titkosszolgálatok a diktatúrákban 1.

Németország

Titkosszolgálatok a 20-21. században2011-10-27

kurtán 2011

a titkosszolgálatok feladatai

Fenyegetés

Funkciók

Külsőkatonai

katonai hírszerzés

politikai

politikai hírszerzés

Belső

külföldi kat. kémek

kémelhárítás

külföldi pol. kémekrendszert ellenzők

kémelhárítás,alkotmány/állam-

védelem

A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK JELLEMZŐI BRZEZINSKI ÉS

FRIEDRICH SZERINT

Brzezinski és Friedrich szerint a totalitarizmusnakkét alapesete van: a szovjet és a német rendszer. Ismérveik a következők:

1. Monopolhelyzetű, átfogó ideológia 2. Egypártrendszer, a párt és az állam-apparátus összefonódása3. Terror-rendszer4. A tömegkommunikáció egyenirányítása5. A fegyveres erők feletti ellenőrzés 6. Az összgazdaság központi felügyelete és vezérlése

A DEMOKRÁCIA ÉS A DIKTATÚRATÍPUSOK

ÖSSZEHASONLÍTÁSA (LINZ ÉS STEPAN, 1995)

Pluralizmus

Ideológia HatalmiElit

Mobilizáció

Demokrácia P: lényegiG: vanT: van

Nincs központiIdeológia

Választásokon választódik ki

Állampolgári participáció

Autoriterdiktatúra

P: korlátozottG: vanT: van

Nincs vezető ideológia, jellemzőgondolkodás-mód

Kis számú,kiszámíthatónormák

Nem jellemző

Totalitarizmus

P: nincsG: nincsT: nincs

Átfogó, kizárólagos

diktátor, kiszámíthatatlan normák,pártkarrier

Nagyfokú Mobilizáció fentről

Poszt-Totalitarizmus

P: nincsG: vanT: van

Átfogó kizárólagos,gyengülő

Saját biztonságNem csak párt karrier

Rutinszerű,csökkenő

POLITIKATUDOMÁNYI VIZSGÁLATI SZEMPONTOK A

TITKOSSZOLGÁLATOK VONATKOZÁSÁBAN

A szolgálat helye a politikai rendszerben

A szolgálat súlya a politikai rendszerben

Jogi szabályozás formája Hírszerzés és elhárítás elkülönítése Ellenőrzés módja (párt – szolgálat viszonya)

Belbiztonsági szolgálatok/politikai rendőrség

egy önálló szervezet a fennálló rend védelmére (a német minta alapján alkotmányvédelemről is beszélhetünk) ) információszerzési jogkörrel, nyomozati jogkör nélkül

fennálló rend védelme a rendőrséghez tartozik, ezen belül speciális jogkörrel

önálló szervezetként, pl. a belügyminisztérium részeként, nyomozati jogkörrel (ez utóbbi a diktatúrákra jellemző

Brodeur álláspontja

low policing: bűnüldözés, közlekedésrendészet

high policing: állam „magasabb” érdekeivel kapcsolatos rendőri tevékenység

A NÁCI NÉMETORSZÁG TITKOSSZOLGÁLATAI

Belbiztonság: Gestapo SD-Belföld

Hírszerzés: Amt Ausland/Abwehr

SD-Külföld

A GESTAPO

1933: Hitler hatalomra jutása után átalakul az addigi

biztonsági rendőrség megalakulnak a tartományokban

Geheime Staatspolizei Amt-ok (Titkos Államrendőrségi

Hivatal)1936: egységesítik a tartományi rendőrségeket újjászervezik a német rendőrséget (Orpo,

Sipo)

1939: létrejön a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt, RSHA)

HEINRICH HIMMLER

Heinrich Himmler(1900-1945)

1929: Reichsführer-SS1936: Reichsführer-SS und Chef der deutschen

Polizei1943: Birodalmi

Belügyminiszter1945: öngyilkosságot követ el

REINHARD HEYRDICH

Reinhard Heydrich(1904-1942)

1920: belép a haditengerészet-

be1931: becsületsértő

magatartás miatt elbocsátják a

hadi- tengerészettől1931: belép az SS-be1936: a Biztonsági rendőrség vezetője 1939: a RSHA vezetője1942: cseh ellenállók megölik

ERNST KALTENBRUNNER

Ernst Kaltenbrunner(1903-1946)1923-28: jogi tanulmányokat folytat Bécsben1930: belép az NSDAP-be1937: az osztrák SS parancsnoka1939-43: Bécs rendőrfőnöke1943-45: A RSHA vezetője1946: A nürnbergi perben halálra ítélik és kivégzik

A BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL BELSŐ TAGOZÓDÁSA

REICHSSICHERHEITSHAUPTAMT(BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL)

AMTI.

Személy-zeti

ügyek

AMTII.

Igazga-tási

ügyek

AMT

III.

SDbelföld

AMTIV.

Gestapo

AMTV.

Bünügyir.

AMTVI.

SDkülföld

AMTVII.

Archí-vum

AMTVIII.Kat.Feld.

GESTAPO-JELVÉNY

AZ AMT IV. (GESTAPO) BELSŐ TAGOZÓDÁSA

IV.A. (A rendszer ellenségeinek felkutatása) A.1. (kommunizmus, marxizmus, háborús vétkek) A.2. (szabotázs-elhárítás) A.3. (reakciósok, ellenzékiek, liberálisok,

emigránsok) A.4. (operatív megfigyelés)IV.B. (szekták) B.1. (politikai katolicizmus) B.2. (politikai protestantizmus) B.3. (egyéb egyházak, szabadkőművesek) B.4. (zsidóügyek)IV.C. (nyilvántartás)IV.D. (megszállt területek)IV.E. (elhárítás)IV.P. (kapcsolattartás külföldi rendőrségekkel)

AZ AMT III. (SD-BELFÖLD) BELSŐ TAGOZÓDÁSA (1940) A. AlapkutatásB. Világnézeti ellenfelek 1. szabadkőművesek 2. zsidók 3. politikai egyházak 4. marxizmus 5. liberalizmusC. Belföldi problémák (kultúra)D. Külföldi problémák (égtájak

szerint)

A KATONAI FELDERÍTÉS

AMT AUSLAND/ABWEHR

AbteilungAusland

Abteilung I.

hírszerzés

Abteilung II.

szabotázs

Abteilung III.

belsőelhárítás

Abteilung Z.

személyzetiügyek

pénzügyek

„Brandenburg”hadosztály

AZ NDK TITKOSSZOLGÁLATAI

Belbiztonság: Állambiztonsági minisztérium Ministerium für

Staatssicherheit (MfS „Stasi”)

Hírszerzés: Állambiztonsági minisztérium Hírszerző Főcsoportfőnökség (politikai és katonai hírszerzés) Verwaltung Aufklärung der

NVA (katonai hírszerzés)

AZ MfS CÍMERE

ERICH MIELKE

Erich Mielke(1907-2000)

1925: belép a NKP-ba1936-39: Spanyolországban harcol1939-45: illegalitás1950: államtitkár az MfS-

ben 1957-89: állambiztonsági miniszter1993: 6 évre ítélik kettős gyilkosság vádjával1995: büntetést

felfüggesztik2000: meghal egy öregek otthonában

AZ NDK ÁLLAMBIZTONSÁGI MINISZTÉRIUMÁNAK BELSŐ

TAGOZÓDÁSÁNAK NÉHÁNY ELEMEI. Főo. Katonai elhárításII. Főo. KémelhárításIII. Főo. RádiófelderítésVI. Főo. Útlevél-ellenőrzésVII. Főo. Belső elhárításVIII. Főo. SzakszolgálatIX. Főo. Vizsgálati ügyekXI. Főo. Vizsgálati fogházakXVII. Főo. Turisták ellenőrzéseXVIII. Főo. Népgazdasági ügyekXIX. Főo. KözlekedésXX. Főo. Államapparátus, egyházak, kultúra, földalatti mozgalmakXXII. Főo. Terrorelhárítás Sz. Főo. SzemélyvédelemK. Főo. Káder-

A Csfség. Hírszerzés Őrezred (11.000 fő)

AZ MfS XX. FÖ.-NAK BELSŐ TAGOLÓDÁSA

1. Oszt. Állami objektumok védelme2. Oszt. Ifjúságvédelem, államellenes

izgatás, náci bűnösök3. Oszt. sport4. Oszt. egyházak5. Oszt. Nyugat-berlini befolyás

elhárítása 7. Oszt. kultúra8. Oszt. iskolák, felsőfokú oktatás9. Oszt. földalatti mozgalmak (alternatív kultúra)10. Oszt. Pártintézmények védelmeAKG Értékelés és ellenőrzésAGL mozgósításTITKÁRSÁG infrastruktúra

AZ MfS FELDERÍTÉSÉNEK (HVA) NÉHÁNY SZERVEZETI EGYSÉGE

I. NSZK államapparátusaII. NSZK pártjai és tsdi. szervezeteiIII. Rezindentúrák a 3. világbanIV. Katonai hírszerzés az NSZK-banVII. ÉrtékelésVIII. Operatív technika, híradásIX. Támadólagos elhárításX. Aktív intézkedések (dezinformáció) az NSZK-banXI. Észak-Amerika, USA-intézmények az

NSZK-banXII. NATO és EKXVIII. Szabotázs-előkészítésAG S Belső biztonságAG 5 Hadfelszerelés operatív beszerzése

Az MfS létszáma,1950-1989

-

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

100 000

19

50

19

52

19

54

19

56

19

58

19

60

19

62

19

64

19

66

19

68

19

70

19

72

19

74

19

76

19

78

19

80

19

82

19

84

19

86

19

88

az MfS létszáma

Forrás: Gieseke 2000

Megjegyzés: 1957-ig a HV A nélkül, 1981-ig SZT- tisztek nélkül