Tartalom

LXVII.évfolyam,12.szám/2013.december

AZIZNESIN Nefélj!................................................................................................. 3

DEMÉNYPÉTER Azoroszlándalai............................................................................. 10

KOVÁCSFLÓRA „Hogyan forognak egymásba az idő szeletei” (Email‐beszélgetésDeményPéterrel).................................................. 12

PETŐCZANDRÁS VelemvanazIsten;LányokatbámultazIsten;IdegesazIsten;Mondatokaszabadságról........................................ 16

POLLÁGHPÉTER A sötétségpulcsijai;Dédpiros; Eltöröma javát;Nemfogjaszellem..................................................................................... 22

VILLÁNYILÁSZLÓ Utazás;Napkitörés;Akivándorolt......................................... 25

HAKLIKNORBERT TomHanksavizekfelett............................................................. 27

SÁNDORZOLTÁN Szépújjövő....................................................................................... 36

MÁHRGÁBOR Colosseumbanis;poraporszájában;piócafejek............ 41

BERTAKUHL Csakatükörbe;Apartoncsak;Nincsakilemérje........... 43

BÁTHORICSABA Menettérti;Zeneésmáscsodák;Tájbukással.................. 45

PAYERIMRE Skízis;Azépítkezésnél................................................................. 47

KIBÉDIVARGAÁRON Napló–2012(részlet)................................................................. 49

SZÉNÁSIFERENC Tamásevangéliuma...................................................................... 55

SIGMONDISTVÁN Marslakók.......................................................................................... 58

PÁLJÓZSEF „...et anni tui non deficient” (Időről és időn túlirólWeöresSándorköltészetében)................................................ 61

Tandori75

TANDORIDEZSŐ Kutatómnak(Főműveknyomán)........................................... 69

TÉREYJÁNOS Tandori‐ambulancia..................................................................... 79

Ünneplősorok „Tökéletlenebbkompozíció”..................................................... 83

TANDORIDEZSŐ Egyküzdelem,kb.küzdelem,kb.leírása,leírása(EcímKafkanyomán)................................................................................. 91

SZABÓMARCELL „Alecsengéstmégittsemszívesencsinálom”..................105

mérlegen

JANKÓSZÉPYVETTE Mogyorónyelv, hóbeszéd (Demény Péter: HóbuckaHugóamókusoknál)....................................................................108

SERESTÉLYZALÁN Paradoxonokkönyve(ȘtefanBănulescu:AMilliomoskönyve)...............................................................................................111

JUHÁSZATTILA Lassúnézés(GécziJános:Sétálóárnyék)............................115

MOLNÁRILLÉS AMarno‐fraktál(MarnoJános:Kairos)................................120

BARTÓKIMRE Aszövegbánata(RolandBarthes:Gyásznapló)...............123

HEVESIJUDIT Mert a lepke majdnem madár (Finy Petra: Madár‐asszony).............................................................................................126

Diákmelléklet

TAKÁCSDÁNIEL Tandori Dezső: A verébfélék katedrálisa (Műértelmezés:történelem,ésamimellettenincsen)

ILLUSZTRÁCIÓK TANDORIDEZSŐrajzaiacímlapon,a11.,24.,26.,42.,44.,48.,60.,90.ésa122.oldalonvalamintabelsőésahátsóborí‐tón.

AZIZNESIN

Ne félj! Anegyveneséveiben járó,vézna,gyenge,sötétbőrű,szemüvegesésnagyorrúférfióvatosanközeledettahatalmaskétszárnyúvaskapuhoz.AmagaskapukétszárnyaközöttaküszöbönálltazŐr,deminthaészresemvettevolna;sőtminthanemállnaott egy lélek sem, úgy bámult felfelé a távolba. A férfi lassan lépegetve közelítetthozzá.Kivetteazakójabelsőzsebébőlatárcáját,atárcábólpedigegynégyréthajto‐gatott papírt. Óvatosan kinyitotta. Nyomtatott, hivatalos fejléces, pecsétes papírvolt.Odanyújtottaazajtóbanálló,felfelébámulóŐrnek.AzŐrfolytattaamesszeségszemlélését. A férfi, kezében a papírral, felemelte a fejét, és nézte azŐrt. Csukottszájjalköhintett,hogytudassajelenlétét.AzŐrrásemhederített.

Azajtóhatalmas,öntöttvasszárnyaiolyannehezekvoltak,aküszöböncövekelőŐrpedigannyira semmibesevette,hogyEmberünkúgyérezte,minthaösszepré‐selnék,minthavalaminyomnáaföldfelé,majdhogynemaföldhöztapadt.Odatar‐tottaakezébenlévőírást:

–Eztazidézéstkaptam…márahívtakide–mondta.AtávolbameredőŐregyhangotsemszólt;egydarabigazürességetpásztázta

tekintetével,minthaegyrepülőtbámulnaalevegőben,vagyegyorrárólfelszállóle‐gyetfigyelne,majdmegintatávolbatekintett.

Emberünkfélelmébenolyanhalkanbeszélt,hogytalánmegsemhallottaahang‐ját.Elismételte.

–Idekérettekmára…Ittazidézésis…AzŐrtőlsemmiválasz.Kétperccelkésőbbanélkül,hogytekintetételfordította

volnaatávolról,megszólalt:–Húzódjfélreésvárj!–Rendben–felelteEmberünk.

* AzizNesin(1915–1995)törökpublicista,író,költő.Akatonaiiskolabefejezéseutánrövidszatirikus

írásaikülönbözőújságokban(Yedigün,Karagözstb.)jelentekmeg.1956‐banegynemzetköziszatiri‐kusnovellaversenyenelsőhelyezéstértel(KazanTöreni),majdakövetkezőévbenugyanezenaver‐senyen szintén első lett (FilHamdi). Ezzel elkezdődött nemzetközi pályafutása is. Műveit a világszámosnyelvérelefordították.Színdarabokat,regényeket,verseketésgyerekkönyveketisírt.Mun‐kásságátnemzetköziéshazaidíjakkalegyarántelismerték:1966‐banAranySündisznó‐díjat(Bulgá‐ria),1976‐banLótusz‐díjat(ÁzsiaiésAfrikaiÍrószövetség)kapott,1985‐benpedigAngliábanaPENClubtiszteletbelitagjánakválasztották.Magyarulmegjelentművei:Aszabályazszabály(1960),vá‐logatottnovellák;Fordításokésferdítések (1965), válogatottnovellák;Azokacsodálatosmaigyere‐kek(1981),ifjúságiregény;Csináljvalamit,Met(1984),színművek;[Hoptirinam,novellaaTörökel‐beszélők(1974)c.gyűjteményeskötetben].

4 tiszatáj

„ KözbenazŐrnéhányszorbementéskijött,demindig, amikormegállt azajtó‐

ban,ugyanaztapóztvette fel.Emberünkekkormár többmint félórátvárakozott,újrapróbálkozott:

–Erreazidőpontrahívtak…NéhánypercelteltévelazŐrráförmedttelt,kemény,megsemmisítőhangon:–Húzódjfélreésvárj!–Jólvan–felelteismét.Életébeneddignemjártolyanhelyen,aholilyenhatalmas,öntöttvasszárnyúaj‐

tókvannak,aküszöbönpedigilyenŐráll,akirásemnézazemberre.Mivelelőszörélteeztmeg, félelemmelvegyes izgatottság töltötteel.Mögöttemársoralakultkiférfiakbólésnőkből.

–Menjmár!–hallatszottmintegymennydörgés.AzŐr förmedtrá,anélkül,hogyakörnyékpásztázásátabbahagytavolna.Meg‐

kaptaazutasítástEmberünk,desehogysemtudtaeltalálni,hogyanjussonátavas‐kapukétszárnyaközöttállóŐrön,akitestévelelzártaazutat.Mivelterpesztettlá‐baiközöttnemjuthatottvolnaát,megpróbáltaanehézkapuegyikszárnyátkinyit‐ni.AzŐr,akianélkül,hogyránézettvolna,látta,mitcsinált,rákiáltott:

–Neott!Emberünkkeresgélt‐keresgélt,denemlátottmáshelyet,aholátmehetettvolna.

EkkorérkezettazutasításazŐrtől:–Amásikszárnyatnyisd!Avaskapuolyanmagasésnehézvolt,hogyEmberünkteljestestévelnekifeszül‐

ve is csak nehezen tudta kinyitni akkora résnyire, hogy éppen átférjen rajta. EgymásikŐrbelökteegylefüggönyözöttajtajúdobozba,aholmegmotozták,csiklandósvoltugyan,defogátösszeszorítvamegállta,hogynenevessen.Kimentadobozból.Apapírtkinemadtaakezéből.MegkérdezteazŐrtől,mitkelltennie,merrekellmen‐nie.AzŐrfelemelteafejét,ésazállávalmutattaaz irányt.Odamentahhozazasz‐talhoz,amitmutatott.AzasztalnállévőŐregyszónélkül,csakjelzésekkelésigazol‐ványokfelmutatásávalkérteazőigazolványát.Emberünkodaadta.AzŐrbeírtaegyfüzetbe,azigazolványtelvette,éshelyetteadottegycsiptetőskártyát.Ismétmuto‐gatvajelezte,hogytűzzeki.Emberünkakártyátazakójagallérjáraillesztette.Meg‐kérdezte,mit csináljon. Az Őr az orrával bökött abba az irányba, amerremenniekell.

Emberünk azt hitte, hogy az itteniek vagy nem szeretnek beszélni, vagy nincshozzákedvük.Bármelyikisazigaz,úgyérezte,megalázzákazzal,hogynembeszél‐nekhozzá,hanemállal,orral,szemmelutasítgatják.Félelmetkeltettaszívébenezalenézés, hogymég arra semméltatják, hogy beszéljenek vele, hogy nem is veszikemberszámba.Ment, amerreazŐrazorrávalmutatta.Ott, akövetkezővasrácsoskapuelőttegyújabbŐrEmberünketkeményenkaronfogta.Együttmentektovább,deazŐrnemengedteelEmberünkkarját,minthaattólfélne,hogyelmenekülvagy

2013. december 5

„elrepül. Amióta a főbejáraton bejött, elfogta a félelem, és ez a félelem csak egyrenőtt,Emberünknektalánettőlis,depisilniekellett.Micsodakényelmetlenhelyzet!

Egyszélesfolyosónkerámiajárólaponvonultak.Szégyenkezveodafordultakar‐játszorosantartóŐrhöz:

–Neharagudjon,elmehetnékvécére?EzazŐrsemszóltegyszótsem,pontmintatöbbi.Emberünkmárnagyonszen‐

vedett.Hogyállígyazelé,akihívatta?Hogytudmajdbeszélnivagyválaszolni?–Holavécé?–kérdezteújra.–Lépésttarts!–hangzottaparancsazŐrtől.Emberünkszökkentegyet,lépéstváltott,ésigazodottazŐrhöz.Mostmármind‐

kettenegyszerreléptek.Akétpárlábegyszerreésritmusosankongottajárólapon,lépteikvisszhangzottaka folyosón.Emberünkmárannyiraszorongatta,hogynemtudottakkorákatlépni,mintazŐr,sűrűnszökkenvelábatváltanikényszerült,hogylépésttartsonvele.Haegypicitelmerengett,azŐrrögtönkeményenutasította:

–Egyszerrelépj!Emberünk, nehogy ennek a rendkívül látványosmenetelésnek a rendjétmeg‐

bontsa,amilyenhalkancsaktudta,néhányszormégmegkérdezte:–Vécére…vécé…vécé.Ahányszorcsakkiejtetteaszótaszáján,azŐrúgyhallgattattael,hogymégke‐

ményebbencsaptaodaalábátaföldhöz.AhosszúfolyosóvégénazŐrmegállt.EzértEmberünknekismegkellettállnia,

mertszorosanfogtaakarját.MiutánazŐrazállával,szemévelésorrávalelmuto‐gatta,merrekellmennie,elengedteakarját,majdvisszafordult,éselment.Embe‐rünkteljesenegyedülmaradt,egydarabigmégálldogáltott,hallgattaazŐregyen‐leteslépteinekkoppanásátegészenaddig,amígelhalkult,majdelhalt.

A férfiazthitte,azŐravécé irányátmutogattaazállával,orrávalésszemével,azonbanhiábafutottarra,azártfolyosófalábanegyetlenajtótsemlátott.

Afolyosómennyezetérőlöt‐hatméterenkéntlámpáklógtak.Nagyonkevésfénytadtakéshárombólegynemiségett.Ezértafolyosónemvoltvalamivilágos.Csakkésőbbtudtakivenni,hogyminden lámpaaláamennyezetre lánccal táblákat füg‐gesztettek. Elolvasta a feliratot a táblán: „Ne félj!”Akövetkező lámpánál ez állt atáblán:„Sohanefélj!”

Menetközbenelolvastaatáblákat:„Honfitárs,ittbiztonságbanvagy!”,„Nefélj!”,„Sohanefélj!”

Miért isfélnék?Mifélnivalómlenne?–gondolta.Megnyugodott,ahogyatáblá‐katolvasta.Márannyirakellettpisilnie,majdnemmagaalá csinált, demost ezazingeriselmúlt.Mindenpszichológia,mégavizelésiingeris…–gondolta.

Fejétfelfelétartvagyaloglásközbenolvasgattaafeliratokat:„Beszéljbátran,fé‐lelemnélkül!”,„Honfitárs,biztonságbanvagy,bízz!”,„Nefélj!”,„Nefélj!”

Atáblákatolvasvateljesenmegnyugodott,elfelejtette,hogymiértisjöttide;mitkeresavégtelenhosszúnaktűnőszélesfolyosón;hogyrajtakívülnincsittmás,sőt

6 tiszatáj

„ máravizelésiingerrőlmegfeledkezvejobbkedvreisderült.Mivelúgygondolta,ittnemlátjasenki,kedvérevalódalbakezdett,ésujjaivalcsettintgetettishozzáútköz‐ben.Afolyosófalánlógóplakátokatisolvasgatta:„Nefélj!”,„Mindenkinekjogavanafélelemnélküliélethez!”,„Űzdelszívedbőlafélelmet!”,„Nefélj!”

Bárahangjanemvoltvalamiszép,kitaláltegy„Nefélj!”‐dallamot,ésdúdolgatnikezdte,mint egynépdalt, egy indulót, egy éneket vagy egy áriát,majd lassankéntfelbátorodvafennhangonfolytatta.Olyanvoltez,mintmikorazemberéjjeltemetőnmegykeresztül,ésfélelmébendalolászik,aszavakatholelharapva,holmegnyújtvaénekelte:Nefélj…neféljmár…neféljlelkem…azistenért,nefélj!

Afolyosójobbrakanyarodott.Egydarabigígyment,majdbalrafordult.Furcsa,hogymilyenrégótagyalogolezenafolyosón,deegyajtótsemlátott.Meddigfogígyjárkálniéshovajut?Kivetteafejléces,pecsétespapírtésahalványfényben,minthabármihasznaislenne,elolvastaismét,hováhívták.Majdmegintzsebretetteazidé‐zést.

Afolyosó,minthaaföldalattlettvolna.AmikorazŐrrel,akiszorosantartottaakarját, lejöttek ide, a földszintrőlmég néhány lépcsőfokot lejjebb ereszkedtek, deennyire nem a földmélyébe.Mintha egy hatalmas épület földalatti fűtőcsövekkelkörbevettóriásialagútjábakerültvolna.Akkormégnemtudta jólkivenni,hogyafolyosótalapzatanemvízszintes,hanemlejtős;vagyisegyreelőrébbhaladvalejjebbéslejjebbjutott,majdnemegészenaföldmélyébe.Ahogyismétfélnikezdett,avize‐lésiingerisvisszatért.Rögtönolvasnikezdteafalraragasztottplakátokat,ameny‐nyezetrőlfüggőtáblákat:„Nefélj!”,„Felejtsdelafélelmet!”,„Azoroszlánszívűféle‐lemnélkülél!”,„Nefélj!”Megnyugodott,azingeriseltűnt.

JólettvolnavisszafordulniésmegkeresniazŐrtvagyvalakit,ésmegmutatniafejlécesidézést,ahelyett,hogyavégtelenfolyosótkövetveamélységbemegy.Visz‐szafordult.Hogyminélhamarabbabejárathozérjen,meggyorsította lépteit.Elha‐ladta „Ne félj!” feliratú táblákésplakátokközött.Hirtelenkettőselágazáshozért.Jobbramenjenvagybalra?Talánvalamiösztönösreakciómiattjobbraindult.Ment,ment,mendegélt…Nemnézettazórájára,deabból,hogytöbbetgyalogolt,mintide‐feléésmégnemérteelakaput,rájött,hogyrosszfolyosórakanyarodott.Visszafor‐dult… Idővelkezdteúgyérezni,hogycsapdábakerült.Azvolta legfurcsább,hogyórákig itt kevergett és járkált a folyosón, mégsem találkozott egyetlen emberrelsem.Nemvoltsemegyajtó,semegyablak,vagyakáregybemélyedéssem.Amintvisszafordult,mégfurcsábbdolografigyeltföl.Afolyosó,amirerákanyarodott,nemugyanazvolt,mintamelyikenaziméntjött.Mertamikoranyílegyenesfolyosónha‐ladt,visszafeléugyanaza folyosónegyven‐ötven lépésenkénthol jobbra,holbalrafordult.Gerincénvégigfolytazizzadság.Borsózottaháta.Mégjó,hogyafalakrara‐gasztottákazokataplakátokatésamennyezetre függesztettékatáblákat.Hanemlennének ezek a feliratok, szörnyethalna félelmében. Hogy megnyugtassa magát,ezeketolvasgatta:„Nefélj!”,„Sohanefélj!”,„Azártatlanembernemfél!”

2013. december 7

„Minthaasötétcsöndetakarnámegtörni,hirtelenegynőisikolyvisszhangzott.

Anőmindenbizonnyaliszonyúkínokatálltki,fülsiketítőenkiabált,sírt,könyörgött.Úgykiáltott,minthatüzesvassalégetnék,vagyahúsátmarcangolnák,vagynyársatdöfnénekaszívébe.Sikolyaiegyrehangosabbaklettek.

Emberünktérdeimegrogytak.Afalnaktámaszkodott,máskülönbenelesettvol‐na.Hiábadugtabeafülét,hogynehalljaasikítást…Azegyreerősödősikolyokafo‐lyosónvisszaverődveméghangosabbáváltak.Emberünknek ismétpisilniekellett,már annyira, hogymajdnemmagaalá csinált.Nehezen tudta visszatartani, össze‐görnyedt.Arragondolt,mivelittúgysincsnemhogyvécé,deegyajtósem,afaltö‐vébenkönnyítmagán,aztánmégsemtette,egyhivatal folyosójánbárki(bárki,akinincsisitt)megláthatja.

Anősikolya,amilyenhirtelenfelhangzott,olyanhirtelenabbaismaradt.A folyosómegintkétfeléágazott.Valamiért isméta jobboldalitválasztotta.Ad‐

digramár annyit járkált, hogy teljesen leizzadt. Elkapta a reménytelenség érzése,hogyfogságbaesettaföldalattavégetnemérőfalakközött.Ekkornemcsakegy,hanemsokembernyögése, sírása,könyörgése,ordításahallatszott.Néhasuhintá‐sokzajáthallotta,minthaegyostorralvagyszíjjalütnénekmeztelenemberitestre.Emberünkotthelybenaföldreomlott.Fetrengett,ésnemérdekelte,hogymagaalácsinál‐evagysem.Fogalmasemvoltróla,hogymeddigmaradtígy.Ahangok,anyö‐gések,asírásabbamaradt.Haemberekhangjáthallotta,akkorittvalaholemberek‐nekkelllenniük.Felállt.Nehezenjárt.Igyekezetterőtmeríteniatáblákatésfelira‐tokatolvasva:„Acivilizáltembernemfél!”,„Csakazárulókfélnek!”,„Nefélj!”

Hanemlettekvolnaezekafeliratok,Emberünkszörnyethaltvolna.A folyosó falain víz kezdett szivárogni, amennyezetről is víz csöpögött alá, a

padlóntócsákkeletkeztek.Arragondolt,hogyvisszafordul,deféltattól,hogyafo‐lyosóismétkettéágazik.Denemmaradtmásválasztása,mivelavízegyreemelke‐dett körülötte. Épp visszafordult, amikor áramszünet lett, és koromsötétbenma‐radt.Ijedtébensikítottegyet.Asikolyutánmegszólaltegylágyhang:

–Nefélj!Nincsmitőlfélned…Mivelegyáltalánnemszámítottemberihangra,amintmeghallotta,mégegyetsi‐

kított.Minthaegysötét,mélykútbólverődnevissza,ahangismétmegszólalt:–Nefélj,nefélj!Ittbiztonságbanvagy.Emberünkszerettevolnamegköszönni,denemjöttkihangatorkán,csakazaj‐

kaimozogtak.Egydarabigvárta,hogyahangújramegszólaljon.Mivelnemszólaltmeg, tapogatózva elindult a sötétben. A víz egyre emelkedett, a cipője csuromvízlett.Bármerreisfordul,nemmenekülhetavízelől.Hogymegtaláljaazirányt,afalatkereste.Ijesztő,denemtaláltaafalakat.Afolyosószélességemaximumtízlépésle‐hetett,mindanégyiránybamegtettnegyven‐ötvenlépést,mégsemtaláltfalat.Mostegy fal nélküli koromsötét téren volt.Mintha a folyosó falai váratlanul eltűntekvolna.

8 tiszatáj

„ Térdeielgyengültek, lerogyottavízbe.Sajnálta,hogynincsaközelébensemmi,

amivel véget vethetne az életének. Egyszer csak eszébe jutott a gyufa. Fényénélmeglátjaafalat,ésmegbizonyosodhat,merremenjentovább.Elővetteagyufásdo‐bozt. A gyufaszálak nagy része átázott. Azért ismegpróbálta. Elkezdte a gyufákatsorrameggyújtani.Végreazegyikmeggyulladt.Azégőgyufátmagaelétartotta,ésasajátjánálkétszernagyobbkétkezetpillantottmeg,hirtelenfelsikoltott.Azazcsaksikoltottvolna,mivelhanghelyettcsaklevegőjöttkiatorkán,elakadtahangja.Me‐nekülni akart, erejemég lett is volna, de a lábai nem engedelmeskedtek. A gyufalángjátfelfeléemelve,közvetlenülmagaelőtt,egytermetesembertlátott.Azembermosolygott. A gyufa elaludt. Nem mert másik gyufát gyújtani. Milyen ostobaság,hogyórákigbolyongottafolyosónembertkeresve,mostmeg,hogymeglátta,meg‐ijedt.Talánnemisembertlátott,csakhallucinált.Hacsakhallucinációvolt,felesle‐gesenijedtmeg,éscsináltmagaalá.Nem,nemképzelődött,valódiembervolt,mi‐velbeszélt,méghozzábársonyoshangon:

–Nefélj,nefélj!–Asötétmiattvan…–felelteEmberünk.–Miértnemcsinálszvilágosságot?Kapcsoldfelavillanyt…–Afalatsemtalálom…–Ottvanközvetlenülmögötted.Emberünkhátranyújtvaakezétafalhozért.Végigtapogattaafalat,megtaláltaa

villanykapcsolót,megnyomta.Alámpákfelgyulladtak.Afolyosófalaiismétahelyü‐könvoltak.Avilágosságbanmegláttaazembertis.Felbátorodvaamosolyán,meg‐kérdezte,kicsoda.Aférfielmondta,hogyegyőr,akinekazafeladata,hogyazügyin‐tézéscéljábólidejövőhonfitársakatbiztosítsaafelől,nemkellfélniük.Majdazegyikfalihirdetésremutatott:

–Olvasdel!–mondta.Emberünkelolvasta:–„Nefélj!”Egytábláramutatott:–Olvasdeleztis!–„Nefélj!”–Akkormiértfélsz?–Nemfélekén…–felelteEmberünk.–Dehogynemfélsz–mondtaerreazŐr.–Nefélj!Emberünk:–Nemfélek…–Dehogynemfélsz,fiam–vágtarákorholóanazŐr.Egyáltalánnemviccelt.–Annyiranemfélek…–hebegteEmberünk,deamintazutolsóhangelhagytaa

száját,akkorapofontkapott,hogyafejeafalnakcsapódott,ésmegintpisilniekel‐lett.

–Demégmennyirehogyfélsz,teszamár!Naná,hogyfélsz!–mondtaazŐr.

2013. december 9

„Emberünkafélelemtőlbevizelt.Lába,lábszáraamelegvizelettőlnedveslett.–Márnemfélek,amintmegláttammagát,rögtönmegnyugodtam–felelte.Amásikoldalróliskapottegypofont,ígyabevizelésutánbeiscsinált.–Fiam, teljesenbe vagy szarva, ésmégmost is azt állítod, hogynem félsz…–

mennydörögteazŐr.Emberünknekfogalmasemvolt,mitmondjonerre:–Igazavan,deilyenhelyremostjöttemelőször,nemvagyokhozzászokva,nem

rajtammúlik,ténylegfélekegykicsit.AzŐrhangjamegintlágylett:–Nefélj!Nézd,mindenhováplakátokattettünk,táblákatakasztottunk„Nefélj!”

felirattal,hogyahonfitársakneféljenek.Nefélj!–Rendben,nemfélek…Ahogyparancsolja.Nincsismitőlfélni.Mitőlisfélnék?–

feleltebehódolvaEmberünk.–Demégisfélsz,teállat!–ordítottaazŐrhirtelen.–Nemfélek–suttogtaEmberünk.Reszketett,mintanyárfalevél,sírvafakadt.–Hanemfélsz,akkormineksírszfiam?–Jólvan,azthiszem,mégisfélekvalamennyire.Apofontólmegpördültasarkán,ésaföldrezuhant,beleavízbe.AzŐrafejénélállt:–Nefélj!Neféljmár!…Nincsmitőlfélned.Ezvoltazutolsódolog,amireEmberünkemlékezett,aszavakraésafájdalomra,

amitarúgásutánérzettafejében,másranem.

Ideg‐ésElmegyógyászatiKlinikaKórlap

Név:C.M.Születésiidő:1923Betegfelvételideje:1981.10.30.Diagnózis:PsychastheniaPulzus:Vérnyomás:Lázgörbe:Terápia:NapiháromcseppHaldol,Anafranilkapszula

Bayramoğlu,1984.jún.25.

fordította:BiacsiMónika

10 tiszatáj

„ DEMÉNYPÉTER

Az oroszlán dalai

1.Márcsakanapnyugtákérdekelnek,anapokatvégigélem,fekszemabozótárnyékában,amitanőstényekhoznak,megeszem,shaegyifjúbojtfelémcsóválkodik,egyetlenharapássalkettétörömahátgerincét.Csakanapnyugtákérdekelnek,saztánazéjszaka,ezacsöndes,alaktalan,iszonyúkafferbivaly.2.Emlékszem,márolyanöregvolt,vagyinkábbolyangyenge,rosszvoltránézniis,márrátelepedtekalegyek,azégbolttelevolthalállal,márhíressörényesemvoltarégi,afiaitisztestávolbólvárták,hogyvégremegdögöljön(olyanjólneveltareményidőnként),őcsakrámnézett,utoljáramégfelemelteegykorcsodálvarettegettsörényét:„Énnemkaptalakel,detenekegyelmezzsenkinek,soha,neáltasdőket,nekecsegtesdsemmivel,aminemtevagy,csakazthiszed,hogyegyszermajdlehetsz.

2013. december 11

„Fogadlegyen,karmod,súlyaamancsodnak,sörényednekrettentőszépségenehazudjonaszépségtermészetefelől.Mosteredj.”Ésén,minthaténylegkönyörtelenlennék,elléptettem,éslelkükbenvicsorgó,gyávafiaimellételepedtem.

12 tiszatáj

„ „Hogyan forognak egymásba az idő szeletei” DEMÉNYPÉTERRELBESZÉLGETE‐MAILBENKOVÁCSFLÓRAKOVÁCSFLÓRA:Az irodalomhoz,az íráshozkapcsolódnakamunkáidmindenszállal: írsz lírát,prózát, drámát, irodalmi publicisztikát, disszertációd Balla Zsófia munkásságáról befejezéselőttáll,szerkesztőkéntisdolgozol,fordítaszésaBabeş‐BolyaiTudományegyetemenisdolgo‐zol.Az irodalom több irányból szemlélésének vágya,anyitottság egybizonyos típusakellettmárahhoz,hogyazirodalomhozkapcsolódóennyimunkafázisbabelefogj,illetveegyáltalábanazirodalmatmagátérintőkíváncsiság.Ezláthatóaverseidbenis.AzIkarosz imája(Marosvá‐sárhely,MentorKiadó,1994.) címűkötetedbenérezhetővolt,hogyvonzódsz szerepekhez.EzerősödöttaBolyongásnál(Marosvásárhely,MentorKiadó,1997.),amelytematizáljaisezt,sőtaz Ágóbágó naplója gyermekvers‐kötetnél (Illusztrálta Keszeg Ágnes. Kolozsvár, Koinónia,2009.)szinténfellelhetőkenneknyomai.Aszerepekhezvonzódástmennyibentartodverseidbenszervezőelemnek?

DEMÉNYPÉTER:Egyszeregybarátomaztmondta,mindenevővagyok.Akedves iróniábanottmotozalényeg:énkalandvágyóvagyok.Mindenérdekel,mindeniránybólésmindenképpen.Talán a tudomány, a száraz, nyakkendős,merev tudomány a legkevésbé, demár az olyanszellemestudomány,amilyentNietzscheiskeresettésamelynekJanKottazegyiklegérdeke‐sebbképviselője,nagyonis.Ennekazérdeklődésnekmegisiszomalevétabefejezéselőttál‐ló disszertációm kapcsán, kamatoztatom is a tanításban, hiszen az a legfőbb törekvésem,hogy az irodalmat személyes tapasztalattá tegyem, érzéki élménnyé, olyan valamivé, aminnemcsakazéletmúlik,hanemmindenkinekasajátélete.

Persze,nemmindigegyformánérdekeltminden–azIkaroszimájaszületésekormégsok‐kalzsigeribbenésproblémátlanabbul,amolyan„énfedeztemfelaspanyolviaszt”módon.Ta‐lánezértistartomazelsőkétverseskötetemet,azIkaroszimájátésaBolyongástkevésbési‐kerültnek.

Az Ágóbágónaplója egy olyan szerep meg‐ és körülírása, amelyre „az élet” osztott ki.Nagyszó,deakivoltmárapa,aztudja,cseppetsemüres,bárperszemintmindent,eztisle‐hetüresenűzni.Énpróbáltaméspróbálomlazán,dehogymennyifájdalommaléskétségbe‐esésseljáridőnként,azazáróversbőliskiderül.

K. F.:Az irodalom élmény, élettől elválaszthatatlan formája alatt olyan irodalomszemléletetgondolsz,amelyközelhelyezkedikelCs.GyimesiÉvairodalomszemléletéhez?

D.P.:Évaegyikkedvenctanáromvolt,mindenbonyolultságávalegyütt–ezeknélkülnyilvánnem is lett volna jó tanár. Ezt nemúgy értem, hogykizárólag úgy lehet jó tanárnak lenni,ahogyővolt,denálaisaztlehetettérezni,amitajótanároknálésjóvízvezeték‐szerelőknél:hogyannak,amitcsinál,azéletéhezvanköze,azmúlikrajta.

K.F.:AzIkarosz‐szerepfelvételénélBretterGyörgyIkarosz‐elemzésefoglalkoztatott?Egyálta‐lábanmennyibenengeded,hogyazirodalomelméletvagyafilozófiaegy‐egyágahassonszép‐íróimunkádra, vagymennyire tudod elválasztani?Ez okoznehézséget?Eztazért kérdezem,

2013. december 13

„mertilyenösszekapcsolódástszinteelválaszthatatlannakérzekegyolyanszerzőnél,akiaziro‐dalomennyiterületéndolgozik.

D.P.:Mintmondtam,zsigeribbvalékmégakkor,Brettertnemolvastam,shaolvastamseér‐tettem.Dehogyafentebbemlítettéletnekmennyirevanfantáziája,arraakkorjöttemráis‐mét,amikor igazánésrettentőenérdekelnikezdettazegész jelenség. Ittélekegyolyanvá‐rosban,aholBrettersétáltSzilágyiN.SándorralésTamásGáspárMiklóssal.MegBallaZsófiá‐val,akidisszertációmalanyaéstárgya.Egyolyanvárosban,amelyetgyakranprovinciálisnakérzek,miközbenszörnyenésolykorbizonyárabántóanbüszkevagyokrá.Hogytudottittélniezagyémántfejűember(BálintTibornevezteígySzabédiLászlót,deénmostBretterreér‐tem)atörténelemegyiklegsötétebbkorszakában?Hogytudottsétálni?Hogytudtamegírniazokatafantasztikus,sziporkázóesszéketagörögmitológiaalakjairólvagySzilágyiIstvánKőhulljáról?Nemszűnökhüledezni.

K.F.:Averseskönyveidbenérezhetőleginkább,hogycsábítanakazolyan játékok,amelyekkü‐lönbözőszerzőkműveirevalórájátszáskéntnevezhetőkmeg.Melyszerzőkettekintedlegfonto‐sabbaknakamagadszámára?

D.P.:Soknevetmondhatnék,dekettőtmondok:JózsefAttilaésNádasPéter.

K.F.: A fél flakon‐kötetedben(Kolozsvár,Koinónia,ÉneklőBorz,2007.)erősödikahalálkér‐déskörénekmegjelenése.Mennyibengondolodekérdéskörtmeghatározónaksmennyibenlátodekötetótamégerősödőnekaszépíróimunkáidban?

D.P.:Mindigisérdekeltahalál,nemtudom,miért.Talánazért,mertanagyszüleimneveltek,közelvoltamalassúésijesztősétához,melynekvégétnemsejtiutazó.Mindenkitudja,hogymegfoghalni,desenkinemtudja,mileszakkor,hovákerül.Máigelőttemvannagymamámarca,hallomahangját.Azőhalálaazenyémis,hagyományésköltészet.

K.F.:Úgylátom,hogyapárbeszédek,sígyabeszélgetésekjelentőséggelbírnakszámodrais,aPappSándorZsigmonddalvalórovatírás–melynekanyagakötetalakbanugyancsakolvasható(DeményPéter–PappSándorZsigmond:Meghívómindenkeddre.Kolozsvár,PolisKönyvkiadó,2005.)–errepélda.Hogyanmerültfelaz„együttíró”rovatnakazindítása?

D.P.:Igen,szereteksétálniésbeszélgetni,sbármeglehetősenindividualistalélekvagyok,fo‐cizni.ZsigávalpedigkollégákvoltunkaKrónikacíműnapilapnál,barátokmárkorábbról.Va‐lahogy kiegészítjük egymást, más a személyiségünk, a ritmusunk, az impulzivitásunk, demindkettenszeretjükZidane‐tésBodorÁdámot.Alapnakrovatkellett,miamúgyisegyszo‐bábandolgoztunk,tudtukváltaniegymást,tudtunkkapcsolódniegymáshoz.Belevágtunk.

K.F.:HaelőkerültaBodorÁdámírásaihozvalóvonzódás,akkornemfelejthetőel,hogyabo‐dori világhoz közeli Ştefan Bănulescu‐könyvet, A Milliomos könyvét (Csíkszereda, Bookart,2011.) fordítottad.Akét szerző írásaközöttihasonlóságról és eltérésről isbeszéltélmár.MivonzottaleginkábbaBănulescu‐könyvben?Miótaterveztedalefordítását?

D. P.:Egyetemista éveim óta. Magyar–román szakon végeztem, ésmásodévenAMilliomoskönyve volt az egyik olvasmányunk. Azonnal és örökre belészerettem: azt a fajta játékosszomorúságot, boldog boldogtalanságot, kedélyes világvégét éreztem benne, amit azóta isnagyonszeretekarománkultúrában.

14 tiszatáj

„ K. F.:AMeghívó minden keddre‐kötetben nem egyszer feltűnik szövegeidben az emlékezéskérdésköre.Eproblematikaaszépíróimunkáidbanismegjelenik.Ekérdéskörtovábbraisfog‐lalkoztat,esetlegerősödésétlátod?

D. P.: Már‐már rögeszmésen foglalkoztat amúlt, olykor a jelen rovására. AVisszaforgatássemmimás,mint…visszaforgatás,amúltfeszültújranézése.Érdekel,hogyanforognakegy‐másbaazidőszeletei,hogyanszikráznakössze;érdekelakkoris,vagyéppenazért,mertfáj,miközbenszép.Demostmárszeretnékmáskéntfájniszépen.

K.F.:Haazemlékezésrőlesikszó,megfogalmazható,hogyazemlékek„áradásaként”isfelfog‐hatóaBănulescu‐könyv.Aszentésaprofánemlékezetkapcsolataitvegyíti,sakétemlékezetnyelvéreegyszerreösszpontosítegygyönyörűenmegformáltnyelvvel.Ekönyvfordításaanyelverősmetaforizáltságamiatt rendkívülaprólékos lehetett.Hogyanemlékszelvisszaa fordításmunkálataira?

D.P.:Gyönyörvolt,nemmás.Perszegyötrelemis,hamárgybetűsszavakatkeresek.Melyikszójó,melyikszótalál?Melyikadjavissza,denemhamisítjameg?Melyikbeszélrólaésnemrólam?Akiezekrenemgondol,azmindenlehet,deműfordítónagyonkevéssé.

K.F.:HaaVisszaforgatás‐köteted(Kolozsvár,Koinónia,ÉneklőBorz,2006.)márelőrejeleztük,akkornem felejthetőelaz sem,hogye regényedésaBănulescu‐szövegközöspontja lehetanarrátorújra ésújra önmaga jelenlétére való felhívása, illetve az írás tematizálása.Az írástematizálásátmagukbanmegjelenítőszépíróimunkákmennyirevonzanak?Gondolokittakáranyelvveljelentősen,bármáskéntjátszóLángZsolt‐kötetre,aBestiáriumTransylvaniæ IV.Aföldállataira.

D.P.:Nagyon vonzanak, hiszen aVisszaforgatásban is erős vonulat ez. Egyáltalán, amilyenzsigeri voltamésmaradtam(a színház is ezért és ígyérdekel), annyira reflektált is lettem.Nagyonszeretemagondolkodóírókat,smimáslehetneaz,akianyelvveljátszik?EsterházyPéterazegyikkedvencem,alegkisebbglosszájais.Mertmindighumorosan,azazironikusan,azaztávolítottanlát,miközbennagyonbelülről.

K.F.:BányaiÉvaaVisszaforgatásrólírva[BányaiÉva:Térképzetek,névtérképek,határidenti‐tások.Kolozsvár,Korunk‐Komp‐Press,Ariadné‐könyvek,2011.]nagyonérzékenyenszólacen‐zúraésöncenzúraviszonyárólleginkábbaregénybenmegjelenőcsaládiviszonylatokkapcsán,ámutalvaa1980‐asévekRomániájárais.Acenzúraésöncenzúraösszetettsége,annaktétele‐zésemennyibenfontosszámodraazelemzőmunkáidban?

D.P.:Inkábbaztmondanám,amitfentebb.Akicsakdalol,mintmadárazágon(NemesNagyfakadtki ígyamagyarköztudat lebutítottPetőfi‐képeellen),aznemérdekel.Denemishi‐szem,hogyvanolyanigazánjelentősköltő,akinemfoglalkozikamunkaeszközével.SzilágyiDomokosírjacsodálatosArany‐esszéjében,hogyőstehetségkéntnemlehetCoriolanustfordí‐tani.Úgykellnyelvbengondolkodni,hogyazenergiamégisérződjön.AKivisziátaszerelmetkéziratánottvan:Fradi–Honvéd3–2.Ezameccsnem látszikaversen–nem látszik,hogyNagy László „kilépett” volna belőle, miközben mindenki számára világos, mennyire meg‐munkáltszövegez.

2013. december 15

„K.F.:2011‐benjelentmegaHóbuckaHugó amókusoknál(IllusztráltaKeszegÁgnes.Kolozs‐vár,Koinónia,2011.)címűmeseregényed.Ekötetegypályázatanyagánakfolytatása.Miközbenírtad„tesztelted”valakinaszöveget?

D.P.:Nem.Alyányombizonyuntaazelső,pályázatotnyertfejezetet.Egyreinkábbazazér‐zésem,olyanfelnőtteknekírok,akikgyermekekismég.Túlsokahhozagyerekeknekszólószövegeimbenazirónia,amelankólia,hogyigazánszeretnitudják.

K.F.:AHóbuckaHugó amókusoknál‐könyvtőlisfüggetlenülérdekelne,hogyelszoktad‐ekül‐deniaszövegeidet„előolvasóknak”.Szövegtípusbóladódik,hogykitkérszolvasásra?

D.P.:Nem,hanemabizalmon.Nekemnagyszerencsémvan:mártöbbminttízévebarátom‐nakmondhatomBalázsImreJózsefet.Azőhiggadtsága,jószeme,szeretetenélkülnemitttar‐tanék.Talánseholsemtartanék.

K.F.:MindazÁgóbágónaplóját,mindaHóbuckaHugóamókusoknál‐tKeszegÁgnesilluszt‐rálta,akinekagyermekkönyvekmunkálataibanjártasságavan.Apárbeszédrevalónyitottságmiattvoltfontosszámodra,hogyezakönyvisazőillusztrációivaljelenjenmeg?

D.P.:Inkábbazért,mertrátaláltvalamilyenjóféleőrületre,amibennemismegvan.Nézemarajzait,ésmagamatlátombennük.Magamat,akihóemberisvagyok.

K.F.:Drámátisírsz,voltisfelolvasó‐színházibemutatód.Atovábbiakbanszeretnélerősennyit‐niadrámaírásfelé?

D.P.:Sőt,márnyitottamis:írtamegyújabbdrámát,talánjobb,mintaBolero.Azérdekel,ho‐gyan lehet a feszültséget úgy elmondani, mint mondjuk Csehov vagy Pinter: a szereplőksemmirőlbeszélnek,aztánhirtelenfelbukkanvalaminagyonmélyről.

ABolerótmegoktóbervégénmutattákbe„igaziszínházként”,nagyonérdekestapasztalatvoltazegészpróbafolyamat,amunkaaszövegenAlbuIstvánrendezővel,aztánahogyasze‐memelőttmegelevenednekafigurák,létrejönazéletüktere,ésezacsodálatostársulatszí‐nészestül‐ügyelőstüladarabraésazelőadásragyúr.Úgyhogyénörülök…

K.F.:Haatanulmányok,esszék,kritikákvilágafelémozdulunk,akkorláthatjuk,hogyAmenyétlábnyoma‐kötetedben (Kolozsvár, Korunk‐Komp‐Press, Ariadné‐könyvek, 2003.) Szilágyi Do‐mokosközpontipozíciótfoglalel.Mostanság leginkábbBallaZsófia írásainaktárgyalásamu‐tatkozik nálad határozottan. Esetleg a két szerző munkáinak közös jegye is foglalkoztat,amennyibenvélhetőknálukközösjegyek?

D.P.:NagyonszeretemSziszt.ÉsnagyonszeretemZsófitis:úgygondolkodikképben,ahogynagyon kevesen. A szinesztéziái, a hirtelen felbukkanómetaforái, az intenzív trópusaima‐gukkalragadnak.Ésnemhiszem,hogySzisznélkültudnánkilyentrópusokatírni,furcsamó‐donéppenazért,mertelbúcsúzottatrópusoktól.

K.F.:BallaZsófiaműveirőlírodadisszertációd.Mikordöntöttélúgy,hogyazőmunkáirólfogszírni?AzőPaterNostercímű írásavéleményemszerintazegyiklegnagyobbkalandslegmegha‐tározóbbszövegakortársirodalomban.

D.P.:Már tizenegyéve.ÉsaPaterNoster valóbangyönyörű: fájdalmasésérzékiön‐ésKo‐lozsvár‐siratás, a múlt jelenvalósága. Mert ez is a művészet: úgy beszélni a múltról, hogymegérezzük,mennyirejelen.

16 tiszatáj

„ PETŐCZANDRÁS

Velem van az Isten Ittülaszobámban,velemvanazIsten.Fiatalazarca,öregebbnekhittem.ÖregebbnekhittemaTeremtőUrat,nézem,ahogycsendben,pirosborralmulat.Pirosborralmulat,nyugtatgatéslázít,áldjamegaJóSors,ahogykvaterkázik.Ahogykvaterkázik,úgytelikazidő.Énöregebbleszek,fiatalabblesző.VégülköszöntömmajdazújszülöttIstent,mikorőüdvözöl,meghalokitt,lent.Demostegyüttiszunk,éppazénszobámban,„látod,életvagyon,snemhűvöshalálvan”,ígybeszélazIsten,emelipoharát,kicsitviccelődik,mertaszívembelát.

*

2013. december 17

„VelemvanazIsten,éppenvelemiszik:áldjamegaJóSorsazt,kimégmahisz,itt.

Lányokat bámult az Isten FiatallányokatbámultmaazIsten.Pázsitonhevertek,sűrűnapsütésbenésazégenmadarakrepülteképpen.Szomorúvoltazarcanagyon.Bámultaőketvágyakozónskíváncsian,mintakineksemmidolgavan.ÁbrándozottazÚr,mikéntegyöreg,kinemérezhettöbbetörömet,mertelszaladtvalami,amiazidő.Tánarragondolt,mégvisszatérhetővalamiszebb,valamijobbvilágba.Nemabba,amitőlbúcsúzikmáma.

Ideges az Isten NapokótaidegesazIsten.Villámlás,menydörgésjelziadühét.Snapokótaolyanfeszültminden,mindenkifél,mindenkiretteg.Talánhavalamisikerérnévégre,valamidíj,valamielismerés,hogynemhiábadolgozik,kínlódikannyit,hogyvanértelmeannak,amitéppencsinál.

18 tiszatáj

„ Valamihalkremegésmindenpillanatban,érezni,hogyrobbanmajdvalami,csaképpnemtudni,mi.Egyresűrűbbletterrefeléminden,annyiramásokamindennapok,azóta,hogyidegesazIsten.

Mondatok a szabadságról Kiszabadságotakar,azszabadságotakaregyszerűszavakkal,vagycsakszavaknélkül.Kiszabadságotakar,azszabadságotakar,hahidatfoglal,azzal,hatiltakozik,azzal,hogyszóvámeritenni,miszeretnelenni,vagy,hogymiagondja,hirtelenkimondja.*Aszabadságottvanasárgarózsában,aszabadmadárban,kiazégberepül.*Aszabadságottvanmindenféletettben,avágyban,ésazágyban,

2013. december 19

„hogynemközlisenki,miképpkellszeretni,sfőleghogyan,ésboldoganmikéntisélhetek.Nemírhatnakelőtevékenységeket,parancsbasemlehetadni,hogysikertsikerrehalmozunk,nemérdemes.Kiszabadságotakar,azszabadságotakarharagosszavakkal,vagytánszavaknélkül.*Aszabadságottvansok‐sokezertárgyban,különbözőszínben,ésaváltozásban,abban,hogyabőrödmilyenárnyalattalmutatjaazősöd,ésazérintéseéppenmamiféle.Nemmondhatjasenki,papírtkellszerezniahhoz,hogyatársam,közösháztartásbanvelemlegyen.*

20 tiszatáj

„ Kiszabadságotakar,azszabadságotakar,minthaszikláralép,hogymesszirelásson.*Aszabadságottvanasárgarózsában,ésatulipánban,megazelmúlásban.Szabadleszazélet,szabadleszamadár,azaszépközöttünk,akiszabadonjár.*Aszabadságottvanmindengesztusodban,ahogyamagasbaemeledatekinteted,ahogyeldadogod,vagytalánsuttogod,miazakaratod,azleszaszabadság.Ésszabadságvanabbanavágyakozásban,hogyjobbanélhessvégre,tartozásodmajdanfelírhasdazégre:ebbenszabadságvan.*Aszabadságottvanapirosrózsában,

2013. december 21

„akéknefelejcsben,amegújulásban.Kiszabadságotakar,azszabadságotakaregyenesszavakkal,vagyamittesz,azzal.*Ottvanaszabadságamozdulatodban,ahogyatenyeredszüleidsírjárahelyezed,skönnycseppethullajtaszatalajra,amibőlegykoronkinőttőseidsarja,ezlettaszabadság.Apróékszerneked,viszontahiánya:magadpusztulása.

22 tiszatáj

„ POLLÁGHPÉTER

A sötétség pulcsijai Hidegavíz,meztelen,szellemkislányízű.Amúgynincsitthoníz.Csakadagadóholdsüt.Arcombahullavakolat,ezmostapúder.Elviszataxisárgaszorongásasemmiségbe,nemvagyokjólmagamtól,nembírommár.Eltörömajavát:asötéthezbeszélek.Akopóhoz.Avilágfeléakarokmenni.Most.Arragondolok,meglepőensokanhalnakmeg79évesen.Pompejkednek,azthiszem.Hallottaméniselegetaszámokhívását,haeltemettemegyszót,egyszótalanévet,nemnéztesenki,volt‐ebennelidérc.Világítógép,teszámító,mitakarsztőlem?Reggelvan.Vánszorgóvilágos.Jáspisos.Ahalványvérűvillanykörteszemtelennéz:lám,lidércnélmaradandóbbazíróúrtalán.Azthittem,rácsaz,amitfogok,derülökénis,mintadarakásáség,snézem,amitrácsnakmondtatok.Jönfelanap,deeznemrács,csakidézőjelbetettekmindenablakot.

Dédpiros Sokófotónottvagyok.Azakerekfejűgyerek,aszemekétkékgömb:azvoltam.Emlékszel?

2013. december 23

„Afájdalom,anosztalgiaiskerek,innenlehetekismerősneked.Csakahajampiros.MintaDédié.Dédpiros.Nemvéres,inkább,akárazírzászló,vidám,szenvedélyescsíkja:rókaszínbenjátszó.Amolyanszínemlék.Kopott,ezértismondom:Dédpiros.Írekvagyunk:egyedülránknemhatapszichoanalízis:tanítgatottaDédi,kicsakegykékvérűÉszakról,tudod,aholkicsitásanbeszélnek.Párszázévekelták,vikingekhajóztattákbehozzánk,deakkormégnemDédinekhívták.Vagypárszázezer?MégláttaBilbót.Aszínekhajnalát.Talánméghallottaagyűrűhívását.

Eltöröm a javát Aztmondja:márácsoljákanevem.A33.évkeresztjérefölmászom,sugyanazttöbbénemjelentem.Megácsoltáknekem,demásafája,mintafelfedezőhajóknak.Arímekhajnalánropogtakígyafák,acsemeték,acsontok,régiszavaimrólmindlemondok.Vége,viszlát,lesz,amilesz,végretörhetemelénasötétjavát.

24 tiszatáj

„ Nem fogja szellem Reggelvan:vánszorgóvilágos.Amackóformasublótontűnikfel.Ezüst.Nemfogjaaszellem.Fog.Eddigfiókbanvolt.Levelekalatt.Nemkopottel.Csakfényesebb.Előveszem,ésfelszögeliakezem.Nemtudomaszínét.Tisztavér,egyrejobbanél.Elővettkereszt.

2013. december 25

„VILLÁNYILÁSZLÓ

Utazás

BulatOkudzsavának

Százötvenévelteltévelfolytatódottazutazás,együttakkoris,hamás‐másvonaton,mertalánykaaférfitígértemagának,akiévekigtévelygett,mireahelyesperonralépett,közbenaszürkeszemkékbefordult,kiegészültekmondatok,üldözőnekmaradtazidő.Aféligkamaszban,akivelkoccintott,mégkifinomultintuíciójávalsemfedezhettefelazíróaherceget,haláttavolnaharmincévmúltánazutazókat,eszébesemjutatörténelmihelyzet,nemúgyhangzikpohárköszöntője:igyunkamireménytelenügyünkre.

Napkitörés

SamuelBeckettnek

Szülővárosátteljesegészébenamagáénaktudja.Abőgőmotorokat,főkéntéjszaka,afolyóbairányítja,aziszonyatoszenétbömböltetőautókratevepokrócotdob,követzúdítapresszóra,ahonnanálmokatszétzúzóricsajérkezik,apimasz,helyüketátnemadókamaszokatlepofozzaabuszról,zuhanyaláállítjaaparfümtőlbűzlőket,hatlövetűtszegezazizomagyúbunkókhalántékához,Lin‐csiapátkolostorábaszáműziazostobákat,erőspaprikátdörgölacinikusokszemébe,aprókavicsokathajigálahőbörgőkszájába,bokánrúgjaazorraaláfüstölőket,sráfogjaanapkitörésre.

26 tiszatáj

„ A kivándorolt

WinfriedGeorgSebaldnak

Afolyófölött,astégenültek,mintegyoperaházszínpadán,amikorhajnalbanmegszólaltakkörülöttükamadarak,máréveketéltekleegyütt,úgyérezték,safiúvégigsimítottazestemegismertlánycombján,akihetekkelkésőbb,miutáncsábítóankörültáncolta,nekiajándékoztaszüzességét,nemsejtve,elindulbenneegyélet,ésmásfélhónapmúlvahiábakopogbehozzáahosszúvonatútutánafiú,agyermek,mielőttföldilétreszületne,kivándorolazörökkévalóságba.

2013. december 27

„HAKLIKNORBERT

Tom Hanks a vizek felett

BorsodyaRadešínnevűcsehfalucskaközelében,2011.augusztus7‐én,reggelhétórautánismerkedikmegTomHanksszel.Hankscsehállampolgár,tűzoltó,ésaCsehFelföld,aVysočinafölöttlebeg.Logikustehát,hogymegismerkedésükpillanatábanBorsodyisaVysočinafölöttlebeg.

A történetazzalkezdődik,hogyBorsodyéspárja,Violavalamiemlékezetesésszokványosnak legkevésbé sem nevezhető ajándékkal akarja meglepni Chadotnegyvenedik születésnapjára. Chad az Egyesült Államok déli részéről keveredettCsehországba,ésszabadidejénekjavátazzaltölti,hogy igyekszikminél többeuró‐paiországbaellátogatni.Negyvenetmársikerültkipipálniaalistán.Borsodyugratjaisnéhaavillámturizmuskapcsán,mondván:hatartjaamegszokottütemet,akkorhamarosanmajdolyanállamokkalleszkénytelenbeérni,mintpéldáulaDnyeszterMenti Köztársaság, Azerbajdzsán Európához Sorolt Területei, vagy éppen Hegyi‐Karabah.

Chad tériszonyban szenved, ami azonban legkevésbé sem tántorítja el attól,hogyhavirendszerességgelrepülőgépreszálljon.Amígvalamiszilárdtérelválasztóelemvanközteésamélységközött,addigsemmigond–mondogatja,amikorpedignincsenott,akkormegúgyismindegy.Hajdan,katonaként,azejtőernyősgyakorla‐tok soránmegtanulta: a legrövidebbút ahhoz, hogy ismét szilárd talajt érezzenalábaalatt,hagondolkodásnélkülfejestugrikamélységbe.

AszületésnapiajándékötleteViolátólszármazott.Violát,amikormegismerked‐tek,Borsodyelőszeretettel bosszantotta azAmazonPunktDéÉbecenévvel, főlegamikor előtört a lányból a slágfertíg kelet‐berlini frajlájn. Ők ketten a tökéletesmunkamegosztásmodelljétalakítottákki.Violafelkutatjaazinternetenamagukatangolulvagynémetülishirdetődél‐morvaországihőlégballonoscégeket,utánape‐dig Borsody, aki eredményes telefonos tárgyalásokat képes folytatni némelykorolyan nyelveken is, amelyeket nembeszél, lazánmegegyezik a részletekről a lég‐gömb‐tulajdonossal.AzodajutásmikéntjérőlSusannegondoskodik.SusanneKöln‐ből kiindulva, franciaországi és svájci állomásokonkeresztül keveredettBrünnbe,ahol francia nyelvórákat ad, valamint üzleti tanácsadó céget tart fenn.Havi rend‐szerességgel keresztül‐kasul száguldozik Európán, és vezetői tréninget tart üzlet‐embereknek (egyértelműen a frankofón úti célokat és megrendelőket részesítveelőnyben).

AmegvalósításutolsófázisánaksikeréértNaomifelel.Naomiegyúj‐zélandicégközép‐európai kirendeltségét létrehozandó érkezett a CsehKöztársaságba, és pá‐

28 tiszatáj

„ ratlantehetséggelvonjamagárakörnyezeténekfigyelmétanélkül,hogyegypillana‐tigistolakodólenne.Ebbenperszeutánozhatatlanúj‐zélandiakcentusaissegítsé‐gérevan:azangolszavakkimondásakorabennükelőfordulómagánhangzókmind‐egyikétkövetkezetesenvalamelymásikkalcserélifel,összezavarvaakonyhaangoltbeszélőket.Naomiafigyelemfelkeltésenkívülazérdeklődéslebilincselésébenisje‐leskedik:egyetlenszéles,érdeklődőmosollyáátlényegülvegondoskodikarról,hogyaszűkbarátitársaságaktuálisszabadidősprogramjátzseniálishelyismeretiadalé‐kokkaltegyeteljessé.Acsakbennfentesekáltalismerttitkokatörömmelosztjamegbarátaival – lett légyen szó tárlatvezetőről, pincérről, állatgondozóról, a Káposztatéripiackofáiról,abrünnivíztározóhajójáratánakkormányosárólvagycirkusziál‐latidomárról.

A siker személyi feltételei tehát adottak. Némi rizikóval, külső tényezőkkelazonban Borsodyéknak mindenképpen számolniuk kell. Például a kérlelhetetlenidőjárással. Ameteorológusoknak is nevezett időjósok az utazás eredetileg terve‐zett időpontjára, szombatra vihart jósolnakaVysočina felett.Ahőlégballonos cégképviselője felhívjaBorsodyt, és avasárnap reggeli időpontot javasolja, a várhatószárazidővelésaléghajózásszempontjábólideálisnakmondhatóenyheszellővel.AmódosítástBorsodygondolkodásnélkülelfogadja.

AsoronkövetkezőkihívástaChadáltalloCzechnévrekereszteltjelenségjelenti,amelyalogicnak(magyarosan:alogikának)ahelyiverziójaszeretnelenni.Azomi‐nózusvasárnap reggel,hatórakor,öblösásításokésálmos szemdörgölésekköze‐pettemindenkifelsorakozikaSusanneáltalbéreltvillaelőtt,ahováafrankofilné‐metleányzóataxitrendelte.Susannekülönfelhívtaataxiscégfigyelmétarra,hogyötutassalkellszámolniuk,tehátlegalábbiskisbusztküldjenek.Akisbuszhelyett(jópárperckéséssel)befutegyŠkodovka,amelynekötüléseközülazegyiketmagaasofőr foglalja el. A taxisnak szemlátomást meg sem fordul a fejében, hogy Bor‐sodyék azértnem szállnakbe az autóba,mert valaminincs rendjén. Susannepárpercnyivárakozásutánmegkérdeziasofőrtől,mikorravárhatóakollégájaamásikautóval.Abérkocsi‐vezetőerremeglepettenközli,hogymásodikautórólszósincs,nekiadiszpécsercsakannyitmondott,hogyegyötszemélyeskocsitrendeltek.ErreSusannerövidfejtegetésbekezdarról,hogymiakülönbségaz„ötszemélyesautótrendelni”ésaz„ötszemélyrerendelniautót”között.EztBorsodykiegészítiegykiskézenszámolásigyakorlattal,ahatodik,nemlétezőujjhoztársítvaakérdést:„Atotadyjstevy,paneřidiči,žeano?”(VagyisezittÖnvolna,sofőrúr,nemde?)Ataxiso‐főrekérdéshallatánhátradőlavezetőülésben,kétkezétösszekulcsoljamagaelőtt,révetegtekintettelmeredabrünnipirkadatba,aztánbölcsenbólogatvakijelenti:

–Ezmárbizonyprobléma.–Probléma, de nem a miénk, hanem az önöké. Lássuk, hogyan oldják meg.

NegyvenötpercmúlvaRadešínbenkelllennünk.Ötünknek.Akáregysofőrrel,akárkettővel.Akáregy taxival,akárkettővel–helyezielBorsody tárgyalópartneréneklogikaihorizontjánakézenfekvőmegoldásiopciókat.

2013. december 29

„Ha Borsody nagyapja kevéssel korábban, vagy éppenséggel kissé később sebesülmegakeleti fronton,akkorhősünkkeresztanyja–édesanyjánaknéhai legidősebbnővére – nem reked kisgyerekkéntNagyváradon. Ámúgy hozta a sors, hogy a jóöreget valamikor 1944. első felében hagyta cserben a hadiszerencse (vagy pedig,másszemszögbőlszemlélveugyanazokatazeseményeket,mentettemegattól,hogyhősihalottkéntvégezzevalaholkeleten).Azévközepénanagyváradikatonaikór‐házbanlábadozottgránátsrapnelekokoztasérüléseiből(arepeszekegyikemagávalvittebalkezénekmutatóujját,atöbbipedigazoldalábanésahátábanlandolt).

Borsody időmeghatározása itt csak hozzávetőleges, a támpontot hozzá pedignagymamájánakelbeszéléseiszolgáltatják,amelyekarrólszólnak,hogyelvonatoz‐takVáradranégyévkörülikeresztanyjávalnagyapjátmeglátogatni,ámottlétükso‐ránaszövetségesekmegbombáztákavasútállomást, ígyaztánvárakoztaknéhányhetet, hogy kitapasztalják, mennyire intenzívek a bombatámadások, illetve hogymennyirekockázatosegyfiatalasszonynakésegykaronülőleánykánaknekivágniaszázötvenkilométeresútnak.Kalandosút lehetett:gyalogszerrel,katonai teherau‐tókra,valamintszekerekrekéredzkedvejutottaknagynehezenhazaTiszadobra.

Aháznak,aholéleteelsőéveitBorsodyédesanyjaistöltötte,márnyomasincs,amelletteállófűzfa,amiárnyatvetettnekihajdanán,maisélésvirul.AnagyváradivasútállomástaFrantic Joehadműveletkeretében1944. június2‐ánbombáztákaRoyal Air Force gépei, tehát amikor Borsody elképzeli nagymamáját huszonévesanyaként,gyermekkeresztanyjátkézenfogvaegyporosföldútongyalogolnivalaholamagyarAlföldön,akkoraképmindigjúliusvégi‐augusztuseleihőségkíséretébenjelenikmegelőtte.Borsodyaztistudja:hakicsitmáshogyanbombáznak,akkorazőédesanyjasemfoganhatmegnyolcésfélévvelkésőbb,ésatörténetünkistárgyta‐lannáválik,lévén,hogyakkornincsBorsody,akialéghajóbaszálljon.

Ahőlégballonkétembernyiplasztikgöngyölegvoltegyteherautóplatóján,amikorBorsodyék a radešíni kastély előtti felszállóhelyre értek. Mintegy harmincan bá‐mészkodtaka járműkörül, további tízegynéhányana luftballonkörülszorgoskod‐tak.Leemeltékakocsiplatójáról,éselkezdtékkiteríteniazóriási, tarkaparenyicasajthoz hasonlatos göngyöleget, színpompás plasztik szőnyeget formázva belőle,amelyegyrehosszabbannyújtózottakastélyfelé.Borsodyékaztfurcsállották,hogymiért kell ekkora tér a felszálláshoz (a kastély előtti tisztásmásik oldala ugyanislegalábbszázlépésnyirevolttőlünk),illetvehogymitkeresennyiemberazattrak‐ció helyszínén. Sok idejük nemmaradt e kérdésekmegvitatására, mert hozzájukcsapódottegy,szemlátomástcsakahúszaséveineklegelejénjárófiatalsrác,akiad‐digiviselkedésealapján igen fontosszereplőnek tűntahőlégballon‐röptetés lebo‐nyolításában.Honzaaléggömb‐gyártócégtulajdonosánakkisebbikfiavolt,magaisballonröptető(előbbtanultamegazefféleégijárművekirányítását,mintautótve‐zetni).KiválóangoljátAmerikánakköszönheti,ottvoltcserediák–ígymagyaráztaBorsodyéknak,majdszélsebesenismertette,hogyazövékalegnagyobbhőlégballon

30 tiszatáj

„ Csehországban. Világviszonylatban is az első öt között tartják számon – húzta kimagátbüszkén.Felfújtállapotbanegytízemeletespanelházatisgondnélküleltud‐narejteniakupolájában,tízrekeszeskosarábanpedigakárnegyvenemberisutaz‐hatott.

AmintHonzáékbefejeztékagöngyölegkinyújtóztatását,nekiálltak,hogyoldal‐iránybaniskiteregessékaballont.Közbenasegítőkészkezekleemeltékateherautóplatójárólagondolát,rögzítettékakosáronagázpalackokatésazégőfejeket,aztánoldalrafordítottákavesszőbőlfonttákolmányt,hogyatetejea léggömbszájafelénézzen,ésnekiláttak,hogymegtöltsékaballontforrólevegővel.Ezegyjókoraszél‐géppeltörtént.„Mintafilmforgatásokon”–jegyeztemegViola,akitanézelődésso‐ránBorsodymindvégigszorosanmagáhozölelt:alánykissénehezenviselteakorareggelhűvösét.Violánakazonbannemkellettsokáigcidriznie–hamarosanugyaniskétfiatalemberaléggömbszájáhozlépett,kétoldaltamagasbaemeltékaperemét,hogykönnyebbenáramolhassonbendőjébeaforrólevegő,Honzapedigfelcsavartaazégőfejeklángját.Olyerősencsaptaarconanézelődőketahőhullám,hogyönkén‐telenülishátrébbléptekakosártól.Párpercmúlvaakiterítettléggömbtetejelas‐san,debiztosanemelkednikezdett.Előszöregyfélbevágottkörtéreemlékeztetett,aztánelkezdettegésszéterebélyesedni.Ekkoregyfiatalember,akifeltűnőenhason‐lítottHonzára,ésegyhegedűttartottajobbkezében,visszaparancsoltaabámész‐kodókat,párlépésselaléghajókosaramögé.Aszínes,egyrejobbankiterebélyesedőgömblassanfelemelkedettaföldről,alaposanmegfeszítetteaszájátólakosárighú‐zódóköteleketéskarabinereket,majdazoldalánfekvőgondolaiselrugaszkodottatalajtól,ésavesszőkosárállóhelyzetbebillent.

Borsodynakharminchatévetsikerültleélnieanélkül,hogyhazájaterületénháborúdúlt volna. Pár százkilométerrel délebbre született kortársaimár kevésbé voltakszerencsések. Számtalan barátja és ismerőse élt azon a vidéken, ezért amaradékJugoszlávia bombázása neki elsősorban a barátai bombázását jelentette. S mivelnemálltmódjábanmegálljt parancsolni a hadműveleteknek, úgypróbált segíteni,ahogy lehetett.PéldáulolcsóalbérletetkeresettBojanának,a belgrádi szerb lány‐nak.BorsodyaDélvidékrőlBudapestre települtköltőbarátrévén ismertemegBo‐janát.Apoétaugyanisnéhányhétutánmárnehezenviselte,hogynálukhúzzamegmagátalány(akiszegről‐végrőlarokonais),ésúgygondolta:Borsody,akiafővá‐rosbantanuló,vidékrőlszármazóegyetemistákalbérletrőlalbérletrevándorlóéle‐tétélte,bizonyáratalálmajdmegfizethetőéselfogadhatószínvonalúlakástaleány‐nak. Borsody később szerb leckékért cserébemagyar órákat adott Dejannak (ő apoétavejénekazunokatestvére).Dejanpárhónaptanulásutánmárkomplexpár‐beszédeketvoltképesmagyarullebonyolítani,ésamikorvisszatértÚjvidékre,Kosz‐tolányiésVörösmartynyelvénszámoltbemagyarszomszédainak–ésaköltőDél‐vidékenmaradt lányának – budapesti hónapjairól. Borsody néhány évvel később,egyszinténBudapestrekeveredett,ésmagyarultökéletesentudózentaiszerblány,

2013. december 31

„Jelenafelkészítőóráinakhála, letetteaközépfokúnyelvvizsgátszerbnyelvből.Ak‐kormégnemtudta,hogypáresztendővelkésőbbeztatudástmajdCsehországbanfogjakamatoztatni,avilágegyiklegnagyobbinformatikaicégénél,azex‐jugoszláviaikollégákáltalerősítettközép‐európaiügyfélszolgálatcsoportvezetőjeként.Borsodytehát a hatezerháromszázhárom tonnányiNATO‐bombának és rakétának köszön‐hetiszerbnyelvtudását.

Azonbanhamostképzeletbeneltávolítjukaléggömbkosártetejérőlagázpalack‐tartó elemeket és a ballon rögzítésére szolgáló egyéb szerkezeteket, akkor a vég‐eredmény felülnézetből erősen hasonlít a Csehországban oly népszerű, tíz palackszállításáraalkalmassöröskartonrekeszekre–egyhosszanti,valamintnégy,merő‐legesbelsőválaszfalosztottatíz,azonosméretűnégyzetreagondolát.Asöröskar‐tonhozhasonlatosmódona léggömbkosáresetébeniskulcsfontosságú jelentőség‐gel bírt a helyes súlyelosztás: a kosár mindegyik részébe ugyanis három‐háromutastirányítottabeszállástlevezénylőHonza.Borsodyéknakakosáregyikvégébenjutotthely,ahősünkésViolaáltalelfoglaltnégyzetbelső falánaktúloldalánpedigSusanne,NaomiésChadvártákazindulást.Akimárpróbáltmegkezdettsöröskar‐tonrekeszt szállítani, az jól tudja,mekkora jelentőséggelbír ahelyes súlyelosztás.Igyálmeghatotatízsörközül,ésamaradéknégyethagydegymásszomszédságá‐banakartonegyikvégében–jóesélyedvanrá,hogyarekeszegyszerencsétlenpil‐lanatbanoldalrafittyen,kibillenahordozópántalól,apalackokpedigszilánkokratörve végzik, egy habos sörpocsolyában. Célszerű az ilyen helyzetet elkerülni –HonzateháthamarosanViolaésBorsodymelléparancsoltegyharmadikléghajózót,ígylettteljeslétszámúazőrekeszük.

Azútitársérkezésételsőkéntegyigencsakmegapasztotttartalmúliterescsatos‐üveg jelezte.Apalackotegyötvenesnek (és feltűnően ittasnak) tűnő, göndörfürtűférfi tartotta.Emberünkmondottvalamitcsehül,eztBorsodyeleintealigértette–nemisannyiraaszerénycsehnyelvismeretemiatt,haneminkábbajövevényarti‐kulációsképességeiokán.Ezenképességeketmáralaposankikezdteazaddigelfo‐gyasztott tetemes pálinkamennyiség. Borsody végül rájött: a férfiú azt szeretné,hogyfogjamegapalackot,amígőátlendítimagátakosárperemen.Ajövevényese‐tébenperszealendülésiszándékazonareggelenmáralegnagyobbjóindulattaliscsupánmászásnakvoltnevezhető.Avesszőfonatinnensőoldalánaztán,sűrűpálin‐kagőz‐felhőket eregetve, botladozó nyelvvel elmotyogta, hogy ő Jaroslav, radešínitűzoltó,majdkezetrázottBorsodyékkal,akikegyenkéntbemutatkoztakneki.Végülfeléjüknyújtottaapálinkásüveget:húzzákmegbátranmegismerkedésükörömére.Borsodytársainakszemlátomástnemnagyonnyerteelatetszésétazéhgyomorra,ráadásulcsehtempóbantörténőszilvapálinka‐ivásötlete,ezértNaomibevetetteazilyen esetekre tartogatott, és többnyire eredményesnek bizonyuló csodafegyvert:Nerozumímčesky–amihezChadmégannyitfűzötthozzáangolul:álmainakszüle‐tésnapiajándékaiközöttnemszerepeltegykoránreggelmerevrészegismeretlen,mintútitárs.EttőlazonbanigencsakfelderültJaroslavarca.

32 tiszatáj

„ –Engliiiissssh?–ordítottavastagcsehakcentussal,azutolsószótagotmagán‐és

mássalhangzóstul derekasanmegnyújtva. A következő pillanatbanmár Chad felélendítetteapálinkásüveget:–Youmussst...driiiinnk!

Chaderrevágott egygrimaszt („egye fene,úgyis egyszerazéletbenünneplemegyléggömbkosarábananegyvenediket”),aztánaszájáhozemelte,ésjólmeghúztaapálinkásüveget.Jaroslav,aradešínitűzoltóelismerőenbólogatott,ésSusannefeléfordult,hogynamostnálafolytatjaakínálást.AbbanapillanatbanHonzaadottegyerősgázfröccsöt,öt‐hatmétermagaslángcsóvahasítottaballonbelsejébe,azuta‐sokatarculcsaptaahőhullám,megfeszültekakosarataléggömbszájávalösszekap‐csolóhevederek,ésaballonelrugaszkodottaVysočinaföldjétől.

Eleintecsakfelfelémozogtak,Honzagázfröccseinyománegyrefeljebbésfeljebbtornászvamagukat az ébredező táj fölé. Aztán – Borsody becslése szerint jó har‐minc‐negyvenméternyimagasságban–elértekegyerősebboldalirányúlégáramla‐tot,mertaléggömbhirtelenmeglódult,éselkezdettafaluszélefelésodródni.

Azutasoktöbbségemárkezdteotthonosanéreznimagátazújszerűhelyzetben–sehhezbizonyosmértékbenaHonzavalamintahegedűssrácáltalkiosztottpilseniésjihlavaisörökishozzájárultak.Meglódultakanyelvek,ésJaroslav,atűzoltóisrá‐eszmélt,hogyaföldtőlvalóelrugaszkodásukpillanatábanelmulasztottapálinkávalkínálniatársaságtöbbitagját.Naominemkérettemagát,hanemrögvestaszájáhozemelte azüveget, aztánViola felé vándorolt apalack, a göndörfürtűútitárspedigegyreszélesebbenvigyorgott.CsakhogyBorsodykedvesehatározottantiltakozottakínálásellen.

–Csakemeldaszájadhozapalackot,ésgluggyogtasdmeg,haügyesvagyésvi‐gyázol,egykortynyisemmegylebelőle–tanácsoltaViolánakNaomi,gondolván:haugyanúgy ejti a szavakat, ahogyan otthon, Új‐Zélandon tenné, akkor úgysem értimegsenkimásazőkistársaságukonkívül.Helyesengondolta,ésViolakövetteisatanácsot. Susanne ugyanúgy fogadta el a kínálást, Borsody azonban –már csak acsehszeszfőzőmesterségésakínálóirántitiszteletbőlfakadóanis–apasztottegybőféldecinyitJaroslavzamatosháziszilvapálinkájából.

AlégáramlathamarosankisodortaőketRadešíntavacskájafölé.Alattuktakaros,kertesházaksorakoztak,rálátássalatóra.Atavat,azegyetlenutcácskátóleltekint‐ve, körös‐körül sűrű fenyveserdőszegélyezte.A léggömbott lebegett avíz felett,mégisolyközelaparthoz,hogyakosárperemérőlkönnyedéna fövenyre lehetettvolnapöccinteniahúszkoronásérmét.Jaroslav,atűzoltóekkorakosárszéléhezlé‐pett,kihajoltagondolaperemefölött, integetnikezdetta legközelebbiház felé,éstelitorokbólkiáltoznikezdett:

–Jiříku,pod’ven!(vagyis:Gyurika,gyereki!)–éshamarosanmegjelentapartranézőablakbanegyálmosférfiarc,azegetkémlelve.

–Héjšéfe,nazdraví!–emeltefőnökeköszöntéséreapálinkáspalackotJaroslav,aradešínitűzoltó,mireaférfiúaléggömbkosarafelétartottamutatóujját:–Počkej,kámoše!(Várjál,cimbora!)–aztáneltűntazablakból,hogypárpillanatmúlvamaga

2013. december 33

„isegyliteresüveggelakezébenjelenjékmegakertrenyílóajtóban.Jaroslavjóba‐rátja és felettese, a helyi tűzoltófőnökakert közepéig lépdelt, ott lekattintotta azüveg csatját, és amagasba emelte a palackot: –Nazdraví, Jarku, nazdraví, paní apánové!(Egészségedre,Jarek,egészségükre,hölgyekésurak!)–aztánhúzottegyis‐teneset a pálinkából. Erre a léggömb utasai is kerítettek valami innivalót, ki‐ki amagávalhozottpezsgőspalackot,egy‐egysört,vagyhasonlóképpenházifőzésűpá‐linkát,ésittakahelyitűzoltóparancsnokegészségére.Jaroslavszemlátomástzokonvettevolna,haBorsodyékadósaimaradnakazzal,hogyfeletteseegészségéreeme‐likképzeletbelipoharukat,tehátgondoskodottarról,hogyismétkörbejárjaatársa‐ságotapálinkáspalack.Nyomatékosítottaisakínálást:

–Myšéf!Youmussst!Susanne‐nak azonban a Naomi által javasolt ivásmímelő módszer ellenére is

kezdettelegelenniazegyregyakrabbanismétlődőkínálgatásból,ésközölteaszívé‐lyesenvigyorgótűzoltóval,hogynekibizonynemszabadalkoholtfogyasztania.Ja‐roslav ledöbbent arckifejezése nem is lehetett volna beszédesebb: ugyan miértgyötri magát a kedves útitársnő efféle önsanyargató intézkedésekkel?! Susanneegyetlenszótsemszólt,csakahasaelétartottatenyerét,ésgyengédenmegsimoga‐tottegyláthatatlan,félstrandlabdányiívet.Jaroslav,aradešínitűzoltótekintetétel‐felhősítetteabeletörődőlemondás.Nemteltelhárommásodperc,amikorújerőrekapva,felderültarccalésfelvillanyozvaSusannevalamintChadfeléemelteapálin‐káspalackot,ésharsányanelrikkantottamagát:

–Onthemotheeer,thefatheeerandthebabyyy!Mnohoštěstí!Jaroslavalaposanmeghúztaapalackot,majdChadfelényújtotta:–Youmussst,tatínku!A rengeteg „you mussst!” már Borsody képzelőerejére is megtette a hatását.

AmikorvisszanyújtottaJaroslavnakapalackot,Violahősünkfülébesúgta:–Hafel‐tűznél egy sütőtökötegykaróra, eza Jaroslavmostmárazzal iskedélyesenelbe‐szélgetne. – Ekkor döbbent rá Borsody, kire is emlékezteti bodor hajú útitársuk,enyhénkopaszodóhalántékával,akissékrumpliszerűorral,alazánelállófülekkel,amosolygásközbenszinteteljesenösszeszűkülő,táskásszempárral.

Borsodymegérintetteatájszemlélésébebelefeledkezettútitársvállát,samikorazfeléjefordult,hősünkrámutatott,ésígyszólt:

–TomHanks!Jaroslavszemlátomástelértetteéskedvérevalónaktaláltaatréfát,ugyanishan‐

goshahotázásközepettevállonveregetteBorsodyt,aztánaviláglegtermészetesebbgesztusávalfeléjenyújtottaapálinkásüveget.Akevésbépityókosutasokláttákraj‐ta,hogyiszonyatosküzdelemáránformáljaaszavakat:

–Misterrrdirectorrr!Youmussst!

Nyolchónappalahőlégballon‐utazásutántörtént.BorsodyViolávalésChadlegjobbbarátjával,ScottalültaSunDialétteremegyikasztalánál,aWestinPeachtreePlaza

34 tiszatáj

„ Hotelhetvenharmadikemeletén,kétszázhúszméterrelAtlantafelett.BaloldaltVio‐látlátta,illetveaháttérben,szintekarnyújtásnyira–hálaazarányokáltalkönnye‐dénmegtéveszthető emberi érzékeknek– a SunTrust Plaza kétszázhatvanötmé‐ternyiüveg‐betontornyát.Kissétávolabb,azatlantaicsúcstartó,aháromszáztizen‐két méter magas Bank of America Plaza huszonhárom karátos arannyal bevontcsúcsobeliszkjén játszadozott a napsugár. A látványt, főleg így, Violával az előtér‐ben, igencsakkedvérevalónaktaláltaBorsody, tehátgyakran fordította tekintetétazablaküvegfelé.

Azegyikilyenodaforduláskormegláttaarepülőgépet.Atávolrólnézveaprócs‐kánaktűnőgépmadáraHartsfield‐Jacksonnemzetközirepülőtérirányábaereszke‐dettlefelé,látszólagtyúklépésben,többszázméternyireGeorgianapszíttaföldjefe‐lett–aSunDialasztalamellőlszemlélveazonbanéppenViolaszőkefürtjeimögött.Borsodyképzeleténekbelsővetítővásznán–aholanagymamavándorollegidősebbgyermekével,BorsodyleendőkeresztanyjávalazAlföldhőségében–megjelentegymásik étterem, egy másik asztal, ugyancsak eszméletlen magasságban az Újvilágföldje felett. A háttérben, ugyancsak karnyújtásnyira, egymásik felhőkarcoló tor‐nya.Az asztal körül ott ültekmindannyian:Borsody,Viola, Chad, szemközt Scott,SusanneésNaomi(azelmaradhatatlanmosollyalazarcán).Azablaküvegmögött,fülsüketítő, egyre erősödő sugárhajtómű‐visítás kíséretében előtűnt a repülőgép,orrátéppenazőasztalukfeléirányítva.Észveszejtősebességgelrabolta,valósággalhabzsoltaazegyrenagyobbfelületet,mintegyfelszámolta,mohónfelzabáltaahát‐terébenmeghúzódó,egyreinkábbzsugorodóvárosképet.

Borsodytudta,hogyatörténeteknekcsakisakönyvekben,illetveamozivásznonvan végük, konkrét befejezésük. A valóságban mindegyik végtelen, a történetekugyanis egyetlennagy, folyamatosannövekvő, szélsebesen táguló, határtalanuni‐verzummákapcsolódnak össze.Minden egyes könyv története tovább folytatódikmindenegyesolvasójánakéletével‐életében, valamint –hiányként jutvakulcsfon‐tosságúszerephez–azokéletévelis,akiképpenséggelsohanemveszikkézbeeze‐ketakönyveket.Sahogyanamegírtkönyvekneksorsavan,éppúgysorsavanamegnemírt,elnemmondott,vagyéppenfélbehagyotttörténeteknekis,amelyekolykoregy‐egyváratlan,mégislogikussorsszerűséggelbekövetkezőpontonösszekapcso‐lódnak,ésugyanazontörténettéegyesülveelnyerikbeteljesülésüket,afolytatást.

Méggondolatbansemmocorgottahőlégballon‐utazás,amikorBorsodyegyhét‐végibevásárlókörútsoránmegvetteazExtremelyLoud&IncrediblyClosecíműkö‐tetet(magyarulRémhangosanésirtóközelcímalattadtákki).JonathanSafranFoerregényehosszúhónapokigvártolvasatlanulViolaésBorsodykönyvespolcán.Egykisfiúrólszól,akimegpróbálja felfejteniaszeptember11‐i terrortámadásbanoda‐veszettédesapjaélettörténeténekamúlthomályábaburkolózórészleteit.Borsody,miutánelhelyezteapolconakönyvet,teljesenmegfeledkezettróla–csakakkorju‐tottazeszébeújraa regény,amikorpárhónappala születésnapi léghajózásután,óriási reklámhadjáratközepettebemutattákakönyvalapján forgatottmozifilmet.

2013. december 35

„Azegyik főszereplőt,akisfiúnéhaiédesapjátTomHanksalakítja,újabbkapcsoló‐dásiponttalgazdagítvaazösszefüggőtörténetekvégtelenmátrixát.

Borsodyemlékezetébenahőlégballon‐utazástovábbirészeegyetlenálomszerű,euforikus képkavalkáddá olvad össze – olyasvalamivé, mint ami a zenében aStrawberries albumaTheDamned‐től, vagyaBeatles érett korszakának lemezei,amikoranégygombafejűmárnemazzalfoglalkozott,hogyminéljobbanszeresseaközönségamuzsikájukat,hanemcsakisazérdekelteőket,hogykedvükrevalózenétprodukáljanak (miközben tele voltak pumpálva különféle tudatmódosító szerek‐kel).Ha filmmékellene fogalmaznia,Borsodyazutasokkal teli gondolakistotáljátváltakoztatnáakosárbóleléjüktárulólátványnagytotáljával,illetveTomHanksar‐cának premier plánjával (a részeg cseh tűzoltó, Jaroslav szerepében), gondosanügyelvearra,hogy–nemhangsúlyosan,demindvégigkihagyhatatlanulésmegke‐rülhetetlenül–azegyreapadótartalmúpálinkásüvegisrendszeresenfelbukkanjonapörgőképsoron.Azutazástovábbirészenemegyéb,mintegyszürreáliskisfilm.Honza bátyjának hegedűszavára cseh népdalokat nótáztak az utasok az ébredezőVysočinafelett,azaugusztusreggelinapkorongjávalaháttérben.EgyadottpontonChad kedvéért felcsendült a Happy Birthday to You, amit a gondolában utazókmindegyikeamaganyelvénadottelő.SusannefranciáulBonnefêteàtoi‐ténekelt,smindehhezazégőfejekbőlelőtörőlángcsóvákrobajaszolgáltatottbizarraláfestést.Voltúgy,hogyleereszkedtekazegyiktóvíztükréig,olyanformán,hogyHonza–tö‐kéletesérzékkelszabályozvaazégőfejekszelepeit–percekigtartottaaléggömbko‐saratolyanmagasságban,hogyazéppencsakérintetteavízfelszínt.Földetérésükviszontúgytörtént,hogyalentisegítőkaléggömbszállításáraszolgálóteherautót(Honzabátyjánakmobiltelefononleadottutasításaitkövetve)azegyikközeliműút‐ravezették,ottpedigkomótosanleereszkedettaléggömb.Megérkezésükpillanatamatematikailagispontosanmeghatározhatóvolt,amennyibenúgyírjukle,mintazta pontot az időben, amikor a léggömbkosár alapja egybeforrt önnön árnyékánaknégyszögévelateherautóplatóján.

Odalent fényképkészítés következett, végül azon utasok, akiknek a véralkoholszintje eztmég lehetővé tette, a léggömböt ismét plasztik gurigává csavarták fel,majdfelügyeskedtékateherautóplatójára,akosárvesszőbőlfontgondolamögé.

BorsodyutolsóemlékképeTomHanksrőlaz,hogyagöndörfürtűférfiúazindul‐nikészteherautóelőttáll,kétkarjátkrisztusipózbantartja,hátátakocsielejénektámasztja,jobbjávalapálinkásüvegetszorítja,éseztkiáltjafelé:

–MisterrrDirectorrr,fotičku...Youmussst!Borsody néha előveszi a fényképet, amit akkor, a kérésnek engedelmeskedve,

búcsúzóulkészített.Ésamikormegpillantjaafelvételt–háttérbenavysočinaidom‐bokkal,előtérbenaszínesplasztikhengerrel,azalaposanmegpakoltteherautóval,illetveamotorháznaktámaszkodó,boldog‐részegTomHanksszel–,olyankormin‐denáldottalkalommalugyanarragondol:hogymilyenszerencsésfickóisőmaga!

36 tiszatáj

„ SÁNDORZOLTÁN

Szép új jövő Alovaknyerítésébenvoltvalaminyugtalanító.Tompahörgésükazébenszínégzen‐gésétvisszhangozta.Anőpilledttestérehúztaakasmírtakarót,ésazablakranézett.Azesőcseppekhalkankopogtakazüvegen.Aférficigarettáragyújtott,szabadkezéta fejealáhelyezte.Avillám fényébenegyvillanásra feltűntmeztelensége.A lovakszaggatott,mennydörgésbetorkollóhangjahallatánmindkettenmegrázkódtak.

–Alovakszokatlanulzaklatottak.–Aviharmiatt.Félnek.–Igen,denemazivatartól.–Hanemmitől?–Nemtudom.Valamimástól.–Képzelődsz.Próbáljinkábbelaludni.–Azthiszem,mostnemfogmenni.Aférfielnyomtaacsikket,ésfelkapcsoltaazéjjelilámpát.Akeletimotívumokkal

díszítettburábólkiszüremlővilágításhalványsárgafénycsíkotvetettazágyra.Afér‐fi felhúztabatisztpizsamáját,ésazálligbetakarózottnőmellételepedettazágyra.Ujjaitlágyanvégigsimítottaagondterheltarcon.

–Találnunkkellegymegbízhatószakembert,aki…–Nemvagyokőrült!Felültazágyban.Ahanyagulmagáhoztartott takaróalólkelt tésztakéntbugy‐

gyantkiazegyikmelle.Aférfitekinteteegypillanatraabimbóhűvöstőlösszerán‐dultholdudvaráraesett.

–Nyugodj meg. Soha eszembe nem jutott ilyesmit feltételezni rólad. Segíteniszeretnék.

Anőakörmeitrágcsálta.Aprófejrándításaidühénekvisszaszorításárairányulóerőfeszítéseirőlárulkodtak.

–Rendben,kimegyek,ésmegnézemalovakat.

*

Atanyafölöttsüvítőszélki‐becsapdostaazistállóajtaját.Arozsdássarokvaskísér‐tetiesennyikorgottazuhogóesőben.Aférfiaföldreeresztetteesernyőjét,ésafalonkitapogattaavillanykapcsolót.Azelektromosvilágosság fényében felcsillanta to‐porgólovakszénfeketeszőre.

–Csillag,Hold,miabaj?

2013. december 37

„Megpaskoltakedvenceihátátéssűrűsörényükbetúrtaujjait.Előbbazegyiknek,

majdamásiknakazarcáhozhajtottakopaszodófejét.–Csak a szél fúj, a levelek susognak, az égdörög, és az angyalok rakoncátlan‐

kodnak…Suttogásátahátsólábaikraemelkedőlovakprüszkölésecsitítottael.Patáikkala

karámléceket rugdosva élesen felnyerítettek. A férfi szétnézettmaga körül, majdnéhánylépésttettapadlásfeljáratfelé.Alétratövébenfelsorakoztatottszalmabálákköztmocorgástészlelt.

–Vanottvalaki?–Van!Anőfelhúztaakétcsövűvadászpuskakakasátésazaj irányába indult.Átázott

hálóingealattteljesenkivehetőkvoltakidomai.Hosszú,feketehajanedvestincsek‐bentapadtazarcáraéskeskenynyakára.

–Teddleafegyvert!–Emeld föl a kezed, és gyere elő,máskülönben szétlövöm a segged,mocskos

tolvaj!–Teddaztle,mertmégvalakinekbajaesik!–Nemteszem!Ottbujkálazátkozottja.Hozdideazseblámpát!Aférfiegymásodpercnyihabozásutánszófogadóanazajtómögöttiszekrényhez

rohant.–Világítsoda!Akézilámpavakítófényébenegyanyaszültmeztelenfiatalemberkörvonalairaj‐

zolódtakki.Magzatpózbakuporodva,csuromvizesenfeküdtapuhaszalmában.–Miafenétkereselitt?!Azidegenaligészrevehetőenmegremegett,mintacsillagokaforrónyáriéjben.

Aférfiszótlanulföléjehajoltésráterítettehálóköntösét.–Kapaszkodjonbelém.–Ugyenemgondolodkomolyan…–Ereszdmárleaztarohadtpuskát,éssegíts!

*

Szépújjövőtépítünk!–hirdetteaválasztásiplakátaszobafaláról.Aférfioptimiz‐must árasztó tekintettel nézett le róla a vizes köpenybe bújt jövevényre. A szájasarkábanmegbúvómosolyelégedettségrőlésönbizalomrólárulkodott.

–Hogyankerültazistállóba?Azidegen–fejétsajátosmódonvállárahajtva–akanapératelepedettbefogadó‐

jafeléfordult.Kifejezéstelenarcaelőttkígyózvagőzölgöttforróteája.–Nememlékszem.Égszínkékszemébenegypillanatrafelcsillantavisszaverődőlámpafény.Azasz‐

talrahelyezettvadászfegyverelőttülőnő félretoltaarcábólanedveshajtincseket,ésbelenézettasejtelmesenragyogóazúrba.

–Mitkerestélott?

38 tiszatáj

„ –Semmit,én…Fáztam…éscsakelbújtamaviharelől.–Miértnincsrajtadruha?–Nem…nemtudom.Biztosálmombanelloptákrólam…–Aztmárneisrészletezd,holésmilyenállapotbanalhattál.Ajövevénynemfűzöttsemmitanőgunyorosmegjegyzéséhez.Némánszürcsöl‐

teateátéssokáigbámultaaszemköztifalonelhelyezettfalragaszt.–Maga…őszinténhiszaszebbjövőben?Aférfitláthatóanmeglepteakérdés.–Én…Természetesen!–Megsértődik,haaztmondomönnek,hogyegyegyszerűkufár,akiazemberek

legnemesebbérzésévelkereskedik:areménnyel?–Nem…,dehozzáteszem,hogyvádjaigazságtalan,és…Nemfejeztebegondolatát.Ajkábaharapott,éshirtelenelhallgatott.–Havégignézekrajtad,nemcsodálom,hogykételyeidvannakaholnappalkap‐

csolatban…–Aholnapamaelmeszüleménye.Azáhítottjövőmenekülésikísérletaminden‐

korijelenmókuskerekéből.Mindennapelsőésutolsónapegyben.Mindenéjszakaelsőésutolsóéjszakaegyben.Azegészvilágteljesegészébenittésmostteremtő‐dik…

–Tevalamielmeháborodottfilozófusvagy?!Szentőrült,vagymiaszar…

*

Atetőndobolóesőcseppekegyenleteszajátanőkitörőnevetésezavartameg.Afér‐fiésazidegenszótlanulfigyeltékanyakánkitágulóeretésátnedvesedetthálóingjealattrengőmelleit.Harsánykacajábahisztérikusfelhangokkeveredtek.

–Álmombanláttamavilágpusztulását.Mindösszeegyhétigtartott.Eltorzultarcánanegédeskedvességésazeredendőgyűlöletkifejeződéseválta‐

kozott.–Anulladiknaponcsöndborulavilágra.Nemhallatszikmajdsemmi,semaszél

süvítéseapusztákfölött,semamadarakcsiviteléseafáklombozatában,semavízcsobogásaapatakokbanésafolyókban.Atermészetösszeszsongásaelnémul.

Arémisztőcsöndhatásáraazelsőnaponrengetegembernemébredfölálmából,azok,akikpedigtúlélikalidércekéjszakáját,zavarodottantévelyegnekamegsem‐misülésrekárhoztatottvilágban.

Amásodiknaponazösszesállat,amelyaföldön,avízben,alevegőbenésaföldalatt él,megtébolyul,hüllők, rágcsálók, jámbornövényevő jószágok, ragadozókéscsúszómászóktámadnakegymásra,aziszonyatosöldöklésbenanapvégérefelpüf‐fedttetemek,kifordultbelek,gőzölgőbelsőszervekésszerteszétheverővégtagoklepikelaföldfelszínétésavizeket.

Aharmadiknaponsötétszürkegomolyfelhőkgyűlnekösszeavéráztattaföldfö‐lött,kialusznakacsillagok,smindörökretakarásbanmaradaföldlakókelőttaHoldésaNap.

2013. december 39

„Anegyediknaponkiszáradnakavetemények,elhervadnakavirágok,afákpedig

önmaguktóllángralobbannak,éscsakmegszenesedetttuskókmaradnakutánukakormosföldben.

Azötödiknaponmegszűnnekacsapadékok,elapadnakaforrások,afolyómed‐rek teljesenkiürülnek,a tavakelpárolognak,a tengerekmegisszákönmagukat, ésazegészföldkerekségenegyetlencsöppvízsemmarad.

Ahatodiknaponkiégnekatüzekéskialszikafény.Átláthatatlansötétségborulavilágramindörökkönörökké…

*

A távoli templomtorony harangjának súlyos, tompa kongása különös nyomatékotkölcsönzöttazelhangzottszavaknak.Azerősödőszéllökésekhatásáraaszobábannéhányszormásodpercekrekialudtalámpafény.

–Hiszelafeltámadásban?Ajövevénykérdésehallatánanőösszecsücsörítettekeskenyajkait,ésfélretolva

aszemébelógóhajtincseket,megszólítójáranézett,denemmondottsemmit.–Afeltámadásban,mintállapotban…–Abbanhiszek,amielégedettségérzetteltöltel.–Ésmiaz?Anőazasztallapranehezedveelőrehajoltésazidegenremeredt.–Semmiképpensemegyelvetemültbetörőtudálékosbölcselkedéséthallgatni.Hosszasanfigyeltékegymástapislogólámpaalatt.–Boldogvagy?–Boldog…?!Aboldogságirreálisérzés!Boldognaklenniazönáltatásképességé‐

benrejlik!Azáldáslegfeljebbegyszempillantásigtart,és…–Aboldogságfeltételeaszeretet.Aférfiésanőösszenéztek,deegyiküksemszóltegyszótsem.Anőfelpattant,és

intettaférfinak,hogykövesse.Átmentekahálószobába,aholanőpuskájávalhado‐nászvaindulatosanaférfinakesett.

–Meddigtűrödmég,hogyezasenkiháziosszaittnekemazészt?!Lelövöm,mintaszart,ésfelzabáltatomahízókkal,kereshetikmajdutánaaDNS‐étadisznóganaj‐ban!

–Mitkapodfelennyireavizet?!Hagydafenébe!Adunknekivalamirégigúnyát,ésamintkivirrad,éskissélecsendesedikazeső,elküldjükistenhírével.

–Nem!Honnantudod,kivelvandolgod,ésmimindenreképes?!Mibőlgondo‐lod, hogy egy ártatlan hajléktalan?! Közveszélyes is lehet!Mindenre kész drogos,vagyszökevényvalamelyikelmegyógyintézetből.Nemhallod,mikethordössze?!Kikellhívnodarendőrséget!

Aférfihanyagul letöröltehomlokárólazizzadságcseppeket,éshalkanfelsóhaj‐tott.

*

40 tiszatáj

„ Atombolóviharszobábabeszüremlőhangjaiközülegyrekivehetőbbéváltarend‐őrautózúgása.Azidegenfelhörpintetteutolsókortyteáját,ésakanapénülőférfiranézett.

–Éreztemár,hogyteljesenegyedülvanavilágban,ésmindenmáscsupánkép‐zeleténekjátéka?

Aférfifelpillantott,denemválaszolt.Kinyíltazajtó,éskét tagbaszakadtrendőr lépettbeahelyiségbe.A férfi jófor‐

mánfelsemnézveakékegyenruhásokra,fejévelazidegenremutatott.–Gyerecsakszépen, faszikám,majdmimegtanítunkarra,hogynemillikéjnek

évadjánmásházábankutakodni!Ajövevénynemellenkezett.Felállt,éselkezdtekigombolnikölcsönkapottháló‐

köntösét,deaférfiintettneki,hogymegtarthatja.Azegyikrendőrlebilincselte,ésavállánálfogvaakijáratiajtófelélökte.Betuszkoltákahátsóülésre,ésrácsaptákazajtót.A járműmotorja rövidesenújra felbúgott.Azajtóbanálló férfi tekinteteegypillanatraösszetalálkozottazidegenével.Amélykékszemektündökléseelmosódottazablaküvegencsordogálóvízjáratokmögött.Azegetmennydörgésrobajahasítot‐taát.Arendőrautómagasracsapvaasaratelrobogottazéjszakában.

Aférfibezártaazajtót,ahálószobábament,levetkőzöttéslefeküdtanőmellé.–Avilágasajátkiüresedésefeléhalad…Eztolvastamleaszájáról.Akasmírtakaróalattanőreszketőtesttelaférfihozbújt.–Ésmegvetéssugárzottatekintetéből…–Felejtsdel!Madélelőttazegyházivezetőkkeltalálkozol.Olyanbenyomástkell

keltened,amibőlmindnyájukszámáravilágossáválik,hogynemnekedkellegyen‐kéntmegismernedőket,hanemnekikkellegyenkéntfelismerniüktéged…

2013. december 41

„MÁHRGÁBOR

Colosseumban is nemvagyokegypöfeteggomba,mertvannakaranyszőrűlovaim,akikvágtatnakazéjszakában,mimegülünkapatakmederben,tómellett,jólesikközelrőlafűszaga,ésavirágokillata,nemvagyokszemfényvesztő,neménvagyokszemfényvesztő,azalilaruhásaColosseumbanisnő

por a por szájában poraporszájában,azazistenipor,menjenaporlábról,aztánmegfeljebbről,ezerméterrúddal,ottállalegszebbnő,ottszállalegszebbnő,valamikirálynő,akielbágyasztott,akilerugdosott,akilefárasztott,akielárasztott,ésaporcsakaporszájábaharap,énmegazalmába,érzemazalmafakisugárzóhevét,azodakötöttlóhiányzik,azonmostvágtatalégyott,hóleptenádszálkisasszonyok,atavinádas,akereklapályos

42 tiszatáj

„ piócafejek piócafejekavanzsálnakaviláglajtorjáján,bokszzsák,szamócafejek,temérdekvanbelőletek,remegőőszafeneketek,ragadózsírafeneketek,nelőjetekagyonembereket,aDunába,aTiszábanedobjatoktélenembereket,mertelvesztikazéletüket,neféljetek,Istenszeret,szeretiazembereket,énmegszántanielmegyek,szántomgyermekéveimet,meséskönyvbőlolvasokfelnekikmindenegyesnapmeséket,azértnemszeretnekengem,mertazéjszakámmulandó,ezértnemszeretnekengem,mertmindenkohézióelhagy,scsakazagyambanépülfelegyújvilág,fergeteggelatetején

2013. december 43

„BERTAKUHL

Csak a tükörbe Eztcsakúgyvesszük.Azidőhelyettafolyamatból,aminekmegrepesztésekísérletihangazorgonán.Vagynemaz.Atérpróbálkozása,alevegővételpéldául,habefelészívjukszirénahangjaislehet.Amikorelkezdtélvisszafeleélni,üvöltöttacsalád,denincskegyelemazújraéléshajszolásában.Csakatükörbenézőláthatjamegatemetőtegyismeretlenhelyen.

A parton csak Megkerültematavat,acsónakban,amittélreiskintfelejtettünk,vártadatavaszthiába.Integettem,nemvettélészre,hogyahangomatújrahasználjam,aztnem.Akutyaszőrénmégmindigvanabbólazanyagból,amibőlházatépítettél,miközbenazthazudtadnekem,leszkülönszobám.Megkerültematavat.Anemlétkihajtbenned,anyershúshidegebbbármilyenidőnél.Meztelenülapartoncsakállok.

44 tiszatáj

„ Nincs aki lemérje Összerándulhomlokodonaránc,elveszettkérdésre,kezedbenazzaladarabfával,szögekkelbemészazerdőbeéskihozolegykerítést,deavérzőféltesteksúlyátnincsakilemérje.

2013. december 45

„BÁTHORICSABA

Menettérti Nemmértükfel,hogyarosszazigazság:ezértegyüttpusztulunkelarossztól.Bárcsakajótamúltbólvisszaadnáklegalább,hogynecsípneúgyazostor.Egyedülő,Kasszandraélörökké:akimegjósolja,aztúliséliarosszat.Nemgyőzlepoklotazégiintés,sőtminthaajóteltörölnéajóslat.HiszenajókraharagszikKasszandra,ésnemfogadIkaroszra.Arossznélkülláthatatlanasorsamindenkinek.Rosszteremtiaférfit.Svégülhamajdtűntödelőttlehalkítaföld,nemrosszallodamenettértit.

Zene és más csodák Értelmetegykorvagytaláncsodátígértakéklőorpheuszidallam?Túlvilágvagyvilágvanaszavakban?Mennyivelvagyunktöbbekodaát?Csoda,nemkétlem,hakibírjaegyüttegymáséletétkétszigorúpéldány.Éscsoda,hogymegélacsodamúltánvalaki,haelhagytukskivetettük.

46 tiszatáj

„ Éscsoda,hogyamuzsikábanelfér,amineknemtalálhelyetazelme.Élőnekéshalottnakottteremtérsvilág,holértijötte‐mentetitkát.Egymásutánjövünk,ki‐kialiglát,sszökellvetávozunkazürescímre.

Táj bukással

P.Brueghel:Ikaroszbukásac.képéhezAhőslehull,akerekekforognaktovább:higgadthalászvetikihorgát,apásztorbotjánazégigisellát,sközépenszántanilátszegyparasztot.Kitérdekel,haegyasokbólelhull?Egyhalottnemlassítjaaparasztot:égensföldönhallgatnakaharasztok,segyhajómárazÓperenciántúlvitorláz.Bolondhát,kiegetérintésfelhőkköztakarnyájatterelni–túlmagasanéstúlmélyenasemmiegyformánfalánk:ahőstelemészti.Lentafeketét,odafennakékkíntlátja–sazélőegyiketsemérti.

2013. december 47

„PAYERIMRE

Skízis Énottmaradokörökre.Útkereszteződés.Afákcsúcsa.Égbolt.Aszfalt,fordultnézetben,újraaszfalt,kattanás.Énottmaradtam.Valakikilépbelőlem,mennikezd.Megy.Mintfeltevéseksorozata–halad.Alények,képekgyorsulóvetületefordulígy,kikattanbelőlükaszervezőközeg.Deavanbanmindenmozgásmegáll.Aszfaltvan.Szótlanégvan.Mozdulatlannapsütés.Térésidővákuuma.Bezáródtam.Énottvagyokén.Deittbeszélek,nyelvtaniegyesszámelsőszemély,ahallgatagközepetkörbebeszélve,aszavak,mintfémlapocskák–lebegnek.Hallom,valahonnanmindennélfenyegetőbbenszélviharközelít.Lapocskák,világoksüvöltenek–

Az építkezésnél –pilinszkys–

Lehunytszemhéjammögöttújralátomapőrefalat,betononaport.Malterosládák,ridegsóderhalmok.Látlakapallónazépülőtéglafalnál.Látommagamat,atekinteted,rézsútfordulóvállamat.Egypillanat:sanapazótairgalmatlanul,örökretűzabelsőéjszakában.

48 tiszatáj

„ „Hangokatadegytoronyteste.”Amitértettem,többémárnemértem,ésmegértemazt,amitaddignem.Azépületnemépülfelsoha.Ottvanajelen,ittcsakszétesettésösszetákoltrekvizitumok–„hazátlanabbazénszavamaszónál.”Szétszerelődöm,újraösszeállok.Vakon,bénánabűnben.Hatalmasabbbűnökáltalatorzfeloldozás.

2013. december 49

„KIBÉDIVARGAÁRON

Napló – 2012 (RÉSZLET)

Január26.Hihetetlen,hogymennyimindenelféregyemberagyában.

Eszembejut,hogy1945‐benöcsémmegénPassaubanFrauLacknervendéglő‐jébenétkeztünk,akiszomszédunkvolt,dekisséarrébbegyvendéglőtvezetett.Egymagasszékenült,ottkellettfizetni;energikusasszonyvolt,dejólettünk,amiebbenaz időbennemvoltegyszerű.A lányanagyonszeretettminketéskis testvéreineknevezett.Aközépiskolában(„humanistischesGymnasium”)alatintegyöregúr,Pro‐fessorHeldtanította,akitrettenetesenbosszantottazamerikaitankokzaja,amikorvégigmentek az utcán: kis zömök ember volt, odafutott az ablakhoz, felkapaszko‐dott, kinyitotta azablakotés elkezdettüvöltözni, hogyne zavarjáka tanítást. (Mimegnevettünk.)1945‐benpárhónapigAlkofenben,egykisfalubanlaktunk.ÉnegyszobábanaludtamWalterBogenberggel,akiaháborúból jöttéppenvissza.Apám‐mal gyakran elmentünk Frau Osterholzerhez, aki nagyon kedves asszony volt ésélelmiszerjegyeknélkülisadottnekünkvajat,tojástésbizonyáramégmástis.Erős,bajoros tájszólásban beszélt, apám nem értette soha, komoly félreértések voltak:apámegyszerakatolikuspaprólbeszélt,akinagyonintelligensvoltésszerinteegy‐szertalánmégpüspökislesz,FrauOsterholzermegazthitte,hogyafiáról,akiau‐tószerelővoltegygarázsbanésnagyoncsodálkozott.(Azöcsémmegénperszene‐vettünk.)

Amikor apámMünchenbement, eleinte egy Sedlacek nevű emberrel kellett aszobájátmegosztania. Anyám súlyosan betegen kórházban feküdt, a főorvost Ge‐heimratBergmann‐nakhívták.Kétágyasszobavolt,veleszembenLiselotteBeckerfeküdt,azazLilo,akibeszerelmeslettem,mégverseketisírtamhozzánémetül(!),éskésőbbtöbbszörelmentenhozzáAdelheidutcailakásába,nagyokatcsókolóztunk.

Münchenben a gimnáziumban rajtam kívül még egy nem‐német volt, RonaldPajkuricnakhívták.HaraldReschkevoltegymásikosztálytársam,akiverseketírtéskésőbbegyújságbanegymegsemmisítőkritikátolvastamegyikkötetéről.Nekemamatematikanemmenttúljól,különórákatezértFräuleinBauertőlkaptam.

A német irodalom különösen kényes tantárgy volt így közvetlenül a háborúután,eztegyolyanemberrebízták,akinemvoltnáciésakiatelefonkönyvbenígyszerepelt:dr.LotharWalterSaxofonist.Esténkéntegyéjjelimulatóbanjátszott,né‐haeliskésettésilyenkorazelsőóránazigazgatóhelyettesítette.Felváltvamegkér‐

50 tiszatáj

„ dezett mindenkit: „Wer war der Meister aller Meister?” A válasz természetesenGoethe,aszületésésahalálévétésnapjátistudnikellett.Amikoregyszerrámke‐rültasor,énaztválaszoltam:„GeorgTrakl”,azazegyexpresszionistaköltő,akiazelső világháború elején a fronton öngyilkos lett. Dermedt csend, leültetett, de azosztálytársaimnakimponált.

A tanárunk kedve szerint olvasott fel verseket; tavasszal például azt mondta,hogymostatavaszrólszólóversekrőlbeszélünkésDetlevvonLiliencrontolvasottfelnekünk.Nemmindenosztálytársamnaktetszettez,sokanahagyományosiroda‐lomtörténetetszerettékvolnahallani.Osztályunkbancsakfiúkvoltak,egylányki‐vételével,akitHanneloreWestermayernekhívtakésakitegypáranmindigelkísér‐tünkavillamosmegállóhoz.

Münchenben természetesen a kultúrát is „habzsoltam”: ThorntonWilder szín‐darabjaitnéztemaKammerspieleimSchauspielhausban,azexpresszionistaköltő‐ketolvastam,amodernképtárbanpedigaBlaueReiter,elsősorbanFanzMarcfest‐ményeitnéztem.

Biztosmégsokmásnévéseseményismeghúzódikvalaholazagyamban.Ésmá‐sokébanis.Vajonmiért?

Február1.AFRIAS‐ben(FreiburgInstituteforAdvancedStudies),aminekPestenaCollegiumBudapest felel meg, a spanyol nyelv professzora sok tizenkilencedik századbeli,meglehetősenelfelejtettregénytidézve,aztpróbáltabizonyítani,hogyapapokkö‐zöttrengetegenelvesztettékahitüket,deeztkifelénemmutathatták.Nagytiszte‐letben álltak, volt, akitmég püspökké ismegválasztottak. A legismertebb szerző,akitidézett,Unamuno.SanManuelBueno,mártirc.regényeegyilyenemberrőlszól.Anagyszámúközönségnagyérdeklődésselhallgatta,sokhosszúésbonyolultkér‐déstisfeltettekneki,amintezmárszokásNémetországban,dearrólperszeilletlen‐séglettvolnabeszélni,hogymiértválasztottaeztatémát.Azért,mertöiselvesztet‐teahitét?Azért,mertfélahaláltól?

Február13.Kezembekerülegy1980‐bangimnáziumokszámárakiadottszöveggyűjteményelsőkötete,azókortólShakespeare‐igrengetegenszerepelnekbenne.Aválogatástmeg‐előziötvenoldal„Művészet‐valóság‐érték”ésittapolitikailagelkötelezettnekalig‐hamondhatóWeöresSándorisszerepel.Cselédlányokaverscíme!Nagyonszép.Február17.PaulCelanahuszadikszázadegyiklegnagyobbnémetköltője.Bukovinaiszármazá‐sú,családjátanácikmegölték,öPárizsbantelepedikle,deverseitnémetülírja,azazazellenségnyelvén.Sokversemegjelentmagyarul,előszörLatorLászló,majdké‐sőbbMarnoJánoskitűnőfordításában(Európa,ill.EnigmaKiadó).Énviszontcsak

2013. december 51

„most vettemészre, hogyvanmégegy jelentősnémetül íróbukovinai zsidóköltő,mégpedigRoseAusländer (1901–1988). Észak‐Amerikában élt és Párizsban, aholtöbbször találkozott Celannal. Versei nem hasonlítanak híresebb kortársa versei‐hez,denemrosszak,amittalánmárazisbizonyít,hogyaReclamkiadókiadtaőket1994‐benkissárgakötetként.

Február20.Rosenmontag,afarsangvége:nemtudom,hogymondjákmagyarul.Háromnapigafreiburgi belváros legforgalmasabbutcája teljesenmegváltozik. Tömegek lepik el,gyerekekboszorkánynakbeöltözve,felnőttférfiakrúzzsalazarcukon,idősebbnőklilaparókával.Akülönbözőcsoportokmásésmástarkaöltözetbenmenetelnek,ál‐arccalvagyálarcnélkül.Azenekaroktöbbekközöttaztjátsszák,hogyezazévleg‐szebbnapja,ésatömegerrelelkesenkiáltja,hogy„Ja!Ja!Ja!”.Mindenkivirsliteszikvagypizzátéspezsgőtvagyforraltbortiszik.Február23.EgyszermegkérdeztemannakidejénMészölyMiklóst,hogymelyikazamagyaríró,akitfigyelmembeajánlana.Aválasz:DalosMargit.Novelláskötetét(SzénszünetKa‐pernaumban)azonnalmegisvettem,decsakmostkezdtemelolvasni.Mészölynekigazavolt.Hihetetlenülgazdagnyelv,acselekményaligkövethető,egyszerrefutamúltbanésajelenben,Magyarországonésmásutt.BizonyosfokigJoséLezamaLimakubai regényíró 1966‐ban megjelent Paradiso című regényére emlékeztet, aholszintén állandóan amúlt és a jelen között utazunk. Azzal a különbséggel persze,hogyDalosMargitnovellákatír,akubaipedigregényt.

Március8.Makezdődikegynégynaposökológiaikonferencia.64országbóljöttekrésztvevők.JeremyRifkinamerikaiközgazdásznyitjameg.Kisember,azöcsémrehasonlít.Na‐gyonjólbeszél,arról,hogy2050feléegy„harmadikipariforradalom”lesz,melybenNémetországvezetőszerepet játszikmajd.Azegyetem legnagyobbaulája teljesenmegtelt,afiatalokafalmellettszorosanegymásmellettállvahallgattákvégig.Március11.AxelKentschbarátunkmavasárnapegynagyonkülönöshelyenmutattabefestmé‐nyeit: Freiburg egyik külvárosában egy hatalmas hodályban, ill. hangárban. Az őképeimelletta legkülönbözőbbdolgokat lehetettottvásárolni:giccses tizenkilen‐cedik századbeli képeket, tükröket, bicikliket, jégszekrényeket, stb. Egy fiatal nőhosszúelőadásttartottanémetköltészetrőléskedvencköltőitszavalta,főlegErichKästnertésHeinrichHeinét.Kentschcsakkb.másfélóramúlva,azazavégefeléke‐rültsorra,egynőaSüdwestfunktólbeszélgetettveleegészröviden.Tökéleteshap‐pening.

52 tiszatáj

„ Március14.AszíriaipolitikaifeszültségekéspolgárháborúmiatttöbbszörösszeülazArabLiga;atévémutatjaazelnököt,akifelénkfordulésbeszél.Neve:al‐Arabi.Március17.KétnapraPárizsbautazunk.HosszúsorbanállásutánsikerülmegnézniArtemisiaGentileschi, egy híres tizenhetedik századbeli olasz festőnő kiállítását. Galériákbaméggyakrabbanmegyek,mintmúzeumokba,főlegamárkilencvenévesDeniseRe‐né galériájába, aki mindig absztrakt képeketmutat; nálamost Herbin nagyszerűszínesképeitcsodálommeg.DélutánmegnézemRogerVitracnakmamárcsakna‐gyon ritkán látható szürrealista darabját. Végül pedig elmegyek egy eldugott he‐lyen,ottishátulazötödikemeletenrendezettésnehezenmegtalálhatóAkselGallenKallelakiállításra.Nemértem,hogymiértakartamokvetlenülmegnéznieztafinnfestőművészt, a képeknem isolyan túl érdekesek.Devalahogya fejembenvolt anév,biztosvalamilyengyerekkoriemlék.

VisszaútonközvetlenülStrasbourgelőttegyhatalmasreklámtábla:„Restaurantál’abattoir”.AzazMészárszékVendéglő.

Március20.„Szíveskedjenekbefáradni”.Ezakülönösenudvariasmondategybekapcsoljaaszí‐vetésafáradtságot.Március23.A sajtó, a tévé,mindenki állandóanMohamedMerahról, a 23 éves toulouse‐i tö‐meggyilkosrólbeszél.NekemerrőlErostratesjuteszembe,akiazókorban356kö‐rül felgyújtott Efezusban egy templomot, hogy így bekerülhessen a történelembe.Halálraítéltékésanevétnemvoltszabadkiejteni.

FreiburgbansoktörökélésmostnemcsakFranciaországban,hanemittisfélneka reakcióktól.Azutcánmamindenfelé röplapokatosztogattak:amohamedánokabéke,aszabadságésanőiegyenjogúsághívei.

Március25.Madélutánmegnéztemegyérdekes, feministának isnevezhető libanoni filmet,ésfeltűntnekem,hogyénvoltamazegyetlen,akicsakúgybeültaterembe.Mindenkihozottmagávalvalamienni‐innivalót,alegtöbbenegyóriásizacskópattogatottku‐koricát,amitegyébkéntsohasemesznek,csakmoziban.Április11.AzünnepnapokatmegintBretagne‐bantöltjük,apósomnál.Nagykertjükvan,ésottmindig dolgozgat egy ezermester,mindenhez ért, kaszál, falat fest, nagyon ügyesember.Meséli,hogymostletthetvenéves.Amikormegtudja,hogymagyarvagyok,

2013. december 53

„mondja,hogynemrégőisjártott,félútonBécsésBudapestközött.Protestáns,amiFranciaországbanritkaésotttalálthitfelekre.Mondom,akkorazbiztosanGyőrle‐hetett és kezdem betűzni a város nevét, de ez nemmond neki semmit: kiderült,hogyanalfabéta.

Április22.Amszterdambanvagyokésegyütt vacsorázokháromholland, azazmagyarulnemtudó,gyerekemmel.Alegfiatalabbszínész,őazegyetlen,akiragaszkodikHollandi‐ához.AközépsőéppmostkészülDublinba,alegidősebbKairóbandolgozik,fiape‐dig(azazunokám)Lettországban,Rigábankeresiakenyerét.Vajonezakozmopoli‐tizmusnormális,vagycsakazutóbbiévekbenterjedtelennyire?Április30.Asumérirodalomalegrégibbavilágon,Krisztuselőtttöbbmint2000évekeletke‐zett.Ugyanabbanazidőbenésugyanottvalakiverseketisírt:egynő.Aviláglegré‐gibbegyetemétnemOlaszországbanalapították,hanemMarokkóban,pontosabbanFezben,anyolcadikszázadban,ezisegynőmunkája.Ezerkörülpedigegynőírtaazelsőjapánregényt,mertaférfiakcsakkínaiulírtak,azvoltazelőkelőnyelv.

Május16–21.ÖtnapraGörögországbarepülünk,pontosabbanPorosésHydraszigetére.Feltűnik,hogymilyensokokosemberreltalálkozunk.Poroscsodálatosanszép,szállodánkaszigetegyikvégénvan,onnanfélórássétanapsütésbenaszigetmásikvégéig;atúl‐oldalonGalatasaray,gyönyörűlátvány.Hydratalánmégszebb,odarengetegturistajártésjár,sokhíresművész.Egyottanivendéglőbenhihetetlenüljótebédelünk,ta‐lánalegjobbebédéletemben.AkompkésőesteviszvisszaPorosra,Sophielátegyjófodrászüzletet,ésmivelsokidőnkmarad,ittnyíratommegahajamat.Afiatalésnagyonkövérfodrásznőcsakgörögülbeszél,dejóldolgozik,ezalényeg.Június4–7.Nincsújkönyvem,deazértakönyvhétrePestrerepültem.Megintrengetegakönyvésazíró,elsősorbanaVörösmartytéren,deazÍrókBoltjamellettis,aholNagyBer‐nadettmegállásnélkülfényképez,engemistöbbször,egyszerBacsóBélaésMártonLászlóközött.

Kicsitcsalódtam,NádasPéternincsott–akkorasikerevankülföldön,hogymára Nobel‐díjat emlegetik – Esterházyt és Heller Ágnest se látom. Juhász Ferenc ésBarnásFerencdedikáljáknekemújkönyvüket.AGondolatKiadócsodálatosangaz‐dag könyvkereskedésében sikerült megszereznemmég egy Dalos Margit kötetet.Megvettem Ungvári Tamás művészetelméleti munkáját és azt a különös módoncsakmagyarul kiadott Vasarely Victorról szóló könyvet,melybenDenise René ésCatherineMilletbeszélgetnekamesterről(magyarul!).

54 tiszatáj

„ SzörényiLászlómeghívahollandnagykövethatalmasrezidenciájába,aholegy

nagyon érdekes előadást tart nagykövetfeleségeknek (rajtam kívül csak egy férfivanateremben).Többekközöttaztmeséli,hogyegykínaigermanistakb.százév‐velezelőttnémetfordításbanolvastaPetőfiverseitésannyiramegtetszettekneki,hogy lefordíttattaaverseketkínairaésmostPetőfitaz iskolákbantanítják,mintalegnagyobbeurópaiírót,messzeShakespeareelőtt!

Hetedikénegyedülülökaminibuszban,amikiviszarepülőtérre,éselbeszélge‐tekasofőrrel.Hihetetlenülművelt.Idézekegyversetésamikoraztmondom,hogyezeket a sorokat Babits írta, kijavít: nem, Kosztolányi. Egyébként nem ez az elsőeset,hogyjólbeszélgetekegysofőrrel.Nantes‐benegysofőrlassanvittvégigavá‐roson– volt időnka repülőtértől a vonatig – ésőmint egy szellemes, jól beszélőidegenvezetőlépettfel.Június15.Mahajnalbanfelébredéselőttmegállásnélkül–százszor‐ezerszer–kétnévfutátezagyamon:EvoMoralesésLeniRiefensthal.Június21.Ma hajnalban viszont nem egy vagy két név jelenikmeg a fejemben, hanem egyhosszúszám:2736895.Nagyonsokszor.Talánegytelefonszám?Dehol,melyikvá‐rosban?Június22–24.AFRIAS‐t(FreiburgInstitueforadvancedStudy,aKollégiumBudapestittenimeg‐felelője)anyagiokokbólnemsokárameg fogjákszüntetni,demostmégrendeztekegynagyonérdekes,többnaposkonferenciátazavantgárdról.Egyoroszszakértőamúltszázadelejiottani futuristákrólbeszélt,Majakovszkijról,Burljukról,Hlebnyi‐kovról,akiketegyébként–eztkülönmegkérdeztemazelőadótól–nemSztálinöle‐tettmeg.PhilippeDagenegyfranciaműkritikus,akineksokatadokaszavára,azazsokszornézekmegPárizsbankiállításokatazőcikkeialapján,afranciaavantgárdotmutatta be, Forgács Éva, egy Amerikában élőmagyarművészettörténész pedig –akiveljólelbeszélgettemmagyarul–aközép‐éskelet‐európai,főlegacseh,lengyelésmagyarművészetrőltartottegynagyonérdekeselőadást,ahihetetlenülprimitívszocreálművészettől–boldoganmosolygómunkásokésparasztoknapsütéses tájelőtt–egészenFehérLászlóig,tehátnemcsakarégebbikorrólbeszélt,hanembe‐vontmindenolyankésőbbiművészetetis,amiRákosiékszemébengyanúsvolt.

A szocreálművészetről egyébként Camus úgy nyilatkozott annakidején stock‐holmibeszédében,amikorátvetteaNobel‐díjat,hogyamikorszocialista,akkornemrealista,ésamikorrealista,akkornemszocialista.

2013. december 55

„SZÉNÁSIFERENC

Tamás evangéliuma

Vigyázz,súlyosterhetrórádezazírás.Mégmegteheted,hogyolvasatlanulhagyod;haelolvasod,végzeteddéválik.Légymegfontolt.Neengedjakíváncsiságnak.Mérdföl erődet, s ha úgy látod, kevés, egyetlen sorral se lépj tovább. Szólj. Eljövök, ésvisszaveszemelapokat.

Tehátnemhátrálszmeg.Úgydöntöttél, hogykövetkezzékbármi, vállalod.Nos jó.Bevallom, erre számítottam.Ezért gondoltaméppen rád.Bíztambenned.Nem fe‐ledtem,amitFaustrólmondtál:hívő,mertüdvösségnekérzi a tudást.Válladra te‐szemhátakeresztet.

Mindenekelőtt tudd,hogyörök titokbirtokába jutsz.Éssohasemeshetszmajdkísértésbe,mindvégigőriznedkell.Egyedül te ismerheted.Kétezeréveél,nemze‐dékrőlnemzedékreszáll,mindigegyetlenélőembertudja.Máigfennmaradtahír‐lánc,azidőksoránegy‐egyszemmelgyarapodott.Hamegszakadna,elveszneavég‐sőtudás;haszétágazna,megszűnneavilágotfenntartóbeavatatlanság.Nélkülözhe‐tetlen,ámléteszüntelenülóvottnemlétébenrejlik.Olyasmi,amiakkorvan,hogyhanincs.Miképp az értékmérő arany sem a fém, hanem a rejtély, ahogyan létrejön.Addigtöltibeszerepét,amígcsakvégeredménykéntlétezik.Haazalkimistákmeg‐találtákvolnavegytanánaktitkát,apénzértékétmamásrejtélyesfolyamattalmér‐nénk.

Érzem,jólszámítok.Időmfogytán,továbbkelladnomatitkolnivalót.Nem,nem;teddfélremostatúlélőkriadtönvédelmét,éssematehetetlenségméltatlanviga‐szával,semazegyüttmaradásösztönösvágyávalnetiltakozz.Fontosteendőnkvan,nehagyd,hogyeltérítsenekgondolataid.Hamégisönigazoláskell,veddannaksza‐vaimat:megnyugodhatsz, oktalan azönvád, tenemkívántadelmúlásomat. Így, ésmostmárarrafigyelj,amitelmondok.

Levelemmellettegy réges‐régipapiruszlapot találsz.Talánazógörög írás szé‐penmegrajzoltbetűitisolvasnitudnád,ámapergamenlappal,amelyetgondoske‐zekvékony felsőcsíkkalhozzáragasztottak,márbiztosanelegendőkulcsotkapnálhozzá.A latinszövegagöröghű fordítása.Ámamindenkoriőrzősajátnyelvén iséletrekeltiaszöveget,ahagyománytkövetvetehátamagamfordításátiskezedbeadom.

Agörögnyelvű írásTamásevangéliumánakgondosanelrejtett részlete,eztbí‐zommostrád.Immáréletedvégéigteleszelértefelelős.Tamás,amikorráeszmélt,hogyerészletetcsakazemberiségismerheti,azembereknem,kimetszetteapapi‐

56 tiszatáj

„ rusztekercsből. Gondosan járt el, töredékesen fennmaradt tanúságtételében a hit‐tudósok mindmáig nem érzékelték a folytonossági hiányt. Gondolkodóba is csakaligötvenéveestek,amikorNag‐Hammadibanújabbszövegrészekrebukkantak,ésafordításravallókoptnyelvűszövegbenotttaláltákarejtélyesmondatot:„Hacsakegyetiselmondoknéktekamaszavakból,melyeketaziméntJézustólhallottam,kö‐veketragadtok,reámvetitekőket,éstűzfakadbelőlük”.Lám,Tamásmárelőbbisráeszmélt,hogyvan,amibenaválasztottakközöttisegyetlenválasztott;hogyamitegyedülrábíztak,aztatanítványokmégolyszűkköresemtudhatja.Arrólnemszóla hagyomány, hogy írott titkát kire hagyományozta először, de talánnem is szól‐hatna.Mertúgylehetettkezdetbenis,ahogyanmostvan:mindenújőrzőhitettesz,hogyutódjánakcsakazírástadjatovább,elődjét,akitőlazírástkapta,nemnevezimeg.Tamáshelytartóinévrőlsemismerhetikegymást.Eztazősi,kimetszettlapottalálodtehátlevelemmellett,különvédőfóliában,abéleltborítékbiztonságosmé‐lyén.Nekedistovábbkellmajdadnod.Akkor,amikorérzed,hogyközelavégórád.Légy résen, dene félj: az előttünk járók is időbenmegérezték.Különöskegyelemadtatudtulvalamennyiünknek.Haeljönmajdepillanat,válaszdmeg,kilegyen,akikövet. Jólgondoldmeg,hogykit jelölsz.Haelolvasod,amitmostátadok,magadonérzedmajd,mekkorateheratudás.Magány,némaság, felelősség.Olyatválasszte‐hát,akiképesleszesúlytviselni.Ésbocsásdmeg,hogyéntégedválasztottalak.

Úgytégymajdaválasztottutódoddal,ahogyanéncselekszemmostveled.Addkezébeatitkostekercset,éshagyjnekiidőt.Nemonddel,írdle,mileszateendője.Amondottszóalkalmi,sokmindenrárakódik,sokmindenleválikróla,egyszeriál‐arcotvisel;az írottszóörök,azolvasásatöbblettőlmegszabadíthatja,hiányaitki‐pótolhatja,sbárújésújálarcotragaszthatrá,igaziarcáigisleérhet.Azírottszóidő.

Ha olyannak adod tovább, akivel nyelvünk közös, fordításomon ne változtass.Szentszövegekmindig jólvezetikazállhatatos fordítóktollát.Nefeledd:azÓszö‐vetségetgörögreültetőhetvenrabbihetvenkülöncellábandolgozvaishetvenazo‐nos szöveget alkotott. Bízd hát a jövendőre: ha Tamásnak egyszer hosszú kitérőutánújbólnyelvünkönkellszólnia,olyanhosszúidőután,hogyaddigranyelvünkisváltozik,készüljönszavaibólteljesenújfordítás.

Ésnefeledjmégvalamit.Úgyéljezutánis,ahogyaneddigéltél.Snemcsakazért,mertsúlyostitkotmásokelőlkönnyebbígyrejteni,hanemmertmagadbanisígyalegkönnyebbviselned.Haelborzadszismajdazújtudástól,csakannyiramenekülj,minteddig.Diogenészhordójalenyűgöző,mertagöröglogikatisztaságátésagörögbátorságszépségéthirdeti.Ami logikánkésbátorságunkazonbanakkor tisztaésszép,hakorunkhozillőenbonyolult.Amihordónkazelnéző,bölcsmosoly.

Olvasdtehát,amitolvasnivállaltál.Mostmárnehátráljmeg.

*

2013. december 57

„Amikorpedigatöbbiektőlfélrehúzódvánkettesbenmaradtak,Jézusfeléjefordult,ésígyszólthozzá:

–Nekedahitnemelég,Tamás,nekedtudáskell.Jólvan,megnyitomelmédet.Mertahívőnek én testemet és véremethagyom,akétkedőnekbizodalmamat.Ahívőt,kiAtyámlelkébőlsarjadt,szüntelenülkísérem,mertmagábangyámoltalan.Akétkedőt,kiAtyámszellemébőltámadt,nehézútjárabocsátom,mertcsakegyedültalálrám.Énazleszek,mivándornakabot:gyöngelábúnaktámasz,erősléptűnekbatyuhordó.

–Mester–feleléTamás–,aziménthittem,mertláttamsebedet.Dehogyanleszhi‐tem,hanemlátok,hitnélkülpedighogyanleszerőm?

–Didümosz– szólítá őt Jézus,mintmások is,kedvesnevén–,nekedakételyaderőt. Örökös várakozásban tartja lelkedet. Szemedet tágra nyitja. Látásra serkent.Szívóssá és kitartóvá tesz.Fogyhatatlan tüzet táplál benned,mígmeg nem leled amagyarázatot. Szüntelenülhajt, vagy elragad,mint folyóvizeta sodrás, időmúlásacsillagot.Mindigveledvan.Társaidhelyett is társad.Bízzálhát,hogyvégül látniéshinnifogsz.

–Mester–mondáekkorTamás–,ímháterőslélekkelhallgatomszavad.–Nos,halld– felelé Jézus,ésszelídenrápillantott.–Leszálltamközétek,demeg‐

váltástnemcsaknéktekhoztam.Azeredetibűnősibb,mintgondolnátok,ősibb,mintírvavagyon.Nincsentökély,Tamás,nincsenOdaföntsem.Azörökrosszavégtelenjó‐ságotisképesmegkísérteni.Törékenyezateremtettvilág,ámtörékenységeisAlkotó‐jának vonásait viseli. Embert a saját képünkre és hasonlatosságunkra? Igen, ígyhangzottfelazIge,ámatekintetegymásik képreszegeződött.Aszeretetegypilla‐natramegcsúfoltaönmagát,Tamás,ésrosszravetülverosszmintátadott.Nincsentö‐kély.ALegfőbbSzeretetsemlehetelégönmagában,önnönrészeivelpedignemmeg‐osztható.Igen,atársravágyószemoldaltpillantott,azén‐tmintázókézpedigmeg‐tévedt.Egyszer,egyetlenegyszerOdafönt isgyőzöttakísértés.Egyszer,egyetlenegy‐szerazénMennyeiAtyám isesendőnekbizonyult.SzeretetébenhasonmástformálvanemszabadulhatottaszeretetetorzóEllenpárképétől,belemintáztaazt isazújte‐remtménybe.Amagatiltottfájárólszakított.Arcotok,lám,mégiscsakhasonlatos.Azőüdvéértisjöttem,Tamás,őtismegkellettváltanom.Ámnefeledd,aFiúmintIstenfiamegszabadíthattaAtyjátesendőségevétkétől,aFiúmintemberfiamegszabadíthattatestvéreitazédenkertibűntől,dea lélekörök,ésabeléjemintázottmásiktólsosemszabadulhattok.NincsmenekvéstőleazÜdvösségbensem.Amegváltásnemörökfel‐oldozás,amegváltásújrakezdhetőharc.Harcakísértés ellen, életben és életen túl.Üdvözülniannyi,minteharcotörökretovább folytathatni.Ésmostmenj,éséljerődszerint.

58 tiszatáj

„ SIGMONDISTVÁN

Marslakók

IstenaMarsralátogatott,fogadtatásafelbőszítettenagyon.–HogyfogadjátoktiaMindenségUrát,fiam?Aréginépgarázdacsőcselékvolt,

kiknemtiszteltékaFennvalót,templomaiknemvoltaksoha,imádkoznisenkisemtudott, tévedtem,amikorsokezerévigélnihagytameztanépet,engemgyaláztakminduntalan,elkellettvennemazéletüket,debenneteketélnihagytalak,hogyasz‐szonyoddalnépesítsétekbeújraeztabolygót.Térdenállvakellettvolnafogadno‐tok,könnyesszemmelésmérhetetlenalázattal,hogyolyanszerepetszántamnek‐tek,amelyetmégsohasenkinek.

–Nincsmitennünk,Uram,eledelrőlnemgondoskodtál,éhezünk.Mi tisztelünkTéged,hiszentudod,deamikornagyritkánmegjelensz,csakarratudunkgondolni,hogyelőbb‐utóbbbelehalunkazéhezésbe.Ilyenkörülményekközöttnemérezzükképesnek magunkat arra, hogy a nekünk szánt feladatot teljesíteni tudjuk, hogyörömötszerezzünkNeked.

–Egyetekcsillagot–mondtaIsten.–Olyanbőségesválasztékvan,hogyszázévigiseltarthatbenneteket. Shaegykicsit lenyúltok,a felhőkbőlvizet szürcsölhettek,vanvagyszázezernyitonnabennük,vigyáztamarra,hogyakárhányéletnekelégle‐gyen.

–Acsillagokkemények,Uram,agyomrunknemtudnámegemésztenieztamér‐hetetlenültömöreledelt,afelhőkigmegnemérleakarunk,afejünk,szomjazunk,Uram.Nemtudnálteremtenivalamit,hogyneéhezzünk,neszomjazzunktovább?

–Nem,fiam,nincsszándékombansegédeszközöketteremteniaMarsra,viszontfelküldhetek néhány embert a Földről, akik hagynak itt nektek ételt, italt eleget,hogyneéhezzetek,neszomjazzatoktovább.Csakhogyazokazembereknemfognakidejönninapmintnap,lehet,hogyeltelikezerév,amígújramegjelennek.Deakkormajdnemketten‐hármanjönnek,milliókvagymilliárdokismajdideköltözhetnek,srátokakkoregyáltalánnemleszszükségem.Hajólmeggondolom,mostsemhoztoknekemsemmihasznot,hanemléteznétek,avilágegyetemnemhiányolnaegyálta‐lán,elkellenevegyemazéleteteket,de Jézus fiambiztosanmegorrolnaegykicsit,hiszenazegészMindenségbenmindösszekétegyszeműthagytaméletben, smostezeknekazéletétiselveszem.AFiammegveletekszoktanéhaszórakoztatniakivá‐lóminősítéstkapottőrangyalokat,aztánazokhalálraröhögikmagukat,azegysze‐műeklátványamagaazegyetlencirkuszimutatvány,amitazáltalamteremtettVi‐lágmindenségbenélveznilehet.Esetlegazemberiségelfecséreltéletéttekinthetjükröhejesnek,merthogyaszeretetlehunytszemmelhaldoklikaFöldönésegyebüttis,

2013. december 59

„cirkuszimutatványt látniseholsemlehet.Rendbenvan–folytattaazÚr–éljetek.Adoknektekmégezerévet,deakkorlássakegyszeműeket ittrengeteget,hogyle‐gyenmin röhögjenek a szórakozástólmegfosztott őrangyalok, és Jézusra is ráféregykisderülnivaló,szenvedettőiseleget.

–Csakhogyminemakarunka röhögés tárgya lenni,Uram,ne feledd,hogyne‐künkiskijáratisztelet,amarslakókbüszkeségelegalábbolyanmértékű,mintaföl‐diemberé,azokkétszemmelannyiravoltakképesek,hogyévezredekótagyilkoljákegymást,nálunk,azegyszeműeknél,mégbörtönöksemvoltaksoha,senkitsemkel‐lettelítélnisemmiért,mindenkimindenkitszeretett,csakseggbutákmaradtak,eb‐benigazatadokNeked,Uram,ezanépnemöregbítetteaVilágegyetemdicsőségét.Hogyminketkettőnketéletbenhagytál,tudjuk,hogynemvéletlenültetted,mikivé‐telekvoltunk,annyittanultunkanéhaidelátogatóőrangyaloktól,hogymártöbbettudunk,mintőkmaguk,verhetetlenekvagyunkmindentárgykörben,legyenazkul‐túra,tudomány,vagybármiegyéb,perszeazelmúltévezredekföldihalottaiközülrengetegnevettudnékfölsorolni,akiketszellemilegsosemtudtunkvolnamegköze‐líteni,deamostélő,hétmilliárdföldiemberközülcsakegyetlenegyettudnékemlí‐teni, akinek a szellemi nagysága toronymagasan meghaladja a miénket, mindenidőklegnagyobbprózaírójárólbeszélek,aSzázévmagányszerzőjéről,akisajnos,ahírekszerint,szellemébenmegrokkanvasohatöbbetnemfogalkotninekünk.Sze‐rintemezaVilágegyetemegyiklegnagyobbveszteségétjelenti,aFöldönélőkegyikesemfogfelnőniaMesterszínvonalához.Amipedigminketillet,Uram,ígéretettehe‐tekmostNeked,hogyhaleszételünk‐italunk,benépesedikújraezabolygó,lesznektemplomainkis, imádkozniismegtanulunk,amikormeginterrejársz,térdenállvafogadunkmindannyian.

–Okosanszóltál,fiam,demennemkell,mamégrengetegdolgomvan,nemülhe‐tekittveleteknapestig.

–Egyszóramég,Uram!Szóbahoztad,hogyFiad,Jézusisszenvedetteleget,sénezzel teljesenegyetértek.AFöldönélőkközülnéhánymilliárdemberkétezerévevárja a Messiást, s látom, egyelőre nincs szándékodban visszaküldeni a Fia‐dat,Uram.Javasolnékvalamit,hamegengeded.KüldjélleengemaFöldre,nemmintMessiást, hanemmint aMessiás előfutárát, akinek az lenne a feladata, hogy azŐmegérkezéséigvilágosságotvigyenazemberiagyakba,eztafeladatotszámításomszerintszázévalattteljesítenitudnám,sakkorvisszajövökaMarsra,hogyazasz‐szonyommalegyüttnekifogjunk,kívánságod szerint,benépesíteniújra ezt aboly‐gót, de előbb megmenteném a földlakókat, hogy gyilkos és öngyilkos ösztöneikcsappanjanakmegvégre,főlegaTeörömödre,Uram.

–Rengetegötlettellátnakelakörülöttemélők,deennélőrületesebbötletetmégsenkitől sem kaptam. Nem veszed figyelembe, fiam, azt az elementáris veszélyt,hogyföldiéletedfolyamánelkaphatakangörcs,sakkorbenépesítedaFöldetegy‐szemű lényekkel, akik egymást szemlélve sorban belehalnának a röhögésbe, úgy‐hogy erről szó sem lehet. Végezzétek csak itt a dolgaitokat, ahogymegparancsol‐

60 tiszatáj

„ tam,bízdrámaVilágegyetemügyvitelét,jobbanértekhozzábárkinél.Hogyhibákatkövettemelnéha?Meglehet.Demindighelyrehoztamatévedéseket.AmiaMessiástilleti,majdvisszaküldömnekikaFiamat,haaföldiekmegérdemlik,deegyelőreen‐nekajeleisemmutatkoznak.Ittviszont,amikorlegközelebbmeglátogatlak,szeret‐nék látni egy hatalmas székesegyházat, benne sok száz egyszeművel, akik térdenállvaimádkoznakaMennyekUrához,éstöbbetnemfograjtatokröhögnisenkisem.Az őrangyalok szórakoztatásáramajd kitalálok valami egyebet. Én sem szórakoz‐tamazelmúltszázmillióévben,slám,ittvagyoknektektovábbrais.Samígéletlesza Világegyetemben, énmindig itt leszek.Mostmenj, keresdmeg az asszonyodat,fogjatoknekiamunkának.Majdvigyázokrátok,hogysikerrevigyétekatervemet.Mindenjót,fiam.Ésküldökmajdnektekehetőeledelt,neéhezzetek,neszomjazza‐toksohasem.Áldásomatitthagyomnektek,fiam.

2013. december 61

„PÁLJÓZSEF

„...et anni tui non deficient” IDŐRŐLÉSIDŐNTÚLIRÓLWEÖRESSÁNDORKÖLTÉSZETÉBEN1

Aköltőiidőtématöbbfélelehetségesmegközelítéseközülebbenazírásbanametafizikaitvá‐lasztjuk.Ezazirányazonbannemkülönülelélesensematöbbilehetségesköltőiidőfelfogás‐tól (ritmus, metrum), sem –másik oldalról – egy viszonylag egységes gondolati rendszertöbbielemétől,alétezéskifejezésekérdéskörénekegészétől.

Arégihagyományazidőmegjelenítésénekkétfélealapformájátmutatja.Azókoridicho‐tómiakét fővonulatakétnévhezköthető: agörögKairoszéhoz (tovasuhanógyorsaság, bi‐zonytalanság), illetve a hellenisztikus, keleti mitológiákban is nagy jelentőségre emelkedőAiónéhoz(kifogyhatatlanteremtőerő),amelyegyszerrejelenthet„öröklétet”ésidőszakasztis.Aszóbanrejlőkülönbségtételtakeresztényteológiaértelmezte.

Kairosz.Az időegyrészrőlszakadatlan,egyenesvonalúhaladás,egymásutáni,korábbiakbasohavisszanemtérőpillanatoksorozata.Éppenezértkell„megragadni”:azAlkalom(Occa‐sio)szimbolikusalakjánakfejénlévőhajtincskézzelvalómegfogásaáltalános jelentőséggelbírt.Atake(opportunity),asaisir(occasion),acogliere(occasione)nyelviszerkezetéhezha‐sonlón az én és az egyetemes, amúló és az örök találkozásaWeöresArspoeticájában is akézzelvalómegfogásésazösszeölelkezésképéhezasszociálódik:„Fogdelalélekárjánfénylőforró igéket (…) társukkéntmegölelnek.” Az elfutó pillanat „felismerésének” nehézségeireutal a Kairosz kezében tartott borotvapenge, amelyen a szárnyas fiatal férfi egymérlegetegyensúlyoz. Később, E. Panofsky2gondolatmenete szerint,miután khronosz (idő) és Kro‐nosz(Saturnus),afőnévésatulajdonnévhangzásbelihasonlóságamiatttartalmábanisösz‐szeolvadt, az Idő gyermekeit felfaló, az életet elvágó, pusztító kaszássá, negatív istenséggéváltozott.

AzidőnekezekatulajdonságaitűnnekfelWeöresatyakéntszeretettbarátja,PávelÁgos‐tonhalálánaktízévesévfordulójáraírtversében(PávelÁgostonemlékére).Aversindítóalap‐élményeazelhunytravalóemlékezésésaz1946ótanagyongyorsanelteltperiódusértelme‐zése.Atovafutóidőazelsőversszakbanmindkétarchéhozkapcsolódik:azesztendőkvándorfelhőkkénta levegőben, illetvesíkospikkelyűhalkéntaz„időárjában”gyorsansiklanak.Azemlékező szerzőmeditációjautána figyelemarraösszpontosul, e „megfoghatatlan” sodró‐dásban a nyelvész, néprajztudósmiként tudtamégis kihasználni értelmesmunkára röpkeéleteperceit.Avízbenalantsiklóhalfölötta„percek,órák,napokésévek/rakotthajóként 1 ASzegediTudományegyetem„Ahalhatatlanműidőtelen”címmel2013.október18‐ánWeöresSán‐

dor születésének 100. évfordulójára tanácskozást és kerekasztal‐beszélgetést rendezett. E tanul‐mányazottelhangzottelőadásszerkesztettszövege.

2 ErwinPANOFSKY,Időatya.In:Azikonológiaelmélete.Szerk.PÁLJózsef.JATEÖsszehasonlítóIroda‐lomtudományiTanszék,Szeged1986.450–483.

62 tiszatáj

„ úsznakműveddel”.PávelÁgostonéltaföldipályafutással,mintalkalomkínáltalehetőséggel,sműveitúlélikalkotójukat,győziktovábbaharcot.Ennekazoptimistahalálfelfogásnakter‐mészetes ellentéteként jelenikmeg, a bensőséges érzelem, a halott személy hiánya okoztafájdalom:hajaezüstjét,szemevíz‐kékjét(!),pirosarcátnemláthatjatöbbé,snemfogmoz‐dulnimárazalkotókézsem.Aforgóesztendőketnegatívumokjellemzik:azottnemlévősö‐tétkék szárnyú fecskék, a fagyos szikla, a dermedt forrás, a „hosszú árny”.A januárban el‐hunyt szombathelyi tudós szelleméért, a záró strófábanmegszólaló „epitáfium” közhelyestanúságaszerint,pontosabbanazért,amimegmaradtPávelÁgostonból,kinyújtózika„nö‐vekvőnappalokkarja”.AWeöresáltalisfordítottésönállókötetbenkiadott(1952)közép‐korikínaiköltő,PoCsü‐jiverseparafrázisaszavaival:„Szombathelyföldjecsontodatrejti,/híredetsohaelnemtakarja.”

Azevilágbantöltöttidőlehetőségetadazélet(ésahalál)igaziszeretetére,azalkalmatazonbanazöröklétkritériumaiszerintkikell(ene)használni.WeöresháromféleviszonyulásitípustmutatbeaRongyszőnyeg83.darabjában.MindháromstrófaazAkiúgyszeretiazéletetsorral kezdődik: az elsőkét sorbana vegetatív embernegatívpéldáját állítja azolvasó elé(disznó‐vájú‐gyűlöleteshalál),amásodikanégysorbanbemutatottszemlélődőlelkiember,akiaBoëthiustólisismertataraxialélekállapotbanegykedvűenvárjaahalált,„mintindulássípjátahajó”.Ezazonban(ahogyazantikfilozófusnálsem)nemalegmegfelelőbbviszonyu‐lásalét‐nemlétkérdéséhez.Aharmadik,háromsorosdefinícióadjaebbőlaszempontbólatökéletesválaszt:azéletélvezetesmunkaidő,amelyutánmegérdemelt„elcsitulás”követke‐zik,sakettő,amunkaésapihenésszereteteugyanegy.Azidőrevonatkozóéstöbbszörelis‐mételthajó‐metaforaasíkszerűségéslinearitásképzetétkelti.

Aión, teljes időszakasz.Az időazonbannemcsak „alkalom”.Amásik felfogás szerint az időkörbefut,visszatérhetkorábbiállapotába,mintazévciklusa,amelyetleggyakrabbanazodi‐ákus vagy a saját farkába harapó kígyó fejezett ki. Aión vagy az orphikus hagyománybólszármazó „fényhozó” vagy „elsőszülött” (protogonosz), aranyszárnyú Phanész, aki talán akozmikusvilágtojásábólkeltki,sakitkígyóövez.ErósszalésMitrásszalemlegettékegyütt,voltőKhronosz fia is.AzEgysorosversekbőlkimaradt,1946–47‐ben írtnéhánysorbanhá‐romszor is előfordul a kettéágazó (kétágú) idő jelzős szerkezet,másodszor az időszigettelegyütt3.Aföldrajzikifejezésnemcsakakörbefutást,azönmagábazáródásképzetétkeltifel,hanemaföldésavíz,aszárazésanedvesközöttiellentétreisutal.

ABibliaolvasásakorazegyiklegelsőélményateremtéskétféleidőszerintirendeződése.Akezdetháromnapja(összhangbanahármasszámszimbolizmusával)alétbehívástörténe‐te,amikétállapotközöttioszcilláció,aszületőéletpulzálása,azellentétekegymásbaalaku‐lása, feloldódása és újbóli létrejötte. A dualitást általában az elválasztás, az ellentét, azalternancia,akomplementaritás(női)princípiumaként jellemzik.ANapésaHoldteremté‐sévelösszefüggő„idő”anegyedik(földidolgokszáma)naponszületik,sazégitestekmozgá‐sávalmutatösszefüggést,legjellemzőbbtulajdonságaazátmenetiség.

Akereszténység„beleszületett”egyrészrőlaTeremtőre,illetveateremtettrevonatkozóidőradikáliskülönbözőségébe,másrészrőlarómaiidőtudományba,amely(aGergely‐naptárkorrekciójával)mindmáigelfogadhatómódonkiszámoltaésezáltalpraktikuscélokrahasz‐nosítanitudtaamértidőt.Jóllehetakorábbigenerációkbűneitőlvalómegtisztulástcélulki‐ 3 WEÖRESSándor,Elhagyottversek.Helikon,Budapest2013.319–320.

2013. december 63

„tűző „százados játékok” fontos szerepet töltöttek be a Római Birodalom polgárainak lelkimegújulásában, a ludi saeculares jelentőségemégsemmérhető az ünnep keresztény fogal‐mához és jelentőségéhez. A Krisztus‐metaforaként értelmezett esztendő – a várakozástól(ádvent),aszületéstőlkezdveaKeresztrefeszítésig(húsvét),majdkirálykéntvalóeljövetelé‐ig(Krisztuskirály)–akozmikusttörténelmi,atörténelmitkozmikusperspektívábaállította,amelynek szükségszerűen részese volt minden üdvözülést kereső keresztény, aki ezáltal,akármégéletébenis,defőleghalálaután,kiléphetettaszűköslétidőkorlátaiközül,ssajátjátIstenöröklétévelegyesíthette,„visszaadhatta”.

Ateljességfelé(1943–1945)néhánybekezdéseazidőrendszerezésévelfoglalkozik.Aköltőszerintazidőnekkettő,illetveháromfőcsoportjakülöníthetőel.(Mintforma,forma‐anyagésanyaga teológiában).Weöresnélezekneka történelmi fejlődéssel isösszefüggésbenkü‐lönböző alcsoportjai lehetnek. Az első dichotómia a négy részből álló jelenségidő (órávalmértkülső,a testetlen tartalmakváltakozásávalösszefüggőbelső,avilágfolyamésa törté‐nelmi)ésaváltozatlan,isteniműködésttartalmazóteljesidő.Azelőbbikezdetésvégnélküli,akárakör,azutóbbipont,amelybenbennevanaplusz‐mínuszvégtelenésaközöttüklévőmérhetetlentávolság.(Akettőkülönbségérelejjebbvisszatérünk.)Amásikoppozícióazere‐deti és a „másolat” között feszül. A teljes időmása a jelenségek körében az eszme‐idő. Ezutóbbitcsakazegyesemberbirtokolhatja.Anégystádiumsoránaváltozatlanalaprétegésaváltozó személyiség viszonya ellentétére fordul: az alapréteg egyedüliségének aranykorautánazezüstbenkülönválikugyanakettő,deazöröklétátsugárzikamúlandóbamintléte‐zés, feltétlenérvény,igazság, illetve–lentrőlfelfelétörekvő–jóságésszépség.Azérckorakeresés és a konfliktusok uralkodóvá válásának a periódusa, a vaskort pedig, közösségiszempontból,akapcsolatmegszűnésejellemzi.Azegyénviszontmagadöntiel,melyikkor‐szakhoztartozónaktekintiönmagát.„Azidőbelivégesszemélyiségmögülkibontakozóidőt‐lenvégtelenség:alélek.Akibontakozásranemszorulóidőtlenvégtelenség:azIsten”4

Azsidó‐keresztényésaweöresiszemléletnéhánypontonbiztosantalálkozik:mivelalé‐tezőkIstenakaratábólrészesülnekazőabszolútLétéből,azembermégéletébenmegtapasz‐talhatja(„ízlelheti”)azöröklétet5.Erreazonbancsakkivételespillanatokbannyíliklehetőségésakkorsemmindenkinek.A„bepillantás”nemkönnyenismétlődő,bizonytalanérzés,deazerkölcsiésesztétikaiértékeknonplusultráját,teljességétnyújtja,amelyáltalazegyén„egymásik világ küldöttjévé” válhat.6Arra, ami ott feltárulkozik, nincs elnevezés vagy ismeret7,mintahogyaQuiest Istenneknemadekvát,pusztána leginkábbelfogadhatóneve.AköltőantropológiájaszerintazembersziklakéntállIstengondolatában,séppúgysemmitsemvál‐toztatrajtaéletéshalál8,mintahogyIstenlétéhezsemteszhozzásemmitvagynemveszbe‐lőleelsemmitavilágteremtésevagyelpusztítása.

4 WEÖRESSándor,Egybegyűjtöttírások.Magvető,Budapest1975.I.642.(Idő,AzIstenc.részek) 5 Örökpillanat (1935) „Vannéhaolyanpillanat, /mely kilóg az időből (…)megérezheted / önnön‐

magadban Istent (…) az öröklétet ízleled / még innen a halálon.” „Lehet‐e perc, mely örökléttéválna?”–kérdezteazÉvának(1937)szólóversben.WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.249.

6 Egymásikvilág (1941),Nemélnikönnyebb (1950) „Megérint egy változatlan világról / pár kóborsejtelemigézete.”

7 Ateljesség,WEÖRES,i.m.642. 8 OrbisPictus(1952)‐ból:Prae‐existentia

64 tiszatáj

„ E fogalmakkörülkeringeneka lírikusWeöresművei. Széltornyáról, aváros fölémaga‐

suló,vadszőlővelbefuttatottósdiépületrőlírta:

őfennalevegőbencsaktűrielnézőenidőtlenzsámolyaelőttazönmagábamaróidőt,9

Aköltőa„városban”lefolyóprofánidőt,véleményünkszerint,asajátfarkábaharapókí‐gyóősiemblémájáhozkapcsolta,amiittígynemazörökvisszatérésre,hanemapusztulásraésafeledésreutal,szembeállítvaeztatoronymozdulatlanságával,állandóságával.

Amúltra,jelenre,jövőreosztott,földieseményekkelmintegypárhuzamosanegyütthala‐dókezdetésvégnélküliidő(kör)folyamat,illetveazosztatlanteljesség(Istenágostoniérte‐lembenvett„ideje”)kettősségeWeöresműveibentöbbszörmegfogalmazódik.Amúltésjö‐vendőagyrémek–állítja–,mivela folyamatosmában,a„jelenlétvégtelenébenél”,amelya„teremtésótaváltozatlan”10.Azősapátólavégsőfiúig,akezdettőlahaláligtartóöröklétesz‐méjepéldáulígyszólalmegaGéniuszok.Aborúscímű,FülepLajosnakdedikáltversben11:

Életshalálegybennem,végetért,ősapátokbansvégsőfiatokban.

A sorokat szinte elismétli a [Tízévig]‐ben: „A végtelenbe szálltam s visszatértem, / ős‐apádésvégsőfiadvagyok...”12

SugyanezagondolatszólalmegaToccata(1969)zárósoraibanis:

ős‐kezdetótaittvagyok,dealepkévelmeghalok.

A példaként hozhatjuk a témáról szervezett konferenciamásikmottóját is: „..múlónaklátszikésörök”(Öröklét),vagyaTöredék(1942)egyiksorát:„Smajdhaátlépitekazidőtúlsóküszöbét…”Az időknek ezt a fajta birtoklását azonban, boëthiusi értelemben (lásd alább),még nem tekinthetjük öröknek: „Az idők folyama kiszáradt köröttem” (Az idők folyama,1935).

Ellentétekmegszüntetése,rend,harmónia.Weörespályájasorántöbbszörvisszatértnéhányarchetipikusellentétegyesítésénekazeszméjéhez.A„másolat”,akülsővelösszefüggőbelsőrendfelépítéseazemberszámáraamennyrevalórátalálás13lehetőségétrejtimagába.Asze‐

9 Széltornya(1943)7. 10 Idő,WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.433.Ld.mégAzelveszettidő:„amúltmintamostlevő/ajöven‐

dőmintajelenvaló/szétmásznak…,p.487. 11 WEÖRES,i.m.II.430. 12 Ld.még/Vagyokutód,vagyokelőd/címűverset,amelybenismételőkerülaszigetmotívuma:„..min‐

denképpen csak átmenet, / így úszoma kettő között, / hab‐hordta dőlt fa, nem sziget.”WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.535,652.

13 [Én,ahatártalanszellem]10:WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.282.

2013. december 65

„mélyiséget hordozó „kettős” anyag a szerelem végtelen harmóniája elérésének akadálya.Weöresa témáttöbboldalról ismegközelítette: „Végtelenülúnomszünetlen/zártságomategyférfi‐testben”–panaszkodikaNocturnum(1963)címűversben.Afizikaitestésazanyag‐talanértékekellentététművészi(harmónia),ésveleegyidőbenismeretelméleti14oldalróliselénktárjaazOldódójelenlétben(1963):

Csakazaharmóniakell,mitnemhordozhatazanyagsnemtudhatrólaértelem.

A gondolat költői, sőt művészeti ágak közötti problémaként tűnik fel az ars poetica‐jellegűAjövendőköltészetében(1966).Aszonettazégizenemegszólításávalkezdődikésegyszentalakzatképévelzárul.Afolytonváltozótelhagyó,égirendésszerelemharmóniájaáltalmozgatott„szó‐habokhajósa”(!)megszabadulaföldiimpulzusoktól(„nincsláz‐lökés”).Mintahogymegszabadulafülfelfogtahangoktól(„fülébenpőrecsend”)ésahasztalandolgoklá‐tásától. A csatazajos korok utáni csendmegfelelője a látvány oldalán a szakrálisművészetlegtökéletesebb,elvontformájaaszembenfeltűnő:„angyalokszentgeometriája”.Hasonlóanaszentekalakjátéstörténeteikettisztaformákkal,körökkel,háromszögekkelkifejező,azér‐zékszervek ingereit szándékosan tompítóközépkori ábrázolásokhoz.Ahívőezáltal a szentbűvkörébekerülhet.Azérzékszervitapasztalatokelhalványulásával,afakulószínnel,némulózenévelegyidőbenéledaszeretetés„állaszámokteljesüteme”(OrbisPictus,Aforrás).

Ellentétekmegszüntetése,férfi‐nő.Tudjuk,azEgyIstenszáma,azeztkövetőkettőateremté‐sé.Akettőalétrekelésheztartozóelső,aprimordiálisegységhezlegközelebbesőszám,sőt,azodavalóvisszatérésnekisszükségszerűútja,kapuja.Animus‐anima,férfi‐nő,illetveazénmegkettőződése,majdegybeolvasztásaaz„isteni”állapothozvalóközeledésfokozata.Azegyésasokaság,akülönbség‐áradatközéékelődőduálisállapotnemcsakateremtésfolyamatá‐nakelsőszakasza,amelyben,mint láttuk,márműködikvalamiféle idő(méghanemisszá‐munkra ismert tapasztalati formában,ezvoltaNapnélküliháromnapaBibliaelején),ha‐nemasokszerűbőlvalóvisszatérésnekislehetősége.

AzAnimus‐Anima(1959,1960,„elémjősorsommenyasszonyiképe”)szonett‐párazÁt‐változásokciklusból,vagymégvilágosabbanAzújévezredszelleméből(1947)ésaJelekhar‐madik (1947–1948) darabjából kitűnik, hogy a női és férfi princípium egyesítésével emel‐kedhetünkmagasabbállapotfelé.AkétféletermészetösszeolvadásaIstennekapogánymito‐lógiákbanis feltűnőandroginitásánaka tükröződéseanalogonteremtményében. Istensajátképére,férfinekésnőnekalkottaazembert,sőtamásodiktörténetszerintazemberegyide‐igmagaiskétneműlényvolt,egészenaddig,amígIstenkinemvetteÁdámbóloldalbordáját,Évát.

14 „Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.”, „Hamúló

egyéniségedenáttörve,önmagadmélyénazöröklélekbehatolsz:úgyhódítodmegateljességet,minthadvezéravárat.”AteljességfeléI.WEÖRES,i.m.I.637,645.

66 tiszatáj

„ „MindentIstenszemévelnézni–seférfiasan,senőiesen–hanemmintaszentherélt,sa

kétnemű,ateljes‐ember!”15Aférfibenlévőnő,anőbenlévőférfi,vagyisakéttermészetegy‐befoglalásabiztosítjaannaklehetőségét,hogyazérzékelésfelettilétező,szinténkétirányúfo‐lyamattal(beléárad–magábafogad),birtokbavegyeazt,amiidőbenlétezőkorábankülön‐állt.Másszóval:ateljesemberkiszabadulmindkétidőből,hogyateremtéselőtti,pontosab‐banazonkívüli,fölötti,teremtőéhezhasonlóállapotbakerüljön.

Férfi,keltsdarejtettnőtmagadban;nő,ébreszdfelférfi‐voltodat:merthaátölelaLáthatatlan,beléd‐áradsmagábafogad.(JelekIII)

Ellentétekmegszűntetése, igazi én, Isten.A teljessé váláshoza végső lépést ismegkelltenni.AGrádicsokéneke (1964) tízedik,utolsóversébenWeöresegyrészrőlazelőbbiekhezhasonlóeszméketvariált: „Aváltozóvilágon/átnyúlvaszakadatlan,/ fürdömolyvégtelenharmóniában/mit aművészi álom/nemrögzíthet szavakban, /belőleaversbennéhányszilánkvan...”;másrészrőlabeleolvadás‐szabadulás,abennelévőtükörképésamásikén,azörvényben való ingás és a mozdulatlan diadalmenet‐vonulás konfliktusos helyzetét fogal‐maztameg,amelynekkimeneteleazolvasószámáranemlehetkétséges.Akéténidőnkéntdialógustfolytatottegymással(Akettősén,1962).Ezapárbeszédazonbannemegyenlőfelekközöttzajlik,azabszolút,amozdulatlanésa testi tevékenységgelösszefüggősürgés‐forgásellentéteezenaföldönkibékíthetetlen(szolgálom,denincshozzáközöm),scsakahalálold‐hatjafel.

AteológusszerintegyedülIstenrevonatkoztatvaérvényesazEsse=EssentiavagyipsumEsse subsistens tétel. A teremtett dolgok esetében a létezésmindig kapcsolódik valamihez.ÉletétsajáterejébőlmegtartaniképtelenteremtménytatotálismegsemmisüléstőlalétIsten‐tőlfolyamatosanmegkapottajándékamentimeg.Csakaddigmaradhatfenn,amígazönközlőjó,azisteniszeretetlétbentarja.Az„álom‐gomoly”‐bólaszületéssel„föld‐fia”lesz.A„fogoly”akkoreszmélrávégsőlényegére,hamegválikromlásnakalávetetttestétől16.AzOrbispictus(1952)zárósorai(Búcsúzó,3)tartalmazzákegondolatlényegét:„Haszövevényedéskérgedlehámlott,/kiáll,mintpőreszirt,aszeretet.”

Aszemélyiségtőlvalóhalálutánimegszabadulás jelenthetiatér‐és időbelivégtelenhezvalóközeledésésegyesüléslehetőségét:„személyemtőlmegszabadultam,/hátmértkiván‐námvisszaholtan?/Létvagynemlét:tisztalegyen/azörökkévalójelen.(Fogyazavarositalésátlátszikapoháralja,1963).AVénülőpasas(1965,Weöresekkor52éves)nemtudjami‐értkerültazörvénylő‐lüktetővilágba,segyeléggéfurcsahasonlattalfejezikireménytelivá‐

15 A téma variációja:Dalacsillagokról (1946), illetve /Én,ahatártalanszellem/38: Ha férfi vagy /

bennem egyesülsz asszony alakoddal; / ha nő vagy, / bennem egyesülsz ember‐alakoddal; / haegyesülünk:/mindenamigyermekünk.”WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.29.300.

16 Hamajdszememrerögborúl,tánszótlanúlbeszélhozzámazÚr,tánszótlanúlbeszélhozzámazÚrasorsonmesszetúl‐

2013. december 67

„rakozását:úgyörülannak,hogycsökken„mielválasztavégtelentől,/atagolatlanszerelem‐től”,mintagyermek,amikoresteanyjabetakarja.

AvégtelenIstenrészévévalóváláselőttazutateltorlaszolótesttől,a„romlóburkolat”‐tólvalómegválásutánvanmégegymásik,váratlan,deteológiaiszempontbólértelmezhetőel‐szakadásis.Nemakkorhalmegvalaki,amikorezbekövetkezik,hiszenakkor„…csakahalál/halkibelőlem…azidőmárnemdarál”17.Ezamásodiklemondássajáténjérevonatkozik.Elszakíthatnakénemtől,denemszakíthatnakellétemtől.Alétemfüggetlenazénemtől,mertmárnemenyém,hanemIstené.Azéntőlvalómegszabadulásnemjelentialétbőlvagynem‐létbőlvalókitaszítottságot,éppenellenkezőleg,csakígyállíthatjajoggal:„Istenbenvagyokésnem‐vagyok”18.

Aión,öröklét.AVallomások XI. könyvébenÁgostonnagyonvilágosanmegfogalmazta, hogybutaság a világ teremtése előtti időrőlbeszélni, hiszenaz idő a végesdolgok teremtésévelszületett,amiígynemcsakszóval(Logosz)valólétbehívás,hanemszükségszerűenidőbeva‐lóbelehelyezés is.A létezésanyagtalan, tisztaaktusa,mindenszempontból függetlenattól,ami alakot öltött, ésmindennek fölötte áll19. Az idő‐teológia itt egy finom különbségtételttesz,amelyetlegvilágosabbanBoëthiusfogalmazottmegazistenielőrelátássalkapcsolatbanAfilozófiavigasztalásaötödikkönyvében.Téved,állítja,akiazthiszi,Istencsakannyibanállaz idő fölött, s csak annyiban „örök”, amennyiben „sohase kezdett volna és sohase szűnnemeglenni”,mertígymégiscsakalálennevetveazidőbeliségnek,hiszenmúltjamárnem,jö‐vőjemégnemazövé.„Teljesjoggaltehátcsakazttarthatjuköröknek,amihatártalanléténektökéletesteljességétegyszerrefogjafelsmondhatjamagáénak,aminekmegvanhiánytalanulajövője,snemveszettelmúltjábólsesemmi.”20

Az1932‐esTrilógiaelsőrészébenWeöresaztírta,hogyvégtelenbeinduló,seholsemhaj‐lópályájaönmagábavisszatérőegyenesésnemönmagábavisszatérőgörbevolt.Semmiésminden:örökegység,pont,aholavalóságazabszolútummalösszeér21.Az[Én,ahatártalanszellem](1944?)címűciklus49versébenWeöresállandóanvisszatértahhozagondolathoz,hogyaközpont,aszemélytelen,közösáram(GoetheVégrendeleteszerint:„Mindenbenörökáramárad”!)bennevanazemberbenmagában,skellőelmélyültséggelvizsgálódvafelfedez‐hetjükönmagunkbanőrangyalunkat.Olyatállítmagáról,amitcsakIstenrőlszokás:

17 [AmikimaradtazOrbisPictusból](1952).WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.392. 18 [Elszakíthatnak...](1965),WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.428. 19 AUGUSTINUS, Aurelius, Vallomások. Gondolat, Budapest 1982. „Nem időben előzöd meg az időt,

mertígynemelőznélmegmindenidőt.ÁmdemindenmúltelőttottjárszTefölségesörökkévalósá‐godszüntelen jelenévelés fölébemagasztosulszminden jövendőnek,mertazok jövők, éshameg‐érkeznek,márismúltbahullanak.”357.(VárosiIstvánfordítása)

20 BOËTHIUS,AniciusManliusSeverinus,Afilozófiavigasztalása.MagyarHelikon,Budapest1970.146.(HegyiGyulafordítása)

21 WEÖRES,Elhagyottversek, i. k. 217 és 328. Világirodalmi párhuzamként elsőként Goethe Istenésvilágciklusakínálkozik:Egyésminden,örök‐egystb.fogalmaival.AHommageàGoethe(1947)aje‐leksokasága(talánaChorusmysticuszáróénekéreutalva)ésazIgazminttisztapapírlapviszonyátidézi.AzŐsfenoménGoetheHegeltnevezteAbszolútumnak.Ekérdésről:PÁLJózsef,1790.Határésszabadságazirodalomban.Akadémiai,Budapest2012.73.

68 tiszatáj

„ Azalakelmúlik,mertkeletkezett,énelnemmúlok,mertnemkeletkezem22.

AbennünklévőlétIstenjellemzőitöltimagára,akinektalánmásodiklegfontosabbtulaj‐donságaazidőéstér fölöttisége,végtelensége:„Határanincsmégissejtedhogyél/ésszólhozzádcsakfigyelmeslegyél”,„FejembenésszívembenelférazIsten”,„nem‐ismerésemha‐tártalan tudás”23. Ez az emberből kiemelkedő végtelen lény nemmozgó, nemvalami, nemszületettésnemhalmeg,függetlena„ruhától”,amelyetavilágteremtésévelkapott24,smintteremtője„magaazönmagaáltallétezőlét”.

Kóda.WeöresSándoréletművébenszintelehetetlenamáskorhatékonyirodalomtörténészikutatómódszerekalkalmazása.Azőesetében igennehézfeladatbizonyosgondolatok,esz‐mékfejlődésiútjánakakimutatásaazéletműkronológiájaalapján.(Igyekeztünkugyanlehe‐tőlegmindenütt feltüntetni aversekkeletkezési idejét.)Weöres idő‐felfogásánakegyikkü‐lönlegessége, hogy alig lehet ilyenmódon részekre szabdalni, stádiumokraosztani az élet‐művet.Azegymásutániságnakazőesetébenkicsiajelentősége.Aköltőilyenértelembeniseltüntetteaz időt:bármilyengondolat jelen lehetetta fiatalkoriversekbenéppúgy,mintazutolsókban. S ha közönséges logikával valaki „rendet akar tenni” a sokszínűségben, akkorkönnyenönkényesséválhat.Azéletlényegéttekintveagyermekmármindazttudta,amitazöreg,sgyakranesetleges,milyenszempontbólnyertmegfogalmazástugyanazazalapeszmeekkorvagyakkor.AmáridézettNocturnumcíműversébenpontosanelénktárja,kettősségekésmegosztottságután,azIstennéllévőteljeslétbeéstudásbavalóemelkedéseszméjét:

Mígélslót‐fut,halottvagyok,shaőnincs,megszabadulok,vissza,azIstenszerelmébe,nemvagyoksemminekserésze,önmagammalnemosztozomtestivagylelkikoncokon,vagyokagát‐nélkülibőség,azészrevétlenlehetőségakimindentmagába‐fogvateljeskincsétszüntelenosztja.

Afeladat–írtaaz[Ahelyett,hogy...]kezdetűversében–:meghallgatvaKrisztus,Buddha,azUpanishadok,TaoTeKing,abölcsekésaszentektanítását,azembercéljane„azörökidő‐kig élve lubickolás” legyen, „hanem az Istenben elolvadás”25, „és éveid nem érnek véget”(Zsolt.101.28).

22 [Én,ahatártalanszellem]36.WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.299. 23 IdézetekazElhagyottversekből,sorrendben:Töredékek(1950),p.333;[AmiaRongyszőnyegII‐ből

kimaradt]p.397;(Multatidézek)(1971),p.455. 24 [Kisebbikrészed],WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.517. 25 WEÖRES,Elhagyottversek,i.k.591.

Tandori75

TANDORIDEZSŐ

Kutatómnak FŐ MŰVEKNYOMÁN

(Nagyszénásszekér:álldogálottan)

VersRészegyszövegváltozatból

Ezisakkorhátmostegyilyensok mindenbajtorvulelőhozótél. Egyetlenkommentáromnekemmagamnakaműben: érdemes

–mellékkomentár:vajonténylegérdemes?–figyelniazelsősorrútságára,amásodiksorbehelyettesíthetőszavaira,sóvárgás,azelsősorvágáskisrejtelmére:„mijön?”,Arra,hogyamásodiksorelindíthatnaegykonkrétbeszámolósdit:„ittaztánelsorolhatnám,tömörenegyetlenlaponmindenem,mindenbajom,amiazegy‐percből‐mindig‐fél‐perchaláltudatomathozza,deamár‐márörökösfejfájásomatezúgysevilágítanámeg,nemisvilágíttatomeztmeg,be”,megcsinálhatnámlegfontosabbbeteglapom,deéppemezállapot‐okon‐révennembírokmár,ld.végül,egylapnyileveletseírniigazán,eztmostmégavégeelőtt,ennek,megvilágíthatnám,deegyetlenlapnyileveletsemtudokírniigazán,annyitse,amimegvilágíthatná–úgysevilágítanámeg–,mirőlvanszóezzel,smivel,bajaimösszefoglalásátsembíromadni–már?–,erősérzésem,hogyarrakellbíznommagam,amiteddigközelötvenévalattúgynevezett„megcsináltam”,azzal,szerintem,nagyonisérdemesfoglalkozni,azt

70 tiszatáj

„ gyűjteményesenolvasni,mitmondjak,nekemcsakvasírógépeimvannak,deinterneten,azoknak,igen,akikenyilvánvalóanfontoseszközzelélnek,megközelíteni,nemondjam,kutatni,megnézni,mitislehetlátni,deénmég márnemhiszekabban,hogymostanivalómmal, „azemberTandorival”–melyidegentőlem ezanévismár,mindenképzelhetőnevem!– foglalkoznikellene,mertmindenpercemből félpercnemolysokáimeghalásomtudatával vantele,meg,mindenemmindennekcsakfele, semminekseajele,mertnemhagyommegvizslatni magam,csakidőmrabolnák,mintSzentlélek‐és‐ Ihlethívő,inkábbsebténösszekulcsoltke‐

zemrebízommagam,csúszósutakonvigyázva,persze,belenezuhangajakádba,ablakbálá‐ba,neablaktébláboljak,ilyenvicceketnemgyártok,J.A.mondtaörökdarabjainakegyi‐kében,hogymertőúgyismeghal,aztsekí‐vánják,hogyéljen,nem,nincsittszókíván‐hatásról,az„akkormostegyilyensok”‐rólvanszó,kedvencszavamról,amagát‐nem‐jelentő„minden”‐ről,minden,mindenki,senkisemindenki,mindenkinélkülnemkibírható,ámhabármivan,kibírhatatlan,deeztmármindmegírtamféltucatnáltöbbújabbkönyvemben,ésaTöredékHamletnek‐beniserrőlvoltszóegyebekközött,minden‐sem‐egyébstb.Valóbanaztazegyetnemlehet/érdemeselmondanisenkinek,hogysemmitsemérdemes/lehetelmondani,ímmel,senkinek,fájafejem,leveletmax.ígyírok,ámmal,jönitt,hogy:legalábbezegyképződmény,egyáltalánilyenvers,nemmásmilyen,írógépeimetmárnemcsináltatommeg,vasírógépek,aseggemapadlóhozkénevernem,hogyvanmegbízható,jóvasírógépszere‐lőmis,ld.Kosztolányiboldog,szomorúdala,mimindenvanetc.,nembíroktkp.levelezni,ímmel,csakúgynevezettművekkelv.másokműveinekkül‐dözésével,nemakarokbeszélgetni,nemóhajtokámmaltalálkozgatni,nemakarok–ezisbetegségem?–elmennisehová,úgynevezettkerekszületésnapomévetöményborzalomlesz,hogymegkeresnek,holottezapárdologszámítcsak:egészségem,melynincs,

2013. december 71

„szeretteimélete,környezetemviszonylagosép‐sége,bármindenmódolyan,amilyen,deszentnekem,mintegySchwitters‐Merz‐Mű,utánanézni,mégfogokittidézni,mostegykiscím‐kelléktárjönitt,

Karinthyis75,de75éve,hogymeghalt;aféltekékAsperger‐nek,kevésbéismertzsenialitásokvéltforrásakéntAsper‐ger,Aspi,TöredékekNeki,agyféltekék,melyekspec.kü‐lönbözésehozlétreállítólagKarinthykat,Kosztolányikat,Einsteineket,nagyfestőketéstudósokat,ellenjátékatélorvelőhozásaihoz,lehetaköv.teletmár,rémesen,megse.

*

KUTASSÁG

Folyt. sutbavágta fejszélétmársutbavágta fejszéjétsutbafej fejszéjétmássutbavágta másuttbavágta fejszélét… Amárcsaknemállandófejfájásokabármilehet,Nem kutatom.Igenisnekutassákmivanvelemma,nehívjanak setetemre,seénénemre–érthető?–,nesemmi,bár semmiseminden,ennyitamondhatáslehetőségéről.Mitírtam,kutassák! Asötét:magaavillogás.Villog:ás.Sötéten,villámlón? Villámlottafejem,ezazügyesirod.átvezetésitt,mikor vadrohanatbanafatörzsnekfágódtam,vérfoltocskamaradt,vatörzsön, méghazatámolyogtam,nem,orvostne,hagyjanak,kérem,vágódok, madárkámatelláttam,ezhétévevolt,fejemtáskámratá‐ masztva,csusszantva,elaludtam,vagymi,vérfoltraébredtem, összeragadthajcsomókra,egyedülvoltamazokbananapokban,férjfolt, épp,éjfélután„elláttamasebfelületeket”,hetekmúlva számoltambecsakitthonadologról,denembiztos,hogy afejfájásokinnenindultak,sokfélefejvágásomvan,messze‐messze‐ sedéstarkónál,nyakban,ld.amellékeltrajzokat.Kérem, Ákos–Szerkesztőm,Kutatóm–,aholgondolod,hagydkézírással. Akézírásdivatjasérvkezdeményemésváll‐csukló‐fájásaim miattjött,nemmegoldás,mertmégtöbbkézfájássaljár.

72 tiszatáj

„ Nemkézenjár,dekézfájássaljár.Afejfájásazzaljár‐e, hogyfejenjárok,áttétellelazzaljár,vánakfágódás, nemvágyófávódás,kettősfolt; aversaz,hogyazember,aKÖLTŐ,odane rohan/djak,nemfejenjár,nemkézen,nemlábbal jár,hanem… eztmegmagyaráztuk, aköltősírjánálösszegyűlnek,denekemnem, mertnemleszsírom,ezmagánügy,feleségem intézi,szerintemőéltúlengem,ésÁkos,Te, barátom,tekutatsz,nem,MÁRMOSTE’, aköltő,akineksírjánálössze,kikél,lélekkel, elmondja,aversaz,hogyfejjelagesztenyevának, vér,fejfájás,orvos16.évenyista,novej, mársemmiidőtaköltőnemáldoz,nemáld,nem áll,inkábbál, elzengidalát,mintCSALÓGÁNYÓ, sírfelett,melynincs, híresmondás,Keats‐dolog:akinekvízreírták anevét,Hérakleitoszraíródottaneve, egyszerénSzpérómadárkámnevétírtambele egyvízmedencés‐műalkotásvizébe,jötteka hullámok,nemmesszeHamletNagyúrvárátólDániában. Ergoacímváltozatok:FéltekékAspergernek=kb.Töredékek Hamletnek,szerzőTándoryDesző,németváltozatakereszt‐ név,aTédéiskezdlekopni,kezdemlekopódni,lekopódtam afán.Címmégitt,másuttírtam:75évehaltmegKarinthy Frigyes,deélbőlél,él,ezerrel,ehhezmég925kell.Mindenéleteseményemlényegtelenkár,köb,haarragondolok, hogyebbőlazéletevidenciából,amikörnyezőteremis,kiha‐ lok.Köszönömszépenazerősegzisztencialitástematizálódását hanemlenneolygyakorieszó,szólnék:picsa!Ottbesszákm Ittjönnekarajzok,tucatnáltöbblap, szövegeikismaradjanak–naná–tollal–, aztángéppel: Asperger agysperger

–közben:ágysperger–aggsperger,nemolyalaggó,mintAlzivagyaP‐betűs,örökkéelfelejtemanevét,

2013. december 73

„nemPaddington,őegydrágakis‐nagyMEDVEParkinson,ezaz,teháteznemaz–

Asperger‐rugókagyában, mintarugókegykorágyában, lerobbantakágyánakagysperger‐rugói, Aspen.Azegysírhely,ígykavarognak,amikmár azagybanvannak.„Éééjfélelőttágybanleszünkmár” aszázhetvenhetedikemeleten,mertazegyforint kapupénzértjaaajdekáár,egyremekréginóta, nekemmég1960‐ból.

MATÉRIÁKEztgyakrangépelteméletemsorán„matáriák”‐nak.Medáliák,matáriák,patáliák.Voltéppelég.Megijedelem.Egyébelem.Éd.KésK.MárK.Dezsőszobrához,300métertkénegyalogolni,nemmegyekeltalánsoha.ApámpárévetaK.Frigyesútonélt.Járok‐emégottisvalaga?Sic.Hányszorírtamezt,sic.Sicc,ezszik,síkság,szikség.Mitmegnemteszaszükség.Énmáraligbírokbirokrakelniazzal,hogysemmitsebírok.Ha

egyszermégjegyeztemfel,deittcsonkánjönnekcsak,kismennyiségben,azilyenek: haegyszermégleszekjobberőmben,ebből mégutolsóul,hősiesenmégegyszernemfogok

74 tiszatáj

„ tenniabszolútsemmit,havanolyan.Nempanasz‐ kodom,nemhiányolok,semmitsemfogok.Miaz, hogytenni?Annyiranem.Ehhezlegjobberőmkell. Különben?vanazÉL& –Abbanalegjobbnaklenni,hogynincssemmi! Annyierőmnelegyen,hogyteittenmondjnekem bármit.EzekKarinthynakszólnak. Továbbá.A:továbbÁ.FogorvosnálÁÁ. Szószerintcsakszavaknélküllehetbármi. Alegrövidebbút:egypontközt.Nemértették. Megoldás:„Alegrövidebbút:egypontKÖZT”.Ennyi. Éppannyicsak,ami„közt”,közöttvan.Haha. Sztrókkalálmodtam.Rettegtem.Elperegtem. Életemleaspergettem.Leaspergett.Állandóanattólrettegek:halál.Énhalál.Énmeghal.Nemishihető,hogyhaállandóanezvanvelem,ebbenvagyok,bármitémábannemlehetekközben,bárkivellehetekhitelesen.Azegzisztencialitás:atematizálatlan.Nemvagynekem,nincssemminekemveledse,MAGAMMALsetematizálva.Mertebbenaszobábanpl.éntöbbénemleszek.Dalus,Kárus. Egymásrévei:nemegymássalküzdünkazéletrévén,azélettelküszködünkegymásrévén.Deezsemigazántémamár.Agyő,eztániérintkezés,irodalom,deVOLT,AMIVOLTAM.Ésvan.Tessékműveimmelfoglalkozni.Köszönöm,Kutatóm.Előreis.Deméghátraissegíthetünk.Nemfoglalkozókathátrábbtessékelhetünk.

MIVANVELEM?Teszem.Énem.Őm?(Révenazás)

Mikorjönahalál? Mennyiszenvedésre,szenvedéssel?Sal‐selcsal?Nem. Hogyanbíroméletemvégéigilyréven,olyrévenezéssel, soserévben,mindigerre,arra,lesz‐e,eléglesz‐e,miaz? Azírássallegszűkebbkörnyüléseimellenisvédekezem? Védettjól‐rosszul.Sokdolgavolt. Ésmostmegyekmegnézem,mitcsinálttegnapaDortmund megaSchalke. Aztánkismadárkámkövetkezik,mármindkétlábabeteg,de pompásanvan.Kiabál,elnekiabáljam.

2013. december 75

„

Pirkadodakint. Papirkadottidebent. Fájafejem. Nemnagyon,de… Mostéppsemmisenagyon,de… Semmimáréppennekseép? Címváltozatok. Matériák. Mittapodtam? Tapodtatse,közben. Egypontköztlett.A„mik”–mik?

76 tiszatáj

„

AJÖVŐELŐL

Ajövő,havanitt,T.Á.összeállításáémegint.Min.három‐négykönyvemetőraktaösszeművéstb.IttmégKarinthy‐adósságaimattörlesztemjól‐rosszul,befejezésül.Na,ezegyTandori‐mondat,hogyottrohadnameg.Mert,írtam,pittsa,hogyaszellemelszáll,atöbbimegiderohad,decsoda!hogyacsoda,mégelszálltábanis,csodák‐csodájáracsodamarad.Ergo:Több‐kevesebblettvolna.Képespont,lapozok,üres. „Ezvan.Deahhozképestkevés.Eznincs,deehhezképestsok.” Haüresazérintkezés,minek.Hanem,akkorsemérfel. Hiábavanevidenciája,hanincsegzisztencialitásaérintkezni. Értsd:azérintkezésnek.

2013. december 77

„ Descartes:Végsőzvegondolatozom;gondolatozvavégsőzöm. Gondolkodom,dehátvagyok. Éskülönbenmivan? Ésfőlegakkormivan? Ésallagmivan? Állag,deallak! Vannak,nemvannak,ezekadolgokvannak.Ezekadolgok.Fának. Vannak,nemvannakadolgok,fánnak.Amagányazáravagy abére.Minek?Nemtudom,egyrecsakeztgyakorlom.Nem tudom.Egyrecsakeztgyakorlom.Hogynemtudom.Holjártál? Sehol.Miért?Ígyjöttkialépés.Éssokfelénemjártál? Sokfelé.Miért,sokatlépkedtél?Egyetseléptem,ígymindig máshol,mertsohasemott.Hasosemottlépsz,másholselépsz. ÜzeniKarinthy.Legalábbtudtad‐e,hogykellKarinthny? KarinthyFrigyes,nemtudni,mivanésmivoltésmilesz.Demi mi?Schwitters:Ti?Arágalmazásisalmarágzás.Állj.Tovább.

S:ASZPARÁGUSZMINDEN:KI!?A:SPERGER

MÉGJELENBEN,MÁR–FIKSORMA,KISFORMA Ideismétlem:„Jaj!Naprólnapraélek.”Válasz:„Mindenkinaprólnapraél!”–„Deénnaprólnapraélem!”Eztélemnapranap. Fog laljukösszeegylevélbennehezenírokle veletíromösszefut gyorsanegy másratorlódiklátszólagkimódol tan,determ–snem!– észetesen,többkül önféle.Gépelnise.Aszparágusz–nemAsperger?– hajolgépemre,4hibávalvang épemfélrehajtomfélrehajtómhogysemgépelni semkézzelírniírásművetleveletnem.NO. Bekarikázvaa

78 tiszatáj

„ sejav.stb.Seetc.jav.elérintővelelérintve. Mostmégisírok.Nem,hogylegszűkebbéletemetis kivédjem,decsodákcsodájaminthaacsodacsodálatosan volnalegszűkebbéletemelegszűkösebbékgépebbéktá gabb.Istenem,add,bármiaz,hogymégsoká aztánmeghalok,kihalokinnen,amikönyv,emlék, tér,térbenmozgás,irdatlanrendetlenségrendjekihal utánam.MintDajdajdalosésI‐Károsállokhelyben földön,nembelebukvakádba,ablaktáblába,állok leonárdósanszéttártkarral,ésnemvagyok.Istenem, eznem!Nemerrőlvoltszó,hogymireérdemesvolna élnem,pillanatokonbelülmegfogokhalni.

2013. december 79

„TÉREYJÁNOS

Tandori-ambulancia

sohatöbbéelőnejöjjönaz,hogyembereföle‐taknyaFöldönélnikénytelen,éshogyelbeszélnikellbármit,értelemmel–––

TandoriDezsőköltészetetelevény.Természetszerű,mertszabadontenyészőésön‐pusztító,sajátformáitisvisszabontó,öntörvényeitisátíró.Haeztmondom,munkáijaváról beszélek, eszményítő általánosításoknak hősömellenáll. Fényes ívű lírájá‐hoz sosemérnémszámomra fölöttébbegyenetlen, kaotikusprózáját, regényeinek„matematikaijellegű”koncepcióitsem(FogarassyMiklós).Művekvantitatíveisza‐varba ejtő (enyhén szólva), a világszerűség és az átjárhatatlanság illúzióját keltő.Tenyészet.Irgalmatlandzsungel.Haolvasod,időigényes.Ésmacheta‐.Ámaműjóltagolt:befogadhatóan,követhetőenelkülönültdarabokbóláll,amelyekközülazelsőkétnagy,radikáliskötet,aTöredékHamletnekésaTalálttárgy…evidensenkétön‐állókorszakotképez.

„Avégtelenségnéhacsöppenkéntcsordogál”,írjaMusil.FélklasszikusmonstrumainkközülHatárGyőzőoeuvre‐jezárkózottésbelterjes,

Szentkuthysziporkázóműveelitista.Alegfogyaszthatóbbóriásmű,Weöresé–szá‐momra–centrumnélküli,bárezbenneajó.Plebejus,netánpopulárisműnekTan‐doriésemmondható.Jólleheténközérdekűnekéslírájacsúcsainközérthetőnekislátom,fáradozásnélkülmégsemhozzáférhető.Nyelveéseszközei jelentősbefoga‐dóiarzenáltösztökélnekműködésre.

Elemierejűalkotó,akiúgynevezettmániáibankimeríthetetlenülmagyarázható,sazokhozhallatlantürelmetigényel.Mivelemániákmindvérremenőenkomolyak.(Részben:voltak.)Verebei,koalái,gombfocija,lóversenye;London,Párizs;Lánchíd,Tabán; Jékely, SzépErnő.Tandori egyszerű.Néha, igaz,magasságos, sőt éteri:Haszeretsz,mondjaKosztolányi, „Anyíltégezüstvitorlásai”,ASemmiKéz, „...Oda‐odanéz:nemüres‐eajászol...”,Napfényegyüresszobában,Szakadjki,„LondoniMinden‐szentek...”Néha viszont földszagúan egyszerű, trágár és az igénytelenség látszatátkeltő,mintAjáróbeteg‐kötetben,ámugyanolyanelementaritássaléshőfokon,mintamilyenéterienvolt.Miközbensűrűésburjánzógondolatfutamai ismagátólérte‐tődőek,világosbölcseletimagravezethetőkvissza.Üresjáratai,szándékoltsulyko‐lásai,megúszhatatlan,ezerszeresönismétléseiakadnak;blöffjesoha.

80 tiszatáj

„ Gazdagművének fontos részét alkotják libertinus, saját leleményekkel pöttyö‐

zöttszövegűóriásfordításaiis,például,hamárMusil,akkorAtulajdonságoknélküliember.E„honosítóeljárás”,tudjuk,verses,plánerímesszövegesetébenúgyszólvánelkerülhetetlen, ám regényszövegnél nehezen indokolható és törvénysértésnek isminősül.Akritikaszóvátette,korrekciókramégsemkerültsoramainapigsem.

Elemierőmunkálitt,mondtam,ésaligmondtamvelevalamit.Lírájánakegzisz‐tenciálistétjei,aköltemények,amelyekbenabeszélősajátföldikitettségétecseteli,nem„írhatókle”pusztánatudományosfogalmiságeszközeivel.Beleborzongásainkbiztosannem.Négymegtettlépésébőlnemszámíthatókiazötödik.Ezsemmi,illet‐vesokakraigaz,mondhatnávalaki.Nemigaz.Élőmagyaríróakadennyireváratlan?Egyáltalánakad‐eváratlanmagyaríróazélők,példáulaszületésnapiköszöntő‐iparkoszorúztanagymesterekközött?

Amikor Weörest neveztem „mindenható”‐nak, a tudomány embere savanyúnmegdorgált–eltávolítva,isteniattribútumokkalfölruházva,sígykvázimagunkföléemelve ne tegyem a költőtmegközelíthetetlenné, nyilván azért. Kánoni elevátor?Hogy jönnék én ahhoz? Nem emeltem senkit sehová. Oda, ahol az nincsen eleve.Csupánbevallottam,mitművelt velemWeöres. S a kettőnkközötti távolságbanő(Weöres) a ludas folytonos személytelenítő, elidegenítő effektjeivel, s ha ez nemvolnaelég,csodálatosmindenség‐stréberségévelis.

Weöresnekemtúlsok.Baráti–ésmindörökreidegen.Menekülökelőle.Mene‐külökaszelídöregektől.

Tandori is sok, demégis: közelebbi.Udvariatlan és egyúttal udvarnélküli, ké‐nyelmetlenzseni.

Dehát,azIstenszerelmére,olvassák?Túlaszűkszakmán?Olvassaanemzet?Ó,dehátanemzet...

Nem.Nemnagyon.Tudom,hogyJuhászFerencetpéldáulnem.Amikorvalakinekibuzdulegyszüle‐

tésnapi köszöntőnek a köszöntőipar jegyében,másfél órára előkerül a szó szorosértelmében fantasztikusAtékozlóország.De általában nemmernek szembe (far‐kasszemet)nézniemásikszelídöregemberrel.Énnéha,néha!olvasomőt.

ÉsgyakranTandoritisolvasom.Nemszületésnapokonésnemiparból.Évfordu‐lóktól,dátumoktólamúgyis jócskánzavarbanvagyok.Eleminekmondtam:milyenhatósugaratbocsátkimaegyilyenéletmű?Ésmilyensúllyalesiklatbaekijelenté‐sem?Most,amikorapoptendenciák,apéldányszám‐éslistafetisizmus,aFacebooklájk‐éhségénekhatásáraaközönségirodalom‐szurrogátumokkalisbeéri,samikora–nemcsupánpolitikaialapú–klikkesedésésbrancsszellemnyománakritikaér‐téktudataamúgyissúlyosanbizonytalan,zavaros.Mekkorafigyelemesikegyolyanalkotóra,akiténylegesenalegnagyobbakkal,Hölderlinnel,Csokonaival,Vörösmar‐tyval,Baudelaire‐rel,Adyval,Rilkével, JózsefAttilávaltartozikazonossúlycsoport‐ba?

2013. december 81

„Számomrakedves(érted,„kedves”,illikezaszóőhozzá?!)költeményeilegtöbb‐

jemeglettférfikorikötetében,Ajáróbetegbenfoglalhelyet.Kései,nagy,nemkellőenméltányoltkötet.Vékony.Aszázoldalasazvékonynakszámít?Elevekönyvnek író‐dott,egyvégtében,ezttudnirólaésérződikisrajta.Halálsugallatoskönyv.Állandóbúcsúzásban telik ideje. Ecetkeserű. Káromló élethitű. „A pusztulás ege létezikcsak”, „hírhozók Semminkből”. Blake, a szuperkeserű Ambrose Bierce és a tintásPoeszörnyei,vadai,madarai.Ideálisanborzoltkönyv.Azazkellőenziláltnyelvileg,poétikaiésgrammatikaifintorokkal,betű‐enjambement‐okkalstb.tűzdelt.Minden‐esetre:nemmárványszerű.A leggyakrabbanhivatkozott személyekötetbenTan‐dorikomor„lélekrokona”,AntoninArtaud.Írországgalkezdődikésvégződik,még‐sem kiváltképpen ír könyv ez. ATöredék...és aTalálttárgy... alapító lendülete,Amennyezetésapadló,aMégígysem komótos berendezkedése,Afeltételesmegállójózangeometriájúekfráziszaimesszevannakmár.Egykötetbeolyanversekiskel‐lenek,amelyeketérdemeskönyvnélkülmegtanulni,mondtaegyszervalaki,iskolá‐sanugyan,dekétségtelenülhelytállóan.Nemcsupána„hangzósság”,afülbemászásokán.Legyen lekerekíthetőavers, tanítható, legyenéletedhasznosmuníciója.Ér‐tettem.Ittakadolyanis.Akadaforisztikuszárlat,példáulamikorabeszélőrágcsá‐lónyiformátumúÚristenértfohászkodik:„Isten,hamersz,ölyvneklegyélegérnyi.”

Vagy akad itt úgymond egyszerű‐dalszerű, esszenciális darab (Írtrilógia,Akétutolsó,Rossz,végezetülpedigazÍrhonában,vagySkóciában).VannakmégKálnokysteóriaversek, sőt „környezetrajzot” képező önéletrajzi jegyzetek, és Tandori to‐vábbra sincs híján a magaslatoknak, eo ipso elemisége föléled, olyan nagy, azaz„majdnemormótlan”(TóthÁkos)versekformájában,mintamizantrópságmiben‐lététtaglalóSzínháziélet,vagyaBécsben,egynapleforgásaalattíródott,Hekatom‐ba című tragikus szonettkoszorú.És mindenekelőtt a Hashártyaszakadási elégia,amelyetKálnokynakaSzanatóriumielégiaésQuentinTarantinónaktalánavérésazindulatbeszédmiattajánlottszerzője.

„...iszonyúhazaérniéselmennihazulról,/Lesüllyednisaját/szintemrevalamiúrrávalamiúrból”,„fogadnisenkisemmijét”,„állatnaklennikell‐/ettvolna”(Szín‐háziélet).

„Agyerek,akilettem”,„Senkiélő/nemérdekem?”(Senkiélő).Uramisten.Atársaséletrőlennyit:„Rohadjonleaszáj,kinevemszájraveszi./Szakadjonle

akéz,ki»KedvesBarátom«/leveletír”(Hekatomba)–igazugyan,hogyeztazátkátmagánemberként,ajegyzetekben,visszavonja.

A járóbetegség: létezésmetafora. Jószerével egyetlen feladatkörre csökkentettlétez,amelybenatörődötttestaszellemkényszerűszolgálója.Nemjelentszellemiszűkösséget. „Minden imádok, csakélnemaztnekelljen.”Azalanyinakmondhatóbeszélőúgydöntelviselhetlenkínjaiközepette,hogymegoperáltatjamagát.Ezazelégiaalegradikálisabb(mocskosabb)nyelvűTandori‐poéma,vanittkibaszottva‐lagtólgeciigminden,deminőprüdériavolnakipécézniis:„rohadtvolnael,akiba‐szott”!Azönéletrajziságothúzzaaláamegírás(1997)ésazaztihlető,tízévvelko‐

82 tiszatáj

„ rábbiélményidejéneknyomatékosszövegbeli jelzése.Fölbukkannak,érzékenyel‐lenpontként,a fájdalomtúlpartjának,azérzelmi,aszellemivilágnakrekvizitumai,előbbaMedveszekreteraházszentjeivel.Ésegykönyv.Ezaz irodalmimű,amelyfönnforog e versben,Musiltól aTonka című „beszély”, amegesett nő története, anévennemnevezett úrtól,mondjuk így:Musil‐alteregótól teherbe esett „kicsi, el‐nyűttboltilány” lánytörténete.Sahalandóbeszélő,elzuhanvakétbútordarabkö‐zött, fél körmével a rongyszőnyeget kaparva... Van‐e riasztóbb földi tapasztalat,mint az, hogy triviális bajunkban semmilyen kultúra, semmiféle kultúrterméknemsegít?

Olyan finomságokat ízlelünk,mintpéldául,hogya „telefonka”aTonkárarímel,denemalányneve(ésegybenazelbeszéléscíme)arímhívó,hanemasajátalkotá‐súszó.Rímekkeményés/vagyjátszikapcsaitartjákarobbanékonymondandót.Sittvanméga„melyetleránték”,„valék”,„szellőzteték”archaizálása,anyársatnyelt,ünnepélyesirodalmiságongúnyolódóelbeszélőmúltidő,mintszerteakötetben.

Általábanaszexuális,erotikamentesköltészetnekismerjükTandoriét.Világábana nő: társ, igen. Ám leginkább: nincs. Verse legkevésbé férfi és nő szerelmének,enyelgésének,vitáinak‐csatáinakterepe.Princípiumnélküliszerző,nincsmaszkulinegója,sígy„férfiverse”sem.Sohasemkéjenc.Bölcseletilegkéjenc?Amúgyanemektematikájátnemkerülimeg,sőtszeretkezésleírásávalistalálkozunkaProustaka‐ratlanban,ámeznémilegsterilnek tűnik („bőrödönültültélabőrén/vagybirokkeltahomokon/nyiradékrahulltaverőfény/odasenézetthomlokon/csókoltnem‐szaporodni‐őrén”).Habár,habár:

kiverjükahabotpicimlátodkormosakályhalyuk…aszámalukaszámalukDeTandoriakkor isszáraz,hogyhaprózájábaneffektívepornótmesél,minta

Torlandószörfpókerben.Természetszerű.Ésmintjelenség–mintfenomén!–,mégiséletidegen.Civilvaló‐

ja,esendő,sapkás,magányosalakjanemláthatótöbbéközéletiszínen.(Egyszerta‐lálkoztunkebbenazéletben,vagyhúszéve,amikoraGoethe IntézetmégazAnd‐rássyútonszékelt.)

Gigantikussága.Ufósága.„Kicsinyesség,harészletektapadnakmegazemberen?Mintabogáncs.”(MusiltezúttalBorAmbrusfordításábanidéztem.)

2013. december 83

„Ünneplő sorok („TÖKÉLETLENEBBKOMPOZÍCIÓ”)

Magától értetődő, hogy egy irodalmi pályaminden elhangzott‐leírtmondata semegyenlőazadottéletművel.Nemadjaki,kevesebbannál,szükségképpenalattama‐rada„teljes”élménynek.Ugyanakkorazismagátólértetődő,hogymindeníróimű‐benakadnakolyanmondatok,melyekazegészmegszólításának reményével vagyillúziójávalkínáljákabefogadót,minthamagukbanpótolnitudnákhallgatagsorok,szóbanemjöhetőműveklégióit.

Magátólértetődőhát,hogyaTandori‐életműistöbbazonszavak,sorok,monda‐tokösszegénél,amitTandorivalaha leírt.Hol találnánkegy ilyensivárösszesítés‐benaz iramot, a folytonos,alig‐megrendülő írás‐hit évtizedes, kitartó jelenlétét, amindenváltozásonátfelismerhetőhangolthatatlanderűjét,mindazttehát,amivál‐tozatosközelítéseinkkülönbségeinátisvalamiképpenmegjeleníti,közösélménnyéteszielőttünkaTandori‐olvasáskortárstapasztalatát?

Kíváncsiskodó,dekomolyjátékrahívtukTandoriDezsőszületésnapjaalkalmá‐bólapályatársakat,írókat,azíróolvasóit.Feltettükakérdést,hogyvan‐esor,van‐nak‐emondatok,melyekegyediségükbenisképesekarra,hogyfelhívó,kiüzenőjel‐ként közvetítsék ennek a betűmiriádnak legfontosabb üzeneteit. Felhívásunkbanmindenkitől egyetlenTandori‐mondatot kértünk,mely bemutatja számára aTan‐dori‐jelenség lényegét.Most itt sorakoznakakiválasztottmondatok,avéletlenségésafelköszöntőkjóvoltábólelőálltrendben.Olvashatjukőketkereséseinkváltoza‐tos igazságánakmegörökítéseként, deminden bizonnyal köszöntésként és köszö‐netkéntis,megannyi„Istenéltesse”helyett.

Akielvesztiegészét, (AczélGéza)meglelirészeit.Amieldől,nemáll. (AcsaiRolandKettőzveűziönmagátazegyetlenéselérhetetlen. (ÁfraJános)Mostmég,nemdeszka‐földes‐álruhásan,visszanézhetnélehűlővetésre–hogyzokogáskockázzonkoponyádban,kopogjontörtszemükdióverése. (BabiczkyTibor)Magadravigyázzsnetörődjvelem. (BajtaiAndrás,SzőcsPetra)Aminthanemtúlnagycsoda,Hanemkövethetiminthább! (BalázsImreJózsef)Belengedtűntödet. (BallaZsófia)

84 tiszatáj

„ Jólállottegyedül. (BartisAttila) Hh6 Hg4 Hf6 Hh7 c5 Hg5 c6 He6 c7 Hd8 c8H(Tájkétfigurával) (BartókImre)Csakamu!Amuvek. (BenedekMiklós)Hakérded,cserebogár,miértiséltem,visszakérdem:kirőlisbeszélszte? (BertókLászló)Haegyösszefüggésnekmindenkellékemegvan,ezaztjelentheti,hogymártudnunksekell,mifüggösszemivel.Csőrendszer‐homokóra,lián‐gyógytrónterem,pecsétgyűrű‐karosszék,egyfeltételezésseáll,minttöbb‐kevés. (BogdánLászló)Pedigmilyennagyokatmondtamebbenaversbenamiteldobtam (BorbélySzilárd)Alófejminterotikusképződmény… (BozsikPéter)Haszemöblítőkamillámvattaszálai,vagyagyógynövényleforrázottvirágaieltömítikamosdólefolyóját–denemígytörtént,alefolyóműködikrendesen,énpedighozzáláthatok:shaehhez,akkormárhozzáisláttam. (BöndörPál)Dönghetsz,kopottan!Nemverlekagyon,nelégysajáthalottam. (CsaplárVilmos)–Tojnifogavégén–mondjateljesenriadtanafőfelügyelőné.(Cserna‐SzabóAndrás)Ugyanezelmondhatóbármiről (CsehyZoltán)Helybenlengve,mintmozdulatlaninga (DanyiZoltán)Akiüreskalitkábaköltözött,ésmégismadaratfogott. (DarvasiLászló)Seholonsemmikor;napóraketyegés;

2013. december 85

„hírtelenszállapor,levegőlegelész;semmisemegyszerisem,nincsazafolyó;mostkénekezdeni,errőllettvolnaszó. (DeményPéter)Anapsütött,másválasztásanemlévén,bárnemvoltalattasemmiúj. (DragománGyörgy)Elenged,ésérintéseitűntnyomaibólmégegyszermegteremt:úgy,ahogyanazőszámáramegszűnsz. (EgressyZoltán)Hc3(Abetlehemiistállóbólegykisjószágkinéz) (ErdősVirág)akkorinkábbelgat‐getekRémületemben (EsterházyPéter)Tőledtávolabb‐e?Hozzádközelebb‐e?Tőledse,hozzádse.Távolse,közelse. (FeketeVince)Demárannyiramindenütt,hogyazmárnemleszaföldsem. (FenyvesiOrsolya)Majdcsakleszvalahogy.Mostjó. (FenyvesiOttó)Köz‐tudottanhelyszűkölünkÉsészrevétlenségtolongatDemások‐híja‐hűvösünkNapkeltén‐nyugtánmitsefoghatLefektetámamilohogtatKikminekjönnénekvelünkSzer‐telenisegyleszaszorzatMertegyetlenleszegyszerünk (FerenczGyőző)Félreértednélküledet:legjobbesetbennélkülednek,félreérteszegynélkület,miattahiszedcsakvelednek. (FollinusAnna)Márfélhárom!Milyenhamarelmúltegyév. (ForgáchAndrás,NádasPéter)Sén–mintakifélrehajolegyteljestérnyiszélből– (G.IstvánLászló)Sokatírok?Azalegkevesebb (ZsuzsannaGahse)

86 tiszatáj

„ Mindigkészenállokrá,hogynetörténjensemmi. (GaracziLászló)Sazígyis,úgyisjötte‐tűntelényegaztsúgja,lennénktünemények,legalábbjövevények,jöttünktűnésételjövendőmúltnakőrizgetnénk,emlékezendő. (GálFerenc)Hogyvisszanetérhesssosem,elsemhagyhatodteljesen. (GerevichAndrás)EgyszerrecsakottvoltSzpéróapénztárnál,ésaztmondta:–Vigyázz,kirabolnak!–Megnyomtamacsengőt,atolvajtelfogták,megmenekültem.(Párizs,1997,T.D.) (GergelyÁgnes)éskisbetűvelvagyunk,mintafű (GécziJános)Nincsvissza,ezértnincselőre. (AyhanGökhan)Széthulltamarraazegydarabra,amimindigisvoltam. (GyöreBalázs,KissJuditÁgnes)Hiszimár,őrnagyúr,hogyvégrefeljavul?„Aha.Aha.Aha.”(Haha.Persze.Soha.) (HarcosBálint)Ittösszecsinálhatodmagad,devisszanem. (HáyJános)Haörülsz,hogyélsz,nemlehetnekedtúlnagyörömazélet. (JánossyLajos)Márcsakaztajövőidőtkívánom,amielmúlt. (JászAttila)Ajambus–ésaköltészet–nemlehetolyanelbizakodott,olyannagyralátó,hogyazthiggyemagáról:ekképpállott. (KabaiLóránt)Jönévreévcsak,minthaegysevolna,ésminthanemmaradnasemmimásnyom,csupánakérdésszála,szétsodorva,atova‐élőemlékezetében–ésbarnás‐feketéllőnegyverébszemkékszemhéj‐húnyásávaljönneálmom,sottlennékmár,hollesztalánegészem. (KapeczZsuzsa)Mélysfelszínegymáskapuja,bújj‐zöldágsehovasehonnan:éncsaklépekide‐oda,amígörökkévalómmoccan. (KarafiáthOrsolya)kitűzöttegy‐egykétes‐tétováscélt,melybizonyossággalbelémvanoltva. (KántorPéter)

2013. december 87

„gepjelejmegis:oöhunhuoönkifjezakarkifejzakrmivotllotvnemvelüöknemvelenovan,mivotlfoölfdegyaltlna,kifjzeakroömivoltföldegylatlanegyäataltantalan. (KeleFodorÁkos)Példaráahalál. (KeményIstván)esoöbenernyöaltkopenhagterjnzeneszaxdonregibluzdüldorfwolshidkatlathol (KorpaTamás)Egyvakmadárazthiszi,álmodott,pedigcsakmegsimogattamahátát, mitőengedninemszokott,skezünketisezazegypármadárlábnemérintiönszántábólsoha, demajdannakisleszsora,mikornéhánylelkünkkeltovatűnten,egy‐test,ottfogfeküdnitenyerünkben;miféleelőlegezahalálra,hogymegsimogathatóvoltaháta? (KovácsAndrásFerenc)Beomlottmozdulatok.Kiállbelőlükegyláb,egytestrész. (KrusovszkyDénes)Avisszatérővilágok!ahogykörbefognak,kiszaggatottszegéllyel,egymindegy‐hogyhullópillanatot,melyneknélkülemkellelvesznie. (LadikKatalin)Felejts,felejts,felejtsel:egylélekcsel,egytestcsel,magamtisztárajátszvaelzuhanokasárba. (LanczkorGábor)Haelmondomminincsvelem,azúgykevés,hogy:mímelem; (LázárBenceAndrás)IsmerkedéseimszerintSzépErnőahuszadikszázadivilágköltészetfontos,nemes,sajátosankiemelkedőalakjavoltésmarad. (MacsovszkyPéter)Nincsenekmegfelelőeszközök. (MártonLászló)(A8‐olcastvegyukallovegtelen‐jelnek,marnemisfelreutes,tlan.) (MolnárIllés)Afiúabűnöktudatábanlesz…ésakkor? (NagypálIstván)Háttalmegyek,csakazkerülelém,amitmárelhagyok. (NádasdyÁdám,PollághPéter)Aztmondják,mindigrajtunkismúlikminden.Rajtamnemúljon! (NémethGábor)Most,mikorugyanúgy,mintmindig,legfőbbideje,hogy. (PallagZoltán)

88 tiszatáj

„ Haaverebeimmelbeszélek,veledmegyek,„aszavakmezőinekegypontosanstrukturáltbozótjába”,ilyenkoratenyelvedetbeszélem– (PappAndrás)Mintegyjéggéfagyottállóbüfében,úgyjár‐kelhetsz,akáregyhelybenállva:hökkennisincsmin,megörvendnisincsmin. (PartiNagyLajos)Eltaszítva,melyaszigetrebajnokotvitt,pörgöttasajka–éneztapartotrúgomel,mertnincsszükségemmásikpartra. (PályiAndrás)Minekfölírni?Elég,haelfelejtem. (PetőczAndrás)Meghalnise.Különse.Kénese.Sese. (PintérLajos)Anya,nemlátogattalakelégszer,mikormagadvoltálegykórteremben;ilyetazemberkésőnérfelésszel,jóvátéthezújrakéneszületnem.Ésmégegyéletrá,hogyelhihessem:visszalehet,amimárodalett. (PodmaniczkySzilárd)Persze,hogymindenarchordozható. (PolgárAnikó)Nemjó,dejobbhíjánalegjobb. (IlmaRakusa)Mindigvan,amivan,aztánvan,aminincs. (SándorIván)Aholmárvan,oda,kétségtelen,lehetne–csakottmárvan,stb. (SolymosiBálint)Kettőnkközülmajdnemszemköztülökle. (SopotnikZoltán)(...)Ahogyeztírom,(...) (St.AubyTamás)Nincssosemannyi,nincsakkoraeltérés,amitudnivaló! (SzabóMarcell)mancsáttartjaoroszlánéskeresztény (SzijjFerenc)–ilyegyetlennéel‐nem‐gondolástehetcsak.Mindenmegközelítésmárönmagátóltünékeny:mérték,melyetmindigsajátváltozásateremtmeg;olysíp,melycsaksajáthangjáraszól– (TáborÁdám)

2013. december 89

„Hollaktunk:hava‐hulltrég.Ragyogtatjanagyárnyát. (TéreyJános)gepbetuvan,idegenségvannemothonsaglegyenezhivenbenszövegvers,legyenezilyenkotetnemaszegenygepmiatilyenvanbelsöritmusemenvanazertily,maradily (TóbiásKrisztián)Mégjó,hatudjuk,csakcsomagolásravanmódunk… (TóthKrisztina,VargaDániel)Ameg‐dalok:hogymeghalok.Megíromfőművét,leheverekműfüvére,nyírom,jön‐evére. (TőzsérÁrpád)holtartokénSz.E.‐hezképestis!jaj,mintnemondanám:aszívemromlásésromlatlanságköztúgysúlyosul,hogylehúzná,havolnahovásmit. (TuriTímea)Csakannyivoltam,mintaSemmiKéz,melynemmutatseinnenre,setúlra, nemkerül,elsevész,minthaazidőide‐odamúlna; (VargaMátyás)Udvariasságaazeredendőtréfálkozás,márkorahajnalbansíregysort,rettentőintenzitásttudcsakelképzelni,ésezvele–hiábaleszvége!azishiábalesz!–megisvalósul. (VáradySzabolcs)Éshogyelneszomorodjunk,mintszegényRimbaudanyilvánkeservesenhaladófelvételekközepette,melyekegykormajd,perszeértékesdokumentumnak,nagyszerűteljesítménynek,tökéleteshiábavalóságnak,mállóanyagnakésvakítószellemnek,megkitudjamégmineknemszámítanak;nehogyannyiraelszomorodjunktehát,hogykövetkezőszomorúságunkatesetlegnelegyenkedvünkbevárni,aviláginkábbtúldadogminketésebbenigazánnincsszégyellnivaló. (VidaGergely)Alétezéstitokzatosboldogságánakigazságasegíthetett. (VillányiLászló)

90 tiszatáj

„ Ahogyfelkeltanapvörösen,elkezdődöttahaláltusa. (VörösIstván)Ottleszekholnélkül,teis,mikornélkül. (ZalánTibor)

2013. december 91

„TANDORIDEZSŐ

Egy küzdelem, kb. küzdelem, kb. leírása, leírása (ECÍMKAFKANYOMÁN)

Éshajárveledveszélyérzeted:„Ígyírniisveszélyes,ígyfélniisveszélyes.”(Jómagam)

„Azemléketmeg,ahelyett,hogybékénhagynánk,csaknyavalygatjukszegényt.Mitnekiemlékneklennie!Lennecsakúgy!”(AzAntitematizáló)

AKisTematizálatlan

Kudarcírás

A Nagy Tematizálatlan elérhetetlen a tuda‐tunknak.

(2.Azegzisztencialitás=atematizálatlan.)3.Hogyezt, emberi elmék, vágyak stb.miért

rontjukelmégfokozatisággal?4. Smégis: az igazi, a teljes tematizálatlanság

elérhetetlen.Amitaziméntemlítettünk:csakaha‐lál. De a teljes, élő evidencialitás valami temati‐záltsággalmindig csonka. Bár a tematizáltságok‐ban–érzés,költészetstb.–mindigvantematizá‐latlanelem.Derekasan:ahúshoza leves,a leves‐hezahús.Akimondhatatlan…azextázis…etc.

5. Hosszasan dolgoztam, napokon át A NagyTematizálatlanon. Rendelkezésre bocsátom itt,bár „égek vele”, munkám eredménynek‐vélhető‐jét. Aludtam rá nap s nap, és – nem eredmény.Amatőrigyekezet.Musilmondtaaminek‐beszélő

92 tiszatáj

„ misztikusokról,mitmondhatnak?Nagyfényességet láttak,angyalszólthozzájuk…max.atestvérekakimondhatatlan,felfoghatatlanérzelemmel,vonzalommalottül‐tekegykertben,szirmotsziromrahullaniláttak,„egysziromeső”,adtamfordítókéntajelenségnekanevet.Célomittmegmutatni,miamagamfélemár‐nem‐íróember‐lélek‐szellemmunkája,melynekeredményétaztánelveti,éshaszerencséjevan,va‐lamirejut.Mire,ugyan,semmire.EztmondjaelvégülaKisTematizálatlan,amibenakudarcos„Nagy”utánmaradtam.

Megj.Análunkszinteteljesen ismeretlenKurtSchwitters(1887–1948),ka‐landosdadaista‐polgári‐absztrakt‐újítóivilágművészéletevégénránkhagytaazön‐magáról,eredményeirőlalkotottelragadtatottvélekedéseit is.Furanekem.Háténittígynemvétkezem.

ANagyTematizálatlan

Schwittersnek,125

Lepenőbe,keszkedőbekivisznekatem……szemfedőbe,nagy‐előreaNagyTematizálatlanba,ecímmintadadaisták,szürrealistákapraja‐nagyja!

***

Műazis,hajegyzeteimetnemíromössze,mivé.Sőt!Deeznemaztjelenti,hogyamegnemírtműismű.Vagyhogyamitnemdolgozunkfel,azis.

***

Megszokodmagadat,hogynagyonérdekesvagy.Persze,hogymásokatnemtudszmegszokni.Mertnemvagynekikérdekes,ennyire,

mintmagadnak?Mertelevenemlehetnekőkisannyiraérdekesek?

***

Hamárbárholvagyok,alapján–fölösszó–azlesz,hogymindenszófölösszó,haaz,hogyvalahol/bárholvagyok,alapvető.Lesz,hogyvalaholutoljáravoltam,aznembárhollesz,demamégbárhol.

2013. december 93

„Egyvégtelenség,íme.Amúltkor.

***

Talizmánizálatlan.(Haha.Komolyra!)

***

Ima.Íme.(„Kosztolányi”,is.)

***

Deakarnám,hogyezisműlegyen.Úgy,hogynemírom.

***

APAAmagyarirodalomnakegyidőbenapahiányastb.volt.

Amiegymarhaság.De:Asperger–Parkinson–Alzheimer.Nemakarom,hogyAPA!Megismerni,olvasnistb.Kitudja,mikettudnékmegmagamról.Festőketinkább!

***

Hogyénveledbeszélgetni?Hozzádstb.?Magamvégtelenidőkönátnémavagyokésmagam.Betegségemrevalamit:erresemadomidőm.Akkorrád?Nemvagymadárkám,Főmedvémetc.ANagyTematizálatlanviszontlehetszígy.Része.

***

Bármennyireértekisvalamihez,otttömege,amiheznem.Éshaezkölcsönöshatásrendszere?

***

Nem„gyengevagyok”.Deakarnise.

***

Akarniis.

***

SzépErnő:„Fáradtvagyok,nincskedvem,magamrólnembeszélek.”(Másrólse.Haha!Jóvicc!!!)

***

Holahatár?Mikorakezdetazegyetlenbiztoshatár.DeHérakleitoszakkorhogyan?Nemhatárrahatárrahatárvele/nálaminden?Hasemmisincskétszer.

94 tiszatáj

„ Érdekesez?Arózsa:arózsa=arózsa.Ahatár…Stb.

***

Ahatárastb.

***

Pontvers

Afeszesforma.Adja.Mit.Adva.Nemhogymitad.Advaad.

***

Egyverskötettervezettmottója:

Seholnemjárok:túlszélesárok.(!!!)

Funkcionálegypontvers‐rész.

***

Azírásmenne.Akarásanemmegy.

***

HaKleeláthatóváteszialáthatatlant,N.N.Á.amondhatat‐lanhelyettanehezenmondhatónakamondásátkéri,én?

Mondhatatlannáteszemamondhatót.Vagymásrelációban,ez.

***

Menekülésatematizálatlanba?Nemmegy.Mertakkormárezistematizáltság.

***

Ennyireeleve‐lennie‐kellatisztatematizálatlannak?Alegnagyobbtematizálatlan:írok,mertúgyérzem,

kell,ésakkorírok,éselemi,hogyNEM!Ezigazitematizálat‐lan.Bedaráljaelemeit,sebbenneménvagyokacselekvő.

***

Könyveim,nézegetésük…Páríróikapcsolat…Még–bárrettegekérte–Madárkánkis…Kutyánk…Főmedvémék,persze…Feleségem…Alakás…Lehetneegyboldogéletem.Ésakkornincs.Rettegés–minimum–szervezetembelsőárulásától,

működésétől.

***

2013. december 95

„Apontversbenatematizálatlanteremtődikmeganem

szokványosszerkesztődésáltal.Apontversabbólalakulki,hogyalakul.Sőt,ezapontvers.Mintazenekb.

***

Nepanaszoljamamagányt.Haazajóépp,hogymegtudoklennimagányosan.Mertélek.

***

Megyekolvasgatni.CsüggesztőegyrettenetesSimenon‐fordítás.Ilyenmégvanma?Sközbenagyondicsérik.

LéleküdvegyVillányiLászló‐kötet.AzÁmulat.Ámulatos,ahogyaszerelmiboldogságszövedékébe,áramaibabelefonódhat,beleéreződhetazéletsokszenvedéseis,meghaladva,deáhítattalőrizve,és–joggaldíjnyerteskönyv!–ahihetetlenegység:lágyságéésszókimondásé,szerkezettudatos‐kemény,álomszerű‐határnélkülistb.egysége.Jóolvasni!Naná,szünete‐leksajátgyötrődéseimmel.Irodalom,elemiüdvöd,hasznod,áldó.

Függelék

Idejegyezgetem,amiérteztösszesítenikezd‐

tem,amaiakat…aztániránymás„vizek”,ahuszadikszázadma‐gyarirodalma.

***

Írtamhát,így,ma:Kváziaforizma:Akülönbségeknemismin‐

digmagukbanadolgokbanvannak,deértékelésükben.Ben‐nünkvanez.

Azenelátványosanhozzalétremagát,mertnemlátvány.

Afestettképstb.szerencsés,mertfogalmunkszerintiis.Hah!

Azíráskülönszerencséjecsak,hafogalmintúli,szavakontúli.Igaz,ezalegcsodásabbNagyTematizálatlan,akkor.

***

96 tiszatáj

„ Előadókéntnekemsohasemminemjutnaeszembe.Nincs

tudásom,inkábbtudásképességem.Anévelőketfelejtemstb.De:hogysohanemjutnaazeszembesemmi,ezneméppalegnagyobbjó?Mikoravilágbanagyorsabb,atökéletesebb,atöbb,azörökebb,amúlóbb–ezisegyfajta„örök”‐ség–alegeszményibb?Ezaz,Öcsi!Haáltalábannemjutsemmiazeszedbe,kevés.Sohanejusson.

Majd:nemleszel,akineksoha.

***

Kiasemmittudod,gazdag,végzett,hatalmas…idézemkb.Kosztolányit,ahogyCsáthhozszól.ÉsKosztolányi,mindengyarló‐ságaellenére,ezekkelazelemit‐közérthetően‐cáfolhatatlanhelyeivelalegnagyobb.SzépErnőa„pesszim”–sszépcsodája–felmutatásával,Kosztolányi:ezzelakétlegnagyobbam.HátazEstikérdés?J.A.?Hagyom.

***

Nemírtamezt?Gyerekkoromótajátszottam.5‐6évtizedenáthatalmasházibajnokságokat,végülcsakegyedülis.Abbahagytam.NagyTematizálatlan:ahogynemisgondolokabajnokságokra.Melyekéjjel‐nappal–!!!–zsongtakfejembenszereplőikkel,eredményeikkel.Smostnemaz,hogy„miez”,kérdemFüstMilánnal.

Dehogyvelemmitörténik?Senkirá/rámnemkérdez.Kilátengem???Kibírlátni?Öcsi,ember,hé,mitörténtveled?Megfogszhalnihamarost?Vagynekedmárminden–élet?!

***

Egyszerrekétestevan,ígyWeöres,ésmindkettőcsakfestvevan.Ld.elemezésemetvalahol.Harmadikazigazi.Nem,Weöresnagyúr!Azazigazi,hogykettővan,festve,afeloldásmárnemazigazi.Nemavilág,már.Hm‐hm.

***

Azemlék/ezésalegrosszabbtematizálás.Mertvalamivégrenyugtonlenne,deminemhagyjuk.Versbe:

Valamimeglehetnebékén,deminemhagyjuk.Mertminemlehetünkmegbékén,ésnekünkminden:

mivagyunk.

2013. december 97

„***

Mindenkülönmegvitatáshelyett:AValamiúgyValami,AhogyValamiValami.ATandoriúgyTandori,ahogyTandoriTandori.Valami=egyirodalmihelyneve,kisváltozt.

***

Párbeszéd:

–Ijesztő.–Igen.Olyasztó.

***

Olyasztómű–ezszisztémalehetkiadó,lapstb.

***

Ld.APA–Miis?Azelőbbmégtudtam,hogynemakaroksemmit!De…

Énisalogikamentsvárábamenekülök.

***

Asemmiféle‐versformába/semmiféleéletnemfér.Semmilyenéletformába…Nem?Deakkormitbeszélünk?

***

NAGYONNEMAKARNÉKMÁRSZÓLNI.EZORDÍT,UGYE?

***

Panaszlod,nemértenekmeg.Nemishagyod.Ezthallom.Erreén:SzépErnőmárhagyná,aztánőtse.Ésperszemit,holmit.

***

Írtammártalán:Nemjárok,sehovanemjárok.Nemaz,hogysehova.Mondom:nemjárok.Delassanértitekmeg.

***

98 tiszatáj

„ Közelebbről:miatematizálatlan?Hacsaknézemavilágegészét?Harészletekkelbajlódomcsakhelyette?Arész‐egészjátékkevés.Arelációkadjákatematizálatlant.

Pl.egyvers,pontversem:csupatematika.Mégis,haaszerkezetafontos,haazegyüttes,azsugall,vantematizálatlan.Alegnagyobbmagyarversnek–Estikérdés–isvantematizáltjaéstematizálatlanja.

ANagyTematizálatlan=atematikákellenérelétrejövő.Ésnemügyeskedés,hogynemmondom,„létrejövőmi.”

Nemügy,nemügyesség,nemteltség,nemüresség.Becketttematizálatlanságoksokasága.Dehaúgynézem,ahíresC.hercegnőis,mégMityaisaKaramazovokból,pedigezzelsokatmondtam.EllenbenCamusfőhőse,Mersaultasokapródolgával?Azidegenségeatematizálatlanja!Haeztvalaholunják,sinkábbneírjamörökké:rendben,hátakkornemérdekliőketatémakör.Merthogymonotona„mindigugyanaz”?Aszépség,aszerelemismindig„ugyanaz”,ésmégisnagyonsokkell–márhaegyáltalán!‐,hogyeléglegyen.

***

Sokszormadárkámseszeretimár,haírok.Székemmel,gépemmelnemvagyokahorizontján.De:asokfeljegyzés,jó,megtettem;ontván,rontván

összeírnibelőlükvalamit,jó,ezarendje;mégsemezarendje!Hitványöntvény!Tönkkény.Mertérzem,minderősebben,nemakarom!Tematizálatlanmaradvalami,hanemíromössze„őket”.Satematizálatlanmárvégzetesenjobbanvonz!!!Ezahelyzet.

***

Írtam:

Kishelyzetünkbehogyférneanagyhelyzet.Ezanagyhelyzet.

Sezakoanegyhaikuis.Tematizálod?Tematizálatlanodavalótéma!

***

Témaavaló?Hatematizálatlan!Ezvaló…

2013. december 99

„(Sidenemjöhet,hogy„téma”.)

***

Ezennelbúcsúzom.Máraz.Ígylegalábbviccnek.Dehátnemisolymindegy?

Atémakör(se)legyenkövetkezetes.Ökörseö‐rökletes.Lenne,bárnemértelmes,könyörületes.

Igen,yes,yes.Ökörseörökletes.Lennekönyörületes.Smégez:

Elnefeledjük:Kb.idézem:Tündérváltozatokszínhelyeavilág.

Tündérvándorlatok,vándortündérletek,mundérlatok.Hérakleitosziezek,prométheusziazok,tűzhelyek,tűzhelyzetek,vízhelyek,vízhelyzetek.Kétszernemugyanaz,halánggyullad,úgyse.Kétszernemugyanaz,zsák,hafoltja,úgyse.Amiijedelmes,mindigolyadalmas,amiilyedelmes,nemfolytonmundérlatos,nemfojtóntündérletes,közhelye‐hatalmas.Víz,hérakleitosziközhely,hűvös‐tűz‐hely!Tűz…afrancegyemeg,mígeztskribáltam,

elfelejtettem,Karinthy,hogyasparheltonforróaplatni,nemoltottamelagázt.Szerencsérecsakaligértemhozzá,deakkoris!Ld.Weöres:apapírpőrénmaradtrésze.

Tematizálatlan,témavagyavvalis,haszunnyad,mikatlan,ha–láva–kiforris.Tündér‐mundér‐pőrületenEljönazmúltkoris.

***

ÉSISM.:NEMAKARNÉMTÖBBÉ.

***

100 tiszatáj

„ így,csöndesen

újra:iszonyodvadiszkréten,hamagambanézek,

spersze,nemláthatvaegészet,

de–attól,amitől–áthatva:semmitnemáhítva,

dekínnalleszorítva–haazigazatkellmondanom–aztmondhatom,

snemiskellnagyonerőltetni

akérdést,hagyjukazagyon‐

köntörfalazást:ezennyi:eztmondhatom,hakérdezik,inkábbakarok‐emégírni,

vagyaztgondolom–jaj,mennyitírtam,lehetnézni,ottkeresgélni,létezhessekcsakabban,seztittazoknakajánlom,akikeztteszik!Nem,inkábbnemakaróntöbbéírnit!SnemmintBeckettnélKrapp,nekemmégama‐nekem‐lehető‐mindenekbeugranak,eszembejutnak,denem:igen,nembírva,csöndesiszony,hogynekemmég…írni…nem,nemakarokírva.Többémárnemakaromírva.

***

Ésahogymaispl.ottülökverébkénkalkonyánálőmellette,nézemőt,aPicit,nézegetekasztalaalólpárkönyvet–apapírokéskötetektömegé‐ből,talánOttliktól,hogyBuda,vagyisróla‐,azottrendszeresítettjegyzőfüzetbeazottbefülkapcsoltgolyóstollalbeíromnehézkesenaleg‐szokványosabb,legtematizálatlanabbkérést:azittelébbfelsoroltakragondolva:„Istenem,óvjminket.”

Ezakkormegvanírva,nemkellösszegezninapranap,nemkellkülönmegírni.Egykérdésselkevesebb.Amajdnemutolsótematizálatlanez–azutolsótnemtudjuk‐:egykérdésselke‐

vesebb.Azutolsónálmársemmikérdés.Mertéppkettesbenvagyunk,aztmondomneki:„Aludjjól,Pici.”Főmedvémfejét

megsimogatom,sokmedve‐és‐madárfotótmegnézek,ittisadódik15‐20simítás,aztánjön…

2013. december 101

„Hallottamaminap:öregkorihibbanásjele,hogymenekülneazemberavízszin‐

testesthelyzetből.Denem,nem,mondogatommagamban,ahogyalacsonyfekhe‐lyemenelaludnipróbálok,örülj,hogymagadlehetsz,senkivelnemösszezárva,ma‐gadszeretteiddel,mikormelyszereposztásban,és…

„Istenem,óvjminket…halehet.”

TovábbAKis…

EközbevetésutánjöjjönaténylegesKisTematizálatlan.Ld.Pilinszky,hogy–kb.–ezérttanultamjárni,ezekértaké‐sei,keserűléptekért.Pontosítandó.

***

Beugrikegyszóviccarémes„pontosítás”szóra.

Pontosituált.Mertnemrémesez,mindig?SzépErnőis

milyenhenyéneklátszó,nempontosított–denemispontosítandó–központozássalstb.írt.Naésakkor?

***

Postásomhathétbetegszabadságután:új‐ra.Mindigviccelődünk.

Aludtam,csengetésefelébresztett.Arra,hogyegyviccemetvégképp–?!–megoldottam.Elismeséltemneki.András,emlékszelarramég,mivoltaz,hogy:„Mitjelentaz,ott?”Nememlékezettklasszikusviccemre.„Azt,hogyottbasszákmeg.De…mostmegvanajobbváltozat.”–„???”–„Mitjelentviszontaz,hogyottbasszákmeg?”kérdem.–„???”–„Mindent”,hangzikválaszom.

***

MivelegyDOLGIc.folyóirat–egykiadólapja–példányáthozza,eltöprengeka…dolgon.Errejutok:

ADOLGIúgyDOLGI,ahogyaDOLGIDOLGI.ATandoriúgyTandori,ahogyTandoriTandori.

Erreafajtalogikaialapjátékraalegkevésbévevőajóitteni.

***

102 tiszatáj

„ Nemvéletlen,hogyanaprakészérdeklődésűMészölyMiklóshozza

felazügypéldáját‐elvétegyikkiválóesszékötetében.Mészölyazegzisztencializmusbólkicsitkimenta„nemzet,emberiség”felé,denagy,gazdagörökségünkazéletművénekefilozófiairésze.

***

Alaphelyzetem–shanemmondtamvolna:figyeljükmeg,mitőrzökmegakudarcos„Nagy”‐ból–,hogynem…

…akarok?Nemakarok?Nem.Senkivelsincsmit.Találkozni/nem,érintkezni/nem,beszélgetni/nemstb.Tehátnem„nemakarok”.Nincsmit!!!Mekkorakülönbség.

***

Külsőtnemtartok.Demárkülsőmsemtartengem.Mindenfizikai:külső.Nyolcfogamhagyottel,törtbelém,bármelyikakárhalálosanisbelobbanhat…járninembírokszintesehogy…dehátezatejárásod,mostmár,mondomkafkásan.Egyöregemberé.Fejemhatféleképpfáj,shamészhatása,azamészazerekbenlehet.Rémeserejűaszeszélyesenjelentkezőszorítás.Sérvkezdeményemvan,2kilónáltöbbetnem„cipelhetek”ezértse,deeleveolyangyengevagyok,hogy500méterjárás,1,2kmóraátlaggal,ésverítékezvelihegnémkivalahogy1ésfélóraalatt.Mindenkezdeményhezgyengevagyok.Azíráshozis,fizikailag.Pszichofizikailag.10‐12ízületifájás.Afogaktólisimmár?Egyetlenpercemetnembírom–nemnemakarom!–érintkezésrefordítani,verébkémetésFőmedvéméketleszámítva.Elképzelhetetlen,hogy„időpontramenjek”.Rongyaimonkívülbármiakceptálhatóruhátöltsek,orvoshozpl.Avégsőkigkockáztatok.Csakannyitkérek:semmivéleménytnemkérek!Énsetudom,milesz.

***

Váromennekisittavégét.Nekelljenmárírnom!NEEE!

***

Na.Haiszomféldecipirosbort,annyitse,megintegyilyet,megint…minthavégigjárnámBécsemet.Istenóvjon.Sohanemmegyeksehova.Nemszólva:egybuszalacsonylépcsőjérőlcsaklemásznitudok,villamosrafelalig,vonatravégképpnem.Valamikvégetérnek.Csakmaradnaígy.

***

Megiszomezeketaféldecivörösborokat,ésottvagyok,kedvszerint,Bécsbenpl.akedvesutcáimban.Deezritkaeset.Seholsemakarokottlenni.Itthonakaroklenni,madárkámmal.

2013. december 103

„Akártyárólírtamazeldobott–deideiktatott–NagyTematizálatlanban.

***

Mivanmég?Nemcsakmondaninemakarokmagamrólsenkineksemmit,devéleményemsincssenkiről.Azmár,legjobbesetben,azeseményekáltalkivankényszerítve.Nekemaztáneleveugyannemvolna!

***

Nemaz,hogybárkire‐bármireisakarnék–senkire,semmireneakarnék–gondolni.Hanemakkornemtudokmásragondolni,pl.helyette!Mindenelfogjaahelyet.

Aminek‐a‐helyét,pláne,szerintem!

***

„Csakegypercetsetudoksenkinekseadni”:kimondvaeztúldurva.Közbenpedigsokkalelemibb,abszolútabb.

***

Eszményiérintkezés.Nekem:akáreszmeiis.Példa.„Mondja,mondjaamagáét.Énmeg:nemmondom,nemmondomamagamét.Amagamétse,sőt,se,azegész.”Több,mintnéma.

***

Mármost,hanemmondtamvolna,Schwittersmondta,csináltastb.ezeketazabszurdragozásokatetc.Közben…jóég!

Könnyekigmegvagyokrökönyödve,micsodaöndicséretekreragadtattamagát.Igazavolt,énmégsemteszem.

***

Mimaradhatmegazeldobott–báritt,leégetésemreépp,közölt–részből?

Rájössz,Olvasóm.AzAPA…–Aláthatóésláthatatlan,jó,apontverseketmajd

elemeznemkéne…denemakarokírni.Ésbeszélnisesokkaljobb,mintírni.Detelefononmégelmondanám.Szerkesztőmnekpl.Üdv,jószerkesztőm.Persze,hogydolgozunkmég.Persze,hogyrájössz,Olvasóm–nembírokírnitovább!‐,mitmentenékátide…Jólkelld.u.asemmi.

Spersze,hogyleülökPici,verébkémmellé,feljegyzemamai……„Istenem,halehet,óvjálminket”‐et.Szeretteimetmind.Deeza

rohanás,haapascaliakadályokatfélresöpröm,hanemis,utam,csakisaszakadékbavezethet.

Apusztuláslenyomorodott,teljes,megválthatatlan(miaz?)magányába.Ezértleszminden.Ezértlesz‐volt.Schwitters,Diebenkorn,Klee,Feiningerstb.mindasemmiben.Csakazérthetetlenöngyilkos,csodásmediterrán‐orosz,

104 tiszatáj

„ négy‐gyermekes‐apa,anegyvenvalahányévesNicolasdeStaëlöngyilkosságamarad:telikolorittitok.

***

NEEEM!NEM!!NEEM!!!

***

De–plusz–képzeljük:

NEMBÍROKÍRNI‐AKARNI,SŐT!

Erreegészegzisztencialitásommalrábólintok,(ld.J.A.kancsítkb.),helyes,csaklehessennem!!!

Dekb.ugyanígy:olvasnisincsérkezésem.Gépelni,véglegesíteni:belőlembármit:nincsérkezésem.Holottittvanminden.Schwittersrőlis,Feiningerrőlispl.,mennyimindentírhatnék.Akáratematizáltegzisztencialitásukról(!!)ismimindenvanmárismereteim„tárában”,ebbenaz…igen,akár…egzisztencialitásban.Deegyáltalánnembírokígyírniakarni!Nem.Ezelemi.Tudomőket.Ésnem.Egzisztencialitásésbennem/velem?Mimás.Némaság.Nyilatkozás:semmi!„Miértkellene.”(Ottlik)

*

De–nevetséges!többrőlvanszó!–semmi„nem”.Odaülökmadárkámhoz,őmatársas,tenyerembemászik,sérültlábátisjóltartjaígy.Érintkezünk:körmömstb.Türelmetlenebblesz,rendben,eljövök.Nézematv‐benafantasztikusbécsierdőket.Mostkicsitottélek.Békevan.Mindennapnaktriplánörülnikell!

2013. december 105

„SZABÓMARCELL

„A lecsengést még itt sem szívesen csinálom” TANDORIDEZSŐ:AFORIZ‐DIÓ–AFORIZ‐MÁK

ATandori‐olvasásnagyésbanálisigazsága,hogykomolybe‐fogadói erőfeszítés nélkül az életműnek nemcsak finom el‐mozdulásai, de legszubverzívabb kísérletei is csak szórvá‐nyosanérthetőkmeg.Azazolvasó,akiotthonosankívánmo‐zogni ebben a világban,már csupán az életműmennyiségeokán is, hosszú évek stúdiumára számíthat. MindenesetreműésbefogadóviszonyátTandorinálközkeletűelképzelésabirkózás, a harc, vagy az áldozathozatal trópusaival leírni.Többekközöttazért,mertezalassan50éveépülőéletműaTöredékHamletnek kötet óta jószerével minden, a kortársmagyar irodalomban létező hagyományt, formakultúrát,technikátésesztétikaiszabálytkikezdettvagyérvénytelení‐tett. Jobbanmondvaolyanpáratlanújítóerővelnyúlta leg‐különbözőbb irodalmi formákhoz (és valljuk be, nagyjábólmindenhezhozzányúlt),hogyvégülelfogytakkörülötteazonviszonyításipontok, amelyekmegléte,méghanegatívmeg‐határozások és szembeállítások révén is, de besorolhatóvátette egy tágabb irodalmi közegbe. És ekkor még rajzairól,vers‐képeiről, életművének egy jelentős szeletéről szót semejtettünk.

Tandorihatásaamaimagyarirodalomrazavartkeltaha‐tás szó jelentésében. Ennek az öntörvényű és kivételesengazdag életműnek nem lehet kijelölhető, leszűkített hatása,szerteágazó érintkezési útjai miatt inkább befolyása van,mintsem hatása. Miközben ő maga a saját nyelvét ért be‐nyomások folyamatos felfejtésében és megírásában haladelőre.Líraiönértésénekvégletesenszabálytalanmódjamiattnemlehetnekfolytatói,rosszabbesetbenepigonjaisem,kor‐társai között is egyfajta margón találja magát, amely egykülönutasvilágmagányosságaéslégürestere,éspontosabbmegértéséhez már az irodalom szociológiai vizsgálatára isszükségvolna.AutonómiájáhozegyedülTolnaiOttó(esetlegJuhászFerenc) írásművészetemérhető,ugyanakkorazélet‐

ScolarKiadóBudapest,2012

152oldal,2475Ft

106 tiszatáj

„ mű építésének kérlelhetetlen és megalomán módozatain túl radikálisan másfajta poétikabontakozikkikettőjüknél.MiközbenTolnaiműveibizonyosértelembenafolyamatosújrafo‐galmazás,azelmélyítés,haúgyteszik,atárgyhiánytalankisajátításátveszikcélba,Tandorimozgásaeközbenegyfolytonelhajló,decentralizált,felületiésportyázóterületfoglalásrévénjut el az írás‐életbirtokbavételéhez.Az ehelyütt elkerülhetetlenül sarkos és leegyszerűsítőkülönbségtételt muszáj kiegészítenünk annyival, hogy mindkét poétika egyfajtamániákustematikai–vagyismagánmitológiai–rögzítettségrévén teljesedikki,amelynek finomkór‐rajzához hozzátartozik poétikai alkatuk alapvető különbsége. Kellő homályossággal úgy ismegfogalmazhatnánk,hogyamiakifejezéséletművönátívelőalakzataitilleti:Tolnaihűséges,mígTandorihűtlenalkat.Utóbbikiüresítőésreanimálómunkájánakjelentőségemégnehe‐zenbelátható:többekközötteztvittevéghezaszonettformán(amegrendítőHekatomba,Szo‐nettfos,ésjegyzetek‐ben),vagyahuszadikszázadimagyarirodalomvakfoltjának,azavantgárdésneoavantgárdhagyományhűlthelyénfelépítettpéldátlanulmerészKopparKöldüs‐ben.

Egyilyen,méglezáratlanéletműfelőlproblémásfelmérniannakazavarnakamibenlétét,amelyazolvasóta2012‐esAforiz‐dió–aforiz‐mákkötetalcíménekolvasásakorelfogja.Mifélemonumentálisösszegzésreutalhategyilyenkorszakmegjelölés(1961–2012)feltüntetése?Deekkormiféleszelekcióvolnaaz,amelyképesegyköztudottanjegyzetelőalkotó51évébőlegykarcsú, 150oldalas gyűjteményt létrehozni?Ugyanakkor, azAforiz‐dió–aforiz‐mák kötetbenpontosankivehetőazeffélekategóriákmegtagadásátcélzótörekvés,amelyfeloldjaműésge‐nezis,alkotóésmegalkotottberögzültértelmezéseit.Innenlátniráazalcímtotalizálógesztusamögöttiazonszándékrais,amelysajátállításáttörliel.AtotalizálásTandorikötetébenazazo‐nosságakarása,amelykitöltiegytetszőlegesfogalomkereteitésmegszüntetihatár(forma)éstartalom(deficit)különbségeit.Egészenpontosan:„Életembecsakéletemfér.”(25.).

Tandori,minthaegyedülaműfogalmáthagytavolnameg,hanemisérintetlenül,devi‐szonylag kivételezettnek. Olyan egyszerű, de nehezenmegragadható dolgot kell érteni ez‐alatt,mintazegyesszövegekviszonyátsajáthelyükhözazéletműben.Vagymégvulgárisab‐ban: szöveg és cím viszonyát, az általuk kijelölt irodalmi teret, amely az olvasás folyamánmegnyílik és lezárul. A lezárultság és befejezetlenség problémája, a megszakítatlan írás‐olvasás‐tevékenységmegvalósításarégótavisszatérőkérdéseennekaköltészetnek(amot‐tókEgymásmelléótabizonyosan).EnnyibenazAforiz‐dió–aforiz‐mákkötetproblémafelve‐tése kivételesen magányos gesztus a magyar irodalomban. Olyasvalamit céloz meg, amitFrancisPongeúgyírtle,mintajegyzeteipublikálását.Deajegyzetittnemaműkinembon‐tottállapotárautal,hanemegyolyanirányra,amelyegyszerrehangsúlyozzaaz íráscselek‐vés‐jellegét, az irodalommegismerő‐szerepét, ésmindkettő, elsőre atavisztikuskarakteréntúl, egymélyen avantgárd irodalomértést. Tandorinálmindez a társadalom egy személyesmikrotérresoványodásávalegyüttvanjelen.Ennekszerves,már‐márlélegzőformájáttaláljamegazaforizmában.

De az az aforzima volna ez, amelyet a hagyományos elgondolás főképp a lichtensteinivagyafranciamoralistákértelmébenképzelel?Egyvégtelenülpontos,lehatároltésbefeje‐zettnyelviképződményrőlvanszó,Baudrillardkifejezésévelaforma„legteljesebbzsírtalaní‐tásáról”. A csiszoltság, a nyelvi precizitás Tandorinál egyenesen vezet a fragmentumhoz,amelynemakifejezéspontosságátkezdiki,hanemakönyvnagyszerkezetéreleszhatással.Anémetromantikaörökségéttudatosanradikalizálva,régitalányaezahuszadikszázadiiro‐dalomnak–legfőképpenafranciának:Cioran,Jabès,vagyaLacoue‐Labarthe/Nancyszerző‐

2013. december 107

„párosalapvetőműveebbenatárgyban,aL’absolulittéraire–,amelyafragmentum‐formade‐centralizáltszerkezeténbelülavégletekigkomponálttöredékegyediségétállítjaelő.Aterje‐delmimeghatározottságon túl látszólag nem fűzi egybe semmi a két formát. Tandorinál isnehézeldönteni,mikorcsapátegymásbaaforizmaésfragmentum,defőképpakötetszervesrészét képezőbelsőkommentárokmiattpontosság és elhallgatás a legtöbbszörkiegészítikegymást:„Nemlehettömören‐jólmegfogalmazni:/–Énmindenbenszépet látok./–Miértírtálakkormindenrőlannyirútságot?/–Mertfélrenéztemmindenesetben./(Kikénefeje‐ződniapoénnak:hogymindentrútnakláttamvolna,persze,demindentőlfélrenéztem.Nem/megy,még.)”(91.).

Azújkötetaforizmái,a fentebbemlítettcselekvőésmegismerő igénymellett,az iroda‐lomtól való távolságukban határozzák meg magukat. Az aforizma határműfaj lesz, amelyugyanmárkifejezés,deazirodalomműfajimargójafelőlszól:„Igaz‐e,találgass:/Aziroda‐lom nem tud többé annyira érdekelni, hogy az életemből kimozduljak érte/miatta.”(23.)Szinténazaforizmáról,annakszerkezetisajátosságairólmondjaGeorgesPerros,hogy„ösz‐szeférhetetlenakáregykavics”,amelyannyibankapcsolódikTandoriigyekezetéhez,hogyaforma zártsága itt egyfajta egzisztenciális elzárkózásra rímel. „A társas emberi dolgokbólcsak amagányravagyokalkalmas”(16.).Ugyanakkorne csupána forma‐metaforakereteinbelülképzeljükeleztazelzárkózást.Azaforzima,ahogyanaztakötettöbbszörnyilvánvalóváteszi,aTöredékHamletnekkoan‐formájáhozálllegközelebb,annaksajátosleszármazásakéntkell elképzelnünk. Mindkét változat, a koan és az aforizma, egy személyes, egzisztenciálisigazságmentén,ésmérlegénmérettetikmeg,amelynekmibenlétérőlegyhosszabbésalapo‐sabbelemzésnekkellmajdszámotadnia.

Úgyisfogalmazhatnánk,hogyTandorinálazegzisztenciaformaiigazságárólvanszó.En‐nekbelátásaazonbanújbólakötetfinomszerkezetéreésstrukturálisgazdagságárahívjafelafigyelmet,amelyéppenazértolyannyirabravúros,mertegyalapvetőenaszkétikuséslemon‐dóetika‐esztétikánkeresztülérielcsúcspontjait.Ehelyüttcsakgyors látképétadhatjukan‐nak,mitisjelent,jelenthetTandorinálezazelmélyültforma‐etika.

Utalegyrésztéletésirodalomfelnemoldhatókülönállására:”MárazEvidenciákbanisle‐írtam,csakmégnemilyenirodalom‐távolból(egzisztenciaközelből,ld.EgzisztenciaésLitera‐túra)”(135.),továbbáezenrelációban,azaforizmakitüntetetthelyzetére,amennyibenazeg‐zisztenciaközelébeférkőzhet:„azaforizmatizmusismindigéletmagyarázat”(130.).Deleír‐hatóáltalaanyelvhez,sőtaszintaxishozkötődőkísérletezésis,annakasszimetrikusújraépí‐tése, egyfajta költői pliage, hajtogatás: „Aki velem tart / elnyeri vesztét. Némely irodalmiforma:/aszéplelkekhülyékhozzá,/ahülyékmegnemelégszéplelkek”(57.).legvégülaparexcellence lehetőség magára az aforizmára: „Mi az, hogy egzisztencialista? Ugyanaz, mintbárkimás,csaksokkaltöbbetbeszélróla.”Devégsősoronmégiscsaklehetőségéskezdetek‐tőljelenlevőimperatívuszanyelvmikroszkopikusátfésülésére.

AzAforiz‐dió–aforiz‐mákfontos könyve egy, talán itthonnem is létező, lírai‐bölcseletihagyománynak, ésmeghatározóműveakortársmagyarköltészetmetadiskurzív vonulatá‐nak,ha,ismétlem,egyátalánbeszélhetünkilyesmiről.Magányos,egyedülállóésnagyszabásúvalami.Végtelenülgazdag,rafináltésmélykönyv,amelynekazutolsó20–30oldalamegrázóerővelképeshatni.Amaimagyarköltészetbensenkinemtudjaolyannyiratisztánésélesen,annyirakívülről ésmégisnehezen felejthető szeretettel nézni saját irodalmihagyományát,mintTandoriDezső.Azújkötetegynagylíranemszűnőremeklése.

mérlegen

JANKÓSZÉPYVETTE

Mogyorónyelv, hóbeszéd

DEMÉNYPÉTER:HÓBUCKAHUGÓAMÓKUSOKNÁLEgykomolyarccalmancsocskáittördelővörösmókusésegylógómurokorra ellenére ismosolygós, pirospozsgás hóem‐bertekintránksokatsejtetőenDeményPéterHóbuckaHugóamókusoknál című meseregénykéjének címlapjáról. Talánegyfaodúkereknyílásábanállnak,taláncsakvéletlenszínesmintázatokőkegy tarka avarszőnyegengurulóhógolyó fel‐színén.Mindenesetrebefelecsalogatnakebbeafinommintá‐zatú ékszerdobozra emlékeztető könyvecskébe, valósággalhívogatnak,hogybenézzünkaKeszegÁgnesminiatűrilluszt‐rációinmegelevenedőmókusvilágodúiba,shogytovábbgu‐rítsuk azt az eltévedt hógolyót, amíg hóbuckányi mesévénemgömbölyödikegynyárbanrekedthóemberről.

A címszereplő öntudatos hóembersége ellenére nem ti‐pikustéliszezonmesétrejtezamakkos‐leveleskönyvborító,ésbárakolozsváriKoinóniakönyvkiadó2011‐eskarácsonyiújdonságaiközött jelentmeg,évszakokonátívelő történetaHóbuckaHugóé.Természetesen,tesszükhozzá,hiszmáskénthogyisjöhetettvolnalétreezatalálkozás,hogyanszövődhe‐tettvolnabarátságatéliálmot(jóllehet,avatottmókusológu‐sokszerint,nemvalódit)alvómókuskölyökvalamintaHóésHideg Birodalmából csak telente kimozduló, gyermeklelkű,kortalan külsejű hóember között? Tél és nyár, hóemberségés az embereket kritikusan szemlélőmókusság között nemkibékíthetetlenek az ellentétek. A hőmérsékletkülönbségetbeépítetttermosztáttal,avérmérséklet‐ésvilágnézetbeliel‐lentéteketpedigleleményesintra‐interlingváliskommuniká‐cióvalenyhítikelátszatraegynyelvetbeszélő,ámvalójábankülönböző idiómáik rágcsáló‐ és hóterminológiájába gye‐pesedetthősök.„Hogyhősök?”–kukacoskodhatnánkközbe,amennyibenazinterpretációsgyümölcs‐metaforikát(melyaművet, mint gyümölcsöt tételezi az azt majszoló olvasó‐fogyasztóésakritikus‐kukacszámára,kiaztcsakfúrvaeszi,sközbenbele‐belerondít)isszeretnénkjátékbahozni.Semaklasszikus varázsmese‐figurák, sem az újmódi szuperhősök

KoinóniaKiadóKolozsvár,2011

344oldal,1600Ft

2013. december 109

„kalandor lelkületét nemigen örökölték főszereplőink. Inkább afféle sodródó, csetlő‐botló,posztbeckettiánusanti‐mesehősökők,egyelmókusított‐havasítottStanésPanpáros,akiken– szégyen, nem szégyen az izgulni, kacarászni, tapsikolni vágyó mainstream‐meseolvasókelőtt–bizonyerőtvesza„szörnyűunalom”.Akikazötödikfejezetbenolvasóiknakhátatfor‐dítvacsakvárnak‐várakoznak,mígkétfejezettelkésőbbmegnemérkezikGodota„mester”e‐mailje, amegváltás ígérete. A kedvező végkifejletért vagy legalábbis cselekményszerűsé‐gért drukkolók nagymegkönnyebbülésére Hugó ésMarci nem reked örökre az illúziótlannyárban,hanemérzelmesbúcsútvehetegymástól,talánnemisörökre.

TovábbikukacosfúráshelyettazonbanharapjunkbeleDeményPéter(ésKeszegÁgnes)fantáziájánakezoológiaiéshóantropológiaiismereteinketalaposanfelülírógyümölcsébe.Azelső soroktól kezdve a nyelvi kreativitás buckáitmásszuk.A beszélő és alliterálónevek (acímszereplőnkívülMakkMarciésszülei:MelániaésMiklós,akéteserkölcsűRügyesRenáta,deamókusállammaga:aRoppantóRespublika,valamintMakkMelániaotthona:aTerebé‐lyesTölgy,ésmunkahelye:aGörbeGesztenyeisilyetvisel,sőt,megkockáztatom,hogyasu‐nyiRőtfülűuraságisRezsőkéntrögzülabetűrímektőlelkényeztetettolvasókemlékezetébenDezsőhelyett),ahó‐ésmókusnyelvleleményes,önmagánsokszortúlmutató,ámmindigto‐leráns ütköztetése, közhelyes (ember)frázisaink, kiszólásaink, sőt, imáinkhóbeszédre,mo‐gyoró‐vagybikkmakknyelvrefordításanemcsakagyerek‐hanemafelnőttközönségszámá‐raisélvezetessétesziazegyüttolvasást.Hiszazegyüttolvasásittszinteaszövegbekódolta‐tott.Arészletgazdagképvilágésanyelvikidolgozottságálcájamögülacselekményrenyelvetöltő szöveg egyaránt közelebb‐ és összehajolásra csábít a könyv fölött. Ezek amelyikünk‐kacagott‐fel‐rajta‐előbb‐poénok és melyikünk‐szúrta‐ki‐gyorsabban‐képrészletek egyedülolvasgatva sokkal kevésbé izgalmasak, összekacsintós társasjátékként viszont kinyílnak,életrekelnek,nyomothagynakaretinán,nevetőráncokatazarcon,kérdőjeleketazagyban.Játékosan irányítják figyelmünket sajátperspektívánk, tanultkonvencióinkviszonylagossá‐gára, kimozdíthatóságára.HóbuckaHugómeséje, amesékposzt‐arkhimédeszi rutinfogásátalkalmazvakeresegykülső„pontot”,azazhóbuckát,hogyonnankimozdítsaadottnakvéltvi‐lágunkatahelyéből.Nemazönállóéletetélő,ábrándozó,nyújtózkodó,barátkozó,unatkozó,sírva fakadó, zenéthallgató, imádkozó, e‐mailezőhóemberamesés illúzió, az ábrándezekszerint, hanem az emberek fantáziátlan világa, melyben a hóemberek nemmozdulhatnakmeg,mókusoknemélhetnekcivilizálttársadalomban,ahónemhullhatnyáron.Ravaszcsa‐varraléppazábrándtalanembervalóságaz illúzióavilágrólsokkal többettudó, transzcen‐densléptékbengondolkodóhóemberekszerint.Hogykikinekajátéka,kikinélfelsőbbrendű,ki kinek kiszolgáltatott, ebben a hóember‐mókus‐ember viszonyrendszerben, nehéz lenneeldönteni.Detalánnemiskell.Fellélegezhetünk.Talánéppahierarchizálógondolkodásmódaláásásazajlikitt.Akonvencionális,illuzórikusanrealistaperspektívátólvalószabadulhatné‐kotpedignemcsakaszövegszintjénérhetjüktetten.KeszegÁgnesillusztrácóiisvalamiféleszínesen, játékosan, hógolyó‐ vagy mókusfarkincaszerűen görbülő univerzumot mutatnakidőnként,melyegyrésztláthatóanösszeérazemberekvilágával,sőt,túlnőazon,akövetkezőpillanatbanviszontúgytűnik,elférneatenyerünkben.

Hogy hagyományt folytat vagy valami újat kezd‐e ez a kötet, nehéz és főleg feleslegesvolnaeldöntenünk.Azegyszerreóriásés törpealakok,ahangulatosodúbelsők tán/termé‐szetesennemvéletlenülidézikmesszirőlFodorSándorésRuszLíviaCsipikéjénekvilágát,azábrándoshóemberCsukás István és Sajdik Ferenc kétballábas fantáziaszüleményeit, Lázár

110 tiszatáj

„ Ervinsajátosnyelvetbeszélőalakjait.KeszegÁgnesbevallottanazótaszeretettvolna„erdő‐mesét illusztrálni”,hogyazazótaklasszikussáváltCsipike‐illusztrációkkal találkozottgyer‐mekkorában.DeményPéter,ennélsokkaltaáltalánosabban,úgynyilatkozottegyaXVII.Ma‐rosvásárhelyiKönyvvásáronkészült interjúban: „HóbuckaHugónakmindenkihezközevan,akijómeséketírtmagyarulvagymásnyelven,vagyéppenjórajzfilmetrendezett.”Szósincsazonban retró‐színvilágról, anakronisztikus, technikailag alulművelt hóemberekről, móku‐sokról.Amesehangsúlyosanmai,globalizáció‐korabeli.Az1970–80‐asévekpolitikaiáthal‐lásaitidézőRőtfülű„Disszonáns”Dezsőrőlsemkönnyűeldönteni,vajonamókusrespubliká‐ban rekedt divatjamúlt besúgó vagy nyugalmazott‐házmester‐szindrómában szenvedő ide‐gengyűlölő‐e inkább.Hm,vagyesetlegafféle félbemaradt intrikus,akiaregényreménybelifolytatásábankapmajdkulcsszerepet?Nemtudni.Aztviszont igen,hogy: „Valamitörténik:egyfajtaáramvagyrajzás,aminekfolytatódniakell”–ahogyDeményPétermondtaa2009‐esAranyvackordíjátvételeutánakolozsváriSzabadságcíműnapilapnak (aPozsonyiPagonyáltalalapítottdíjataHóbuckaalapjáulszolgálómesekezdeményésaMátéAngi–SulyovszkySarolta szerzőpárosVoltegyszeregyvárosamegosztvakapta). „Úgyérzem, elkezdődött va‐lami,ZágoniBalázs,MátéAngi,aKincsesKépeskönyvsorozatstb.általmintha ismétsűrű‐södnealevegőErdélyben.EzlátszottaPozsonyiPagonypályázatánis.”

Valami történik, valami folytatódik. Talán éppmost réved „végzetesen” a felhőkbe egyújabbszénszempár.

(DeményPéter:HóbuckaHugóamókusoknál,KeszegÁgnesillusztrációival)

2013. december 111

„SERESTÉLYZALÁN

Paradoxonok könyve ȘTEFANBĂNULESCU:AMILLIOMOSKÖNYVEȘtefanBănulescumunkája,aCarteadelaMetopolis1977‐benjelentmegrománnyelven.Közelharmincötévnekkellettel‐telnie, míg 2011‐ben Demény Péter fordítói vállalkozásanyomán aBookartgondozásában amagyar olvasóközönségkezébekerült.Akönyvutazásanyelvbenés időbennyomothagyottavállalkozáson:Bănulescumunkájánakmagyartol‐mácsolásaAMilliomoskönyvecímmeljelentmeg.

Minden,amitittolvasunk,apusztulásárnyékábanzajlik:Metopolisz lassú felőrlődésénekvagyunk szemtanúi apara‐doxonokmalmában.Akönyvszabályosidőközönkéntráerő‐sítanyomra,Metopolisztvörösesporfelhőiburkolják,való‐színűlegannakavörösmárványtömbnekporladórészecskéi,mely a dombokra amfiteátrumszerűen épített Metopoliszalattnyúlikelteljeshosszúságában.Epusztulástcsakfenye‐getőbbé teszi,hogy történetealigartikulált, tulajdonképpencsakatényétismerjükszűkszavú,ámannálvilágosabbutalá‐sokból:a„dombokalattpedigakapzsivörösmárványravá‐rakozók pusztították a várost, amikor sorra eltűnt Az Ör‐mény Bodegája, a Német Lába,Maroszin Tábornok és GládTábornok, aztán a Vörös Kanca (...)”( AMilliomos könyve.Ford.DeményPéter,87.)

A könyv, illetve Metopolisz legátfogóbb paradoxona azemlítettmárványtömb:„Egyszépnaponavárosalattidomb‐jainkat fogjukfelzabálni.Haagyomrukban,ahogyreméljük,bőségesentalálunkvörösmárványt,akkorvárosunkésháza‐ink elsüllyedése árán gazdagodunk meg – mondta egyszerugyancsakMaroszinTábornok(...)”(Bănulescu:43.)Metopo‐lisz körül bányásztársaságok, földmérők kezdenek rajzaniidőről időre.Metopolisz dübörgő útja az enyészet irányábaazonbannemegyetlen történet,hanemtörténeteksora.Ro‐konszenves, ám valamiképp mégis hibát vétő, illetve önzőemberek történetei. Elvarratlan történetek és történeteikkörvonalaiból nyugtalanítóan kilógó szereplők. „(…) aholnincsenek bűnök, ott történetek sincsenek” (Bănulescu:149.) – gondolja Polider, a szabómester, akinek „csodálatos

BookartKiadóCsíkszereda,2011356oldal,3890Ft

112 tiszatáj

„ memóriájavan”és„egycsomótestreemlékszikDikomésziábólésaGyapjúVárából”(Bănu‐lescu:137.).AramTelguran,azörménykávézótulajdonosisexplicitvallomástteszatörténe‐tekről:„Nekirálynőm,ateajkaidnemkellazokrólsuttogjanak,amikmásmiatttörténtekve‐led. Halgass, én bíbor gyönyörűségem. Ami nem a te történeted, és nem érdemeltedmeg,hogymegtörténjenveled,azmindigegyszomorútörténet”(Bănulescu:107.)–figyelmeztetiTelguranamégjóformángyermekVörösKancát,akikésőbbafolyamösszestengerészétki‐szolgáljamajd.DeTelgurannakigazavan:Metopoliszbansokannemérdemelnékmegtörté‐netüket, noha van nekik. Bűnbe esnek, de bűnük inkább a tragédiák nyomvonalára terel,mintsemamegvetésésazironikusdistanciaterepére.Tiszteletreméltó,delegalábbisszeret‐hetőemberek,akikeltévelyednek,akiknekéleteegyetlenpillanatonfordulmeg,melyetvisz‐szapörgetnivagyhelyreigazítaniképtelenség.AlegerőteljesebbentalánaVörösKancateste‐sítimegatragédiákezen–alapvetőenparadoxális–szövetét.AVörösKancárólazahírjárja,hogytaláltgyermek,akitabivalypásztorNagyKivaneveltmindaddig,mígegyáradássoránmegnemhalt,agyermeketpedigFibulára,azékszerkészítőrehagyta.

AtörténettehátkapcsolatotteremtOidipusztörténetével–segyszersmindagörögan‐tikvitással–,akimagaistaláltgyermek,sorsaelőlpedighiábapróbáltérbenkitérni,hiszenidőbenmégisbeteljesítiazt.Anévadáskérdéselegalábbennyireparadoxális,kétiránybaha‐tóproblémáváválik.Anévegyrésztlemásolvalamit–valaminagyonspecifikusatéscsakrájellemzőt–hordozójáról,másrésztazonbanhozzáisadvalamitareprezentálthoz,hiszenavalóságcsakrészbenéshiányosanvagyfölöslegekkelkonvertálhatónyelvijelekké.

„Egy nap Fibula nézte‐nézte, ahogy [a Vörös Kanca, aki ekkor még nem kapta meg egúnynevet]magasan,vékonyanésmeztelenül járkálapénzhalmokközött,amelyeketalán‐gokbaszántak,szemevégighaladavöröshajon,amelyaválláigért,ésamelyjobbanbefedte,mintarongyosruha.(…)–Megkapodabakancsodataközelgőhavadhoz.Denekedvörösba‐kancsraleszszükséged(…).Amikormegkapod,ésérzedalábadon,azleszazérzésed,hogyvalahonnanasemmibőlérkezik,ésakancaszerűcsontjaidbólnőttki,mertolyanafejedésalábad, akár egy vékony kancáé” (Bănulescu: 76–77.) – mondja Fibula féltékenyen a fiatallánynak,akitrészbenőneveltföl.AVörösKancabakancsátegyrésztsajátosfiziológiaijegye‐kértkapja,másrésztezabakancsmintstigma leszaz,amiörökreelválaszthatatlannáteszikiszolgáltatottsorsátólésgúnynevétől.

AkiadáselőszavábanDeményPétermegjegyzi:„(...)Bănulescumégközvetvesemítélke‐zik.Atörténetekben(…)sokatörökösség,hagyjál‐hogy‐én‐is‐hagyjalak(…),deAMilliomoskönyvenemcsapleezekreagesztusokraésezekreaszereplőkre:enyheiróniávalbeszélró‐luk,ésfolytatja,amitelkezdett.Ésaminekmagasemtudjaafolytatását,ezértidézihosszanMaroszinTábornokot.”(Demény:Ajókedvűszomorúságregénye.InBănulescu:8.)

NohaBănulescuvalóbanártatlan,narrátoranemegészensemleges: fölvesznémi ironi‐kus distanciát az elbeszéltekhez mérten, mely valamiképpen elfedi saját implikáltságát apusztulásban.AMilliomosugyanissajáttörténetétnem–vagycsakalig–adjahozzáMetopo‐liszenyészeténekforgatókönyvéhez,nézőpontjavalamelyestMaroszinTábornokáltalszer‐kesztett, és jobbára jelen időben reflektál önmagára, mintha e közösségre vonatkoztatottkontemplatívfigyelemmelletakarnámúltját.Aztamúltat,melyetaközösségtagjainaktörté‐netmozaikjaibanmegjelenít.

AMilliomosaMetopoliszportáiformáltaamfiteátrumfölöttidombonlakik.„(...)Boëthius–írjaBorgesArémálomcíműesszéjében–,aszenátor,elképzelegylóversenytfigyelőnézőt.

2013. december 113

„Kintvanezanézőaversenypályán,slátjaatribünrőlalovakat,astartot,aversengésfordu‐latait, a célba futóparipát,mégpedigmindigegyiketamásikután.ÁmBoëthiusodaképzelmégegynézőt.Sezanézőlátjaazelsőnézőt,éslátjaaversenytis:gyaníthatóanIstenrőlvanszó.”(JorgeLuisBorges:Azőskastély.EurópaKönyvkiadó,Budapest,1999.,163.)Azanaló‐gianemszorulmagyarázatra, aMilliomosazonbaneléggéönreflexívahhoz,hogy saját lét‐helyzetét valamiképpen artikulálja: „Soha nem voltam olyan gyönge, hogy azzal áltassammagam,uralomMetopoliszt,vagyakáratekintetemmeluralkodomrajta”(Bănulescu:42.)–írjaaMilliomos,miközbennéhányoldallalodébbígynyilatkozik:„(...)mivelaszememelőttjátszódikleahelységudvaraibanésutcácskáibantörténőlegkisebbmozdulatis,minthabi‐zonyegyegyremozgóégboltbóltekintenékalá, felnagyíthatnámeztamindennapiésillanórajzot,melyetapillantásomelkapott,ésamúlt‐jelen‐jövőléptékeszerintvázolt;ostobapilla‐natfényképekmilliméternyitöredékeibőlösszeköthetnémésegységessétehetném,tehátegyazegybenmegalkothatnámametopoliszisorsoktérképét.”(Bănulescu:45.)

Talánnemisezalegsúlyosabbparadoxon,demintatovábbiparadoxonoköntőformája,mindenbizonnyalezazegyiklegalapvetőbb:avilágrögzíthető,azemberigesztusoksorafel‐térképezhető.Nohaakönyvmindvégigennekellenkezőjétdemonstrálja:azt,hogyamozai‐kos,mozdulatlanképbenbennefoglaltatikafeszültség,abomlásimmanenciája.

„Egyjúniusinapon,délkörül,egyszárazésmagasemberérkezettMetopoliszba.(…)Sze‐kérkereketgurítottmagaelőtt,úgyközeledettazországúton.”(Bănulescu:11.)Mindjártez‐zel amondattal kezdődikBănulescu regénye.A faluhatárábanaMilliomos fogadjaGládot,majdarrólfaggatja,miérkezésénekmotívuma:„Aztkérdeztem,azértjöttél‐eide,hogymeg‐gazdagodj.Másokisjöttek,kétkerékkelis,néggyelis,ésláthatod,milettavége–éssétapál‐cámmalaházakraésudvarokramutattam.”(Bănulescu:13.)

A kerék motívuma alapvetően keresztény történetkört idéz: a tálentumok példázatát.Gládnakengedikbeváltanitálentumát–mindmetaforikusan,mindpedigaszólegszorosabbértelmében–,hiszenazáltal,hogyhosszasanrejtegetikaközösségtekinteteelől,feltartóztat‐jákgúnynevét,aGyapjúVárábólszármazófaggyúbólpedigbeindítjagyertyagyárát,melynekamagávalgörgetettszekérkerékasarokköve.Akeresztényigesztusottválikparadoxálissá,amikortalálkozikegymásikkulturáliserőtérrel:arabszolgatartótársadalmakéval.GládéjtnappallátévedolgozikMaroszinTábornokbirtokán,mígmegkapjaaztarangjelzéseknélküliegyenruhát,melymegóvjaegyelőnytelengúnynévtől,miközbenMaroszinTábornokhatalma–nepotistamódon–maradéktalanulszétperegrokonaikörében.

MaroszinTábornokbirtokánaMármációbólszabadultGládotmajdnemhalálragyötriamunka.Azéjszakaközepénkénytelendolgozniszakadóesőben,jéghidegvízben–aközösségugyanis nem szerezhet egyelőre tudomást Metopoliszban való tartózkodásáról. „A VörösKanca félelmetesnyerítésselmáris rávetettemagát,mégakezévelésavállával isüvöltött,egésziszonyútestévelütötteGládot,visszanyomtaavízbe,kényszerítette,hogyismétaláme‐rüljön,ésfolytassaaztamunkát,amitegybúvárnakkellettvolnaelvégeznie.(…)Sohanemláttamilyengyönyörűésegybenilyenrútnémbert,akiennyireszeresseésennyiregyűlöljeaszeretőjét, szerelmével ésgyűlöletével egyarántannakdiadalátkívánva” (Bănulescu:54.)–világít ráegyújabbparadoxonraaFöldmérő,akitugyancsakhelyett:bekebelezéselfedazönkényuralmiberendezkedés,hiszenhozzáférhetetlenatörténete.

114 tiszatáj

„ ALovakSzigeténbujkáló,végnapjaittengetőésönkéntvállaltelvonultságbanélőhajdani

bűnözőt,HullaBanditkézrekerítikadikomésziaiak,és többévnyibörtönbüntetésre ítélik:végelgyengülésébenmárabörtönéülszolgálóbányáhozvezetőútonéletétveszti.

Amellettfoglaloktehátállást,hogyAMilliomoskönyveparadoxálisgesztusokéstörténe‐teksorábóltáplálkozóépítmény,egyrecsegőmozaik.Azekphrasztikusmegörökítés,rögzítéspillanatanyománazonnalelbomlanakDikomésziaszociális,hatalmiéstérbelikötései,össze‐roskad:amitlátunk,máréppnincs,ésazértnincs,mertlátjuk.

Tulajdonképpenmittekintünkparadoxonnak?ParadoxonpéldáulArisztotelészazonté‐tele,miszerint„akineksokbarátjavan,annakegysincs”,illetve–ahogyKierkegaardFélelemésreszketéscíműmunkájábanrámutat–önmagábanazIstenbevetetthit.Izsákmeggyilkolá‐sánakisteniparancsaazetikumteleologikusfelfüggesztése.Azembertehátdöntéseszabad‐ságáraítéltetett:magáramaradannakmindenfelszabadítóerejévelésbénítófelelősségével.Aparadoxonokarratanítanak,hogyszámbavehetetlenvonatkozásikeretbenlétezünk,sza‐vaink,döntéseinkkülönbözőközegekben,terepenmás‐mássúllyal, jelentésseléskövetkez‐ményekkel esnek latba.Haeztvalakinemveszi tekintetbe,azóhatatlanulpusztulással jár,hiszenapotenciális jelentésekmegsemmisítikegymást–ahogymár tanúivoltunkennekaVörösKancanevétilletően.Dekiezavalaki?Vajonmegengedhetjük‐emagunknak,hogyrá‐mutassunk,hiszenesetünkbenezegy lekerekítőgesztus lenne, smint ilyen félre‐, illetveaproblémábólkivezető.Ismétmagunkramaradtunkadöntésszabadságával.

Egy paradoxon azértmégmaradt, ami nemMetopoliszt, hanem amindenkori fordítóimunkát illeti.A fordítókeserű,deegyszersmindhálássorsa,hogy láthatatlanmaradmind‐addig,mígnemvét,vagymunkájanemválikösszevethetővémásvalakitolmácsolásával.De‐ményPéterfordításábansemmilyenjelétnemtapasztaltamazelőbbinek–egójánaklenyo‐mataevállalkozásonegyedülabecsületességésazönmegtartóztatófegyelmezettség–,amá‐sodikatpedigszívbőlkívánomnekiésmindannyiunknak.

(ȘtefanBănulescu:AMilliomoskönyve.Ford.DeményPéter)

2013. december 115

„JUHÁSZATTILA

Lassú nézés GÉCZIJÁNOS:SÉTÁLÓÁRNYÉK

Van‐ehitelesképünkamúltról,időnkegészéről?Hatvanfelé,„ha az idő vékonyul”, bizonyára általánosnak tekinthető akérdés, melyet az ember aktuálisan felteszmagának. Talánkevésbéfilozofikusmegközelítésben,deazzalkapcsolatosan,hogyismerhetjük‐eavilágotésbenneönmagunkat,hogyjólismerjük‐e korábbról is a világot és önmagunkat,mindenkiszámára fontos az alkalmi számvetés, az önmeghatározás.Visszanézhető‐e hitelesen amúltunk? Szemlélhető‐e (szem‐léltethető‐e)egészébenis,igazmúltjávalegyüttésigazrész‐leteitlátva(láttatva)amegéltjelen?Létezik‐eatudatnak,azérzékelésnek,az időészlelésnekolyanállapota,amelymind‐eztegyáltalánlehetővétenné?

A sokműfajúGéczi Jánoskülönbözőmetodikával és arspoeticával fog hozzá különböző műveiben e problematikatárgyalásához. Amint nemrégiben aBárka‐díj átvételekor ishangsúlyozta: irodalmárként elsősorban költőnek tekintimagát,smintilyen,azintenzívképi‐nyelvisűrítettségeszkö‐zével igyekszik beszélni az Egészről. A multidiszciplinárisfelkészültségű tudós‐esszéista azonban a részletek transz‐diszciplináris, analitikus, mozaikszerű panorámát létrehozófelsorakoztatásávalteszújabbésújabbkísérletetazegyben‐látásra,illetveazegyben‐láttatásra.Perszeakülönféleköze‐lítés‐ésábrázolásmódokmégsemlehetnekteljesenfüggetle‐nekegymástól,éseztjólillusztráljákebőkétévtizedesesz‐széírói munkásság során a művekben gyakran fellelhetőlirizáló elemek, az értekező gondolatmenetnek nemritkánepikusvázravalófelfűzése,vagymásfelőlaszépprózaialko‐tások jellegzetes lebegtetéseaműfajhatáronegy‐egyrészletvagy akár a műegész nagyságrendjére vonatkoztathatóan(vö.:Tiltottábrázolásokkönyve,Viottinégyvagyötélete;21rovinj,Angyalhéj).

HogyavilágszövegesüléseGécziszámáramostanságta‐lánhangsúlyosabbankötődikatényanyagbaágyazott,mellé‐rendelő,induktívlogikájúelemzőszemléletmódhoz,aztkivá‐lóan tanúsíthatja, hogy az utóbbi évek alatt gyors egymás‐

GondolatKiadóBudapest,2012

194oldal,2470Ft

116 tiszatáj

„ utánbannégykötetnyiesszéanyagaisegybeérett,mígakorábbannéhányéventesorjázóver‐seskönyvekbőlaközelmúltbanmintegyhétévkihagyássaltermettcsakazújabb(Jutunk‐e,smire,édesúr?,2011).ANyom(2009),aHonvágy.Aparadicsomba(2010),aMúlik(2011)ésafrissSétálóárnyékírásaibanismétszépszámmaltalálunkpéldátolyantematikusésmotivi‐kus érintkezésre, amely azt jelzi, hogynem csupán az értekező ábrázolásmód jutott fősze‐rephezaközelmúltbanszerzőnknél,hanemélményanyagaéskérdéskörei iskoherensjelle‐gűek,bármennyireellenpontozzamindeztazegyesgondolatimagoktöbbirányú,sokárnyala‐túmegközelítése.Mindehhezérzelmivonalonbizonyosmértékűmelankolikushangulatiságis társul, amely a szinkron időszak szépirodalmi publikációiban egyaránt jól tetten érhető(ld.:Viotti…,Jutunk‐e…).

HabáralegújabbGéczi‐esszékvilágszemléletikoncepciójábanazolvasófelismerhetpél‐dáulplatóni,rousseau‐i,bergsoni,sőttaoistaésbuddhistahatásokatis,ezazismeretelméletiszintézismégiskarakteresenautonómképződmény,melynekinterpretálásamostastíluste‐rénszinténjobbanösszeérettnek,homogénebbnekmutatkozik.Ahogyazonbanavilágértéstkereső tolsztoji hősök (pl. Levin vagy Pierre Bezuhov), úgy most szerzőnk is az Egésszelharmóniábanélő, természetesegyszerűséggelszemlélődőkisembertőltanulhatjaele lapoktanúságaszerintazegyben‐látva‐értésbölcseletét:„Alassúnézésaszemtulajdonosátmeg‐ajándékozzaanyugalommal,arészletekharmóniájával, tulajdonképpenaz időtlenségérzé‐sével.Abbana faluban,aholgyermekkorombanélek, samely településolysokbanhasonlítehhezaközséghez,nos,a faluban,nyáresténként,máracsordaérkezteután,amikorelülapor,éshűvösülalevegő,samagányosanjáróéjszakaiszenderekhelybenfüggeszkednekazillatos petúniatölcsérek, illetve a faládákban nevelt leanderbokor nyíló, rózsaszín virágaielőtt,akiskapumellettilócán,ittésottis,emberekjelennekmeg,letelepszenek,snemarravárnak,hogybeszédbeelegyedjenekaritkánelhaladó,fáradtléptűjárókelőkkel,hanemhogymegszemléljékazt,amittegnap,éstegnapelőtt,sazelőttisalaposanmegnéztekmár.Aválto‐zatlanságot.…Ahogyazöregekfigyeltékadolgokállását,aztsokattanulmányoztammagamis.Alassúannézést,azthiszem,tanulnikell”(mennyijelképijelentéstöbbletebbenaköznap‐inaktűnőkonstellációban!).

A „lassú nézés” attitűdjéhez metaforikusan jól illeszthető a címben szereplő séta‐motívum,melylehetakárazemlék‐bejárás,apillanatbejárásszinonimája,deutalhatakárar‐raaperipatetikuskapcsolatra,amelyneksegítségévelaszerzőkísérivégigolvasóját–sajátszövegesülő, illetve abefogadóbelsővéváló gondolatai által – a panorámaszerűegészben‐látás reménybeli stádiumáig. Filozofáló andalgásról persze metaforikusan sincs szó, rous‐seau‐iábrándozásrólpedigmégkevésbé,nohahelyenkéntegykisnosztalgiázásazértszer‐zőnktőlelnemtagadható.Azidőbenvalósétaugyanakkorinkábbszökkenéshezhasonlíthatósok helyütt, akárcsak Proustnál. A cím értelmezésekor nem beszélhetünk azonban arról,hogybárholésbármibenamúltárnyékát,jelenrevetülőárnyaitkellenesejtenünk,tettenér‐nünkaszövegenbelül,viszontezen túlgazdag jelentéstartományavanennekazominózusszószerkezetnek.A kifejezés aGéczi számára régtőlmeghatározó kertkultúrában is honos,melynekesetihivatkozásátmegtaláljukittanegyedikesszében.Aharmonizáló,(élet)minő‐ségjavítókíméletesség jelképekéntaktualizáltmotívumazonbanúj jelentést isnyeraz íróiszemélyiségfüggelékekéntemlített,hozzákötődőszövegtestképzetében.Hapedigemegje‐löléstkonkrétanszerzőnkrevonatkoztatjuk,gondolhatunkajelenbőlvisszahajló,ittsokszorelőhívottmúltidő‐énjére (talánennek sziluettjét jelenítimega2011‐esverseskötetborító‐

2013. december 117

„ja?),amennyibenviszontGéczialkalmiöniróniájátvesszükalapul,ezesetlegarraisutalhat,hogyavisszatekintőmegszólalóasokillúzióvesztésnyomán(vö.:„Valamielveszettebbőlaszigetből … Valami elveszett belőlem? … Vagy nem veszett el semmi,mert nem is volt …Nincs rejtelem? Nincs misztérium?”) bizonyos értelemben már csak árnyéka egyko‐ri/gyermekkoriönmagának.Éshaesétálótráadásulmagányosalaknakformáljukmegkép‐zeletünkben,mindezekhezméghozzáadódhatGéczi implicitelhagyottság‐élményeis,mely‐rőlinkábbaMúliklapjainbeszél,többfélemegközelítésben.

„Afiúmárgyűjtiazidőt”–találjukanyitófejezetvégefeléazegyikkulcsmondatot,smintaki „az érzékszerveineka foglya”, a fényképrőlmegidézett gyermeköntudatlanul is kiváló,kellően intenzív élményalapokat szerez az évtizedek múltán megtörténő emlékidézéshez.Mindezperszenemműködhetneilyenpontosanéselementárisanafotóművésznekiskiválófelnőttbeszélőerősvizuálismemóriájanélkül.HabárGécziacímadással(Gyermekek,1957),majdkésőbbakorfestő‐szociografikusbeillesztéssel isáltalánosít, illetőlegcsakkésleltetveazonosítja magát a felvétel főszereplőjével, az olvasó rögtön tudja, hogy itt az emlékezésszemélyes, ráadásul klasszikus esetével találkozhat,mely napjainkban, a digitális rögzítés‐technikákelterjedésévelszintemárteljesenfeledésbemerült.Arégicsaládifényképnézege‐tésekor–mintmajdatöbbiesszébenis–anyelvtanijelenidőalkalmazásatükröziazt,hogyazemlékidézőtudatábanjelenésmúltamegéltségintenzitásaésteljességerévénegyidejű‐ségben munkál, azaz szinkronban van. Az érzetemlékek úgy teszik kibonthatóvá, időbe‐illeszthetővé, újraélhetővé a rögzítéspillanatát, ahogyanazominózusmadelaine süteménytesziazt,vagy–hogyegymásikjólismertpéldávaliséljünk–ahogyanalessingiértelembenvettLaokoón‐tárgymintanyagszerűvéváltpillanatteremtimegazegésszé‐építhetőségrep‐rezentációját.Arekonsturkció‐problematikaakötetnyitóesszébena legobjektívebbmegol‐dás kapcsán kerül előtérbe, de összevetésre érdemes legalább két aspektusból is: aViotti‐regénybenacímszereplőazélete legkedvesebbműtárgyán látható,misztikuskékruhásnőkilétét igyekszik feltárni‐visszakeresni,mégpedig képzeletvilágával is dúsított előző életétpróbálvánmegelőhívni;amostanikötetbensoronkövetkezőesszékortárs‐idejébenpedigakrétairomokbejárásakoraszerzőgondolkodikelazon,hogyvajonmittud,illetvemitakarláttatniegyrégészamúltból,amúltrólafeltártanyagnakvagyprezentációjánakszubjektívközzétételével.

A folytatásbanaz időbelivagypillanatnyiazonosításkérdéséhezmáraszövegenbelüli,deszerzőikoncepcióbólszétszálaztatotttöbbszólamúság,atöbbaspektusúviszonyításrend‐szer társul: a több forrásra alapozott objektivitás, a sokarcú szubjektivitás, a tudatos vagyspontánbefolyásoltságúpárhuzamosszemlélésmódokhírértéke,hitelessége,használhatósá‐gakerülaközéppontba.

A Kréta‐esszé (Örökzöld platán) emlékideje már felnőttkori előzményekhez, valamintnégyszerimegéléshez,újra‐megéléshezkötődik.A sziget életébenháromévtizedalatt vég‐bementváltozások–folyamatosan,delegintenzívebbenazutolsóútalkalmával–átírjákazélményalapemlékezetét.Abeszélőhiábajárjaújraegykoriútjaitazemlékeifrissítéséhez,azérzékletekvisszakereséséhez, azoka sziget külső‐belsőönképének csorbulása, identitásza‐varosmódosulásai(ld.Zeusz‐ésZorba‐mítoszokés‐tévhitek)vagyazemlékidézőfogékony‐ságának gyengülése révén egyre kevésbé működőképesek. (Érdekes ellentétként aMúlikegyikesszéjébenaztemlítiaszerző,hogyakkoriszerelmévelvalószakításautánazértjártabeújrastrasbourgitalálkozásaikszíntereit,hogytudatilagésfizikailagsemlegesítseahozzá‐

118 tiszatáj

„ juk fűződőemlékeket,érzeteket,érzelmeket,smintegykidolgozza‐kimozogjamagábóleze‐ket.)

Akülső‐belső illúzióvesztés a személyiségönképének szemlélésében is ismeretelméletibizonytalansághozvezet.A„Magamutánnyomozok”tételtkövetőenígyjelenikmega„Kite‐remtettemegamúltamat?”,az„Úgyjárokamúlttal,mintezasziget?”dilemmája.HiábaállrendelkezésreKréta teljes kultúrtörténetével, élővilágával kapcsolatosan sok tényszerű in‐formációja, tudatáraébredannak,hogyKrétamásésmásazéletmódváltásrakényszerítettőslakosoknak, a turistaigényeket kiszolgáló vendéglátóknak, a szigetet valamilyennek látnikívánóvilágjárókvagyavalamilyennekláttatniigyekvőtörténészek‐muzeológusokszámára.Aszemlélőbelelátjamagátaszemléltvalóságba,méghaarracsakkorlátozottanképesis(ld.azönironikuscélzástegyszamárralvalófarkasszemetnézésjelenetében).

„Krétaannyi,amennyittudokróla”–állapítjamegabeszélő,deezatudásmégazőfelké‐szültsége, bővülő vagy újraélni remélt tapasztalatai ellenére is csupán részleges és labilis.Hasonló megállapításra jut szintén, amikor később szülőfaluja, Monostorpályi múltjával‐jelenévelszámotvetve(ld.aSétálóárnyékcíműesszét)atőletelhetőlegjobbtárgyitudásel‐lenéreisaztudatosulbenne,hogyazezerévnyiteljességamagarészleteit,pontosazonossá‐gát tekintve átláthatatlan, amozaiknak nem rakható ki és nem is azonosíthatómindegyikeleme, csak egyfajta szubjektív, alapjaiban állandónakminősíthető összkép, összbenyomásérhetőel.Devajonerreképescsupánazemberönmagával,sajátidentitásávalkapcsolatbanis?Önmeghatározásiigénye,öntudatamikéntazonosíthatósajátmúltjánakszemléléseésazaktuális,egyidejű,kortársszemlélők,illetveönszemlélésrévén?Milyeneredménythozhatazolvasótisbeavatottkéntelgondolkodásrakésztető„kivagyokén?”feladványkérdésénekésválaszlehetőségeinekmegosztásaazesszékáltalipublikusgondolatszövéssel,gondolatfejtés‐sel?

Akínaiútiélményekreflexióiközt(ld.Xionyali)aproblematikataglalásaújabbaspektus‐salbővül,melyMarcoPoloéskortársaipéldájánakbevonásávalaztlatolgatja,hogyahitelesképkialakításáramifélehatássallehetbármelyinterpretátoralkalmazkodásabármelybefo‐gadóivárakozáshoz,elváráshoz,bármelyprekoncepcióhozvagykoncepcióhoz.Hogyaszem‐léltető milyen mértékben láttatja bele magát a szemléltetett (ál)valóságba. Indirekt arspoeticus tartalmakat is hordoznak e felvetések csakúgy, mint annak hangsúlyozása, hogyszerzőnk számára a valóság ábrázolásához való minden esszészerű közelítés természetesmódonfeltételeziafolytonosújrakezdéstavalóságmegragadásánakkísérleteisoránis.En‐nek programszerűmegvalósulását láthatjuk a negyedik, kötetcímadó értekezésben, ahol aMonostorpályihozvalószemélyeskötődésellenérealegteljesebbéslegszélesebbkörűtárgy‐szerűségretörekszikGéczi.Érzelmeimegtartásamellett,mégisegyfajta leválás, függetlene‐dés révén a szülőhelyéről szóló lexikoncikk információanyagát enciklopédikus ismerethal‐mazzánövelve építimeg amaga és az olvasó számára a talán legteljesebb személyes – ésszemélyére is konkrétan vonatkoztatható, itt hangsúlyosan aminoritások felőlimegközelí‐tésbenisaktualizálódó–összképeterrőla(kis)világról.(Önmeghatározásábanegyfajtalezá‐ratlanságot,demindemellettvalamelyesrelativizálástisképvisel,amikoraztmondja:„Lexi‐konszerűenhasználoméletemvalamennyiterét,arészletekösszesorolásávalhatározomez‐zévagyazzámagamat,sennekértelméheznéhahozzá‐hozzájárulazis,hogymikéntsorren‐dezemazalkotóelemeket”.)

2013. december 119

„Akínaiélményekköztegyébkéntfontosszerepjutolyanparabolikusjellegűmotívumok‐

nakis,mintazen‐kert(melybármennyireáttekinthetőis,egészesohasembefogadható,mertakárhonnanszemlélik,valamelyrészletemindigláthatatlanlesz,rejtvemarad),akínaikert(a kert‐univerzumokmindenség‐értést segítő építéshagyománya révén) vagy amajdmin‐denüttatájékozódástnehezítőszürkepáraállandójelenléteatávol‐keletiútsorán.

A kötetzáró (itt a legrövidebb terjedelmű, mégis kellőképpen „barázdált” és tipikusanmozaikos építkezésű) esszé az anya emlékének bensőséges felelevenítésével egyedülikéntenged meg karakteresebb líraiságot e gyűjtemény egyébiránt metaforikus jelképiségbengazdagdarabjaiközül.Amígazelőzőesszékötetetátszőttékazelmúlásképzetekés‐hangula‐tok,aSétálóárnyék lapjaineddiginkábbabölcseleti‐szemléleti illúzióvesztésmúlásképzetejelentcsakmeg.Aszerzősaját,rejtettebbelmúlásgondolataAMennybemeneteltemplomaso‐raiköztegyfajtafurcsaidillképzettelistársul,amiajeruzsálemi,szakrálishelyszínenhanyattfekveazégbebámulóbeszélőprofánemelkedettségérzetébenragadhatómeg.(Újabbtolsz‐tojipárhuzam:Andrejhercegeszmélése,égbe‐feledkezéseawagramiéjszakai csatamezőn;illetveegyironikuskontrasztabelsőmotívumkörből:azangyalihírnökötittegyszelektívfi‐gyelmű,nemhétköznapiviselkedésűverébhelyettesíti.)Azintuitívmindenség‐befogadásittemlítettélményepedigújabbaspektusnakmondhatóazidőbeliteljességeddigiértelmezésikísérleteihezképest,mintahogyazanyaiemléktárgy,aGetsemané‐kertbőlszármazóágda‐rabisújszerűenhordozpéldázatosjellegetarranézvést,hogyazégi‐földibizonyosság,azEgészbefogadásaúgykerülhetmindközelebba lehetséges teljességérzethez,hogyahitbelimeg‐győződésentúlszükségvanvalamiegyébreis,amiakonkréttapasztalatijelleghordozója.

120 tiszatáj

„ MOLNÁRILLÉS

A Marno-fraktál MARNOJÁNOS:KAIROS

KéseiMarno‐olvasóvagyok,csaknemsokkalaNárciszkészülmegjelenéseelőttkezdtemelkövetniezta sajátosankövet‐kezeteséletművet,mikorrábukkantamnéhányjellegzetesenhosszú, rövid sorokból álló, oszlopszerű szövegre a lapok‐ban.Akkortájt változottmegbennemminden, amit a költé‐szetrőlgondoltam.Jöttagázárrobbanás,éssokáigvittmagá‐val az elragadtatás, hogy így is lehet verset írni, vagy taláncsakígyérdemes.Akkortájtkezdtekalapokolyankorombeli,nyolvcanas években született fiatal költőket közölni, akikpajzsraemeltékapafiguráikat:Borbély,Szijj,Gál,KeményésperszeMarnoköltészetét.ANárcisz akkoraMarno‐életmű‐beniscsúcspontot,egybenhangváltásthozott–aNincsenlí‐ra... gyűjteményes kötet végletesen zárt, hermetikus világá‐hoz képest –: egy sajátos nyelvi eszközökkelmegteremtett,egyszerrerezignáltésironikus,hosszúversekésegysorosokközött szlalomozó, jelentőségéből a mai napig sem veszítőkönyvlett.Azótaegykisebbformákkaldolgozó,ámdeterje‐delmesverseskötet (asemmiesélye) ésegyesszé‐ ésnapló‐gyűjtemény(Kezünkidegenformákbakezd)látotttőlenapvi‐lágot,mostpedigittegyújabb,szinténzártrendszerbenmű‐ködő,deasemmiesélyénéléppennagyobb,szonettnyimére‐tűszövegeketsorjázó,megintcsakbőségestermésthozókö‐tet:aKairos.

Mert119versazsok,főleg,haaMarnórajellemzőentö‐mény,sűrűszövegekrőlvanszó.Acímteháthasználatiutasí‐tás: megszentelt időt kíván, kilépést a kronos mérhető,mennyiségi idejéből.Dehaegyszerrákapunkaz ízére,belé‐pünk ezeknek a szövegeknek a játékos‐brutális, személyes‐szenvtelen terébe, ahol emlékkép‐foszlányok folynak álom‐szerűen egymásba, és berögzült nyelvi fordulatok tekered‐nekkiegészengroteszk,dionüszosziesztétikává.Ezttanúsít‐jaacímadóvers,aKairosis:

„Kikecskemaszkban,kikáposzta‐/ levélbecsomagolvafe‐jét,/egyedülmagamgondolatban/födetlenül,mintaffélegép/elviselhetetlenülnehéz/ lábazattal. [...]Nemhúzzaalattam

PalatinusKiadóBudapest,2012

170oldal,2100Ft

2013. december 121

„/sokáigmárezapadse,húsz/évenátültemésaludtam/rajta,sennekmavége,üssön/csakórámcsakegyóráramég.”

Azazavantgárdbangyökerezőesztétikaköszönittvissza,amelyegyfelőlakoraiMarno‐versekből,demég inkábbaszerzőegyetlenprózakötetéből,Azanarchiaszórendjéből isme‐rős.Aholakisprózákafelettes‐tudatosénkontrolljátaminimálisravisszaszorítva;agondo‐lati folyamatok képi és nyelvimeghatározottságát és berögzüléseit egymás ellen kijátszvaszületnekolyanszövegek,amelyek„anyelvösszeesküvéselméletétleleplezni”hivatottak.

Aversektehátújraésújranekirugaszkodnakegykudarcraítéltkísérletnek,hogyemlé‐kekethívjanakelő,defolytonbeleütköznekatudatifolyamatoknyelvileképezéssoránelke‐rülhetetlen torzulásaiba, és szembesülnekavállalkozás lehetetlenségével.Erre talán aMa‐gaslatcíműszövegaleglátványosabbpélda:„Ottláttambenneőtfészkelődni/sötétensfény‐lenilüktetőárnyékomgyanántéselnyelni/magábalábamat,kezemet/ahogyjött,nemszólvanyelvemről,melylapátotformázvasárga/fogamögöttforgattahátra/stoltaelőreagaratán/megülepednikészlevegőt./Hazudtamvolnaazelőbb?/Mostmindenesetreittülök,neméppahelyzetmagaslatán/mégisazonkellkapnommagam,/hogy,bármerrenézek szédülök.”(Magaslat)

A tizennégy ciklusra oszló versekben ismétlődőmintázatokként, kényszeres toposzok‐kéntismétlődnekugyanazokahelyszínek,alakok,szereplők.Példáulegy„rendházifolyosó”,abeszélőnővére,valamintegydisznóvágásemlékképei,olykorproustiánusasszociációstu‐dattechnológiákrévén(ld.pl.aKenyérszagcíműverset:„Nememlítveakenyérszagot,/melyminthaörökrebeette/volnamagátfalaiközé.”)jönnekújraelő,miközbenazérzékiemlékek‐rerátelepszikegyszekunderkulturális‐irodalmiréteg,Shakespeare‐,Pilinszky‐,JózsefAttila‐allúziók,‐mottók,utalásokformájában,jelezve,hogyazérzékiésakulturálisemlékezetegy‐másbaépül,torzítjaegymást,kváziszimbiózisbakerül.Areflektívtudásfelülírjaazemléke‐zést,mígakettőszinteegybenő.A tudati folyamatok töredékessége,anyelvpontatlanságaversrőlversrelelepleződik.Egyesversekközöttkülönösenerősakohézió,ilyenpéldáulaHi‐degfény‐Kész‐Fényjelenség‐triptichon,aholugyanazatémavariálódik, illetveazegyikbenfelvetettkérdést(„Hidegfény,hidegfény,honnanis,/honnanismerősezahidegfénynekem.),kétversselkésőbbválaszoljameg,deúgy,hogymielőttakésrőlmegcsillanóhidegfényevi‐denciáválenne,akésmotívumátakétversközöttiszövegmárfölemlegeti:„Álmombanmagavagyokakésésvalamennyifolyománya”.Esélytadtehátazolvasónak,hogymagafejtsemegakérdést,majdegykövetkezőversbenmárösszekapcsoljaa fémés fénymotívumát: „Tarto‐zommégahidegfénnyel,/akéspengével,amelyma/mégisolyanszelídenötlött/szemembevacsoraelőtt/azasztalnálülve.”

Talánafentiekbőlisfeltűnik,hogyaKairos–hasonlóanaMarno‐líraegészéhez–olyanképekkeldolgozik,amelyekhagyományosannemtémáiaköltészetnek(nohaakortárslírá‐banezáltalánostörekvés,ígyegyrekevesebbilyentémaadódik),lírájanaplószerű,mégpe‐dig olyannapló, amelynem csupán az elbeszélővel történteket, de annak álmait, emlékeit,töprengéseit isrögzítenipróbálja.AMarno‐szövegfraktál:önmagamintázataibólépül,ésavégtelenigbővíthető,újabbésújabbmakroformákatad,ésbármennyireisszűkítjükaspekt‐rumot,ugyanúgyszerveződőábrázatokatfogunktalálni.Aversekmindigegymásbaillesztett,sajátosankapcsolódóképekkeloperálnak,éshasonlókapcsolatfigyelhetőmegazegyesver‐sek,illetveaciklusokközöttis.

122 tiszatáj

„ Akötethullámmozgásaígyállandókizökkentés:egyrekijjebb,miközbenfolyamatosanrá

kelldöbbennünk:asajátnyelvünkbensembízhatunk,kígyótmelengettünkaszánkban.Ki‐mozdítabejáratottfrázisainkból,lejáratja,kiforgatjaszófordulatainkat.Nyelvévelelidegenítnyelvünktől,miközbensehovásemédesget.

Afeladatpedigbevégezhetetlen,akönyvbecsukhatatlan,maximumabbahagyható,ahogyakötetetlezáró,ciklusokonkívüli,keresetlennekható,devalójábanazelsőbenyomásnálta‐lánkevésbébagatellszójátékokissugallják:„Felületekmintamélység/kérdéséreadottfelele‐tek.//Feleletekmintamélységkérdésétfölvetőfelületek”(Képek).

2013. december 123

„BARTÓKIMRE

A szöveg bánata ROLANDBARTHES:GYÁSZNAPLÓ

Barthes Gyásznaplója a jelentős szerzők azon jellegzetes, azéletmű egészének szempontjából periférikus helyzetben lévőszövegeiközétartozik,amelyekszemélyességükokánmintegykívülesnekazadottszerzőáltallétrehozottténylegestudomá‐nyosvagyirodalmikorpuszon,ámdeamelyekhezéppenezenszemélyesség okán kitüntetett,már‐már az indiszkrécióig el‐menőfigyelemmelfordulunk.Haélünkahermeneutikai jóin‐dulattal,akkoraztmondhatjuk,hogyezenérdeklődésmögöttnem ritkán az a remény húzódikmeg, hogy valamiféle „kul‐csot”kapunkazéletműhöz, ésazzalegypáratlan telítettségűkeresztmetszetrévénkerülhetünkközelebbiismeretségbe.

Egyelőretegyükfélreaztakérdést,hogyBarthesvalóbankülönlegesműve,aGyásznaplóesetébenezazigyekezet,vagy‐is hogy az életmű szerves részeként olvassuk, beváltható‐e.Ennélazegyébkéntmegfontolásraérdemeskérdésnélelőszörsokkalinkábbaztkellmérlegelnünk,mitistartunkakezünk‐ben: „egészként”, „műként” olvastatja‐emagát aGyásznapló?Barthes édesanyja halálánakmásnapjától, 1977. október 16‐tól kezdve közel két évig jegyezte fel a gyásszal kapcsolatosgondolatait, illetverögzítetteezengyászerőterébenlétrejövőtapasztalatait – amit tehát kézben tartunk, nema szó szorosértelmébenvettnapló,desemmiképpensemértekezés,ésnemisaforizmagyűjtemény.Nincsmeghatározottműfaja,véglegesalakja.Formájátmagaatémája,agyászhatározzameg,amely‐lyelkapcsolatbanújraésújraelhangzikazegyébkéntminden‐kiáltalverifikálhatótapasztalat,melyszerintfolyamata„szag‐gatott”,„csíkozott”:intenzitásaholfelerősödik,holalábbhagy.Az utolsó, megrázó bejegyzés 1979. szeptember 15‐ről nyil‐vánvalóannemlezárás–nemvéletlenülesikszóbenne„regge‐lekről” –, nem egy folyamat „végét” jelzi, és ennyibenmég aszöveg befejezését sem jelenti, tekintve, hogy a függelékbenújabbtöredékeketisolvashatunk.Apillanatfelvételeksoroza‐tának egyedül a szerkesztői döntés biztosított öntőformát.A francia kiadó biztosít bennünket arról, hogy „Az itt köz‐readottszövegnemaszerzőáltalbefejezetmű,sokkalinkább

Kijárat KiadóBudapest,2012

263oldal,2900Ft

124 tiszatáj

„ egyvágyottkönyvlehetősége”(NathalieLéger,8.),ugyanakkornemvilágos,hogyBarthesbár‐mikor,bármilyenformábanfoglalkozottvolna‐efeljegyzésekmegjelentetéséneklehetőségével.

Igazugyan,hogyrögtönalegelsőszövegrészletekben,anaplóírásánakmásodiknapjáróleztolvashatjuk:„Kitudja?Talánnéholakadértékesisezekbenafeljegyzésekben?”(14.)Akönyvegészénekszempontjábólazonbanfontoslátni,hogyennekapotenciálisértékneknemkifelékellközvetítődnie,hanemaszerzőszámárakelljelentőséggelbírnia.Barthesnaplójaösszes‐ségébenmegrázódokumentumaegyfiúvalódiésfeltétlenszeretetének,egyolyancsaládikö‐teléknek,amitazidőksoránsemminemkezdhetettki,sőtamiBarthesegészéletébenmér‐cénekszámított:„Egynő,akitaligismerekésakiveltalálkoznomkell,felhív(zavar,kisajátít),hogyfeleslegesenelmondja:melyikbuszmegállónálkellleszállnom,vigyázzakazátkelésnél,nemmaradok‐evacsorárastb.Sohaazédesanyámnemmondottnekemilyesmiket.Sohasembeszéltvelemúgy,mintegyfelelőtlengyerekkel.”(263.)

Azanyaéppenazértkapposzthumuszdicséretet–valódielismerést–,mertmentesvoltazanyaiaggodalomésféltésterhesgesztusaitól.Kapcsolatukatígyafeltétlenszabadságésakötöttségeknélküli szeretethatároztameg.Bartheshaláláigápoltaédesanyját,ugyanakkoranyjaisazutolsópillanatokigaggódottőérte,amikorpéldáulszóvátette,hogyafiúazágyamellett„rosszul,támlanélküliszékenül,huzatban”ül.Hogymindezidealizáció‐e,nemtudni:a szövegrészletekből nemderül ki, és soha semmiről nemolvashatunk, ami felvetné azt anormálisnak tűnő lehetőséget,hogyagyászban–amelyneksoránmégismindigvalamiféleszámvetésről(is)vanszó–afiúráismerakárasaját,akárazanyjaesetlegesvétkeire,kap‐csolatuk konfliktusaira és töréspontjaira. Barthes‐ot ez egyáltalánnem foglalkoztatja,mintahogyan,legalábbisaleírásszintjén,magánakazanyaalakjánakjellemzőisemfoglalkoztat‐ják: az anya ittmindig egyhiányneve. „Sirályokhúznakel az égen, a szánalmas táj fölött:eszembejutanya.Apincérlányelémtesziakávét,ésaztmondja:„Tessék”.Ugyanaztaszóthasználja,mint anya, és ettől elsírommagam. Reggel fél hét van, odakint csörömpölnek aszemetesládák.Eszembejutanya,akimindigebbenanapszakbankönnyebbültmeg:„Végrevégetértazéj”,mondta,mertszenvedettéjjelente.”

Barthestöbbszörrögzíti:„Abánategoista”,vagyisszükségképpen„Csakmagamrólbeszé‐lek.Nemtudokrólabeszélni,elmondani,hogykivoltő”(203.),hiábaaszeretet.Abánatego‐izmusanemönzés,hanemmagány.Avizsgálatcsakisönvizsgálatlehet,ésBarthesmindvégigmagára,illetveagyászfolyamatárakoncentrál,aztvizsgálja,helyenkéntmegdöbbentőpreci‐zitássalésfesztelenséggel,hogyszámáramitjelentenekatörténtek,hogyőmagamibenvál‐tozottmeg. Nem sietteti az elvégzésre várómunka végét, noha várja a „bánat” elmúlását.Nemfoglalkoztatjaapszichoanalitikusmegközelítés,nohanemisutasítjaelfeltétlenül;álta‐lábanvévekevésszigorúanelméletijellegűmegállapításttesz,depéldáulvisszatérőjelleggelidéziWinnicott formuláját,melyszerintagyászbanátéltbánatrohamok/reszketés lényegé‐bennemmás,mint„egymárlezajlottösszeroppanástólvalófélelem.”(130.)

A rögzített tapasztalatokkettős folyamatrólárulkodnak: egyrésztmindigarrólvan szó,hogyafeljegyzésekszerzőjemagánakabánatnakazalakjábanigyekszik„emléketállítani”azelhunytszerettének,másrésztabánatsajátos„egoizmusa”folytánmindigönmagárólbeszél.Ebből következik a könyv legsúlyosabb felismerése, amelyre Barthes többször is utal, deamelyetugyanakkornemteszönállóreflexiótárgyává,ésnembontkiteljesegészében:arrólvanszó,hogyamásikhalálamintegymegnyitjaasajáthalállehetőségét.Amígamásikértag‐gódtunk,őtgondoztuk,elvesztésétőlreszkettünk,asajáthalálörökelodázásábanéltünk.Amásikhalálávalazonbannemmaradtmás,akimeghaljon,csakén.

2013. december 125

„InnennézveBartheskönyvenemisannyirafilozófiai,mintinkábbközvetlenésempiri‐

kus cáfolatátnyújtjaHeideggerhíreshalálelemzésének.ALétésidőbenHeideggeramellettérvel,hogyasajáthalálomhozabszolútéskizárólagoshozzáférésemvan,ésennyibenasajáthalálomhoz való adekvát viszony az autentikus létezés kulcsa. A gondolatmenet bizonyosszempontbólmégakártriviálisnakistűnhet,ámdeaGyásznaplótanúságaszerintéppenhogynincs kizárólagos hozzáférésem a halálomhoz, nem is pusztán azért,mertmindenki halálaeleveegyinterszubjektívtérbenmegtörténőesemény,hanemmertasajáthalálomhozvalóviszony–ésezadialektikuscsavar–valójábanamásikhaláláhozvalóviszonyképe.„Elgon‐dolni,tudni,hogymamaörökre,teljességgelhalott(„teljességgel”,ezcsakiserőszakkal,rövidideiggondolhatóel):annyitjelent,mintbetűrőlbetűre(szószerintésegyidejűleg)elgondol‐ni, hogy egyszermajd én isörökreésteljesenmeghalok.” (127.) Ez az egyetlen szakasza akönyvnek,aholBartheskifejezetten„tudásról”beszél,mégpedigsajáttudásról:„agyászbanahalálnakegygyökeresésújmegszelídítésevanjelen;hiszenezelőttcsupánkölcsönzötttudásvolt (bizonytalan,másoktól, a filozófiától kapott stb.), demostmár a saját tudásom.” (uo.)Nem lehetséges tehátadekvátviszonya sajáthalálhozanélkül,hogyakötődésenésagyá‐szonkeresztüladekvátviszonyomvolnaamásokhalálához.

AGyásznapló szuggesztív és olykor valóbanmegrázómozaikdarabkái ezen túlmenőenegymásik tanulságot is érzékletessé tesznek,nevezetesenazt,hogynemcsaka sajáthalá‐lomhozvalómegfelelő„hozzáférésemnek”vanszükségeagyászjelentette„szaggatottvégle‐gességre”,hanemmagánakaszeretetnekis,amelyetamásikirántérzek.Barthespályatársa,ahozzáegyébkénttalánsemmibensemköthetőEmmanuelLévinasaTeljességésvégtelenc.munkájavégénjutelahhozafelismeréshez,melyszerintazigazságnakkétidőrevanszüksé‐ge: egy végtelen időre, amelyben kiteljesedhet, és amely szavatolja örök érvényességét,ugyanakkor egy véges időre, amelyben felismerhetővé válik, és amelyet „megpecsételhet”.PontosanígyállahelyzetBarthesanyja irántérzettszeretetével. Ilyenértelembenamásikirántiszeretetagyászbanpecsételődikmeg,vagyisekkorválikigazzá.Ezazigazságegyúttalmindigavéglegességdrámája.Agyászolómegrettenbánatától,ugyanakkor legalábbolyanerővelragaszkodikishozzá:„Borzalommalgondolokarra,hogyeljöhetazapillanat,amikorahozzámintézettszavainakemlékétőlmárnemfakadoksírva.”(64.)

Anaplóvége,aligfélévvelBarthessajáthalálaelőtt:„Szieszta.Álom:pontosanazőmoso‐lya.Álom:teljes,sikerültemlék.”És:„Olyanszomorúreggelekvannak...”(250–251.)Ismétakettős,akettéváltidő:avéglegességképeamásikmosolyában,a„sikerültemlékben”,ugyan‐akkoravégetnemérő,szomorúsággaltelireggelek.Afeljegyzésekittvégetérnek.

Visszatérveakezdetbenmegfogalmazottkérdésre,hogyvajonmennyibenkapcsolhatóezakülönlegeskönyvBartheséletművénekegészéhez–nos,BarthesírásánakazanyjafotójáravonatkozórészeiközvetlenülátvándoroltakaVilágoskamracíműművébe(ld.152.).Ennélakörülménynélisfontosabbtalán,mintaztaszerkesztőielőszóiskiemeli,hogyanyjahalálá‐nakidőszakábana„semleges”fogalmánakkidolgozásánmunkálkodott,azideológiáktól,szo‐ciálisnormáktólstb.mentesnyelvésolvasáslehetőségefoglalkoztatta.EnnyibenaGyásznap‐lóvalóban„egyvágyottkönyvlehetősége”,egyolyankönyvé,amelyéppena„semleges” je‐gyében íródik.Aza tény,hogyakönyv rendkívüli személyességével,mégisaszketikusesz‐köztelenségévelmegvalósítjaaszövegnekateoretikusBarthesáltalpropagált„örömét”,aztjelzi,hogyaGyásznaplóvégülistöbbmintpusztalehetőség.

(RolandBarthes:Gyásznapló.ford.SzabóMarcell)

126 tiszatáj

„ HEVESIJUDIT

Mert a lepke majdnem madár FINYPETRA:MADÁRASSZONYFiny Petra, a Libri Kiadó gondozásábanmegjelent, első fel‐nőtt regényeutazásra invitálja olvasóját egy varázslatos vi‐lágba.Félreértésneessék,nemaRoxfortbautazunk,nincse‐nek szerelmes vámpírok sem. Csoda viszont van, a termé‐szet;madarak,növényekésbenne,köztükegycsalád,amelyfájának bár túl vékony, bizonytalan a törzse, lombkoronájaszerteágazó. A nyelvezet megmutatja, leírja a (látszólagos)szépséget és harmóniát, ám amit elbeszél, közel sem ilyenidillikus.Nyomasztóezavilág,éppolyszép‐szomorú,kifino‐mult, érzékeny, természetközeli, sejtelmes és fenyegető,ugyanakkor mozaikszerű, mint a jól eltalált borító. Ez egyolyan világ, ahol megszakad a lélek, ahol kalickába kerül,akinek szárnya van, s aholmindezek ellenére, vagy inkábbmellettvanvalaki (a lepkeimádóLingerLea),akia történetelőrehaladtával,vagyisazanyaegyremélyebbmegismerésé‐vel(régi‐)újéleteketadhat,ésadis.

FöldesiGyörgyi azÉletésirodalomban írtExLibrisében(2012/38.)LingerLeapontos jellemzésétadja: fiatal, tehet‐séges,félárva,fluididentitásúnő,akifelnőttkoriproblémák‐kalküszködik(rosszszerelmikapcsolat,meddőség)stb.Sakifestés közbeni emlékezéseinek köszönhetően elhatározza,megismerihalottanyját,Lilit:„Húszévigvolthalottazagyam.Pontosanannyiideje,amennyiidejeanyámishalott.”LingerLeaefelismerésután,haúgytetsziknyomozásba,sőt,tulaj‐donképpencsaládállításbakezd,aholacsaládfafelállugyan,deközelsemúgy,ahogyarraLea,vagyéppazolvasószámí‐tana.

AkönyvLingerLeamegszállottmadárgyűrűző,„férfiasannőietlen”, depressziója elől a természetbe, a madarakhozmenekülőanyjáról,Lilirőlmegmaradtemlékeivelindul,majdLili régi szerelmei, barátnője, édesapja és ameseszerű „bo‐szorkány”,Böbebú,segítikLeátanyomozásban,azanyaképfelépítésében.Ennekmegfelelőenakönyvegyeredetkeresés,azénésami(család)összekuszálódott,rekonstruálandóvi‐szonyrendszerénekazújraelbeszéléseis.

Libri KiadóBudapest,2012

320oldal,2990Ft

2013. december 127

„AregényszerkezetétLilihozzátartozóinakvisszaemlékezéseimellettLeadőltenszedett,

sajátjelenérőlszólóírásai,gondolatai,valamintakülönleges,természethezkapcsolódó,me‐taforikus címek (Hangyaleső, Guvat, Cifrarák) együttese adja. A dőlten szedett szövegekmondhatniakötet„legnőiesebb”részei,központitémájukelsősorbananőiidentitáséstest,aszexualitás, illetveLeakapcsolatiproblémái.Leaittvallpéldáulterméketlenségénekfájdal‐máról:(„Szégyellemameddőségem.”),élettársától,a„zeneszobrász”,orgonistaDorientőlel‐szenvedettbántalmazásáról.Továbbáittolvashatunkalegtöbbszöratestrőlmint„mechani‐kusszerkezetről”,melyleginkábbazeneésaszexualitáshasonlóságábanfejeződikkielőbbDorienkapcsán:„gyűlölöm,ahogyDorienorgonál[…]ölelgetiazorgonát,ahogymegdolgoz‐zaapedálokat,ahogyfelágaskodikazágyékaegy‐egyhosszabbfutamnál,ahogyizgatjaujjai‐valabillentyűsíkoscsontlapjait.[…]Úgyhúzzakiahangszíntompítógombokat,úgycsavar‐gatjaőket,kegyetlenkéjjel.Mintahogyanazénmellbimbóimattekergeti,hogyzenétcsihol‐jon a testemből.” S hasonlóképpen később, a konzervatív, zenetanár nagymamáról is: „Azember ugyanis azt képzelné, hogy énekelni csak egyféleképpen lehet. Úgy, hogy az embermegnyitjamagát, és zsigerig kitárulkozik.Mint ahogy a szexuális aktus semképzelhető el,vagylegalábbisbajosan,teljesenszűkrezárulthüvellyel,lelakatoltizmokkaléslélekkel”.Azidézettrészekazértisfontosak,mertaközhelyekkelellentétbennemfogadjaelproblémát‐lanulazeneiségátszexualizálását.Éppenellenkezőleg.Leaszámáraezcsaka(női)testaláve‐tettségét,atestholönmagunk,holmásokelfojtásaiáltalkitermelt(ön)kínzását,megerősza‐kolását,önfegyelmezését fejeziki.Azenébenmegnyilvánulóerőszakszimbolizáljamindazt,amit(ésakit)Leaképtelenelfogadni,ésamielőlmenekülnikényszerül.Atermészetbe.

A„családállítás”soránmegtudjuk,Liliéletébenszületésepillanatátóljelenvoltahalál,hi‐szenszületésévelanyjahalálátokozta,segybenegycsaládfelbomlásátis.Liliapjaaszületésutánképtelenvolta„haláltokozó”gyermekéhezérni,Lilibetegségeörökre„[ki]ette[…]belő‐leavidámságot”,Böbebútpedig,akiaszülésnélsegédkezett,kitagadta,sagyerektőliseltil‐totta. Ebbenamagárahagyottságban jelenikmegazújszülött Lili életében, őt az éhhaláltólmegmentőholló,aki,„[n]emabarátja,amásikfelevolt[…][Lili]kéttestbenélt”.Stalánnemvéletlen,hogy–azöngyilkosságottöbbszörmegkísérlő,majdvéglegesenelkövető,elsősze‐relemgyerekétabortáló,amásodikatpedigasajátvilágábólkizáró,intelligens,ámdepresszi‐ós,önző,smegkockáztatom,aszó legszorosabbértelmében„elvarázsolt”nő– lelkénekegydarabjaéppenemitológiailagterhelt,ugyanakkorrendkívülellentmondásosmadárban„la‐kik”.Ahollóugyanisegyesmitológiákszerintistenkénttiszteltállat,kapcsolattartóazembe‐riésszellemvilágközött,azészakimitológiábanelsősorbanbaljóslény,ahalálmadara,egyesnémetterületekenpedigakárhozott lelkek,ameggyilkoltakszelleménekmegtestesülése.Ahollóttehátmintahalottédesanyákszellemekéntisértelmezhetjük.HiszenelőbbLilitársavolt,majdatörténetvégén,mikorLeaanyjánakmármindentitkátbirtokolja,kísérőjévésze‐gődikegyholló,talánéppenLilitszimbolizálva.Ugyanakkornéholkártevőknektartjákeztamadárfajtát,ahogyanezttörténetünkegyesszereplőiLilirőlisgondolják.LeginkábbRillSára,Leanagyanyjavélekedik ígyróla,„mintha[…]egyfélelmetesharcikutya lettvolna”,deLiliédesapja,LingerÁrminiselejtegy‐egyfélmondatot(„majdnemelpusztítottazanyád”).Anőkgenerációkonáttartótragikussorsaörökös,öröklöttanyátlansághozvezet,aminektetőzéseéppen Leameddősége. Kérdés, vajonmegmásíthatatlan, biológiai terméketlenségről van‐eszó?Aholló,valamintamadarak,alepkékakötetvégérejóarányérzékkelfelépítettallegóri‐ákkáválnak.Voltaképpenezlenneakönyvlegnagyobberénye.Atermészetésazembervi‐

128 tiszatáj

„ szonyátnyelvilegishatásosan,következetesenképesmegjeleníteniazegészkötetenát.AMadárasszonygazdaganyagothalmozottfelazornitológiai„lexikonokból”,illetveakülön‐böző„madárlesekből”,semetaforikusnyelvfelhasználásávalsikeresenábrázoljaaszereplőkköztiviszonyrendszereket.Például: „Lilinemmondtaazt,hogyszakítsunkvagyhogyvége,csakelmesélteabaglyokkirepülésénekatörténetét.”

Ugyanakkoratermészet,anővények,azállatokállandómetaforájamellettsokszortalál‐kozunkapogányság,avarázslatmotívumaival(leginkábbBöbebúfigurájánkeresztül)are‐gényatmoszféráját,természetkultuszáterősítendő.Deaszövegszámtalanolyanvallásiuta‐lást is tartalmaz,melyek a családtörténet értelmezésében segédkeznek. Lili kettétörött ge‐rinceellenére,mikorleteszimadárgyűrűzővizsgájátLingerÁrminmegfogalmazásaszerint:„Ledobtamagárólatakarót,éskikeltazágyból.MintegyLázár.VagyisLázárlány.”Leaazon‐banLázárlányhelyett„Jób‐asszonynak”nevezianyját,ezzeliskifejezveasokszörnyűséget,amianyjávaltörtént.AtörténetelőrehaladtávalazonbanLeaszámáraisvilágossáválik,hogy„[m]indencsaládéletétszámtalantragédiarohasztja”,sezzelpárhuzamosanminthaújrafel‐fedezné,tudatosítaná,átélné,megélnéanyjahibáitis.Leavégülmindkétágonagenerációs,családi tragédiák hordozójaként jelenítődik meg. Rill‐nagymamáról például kiderül, elsőgyermeke,Ábrahámaháborúban,erőszakkalfogant,séppenerrőlatörvénytelengyerekrőlderülki,hogyelcsábítottaöccse,Áronfeleségét,vagyisLilit.Anyjahalott,igaziapjapedigvéltapjatestvére.Itttehátacsaládfa‐labirintus,amelymeglepőfordulatokathozugyan,néholfe‐leslegesenbonyolulttáésvalószínűtlennétesziacsaládtörténetét.

AvérszerintiapaáltalfelidézettemlékekkiléptetikLeát,sveleazolvasótisazidillikör‐nyezetből/nyelvből, s fájdalmasan „hétköznapi” következtetések levonására kényszerítik:„Aztmármegtudtamtőle,hogyanagyanyámegypszichopatadívavolt,azanyámmegegybosszúállóelmebeteg.Perszetúlzok,deazértnagyjábólmégis ígyfestahelyzet.Többpszi‐chéskórképrelehet,hogynemlennékkíváncsi,mertezekabeteglelkűembereknemcsupánérdekesanekdotákkváziarctalanszereplői,hanemőkacsaládom.”Akülönböző(pszichés)zavaroktehátacsaládmindenegyestagjáravonatkoztathatók.Rillékesetébenisérdemesazismétlődésekrefigyelni,hiszenRillSáraférjeissajátjakéntnevelifelazegyszerrebűnbeejtőésbűnbeesőÁbrahámot,ahogyÁronissajátjakéntnevelifelLeát.

Atörténetlegkényesebbpontja,hogyLeabeleszeretanyjaelsőférjébe,Leóba(akitőlLiligyermeket várt ugyan, de elvetette),majd a könyv legvégén a lánynak is „mese nő a bőrealatt”,vagyisacsaláditraumákmegértésévelésmegismerésével,azüresanyaipozícióelfog‐lalásávalameddőségalólisfeloldozódik.Alepketehátaztazéletetválasztja,amelyetama‐dár(asszony)eldobottmagától.Vagyisanyjaegyik lehetségeséletévelazonosul, „[h]iszenalepkemajdnemmadár”,ahogyanLingerLeaismajdnemLingerLili. Ígyegyszemélybenadéletetanyjának,magánakésgyermekének.Ezzelpedigfelcsillanannakreménye,hogysike‐rülhetfelszámolniaatragédiáköröklődését.Ahogyanírjais:„Ésmindenértsírokakkor,ami‐értaddignemsírhattam.Agyerekkorelfelejtettéselhallgatottfájdalmaiért.Huszonnyolcévösszegyűjtöttkínjaiért.Ezértagyötrő,ésegészéletreszólóanyátlanságért.Aminmársohasemmilyenbarátvagyférjszeretetenemsegíthet.Amitmárcsakasajátgyerekemszenvedé‐lyesölelésegyógyíthatmeg,haegyáltalánvalahaiskigyógyulokabból,hogyakkorsemvoltigazánanyám,amikormégéletbenvolt.Arrólnemisbeszélve,amikormármeghalt.”