TÁPLÁLKOZÁS

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

•Energiatermelés

•A szervezet számára szükséges anyagok felvétele

Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kJ

Építőanyagok: a heterotróf szervezetek a felvett anyagokat átalakítják és saját testükbe építik be

Esszenciális aminosavak, zsírsavak, vitaminok

Táplálkozásunk során három alapvető, de szerkezetileg bonyolult szerves vegyület típust veszünk fel: szénhidrátokat, fehérjéket és lipideket.

A táplálkozás során felvett táplálékot először meg kell emészteni. A szájban a fogak segítségével darabolódik, aprózódik, a nyálban lévő emésztőenzimek segítségével, pedig a szénhidrátok bomlásnak indulnak. A vékonybélben lebomló táplálék alkotók a bélfalát sűrűn behálózó hajszálerekbe jutnak, ezt felszívásnak nevezzük. A keringési rendszer részét képező hajszálerek, a keringési rendszert működtető szív és más erek segítségével juttatják el a táplálékot testünk valamennyi sejtjéhez.

A tápanyagok egy része a sejtfalon keresztül áthatolva, a sejt mitokondrium nevű részéhez jutnak. A mitokondriumok az energiatermelés helyei, pl.: a felvett szőlőcukrot tovább bontják miközben energia szabadul fel. A szükségtelen, vagy szükségtelenné vált anyagokat a keringési rendszer közvetítésével a kiválasztás szervrendszere, elsősorban a vesének köszönhetően juttatja a vizeletbe, majd a külvilágba.

Tápanyagok: az életjelenségek fenntartásához szükséges anyagok összessége.

Táplálék (élelmiszer): a tápanyagok és az emészthetetlen salakanyagok együttese. Az állatok mindig táplálékot vesznek fel.

NAPI ENERGIASZÜKSÉGLET

Átlagos felnőtt embernek naponta kb. 8500 kJ energiának megfelelő táplálékot kell

magához vennie, hogy a létfontosságú, energiafogyasztással járó feladatait

alapszinten el tudja látni. Az ezen felüli energiaigény az egyén teljesítményétől függ. Szellemi és fizikai munka egyaránt növeli az

energiaigényt, akár 50-100%-kal is az alapanyagcseréhez képest.

Egy ülve tanuló diáknak további 2000 kJ-ra van szüksége, míg egy favágó napi energiaszükséglete akár 13000 kJ-lal is meghaladhatja az alapanyagcserét. A gyermekek abszolút igénye kisebb, minthogy tömegük is kisebb, ám relatív, testtömegükhöz viszonyított energiafelvételük nagyobb, ez fedezi növekedésük energiaigényét.

A tápanyagok helyes aránya

A TÁPLÁLKOZÁS SZERVRENDSZERE

Az ember emésztőrendszere felépítését tekintve

•elő-,

• közép-

•és utóbélre tagolható.

Az előbél 1. szakasza

Szájüreg: Felépítését tekintve kötőszövetből, többrétegű el nem szarusodó laphámból, harántcsíkolt izomból –nyelvből, érző- és ideghámból, és az aprítást segítő fogakból épül fel. Feladata a táplálék előkészítése a különböző enzimhatásokra, ez aprítással, falatképzéssel történik a fogak és a nyelv segítségével.

Továbbá feladata még az előfelszívás, ízlelés, beszéd és védelem. A szájüreg váladéka a nyál, amely a szájüregen kívüli nyálmirigyekből termelődik.

Ezek a fültőnél, az állkapocs alatt és a nyelv alatt helyezkednek el, összesen 3 pár.

A nyál összetételét tekintve áll a nyálamiláz nevű enzimből, amely a keményítőt bontja, és áll egy mucin nevű összetett fehérjéből, amelynek a falatképzésben van nagy szerepe. A szájüreg fontos alkotója a nyelv, amelynek a falatképzésben, ízlelésben és a beszédben van szerepe.

Fontos alkotók továbbá a fogak, amelyek a táplálék mechanikai aprítását végzik, fontos, hogy ezeket megfelelő szájápolással védelmezzük.

Az előbél 2. szakasza

Egy viszonylag kis rész, a garat. Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja, és a felül még a füllel való nyomáskiegyenlítésben is szerepe van a fülkürtön keresztül. A garat után a nyelőcső következik, ahol a táplálék gyors perisztaltikus lefutással, reflexfolyamatként, hosszanti és körkörös izmok segítésével lejut a tápcsatorna legtágabb részébe, a gyomorba.

Ide a táplálék a gyomorszájon jut be és innen a kivezető nyíláson, jut ki. A gyomornedv tartalmaz egy fehérjebontó pepszinogén nevű anyagot, amely a savas kémhatásra pepszin enzimet (ez a fehérjéket bontja) képez, és kellő mennyiségű sósavat a kémhatás megfelelővé tételéhez, amely itt pH=2. A gyomor működését tekintve összekeveri, felszívja, emészti a táplálékot. Helyzetét tekintve baloldalt a rekeszizom alatt található horog alakban.

A gyomornak elsősorban ideiglenes raktározó szerepe van, az emésztés fő színtere a vékonybél lesz. Itt különböző emésztőenzimek bontják a szénhidrátokat, fehérjéket és lipideket.

Utóbbiak emésztéséhez

hozzájárul a májban

termelődő, epehólyagban

ideiglenesen tárolódó,

majd vékonybélbe kerülő

emésztőnedv az epe.

Középbél

A tápcsatorna következő szakaszát középbélnek nevezzük, ez alatt a vékonybelet értjük. Ez a szerv 5-6 méter hosszú és 20-30 milliméter átmérőjű is lehet. Felépítésileg 3 részre tagolódik, részei: patkó-, éh- és csípőbél. Működését tekintve az egész vékonybélben perisztaltikus mozgás történik, bélbolyhok segítő felszívó tevékenysége mellett. Ide ereszti váladékát a hasnyálmirigy, ami enzimeket tartalmaz:

Lipáz, ami a zsírokat zsírsavakra és glicerinre bontja ; Nukleáz, ami a nukleinsavakat nukleotidokká bontja ; Tripszin, ami a fehérjéket bontjapeptidekké; Hasnyál- amiláz, ami a cukrokat bontja

A vékonybélben lebomló táplálék alkotók a bélfalát sűrűn behálózó hajszálerekbe jutnak, ezt felszívásnak nevezzük. A keringési rendszer részét képező hajszálerek, a keringési rendszert működtető szív és más erek segítségével juttatják el a táplálékot testünk valamennyi sejtjéhez.

A vékonybél váladéka a bélnedv

Enzimjei:

Lipáz: zsírbontó Nukleáz: nukleinsavbontóErepszin, ami a tripszin termékét (dipeptid) aminosavvá bontja Maltáz, ami a hasnyál-amiláz termékét (diszacharid) monoszahariddá (glükóz,v. szőlőcukor) bontja

A vékonybélbe üríti váladékát a máj, amely az epét termeli és a zsírok diszpergálásában(emulgeálás) fontos,

Utóbél

A vékonybélből egy bizonyos idő elteltével a táplálék az utóbélbe továbbítódik, annak is a vastagbél részébe. Itt már csak kis mértékű felszívódás történik, főleg víz és kisebb ionoknak, mert a célja a széklet kialakítása mind tartalmában, mind formájában. A székletre a vékonybélben beleömlött epének van nagy szerepe, színben. A vastagbélnek szintén három része van: van egy felszálló ága, egy haránt ága és egy leszálló ága. Emésztés lényegében nincs, bélnedve nincs, csak K és B vitamin termelés. A vastagbél a kialakult béltartalmat, a székletet továbbítja a végbélbe, ez egy 15–20 cm-es szakasza az utóbélnek, ahol már felszívódás nem történik, csak a széklet formálása és akaratlagos ürítése, egy zárógyűrűn keresztül.

Vastagbél