teszt.szolnok.huteszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/Általános Iskolák... · Web viewhogy...

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1

2010.

BEVEZETŐ

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Pedagógiai programja a törvényi előírásoknak megfelelően, a NAT alapján, a fenntartó, a szülők és a tanulók elvárásaival összhangban, a jogelőd általános iskolák Pedagógiai programja alapján készült el az eddigi hagyományok és elvek figyelembe vételével. Az iskola 2005. szeptember1-től e Pedagógiai program alapján szervezi meg oktató-nevelő munkáját. Kiemelten foglalkozunk a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az idegen nyelv és az informatika oktatásával. E tantárgyakat magasabb óraszámban, illetve a tanulók képességeinek megfelelő szervezési formában oktatjuk. Alaptevékenységeink körébe tartozik a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása. Minőségfejlesztő munkánk folyamatos, melyet az ÖMIP-re épülő IMIP-nek megfelelően működtetünk. A Pedagógiai programban található helyi tanterv bevezetése 2005/2006-os tanévben az 1. évfolyamon történt meg, a továbbiakban felmenő rendszerű. A többi évfolyamon a megkezdett programok alapján történik az oktatás, de az iskolában folyó nevelő tevékenységben az egységességre kell törekedni. A 2009/2010. tanévtől a TÁMOP 3.1.4-08/2 „Kompetenciaalapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben” projekt segítségével több területen felmenő rendszerben bevezetjük a kompetenciaalapú oktatást. Tanulóink fejlődését nyomon követjük, az iskolánk honlapján közreadjuk.

TÖRVÉNYI HÁTTÉR:

- 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény és módosításai- 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról- kerettantervi rendelet- önkormányzati intézkedési terv- eszköz-és felszerelési jegyzék- 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről- 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet- 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a továbbképzésről és annak 185/1999. (XII.13.) módosítása- 28/2000. (IX. 21.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Magyar

Közlöny 2000. évi 95. szám II. kötet- 4/2001. (I. 26.) OM rendelete egyes oktatási jogszabályok módosításáról Magyar Közlöny 2001. évi

9. szám- 23/1997. (VI. 4.) OM rendelete a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a

Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról- 36/2001. sz. közgyűlési határozat Szolnok város közoktatási rendszerére vonatkozó minőségfejlesztés

bevezetéséről- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Minőségirányítási Programja 2003.- A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi, a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.)

Kormányrendelet és módosítása 14/2003. (II. 12.)- Az intézmény alapító okirata- 149/2005. (III.31.) sz. közgyűlési határozat az egyes oktatási intézmények átszervezéséről (Eötvös

József Általános Iskola, Herman Ottó Általános Iskola)

2

- 231/2005. (IV.28.) sz. közgyűlési határozata az Eötvös József Általános Iskola és a Herman Ottó Általános Iskola jogutóddal történő megszűnése alapján megalapított új intézmény névfelvételéről

- 243/2005.(IV.28.)sz. közgyűlési határozat Szent-Györgyi Albert Általános Iskola vezetőjének megbízásáról

ISKOLÁNKRÓL:

1. Az iskola hivatalos adatai:- az iskola neve: Szent-Györgyi Albert Általános Iskola- címe: 5000. Szolnok, Széchenyi krt. 22.- jogelőd általános iskolák: Eötvös József Általános Iskola

Herman Ottó Általános Iskola- az intézmény fenntartójának neve : Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata- címe: 5000. Szolnok, Kossuth tér 9.- az intézmény alapításának éve: 2005. július 1. jogelőd általános iskolák alapításának éve:

Ecseki úti Általános Iskola: 1984. Eötvös József Általános Iskola: 1987. Herman Ottó Általános Iskola: 1988.- az intézmény típusa: általános iskola- évfolyamok száma: 8- az intézmény jogállása: önálló jogi személy

részben önálló gazdálkodású költségvetési intézmény- OM azonosító: 200609

2. Az intézmény általános jellemzői:

Iskolánk a Széchenyi városrészben található a lakótelep délnyugati peremén, igen szélsőséges szociokulturális környezetben. Itt él Szolnok város lakóinak kb. 1/5-e. Iskolánkat a Szolnok Városi Tanács alapította, fenntartója és felügyeleti szerve a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az általa kiadott alapító okirat szerint az iskola alapfeladata biztosítani az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, mely lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. A feladatokból adódóan alaptevékenysége körében ellátja az iskoláskorúak általános iskolai oktatását, a tanulók részére napközi otthoni ellátást és étkezést biztosít. Feladat ellátási kötelezettsége körébe tartozik a fentieken túlmenően a könyvtár működtetése, a gyógytestnevelés és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált felkészítése. Ezeken túlmenően iskolánkban kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséggondozást is.

Az épület sajátossága, hogy falain belül két önálló intézmény működik. Iskolánk és az Okmányiroda, mely 2000-ben költözött az iskolai könyvtár helyiségeibe. Az épület ideális környezetet biztosít a tanulási, nevelési feladatok megvalósításához.

Büszkék vagyunk arra, hogy megfelelünk a város és a városrész igényeinek, az idők egyre változó kihívásának. Az igényeknek való megfelelésünket igazolja, hogy a szülők iskolánkkal szembeni elvárásai – melyeket a partnerigények felmérése és elemzése támaszt alá – megegyeznek a Pedagógiai programban megfogalmazott nevelő-oktató munkánk céljaival, feladataival.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

3. Tárgyi feltételek:

3

Az épület három szintje mintegy 7320 m2 a hozzátartozó sportudvar 2x 6600 m2, melyet kerítés vesz körül. Az udvaron 2x 800 m2-es aszfaltozott sportpálya, 2 távolugró gödör, súlylökő kör, röplabdaállvány és udvari pingpongasztal áll rendelkezésünkre. A játékudvaron pavilonokat, homokozót, mászókát, asztalokat és padokat helyeztünk el. KRESZ-park segíti tanulóink felkészülését a biztonságos közlekedésre. Az elmúlt két évben sokat javult az udvar használhatósága, biztonsága. Az épület állaga, külső-belső felszereltsége jó. Részben akadálymentesített. A tantermek és kiszolgáló helyiségek száma és nagysága megfelelő. A helyiségek kihasználtsága maximális. A szaktantermek felszereltsége az oktatás feltételeit biztosítja, de folyamatos fejlesztésre, felújításra szorul. Éttermünket, a főzőkonyhát és a büfét vállalkozó bérli és üzemelteti. Feladatát példásan látja el.

4. Az épület adottságai:Tantermek száma: 46Szaktanterem: - természettudományi 2

- számítástechnika 2 - matematika, fizika, kémia 3- idegen nyelv 4- honismereti 1

(„Múltidéző” iskolamúzeum) - ének-zene 2- rajz 1- kiscsoportos foglalkoztató 5- tornaterem 1 - tornaszoba 1- kondicionáló terem 1

Könyvtár Szertárak: - testnevelés 2

- történelem-magyar- alsó tagozatos 2- biológia-földrajz- idegen nyelvi 2- fizika-kémia- matematika- technika-rajz- informatika

ElőcsarnokIskolaudvar: - sportudvar

- játékudvar- belső udvar 3

Irodák: - igazgatói- igazgatóhelyettesi- tanári szoba + tanári pihenő- gazdasági - titkárság- tárgyaló

Kiszolgáló helyiségek: - főzőkonyha- ebédlő- büfé- orvosi szoba- betegszoba

4

- porta- öltözők (takarítók, karbantartók)- karbantartó műhely- raktárhelyiségek 3- külső raktár 2- kerékpártároló 2- irattár- dohányzó

Akadálymentesítés - bejárat- mosdó 1

5. Személyi feltételek:

Humán erőforrásunk lehetővé teszi, hogy a kötelező és vállalt feladatainkat magas színvonalon lássuk el. A nevelőtestület sokoldalúan képzett, együttműködő és innovatív. A törvényi feltételeknek a létszám és a képzettség tekintetében is megfelelünk.

5


NEVELÉSI PROGRAMJA

6

1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, KÜLDETÉSNYILATKOZAT

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

„Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak, türelmesnek lenni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják, megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.”

Dorothy Law Holte gondolatait magunkénak vallva neveljük, oktatjuk diákjainkat nyugodt, demokratikus légkörben az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tudomány fejlődését, az élet változásait szem előtt tartva.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK:

Az Szent-Györgyi Albert Általános Iskola nevelőtestülete a mindennapi nevelő – oktató munkája során a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket figyelembe véve az alábbi pedagógiai alapelveket kívánja érvényre juttatni:

=A tanulók iskolánkhoz való kötődésének erősítése.=Annak elősegítése, hogy iskolánk megfelelő rangú, egyéni arculattal rendelkező, elismert iskolává

váljon a városban.=Olyan légkör megteremtése az iskolában, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat.=A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteik, készségeik, képességeik,

kulcskompetenciáik egyénre szabott fejlesztése (kialakítása és bővítése) a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével.

=Stabil értékrend közvetítése diákjainknak, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, az idegen nyelv tudása, az informatika felhasználói szintű alkalmazása, a művészetek iránti fogékonyság és a környezettudatos magatartás erősítése.

=Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése a ránk bízott gyermekekből.=Annak elérése, hogy tanulóink sikeres emberekké váljanak, olyan ismeretek birtokába jussanak,

amelyek segítik őket a tudatos pályaválasztásban. A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.

=Széles kínálat biztosítása, minőségi munka végzése, amely magában foglalja a tehetségek gondozását és a lemaradók felzárkóztatását a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével.

=A szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátránykompenzációjának segítése.

=Kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra, az esélyegyenlőség érvényesítése, szegregációmentes együttnevelési környezet biztosítása.=Az esztétikus, korszerű nevelési - oktatási környezet megteremtése és annak biztonságos működtetése,

a tárgyi feltételek javítása.=Az iskola partnereinek folyamatos figyelése, elvárásaik, elégedettségük rendszeres mérése.=Folyamatos részvétel lakóhelyünk életében.=Szakmai eredményeink közzétételével hozzájárulunk ahhoz, hogy városunk nevelési – oktatási

intézményei szakmai műhelyként működjenek.

7

2. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN:

- tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét- a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe- az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, minden gyermek

számíthat pedagógusaink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban egyaránt

- az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, az iskola oktató- nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk

- célunk elérni, hogy a tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen- segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat- tervszerű oktató- nevelő munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, számukra korszerű, a

mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt a gyakorlatközpontúság és az alkalmazható tudás alapelv érvényesítésével

- iskolánk olyan ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben

- a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerésére és megvalósítására törekszünk

- az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, megfelelő teret biztosítunk a tudás és a képességfejlesztésnek

- diákjaink megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeinket, megismerhetik elvárásainkat

- fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítására törekszünk

- törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, betartására

- megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk, történelmünk kiemelkedő személyiségeit, jelentős eseményeit, hagyományainkat, mindezek megbecsülésével tápláljuk a gyermekekben a haza és a szülőföld iránti szeretetet

- rendszeres kapcsolatot tartunk fenn partnereinkkel- lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet

megismerhessenek partnereink, városunk polgárai- fontos feladatnak tartjuk, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, a

tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulásokon; ezek lebonyolításában esetenként aktívan részt is vállalunk

3. ESZMÉNYEINKBEN OLYAN TANULÓ KÉPE ÉL,

aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságokat egyesíti magában:- humánus- szereti hazáját- a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben- ismeri, tiszteli, óvja és ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a

környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit

- társaival együttműködő, viselkedése udvarias, fegyelmezett, erkölcsös- képes kapcsolatait alakítani, beilleszkedni különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba,

közösségekbe, ezekben megtalálja helyét- becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást; fontos értékek ezek a számára

8

- van elképzelése a jövőjét illetően- képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, ehhez a mindennapi életben felhasználható

képességekkel rendelkezik- beszéde kulturált, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban

alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit- művelt, érdeklődő, nyitott, kreatív, gyakorlatias- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit- jó eredmények elérésére törekszik,- megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,- megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott,- szellemileg és testileg egészséges és edzett.

Célunk, hogy az iskolából kilépő végzős diákjaink a felsorolt személyiségjegyek közül a lehető legtöbbel rendelkezzenek.

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI

1. A NAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT KERESZTTANTERVI CÉLOK:

=Énkép, önismeret:-Önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezése a tanulók számára, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. -Folyamatos gondoskodás arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. -A tanulók ön- és világszemléletének formálása

=Hon- és népismeret:-Tanulóink ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. -Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar személyiségek munkásságában. -Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. -Sajátítsák el és gyakorolják azokat az ismereteket, amelyek a szülőföld megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. -Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. -A nemzettudat megalapozása, más népek értékeinek megbecsülése, hazaszeretetet, a nemzeti önismeretet elmélyítése.-Az értékek, hagyományok feltárására, ápolására ösztönzés.

=Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra:-A tanulók szerezzenek ismeretet az EU kialakulásáról, alkotmányáról, intézményrendszeréről, politikájáról. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.-Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. -Váljanak nyitottá és megértővé a különböző kultúrák iránt is. -Szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. -Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. -Törekedjünk arra, hogy közvetlenül is részt vállaljunk a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

9

=Környezeti nevelés:-A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. -Különös figyelmet fordítsunk a tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztésére. -A tanulók váljanak érzékennyé a környezetük állapota iránt, legyenek képesek a környezet megismerésére, értékelésére, értékeinek megismerésére és megőrzésére, állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. -A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé váljon.-A tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelynek következményeként bolygónkon válságjelenségek mutatkoznak. -Konkrét hazai problémákon ismerjék fel a társadalmi - gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében.-Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban ez a felelősség váljék meghatározóvá. Magatartásukban erősödjön a személyes biztonságra való törekvés. -Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

=Információs és kommunikációs kultúra:-Azon megismerési képességek fejlesztése, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. A kommunikációs kultúrának szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata és az idegen nyelvű kultúrák közötti információcsere.-A kritikai és a kreatív olvasás képességének fejlesztése, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. -Az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a médiában való eligazodásra, az igényelt információk megtalálására, szelektív használatára kell nevelni, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. -Olyan fiatalok kibocsátása, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során.

=Tanulás:- A tanulók érdeklődésének felkeltése. -A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. -Ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. -Cél az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása, ami a következőket foglalja magában: - az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; - a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; - az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; - a gondolkodási kultúra művelése; - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; - az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; - az alapkészségek kialakítása, fejlesztése. -A tanulás fontos színtere legyen az iskola könyvtára és informatikai bázisa, melyek kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségeit. -A könyvtári ismeretszerzés technikájának elsajátítása. -A rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képességét alakítsuk ki.

10

-Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, tanulják meg az elektronikus és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, használatát. -A tanulók sajátos tanulási módjainak, stratégiáinak, szokásainak megismerése és az erre alapozott tanulás fejlesztése. -A gondolkodási képességek fejlesztésére, a mindennapokban való alkalmazására, új helyzetekben történő felhasználására. -A kreatív gondolkodás fejlesztése. -Nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra: alternatívák, variációk, kockázatvállalás, értékelés, érvelés, legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. -A kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

=Testi és lelki egészség:-Az iskolának minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. -Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.-Az egészséges életmódra nevelés és a betegségek megelőzése. -A felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. -A beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése. -A környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek megismerése. -Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. -Közlekedési szabályok ismerete, baleset megelőzés. -A káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése. A krízishelyzetbe jutottak segítése.

=Felkészülés a felnőtt lét szerepeire:-A tanulók pályaválasztásának segítése. -Az életkorhoz igazodóan átfogó kép nyújtása a munka világáról. -A kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet kapjon a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége.-A szociális és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése. -A közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése.

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI:

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák. Ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

=Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

=Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

11

=Az önismeret, a saját személyiségük kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységre, az esztétikum befogadására és létrehozására.=Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat,

őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.=A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.=Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások

szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

=A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

=A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

=A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

=Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGCÉLJAI:

minőségcél sikerkritérium indikátor feladat idő

az oktatás színvonala emelkedik

a tanulók eredményei az országos kompetencia mérésben meghaladják az országos átlagot

kompetencia mérés eredményei

-korszerű oktatási módszerek alkalmazása a tanítási órákon-egyéni fejlesztési tervekkel a tanulók teljesítményének javítása

következő tanév vége

a tanulók alapkészségei javulnak

-helyi felmérések eredményei javuló tendenciát mutatnak-a 4. év végére a tanulók zöme készség szinten tudjon írni, olvasni, számolni

-félévi, év végi felmérések-tanulmányi eredmények -felvételi arány, továbbtanulási mutatók, -versenyeredmények

-korszerű oktatási módszerek alkalmazása a tanítási órákon-fokozott figyelem fordítása a gyengébb képességű tanulókra


biztosított a növekvő képzettségű pedagógus munkaerő

teljesített továbbképzési program

megszerzett tanúsítványok

továbbképzési lehetőségek biztosítása

folyamatos

új módszerek alkalmazása a tanítási órákon

legalább két új módszer alkalmazása

óralátogatások tapasztalatai

-korszerű oktatási módszerek megismerése-továbbképzések-hospitálások


a pedagógusok problémakezelő és megoldó készsége javul

több a sikeresen kezelt probléma, a kiszabott fegyelmi intézkedések csökkenése

fegyelmező intézkedések száma, dicséretek és elmarasztalások aránya

-konfliktuskezelés tanítása a gyerekeknek-megfelelő programok szervezése

folyamatos

az intézmény jó hírneve növekszik

az intézmény népszerűségének

-beiskolázási mutatók-sikeres rendezvények

-népszerűsítést szolgáló rendezvények szervezése

folyamatos

12

növekedése száma-eredményes versenyeztetés

-versenyeken való részvétel-PR

átlagtól eltérő teljesítményű tanulók segítése (tehetséggondozás)

-tanulmányi versenyeken való eredményesség növekedése. -a tanulók gimnáziumba való bekerülésének növekedése

-továbbtanulási mutatók-versenyeredmények-kompetencia mérés eredményei

-felvételi előkészítők megszervezése -differenciált oktatási formában képességfejlesztés-versenyeztetés-tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök tartása

folyamatos

szociális hátránnyal, beilleszkedési- magatartási zavarral küzdő tanulók hátránykompenzációjának eredményes segítése

-hátrányos helyzetű tanulókért végzett konkrét tevékenységek számának növekedése

-a HH tanulók számának és fejlődésének, a segítségadás számának, eredményességének pontos regisztrációja

-szociális hátránnyal, beilleszkedési- magatartási zavarral küzdő tanulók hátránykompenzációjának segítése-IPR-a gyermekvédelemmel összefüggő prevenciós tevékenységek végzése-együttműködés más gyermekvédelmi szervezetekkel

folyamatos

egészséges életmódra nevelés -egészségkárosító tevékenységek számának csökkenése -az intézményi drogstratégiában foglaltak megvalósítása

-környezet jelzései, pedagógusok észrevételei

helyes életvezetési készségek, képességek fejlesztése

folyamatos

művészeti nevelés mind szélesebb körben valósul meg

a művészeti csoportok tervezeteiben meghatározottak alapján

-megfelelő programok száma

vizuális és zenei kultúra értékeinek közvetítése

folyamatos

a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása

-teljesítményük átlagosan 20%-kal növekszik-a programok látogatottsága a szülők körében 30%-os

-kompetencia mérés eredményei-félévi, év végi felmérések-tanulmányi eredmények

-fokozott figyelem fordítása a gyengébb képességű tanulókra-korszerű módszerek alkalmazása a tanítási órákon

folyamatos

a környezettudatos magatartáskultúra fejlődik

-biztonságos és egészséges munkahelyi körülmények megteremtése-növekedjen a szabálykövető magatartást tanúsító diákok és pedagógusok száma-csökkenjen a tanulóbalesetek számarongálások

-partnerek visszajelzései-baleseti jegyzőkönyvek

-a környezeti nevelési program ide vonatkozó részeinek megvalósítása

folyamatos

13

csökkenése-tanulóbalesetek számának csökkenése

az iskola kulcsszerepet vállal a helyi szolnoki értékek és hagyományok megismertetésében és ápolásában

-szervezett programok számának növelése -részvételi arány növekedése

-partnerek visszajelzései

a lokálpatriotizmus erősítése

folyamatos

4. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK CÉLJAI:

1. a NAT által meghatározott kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése: -anyanyelvi kommunikáció -idegen nyelvi kommunikáció -matematikai kompetencia -természettudományos kompetencia -digitális kompetencia -a hatékony, önálló tanulás -szociális és állampolgári kompetencia -kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia -esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2. az esélyegyenlőség érvényesítése

3. a sikeres munkaerő- piaci alkalmazkodás4. egész életen át tartó tanulás megalapozása5. új módszerek megismerése, megvalósítása, módszertani kultúra fejlesztése6. a pedagógusok kezében olyan módszerek legyenek, amelyek segítségével az egyéni különbségek is figyelembe vehetők 7. újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése8. szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása9. egyéni fejlesztés10. a gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növelni a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit11. a gyerekek életkoruknak é életritmusuknak megfelelően jussanak új ismeretekhez12. reális esély teremtése a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez13. megelőzhető legyen a lemorzsolódás14. minden tanuló olyan nevelésben, oktatásban részesüljön, amelyben egyenlő eséllyel indul felnőtt élete felé15. digitális írástudás elterjesztése16. a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó felzárkóztatása érdekében a nem

szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében megvalósuló felzárkóztatás

5. SIKERKRITÉRIUMOK:

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai a negyedik évfolyam végén:- Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, felszerelés stb)- Iskolai feladataikat önállóan megoldják

14

- Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat- Képesek az idejüket célszerűen beosztani- Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben- Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították- Saját képességeiknek megfelelően jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket

Végzős diákjaink a nyolcadik évfolyam végén:- Minden tantárgyból megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési - oktatási tantervekben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek- Rendelkeznek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,

amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek

- Ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés -és magatartásformákat

- Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően

3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI

=Korszerű használható tudás átadása melynek segítségével tanulóink egész életük során önállóan is képesek lesznek tanulni. =Az optimális mennyiségű lexikális tudás mellett a logikai készség fejlesztése, az önálló gondolkodás, együttműködésen alapuló készségek kialakítása, kritikus látásmód fejlesztése. =A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása.=Prioritást kapjon az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket.=Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a szociális kompetenciák fejlesztését.=Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik.=A TÁMOP- 3.1.4-08/2 „Kompetenciaalapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben” pályázaton nyertes projekt megvalósításával és fenntartásával tovább fejlődjön a pedagógusok módszertani kultúrája.=Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása. =Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség megvalósítása.=A tanulókban alakítsuk ki azt az igényt, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembe vételével az egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.=Részesítsük előnyben azokat a programokat, modulrendszereket, melyek egymásra épülnek, folyamatosságot és folytonosságot teremtenek meg az oktatásban és a nevelésben. =A kompetenciamérések eredményeinek felhasználásával javító tevékenységek szervezése a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. (Az intézkedési tervek tanévre készítettek)

15

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI

A kompetencia alapú oktatás lényege többek között a módszerek alkalmazásának változatosabbá tétele. Az új eljárások alkalmazása a bevont osztályokon túl gyakorlatilag kihat az egész iskolára. Pl. témahetek, 3 hetet meghaladó projektek, tantárgytömbösített oktatás, erdei iskola program szervezése.Az új feladatokhoz kapcsolódó eszközök meghatározása:

=tantárgytömbösítés :

A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő, a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: a Kt. 52.§ (3) szerint történik. A kutatások szerint a tantárgytömbösített oktatás hatékonyabb, jobb eredményeket hoz, mint a hagyományos óraszerkezetben történő oktatás.jellemzői: - a tanulók figyelme tartósan egy műveltségterületre, tantárgyra koncentrálódika tananyag nem tagolódik szétaz óraszerkezet rugalmasan igazodik a tanulókhoz és a tananyaghoztöbb idő van egy adott téma elmélyítésérelátványosan nagyobb léptékkel haladnak a diákok a tananyagban

ütemezése:-A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása-A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület kiválasztása-A kiválasztott szervezeti formák összhangjának megteremtése-A humán erőforrás felmérése, a továbbképzési terv megfelelő módosítása-Az új tanulásszervezeti eljárásban tanultak meghatározása-Időkeret meghatározása-A tantárgyi tartalmak „tömbösítése”-Tanmenet kidolgozása-A tantárgytömbösítés beillesztése az intézményi órarendbe-Az értékelési rendszer kidolgozása

= témahét:

A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A tanulók az önmaguk által végzett kutatómunkát, gyűjtéseik eredményét bemutatják tanáraiknak és társaiknak. A témahét programjának kiválasztásakor a gyerekek életkori sajátosságait mindenkor szem előtt kell tartani. A témahét összeállítása során arra kell törekedni, hogy a tananyagba beilleszthető, a mindennapi oktató-nevelő munka során hasznosítható, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő programot állítsunk össze. Az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást, alkotó tevékenységet biztosító választható

16

programok együttese jó lehetőséget teremt az egyéni fejlesztéshez is. A témahét témája és felelőse minden tanévben az iskola Éves munkatervében kerül meghatározásra.

=a projekt:

Projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, mely teljesítési időtartama, teljesítésének költségei, egyéb erőforrásai meghatározott, jól differenciált cél elérésére irányul.A projekt olyan életszerű feladategység, melynek során a tanulók hosszabb időn keresztül önállóan, ill. tanári segítséggel elmélyülnek egy közösen kiválasztott témában, és a munka eredménye valamilyen közös produktumban jelenik meg. Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört. A projekt időtartama alatt a diákok csoportokban dolgoznak, előzetes feladatokat kapnak, az iskola falait is elhagyhatva, akár a természetben ismerkedhetnek meg az adott témával. Digitális anyagokat, fotókat, tablókat készíthetnek, bemutatják, publikálják azokat. A projektmódszer lehetővé teszi a jelenségek komplex vizsgálatát, az egyes kiemelt részterületekben való elmélyülést, többféle kutatási módszer alkalmazását és az együttműködést a projekt többi résztvevőjével. Az adott tanévben kiválasztott 3 hetet meghaladó projekt témája és felelőse az iskola Éves munkatervében kerül meghatározásra.Projekt fázisok: tervezés: - projektterv - szakmai ütemterv - erőforrás terv - költségterv - szükséges elemzésekmegvalósítás: - működtetés - kontroll - folyamatos kommunikáció - rendszeres jelentések - dokumentálás - költségfigyelés - módosítások - értékelés - átadáslezárás: tapasztalatok, visszacsatolások

=a moduláris oktatás:

A gyerekek a tananyagot témák szerint csoportosítva tanulják, nem passzív befogadóként, hanem tevékeny résztvevőként. Témája és felelőse az iskola Éves munkatervében kerül meghatározásra.

=erdei iskola projekt:

Ez a program olyan alternatív nevelési-tanulási rendszer, amely lehetőséget biztosít a közvetlen környezet megélésére, a folyamatok összefüggésben való látására, s egyúttal jelentős közösségkovácsoló erővel is bír.Az erdei iskola sajátos, a környezetünk adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, melynek során a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

17

Igen nagy szükség van arra, hogy az ifjúság tudatos természetismerő, természetszerető, természetvédő szemléletét kialakítsuk, illetve megerősítsük. Ahhoz, hogy a jövő felnőttjei, a mai iskolások majd élni is tudjanak jogaikkal a környezetük védelméért, most kell megismerni a saját természeti környezetüket, annak adottságait, természeti kincseit, történelmét, néprajzát. Ezek ismeretében tudja azt tudatosan védeni, oltalmazni, fejleszteni, és majd átadni az ő utódainak. Indokokat tudunk a kezükbe adni mindnyájuknak, hogy adatokkal, tényekkel érvelhessenek minden őket érő környezetvédelmi, természetvédelmi vitában. Az erdei iskolai program fenntartása anyagi forrás megléte esetén lehetséges, amire pályázati lehetőségeket keresünk.

=IKT eszközök alkalmazása:

Egyre nagyobb teret kapnak a számítógéppel segített oktatási módszerek és tanórák, nélkülözhetetlen a tanulók informatikai felkészültsége. Iskolánk kiemelt feladatként kezeli ezt. Belső képzéseinken, felkészítéseken súlypontozzuk ez irányú feladatainkat. Módszereket, eljárásokat dolgozunk ki, melynek segítségével végezzük gyakorlati munkánkat. Tanulóink az informatika oktatás eredményeképpen kellően jártasak a számítástechnikai eszközök kezelésében, s így alkalmasak az új információs és kommunikációs technikák befogadására és alkalmazására. Diákjaink az informatika órákon megalapozott tanulói készségeket más tanórákon is alkalmazzák a tanulás hatékonyságának növelésére, az érdeklődés felkeltésére és fenntartására. Az informatikán alapuló oktatási módszer és eszköztárat leggyakrabban a kapcsolatteremtésben, a tudásközvetítésben, a személyek közti kommunikációban használjuk. Ehhez szükség van az iskola tanulási környezetének átalakítására, a tanári szemléletmód megváltozására, új és változatos módszerekre, amelyek a pedagógusokat is képesek motiválni az IKT használatára.

=IPR alkalmazása:

Iskolánk valamennyi pedagógusának fontos, hogy módszertani képzettségét fejlessze, és az általuk közvetített ismeret és tudásanyag a lehető legkorszerűbben és legeredményesebben jusson el a tanulókhoz. Intézményünkben dolgozó pedagógusok erkölcsi értékrendjében nincs jelen a szegregáció semmilyen formája. A lemaradt nehéz körülmények között élő tanulókat segíteni kell hátrányaik lefaragásában, hiányosságaik pótlásában. Iskolánkban szükségessé vált a halmozottan hátrányos helyzetű, a roma származású és integrációs nehézségekkel küzdő tanulókat segítő program bevezetése. Célunk, hogy minden tanuló olyan nevelésben, oktatásban részesüljön, amelyben egyenlő eséllyel indul felnőtt élete felé.

=jó gyakorlatok:

A "Jó gyakorlat" adott szakmai kritériumoknak megfelelő innováció, oktatási, pedagógiai gyakorlat, amely az intézmény fejlesztő munkáját az osztálytermi, illetve egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja. A közoktatás fejlesztésére vonatkozóan a "Jó gyakorlat" olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésben megtapasztalható, több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által is elismert szolgáltatásként képes működni.

- A jó gyakorlat az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében az iskola sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja.

18

- Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása, a pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele. pl. a pedagógiai eljárást már sikerrel alkalmazó intézményben tanóra-látogatási alkalmak szervezése a jó gyakorlatot adaptáló intézmény pedagógusainak, pedagógusok közötti szakmai konzultáció, tapasztalatcsere megvalósítása. Amennyiben ez nem ingyenes, az anyagi forrás megléte esetén.

A referencia-intézmény képes arra, hogy szakszerűen magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a hálózati tanulás rendszerében.

Jó gyakorlat közzétételének eljárásrendje:-regisztráció az Educatio jó gyakorlati felületén- az ellenőrzött jó gyakorlat kinyomtatása- postai úton történő beküldése az Educatio-nak minősítés céljából

Ha már nyilvános a jó gyakorlat:- minél szélesebb körben terjesszük jó gyakorlatainkat- vállalkozzunk bemutató jó gyakorlatra- keressük föl a potenciális vásárlókat- készítsük el a projekt átadás/átvételi dokumentációját, leírását- az együttműködés megkezdésétől számítva dokumentáljuk a megbeszéléseket- az első megbeszélésről készüljön jelenléti ív és rövid feljegyzés az együttműködési szándékról- készüljünk föl az átadás-átvételi folyamatok végrehajtására, valamint a szerződések megkötésére- szerződés körültekintő megkötése

Mi legyen a szerződésben? - a szerződő partnerek pontos megnevezése, képviselőjük neve és titulusa- az átadott jó gyakorlat megnevezése, annak felsorolása, hogy mi tartozik a portfolióba- határidők: mentorálás, dokumentáció átadása, készre jelentés dátuma, fizetési időpontok- látogatási, tapasztalatátadási találkozók- az együttműködés időtartama- a vevő neve, címe, képviselője

A jó gyakorlat szerzői jogi védelem alatt áll. Az egyes jó gyakorlat felhasználási jogával a szerző rendelkezik.

Adatlap a jó gyakorlatok feltöltéséhez:Intézmény neve:E-mail cím: Kitöltő neve:1. A "jó gyakorlat" címe/neve:2. A "jó gyakorlat" tulajdonosa, illetve a tulajdonos képviselője:3. Megvalósítás helyszíne: régió: település: cím: az intézmény neve:4. A "jó gyakorlat" alkalmazási területe (kompetenciaterület)

5. Alkalmazási területek: Intézmény/Iskolatípusok: Korosztályok:6. A program/programelem tartalmának összefoglalása:

19

- Melyek a bemutatott jó gyakorlat céljai? (Pedagógiai, módszertani, oktatásszervezési, szervezetfejlesztési, egyéb)- Milyen hatások, eredmények várhatók az alkalmazásától?- Hogyan alakult ki, milyen fázisai voltak a kifejlesztésének?- Milyen jellemző körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő partnerek összetétele stb.) működőképes az ajánlott forma?- Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek a jó gyakorlat?- Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a megvalósulás gyakorlatában a működés eredményességét?7. A program referencia háttere, amely igazolja eredményességét-kipróbált -kipróbált és továbbfejlesztettAz alkalmazás során bizonyított a referenciák, az intézményhasználók elégedettségét igazoló, közvetlenül a tárgyra vonatkozó, utaló dokumentum/dokumentumok, a hasznosulás meggyőző tapasztalatai.8. A "jó gyakorlat" egyedi humán-erőforrás igénye az átvevő intézmény szempontjából9. A "jó gyakorlat" egyedi eszközigénye Pl. játékok, IKT eszközök, taneszközök, berendezés, egyéb10. A jó gyakorlat átvételéhez, sikeres alkalmazásához szükséges egyszeri felkészülési költség az átvevő intézmény szempontjábólJogdíj, a Know how díja, Hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés UtazásMentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítésVezetői és/vagy pedagógus-képzés, továbbképzés Kiadvány, DVD, CDEgyéb költség:

11. Az átadáshoz szükséges, fent leírt átvételi feltételek költségvetése12. A tárgyalásra, döntésre felhatalmazott személy Neve: Beosztása: Címe: Telefon:

TEVÉKENYSÉGRENDSZER ÉS SIKERKRITÉRIUMOK:

Tevékenységek Kompetenciaterület Sikerkritérium Fenntarthatóság

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

szövegértés; szövegalkotás

2014/2015-ös tanévre minden évfolyamon

bevezetjük

A bevezetés felmenő

rendszerben történik

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

matematikai logika2014/2015-ös tanévre minden évfolyamon

bevezetjük



egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

szociális és életviteli kompetenciák

2014/2015-ös tanévre minden osztályban

bevezetjük



tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %)

magyar, történelem, informatika

2014/2015-ös tanévre minden osztályban

bevezetjük

A bevezetés minden belépő 5.

évfolyamon

20

megtörténik

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

magyar nyelv és irodalom

műveltségterület

2014/2015-ös tanévre minden felső

tagozatos évfolyamon legalább két osztályban bevezetjük

A bevezetés 5. osztálytól felmenő


IKT- eszközzel támogatott tanórák (25 %)

minden lehetséges területen

Az implementációban érintett tanítási órák minimum 25 %-ában

alkalmazzuk

Az informatikai eszközök száma

növekszik

a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

az IPR és az SNI tanulók

felzárkóztatására kidolgozott

intézményi program alapján

A lemorzsolódás csökken, a mérési

eredmények javulnak HH és SNI tanulók

körében

A nyilvántartás alapján kerülnek

bevonásra a tanulók

Megvalósítás: egyéni felkészítés

időkeretében

új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

szövegértés-szövegalkotás,

matematikai logika, szociális, életviteli és

környezeti kompetenciák

Belépő pedagógusok intézményi felkészítése

2014/2015. tan-évre minden pedagógus felkészítése megtörténik

önálló intézményi innováció megvalósítása

2009/2010-es tanévben:

Erdei iskola program

évente legalább két évfolyam részvétele

az Erdei iskolai programban

Anyagi forrás megléte esetén

jó gyakorlatok átvétele

2009/2010-es tanévben:

- tanulói Laptop-program és

- tanulásmódszertan témakörben

A laptop programba bevont osztályokban

megvalósuló kompetenciaterület

tanóráinak 30%-ában használják a tanulói

laptopokat

Anyagi forrás megléte esetén

2009/2010-es tanévben a TÁMOP-3.1.4 pályázat keretében kidolgozott "Saját innovációs tevékenységeink" (új pedagógiai produktumaink):1. Beszédészlelés-beszédfeldolgozás fejlesztése kisiskoláskorban2. Számítógéppel segített felzárkóztatás 3. „Tantárgytömbösített oktatásszervezés-tantárgyi integráció az 5. évfolyamon” kidolgozása4. "Anyanyelv határok nélkül"Ezeket a fenntarthatósági kötelezettségeknek megfelelően legalább 5 éven keresztül fenntartjuk.

5. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA MÓDSZEREI

21

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

A TANULÁSSZERVEZÉS ALAPELVEI:

=Differenciálás: egyéni különbségek figyelembevétele=Esélyegyenlőség biztosítása=Fokozatosság és folyamatosság=Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése=Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás átadása=Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása=Valóságos tanulási környezet biztosítása=A tudás és a képességfejlesztés helyes arányának biztosítása=Szociális képességek fejlesztése – szociális kompetencia=A képesség- és személyiségfejlesztést kiemelt helyen kezeljük =Motiváló módszerek alkalmazása=Új típusú tanári attitűd kialakítása: tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató, innovatív pedagógus

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:a. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

b. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT NEVELÉSI ELJÁRÁSOK:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

- Követelés- Gyakoroltatás- Segítségadás- Ellenőrzés- Ösztönzés- Tanulói értékelési formák gazdagítása

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése- Pedagógiai diagnosztizálás (hatékony módszerek a tanulók megismerésére)- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása- Hagyományok kialakítása- Követelés- Ellenőrzés- Ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés- Tények és jelenségek bemutatása-A drámapedagógia eszközei- Műalkotások bemutatása- A nevelő személyes példamutatása

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

22

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés- A tanulók önálló elemző munkája-A drámapedagógia eszközei-A tevékenységközpontú pedagógiák eszközei-Kooperatív tanulás-Projektmunka alkalmazása

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.- Vita

4. A tanulásszervezés módszerei

-Alapmódszerek: tanári magyarázat, munkáltatás, individuális-Motiváló módszerek: páros munka, csoportmunka, játék, szerepjáték, vita, kutató- felfedező módszer, kooperatív módszerek, projekt módszer

-Moduláris oktatás-Tantárgytömbösítés

HATÉKONY TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK:

Tanulási célok elérésének és a problémamegoldó tevékenységeknek alapfeltétele a komplex, sajátos tanulási környezet megteremtése: - ahol a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást- hol a diákok változatos eszközöket és információs forrásokat használhatnak - hol élethelyzetekben fellelhető valóságos problémákra csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel keresik a választ

KOMPETENCIA ALAPÚ TANÍTÁSI –TANULÁSI MUNKAFORMÁK:

- csoportmunka- páros munka- egyénre szabott munkaforma- részben egyénre szabott szervezeti forma- differenciált tananyag feldolgozás feladatlapos rendszerben- foglalkoztató feladatlapok készítése

KOOPERÁCIÓRA- EGYÜTTMŰKÖDÉSRE ÉPÜLŐ TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK:

- problémaalapú tanulás- kooperatív vita- drámamódszer a tanításban- kooperatív tanulás- pedagógiai projekt

A TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS: (a leghatékonyabb módszer)

- tartalmi differenciálás- szervezeti tanulócsoportos bontás- tanulási követelmények differenciálása

23

6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi neveléseTanulóink szélsőséges szociokulturális háttérrel rendelkeznek, ezért fő cél a hátrányok feltárása, kompenzálása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi neveléseFeladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A személyiségfejlesztésben a tanulási motiváció fejlesztése. A világmegismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) neveléseFeladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével párhuzamosan. A kulturált megjelenés, magatartás és kommunikáció elsajátítása. A közösen végzett munka sikerességének, hatékonyságának, örömének felfedeztetése. Szociális kompetencia fejlesztése.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. Esztétikai nevelésFeladat: Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának észrevéttetése, megtartatása. Önmagukkal és környezetükkel szembeni igényesség kialakítása.

6. A tanulók akarati neveléseFeladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

7. A tanulók nemzeti neveléseFeladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet

érzésének felébresztése.

8. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok, Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése.

Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

24

9. A tanulók munkára neveléseFeladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

10. A tanulók egészséges életmódra neveléseFeladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A fenti feladatok megvalósítását segíti a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése az intézményben és a nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5-6. évfolyamon.

7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban közvetett módon is hat, a tanulói közösség ráhatásán keresztül.A tanulói közösség fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésébenFeladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó

közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. Ennek érdekében a szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői

segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát tudják értékelni.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezéseFeladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

25

8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSFELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS

SZERVEZETI FORMÁK

1. Tanítási óra: A tanulói személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Ahhoz, hogy minden tanuló egyenlő eséllyel, és eredményesen vegyen részt a tanítás-tanulás folyamatában, alapfeltétel a tanulók személyiségének, képességeinek megismerése, és az ahhoz illeszkedő módszerek, értékelési rendszerek alkalmazása. Az iskola nevelői a tanítási - tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő - oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

d) A tanítási órákon az alábbi tanítási módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk:A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. Figyelembe vesszük a Szakértői Bizottság ajánlását.Integráltan nevelt tanulóink számára fejlesztő foglalkozásokat, szakkorrepetálást tartunk.A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.A felső tagozatos testnevelés órákat lehetőség szerint az évfolyamon szervezett homogén csoportnak tartjuk.Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a bontott csoportban vagy nívócsoportban történő oktatást idegen nyelvből, matematikából, informatikából.

e) Emelt szintű képzést szervezünk angol nyelvből 4-8. évfolyamon.

f) Emelt óraszámban tanítjuk a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakat.2. Tanítási órán kívüli tevékenységek: Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek-Minden tanév folyamán iskolai szintű ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

26

1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.- Fontos feladat az iskola névadójának, Szent-Györgyi Albert emlékének ápolása Ezt szolgálják a különféle iskolai, városi és vonzáskörzeti szintű Szent-Györgyi Albert nevével fémjelzett rendezvények megszervezése.- Megemlékezünk: 1956. október 23-ra, 1849. október 6-ra.- Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. (Nevezetes évfordulóhoz kapcsolódva.)- Évenként Szent-Györgyi Töprengő néven városi matematika versenyt szervezünk.- Ötévenként ünnepi hét megszervezése, amely az iskola tevékenységét mutatja be.- Évenként városi szintű szavalóversenyt szervezünk.- Iskolatörténeti emlékeinket a folyosókon elhelyezett tárlókban az érdeklődők megtekinthetik.- További rendezvényeink: Zenei hét, Iskola gála, Anyanyelv hete, Alapítványi bál, farsang, Iskolanap, Karácsonyi hangverseny, játszóház, gyermeknapi program, néphagyományőrző programok.

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének szervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1 - 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport működik, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. A nyári napközis tábor városi szinten szerveződik.

d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók igény szerint napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek térítési díj ellenében. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - tízórait és ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.-Az 1 - 4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.-A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség-kibontakoztató órákat szervezünk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f) A sajátos nevelési igényű tanulóink számára egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartunk, fejlesztésük során figyelembe vesszük a Szakértői Bizottság javaslatát. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, különleges ellátása, integrált oktatása kapcsán az alábbiak ellátásához szükséges feltételeivel rendelkezünk:

SNI/A - Enyhén értelmi fogyatékos - BNO F70- Aktivitás és figyelemzavar – BNO F90

SNI/B: Tanulási zavarok:- diszlexia

27

- diszgráfia- diszkalkulia- kevert specifikus fejlődési zavarok- iskolai képességek kevert zavara

Beilleszkedési zavarok: - aktivitás és figyelem zavar- hiperkinetikus magatartászavar

BTMN: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók Tanulási nehézség, gyengeség bármely területe

- Más fogyatékossági kategóriába tartozó sajátos nevelési igényű tanulók (pl. mozgássérült) ellátása.- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése.- Az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás kertében felzárkóztatjuk a kortársaikhoz képest fejlettségi szintben lemaradó tanulókat.- Az integrált oktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásnak elvei (NAT):

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazkodnak: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van- szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése-az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is támogassák ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő sajátos feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók korai oktatásának irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

g) Az iskolai diák-sportegyesület a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Gyógytestnevelésre utalt tanulóink számára fejlesztő foglalkozásokat tartunk. Az iskolai diák-sportegyesület tagja lehet az iskola minden tanulója.

h) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkör lehet ingyenes, vagy térítési díj fizetése ellenében igénybe vehető.

i) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A verseny költségét a tanulónak kell megfizetnie. Az iskola támogatást nyújthat.

28

j) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az alsó és felső tagozaton 1 vagy 2 tanítási nap vehető igénybe. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Aki a kiránduláson nem vesz részt, köteles az iskolában szervezett foglalkozáson megjelenni.

k) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíti táborszerű módon, az iskola falain kívül. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, alapítványi támogatás adható hozzá. Aki az erdei iskolában nem vesz részt, az köteles az iskolában szervezett foglalkozáson megjelenni.

l) A külföldre szervezett utazások célja más országok kultúrájának hagyományainak megismerése, elfogadása, kapcsolatteremtés. (Székelykeresztúr: futball, magyar; Szlovákia: sí, Rybnik: művészetek, idegen nyelv) A részvétel önkéntes. Feltétele a megfelelő tanulmányi eredmény és magatartás, az év során a kapcsolódó területen végzett aktív, színvonalas tevékenység, a felmerülő költségek vállalása a kapcsolat sajátosságának megfelelő területen.Időszakonként a tanult idegen nyelv gyakorlására szervezünk külföldi utat angol, német és orosz nyelvterületre.

m) Múzeumi, kiállítási, levéltári, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha az költségekkel is jár, akkor önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, cirkusz, opera, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a költségeket részben vagy egészben átvállalhatja.

o) Iskolai könyvtár. A tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A tanítási napokon látogatható. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárban is tanórán és tanórán kívül. A foglalkozásokon a részvétel kötelező, ha a tananyag szerves része.

p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján, előzetes engedély megkérését követően lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

r) Hit - és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit - és vallásoktatást szervezhetnek. A hit - és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

9. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK

-szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal

29

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, mely a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével még inkább teret nyer az 5-6. évfolyamon.

- képességek szerinti csoportbontás- a felzárkóztató órák- a napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon- egyéni fejlesztés a magántanulók számára- a felzárkóztató foglalkozások; fejlesztő foglalkozás- a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai- a családlátogatások- a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése- együttműködés a felső tagozat és az alsó tagozat között az átmenet megkönnyítése érdekében- szociális és életvitel kompetenciák fejlesztése- IPR alkalmazása- egyéni tanulási eljárások alkalmazása.

10. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése- a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés

- kooperatív technikák - projektmódszer - tevékenységközpontú pedagógiák

- a nívócsoportos oktatás;- az angol nyelv, matematika, emelt szintű oktatása- csoportbontás- a nem kötelező (választható), tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása- második idegen nyelv oktatása- a tehetséggondozó foglalkozások- az iskolai sportkör- a szakkörök- sportköri foglalkozások- versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)- a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata- a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal- egyéni tanulási eljárások alkalmazása.

11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

a) A nevelő és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden

30

pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül kiemelt feladatai közé tartozik:- a tanulók és a szülők, pedagógusok tájékoztatása azokról a lehetőségekről (személyekről,

intézményekről), ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak- családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében- a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét- a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezi- tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról (Feladatait a

munkaköri leírás rögzíti)

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. - fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit- meg kell keresni a problémák okait- segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához- szükség esetén jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek

illetve a jegyzőnek

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:- nevelési tanácsadóval- gyermekjóléti szolgálattal- családsegítő szolgálattal- polgármesteri hivatallal- gyermekorvossal, védőnővel- továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal

e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:- a felzárkóztató foglalkozások - a tehetséggondozó foglalkozások- az indulási hátrányok csökkentése: első évfolyam előkészítő szakaszban, a differenciált oktatás

és képességfejlesztés, korrepetálás, szükség esetén szakvizsgálat és korrekció- a pályaválasztás segítése- a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése- a családi életre történő nevelés tanórai és szabadidős foglalkozások keretében- a napközis és tanulószobai foglalkozások, iskolaotthonos oktatási forma- az iskolai étkezési lehetőségek igénybevétele

31

- az egészségügyi szűrővizsgálatok (a védőnő éves munkaterve alapján, mely az iskolai Munkaterv melléklete)

- gyógytestnevelés- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)- a szülőkkel való együttműködés- tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról- ismeretterjesztő előadások szervezése (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak)

12. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában - kompetencia alapú oktatás bevezetése - kooperatív tanulásszervezés alkalmazása a tanórák megfelelő arányában

- a nívócsoportos oktatás- csoportbontás- a napközi otthon, tanulószoba- az egyéni foglalkozások (fejlesztő, magántanulók óráin)- a felzárkóztató foglalkozások (korrepetálás vagy tanóra keretében)- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata- a továbbtanulás irányítása, segítése- 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megvalósítása - egyéni tanulási eljárások alkalmazása- szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése

13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése- a nívócsoportos oktatás- csoportbontás- a napközi otthon, tanulószoba- a diákétkeztetés- a felzárkóztató foglalkozások- nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata- a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai- a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az

osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülők akadémiája, szülői értekezlet)- a családlátogatások; ifjúságvédelmi felelős segítségével- a továbbtanulás irányítása, segítése; (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra, FIT Pályaválasztási

32

Tanácsadó, üzemlátogatás)- az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; előadás, szülői értekezlet- a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek (SzMSz alapján)- az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek- szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében,

hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tehetségük kibontakoztatása és hátrányaik leküzdése

érdekben képesség-kibontakoztató felkészítésben vesznek részt

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA:

Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet dolgoztunk ki, melynek alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűztük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során.Vizsgáltuk iskolai eredményességünket annak megállapítására, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása. Vizsgáltuk, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerség építésében, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. Megállapításainkat az Intézményi Esélyegyenlőségi Terv tartalmazza.

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény vezetője felelős a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a negatív diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének vagy az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

Intézményünk biztosítja: -A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben a ránk vonatkozó intézkedések megvalósítását, közreműködünk a városi intézkedési terv eredményes megvalósításában a HHH tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében.

33

-Minden, a működésre, pedagógiai munkára irányuló iránymutatásba, stratégiai dokumentumba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. -A pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészülésük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. -Értékeli, visszacsatolja és beépíti az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információkat.

KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ ÉS INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS, IPR PROGRAM:

A szociokulturális hátrányok csökkentése érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott pedagógiai rendszert vezettük be a képesség-kibontakoztató és integrált nevelés alkalmazásával. A nevelőtestület egy közös tartalommal rendelkező, közös módszertant alkalmazó, és tárgyi feltételeiben megújuló programot valósít meg elfogadó és egységes rálátás mellett.

Célok: - a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget- a kialakult hátrányok csökkenjenek- az IPR intézményi feltételeinek fejlesztése az évenként elkészülő önértékelési táblázat alapján- a HH ÉS HHH szülőkkel való kapcsolattartás bővítése- minél több HHH tanuló fejezze be tanulmányait a választott középfokú oktatási intézményben

Az Intézményi Önértékelés egyrészt kiindulási pont, másrészt a következő időszak tervezése célok, feladatok és felelősök meghatározásával. Világossá válik ez által, hogy az intézmény hol tart a megvalósításban, melyek az erősségek, mi az, amit még fejleszteni kell, továbbá az iskola megfelel-e az IPR alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi előírásoknak (a törvényi változások alapján).

Feladatok:- az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére, rendszeres látogatások szervezése- beiskolázás előkészítése, mérések, vizsgálatok előzetes elvégzése- társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés erősítése, bővítése, rendszeres kapcsolattartás szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel- a kapcsolattartás formáinak bővítése a szülőkkel a HHH tanulók sikeressége érdekében - a kapcsolatok ápolásával el kell érni, hogy a következő értékelés azt mutassa, hogy egyre aktívabban vesznek részt a szülők az iskolai rendezvényeken- az új pedagógiai módszerek alkalmazásával, valamint továbbtanulásra felkészítő programmal növelni kell a HHH továbbtanulók számát az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben - fejlesztő foglalkozások, tanulmányi versenyek szervezésével, tehetséggondozással, a továbbtanulók nyomon követésével és annak tapasztalatainak felhasználásával a megfelelő középfokú intézmény választása - differenciált tanulásszervezéssel, fejlesztő foglalkozásokkal javítjuk a kompetenciamérések eredményeit - a HHH tanulók és a nem HHH tanulók eredménye közötti különbség csökkentése- az IPR-ben megjelenített módszerek egyre jobban beépüljenek az iskola pedagógiai kultúrájába

Kiemelten fejlesztett programok: - mentálhigiénés programok - hospitálásra épül. együttműködés - kooperatív tanulásszervezés - kulcskompetenciákat fejlesztő programok területe, tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása

34

- közösségfejlesztő, közösségépítő programok- pályaorientáció - projekt-módszer

- a területi tanulmányi versenyek, művészeti versenyek, erdei iskola-projekt, szakkörök szervezésénél, egyéb tanórán kívüli programoknál biztosítani kell az egyenlő hozzáférést- minél több pedagógus sajátítsa el az IPR alkalmazásához szükséges kompetenciákat, valamint legyen képes az előítélet-kezelésre és a diszkriminációmentes oktatásra- a képességfejlesztés, a mozgásfejlesztés formáinak alkalmazásával, rendszeres differenciált foglalkoztatással el kell érni a HHH tanulók reprezentációjának csökkentését az SNI-s tanulók között- a célok megvalósulását megfelelő szakemberek biztosításával segítjük

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGESNEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A jegyzéket az egyes tantárgyak helyi tantervéhez csatoltuk. A jegyzék tantárgyakra lebontva tartalmazza az iskolai nevelő – oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését szolgáló eszközöket és alapfelszereléseket, figyelembe veszi a korszerű oktatási igényeket.

15. A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

Az eredményes pedagógiai tevékenység csak a partnerek együttműködésével képzelhető el. Az iskola és a pedagógusok feladata, hogy a szülőnek segítséget adjon gyermeke neveléséhez. Sikeres iskolai munkához a szülőnek információt kell szolgáltatni gyermekével kapcsolatban. Az egyeztetések lebonyolítása érdekében az iskola különböző fórumokat szervez.

1.) A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, munkaközösség-vezetők és valamennyi nevelő tájékoztatják:- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén (alkalmanként meghívás alapján)- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon

2.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3.) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. (SzMSz-ben meghatározottak alapján)

4.) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

35

- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülők tanácsának ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten- az osztályfőnök folyamatosan vagy az osztályok szülői értekezletein (évente legalább 2 alkalommal)

5.) A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) CsaládlátogatásFeladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. A pedagógus a szülővel előzetesen egyezteti az időpontot.

b) Szülői értekezletFeladata:- A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.- A szülők tájékoztatása:

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól- a helyi tanterv követelményeiről- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.

- A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetőségének.- Az értekezlet idejéről, helyéről legalább 3 nappal korábban írásban kell tájékoztatni a szülőt.

c) FogadóóraFeladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente 2 alkalommal meghatározott időpontban tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását.

d) Nyílt tanítási napFeladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Szülők igénye alapján az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően - előzetes egyeztetést követően.A nyílt óráról/napról a Pedagógus írásban legalább 3 nappal korábban tájékoztatja a szülőt. Előzetes egyeztetés után a szülők is kérhetik a nyílt óra/nap megtartását.

e) Írásbeli tájékoztatóFeladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

f) Ismeretterjesztő előadás a szülők igénye szerint.

g) Iskolai honlap működtetése

h) Szülők bevonása a témanapok, témahetek, projektek lebonyolításba

36

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

37

A)

„ A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

(ősi indián mondás)

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLAKÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI

PROGRAMJA

38

1. ALAPOK

1. JOGI SZABÁLYOZÁS:

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok:- Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános

szabályairól)- A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek

megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

- Az 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról- A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. törvény 30. és 31. §-a- Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény- Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata)- 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia- A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XXLIII. törvény 54. §-a

Egészségügyi jogszabályok- A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996)- 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottság elfogadta az Európai Egészség

21. nyilatkozatot- Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21”

Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002. előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Programjához (1066/2001 Kormányhatározat).

Közoktatási jogszabályok:A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, a nevelés elsőrendű jelentőségére. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség- és közösségfejlesztés megtervezésében nagy hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre.

A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”.

Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelmények között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.”

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet.

1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c.

39

kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Önkormányzati jogszabályAz 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

-Szolnok Megyei Jogú Város Kábítószer-ellenes cselekvési program 2003.

2. HELYZETKÉP:

Az iskola környezetének (földrajzi, természeti, szociális), építési és berendezési adottságainak, irányítási- és életviteli, szokásbeli sajátságainak illetve hagyományainak bemutatása:

Szolnok Magyarország észak-alföldi régiójában az Alföldön terül el a Zagyva és a Tisza összefolyásánál, gyönyörű természeti környezetben. A város területe 187 km2, népessége 78000 fő. Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon a legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480-500 mm.A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza és a Holt-Zagyva is bővelkedik természeti értékekben. A szolnoki termálvíz kiválóan alkalmas a reumatikus és mozgásszervi betegségek gyógyítására, gyomorbetegségek enyhítésére. Szolnok a térség közlekedési, kulturális, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi és közigazgatási központja. Iskolánk a Széchenyi városrészben helyezkedik el, ahol a város népességének egyötöde él. A családok többsége panellakásban lakik. Az itt élő emberek összetétele szociológiai szempontból rendkívül heterogén, szélsőségektől sem mentes. A helyi közlekedés jó, a város bármely pontja könnyen megközelíthető. Iskolánk a lakótelep legújabb és legszebb oktatási intézménye. Nagy tornatermével, udvarával, világos tantermeivel ideális környezetet biztosít a nevelő-oktató munkához. Kezdetektől nevelőmunkánk hangsúlyos részét képezi az egészség- és környezettudatos nevelés, melynek folyamatosságát az elkötelezett és viszonylag állandó nevelőtestület és támogató szülői közösség biztosítja.

3. ERŐFORRÁSOK: Személyi:a) Belső : tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, mentálhigiénés szakember,

pedagógiai munkát közvetlenül segítő szakemberekPedagógusok feladata: programok szervezése, lebonyolítása, dekorációTechnikai dolgozók feladata: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzésekTanulók feladata: tantermek, zöld területek rendezése, hulladékgyűjtés, saját terem gondozása

b) Külső : fenntartó, szülők, lakótelep lakói és egyéb partnerek Feladatuk: programok segítése, szervezése

Anyagi:Iskolai tanulói keretPályázatokAdományok

40

2. ALAPELVEK, CÉLOK

1. ALAPELVEK

a) Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben- az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és

megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt

- a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés- a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése- a testi-lelki egészség megőrzése

b) Az iskola hitvallása:A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti - környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére.

Ennek szellemében neveljük a ránk bízott gyermekeket. Programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

c) Hosszú távú pedagógiai célok:- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi

megalapozása- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése- rendszerszemléletre nevelés- holisztikus (teljes személyiség fejlesztése) szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés- a környezetetika hatékony fejlesztése- érzelmi és értelmi környezeti nevelés- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés- tolerancia kialakítása- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése- az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése- az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása- ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az

egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát- helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések megláttatása- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, konfliktuskezelés fejlesztése- globális összefüggések megértése- létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása- az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő

aktivizálás- a családi életre nevelés fejlesztése- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

41

d) Kulcsszavak

szeretettiszteletmegbecsülésharmóniamértékletességtakarékosságalázatigényesség

esztétikaempátiasegítőkészségtoleranciakomplementaritás (együttes, egységes szemlélet)együttműködésholisztikus világszemlélet

kölcsönhatásfelelősségökológiai fenntarthatóságmérték és mértéktartásöröm, vidámságglobális gondolkodáslokális cselekvés

2. CÉLOK ÉS FELADATOK

- természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése- a helyi értékek és problémák feltérképezése- a helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, virágosítás, madárvédelem,

hulladék gyűjtése és szelektálása, iskolai büfé választékának egészségesebbé tétele és bővítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)

- a lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)- a hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken- az azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken- a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése- a legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése- az egészségre káros szokások biológiai – élettani - pszichés összetevőinek megismertetése- mindennapi testedzés:

~ testnevelésórák, gyógytestnevelési órák ~ napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, DSE programok keretében

3. AZ ISKOLA HELYZETÉBÓL ADÓDÓ CÉLOK, FELADATOK

Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők:

Célok:Tevékenység, feladat:

(a még megvalósítandók ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Nagy forgalom A közlekedési biztonság növeléseA kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése

- „fekvőrendőrök” megléte- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása- kerékpárral közlekedők számára

biciklitároló- biztonsági felszerelések viselésének

ösztönzéseZaj Csökkentés - fák, cserjék ültetése

- speciális ablaküvegekLégszennyezés Csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, az

iskolakertben - a növények gondozása, pótlása

42

- gyomtalanítás, parlagfű irtása- a tantermekben (légtisztítók) a

szellőztetés biztosításaSzemét és kutya-piszok

Tiszta, egészséges környezet

- a szeméttárolók sűrítése- szelektív hulladékgyűjtés (papír, olaj,

fémdoboz, szárazelem), komposztálás- kutya WC szorgalmazása- felvilágosító előadások az

egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről

- az utak sózása helyett ásványi őrlemény használata

Kevés játszótér A gyerekek mozgásigényének kielégítése

- újabb játszóterek- az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, a homok cseréje

Az iskolabelső Tiszta, meghitt környezet - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír

- dohányzásra külön helyiség kialakítása- portalanítás (atkák – allergia), rovarirtás- gyakori szellőztetés (beltéri

szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid)

- lábtörlők alkalmazásaEnergia-felhasználás Takarékos fűtés - egyedi fűtés kiépítése

- a nyílászárók javítása, a tető szigetelése (tetőkert?)

Világítás Egészséges, takarékos - neonok cseréje energiatakarékos izzókra- takarékos használat

Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása

Csatorna A csatorna karbantartása - biológiai lebontók alkalmazása- ecetsav, mosószóda, borax,

szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

Iskolakert A tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen

- a növények gondozása, pótlása, csepegtető öntözés, önelzáró csapok, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása

Udvar Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, játékok beépítése

Iskolabüfé Egészséges ételek, italok - gyümölcslevek- és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek

Az iskola eszközellátottsága

A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai

- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-anyagok

- a tantermekben korszerű felszerelés

43

érzék fejlesztése, egészséges személyiség

- egészséges bútorok

3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK

1. TANÓRAI KERETEK - tantárgyakba beépítve- integráltan (egészségtan, hon- és népismeret, médiaismeretek, dráma modulok)- erdei iskola- sportnap- osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák évi 10 órában- testnevelés- más intézményekbe kihelyezett tanóra- témanap, témahét

2. A TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEI:

Testnevelés: A tanulók:- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges

testi fejlődésüket;- legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az

egészségre veszélyes;- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök

és a tornaszerek;- sajátítsanak el régi magyar mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás,

zsákban futás);- tudatosodjon bennük az egészség és a környezet komplexitása.

Magyar nyelv és irodalomAlsó tagozat (6-10 év). A tanulók:- ismerjék meg az ember alkotta közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit

bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);- egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az

anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Felső tagozat. A tanulók:- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra

hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

- törekedjenek az anyanyelv védelmére;- tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni, a tanulókban alakuljon igénnyé a

hatékony kommunikációra való törekvés;- növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;- fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Történelem: A tanulók:- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;

44

- tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;

- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén,

az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv: A tanulók:- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának

segítségével;- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában,

projektmunkában választ keresni;- állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön.- a tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika: A tanulók:- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják;- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai

módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;- logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük fejlődjön;- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására;- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak

megfelelő következtetéseket levonni;- legyenek képesek reális becslésekre;- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.- a tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika: A tanulók:- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek

képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak

felhasználni;- ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá

váljanak.

Földrajz: A tanulók:- szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;

45

- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

- ismerjék meg a világ globális problémáit;- ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia: A tanulók:- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit;- ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet;- ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között

az ok-okozati összefüggéseket;- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.- A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia: A tanulók:- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint

becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene: A tanulók:- ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;- ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;- tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt

akusztikus élményt jelentenek;- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Osztályfőnöki: A tanulók:- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető

legkevesebb károsodást okozzák;- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell

hagyniuk.- A tanulókban alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától

függetlenül is értéket képviselnek;- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;- fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Rajz és médiaismeret: A tanulók:- ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak

példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;- ismerjék a természetes alapanyagok használatát;- legyenek képesek alkotásokat létrehozni környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;

46

- tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket,- sajátítsák el a médiaelemzés technikáit.

Tánc és dráma: A tanulók:- tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;- legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével

(árvíz, erdőtűz stb.);- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

Technika és életvitel: A tanulók:- ismerjék a technikai fejlődés következményeit környezetünkre, egészségünkre;- legyen igényük az egészséges életvitel energiatakarékosság, alternatív közlekedés stb.);- fejlődjenek a tanulókban azok a képességek, készségek, amelyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;- ismerjék a tanulók a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, fenntartható

fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást;

- sajátítsák el az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismereteket és készségeket.

Informatika: A tanulók:- az Internet segítségével ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetünk ökológiai problémáit és

az azok megoldását szolgáló lehetőségeket;- végezzenek gyűjtőmunkát a veszélyeztetett élőlények és élőhelyek felkutatására;- interaktív CD-k segítségével ismerjék meg a környezeti problémákat és megoldásukat;- legyenek tisztában a számítógép használatának ergonómiai szabályaival és tartsák be azokat;- ismerjék a számítástechnikai eszközök emberre és a környezetre gyakorolt pozitív és negatív

hatásait;- ismerjék meg a számítástechnikai eszközök önkifejezési, kommunikációs, információgyűjtési és

továbbítási lehetőségeit;- legyenek képesek az információk célszerű szelektálására;- tapasztalják meg, hogy az informatikai eszközök hatékonyan használhatók az önálló tanuláshoz;- ismerjék és alkalmazzák a használathoz kapcsolódó illemszabályokat;- bánjanak takarékosan humán és tárgyi erőforrásokkal- legyenek tisztában azzal, hogy a számítástechnikai eszközök használaton kívül veszélyes

hulladékok

3. TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK

Célkitűzések:

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.

A választott programok és az alkalmazott módszerek:- fejlesszék a tanuló szociális képességeit- adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés)- rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket

47

- szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre

- alakítsanak ki kritikus gondolkodást- fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.:

problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás)- ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására- alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat - neveljenek a hagyományok tiszteletére- mutassanak követendő mintákat- ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében

a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette

Tanórán kívüli szervezeti formák:

=Szakkörök =Tanulói pályázatok =Táborok=Iskolai átfogó környezetvédelmi program működtetése, fejlesztése=Akciók: Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára.=Kiállítások: környezet- és egészségvédelem témákban.=Iskolai média: Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó anyagoknak. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Iskolaújságban lehetőséget adunk a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádió alkalmas arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Iskolai kiadvány – az iskola hírnevét is öregbítheti, ha olyan szakmai kiadványsorozatot jelentet meg, amely színvonalával érdeklődésre tarthat számot. A műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munkák fontos elismerése, ha azok megismerhetővé válnak a nagyközönség számára.=Városi, megyei média: Gondoskodunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről.=Tanulmányi kirándulás: Egy – vagy több napos tanulmányutat szervezünk egy-egy konkrét téma, egy-egy terület, táj részletesebb megismerése céljából.=Tanösvény: kialakítása növények meghatározásával és rövid ismertetők készítésével.=Növények telepítése (iskolai, lakótelepi).=Szelektív hulladékgyűjtés=Vetélkedők, tanulmányi versenyek: A tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.=Városismereti program: (nagyrészt a napközis munkaközösség szervezésében valósul meg).=Levegőszennyeződés-mérő program (Savas eső mérése, zuzmótérképezés)=Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel: Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő szervezetekkel. Ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Vegyenek részt lakótelepi, városi, országos akciókban.=Művészeti csoportok, ünnepségek: Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezünk irodalmi műsort (pl. Föld Napja, Víz Világnapja). A természetes anyagok felhasználását részesítsük előnyben. Élünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is.

48

=Kézműves foglalkozás (szakköri, játszóházi, tábori formában).=Diák-önkormányzati nap: Az iskolai programnak mindig van környezet-egészségügyi része is.=Sportnap: (a szülőkkel összefogva szervezzük).=Napközis szabadidős foglalkozások: séta a környéken, termések gyűjtése, közlekedés és a megfelelő magatartás gyakorlása.=DSE szervezések: táborok, túrák, sportfoglalkozások.=Látogatások=Előadások=Filmklub=Könyvtári foglalkozás=Szülői értekezletek: itt utalunk a környezet- és egészségvédelem néhány fontos elemére.=Szülői fórum: Témák pl. egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem, fogyasztóvédelem.

4. A KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM JELES NAPJAI:

március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Napja június 21. A Nap Napja

március 22. Víz Világnapja június 25. Barlangok Világnapjamárcius 23. Meteorológiai Világnap augusztus 9. Állatkertek Napjaáprilis 3. Csillagászati Világnap szeptember 16. Ózon Világnapjaáprilis 4. Laboratóriumi Állatok Napja szeptember 22. Autómentes Napáprilis 7. Egészségügyi Világnap szeptember 23. Takarítási Világnapáprilis 22. Föld Napja október 4. Állatok Világnapja

április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja október 8. Természeti Katasztrófák Elleni

Védekezés Világnapjamájus 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja október 10. Lelki Egészség Napjamájus 10. Madarak és Fák Napja október 15. Nemzeti Gyaloglónapmájus 15. Állat- és növényszeretet napja október 16. Élelmezési Világnapmájus 18. Múzeumi Világnap október 21. Földünkért Világnapmájus 24. Európai Nemzeti Parkok Napja október 31. Takarékossági Világnapmájus 31. Dohányzásmentes Világnap november 17. Füstmentes Napjúnius 5. Környezetvédelmi Világnap november 27. Fogyasztásszüneteltetési Napjúnius 8. Óceánok Világnapja december 1. AIDS elleni világnap

5. ISKOLAI TESTEDZÉS LEHETŐSÉGEI:

HETI ÓRAKERET

Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Kötelező testnevelési órák 3 3 2,5 2,5 3 3 2 2Kötelezően választott testnevelési óra 2 2 2,5 2,5 0,5 0,5 0,5 0,5Választható testnevelés óra - - - - - - 1 1Gyógytestnevelés (csoportonként) 3 3 3 3 3 3 3 3Úszás 3 3 3 3 - - - -

49

a) Az alsó tagozaton a kötelezően választott testnevelési órák játékos sportfoglalkozások formájában a napközis időkeretben zajlanak. A foglalkozások tervezése a testnevelés tanmenetben történik.A foglalkozások tartalmát tekintve törekedni kell:-hogy az megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak;- vegye figyelembe a tanulói igényeket;- fordítson gondot új játékok tanítására;- legyen változatos;- törekedjen a sport megszerettetésére, keltse fel a mindennapi mozgás iránti igényt;- lehetőség szerint vonja be a tanulók családját

b) A DSE sportfoglalkozásain minden tanuló részt vehet az egyesületi tagdíj befizetését követően több sportágban is.

c) Gyógytestnevelés foglalkozáson orvosi javaslat alapján vesznek részt a tanulók tagozatonként szervezett csoportban.

d) Úszásoktatásban az a tanuló részesülhet, akinek a szülője az 1. osztályba történő beíráskor arról nyilatkozik, és vállalja a felmerülő költségeket.

e) Mozgásfejlesztés a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján a fejlesztő foglalkozások és a testnevelés órák keretében zajlik az alsó tagozaton.

4. MÓDSZEREK

1. SZEMPONTOK A MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSAKOR:

=alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz=vonjanak be minél több tanulót=az iskola keretein túl is legyenek hatással=a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen=alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát=a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez=nyújtsanak sok élményt a tanulónak=az érzelmeken át hassanak=a személyes megtapasztaláson alapuljanak=együttműködésen alapuljanak (tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)=alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére=legyen bennük sok játékos elem

Az alábbiakban felsorolt módszerek a közösség- és a személyiségfejlesztést is szolgálják:

2. A VIZSGÁLÓDÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZEREK:

- megfigyelés - kísérlet- mérés - számítás- jegyzőkönyvkészítés - dokumentálás- modellezés - egyéb

50

3. AZ ÉLMÉNY- ÉS TEVÉKENYSÉG KÖZPONTÚSÁGOT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZEREK:

- projekt - játékterápia- drámapedagógia - mese- művészeti csoportok - kézművesség- rajz - könyvtári búvárkodás- tanulói gyűjtőmunka, kiselőadás - növények, állatok gondozása- gyógynövénygyűjtés - egészséges ételek elkészítése- sportos elemek - egyéb

4. AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉST BIZTOSÍTÓ MÓDSZEREK:

- lobbizás - vita- kapcsolatépítés, -fenntartás - média bekapcsolása a programokba- vélemények, javaslatok faliújságon, poszteren való bemutatása- egyéb

5. SZÁMÍTÓGÉPHEZ KÖTÖTT MÓDSZEREK:

- interaktív pedagógiai módszer (CD-ROM) - Internet alkalmazása - egyéb alkalmazása

6. ISKOLÁN KÍVÜL MEGVALÓSÍTHATÓ MÓDSZEREK:

- múzeumpedagógia - zoopedagógia- üzemlátogatás - terepgyakorlat- természetjárás, túra - egyéb

7. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MÓDSZEREK:

- a környezeti nevelésben együttműködők partnerlistája- kulcsszó keresése, megvitatása - súlyozás, rangsorolás- ötletgyűjtés, rangsorolás - riport- kérdőív - a probléma okainak megkeresése- problémamegoldás 7 lépésben - egyéb

8. ÖNÉRTÉKELÉS

Erősségeink: Fejlesztendő területeink:………………………….. …………………………………..………………………….. …………………………………..………………………….. …………………………………..………………………….. …………………………………..

5. TANESZKÖZÖK

51

a) Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz:Víz- és talajvizsgáló készlet, savas esőt felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux.b) Az elsősegélykészlet alapvető felszereltsége:10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra - nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötözőkendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz.

c) Applikációs képek:Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek. Videofilmek, CD-k, könyvek, prospektusok: - környezetvédelmi, egészségnevelési témákhoz.

6. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET

A példamutató iskolai környezet tényezői- termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása- növények, élősarok- anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés- egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé- gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése- szelektív hulladékgyűjtés- pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása- iskolai média környezet és egészségvédelmi rovata

7. KOMMUNIKÁCIÓ

a) Iskolán belül:Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, weblap, belső levelezési rendszer, iskolaújság, tagozatgyűlések, iskolagyűlések.

b) Iskolán kívül:Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, Szülők Tanácsa megbeszélések, szórólapok a lakóknak, lakógyűlések, kábeltévé, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek, weblap.

8. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS/MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS

A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

1. AZ ISKOLA DOLGOZÓIVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK: 1.1. Menedzsmenttel szembeni elvárások:

52

=Az iskolavezetés segítse minőségi kör szervezését a környezeti és egészségnevelés segítésére, a kulcsfolyamatok fejlesztésére.=Teremtse meg a személyi és tárgyi feltételeket.=A pedagógusok munkájának értékelésénél vegye figyelembe a meghatározott értékelési szempontokat.=Rendszeresen értékelje a program hatékonyságát, beválását.

1.2. Pedagógiai munkát segítő munkatársakkal, technikai dolgozókkal szemben támasztott elvárások:

=Tartsák be ők is a gyermekek számára előírt környezet- és egészségvédelmi szabályokat.=Munkavégzésük, életvezetésük legyen példamutató.=Vegyenek részt aktívan a feladatok végrehajtásában.

1.3. A pedagógusok környezeti- és egészségnevelési gyakorlatával szembeni elvárások:

=Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.

=Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.=Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.=Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítsanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.=Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.=Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.=Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.=Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.=A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozzák meg.=A tanulók foglalkoztatását egyéni képességük ismeretében tervezzék.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:- a tanulói érdeklődés fenntartását- az aktivitás fenntartását és megerősítését- a belső motivációs bázis fejlesztését- az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését- a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit- a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére- az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is- a tanulók önismeretének, önbizalmának fejlődését

2. ELLENŐRZŐ - ÉRTÉKELŐ TEVÉKENYSÉGÜNK SZEMPONTJAI:

=Az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.=Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.

53

=Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, melyek tükrözik a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adjon a továbblépéshez.=Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

3. EREDMÉNYVIZSGÁLAT:

A környezeti - egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg.

3.1. Eredményvizsgálatunk területei:

-egyes tanulók esetében a következőkre irányul:~ az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására~ a szociális képességek alakulására~ a beállítódások és értékorientáció fejlődésére~ a csoporthelyzet megismerésére~ a konfliktuskezelés módjára

-az osztályközösségek esetében:~ a csoportviszonyok alakulásának~ a közvéleménynek, a morális-gondolkodásnak~ az informális kapcsolatrendszernek~ a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

3.2. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:

- folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés- helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés- egyéni és csoportos megbeszélés, interjú - kérdőív, teszt

3.3. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: - a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése - spontán és irányított személyes beszélgetések - írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat

- a nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése - a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

9. TOVÁBBKÉPZÉSEK

a) Belső: - nevelési értekezletek - tanfolyamok- tapasztalatcsere - tanulmányutak- team-ülések - hospitálás

54

b) Külső: - hálózati tanulás - városi, megyei, országos konferenciák- rendezvények - akkreditált továbbképzések

10. A MUNKA ÉRTÉKELÉSE ÉS KORREKCIÓJA

55

KORREKCIÓKÖRNYEZETI

NEVELÉSI CÉLOK

BEAVATKOZÁSTERVEZÉSE

MINŐSÉGI KÖRMŰKÖDTETÉSE

SIKERTERÜLET MEGERŐSÍTÉSE

GYAKORLAT, CÉLOK

MEGVALÓSÍTÁSA

ELTÉRÉS A CÉLOKTÓL

ÉRTÉKELÉS

BELSŐÉRTÉKELÉS

KÜLSŐÉRTÉKELÉSÉS/VAGY

56

KULCSPROBLÉMÁK, FEJLESZTENDŐ

TERÜLETEK

ELEMZÉS

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLAEGÉSZSÉGNEVELÉSI - DROGPREVENCIÓS

STRATÉGIÁJA

A KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MELLÉKLETE

2010.

57

Drogmentes társadalom nem lehet reális jövőkép,… ugyanakkor értéktételezésként a drogmentes élet

igenis elérendő cél.”Topolánszky Ákos

BEVEZETŐ

Ma Magyarországon olyan programokra van szükség, amely az életkori sajátosságok, és az egyes csoportok összetételének figyelembevételével segítik a gyerekeket, hogy önmagukért és környezetükért felelős, önálló életvezetésre képes felnőttek legyenek. Fontos az egyéni és csoportos igények figyelembe vétele, a pedagógusok és a szülők egyre erőteljesebb bevonása.A közintézmények azok a helyek, ahol a diákok egy időben, egy térben a legnagyobb számban elérhetők. Ezért szerveződik ide a beavatkozások jelentős hányada. Az eddigi beavatkozásoknak ma már érzékelhető a hatása Magyarországon. Az ESPAD összehasonlító kutatások alapján megállapítható, hogy 2007-re a 10. évfolyamon tanulók körében csökkent az illegális drogok kipróbálásának életprevalencia (élete során kipróbálta) értéke, mely 16%-os érintettséget mutat. Ehhez képest a szolnoki 7-8. évfolyamon tanuló diákok körében 2006-ban 14%-os életprevalencia értéket mértek. Itt 3%-os növekedés volt. E két információból levonható, hogy a jól szervezett és felépített drogmegelőzésnek van értelme és érzékelhető hatása, továbbá az is látható, hogy az általános iskolákban ez eddiginél összetettebb, tantárgyakba is ágyazott megelőző tevékenységekre van szükség. Mit jelent ez a 16%-os életprevalencia érték? Azt, hogy nem állunk olyan rosszul, ám nem is nézhetjük tétlenül a történéseket. Ez az arányszám például Csehországban 46% (a legrosszabb Európában), Hollandiában 29%.

1. A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE

Egészség: Az Ottawai Chartában (1986) fogalmazódik meg először és széles körben tette elfogadottá azt a gondolatot, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki-szociális jóllét állapota. Ebből következően az egészségfejlesztés nem redukálható bizonyos magatartás módoktól való tartózkodásra, hanem sokkal inkább olyan egyéni és közösségi erőforrások mozgósítását igényli, amelyek következtében az egészséget támogató, egészségbarát életvezetési alternatívák vonzereje megnő. Ebben az értelemben a drogprevenció részét képezi az egészségfejlesztésnek, mely egy folyamat.

Egészségnevelés: Folyamat, melynek során a tanuló megérti saját egészségvédelmének jelentőségét, megszerzi a szükséges jártasságokat, készségeket. Módszerében érvényesülni kell bizonyos alapelveknek: legyen tervszerű, szervezett, rendszeres, tudományosan megalapozott, széles körre kiterjedő és helyes cselekvésre serkentő. Minden program hatékonyságát alapvetően befolyásolják az alkalmazott módszerek, ezért az egészségnevelésnek a szükséges mennyiségű ismeret átadására, valamint a döntést, viselkedést, életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie. Alapelv az egységes szemlélet. Mindezeket a felnőtt magatartási minták kell, hogy erősítsék.

Prevenció: Megelőzés. Célját akkor éri el, ha nem frontális jellegű, ismeretek átadására fókuszáló, alkalomszerű tevékenység, hanem több alkalomból álló, az interaktivitást előtérbe helyező, készség- és képességfejlesztésre irányuló folyamat.

58

A prevenció formái:

Univerzális – általános prevencióAz ebbe a kategóriába tartozó prevenciós stratégiák a populáció egészét szólítják meg olyan üzenetek, illetve programok segítségével, amelyek a probléma-viselkedés megjelenését kívánják megakadályozni, illetve késleltetni. Ezen programok támadáspontja lehet a nemzet egésze, a helyi közösség, az intézmények. Ezek a prevenciós beavatkozások minden előzetes szűrés nélkül kívánják ellátni a személyek széles körét olyan ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek lehetővé teszik számukra a problémák jelentkezésének kivédését. Az univerzális prevenció értelmében a populáció egésze veszélyeztetettnek tekinthető egyfelől, másfelől pedig a megfogalmazott üzeneteknek olyanoknak kell lenniük, amelyekből a populáció egésze profitálni képes. (Beleértve azokat is, akik már találkoztak pl. a drogokkal.) Az iskolában, mint a legszélesebb prevenciós színtéren, jelentős mértékben az univerzális prevenciós programok jelennek meg, ám helyi sajátosságok, tények ismeretében a célzott prevenciós beavatkozásokra is egyre inkább szükség lehet.

Célzott prevencióEzek a beavatkozások a teljes populációnak csak egy sajátos módon körülhatárolt részét célozzák meg, nevezetesen azokat a személyeket, illetőleg csoportokat, amelyek bizonyos sajátosságaik okán különösképpen veszélyeztetettnek tekinthetők, pl. társadalmi hovatartozásuk, iskolai karrierjük sajátos alakulása miatt. A veszélyeztetett csoportok számos szempont alapján azonosíthatóak, történhet ez az azonosítás a biológiai, pszicho-szociális, vagy egyéb szempontok szem előtt tartása mellett, amennyiben a tudományos kutatás bizonyítottan oki kapcsolatot mutatott ki az adott tényező megléte és a probléma viselkedés kialakulása között. Az ebbe a csoportba tartozó programoknak tartalmukban és felépítésükben olyannak kell lenniük, hogy a veszélyeztetett csoport valamennyi tagja, esetleges konkrét személyes veszélyeztetettség híján is, profitálni legyen képes ezekből. A célzott prevenciós beavatkozások az egyéni veszélyeztetettség mértékének felbecslésére nem tesznek kísérletet.

Javallott prevencióEz a kategória első sorban olyan prevenciós beavatkozásokat és programokat jelöl, amelyek az érvényes diagnosztikus kategóriák alapján (DSM IV) függőnek nem minősülő, de annak korai jeleit mutató személyek viselkedését kívánják a kívánatos iránynak megfelelően befolyásolni. Ezek a programok tehát elsősorban az egyén szintjén, egyénre szabott módon kezdeményezik a beavatkozásokat. Céljuk nemcsak a szerhasználat kialakulásának megakadályozása, hanem minden olyan viselkedészavar befolyásolása is, amely vélhetőleg kapcsolódik, vagy elvezet a szerhasználó életút kialakulásához.

Drog: Minden olyan anyag, amely a szervezetbe kerülve, a központi idegrendszer egy vagy több működését megváltoztatja, és függőség kialakítására alkalmas.

Iskolai drogstratégia: Azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai, egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskolai egészségnevelési programban szerepel.

2. A STRATÉGIA MEGFOGALMAZÁSÁHOZ ALAPOT AD

- „Nemzeti stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására ” című dokumentum- Szolnok Megyei Jogú Város Kábítószer-ellenes cselekvési program- KEF ajánlás- Az iskolai drogprevenció tervezése és módszertana

59

3. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETELEMZÉS

Városi szinten jellemző, hogy az általános iskolás diákok 33%-a már kipróbálta a dohányzást, 4% rendszeres fogyasztó. 75%-nak van alkohol élménye, 4% rendszeres fogyasztónak tekinthető. Az illegális drogok kipróbálóinak aránya 3 év alatt, 11%-ról 14%-ra nőtt. Elgondolkodtató, hogy a gyerekek szerint könnyű a szerekhez való hozzájutás. Az pedig kifejezetten elszomorító, hogy a felmérések tanúsága szerint a pedagógusok az utolsók között vannak, akikhez segítségért fordulnának, hiszen a diákok napjuk jelentős részét az ő közelükben töltik.

Iskolánkban az egészség és környezeti neveléshez kapcsolódóan már sokféle tevékenység folyik a tanítási órákon és azon kívül is. Azt tartjuk, hogy minden értelmes elfoglaltság egyben egészségvédelem is. Hogy pontosabban lássuk helyzetünket, 182 diákunkat és 112 szülőt kérdeztünk meg.

A felmérés alapján is indokolt a nagyobb odafigyelés. Diákjaink körében a leggyakoribb az alkoholfogyasztás, illetve a dohány +alkohol kombináció. Sajnos azonban már közöttük is vannak kábítószer kipróbálók (főleg marihuánás cigaretta), és néhányan agresszívebb anyagot is kipróbáltak már (Ecstasy, Heroin). Ez összefügg azzal a ténnyel is, hogy jelentős számban töltenek időt szórakozóhelyeken éjfél után, és nem csak hétvégén. Bár eddig nem volt jellemző, egyre nagyobb arányban jelenik meg a kávéivás. Tanulságos, hogy a szülők több mint 60 %-a nem tudja, nem akarja tudni, hogy gyermeke kipróbált-e már bármilyen szert. Örvendetes azonban, hogy a szülők több mint 90 %-a szerint a prevenció közös feladatunk, és több mint 60 % -a szívesen venne részt ehhez kapcsolódó szülői fórumon. (Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban nem ezt a „lelkesedést” tapasztaltuk.) Jól meg tudják határozni a veszélyeztető tényezőket, amelyekből 42 fajtát találtak! Bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy erősödik az együttműködés igénye.

4. CÉLMEGHATÁROZÁS

Az egyik legfontosabb cél, hogy az iskola olyan élettér legyen, olyan kellemes hely, amely biztonságos és ösztönző, ahol mindenki jól érzi magát. A pedagógus is csak akkor tud jó légkörű órákat tartani, és akkor lesz jó a közérzete. Szüksége van arra az önbizalomra is, amelyet a biztos szakmai tudás, a kompetenciahatárok ismerete ad. Ehhez elengedhetetlen, hogy a nevelő pontosan ismerje a munkájához kapcsolódó szabályokat, előírásokat, megfelelően képzett legyen. Ennek a képzettségnek ki kell terjednie a probléma- megoldási technikákra, az egészségneveléshez feltétlen szükséges ismeretekre is. Tudnia kell úgy figyelni a gyermekre, hogy észrevegye, ha jelentős változás áll be tanulmányi eredményében, viselkedésében. A változás célja, hogy ne az utolsók legyünk, akikhez diákjaink fordulnának. Azt se feledjük, amire Einstein tanított:” nincs más ésszerű nevelés, mint mintaképnek lenni.”

A Házirendnek tartalmaznia kell olyan szabályokat, melyeket mind a felnőttek, mind a gyermekek ismernek, elfogadnak és betartanak.A diák ezen túl akkor fogja jól érezni magát, ha figyelnek rá, ha úgy érzi, fontos. Érdemes és szükséges kialakítani egy olyan beszélgető kuckót, programkuckót, ahol mód van a diákok életkörülményeinek jobb megismerésére, a viselkedési okok feltárására, filmklub indítására, élmények feldolgozására, mert sokszor a kimondatlan feszültség vezet agresszióhoz. Az pedig bizonyított tény, hogy az iskolájukat kedvelők között kevesebb a bántalmazók aránya.Az a diák, aki jól érzi magát, s önálló döntésre képes, nincs rászorulva arra, hogy mesterségesen szerezzen örömet magának. Ezt segíthetjük azzal is, ha érzi maga mellett a tágabb közösség támogatását, továbbá ha lehetőséget biztosítunk értelmes szabadidős programokra. Ugyanilyen

60

fontos, hogy lehetősége legyen egyéni képességeinek kibontakoztatására, sikerélményhez jusson, támogatást kapjon teljesítésben és lemaradásban egyaránt.

Ha eredményeket akarunk elérni a gyermeknél, meg kell tanulnunk szorosabban együttműködni a szülőkkel. Szükséges végiggondolnunk, mit tehetnénk annak érdekében, hogy jobban be tudjuk vonni őket az iskolai programokba. Nagy eredmény lenne, ha nyolc évig megmaradna az első osztályban még meglévő érdeklődés, lelkesedés. Lehetőséget kell biztosítanunk, hogy akár az iskolában igénybe vehessenek olyan szakmai támogatást, ami segítheti őket a gyermeknevelésben, a jobb szülő - gyerek kapcsolat kialakításában. Törekednünk kell arra, hogy jobban megismerjük elvárásaikat, s teljesítsük megvalósítható kéréseiket.Továbbra is fontos feladat, hogy ezután is bekapcsolódjunk a lakótelep, a város rendezvényeibe, részt vegyünk a különböző sport- és műveltségi ágakhoz kapcsolódó versenyeken, rendezvényeken, lehetőségeinkhez mérten helyet adjunk programoknak, rendszeresen felmérjük a tanulói igényeket.

Rövid távú tervek: - Iskolai prevenciós team és háló (belső, külső) megújítása- „Én gyerekem, Te diákod, Mi problémánk” programsorozat indítása – szülőknek.- „Titokszoba” lehetőségének megvizsgálása, addig is „Kamasz - panasz” postaláda létrehozása.- A programok elfogadtatása a nevelőtestülettel, a szülőkkel, a diákokkal.- Minél szélesebb körben megismertetni szakmai kiadványokat.- Konfliktuskezelési gyakorlatok pedagógusoknak, diákoknak.- Javítani a tanár - diák viszonyt.- Felmérni a szülői és tanulói igényeket, biztosítani az igényelt információkat.- Hagyománnyá tenni a kortárs-képzés gyökerein kihajtott „csodákat csevegő”klubot.- Külső segítők munkájának igénybe vétele.- Egységesen törekedni kell a kultúrált, esztétikus környezet kialakítására.- Megőrizni a hasznos, jól működő hagyományokat.- Élni a pályázati lehetőségekkel.- Világossá tenni, kihez fordulhatnak a nevelők, szülők a problémák észlelése esetén.

Középtávú tervek: - Önálló személyiségfejlesztő csoportok létrehozása.- Ismeretek bővítése szakemberek bevonásával.- Kiadványok, szakirodalmak terjesztése.- Megfelelő hely biztosítás, az egyéni és csoportos beszélgetések (Titokszoba) beindítására.- Egyensúlyban klub beindítása a célzott prevenció jegyében.- A kortárssegítés fejlesztése.- Folyamatos eredményértékelés kidolgozása (volt-e attitűd vagy fogyasztási szokás változása).- Agressziókezelő tréningek hirdetése.- Egészségnapok szervezése.- Mediáció – ismertté tétele, alkalmazása. - Iskolai erőszak-kezelési stratégia megfogalmazása.

Hosszú távú tervek: - Új kiadványok terjesztése.- A Rosemberg féle erőszakmentes kommunikáció megismertetése.- Szülői programok hagyománnyá tétele (Szülők Tanácsa szervezésben).- Szocioszakkör szülők +gyerekek bevonásával

61

5. A MEGVALÓSÍTÁS SZÍNTEREI, MÓDSZEREI

1. ISKOLAI PROGRAMOK

Tanítási órán: Felelősök: nevelőtestület tagjaiSzinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségneveléshez vagy a környezeti neveléshez. Külső előadóval, modern technikai eszközök bevonásával lehet színesíteni az ismeretátadó órákat. Minden óra feladata a képességfejlesztés.

- Környezetismeret tantárgy: táplálkozás, érzékszervek.- Természetismeret tantárgy: évfolyamonként meghatározott feladatok: egészséges táplálkozás, felelősségérzés kialakítása a környezet alakításában, természet és környezetvédelem alakítása, egészségtan modul beépítése.- Rajz tantárgy: esztétikai érzék fejlesztése, igény felkeltése a kulturált környezet iránt, beláttatni a balesetvédelmi szabályok betartásának fontosságát.- Földrajz tantárgy: a környezetpusztítás következményei, a növénytermesztés és táplálkozás összefüggései, a helyes táplálkozás, légszennyezés, az ózonpajzs szerepe.- Kémia tantárgy: a vegyszerek szerepe a mindennapi életünkben, a víz jelentősége, fontossága, tisztaságának védelme, talajvédelem, az egészségre legártalmatlanabb, korszerű technológiák elsajátítása.- Történelem tantárgy: a történelmi korokkal való ismerkedéshez igazítva szó esik a görög olimpiákról, a nemzethez, közösséghez való tartozás fontosságáról, a Bibliáról, a járványokról, az ipari és technikai forradalmak szerepéről, az életmódváltásokról, az ideológiák szerepéről a háborúk, forradalmak kirobbanásában.- Magyar nyelv és irodalom tantárgy: a kötelező olvasmányok és szemelvények által kínált - lehetőségek kiaknázása, tanulói vélemények, tapasztalatok megfogalmazása.- Biológia tantárgy: az emberi test működése, szervek, szervrendszerek egészsége, egészségtan modul beépítése.- Készségtárgyak: (ének, testnevelés, technika) a mozgás fontossága, biztonsági és egészségvédelmi előírások fontossága, egészséges örömszerzés énekléssel, alkotással, helyes életvitel, gyógytestnevelés foglalkozások.- Tánc és dráma: az önismeret fejlesztése, közös játék, szabályismeret és -tartás.- Osztályfőnöki órák: választott egészségneveléshez kapcsolódó programok, programrészletek, testi és lelki fejlődés sajátosságai, problémái, stresszkezelés, konfliktuskezelés, a kommunikációs készség fejlesztése, a kooperáció mélyítése.

Tanítási órán kívül: felelősök: nevelők- Nevelési értekezletek, fórumok, továbbképzések.- Szülői értekezletek, fogadóórák, igényfelmérés, fórumok, képzések.- Védőnő által szervezett egészségőrző programok gyerekeknek és felnőtteknek.- Fejlesztőpedagógiai foglalkozások.- Diák-sportegyesület sportcsoportjainak igény szerinti működtetése.- Alapítványok cél szerint végzett segítő tevékenysége.- Napközis foglalkozás: segíti a tanórai programokat, ismerkedés az egészséges táplálkozással,

testápolással, a szabadidő hasznos eltöltése, tánc-és sportprogramok, játékos vetélkedők, játéktanulás, kulturális rendezvények, játékos délutánok.

- DÖK - rendezvények: papírgyűjtés, tagozatgyűlés, játszóház, bazár, farsang, küldöttgyűlés, suli diszkó.

- Osztálykirándulások.

62

- Énekkar, zenei foglalkozások.- A pályaválasztás segítése.- Bekapcsolódás a városi sportiskola munkájába.- Az iskolaújság és a rádió működtetése.- „Kamasz - panasz” postaláda- Kortárssegítés, önálló személyiségfejlesztő csoport indítása.- Tematikus nap vagy hét szervezése.

2. ISKOLÁN KÍVÜLI PROGRAMOK

Felelősök: a programok szervezői- Múzeumlátogatás- Levéltári foglalkozások- Továbbképzések- Osztálykirándulások- Erdei iskola- Táborok- Városi, megyei, országos vetélkedők

6. MÓDSZEREK

Az elkészített programok hatékonyságát az alkalmazott módszerek alapvetően befolyásolják. Fontos, hogy olyanokat válasszunk, amelyekben elkerülhető az információátadás túlsúlya, inkább az egyéni és csoportmódszerek, szituációs és drámajátékok, esetenként egyéni produktumok létrehozása kerüljenek előtérbe. Életkorhoz igazítva jól használhatók a videofilmek, kiscsoportos foglalkozások, de ki kell használnunk a könyvtári kutatás, az Internet lehetőségeit is. Előtérbe kell helyeznünk a készségfejlesztést, az alternatívák megismertetését, az egyéni kompetenciák erősítését, és az ehhez szükséges új módszerek megismerését. A programok megvalósítása során felhasználjuk a már meglévő új hordozható technikai eszközöket is, pld.: projektor, laptop. Ezeken kívül az évek során összegyűjtött kiadványokat, filmeket is. Ilyen pld.: a TINI- Akták sorozat filmjei, a magyar népmesék DVD-i, és egykor mozikban is szereplő filmek, pld.: A Zongorista.

7. KÜLSŐ PARTNEREK

A siker érdekében ismerni és támaszkodni kell a külső, segítő - támogató hálóra is:

- HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ- HSZK Gyermekjóléti Szolgálat- Városi Rendőrkapitányság, Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály- Pedagógiai Szakszolgálat- Gyámhatóság- ÁNTSZ Kistérségi Intézete- Iskolaorvos- Védőnő- Életesély Kiemelten Közhasznú Mentálhigiénés Alapítvány

63

8. FELADATKÖRÖK MEGHATÁROZÁSA

1. Az intézményvezető feladata: - Problémával szembenéző szemlélet.- Drogügyi koordinátor kijelölése, munkaköri leírásának kibővítése.- A drogügyi koordinátor munkáját segítő nevelőtestületi attitűd kialakítása. (Mentálhigiénés szakember

alkalmazása.)- Személyi - tárgyi feltételek biztosítása.- A téma helyi tantervben való megjelenésének biztosítása.- Pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása.- A Házirendben megfogalmazottak betartatása.- Jelzőrendszeri felelősség felvállalása.

2. A drogügyi koordinátor feladata: - A nevelőtestület megnyerése a prevenciós munkára.- Az iskolai prevenciós team megszervezése.- Az intézmény drogprevenciós szükségleteinek megismerése.- Az intézmény drogprevenciós munkájának koordinálása, szervezése.- A kapcsolattartás és együttműködés belső (Gyif, vagy iskolai szociális munkás) és külső szakértőkkel,

szakemberekkel.- Jelzőrendszeri munkában való részvétel- Rendezvények kezdeményezése, szervezése (tantestület, diákok, szülők számára) - Szakmai ismereteinek bővítése.- Drogügyi koordinátorok számára szervezett rendezvényeken, képzéseken való részvétel- A drogügyi koordinátor feladatainak ellátásáért órakedvezményben részesül.

3. A nevelőtestület feladata: - A drogügyi koordinátor munkájának segítése. - Egységes viszonyulás a problémakörhöz.- Személyes példamutatás az egészséges életvitelre. - Kapcsolattartás a szülőkkel, probléma felismerése, jelzés a drogügyi koordinátornak, igazgatónak.- Felvilágosító - egészségfejlesztő tevékenységben való részvétel.- A közösségi rendezvényekben, tevékenységekben rejlő lehetőségek kiaknázása a személyiség-

fejlesztéshez.- Önképzés, továbbképzés. - Jelzőrendszeri felelősség felvállalása.

9. ÉRTÉKELÉS, FELÜLVIZSGÁLAT

Az egészségnevelési, drogprevenciós programot évente felülvizsgáljuk. Ha szükséges, az elérendő célokat pontosítjuk, kiegészítjük, a már elérteket a programból kivesszük.

Az egészségnevelési, drogprevenciós program a Pedagógiai Program szerves része, ezért bármely rész módosítása mindkettőt érinti.

Módosítási javaslattal a nevelőtestület minden tagja élhet. A cselekvési terv az éves munkatervünk melléklete. A program mindenki számára elérhető az iskolai könyvtárban és a drogügyi koordinátornál.

Felelős: drogügyi koordinátor

64

B)


FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYZATA

65

„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.”

(Bárczi Gusztáv)

FOGYASZTÓVÉDELEM

JOGI HÁTTÉR:

1. ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelvei:Minden állampolgár fogyasztóként az alábbi alapvető jogokkal rendelkezik:

- alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog- a veszélyes termékek és szolgáltatások ellen való tiltakozás joga- a különböző termékek és szolgáltatások közti választás joga- a megfontolt választáshoz tények ismeretének joga- a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog- az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog- a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga- a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való

jog.

2. 1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről. V. fejezet 17. § előírja a fogyasztók oktatásának szükségességét.

3. Az Európai Unió 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe.

4. 1993. évi LXXIX. Közoktatási tv.

5. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott NAT- helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók

elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása jelentős szerepet kap.

2. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS

A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA:

-a fogyasztói kultúra fejlesztése -a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése, a mindennapi életben való képviselete jelenti.

66

A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI ELEMEI:

-A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése-Társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése-Szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, cselekvési kompetenciák fejlesztése

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁSRA HATÓ FŐBB TÉNYEZŐK:

1.) Nevelés – oktatás: Az ismeretátadás színhelye.Készségeket, hozzáállást, értékrendet formál a fenntartható fogyasztás érdekében.

2.) Család: A fogyasztás elemi meghatározója.3.) Társadalom: a napi gazdasági élet tudatosabb megismerése segít a fenntarthatóság eszméjének

elfogadtatásában.

KIEMELT FELADATOK:

-A kívánság és szükséglet fogalmának elkülönítése-Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,-A természeti értékek védelme,-A fogyasztás során szükséges képességek fejlesztése: -a tájékozódás képessége -a döntési helyzet felismerése -felkészülés a döntésre

FOGALMAK:

=Piac, marketing, reklám=Minőség és biztonság=Gazdaságosság, takarékosság=Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás:=Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.=Ökológiai fogyasztóvédelem: A környezeti problémák túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalomban keresendő. A javak pazarló előállítási technológiája, a fogyasztásunk ön – vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul az erőforrások feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez.=Környezettudatos fogyasztás

Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

=Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékének szükségletei és egészsége ne kerüljön veszélybe.=Preventív fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdeteknél érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre,

67

panaszkezelésre.A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZÍNTEREI:

1.) TanóránTechnika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, gazdálkodásMatematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; vásárlói kosár értékeFizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközökFöldrajz: eltérő fogyasztói struktúrák és szokások;Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikáció csapdáiBiológia:génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás

kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozásKémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási

vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használataiInformatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefóniaTörténelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, fogyasztóvédelem, a reklám történeteMédiaismeret, rajz: a reklám képi nyelve és hatásaiOsztályfőnöki: döntés, nemet mondás, tervszerűség, takarékosságKörnyezetismeret: egészséges ételek, környezetbarát csomagolás felismerése.

2.) Tanórán kívüli tevékenységek:- Vetélkedők, versenyek- Rendezvények – az iskola, mint fogyasztó- Séta, kirándulás, üzemlátogatás- Nemzetközi együttműködések- Diákvállalkozás- Akciók

A megfelelő fogyasztói magatartás kialakításának, a tapasztalatszerzésnek alsó tagozaton kiemelkedően fontos színtere a napközi.

MÓDSZEREK:

Elsősorban a szükséges készségek, képességek fejlesztésére kell törekedni a fenntartható fogyasztás területén: a kritikus gondolkodás, egyéni és csoportos döntéshozás, problémamegoldás, információgyűjtés és feldolgozás, adatgyűjtés.A fogyasztói szokásalakítás feltétele és célja is a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése.A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák hatékonyan segíthetik a kritikus, független gondolkodás fejlesztését.

javasolt módszerek:

- Interjú, felmérés (pl. vásárlási szokások)- Riport- Médiafigyelés, elemzés, reklámkritika- Egyéni és csoportos döntéshozatal- Helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása- Adatgyűjtés, adatfeldolgozás- Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel- Szituációs játék, esettanulmány- Vita

68

- Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)


HELYI TANTERVE

69

1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

BEVEZETŐ:

A helyi tantervünkben érvényesítjük azokat a változásokat, amelyeket a jogszabályok módosulása tesz szükségessé. A NAT szellemében az általános iskola feladata a kulcskompetenciák fejlesztésével az egész életen át tartó tanulás megalapozása, a foglalkoztatás növelése, a tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. Ezek alapján kiemelt értéknek tekintjük azokat a tudás és viselkedésbeli jellemzőket, amelyek egy modern gazdaság hajtóerejét jelentik. Ezért támogatást élveznek azon kompetenciák, melyek a minőségi munkavégzéshez, és a gazdaság világában való érvényesüléshez, szerepvállaláshoz szükségesek. Iskolák tehát olyan tudást kíván nyújtani, amely megfelel a felnőttkor igényeinek, olyan tanulót kell képeznie, aki kommunikációs és együttműködési képességeivel megállja a helyét a munkaerőpiacon, van kellő önismerete, önbizalma, ezáltal képes érdekérvényesítésre. Ennek érdekében intézményünkben előtérbe kerülnek a személyiségközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra épülő tanulásszervezési eljárások és módszerek.

1.TANTERVEK:

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás.Jelmagyarázat:

N: NAT alapján készült helyi tantervCSK: Csökkentett kerettanterv alapján készült helyi tanterv NK: A NAT és a kompetenciaalapú oktatási projekt alapján szervezett oktatás.

Képzési szakaszok:

Bevezető szakasz

Kezdőszakasz

Alapozó szakasz

Fejlesztő szakasz

1. évfolyam

2.évfolyam

3.évfolyam

4.évfolyam

5.évfolyam

6. évfolyam

7.évfolyam

8.évfolyam

Tanév:2009 – 2010. NK/N N N N NK/N N CSK CSK2010 – 2011. NK NK/N N N NK NK/N N CSK2011 – 2012. NK NK NK/N N NK NK NK/N N2012 - 2013. NK NK NK NK/N NK NK NK NK/N2013 - 2014. NK NK NK NK NK NK NK NK

70

2. A MODULOK TANTÁRGYAKBA INTEGRÁLÁSA:

1. Tánc és dráma - alsó tagozat: magyar, ének-zene, testnevelés, mindennapos testedzés - felső tagozat: magyar, testnevelés

2. Könyvtári-informatika: - alsó tagozat: magyar - felső tagozat: magyar, informatika - az 5. évfolyamon az intézmény által kidolgozott modul alapján

3. Ember és társadalom: - alsó tagozat: magyar, környezetismeret Ember és társadalom, etika: - felső tagozat: osztályfőnöki, történelem4. Hon és népismeret: - felső tagozat: rajz 5, történelem 6. 5. Egészségtan: - felső tagozat: 6. évfolyam osztályfőnöki

7-8. évfolyam biológia, osztályfőnöki6. Mozgókép és médiaismeret: - 8. évfolyamon rajz tantárgyba építve 7. A 8. évfolyam 0,5 technika óra tananyaga beépül a 7. évfolyam tananyagába.

3. AZ ISKOLA SPECIÁLIS KÍNÁLATA:

-Angol nyelv oktatása: 1. 2. osztályban: heti 1 órában, 3. osztályban heti 2 órában, 4-8. osztályban heti 3 órában, illetve emelt óraszámban történik. 5-8 osztályban a választásoknak megfelelően emelt szintű képzés is biztosított.-A német és orosz nyelvet második idegen nyelvként oktatjuk heti 2 órában az 5. osztálytól. A csoportokat minimum 10 fő jelentkezése esetén szervezzük meg. A jelentkezés önkéntes az emelt szintű és a második idegen nyelv tanulására. -A matematika oktatása 5. osztálytól nívó csoportban, csoportonként azonos óraszámban történik.-A magyar nyelv-és irodalom oktatása emelt óraszámban történik. A 2010/2011. tanévtől az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben a műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül tanítjuk. -A művészeti nevelés céljából igény esetén szakkör szervezhető -Az informatikát 1. osztálytól bontott csoportban tanítjuk.

4. A TESTEDZÉS LEHETŐSÉGEI:

-A sportköri foglalkozások: Az iskola a hagyományos sportágakat a saját órakeretében tervezi, a tanulók számára az ingyenes: -alsó tagozat: heti 4 óra -felső tagozat: heti 4 óra- A DSE egyéb sportági edzéseket szervezhet.- Megvalósítjuk a mindennapos testnevelést az első négy évfolyamon. A kötelező órába lehetőség van játékos testmozgás, egészségfejlesztő testmozgás, mozgásfejlesztés, tánc beépítésére. Felső tagozaton biztosítjuk a heti 3,5 testnevelés órát.- Gyógytestnevelés alsó és felső tagozaton egyaránt biztosított orvos szakvélemény alapján.- Úszás oktatás megszervezése a szülők kérései alapján- Szervezett tömegsport foglalkozások

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelésórákon, tanévenként két alkalommal, ősszel, illetve tavasszal. A felmérést a szolnoki testnevelési felmérő rendszer (TFR) szerint végezzük a 2008/2009. tanévtől. A mérőanyagot a testnevelés helyi tanterv melléklete tartalmazza.

71

2. TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMA

2009/20010. tanévtől

ALSÓ TAGOZAT

Évfolyam: 1. 2. 3. 4.

Magyar 8 8 8 7Idegen nyelv - - - 3Matematika 5 5 5 5Környezetismeret 1 1 1.5 2Ének-zene 1 1 1 1Rajz 1 1 1 1Technika 1 1 1 1Testnevelés 3 3 2.5 2.5Összesen: 20 20 20 22.5Kötelezően választott:Informatika (bontva ) 1 1 - 1Idegen nyelv 1 1 2 -Testnevelés 2 2 2,5 2,5Választható óra:Angol nyelv - - - 1Összesen: 24 24 24 27Tanórán kívül:Felzárkóztatás /tehetséggond. 1 1 1 1Énekkar-furulya (tagozat) 2Sportfoglalkozás (tagozat) 4Informatika szakkör (évf.) - - 1 -Szakkör: 2 2 2 2

72

FELSŐ TAGOZAT

Évfolyam: 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4Idegen nyelv 3 3 3 3Történelem 2 2 2 2Matematika 3,5 3,5 3 3.5Informatika 1 1 1 1Természetismeret 2 2 - -Fizika - - 1.5 1.5Kémia - - 1.5 1.5Biológia - - 1.5 2Földrajz - - 1.5 1.5Ének-zene 1 1 1 1Rajz 1 1 1 1Technika és életvitel 1 1 1 -Testnevelés 3 3 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1Összesen: 22.5 22.5 25 25 Kötelezően választott:Osztályfőnöki 0,5 0,5 - -Magyar 1 1 1 1Matematika 0,5 0,5 1 1Testnevelés 0,5 0.5 0,5 0,5Választható:Idegen nyelv vagy 2 2 2 2testnevelés - - 1 1Összesen: 25-27 25-27 28,5-29,5 28,5-29,5 Tanórán kívül:Sportfoglalkozások: 4 Énekkar: 2Tehetséggondozás/felzárkóztatás 16

3. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGVALÓSÍTÁSA

Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka során eddig is kiemelt szerepet kapott a képességek, készségek, attitűdök, kompetenciák személyre szabott – a gyermekek életkorát és egyéni képességeit figyelembe vevő- fejlesztése. A 2008/2009. tanévtől kezdődően a törvényi előírásnak megfelelően, az alapozó szakaszban az 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben bevezettük a részben nem szakrendszerű oktatást a kötelező és nem kötelező órák 25%-ában. Intézményünk fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni

73

teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

Nem szakrendszerű oktatás fogalma:

Az 5-6. évfolyamon bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatás középpontjában az ismeretek megszerzését biztosító, a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. A felzárkóztatást olyan pedagógiai eljárásrendszerben tervezzük, melyben a gyerek egy gazdag és fejlesztő hatású tevékenységrendszer részeseként aktív szereplője a tanulási folyamatnak.

1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR:

-2006. évi LXXI. Közoktatási törvény-202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról

2. HELYZETELEMZÉS:

Az általános iskola bevezető és kezdő szakaszában a hiányosságok jó része folyamatos, személyre szóló célirányos fejlesztéssel kiegyenlíthető, és esélyt teremt a tanulási sikerek átélésére. Azokon a területeken, ahol a fejlesztés nem zárul le az alsó tagozat befejeztével, ott további gondozásra van szükség ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben képességeinek legjavát tudja nyújtani. A fejlődésben gátló tényezőt jelenthet a magatartászavar, a tanulási nehézség és a hátrányokból adódó nagyfokú lemaradás a tanuló korosztályának megfelelő átlagosan elvárható fejlettséghez képest. Felméréseink alapján a negyedik évfolyamot végzett tanulók körében elsősorban az alapkészségek- és a személyiségfejlesztés terén látszanak hiányosságok.

3. CÉLMEGHATÁROZÁS, FELADAT:

=A nem szakrendszerű oktatás célja iskolánkban, hogy kezelje az eltérő fejlettségi szinten lévő tanulók problémáit, és lehetőséget biztosítson a felzárkózásra.=Az iskola feladata a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek figyelembe vételével tervezzük nevelő-oktató munkánkat.=Az általános iskolai tanulmányaik végére a tanulók kulcskompetenciáikat olyan szintre fejlesszék, amelyek megalapozzák a további tanulásukat. A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is.

4. A KÉPZÉSI SZAKASZOK FELADATAI: (a módosított NAT szerint)

A bevezető szakasz (1-2. osztály) két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet megvalósítása. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére.

74

A kezdő szakaszban (3-4. osztály) erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít.

Az alapozó szakasz (5-6. osztály) funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás és a tanítás folyamatának erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő kompetenciák célzott megalapozását.

5. A TANULÓK KIVÁLASZTÁSÁNAK ÉS ELLÁTÁSÁNAK RENDJE:

1. Mérés, kiválasztás:a. A negyedik osztály végén diagnosztikus mérést végzünk, mely keretében a

tanulók ismereteinek és képességeinek szintjét tárjuk fel. A mérési anyagot a tanítókból, szaktanárokból és fejlesztő-pedagógusokból álló munkacsoport állítja össze.

b. A tanítók, szaktanárok javaslatot tesznek arra vonatkozóan, hogy mely tanulóknak javasolják a nem szakrendszerű oktatásban való részvételt.

2. Szülők tájékoztatása:a. 4. osztály tanév végén a fejlesztő felkészítés céljáról, a megvalósítás módjáról

és a várható eredményekről.b. A nem szakrendszerű képzés ideje alatt 3 havonta a tanuló jelenlétében

tájékoztatást adnak a felkészítésben részt vevő nevelők a szülőnek a tanuló fejlődéséről, az otthoni megsegítés módjáról.

c. A nem szakrendszerű oktatás befejezésekor tájékoztatjuk a szülőt arról, hogy gyermeke milyen szintet ért el.

3. A nevelők feladata:

Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

- a részképességek fejlesztésére, olvasás, írás, számolásban való felzárkózásra,- az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10–12 éves korban,- az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére,

- a kommunikációs képességek (Pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére,

- a szociális kompetenciák fejlesztésére,- a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra,

Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak lehetnek:

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség.

Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika).

75

Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze.

Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat.

Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban.

6. A MEGVALÓSÍTÁS SZÍNTERE, IDŐKERETE:

Időkeret:Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatást a kötelező és nem kötelező órakeret 25 %-ában az alábbiak szerint kívánjuk megvalósítani

- Kötelező óra: 22,5 óra " 25% = 5,625 óra- Nem kötelező óra: 5,625 óra " 25% = 1,4 óra - Összesen: 28,125 óra " 25% = 7,025 óra ~ 7óra

Műveltségi terület Tantárgy 5. évfolyam 6. évfolyamMagyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom 1 óra 1 óra

Idegen nyelv Idegen nyelv 1 óra 1 óraMatematika Matematika 4 óra 4 óraSzociális kompetencia tanórán kívüli 1 óra 1 óra

Összesen 7 óra 7 óra

Oktatásszervezési formák:

-A kiscsoportos fejlesztés céljából szükség szerint évfolyamonként 1-2 csoport szervezhető.-A nem szakrendszerű oktatás részben tanóra keretében, részben tanórán kívül folyik.-A személyiségfejlesztést a tanórán kívüli időszakban szervezzük.

7. JAVASOLT MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK:

=A differenciálás és a kooperatív tanulás =Játék, drámajáték=Egyénre szabott munka=Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése=Digitális kompetencia fejlesztése.=A Komplex Instrukciós Program (KIP) egy olyan csoportmunkán alapuló módszer, amely heterogén összetételű osztályokban is alkalmas arra, hogy minden gyerek önmagához képest,

76

a számára megfelelő ütemben fejlődjön. Lassítja, illetve megakadályozza a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását, ugyanakkor serkenti a tehetségesebbek fejlődését. A módszer célja, hogy minden gyereknek sikerélményben legyen része az iskolai munka során, és eközben emelkedjen tudásszintje is. Az eljárás komplexitása azt jelenti, hogy a tanulók személyiségének és kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges tevékenységeket együtt alkalmazzák.

8. ÉRTÉKELÉS:

1. Az értékelés a tanulók saját haladási tempójának figyelembe vételével történik. (Melléklet: 2. számú: Értékelő lap)

2. Az integrált művészeti és a drámafoglalkozáson való szereplését és fejlődését szövegesen értékeljük.

3. A differenciált képzésben részesülő tanulókat az 5. évfolyamon tanév közben szövegesen, a tanév végén osztályzattal értékeljük.

A szöveges értékelés két részből áll:- a tanuló önmagához viszonyított fejlődése,- a helyi tantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek való megfelelés.

4. A 6. évfolyamon a tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük.

5. A tanulók értékelését félévente írásban végezzük el, negyedévente a diákkal és a gondviselőjével együtt szervezett személyes megbeszélés formájában. Az értékelő megbeszélés során be kell mutatni az előző időszakban keletkezett dokumentumokat, tanulói munkákat, mérési eredményeket, és tájékoztatást kell adni a következő fejlesztési ciklus feladatairól.

Sikerkritérium: A nem szakrendszerű oktatást akkor tekinthetjük sikeresnek, ha ebben a rendszerben tanuló gyerekek az átjárhatóság kritériumait teljesítik.

9. ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELEI:

Amennyiben a tanuló eléri az évfolyami továbbhaladáshoz szükséges alapkészségek közepes szintjét, akkor a nem szakrendszerű oktatásból kivehető.

A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanulók továbbhaladásához szükséges feltételek:

Olvasáskészség:

5. évfolyam félév: =Felkészülés után irodalmi és nem irodalmi szövegeket több olvasástechnikai hibával olvas fel=Önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, szereplők kapcsolatait.=A szöveg megértését szóban és írásban egyszerű feladatok megoldásával bizonyítja=Tanári segítséggel képes a szöveget önállóan tagolni, információt kiemelni, tételmondatok alapján vázlatot készíteni.

77

5. évfolyam év vége:=Felkészülés után irodalmi és nem irodalmi szövegeket 1-2 olvasástechnikai hibával, kifejezően, értelemszerűen olvas.=A szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló, 1-2 hibával történő megoldásával bizonyítja.=Önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, szereplők kapcsolatait, képes a szereplők kapcsolatainak megítélésére tanári segítséggel.

6. évfolyam félév:=Kijelölt szöveget felkészülés után folyamatosan, a tartalmat kifejezően, 1-2 olvasástechnikai hibával felolvas, az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban.=Tanári segítséggel képes egyszerű, rövid szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, az információkat tömören megfogalmazni, szókapcsolatokkal képes vázlatot készíteni.

6. évfolyam év vége:=Kijelölt szöveget felkészülés után folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra, az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban, szabályos hanglejtéssel, kevés olvasástechnikai hibával.=A szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával bizonyítja, hibáit önállóan javítja.=Képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, képes vázlatot készíteni.

Íráskészség:

5. évfolyam félév:=Betűalakítása aránytalan, egyéni írásképe kialakulatlan, kapcsolása, írása nem kellően rendezett.=Folyamatosan, lendületesen ír, szövegelrendezése nem minden esetben gazdaságos íráshasználat során (másolás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) 4-5 hibát ejt egy 200 szótagos szövegben.=Képes segítséggel közös előkészítés után összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban.=Önellenőrzésre, hibajavításra tanári segítséggel képes.

5. évfolyam év vége:=Betűalakítása többnyire arányos, egyéni írásképe kialakult, írása olvasható.=Folyamatosan, lendületesen ír, szövegelrendezése gazdaságos.=Íráshasználat során (másolás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) 1-2 hibát ejt egy 200 szótagos szövegben.=Képes kis tanári segítséggel összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban.=Önellenőrzésre, hibajavításra kis tanári segítséggel képes.

6. évfolyam félév:=Betűalakítása arányos, egyéni írásképe kialakult, írása olvasható.=Íráshasználat során (másolás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) 4-5 hibát ejt egy 250

szótagos szövegben.

78

=Képes előkészítés után önálló, összefüggő szöveg alkotására.=Önellenőrzésre, hibajavításra önállóan is képes.

6. évfolyam év vége:=Betűalakítása arányos, egyéni írásképe kialakult, írása tetszetős.=Íráshasználat során (másolás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) 1-2 hibát ejt egy 250 szótagos szövegben.=Képes önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény, fantázia alapján.=Önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes.

Matematikai készségek, képességek:

5. évfolyam végére:=százas számkörben tudjon eligazodni a természetes számok körében, =számfogalma legyen biztos, biztonságosan igazodjon el a tízes számrendszerben,=százas számkörben végezze el biztonságosan az alapműveleteket a megfelelő műveleti

sorrendben,=ismerje a gyakran használt mértékegységeket, mértékváltásokat,=tudjon tájékozódni síkban és térben, legyen képes a nagyságok és az irányok viszonyítására, pontos meghatározására.=tulajdonságaik alapján ismerje fel a síkidomokat és a mértani testeket, tudja őket

biztosan megkülönböztetni (minimum: négyzet, téglalap, kocka, téglatest), legyen képes a négyzet és a téglalap területének és kerületének kiszámítására,

=tudja leolvasni az egyszerű grafikonokat, függvényeket,=legyen képes meghatározni 3 elem minden variációját, tudja megfogalmazni a valószínűség eseteit a közvetlen megfigyelés alapján,=konkrét szituációkban ismerje fel a matematikai modell és a valóság kapcsolatát (pl.: fizetőeszköz, hőmérséklet), legyen képes a nevelő segítségével összefüggések megfogalmazására.

6. évfolyam végére:=ezres számkörben tudjon eligazodni a természetes számok körében,=ezres számkörben végezze el biztonságosan az alapműveleteket a megfelelő műveleti sorrendben,=műveletvégzés szintjén alkalmazza a mértékváltásokat,=legyen képes a térbeli alakzatok térfogatának és felületének mérésére, kiszámítására,=tudjon egyszerű grafikonokat, függvényeket készíteni,=legyen képes meghatározni 3-6 elem minden variációját, tudja megfogalmazni a valószínűség eseteit a közvetlen megfigyelés alapján,=konkrét szituációkban ismerje fel a matematikai modell és a valóság kapcsolatát és legyen képes összefüggések megfogalmazására, szabályok lejegyzésére.

Javasolt módszer a fejlesztő értékelés. Azzal fejleszti a tanulási képességet, hogy:

- a tanítás és tanulás folyamatára helyezi a hangsúlyt, és aktívan bevonja a tanulót ebbe a folyamatba; - fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket; - segít a diákoknak megérteni saját tanulásukat és megfelelő stratégiákat kialakítani a „tanulás tanulására”.

79

10. FELADATOK ÉS FELELŐSÖK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS BEVEZETÉSÉRE:

5. ÉVFOLYAM

feladat felelős határidő

Munkacsoport létrehozása, tagjai: igazgató, igh-k, alsós-felsős mk. vez. fejlesztő mk. vez.

igazgató február

Mérési eredmények, dokumentumok begyűjtése, áttekintése, különös tekintettel a 4. félévi eredményekre

alsós igh. április

A tanulók százalékos elosztása elsajátítási szintek szerint

alsós igh. alsós mk. vez.munkacsoport vezető

május

Tervezet készítése az 5. osztályos fejlesztés főbb irányairól

alsós igh., alsós mk. vez.fejlesztő mk. vez. munkacsoport vezető

május

Humán erőforrás számbavétele igazgató júniusTantárgyfelosztás-tervezet és intézkedési terv elkészítése osztályonként (időkeret, módszertan, humán erőforrás, infrastruktúra, csoportszervezés)

igazgató, felsős igh. június

6. ÉVFOLYAM

Munkacsoport létrehozása, tagjai: igazgató, felsős igh. felsős mk. vez. az 5. évfolyamon nem szakrendszerű oktatásban tanítók

igazgató szeptember

Bemeneti, ismételt mérés (4. év végi kompetencia mérés felhasználásával)

felsős igh. szeptember

Kontrollmérés a nem szakrendszerű oktatásban tanítók

február

A meglévő mérési eredmények összevetése felsős igh. márciusTervezet készítése a 6. osztályos fejlesztés főbb irányairól

felsős igh. május

Humán erőforrás számbavétele igazgató júniusTantárgyfelosztási tervezet és intézkedési terv elkészítése osztályonként (időkeret, módszertan, humán erőforrás, infrastruktúra, csoportszervezés)

igazgató június

11. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ NEVELŐK FELADATAI:

a. A nem szakrendszerű oktatást végző nevelő tanmenetében fél évre meghatározza a fejlesztési feladatokat a diagnosztikus mérés alapján.b. Október végéig egyéni fejlesztési tervet készít 3 hónapra, melyet a tanuló fejlődési ütemének megfelelően 3 havonta kibővít.c. Rendszeresen konzultál a tanuló fejlesztésében résztvevő munkatársakkal.

80

d. Folyamatosan szövegesen értékeli a tanulókat, és a fent meghatározott rend szerint tájékoztatja a tanuló gondviselőjét.e. Félévente írásbeli beszámolót készít az iskolavezetés és a munkaközösség számára.

4. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS

1. BEVEZETÉSÉNEK PEDAGÓGIAI CÉLJAI:

=Megalapozzuk az élethosszig tartó tanulás felismerésének fontosságát.=A tanulóink életpályájának tervezéséhez szükséges saját motivációik, képességeik kifejlesztéséhez a tanulási idő egészében a személyiségükhöz illő tanácsadással segítjük őket. =Az életpálya építéshez tanulóink szüleivel aktív partneri kapcsolatokra épülő együttműködéssel szervezzük meg a feladatainkat.=A kompetencia területek minél teljesebb körű adaptációja és felmenő rendszerben való alkalmazása.= digitális kompetencia fejlesztése=A problémaközpontú tanítás, ill. a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés. =A felfedeztető tanítás-tanulás.=A megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés legyen a jellemzője az oktató és nevelő munkánknak.=Folyamatos felkészüléssel fejlesztjük a pedagógiai kultúránkat, módszertani eszköztárunkat a kompetencia alapú nevelés és oktatás elvárásaihoz igazodva.=Az együttműködésen alapuló csoportmunka elfogadására kívánjuk nevelni tanulóinkat.=A tanulók egyéni szükségletéhez és képességéhez igazodó oktatás.=A tanuló és a pedagógus együttműködésének fejlesztése.=Kommunikáció-közpostúság=Tevékenységcentrikusság=A foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen.=A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén legyen mérhető.=A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.

2. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI:

=A kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembe vételével történő beépítése és alkalmazása. =Minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. =A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje, és munkája során alkalmazza.= A pedagógusok szemlélete még gyermek- központúbb, toleránsabb legyen.=A gyerekek közötti különbségeket előnyként értelmezzék a pedagógusok.

81

=Képesek legyenek arra a pedagógusok, hogy a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentsék. =A kooperatív tanulási mód alkalmazásával a pedagógusok fejlesszék a diákok együttműködési készségét.=A tanórák egy részének IKT-támogatása=Megértő légkört teremtve tanulhassanak a diákok a csoportban.=A pedagógusok az aktivizáló, tevékenykedtető módszer elsajátításával legyenek képesek arra, hogy motiválják a gyerekeket, s ez által is csökkentsék a tanulók kudarcait, és növeljék sikerességük esélyét az iskolában.

3. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS MÓDSZERTANI SAJÁTOSSÁGAI:

A hangsúlyt a képességfejlesztésre, a differenciált tanulásszervezésre, a jelenleginél szabadabb csoportmunkára, a tanulók együttműködésére helyezzük. Az alábbi módszertani elemek alkalmazásával kívánjuk ezt elérni:

=Tanórai differenciálás heterogén csoportban=Kooperatív tanulás=Tevékenység központú pedagógiák eszközeinek használata=A drámapedagógia eszközeinek alkalmazása=Egyéni és csoportos projektmunka módszere=Átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba=Prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása=Tanulói értékelési formák gazdagítása=Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis=Attitűdváltást segítő programok alkalmazása=Az inkluzív nevelés szempontjainak megismertetése, helyzetelemzés és stratégiatervezés =Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek bevezetése és alkalmazása=Multikulturális és interkulturális nevelési gyakorlat kialakítása=Óvoda-iskola átmenet támogatását segítő eljárások=A korai iskolaelhagyás megelőzésére szolgáló módszerek alkalmazása

4. KOOPERATÍV TANULÁS ÁLTALÁNOS HATÁSA:

=A kooperatív tanulás együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel.

=A kooperatív tanulás egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre.

=A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyenháttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását.

=A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez.=A kooperatív tanulás feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az

alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak.=A kooperatív tanulás elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben,

hiszen olyan, feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia.

82

=A kooperatív tanulás alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására.

=A kooperatív tanulás olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók atanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is.

5. A RÉSZTVEVŐ PEDAGÓGUSOKRA ÉS ISKOLÁKRA GYAKOROLT HATÁS:

=A pedagógusok megismerkednek a kooperatív tanulás alapmódszereivel. A kooperatívtanulás programját ismerő, annak gyakorlati alkalmazására felkészült pedagógusok képessé válnak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő képességekkel és különböző tanulási készültséggel rendelkező gyerekek sikeres tanítására.

=A résztvevő iskolákban módszertani megújulás és szemléletbeli változás jön létre, a tantestületi elkötelezettség nő a közös munka eredményeképpen nő az összetartás, a szemléletbeli hasonlóság.

=A pedagógusok önbecsülése, a hátrányos helyzetű gyerekekkel végzett munka iránti motiváltsága munkájuk sikere alapján nő.

6. A DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁS:

=Megszűnik, de mindenképpen csökken a tanulásszervezési hiányosságokból fakadó lemaradás, bukás, a speciális iskolába kerülés egyedi esetté, a normál intelligenciaszint alatti vagy sérült értelmű gyerekek esetévé válik.

=A különbségekre figyelő tanulásszervezés csökkenti azokat a kényszereket, amelyek a gyermekek természetes életkorból adódó életszükségleteit korlátozzák. Ezáltal csökken a szorongás, a kompenzáló viselkedés, a gyerekek, szülők számára elfogadhatóbbá válik az iskola szabályrendszere.

=A gyermekek életkorának megfelelő, aktivitást igénylő és biztosító tevékenységrendszer növeli a tanulás élményszerűségét, s ez a gyerekek egész iskolai életére kiható motiváló tényező.

=A program tevékenységrendszerével, megfelelő tanulásszervezéssel a résztvevő pedagógusok valamennyi tanítványa elsajátítja a kooperatív tanuláshoz szükséges készségeket: együttműködési kézség, figyelem, elfogadás, megfelelő kommunikációs készség, tolerancia egymás iránt. Segítőkészség, figyelem, egymásért és önmagáért való felelősségérzet, felelősségvállalás készségét, csökkentve ez által a lemorzsolódás esélyét. A gyerekek egységes és eltérő szükségleteire figyelő tanulásszervezési módszerek lehetővé teszik és szolgálják az egyéni fejlődést, melynek következtében csökken a teljesítménykudarc, és a következményeként fellépő viselkedés- és magatartászavarok.

=A diákok tanulási körülményeinek javulása mellett a tanórán kívüli tevékenységük is színesebbé válik, csoportfejlesztő, kommunikációfejlesztő és gondolkodásfejlesztő hatása az életük egyéb területén is érezteti hatását.

7. MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI FELADATAINK:

A kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetésének folyamatában két irányultságú mérési folyamatot illesztünk a tanítási-tanulási folyamatainkba. Egyrészt az intézményi belső mérések rendszerét, másrészt a Program-központ által generált méréseket.Az alkalmazott mérési eljárásoknak, módszereknek eszközhasználatoknak meg kell felelniük:

83

a kompetencia alapú oktatás alapelveinek és céljainak, a mérés és értékelés szaktudományi kritériumainak, valamint az intézmény „Minőségirányítási programjában” rögzített mérési és értékelési alapelveknek és céloknak.

Javasolt módszer a fejlesztő értékelés. Azzal fejleszti a tanulási képességet, hogy:

- a tanítás és tanulás folyamatára helyezi a hangsúlyt, és aktívan bevonja a tanulót ebbe a folyamatba; - fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket; - segít a diákoknak megérteni saját tanulásukat és megfelelő stratégiákat kialakítani a „tanulás tanulására”.

A portfolió alternatív értékelési módszer, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók, tanárok és szülők átfogó képet kapjanak a tanulók teljesítményének időbeli alakulásáról. A portfolióértékelés az értékelést inkább a tanulással párhuzamos folyamatnak tekinti, nem pedig egy tanulási szakaszt lezáró eredménynek. A portfolió a tanuló önmaga által megfogalmazott céljainak, különböző produktumainak (például írások, rajzok), önértékelő feljegyzéseinek gyűjteménye. A portfoliót maguk a tanulók állítják össze a tanárok által meghatározott szempontok szerint, megadott formában, és bizonyos időközönként szüleikkel együtt megvitatják.

KOOPERATÍV CSOPORTMUNKA ÉRTÉKELÉSE:

Nevek :_____________________________________

Dátum:__________

Téma :_____________________________________ Hogyan dolgozott együtt a csapatod, a megfelelő választ keretezd be!

1. Elkészültünk időre és jól oldottuk meg a feladatot! IGEN NEM 2. Ösztönöztük egymást, jól tudtunk együtt dolgozni. IGEN NEM 3. Jól kommunikáltunk, nyugodt hangot használtunk. IGEN NEM 4. Meghallgattuk egymás ötleteit, majd megalkottuk a csoport közös elképzelését. IGEN NEM 5. Mi a csoport erőssége:_____________________________________________ 6. Legközelebb lehetne javítani a:______________________________________

KATEGÓRIA 5 4 3 2A másokkal való Majdnem mindig Általában hallgat Gyakran hallgat Ritkán hallgat,

84

együttműködés meghallgatja társait és támogatja a többiek elképzelését, ha jó. Megpróbálja összetartani az embereket, jól működik együtt velük.

társaira, és támogatja a többiek elképzelését. Nem okoz feszültséget a csoportban.

társaira, és támogatja a többieket, de néha nem olyan jó csapattag.

társaira, és nem mindig támogatja a többieket. Legtöbbször nem jó csapatjátékos.

Feladatokra való összpontosítás

Önállóan tud dolgozni, feladatközpontú.Mindig tudja, mit kell tenni.

Az idő nagy részében összpontosít a feladatra, a csoport tagjai számíthatnak rá.

Bizonyos ideig tud összpontosítani a feladatra, a csoport tagjainak kell figyelmeztetni rá, mi a feladat.

Ritkán összpontosít a feladatokra, és mással foglalkozik, míg a többiek dolgoznak.

Hozzáállás Mindig pozitív a hozzáállása a feladathoz. Soha nem bírálja nyilvánosan a feladatokat vagy a társait.

Ritkán nyilvánosan bírálja a feladatot vagy mások munkáját. Gyakran pozitív a hozzáállása a feladatokhoz.

Időnként nyilvánosan bírálja a feladatot vagy a többi csapattársmunkáját. Általában pozitívan áll a feladatokhoz.

Gyakran nyilvánosan bírálja a feladatokat vagy a csoport tagjainak a munkáját. Gyakran negatív a hozzáállása a feladatokhoz.

Idő A csoport tagjaként felelősségteljesen betartja az időkorlátokat, miatta nem kell időpontot módosítani.

Nem kell időkorlátot túllépni miatta, bár néha hajlamos a tétovázásra.

Gyakran halogatja munkáját, de általában betartja a határidőket. A csoport határidőt nem módosít miatta.

Nem megfelelően gazdálkodik az idővel. Ritkán tartja be az időpontokat. Nem dolgozik felelősségteljesen.

A munka minősége

Munkáját a legmagasabb minőség jellemzi.

Magas színvonalú munkát végez.

Munkáját időnként ellenőrizni kell, a csoport többi tagja figyelmezteti a minőségre.

Munkáját ellenőrizni kell, mások segítségére szorul.

Munkabírása Rutinszerűen ad hasznos ötleteket, részt vesz a csoport és osztályban tartott vitákban. Határozott vezető, aki sok erőfeszítéssel járul hozzá a csoport munkájához.

Általában hasznos ötleteket ad, ha részt vesz a csoport és az osztálytermi vitákban. Erős csoporttag, aki igyekszik.

Néha hasznos ötleteket ad, ha részt vesz a csoport és osztálytermi vitában. Megfelelően vesz részt a csoport életében.

Ritkán ad hasznos ötleteket, ha részt vesz a csoport és osztálytermi vitákban. Néha nem vesz részt a munkában.

Problémamegoldása

Aktívan keresi a megoldást, javaslatára megoldják a problémákat.

Finomítja a megoldásokat, amittöbbiek vetettek fel.

Nem javasol megoldást, átveszi a többiek javaslatát.

Nem próbálja megoldani a problémákat, mások segítségére szorul.

5. A 2009/2010-ES TANÉVBEN A TÁMOP 3.1.4/08/2 PÁLYÁZAT KERETÉBEN BEVEZETÉSRE KERÜLT KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRÓL:

1. A kompetencia alapú oktatás implementációja:

=Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése

1. évfolyamon: 1 osztály5. évfolyamon: 2 osztály

=Matematika kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A” típusú

85

oktatási programcsomag bevezetése

1. évfolyamon: 2 osztály5. évfolyamon: 1 osztály

=Választott kulcskompetencia: a. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia oktatási programcsomag

bevezetése 4. évfolyamon: 1 osztály: C1 típusú – tanórán kívüli „Az Én dimenziója” (Önállóság, önbizalom, kreativitás) 5. évfolyamon: 1 osztály: C1 típusú – tanórán kívüli „Az Én dimenziója” (Önállóság, önbizalom, kreativitás) 7. évfolyamon: 1 osztály: C2 típusú – osztályfőnöki órák keretében

„Toleranciára nevelés” (A másik és én)

=Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban a kötelező tanórai időkeret 5 %-ában.

5. évfolyamon: 4 osztály az alábbi tantárgyak esetében:- magyar nyelv és irodalom - történelem - informatika

=Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása magyar nyelv és irodalom műveltségterületen.

5. évfolyamon: 2 osztály

2. Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása:

=Egy három hetet meghaladó projekt megszervezése: =Egy témahét megszervezése =A moduláris oktatási program megszervezése a tantárgytömbösített oktatás keretében

3. Az implementációban érintett tanórák minimum 25%-ának IKT-eszközzel támogatott tanóraként történő megvalósítása

4. Az intézményi innovációt támogató tevékenységek:

a) Tantestületi felkészítő nap a projekt indításakorb) Pedagógiai program Helyi tanterv, egyéb iskolai dokumentumok módosításac) Két „jó gyakorlat” átvétele: -„Tanulói laptop-program a gyakorlatban” - Tanulásmódszertan témakörben: „IKT- val támogatott oktatási- nevelési folyamatok a kompetencia alapú oktatás szolgálatában”

d) Innováció, átfogó intézményfejlesztés: Két projekt kidolgozása, mely a tanulásban lemaradó gyermekek problémáit hivatott

kezelni: - Téma I: „Beszédészlelés-beszédfeldolgozás fejlesztése kisiskoláskorban”- Téma II: „Számítógéppel segített felzárkóztatás”

86

„Tantárgytömbösített oktatásszervezés- tantárgyi integráció az 5. évfolyamon” kidolgozása

= „Anyanyelv határok nélkül”

e) Innováció: saját fejlesztés: erdei iskola program fejlesztése és megvalósítása A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében szakmai együttműködés kialakítása, szolgáltatások igénybe vétele.

Az innovációk fenntartását a dokumentumainkban is szabályozzuk.5. Továbbképzések: 66 tanúsítvány:

Téma fő óra

Kötelező: menedzsment-képzés I. - vezetőknek 3 30 óra

Kötelező: menedzsment-képzés II. - vezetőknek 3 30 óra

Kötelező: ált. ped. módszertani 1. 10 30 óra

Kötelező: ált. ped. módszertani 2.- Kooperatív tanulás- Tanórai differenciálás heterogén csoportban- Hatékony tanuló-megismerési technikák- Tevékenységközpontú pedagógiák- Professzionális tanári kommunikáció- Drámapedagógia- Óvoda-iskola átmenet-Tanulás tanulása

8 30 óra

Kötelező 8 fő + opcionális 2 fő: kompetencia alapú okt. program alkalmazását támogató módszertani 10 30 óra

Kötelező 8 fő + opcionális 8 fő: IKT oktatásban alkalmazását segítő 16 30 óra

SNI gyermekek együttnevelése 2 60 óra

Mérés- értékelés képzés 2 60 óra

Szociális kompetenciák az osztályfőnöki munkában 12 30 óra

6. A szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele: a) Intézményi folyamat-szaktanácsadó: 30 óra b) IKT fejlesztési szaktanácsadó: 30 órac) Kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadó: 8x14= 112 órad) IKT mentor-szaktanácsadó: 60 óra

7. Taneszközök beszerzése: a. Kompetencia alapú oktatási programok bevezetését támogató:

tanulói taneszközök, segédletek; tanári módszertani kézikönyvek; egyéb eszközi elemek (demonstrációs segédletek) és licencek; értékelési eszközök beszerzése

87

b. A kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató egyéb taneszközök beszerzése.

8. A nyilvánosság biztosítása:Az iskolai honlapon megjelenítjük a projekt főbb eseményeit és a fejlesztési, innovációs tevékenység tartalmát és dokumentációit. Az innovációinkat feltöltjük az Educatio Kft. „Szolgáltatói kosarába”.

6. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1) Iskolánkban a nevelő - oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van.

1) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

2) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

3) A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a kompetencia-alapú oktatás céljait szolgálja.

- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

- A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be.

4) Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott és elektronikus taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és a napközis csoportok ingyenesen használhatják.

7. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

88

1.) A negyedik - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2.) A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3.) Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

4.) A Közoktatási tv. 71. § (7.) értelmében a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.

5.) Ha a tanuló a negyedik - nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelőtestület jóváhagyásával javítóvizsgát tehet.

6.) A negyedik - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a

tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;- az adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-áról hiányzott;- ha a tanév során 250 óránál többet hiányzott,- magántanuló, és a tanórák látogatása alól fel volt mentve.

7.) Az első - harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, vagy a szülő kéri a tanév megismétlését.

8.) A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő 5-6. osztályos tanulók számára a magasabb évfolyamra lépés feltételeit a Helyi tanterv „nem szakrendszerű oktatás megvalósítása” című fejezete tartalmazza.

8. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

89

1.Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;- a szülő személyi igazolványát;- az állandó lakhelyét igazoló dokumentumot;- a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás

volt);- a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt

óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második - nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:- a tanuló anyakönyvi kivonatát;- a szülő személyi igazolványát;- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; (június és augusztus

közötti időszak)- tájékoztató füzetét (ha tanév közben kéri felvételét)

3. A második - nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

4. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

5. Ha körzeten kívüli tanuló az első - negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik - nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét, és ez alapján dönt.

90

9. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, ELŐREHALADÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

TANULMÁNYI MUNKA:

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A 2-8. évfolyamokon tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel értékeljük tantárgyanként. A magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakat havonta átlagosan minimum 2 érdemjeggyel értékeljük.

4. A magyar nyelv és irodalom, matematika, tantárgyakból az első évfolyamon félévkor és a tanév végén, második-nyolcadik évfolyamon negyedévente, angol nyelvből ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén, a többi elméleti tantárgyból a tanév végén kerül sor a tudásszint mérésére.

5. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2 - 8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél

- a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik

- - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

6. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanulónak:

=felső tagozaton egy félévben legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, a technika tantárgyból évente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

=a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük,

=az informatika tantárgyból egy félévben legalább egyszer gyakorlatban és írásban vagy portfoliója bemutatásával kell felelnie a tanulónak.

7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

91

8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:- Az első, a második és a harmadik évfolyamok félévkor és év végén, valamint a

negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETTJÓL TELJESÍTETT

MEGFELELŐEN TELJESÍTETTFELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

- A negyedik évfolyamon, év végén, valamint az ötödik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

- A nem szakrendszerű oktatásban résztvevők teljesítményét, előmenetelét az 5. osztályban félévkor év végén szöveges minősítéssel értékeljük 5. évfolyam végén, valamint a 6. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal minősítjük.

9. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelőlapok segítségével értékeljük.

10. A negyedik év végi, valamint az 5 - 8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

11. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

12. A szóbeli feleltetés szabályai: - A témával kapcsolatos bemelegítő gyakorlatok előzik meg- A felelő kiválasztása tervezett- Csak akkor értékelünk osztályzattal, ha a tanulónak volt módja a felkészülésre- A felelet végén röviden és tárgyszerűen szóban értékeljük a tanuló teljesítményét, majd

megállapítjuk és bejegyezzük (bejegyeztetjük) az érdemjegyét, aláírásunkkal hitelesítjük.

13. Érdemjegyek:Jeles (5): érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervben meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, csak enyhe hibát vét.Jó (4): érdemjegy kevés és kis súlyú hiba esetén adható, illetve egy közepes súlyú hiba esetén akkor, ha a tanuló könnyen rávezethető a tévedésére.Közepes (3): akkor jár, ha a teljesítés pontatlan, az ismeretekben sok a bizonytalanság és a hiány és a hibák korrigálása rendszeresen nevelői segítséget igényel.Elégséges (2): érdemjegyet akkor adunk, ha az ismeretekben és készségekben súlyos hibák, hiányosságok tapasztalhatók, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel bír a tanuló.Elégtelen (1) a felelt, ha a diák a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel nem rendelkezik.

92

Az osztályzással történő értékelés alól mentesített tanulók értékelése:Felkészültsége: - felszerelése van, hiányos, nincs

- a tananyagot feldolgozta, elolvasta, lényeget kiemelteFigyelme: - a tananyaggal foglalkozik

- szórt- nem figyel- zavarja az órát, szándékosan zavarja az órát

Aktivitás: - a feladatokat tehetségéhez mérten megoldja- hanyagul végzi a feladatait- csak felszólításra dolgozik- nem végzi el a feladatokat

Továbbhaladási feltétel: a képességeinek megfelelő minimális követelményeket teljesíti.

14. Félév végi és tanév végi osztályzatok:Jeles (5): ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja az anyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is el tudja mondani a lényeget. Tud önállóan, összefüggően beszélni a témáról. Kérdéseit bátran megfogalmazza.Kitűnő (év végén) a tanuló, ha a jeles követelményeken túl a kiegészítő tananyagot is elsajátítja, segíti társait, vagy tanulmányi versenyen bizonyítja tudását.Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Definíciókat megtanulja.Közepes: a tantervi követelményeknek változóan, több, de nem súlyos hibával tesz eleget. Ismeretei felszínesek. A tanultakat nehezen fogalmazza meg önállóan. Segítséggel oldja meg a feladatokat.Elégséges(2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és jártasságokkal rendelkezik. A fogalmakat nehezen érti és fogalmazza meg. Gyakran képtelen az önálló munkavégzésre.Elégtelen(1): ha a tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni.

- Félévkor és év végén dicséretben részesíthető az a tanuló, aki eredményesen szerepel tantárgyi versenyen, vagy a tanulmányi munkát rendszeresen segíti és ezért szaktanári dicséretet kapott.

15. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök legalább 2 alkalommal ellenőrzi az év során, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

16. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

TELJESÍTMÉNY TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY

93

ANGOL NYELV0-35 0-29 elégtelen (1)36-59 30-49 elégséges (2)60-78 50-69 közepes (3)79-89 70-89 jó (4)

90-100 90-100 jeles (5)

17. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik - nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban minden tantárgyakból az elért eredményeket osztályzattal minősítjük.

18. A 4. 6. 8. évfolyamon végzett kompetenciamérést nem minősítjük. A mérési eredményeket a pedagógiai munka belső fejlesztése céljából elemezzük, szükség szerint intézkedési tervet készítünk.

10. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK, SZRGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE

1. MAGATARTÁS:

=Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:

- segítse az iskola nevelési - oktatási céljainak elérését- segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is- mindig legyen személyre szabott

=A tanulók magatartásának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe:

- megfelelés az iskolai követelményeknek- a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonya- megfelelés az általános viselkedési formáknak

=A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első - nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

=1 - 8. évfolyamon a tanulók magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdem-jeggyel értékeli az osztályban tanító nevelők véleménye alapján. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

=Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai a következők:

94

a) Példás (5) az a tanuló, aki:- a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, - véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi- az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti- a házirendet betartja, és ezzel társainak jó példát mutat- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik- kötelességtudó, feladatait teljesíti- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó,

megértő, együttműködő, jóindulatú- kooperatív munkában aktív, segíti társait- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet- fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben- hiányzásait rendben igazolja

b) Jó (4) az a tanuló, akinek:- a neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apró hiányosságok

tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra;aki:

- a házirendet betartja- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő vele, ezek kismértékűek- feladatait a képességeinek megfelelően teljesíti- kooperatív munkában együttműködő- részt vesz a közösségi életben, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti- legfeljebb szóbeli figyelmeztetése van- hiányzásait rendben igazolja

c) Változó (3) az a tanuló, aki:- a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt- a kooperatív munkába irányítással be tud kapcsolódni- többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik- feladatait nem minden esetben teljesíti- a felnőttekkel szemben időnként udvariatlan, társaival időnként durva,

goromba, nem segítőkész- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik- felelősségérzete, rendszeretete ingadozó- igazolatlanul mulasztott (legfeljebb 1 órát)- van írásbeli figyelmeztetője

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:- fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát

mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek- a házirend előírásait sorozatosan megsérti- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen- a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, tiszteletlen, gyakran

neveletlenül viselkedik, társaival durván beszél, verekszik

95

- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt- több írásbeli figyelmeztetése van

2. SZORGALOM:

=A tanulók szorgalmának értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:- segítse az iskola nevelési - oktatási céljainak elérését- segítse az tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget önnevelésre is- mindig legyen személyre szabott

=A tanulók szorgalmának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe :- motiváltság- a tudás megszerzésének igénye- egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény- a tanulási folyamatban való részvétel- kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya- tanórai tevékenység- plusz tevékenységek

=A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első - nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

=1-8. évfolyamon a tanulók szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli az osztályban tanító nevelők véleménye alapján. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

=Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének a szempontjai:

a ) Példás (5) az a tanuló, aki:- a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt- kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel,

érdeklődő- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, érdeklődése

sokirányú, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat maximális

önállósággal és megbízhatóan végzi el- a projektek megvalósításában aktívan vesz részt- munkavégzése pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan

munkavégzésre- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken részt vesz;- a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra rendszeresen

elhozza

96

b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt

nyújt, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik- a tanórákon ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi munkáját, önmagát- érdeklődése megmarad a kötelező iskolai tananyag keretein belül, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti- segíti a projektek megvalósítását- taneszközei tiszták, rendezettek, rendszeresen elhozza azokat- a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen

még fejlődnie kell

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől- tanulmányi munkája ingadozó, a hanyag és a jó munkák váltogatják egymást,

a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik- taneszközei elhanyagoltak- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik, nem ellenőrzi önmagát, szétszórtság jellemzi- nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:-képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen- feladatait többnyire nem végzi el, gyakran elmulasztja kötelességeit- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül, érdektelenség, közömbösség jellemzi- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen- a követelményeknek nem is próbál megfelelni

3. A JUTALMAZÁS FORMÁI, FOKOZATAI:

Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki:- példamutató magatartást tanúsít és folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el- az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez- iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt- bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

Javaslatot tehet: - iskolavezetés

97

- osztályfőnök- szaktanárok- munkaközösség-vezetők- diákközösség- külső szervek

Az iskolai jutalmazás formái:a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári, napközis nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret- igazgatói dicséret- nevelőtestületi dicséret

A tanuló magasabb fokozatot öt dicséret után kaphat. Jelentős teljesítmény esetén a fokozatok átléphetők.

b) Versenyeredmények elismerése igazgatói dicsérettel:- Országos verseny1-10. helyezés- Területi, megyei verseny 1-6. helyezés- Városi verseny 1-3. helyezés

c) Az iskola által alapított kitüntetések:

=Szent-Györgyi Albert díjat az a tanuló kaphatja, aki a 8 év alatt példaértékű volt a tanulmányi teljesítménye és kiemelkedő versenyeredményei voltak, példaértékű személyiség.

=Szent-Györgyi Albert díjat az a pedagógus kaphatja, aki a tanulók és pedagógusok körében is elismert személyiség. (SzMSz) =„Az év tanulója” címet az adott tanév legkiemelkedőbb eredményt elért tanulója

nyerheti el = „Az év sportolója” címet az adott tanév legeredményesebb 1 fiú és 1 lány sportolója

kaphatja. =A „Jó tanuló, jó sportoló” címet az a tanuló nyerheti el, aki több éven keresztül mind

tanulmányi, mind a sport terén kimagaslóan teljesített.

d) Kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók a tanév végén oklevélben és könyvjutalomban részesülhetnek. Aki 8 éven át volt kitűnő, jutalmát az iskola közössége előtt veheti át. e) Egyéb kiemelkedő teljesítményt a tanév végén oklevéllel ismerünk el az osztály előtt.

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni, melyet oklevéllel ismerünk el.

g) A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

4. A BÜNTETÉS FORMÁI, FOKOZATAI:

98

Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,- vagy a házirend előírásait megszegi,- vagy igazolatlanul mulaszt,- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének.

Az iskolai büntetések formái:- szaktanári figyelmeztetés - napközis nevelői figyelmeztetés- osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki megrovás- igazgatói figyelmeztetés- igazgatói megrovás- nevelőtestületi figyelmeztetés- nevelőtestületi intés- nevelőtestületi megrovásA tanuló a következő fokozatot 3 megelőző büntetést követően kaphatja.

Kezdeményezheti:- iskolavezetés- osztályfőnök- szaktanárok- munkaközösség-vezetők- diákközösség

Súlyos fegyelmi vétség esetén a közoktatási törvény 76. §-a szerint kell eljárni.Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba be kell vezetni és azt a szülő tudomására kell hozni.A jutalmazás és büntetés szabályait az iskolánk Házirendje tömören tartalmazza

11. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI ISKOLAOTTHONOS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

- a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, illetve felkészülés a projektekre.

- az első - negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot

- az ötödik - nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot

99

- a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazárót illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni (Részletes szabályozást a házirend tartalmaz.)

100

A PEDAGÓGIAI PROGRAMÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,

NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE:

101

1. A fenti Pedagógiai program a jogelőd Eötvös József Általános Iskola és Herman Ottó Általános Iskola fenntartó által elfogadott Pedagógiai programjának egybeszerkesztett változata, melyet a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola dokumentumainak elkészítésével megbízott bizottság véleményezett és fogadott el. A jogelőd iskolák 2005. szeptember 1. napjától szervezték meg nevelő és oktató munkájukat az egybeszerkesztés alapjául szolgáló pedagógiai programok alapján.

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola pedagógiai programját az iskola nevelőtestülete a 2005. augusztusi alakuló értekezletet követően véleményezte. Az iskola szülői közössége, valamint a diákönkormányzat szeptemberben nyilvánított véleményt róla.

2. A Pedagógiai programot és Helyi tantervet a nevelőtestület 2006-ban felülvizsgálta és módosította. A módosított változatot a 2006/2007. tanévben vezettük be.

3. A 2007. decemberében elfogadott kiegészítést, mely a nem szakrendszerű oktatás megvalósításának szabályozását rögzíti iskolánkban, egybeszerkesztettük az alapdokumentummal. A Pedagógiai programot és Helyi tantervet a nevelőtestület 2010/2011. tanévben felülvizsgálta és módosította. A módosított változatot a 2011/2012. tanévben vezetjük be.

II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA:

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.- A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2012/2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezt a pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

3. A nevelőtestület felkéri a szülői közösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2011/2012 tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA:

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:- az iskola igazgatója- a nevelőtestület bármely tagja- a nevelők szakmai munkaközösségei- a szülői közösség- az iskola fenntartója

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők útján javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

102

4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA:

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program megtekinthető:

- az iskola könyvtárában- az iskola igazgatóhelyetteseinél- az iskola honlapján- az iskola fenntartójánál

MELLÉKLETEK

1. sz.

103

A NAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT KERESZTTANTERVI ELVEK, CÉLOK, FELADATOK

(kivonat a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet mellékletéből)

1.Az iskolai nevelés - oktatás közös értékeiA NAT szellemiségét a nemzetközi és magyar dekrétumok határozzák meg. Ennek az

értékrendnek a súlypontjai a demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete és fejlődése, a közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia.

A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti hagyományoknak, nemzeti identitás fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Fejlesztési feladatai által az Európához tartozásunkat erősíti.

Figyelmet fordít az emberiség előtt álló globális problémákra. Hangsúlyozza az egyének és a társadalom felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, a veszélyek csökkenésében. A különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálja.

2. Egységes alapokra épülő differenciálás

A NAT szabályozása lehetővé teszi, hogy a közös alapokra sokféle differenciált tevékenység épülhessen a sajátos igények kielégítése céljából.

A NAT kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. A helyi tantervek készítésénél arra kell törekedni, hogy a fejlesztendő képességek és kompetenciák kompetencia térképpé szerveződjenek.

Lehetőséget nyújt a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, új tárgyak kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy az interaktív és a tantárgyközi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi.

Mindezek az értékek, fejlesztési feladatok és az erre épülő differenciálás a tanulók minél teljesebb személyiségének kibontakoztatását szolgálják.

3. Kiemelt fejlesztési feladatok: 3.1. Énkép, önismeret

A személyiség fejlődését azzal segítjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében törekednünk kell a tanulók ön- és világszemléletének formálására.

3.2.Hon- és népismeretTanulóink ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,

nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar személyiségek munkásságában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét.

104

Sajátítsák el és gyakorolják azokat az ismereteket, amelyek a szülőföld megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.

Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, hazaszeretetet, más népek értékeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat az értékek, hagyományok feltárására, ápolására.

3.3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúraEurópa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismeretet az EU

kialakulásáról, alkotmányáról, intézményrendszeréről, politikájáról. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző kultúrák iránt is. Szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Törekedjünk arra, hogy közvetlenül is részt vállaljunk a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

3.4. Környezeti nevelésA környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek.

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztésére. Ha érzékennyé válnak a környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet megismerésére, értékelésére, értékeinek megismerésére és megőrzésére, állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelynek következményeként bolygónkon válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai problémákon ismerjék fel a társadalmi - gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban ez a felelősség váljék meghatározóvá. Magatartásukban erősödjön a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

3.5. Információs és kommunikációs kultúraAz információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a

tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása.

Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. A kommunikációs kultúrának szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata és az idegen nyelvű kultúrák közötti információcsere.

Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítania a kritikai és a kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül

105

felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a médiában való eligazodásra, az igényelt információk megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során.

Az információs és kommunikációs kultúrarészben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő szerepe van.

3.6. TanulásA tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására. Tág értelmezése

magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést, útbaigazítást adjon, valamint tanítsa a gyereket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. Ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: - az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; - a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; - az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; - a gondolkodási kultúra művelése; - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; - az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; - az alapkészségek kialakítása, fejlesztése. A tanulás fontos színtere az iskola könyvtára és informatikai bázisa, melyek kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségeit. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, tanulják meg az elektronikus és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, használatát.

Az informatikai eszközök új lehetőségeket teremtenek az ismeretátadásban, a kísérleten alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Törekedjen a gondolkodási képességek fejlesztésére, a mindennapokban való alkalmazására, új helyzetekben történő felhasználására. Előtérbe kerül a kreatív gondolkodás fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra: alternatívák, variációk, kockázatvállalás, értékelés, érvelés, legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.3.7. Testi és lelki egészség

Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.

106

Az egészséges életmódra nevelés tartalmazza a betegségek megelőzését. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola készítsen fel az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésére. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Foglalkozzanak a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és fordítsanak figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

3.8. Felkészülés a felnőtt lét szerepeireA felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a

tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak, alternatívák megismerése; vágyak és realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az iskolának - az életkorhoz igazodóan - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek segítségével a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyedhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken.

A pályaorientáció hosszabb folyamat, s csak akkor eredményes, ha az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek összehangolásán alapul. A kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése szükséges. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. A társadalmi - állampolgári kompetenciák köre a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzését jelenti. A fejlesztés fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek.

4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásnak elvei

A sajátos nevelési igényű - a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autista, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

107

akadályozott - tanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazkodnak:

- a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van

- szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése

- az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is támogassák ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő sajátos feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók korai oktatásának irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

2. sz. Értékelő lap a nem szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók számára

A tanuló neve: Osztálya:

108

1. Hallott és olvasott szöveg értéseA tanuló a hallott és olvasott szövegekből a lényeges közléselemeket pontosan/ rávezető kérdések segítségével érti, az összefüggéseket felismeri/ az összefüggések felismeréséhez segítségre szorul.

2. SzövegalkotásA tanuló közlésében szabatosan/szűkszavúan, kevés szókinccsel fogalmaz, a tanulás folyamán megismert fogalmakat mondatokba építve pontosan/ bizonytalanul használja. Képes/ nem képes az árnyalt kifejezésekre, szóhasználata választékos/ szegényes.

3. TanulásA tanuló érdeklődéssel/ kevéssé motiváltan, aktívan vesz részt/nehezen vonható be azokba(n) a tanulási folyamatokba(n), melyek gondolkodásra késztetik. Saját ötletei, gondolatai vannak, elmélyülten kutat egy adott témában, az ismeretek megszerzésében önálló./ A tanuláshoz, az ismeretek megszerzéséhez, azok feldolgozásához folyamatos segítségre van szüksége. Képes/ nem képes saját tanulásával kapcsolatos ítéleteket alkotni.

4. Önértékelés, felelősségvállalás, felelős részvételA tanuló saját szerepének értékelésekor tárgyilagos/ szeret a környezetére hivatkozni, tévedéseit, saját felelősségét elismeri /nem vagy csak rávezetés útján ismeri fel.

5. Másokkal való együttműködés, részvétel csoportbanA tanuló a tevékenységekbe aktívan és felelős módon/ nehezen vonható be.Figyel/ nem figyel társaira, a csoportok munkáját ötletekkel/ csak kérésre segíti.

6. Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismereteA tanuló érdeklődéssel/ csak az adott probléma megoldásakor foglalkozik az emberi tevékenységnek a természetre gyakorolt hatásaival.Az általános problémát képes/ nem képes megfogalmazni saját környezetére vonatkozóan.

7. Az idő fogalma, jövőképA tanulónak van jövőképe/ csak közeli jövőképe van. Önállóan/ csak társas feladatokban képes fantáziavilágot alkotni a jövőbeli időben, ismeri az idő fogalmát, képes a játékos időutazásra. Képes felismerni a jelen és a jövő közötti kapcsolatot. /Ismeri az idő egységeit, egyszerű számításokat tud elvégezni.

8. Problémamegoldás, matematikaA tanuló szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségei fejlettek/ hiányosak. Mértékegységekben, átváltásban való ismeretei pontosak/ pontatlanok. Sík- és térbeli tájékozódási képessége kialakult/ bizonytalan. Képes/ nem képes tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatára, ábrázolására.

sokat fejlődött fejlődött nem fejlődött

Megjegyzés: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….…………………

____________________aláírás

109

3. sz. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola speciális feladatként vállalja a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók integrált oktatását, nevelését, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései lehetővé tesznek. A sajátos nevelési igény a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő speciális pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé.…Az integrált oktatás-nevelés szinterei közül iskolánkban jelenleg a funkcionális integráció valósul meg, azaz a sajátos nevelési igényű tanulóink a tanítási időben együtt vannak társaikkal.

AlapelvA speciális nevelés alapja olyan elfogadó, befogadó környezet kialakítása, ami a sérült, sajátos nevelési igényű gyermek másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, amivel a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését segíti, önmagához viszonyított fejlődését, sikeres próbálkozásait értékeli.Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását: a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, fejlesztőpedagógusok foglalkoztatását.többletszolgáltatásokat: speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek alkalmazása az oktatásban.A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

CélA sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés specifikus szempontú támogatása.Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett.Biztosítani szeretnénk számukra:-a fejlesztés segítse számukra a beilleszkedést, a sikeres tanulmányi előmenetelt-a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Feladat-Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás- részben egyéni/kiscsoportos rehabilitációs foglalkoztatás keretében szakvéleménye alapján, részben differenciált tanórai megsegítéssel, tananyag adaptálással.-A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógusokkal, tanítókkal a szakértői vélemény alapján.-A fejlesztés tervezése rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos formában, melynek célja a hiányzó részképességek fejlesztése a sikeres iskolai beválás érdekében.-A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználása.

110

-A diagnosztizáló mérések alkalmazása az egyéni rehabilitációs foglalkoztatás keretében megvalósítva- az ebből adódó célok megfogalmazása –mindezek ismertetése a tanítókkal, tanárokkal, szülőkkel. -Tanév eleji, félévi mérések alkalmazása tantárgyanként- a mérések eredményeiből adódó feladatok célok megfogalmazása, ismertetése a gyermekkel, szülővel. -A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése szöveges értékelésben félévkor és év végén, fejlesztőpedagógusokkal együttműködve.-Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. -A tantárgyi értékelés alól mentesített tanuló félévkor és év végén adott tárgyból szöveges értékelést kap végzett munkájáról, elért eredményeiről.

SNI-s tanulók rehabilitációs ellátása:

Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek, ezért olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni -team munka keretében.

Az egyéni fejlesztés: - nem korrepetálás, nem rátanítás - elsősorban a pszichés funkciókra épül, és nem a teljesítményre- támaszkodik a meglévő képességeikre, az ép funkcióikra- indirekt, azaz a tünetek okaira irányuló- a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazodó tudatosan megtervezett, hosszú távú pedagógiai folyamat- kiterjed az egész személyiségre

A habilitációs- rehabilitációs tevékenység kiemelt feladatai:- a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása- a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében- a funkciók egyensúlyának kialakítása- az egyéni sikereket segítő tulajdonságok (önismeret, reális önértékelés, kommunikáció) fejlesztéseA tanuló köteles a sikeres továbbhaladás érdekében a tantárgyi követelmény minimumát elsajátítani. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében javasolt gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel az iskolánkban egyéni-kiscsoportos formában felzárkóztatás céljával. A törvényi előírásoknak megfelelően az iskola fejlesztő pedagógusai a szakértői ill. szakvéleménnyel rendelkező SNI és BTMN tanulók számára minden tanév szeptemberében rehabilitációs foglalkozásokat szerveznek.

Az egyéni fejlesztő csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók:-diagnózisát-életkorát-osztályfokát-a szakértői véleményben megfogalmazott fő fejlesztési területeket-az esetlegesen meglévő másodlagos magatartási zavar mértékét

111

- pszichés állapotát-képességeit, készségeit-a rendelkezésre álló óraszámot.

A fejlesztő órákon -a szakértői véleményben megfogalmazottak alapján- részben korrektív vagy kompenzatív fejlesztés folyik a sajátos nevelési igényhez, a gyermek állapotához igazodva, egyéni fejlesztési terv alapján-differenciáltan.

A fejlesztési tervnek tartalmaznia kell az adott időszakra vonatkozó célok megfogalmazását, az értékelésnél ki kell térni a célok megvalósulására.

A fejlesztőpedagógus: -Együttműködik a gyermek osztályfőnökével, osztálytanítóival, nevelőivel, szükség esetén a T.K.V.SZ.R.B. és/vagy a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, az iskola gyermekvédelmi felelősével.Az iskola érintett pedagógusaival a folyamatos konzultáció a sajátos nevelési igényű tanulók előrehaladásáról közös feladat.-Ismerteti a gyermek érintett tanítóival, tanáraival, a szülőkkel a fejlesztési terv kiemelt feladatait, az alkalmazott fejlesztő pedagógiai módszereket, a szülők számára félévenként (igény és /vagy szükség esetén többször is) beszámol a gyermek fejlődéséről, aktuális állapotáról.-Az évenkénti kötelező szakértői vélemény felülvizsgálatokhoz elkészíti a kért pedagógiai jellemzéseket az általa fejlesztett tanulókról.A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

Integrált nevelés, oktatás:Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel a sikeres munka alapköve. A pedagógusok a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a fejlesztőpedagógusokkal, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanuló:Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn.a) Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei.b) Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni.Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

112

Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése:

egészséges énkép, önbizalom kialakítása kudarctűrő-képesség növelése önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja:

Diszlexia, diszgráfia:A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb.

Fejlesztési feladat:látás, hallás, mozgás koordinálása olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Egyéni rehabilitációs foglalkoztatásban mindig a szakvéleményben meghatározott korrekciós javaslatok az irányadóak. Ezeket a korrekciós javaslatokat a tanítóknak, tanároknak is ismernie kell.

Diszkalkulia:A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Fejlesztés feladatai:érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése testséma kialakítása a matematikai nyelv tudatosítása segítő, kompenzáló eszközök használata szám-és műveletfogalom kialakítása egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar.Hyperkinetikus zavarok

Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság.

113

Magatartási zavarok:

Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.

Fejlesztés feladatai:a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban egyénhez igazodó követelmény kialakítása az alkalmazkodó készség fejlesztése együttműködés családokkal, szakemberrel sikerélmény biztosítás.

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek:

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi.

A probléma kezelésének folyamata: -A szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. -A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése a jövő szempontjából nagyon fontos. -A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. -A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra.

A pedagógussal szembeni elvárások: ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét; tudjon differenciáltan oktatni; semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érje a tanulót értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány; a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést; nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon; a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk.

114

Az SNI tanulók oktatásának irányelve:-Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. -Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. -A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. -Egyéni fejlesztési tervet készítünk. -Egyéni haladási ütemet biztosítunk. -Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. -Félévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit-a tantárgy értékelése alól mentesített tanulók számára. -Fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló:

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki.

Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint:-a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, foglalkoztatása, -speciális tanterv, tankönyv és más segédletek-a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése:

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai célú rehabilitációja, szocializációja, eredményes társadalmi integrációja, a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.

115

A beszédfogyatékos tanulók:

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés,diszlália,disarthria,dadogás,hadarás,diszfázia,diszfónia,az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar,súlyos beszédmegértési zavarvagy ezek halmozott előfordulása.

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése:

pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai előtt

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja:

Dadogásnál: laza izomműködés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés.Hadarás: figyelem fejlesztés, helyes lépéstechnika, mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás Megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem, speciális mozgások, aktív és passzív szókincsbővítés Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: logopédiás terápia, kommunikációs tréning, gyógyúszás, gyógytorna

116

TARTALOMJEGYZÉK

PEDAGÓGIAI PROGRAMBevezető 2Iskolánkról 31. Az iskola hivatalos adatai 32. Az intézmény általános jellemzői 33. Tárgyi feltételek 34. Az épület adottságai 45. Személyi feltételek, létszámok alakulása 5

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM JA 61. Pedagógiai alapelvek, küldetésnyilatkozat 71.1.Küldetésnyilatkozat Pedagógiai alapelveink 71.2. Küldetésnyilatkozatunk megvalósítása érdekében 81.3. Eszményeinkben olyan tanuló képe él 82. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai 92.1. A NAT által meghatározott kereszttantervi elvek, célok 92.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai 112.3. Az intézmény minőségcéljai 122.4. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai 142.5. Sikerkritériumok 143. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai 154. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei 16 Tevékenységrendszer és sikerkritériumok 205. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka módszerei 226. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 247. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 258. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását 26 szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák8.1.A tanítási óra. 268.2.A tanítási órán kívüli tevékenységek 279. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 3010. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 3011. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 3112. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 3213. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 3214. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges

nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 3515. A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái 35

A) KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 381. Alapok 382. Alapelvek, célok 413. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 444. Módszerek 505. Taneszközök 516. Iskolai környezet 52

117

7. Kommunikáció 528. Minőségirányítás / minőség – ellenőrzés 52

9. Továbbképzések 54 10. A munka értékelése és korrekciója 55

Mellékletek:1.sz. Egészségnevelési - drogprevenciós stratégia 56

B) FOGYASZTÓVÉDELEM SZABÁLYZAT 64

C) HELYI TANTERV 681. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai

foglalkozások 692. Tanórai foglalkozások óraszáma 713. Nem szakrendszerű oktatás megvalósítása 724. Kompetencia alapú oktatás 805. A 2009/2010-es tanévben a TÁMOP 3.1.4/08/2. pályázat keretében bevezetésre került kompetencia alapú oktatásról 846. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 877. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 888. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 899. A tanulók tanulmányi munkájának, előrehaladásának ellenőrzése és értékelése 90

10.A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítése 93 11. Az otthoni (napközis, tanulószobai iskolaotthonos) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása. 98

D) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁ- VAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 100

MELLÉKLETEK

1.sz. A NAT által meghatározott kereszttantervi elvek, célok, feladatok 1032. sz. Értékelő lap a nem szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók számára 1083. sz. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja 109

E) A TANTÁRGYAK HELYI TANTERVE

118

A TANTÁRGYAK HELYI

TANTERVEI

119

teszt.szolnok.huteszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/Általános Iskolák... · Web viewhogy...

Documents

Transcript of teszt.szolnok.huteszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/Általános Iskolák... · Web viewhogy...