.” Majd alább így folytatja: „a helyiséget ebbena hónapban 4 méterrel meghosszabbítottuk, hogy amájusban tartandó jubileumi ünnepély alkalmávalbenne mindnyájan megférhessünk”. A jubileumrólszóló májusi napló bejegyzésében ezt írja: „Az ün-nepélyre csak a tagok lettek meghíva családostól,mert az ünnepély is olyan kedves családias jellegûvolt, mintha egy nagy családot képeznénk mindnyá-jan.”

Új fejezet kezdõdhet2003Az elõzõ évben megújult könyvtárba visszatértek adolgos hétköznapok, melyben újra szerepet kaptak arégóta sikerrel mûködõ könyvtárhasználati órák is.

Sárkányország, Tündérország, a Manók és aTörpék Országának kengyelfutói vitték a hírt febru-ár utolsó két hetében. A negyedikes osztályok

„Népmesék világa” címû könyv-tári vetélkedõn játékos formábanmérték össze olvasottságukat, tu-dásukat és fantáziájukat. Az al-kalomra készített szebbnél szebbkirályi koronákból pedig kiállításszületett.

Március végén négy harmadi-kos osztály szóbeli, írásbeli ésgyakorlati feladatokkal verseny-zett értékes könyvjutalmakért ahagyományos könyvtárismeretivetélkedõn.

A Biatorbágy és KörnyékeMozgáskorlátozottak Egyesüle-tének tagjai az önkormányzattalegyütt dolgoztak azon, hogy a

19

község közintézményei a kerekesszékkel közleke-dõk számára is megközelíthetõek, akadálymente-sek legyenek. A polgármesteri hivatal segítségéveltársadalmi munkában végezték el a könyvtár külsõakadálymentesítését. Példát mutatva arra, hogyegy kis odafigyeléssel, szinte elhanyagolhatóanyagi ráfordítással, összefogással lényegesenkönnyíthetünk a mozgásukban korlátozottak hely-zetén.

Októberben „Már tudok olvasni” címmel máso-dikos osztályok vettek részt könyvtárhasználatifoglalkozásokon, az 5–6. osztályosoknak pedig azáltalános és szaklexikonokról volt ismertetés.

Decemberben a hetedik osztályosok rendhagyóirodalmi órája volt a könyvtárban. Ez Dinnyés Jó-zsef „Énekelt versek” c. sorozatának elsõ elõadásavolt „Tartsd meg azért népedet” címmel.

2004Januárban „A fölfeszített nemzet” címmel folytató-dott Dinnyés József „Énekelt versek” c. sorozata.

Februárban a biai óvoda nagycsoportosai „Med-venapot” tartottak. Ennek elõkészítését segítette adélelõtti könyvtári foglalkozás. Medvékrõl szóló

meséket hallgattak, képeket kerestek, nézegettek azóvó nénik és a könyvtárosok segítségével.

A harmadik osztályosok a könyvtárhasználativetélkedõn tették próbára a könyvtári órák alatt el-sajátított tudásukat – eredményesen.

A Krónika 2004 februári számában Nánási Ist-ván A könyvtárhasználó jogai és a könyvtár új fel-adatai címmel a hazai könyvtárügy átalakításárólés korszerûsítésérõl, a könyvtári törvény jogszabá-lyai által biztosított fejlesztésekrõl ír. „A könyvtár-ügy küldetése: mindenki számára lehetõvé tenni azinformációkhoz és dokumentumokhoz való szabadhozzáférést a könyvtári rendszeren keresztül. Ennekalapja a könyvtárak informatikai hálózatának kiala-kítása, fenntartása, fejlesztése, tartalommal valófeltöltése.” Ezt a feladatot látja el az Országos Do-kumentum-ellátási Rendszer, az ODR, melynek 56tagkönyvtárral van élõ kapcsolata. Az információs,tudásalapú társadalomban elvileg így az olvasóelektronikus úton kérhet más könyvtárakban fellel-hetõ dokumentumokról másolatot. Gyakorlatilag ajogszabály által biztosított fejlesztésekhez a könyv-tárak többségében – így a mi Karikó János Könyvtá-runkban is – jelenleg ehhez a magasabb szintû

20

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Beiratkozott olvasók száma 744 760 788 810 762 821 838 851 842 833

Könyvtárlátogatók száma 4351 3890 5006 5330 4909 7965 8588 8644 8282 7689

Kölcsönzött dokumentumok száma 12604 6129 8421 8636 9267 13416 15218 15674 14137 13522

Leltári állomány 21065 21382 22255 22541 22845 23216 23715 23792 24567 25356

Alapterület /m2 126 126 126 126 126 126 126 126 126 126

Nyitvatartási órák száma /heti 29 29 29 29 40 36 36 36 36 36

Újságok, folyóiratok 24 24 28 28 25 25 25 26 29 27

Fõállású könyvtáros 1 2 2 1 1 2 2 2 2 2

Részmunkaidõs könyvtáros 1 2 2 0 0 0 0 0

Állománygyarapításra fordított összeg /E Ft 716 566 618 719 629 889 1481 1890 1921 1840

Rendezvények, foglalkozások száma 18 24 34 30 18 63 67 41 35 41

könyvtári szolgáltatáshozmég hiányzik a korszerûtechnikai háttér.

Március 15-én ünnepé-lyes keretek között avattákfel – a korábban könyvtár-ként mûködõ épületet – azúj Közösségi Házat, melyújabb közösségi teret biz-tosít a Biatorbágyon mûkö-dõ egyesületeknek, szerve-zeteknek.

Áprilisban Népmesékvilága címmel ismét játékos vetélkedõt rendezett akönyvtár alsósoknak. A gyerekek által készített ki-rályi koronákat ismét kiállították.

Decemberben Lelkes Péter tervezõmûvész tar-tott elõadást vetített képekkel, Globalitás és anemzeti sajátosság címmel, és ez volt egyúttal azArt Designer címû könyvének bemutatója is.

2005A szokásos könyvtári feladatok mellett a könyvtártöbb író-olvasótalálkozót is szervezett.

Májusban Kristóf Attila író, újságíróval „Té-nyek és titkok a Magyar Nemzetnél” címû könyvé-rõl beszélgettünk, könyvvásárlással és dedikálássalegybekötve.

Júliusban „A titkok meg a nyitja” címmel Mo-dor Ádám azonos címû könyvének bemutatója volt,kutatási tapasztalatokkal kiegészítve.

A PMAMI két bábmûvészet tanszakos osztá-lya a könyvtárban tartotta év végi nyilvános vizsga-bemutatóját.

A Biatorbágyi Napok keretében szeptemberbena népszerû író, forgatókönyvíró,dramaturg Vámos Miklós voltvendége a könyvtárnak. A közön-séggel teli könyvtári rendezvé-nyen élõben hallhatták az író sa-játos, fanyar humorát.

Októberben néhány hetes csú-szással elkezdõdött a közmûvelõ-dési intézmény, a Faluház mellet-ti nagyterem építése, ami növeltea könyvtár feladatait. A Faluházcsoportjaiból a Szakály MátyásFérfikórus, a Népdalkör és aBÖME sakk-köre költözött át ésmûködött hónapokig a könyvtár-ban.

Decemberben „A megfestettfény” címmel diavetítéssel egybe-kötött könyvbemutató helyszínevolt a Karikó János Könyvtár. Be-ke Mari elõadásában saját fotói

vetítésével Magyarországdíszmû üveges mûvésze-tébõl kapott ízelítõt a kö-zönség.

Új hagyományt te-remtve ebben az évbenrendezte meg elõször aBÖME a Karácsonyi ku-pát a sakk iránt érdeklõ-dõknek, melynek szintén akönyvtár adott helyet.2006Januárban a hagyomá-

nyos könyvtári foglalkozások és vetélkedõk melletta PMAMI bábmûvészet tanszakának félévi kiállí-tásának – a Faluházban folyó átépítések miatt – is akönyvtár adott helyet.

Februárban a könyvtár volt a helyszíne az ön-kormányzati közmeghallgatásnak, melynek témájaa Szentháromság tér volt.

Ugyanebben a hónapban dr. Csizmadia And-rás és Niksz Gyula borkóstolóval egybekötöttkönyvbemutatót tartott „Étkeink és illõ borok har-móniája” címmel.

Augusztus 18-án ünnepélyes keretek közöttSpányi Antal megyéspüspök úr adta át a felújított,korszerûsített Faluházat és a mellé épített 300 fõtbefogadó új, többcélú nagytermet.

„A ’90-es évek elején a község közmûvelõdési ésközgyûjteményi tevékenysége a Klubkönyvtár kere-tei között folyt. A már akkor is neves Prospero Báb-együttes, Ifjúsági Fúvószenekar és Füzes Néptánc-együttes, a Férfikórus és a Népdalkör (Asszonykó-rus) szabadtéren vagy az általános iskola zsibongó-in, tornatermeiben szerepelhetett csak. Az 1992.

május 1-jén átadott Faluház to-vább élénkítette a község kulturá-lis és egyesületi életét, bár érezhe-tõ volt a nagyterem hiánya. Mamár tíz egyesületi formában mû-ködõ elõadásokat, rendezvényekettartó kulturális szervezet mûködika községben.

A Faluház, a vele egy szerve-zetben mûködõ Karikó JánosKönyvtár és a 2004-ben felavatottKözösségi Ház további 42 társa-dalmi és érdekvédelmi szervezet-nek nyújt szereplési, találkozásilehetõséget. A Faluházzal, illetveaz általános iskolával társbérlet-ben mûködõ Pászti Miklós Alap-fokú Mûvészetoktatási Intéz-mény növendékei és mûvésztaná-raik számára is javultak a lehetõ-ségek, a tanítási órák és a szerep-

21

A Közösségi Ház átadása

A Hagyományõrzõ Egyesület díjátveszi át Nánási István

lések terén a nagyterem átadásával.”– nyilatkoztadr. Palovics Lajos polgármester az átadás elõtti saj-tótájékoztatón.

A könyvtár szeptemberben – kihasználva az újnagyterem létrejöttét – dr. Zombori Ottó csillagászhetedikes-nyolcadikos tanulóknak szervezett„Naprendszer” elõadását a várható nagy létszámmiatt a Faluházba szervezte át.

Novemberben „A Forradalmi Bizottság kitar-tott” címmel Nánási Tamás újságíró tartott elõa-dást a biai ’56-os eseményekrõl a könyvtárban.

2007Biatorbágy ez év júliusától városi rangot kapott. Akönyvtár fejlesztése, modernizálása, területének bõ-vítése már évek óta az önkormányzat hosszú távútervei között szerepel. A képviselõ-testület a Falu-ház és nagyterem környékéhez tartozó egykori vas-út nyomvonalát intézményi területnek jelölte ki, ittkaphat helyet majdan az új városi könyvtár. S báraz önkormányzat nem hirdetett tervpályázatot, vál-lalkozások jelentkeztek különféle tervekkel, melyekközött többféle elképzelésben vázolják fel az intéz-ményi terület beépítését. Az önkormányzat mégnem tárgyalta e terveket.

Ha ezen az intézményi területen megvalósul azúj könyvtár, könyvtártörténetünkben is újabb feje-zet kezdõdik...

22

A biai könyvtárban dolgoztak1958–1974 Szegfû Mária tiszteletdíjas1974–1975 Nánási István tiszteletdíjas1975–1977 Nánási Istvánné tiszteletdíjas1977–2008 fõállású1977–1981 Palócz Ágnes tiszteletdíjas alkalmanként1981–1982 Palovics Istvánné tiszteletdíjas1982–1993 fõállású1993–1994 Zsólyomi Ibolya fõállású1994–1998 Lévainé Cseh Ágnes részmunkaidõs1998 Hodosi Erika részmunkaidõs1999–2008 fõállású2001–2002 Habera Béla részmunkaidõs2001–2002 Nánási István részmunkaidõs2002–2008 fõállású

Könyvtártörténeti bibliográfiaBIATORBÁGYI KRÓNIKA

A könyvtárakról (Nánási Istvánné) 1991/10.15.oHelyismereti vetélkedõ (Hódosi Erika) 1992/VIIIKönyvtárnévadó (Horváth Imre) 1992/10.13.oBezárták a torbágyi fiókkönyvtárat (N. T.) 1996/5.3.oKönyvtári káté (H & H) 2000/2.18-19.oEgy népköltõ élete (Hodosi Erika) 2001/1.12.oFeljegyzések Karikó János életébõl

(Karikó Erzsébet) 2001/1.12-13.oA„Leghûségesebb olvasó” (Szádváriné K. M.)2001/2.19.oA Faluház és a Karikó János Könyvtár

szakmai munkája 2001/2.20.oBiai Olvasó Népkör (Hodosi Erika) 2001/2.21.oKönyvtárhasználati órák (Nánási Istvánné) 2001/4.15.oEgy biai népköltõre emlékezve (Hodosi Erika) 2001/5.23.oAranygyûrû (Horváth Imre) 2001/10.29.oKönyvtárkronológia (1959–1974) (N. I.-né) 2001/12.22–23.Az „újkori” könyvtár indulása (H-né N. E.) 2001/12.22–23.Tûz a könyvtárban (Horváthné N. E.) 2001/12.29.oKétmillió a tûzkárt szenvedett könyvtárra

(Képviselõ-testületi ülés, dec. 17.) 2002/1.4–5.oKönyvtári capriccio

(Képviselõ-testületi ülés, jan. 31.) 2002/2.4.oKizöldült a Karikó János Könyvtár (N. T.) 2002/3.5.oA Faluház és a Karikó J. Könyvtár 2001. évi

munkájáról (Szádváriné Kiss Mária) 2002/3.24.oKönyvtárátadás (Horváthné N. E.) 2002/4.16–17Népmesék világa (Nánási Istvánné) 2003/3.25.oKönyvtárismereti vetélkedõ

(a résztvevõ gyerekek) 2003/4.27.oKerekesszékkel is látogatható a Karikó János

Könyvtár (Nánási Tamás) 2003/10.5.oKönyvajánló, A Karikó János Könyvtár

programja 2004/2.13.oA könyvtárhasználó jogai és a könyvtár

új feladatai (Nánási István) 2004/2.15.oKönyvtári mozaik (Nánási Istvánné) 2004/3.25.oKönyvtárhasználati vetélkedõ (3. b csapata) 2004/3.25.oKönyvtárunk és névadója.

Jelige: Vadon virágai (Nánási Istvánné) 2004/3.26–27.Látlelet a formatervezésrõl

Art Designer-könyvbemutató 2004/6.15.oVendégünk volt Vámos Miklós 2005/9A megfestett fény 2006/1.11.oKarácsonyi sakkverseny 2006/1.26.oBábok kiállítása a Karikó János Könyvtárban 2006/2.18.oKönyvtári foglalkozás, amelybõl mindig

verseny lesz 2006/2.19.oIllõ harmóniával 2006/3.19.oGyertyagyújtás 2006/11.30.oBábok kiállítása a Karikó János Könyvtárban 2007/2.17.oKézikönyvböngészõ 2007/2. 17. oKönyvtár huszonöt négyzetméteren 2007/2.18–19.oKlubkönyvtár – „átmeneti jelleggel” 2007/3.26–27.oFiókkönyvtár, filmklub, bábos sikerek 2007/4.26–27.A rendszerváltó könyvtár 2007/5.14–15.o„A könyvtár községi »levéltárrá« válhat” 2007/7.20–21.oÚj fejezet kezdõdhet 2007/8.22–23.oKönyvtárismereti vetélkedõ 2007/11.25.o

FÜZESAkadálymentesítve! (Mester László) 2003/9.14.o

Jelige: „Vadon virágai”*

Biatorbágyon születtem és felnõttkoromig abban aházban éltem, amely átellenben volt a Karikó ház-zal, ahol a népköltõ, fia s unokái éltek. Mint kisgye-rek állandó vendég voltam a háznál, és nagyon soktörténetet hallottam a „Karikó nagypapáról”. Kí-váncsian vizsgáltam a családi fotókat és tárgyakat.Gyerekfejjel is éreztem, hogy nem mindennapi em-ber volt. Felnõttként már tudatosan tenni akartamazért, hogy emlékezete nemzedékrõl nemzedékremegmaradjon. 1975-ben lettem könyvtáros Biatorbá-gyon, és azóta is itt dolgozom.

1992-ben Biatorbágy község elsõ írásosemlítésének 800 éves évfordulójának ün-nepi keretei és a Faluház májusi meg-nyitása egy régóta dédelgetett elkép-zelés megvalósításához nyújtottaksegítséget.

A Faluház átadásával a továb-biakban intézményünknek ismét„csak” a könyvtári kultúra szolgá-latát kellett ellátnia. Ez hozta elõazt a régi ötletet, mely szerint akönyvtárnak nevében is hordozniakellene azt a helyi múltat, mely ezzelközvetlen összefüggésben áll, és kö-zösségünk minden lakója és az újabb ge-nerációk számára is tisztelendõ. A sablo-nos II. Közmûvelõdési Könyvtár helyett javas-latomra 1992. szeptember 20-án a könyvtár ünnepé-lyes keretek között felvette Karikó János paraszt-költõ, bíró nevét, aki a Biai Olvasó Népkör szerve-zõje és jegyzõje is volt.

„Karikó nagypapáról” szõtt álmom valóra vált.Munkahelyem falán lévõ réztáblán naponta az õ ne-vét olvasom.

A könyvtár elõdjének tekintett Biai OlvasóNépkör története azokon a dokumentumokon(naplórészletek, kéziratok) keresztül kísérhetõ vé-gig, amelyek jelenleg a könyvtárban találhatók. Anapló bejegyzése szerint 1877. április 2-án Sebõk Jó-zsef református lelkész indítványára kezdték meg akör szervezését. A Biai Olvasó Népkör 25 éves ju-bileumára írt kéziratban a fenti esemény így jelenikmeg: „Sebõk József református lelkész 1877. ápriliselején gyûlést hívott össze, s buzdító szavakkalajánlatta a népiskolai könyvtár felállítását, s ezt olymódon gondolta legcélszerûbben keresztülvihetõ-nek, ha társas kört alakítunk s hírlapot járatunk snéhány jobb könyvet apránként beszerzünk.”

Kevesen buzdultak fel, hisz 5 polgár 5 forintjá-val indult el az olvasókör. Megrendelték a MagyarHírlap c. napilapot, de a vasárnapi összejövetelekennem bõvült a tagság, s már-már a megsemmisülésfenyegette a kört.

Ekkor határozott lépésre szánta el magát KarikóJános. 13 tagot meggyõzve, aláírásuk birtokában ésegy ideiglenes szabályzat kidolgozásával saját há-zában megalakította ideiglenesen az olvasókört.

Az alakuló gyûlésen hozott határozatok értel-mében olvasóhelyiségnek kibérelték Simon Fe-

renc házának hátsó kis szobáját. Az évestagdíjat 1 forintban határozták meg;

tisztségviselõnek megválasztottákKarikó Jánost (jegyzõ) és Simon Fe-rencet (pénz- és könyvtárnok). Ol-vasóesték idõpontjának a csütörtökés vasárnap estéket jelölték ki.

Május 10-én volt az elsõ össze-jövetelük, majd az elfogadottakszerint hetente rendszeresen talál-koztak. A tagok létszáma 25 fõre

emelkedett.Tudomást szereztek arról, hogy

megalakulásuk nem törvényes, ezértlépéseket tettek megalakulásuk hivata-

lossá tételére. Megválasztották elnökneka kör létrehozását kezdeményezõ református

lelkészt, alelnöknek Botsor Gyula tanítót. Hattagúválasztmányt hoztak létre, melynek tagjai: SzabóJános, Molnár János, Hermán Gábor, Szikra And-rás, id. Harczi János és Szalai János. Elkérték, éskevés módosítással elfogadták a Töki Olvasó Nép-kör szabályzatát, amit felterjesztettek az illetékeshelyre. Az alapszabályzat megerõsítésérõl 1880-bankapott a kör értesítést.

1877 szeptemberétõl tehát hivatalossá vált a körmûködése. Ekkor már az olvasóhelyiséget napontahasználhatták a tagok, a napilap mellé képes hetila-pokat is rendeltek és 1 Ft 50 kr tagdíjat fizettek.A következõ években az olvasókör 30 fõ körüli lét-számmal mûködött.

1879-ben Sebõk József halála miatt új elnökötválasztottak Úrházy Lajos lelkész személyében, akiKarikó szavaival élve „sok jót tett a körrel". A lel-kész több éven át saját költségén egy-egy hetilapotjáratott az olvasókör számára.

1882-ben Mészáros Dániel házában béreltekszobát, s a rákövetkezõ évben K. Szabó József házá-ba költözött az olvasó népkör. Itt 1890-ig tevékeny-kedett a kör, ahol virágzásnak indult, hisz tagsága40 fõ körül mozgott, a tagság mulatságot rendezetta kör javára, két évig dalárdát mûködtetett. 1887

23

*Részlet Nánási Marika „Névadónk” címmel kiírt megyei pá-lyázatra készített pályamunkájából

májusában megünnepelték fennállásuk 10. évfordu-lóját.

1888-ban Úrházi elköltözésével új elnöke letta körnek, Dézsi Mihály lelkész. Ettõl az évtõlkezdve a kör nyilvánosan ünnepelte március nagyünnepét.

1890-ben ismét költözött a kör, ekkor Szalai Já-nos házába kerültek, ahol hét évet töltöttek el.

„I892-ben olvasó-népkörünk l0 forintos zászlótcsináltatott. A tagok száma ekkor már ötvenre sza-porodott, különösen az ifjúság közül, körülményDézsi M. elnöki jelentése szerint reményt nyújtottarra, hogy a »nemzet virágai« idõvel a hazaszere-tetnek tettekben nyilvánuló gyümölcseit hozzák...”

A kör gyarapodása a következõ években is foly-tatódott. 1896-ban a tagok létszáma 64 fõre,1897-ben 70 fölé emelkedett. Anyagi megtakarításu-kat az 1896-ban alakult Biai Hitelszövetkezetbe he-lyezték el. További megtakarítás végett a kör újhelyiséget bérelt az egyházközségtõl. Az 1897-esköltözéssel egyre közelebb kerültek egy szépideához: „valaha házbirtokot szerezni s nekelljen ide-oda vándorolni.”

S ez az év meghozta a kí-vánt fordulatot. A kör tudomá-sára jutott, hogy eladó az a Si-mon-féle ház, amelyben elõszörbéreltek szobát. Elhatározták,hogy megveszik a házat. Gyûj-tést rendeztek a foglalóra,egyezséget kötöttek az eladó-val, s május 30-án a közgyûlésis megerõsítette a vételt.

„Huszonegy évi házbérfizetés után 1898 febru-ár elején beállott tavaszias napok alatt hangya-módra sürgölõdõ férfiakat láttunk e házban kívülés belõl. Ingyenes kézi és fuvarmunkákkal szolgál-tak a tagok, vetekedve, hogy ki tehessen többet ésjobbat.”

A vett lakást jelentékenyen átalakították.„A szoba földje 30-40 centiméterrel leszállítva

lett, s a régi kis ablakok helyett két nagyobb ablak ké-szíttetett. Az egyenetlen udvar is egyenessé csinál-tatott, a kis udvar, kert az udvarhoz csatoltatott, anádtetõ kijavíttatott és a kapubálványok odább té-tettek, hogy idõvel keresztbe építni lehessen. Háromévvel késõbb 1901-ben az utcára új kõfal húzatott.

1898. február 20-án lett megnyitva ünnepélyesentulajdon helyiségünk, s azóta a célra alkalmas udva-runkban tartattak a hazafias ünnepélyek is.”

Tizenhárom év után Dézsi Mihály Csákvárraköltözött, így az új lelkészt, Barkász Kálmánt vá-lasztották elnökké. Az új elnök buzgó közbenjárásá-ra a földmûvelésügyi miniszter 173 kötetes könyvtá-rat és szekrényt adományozott a Biai Olvasó Nép-kör 25 éves jubileumára.

Az 1902-es ünnepségre a tagság is buzgón ké-szült. Négy méterrel meghosszabbították a szobát,s méltó rendezvényt szerveztek a nagy ünnep tisz-teletére.

Az olvasó-népkör történetérõl jelenleg 1902-igtalálható forrás a könyvtárban.

1910 után is mûködött a kör, egészen 1949-ig,melyrõl az adóívek másolatán kívül nincs dokumen-tuma a községi könyvtárnak.

Idézetek Karikó János naplójából1902. áprilisOlvasónépkörünk tagjai régóta tervezték 25 évesfennállásunk megünneplését. A jövõ hónapban, má-jusban lesz ugyanis 25 éve, hogy buzdításomra s fá-

radozásaimra körünket megalakítot-tuk. Legelsõ olvasó-helyiségünk

Simon Ferenc hátulsó és udvar-ra nyí1ó kicsiny szobácskájábanvolt. Onnan 1882-ben MészárosDániel hátulsó szobájába men-

tünk s egy év múlva K. SzabóJózsef utczai elsõ szobájába

hurczolkodtunk. Hét év letelté-vel Szalai János adott szállást körünk-

nek szintén utczai elsõ szobájában. 1897-bena régi óvodahelyiséget vettük bérbe Egyházunk-

tól s a rákövetkezõ évben házbirtokot vettünk Si-mon Istvántól abban az udvarban, hol azelõtt 21 év-vel szegényesen megalakultunk. Ezt a helyiségetebben a hónapban 4 méterrel meghosszabbítottuk,hogy a májusban tartandó jubileumi ünnepély alkal-mával benne mindnyájan megférhessünk. Sajnos! ajobb módú gazdák körünket sohasem pártolták,most meg a papválasztás óta nyílt ellenségeivé vál-tak némelyek minden mûködésünknek. Ennekdaczára tagjaink áldozat készsége sikert aratott.Sok ingyenes kézimunkával segítették a tagok azépítést, mi pedig gazdák a fuvarokat szintén meg-tettük fizetés nélkül. Voltunk néhányan, kik 10-20korona értékû fuvart is szívesen szolgáltunk a köz-ügy érdekében. Lelkészünk utánjárása folytán, pe-dig éppen jubileumi örömünnepünkre a Minisztéri-umtól gazdag népkönyvtárt kaptunk ajándékba.

1902. májusOlvasókörünk 25 éves jubileuma Áldozó csütörtö-kön e hó 8-án fényes és lélekemelõ ünnepe volt olva-sókörünknek. Az épületen csüggõ zászlók s a belülfeldíszített tágas olvasó-helyiség s az arczokon ra-gyogó öröm, no meg a kedvezõ szép májusi idõ gyö-nyörködtetett mindnyájunkat, hogy törekvéseink 25év alatt mily sikert értek el! S áldottuk az Urat,hogy kezeinket megtanító és ujjainkat a hadakozás-ban vezérelte. Mert körünk sokat emelkedett nagy-

24

Az Olvasó Népkörpecsétje

ságában kicsinységébõl, sokat nyert fényességében.Nõtt mint a jászolban született Krisztus anya-szentegyháza, melyet a hatalombirtoklás féltõ fari-zeusok hiába akartak elnyomni. Az ünnepélyre csaka tagok lettek meghívva családostól, mert az ünne-pély is olyan kedves családias jellegû volt, minthaegy családot képeznénk mindnyájan. Néhány régitagot is meghívtunk, kik bár most nem tagok, de va-lamikor lelkes pártfogóink voltak. ÜnnepélyünketBarkász Kálmán lelkészünk, mint elnök nyitottameg s szép beszéd tartása után felhívott engemet,hogy a kör 25 éves történetét olvassam fel s én felol-vastam az általam eleven színekkel leírt történetet sutánna elszavaltam a fentebb leirt költeményemet.Versem áradozásba hozta a szíveket s mindenkitfelvillanyozott s a tetszés meglátszott a közönségarczán. Utánnam Pénzes István olvasta fel MiklósIstván alkalmi költeményét, mi szintén jó hatássalvolt. Díszgyûlés tartatván ez alkalommal, az elnökindítványozta, hogy e napnak emlékére az általa ké-szített s 10 korona aláírással megnyitott aláíratiíven mindenki írjon alá s egy hó alatt, fizessen isvalami kis összeget. Az így befolyandó összeg a kör25 éves jegyzõjének nevére jótékony czélú alapít-vány lenne. Kértem a tagokat, hogy ha alapítványttesznek is, ne kereszteljék azt az én nevemre, mertaz ellen szerénységem tiltakozik, hogy elfogadjam.Elnök erõsen ragaszkodott indítványához s én amagaméhoz, e miatt az ügy nem vitethetett dûlõre.Rázendült a zene s megkezdõdött egy nagy családkedélyes szép mulatsága, melyben a legöregebbek ismegmutatták, hogy a tánc is akkor esik jól, ha ennyinép között igazán otthon érzi magát az ember.Vagy hetven pár tánczolt s csak reggel oszladozottszét a sokaság, gyakran el-elmondva: rég nem mu-lattam ilyen jól.

A névadó, Karikó János életeés munkássága

A Vadon virágai

Ki ülteti, ápolja s gondozzaA vadonnak e szép virágait?Ritka kertben van szebb színû rózsa.Illata is mintha szebb volna itt:Kertész nélkül, gond s ápolás híjjánÓh mily szépen tenyésznek itt BIÁN!

Jó barátom, ki e könyvet nézed!,Álmélkodhatsz az olvasás közbeNálam vadon termett a költészet,Óh a csírát senki sem ösztönözte,S nem mindenik iskolázott velõÉpít szebbet, mint egy földmívelõ.

1851. május 19-én született, süketnéma kovács-mester fiaként. A nagyapa vezetgette és tanítgattaaz eszes kisgyermeket. Négyéves korában megtaní-totta a betûk ismeretére. Hamar megtanulta a kisJános, és késõbb õ tanítgatta a szomszédék kisfiát.Miután a nagyszülõk meghaltak, az édesanya acsintalan gyermeket 1857-ben beíratta a biai refor-mátus iskolába, ahol az elsõk közé került.

Nagyon szépen ír és rajzol. Szeret olvasni.Az iskola elvégzése után Boczor József rektor fiá-val, Károllyal készül a továbbtanulásra. Szorgalma-san tanulják a „deák nyelvet”, de szüleinek sze-génysége miatt ez az út lezáródik. Már 13 éves korá-ban több alkalmi költeményt ír. Hogy mégis tanul-jon valamit, könyvkötõ inasnak szegõdik Budára.De honvágya oly erõs, hogy csak 11 napig bírja.Anyja érte megy, hazahozza. Itthon csúfolják emi-att. Visszamegy, de így is csak két hétig bírja. Be-teg lesz. Hazajön, napszámba jár. A következõ év,az 1866-os ínséges esztendõ országszerte. Még nap-szám sem akad. Egy vakhoz áll inasnak Budán, deez is csak öt hétig tart.

Akkor így gondolkozik: van házunk, szõlõnk ésföldünk, inkább itthon dolgozom, még napszámbais szívesen megyek, csakhogy itt a falumban él-hessek.

Ismert zsoltárdallamokra 120 éneket költ, amitsaját maga be is köt.

Földmûveléssel foglalkozik, fuvaroz, esõs idõk-ben könyveket köt be krajcárokért.

16 éves, amikor a könyvkötésért egy hamis pa-pírpénzt kap. Megpróbálja elkölteni. Volt, aholvisszaadták, de volt, ahol elvették. Nem hagytanyugodni a gondolat, mi lenne, ha megpróbálná õis? A szegénység miatt, s a „jóakarók” rábeszélésé-re bankót csinál, de már az elsõ nap rajtaveszt.Amikor a szolgabíró azt mondja, hogy inkább négyökröt loptál volna el, akkor döbben rá arra, hogy ezmennyivel nagyobb bûn. Büntetése hat hónapi fog-ház. Sokat gyötrõdik tette miatt. Naplójában írta leazt a nagy lelki gyötrelmet, amelyen átment.

A következõ évben elszegõdik a szomszéd falu-ba, szolgálatba egy nagygazdához. Elhatározza,hogy földjüket – ami eddig ki volt adva – magukmûvelik ezután. Kitölti ezt a nehéz évet is.

Itthon a következõ évben napszámra is jár, hogya felszerelést megvehessék a gazdálkodáshoz.A biai kõbányában dolgozik, ahol szépen keres.Kocsit, lovat szeretne venni. Édesapja is eljárogatvele, mert szerszámjai már kopottak.

1870 áprilisában egy lezúduló szikla apját elüti,lábát összezúzza, és egyheti szenvedés után meg-hal. (Nem hallotta, nem hallhatta a figyelmeztetõjelzést, mert siket volt szegény.) Itt marad a tizen-kilenc éves fiú özvegy édesanyjával és két kicsinytestvérével. Mint családfenntartó mentesül a kato-

25

nai szolgálat alól. A jövõre nézveszámot vet minden lehetõséggel.

1873. március 4-én feleségül ve-szi Kuldóról Lázár Erzsébetet, akihozzáillõ, szorgalmas, kedves fele-ség és anya lesz. Ez év december25-én születik elsõ gyermekük, Já-nos.

Most már kocsija, lova van.Gazdálkodik és fuvaroz. Könyvkö-téssel foglalkozik, életérõl, falujárólnaplót vezet és verseket ír.

1877-ben születik Lídia lánya,akit nagyon szeret, aki tizenegyévig él csak, és akit egész életébengyászol.

Ebben az évben alakul meg azOlvasókör, melynek szervezõje, ha-láláig aktív tagja és jegyzõje volt.

Az 1881-es községi választáso-kon, mint az 1848-as függetlenségipárt tagja bekerül a képviselõ-tes-tületbe, és esküdtnek is megvá-lasztják. Nagy tisztesség volt ez egy harmincévesembernek. Részt vesz a követválasztásokon is. Vá-lasztói az õ indulóit éneklik a kerületben.

1885-ben kiadják Võfélyi beszédeit. 1886-ban da-lárdát szervez. 1887-ben jelenik meg a Vadon virágaicímû verseskötetének 1. füzete. 1889-ben következika Násznagyi beszédek kiadása. Közéleti tevékeny-sége az 1890-es években bontakozik ki igazán: helyibíró (kétszer is megválasztják), törvénybíró, a Hi-telszövetkezet könyvelõje, az egyház fõgondnoka,az óvoda felügyelõje, erdõválasztmányi tag, kerületipártelnök és iskolaszéki tag.

1894-ben jelenik meg a Vadon virágai címû kötet2. füzete és a triesti biztosítótársaság számára írtverse: Biztosításunk címmel. Az ünnepek elismertszónoka, s 1895-ben büszkén írhatta naplójába:

„S nevem feljut – megcsudálva –Magyar írók névsorába.”(Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

V. kötet 1042 o.; Bp.: Hornyánszky Viktor Könyv-kiadóhivatala, 1897.)

1904-ben kiadja Válogatott verseit. 1906-ban,mint küldöttségi tag részt vesz II. Rákóczi Ferencfejedelem porainak hazahozatala alkalmával rende-zett ünnepségen. Erre is ír egy szép alkalmi verset.

Idõközben vagyoni helyzete eléri azt a szintet,hogy a megyei választáson megyebizottsági tagnakjelölik, és a három jelölt közül õ kapja a legtöbb sza-vazatot.

Nem merül ki a politizálásban, nem ül a babéro-kon, hanem végzi munkáját tovább és írja verseit.

1908-ban a község terjeszkedése érdekében meg-teszi az elsõ lépéseket. Darányi Béla miniszteri ta-

nácsoshoz levelet ír, majd szemé-lyes kihallgatásra megy. Kérvénytír, majd a fõszolgabíróval kihall-gatásra megy Metternich herceg-nõhöz, és egyezkedik. Az már nemadatott meg neki, hogy lássa azeredményt.

Az 1908-1909-es évekre jellem-zõ, hogy verseit rendezi, átdolgoz-za, válogatja, és témánként öt kö-tetben írja össze. Emellett végzigazdasági és egyéb munkáit is.Arra is van ideje, ha felkérik teme-tésen búcsúztatásra vagy esküvõ-höz násznagynak, vállalja ezeketa szolgálatokat.

Az 1908. évi zárásoknál márpanaszkodik fejfájásról, de ezt azerõltetett munkának tulajdonítja.Az 1909-es év elsõ hónapjában vé-gig tart ez az állapot, de dolgozik,mint addig. Április 19-én a Hitel-szövetkezetben könyvelés közben

rosszul lesz, de folytatja a munkát. Erõs a roham,amely érte, hazavezetik, orvost hívnak hozzá. Ápri-lis 21-én megírja a Sírkövemre címû versét, mely abiai református temetõben lévõ síremlékén olvas-ható:

Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyarMíg téged is, mint engemet hantjával el nem takar.Oltsad be a honszerelmet gyermekid szívébe,S nemzetemet a jó Isten áldása kísérje.Bús özvegyem és árváim érjetek jó véget,Itt nyugszik Karikó János, élt ötvennyolc évet.

Kissé enyhül a baj, 30-án már újra ott könyvel aszövetkezetben.

Májusban küldöttséget vezet Darányi Béla mi-niszteri tanácsoshoz.

1910 januárjában lemond a kilenc éve viseltgondnoki tisztérõl az egyháznál.

A versek írását tovább folytatja. Januárban ésfebruárban még vezeti naplóját, de márciusra nincsbejegyzés, pedig vezette feljegyzéseit, és elkészítet-te az elsõ negyedéves mérleget.

Április 2-án a Hitelszövetkezetben könyvelésközben érte egy újabb roham, mely még aznap halá-lát okozta.

Egy munkás, harcos élet befejezõdött. Kialudtegy láng, mely addig világított.

Vajon mivé lett volna élete, ha született tehet-sége a tudás magaslatára emelkedhetik, és kitelje-sedhet? Neve így sem vész feledésbe: a Karikó névmindig díszére vált Biának, s büszkesége lehet Bia-torbágynak.

26

Karikó János sírja a biai reformátustemetõben

Munkái:Néhány versét és életrajzát közölte a protestáns Uj Képes

Naptár (1874).. Bp.

1885.. U. ott, 1885.

. Száztizenöt szerelmi, tréfás, családias és ve-gyes költemények.

I. füzet 1887. Egyetértés1894. U. ott, Száznégy darab.

. U. ott, 1889.. Buzdító elbeszélés, a triesti biztosítótársa-

ság által 15 frttal jutalmazott versezet. U. ott, 1894.Kéziratban . Elbeszélés az

1848–49. szabadságharcból, 1893.Gergõ bátyám mennybemenetele, 1894.Karikó János földmíves népköltõ válogatott versei, 1904.Karikó János földmíves népköltõ válogatott versei

(reprint), 2001.

27

Karikó János-bibliográfiaBIATORBÁGYI KRÓNIKA, 1991–2003.

Népszámlálás. Nagy tél, temérdek hó(naplórészletek) 1991/2.

Március 15-e (naplórészlet)Petõfi emléke (vers) 1991/3.Életem delén. (1891. május 19.) (vers) 1991/5.Harminchárom év életembõl (vers) 1991/9.Biai háztulajdonosok (1892. ápr. 17.) (vers) 1992/6.Horváth Imre: Könyvtárnévadó 1992/10.Kisded óvoda ügy. 1895. dec. (naplórészlet) 1995/4.Kérvényezés kisded óvoda ügyben. 1896. okt.

(naplórészlet) 1995/5.A régi óvoda – mint iskola. (vers) 1995/5.Aratás nagy gondokkal (naplórészlet) 1995/6.1888. április. „Egy negyedóráig sem volt magára

hagyatva”Lídia halála. Lídia temetése. (naplórészlet + sírvers) 1995/11.Nagypénteki fohász (vers) 1996/4.Hitelszövetkezet alakítás (naplórészlet) 1996/10.Szabadság ünnepén (vers) 1998/3.A szabadság 50 éves ünnepélye (naplórészlet) 1998/3.Házasságunk 25 éves emléke (naplórészlet) 1998/3.Anyát köszöntõ fiú (vers) 1998/5.Szabadság, testvériség, egyenlõség (vers) 1999/3.Az öreg körtefa (vers) 1999/8.Hodosi Erika: Karikó Jánosra emlékezve. 2001/1.Karikó Erzsébet: Egy népköltõ élete 2001/1.A század búcsúztatója (vers) 2001/1.Hodosi Erika: Biai Olvasó Népkör 2001/2.Jubileumi vers (vers) 2001/2.Hodosi Erika: Március idusa Karikó János

emlékirataiban 2001/3.Horváth Imre: Karikó kötetek sajtó alatt 2001/4.Húsvétra (vers) 2001/4.Hodosi Erika: Karikó János válogatott verseirõl 2001/5.Hodosi Erika: Egy biai népköltõre emlékezve 2001/5.Horváthné Nagy Erzsébet: Viharos könyvajánló 2001/6.Olvasókörünk bõvítése, 1902. április, május

(naplórészlet) 2002/4.Kétszínûség, hálátlanság (vers) 2002/10.Költõi bánat (vers) 2003/3.II. Rákóczi Ferencz emléke (vers ) Írta és elszavalta

Karikó János 19o3. nov. 15-én (naplórészlet) 2003/5.Könyvtárunk és névadója (Jelige: Vadon virágai) 2004/3.Bia község leírása 1904-ben (vers) 2007/8.

Lelkes Márk helyi szobrászmûvész – a könyvtár jubileumárafelajánlásként – Karikó János mellszobrát mintázza

Irodalomóra – a költõ fiával – Karikó János sírjánál

Karikó János válogatott verseinek reprint kiadása a költõszületésének 150. évfordulójára. Könyvbemutató, 2001

A torbágyi könyvtár története*

2004. március 15-én adta át a képviselõ-testület egyrégi épület felújításával kialakított Közösségi Há-zat. Az épület életében már sok minden volt.

ÓvodaKezdetben óvodaként mûködött. Az 1900-as évekeleji óvodai hasznosítást egy 1909. évi postabélyeg-zõvel ellátott képeslap is bizonyítja, melyen máróvodaként tüntették fel az épületet.

Könyvtár és ifjúsági klubTovábbi sorsáról csak az emberi emlékezetre, illetveközvetett adatokra támaszkodhatok. 1957-ben adtákát a Szent László utcai óvodát, így feltételezhetõ,hogy ettõl az idõtõl itt megszûnik, illetve csak idõ-legesen mûködik az óvoda.

Az épületben késõbb könyvtár mûködik. Mint abiai könyvtárnál, a kezdetekrõl itt is kevés a doku-mentum, de az 1960. március 23-ai tanácsülés márkonkrét összegeket nevez meg a könyvtár részére.

A leltárkönyv 1960. május 23-ai keltezéssel in-dul. Kezdetben Schnábel Erika, Winkler Ferencné,Varga Péterné (Finta Erzsébet), Máté Andrásné,majd Göncz Bertalanné volt a könyvtáros. 1961-ben672 db könyv volt a könyvtár birtokában és hetente4 órát volt nyitva. A hatvanas évek végén rövid idõ-re bezárt a könyvtár.

1975-ben felújították az épületet, és a felújításután 1975. november 7-én adták át az új, I. sz. Köz-ségi Könyvtárat és az épületben kialakított KISZ-

klubot. Az ifjúsági klubot eleinte Szabó Attila,majd Szebeni Antal, utána Apostagi Tibor vezette.Késõbb a klub mûködése megszûnt.

A könyvtár kulcsait Szabó Attiláné (Rad-vánszky Teréz) vehette át. Ezután hat évig tartóeredményes mûködés, fejlõdés következett. A 74négyzetméterre nõtt alapterületen több mint 300olvasó kölcsönzött, helyben olvasott a MegyeiKönyvtár ajándékából vásárolt új bútorok között.10-féle periodika járt a könyvtárba és 1981 végéig

a könyvállomány 8638-ra növekedett. Ekkorra vi-szont már a helyiség állaga ismét erõsen leromlott,a vizes fal derék magasságig mállott belül is, arossz kémények az olajkályhák füstjét inkább befe-lé engedték. Szabó Attiláné 1982-tõl elbúcsúzott akönyvtártól.

Õt 1983 októberétõl Nánási István, majd Pa-lovics Istvánné és Lévainé Cseh Ágnes követték akönyvtárosok sorában. Mindvégig nagyon rosszkörülmények között, de közepes forgalommal ésbõvülõ könyvállománnyal dolgoztak. 1996 február-

jában a romos épületben mûködõ fi-ókkönyvtárat a képviselõ-testület

28

Az óvoda képeslapon – 1909. évi postabélyegzõvel

*Horváth Imre: Egy épület száz éve címmel,a Biatorbágyi Krónika 2004/3. és 4. szá-maiban megjelent írásának rövidített válto-zata

A könyvtár 1965 körül. Könyvtáros Göncz Bertalanné

A könyvtár és KISZ-klub kulcsainak átadása, 1975

Fotó

:Sza

bóA

ttila

bezárta. Ekkor a leltárkönyvbe 10281 db könyv voltbevezetve.

Ifjúsági, nemzetiségi, közösségi ház1990 decemberében néhány lelkes fiatal az önkor-mányzathoz azzal a kéréssel fordult, hogy számuk-ra „a torbágyi volt óvoda, illetve KISZ épületét át-adni szíveskedjenek. A leromlott épület tatarozásaután – amelyet mi, lelkes fiatalok vállalunk – Ifjúsá-gi Házat, késõbb szélesebb körrel együtt IdõsekKlubját szeretnénk az épületben kialakítani”.

Az 1994-ben megválasztott képviselõ-testületciklusprogramjában ezt olvashatjuk: „Kulturáliscsoportjaink mûködését épület, helyiség, anyagi tá-mogatás biztosításával segítjük. Ehhez a Faluházés a szervezetileg hozzá tartozó Karikó JánosKönyvtár mellett a régi torbágyi óvoda épületénekIfjúsági Házzá alakításával, újjáépítésével járulunkhozzá.”

1996 februárjában – bár mindenki belátta, hogy aromos épületben nem lehet tovább fenntartani, ezért– nagy viták közepette „a képviselõ-testület a költ-ségvetés »oldalvizén« bezárta az erõsen lepusztultépületû torbágyi könyvtárat”. Ez év decemberébenezt olvashatjuk a Krónikában, az épülettel foglal-kozó írásban: „Függõben van még a bezárt fiók-könyvtár lepusztult épületének sorsa is, jelenleg há-rom hasznosítási javaslat van a testület elõtt. Alegkorábbi ezek közül az Ifjúsági Egyesületé,igénnyel jelentkezett a mûvészeti iskola még zene-

iskola korában, legutoljára pedig Czipri János kép-viselõ, aki társadalmi munka szervezését is felaján-lotta.” Utóbbi szervezésben a Nemzetiségi BarátiKör alapítványt hozott létre, ennek kapcsán emlék-lapot adott ki, s megkezdte pénz gyûjtését is e célra.(Az összegyûlt, viszonylag csekély összeget a köraz új kálvária kialakításához használta fel.)

Az 1997. december 4-ei közmeghallgatáson dr.Palovics Lajos polgármester ekként fogalalta összeaz elmúlt néhány év hasznosításra tett törekvéseit:„A Fõ utcai épületet igen elhanyagolt épületkéntörökölte az önkormányzat a jogelõd tanácstól. En-nek az épületnek a felújításával és jó hasznosításá-val sokan foglalkoztak. Elsõsorban társadalmi szer-vezetek felõl irányuló kezdeményezések voltak. Elõ-ször a Biatorbágyi Ifjúsági Egyesület foglalkozottvele, és egy építészhallgató [Tótpál Judit] vázlatter-vet is készített. Az akkori Faluház-vezetõ [NovákIrén] pályázott is ezzel, de nem volt eredményes.Ez a terv tartalmazza mindazokat a tényezõket,amelyeket más egyesületek is szeretnének kihasz-nálni, például a Nemzetiségi Baráti Kört, az Ifjúsá-gi Fúvószenekart és Tánccsoportot lehetne itt elhe-lyezni, valamint a Nyugdíjasklub rendezvényeitmegtartani, de például elképzelhetõ lenne egy ifjú-sági ház kialakítása, mint ahogy annak idején az If-júsági Egyesület tervezett és a képviselõ-testület az1995. évi programban el is fogadott. ”

A volt torbágyi könyvtár épületének hasznosítá-sára a Nemzetiségi Baráti Kör elvi hozzájárulást ka-pott a képviselõ-testülettõl, azzal a feltétellel, hogyhasználható állapotba hozzák, de sokáig nem tudtakkonkrét átalakítási javaslatot tenni. Segítséget kap-tak a megalakult Hagyományõrzõ Társaságtól. Atestület arról határozott, hogy megbízzák a kulturálisés sport bizottságot, hogy a nemzetiségi tanácsnok-kal együttmûködve a hasznosításra tegyenek javas-latot, amelyben figyelembe veszik a Német Nemze-tiségi Kör Alapítvány, az Ifjúsági Fúvószenekarértés Füzes Néptáncegyüttesért Alapítvány, valaminta Biatorbágyi Hagyományõrzõ Társaság javaslatait.Közösen kialakítottak egy hasznosítási elképzelést.Tervezõi ajánlatokat kértek, majd határoztak, hogy a

29

A Krónika címlapján A lepusztult épület 1996-ban

Fotó

:Hor

váth

Imre

Konstruma Kft.-t bízzák meg.A terv elkészítése során figye-lembe kell venni, hogy az épü-letben kell elhelyezni az emlí-tett szervezeteken kívül máskulturális egyesületeket is – álla határozatban.

Az 1998-ban hivatalba lé-põ testület ciklusprogramjá-ban már ez áll: „a régi torbá-gyi óvoda épületének nemzeti-ségi és közösségi házzá alakí-tásával, újjáépítésével” is sze-retnék elõsegíteni a településkulturális életét. A 4/2000.(05. 01.) számú rendelet a köz-mûvelõdésrõl így fogalmaz:„A képviselõ-testület a márjóváhagyott felújítási tervekalapján a Fõ utcai volt könyv-tárépületben [...] támogatjatársadalmi szervezetek ottho-nául szolgáló Közösségi Ház [...] létrehozását.”

Közben az épületben különbözõ ideiglenes hasz-nosítás folyt: többféle raktározási célt szolgált, ka-ritatív szervezeteknek szolgált helyiségül, rövid ide-ig mûteremként funkcionált.

A 2002 októberében megválasztott testület no-vemberben tárgyalta a Német Kisebbségi Önkor-mányzat kérését a rendelkezésükre bocsátható va-gyon meghatározásáról, konkrétan a Fõ utcai voltkönyvtárépület átadását kérték. Egyhangú döntésszületett arról, hogy a lehetõségek megvizsgálásá-val készüljön konkrét javaslat.

2003 márciusában tárgyalták az intézményekfelújítási terveit. Az akkori településgazdálkodásibizottság az épület lebontását javasolta, azonban aképviselõ-testület ezt nem fogadta el. A fejlesztésitervek korábban elkészültek. Pályázatokat nyújtot-tak be, s ezek elbírálását követõen döntöttek a beru-

házás ütemezésérõl. Megbíz-ták a Konstruma Kft.-t az új-raengedélyeztetéssel, vala-mint a felújítási tender terv-dokumentáció összeállításá-val. A beruházás megvalósí-tására a vállalkozások feléfelhívást tettek közzé. A pá-lyázatelbíráló bizottság aBálint Építõ és SzolgáltatóBt. ajánlatát tartotta a leg-jobbnak. A kivitelezést au-gusztus 26-án kezdték meg.Az épület felújítási, átalakí-tási költsége 45,5 millió Ft be-rendezés nélkül. A mûszakiátadás február 20-án volt.Hátra volt még a kertépítéstavaszi befejezése, valamintaz épület berendezése.

A lakosság jelképesen a2004. március 15-ei ünnepség-

gel – ehhez kapcsolódva az épület történetét bemu-tató kiállítással, és a Kormorán együttes koncertjé-vel – vehette birtokba, majd a képviselõ-testületdöntésének megfelelõen a szervezeti kialakítás utánegyesületeink, közösségeink folytathatják benneéletüket.

A torbágyi könyvtárban dolgoztak1960– Schnábel Erika1960–1961 Winkler Ferencné1962–1963 Varga Péterné1964– Máté Andrásné1964–1973 Göncz Bertalanné1973–1975 Szabó Attila1976–1983 Szabó Attiláné1983–1985 Nánási István1985–1993 Palovics Istvánné1993–1996 Lévainé Cseh Ágnes

30

Tablókép a kiállítás anyagából

A lakosság a 2004. március 15-ei ünnepséggel vette birtokba a volt könyvtárépületbõl kialakított Közösségi Házat

31

Képek a biai könyvtár életébõl

Fotó

k:N

ánás

iIst

ván