TEKNŐS PÉTER Kérdezz!Felelekmindenre

MÓRA KÖNYVKIADÓ

NNCL1535-52Ev1.0

Szecskó Tamás rajzaival

4. FELÚJÍTOTT, ÁTDOLGOZOTT KIADÁS

© TEKNŐS PÉTER, 1975

1. Ami él és mozog

BIOLÓGIA, FÖLDRAJZ

MIÉRT MONDJÁK,HOGY KUTYA IDŐ VAN?

Falun házőrző kutyát tartanak, nemölebet, mint gyakran a városiak.Ezek a kutyák mindig szabad égalatt tartózkodnak, még a legna-gyobb télben is, akármilyen nagy ahideg, fergeteg van, vagy vihar dü-höng. A kutya megszokta, bármi-lyen kegyetlen is az idő, elviseli.Ezért mondják a rossz időre sok-szor, hogy kutyának való idő, vagyröviden - kutya idő van.

MIÉRT CSÍP A CSALÁN?

Mert szúrós csalánszőrök borítják.Minden csalánsejt hosszú nyakánkönnyen lepattanó fejecske ül. Az

alatta levő elmeszesedett, merev éshegyes sejtfal olyan, mint az injek-ciós tű, behatol a bőrbe, s rajta ke-resztül hangyasav és egyéb csípősanyagok folynak a bőr alá. Ezekokozzák a fájdalmas, illetve viszke-tést keltő gyulladást. (A csaláncsí-pést nem ajánlatos vakarni, mertezzel a méreg csak beljebb kerül amélyebben levő szövetekbe, s agyulladás terjed. Ha azonban rövidideig megállja az ember, hogy neérjen hozzá, gyorsan meggyógyul amegsértett bőr, s jó esetben fél óraalatt a viszketés is megszűnik. Hanagyon felhólyagosodott a csípéshelye, ajánlatos hideg, tiszta vízzelhűteni.)

MIÉRT ÁLMODUNK?

Napközben sok minden történikvelünk, számtalan kellemes és kel-lemetlen élményben van részünk;agyunk, idegrendszerünk, mindenérzékszervünk szakadatlanul dol-gozik, elfáradunk, szükségünk vana pihenésre. Az alvás a szervezetpihenő állapota, amelytől felfrissü-

lünk. Alvás közben nem tudjuk, mitörténik velünk.

Éjszaka kétféle alvási szakasz vál-togatja egymást. Az egyik az álom-talan alvás. Ilyenkor izmaink telje-sen lazák, mélyen alszunk. A másikaz álmodó alvás: izmaink megfe-szülnek, szemgolyónk a lehunytszemhéj alatt ide-oda jár. Miköz-ben álmodunk, voltaképpen mind-azt végigéljük, ami ébren történtvelünk, csak összevissza, eltorzítvaa valóságot, a képzelettel keverve.

Ahogy a gyomor a megrágott ételt,olyasféleképpen emészti meg az agyéjjel a nappali élményeket.

MIT JELENT A TÜDŐSZŰRÉS?

E kifejezésben a „szűrés" kiváloga-tást jelent. Az emberek közül kiszű-rik a betegeket, azokat, akik tudtu-kon kívül megfertőződtek, és gyó-gyításra szorulnak. A tüdőszűrést atüdőről készített röntgenkép segít-

ségével végzik az orvosok. Ezeregészségest megvizsgálnak azért azegy betegért, akit az ezer között ta-lálnak.

A GYEREKEK GYAKRANMAGASABBAK A SZÜLEIKNÉL.VAJON SZÁZ ÉV MÚLVAÓRIÁSOK LESZNEK AZ EMBEREK?

Az átlagos magasság nem olyannagy, mint gondolnánk. Ritka a190-200 cm magas ember. Nagyonvalószínűtlen, hogy az emberekmagassága valaha is meghaladja azátlagos 170-180 centimétert.

A mai nemzedék megnövekedé-sét az okozta, hogy sokkal ésszerűb-ben táplálkozik, mint elődei, s a fer-tőző betegség is kevesebb, mint ré-gen. Hozzájárul a növekedéshez asport, az egészségesebb életmód is(több friss levegő, több mozgásstb.). Mindez azonban nem jelent-het folyamatos növekedést, sőt mégbizonyos visszaesés is következhet.Könnyű ezt belátni, csak számolnikell egy kicsit. A geometria törvé-nyei alól az ember sem vonhatja kimagát. Márpedig ha egy tárgy akétszeresére nő, a felülete négysze-res, a térfogata pedig nyolcszoroslesz. Tehát a súlya is! Ha viszontfeltételezzük, hogy a csontok (a fe-lületnövekedés törvénye alapján)csak négyszeresen nőnének meg,óriás utódunk bizony nagyon gyön-ge lábon állna. Lábon! Micsoda láblenne az, ha valóban így megnőne

az ember? Gondoljunk csak az ele-fántra, pedig az négy lábon jár! Mi-lyen két láb kellene akkor egy hoz-závetőlegesen 500 kg-os emberóri-ásnak? És a szív? Vajon az arányo-san megnövekedett szív el tudná-elátni ennek a monstrumnak mindensejtjét vérrel, nem is szólva az agy-ról. .. Kár is folytatni. A természetbizonyára létre tudna hozni óriáso-kat, ha ez volna a fejlődés útja. Dea 170-180 cm-es embermagasság alegmegfelelőbb mind geometriai,mind élettani szempontból. Már-pedig ha ez így van, az emberekátlagos magassága jelentősen nemnövekszik, óriások pedig nem szü-letnek. Ha mégis, az nem a fejlődés,hanem a szerencsétlen egyén beteg-ségének a jele lesz.

9

VAN-E ÉLET A FÖLDÖN KÍVÜL?

Mindinkább erősödik a meggyőző-désünk, hogy van. Szinte elképzel-hetetlen, hogy csak ezen a Földneknevezett parányi égitesten lenneélet, illetve lennének értelmes lé-nyek. A Naprendszer a világmin-denséghez képest még akkora sincs,mint egy kis porszem. Hát még mi-lyen „kicsiny" a Föld, amely csakegy része a Naprendszernek! Az el-képzelhetetlenül nagy világmin-denségben miért éppen ezen a pa-rányi égitesten alakult volna csak kiélet, és szerveződött volna ilyenmagasrendű együttessé? De az ismeggondolandó, hogy ebből a nagyvilágmindenségből egyetlen jel semérkezett még értelmes lényektől. Az

10

is lehet persze, hogy érkezett, csaka mi technikánk még jóval durvább,egyszerűbb, semhogy érzékelni,felfogni és érteni tudtuk volna jelei-ket. No igen, viszont ha ők fejlet-tebbek, okosabbak, ügyesebbek ná-lunk, miért nem fedezték fel Föl-dünket? Talán még sincs értelmeslény a világmindenségben? Talánmég sincsenek élőlények, csak aFöldön, és ez valami kozmikus vé-letlen eredménye? Nagyon valószí-nűtlen. Az ember sok mindent nemtud még, de kétségtelenül tudmár egyet-mást, például azt, hogyaz egész világmindenség anyaga

ugyanazokból az elemekből épülfel, és azt, hogy a világmindenség-ben rend van. Természeti törvé-nyek, a fizika, kémia törvényei sze-rint történik minden. Miért éppena földi élet és az ember kialakulásane illene bele ebbe a törvényszerű-ségbe? Ha viszont nem valami vé-letlen következtében keletkeztek azélőlények, és alakult ki az ember, agondolkodó lény a Földön, akkor eza törvényszerűség máshol is létre-hozhatta az értelmes lényt.

Naprendszerünkben rajtunk kí-vül nem élnek értelmes lények. Azűrszondák sorra vizsgálják a boly-gókat. Bizonyos, hogy a Holdonnincs és nem is volt soha élet. Az isigazolódott, hogy a Vénuszon min-den, még a legegyszerűbb földihezhasonló élőlény is percek alatt meg-főne. Most a Mars vizsgálata vanfolyamatban, de az eredmény egye-lőre negatív, azután a többi égitestékövetkezik, egyelőre a Naprendsze-ren belül. A tudomány halad. Ami-re ma még nincs egyértelmű válasz,lesz rá a jövőben.

MIÉRT FEHÉRAZ ÖREGEK HAJA?

A fiatal szervezet bőven ellátja atest minden részét éltető anyagok-kal, a hajszálakat is festékkel. Öreg-korban egyre kevesebb jut minden-ből.

Eleinte csak a hajszálak egy részenem kap festéket, majd mind többés több, végül is teljesen megszűnika festékszállítás: az ember meg-őszül.

A festékeknek azt az alkotórészét,amely a színüket adja, pigmentek-nek hívjuk. A bőrben vannak olyansejtek, amelyek különféle festék-anyagokat, pigmenteket termelnek:ezektől a pigmentektől függ nem-csak a bőr, hanem a haj színe is.

Öregkorban a pigmentsejtek fes-téktermelése egyre csökken, a haj-szál nem kap pigmentet, kifehére-dik, az ember megőszül. Ehhez já-rul még, hogy - egyesek szerint - ahajszálakba levegő is kerül, s ettőla haj még fehérebbnek látszik.Megfigyelhető, hogy a levegővel te-

11

li ősz hajszálak kevésbé simulnak afejre, mint a pigmentben gazda-gabb fiatalkoriak. És a fiatalonőszülők? Előfordul, hogy valaki fia-talon megőszül. Ebben az esetbenaz a mirigye, amely a festéket „ada-golja", idő előtt csökkenti vagy tel-jesen megszünteti működését. Ezelég ritka, így aztán érdekes is afiatal arc - a fehér haj ellentétemiatt.

MIÉRT FEKETÉK A NÉGEREK?

Régóta tudjuk, hogy a napnak nema melegétől, hanem a láthatatlanibolyántúli - más néven ultraibolya- sugárzásától sülünk le. Mégpedigazért, mert jóból is megárt a sok.A szervezet a leégés ellen bőségespigmenttermeléssel védekezik, másszóval a bőrben megszaporodik afestékanyag. Az afrikai négereketgazdag pigmenttartalmú bőrük vé-di a nap ellen. De nem az történt,hogy egyszerűen lesültek. Ha ígyvolna, nem lennének az Egyesült

Államokban évszázadok óta élő né-gerek még mindig feketék. A ná-lunk tanuló néger diákok sem fehé-rednek meg. A fekete bőrű, feketehajú néger emberek evszazezredekfolyamán alakultak ki.

Mi, magyarok, fehér bőrűek va-gyunk ugyan, de nem egyformánfehér bőrűek, sőt vannak közöttünkkreolok is. A svédek és a norvégok,a finnek és a dánok sem egyformák,nem valamennyien szőkék, kék sze-műek és áttetszőén fehér bőrűek,mégis az ilyenek a gyakoriak, a jel-lemzők. Ezzel szemben a Föld me-leg és forró tájain a sötét bőrűek, abarna vagy a fekete szeműek és asötét hajúak vannak többségben.

Az emberek ősei még nem tudtakvédekezni az éghajlati viszontagsá-gokkal szemben. A forró égöv alattcsak az maradt életben, akinek abőrében elég pigment volt, s azvédte a nap sugarai ellen. A nyárinapozást nem bírja egyformán min-den ember. A fehér bőrűek megpi-rosodnak, belázasodnak, bőrük fel-hólyagosodik, szemük gyulladásba

jön. Ezeket az embereket ma ápol-ják, gyógyítják. De az ősidőkbenAfrikában, Polinéziában elpusztul-tak. Ám a magas északon, ahol jóvalkevesebbet süt a nap, és nem olyanforrón, megmaradtak. Afrikábantehát csak a fekete bőrű, szemű,hajú emberek maradtak meg, ésszaporodtak tovább, északon pedig- mivel nem volt szüksége az embe-ri szervezetnek nagyobb fényellen-állásra - visszafejlődött a pigment-sejtek szaporodása.

MIÉRT NEM KEVERI ÖSSZEA SZÁZLÁBÚ A LÁBAIT?

Amiért nem keveri össze sem azember, sem a ló, a kutya meg atigris a lábait. Az élőlények évmil-liókon át úgy fejlődtek, hogy min-den porcikájuk megfeleljen annak afeladatnak, ami életük és fajukfennmaradásához szükséges.

A százlábúak törzsét kisebb be-mélyedések 15-173 szelvényre ta-golják, s mindegyikből - az utolsótkivéve - egy-egy pár láb ered. ígya legkisebbeknek 28, a legnagyob-baknak 344 lábuk van, bár ezekbőla két legelső inkább a száj részheztartozó állkapocsnak tekinthető.Agyuk nincs, de testükön idegszálhúzódik végig, ezzel érzékelhetikpéldául testük helyzetét, és vezény-lik lábaik szabályos mozgását. Haez az idegszál megsérül, előfordul-hat, hogy a százlábú összekeveri alábait, de akkor ez a százlábú beteg,és el is fog pusztulni.

MIÉRT BÚJIK ELŐ ESŐ UTÁNA GILISZTA A FÖLD ALÓL?

A víz telíti a föld morzsalékai köztihézagokat. A giliszta nem kap leve-gőt, s ezért jön a felszínre. A gilisztaa földben él. Bekebelezi a földben

levő korhadt növényi anyagokat,megemészti, és kiüríti a földet, amitszintén megevett. Lazítja, keveri,trágyázza a földet. Éjszaka is felszokott jönni, amikor hűvös, párása levegő, de hajnalban visszabújik aföldbe. Amikor a langyos eső jólmegáztatta a földet, a giliszta köny-nyebben is tör előre, mint amikor aföld száraz. Amikor azonban kisüta nap, és a nedvesség gyorsan páro-log, a giliszták sietve menekülnek aföld alá, mert különben kiszáradnaa bőrük, és nem tudnának lélegzeni.

MIÉRT KÉK AZ ÉG?

Mert a Földnek légköre van. Hanem lenne, a nappali égboltot isfeketének látnánk, tele fénylő csil-lagokkal. Ilyennek látják az űrhajó-sok is, ha kijutnak a több száz kilo-méter vastag légkörből.

A levegő átlátszó gázok keverékeés apró anyagi részecskékből áll,amelyek a napfény egy részét elnye-lik, más részét eltérítik, szétszórják.

Nézz meg 10-15 ablaküvegdara-bot. Mindegyiket egyformán átlát-szónak fogod látni. Ha azonbanezeket az üveglapocskákat egymás-ra rakod, azt veszed észre, hogyegyre kevésbé lesznek átlátszók, ésegyre zöldesebb árnyalatot kapnak.A levegő is átlátszó, de mivel többmint száz kilométer vastag, veszítátlátszó voltából, és elszíneződik,akár az egymásra rakott, többréte-gű üveg. A mély víz is, amely tehát

14

a sokrétegű üvegnek felel meg, tö-kéletesen elnyeli a fényt. Ezért vana mély tengerek fenekén nappal iskoromsötét.

A fehér fényben ott lappang aszivárvány minden színe. Közülüka kék - mint valami keményre pum-pált labda - leginkább „lepattan" alevegő részecskéiről. Ha a nappaliégboltra nézünk, a légkörön áthala-dó napfénynek ezt a szórt kék színétlátjuk. A levegőrészecskéknél sok-kal nagyobb porszemek vagy a fel-hőkbe tömörült, parányi vízcsep-pek már csaknem egyformán szór-nak vagy vernek vissza mindenszínt. Ezért a felhők fehérek, a po-ros, szennyezett légkör pedig szür-

ke vagy sárgásszürke. A magas he-gyekben, ahol kristálytiszta a leve-gő, az égbolt mindig mélykék. Ten-gerparton vagy eső után, amikor alevegőben sok a vízpára, az égboltzöldes színű. A delelő nap környé-kén inkább sárgás, naplementekornyugaton vöröses színűnek látjukaz eget, mindig attól függően, hogya fény fehér színéből a szivárványmelyik színét térítik az említett ré-szecskék szemünk felé.

MIÉRT VAN MÉG NYÁRON IS HÓA MAGAS HEGYCSÚCSOKON?

Mert több ezer méter magasságbanhideg van. Olyannyira, hogy ottcsak moha, zuzmó vagy még annális egyszerűbb növényzet él meg.A nap sugarai a levegőt közvetlenülnem melegítik fel, keresztülmennekrajta, mint szitán a víz. A földfel-színre érkező napsugarak kisebb ré-sze elnyelődik - talajt melegít, jegetolvaszt vagy vizet párologtat -, na-gyobb része azonban visszaverődik,de nem jut ki a világűrbe, mert a

légkörben lévő vízpára és szén-dioxid gáz mint valami nagy födőezt jórészt meggátolja. Ha nem len-nének, akkor nappal a földfelszínugyan meleg volna, de sötétedésután egyre hidegebb lenne. Ez tör-ténik például a sivatagokban, aholnagyon száraz a levegő, és növény-zet sincs, amely éjjel szén-dioxidotlehelne ki. Sőt gyárak sincsenek,ahonnan a szén elégetésekor szin-tén szén-dioxid kerül a levegőbe.

A levegőburok így a talaj közelé-ben melegszik fel legerősebben, fő-ként ott, ahol a sugarak csaknemmerőlegesen érkeznek a felületre,tehát például az Egyenlítő környé-kén. A felmelegedett levegő felszálla magasba, és kitágul, mert ott ki-sebb a légnyomás, mint a talaj kö-zelében. A gázok kitágulását min-dig hőmérséklet-csökkenés kíséri.Ezért nagy magasságban a légkörhidegebb.

MIÉRT NEM FOGY ELA LEVEGŐ?

A benne levő oxigént fogyasztja azélőlények szinte felmérhetetlen tö-mege, amikor lélegzik. De fo-gyasztjuk az oxigént, amikor fát ésszenet égetünk, motort járatunk.Miközben az élőlények oxigént fo-gyasztanak, szén-dioxidot lehelnekki, s a fa és a szén elégetésekor isszén-dioxid képződik. A levegőmégsem fogy el, mert az oxigéntegyrészt éjszakánként a zöld nö-

16

vényzet nagy mennyiségben terme-li, közben szén-dioxidot fogyaszt.Az oxigénfogyasztás és -termelésegyensúlyban van, de azért teljesennyugodtak mégsem lehetünk. Azoxigénfaló motorok száma nőtton-nő, az erdőket pedig irtják, újabbanaz oxigén oroszlánrészét termelő,forró égövi dzsungeleket is. Ahol afűrész nem, ott meg az ipar általokozott savanyú esők ölik meg afákat. A legnagyobb baj mégis az,hogy a tengerekbe ürített szennyvízés vegyi anyag millió és millió ton-nája kipusztítja az óceánok „erdő-it", vagyis a parányi algákból álló,sok millió négyzetkilométernyi me-zőket. Pedig ezek éppúgy oxigéntlehelnek ki nappal, mint a fák leve-lei. Ha az emberiség észbe nem kap,megfojtja saját magát. Valami per-sze már történik a katasztrófa elhá-rítására. A fejlettebb országokbantörvényes előírások tiltják a vizek,a termőföld, a szabad természet ésa levegő szennyezését. Pedig ha afegyverkezésre fordított összegek-nek csak egy kis részét természet-,illetve környezetvédelemre hasz-nálnák szerte a világon, már nyu-godtan alhatnánk: jutna oxigén ne-künk, és maradna unokáinknak is.

MIT JELENT A LEVEGŐSZENNYEZŐDÉSE?

A hatalmas légóceán közelítőleg ál-landó összetételű gázkeverék; mint-egy háromnegyede nitrogén, ötöde

oxigén, századrésze argon, és tar-talmaz még igen kis mennyiségűegyéb (nemes) gázt (kripton, neon,xenon, hélium stb.). Vízgőz ésszén-dioxid is mindig van benne.De ezeken túl minden benne levőanyag szennyeződés. Ilyenek a por,vulkáni hamu, sókristályok stb.A Föld felszíne közelében azonban,mivel az ipar egyre több szenet égetel napjainkban, egyre nő a levegőszén-dioxid-tartalma, füst és ko-rom is szennyezi a levegőt. De en-nél sokkal nagyobb baj az, hogyaz ipar meg a közlekedés fejlődé-se révén egyre több egyéb szeny-nyeződés is jut a légkörbe. Ezekközül igen káros a kén-dioxid,amely egyesülve a levegőben levőnedvességgel, gyenge kénsavvá válik.

Nem egészséges, ha tüdőre szívjuk,de igen sokat árt minden mészkő-nek: szétmarja az épületek faragottdíszítményeit, sőt a márványszob-rokat is tönkreteszi. De talán mégennél is nagyobb baj, hogy a kén-savtartalmú savanyú esők világ-szerte pusztítják az erdőket. A jár-művek kipufogó gázaiból sok ólom-oxid jut a levegőbe. Légzőszervimegbetegedéseink jó részét ezokozza. Márpedig egyre kevésbétudunk menekülni előle. Egyretöbb a gépkocsi, és kipufogó gázaik,nehezebbek lévén a levegőnél, ala-csonyan ülnek a házak között, a já-rókelőket mérgezik, meg azokat,akik szellőztetni szeretnének, defriss, tiszta levegő helyett ez tódulcsak be az ablakokon.

MIÉRT KELL TUDNI,HOGY MERRE VAN ÉSZAK,DÉL, KELET, NYUGAT?

A turista, a katona, a tengerész vagya repülő tájékozódását a nélkülöz-hetetlen iránytű segíti. A városiember nem az égtájak szerint tájé-kozódik, hanem utcanevek és az is-mert képek változásai szerint.(Gyakorlott szemű budapesti fel sepillant, mégis tudja, hol kell leszáll-nia megszokott útvonalán a jármű-ről, amin utazik. A házak lábazatá-nak színéből, a boltokról, kapukról,a vakolat sérüléséiből stb. tudja, holjár.) De még városban is jó, ha tud-juk, hogy például a lakásunk milyenégtáj irányába néz, különösen azablak, és hogy milyen irányú a szél,mert a szélre igen jellemző, honnanfúj.

A térkép csak az égtájak ismere-tében igazít el. A térképen a„jobb"-nak a keleti, a „bal"-nak a

18

nyugati, a „felső"-nek az északi ésaz „alsó"-nak a déli irány felel meg.Az észak-északnyugati szél rend-szerint hideg vagy hűvös, csapadé-kot hoz. A déli szél általában meleg,a keleti hideg és száraz. A déli fek-vésű lakás a legnaposabb, úgyszól-ván egész nap odasüt a nap; a keletia reggeli napot, a nyugati délutánitkap. Az északi jószerivel semmit.Azt sem árt tudni, hogy amikor avilág nyugati feléről van szó, me-lyik az, és hogy miért közel-kelet aKözel-Kelet, és miért távol-kelet aTávol-Kelet. (Megjegyzendő, hogyez a két elnevezés az európai em-bertől származik.) Ami Európátólkeletre van, az a Kelet (Ázsia). Ésami közelebb esik, az a Közel-, ésami távolabb, az a Távol-Kelet. Il-lik tudni, hogy melyek az északinépek és a déliek; jó tudni, hogyamikor a meteorológiai jelentésSkandináviáról meg a Baltikumrólbeszél, milyen égtájat emleget.

HA VALAKI PRÜSZKÖL,MIÉRT MONDJÁK,HOGY EGÉSZSÉGÉRE?

Ez bizony furcsának tűnhet a maigyerek fülének, mert azt tapasztal-ja, hogy a nátha, az influenza jártüsszögéssel, ami pedig minden,csak nem az egészség jele. Vagyszáz esztendővel ezelőtt azonbantubákoltak az emberek. Dohány-port dugtak az orrukba, és harsá-nyakat tüsszögtek. Ez akkor olyas-féle szenvedélynek számított, mintma a dohányzás vagy az ital. Ahogyma koccintanak, és egymás egészsé-gére kívánják az italt, úgy cserél-hettek tubákot dédapáink, és kíván-hatták egymás egészségére. Ebből aszokásból maradt a mindenkoritüsszentés utáni „Egészségére!".

Mondani sem kell, hogy a nyál-kahártya dohányporral való inger-lése minden, csak nem egészséges.A tüsszentés a szervezet önműködővédekezése, más szóval reflexe anyálkahártyára került por vagymás, oda nem való dolog gyors eltá-volítására. Ennek a reflexnek fölös-leges igénybevétele (méghozzáilyen erőszakos módon, nikotintar-talmú, pácanyagokat is tartalmazó,tehát nemcsak ingerlő, hanem né-mileg maró, mindenesetre erősenizgató porral) azt eredményezheti,hogy a közönséges, mindennapi in-gerre nem váltódik ki a reflex; az orrtüsszentőképessége gyengül, tehátnem távolítja el azokat az anyago-kat, amelyek pedig károsak. Az is

nagyon valószínű, hogy a dohány-porral tömött orr elveszti szaglóké-pességét. Vagyis az erőszakkal ki-váltott tüsszentés éppen nem egész-ségére szolgál az illetőnek, csakúgynem, mint a pálinka, amit egészsé-gére kívánnak. Mint sok mindenegyebet, az „egészségére" szólást isa szokás őrizte meg.

MIÉRT KELL MINDEN ÉVBENÚJ NAPTÁR?

Mert nem minden év végződik éskezdődik azonos napon. Például az1982-es év pénteken érkezett elszilveszterhez, 1983-ban viszontszombaton volt Szilveszter napja,de éppúgy eltolódtak eggyel a név-napok is, az ünnepnapok is (a min-dig vasárnapra esők kivételével).1984 meg különösen kacifántosvolt, minthogy szökőév, ami annyitjelent, hogy február nem 28, hanem

19

29 napos. Következésképpen a szil-veszter ebben az évben hétfőreesett. Ezért nézegeti meg az új nap-táron mindenki, hogy nem esnek-evasárnapra az ünnepnapok, és hogylesz-e sok kettős ünnep vagy há-romnapos, annak ugyanis mindenkiörül.

A Föld nem pontosan egy év alattteszi meg pályáját a Nap körül,vagyis nem 365 nap alatt. Hozzájönahhoz még 0,2422 nap is. Nem sokez, el is hanyagolható egyszer vagykétszer, de sokszor már nem, merta sok kicsi - évtizedek, évszázadokalatt - sokra megy. A hónapokkalmég csak hagyján. Egy hónap 29,53nap. Ezt ki lehet egyenlíteni úgy,hogy egyik hónap 30, a másik 31, afebruár meg 28 napos. De az atöbblet! Az bizony felszaporodiknégy év alatt egy teljes nap különb-ségre. Azért is kell négyévenként -az úgynevezett szökőnappal - meg-toldani a naptári évet. Pontosabbanmajdnem minden negyedik évben,ugyanis a kerek évszázadok közülcsak a 400-zal oszthatóak szökő-

évek, a többi nem. Még így is ma-rad egy parányi különbség, de ezcsak több mint háromezer év alatthalmozódik fel egy teljes napra.Ennek a rendkívüli szökőnapnakmajdani beiktatását nyugodtan rá-bízhatjuk késői utódainkra.

MIÉRT NEM PUSZTUL ELA HANGYA,HA TESTMAGASSÁGÁNAKSOKSZOROSÁRÓL LEESIK?

Két okból: mert nagyon kicsi éskönnyű, és mert teste sokkal primi-tívebb felépítésű, mint mondjuk, azemlősöké. A rovarok teste kicsiny,s így az erő is kicsiny, amivel földetérnek. A rovaroknál jóval nagyobbemlősök (az ember is), ha testma-gasságuk többszöröséről leesnek,nagy erővel vágódnak a földre, sú-lyosan megsérülhetnek, elpusztul-hatnak. Azt sem szabad elfelejteni,hogy a rovarok testét rugalmas ki-tinpáncél borítja, míg az ember vé-kony bőre alatt már ott vannak az

izmok, a törékeny csontok és nemegy testtájon majdnem közvetlenüla bőr alatt olyan nemes szervek,amelyeknek a hangyában nyomátsem látni. És még valami: minélalacsonyabb rendű valamilyenszervezet, annál szívósabb.

HOGYAN CSINÁLJÁKA TÉRKÉPET?

Régen nehéz mesterség volt a tér-képkészítés. Lerajzolták a tájat, azutakat, folyókat, a hegyeket, a tele-püléseket, a városokat, a tengerekpartvonalát, a tavakat, megjelöltékaz erdőket, mezőket - úgy, ahogyanbejárva megismerték, távolról lát-ták. Később a képek részleteit el-hagyták, csak az alapvonalakat raj-zolták meg, és jeleket használtak atájban található tárgyak, ún. terep-tárgyak jelölésére. Így a térkép egy-szerűsödött, és áttekinthetőbb lett.Még később mérések, számításokalapján arányos kicsinyítéssel raj-zolták a térképeket. Ügyeltek, hogy

20

a térképrajzon a dombok, hegyekmeredekségét, a tereptárgyak hely-zetét, távolságaikat és irányaikat avalóságot tükröző módon ábrázol-ják. Ezért lépésről lépésre felmér-ték. A térkép csak akkor jó, csakakkor használható, ha méretará-nyos. Ez annyit jelent, hogy ami avalóságban, mondjuk, 100 000 cm,az a térképen 1 vagy 10 cm. Külön-ben torzít a térkép, nem lehet rajtatájékozódni. Ma már a fényképezéssegítségével készítik a térképeket.A térképészek a méretnek megfele-lő hálót rajzolnak, és előírják, hogya háló sűrűségének megfelelően mi-lyen magasságból kell a fényképetkészíteni. Utána már csak a hálónakmegfelelően össze kell állítani azegyes részletképekből az egész fel-térképezett területet. A nagyszerűaz, hogy így nemcsak sík, hanemdomborzati térkép is készíthető, sőtilyen felvételekkel megmérhetőpéldául salakdombok köbtartalmavagy olyan kisebb halmoké, ame-lyeket el kell hordani, ha nagy épít-kezéshez sík terep szükséges.

A repülés és a fényképezés forra-dalmasította a térképészetet.

MIÉRT DOROMBOL A MACSKA?

Mert jól érzi magát. Ezt a különöshangot két hangszálának rezegteté-sével adja.

Minden állatnak megvan a magajellegzetes hangja, hogy örömét,kellemes érzését kifejezze. A macs-

22

ka ennek dorombolással adja jelét.A kutya például gyakori vakkantás-sal vagy ugatással.

A BÚZA VIRÁGA-E A BÚZAVIRÁG?MIÉRT CSAK ITT-OTTLEHET LÁTNI A MEZŐKÖN?

A szegfűhöz hasonlít, szép kék szí-nű virág. Azért nevezik így, mertáltalában a búza között vagy a búza-tábla körül virít. De nem a búza

virága. Minden gabonafélének aliglátható, zöldes színű, aprócska virá-ga van. A megporzást nem annyiraa bogarak, mint inkább a szél végzi,ahogy egymásnak üti a majdani ka-lászokat. (De azért jobb a gabona-termés is, ha a közelben méhesvan!) A búzavirág valóban nagyonszép: a színe is, a formája is, detulajdonképpen gyomnövény. Nemis szeretik a gazdák

MILYEN ISKOLA A FAISKOLA?

A faiskola nem iskola, csak annyi-ban, hogy ott töltik szép sorban,mint a gyerekek a padban, koraiifjúságukat a fák, és a kertészekgondozzák, nevelik a csemetéket.

Amikor a kis fácskák a faiskolá-ban felcseperednek, és már akko-rák, hogy akár a gyümölcsöskertek-ben többedmagukkal, akár külön-külön megkezdhetik felnőtt faéle-tüket, gyökerestül kiássák őket akertészek, és elültetik a kiszáradtvagy elöregedett, termőképtelenfák helyére. A faiskola másik neve:csemetekert. De hiszen a gyerekek-re is szokták becézésképpen hasz-nálni a csemete szót.

HONNAN TUDJAA METEOROLÓGIAI INTÉZET,HOGY MILYEN LESZ AZ IDŐ?

Szerte a világon mindenütt vannakmeteorológiai megfigyelőállomá-sok: magas csúcsokon, az Északi-sarkon, megközelíthetetlen sivata-gokban; vannak önműködő állomá-sok is, amelyek automatikusan vé-geznek méréseket, és rádión közlikidőről időre mért adataikat: szél-irányt, szélerősséget, hőmérsékle-tet, légnyomásváltozást, csapadék-mennyiséget. A meteorológiai meg-figyelőállomások adatait a világminden meteorológiai intézete köz-li egymással.

A meteorológusok a sok helyrőlösszegyűjtött, sokféle adat alapjánaz időjáráshelyzetről minden órá-ban részletes térképet készítenek.Mivel ismerik a szél irányát, sebes-ségét, a légnyomás változásait, tud-ják, merre mozognak a hidegebb,melegebb légtömegeket elválasztóhatárvonalak, az időjárási frontok,következtetni tudnak arra, hogymilyen idő lesz. Ezeknek a térké-peknek a megrajzolása aprólékos,nagy munka. Mire elkészül azegyik, már hozzá lehet fogni a má-

segít. Ma már nemcsak a különféleadatokat küldik meg rádión egy-másnak a különböző országok me-teorológiai intézetei, hanem a késztérképeket is. Olyan rádiókészülé-kük van, amelyik veszi és lerajzoljaa küldött térképet. Ilyen esetben asaját térképen csak egy-két adatotkell kijavítani, és máris lehet to-vábbrádiózni valamennyi meteoro-lógiai intézetnek. A mi intézetünk- és így vannak ezzel minden országintézetei - a maga adatait az országkülönböző pontjain felállított mű-szerekről, az ottani meteorológiaimegfigyelőktől, kirendeltségekmunkatársaitól is megkapja. A me-teorológus tehát, amikor meg-mondja, milyen idő várható másna-pig, amikor elkészíti az időjárás-előrejelzést - a prognózist -, nemjósol, hanem a pontos adatok össze-vetéséből következtet. Amióta me-teorológiai műholdak keringenek aFöld körül, és kameráikkal látják,hogyan változik idelenn a felhőzet,milyen irányba sodorja a szél, azótasokkal könnyebb és gyorsabb a me-teorológusok dolga. A tévében es-ténként be is szokták mutatni az

űrből küldött fényképeket, amikbőlmég a nem szakértő is jól láthatja,hogyan alakul az időjárási helyzet.A műholdak fényképei megkönnyí-tik ugyan az előrejelzések készíté-sét, de nem pótolják a meteoroló-giai térképeket, amelyeken sokminden más adat is szerepel, példá-ul hőmérséklet, csapadék, légnyo-más.

MI A FRONTÁTVONULÁS?

Frontátvonulás - bizony gyakranhalljuk az utóbbi időben. Méghoz-zá azzal tetézve, hogy mi mindenfé-le bajt okozott: közlekedési balese-tet, rosszullétet, betegséget. Front-átvonulás akkor történik, amikor azidőjárási front átvonul felettünk.A front szó annyit jelent, hogy el-lenséges seregek állnak egymássalszemben. Az egyik támad, és visz-szavonulásra készteti a másikat. Ígyvan ez az időjárás esetében is. Te-gyük fel, hogy szép, kellemes, nap-

sütéses, nyugodt meleg idő van.A tenger felől azonban betör a jóvalalacsonyabb hőmérsékletű hűvöslevegő. Mi történik? Ott, ahol a hi-deg és meleg légtömegek érintkez-nek, kialakul a front. A hideg - ne-hezebb lévén a meleg levegőnél - atalajon és a talajhoz közeli rétegek-ben nyomul előre, mint egy ék, éshátára veszi a meleg levegőt. Azpedig gyorsan lehűl, kevesebb pá-rát tud tartani, mint addig (minélmelegebb a levegő, annál nagyobblehet a páratartalma; ha tehát hő-mérséklete csökken, a fölös páratar-talom lecsapódik), sűrű felhőzet ke-letkezik: zivatar tör ki, megindul azesőzés. Azt az időszakot (néhányórát), míg e változás lezajlik, ami-kor a front - a kétféle levegő érint-kezési vonala - elhalad felettünk,nevezzük frontátvonulásnak. Ez azidőváltozás nagyon megviseli a be-tegeket, gyenge idegzetűeket és azolyan embereket, akik alkatuknálfogva érzékenyek az idő változá-saira.

25

MIÉRT VAN FILODENDRONA GYÓGYSZERTÁRAKABLAKÁBAN?

A gyógyszertár nem bolt, amelynekreklámozni kell a cikkeit. A kirakatszabad. Ez az óriás levelű futónö-vény kedvére terjeszkedhet.

A filodendron Mexikóból szár-mazó, magasra kúszó szárú, léggyö-keres növény. A nagy hőmérséklet-változásokat nehezen viseli el.A gyógyszertárakban rendszerintegyenletes meleg van. Minden bi-zonnyal szükség is van erre az or-vosságok tökéletes elkészítéséhez,de azért is, mert a patika nemcsak„több műszakos" üzem, hanemsokszor még éjszaka is szolgálatottart, nem célszerű tehát mindig újrabefűteni, sokkal helyesebb, haállandó hőmérsékleten tartják.A nagy ablakokban bőven kap fénytis. Mindez igen-igen kedvez a filo-dendronnak. Amennyiben gondos-kodnak arról, hogy alatta állandóan

26

párolgó víz legyen, gyorsan és szé-pen fejlődik. Még lelkileg is hasz-nos: a növény zöld színe megnyug-tatja a betegeket.

MIÉRT KÖDÖS, FÜSTÖSOLYAN GYAKRAN A LEVEGŐA TÉLI NAPOKON BUDAPESTEN?

Budapest azelőtt nemcsak szép fek-véséről, hanem kitűnő levegőjérőlis híres volt. Az utóbbi évekbenbizony alaposan elromlott ez a leve-gő. Azelőtt Budapesten igen ritkavolt a teljes szélcsend. Többnyireészaknyugatról áramlott a tiszta,erdei levegő a solymári kürtőn ke-resztül. Valóságos csodának számí-tott - az újságok is mindig részlete-sen tudósítottak róla -, ha a téliszélcsend ködöt, különösen, hafüstködöt okozott. Amikor a levegőtelis-tele van parányi csöppekkel,az orrunkig se látunk. Köd van.A csöppek mindig valamilyen úgy-

nevezett sűrűsödést mag körül ala-kulnak ki. Ha ez a mag túlnyomó-részt a levegőt szennyező füstnek aszemcséje, füstköd keletkezik.Nagyvárosok ködös, füstködös le-vegőjével a szél nehezen birkózikmeg. Bejutni se nagyon tud a város-ba. Ha be is hatol, ott erejét veszti,és legfeljebb keveri-kavarja aszennyes levegőt, nincs kellő len-dülete, hogy el is sodorja. A nagy éssűrűn épített házak elállják a szélútját. A köd keveredik a gyárak,házak, a rengeteg autó, autóbuszfüstjével. A főváros házainak jó ré-szét még ma is szénnel fűtik, és ittfüstöl az ország gyárainak jelentőshányada. így aztán nem lehet cso-dálkozni, hogy sok a füstködös nap.A hajdani „huzatos" várost csakerősebb szelek képesek kiszellőztet-ni. Meleg időben más a helyzet.Akkor felszálló légmozgás alakul ki.Szerencsére ebben az irányban mégnem sikerült eltorlaszolni a levegőútját. A nap sugarai felmelegítik a

talajközeli rétegeket, azok felemel-kednek, és magukkal sodorják aport, füstöt, gázokat. A magasabblégrétegekben aztán ezeket szét-szórja az erős szél. Azt szoktákmondani, hogy a köd meg a felhőzet„leszorítja" a levegőt és azzal aszennyeződéseket. Ebből annyiigaz, hogy függőleges légmozgáscsak napsugárzás hatására indulmeg.

MIÉRT FÁZUNK JOBBAN,HA FÚJ A SZÉL?

Az emberi testet a belső lassú égés36 és 37 Celsius-fok közti állandóhőmérsékleten tartja. Azért nemérezzük kellemetlenül hidegnek a8-10 fokkal alacsonyabb hőmérsék-letet, mert állandóan gomolyog atestünk körül az általa felmelegítettlevegő. Testünket valóságos hőkö-peny veszi körül. A szél megbontjaezt a hőköpenyt, és a testünkhöz

képest néhány fokkal hűvösebb le-vegőt is szinte hidegnek érezzük.

Különösen télen van nagy jelen-tősége a hőköpenynek. Fedetlen ar-cunkat ez védi meg a hidegtől. Nemvéletlen, hogy orrunk hegye kezdelőször fázni, hiszen ez nyúlik kileginkább, ezt éri legkevésbé a testfelületéről felszálló meleg levegő.

Az a fülünk fázik, amelyik felettnincs kalapkarima, vagy nem hajlikföléje a sapka félrecsapott része.Alatta ugyanis összetorlódik a felfe-lé áramló levegő, és melegíti. A má-sik fázik, mert nincs, ami felfogja agomolygó meleg levegőt. És éppena felső pereme fázik a legjobban,hiszen az részesül legkevésbé a hő-köpenyből. Az erős, hideg téli sze-lek elfújják arcunkról a hőköpenyt,azért olyan kínosak.

MIÉRT ÉPPEN DECEMBERTŐLFEBRUÁRIG VAN TÉL?

Állj szembe a hősugárzóval, hogytelibe találjanak a sugarai, erősenérezni fogod a melegét. Lépj egykissé oldalt. Még mindig érzed, demár sokkal kevésbé. Minél inkábboldalt lépsz, annál kevesebb melegsugárzik rád. A nyári hónapokbana mérsékelt égöv, a mi országunkis majdnem teljesen merőlegesenkapja a Nap sugarait, télen, körül-belül decembertől februárig, sokkalinkább hegyesszögben, amúgy ol-dalról súrolják (a Nap délben sincsa fejünk fölött). Ezért van ilyenkornálunk hideg, esik a hó, s a vizekbefagynak.

A télnek és a nyárnak tehát csilla-gászati oka van. A földgömb min-dig ferdén áll az állványán, mégpe-dig azért, mert az igazi Föld képze-letbeli tengelye is ferde. Állíts egylámpát az asztal közepére, és járdkörül a földgömbbel, úgy, ahogy a

Föld a valóságban körüljárja éventeegyszer a Napot. Látni fogod, hogyaz év egy bizonyos részében merő-legesen esnek a lámpa sugarai azúgynevezett mérsékelt égövre; ami-kor viszont az ellenkező oldalonállsz, megfordítva, csak éppen hogysúrolják a sugarak égövünket ésbenne hazánkat. Odakint a világűr-ben persze nincs lámpa, meg akitartsa a földgömböt. De ott van aNap, amely körül a Föld kering.Közben forog is, így, ilyen ferdén,ahogy a képen is látni. A szakembe-rek, a tudós felnőttek ezt így fejezikki: a Föld forgástengelye a Nap kö-rüli pályájának síkjára nem merőle-ges, azzal 66 és fél fokos szöget zárbe, tehát „ferdén" áll. A földgömb

tengelye (tehát a Föld tengelye is)hol a Nap felé hajlik, hol ellenkezőirányba. Ha ez nem így volna, ha aFöld tengelye a keringési síkra me-rőlegesen állna, a Föld mindenpontján mindig egyforma időlenne.

MIÉRT HORDANAK AZ ÖREGEKSZEMÜVEGET?

Ugyanazért, amiért karfába kapasz-kodnak, ha felfelé mennek a lép-csőn, botra támaszkodnak, és köze-lebb hajolnak hozzád, hogy jobbanhallják, amit mondasz. A szemükmár nem a régi, a szemük is meg-öregedett.

29

Ha az ember belenéz a messzelá-tóba, rendszerint homályosan lát.Egy erre szolgáló csavarral be kellállítani a szemlencse és a tárgylen-cse közti távolságot, hogy a kép ki-tisztuljon. A szem ezzel szembenönmagától, automatikusan alkal-mazkodik: ha távolabbi tárgyra irá-nyítjuk, a szemlencse lelapul; haközelebbire, kidomborodik. Így ke-letkezik mindig éles kép a szem bel-sejében, azon a helyen, ahol a szem-idegek érzékelik a képet.

Ahogy az öregek láb- és karizmai

idővel elvesztik rugalmasságukat,alkalmazkodóképességüket, úgyvesztik el a szemlencsét mozgatóizmok is. A szemlencse hibáját kija-vítja a szemüveg. Az öregek több-nyire távollátók. Náluk rendszerintaz a hiba, hogy a szemlencse általalkotott kép, amikor közeire néz-nek, a szem képérzékelő helye mö-gött keletkezik, mivel nem képeseléggé domborodni a szemlencse.Ezért domború, vagyis konvex üve-get tesznek a szemük elé. Aki vi-szont kisgyerek korától rövidlátásamiatt homorú szemüveget hordott,annak sokszor éppen öregkorára ja-vul meg a látása.

MIÉRT NEM SZABADDÖRZSÖLNI A SZEMET?

Mert a szem nagyon kényes és na-gyon finom szervünk, hajszálnálvékonyabb hártyák borítják. Hozzáképest az ujjunk, amivel dörzsölni,nyomogatni szoktuk, olyan, mint.valami feszítővas.

Ha előfordul, hogy nagyon szük-

ségét érezzük annak, hogy a sze-münket megdörzsöljük, akkor leg-jobb, ha a saját izmaival masszíroz-zuk meg. Szorítsuk össze szemün-ket, amennyire csak tudjuk, ke-zünkkel pedig dörzsöljük a halánté-kunkat. Ez kellemes is, használ is aszemnek.

MIÉRT ROPOG JOBBAN ÉJJELA PARKETTA?

A száradó fa összehúzódik, görbül,vetemedik, alakja változik. A szo-rosan illesztett parkettalécek ezértelmozdulnak, s ez gyenge hanggal

jár, pattogást, ropogást okoz. Nap-pal a környezet zaja miatt ezt nemhalljuk. Éjjel azonban, amikor nyu-galom, csend van, a gyengébb han-gokat is észleljük. Néma csend van- szoktuk mondani, ha amúgyistenigazában csend van. Pedig acsönd nem néma, és főleg nem sü-ket. Éppen ellenkezőleg: a csöndethangokról érzékeljük. Ha csendesestéken hallani a tücsök cirpelését,amit a nappali zaj elnyom, ha amesszi távolban elbődülő hajódudahangja odaszűrődik hozzánk, tud-juk, érezzük, hogy csend van, hall-gat minden, ami egyébként lármáz-ni szokott. Így vagyunk az erdőbenaz állatok neszezésével, a mezőn abogarak zümmögésével, a madaraksokféle csivitelésével. Abból, hogyhalljuk őket, érzékeljük a csendet.Az éjszakai csendben halljuk megcsupán a parketta ropogását is.

MIÉRT FEHÉR A HÓ,A LISZT, A SÓ, A TEJ?

A fehér fényben a szivárvány min-den színe keveredik; a Nap fénye(fehér fény) egyesíti az összes színt.Ha a fehér fény háromszögletűüveghasábon halad át, vagy a felhőkvízcseppj eiből többszörös visszave-rődés és törés után jut a szemünk-be, felbomlik alkotó színeire, ésmegjelenik a szivárvány, a színkép,a vöröstől az ibolyáig. Mindig,minden földi tárgyra fehér fényesik, amikor süt a Nap (vagy a Nap

31

veri vissza a fényt. A fehér anyagoka rájuk eső teljes fényt, tehát a szi-várvány minden színét visszaverik.A hó és a só apró kristályokból áll,a liszt parányi szemcsékből, a tejkicsinyke zsírcseppeket tartalmaz.Ezek a részecskék a fényt szabályta-lanul keverve, teljesen visszaverik,s ezért fehérek.

MIÉRT UGAT A KUTYA?

Mert az ugatás a kutya „beszéde".A liba gágog, a kacsa hápog, a kakaskukorékol, a marha bőg, a juh bégetés így tovább, minden állatnak jel-legzetes a hangja. Erről ismerikmeg egymást akkor is, ha nem lát-ják egymást, illetve ha nem árulko-dik éles szaglásuk. A magasabb ren-dű állatok (madarak, emlősök)

hangjából sok minden felismerhe-tő, így a kutyáéból is.

Ugat, hogy észrevétesse magát: agazdájával, a másik kutyával, azidegennel, ha mérges, ha figyel-meztetni akar. Csahol, ha dühös, detehetetlen: rohan egy kocsi után, denem tudja elérni; fenekedik valaki-re, aki a kerítésen kívül van, és nem

ijed meg tőle; valaki bejön az ud-varra, ő meg van kötve, és nem ériel. Nyuszit, ha fél, vagy fáj valami-je. Vonít, ha ismeretlen és ezért fé-lelmes jelenséggel van dolga: ha te-lihold van, ha fúj a szél, és elviszi aszagokat, ha kutyák szagát hozza aszél, de ő be van zárva, és nem tudkimenni. Vakkant, ha jól érzi ma-gát, és ennek tanújelét akarja adni,például ha a gazdája simogatja. Mo-rog, ha támadásra készül.

HA SÁROS A RUHA, MIÉRTKELL VÁRNI A KEFÉLÉSSEL,MÍG MEGSZÁRAD?

A ruhaszövet szálainak keresztezé-sénél apró, szemmel nem láthatólyukacskák vannak. Ha a sarat ned-vesen keféljük, a kefe szőrével bele-tömködjük a sarat ezekbe a lyukak-ba. De bemegy a szövet fonalainak

fénye felhőn keresztül szórva esikrá), de csak azt a színt veri vissza,amelyiket anyagánál vagy a felüle-tén levő anyagnál fogva visszaverniképes, s mi ilyen színűnek látjuk.A vörös tárgyak a vöröst, a zöldeka zöldet verik vissza stb. Minden,amit feketének látunk, elnyeli azösszes színt, vagyis a fekete nem

szálacskái közé is, úgyhogy későbbmár nagyon nehéz eltávolítani.A sár különben csak a felületheztapad, szárazon majdnem egészbenlejön.

A víz a legtöbb anyaghoz erősentapad. Így például az edény faláhozis. Ezért marad az edény is vizes, hakiöntjük belőle, és marad a kezünkis vizes, ha a vízből kivesszük.A nedves homok is ráragad a lábad-ra, kezedre, de amint megszárad,lepereg. Így áll a dolog a sárral is.A megszáradt, szétporladó földet azutolsó szemig könnyű lekefélni aszövet felületéről, de kikefélni aszövet szálai közül és rostjaiból márszinte lehetetlen.

MIÉRT NEM FULLADNAK MEGA HALAK A VÍZBEN?

A halak nem tüdővel, hanem kopol-tyúval lélegzenek. A kopoltyú a víz-ből teremti elő a halak szervezeté-nek szükséges oxigént, éppúgy,mint a szárazföldi állatoknak a tü-dő. A levegőből való lélegzésre a

kopoltyú alkalmatlan, ezért a halak,ha a szárazföldre kerülnek, megful-ladnak, éppúgy, mint a szárazföldiállatok a vízben.

Mind a tüdőnek, mind a kopol-tyúnak kétféle gázt kell átengednie:a levegőt (amely oxigént tartalmaz)befelé, a szén-dioxidot, vagyis abelső lassú égés egyikfajta salakját- kifelé. A kopoltyúnak bonyolódika feladata azzal, hogy a vizet nem,hanem a víz által elnyelt levegőtkell bebocsátania a hal testébe.Hogy azonban ez sem boszorkány-ság, bebizonyította a modern tudo-mány és technika. Egy rendkívülvékony, mégis erős műgumi hártya(szilikongumi) rendelkezik eme ko-poltyúi erényekkel. Képeslapokban

és televízióban is többször lehetettlátni azt a derék kísérleti patkányt,„aki" vidáman ül egy akvárium vi-zében, és esze ágában sincs megful-ladni, mert műgumi hártya veszikörül. Az pedig beengedi a vízbenlevő levegőt, de kirekeszti magát avizet, ugyanakkor átengedi azt aszén-dioxidot, amit a patkány kilé-legzik, és amitől bizonyos idő utánmegfulladna; szépen átszivárogtat-ja a műgumi hártyán a vízbe, aholszétoszlik. Levegő és a levegőveloxigén többnyire úgy kerül a vízbe(főleg az állóvizekbe, tavakba, ten-gerekbe), hogy fúj a szél, hullámzika víz, nemcsak a legfelső rétegeérintkezik a levegővel, hanem jóvalnagyobb. A hullámok taraja példá-ul csupa légbuborék. A folyóvizekpedig mozgásuk közben „kapjákbe" a levegőt, meg amikor a beléjükömlő kisebb folyóvizek megkavar-ják. Sok levegőt sulykol bele a vízbeaz eső is. Az akváriumokba szivaty-tyú pumpálja a levegőt, azért látniállandóan felszálló légbuborékokata vizében.

MIÉRT NEM KELLSZIVATTYÚZNI EGYESGYÓGYFORRÁSOK VIZÉT?

A gyógyforrások vize nagyon mély-ről, esetleg több száz méter mélyrőltör fel, megkeresve a kőzetek közötta réseket, nyílásokat. Azért gyógyí-tó hatású, mert hosszú útja soránkioldja és magával hozza a talajréte-

gekből a gyógyító ásványi anyago-kat. A földrétegek nagyon nehezek,a föld mélyén igen nagy a nyomás,és a víz, ha utat talál, olyan erővelrohan felfelé, mint a vízzel teli szi-vacsból, amikor rálépnek.

A víz mind lejjebb és lejjebb tö-rekszik; ahol egy apró repedést ta-

MIÉRT REPÜL A MADÁR,ÉS MIÉRT NEM REPÜL AZ EMBER?

A madarak évmilliós fejlődés kö-vetkezményeként alakultak olyan-ná, hogy ma repülni tudnak. Azember pedig szárazföldek felületénmozgó lény lett.

Az embert testének felépítésecsakis a föld felületén való mozgás-

ra teszi alkalmassá. A madárnakmás a csontrendszere, más az izom-zata, más jellegű az agyveleje, azidegrendszere. Végtagjai is úgy ala-kultak át (a madaraknak szárnyukfejlődött), hogy azok a repülést se-gítik. A madarakon és rovarokonkívül csak néhány állat tud rövididőre a levegőbe emelkedni, mintpéldául a repülő halak vagy a dene-vér. Az ember repülése nem testiképesség. Az ember a technika és atudomány segítségével le tudjagyőzni a testének fizikai felépítésé-ből adódó korlátokat: szárazföldilény létére repülni képes a levegő-ben (repülőgéppel), és le tud me-rülni a tenger mélyére (búvárhajó-val). Sőt korunkban sikerült min-den eddiginél „élőlényfelettibbet"véghezvinnie. Kijut a világűrbe, el-jut a Holdra, oda, ahol nyoma sincsélőlénynek, mert hiányoznak az életfeltételei.

MIÉRT PIROS AZ ÉG ALJANAPNYUGTAKOR?

Ugyanazért, amiért ködös, füstös,hideg téli napokon vörösnek látjukfölöttünk a napkorongot.

Mindenki tudja, hogy a pirosszín látszik a legmesszebbről, ezértis piros a tilos jelzés, ezért piros azautó stoplámpája, ezért használnaka vasutasok is piros jelzőzászlót.Ennek az az oka, hogy míg a szivár-vány minden színét könnyebbenszétszórja a levegőben levő por, pá-ra, füst, addig a vöröset csak nehe-zen - az csak a nagyon szennyezettlevegőben szóródik szét. Amikor anap lenyugszik, sugarai majdnem-hogy párhuzamosan haladnak a fel-színnel, így jóval sűrűbb és vasta-gabb szennyezett légrétegen halad-nak keresztül, mint amikor felet-tünk áll. Ilyenkor kiszűrődik a kék,a zöld, a sárga, illetve mire a sze-

37

lál, ott átszivárog. Különböző kő-zetrétegeken keresztül tart az útjalefelé, amíg csak vízzáró agyagré-teghez vagy összefüggő gránithoznem érkezik. Ott aztán gyűlik, gyű-lik. Ilyenkor, ha a vízzáró réteg gör-be, és a fúrás vagy például a föld-mozgások miatt képződött „nyílás"valahol a görbület alsó részén van,a rétegek között magasabban elhe-lyezkedő víztömegek és esetleg akőzetek nyomása „kihajtja" a fel-színre a vizet a mélyből. A nagymélységek felé azonban egyre na-gyobb a hőség, a víz tehát felmeleg-szik, a meleg víz nagy erővel tör fel.Izlandban például, ahol - közel lé-vén az Északi-sarkhoz - igen hideg

-az éghajlat, 90 °C körüli hőforrásokvannak. Lényegében ezekkel a for-rásokkal fűtik a sziget házait. Mes-terségesen is elő lehet állítani ilyenhőforrást - mélyfúrással. Az olajfú-rókkal gyakran megtörténik, hogynem olajat, hanem vizet találnak.Az ilyen kutak aztán fürdő- és fűtő-vizet szolgáltatnak, minden továbbibeavatkozás nélkül.

münkig érnének, szétszóródnak,csak a vörös érkezik meg. Ezért az-tán az a benyomásunk, hogy amikorlenyugszik, vörös színű a nap.

MIÉRT NEVEZIK A KŐOLAJATFEKETE ARANYNAK?

Mert a kőolaj nagyon értékes, és anyersolaj sötét, majdnem feketeszínű, az arany pedig mindig nagyérték volt, ezért mondják a kőolaj-ra: fekete arany.

A kőolaj a föld mélységeinek kin-cse. A földgázzal együtt olajbányá-szok hozzák a felszínre, de ők nem

aknákat építenek, hanem lefúrnak amélybe, amíg olajtároló kőzetréte-gekhez nem érnek. Ha odalent anyomás elég nagy ahhoz, hogy akőolajat a csövön át a felszínrenyomja, akkor az olaj és a gáz magá-tól tör elő, gyakran olyan félelmetesnagy erővel, amit nem könnyű sza-bályozni. Ha a nyomás idővel gyen-gül, a kőolajat szivattyúzni kell.

A kőolajból finomítás, feldolgo-zás során benzint, kenőolajat és másanyagokat kapnak, amikből vegy-szereket, gyógyszereket, festékeket,műanyagokat és ezernyi egyéb ter-méket állítanak elő. A kőolaj való-ban aranyat ér.

KÉHA OLYAN KÖVEKETTALÁLUNK, AMELYEKBENKAGYLÓK VANNAK. HOGYANKERÜLTEK A KAGYLÓK A KŐBE?

A kőbe zárt kagylók ősi idők tanúi,sok millió évvel ezelőtti élőlényekmaradványai. Abból a korból valók,amikor még a mai élőlények, semállatok, sem növények nem létez-tek, a tengerekben azonban nyü-zsögtek a kagylók, csigák és másefféle mészvázú, puha testű állatok.Amikor elpusztultak, a tengerfe-nékre süllyedtek, és ott az üledékkelbetemetve megmaradtak. Szervesanyaguk hamarosan elbomlott, szi-lárd vázuk azonban kőzetté lett.A Föld arculata az évmilliók soránsokat változott. Tengerek tűntek el,helyüket szárazföld foglalta el -ilyen terület a mi Alföldünk is -, akőzetrétegek pedig sok helyen fel-gyűrődtek. Ilyen mészkőhegy a mihegyeink jelentős része. Ezekbentalálunk néha megkövesedett ten-geri kagylókat.

HOGYAN LETT KAVICSA KAVICS?

A természet erői folytonosan pusz-títják, morzsolják, tördelik a ke-mény szirteket. A hegyek sziklái ál-

landóan töredeznek, míg alattuknagy kődarabok gyűlnek össze.A sziklák repedéseibe behatol a víz,s amikor ez télen megfagy, lehasítjaa sziklafal egy-egy darabját. Nyá-ron felmelegszik a szikla felülete, de

39

az alatta levő réteg hideg marad.Így feszültségek keletkeznek, ame-lyek szintén tördelik a sziklát. Azesővíz kimossa, a szél kikoptatja asziklafalakból a kevésbé kemény ré-tegeket, ez is nagy darabokat tör lebelőlük. A letöredezett kődaraboklegördülnek a hegyről, egy részüketmagukkal sodorják, s közben ap-rózzák, csiszolják a vizek. Majd afolyókba kerülnek, melyek ide-odagörgetik a kisebb-nagyobb kődara-bokat. Azok egymáshoz ütődnek,kiálló részeik letörnek, lecsiszolód-nak, míg belőlük kicsiny, sima,gömbölyű kavics lesz.

MIÉRT NEM TEREM NÁLUNKNARANCS ÉS BANÁN?

A növények fejlődésük során ahhozaz éghajlathoz alkalmazkodtak,ahol kifejlődtek. Vannak közöttük,amelyek a hideg, nedves éghajlatalatt is megélnek (zuzmók), másoka száraz forróságöt is elviselik (kak-tuszok), ismét mások a trópusoknedves melegében tenyésznek, ésvannak, amelyek a napsütéses délitájak kellemes éghajlata alatt virul-

nak. Ez utóbbiak közé tartozik anarancs. A banán a trópusokon él.Egyik sem bírja el hazánk szélsősé-ges szárazföldi éghajlatát, hideg te-lünket, mindkettő a meleg, napsü-téses déli tájak növénye. Ezért déli-gyümölcsöknek is nevezik őket. Ér-dekes, hogy míg az említett déli-gyümölcsök növényei még dísznö-vényekként sem igen maradnakmeg nálunk, annyira kényesek, ad-dig a szőlő, amely szintén délről, ahajdani római birodalom szívéből,Itáliából jött hozzánk, szépen meg-

honosodott. Igaz, hogy más lett,mint ami délen terem. Ott csupacukor, itt csupa zamat; a belőle ké-szült bor ott nehéz, édes, itt köny-nyű, fanyar. Az is furcsa, hogy pél-dául a füge meg a citrom, noha dé-lebbről jött, mint a narancs, Pécskörnyékén, a Mecsek déli oldalánszépen megérik.

MIÉRT SZŐ HÁLÓT A PÓK?

A macska hangtalanul oson, vagyórákig mozdulatlanul ül az egér-lyuk előtt, a farkas órákon keresztülkergeti az áldozatát, a leopárd vá-ratlanul ráveti magát a fa óriásilombjai közül. Így szereznek zsák-mányt. A pók zsákmányszerzésé-

nek évmilliók alatt kialakult módjaa hálószövés.

Bizony érdekes, ahogyan a pókvadászik! Eszközt használ hozzá,csapdát: hálót. Igaz, nem azért,mert az eszével rájött, hogy ezt ér-demes csinálnia. A hálója, habármesteri szerkesztésre vall, ösztö-nös, mechanikus dolog, és képtelenúj mintákat kitalálni. A pók miri-gyei termelik a hálószövéshez azalapanyagot, s ez a levegőn szilár-dul meg.

jobban táplál, mint a nagy mennyi-ségű és tápanyagokban jobban bő-velkedő, ha a keveset szép edények-ből, ízléses tálalásban esszük, emeztpedig sebtében, zsíros papírból. Azember bizonyos reflexekkel szüle-tik: ha közelítünk ujjunkkal a cse-csemő szeméhez, az ösztönösen le-hunyja, védekezik. Más reflexek vi-szont csak idők folyamán fejlődnekki az emberben. Ha most azt olva-sod, hogy felvágjuk a citromot, éskicsordul illatos, savanyú leve, ösz-

MIÉRT TERÍTÜNK MEGAZ ÉTKEZÉSHEZ?

A szépen megterített asztal látvá-nya elősegíti a jobb emésztést.Akármilyen furcsán hangzik is, ígyvan: a kevesebb és szerényebb étel

42

szefut a nyál a szádban. A tiédben,aki ismered a citrom illatát és ízét.A csecsemőnek hiába mondanád.Így áll a dolog a terítéssel is. Máraz edénycsörgés is (étkezési időben)megindítja a különféle emésztőmi-rigyek működését. Ha pedig ráné-zel a terített asztalra, ez a folyamatmeggyorsul. Mire valóban ennikezdesz, az étel már jól előkészítettemésztőszervekbe jut. Világos,hogy ily módon a feldolgozás is tö-kéletesebb lesz, mint ha meglepe-tésszerűen zúdult volna a gyom-rodba a sok és nehéz étel.

MIÉRT NEM VÁLOGATÓSAKA GYEREKEKA NYARALÓTÁBORBAN?

Mert éhesek. A táborban nincs tor-koskodás, unalomból eszegetés,mint otthon. És sokkal több a test-mozgás.

Nyelvünk megkülönbözteti azéhség és az étvágy szót. Aki éhes, azmegeszi a pudvás keresztfát is.Nem válogat, boldog, ha minél na-gyobb tál főzeléket tesznek eléje.Ezzel szemben „étvágya" annakvan, aki ha fogára való ételt kap,szívesen megeszi, akár éhes, akárnem. Nem véletlen, hogy van egyilyen közmondás: „A legjobb sza-kács az éhség." Ha a gyerekek ott-hon is csak akkor kapnának enni,amikor eljön az ideje (mint a tábor-ban), és nem ehetnének fogat ésgyomrot rontó édességeket, otthonis minden étkezéskor éhesek lenné-nek mint a farkasok, és nem nya-

nának, hogy nincs étvágyuk.

MIÉRT VER GYORSABBANA SZÍVÜNK,HA SZALADUNK?

Az egészséges szervezet úgy műkö-dik, mint valami óramű: szabályo-san, egyenletesen. Ha gyorsabbanjár a lábad, meggyorsul a szíved ésa lélegzeted is, mert szervezetednektöbb oxigénre van szüksége.

A futás erős izommunkával jár.Az izmok csak akkor képesek elegettenni a fokozott feladatnak, ha sejt-jeik megfelelő „üzemanyagot",több tápanyagot kapnak. A futás-ban részt vevő izmok, elsősorban aláb izmai, de sok más izom is, oxi-génben és tápanyagban dúsabb vértigényelnek, és többet a szokásosnál.Az izmok jelzik az igényüket azagynak, s az agy az idegek - a szer-vezet telefonvonalai - révén kiadjaa parancsot. A szív gyorsabbankezd verni, több vért szállít, a tüdőis több oxigént irányít a vérbe, merta mellkas gyorsabban emelkedik és

süllyed, ennek következtében a tü-dő percenként többször telik meglevegővel, és üríti ki a szén-dioxi-dot. Abból is több termelődik, mi-vel az izmok gyorsabban dolgozzákfel a vérben levő tápanyagokat. Vi-gyázzunk a szívünkre, erre a kiválószerkezetre, melyhez hasonlót mégnem sikerült szerkeszteni, pedig atechnikai csodák korát éljük.

MIÉRT ÉHES AZ EMBER?

Az ember csak akkor maradhatéletben, ha rendszeresen táplálko-zik. Az sem mindegy, hogy miteszik. Ha nem eszik eleget, egy ide-ig szervezetének tartalékanyagaitfogyasztja. Ha az étrend nem elégváltozatos, vagyis nem tartalmazzaaz összes szükséges anyagokat, azember megbetegszik.

44

Szerencsére a szervezetünk kitű-nő riasztóberendezéssel van fölsze-relve: éhséget érzünk, ha üzem-anyagra, élelemre van szükségünk.Az éhség nyugtalanító, kellemetlenérzés, amihez gyakran társul a gyo-mor korgása.

A tudósok kiderítették, hogy ez ariasztóberendezés akkor jelez, ha avér cukortartalma egy bizonyosszint alá csökken. Egészséges szer-vezetű ember vérében a vércukormennyisége nagyjából állandó. Hamégis kissé csökken, megszólal acsengő: éhesek vagyunk. De ha et-tünk, hamarosan helyreáll azegyensúly.

MIÉRT VAN KÉT SZEMÜNKÉS KÉT FÜLÜNK?

Nem tartalékul szolgál! Nem azértvan kettő, hogy ha az egyik fel-mondja a szolgálatot, ott legyen amásik! A szem olyan, mint valami-féle sötétkamra. A tárgyak, szemé-lyek képét a szemlencse bevetíti a

szem belsejébe, a szem hátsó falára,amit a szem fényérzékeny rétege, azideghártya borít be. A szemünkolyasféle, mint a fényképezőgép-lencse, az ideghártya pedig, mint afényérzékeny film a gépben. Mígazonban a filmet vegyszerekkel kellláthatóvá tenni, addig a szem általközvetített képet az agy „hívja elő".

Mindegyik szemünkkel egy ki-csit másként látunk. A jobb sze-münkkel többet a tárgy jobb, balszemünkkel a bal oldalából. Ezértalakul ki a térszerű kép. De részevan ebben a tapasztalatoknak is.A csecsemő kezdetben a tárgyakmellé nyúl, mert agyát a tapasztala-tok még nem támogatják a látásban.Az ember nagyon tanulékony és na-gyon eszes lény. Az eszével még azegyik szemét is pótolni tudja. Egyesemberek nem egyforma szemmelszületnek. Az egyik szemük tom-pán látó. Ök megszokják, hogy az-zal néznek, amelyikkel jól látnak,így azonban csak fényképszerűen,síkbelinek látják a világot. Mégislátják a tárgyak vastagságát, vagyismind a három kiterjedését. Megta-

nulják tapintásból, és aztán márnem felejtik el soha. Legfeljebb ak-kor zavarodnak meg, ha vizet önte-nek a pohárba; ha átlátszóból átlát-szót öntenek átlátszóba. Ilyenkorelvesztik tájékozódóképességüket,és melléje öntik a vizet.

Két fülünk a térhallást szolgálja;a két füllel azt vesszük észre, hogyhonnan jön a hang, és hogy melyikhangforrás van messzebb, melyikközelebb. Az egy füllel hallóknak eznehéz feladat, bár a fej mozgatása ésa gyakorlat bizonyos térhallást le-hetővé tesz.

Ellentétben az idegen nyelvűek-kel, mi magyarok nem azt mond-juk, hogy két szemünk (szemeink),két fülünk (füleink), két kezünk éslábunk (kezeink, lábaink) vannak,hanem azt, hogy szemünk, fülünk,kezünk, lábunk van. Ha ugyanis azegyiket elveszítjük, akkor már fél-szeműek, félfülűek, félkezűek, fél-lábúak leszünk. Vagyis: a kettő vol-taképpen egy, mint ahogyan az mű-ködésükből is félreérthetetlenül ki-derül; ezért is hívjuk őket párosszerveknek, illetve végtagoknak.

45

MIÉRT FITYEG SZÍNES RONGYA GÉPKOCSI (VAGY SZEKÉR)VÉGÉN KILÓGÓ RUDAKON,CSÖVEKEN, VASAKON?

Mert a mögötte hajtó jármű bele-szaladhat. Különösen akkor életve-szélyes a dolog, ha a rudak a teher-autót követő gépkocsivezető szem-magasságában vannak. Akkorugyanis nem lát belőlük mást, minta végüket, ami nagyon kicsiny, ésösszemosódik a teherautó hátsódeszkájával. Ha viszont fityeg, a le-vegőben röpköd egy színes rongy-darab, messziről látszik és figyel-meztet, hogy jó lesz vigyázni és nö-velni a követési távolságot. Ezért

írja elő a szabály, hogy szekerekenmindig a leghátrább kinyúló rúdvégén kell lógnia a lámpának, kü-lönben belerohannak az autósokvagy motorosok. A vendégoldaltéppolyan nehéz meglátni, mint ateherautón szállított hosszú tárgya-kat.

MIÉRT NŐ A NAGYFIÚKSZAKÁLLA?

A férfiak és nők nemcsak abban kü-lönböznek egymástól, hogy nemazonosak a nemi szerveik, hanemsok minden másban is. A férfiakizmosabbak, a nők kerekdedebbek,

1

formáik puhábbak. A nők csípő-csontja szélesebb, mint a férfiaké.A nőnek két kifejlett emlője van, aférfinak nincs. A nők arca csupasz,a férfiakét benövi a szőrzet. Amikora csecsemő megszületik, azonnal le-het látni, hogy fiú-e vagy lány, erreaz úgynevezett elsődleges nemi jel-leg rögtön félreérthetetlen választad; évekig úgyszólván semmi másnem különbözteti meg egymástól akét nemet. Csak amikor a gyereképpen abba a korba lép, amikor márnem gyerek és még nem felnőtt,egyre inkább kifejlődnek rajta ne-mének úgynevezett másodlagos jel-legzetességei, s az egyik ilyen jel-legzetesség a fiúk szakálla.

MIÉRT ÁSÍTUNK,HA ÁLMOSAK VAGYUNK?

Az ember többek között azért ál-mos, mert az agya nem kap elégoxigénben dús vért. Az ásítás tulaj-donképpen görcsös, mély beléleg-zés. Az ásítás tehát oxigént pumpála szervezetbe.

Lehet, hogy azért ásítunk és va-

gyunk álmosak, mert szervezetünkmár fáradt. De az is lehet, hogy azásítást, az oxigénhiányt, tehát azátmeneti álmosságot az okozza,hogy az ember csak felületesen veszlélegzetet. Görcsösen megfeszül agyomra, ha izgul, hogy ő fog felelni,ha dolgozatot, leckét ír, ha izgalma-sat olvas. Az álmosság és így az ásí-tás ellen is legjobb orvosság néhánymély, lassú lélegzés. Általában ér-demes a szervezet figyelmeztetéseitmegszívlelni: jó tanácsokat szokottadni.

MIÉRT FÁZIK AZ,AKI KIJÖN A VÍZBŐL?

Mert vizes. Mártsd az egyik keze-det a vízbe, emeld ki! Érezni fogod,hogy nemsokára az lesz hidegebb,akkor is, ha meleg vízbe mártottad.Ha bevizezed a hőmérőt, annak issüllyedni fog a higanyszála. Amitehát nedves, az mindig lehűl.

Azért hűl le a vizes felület, mertpárolog róla a víz. A párolgáshozpedig hő kell. A víz a levegőn ispárolog, de testünk melegebb a le-

47

vegőnél, felületén a párolgás erőtel-jesebb, ezért onnan több hőt von el.Ez az oka annak, hogy fürdés utándidergünk, fázunk.

MIÉRT ÉLÜNK?

Mert megszülettünk. Mert a szülé-ink megismerkedtek, megszerettékegymást, és világra hoztak bennün-ket. Az ember mindennel kapcso-latban megkérdezi a miértet, és ad-dig nem nyugszik, amíg választnem kap rá. Ha megmaradunkegyetlen emberélet keretében, mitlátunk? Életünk folyamán dolgo-zunk, hogy megéljünk, illetve mertörömünk telik benne, hogy valamitjól, jobban vagy legjobban el tu-dunk végezni; mert másoknak, né-pünknek, az emberiségnek adni tu-dunk valamit. Az ember szeret ésgyűlöl, örül és szenved, boldog ésboldogtalan, szórakozik és unatko-zik, sikereket ér el és kudarcot vall,bűnt követ el és megbűnhődik, be-

teg és egészséges, otthon tartózko-dik és utazik, békében él és háború-zik. Gyerek és felnőtt, meglett korúés öreg él és megkérdezi, hogy mi-ért. Mert minden egyes embernekés az emberek különböző közössé-geinek is megvannak a céljai, ame-lyek elérése után újabb és újabbcélok elérését tűzi maga elé. Az em-ber élete olyan sokrétű, olyan szí-

nes, olyan érdekes a születéstől ahalálig, hogy érdemes megszületniés végigcsinálni. Aki jó körülmé-nyek között sem érzi az élet értel-mét, az többnyire beteg. Az életértelme maga az élet, amelynél iz-galmasabb kalandot elképzelni semlehet.

MIÉRT HALUNK MEG? .

Azért halunk meg, mert ez a termé-szet rendje. Mindenki megöregszikegyszer, szervezete elhasználódik,elgyengül, és végül meghal. Még azis meghal, aki életében soha semmi-féle betegségben nem szenvedett.Az orvosok, biológusok és mind-azok, akik az élet jelenségeit kutat-ják, lépésről lépésre derítik fel azt anagyon bonyolult vegykonyhát,amit szervezetnek nevezünk. Mársok mindent tudunk, amit elődeinknem tudtak életről, öregedésről,halálról; de még sok mindent nemtudunk, amit csak utódaink tudnakmajd. Azoknak utódai pedig márbiztosan ismerni fogják az orvossá-got az öregség betegségei és a koraihalál ellen is. A mai emberek hosz-szabb életűek, mint a régiek, s ezaz egészségesebb életmódnak, azorvostudomány fejlettségének kö-szönhető. Új tudomány is van ki-alakulóban, az úgynevezett geron-tológia, mely azt kutatja, hogyankell a hosszú, egészséges öregkortbiztosítani és mindjobban megkö-zelíteni a biológiailag elérhető leg-magasabb emberi életkort.

MI A KÖRNYEZETVÉDELEM?

Az az erőfeszítés, hogy ne tegyüktönkre a növényzetet, ne pusztít-sunk ki állatfajokat, hogy maradja-nak tiszták a vizeink, és ne legyentele ártalmas gázokkal a levegő, nelegyen zajos környezetünk.

A modern technikának sokat kö-szönhetünk. Az életet megkönnyíti,lehetővé teszi, hogy az embereksokkal többet megismerjenek a kör-nyező világból, mint amennyit elő-deink. Hacsak a tévét nézi valaki,olyan távoli vidékeket járhat be,ahova egyébként sohase juthatna el.De a közlekedés fejlődése meg-könnyíti a világjárást is. Hosszanlehetne sorolni, hogy a mezőgazda-sági technika, az élelmiszeripar, avegyipar jóvoltából mennyi mindenszépben és jóban van része a maiembernek. Miközben azonban aföldi javakat előállítják az üzemek,rengeteg hulladék keletkezik, ame-lyek között mérgező anyagok isvannak. A gyárak füstje pedig sava-nyú esőket okbz, azoktól az erdőkhalnak meg. A közlekedési eszkö-zök kipufogó gázokkal fertőzik a le-vegőt, az utak menti réteket, végsősoron magát az embert. Amikor aztmondjuk, hogy meg kell védenünka környezetünket, akkor voltakép-pen azt mondjuk, hogy a természettönkremenetelét kell meggátolni.Világszerte egyre inkább felismerika veszélyt, ami az emberiséget fe-nyegeti, és egyre többet tesznek isazért, hogy csökkentsék vagy meg-

50

szüntessék a modern élet okozta ár-talmakat. A környezetvédelem vol-taképpen embervédelem.

A VIRÁGOKBAN NINCS MÉZ,HONNAN GYŰJTI MÉGIS A MÉH?

Nem is mézet gyűjt, ami nincs avirágokban, hanem virágport, nek-tárt és a növények virágainak más,édeskés nedveit. Mégpedig bekebe-lezi, beszívja a mézgyomrába, aholaz vegyi átalakuláson megy keresz-tül, keveredik ennek a tartálynak aváladékával. Amit a méh a hatszög-letű viaszsejtekbe ürít, az már méz.

MIÉRT SZERETIK A MACKÓKÉS A GYEREKEK A MÉZET?

Nemcsak azért, mert édes és illatos,hanem azért is, mert ösztönösen ér-zik, hogy tápláló is. A méznek

72-80 százaléka víz, ebben vannakoldva a méz alkotórészei: a szőlő- ésgyümölcscukor, a fehérjék, amiketnem alaptalanul neveznek a szerve-zet építőköveinek. E fehérjék kö-zött olyan különlegesek is vannak(úgynevezett enzimek), amelyeknélkül sok minden egyáltalán nemvagy sokkal lassabban épülne fel aszervezetben. Ebből is látszik, hogya méz nem egyszerűen csemege, azédességek egyike, hanem nagyontápláló eledel. Nemhiába etetik ez-zel a lárvákat, a leendő méneketodabenn a kaptárban a méhek.Négyféle méz van, attól függően,hogy a nyersanyagot honnan gyűj-tötték a méhek: virágméz, akácméz,hársméz és vegyes virágméz. A mézkülönleges zamatát éppen azok azillatanyagok biztosítják, amelyeketa méhek a virágok illóolajaiból ke-vernek a mézbe. (Mellesleg: leg-alább akkora, ha nem nagyobb az ahaszon, amit a méhek a virágok be-porzásával, „mesterséges megter-mékenyítésével" hajtanak, mint az,hogy ellátják az embereket mézzel.)Ha a mézet alacsony hőmérsékletűhelyiségben tartják, a benne levőszőlőcukor kikristályosodik. „Meg-ikrásodik a méz" - mondják. Azilyen méz íze kifejezetten kellemet-len, ezért sokan azt gondolják, hogya méz megromlott. Eredeti halmaz-állapotának helyreállításához né-hány perc szükséges. Állítsd az ik-rás mézet tartalmazó üveget meleg,de nem túl forró vízzel telt edény-be. Rövid időn belül a méz ismét

aranysárga lesz, és ha kihűl, éppenolyan illatos, finom, mint „új korá-ban

MITŐL SZÁLLA VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉP,HA NINCSEN MOTORJA?

A vitorlázórepülő olyasféle nagy-ban, mint a papírrepülő kicsiben.A jó formájú, ügyesen hajtogatottpapírrepülő messze száll a szabad-ban, sokkal messzebb, mint ameny-nyire az indítódobás erejéből futja.Siklása a kiterjesztett szárnyú ma-darakéhoz hasonlít. Azokat is, a pa-pírrepülőt is hátára veszi a szél, azröpíti tovább.

A vitorlázórepülés lesiklássalkezdődik. A gépet gumikötéllel,mint valami nagy csúzlival, kilövikegy domb tetejéről, vagy csörlővelmeghúzatva lendítik a levegőbe.Nagyobb lendületet kap az a gép,amelyet repülőgép vontat a maga-sabb légrétegekbe, és ott hagyjamagára. A legmagasabb pontrólkezdi meg a repülő a lesiklást, és hanem elég ügyes, bizony nem is rö-pül sokáig. Hacsak nem ismeri jóla különféle légmozgásokat. Tegyükfel, hogy nyugodt, szélcsendes nyá-ri nap van. Repülőnk vizsgálja azeget. Meglát egy lapos gomolyfel-hőt. „Aha - mondja a repülő -, ottegy termik!" És arrafelé siklik, decsak addig, ameddig a kis felhő alánem ér, ott hirtelen emelkednikezd. Nem is siklik tovább, hanem

51

szépen ott köröz, és csigavonalbanhalad fölfelé. Ilyenkor megtörté-nik, hogy a talaj egyes részeiről me-legebb, tehát könnyebbé vált leve-gő úgy áramlik fölfelé folyamato-san, mint valami kéményben, kür-tőben. Ennek a kürtőszélnek - másnéven termiknek - a felső vége tájánrendszerint kis gomolyfelhő képző-dik. Ha nem szélcsöndes a nap, ak-kor könnyebb dolga van pilótánk-nak. Tudja a szélirányt, mutatja ne-ki a légzsák, meghallgatja az időjá-rás-jelentést is. Olyan lejtőt kerestehát, amely éppen szemben van aszéllel. Ott ugyanis fölfelé fúj a szél,vagyis fölfelé áramlik a levegő. Eztis ki lehet használni a nagy szárny-felületű, könnyű vitorlázógéppel.Ha pedig tudja, hogy viharfront kö-zeledik, és azt is, hogy merről, meg-keresi az erősen fölfelé áramló leve-gőt (oda tart a hűvösebb front), ésannak a hátára ül, és siklik rajtatovább. A magassági szél lökéseiszintén jól hátukra veszik. A vitor-lázásnak éppen ez a nagy élmény-

forrása: kifogni a természeten, illet-ve befogni a „vitorlába" a természeterőit.

Voltaképpen a sárkányrepülő isvitorlázik. Míg azonban a vitorlázórepülőgéphez sok minden kell, amipénzbe kerül, addig a szétszedettsárkány elfér egy hátizsákban.A repülőnek csak az a dolga, hogyfelkutyagoljon valamilyen magas-latra, összerakja az alumíniumcsö-vekből álló vázat és ráfeszítse a mű-anyag szövetből készült repülőfelü-letet. Ezután már csak meg kell ra-gadnia a sárkányt, a feje fölé emel-nie és belevetnie magát az alattaelterülő levegőtengerbe, olyasféle-képpen, ahogy a medence széléről,a startkőről az úszó veti bele magáta vízbe, vagy inkább úgy, mint atoronyugró a trambulinról. A többimár a légáramlatokon és a „pilóta'ügyességén múlik. Vannak már ap-ró, könnyű motorral ellátott sárká-nyok is. Az ilyen motor helyettesítia lejtőt, a hegyfokot. A sárkány amotor, és persze a légcsavar segít-

ségével éppen úgy száll föl, mintbármilyen repülőgép, de a „pilóta"aztán leállítja a motort, amint meg-felelő magasságba ért, és a további-akban a szelek szárnyán folytatjaútját. Nincs is több üzemanyaga,csak amennyi a föl- meg a leszállás-hoz szükséges.

MIÉRT LÁT A MACSKASÖTÉTBEN?

A macska ragadozó állat. Nemcsakazokra az apró, túlnyomórészt kár-tékony állatokra vadászik, amelyeknappal járnak élelem után. Igengyakori, hogy egész nap heverészik,szunyókál, és csak napnyugta utánindul vadászatra. Teheti, mert aszeme alkalmas az igen gyenge fényérzékelésére is.

A kérdés azonban így lenne pon-tosabb: miért lát a macska sötétbensokkal jobban, mint az ember? Azigazság ugyanis az, hogy ha nem isnagyon jól, de az ember is lát sötét-ben. A sötétség valójában nem je-lent vaksötétet. Még ha nincs isholdvilág, akkor is van a csillagok-nak némi fénye, és abból, hogy bi-zonyos tárgyak sötétebbek, mástárgyak világosabbak, tájékozódnilehet. Persze ehhez az is kell, hogyaz ember szeme megszokja a sötét-séget, azaz a nagyon gyenge világí-tást. Ekkor a pupilla - az a nyílás,«jol a fényt a szem bebocsátja - a[ehető legnagyobbra nyílik ki.Olyan gyorsan és olyan nagyra

azonban, amilyen gyorsan és ami-lyen nagyra a macska pupillája kitá-gul, nem nyílik az emberé. Ezértnem tudunk versenyezni a macská-val. Ha azonban a macskát olyanterembe viszik, amelyet mestersé-gesen lesötétítettek, tehát ahova va-lóban semmi fény sem szivároghat,a macska is botorkálni fog, és min-dennek nekimegy. Az igazság ked-véért azonban meg kell azt is mon-dani, hogy nemcsak ilyen egyszerűkülönbség van az ember szeme és amacska szeme között. A macskaszemében több tükröző réteg isvan, s ezek a gyenge fényeket aszem belseje felé verik vissza, mint-egy összegyűjtik. A macska érhár-tyájában, illetve ideghártyájábanélénken tükröző réteg van. Ideg-hártyája egy részéből is hiányzik apigment, a festékanyag, vagyisgyenge a fény elnyelése, s ez is erő-síti a visszaverődést. A visszaverőrétegben mészkristályok is vannak,ezek még fokozzák a visszaverő-dést. Így a macska olyan gyengefényeket is észrevesz, amilyeneket

53

az emberi szem nem tud észlelni.E tükröző rétegek okozzák, hogy haa macska szemére az éjszaka sötét-jében erős fény hull, már messzirőllátni, amint az állat szeme fénylik.

MIÉRT KÍSÉRIK A SIRÁLYOKA BALATONI HAJÓKAT?

A sirály kis igényű, könnyen barát-kozó madár, szívesen elfogadja ahulladékot, amit az ember dob ne-ki. A Duna északról jövő téli sirály-lakói röptükben kiszedik a híd kor-látjánál álló madárkedvelők két ujjaközül a kiflivéget, kenyérdarabot,akármit. Részben tehát adománytvárnak a balatoniak is. Másrésztazonban halat. A hajó csavarja fel-kavarja a vizet, és ott, ahol a hajóelhalad, sok friss levegő, tehát oxi-gén kerül a vízbe. A halak össze-gyűlnek, és jó nagyokat szippanta-nak kopoltyúikkal ebből a fel-frissült vízből. Rájuk halásznak asirályok.

A halaknak ezt a levegőéhségétkihasználják a tengeri halászok is.Erős vízsugarat irányítanak a ten-ger felszínére. Először kisebb,, majdnagyobb halak gyűlnek közvetlenüla felszín alá. Aztán már nincs máshátra, mint az előkészített hálóvalkihúzni őket.

A sirály nem kártékony madár:ha a hajókat kísérve halászik is, csaksilány, apró halat eszik. Nyáron arovarokat pusztítja.

MIÉRT KELL VADGESZTENYÉTGYŰJTENI?

A városi kertek, utcák, parkok vad-gesztenyefáinak gyümölcse a sze-métbe kerülne, pedig fel tudja dol-gozni az ipar, azonkívül használjákvadgazdaságokban is. Az össze-gyűjtött vadgesztenyét szívesenmegveszik (de csak ha nagyobbmennyiség gyűlt már belőle össze),mert hasznosítható, értékes gyü-mölcs.

A vadgesztenye keményítőt ésa vízben szappanszerű habot kép-ző anyagot (szaponint) tartalmaz;ezért ha megszárítják, lisztté törik,majd kezet mosnak vele, szappan-ként habzik. A keményítőjéből vi-szont vegyi úton dextrint állítanakelő, ami igen jó ragasztóanyag (pél-dául'a gyufagyártásnál használják),de a textilfonalakat is kezelik vele,hogy jobban csússzanak, egyenlete-sebb legyen az anyag, amit szőnekbelőle. Ami a vadgazdaságokat ille-ti, ismeretes, hogy télen etetni kella vadakat, mert nem jutnak eleség-hez. Ilyenkor az etetőkhöz szállítjákaz elfogadható tápértékű vadgeszte-nyét. Ezért a gazdaságok is gyűjtik.

MIÉRT HULLANAK LE ŐSSZELA FALEVELEK?

A növények őszi lombhullása alkal-mazkodás a hideghez. Télen a fákélettevékenysége szünetel. A fák-nak e „téli álma" tulajdonképpenönvédelem. A kemény fagyban jég-gé dermedne a fa nedvkészlete, és

valósággal forgáccsá feszítené szét afát. A Föld néhány pontján, ahol akülönleges földrajzi adottságok kö-vetkeztében nincs tél (például azegyesült államokbeli Floridában ésa kivételesen enyhe éghajlatú csen-des-óceáni Vancouver-szigeten),nem alusznak téli álmot a fák. Meg-sárgulnak és lehullanak a levelek,de már ott vannak az új rügyek, éshamarosan ki is bomlanak. És vajonmiért nem csupaszok soha az örök-zöldek? Aki már járt fenyőerdőben,tudja, hogy milyen vastag szárazfenyőtű szőnyeg fekszik a fák alatt.A fenyők, általában az örökzöldekfolyamatosan cserélik a leveleiket.A szétfagyástól megvédi a fenyőfá-kat gyantás, terpentines nedvük.A szibériai tajgában mégis előfor-dul, hogy a 40-50 C-fokos hidegek-ben ágyúlövésszerű durranással ha-sad meg egy-egy megfagyott óriás-fenyő.

úgy megszikkad, mint a föld. Haviszont vízbe áztatjuk (a háziasz-szony szokta, amikor vagdalt húst,fasírozottat csinál, vagy spenótbaakarja keverni), éppoly puha lesz,mint a sár.

MIÉRT SZÍNES A GYÜMÖLCS?

Csak azok a növények maradtakfenn az évmilliók folyamán, ame-lyek magvaikat el tudták juttatnimind messzebbre és messzebbre.Van, amelyiknek a magját a szélviszi, mint például a gyermeklánc-fűét, van, amelyikét a többi élőlény.Ilyenek a gyümölcsfák is. Az élőlé-nyeket messziről odacsalogatja asokat ígérő szín, és mivel a gyü-mölcs íze is jó, elviszik, magjait pe-

MIÉRT KEMÉNYA SZÁRAZ KENYÉR?

A föld is kemény, ha száraz! Táplá-lékainkban sok a víz, a kenyérbenis. Ha túl sok elpárolog belőle, épp-

56

dig elhullatják. A napfény érleliazokat a vegyi folyamatokat a gyü-mölcs héjában, amelyek színeit ad-ják. Ma már az ember persze terv-szerűen szaporítja a szép és jó gyü-mölcsöket.

MIÉRT PISLOGUNK?

Amiért az autó szélvédő törlője jár:hogy jobban lássunk. A szemhéj, azautó szélvédő törlőjéhez hasonlóan,tisztítja a szemgolyó külső felületét.Ahogyan a szélvédőre egy fröcskölő- amit az autósok általában „spricc-ni" néven emlegetnek -, a szemgo-lyóra a könnymirigyek juttatnaknedvességet.

Szemünk olyan, mint egy átlát-szó hártyákkal borított, átlátszónedvekkel telt tartály. Mivel na-gyon kényes, óvni kell a kiszáradás-

tól és attól, hogy por menjen belé.A könnymirigyek állandó nedves-ségréteggel vonják be, s ezt a ned-vességet törli le a szemhéj a levegő-ből belekerült szennyeződésekkelegyütt. Hogy micsoda remek auto-mata a szemhéj, nem is kell magya-rázni. Mindenki gyakorlatból tud-ja, hogy ha valami közeledik a sze-münkhöz, azonnal, gondolkodásnélkül pislogunk. A túl erős fénytőlis jobban megvéd a szapora pislo-gás, mint a sötét szemüveg.

MIÉRT TÖBB A LÉGY ŐSSZEL,MINT NYÁRON?

Tulajdonképpen nem több, hanemkevesebb, hiszen egy részük az elsőhidegek következtében elpusztul,csak nyáron kevesebbet látunk be-lőlük. Amikor a nappalok rövidül-nek, az éjszakák hosszabbodnak, éslehűl a levegő, a legyek behúzódnak

a szélvédettebb, melegebb helyek-re, elsősorban, a konyhákba, mertott van a legmelegebb; ott akkor isfűt a háziasszony, ha egyébként fű-teni még esze ágában sincs. Az em-ber körül még akad a légy számáratáplálék is. Ősz táján már nehezeb-ben mozognak, emiatt is inkábbszem előtt vannak.

MIÉRT SZÍNES A VIRÁG?

A nap fénye festi színesre a virágo-kat. A fehér fényben keveredik aszivárvány minden színe. A fehérvirág teljes egészében visszaveri anapsugarakat, a piros azonban csaka piros színt veri vissza, a sárga asárga színt, a kék a kéket és ígytovább. A színes virágszirom és azédes nektár is a szaporodás céljátszolgálja. Az odarepülő rovar, ami-kor a virág legmélyére furakodik,hogy részesüljön a nektárból, óha-58

tatlanul hozzáér a ragadós bibéhez,és az előzőleg meglátogatott virágporával megtermékenyíti. De viszmagával virágport erről a virágrólis, és elszállítja a következőre. Ezzelvége is a szép virágnak, mert hama-rosan lehullanak a szirmai, kiszárada nektár, és megkezdődik az új ma-gok érlelése. De hát sok és sokfélea virág, bőven, nagy választékkalfelszerelt édességbolt az erdő, me-ző, rét és az ember által létesítettkert!

MIÉRT ÜL A DRÓTONA FECSKE?

A fecske a levegőben cikázva fog-dossa táplálékát; legyeket, szúnyo-gokat és más apró rovarokat. A föl-dön járkáló, bokorban fészkelő ri-góhoz képest a fecske valóságos su-gárhajtású vadászgép. Gyorsanszáll, nagy területeket röpül be,

mert nagyon sok táplálékra vanszüksége. Amikor elfárad, olyanhelyet keres magának, ahonnanleggyorsabban és legkönnyebbenvisszatérhet vadászterületére. Azoszlopok között kifeszített vezeté-kek a legalkalmasabbak erre.

MIÉRT ÉPPEN A GÓLYÁRAFOGTÁK RÁ,HOGY A GYEREKET HOZZA?

Azért, mert ez a legnagyobb, a falu-si házak táján gyakran látható ma-dár. A gólya többnyire a falusi há-zak kéményén fészkel, onnan a rét-re, tóra, mocsárra, folyóra jár, bé-kával a csőrében érkezik haza a kis-gólyákhoz. Egy nagyobb békamessziről és némi képzelőerővel ki-sebb újszülöttnek nézhető. Ez volta látható alapja annak a mesének,amit a felnőttek, helytelen álszemé-

remből, a gyerekek számára kitalál-tak arról, hogy a gólya a tóból vagymásvalamilyen vízből hozza a kis-testvért. Ma már minden gyerektudja, hogy a gyereket nem a gólyahozza, hanem az anya méhéből jöna világra. Más országokban másmesék vannak erről, például a né-metek a gyereket a káposztás kert-ben találják.

2. Drága kincsünk

EGÉSZSÉG, HIGIÉNIA

MIT JELENTA FOGSZABÁLYOZÁS?

A fogszabályozás nem egy-egy fogszabályozása, hanem a fogsoré, tu-lajdonképpen az állkapocs és a száj-padlás tágítása. Az a célja, hogy aszabálytalanul elhelyezkedő fogak ahelyükre kerüljenek, s ezáltal szépfogsorunk alakuljon ki. Ezt az orvosvagy kivehető, vagy a fogakra sze-relt fogszabályozó eszközökkel,„peckekkel" végzi el.

Sajnos egyre több az olyan gye-rek, akinek a fogazata nem egyenle-tesen nő, a fogak egymásra torlód-nak, kifelé fordulnak, vagy befelénőnek. Az ilyen fogazat csúnya, ha-mar romlik. Oka, hogy a gyerekekkiskorukban nem rágnak elég nyersgyümölcsöt, sárgarépát, még csakkenyérhéjat sem. Ennek az a követ-kezménye, hogy a fogakat, a fog-ágyat, a rágóizmokat nem dolgoz-

tatják eléggé. Amikor azután jön-nek a maradó, a végleges fogak,nem férnek el. Úgy csinálnak helyetmaguknak, ahogy tudnak. Szeren-csére szakértelemmel, türelemmel,szívóssággal lehet a dolgon segíteni.Elsősorban rágni kell! A fogak arravalók! Nem baj, ha háromnapos akenyér, tessék csak megbirkóznivele. És a fogszabályozó orvos uta-sításait követni, a szájpecket, amitelkészít, előírás szerint hordani!Megéri, mert egész életre szóló ha-tása lesz.

MIÉRT NEM ILLIK KÖRMÖTRÁGNI, ORROT PISZKÁLNI,FEJET VAKARNI?

Mert visszataszító és egészségtelen.Csak a frissen mosott, sőt kefélt kézkörme alatt nincs piszok. A gyere-kek körme gyakran szokott „gyá-szolni". Most aztán: be a szájba ezta mindenféle piszkot! Aki a körmealól kiszopogatja a szennyet, necsodálkozzék, ha időnként gennyes,fájdalmas foltok keletkeznek a fog-húsán, meg azon se, ha torok- ésmandulagyulladást szerez magá-nak. Könnyen lehet ily módon bél-huruthoz, sőt fertőző májgyulla-,dáshoz is jutni. Persze van, aki ide-gességből rágja a körmét, annakinkább rágógumit javaslok. Az orr-piszkálás szintén egészségtelen, hi-szen például az influenzavírus ter-jesztésének egyik legügyesebb mód-ja. És hallatlanul csúnya, ízléstelen

dolog is! A fejet pedig nem vakarnikell, hanem mosni! Aki a fejét va-karja, annak piszkos a haja is, a fej-bőre is.

MIÉRT KELL EGYENES HÁTTALÁLLNI ÉS ÜLNI?

Az ember egész szervezete az egye-nes testtartásnak megfelelően ala-kult ki. Csak úgy lehet emelt főveljárni, ha gerincoszlopunk, vagyis ahátunk egyenes. Amikor pedig ül azember, és munkája fölé hajol, meg-hajolhatunk derékban is, nem kellfeltétlenül a gerincet hétrét görbí-teni! Nem is ajánlatos, mert a tüdőcsak akkor kap elegendő levegőt,csak akkor tudja ellátni a vért frissoxigénnel, az meg csak akkor képesa szervezet minden zugába eljuttat-ni a tápanyagot, onnan meg elhor-dani a salakot, hogyha elég levegőtengedünk a tüdőbe nyomulni.A külső légnyomás segíti telíteni64

levegővel a tüdőt, de csak akkor, hafelemeljük, kidomborítjuk mellka-sunkat. Márpedig aki görbén hajolelőre, lógatja a fejét, annak épp csakhogy egy kicsit emelkedik a mellka-sa. A rossz, összeesett tartással méga szívet is megterheljük. A lelóga-tott mellkas meg az összepréselt re-keszizom „ollóba fogja" a szívet, ésnem hagyja megfelelően pumpálni.

Akkor aztán se tisztességes oxigén-ellátás, se tisztességes vérellátás, setisztességes szén-dioxid-kiürítés.Az ilyen gyerek állandóan beteges.

MIÉRT KELL A GYEREKEKNEKMÉG MINDIG AZ „ELAVULT"HÁTITÁSKÁT HORDANIUK?

A kézben cipelt aktatáska félrehúz-za a vállat, meggörbíti a gerincet.Sok későbbi csigolyabetegségnekitt a gyökere. A hátitáska kényel-mes, egészséges, tehát nem lehetelavult.

Nemhiába a gerinc a test fő tartó-oszlopa, fejlődése csak akkor feje-ződik be, amikor az egész emberkifejlődött. Ez abból áll, hogy min-denütt megcsontosodnak a csigo-lyák, tehát szilárddá válnak. Mind-addig a gerinc csigolyái rugalmas,még nem elég kemény anyagból ál-lanak, és csapocskák nyúlnak egymég kevés meszet tartalmazó rugal-mas csontállományba. A kamaszbármennyire megnő, izmosodik is,nem bír el olyan súlyt, mint a fel-nőtt. Nem is ajánlatos, hogy ilyentemelgessen, mert a gerince láthatjakárát. Kirándulásnál is a hátizsákotúgy kell megpakolni, hogy ne kell-jen előrehajolnia annak, aki viszi,hanem a súly a derekára támasz-kodjék. Az iskolakönyvekkel tö-mött nehéz aktatáska cipelése elfer-díti a gerincet, eltorzítja a csípőt!A hátitáska egyenletesen terheli atestet, ezért egészségesebb!

A fél kézben cipelt táskánál vala-mivel különb a válltáska. De az semaz igazi. Annak érdekében, hogy aszíj le ne csússzék a vállról, gazdájaállandóan felhúzott vállal jár, amifölöslegesen megterheli az izmokat,és eltorzítja a testtartást. Mivel ateher így is egyik oldalt terheli, azellenkező csípőt a gyerek önkénte-lenül kitolja egyensúlyozásképpen.Ettől megint a gerinc ferdül el.Nem annyira, mint a félkezes cipe-kedéstől, de mégis. Egyszóval:nincs párja a jó öreg hátitáskának,amely - nagyon helyesen - megintdivatba jött.

MIÉRT HÍVJÁKSZAMÁRKÖHÖGÉSNEKA SZAMÁRKÖHÖGÉST?

Ez a járványos betegség (amit ma-napság védőoltásokkal ha meg nemis szüntettek, de visszaszorítottak)

65

nagyon kínos, fulladásos köhögésirohamokkal jár. A köhögési rohamannyira kimeríti a köhögőt, hogycsak nehezen tud lélegzetet venni.A köhögési roham után hosszú le-vegőbeszívás következik, s ekkor abeteg hörgő, sípoló hangot ad. Ezemlékeztet a számár ordítására.

MI AZ AKUPUNKTÚRA?

Ősi, távol-keleti gyógyítási mód-szer. Azon alapul, hogy a kellőhelyre szúrt tűk csillapítják a fáj-dalmat, és bizonyos betegségeketmeg is gyógyítanak.

Évezredekkel ezelőtt „feltérké-pezték" már kínai orvosok az embe-ri testet. Megállapították, hogy haa test bizonyos pontján tűt szúrnaka bőr alá, akkor a test más részébenérzett fájdalom megszűnik. Későbbkitapasztalták azt is, hogy bizonyosbetegségek tűszúrással gyógyítha-tók. Ma is vannak ilyen betegségek:bizonyos allergiák (amikor valakivalamilyen ételre, illatra, gyógy-szerre érzékeny, azaz megbetegsziktőle), ízületi, reumás fájdalmak,asztma és más hasonlók. Szakem-berek olyan műszert szerkesztettek,amely megkeresi, hol vannak a be-teg testén az akupunktúrás pontok.Ez nagyon fontos, mert a tűketpontosan ezekbe kell szúrni, csakakkor van hatása, és akkor nem isfáj a szúrás. De voltaképpen mártűre sincs szükség. Helyette erre acélra készített lézert is használnak,amelynek fénysugara éppúgy „oda-szúr", ahova kell, de nincs az a tű,amely olyan vékony, olyan hegyesés sima lenne, mint a lézer általkibocsátott fénysugár.

HOGYAN LESZ A TEJBŐL TÚRÓ?

A tejből először aludttej lesz, úgy,hogy megsavanyodik, de nem ma-gától, hanem azoktól a baktériu-moktól, amelyek nagyon kedvelik atejet, táplálkoznak belőle, szapo-rodnak benne, és ezzel megsava-nyítják, egyben B-vitaminnal telí-tik. Jó az aludttej is, kellemes az íze,

különösen nyáron üdítő, de aki atúrót jobban szereti, annak a tejetújabb változásra kell serkenteni,méghozzá a meleg segítségével. Azaddig puha, kissé kocsonyás aludt-tej „összezsugorodik", és a savóbanapró, fehér csomók jelennek meg.Ezt az anyagot kell kiszűrni a savó-ból. Az egészet beleöntik egy vá-szonkendőbe, a savó nagy részeazonnal keresztülfolyik. Aztán ösz-szekötik a kendő négy sarkát, éshagyják kicsöpögni a lé nagy részét.Ha túlságosan sok kicsöpög, túlszáraz lesz a túró, szétesik; ha túlnedves, akkor meg szétmállik.A kettő között az az ideális, amikorszépen egy táblában marad, és kés-sel lehet vágni.

SZAMÁRHÚSBÓL CSINÁLJÁK-EA TÉLISZALÁMIT?

Ez minden alapot nélkülöző szóbe-széd. A téliszalámit a legkitűnőbbdisznóhúsból és szalonnából készí-tik, A húst aprítják, ládákban pi-hentetik és kicsöpögtetik, majd kü-lönféle fűszerekkel vegyítve bélbetöltik. Akkor nemesedik meg és vá-lik amolyan igazi magyar téliszalá-mivá, amikor megkapja nemespe-nész-bevonatát és ezzel páratlanízét.

MIÉRT NEM LEHETA NAPBA NÉZNI?

Amiért nem lehet a tűzben tartania kezünket és közvetlen közelbőlkitenni fülünket a robbanás hangjá-nak. A szem sok mindent kibír, demindent nem. A nap túl erős fényemegvakíthat bennünket.

Szemünk fényszabályozója a pu-pilla. Ha árnyékba lépünk, a pupillakitágul; ha kilépünk az árnyékból,a pupilla ponttá zsugorodik össze.Ezért helytelen, sőt ártalmas a sötétszemüveg ok nélküli használata. Azegészséges ember nem támaszkodikbotra, az egészséges szemű ember-nek nincs szüksége rá, hogy a pu-pilláját sötét szemüveg helyettesít-se. A parasztember tavasztól őszignapszemüveg nélkül dolgozik a sza-badban, és kutya baja sincs a sze-mének. A városi ember folytonosanvédi, és folyton fáj a feje, kötőhár-

67

tya-gyulladása van és mindenfélemás panasza! Éppen azért, mert féla fénytől. Pedig a fénytől nem kellfélni. A természet jóvoltából a szemmeg tudja védeni magát a túl sokfénytől. Éppen ezért hozzá kellszoktatni a fényhez. A pupillátmozgató izmok megerősödése,gyors váltásra való készsége megvé-di a szemet a fölös fénytől. Perszea napba nézni - őrültség, hiszenmegvakulhatunk tőle! A fénytőlnem félni, azzal jó barátságot kötni- a lehető legbölcsebb dolog.

MIÉRT NEM SZABAD KUTYÁTA PARKBA VINNI?

Mert megfertőzheti a kisgyereke-ket, akik a homokban játszanak.

A kutya nyála, ürüléke, vizeletemindenféle fertőző anyagot tartal-maz, s így - különösen a még gyen-ge ellenálló képességű kicsinyeknek- sokféle betegséget okozhat. Bizo-nyos betegségeket kifejezetten akutyák terjesztenek. Ezért vigyáznikell a kutyával! Nem szabad enged-nünk, hogy a kutya nyalogassa a

kezünket, még kevésbé az arcunkat.Csókolgatni a kutyát meg különö-sen nem ajánlatos, az egyszerűenveszélyes. És ízléstelen is. Ha a ku-tyával játszottunk, alaposan megkell mosni kezünket is, arcun-kat is!

A kertészek sem szeretik a kutyáta parkban. Azt mondják: vagy tartskutyát, vagy ültess díszcserjét.A kutya ugyanis az orra után megy,vagyis a szagok szerint tájékozódik,„megjelöli" az útjába került tárgya-kat. S a kutya vizelettel jelöl. Azerős, savas vegyi hatású folyadéklepörköli a leveleket, és ha eléggyakran történik az ilyen kéretlenöntözés, elpusztulhat az egész nö-vény is. A kutyatulajdonosok felhá-borodnak az ilyen feliratokon, hogy„Kutyákat a parkba hozni tilos!",de akik a gyerekek egészségére vi-gyáznak, és akik a növényeket ked-.vélik, igen helyesnek és természe-tesnek tartják.

HA EGYSZER JOBBRA HAJTS VAN,MIÉRT AZ ÚT BAL OLDALÁNKELL MENNIE A GYALOGOSNAK?

Ha a gyalogos a járművekkel azo-nos, vagyis jobb oldalon menne,legfeljebb a fülére hagyatkozhatna,mert hátrafelé nem lát, s a gyalo-gosra nem szerelnek visszapillantótükröt, mint a járművekre. A gya-korlott fül figyelmezteti gazdáját aháta mögött közeledő járműre, debe is csaphatja. Ha szembejön egytraktor, és irtózatos berregést, csö-römpölést művel, nem halljuk a há-tunk mögött suhanó személyautót,és az belénk rohanhat.

MIÉRT VISELNEK SISAKOTÉS SZEMÜVEGET A MOTOROSOK?

A motorkerékpár igen mozgékonyjármű, jóval kevesebbe kerül az au-tónál, kevesebb üzemanyagot is fo-

gyászt, könnyebb tisztán tartani, ésúgy megy, mint a villám. Mindemeelőnyökkel szemben azonban hatá-rozott hátrányai is vannak. Egyikilyen hátránya, hogy két kerékenjár, ennélfogva könnyebben felbo-rul, mint a kocsi. Elcsúszhat egyolajfolton, a vizes, sáros úttesten.A nyeregből kiröpülő motorosrendszerint alaposan beüti a fejét,márpedig az könnyen halálos lehet.Éppen ezért kell védeni a kényel-mesnek és kellemesnek nem mond-ható, de rugalmas és ütésálló mű-anyag sisakkal. Sisakkal esni se kel-lemes, de ritkán életveszélyes.A szemüveg pedig az autó szélvé-dőjét pótolja. Mi minden csapódikarra a szélvédő üvegre! Időről időrele kell mosni, le kell tisztogatni. Ha

a motoros ugyanezt a szemébe kap-ja, ösztönösen lecsukja a szemét, ésmire kinyitja, esetleg már az árokfelé repül. Még a vezető mögött ülőés ezért védettnek látszó utas sincsbiztonságban, legjobb, ha ő is mo-toros szemüveget vesz fel. Akiszemüveget hord, a szemüvegérevegyen fel motoros szemüveget,részben mert a közönséges szem-üveg nem teljesen zárt, részbenmert nem áll elég szilárdan a fején;a nagy szél leviheti.

MIÉRT KELL ESŐ UTÁN ISMEGMOSNI A GYÜMÖLCSÖT?

Sokan azt tartják, hogy ha a fárólszakítjuk le a gyümölcsöt, azt nyu-godtan megehetjük, az mindig tisz-ta. Pedig a gyümölcs héján láthatat-lan fertőző parányok telepedhetnekmeg, a poron és egyéb szennyezőanyagokon kívül.

A gyümölcsfákat többször is per-metezik, nehogy férges legyen atermés. A szőlőt is permetezzük,hogy a növényi kártevőktől meg-védjük. És a növényvédő szerekmaradványai is megtapadhatnak agyümölcsön. A permetlé és min-denféle növényvédő szer pedig ve-szedelmes mérgező anyag! Az esőmindezt nem mossa le a gyümölcs-ről. Ezért kell fogyasztás előtt ala-posan megmosni.

De nincs mindig módunk rá,hogy megmossuk a gyümölcsöt. Haaz nem apró szemű, egyszerűen se-gíthetünk a dolgon. Mivel mindengyümölcsöt viaszréteg borít (egyi-ket vékonyabb, másikat vastagabb),alapos dörgöléssel szép fényessé le-het tenni. A ruhán nemcsak a viasz,hanem a viaszrétegre tapadt piszokis ott marad. Ilyenkor azonban na-gyon gondosnak kell lenni, és a haj-latokat is alaposan ki kell törölni.

Még valamit: ha valaki beteg,

például reszelt almára van szüksé-ge, mielőtt az almát meghámoznád,mosd meg, mert az alma héjárólfertőző parányok kerülnek az almanedves húsára. Ugyanígy áll a hely-zet a citrommal, amely ráadásuligen hosszú utazás után Közel-Keletről érkezik (ahova csak többvédőoltással utazhatnak az embe-rek). A citromot se vágd fel mosásnélkül! Különben beteg lehetszmég a limonádétól is.

MIÉRT NEM EGÉSZSÉGESA TÚLFŰTÖTT SZOBA?

Mert természetellenes. Igaz ugyan,hogy nyáron is gyakran tartózko-dunk 24-26 C-fokos melegben,csakhogy akkor még, ha lemegyünka pincébe, akkor sincs 30-40 C-fokos, esetleg még nagyobb hőmér-séklet-különbség. Pedig mennyivelkisebb különbség ez, mint télen,

amikor mellre szívja valaki a fagyoslevegőt a trópusi hőségű szobaután. Akkor aztán nem csoda, hameghűl.

A meghűlés civilizációs betegség.Az elpuhult, természetellenesen élőember betegsége. Itt születtünk amérsékelt égövben, amely nemcsakmérsékeltségéről, hanem szélsősé-geiről is híres. Nem kell tehát félnia hidegtől, és nem kell „elpusztul-ni" a melegtől. Az az egészséges, haa lakásban kellemes tavaszi hőmér-séklet van télen is, tehát úgy 20-21C-fok. Nem több és nem kevesebb.Az ilyen hőmérsékleten nem„pusztulunk el", de nem is érezzükkellemetlenül magunkat. Nyáronpótoljuk a vízveszteségünket sza-pora ivással, lehetőleg tiszta vizetvagy világos, nem túl erős, cukornélküli teát igyunk. Ez eleinte fur-csa, de hamar megszokja az ember.A túlfűtött szobától elpuhulunk, skönnyen megbetegszünk.

72

A fölösleges nagy meleg ráadásulsokba is kerül, mert a fűtőanyagdrága, meg aztán sem a földgáz,sem a PB-gáz, sem a szén nem ki-fogyhatatlan, nem is szólva a leg-drágábbról és legbecsesebbről, azolajról. Utódainknak is hagynunkkell valamit belőlük. A fa ugyanújra nő a kivágott, eltüzelt helyett,de sajnos az se nő olyan gyorsan,mint a gomba eső után. Más szóval:a fűtőanyag érték, takarékoskodnikell vele, ami annyit jelent, hogyokosan gazdálkodjunk akkor is,amikor tüzet gyújtunk.

MIÉRT KELL FOGAT MOSNI?

A kérdés jogos, hiszen foguk az ál-latoknak is van, mégis csak az em-ber mos fogat, az se mind. De nemaz elmaradott körülmények közöttélő emberek foga romlik, hanem acivilizált emberé. Persze nem a fog-

mosástól. Inkább attól, hogy hamossa is a fogát, nem elégszer ésnem megfelelően. A városi emberéletmódja, étrendje - most máregyre inkább a falusié is - nagyonkülönbözik a természeti népekétől.Nagyon sok olyan ételt eszünk, amiédes vagy cukor alapanyagú. Ezekmaradékai megtapadnak a fogakközött, megerjednek, és a keletke-zett savak feloldják a fogzománcot.A fog kilyukad. Azért kell sokszorés alaposan fogat mosni, hogy azilyesfajta ételek (főleg a cukor!) ír-magja is kikerüljön a szájból.

A szervezet nagyon „okos", csakmi nem vagyunk elég okosak. Arrólis gondoskodna, hogy megtisztul-jon a száj és a fogazat. A fog arravaló, hogy rágjunk vele. De elegetrág-e az emberek jó része? Ahelyetthogy rágna, majszol. Még gyerekekközött is akad olyan, aki nem eszimeg a kenyér héját, mert az ke-mény. Ha a hús kicsit rágósabb aszokottnál, vagyis ha nem omlikszét a szájban, a mai ember márotthagyja, nem tudván, hogy foga-zata ellen követ el gyilkos merény-letet. A fog ugyanis élő valami: agyökerét áthálózzák a vérerek, ésideg fut benne végig egészen a ko-ronáig. A vérerek csak akkor frissí-tik fel a fog állományát, ha a rágáskövetkeztében összenyomódnak éskitágulnak, ha masszírozzák őket!Nem is szólva a természetes fogke-fékről, amiket ritkán vagy sohasemhasználnak a lusta és elpuhult em-berek! Minden kemény és rostos

étel ilyen. A gyümölcs, a káposzta,a retek, a paprika fogat is mos! Hamár nem tud valaki lemondani acukorkáról, legalább egyék utánaalmát! Az erőteljes és alapos rágásnemcsak a foggyökereknek áldás,nemcsak a fog koronáját tisztítja,hanem a nyálmirigyeket is fokozottműködésre készteti. Ennek megintjó hatása van. Mert a nyál nem víz!Emésztoanyagok vannak benne! Hamármost valaki alaposan rág, min-

73

dent megrág, és jócskán eszik ros-tos ételeket, elég, ha kétszer mosfogat naponta: reggel felkeléskor,de még jobb reggeli után, este pe-dig vacsora után, lefekvés előtt.

MIÉRT NEM ÁLMOSAKA GYEREKEK ESTE,ÉS MIÉRT ÁLMOSAK REGGEL?

Azért álmosak reggel, mert nem ál-mosak este. Azaz dehogyisnem ál-mosak, csak nem akarnak lefeküd-ni, és minden módot, minden lehe-tőséget kihasználnak, csak hogy nekelljen lefeküdniük. Egyszerűenazért, mert nehéz abbahagyni a já-tékot, vagy mert úgy érzik, kima-radnak valami szórakoztató dolog-ból, amiben a néhány óra hosszatmég fennmaradó felnőtteknek ré-szük van.

Pedig az alvás éppolyan fontos azemberi szervezetnek, mint az evés.Csak alvás közben pihen igazán azember: lassabban jár a szíve, ella-zulnak az izmai, még az agy is aligdolgozik, csak a „csökkent üzemet"

diktálja. Az alvásnak csupán azok-ban a szakaszaiban kapcsol rá egykicsit, amit álmodó alvásnak neve-zünk. Az ébrenléthez több energiakell, mint az alváshoz. Ezért vanszükségük a gyerekeknek több al-vásra, hiszen nemcsak működtetni,hanem növelni is kell a szervezetet,az pedig tömérdek energiát igényel.

Letagadhatatlan persze, hogy va-lóban nincs részük például a tévéesti műsoraiban, hogy nem mehet-nek moziba megnézni az éjszakaifilmet; a színházi előadás és a hang-verseny is nélkülük zajlik le. Csak-hogy ezeknek túlnyomó részét megsem értenék, mert nem tanultakmég eleget, másrészt nem marad-nak le semmiről, hiszen előttükmég az egész élet. Néhány év, ésmár ők is felnőttek lesznek; attólkezdve úgy élnek, ahogy nekik tet-szik. Ezt azonban jól meg kell ala-pozni gyermekkorban: egészséges,okos életmóddal, ami különben fel-nőtt korban is ajánlatos.

MIÉRT KELL MOSAKODNI?

A bőrünkre tapadt por, piszok televan baktériumokkal, s ezek már ottszaporodni kezdenek. Könnyen be-kerülnek testünkbe, és betegségetokozhatnak. Ezért a gondos tisztál-kodással, mosakodással, fürdésselel kell őket testünkről távolítani.A dolog mégsem teljesen magátólértetődő. Az élőlények között azember az egyedüli, aki rendszere-sen tisztálkodik. És nem is olyanrégóta! Az biztos, hogy az ősidők-ben, amikor majdnem csupaszonmászkált az ember, bizonyos ön-tisztulási folyamat révén szabadultmeg a rátapadt szennytől. Lehám-lott a bőr felső, elszarusodott réte-gével együtt. Mármint a maka-csabb, tapadósabb réteg. A nagyjaa sár megszáradásakor pergett le.Igen ám, de jött a ruha, a cipő, ez„megvédte" a piszkot a lekopástól(bár egy része kétségkívül rákenő-

dik). Nem utolsósorban pedig azember mind nagyobb és nagyobbpiszkot csinál a Földön, sőt a leve-gőben is. Hála a városi kényelmeséletnek, nem is olyan ellenálló aszervezete a kórokozókkal szem-ben, mint őseié. Így aztán nem ma-rad más hátra: mosakodni kell, für-deni kell! A rendszeres tisztálkodásnem valami régi. Még kétszáz évvelezelőtt is alig-alig mosakodtak. Detöbb is volt ám a betegség, előbbhaltak meg az emberek, rövidebbvolt az élet. Egészségünk megóvá-sának egyik módja testünk tisztán-tartása: a mosakodás.

MIÉRT CSÍP A SZÓDAVÍZ?

Mert tulajdonképpen nem egyébgyenge szénsavnál. Az erős savmar, a gyenge sav kellemesen csíp.Az erősen pezsgő szódavíz üdítőhatású. A felnőttek, akik nem alko-

75

holtartalma, hanem emésztést elő-segítő hatása miatt isznak bort étke-zés után, nem vízzel, hanem szódá-val hígítják; a szódás bornak jobbíze van.

A szódavíz úgy készül, hogyszén-dioxidot nyomnak a vízbe; samikor a vizespohárba engedjük, ezapró buborékok alakjában helyez-kedik el. Amikor a szódavizet isz-szuk, ezek a buborékok sorban el-pattannak a nyelvünkön. Mivelnyelvünk telis-tele van idegvégző-désekkel, ezek a „mini-robbaná-sok" erősen csiklandozzák, és aprótűszúrásokat érzünk. Ez és a szén-

sav gyenge maró hatása együttesenkelt kellemes hatást. Mellesleg nemez az egyetlen savas hatású anyag,amit magunkhoz veszünk, példáula citromban citromsav, az almábanalmasav, a tejben tejsav van. Ezekmár csak azért is hasznosak, mert agyomor is savat termel; ennek se-gítségével emészt.

MIÉRT SZOMJAS, AKI LÁZAS?

Mert forró a teste. Nyáron, ha na-gyon átmelegszel a napon, akkor ismegszomjazol.

Az emberi szervezet - ha nagyonleegyszerűsítjük az igen bonyolultvalóságot - vegyi gyárhoz hasonlít,amelyben a különféle élelmiszerek-ből emberi sejteket állítanak elő.Mint minden kémiai folyamat, ez isfeltételez, illetve eredményez bizo-nyos hőmérsékletet. Az ember nor-mális hőmérséklete 36 és 37 C-fokközött van. Ha alacsonyabb, ha ma-gasabb, ez megzavarja a szervezet

működését. Ha lázasak vagyunk,több víz párolog, mint egyébként,a szervezet egész vízháztartásamegbillen. Ez egyik oka a lázas em-ber étvágytalanságának is. És ezértgyötri a lázas embert a szomjúság.

MIÉRT FŐZZÜK MEGAZ ÉTELEKET?

Hogy könnyebben megemészthes-sük. A főzött ételt jobb ízűnek istaláljuk.

A sütés-főzés az ember találmá-nya. És hogy feltalálta, azzal embe-ribbé vált. Az állatok egész napmást sem tesznek, mint élelmet ke-resnek és esznek. Különösen áll eza növényevő állatokra, ezekneknagy mennyiségű táplálékot kell el-fogyasztaniuk ahhoz, hogy felépít-sék, illetve fenntartsák sokszortöbbmázsás szervezetüket. A hús-evő, a ragadozó, igaz, kevesebb időttölt a zsákmány megszerzésével, deamikor jóllakott: lustálkodik. Hamozgatóizmai nem is működnek,emésztőszervei annál nagyobbmunkában vannak. Nyers húst dol-goznak fel. (Gondoljunk csak arra,hogy mennyi ideig kell főzni azöreg marhahúst, amíg megpuhul!Márpedig a ragadozónak nincskuktafazék a gyomra helyén!) Mégaz ember agya is eltompul evésután, hát még az „oktalan állaté".Az ember tehát szervezetéről nagyterhet vett le azzal, hogy süt és főz,vagyis „előemészti" az ételeket.

MIÉRT LYUKACSOSA JÓ KENYÉR?

A kenyér anyaga vízzel összegyúrtliszt, amibe élesztőt kevernek. Azélesztő gombatelep. Ha a benne le-vő millió és millió apró gomba kellő

nedvességhez, meleghez és táplá-lékhoz jut, villámgyorsan szapo-rodni kezd. Az emésztés és szapo-rodás közben fejlesztett gázok fúj-ják fel spongyaszerűen a kenyér-tésztát. A kemencében, a pokoli hő-ségben ezek a láthatatlan kicsinygombák elpusztulnak, és a tészta

nedvességének egy részével együttaz általuk fejlesztett gázok is elre-pülnek. A kenyér össze is esne,mint a kilyukadt léggömb, ha ala-posan meg nem dagasztották volna.A liszt tartalmaz azonban egy sikernevű anyagot, s ez, ha jó alaposanmegdögönyözik, gyúrják, dagaszt-ják a tésztát, rugalmas fonalakkáváltozik. Ezek a keresztül-kasul fu-tó fonalak mintegy a tartóvázát ké-pezik a kenyér anyagának. A jólisztből készült kenyér ezért nemlesz lapos, és likacsos lesz a belseje.

MIÉRT VAN RÁCSAZ ISKOLÁK KAPUI ELŐTT?

Mert a gyerekek a tanítás végezté-vel hanyatt-homlok rohannak kife-lé, nem törődve az utcai forgalom-mal. A rács megállítja őket, és meg-akadályozza a baleseteket.

A rács azt a szerepet játssza aziskolás gyerekek életében, mint afék az autóéban. A gyerekek köny-nyen belefeledkeznek a játékba,ilyenkor nem törődnek a testük ép-ségét és az életüket fenyegető ve-széllyel. A kisbabát még odaszíjaz-zák a kocsijához, a nagyobbacskátrácsos ágyba és járókába teszik, saki már megy, a bútorokra felmá-szik, azt ráccsal védik, nehogy kies-sék az ablakon. Az iskolás gyerekokosabb, de ha belevadul a roha-násba, gátat kell állítani eléje. Ezértveszik körül kerítéssel a korszerűjátszótereket is. Ha a labda át is

repül felette, a gyerek nem rohan-hat utána hanyatt-homlok, meg kellkeresnie a kijáratot, ami már fékez,és gondolkodásra késztet.

MIÉRT KELL CIPŐT TISZTÍTANI?

Mert a piszkos cipő csúnya, egész-ségtelen (beviszi vele az ember apiszkot a lakásba, iskolába), és arászáradt sár, a por árt a cipő bőré-nek.

A bőr szerves, rugalmas rostok-ból álló, különféle fehérjéket, vizetés zsiradékokat tartalmazó anyag.Ha elveszti zsírtartalmának egy ré-szét, a rostok összetöredeznek, abőr nem rugalmas, nem sima töb-bé, többnyire „kitörik", vagyisszétnyílik ott, ahol a leggyakrabbanhajlik meg viselés közben. A rászá-radt sár valósággal kiszikkasztja,

ezért amint megszáradt a sár, azon-nal el kell távolítani. A cipőkrémzsírtartalma pótolja a kisebb zsír-veszteséget. Közönséges zsírralazonban nem ajánlatos a cipőt ken-ni, mert odalesz a fénye. A sárbanlevő ásványi anyagok is megtámad-hatják, kimarhatják a cipő bőrét.Ha a cipő nagyon átázott, hasznosa talpát is bepasztázni.

78

MIÉRT LESZ LÁGY,AZTÁN MEG KEMÉNY A TOJÁSA FORRÓ VÍZBEN?

Mert a sárgájában is, a fehérjébenis sok olyan anyag van, amely a me-leg hatására megsűrűsödik, majdrugalmas, „szilárd" állapotúvá vá-

lik. Bizonyára megfigyelted már,amikor édesanyád galuskát szaggat.A tészta olyan lágy, majdnemhogylefolyik a deszkáról, de amikor azubogó vízbe pottyan, nemhogy ottszétolvadna, ellenkezőleg: megszi-lárdul, és felveszi jellegzetesen ru-galmas halmazállapotát. Vagy ott amáj: nyersen milyen puha, de hamegsütik, „megszilárdul", sőt hanem vigyáznak, már nem lesz om-lós, alaposan meg is keményedik.Ez a helyzet a tojással is.

A tojás három részből áll. A héj-ból, amely az egész tojás 10%-a, asárgájából, mely 30%-a, és a fehér-jéből, mely 60%-a. A tojás arraszolgál, hogy táplálóanyagot bizto-.sítson a csibének egészen a teljeskifejlődésig. Ennek következtébenmindenféle tápanyagot tartalmaz.A tojásban vannak fehérjék, zsír,víz, cukor, ásványi anyagok éssokféle vitamin (A-, D-, E-, K-,B1- és B2-vitamin), melyek aszervezet számára nélkülözhetetle-nek. A szikgolyót, vagyis a sárgájátfehérjéből álló fonal függeszti felközépre, s ez a tojás két végébenmegtapadva hintáztatja a sárga go-lyót a fehérjetó közepén. Amikor atojást megfőzzük, belső folyós tar-talma átalakul, és rugalmas anyaggáváltozik.

3. Nem boszorkányság

TECHNIKA, FIZIKA

MIÉRT KÖNNYŰA MŰANYAG TALPÚ CIPŐ?

A rugalmas talp lyukacsos anyagbólkészül, amelynek nagy része levegő.Ez az anyag a műanyaghab, korunknagy találmányainak egyike. Közis-mertek a szép és célszerű, sok min-denre használható szivacsholmik.Amíg azonban nemigen terjedt túlhasználatuk a fürdőszobán és akonyhán, még nem jelentettekszenzációt. De amikor megszületetta szilárd vázú műanyaghab, az márigen! A cipőtalp műgumi, amelyetfelhabosítanak. A nyers masszábabelekevernek olyan anyagot, amelyhő hatására gázzá alakul át. A heví-tés amolyan lapos tepsifélében tör-ténik, amelyre rá van szorítva a te-teje. Amikor a tetőt leveszik, a mű-anyaghab valósággal kiugrik azedényből. Az történt ugyanis, hogynemcsak a műanyag lesz szilárd,rugalmas, hanem a melegtől a bele-kevert és egyenletesen eloszlottanyag is gázzá változott, üregeketfújt fel magának. Nagyobb terje-delművé, könnyebbé tette így aműanyagot. (Ilyen például a hun-garocell nevű csomagoló- és szige-telőanyag; olyan, mint a pille, jóvaltöbb benne a levegő, mint a mű-anyag. Készítésének technológiájahasonlatos a talpéhoz.) Csak mégazt kell tudni, hogy kétféle mű-anyaghab van: nyitott cellájú (ígyhívják a kis üregeket, amik á mű-anyagban keletkeznek) és zárt cellá-jú. A szivacs nyitott cellájú, be is

szívja a vizet; a zárt cellájú úszik avízen. A műanyaghabok kitűnő hő-és hangszigetelők. Ezért használjákruházati anyagokhoz, építkezések-hez, csomagoláshoz, ezerféle he-lyen. A hangstúdiókban, ahol kikell küszöbölni a visszhangot, mű-anyaghabbal fedik a falat. A falugyanis visszaveri, a műanyaghabviszont csillapítja vagy elnyeli ahangot, az ide-oda verődő hangoktehát nem okoznak kellemetlen,torzító hanghatásokat.

MIT JELENT AZ,HOGY HALLHATATLAN HANG?

A hangot a hangforrások rezgéseiindítják el, s úgy terjed tovább,hogy a környező levegő részecskéiis átveszik a rezgést. Van olyanhang is, amit nem hallunk. Az ult-

83

rahang is az, csakhogy míg annakigen szaporák a rezgései, és márnem halljuk, addig az infrahangannyira mély, annyira kis rezgés-számú hang, hogy még nem halljuk.

Csak azokat a hangokat halljuk,amelyek rezgései másodpercenként16 és 20 000 között vannak. Az ult-rahang 20 000 feletti rezgés, az inf-rahang 16 alatti. Az ultrahangotezerféleképpen használják, méggyógyításra és mélységmérésre is.

Ha megütöd a zongora legmé-lyebb hangjait, már nem nagyontudod megkülönböztetni őket egy-mástól. A hallható zörejek ezeknélmég kisebb rezgésszámúak is lehet-nek, de vannak olyan hangok is,amelyeket meg sem hallunk, csak ahatásukat érezzük. Az infrahangpokoli fejfájást okoz, elbutítja azembert, annyira, hogy mondjuk,mérnök létére szorozni-osztani isképtelen. Hallatlan rosszullét veszrajta erőt, és komolyan meg is bete-gedhet. A legnagyobb baj, hogy azinfrahang mindenen áthatol: csu-kott ablakon, falon, fán - semmisem áll neki ellen. Infrahangot kelt-

84

het a rosszul működő, öreg ventil-látor vagy más, egyenletesen járó,de valamilyen alkatrészével nemszapora rezgést kiváltó gép. Az inf-rahang tehát a technikának egyikátka, ami ellen még nem nagyontudunk védekezni, pedig veszélyes.Egyetlen ellenszere ma még: a zene.Érdemes megjegyezni, hogy bizo-nyos állatok viselkedésükkel jelzikmind az infrahangok, mind az ult-rahangok jelenlétét. Japánban pél-dául ezért van minden otthonbanaranyhal. Mielőtt rengeni kezdenea föld, a mélyben egymásra torlódókőzetek infrahangokat keltenek. Azemberi fül nem fogja föl e legmé-lyebb hangoknál is kisebb rezgés-számú hangokat, de az aranyhalmegérzi, és fejvesztetten úszkálide-oda, menekülni igyekszik.

MIÉRT TÜKRÖZ A TÜKÖR?

Mert a ráeső fényt majdnem telje-sen visszaveri. Szemünk e vissza-vert fényt észlelve, a tárgyakat atükör felülete mögött látja. A tükör

tehát annál jobb, minél több fénytver vissza. A sima vízfelületet isnéha víztükörnek mondjuk, mert ezis visszaveri a fény jó részét. Tük-röz a simára csiszolt fémfelület is.Régen a tükör csiszolt ezüstlapvolt. Az üveg csak gyengén tükröz,a fény nagyobb része inkább átha-lad rajta. Csak ha az egyik oldalátvékony ezüstréteggel vonják be,lesz tükörré. Az üveg csak arra való,hogy azt a réteget megvédje, anél-kül hogy eltakarná. A fényt a hátla-pon levő ezüstréteg veri vissza. Ezannyit jelent, hogy tulajdonképpennincs üvegtükör. A vékony ezüstré-tegről a fény mintegy 95%-a verő-dik vissza, s ez a visszavert fényadja a tükörképet.

Valamikor higanyban oldottakfel ezüstöt, és ezt az ezüstoldatotvitték fel az üvegre. Ez azonbanegyenetlen és feleslegesen vastagréteget ad. Manapság ezért inkábbezüstsóoldattal fedik az üveget,majd olyan vegyi anyaggal kezelik,amelynek hatására rendkívül véko-nyan és egyenletesen kiválik azezüstréteg az oldatból. Így a tükörvisszaverő képessége 10%-kaljobb. A műszertükröket nem ígycsinálják, mert nemcsak az ezüstré-teg, hanem maga az üveg is tükröz,és az torzítja a képet. Ezért minélvékonyabb az üveglap, és egyenle-tesebb a tükröző fémréteg, annáljobb a tüköf. A legfinomabb mű-szertükrökre légmentesített térbengőzölögtetik rá az ezüst- vagy alu-míniumréteget, de nem a hátsó, ha-

nem az elülső tükröző felületére.Ezeknél az üveg csak tartófelület.Az alumínium jobb, mert felületénvékony oxidréteg keletkezik, amimegvédi az elhomályosodástól.

MI A SZÁRAZJÉG, ÉS HOGYANLEHET A JÉG SZÁRAZ?

A szárazjég inkább hóra emlékez-tet, mint jégre, hallatlan hideg, ésjól láthatóan párologj anélkül, hogymegolvadna, közvetlen gázzá alakulát, tehát száraz marad a helye, nemúgy a közönséges jég olvadásakor.Ezért hívják szárazjégnek.

Szárazjég úgy keletkezik, hogya szén-dioxidot nagy nyomássalcseppfolyósítják. Gyakran találko-zunk vele. Ez van a szódapatronbanis. Amikor a patront felszúrjuk, aszén-dioxid belenyomul az autoszi-

85

fon tartályában levő vízbe, s ígykeletkezik az üdítő szódavíz. Ha afolyékony halmazállapotú szén-dioxidot a levegőre engedjük ki, el-párolog, egy része szilárd szénsav-hóvá kristályosodik. Ez a szénsavhóis párolog, és párolgása közbenannyi hőt von el, hogy - 7 8 C-fokra lehűti környezetét, miközbengázzá alakul. Hűtő hatása többszö-röse a közönséges jégének. Hasz-nálják ipari hűtésre, tűzoltásra,mesterséges esőkeltésre.

MI A TÉVÉ SZELLEMKÉPE?

A tévé képernyőjén néha többszö-.rös halvány képet is látunk az „iga-zi" kép mellett. Hogy hányszortöbbet, azt legjobban a szünet vé-gén mutatott óra számain figyelhet-jük meg. Akkor meg lehet számolnia fölösleges, vagyis a szellemképe-

ket. Oka az, hogy a tévétoronybólkisugárzott képet továbbító igenszapora elektromágneses rezgéseknem jutnak el közvetlenül, zavarta-lanul a készülék antennájára, ha-nem egy részük különböző tárgyak-ról visszaverődve, kerülővel érkezikmeg az antennára. Ahány ilyen fe-lesleges jelet vesz az antenna és ala-kít képpé a készülékünk, annyiújabb kép látható a képernyőn.

MI AZ EPEDA RUGÓ?

A régi bútorrugó modern változata.Sokkal erősebb, tartósabb ésegyenletesebb, mint a hajdani ru-gózás. Az „Epeda" olyan gyárt-

mánynév, mint például a Bioponmosóporé, és annyit jelent, hogynem különálló rugók, hanem egyvagy több „rugópárna" van a bú-torhuzat alatt.

Valamikor fotelokba, díványok-ba, ágybetétekbe kettős kúp alakúrugókat tettek, a következőképpen:alul-fölül hevederhálózatot szegez-tek a bútor fakeretére, majd zsineg-gel rávarrták a rugót a felső meg azalsó karimájánál fogva. A hevede-rek elég rugalmasak voltak ahhoz,hogy amikor valaki ráült vagy ráfe-küdt erre a szerkezetre, utánaen-gedtek a rugók játékának. A zsinegszintén. Nem is volt addig semmibaj, amíg ki nem száradt a hevederis, a zsineg is, akkor aztán elszakad-

tak, a rugók kidőltek, bedőltek. Felkellett bontani az egész kárpitot, ésújra megcsinálni az egészet. Ezzelszemben az Epeda rugózat teljesenkész fémszerkezet. Nyugodtan ne-vezhetjük rugópárnának: keretevan, és a rugók is fémmel vannak akerethez és egymáshoz kapcsolva.Ezt nem kell fűzögetni, itt nincsszükség semmiféle hevederre. Csakbe kell húzni bútorszövettel, mű-anyaggal, és kész. A rugók is sokkalkisebbek, mint a hajdani kúpos ru-gók, nem is kúposak, sokkal jobbanalkalmazkodnak a test hajlataihoz,mint a régimódiak.

MI A TELEX?

Távírógép. Tulajdonképpen nem isegy, hanem kettő. Amikor az egyik-kel írnak, a másik szintén lekopogjaugyanazt a szöveget. Például: a cse-peli martinüzemből csőpostán acél-mintát küldenek a laboratóriumba;ott egy műszer segítségével megál-lapítják, hogy az éppen olvadó fém-nek milyen az összetétele. A mér-nök lediktálja a gépírónőnek. Aznem közönséges írógépen írja, ha-nem telexgépen. Ahogy leüti a bil-lentyűket, a vele összeköttetésbenlevő másik gép, a martinüzem iro-dájában, kopogja ugyanazt. A veze-tő mérnök máris olvassa, és kiadjaaz utasítást, hogy milyen fémbőlmennyit dobjanak még a kemencé-be, hogy az ötvözet tökéletes le-gyen.

88

Nem ritkaság, hogy egy gépenírnak, és 20-25 gép másolja azt azegyet. A Magyar Távirati Iroda hí-rei így jutnak el a szerkesztőségek-be és minden olyan intézményhez,ahol haladéktalanul tudni akarják,mi történik Magyarországon éskülföldön. A belföldi telexhírszol-gálat vezetékes összeköttetéssel, ká-bellel működik, éppen úgy, mint atelefon. A külföldi irodák, különö-sen a távoliak, rádión is adnak te-lexhíreket. Ilyen esetekben tulaj-donképpen feleslegessé is válhat akábel, hiszen a rádióhullámokkalugyanúgy vezérelni lehet a billen-tyűket, mint ha az áramlökések ká-belen mennek. Ilyen esetben azon-ban a légköri zavarok és „áthallá-sok" sokszor fontos és hosszú szö-vegrészeket olvashatatlanná tesz-nek.

MI A RÁDIÓTELEFON?

Tulajdonképpen a jövő telefonja.Hordozható rádió adó-vevő készü-lék, amely a telefonközponttal léte-sít kapcsolatot. A hívó tárcsáz (merttárcsa is van az adó-vevőn), és aközpont összekapcsolja, most márkábelen, a rendes hálózati telefon-állomással, amelynek éppúgy szá-ma van, mint a többinek.

A jövő telefonja bizonyára olyanrádiótelefon lesz, ahol a központösszekapcsolja egymással a drótnélküli rádióállomásokat. Az előfi-zetőknek éppúgy lesz számuk, mintmost, de készüléküket, amely nemlesz nagyobb egy mostani zsebrá-diónál, magukkal vihetik, és bárholhasználhatják. A központra azértlesz szükség, hogy a tárcsa- ésszámrendszer, ami mindenkit elér-hetővé tesz, megmaradhasson, megazért, hogy a jeleket felerősítse, és

jól hallhatóan továbbítsa. Perszeazért is, hogy az ide-oda rádiózga-tástól ne legyen még több az adástés vételt torzító zaj.

DUNA-VIZET ISZIK BUDAPEST?

Nyisd ki a csapot! Ha budapestivagy, Duna-víz folyik belőle.

De nem az a gyanús színű és sza-gú víz, amelyet a rakparton járvalátsz, hanem kristálytiszta, több-nyire jóízű ivóvíz, mert először ahomok és kavics szűri meg, mivelazon keresztül jut a parti kutakba,majd a Vízművek tovább tisztítja ésfertőtleníti.

A középkorban a budai Várba vi-zeskocsik, az úgynevezett lajtokhordták a vizet, és pénzért árusítot-ták. Akkor még elég volt annyi víz,mert kisszámú volt a lakosság, ésmert annak idején jóformán csak

89

már többet adtak a tisztaságra és azegészségre is, vagy száz esztendővelezelőtt, Budapesten is elkezdtéképíteni a vízvezetéket. A fővárostólészakra, ott, ahol akkor a Duna mégkristálytiszta volt, kutakat ástak,nem messze a vízparttól, mégpediga budai parton. Így aztán két oldal-ról biztosították az állandó friss,tiszta vizet. Az emelkedő part talajatúlnyomórészt homokból és kavics-ból állt. Ha esett az eső, elnyelte aztis, ami esett, azt is, amit a hirtelenkeletkezett kis patakok a Dunábavittek volna. Ezen az óriási szűrőnkeresztül jutott a víz a kutakig, éstöltötte fel azokat, csak ki kellettonnan szivattyúzni. Ha meg nemesett az eső, akkor az ellenkező ol-dalról jött a víz a kutakba, a Dunafelől. De ott is megszűrte a talaj, sőta benne levő ásványi anyagok beleis kerültek, úgyhogy nemcsak tisz-ta, hanem egészséges és jóízű víz is

jutott a csővezetékekbe. A vezeté-ken át a magas víztornyokba szi-vattyúzták a vizet, onnan aztánnagy nyomással, kellő mennyiség-ben mindenhova eljutott, ahol voltvízvezeték. De nem volt minden-hol! Még sokáig csak a Belvárosházaiban folyt csapvíz, a külső vá-rosrészekben az utcai csapokhozjártak vödörrel, vagy az udvari ku-takból húzták továbbra is az egész-ségesnek nem mondható, de leg-alább olcsó vizet. Manapság, ami-kor Budapest lakossága több mintkétmillió, és a hajdani falvak, a maiperemkerületek is vízvezetéketkaptak, már nem adnak megfelelőmennyiségű vizet a kutak. Szapo-ríthatták ugyan a számukat, de háta főváros fejlődéséhez képest olyanvolt az, mintha valaki pohárszámhordaná a vizet a kádba. Így aztánnem volt más hátra, mint óriási szi-vattyúkat építeni, és közvetlenül a

91

főzésre használták a vizet. Mátyás király aztán nemelégedett meg ezzel a gyér vízellátással, nem annyira atisztálkodás, inkább a pompa miatt. Felesége, BeatrixItáliából jött, és úgy szokta meg, hogy a királyi pompá-hoz a szökőkutak éppúgy hozzátartoznak, mint a drága-kövek. Víz kellett tehát, mégpedig olyan, amelyneknagy a nyomása, másként nem szökik fel. Szerencséreott volt a mai Szabadság-hegy. Persze jóval kevesebbépület volt akkor rajta, erdős vadon volt az egész, talál-tak ott, elég magasan, bővizű forrásokat. Ezután márcsak a vezetéket kellett megépíteni: a hegyről le, a Várbaföl. Mivel pedig a víz olyan magasra szökken, amilyenmagasról leengedik, jókora nyomással érkezett meg aVárba, hiszen a Várhegy sokkal alacsonyabb a Szabad-ság-hegynél. Így aztán magasra szökött a szökőkutakvize. Mondani sem kell, hogy a köznép ezután is csaklajtokból vásárolta a vizet, és még hosszú ideig csakalig-alig mosakodott. A pesti oldalon könnyebb volt ahelyzet, nem kellett mélyre ásni, és jött a talajvíz. Ezeka kutak bőségesen ellátták Pestet vízzel.

Amikor később meghonosodott a modern technika, és

Dunából hörpölni fel millió liter-számra a vizet. Ezt persze előbbmegtisztítják, fertőtlenítőanyagok-kal, klórral kezelik. Meg is érezni abudapesti vízen, néha erős, „kló-ros" szaga van.

MI A DÉLIBÁB?

Szép fénytani jelenség, amit a sík-ságokon, pusztákon látni a nagynyári melegben. Egy gémeskút, egytorony vagy város egészen közel,elérhető távolságban, de tótágast, afeje tetején állva jelenik meg a ván-dor szeme előtt. És mögötte víz ésvíz mindenütt, mintha a látóhatártelmosta volna. Nos, amit a vándorlát, csalóka tünemény, a fénytörésés tükröződés következménye.

Valahol a tárgy és a szem közötterősen felmelegszik a levegő, erő-sebben, mint általában. A felmele-

gedés következtében itt gyorsanemelkedik a levegő, a meleg és hi-deg levegő egymás fölé rétegeződik.Azok a fénysugarak, amelyek a déli-bábban megjelenő tárgyról jönnek,nem jutnak közvetlenül a szemlélőszemébe, mert amikor áthaladnak amelegebb légrétegen, megtörnek,majd beleütköznek a sűrűbb, hide-gebb légrétegek falába, és ott irá-nyuk újabb változást szenved.

Így történik aztán, hogy a vándorszeme sokkal közelebb látja a távol-ban levő tárgyakat, és megfordítva,mert a tükörként viselkedő levegőmegfordította, amikor visszaverte.

A látóhatár meg azért tűnik el,mert az erősen hullámzó, fölfelé tö-rekvő levegő a maga mozgásával„elmossa" az éles körvonalakat.Nézd csak meg, mennyire hullám-zik a meleg levegő például a gáztűz-hely lángja körül, de az erősen be-fűtött kályha tetején is. A körvona-

lak ott is elbizonytalanodnak, pedigmilyen kicsinyek a távolságok, nemúgy, mint a pusztán.

A délibábot össze szokták tévesz-teni a fata morganával, pedig aznem délibáb, csak hasonló hozzá.Nappal a szárazföld meleg levegőjea tenger hűvösebb levegője föléáramlik. Ilyenkor lehet a levegőbenmegfordított világítótornyokat éshajókat látni. Itt is kétféle hőmér-sékletű levegőrétegek határfelüle-tén verődik vissza a fény.

HOGYAN FÚRNAK LE OLAJÉRTTÖBB KILOMÉTER MÉLYSÉGBE?

Ott, ahol olaj után kutatnak, fúró-tornyokat látunk. Egy-egy ilyen to-rony tulajdonképpen nem egyéb,mint acélrudakból, elemekből ösz-szeállított hatalmas állvány, amire asúlyos acélfúrót felfüggesztik.Ilyen módon tartják függőlegesen afúrót meg a hozzáerősített acélcsö-veket. A fúrócső hossza óráról órá-ra, napról napra nő. Ezt azonbanlátni nem lehet, hiszen újabb cső-

szálat csak akkor erősítenek a ruda-zat felső végére, amikor alul egycsőszál eltűnt a föld alatt. A fúró-szár legnagyobb hossza ma már kö-zel jár a tízezer méterhez!

A fúrás igen pontos munkát kö-vetel! Ott nem szabad selejtet csi-nálni, mert az több millió forintoskárt jelent. A geológusok, a földtantudósai állapítják meg, hogy hol ér-demes fúrni, hol lehet olaj. Felállít-ják a fúrótornyot. A toronyba fel-húzzák az acélcsövet, a végébe erő-sítik a fúrót, majd leengedik. A ta-lajon lesz a fúróasztal, a közepénlyuk. Oda engedik bele csiga segít-ségével a súlyos acélcsövet, végén afúrófejjel. Akkor egy tárcsába bele-szorítják a csövet, és szíj áttétellelforgatni kezdik a tárcsát, a tárcsávala csövet, a csővel a fúrófejet. A csö-vet mind lejjebb és lejjebb engedik,és hogy a kifúrt föld, később kőtör-melék ne akadályozza a továbbhala-dást, a fúró meg ne szoruljon, afuratot csővel bélelik ki, s a csövönát iszapolt vizet nyomnak a fúrófej-hez. Az jobban csúszik, a víz pediga fúrócső és a béléscső között feljön,és magával hozza a törmeléket. Haaz első cső vége a lyuk pereméhezközeledik, a következőt hozzácsa-varozzák az elsőhöz. Időközben el-tompul a fúrófej, ilyenkor ki kellemelni az egész rudazatot. Egyszer-re azonban nem lehet (olyan hosszúés olyan nehéz), szét kell megintcsavarozni, majd az új fejjel ismétössze kell erősíteni. Mindezt fúvószélben, szakadó esőben, perzselő

94

napon, dermesztő hidegben. Ésmindig pontosan, mert a rudazat-nak nem szabad munka közbenszétcsavarodnia, eltörnie. A geoló-gusok persze állandóan kőzetmin-tákat vesznek, és figyelik, mikor ér-kezik el a fúró az óhajtott réteghez,amely át van itatva olajjal, vízzel,gázzal. Amikor már közvetlenülmegközelítik, robbantással nyitjákmeg az olaj útját. Előzőleg azonbanmég sok a tennivaló. Végig, a föld-szinttől egészen a kút talpáig,egyetlen összefüggő acélcsőnek kellvezetnie. És hogy szilárdan álljon,vizes cementet nyomnak a béléscsőés a furat fala közé. Akkor aztán áll,mint a parancsolat. Ezek után mégegy csövet bocsátanak le, amely vé-konyabb a béléscsőnél: az úgyneve-zett termelőcsövet, mely felül záró-szerkezettel szabályozható. Ezenfog felszökni az olaj. A szabályo-zástól függ, hogy mennyi olaj jönfel. Az olaj nem mindig tör fel, néhaszivattyúval emelik ki a kútból.

HOGYAN MÉRIK A TENGERMÉLYSÉGÉT?

Ahogyan a denevér érzékeli, milyenmessze van tőle a rovar. Nekünkugyan sem ultrahangkeltő szer-vünk, sem olyan nagy és hegyes,valamint szőrös fülünk nincs, minta denevérnek, de van technikánk.

Az ultrahang, igen szapora rez-gés lévén, sokkal áthatolóképesebb,mint a közönséges hang. Bár a víz

jól vezeti a hallható hangot is, nagytengermélységeket nem lehet mérnivele. Az ultrahang éppen áthatoló-képessége folytán alkalmas erre.A mérőkészülék rövid időközökbenlökésszerűen bocsátja ki és igennagy pontossággal méri a visszave-rődő ultrahang megérkezésénekidejét. A kibocsátás és visszaérkezésközött eltelt idő alatt futott a mély-be, és jött vissza. Mivel azt is tud-juk, hogy a vízben egy másodpercalatt mekkora utat tesz meg, így amélységet kiszámíthatjuk. Csakazóta igazán biztonságos a hajózása jéghegyek övezetében, amióta ahajók ultrahang-berendezésekkelmeg tudják állapítani a jéghegyekvíz alatti helyzetét és formáját. Azultrahang ugyanis a jég felületérőlis visszaverődik.

HOGYAN MÉRIK MEGA HEGYCSÚCSOK MAGASSÁGÁT?

A hegycsúcs közelében, a síkságon,ahonnan a csúcs jól látható, meg-mérik azt a szöget, amelyben ahegycsúcsra fel lehet nézni. Ebbőla szögből meg a hegytől mért távol-ságból ki lehet számítani a hegy

magasságát. Elég ugyanis a derék-szögű háromszögnek egyetlen szö-gét és egy oldalát ismerni ahhoz,hogy az összes többi oldala kiszá-mítható legyen. A földmérnökök éstérképészek ma is használják ezt ajó néhány ezer éves matematikaimódszert.

MI A TRANZISZTOR?

A tranzisztor rádióalkatrész, volta-képpen az elektroncső vagy egysze-rűbben: a rádiólámpa utóda. A rá-diólámpa volt a hajdani készüléklelke. Azt a jelet (rezgést), amit arádió-adóállomás kibocsátott, s azantenna felfogott, a rádiólámpa ala-kította át, erősítette föl, így lehe-tett belőle emberi füllel hallhatóhang.

Ahogy a rádiótechnika fejlődött,úgy lettek a csövek egyre kisebbek,egyben „okosabbak", azaz, a telje-sítményük egyre nagyobb lett. Egé-szen addig, amíg fel nem találták atranzisztort, ami lényegében a ger-mánium nevű fém kristálya, ame-96

lyet egy csöppnyi idegen anyaggal„szennyeztek". A tranzisztor nem-csak helyettesíti a rádiócsöveket,hanem egyes feladatokat még job-ban el tud végezni. Ráadásul háló-zati villanyáramra sincs szükség aműködtetéséhez, elég hozzá egy né-hány voltos elem, és mégis azonnalmegszólal a rádió, amint bekapcsol-juk, nem kell „bemelegednie". Ar-ról nem is szólva, hogy a rádió mega számítógép - amelyben szintén„dolgozik" - sokkal kisebb lehet,mint annak előtte. A tranzisztor amodern tudomány és technika nagyfelfedezése, nem csoda, hogy No-bel-díjat kapott érte az a háromamerikai tudós, aki feltalálta. A fej-lődés persze nem állt meg a tran-zisztornál. Ma már olyan körömnyielektronikus alkatrészeket gyárta-nak, amelyeken százával és ezrévelsorakoznak a parányi tranzisztorokés más szerkezeti elemek. Ezek aparányi „morzsák" irányítják akvarcóráktól kezdve az óriási szer-számgépekig és rakétákig a moderntechnika száz és száz szerkezetét ésberendezését.

VALÓBAN LEHETA SÖTÉTBEN FÉNYKÉPEZNI?

Lehet, a vörösön inneni, más néveninfravörös sugarak felhasználásá-val. Ilyen sugarakat bocsátanak ki ameleg, de még nem izzó, nem vilá-gító szilárd anyagok. Ha ilyesféleinfravörös fényforrással „világít-juk" meg egy koromsötét szobábana tárgyakat, az emberi szem semmit

Csak a lemeznek kell nagyon érzé-kenynek lennie, hogy az is meglát-szék rajta, ha gyengébb sugárzáséri. Fekete-fehér filmen a hőmér-séklet-különbségek ugyanúgy mu-tatkoznak meg, mint normálisfényképeken a napfényes és az ár-nyékos részletek. Színes filmen akülönböző hőmérsékletek más-másszínben jelentkeznek.

Nappali fényben is készíthetünk

sem lát belőlük. De ha a fényképe-zőgépbe olyan filmet vagy lemeztteszünk, amely érzékeny az infra-vörös sugarakra, akkor a sötét szo-báról is készíthetünk „hőfényképe-ket".

A különböző hőmérsékletű tár-gyak, az épületek, a talaj, a termé-szetes vizek, a növényzet, a hegyek,de még az élő emberi test is kibo-csát infravörös, azaz hősugarakat.

hőfényképeket, ha a lencse elé szű-rőt helyezünk, olyat, amely csak azinfravörös sugarakat engedi át. Hő-képet készítenek a hazakról is. A fa-lakon látható színfoltok pontosanmegmutatják, hol szökik meg a fű-tés melege, vagyis a falakat, beton-gerendákat hol kell hőszigetelőanyaggal bevonni, nehogy az ener-gia egy része elpocsékolódjék, ma-gyarán: nehogy az utcát fűtsük.

97

MIÉRT VÍZZEL OLTJÁK A TÜZET?

Az égés oxigénnel való egyesülés.Történhet ez gyorsan, hevesen, éstörténhet lassan is. A víz sem így,sem úgy nem egyesül az oxigénnel;a víz nem ég. A tűzre fecskendezettnagy mennyiségű víz párolgása, fel-forrása az égő anyagtól sok hőt vonel, s így hőmérsékletét a gyulladásihőmérséklet alá hűtheti. Oltásra te-hát kiváló, hacsak nem olyan folya-dék ég, amely könnyebb nála, mintpéldául az olaj, petróleum. Az égőolajat hiába árasztják el vízzel, azannak a tetejére úszik, és ott ég to-vább. Ilyen esetben nem is annyirahőelvonó, inkább oxigénelzáróanyagokat használnak. Ilyen példá-ul a por. Nemhiába szoktuk mon-

dani: olyan por van, hogy meg kellfulladni. A tűzzel is ez történik:megfullad, amikor a poroltó magasnyomású levegőjével egy pillanatalatt telíti a helyiség levegőjét por-ral, és lehetetlenné teszi az oxigén-felvételt. Tűzoltásra habot is hasz-nálnak. Az oltóhabnak kettős hatá-sa van. Egyrészt a nagy felhaboso-dással minden lehető és lehetetlenüreget kitölt, és így elzárja a levegőútját. Másrészt a habosodás közbenszén-dioxid szabadul fel, ami magais égéstermék, abból ugyan nemtáplálkozik a tűz. De az az egyszerűtűzoltási mód, hogy kabátot, pok-rócot, egyszóval valami terjedelme-sebb puha tárgyat szorítanak a tűz-re, szintén az oxigénellátás meg-szüntetésén alapuló oltási művelet.Korszerű oltóanyag a műhó. Eztúgy csinálják, hogy folyékony szén-savat fecskendeznek a tűzre. Ez hir-telen szénsavköddé, illetve — 78 C-fokos hóvá változik Ennek párol-gása is nagyon sok hőt von el, így ahűtőhatását fokozza. Ilyenkor a hű-tés és az oxigéntől való elzárásegyüttesen hat. A legolcsóbb ésezért leggyakoribb módja az oltás-nak a vízzel való öntözés. Legtöbb-ször be is válik, csak az a baj, hogy

maga a víz is sok kárt okozhat. Ésmég egy fontos tudnivaló. Elektro-mos vezeték, készülék tüzet, deilyennek még a környékét sem sza-bad vízzel oltani, mert könnyen ha-lálos áramütést kaphatunk!

MITŐL KERING A VÍZA FŰTŐTESTEKBEN?

A kazánházban a vizet felmelegítik,a forró víz a lakásokba folyik, s otta fűtőtestek segítségével átadja me-legét a szobák levegőjének, majdvisszafolyik a kazánházba. A kerin-gést a víz felmelegítése tartja fenn.A felmelegített, s ezért könnyebbvíz felfelé, a lehűlt, nehezebb vízpedig lefelé törekszik. Az egész fű-tési rendszert egy többemeleteskörnek kell elképzelni, amelybe be-le vannak iktatva a fűtőtestek.A kazán felmelegített vize felszáll akör egyik felén, és lehűlve vissza-csurog a másik felén; aztán felmele-gedve újra felemelkedik, és így járkörbe-körbe a zárt rendszerben.Magas házakban vagy távfűtésnél avíz keringését géppel segítik.

MI A KÜLÖNBSÉGA KEREKES KÚTÉS A GÉMESKÚT KÖZÖTT?

Rajzról bizonyára mindenki ismeria gémeskutat: földbe ásott ágas,amelynek villájában vastengelyenelbillenthető a gém. Egyik végén a

vödörtartó rúd - ezt ostornak hív-ják -, másik végén a nehezék.A gém kétkarú emelő, amely akkorvan egyensúlyban, ha a vödör televan vízzel. Ezért nem is annyira afelhúzás, mint inkább a vödör le-süllyesztése és megmentése kívánnagyobb erőkifejtést. A kerekeskútban egy hengeren lánc függ, alánc végére vödör van erősítve.A lánc olyan hosszú, hogy a vödöra kút fenekén a víz alá merülhessen.A teli vödröt úgy húzzák fel, hogy

forgatják a hengert, arra föltekere-dik a lánc, végén a vödörrel. A hen-gerből tengely áll ki, ahhoz kereketerősítenek, a kereket pedig fogan-tyú segítségével forgatják. Minélnagyobb a kerék, annál könnyeb-ben - de annál „lassabban" - lehetforgatni vele a hengert és föltekernia vödör vizet.

Ma már a kerekes kutak is egyrefogynak. Helyüket a gömbfejű víz-toronyból, a hidroglóbuszból táp-lált vízvezeték vagy nyomós kútvagy házi villanyszivattyú váltja fel.Lassan a gémeskutak is ritkasággáválnak. A jószág „csapi" vizet iszik,hiszen egyre több legelőt öntöznek,az öntözőrendszer vize pedig itatás-ra is alkalmas.

MIVEL VIZSGÁLJA AZ ORVOSA SZÍVÜNKET?

Vagy egyszerű hallgatócsővel (szte-toszkóppal), aminek két füllel hall-gatható változata is van, vagy fo-nendoszkóppal, ami a szívhangokat- vagy a tüdőzörejeket - erre alkal-mas szerkezet segítségével felerősí-ti. Hogy beteg-e a szívünk vagysem, az orvos a szívhangokból álla-pítja meg, mert össze tudja hasonlí-tani a rendeset, vagyis az egészsége-set a rendellenessel, vagyis a beteg-gel. De az is lehet, hogy bonyolultműszerrel vizsgál meg bennünket.Szerveink, így szívünk működéseközben is testünkben igen gyengeelektromos áramingadozások kelet-keznek. Ezeket a test felületéhez ta-padó érzékelőkkel egy nagyon érzé-keny műszerbe vezeti (ez az úgyne-vezett elektrokardiográf), amely aszíváramok lüktetését papírszalagrarajzolja fel. Az orvos ebből a rajzbólítél, ebből állapítja meg, van-e elté-rés az egészségestől, vagy nincs;hogy beteg-e a szívünk, vagy sem.Készítettek a szakemberek olyanműszert is, amely munka közben

figyeli a szív működését. Maga aműszer a régi, a jeleket azonbanrádióhullámokkal továbbítják. Ezaz igazi, mert a megterhelt szívmunkáját mutatja.

MIÉRT ÉPPEN S.O.S. A VÉSZJEL?

Mert ebben állapodtak meg azok anemzetek, amelyek a legtöbb hajótjáratják az óceánokon. Ez a jel alegalkalmasabb arra, hogy szükségesetén órákon át sugározzák a hajórádió-adóállomása segítségével.Mivel minden óceánjárón, illetverepülőgépen éjjel-nappal rádiószol-gálatot tartanak, a közelben tartóz-kodó vízi járművek, repülőgépek,helikopterek megváltoztathatjákútirányukat, hogy megmentsék abajba jutott hajót, de legalábbis azembereket.

Van egy olyan hiedelem, hogyazért S. O. S. a vészjel, mert enneka mondatnak a rövidítése: SAVEOUR SOULS! Magyarul: Mentsé-tek meg lelkünket! Az igazság az,hogy a vészjel nem S. O. S., hanemS. O. Ez ismétlődik sokszor egymás

101

után. Mégpedig azért éppen ez akét betű, mert a morzeábécébenezek válnak el egymástól a legéle-sebben, és a legjobban megkülön-böztethetők a többi betűtől: ...---: tititi tátátá és így tovább a vég-telenségig, illetve míg nem jön afelelet, a segítség - vagy a vég.

MIT JELENTA „MAGASFESZÜLTSÉG" JELZÉSA VEZETÉKEKEN?

Annak a nagy teljesítményű áram-nak a feszültségét nevezzük magas-feszültségnek vagy magyarosab-ban: nagyfeszültségnek, amely atávvezetékeken halad az erőművekés az ipartelepek, városok között.Sőt ma már ilyen magasfeszültségűtávvezetékek kötik össze valameny-nyi erőművet, és azok közösen lát-ják el villamos energiával az egészországot. Olyan ez, mint amikor

102

sok forrásból egyetlen nagy cső-rendszerbe folyik a víz, és onnanlátják el valamennyi igénylőt.

Nagy teljesítményű áram vagynagy feszültséggel és kis áramerős-séggel vagy kisebb feszültséggel ésnagyobb áramerősséggel folyhat avezetékeken. Nagy áramerősségmellett azonban a vezetékek erősenfelmelegednek, és így a villamosenergia jelentős része elvész. Ki-sebb ez a veszteség, ha a vezetékvastag. Mivel comb vastagságú hu-zalokat nem lehet használni az áramvezetésére, mert drága is meg nehézis, ezért viszonylag vékonyak a táv-vezetékek, de nem is 220 voltos fe-szültségű áram folyik bennük, ha-nem 10-20-30 ezer voltos. Azértvan szükség áramátalakító állomá-sokra, hogy a távvezetéket „meg-csapolják", levegyenek róla annyivillamos energiát, amennyire a vá-rosnak, az üzemnek szüksége van,de persze innen már nem több ezer

voltos, hanem a megszokott 380vagy 220 voltos feszültséggel kül-

dik tovább. Ez az „alacsony fe-szültség sem veszélytelen, viszonttény, hogy a sok ezer voltos feszült-séghez képest olyan, mint egy gyer-tya lángja a martinkemence izzásá-val összehasonlítva. Mivel mind-egyiktől meg lehet égni, vigyáznikell! A villamos vezetékek érintésemindig életveszélyes! Az a legesleg-főbb szabály, hogy a legapróbb sze-relési munkát is csak úgy szabadelvégezni, ha előbb kikapcsoljuk azáramot, szakszóval: áramtalanítjuka hálózatot.

MIÉRT FÉNYKÉPEZA FÉNYKÉPEZŐGÉP?

Azért, mert vannak fényérzékenyanyagok, amelyekre a fényképező-gép lencserendszere a megvilágítotttárgyak kicsinyített és fordított ké-pét rávetíti.

A filmen a beeső fény több vagykevesebb ezüst-bromidot „égetmeg". A kép azonban ettől mégnem látszik, csak lappang a filmen.Elő kell hívni, méghozzá vegysze-res fürdőben. Akkor feketednekmeg szemmel láthatóan is azok arészek, amelyeket fény ért. Ekkorazonban még mindig nincs készena kép. A fölösleges, meg nem feke-tedett ezüst-bromidot ki kell olda-ni, ki kell mosni a film fényérzé-keny rétegéből, és a képet rögzítenikell. Amikor mindez - megfelelővegyszerrel - megtörténik, előbuk-kan a kép, csak éppen, ami világosvolt, itt sötét, a többi meg világos,hiszen a meg nem feketített ezüst-bromidot kimostuk, eltávolítottuka filmről. Meg kell tehát fordítaniaz egészet. Erre való a fényérzékenypapír. Azt a filmen keresztül vilá-gítjuk meg, következésképpen a vi-lágos részeken megy át a fény, apapír tehát ott lesz sötét, a sötétrészeken viszont nem megy át, vagy

csak kevés, ott lesz fekete, illetveszürke. A fényérzékeny papíron aképet ismét elő kell hívni és rögzí-teni.

A fényképezés csak ezzel ért vé-get; igazi, az eredetinek megfelelőképet csak most kaptunk.

MIÉRT VILLÁMLIK?

A nejloninged meg a trevirapulóve-red is szikrázik, amikor leveted,mert villamosság halmozódik felbennük. A felhők villamossága bo-nyolult fizikai folyamatok során ke-letkezik és halmozódik fel. Ha a fel-hők olyan közel kerülnek egymás-hoz, illetve a földhöz, hogy a ben-nük levő villamosság igen nagy ere-jű, óriási szikra formájában kisül,akkor villámlik. A villámlást a fel-hőkben felgyülemlett hatalmas fe-szültség különbségek okozzák.

104

MIÉRT MARAD MELEGA TERMOSZBAN A TEA?

Mert a termosz kettős üvegfalúedény, amelynek két fala között rit-kított levegő van. És még valami:egy vékony fémréteg, amely mintvalami tükör, veri vissza a hősuga-rakat. Ez persze nemcsak akkorhasznos, amikor meleg, hanem ak-kor is, amikor hideg ital van a ter-moszban.

MIÉRT HOMÁLYOSODIK MEGA SZEMÜVEG, HA TÉLEN MELEGSZOBÁBA LÉPÜNK?

Mert lecsapódik rá a helyiség leve-gőjének nedvessége. Konyhábansokkal vastagabb pára lepi el azüveget, mint a központi fűtéses, te-hát száraz levegőjű helyiségben.

A levegőnek ugyanis az a tulaj-

donsága, hogy minél magasabb ahőmérséklete, annál több vizet tudgőz, illetve pára alakjában felvenni.Amint hőmérséklete csökken, lead-ja a többletet. Csendes időben azértcsillog hajnalban harmat a levele-ken, mert az éjszakai kisugárzás kö-vetkeztében alaposan lehűl a leve-gő, és a nedvesség, amit már a leve-gő megtartani nem tud, lecsapódik.A földön nem látni, mert az rögtönbeszívja, de a leveleken ott csillog,míg csak az első napsugarak követ-keztében el nem párolog, és a fel-melegedett levegő megint be nemfogja. Hasonló jelenség játszódik lea szemüveg körül is. Az üvegnekugyanis elsősorban a külső felületehűl le, belülről fűti az arcot is kö-rülvevő hőburok. Amikor a szem-üveges ember belép a jóval maga-sabb hőmérsékletű helyiségbe, an-nak levegője érintkezik a szemüveghideg felületével, ott lehűl a levegő,a fölös víztartalma lecsapódik -igen apró csöppek alakjában - aszemüveg felületére. A kabátra, acipőre, mindenre lecsapódik, deolyan vékony rétegben, hogy azt

nem lehet látni, a textília be is szívjarögtön. De a szemüveg elhomályo-sul. Mellesleg: a viselője sokkal vas-tagabbnak véli a páraréteget, mintaki csak kívülről szemléli. A szem-üvegesek tudják, milyen kellemet-len az ilyen hirtelen jött megvaku-lás, ha csak 10-20 másodpercig tartis (amíg a szemüveg ismét felme-legszik). Árulnak ellenszereket,amik valamit csakugyan segítenek.Legtöbbje glicerint tartalmazó ru-dacska. Ebből ráken egy kicsit azember az üvegre, majd tiszta zseb-kendő segítségével egyenletes vé-kony réteggé dörzsöli. A glicerinszívesen és gyorsan egyesül a víz-zel. A cél tehát az, hogy a glicerineshártya „szívja föl" a páraréteget.Hát... nem nagyon sikerül neki.Valamivel többet ér a selyempapír,amely át van itatva szilikonolajjal.A szilikon ugyanis taszítja a vizet,elvileg tehát meg kellene akadá-lyoznia, hogy az a kevés nedvességlecsapódjék az üvegre. Sajnos,nemigen gátolja meg. Ha a helyiségpáratartalma nagy, semmit semhasznál.

MIÉRT SZÁLL FÖLFELÉ A FÜST?

Mert melegebb a környező levegő-nél, tehát könnyebb. A füst általá-ban sötét színű égési termékekkel(például szénrészecskékkel) erősenszennyezett levegő, s ezért meg le-het különböztetni a környező leve-gőtől.

Az a szennyezett légoszlop, amitfelszállni látunk, a következőkép-pen keletkezik: a kályhából, a ka-zánból, a konyhai tűzhelyből csővezet a kéményaknába; az téglábólépített függőleges cső, amely ter-mészetesen levegővel van teli. Ez alevegő télen általában valamivelmelegebb, mint a környező levegő,hiszen lakószobákon keresztül futki a tetőre, és ott a meghosszabbí-tásba, a kéménybe. Akkor meleg-szik azonban igazán fel, amikormegindul a fűtés. A kályhában levőlevegő hirtelen felmelegszik, és mi-vel útja csak a kivezetőcső felé van,arra indul, ott keveredik az aknalevegőjével, annak alsó részét gyor-san felmelegíti, és az emelkednikezd, részben továbbadva melegét,részben magával ragadva az aknahidegebb levegőjét. Mivel a kályhá-ban egyre emelkedik a hőmérséklet,a légoszlop is mind gyorsabbanemelkedik. Ez létesíti a kémény, akályha huzatját. A kéménynek ígyszívó hatása van, kiviszi a kályhábólaz égéstermékként keletkező gázo-kat és parányi szénrészecskéket,kormot. Ezért látjuk, hogy füstöl akémény. Előfordul azonban, hogy

nehezen indul meg ez a folyamat.„A nap leszorítja a füstöt" - mon-dogatják. Pedig ez tévedés. Annyiigaz az egészből, hogy ha tiszta azidő, még télen is eléggé felmelegítia levegőt a kémény körül, mert atetők jobban felmelegednek körü-lötte, mint a fagyott föld. Most te-hát fordított a helyzet, mint általá-ban. A kéményaknában hidegebb,nehezebb a levegő, mint a kéménykörül. Ennek az a következménye,hogy benne ül, és meg se moccan.A kályha füstöl, mert ahelyett, hogya rostélyon keresztül szívná a szobalevegőjét, most a meleg levegő azégéstermékekkel együtt arra távo-zik, amerre tud: a kályhaajtó résein,sőt még a rostélyon át is. Ez a tortú-ra addig tart, amíg - elég lassan -föl nem melegszik az akna levegője,és emelkedni nem kezd.

Aki már látott közelről kéményt,tudja, hogy a tetején több nyílássorakozik. A kéményakna ugyanisnem egyetlen cső, hanem annyi,ahány kályha csatlakozik hozzá.Más szóval: minden kályhának kü-lön kéménye van. Minél nagyobbegy ház, annál több benne a lakás,minél több a lakás, annál több aszoba, minél több a szoba, annáltöbb a kályha. A nagy házak tetejénezért látni kéményerdőt. Nem lehetez másként, mert ha ugyanabba akéménycsatornába csak két kályhátis csatlakoztatnak, egyikben semfog tisztességesen égni a tűz, és akeletkezett gázok (például a szén-monoxid) megmérgezhetik a szo-

bákban tartózkodókat. Persze ott,ahol központi fűtés van, elég egyet-len kémény, a kazáné.

MIÉRT VILÁGÍT A ZSEBLÁMPA?

Azért, mert benne egy szárazelemelektromos árama az apró villany-körtében egy vékony fémszálat iz-zásba hoz. Az egyik legrégebbi szá-razelem cinkhenger, benne szén-rúd, és a kettő között keményítővelkocsonyásított szalmiáksó oldat.Egy ilyen elem körülbelül másfélvolt feszültséget szolgáltat. Ez nemsok, de ha több elemet sorba kap-csolunk, a feszültségek összegeződ-nek. Egy laposelem például négy ésfél voltos, mert benne három cink-henger van soros kapcsolásban, sennyi együtt már elég a zseblámpa-izzó vagy egy kis rádió működteté-sére. Az utóbbi években sokat fejlő-dött a szárazelem-technika. Másanyagok (nikkel és kadmium) fel-használásával elérték, hogy akár öt-ször annyi ideig se fogyjon ki azáram az elemből, mint azelőtt. Azilyen elemek persze jóval drágáb-bak, mint a közönségesek. Vannakaztán apró, körömnyi gombelemekis. Az ilyen elem akár egy évig ishajtja a kvarcórát, amelynek igenkevés energiára van szüksége. Azakkumulátor abban különbözik azelemtől, hogy ha kimerül, ha elfogybelőle az elektromosság, nem kelleldobni és újra cserélni, hanemminden alkalommal megint és me-

107

gint föl lehet tölteni. Hajdanábancsak a nagy, nehéz, savval töltöttólomakkumulátorok voltak feltölt-hetők, olyanok, mint a mostaniautóakkumulátorok. Manapságazonban kicsi akkumulátorok isvannak, akkorák, mint a szárazele-mek (még a formájuk is hasonló).Ilyen például a Szokol rádió akku-ja. De vannak gombelem nagyságú-ak is, ezek például nagyothalló ké-szüléket tartanak üzemben.

MIK AZOK AZ ATOMOK?

A világon minden anyag - a csilla-gok anyaga éppen úgy, mint az élő-lények testének anyaga - mintegy92 egyszerű anyagból, kémiai elem-ből épül fel. S ezeknek a kémiaielemeknek a legkisebb részecskéi azatomok. Ezek olyan parányiak,hogy például egy hidrogénatom tö-mege ennyi:

0,00000000000000000000000166gramm. E parányi atomok is össze-tettek, még kisebb részecskékbőlállnak. Minden atom tömegéneknagyobbik részét az atommag képe-zi, s ezt az úgynevezett elektronbu-rok veszi körül. Az elektronburok-ban elektronok keringenek, olyanparányok, amelyek még a legköny-nyebb atom (a hidrogén) magjánális mintegy 2000-szer könnyebbek.Az atommag pozitív villamos tölté-sű, az elektronok negatívok. Ez akétféle töltés tartja össze és tartjaegyensúlyban az atomot. Az atom-

[08

mag is részecskékből áll: egyes ré-szecskéknek van, másoknak nincsvillamos töltése.

Az, hogy valamilyen kémiai elemmicsoda, vas, ólom, oxigén vágyhidrogén, urán vagy kalcium, attólfügg, hogy atommagjaikban hányvillamos töltésű részecske található.

HOL BÁNYÁSSZÁK A TŰZKÖVET?

Sehol. Mert a tűzkő nem kő, hanemkülönleges fémötvözet, olyan, ame-lyik acéllal megdörzsölve szikrátvet.

A tűzkövet azért nevezik kőnek,mert a régi emberek az ősi időktőlkezdve valóban használtak egy bi-zonyos fajta követ a tűz csiholására.Kovát, taplót, acélt még száz évvelezelőtt is használtak tűzgyújtásra.A tűzkő elnevezés is azok közé aszavak közé tartozik, amelyeknélmegváltozott a technika, de meg-maradt a régi név. Mint ahogy a tollsem készül már több mint fél évszá-zada a lúd tollából, de a nevét meg-őrizte.

FOLYIK A TÖLTŐTOLL,KEVÉS TINTA VAN BENNE?

Először is arra kell válaszolni, hogymiért nem folyik akkor, amikor televan, vagy sok tinta van benne.Azért nem, mert a külső légnyomásnem engedi ki a tintát. Amikor ki-fogy a tinta, kiegyenlítődik a nyo-más, nincs, ami visszatartsa. Jogosa kérdés ezek után, hogy annyi tintaviszont hogyan, illetve miért folyikki, amennyivel írunk? A töltőtoll-test felül vagy inkább elöl nyitott,egészen addig, amíg be nem duga-szolják egy erre a célra készített,pontosan beleillő műanyag dugó-val. A töltőtolltest fala és a dugóközé kerül a toll vége is. Ott, ahola toll rásimul a dugóra, vékony vá-jat fut végig egészen a toll csúcsáig.A legtöbb folyadéknak az a tulaj-donsága, hogy tapad az edény falá-hoz - mint mondani szoktuk: ned-vesít -, és ezért a nyomás ellenébenis képes elmozdulni. A fizikábantanuljátok majd, hogy az ilyen ned-

vesítő folyadék a hajszálcsőben ma-gasabban áll, mint a vele összeköt-tetésben levő vastagabb csőben.Nos, a töltőtoll tolla alatt hajszál-csőféle fut, és benne egy kis tinta-patak. Az azonban csak akkor csör-gedezik, ha a töltő toll gazdája a tol-lat a papírhoz érinti és megnyomja.Ilyenkor a toll vágott vége kissémegnyílik, a tinta befut a két ágközé, és a papír felületére tapad.Mindaddig egyenletesen jön ki a kistintaerecske, amíg a nyomás megnem szűnik, illetve amíg a töltőtollhegye fel nem emelkedik a papír-lapról.

MIÉRT ÍR A GOLYÓSTOLL,ÉS MIÉRT FOLYIK, HA FOLYIK?

A golyóstoll azért ír, mert a folya-dékok, festékanyagok vékony hár-tya formájában tapadnak a tárgyakfelületére. Az apró acélgolyót úgyhelyezik a sűrű festékanyagot tar-talmazó cső, a betét orrába, hogyakadály nélkül forogjon. Az acél-gömb minden fordulattal újabbadag - igen kicsi adag - festéket hozmagával a felületén, majd rágurul apapírra, és ott nyomot hagy: a tollatfogó kéz mozgásának megfelelőnyomot. Hátrafelé nem folyhat abetét, mert a levegő nyomása előre-hajtja a nem túlságosan folyékony,ezért nehezen mozgó tintát. Csakakkor folyik visszafelé a festék-anyag, ha elöl levegőt kap, ha teháta golyó meglazul vagy kiesik.

109

Annak ellenére, hogy a golyós-tollal nem lehet olyan szépen írni,mint a töltőtollal, mégis jóval nép-szerűbb, mert sokkal tovább tartegy töltés, mint bármelyik töltőtol-lé; hallatlan könnyen utánatölthetővagy cserélhető a betét; olcsóbb isa töltőtollnál. Amióta pedig a Par-ker cég rájött, hogy vastagabb cső-be is lehet még nagyobb mennyisé-gű tintát tölteni a hátrafolyás veszé-lye nélkül, azóta behozhatatlanelőnyre tett szert a golyóstoll. En-nek a nagy tartálynak az a titka,hogy a tinta mögé egy adag elégsűrű, gyantatartalmú zsírcsomótnyomnak. Ez zárja el a tinta útjáthátrafelé, viszont elég mozgékonyahhoz, hogy a légnyomás fokozato-san előrenyomja, ahogy a tintafogy.

MIÉRT VAN TÉLEN JÉGVIRÁGAZ ABLAKON?

Mert megfagy a hideg üvegre lecsa-pódó pára. A jégkristályok adják aszeszélyesnek tűnő rajzolatokat.

A hókristályok nagyítón át való-ságos műalkotások, szabályos geo-metriai formák, különös szépségűalakzatok. Ha az ember közelebbrőlmegnézi a jégvirágokat, méghozzánagyítóval, látni fogja, hogy itt ishasonló alakzatok képződtek. Csakakkor jégvirágos az ablak, ha a kül-ső hőmérséklet nagyon alacsony.Az üveg ennek folytán erősen lehűl.A két ablak közötti hézagokon alul

bepréselődhet a hideg levegő, és ta-lálkozhat a szoba melegebb, pára-dús levegőjével. Ennek a gyorsanlehűlő levegőnek a páratartalmacsapódik le az ablaküvegre, és ottmegfagy. Mivel ez folyamatosantörténik, szépen sorban egymásraés egymás mellé rakódnak a tűkris-tályok. Ha jól befutunk, ez az egészfolyamatnak véget vethet, mertnemcsak a szoba, hanem az ablak-köz levegője is felmelegszik, és ajégkristályok elolvadnak.

MIÉRT ÁLL BORDÁKBÓLA FŰTŐTEST?

Mert több meleget ad, mint haugyanekkora sima tartály lenne.A fűtőtestnek az a feladata, hogymelegét átadja a szoba levegőjének.

Minél nagyobb felületen érintkeziktehát vele, annál gyorsabb és töké-letesebb ez a hőátadás. Tulajdon-képpen sokkal több és sokkal lapo-sabb borda lenne megfelelő. Gon-dolni kell azonban a vízkőlerakó-dásra is. Ha a vízkő elzárná a vízútját a fűtőtestben, rosszabb lennea helyzet, mint így, amikor nem azelérhető legnagyobb felületű az ál-talában használt fűtőtest. Gondolnikell természetesen arra is, hogynem lehet akármilyen csúnya a fű-tőtest, és nem foglalhat el nagy he-lyet.

MIÉRT TAPADA SZAPPANTARTÓ A CSEMPÉRE,ÉS MIÉRT TUD MÁSZKÁLNIA LÉGY AZ ÜVEGEN?

A szappantartó gumikoronggal, alégy pedig lábai végén levő tapadó-korongokkal tartja meg a saját sú-lyát.

A szappantartó gumikorongja la-pított harang alakú. De mikor oda-nyomtad, akkor már se híre, sehamva annak a harangnak! Mi háta titka? A levegő. A levegő, amelybenne volt, és a levegő, amely kívülvan. Amikor ráteszed a csempére agumikorongot, még nem tapad. Be-lül is levegő van, kívül is; belül isugyanakkora a nyomás, mint kívül.Amikor fokozatosan hozzányomoda csempéhez, kipréseled alóla a le-vegőt. A belső nyomás végül is jó-val kisebb lesz, míg a külső nyomás

a teljes légköri nyomás, s az szorítjaoda a csempéhez. Szoktak egy kisragasztóanyagot is kenni előzőleg agumira, de ez csak arra való, hogya levegő beszivárgását a szélekenmegakadályozza.

MIÉRT ÉPÍTENEK PALÁNKOT,FAKERÍTÉSTA KÉSZÜLŐ BETONNAK?

Mert a beton nem tégla, nem szög-letes és kemény, amit egymásra le-het rakni, hanem vizes, laza, ami-nek forma kell, amíg meg nem ke-ményedik, amíg meg nem köt.A két deszkafal közé nemcsak bele-öntik, hanem bele is gyömöszölik,beletömörítik a betont, és öntözik.Mert a beton nem attól lesz ke-mény, hogy kiszárad, hanem a víz-től, amelynek hatására olyan vegyiátalakuláson megy keresztül, amelyszilárddá teszi.

Amikor a gyerekek homokoznak,

110 111

valami olyasmit csinálnak, mint abetonozó építőmunkások. A kü-lönbség az, hogy a gyerekek mű-anyag formába tömörítik a homo-kot. Ezt a munkások nem tehetik,mert a beton úgy tapad a vashoz,hogy többet el sem lehet választani.Hiszen éppen ez a titka a vasbeton-nak. A beton ugyan nagyon erős, demerev és törékeny. Ezért szerelnekössze acélhuzalokból valóságos„csontvázat". Attól aztán a betonnemcsak erős, hanem rugalmas is,teherbíró és a rezgéseknek ellenáll.Azok a vasbeton gerendák, amelye-ket már készen szállítanak az épít-kezésekre - de amelyeket az épület-elemgyárban éppen úgy zsaluzatba(fa- és vasformába) tömörítenek,mint ahogy az alapfalakat az építke-zéseken -, szintén acélvázasak. Eznem is titok, hiszen a két végén

kilógnak az acélszálak. Ennek iscélja van. Ahol az épület falában kétbetongerenda találkozik, a kilógóacélszálakat egymásra hajlítják, vé-kony dróttal összekötik, majd be-tonnal beburkolják. Így szilárd kö-tés jön létre.

A GYÁRAKBAN VASTAGCSÖVEKET LÁTNI MINDENFELÉ.MI VAN BENNÜK?

Víz, forró gőz, gáz, sűrített levegő,folyékony vegyi anyagok, olaj, egy-szóval olyan gáznemű, illetve folyé-kony anyagok, amelyekkel a gyárdolgozik.

A szállítás, az anyagmozgatás agyárban is sok gondot okoz. Meg-lassítja, megdrágítja a munkát arengeteg rakodás: fel és le. A szállí-

tás legolcsóbb módja a csövön valószállítás. Ezért mindent, amit csaklehet, igyekeznek csövön eljuttatniegyik üzemrészből a másikba. Ottvan például a százhalombattai erő-mű meg az olajmű. A Barátság olaj-vezeték szovjet olaját az olajmű fo-gadja, a fűtőolajat onnan küldikcsővezetéken az erőműnek. Az el-égeti, és a fejlesztett gőz energiájáthasználja fel turbinák forgatására,generátorok hajtására, villanyáramtermelésére. A kiáramló, úgyneve-zett fáradt gőz még mindig igenforró és magas nyomású. Az olaj-műnek pedig szüksége van rá, mertaz olajfinomításhoz kell a magas hő-mérséklet. Csővezeték viszi tehát azolajműbe a szükséges gőzmennyi-séget. Százhalombatta két részét, arégi községet meg az új lakótelepethidak kötik össze. A hidak azonbannem folyó felett ívelnek át, alattuknem víz folyik, hanem öles csövekfutnak, viszik az olajat, illetve a for-ró gőzt a gyár üzemébe.

MIÉRT A SZIRÉNA HANGJAA VÉSZJELZŐ?

Jellegzetes és rendkívül áthatóhangja mindent túlharsogva jelzi aveszélyt. A háború alatt a légitáma-dások közeledtét jelezték vele. Maszirénáznak a mentők, a tűzoltók ésa rendőrségi autók is, hogy az utcaforgalmában szabad utat nyissanak,minél gyorsabban odaérjenek a bajhelyére.

A természetben nem gyakori akellemetlen hang, az ember a tech-nika révén annál többet „állít elő".Egy nagyváros utcazaja valóságospokol. Kellett találni olyan hangot,amely minden zajon áthallatszik.És ez éppen a sziréna hangja.

Régebben igen sok helyen a ha-rangot használták a vész jelzésére,pl. ha tűz volt, félreverték - vagyiscsak egyik oldalán kongatták - aharangot.

MIÉRT NEM KELL VASALNIA MŰANYAG HOLMIT?

Mert a műszál olyan rugalmas,hogy a belőle készült textilanyagothiába gyűrjük össze, eredeti formá-jára ugrik vissza, vagyis alaktartó.Ezzel szemben például nem simul

ki a nadrág éle. Mégpedig azértnem, mert melegen vasalták bele,olyan meleg vasalóval, amitől a mű-anyag még nem olvad meg, de már

megpuhul, alakítható. A szövetműszálai melegen meghajlottak avasaló melegétől. Amikor kihűltek,ez lett az új alakjuk, amit csak újabblágyítással lehet megváltoztatni.(Éppen ezért kell vigyázni a műszá-las anyagokra, mert a meleg vasaló-tól könnyen elolvadhatnak!)

HOGYAN MŰKÖDIK A KUKA?

Pormentesen. Ez a gépesített sze-méthordás lényege. Az általánosanhasznált, nagyvárosi szeméthordóautó sűrített levegővel működő ka-rokkal emeli fel a szeméttároló hen-

gert, majd valósággal kiszívja belőlea szemetet, helyesebben: beszívja ahatalmas tartályba. Ezután megin-dul benne egy szerkezet, mely tö-möríti a szemetet. Mindez szállópor, szemételpotyogás, vagyis akórokozók terjesztése nélkül törté-nik. A kukába azért nem szabadpalackokat és nagyobb fémdarabo-kat, építési hulladékot dobni, merttönkreteszi a belső szerkezetet.Márpedig kár lenne érte. Az egész-séges szemételhordásért még csú-nya hangját is megbocsátjuk.

MIÉRT CSATTANA VÉGÉN AZ OSTOR?

Mert a csikós mesterségesen hang-robbanást idéz elő. Kicsiben aztörténik, mint a szuperszonikus(hangnál sebesebben haladó) repü-lőgépek esetében. Ott a repülőgépmotorjainak zúgása sűrűsödik dör-düléssé, itt az ostor végén levő kóc-bojt sivítása durranássá.

A hang a levegőben másodper-cenként 332 métert tesz meg, vagy-is percenként csaknem 20 km-es,óránként majdnem 1100 km-es se-bességgel száguld. Amikor példáulegy gyorsuló, tehát mind nagyobbsebességgel haladó sugárhajtású re-pülőgép átlépi a hangsebességet, avele azonos sebességgel haladóhanghullámok összetorlódnak, mi-vel a később keltett hanghullámoktalálkoznak a korábbiakkal, és fel-erősítik egymást. Ilyenkor azamúgy is erős dörej megsokszoro-zódik, mintha bomba robbanna föl.Mit csinál a csikós? Megforgatja jóhosszú karikás ostorát, amelynek avége olyan gyorsan forog, hogynem is lehet látni. A hangját hall-juk, mert csak úgy süvít. Amikor acsikós hirtelen visszarántja az os-tort, annak a végénél olyasmi törté-nik, mint a szuperszonikus repülő-gép mögött. A hang hirtelen össze-torlódik, a bojtocska mögött, és ak-korát szól, mint a puska.

MIÉRT NEVEZIK VÁGÓHÍDNAKA VÁGÓHIDAT?

A vágóhíd nem igazi híd, hanemnagy állatfeldolgozó üzem. Ott vág-ják le, darabolják fel a disznókat,marhákat és más vágóállatokat. On-nan kerül a húsipari nyersanyag ahentesüzletekbe, a konzervgyárak-ba és más hasonló húsfeldolgozó ésértékesítő üzemekbe.

A vágóhíd valamikor a szó szorosértelmében hidat jelentett. A pa-takra, folyóra fahidat eszkábáltak.Oda vezették fel az állatokat, és avért belecsorgatták a vízbe. Bele-dobták egyébként mindazt, amire atovábbiakban nem volt szükség. Ezpersze amolyan tipikus középkorieljárás volt. A vágóhidak, illetve ahasonló egészségügyi „intézmé-nyek" hozzájárultak ahhoz, hogygyakran pusztítottak a tömeghaláltokozó járványok. A mai vágóhídcsak nevében egyezik a hajdanival,de semmiben sem hasonlít hozzá.

115

MIÉRT VANNAK KEREKVASRÁCSOKEGYES ABLAKOK ALATT?

Mert nyílást vágtak a falba, és ezttakarja a rács. A szobát ugyanisgázmelegítő (konvektor) fűti. Ezena nyíláson át árad be a friss levegőa gázégőhöz, és itt távoznak a gázégéstermékei is.

Fát elégetni vétek, hiszen ma mára faforgácsból is lehet deszkát csi-nálni a műanyag gyanták segítségé-vel. Szenet elégetni vétek, mertszennyezi a levegőt, és a vegyiparezerféle anyagot képes belőle előál-lítani. Földgázt elégetni vétek, mertnincs korlátlanul, és mert a vegy-ipar ebből is ezerfélét tud előállíta-ni, még élelmiszerfélét is. De hamár el kell égetni valamelyiket, ak-kor mégis a földgázt égetjük el,mert viszonylag abból van a leg-több, és mert a fűtőanyagok közüla legkevésbé az szennyezi a levegőt.Azok a gázkályhák, amelyekről az

ablakok alatti rácsok árulkodnak,részben gyári gázt, részben földgázt(egyre inkább tisztán földgázt)égetnek el. Mivel a gázkályha nin-csen közvetlen kapcsolatban a szo-ba levegőjével, ha gázömlés történ-ne, a gáz a szabadba távozna, s ez isbiztonságossá teszi a használatát.

MI A TERMÉSKŐ?

A neve félrevezető; helyesebb len-ne, ha nyers, durva kőnek nevez-nénk. Mészkő, olyan, ahogy a bá-nyában lerobbantották, formátlan,göcsörtös, durva felületű, meg-munkálatlan. Éppen az benne azérdekes és szép. Egymásra rakva,egymáshoz illesztve, összecemen-tezve, egy kicsit az igazi sziklafalhatását kelti. Különösen kerítéseklábazatának, házak külső, alsó sze-gélyének szokták használni. Ottmutat a legjobban. Kertes városré-szekben használják leginkább.

MIÉRT NEVEZIK NEHÉZIPARNAKA NEHÉZIPART,ÉS MIÉRT KÖNNYŰIPARNAKA KÖNNYŰIPART?

Tulajdonképpen egyik se köny-nyebb vagy nehezebb, mint a má-sik. Mindegyik nehéz gépekkel dol-gozik, és soktonnányi iparcikketgyárt. A nehézipart talán helyesebblenne alapanyagiparnak nevezni,mert a különféle iparágakat látja elalapanyaggal: olajjal, szénnel, acél-lal, vassal, alumíniummal, villamosárammal, gázzal és más hasonlók-kal. De a nehéziparhoz tartozik avegyipar és a gyógyszeripar is.A könnyűipart fogyasztásicikk-iparnak nevezhetnénk, mert aztgyártja, amit az emberek a minden-napi életben felhasználnak.

MIÉRT LÁTNI KÉPETA TÉVÉ KÉPERNYŐJÉN?

Azon már nem lepődünk meg, hogyha a rádióstúdióban valaki a mikro-fon előtt beszél, hangja sok száz ki-

lométer távolságban is hallható avevőkészülék hangszórójából, pe-dig nincs köztük kábel, fémes veze-ték, „drót", mint a telefonok kö-zött. A hiányzó vezetéket itt az adó-állomás elektromágneses hullámaihelyettesítik: ezek „viszik a hátu-kon" azokat az elektromos jeleket,feszültség- és áramingadozásokat,amelyeket a hang keltett a mikrofo-non át.

Az elektromágneses hullámokazonban másfajta jeleket is szállít-hatnak, például olyanokat, amelyeka különleges berendezésből, a tévé-kamerából származnak. A kameramint valami fényképezőgép látja alencserendszere előtti személyeket,tárgyakat, eseményeket, és a képetelektromos jelekké alakítja át. Bo-nyolult művelet ez, aminek az a lé-nyege, hogy a kamera a képet 625sorban elrendezett, soronként 833,összesen tehát több mint félmilliópontra bontja fel. Ezek a pontoksötétebbek vagy világosabbak, an-nak megfelelően, hogy azok a sze-mélyek és tárgyak, amelyeket a ka-mera „lát", mennyire vannak meg-

117

világítva, melyik részük világos,melyik sötét. Ugyanezek a pontokvillannak fel aztán - vagy maradnaksötétben - a vevőkészülék képer-nyőjén. A képjeleket és a hangjele-ket is az adóállomás ultrarövidelektromágneses hullámai szállítjáka vevőkészülék antennájához. Úgykell ezt elképzelni, mintha a tévé-adóállomás antennájának a csúcsánnagyon erős fényszórók égnének.A fényt sötétben minden iránybóllátni lehet. De mint mondtuk, atévéantenna nem látható fényt, ha-nem láthatatlan rezgéseket, hullá-mokat bocsát ki magából. Ezek ahullámok a fényhez hasonlóan su-gárszerűen terjednek, tehát csak ottvehetők, ahonnan az adótornyotmég látni lehet. Ezért állítják a tévéadótornyát minél magasabbra, ésezért van szükség sok közvetítő, át-játszó tévéállomásra. Magyarorszá-gon az átjátszó állomásokat úgy te-lepítették, hogy a tv műsorait azország minden részén venni lehes-

118

sen. Az lesz majd az igazi tökéletesmegoldás, ha- mesterséges holdakközvetítő lánca veszi körül a Föl-det, és minden tévéadást a Földnekminden pontján lehet majd venni ajóvoltukból. Ezek a mesterségesholdak lesznek a „legmagasabb té-vétornyok".

MIÉRT REPÜL A REPÜLŐGÉP?

Mert hajtóműve és megfelelő alakúszárnya van. A hajtómű lehet mo-tor, légcsavarral vagy sugárhajtó-mű. Ezeknek köszönhető, hogy arepülőgép előrehalad, legtöbbszörigen nagy sebességgel.

A szárnyak alakja, keresztmet-szete a gyors előrehaladás közbenfelhajtóerőt „termel". Mindenkimegfigyelheti, hogy a kissé ferdéntartott papírlap felemelkedik, ha aszél fújja, vagy ha mi mozgatjuk alevegőben. Ezért emelkedik magas-ba a papírsárkány is. A repülőgépek

szerkesztői olyan szárnyfelületeketalakítottak ki, amelyeknél a felhaj-tóerő - kellő gyors előrehaladásmellett - igen nagy, akkora, hogy anehéz gépet minden utasával és ra-kományával együtt a magasba eme-li, és a repülés egész ideje alatt ottis tartja.

MITŐL VÁLTOZIK ÁT A VÍZJÉGGÉ, ILLETVE GŐZZÉ?

A hőmérséklet változásai következ-tében.A víz szobahőmérsékleten folyé-kony, ami azt jelenti, hogy részecs-kéi között gyenge összetartó erőműködik, azok könnyen elmozdul-nak egymáshoz képest, s ezért a vízmindig olyan alakú, mint az edény.Ha melegítjük, 100 C-fokon a ré-szecskéi között az összetartó erőmegszűnik, a részecskék sebesmozgásba kezdenek, és minél na-gyobb térfogat betöltésére törek-szenek, a víz gőzzé válik. Ha vi-szont nulla C-fok alá hűtjük - teháthőt vonunk el belőle -, az összetar-

tó erő szilárdan köti egymáshoz arészecskéket, a víz határozott és ön-álló alakot vesz fel, jéggé dermed.

MIÉRT OLVAD MEG A HÓA SÓTÓL?

Amikor a téli latyakban caplatunka járdán, valóban azt hihetjük, hogya havat felolvasztotta a rászórt só.De nem ez történt. A víz 0 C-fokonfagy meg. Ha azonban a vízhez sótkeverünk, jóval hidegebbnek kelllenni ahhoz, hogy ez a keverék jég-gé dermedjen. Ha a keveréknektöbb mint a negyedrésze só, akkorcsak mínusz 21 C-fokon lesz belőlejég.

Amikor a járdán összegyülemletthóra, jégre sót szórunk, az a jégfelületén levő vízhártyában oldó-dik, és mert az oldat fagyáspontjaalacsonyabb, mint a tiszta vízé, ajég olvadni kezd. A megolvadt jegetígy könnyebb a járdáról vagy azúttestről eltávolítani. A példátlanulhideg 1984-85-ös télen heteken áthiába sózták az országutakat, mert

\ a hőmérséklet gyakran és tartósan— 20 C-fok alatt volt éjjel-nappal.Ez nagyon megnehezítette az út-burkolat megtisztítását és ezzel abiztonságos közlekedést.

MIÉRT PATTOG A TŰZÖNA KUKORICA?

Olyasmi történik vele, mint a lég-gömbbel, amibe túl sok levegőt fú-junk. A léggömböt is a túl erős bel-ső nyomás veti szét, a kukoricasze-met is. Míg azonban a léggömböt alevegő feszíti szét, addig a kukori-caszemet a felmelegedett belső víz-tartalma és a vízgőz.

A kukorica igen kemény mag. Havízdús belseje hirtelen felmeleg-szik, és benne gőz keletkezik, fel-robban, és a belseje kifordul. A bélazért olyan száraz, mert éppen asütés, a pattogás fosztotta meg víz-tartalmának túlnyomó részétől.A búzát például azért nem lehetpattogatni, mert külső burka vi-szonylag puha, a belső nedvességfokozatosan elhagyja pörköléskor.

MIÉRT RÖPÜL A LÉGGÖMB?

Mert hidrogénnel, a levegőnélkönnyebb gázzal töltötték meg.Ahogy a légbuborék felemelkedik avízben, mert a levegő könnyebb avíznél, úgy emelkedik föl a lég-gömb, vagyis a hidrogénbuborék alevegőben, mert könnyebb nála.

MIÉRT FŐ GYORSABBANAZ ÉTEL A KUKTAFAZÉKBAN?

Ha fazékban, lábasban, födő alatt főaz étel, a forró vízben fő, a gőz elil-lan. A kuktában kevés víz van (haelőírás szerint helyesen használják),a lobogó víznél forróbb gőzben pu-hul az étel.

A kukta tulajdonképpen Papin-fazék. Papin francia fizikus és felta-láló készített először olyan, bizton-sági szeleppel ellátott, zárt edényt,amilyen a mi kuktánk. Működésé-nek alapja az a felismerés, hogy mi-nél nagyobb a nyomás, annál maga-sabb hőmérsékleten forr és válikgőzzé a víz. Ha mármost légmente-sen lezárjuk az edényt, és úgy he-vítjük a vizet, a fejlődő gőzök nemtudnak eltávozni (vagy csak kis há-nyaduk, mint a kukta szelepén), afazékban nő a nyomás, egyben ahőmérséklet is. Ezért puhul megbenne gyorsabban a nyers élelmi-szer is.

HOGYAN MOS A MOSÓGÉP?

Nem a mosógép mos, hanem a mo-sópor. A mosógép tulajdonképpenugyanazt csinálja, mint hajdanábanaz asszonyok, akik kiültek a patakpartjára, rátették az előzőleg beáz-tatott ruhát egy lapos kőre, és suly-kolófával püfölték. Az ütések áthaj-tották a szálak között a vizet, és avíz magával ragadta a piszkot. Maugyanezt a mosógép kissé korsze-

rűbben végzi, de a lényeg mégisugyanez. Gyors tempóban forog amosógép műanyag korongja, ésugyanilyen gyors mozgásba hozza avizet. A ruha azonban nehéz tömeg,kevésbé mozgékony, mint a folya-dék, és így sokkal lassabban forog.A víz, a benne oldott mosószerrelegyütt, nemcsak körülötte áramlik,hanem keresztül is áramlik rajta.A szintetikus (vegyi úton, nem ter-mészetes anyagból előállított) mo-sószernek az a tulajdonsága, hogya zsírtartalmú piszokrészecskéketmagához köti, és mert gyorsan mo-zog, magával is ragadja. Ezért ered-ményesebb a mosás áztatás után,hiszen már az áztatás alatt átjárja aruhaneműt a mosószeres lé, márakkor létrejön a kapcsolat a piszokés a mosószer között, a mosógépforgatásában már csak a hajdanipüfölés mai változatának kell meg-történnie. Meg is történik. Ezértvan az, hogy a mosógéppel valómosás tulajdonképpen már csaköblítés. Van a mosógépnek egy má-sik fajtája is: az nem forgatja, ha-nem ide-oda mozgatja a vizet, mű-ködése jobban hasonlít ezért a haj-dani sulykoláshoz. Mivel itt a gépi,szerkezeti megoldás bonyolultabb,az ilyen mosógép jóval drágább, desokkal kíméletesebben mos, ésszebb lesz tőle a ruha. A mosógéplegkorszerűbb változata a forgódo-bos automata. Az átlyuggatott for-gódobba teszik a ruhát, az pedigmosószeres vízzel telt tartálybanforog. Itt tehát a ruha forog gyor-

121

sabban, mint a víz, de az eredményugyanaz. A ruhát viszont sokkaljobban kíméli, mint tárcsás elődje.Automatának azért nevezzük, merta mosás ideje alatt nem kell ott állnimellette és kiszolgálni. Maga veszvizet, fölmelegíti, vizet cserél, öblít,centrifugál, ha kapcsoló segítségé-vel beállítjuk a megfelelő progra-

mot. Az automata mosógép mindiga szükséges gyorsasággal forgatja adobot, így a legkényesebb holmi iskimosható vele. A jövő mosógépemindazonáltal nagy valószínűség-gel egyikhez sem fog hasonlítani.Nem lesz ugyanis motorja, sőt mo-sópor sem kell majd hozzá. A pisz-kot a kellően kiválogatott, illetveerre a célra kitenyésztett baktériu-mok eszik majd meg.

MIÉRT UGRIK A LABDA?

Mert rugalmas anyagból van, ésmert rugalmas anyag van benne.A tömör gumilabda is ugrik, decsak akkor ugrik nagyot, ha kicsi.Ha már nagy, olyan nehéz, hogykezelhetetlen. Ezért töltik meg az-zal a könnyű és rugalmas anyaggal,amivel a járművek gumiabroncsaiis tele vannak: levegővel. A levegő,annak ellenére, hogy gáz és hogykönnyű, bizonyos határon túl nehe-zen nyomható össze, rugalmas. Haösszenyomják, igyekszik visszatér-ni eredeti helyzetébe, ezért amek-korát üt vagy rúg az ember a labdá-ba, akkorát pattan vissza a labda.

MIÉRT MOZOGÉS HOGYAN BESZÉL A FILM?

Az igazság az, hogy a mozgóképállóképek sorozata. Amikor az ope-ratőr fényképez, füllel hallhatólagmegy a gép, ő mégis állóképeket

vesz fel. Amikor pedig nézzük afilmet, a vetítőgép jóvoltából min-den egyes filmkockát külön levetí-tenek, csak nem vesszük észre. Éséppen mert nem vesszük észre,mintha csak mozgóképet látnánk.Nézzük meg a kerékpár kerekét. Halassan mozog, külön látjuk mindenegyes küllőjét, amelyik elhúz a sze-münk előtt. De ha már gyorsabbanfut, valamennyi küllő összemosó-dik, mintha nem lenne küllője, ha-nem valamiféle fátyol töltené ki azabroncs és a tengely közötti részt.Nézz meg egy filmszalagot, minthaminden kocka azonos lenne; de hanagyon alaposan megnézed, látnifogod, hogy mindegyik eltér egyegész cseppet a következőtől, any-nyiban, amennyit kockáról kockáraa rajta látható színészek elmozdul-tak. Az első kockán még távol vol-tak egymástól, az utolsón már jóvalközelebb. Csakhogy összemosód-nának ezek a képek, akár a bicikli-küllők, ha nem állítanánk meg őket.És valóban: a vetítőgépnek van egy,a máltai lovagrend jelvényéhez, amáltai kereszthez hasonló alkatré-sze, amelyik elhúzza és megállítjaegymás után a kockákat. Hogy pe-dig magát ezt a húzást ne lehessenlátni, a filmkockák továbbítása pil-lanatában a pilla nevű kis nyelvecs-ke takarja el a vetítőgép nyílását.A nyelvecske takarása is, a képmegállítása is olyan rövid ideig tart,hogy a szemünk fel sem ocsúdik, ésmáris ott a következő kép, amelyika mozgásnak következő kis töredé-

két mutatja. A sok kis mozgástöre-dékből az eredetinek megfelelő, fo-lyamatos mozgás alakul ki. A régifilmek szereplői azért ugrándoznakolyan mulatságosan, mert a kelleté-nél kevesebb filmkockát használtak,így a mozgás sokkal gyorsabbnaklátszik az eredetinél. A lassított fel-vétel éppen hogy gyorsított: jóvaltöbb a filmkocka, mint rendesen,több részletet fényképeznek le.Ezért, ha normális sebességgeljátsszák le, a mozgást jobban meglehet figyelni, a mozgás ezért las-súbbnak látszik, mint amilyen a va-lóságban.

Gyorsított a felvétel akkor, ha azegyes filmkockákat nagyobb időkö-zökben, órák, napok elteltével fény-képezik, és aztán folyamatosan,rendes ütemben vetítik le. A lassí-tott felvétel láthatóvá tesz olyaneseményt, ami a pillanat törtrészealatt zajlik le, míg a gyorsított felvé-tel a hónapokig elhúzódó történése-ket szemlélteti. Így láthatjuk filmenpéldául, miként hull darabokra azeltört üveg, vagy figyelhetjük meg,hogyan kel ki a magból a növény, ésbontja ki virágait.

A hangcsík a film szélén fut; ép-pen úgy megvilágítja egy lámpa,mint a film többi részét a vetítőizzó.Ennek a lámpának a fénye azonbanegy fotocellára esik. A fotocella ar-ról nevezetes, hogy a fényingadozá-sokat áramingadozássá változtatja.Márpedig itt állandóan ingadozik afény, mivelhogy a hangcsík ugyan-csak girbegurba, persze a beszéd és

122 123

a zene hangjainak megfelelően,ahogy a felvételnél elhangzott. Azáramingadozásokat hangokká alakí-tani igazán nem boszorkányság, hi-szen a telefontól kezdve, a rádiónkeresztül a tévéig, a lemezjátszóigés magnóig - ez történik.

Ha pedig egyszerre vették fel ahangot és a filmet (illetve utólagpontosan rájátszották), és a kettőegyütt fut (szinkronban), akkornemcsak a mozgás teljesen olyan,mint a valóságban, hanem a hang,a beszéd, a zene is. A filmfelvételcsak annyiban különbözik a fotó-zástól, hogy nem egy-egy képet ké-szítenek, hanem képsorozatot, ésnem fotópapírra, hanem filmsza-lagra viszik át a negatívról a képet.

A video azonban mind a kettőtőlerősen eltér. Ahogy zeneszámot

124

magnószalagra, úgy lehet rögzíteniképsorokat videoszalagra. Nem kellazt előhívni, másolni, azaz sötét la-boratóriumban vegyszerekkel lát-hatóvá és vetíthetővé tenni! Az,ahogy fölvették, máris megnézhetőa tévékészülék képernyőjén. És hanem sikerült, vagy amikor márnincs rá szükség, le is lehet törölni,a szalag újra felhasználható. Ehhezpersze különleges videofelvevő és-lejátszó kell.

HOVA FOLYIK A KÁDBÓL A VÍZ?

Az épületek falában egész csőrend-szer rejtőzik. Az úgynevezett nyo-mócsövek a vizet hozzák. Azértnyomócső a nevük, mert jelentősbennük a víznyomás. A szellőzést

és füstelvezetést szolgáló csövekfutnak a tetőig, ahol a kéménybenvégződnek. Vékonyabb csövek abergmanncsövek; ezekben futnak avillamos vezetékek. Végül öblöscsövek vezetik el a szennyvizet.Ezekbe a csövekbe torkollnak amosdókagylók, kádak, vécék, mo-sogatók levezető csövei. Ez a cső-rendszer egy gyűjtőcsőbe torkollik,és kivezet az utcára, pontosabbanaz utca alá, ahol lejtősen halad aszennyvízcsatorna. A szennyvizetnagy tárolómedencékben ülepítés-sel és vegyi anyagokkal tisztítják,majd Budapesten a Dunába enge-dik. Sajnos gyakori, hogy a gyárakszűrés és tisztítás nélkül a folyók,tavak medrébe folyatják a szenny-vizet, és ezzel megmérgezik a vizü-ket. Ilyenkor tömegesen pusztul-nak ki a halak, de sokszor még avízinövények is.

MIÉRT ÉG A VILLANY?

A villanykörtében a vékony, kettősspirálú volfrámszál az elektromosáram hatására igen magas hőmér-sékleten izzik. Ennek következté-ben világít. De az izzó fémszál leve-gőn hamar elégne, elgőzölögne.Ezért a villanykörtéből kiszivaty-tyúzzák a levegőt, mert hiszen an-nak oxigénje teszi lehetővé, hogygyorsan ellobbanjon a vékony fém-szál, sőt úgynevezett nemesgázokatis töltenek bele (argont, kriptont),amelyek meggátolják, hogy hamar

megfeketedjen az égő, és lehetővéteszik, hogy a fénye ragyogóan fe-hér legyen.

MIÉRT HALLJUKA TELEFONBAN ANNAKA HANGJÁT, AKI A VÁROSMÁSIK VÉGÉN BESZÉL?

Ha megszólalunk, a hangszálainkrezgése hangot kelt, ami a levegőközvetítésével érkezik el a mikro-fonhoz. Ez a telefonkagylóba be-épített érzékeny kis szerkezet, amia hangenergiát villamos feszültség-és erősségingadozásokká alakítja át.Az áramingadozások fémes vezeté-ken, kábelen át haladnak, és felerő-sítve érkeznek el a másik állomáshallgatójához. A mikrofonnal ösz-szehasonlítva a hallgató fordítottanműködik, mert az áramingadozásokrezgésbe hozzák a membránját, s

125

így azok ismét hanggá alakulnak.Mindez villámgyorsan, késedelemnélkül történik, szinte egy időben.Annyira gyorsan halad az áram, ésolyan gyorsan történik az átalakítás,hogy az ember úgy beszélget, mint-ha nem is lenne közbeiktatva többkilométeres telefonkábel.

MIÉRT SZÓL A RÁDIÓ?

Tulajdonképpen azért, amiért a te-lefon is szól. Annyi a különbség,hogy itt nem kábelen haladnak abeszéd által keltett elektromosáramingadozások, hanem a rádió-hullámok viszik tovább a vevőké-szülékek antennáiba.

A mikrofon áramingadozásokkáalakítja a hangrezgéseket. A rádió-adó úgynevezett elektromágnesesrezgések (rádióhullámok) segítsé-gével sugározza szét a beszéd, illet-ve a zenei hang által keltett áram-ingadozásokat. A rádióhullámokolyasféleképpen terjednek, mintazok a hullámok, amelyeket a bedo-bott kő a víz felszínén indít meg.A különbség az, hogy míg a nyu-

126

godt víztükrön mindig táguló kö-rökben terjednek a hullámok, addiga rádióhullámok gömb alakban,minden irányban. Ha a rádiókészü-léket éppen arra a hullámhosszra,illetve rezgésszámra állítjuk, ame-lyen az adó sugároz, ha messze vanis, „fogni" tudjuk, és a rádiókészü-lék visszaalakítja hanggá. Tudnikell, hogy négyféle hullámsávot kü-lönböztetünk meg: a hosszúhullá-mot, a középhullámot, a rövidhul-lámot és az ultrarövid hullámot(URH). A rezgésszámot tekintveéppen fordítva áll a dolog. Minélrövidebb a hullám, annál szapo-rább a rezgés, vagyis annál nagyobba rezgésszám. Nem is egyformánterjednek a különféle hosszúságúhullámok. A hosszú- és középhullá-mok rendszerint a Föld felületementén haladnak, a rövidhullámokazonban áthatolnak az alsó légkö-rön, és beleütközve az ionoszférába(a légkörnek abba a rétegébe, mely-ben elektromosan töltött részecskékvannak), onnan visszaverődnektöbbnyire, ezeket a visszaverődőhullámokat fogja a rádiónk. Az ult-rarövid hullámok (URH) viszont

egyenes vonalban terjednek, tehátcsak addig foghatók, amíg a Földgörbülete „útjukba nem áll".Egyébként is érzékeny hullámok,szétszórják, torzítják azok a (főlegfémből levő) tárgyak, amelyekbebeleütköznek.

MIÉRT MELEGA KÖTÖTT HOLMI?

Azért, mert sok benne a levegő,márpedig az igen jó hőszigetelő.A fonalak lágy szerkezete, laza kap-csolódása okozza, hogy a kötöttholmi puha, és ez teszi lehetővé,hogy a fonalak között sok levegőlegyen.

Fokozni lehet ezt a hatást az úgy-nevezett terjedelmesített műanyagfonalakkal. Ezeket a fonalakat erő-teljesebben meghúzzák, de mivelrugalmasak, amikor ellazítják őket,összeugranak. Ilyen szálakból ké-szül például a legtöbb közismert ésnépszerű műszálas holmi: ing, pu-

lóver, úszónadrág, alsónemű stb.A terjedelmesített műszálból ké-szült atlétatrikó például olyan, minta pókháló, mégis melegít, akár akályha. A levegő hőszigetelő hatá-sát használják fel, amikor a vékonytrikóanyagot szintén vékony mű-anyag szivacsra ragasztják. A belőlekészült kabátok hallatlan könnyű-ek, mégis melegek.

MIÉRT HŰT A HŰTŐSZEKRÉNY?

Amiért hidegnek érzi az ember anedves kezét. A víz párolog róla, apárolgáshoz hő kell, és azt a kör-nyezetéből vonja el. A hűtőszek-rény belsejében zárt csőrendszervan. Abban könnyen párolgó folya-dék, rendszerint ammónia kering.Az ammóniagázt a kompresszor,vagyis egy olyan szivattyú, amelyössze tudja nyomni, sűríteni képesa gázt, annyira összesűríti, hogy azfolyadékká válik. Ezután ez acseppfolyós ammónia egy csőrend-

szerben - ahol már kisebb a nyomás- elpárolog. Ám - ahogy az elejénemlítettük - a párolgáshoz hő kell.És azt az ammónia onnan veszi el,ahonnan tudja: a hűtőszekrény bel-sejéből, főként a mélyhűtő részből.Az ammóniagáz ismét visszakerül akompresszorba, és a körfolyamatmindaddig tart, amíg a hűtőtér kel-lően le nem hűlt. Akkor viszont egyhőérzékelő - idegen szóval ter-mosztát - megérzi, hogy a hűtő-szekrényben elég hideg van. Ki-kapcsol. A kompresszor megáll, ésmivel sem nem sűrít, sem nemcsökkenti a nyomást, a hűtési folya-mat megszakad. Csak akkor indulmeg ismét, ha a hőérzékelő megér-zi, hogy a hűtőszekrényben kezdfelmelegedni a levegő. A komp-resszoros hűtőgépeken kívül van-nak úgynevezett abszorpciós hűtő-gépek is, amelyek működése bo-nyolultabb, de van egy nagy elő-nyük: teljesen zajtalanok, mertnincs bennük szivattyú.

MIRE VALÓ A MOSÓGÉPMELLETT A CENTRIFUGA?

Azt a munkát végzi el, amit régeb-ben kézzel kellett csinálni. Öblítésután megfogták és addig csavartáka vászonneműt, amíg a víz nagyja kinem folyt belőle. Ezt a hallatlannehéz munkát végzi el a centrifuga,magyar nevén csavaró- vagy facsa-rógép.

Márts be egy szivacsot vízbe,

128

hurkolj a végére madzagot, és -kinn a szabadban - forgasd megalaposan. Vigyázz, hogy a közeled-ben senki se legyen, és semmi olyandolog, aminek árt a víz. Mert a szi-vacsból valósággal lövellni fog avíz, és ha elég hosszú ideig forga-tod, alig marad benne valami.A középponttól kifelé ható erő, acentrifugális erő vitte ki a szivacsvizét. Nagyjából ugyanez történik afacsarógépben is. Belerakja az em-ber a vizes ruhát a gép átlyuggatottalumíniumkosarába, ezt a gép vil-lanymotor segítségével megforgat-ja, és a ruhából a víz kifolyik. Azautomata mosógép mellett azértnem áll centrifuga, mert az magavégzi a ruha víztelenítését (facsará-sát) is. Olyankor a dob ugyanolyangyorsan forog, mint a centrifugáé.

MIÉRT MÉR A MÉRLEG? '

Minden kétkarú mérleg azt mutatjameg, hogy a két végén levő test sú-lya, tömege azonos-e. Amit mé-rünk, arról nem tudjuk, mi a súlya,amivel kiegyensúlyozzuk, arróltudjuk. A bolti mérleg úgy mér,hogy eleve rajta van egy kilós súly,viszont a mutatója 0-án áll. Hamost rátesszük a 10 deka súlyú cuk-rot, ez tulajdonképpen visszahúzzaegytizednyivel a már eleve kibillen-tett mérleget. Ha egy kilót teszünkrá, akkor egyensúlyban van a mér-leg, és a mutató a skála túlsó széléremutat. Vannak más mérlegek is,

MIÉRT SZÍV A PORSZÍVÓ?

Mert fúj. Hátrafelé fújja a levegőtTeste egy öblös cső, amelynek azegyik végében levő ventillátor szív-ja a levegőt. Így a porszívó testé-ben, illetve az oda beszorított vé-kony csövön keresztül nagy sebes-ségű légáram keletkezik. Mivel ecső végét rászorítjuk a szőnyegre, alevegő azon át árad a csőbe, onnan

amelyeknél nem a súlyt váltogat-juk, hanem a kar hosszúságát vál-toztatjuk meg. Ez olyan, mint a li-bikóka, amelyre egy kisebb és egynagyobb súlyú gyerek ül. Ekkor anagyobb súlyú egy kicsit előbbrecsúszik, megrövidíti a libikóka in-nenső karját, akárcsak a háziasz-szony, amikor tologatja a súlyt amérleg karján. A nagy súlyok méré-sére alkalmas „mázsa", a tizedesmérleg is súlyokkal egyensúlyozómérleg, de áttételekkel elérik, hogycsak tizedrész annyi súlyt kelljen amérleg serpenyőjébe tenni, mint amegmérendő áru súlya.

pedig a porzsákba. A porzsák, mintminden vászon, lyukacsos, a levegőáthatol rajta, és folytatja útját a por-szívó testén át. A porszemcsék na-gyobbak lévén, mint a fonalak kö-zötti hézagok, a porzsákban gyűl-nek össze. A porzsák kiürítése, tisz-tántartása kellemetlen dolog. Azember közben óhatatlanul sok portnyel, ami egészségtelen. Szerencsé-re a technika fejlődése jóvoltábólmár olyan papírt is elő tudunk állí-tani, amely átengedi a levegőt, aport azonban rabul ejti. Amikor aporzsák megtelik, porral együtt akukába dobjuk.

129

MIÉRT BONTOTTÁK LEA BUDAPESTI KOSSUTH HIDAT?

A budai Batthyány téren, a Dunapartján emléktáblát találunk, rajta afelírás: „Itt állt a Kossuth-híd." Bi-zony a Kossuth híd tiszavirág-életűvolt a többi hídhoz hasonlítva.A felszabadulás után az első ésegyetlen állandó Duna-híd volt.Nemcsak városi, hanem hosszúideig országos közúti forgalmat iselviselt. Felújítani nem volt érde-mes, mert nem volt szép, és túlsá-gosan jó helyen sem állt. Ésszerűbbvolt lebontani.

A hidakat általában jó minőségű,nagy teherbírású, a hőmérséklet in-gadozásait jól tűrő szerkezeti acél-ból építik. De hát hol volt nekünkilyen acélunk közvetlenül a háborúután?! Amit a németek nem vittekmagukkal, az elpusztult a harcokközben és a bombázások következ-tében, Abból kellett a hidat építeni,ami akadt. És szerencsére akadt:

130

olajfúró cső. Az azért nem akármi-lyen! A legjobb minőségű acélbólkészítik. Szerencsére maradt a zalaiolajvidéken ilyen cső elég. Összehe-gesztették belőle a híd szerkezetét.Ilyen se volt még! Ez volt az elsőolajcső híd a világon. Nem sokáigállt, de ameddig használtuk, na-gyon jó szolgálatot tett.

MI HAJTJA AZ ŰRHAJÓT,AMIKOR A FÖLD KÖRÜL KERING?

Az, ami a Holdat. Semmi. A Földa Nap körül, a Hold és az űrhajó aFöld körül kering. Minél nagyobbsebességgel hajítunk el egy testet,annál messzebbre száll. Ha az űrha-jó 8 kilométer másodpercenkéntisebességgel száguld felfelé, nemesik le többé a Föld felszínére, ha-nem keringeni kezd körülötte, minta Hold.

A Föld vonzóereje nemcsak a fel-színén hat. Azért esnek le a földi

dolgok, azért van súlyuk, mert aFöld óriási tömege vonzza a felüle-tén levő, jóval kisebb tömegű tár-gyakat. Az űrhajónak is meg kellszöknie a Földről, azért van szük-ség a hatalmas rakétahajtóművekre,hogy pontosan olyan sebességet ér-jen el, amely mellett a centrifugá-lis erő kiegyenlíti a Föld vonzóere-jét. Akkor azután nem kell mársemmiféle hajtóanyag, akár örökkékeringhet az űrhajó a Föld körül,ahogy a Hold valóban meg is teszi.A centrifugális, vagyis a közép-ponttól elhúzó erőt mindenki isme-ri, aki összefogódzva pörgött már,vagy zsinegnél fogva pörgetett va-lamilyen tárgyat a levegőben. Bi-zony jól meg kell markolni a zsinegvégét vagy párunk kezét, hogy ne acentrifugális erő legyen az erősebb.Minél közelebb kering az űrhajó, amesterséges hold a Földhöz, annálsebesebben kell haladnia, mert erő-sebben hat a Föld vonzóereje. Mi-nél távolabb kering, annál lassab-ban haladhat, illetve kell haladnia,mert különben kiszalad a világűrbe,mint ahogy a sár lerepül az autógyorsan forgó abroncsáról. Az űr-ben sem levegő, sem más gázneműanyag nincs. Ha tehát az űrben ke-ring az űrhajó, a műhold, az űrállo-más, nem fenyegeti az a veszély,hogy valami letéríti a pályájáról.Ilyen akadály lenne például a leve-gő. A levegő földközelben annyirasűrű, hogy a nagy sebességgel visz-szatérő űrhajó külső rétege fel isizzik a nagy súrlódástól. Ahogy

azonban távolodunk a felszíntől,egyre ritkább a levegő, a súrlódás ismind kisebb. A légkör legkülső pe-remén, úgy 3000 kilométernyire aFöldtől már csak itt-ott vannak lég-részecskék. Mégis. Sok kicsi sokramegy. A mesterséges hold és az er-re-arra ténfergő levegőrészecskékütközése néhány év alatt némilegmódosítja a röppályát. Ha aztán aFöld vonzereje közelebb szippantjaaz égi vándort, az sűrűbb légréte-gekbe kerül, ahol már nagyobb asúrlódás. Ez megint módosít a pá-lyáján. És akkor már nincs megál-lás. A vége az, hogy földközelbenfelizzik és elég.

MI AZ ŰRREPÜLŐGÉP?

Olyan űrhajó, amelyet többször isfelbocsáthatnak föld körüli pályára.Az űrhajó - vagyis olyan tartály,amelyben földi légnyomás és hő-mérséklet van, hogy az űrhajósokmeg ne fulladjanak és meg ne fagy-janak - csak akkor képes az űrbena Föld körül keringeni, ha óriásirakétával pályájára állítják. Akkoraztán ugyanúgy kering az űrhajó isa Föld körül, mint a Hold, se távo-labb nem szökik, se közelebb nemmegy, mindaddig, amíg - szinténrakéta segítségével - le nem térítika pályájáról az űrhajósok. Ahogy azűrhajó megint a Föld közelébe ke-rül, az egyre jobban húzza magá-hoz, más szóval egyre sebesebbenesik a Föld felé. A légkörben, a súr-

131

lódás következtében, burkolata föl-izzik és alaposan megrongálódik.Az űrhajósoknak nem esik bajuk,mert a hőszigetelés következtébennem érzik a hőt. Azt pedig, hogy azűrhajó nagy sebességgel zuhanjon aföldre, fékezőrakéták, majd óriásiejtőernyők akadályozzák meg. Ma-ga az űrkabin azonban tönkremegy,még egyszer nem használható űr-utazásra. Az űrrepülőgépet ezzelszemben hőálló burkolattal fedik,és olyan formájúra építik, hogy alégkörbe érve úgy manőverezhes-sen, mint az igazi repülőgép. Mivelaz űrrepülőgép nagyobb az űrhajó-nál, azt is óriás rakéták emelik amagasba, röpítik az űrbe, és állítjákkeringési pályára. Az űrkutatás el-képzelhetetlenül nagy pénzössze-gekbe kerül, de megéri. Űrhajósokfedeztek fel olyan, eddig ismeretlenlelőhelyeket, ahol majd bányákatlehet nyitni és fontos nyersanyago-kat kitermelni. Mesterséges holdaksegítségével becsülik fel a világ évigabonatermését, és létesítenek tele-fon- és tévé-összeköttetést világré-szek között. Az időjárás előrejelzése(ami például a mezőgazdasági mun-kák szervezése miatt igen fontos)sokkal pontosabb és megbízhatóbblett, mióta az űrből lehet látni alégmozgásokat, azaz az időjárás vál-tozásait. Ez csak néhány példa a sokközül, aminek már ma hasznát látjaaz emberiség. De a fejlődés kilátásaimajdnem olyan végtelenek, mint avilágűr maga.

132

MI A FÉNYKÁBEL?

Hajszálvékony üvegszálakból vagykvarcszálakból álló kábel, amelyúgy vezeti a fényt, mint cső a vizet,vagy mint a fémkábel az elektro-mosságot.

A hajszálvékony üvegszálban ar-ra halad a fény, amerre az üvegszálhajlik, akár hurok- vagy csigavo-nalban is. Persze valójában egyene-sen halad a fény a görbe üvegszál-ban is, csakhogy amint annak falá-hoz ér, onnan visszaverődik. Ezegyike korunk nagy felfedezései-nek. Egészen mesébe illő dolgokattesz ugyanis lehetővé. Például tévé-közvetítést a szívből. A vékonyfénykábelre szerelt parányi fény-forrást egy vastag verőéren keresz-tül a szívbe lehet juttatni, és mivela fény követi a kábel hajlatait, aképet is közvetíti a vevőkészülékképernyőjére. Az ilyen közvetítés agyomorból, veséből még könnyeb-ben megoldható. Fénykábellel he-lyettesíthető sok esetben a fémká-bel, már csak azért is, mert annaknem árt a nedvesség, arról nem isszólva, hogy nincs ellenállása, nemmelegszik fel, és a fény gyorsabbanhalad benne, mint fémkábelben azáram.

Ha még hozzászámítjuk mindeh-hez azt is, hogy a fénykábel vastag-sága a fémkábelének ötödrésze le-het, akkor nem túlzás azt mondani,hogy ez századunk egyik tudomá-nyos-technikai szenzációja.

MIÉRT NEM BORUL FELA VITORLÁS, AMIKOR FORDUL,ÉS MAJDNEM A VÍZEN FEKSZIK?

A titok a víz alatt van. Vasból vagybetonból készült ellensúly függ avitorlás hasa alatt, egy zárt tokban.Olyan nehéz, hogy kiegyensúlyozzaa magas rudat, vitorlástul együtt.A vitorlás hajó ahhoz a babáhozhasonló, amit keljfeljancsinak ne-veznek. Gömbölyű a talpa, és halefekteted, azonnal talpra ugrik,mégpedig azért, mert a talpábanólomnehezék van, és az felállítja.

MIT JELENT AZ A SZÓ,HOGY KOMBÁJN?

Először az amerikaiak használták,és ezt az angol nevet adták neki,ami annyit jelent, hogy több dol-got kombinálni, összeszerkeszteni,egyesíteni. Ez a gép elvégzi a gabo-nabetakarítás minden munkáját.

Mindaddig, amíg a mezőgazda-ság nem kezdett afféle élelmiszer-gyártó üzemmé válni, úgyszólvánminden mezőgazdasági munkátkézzel, emberi erővel végeztek.A gabonát férfiak vágták kaszával,nők jártak a nyomukban, sarlóvalösszehúztak egy marokravalót (ma-rokszedőknek is hívták őket), ésazokból kévét kötöttek. Belőlükrakták össze a gabonakeresztet,hogy száradjon a gabona, majd ha-talmas rakást, asztagot csináltak be-

lőle. Ott várta meg a gabona, hogyodavontassák a cséplőgépet. Elő-ször a kaszálást gépesítették. Ké-sőbb olyan aratógépet szerkesztet-tek, amelyik mindjárt kévét is kö-tött. De volt még vele sok kézimunka azután is. Csak amikor min-

den munkafolyamatot átvett a gép- a kombájn -, akkor vált az aratástestet-lelket ölő robotból örömtelimunkává.

MIÉRT KETYEG AZ ÓRA?

Az óraszerkezetet minden gyerekismeri, hiszen a felhúzható játékok-nak is óraszerkezetük van. Ezekazonban jóval egyszerűbbek, dur-vábbak, és gyorsan lejárnak; járá-suk nem is olyan egyenletes, mintaz óráké. Ennek nemcsak az az oka,hogy az órák tengelyei rubin csap-ágyakon futnak, ezért súrlódásukrendkívül kicsi; még csak nem is az,hogy az óra fogaskerekei finomab-ban megmunkáltak, és rugójuk el-sőrendű acél. Titkuk a szabályoz-ható fékszerkezet. Ennek a lelke azanker, magyarul horgony. Az óra

rugója több fogaskerék-áttétellel ésaz úgynevezett kilincsmű segítségé-vel mozgásban tartja a lengőkere-ket, amely szabályozható hajszálru-gója segítségével egyenletesen mo-zog. Csak az a baj, hogy ingamoz-gást végez, a mutatóknak pedigegyenletesen körben kell járniuk.Éppen ezt az ide-oda billegő moz-gást változtatják át a horgonyhozhasonló, T alakú alkatrész közbe-jöttével egyenletes forgó mozgássá.Minden alkalommal, amikor a len-gőkerék által mozgatott fogaskeréklök egyet az ankeren, ketyegést hal-lunk. Ez a mozgásátalakítás egybenfékez is. Ezért van az, hogy amíg ajátékok óraszerkezete egykettőre le-jár, az óra 24, sőt 36-48 óra hosszatis dolgozik. Mellesleg: a kilincsmű-nek is megvan a maga jellegzeteshangja. Akkor működik, amikorfelhúzzuk az órát. A kilincsmű teszi

134

lehetővé, hogy csak előre lehet haj-tani a felhúzóval a rugót, visszafelénem, sőt az a saját feszítésénél fog-va sem szaladhat el. Ha a felhúzótvisszafelé forgatjuk, a kilincsmű„üresen szalad", a megszokott ésismert percegő hangot hallatja. Ha-sonló hang ez ahhoz, amit a ver-senykerékpár ad, amikor nem előre,hanem visszafelé forgatják a pedá-lokat. A hang azért hasonló, mert anem kontrafékes kerékpár is ki-lincsművel dolgozik.

MIÉRT JÖN A LIMONÁDÉA SZALMASZÁLONVAGY A MŰANYAG CSÖVECSKÉN,HA MEGSZÍVJUK?

A szalmaszál, illetve a műanyagcsövecske levegővel van tele. Ami-kor szívjuk a csőből a levegőt, an-nak helyére tódul be a limonádé,onnan pedig a szánkba.

Miért folyik a limonádé fölfelé acsövön, mi készteti arra, hogy el-foglalja a levegő helyét? A Földetlevegő veszi körül, hatalmas légóce-án, mely a Föld felszínén mindenegyes négyzetcentiméternyi terü-letre olyan súllyal nehezedik, mintegy tízméteres vízoszlop vagy egy70-80 cm magas higanyoszlop. Azpedig nem csekélység, hiszen a hi-gany igen súlyos. A levegő nemcsaka földfelszín, hanem minden rajtalevő élő és élettelen dolog mindenegyes négyzetcentiméterét ilyenerővel nyomja. A limonádé felüle-

tét is. Míg egyenlő a nyomás a li-monádé felszínén és a szalmaszál-ban, semmi sem történik. Amintazonban a szívással csökkented acsövecskében a levegőt, ott kisebblesz a nyomás, ezért a külső na-gyobb nyomás belehajtja a limoná-dét a csőbe. Az a csodálatos dologtörténik, hogy felfelé folyik a limo-nádé, holott rendes körülményekközött minden folyadék mindigcsak lefelé folyik.

MIÉRT LÁTUNK ÁT AZ ABLAKON?

Amiért például a vízen is átlátunk.Vannak ugyanis dolgok a földön,amelyek átlátszóak, tehát amelyeknem verik vissza a fényt, hanem

135

átengedik; és vannak, amelyek nemengedik át, hanem visszaverik vagyelnyelik, ezek az átlátszatlanok. Azüveg átlátszó. De csak a vékony,tiszta vízréteg, a vékony ablak átlát-szó. A tenger mély vize, a vastagvagy többrétegű üveg elnyeli afényt.

Az üvegre eső fény egy részevisszaverődik, ezért tükröz, illetvecsillog a felülete. A fény más részebehatol az üvegbe, és irányát gyen-gén megváltoztatva (megtörve)folytatja útját. Amikor ez az üveg-ből kilép, ismét megtörik, megintmegváltoztatja irányát. Az üvegencsak a merőlegesen ráeső fény haladát irányváltozás nélkül. Az üvegenáthaladó oldalirányú fény gyengeirányváltozását az ablaküvegen miis megfigyelhetjük. A táblaüvegenazonban többnyire szemben állvanézünk át, azért nem vesszük eztészre. Az üveg a ráeső fény harma-dik részét mindig elnyeli. Ezt ismegfigyelhetjük, ha az üveg egymögötte levő napsütötte falnak csakegy részét takarja. Ekkor tűnik felcsupán, hogy az üvegen át a fal ra-gyogása tompább.

MI TÖRTÉNIKAZ EJTŐERNYŐSSEL,HA KILYUKAD AZ EJTŐERNYŐ?

Szépen, simán földet ér. Olyannyi-ra, hogy az ejtőernyőn már elevejókora lyukat csinálnak, de a leg-modernebb ejtőernyőkön több lyuk

is van. Igaz, ezek olyan lyukak,hogy maga az ejtőernyős tudja nyi-togatni-csukogatni őket tetszése, il-letve szükség szerint, természete-sen kötelek segítségével, olyasféle-képpen, mint ahogy a függönythúzza el az ember. Az ejtőernyőtetején levő lyuk, a „kémény", arraszolgál, hogy szép simán ereszked-jék az ejtőernyős, a többi pedig kor-mányzásra.

Az ejtőernyő használata soránhamarosan rájöttek, hogy az ernyőtúlságosan billeg, sőt rángatódzik.Nem volt nehéz kitalálni, hogyazért, mert a süllyedés következté-ben összesűrűsödött, tehát a kör-nyezőnél magasabb nyomású leve-gő megszökik. Máshol nem tud,tehát az ernyő szélein bukik át,meglehetősen durva rángatások kö-zepette. A rángatás és billegés azon-nal megszűnt, amint „kéményt"nyitottak az ernyő közepén a fölös-leges levegőnek. Az ejtőernyő nemis fejlődött semmit addig, amíg csakmentőövféle volt a repülőgépen.Hanem amikor sport lett, illetvehadieszköz, egyszerre kiderült,hogy nagyon ki van szolgáltatva azugró a levegő mozgásainak, a szélkénye-kedvének. Az ügyesebb ug-rók a kötelek segítségével behúztákaz ernyő egy részét, így megváltoz-tatták alakját, és valamennyire irá-nyítani tudták. A helyzet csak akkorváltozott alapvetően, amikor min-den oldalon ablakot vágtak rá meghasítékokat. Kiderült, hogy ezekkinyitásával és becsukásával vitor-

lázni lehet, és egész pontosan le le-het szállni a megadott pontra. Nemnehéz elképzelni: ott, ahol kinyílikaz ernyő oldala, kiáramlik a levegő,tolóerő keletkezik, az ernyő ellen-kező irányba sodródik. Még a szél-lel is fel tudja venni a versenyt, haelég sok ablakot nyit ki az ellenkezőoldalon. Sőt még arra is rájöttek,hogy az ejtőernyő nemcsak lefelé,hanem felfelé is tud szállni, tehátnem feltétlenül szükséges repülő-gép az ejtőernyős ugráshoz. Motor-kerékpár is elég. Meg hosszú kötél.A kötél végét beakasztják az ejtőer-nyős övébe, másik végét a motorke-rékpárhoz erősítik. De egyelőre rö-vid kötélre fogják. Megindul a mo-tor, az ejtőernyős fut, amíg bírja,majd elveti magát. Elöl a motorvonta kötél emeli, hátul már bomlikaz ejtőernyő, és az viszi ferdén amagasba. Most már lehet utánaen-gedni a kötelet teljes hosszúságá-ban, mert az ejtőernyős a motorhúzása következtében egyre feljebbemelkedik. Amikor á kötél már fe-szes, a motoros lassít, a kötél lazul,az ejtőernyős kiakasztja és ledobja.Ő maga pedig most már megkezdiaz ereszkedést, egyben a nyílásoksegítségével a vitorlázást. Az ismegtörténhet, hogy erős emelkedőlégmozgást talál, akkor befedi „ké-ményét", és emelkedik is. Mind-egy: a lényeg az, hogy repülőgép ésugrás nélkül ugrik, ezúttal nem atechnika, hanem a találékonyság jó-voltából. Még az is kiderült időkfolyamán, hogy nem szükséges föl-

137

tétlenül a kupola alak. Sőt, a paplanformájú ernyők sokkal jobban irá-nyíthatók. Így lett az ejtőernyőscélba ugrás sport és katonai gyakor-lat. Az úgynevezett deszantalakula-tok, amelyeket repülőgépek szállí-tanak a támadás helyszínére, ésdobnak le ejtőernyővel fegyveres-tül, munícióstul, járművestül, min-denestül, kell is, hogy tökéletesenirányítható, könnyen kezelhető ej-tőernyőkkel bírjanak. Az újfajta ej-tőernyők megszületése nélkül nemis gondolhattak volna a harcászatszakértői ilyen alakulatok létreho-zására.

MIÉRT ÉG A FA MEG A SZÉN?MIÉRT NEM ÉG A VAS?

Vannak gyúlékony anyagok, ésvannak olyanok, amelyek nem ég-nek. A fánál és szénnél gyúléko-nyabb a papír, annál pedig a fosz-for, hiszen elég csak összedörzsölnia gyufaskatulya oldalán levő fosz-fort a gyufa fejével, máris lángralobban. Még ennél is gyorsabbanmeggyullad a benzin, vagy az a gáz,amely a gázöngyújtók tartályábanvan. Elég neki a tűzkő szikrája.Ezen alapul az öngyújtó.

Minden anyagot az úgynevezettgyulladási hőmérsékletre kell heví-teni, hogy az égés folyamata megin-duljon. Például a papír egy szálgyufa lángjánál már meggyullad, dea kőszén nem. Még kevésbé a fém-szerű anyagok. Az égés nem más,

mint oxigénnel való egyesülés.Á lángoló papír anyaga egyesül alevegő oxigénjével. Eredmény apernye. A fa és a szén is szívesenegyesül az oxigénnel, ezért köny-nyen ég. Eredmény a hamu. A vasis egyesülhet a levegő oxigénjével,de csak lassan és láng nélkül. Ered-mény a rozsda. Lassú égés történika szervezetünkben is, a rothadóavarban is. Az ilyen lassú égés vi-szont igazi tűzze is átalakulhat.A szénhegy, a szénakazal belsejé-ben egyre növekedhet a hőmérsék-let a lassú égés következtében, ésamikor a gyulladási hőfokra emel-kedik - lángra lobban. Ezt a jelen-séget hívják öngyulladásnak.

MIÉRT FEKETE A TÁBLA?

Egyszerűen a hagyományok követ-keztében, és mert a fehér krétát jóllehet látni rajta. De ugyanúgy le-hetne zöld is, mint ahogy az ma máregyre gyakoribb. Kérdés: miértnem fehér a tábla, és miért nemfeketével írnak rá? Ez már csakazért is jogos kérdés, mert hiszen afüzet is fehér, a ceruza meg fekete,a tinta többnyire sötétkék. Ennekaz az egyszerű magyarázata, hogyakkora fehér felület, mint az iskolaitábla, szemkáprázást okozhatna.A lényeg az: a táblának olyan színű-nek kell lennie, hogy egyrészt meg-nyugtató hatású legyen, másrészttávolról is jól látható legyen rajta azírás.

NAPENERGIA

HONNAN JÖN A VILLANYÁRAM?

Az erőműből. Azt is lehetne mon-dani, hogy a „villanygyárból", hi-szen a villamos áramot éppen úgytermelni kell, mint bármi mást,amit az ember mindennapi életébenfelhasznál, elfogyaszt. Az erőmű azásványi energiahordozókban (szén,olaj, földgáz) rejlő energiát vagy atermészeti energiát (vizek, szelek,napsugárzás) vagy az atom ener-

giáját villamos energiává alakítjaát.

A ventillátor, a mosógép, a vil-lanyborotva és a többi villamoíháztartási gép azért jár, azért mű-ködik, mert villamos áramot bocsá-tunk beléjük. Az erőművekben ge-nerátorokat forgatnak, hogy áramkeletkezzék. Az áramot fémvezeté-kek segítségével juttatják el min-denhova, ahol szükség van rá -gyárba, utcai lámpákhoz, lakásokba.

138

Ha a papírforgót fújja a szél, azgyorsan forog. Ha acélból készültlapátkoszorúra erős gőzsugarat bo-csátanak, az is forogni kezd a tenge-lye körül. Ilyen géppel forgatjákmeg a generátort. Mivel pedig agőzt szén vagy olaj elégése révén avíz elgőzölögtetésével lehet előállí-tani, az ilyen erőműveket hőerőmű-nek nevezik. De hajthatja a lapátko-szorút víz is, ha elég sodra, erejevan. Ilyen a vízi erőmű. Ott pedig,ahol többet fúj a szél, mint ameny-nyit áll a levegő, szélerőműveketépítenek a szélmalmok mintájára.Ennek a lapátkereke, propellereautomatikusan beáll a szél irányá-ba, mert olyan vitorla van rajta,mint a hajókormány, mindig merő-legesen áll a szél irányára. A nap-erőmű sík és homorú tükrök segítsé-gével gyűjti össze és irányítja a ka-zánra a napsugarakat, ott a víz fel-forr, és magas nyomású gőzzé válik,ami megint csak a lapátkoszorút,annak révén a generátorokat hajtja.A legkorszerűbb erőmű, legalábbisnapjainkban, az atomerőmű. Azatombomlás következtében óriásihő keletkezik, amivel éppúgy gőztlehet fejleszteni, mint a többi erő-műben. A jövő erőműve azonbanegészen más lesz. Mindenekelőttabban különbözik majd a mostani-aktól, hogy semmi sem forog ben-ne. Gőz és generátorok nélkül ala-kítja majd át a nap sugárzását, illet-ve az atomsugárzást elektromosárammá. Az űrhajók műszereit anapsugárzást villamos energiává

140

alakító berendezések, napelemeklátják el energiával, és a Föld nehe-zen megközelíthető részein dolgoz-nak olyan kihelyezett meteorológiaiállomások, amelyeknek műszereitatomsugárzásból közvetlenül nyertvillamos árammal táplálják. Ezek azerőművecskék éppoly gyönge tör-pék a hőerőmű-óriásokhoz képest,mint amilyen Jedlik Ányos dina-mója volta mai generátoróriásokkalösszehasonlítva. Minden eddigihőerőműnek, sőt az atomerőműnekis az a gyengéje, hogy fűteni kellvalamivel, márpedig előbb-utóbbaz olaj is, a földgáz is, a szén is, demég az uránium is (azaz az atom-erőművek „fűtőanyaga") elfogy.Olyan erőmű lehetne a jövő erőmű-ve, amelyet fűt ugyan valami, de aza fűtőanyag sohasem fogy el, ráadá-sul nem teszi tönkre a természeteskörnyezetet sem. Ez lehetetlenség-nek tűnik, pedig van ilyen fűtő-anyag. A víz. A víz (H2O) egyik al-kotóeleme a hidrogén (a másik azoxigén). A hidrogénből - mint köz-tudomású - bombát már tudnakcsinálni a szakemberek. Ha az föl-robban, óriási hő keletkezik. Amintsikerül „megszelídíteni" a hidro-génbombát, vagyis szabályozniazokat a folyamatokat, azokat azátalakulásokat, amik atomjaibanvégbemennek, máris az emberiségkezében lesz a legnagyszerűbb fű-tőanyag, amelynek nyersanyaga avíz, óceánnyi mennyiségben ren-delkezésre áll, azaz sohasem fogy el.És hogy ez nemcsak álmodozás, bi-

zonyítja az atombomba esete. Azatomerőmű sem más, mint megsze-lídített atombomba. Ami az atom-bombában másodpercek alatt megyvégbe, és ezért éget és rombol, az azatomerőműben lassan és szabályoz-va történik, így az atombomlás nemegyszerre ad le rengeteg hőt, ha-nem szépen folyamatosan, annyit,amennyire a turbinák forgatásáhozszükség van. Ugyanezt a hidrogén-nel megoldani még ennél is bonyo-lultabb, nehezebb feladat, de hát atechnika története azt bizonyítja,hogy a természet erőit előbb-utóbbigájába tudta fogni az ember. A vízegyik összetevőjével, a hidrogénnelis így lesz.

MITŐL MEGY AZ AUTÓ?

Attól, hogy a benzin sorozatos, ap-ró robbanásokkal elég benne. Azértis nevezik a benzinmotorokat még

robbanómotoroknak is. A berregőhang, amit az autó hallat, tulajdon-képpen a robbanások sorozatánakhangja. Az autót a benzinből felsza-baduló hőenergia mozgatja, ezérthőerőgépnek is nevezik.

A benzin, ha meggyújtják - elég.Csak akkor robban, ha zárt edény-ben levegővel keveredve meggyul-lad; de akkor a leghevesebben, haebben a keverékben nagy a nyomás.Az autóban porlasztva érkezik abenzin a hengerbe, oda a dugattyúszívja be, amikor hátrál, és nyomjaössze, amikor előreszalad. Amikorpedig a henger végében, a dugattyúfejénél jól össze van nyomva a ben-zin-levegő-keverék, felvillan azautógyertya villamos szikrája. Rob-banás. Ennek ereje visszataszítja adugattyút a henger másik végébe,miközben az a kipufogócsőbenyomja az elégett levegő-benzin-keverék gázmaradékát, és beszívjaaz új adagot. Aztán kezdődik az

egész elölről. A dugattyú ide-odamozgását a hajtókar és a főtengelyalakítja át forgó mozgássá. A benzinrobbanásaitól ezért forognak a ke-rekek.

MIÉRT NEVEZIK TOLLNAKA TOLLAT, AMIKOR NEM AZ?

Hajdanában valóban lúdtollal írtakaz emberek. A ferdén lemetszett éskihegyezett szárnytollat mártottáktintába (a tintatartót akkor kalamá-risnak nevezték). A toll csövecské-jében maradt néhány csepp tintávalleírtak egy-két betűt, majd újra be-mártották. Azóta az írótoll sokatváltozott, de a neve a régi maradt.(Mint ahogy ma is tűzkövet mon-dunk, bár a tűzkő már régen nemkő!)

A tollszárba erősíthető ácéltollnagy fejlődést jelentett. Vastagabbés súlyosabb volt a lúdtollnál, job-ban meg lehetett fogni, több tintátis felvett, nem mázolt annyira, mintamaz. De ezt is folyton mártogatni

kellett. A mártogatás nélküli, hu-zamos írást a töltőtoll tette lehe-tővé.

A golyóstoll, habár nem lehet veleolyan szépen írni, mint a töltőtollal,korszerűbb, hiszen jóval hosszabbideig használható egy töltéssel. Per-sze éppúgy semmi köze a madártollához, mint a töltőtollnak.

A ceruza, amit hivatalos nyelvenirónnak neveznek, szintén őséneknevét örökölte: az ónét, amellyelhajdanában írtak. Érdekes, hogyéppen ez a két szó maradt ránk,pedig őseink késsel írtak - rovás-írással; botra faragták a jeleket.Nagyapáink korában palatáblárapalavesszővel írták az első betűketa kisiskolások. A mai gyerekek mára tintatartót és az acél tollhegyetsem ismerik. A kínaiak ma is írnakecsettel, a rómaiak keményfa vagycsontvesszővel karcolták a betűketviasztáblára. De lassan már a költőkis írógéppel írják a verset. Az írógéppedig még névrokonságban sincsigen távoli ősével, a tollal. Jellemzőa szavak elpusztíthatatlanságára,hogy a nyomdába küldött gépeltszöveget kéziratnak nevezik, pedig50-60 éve kézzel írt szöveget nemfogad el a nyomda.

írni - ez a szó eredetileg rajzo-lást, festést jelent. A színes falmin-tát festő falusi nénit ma is íróasz-szonynak nevezik. (Érdekes, hogymásik szavunk: olvasni - eredetilegazt jelentette, hogy: számolni; ma ismondják, hogy valaki „megolvassaa pénzét".)

MIÉRT ZENÉLA MAGNÓSZALAG?

Mert mágneses úton rögzítettékrajta a hangot a barna bevonat se-gítségével, ami nem egyéb, mintigen finom eloszlású vas-oxid-por.

A mágnes sarkai körül mágnesestér létesül. Mágneses tér alakul kiaz elektromágnes sarkai körül is.Minél erősebb a tekercsekben ke-ringő áram, annál erősebb a vasmagkörüli mágneses tér. A mágnesestér változásait rögzíti a magnósza-lag. A mágneses tér pedig az áram-ingadozásnak megfelelően válto-zik. Az áramingadozásokat mikro-fon segítségével a beszélő vagy ahangszerek hangja idézi elő. Ezekután már csak meg kell fordítani adolgok menetét, és a rögzített hanghallhatóvá válik. A magnetofon ép-pen ezt teszi. A fej, amely előtt aszalag fut, a mágneses tér változása-it észleli, azokat átalakítja áramin-

gadozásokká, azt pedig a felerősí-tés után a hangszóró hangokká.A magnó könnyebben kezelhető,korszerű válfaja a kazettás típus.Ebben is szalag fut, de azt nem kellfűzögetni, mert egy kis lapos tok-ban, kazettában van. A kazettátcsak be kell kattintani a helyére,máris mehet a felvétel vagy a leját-szás.

MI A BIZTOSÍTÉK?

Az elektromos áram vidáman ke-ring a vezetékekben: felizzítja a vé-kony volfrámspirált a villanykör-tékben; felmelegíti a vasalót, a ká-véfőző gépet, megpörgeti a ventil-látort, a porszívót, a mosógépet,centrifugát, borotvát hajt, süt-főz,egyszóval végzi a dolgát. Hanem havalamelyik villamos eszközben va-lami hiba van, összeér két drót,vagyis rövidzárlat keletkezik, és a

142 143

vezetékekben a megengedettnél na-gyobb áram folyik át, a lakás veze-téke felmelegszik, sőt megtörtén-het, hogy valahol felizzik és elol-vad. Aztán lehet keresni, hol kellfalat bontani stb. stb. Borzasztó!Hacsak... Hacsak az előrelátó szak-emberek már eleve el nem helyez-tek egy igen vékony drótszálat vala-hova (a biztosítékot), hogy adandóalkalommal ez - és nem más, itt -és nem máshol olvadjon el, hiszenitt a legvékonyabb, a leggyengébb;ez a kis drótszál a biztosítéka annak,hogy még rövidzárlat esetén semtörténik baja a lakás vezetékeinek.A biztosíték kiolvadásával az áramútja megszakad a vezetékben (alámpák elalszanak), de a veszély el-múlik. Új biztosítékot kell ilyenkorbetenni. Ezeket a régi, baj eseténkiolvadó biztosítékokat fokozatosanfelváltják az automaták. Ezek volta-képpen kapcsolók, amelyek vagy azegész lakásnak, vagy egy részénekvezetékeit őrzik. Ha felcsapjuk akarját, vagy benyomjuk a gombját(attól függően, hogy mi van neki),a lakás különböző pontjain levő vil-lanykapcsolókkal felgyújthatjuk avillanyt, a konnektorokból pedigjön a villamos áram, ha valamilyenkészüléket járatni kívánnak. Haazonban a gomb kiugrik, vagy a karlecsapódik, elalszik a villany, meg-áll, illetve elnémul az összes készü-lék. Ha megtaláltuk és kiküszöböl-tük az okot, vagyis kijavítottuk ahibát, újra be lehet nyomni a gom-bot, felcsapni a kapcsolókart.

MI A CB-RÁDIÓ?

Éppen olyan rádió, mint a többi,azzal a különbséggel, hogy velenem a bel- és külföldi nagyadókműsorát „fogja" az ember, hanemmás CB-rádiótulajdonosok adását.Más szóval: a CB-rádió olyan, minta telefon, csak az összeköttetéstnem a telefonközpont hozza létrekábelen, hanem két CB-rádiós,úgy, hogy mindegyiküknek van ve-vőkészüléke is, adókészüléke is, ésrádióhullámok segítségével létesí-tenek kapcsolatot. Mindazonáltal aCB-rádió nem tévesztendő össze arádiótelefonnal. Az ugyanis a rá-diónak és a telefonnak az egyesíté-séből áll. Amikor például valaki agépkocsiban felveszi a kagylót, akocsiban levő rádiókészülék révén,kábel nélkül kapcsolatot teremt atelefonközponttal. Amikor tárcsáz-ta a számot, a telefonközpont kábe-len át kapcsolja össze azzal, akit hí-vott. A beszélgetés tehát részbena telefonkábel-hálózaton, részbenpedig rádióhullámok révén törté-nik. (A CB rövidítés; civil band,ami magyarul magánsávot jelent.)

MICSODA AZ IPARI ROBOT?

Bonyolult munkát végző gép, ame-lyet nem kell irányítani, mert magamindent tökéletesen és fáradhatat-lanul elvégez.

Robotokat általában olyan mun-kákra állítanak be, amelyek nagyon

144

egyhangúak, ezért kimerítőek, vagytúl nagy fizikai megerőltetést jelen-tenek, illetve az egészségre károsak.Egy példa. Az autót dukkózni kell.A festéket egyenletesen kell a ka-rosszéria teljes felületére szórni,különben nem lesz szép, és nem islesz tartós. A dukkózó munkások -nehogy beszívják a mérgező festék-permetet - védőruhát és gázálarcotkénytelenek viselni. Pokoli munka.A robotnak nincs tüdeje, a robotkarja nem fárad el. Ezért helyettesí-tik mindenütt robotokkal például adukkózó munkásokat. De nemcsakőket. A hegesztőket is. Az első osz-tályú hegesztőnek csak egyszer kellvégigvezetnie a robot karját mind-

azokon a vonalakon, ahol a karosz-széria lemezeit össze kell hegeszte-ni, az a továbbiakban pontosanugyanúgy és mindig azonos minő-ségben meg fogja ismételni azt,mert egy kis számítógép rögzítetteaz első osztályú hegesztő mozdula-tait. Vannak, akik attól félnek, hogya robotok elveszik a munkás kenye-rét. Pedig a robotot is meg kell va-lakinek építenie. A robot működé-sét is ellenőrizni kell. A robotot isjavítani és felújítani kell. Az autókelvették a kocsisok és a szekérkészí-tők kenyerét. Helyette megterem-tették a gépkocsiipart és mindazt,ami a gépkocsiforgalmat kiszolgál-ja. Így áll a dolog a robotokkal is.

4. Illik, nem illik - szabad, nem szabad

JOG, ERKÖLCS

MIÉRT NEM ILLIKAJTÓT CSAPKODNI, ÁSÍTANI,CSÚFOLÓDNI?

Mert nem egyedül te vagy a vilá-gon. Az ajtócsapkodással zavarod akörnyezetedet. Mindenki szereti acsendet és nyugalmat, de arra ne-ked is vigyáznod kell! Amikor leg-közelebb bevágnád az ajtót, gondoljrá, hogy most éppen más vágyikcsöndre.

Mindentől eltekintve az ajtó-csapkodás káros is. Tönkremegy azajtó, kilazul a tokja, lehullik a vako-lat. Nem kerül nagy fáradságba szé-pen, tisztességesen betenni azt afránya ajtót. Hát tedd!

Az ásítás igen gyakran az unalomjele. Valakinek a szemébe ásítaniazt jelenti, hogy unod. Lehet, nemis benne, hanem benned van a hiba:ő érdekeseket mond, te azonbannem érted, amiről szó van. Tapin-tatosabb, ha elfordulsz, de leg-alábbis a szád elé teszed a kezed.

Ha ásíthatnékod van, az mindigoxigénhiányt, pontosabban az agy

oxigéndús vérrel való ellátásánakhiányát jelenti. Nem egyéb görcsöslélegzetvételnél. Hát ha érzed, hogyásítanod kellene, inkább lélegezzszép lassan kétszer-háromszor jómélyet, és elmúlik az álmosságod.

Ami pedig a csúfolódást illeti: te-het-e arról valaki, hogy selypít vagydadog, túl kicsire nőtt, vagy húzzaa lábát? Pontosan ugyanúgy nemtehet róla, mint te arról, hogy eset-leg szerencsésebb vagy. Hát akkor?Hogy merészeled a másikat ap-róbb-nagyobb hibái miatt csúfolni?Csak azt érdemes szóvá tenni, aminvalaki saját erejével változtatni tud,de azt is komolyan és segítő szán-dékkal.

149

MIÉRT NEM ILLIKCSÁMCSOGNI EVÉS KÖZBEN?

Mert ízléstelen. A csámcsogássalasztalszomszédaink étvágyát ront-juk. És van-e ehhez bárkinek joga?Ha csak azon múlik, hogy az emberrágás közben csukva tartja a száját,nem kell-e megtenni ezt mások kel-lemes étkezése érdekében?! Íratlanszabály, mely nem öncélú, nemcsupán azért van, hogy „szekíroz-zák" vele a gyerekeket.

MIÉRT ANNAK KELLELŐSZÖR MEGMONDANIAA NEVÉT, AKI HÍV?

Udvariasságból. Mint minden ud-variasságnak, ennek is van értelmevagy haszna. A mai telefon mégvak. Én, aki hívok, tudom, hogy kithívok. Ő, akinél cseng a telefon,nem tudja, ki hívja fel. Csak akkortudja meg, ha megmondom neki.Nincs annál udvariatlanabb és fara-gatlanabb szokás, mint amikor a hí-vó azzal kezdi a telefonálást: „Kibeszél?" Holott tudja, ki beszél.150

Igaz, előfordulhat, hogy nem az ve-szi fel a kagylót, akire számított ahívó. Akkor is a legudvariasabbmegoldás és egyben a legcélsze-rűbb, ha azt mondja: Jó napot kívá-nok! X. Y. vagyok. N. N.-t kere-sem, szíveskedjék a telefonhoz kül-deni.

BÁTRABB-E A VAKMERŐA BÁTORNÁL?

Nem. A vakmerő nem bátrabb,mert nem is bátor. Vakon mer: nemlátja a veszélyt, nem is tudja, mifenyegeti.

Akkor hát ki bátor? Aki nem fél?És gyáva-e, aki fél? Az az igazság,hogy fél a bátor is, a gyáva is. Csak-hogy a gyáva attól is fél, amitől nemkellene. Ahol pedig kockáztatnikellene, visszaretten és nem cselek-szik. A bátor viszont nagyon jóltudja, mit kockáztat, mégis bele-vág. Ő is fél, de restellne mutatni.Csak bátorságból lesz hősi tett.A vakmerő is elérhet ugyan sikere-ket, de előbb-utóbb rajtaveszt,mert belerohan a veszélybe.

KI A HULIGÁN?

Aki úgy tesz, mintha bátor lenne.De még csak nem is vakmerő. Fal-kákban, mint a farkas, tör-zúz, kö-tekedik, rongál. Ha felelősségrevonják, sokszor mindent letagad, ésa másikra ken.

Az embernek vállalnia kell tetté-nek következményeit. Szereti, hamegdicsérik, amiért helyesen csele-kedett, és bátran szembenéz a bün-tetéssel is, mert belátja, hogy hibá-zott. A huligán silány lélek, aki ti-tokban, sötétben, elbújva a tömeg-ben legénykedik. De azt is hogyan?Tönkreteszi, amit másvalaki becsü-letes munkájával vagy tehetségévellétrehozott. Valami állati düh vanaz ilyen fickókban azokkal szem-ben, akik szorgalmasak, becsülete-sek, nyíltak. Mivel a rendes embe-rek vannak többségben, hát a nyil-vános telefonokon, utcai villany-körtéken, parki padokon és szobro-kon töltik ki dühüket. És perszeazokon, akik arra vetődnek, amerreők falkában kóborolnak. Ilyenkoregyszerre hőssé válik a huligán: pi-maszkodik, üt-ver, rúg, egyre tí-

zen-húszan esnek. Ez az ő igaziarca.

A huligán még nem bűnöző, deha hagyják garázdálkodni, biztosanazzá válik.

MIÉRT NEVEZIK A SPÁRGÁTZSINEGNEK?

Amiért a trafikot dohányboltnak, avájdlingot mosogatódézsának, asámlit zsámolynak. Mert általábanhelyesebb a jövevényszó helyettmagyar szót használni valaminek amegnevezésére, ha van megfelelőmagyar szó. És rendszerint van.Ezek a jövevényszavak nem az ég-ből pottyantak ide. Régen szokásvolt például, hogy a mesterlegé-nyek néhány évre elmentek világgá,hogy tanuljanak. Mivel Ausztria és

151

Németország volt a legközelebb,legtöbben oda mentek, és a fogá-sokkal együtt hozták a német szava-kat is, persze kissé megnyomorgat-va, a magyar szájnak meg fülnekelviselhetőbb formában. Időköz-ben sok ilyen kifejezést megmagya-rosítottunk, de használják még azidegen, többnyire német eredetűrégit is. A spárga például németeredetű, de hát minek mondanánkezt, amikor ott a zsineg; az éléskam-ra is szebb a spájznál, mégis de so-kan mondanak még mindig spájzot!A trafik is német szó, újabban do-hánybolt lett a neve. A cigarettábólazonban, úgy látszik, sohasem leszmár szivarka, mert - lássuk be -nem valami sikerült magyar szó. Haa szivart becézni akarjuk, különbenis szivarocskát mondunk. Eléged-jünk meg annyival, hogy a vidámkedvű dohányosok „cigit" csináltakbelőle, és így már egészen más,

majdnem magyar. Ugyanígy hiábaakarták irónra magyarítani a ceru-zát. A dolog lényege az, hogy ami-kor csak lehet, használjunk magyarszavakat. Nem árt az idegen szavakismerete, de csínján bánjunk velük.Azt is jó tudni, hogy a csupa ma-gyar szavakból összerakott új szó islehet idegenszerű. A cinkost példá-ul a jogi szaknyelv bűnsegédi bűn-részesnek nevezi, de a hétköznapiéletben kinevetjük ezt a bonyolult„magyar" kifejezést.

MIÉRT VAN SZÜKSÉGUDVARIASSÁGRA?

Mert mi, emberek, közösen, egy-másra utalva élünk, egyiknek amunkája kiegészíti a másikét. Hamindenki süketen, vakon, erősza-kosan törtetne céljai felé, nem tö-rődne a másikkal, minden összeza-

varodna. Ma még megtörténhet,hogy egy-két durva, erőszakos, ne-veletlen és udvariatlan ember ide-ig-óráig előnyöket szerez magánakmások rovására, de végül is ráfizet.A mások iránti udvariasság és elő-zékenység azt eredményezi, hogyők meg velünk szemben lesznekudvariasak és előzékenyek.

Az egy országban élő emberekcsoportjának vannak írott és íratlantörvényei. Az írott törvényeketmindenki köteles megtartani, mertmásképp megbüntetik. Az íratlantörvényeket megtartani nem köte-lező, de megtartójuk, illetve megnem tartójuk magatartását, ember-ségét éppen ezen keresztül ítéli mega környezet, az egész társadalom.Nincs éles határ az íratlan és írotttörvények között. A hangoskodótmég csak figyelmeztetik, hogycsendesebben, mert nem illik má-sok nyugalmát háborítani; de ha azmég jobban ordít, sőt tör-zúz, ak-kor jön a rendőrség, és garázdasá-gért szépen lecsukják. Azért, hogyvalaki nem adja át a helyét a jármű-vön az öregeknek, nem állítják bí-róság elé; de aki a törődött öregeketállni hagyja, abban nincs jóérzés.Az udvariasság emberségünk jele.

MIÉRT KELL TELÉN ETETNIA MADARAKAT?

Mert amikor fagyott a föld, és hótakar be mindent, éheznek, és sok-sok kis madár pusztulna el. Márpe-

dig a madarak attól kezdve, hogyeltűnik a hó, és nincs megfagyva aföld, egészen az első fagyokig, azelső hóig töméntelen rovart fo-gyasztanak el. Amennyivel keve-sebb a kártevő, annyival több a zöldlomb és az édes gyümölcs. így ka-matostul fizetik vissza, ha télen,amikor éheznek, gondoskodunk rá-luk. Mindenki szereti az énekesma-darakat, és gyönyörködik a nagymadarak méltóságteljes röptében.De nemcsak ezért kell védenünkőket. Védeni kell a ragadozó mada-rakat is, mert lassan a kipusztulásfenyegeti őket. Ezért természet-védelmi törvényeink oltalmazzákőket.

153

A madarak jó része ősszel mele-gebb tájakra költözik. A fecskék ésgólyák például Afrikában telelnek.Ők tehetik, mert jól repülnek. Ér-dekes, hogy a kevésbé jó repülő ma-darak, amelyek hajdanán legalábbdélebbre, a kevésbé fagyos tájakrahúzódtak, most itt maradnak. En-nek az az oka, hogy a városok kert-jei eléggé védettek, és a városi hul-ladék biztosítja az áttelelést. Jel-lemző, hogy a majdnem teljesen ér-téktelen, sőt jószerivel kárt okozóparlagi galamb és balkáni gerle alegnagyobb természeti bőség idejénis „potyaleső", míg a feketerigócsak akkor fogadja el a „könyörado-mányt", ha nagyon muszáj: amikorfagy, amikor mindent hó borít. Demég a fagy- és hómentes téli napo-kon is szívesebben vadászik férgek-re, mintsem hulladékra.

MIÉRT ILLIK KÖSZÖNNI?NEM FÖLÖSLEGES?

Nem fölösleges, mert annyit jelent:megláttalak, örülök neked, vagytisztellek, megbecsüllek, és ezt va-lamiképpen jelezni akarom. Csakígy, egyszerűen, egy vagy két szó-val. Még csak nem is fáradság.

Az ember csak mondja a szokásosszavakat, és nem is figyel az értel-mükre: „Jó napot kívánok!" Pedigez értelmes mondat. Bizonyára on-nan ered, hogy amikor reggel aföldjére menő paraszt találkozott aszomszédjával, valóban jó napot kí-

154

vánt neki, hogy egész nap kapálhas-son, kaszálhasson, meg ne zavarja arossz idő. Az, hogy „Jó éjszakát kí-vánok!", különösen megtoldva a„Szép álmokat" kívánsággal, máregészen egyértelmű. A köszönésvagy helyesebben köszöntés tulaj-donképpen jókívánság.

A gyerekek manapság egyszerű-sítették a többféle köszöntést, és a„csókolommal" helyettesítik. Eztulajdonképpen a „kezét csókolom"rövidítése. Kicsit furcsa, hogy ép-pen most tér vissza, mert nagyon aközépkorra emlékeztet, amikor ajobbágy kezet csókolt az urának, alovag a hölgyének, a hívő a papjá-nak, de hát a divatnak nem mindigvan logikája. Mert a köszönés for-máit is a divat szerint váltogatják azemberek. Volt egy időszak, amikor

a „szia" volt a sztár, ebből lett a„szi". Néhány évig mindenki azolasz „csaó"-val köszönt (az olaszfilmekről másolták). Bizonyosak le-hetünk azonban abban, hogy az„alázatos szolgája" soha többé nemjön divatba, mert ma már ebben azországban senki senkinek nem „alá-zatos szolgája", és nem is lesz soha.

MIÉRT JOBB KÉZZEL FOGUNKKEZET?

Mert a jobb kezünk ügyesebb, minta bal. Ha odaadjuk valakinek, mint-ha egyúttal ezt mondanánk: „Bí-zom benned, jó barátod vagyok."A régi időkben ugyanis a jobb kéz-ben fogták a dárdát.

Minden alapot nélkülöz „balke-zesnek" nevezni az ügyetlen em-bert. A balkezes embert nem lehetleszoktatni a balkezességről, ez nemleküzdhető „hiba", hanem születésiadottság. A balkezes éppoly ügyesvagy ügyetlen a bal kezével, mint a

jobbkezes a jobbal. Tulajdonkép-pen bármit el kellene végeznünkmind a két kezünkkel. A zongora-művész egyformán használja mind-két kezét, a hegedűs pedig éppen abal kezével fogja a húron a hango-kat. Ezeket a sorokat a két kezemmind a tíz ujjával írtam a gépen, ésúgy szedte a nyomdász is a szedő-gépen.

Oldalakon át lehetne sorolni,hogy mi mindent kellene egyfor-mán ügyesen csinálni mind a jobb,mind a bal kézzel, és se szeri, se

155

száma azoknak a munkáknak, ahola bal kéznek ügyesebbnek kell len-nie a jobbnál. Tehát csak régi szo-kás, hogy jobb kézzel fogunk kezet.

MIÉRT A GYEREKEK JÁRNAKISKOLÁBA?

Az élőlények bizonyos képességek-kel születnek, a tudást azonban éle-tük folyamán kell megszerezniük.Kicsiny korában az ember mindentszeretne kitapasztalni, folyton kér-dez, és jól meg is jegyzi azt, amitmegtudott. Az iskola fegyelmezett,logikus gondolkozásra tanít, ésmindazokra az ismeretekre, ame-lyekre a gyereknek később, felnőtt-korában szüksége lesz. Manapságelég gyakori, hogy felnőttek is ta-

nulnak, de munka mellett ez sokkalnehezebb, mégis szükség van rá.Egyrészt azért, mert a technika ésa tudomány nagyon gyorsan fejlő-dik, és amit az iskolában megtanul-tunk, egy idő múlva már nem elégahhoz, hogy jól és eredményesendolgozzunk. Az is előfordulhat,hogy valaki olyan szakmát tanult,ami 10-20 év múltán fölöslegesséválik. (Ilyen volt például a szekér-gyártó mesterség, amikor a ló von-tatta kocsikat kiszorították azautók.) Ebben az esetben nincs mittenni: új szakmát kell tanulni.

Vannak aztán olyan felnőttek,akik egész életükben tanulnak.Ilyenek az írók, a tudósok, a taná-rok, az államférfiak. Nekik azonbanez nem fáradság, hozzátartozik amesterségükhöz.

5. Így éltünk, így élünk

TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEK,TÖRTÉNELEM

MIT JELENT A BIZTOSÍTÁS?TÖNKREMEGY-EAZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ,HA LEÉG EGY EGÉSZ VÁROS?

Ma már, a vasbeton-épitkezés és alapos tetejű házak korszakában, ezlehetetlen. De még ha így is lenne:az Állami Biztosító nem megytönkre. Éppen azért nem, mert álla-mi, mert az ország egyetlen biztosí-tója. Annyian fizetik különféle cí-men a biztosítási díjat, hogy a biz-tosító mindig elegendő anyagi alap-pal rendelkezik. Az pedig, hogy azállam tulajdona, külön biztosíték:az állam szavatolja, hogy kár eseténa biztosító fizet.

Biztosítás nagyon sokféle van.Legáltalánosabb a háztartási bizto-sítás, amely arra szolgál, hogy ha alakásban tűz, víz vagy természeticsapás következtében rongálódástörténik, a biztosító pótolja a meg-semmisült értékeket. Ebben a biz-tosításban még baleset-biztosítás isvan. Pedig hallatlan kis összegetkell érte fizetni. Éppen ezért elő-nyös kölcsönösen a biztosítónak is,a biztosítottnak is. Igaz, hogy a biz-tosítottak túlnyomó része mindenhónapban „kidobja" az 50-100 fo-rintját, mert a lakás nem ég le, a csőnem reped meg, a lakásba nem tör-nek be. Azok viszont, akik nem elégszerencsések, mégsem olyan sze-rencsétlenek, mert a biztosító fizetia kárukat. És a biztosító? Ő is meg-találja a számítását a „sok kicsi sok-ra megy" elve alapján. És ez csak a

háztartási biztosítás... A biztosítástudomány, megvannak a matemati-kai képletek, amelyek alapján ki le-het számítani, mekkora kockázatotvállalhat a biztosító. A biztosító kiis számítja, és nyugodtan kifizeti atermelőszövetkezetnek a jégkárt, amagánosoknak a tűzkárt, az életbiz-tosítási összeget az örökösöknek. Ésmég mindig nem jár rosszul. A biz-tosítottak pedig, akik csak fizetnek,de semmit nem kapnak? Azok nyu-godtan alszanak, és ez mindennéltöbbet ér.

VAN-E ÉLET A HALÁL UTÁN?

Van. Gyermekeink tovább élnek, ésők is továbbadják a következő nem-zedéknek az életet. Csak az egyénpusztul el, de minden egyes embermunkája, beleolvadva az egész em-beriség teremtő, alkotó tevékenysé-gébe, s a kiemelkedő tudósok, mű-vészek, államférfiak műve megma-rad a haláluk után is. Az élet azemberiség nézőpontjából vég nél-kül tart. Egyszer elkezdődött, deezt az egyes ember nem láthatja vé-gig. Az is igaz persze, hogy a Földis csak néhány milliárd éve keringa Nap körül, és néhány milliárd évmúltán, amikor a Nap kihűl, min-den élőlény elpusztul a Földön. Azember is. De a mi 70-80 évnyi éle-tünkhöz képest ez a néhány mil-liárd év olyannak tűnik, minthaörökké tartana.

159

MIÉRT VOLTAK RÉGENNYOMORGÓ EMBEREKMAGYARORSZÁGON?

A kenyér, a gépek, a cipő, a ruha,minden, amit az ország egy év alattelőállít - abból lehet osztani. A fel-szabadulás előtt nagyon fejletlenvolt az ország, a mostani nemzetijövedelmünknek csak a töredékétállította elő. És az elosztás semaszerint történt, ki mit, mennyitdolgozott. A nemzeti jövedelemtúlnyomó részét zsebre vágták (ésmég csak nem is itthon költötték el)a földbirtokosok és a tőkések. Övé-ké volt minden. A munkabér a me-zőgazdaságban nagyon alacsonyvolt, a munkások keresete se sokkalmagasabb. A falusi gyerekek mezít-láb jártak kora tavasztól késő őszig,és ott, ahol sok volt a gyerek, mégnagyobb volt az ínség, mint más-hol, sokszor csak egyetlen pár ba-kancsuk volt, és felváltva mentekiskolába. Hosszan lehetne sorolni,mi mindene nem volt sem a gyere-keknek, sem a felnőtteknek.

MIÉRT VAN VÖRÖSKERESZTA MENTÖKOCSIN?

Mert az egész világon ez az egész-ségügyi segítségnyújtás jele. Azemberek sokféle nyelven beszélnek,de ha szenvednek, egyformán érez-'nek fájdalmat. Milyen jó, ha ide-genben útbaigazítja a bajba jutottembert egy orvosi rendelőt, segély-helyet, patikát sejtető vöröskereszt.De még saját hazánkban sem fölös-leges: időt rabló kérdezősködés alólmenti fel az embert.

Több mint száz esztendeje, hogySvájcban harminchat ország kül-döttei megalakítottak egy olyanszervezetet, amely megszervezi acsaták sebesültjeinek ápolását. Ad-dig ugyanis a sebesültekkel úgy-szólván senki sem törődött. Azok aszerencsétlenek, akiket golyó ért,vagy szúró-vágó fegyver sebesítettmeg, túlnyomórészt mindenkitőlelhagyatva, pokoli kínok közöttpusztultak el a csatatéren. Ezen atöbb mint száz év előtti tanácskozá-son választották a segélyszervezet

jelvényének a vörös keresztet fehérmezőben. Bizonyára azért, mertigen feltűnő, messziről látszik, ésnem hasonlít a hadijelvényekhez,zászlókhoz. A Vöröskereszt szerve-zet aztán kiterjesztette működésétaz életnek minden olyan területére,ahol nagyszámú ember került sajáthibáján kívül veszélyeztetett hely-zetbe. Bárhol reng a föld, pusztít azárvíz, dúl a polgárháború, a lakos-ság segítségére siet a többi ország,a többi nép a Nemzetközi Vöröske-reszt szervezete révén. A vöröske-reszt tehát annyira a segítségnyúj-tás jelvénye lett, hogy az orvosokautóján éppúgy látható, mint azüzemek elsősegélynyújtó ládáin.A keleti, mohamedán országokegészségügyi és segélyszervezete aVörös Félhold.

MI A NOBEL-DÍJ?

Alfred Nobel svéd kémikus és gyá-ros, a dinamit feltalálója vagyoná-nak kamataiból adják azoknak a tu-dósoknak, akiknek valami egészen

kiváló felfedezést köszönhet az em-beriség. Van Nobel-békedíj is, amitolyan államférfiaknak adnak, akiksokat tettek az újabb háború kitöré-se ellen és az általános békéért.

MI A PÁLYÁZAT?

Tulajdonképpen verseny.A pályázat lehet általános és nyílt,zártkörű és jeligés. Tegyük fel,hogy még egy stadiont akarnak épí-teni Budapesten. Ez olyan nagymunka, olyan sokrétű feladat, hogynem lehet egyszerűen megrendelni,mint egy ruhát a szabónál. Vezetőemberek összeülnek, és számba ve-szik, hogy egyáltalán ki képes mailyen hatalmas építmény és a ve-le kapcsolatos környezetrendezésimunkák, a hozzá vezető közlekedésivonalak stb. megtervezésére. Rá-jönnek, hogy nyílt pályázatot, aminbárki részt vehet, nem érdemes ki-írni, amúgy is csak négy, legfeljebböt építész jöhet számításba. Őketkérik fel tehát, hogy pályázzanak.Készítsenek tervet. És hogy azokat,

161

akik eldöntik, melyik terv a leg-jobb, ne befolyásolják a nevek, aztkérik, hogy jeligésen adják be a pá-lyázatukat. Vagyis: írjanak a nevükhelyett valamilyen jeligét - szaba-don választott szót - a borítékra,egy zárt borítékba pedig tegyenekegy papírlapot, amin rajta van a ne-vük. Ezt már csak akkor nézik meg,amikor döntöttek a sorrendről.Ilyen tehát a zártkörű és jeligés pá-lyázat. Az általános pályázaton bár-ki részt vehet; a nyílt pályázatonnincs jelige, ott rá kell írnia a pályá-zónak a pályázati munkára a nevét.

De lehet pályázni állásért is. Ilyen-kor részletesen feltünteti a pályázóeddigi tevékenységét, képzettségét,és aszerint döntenek. A zártkörűpályázatnál meg szokták fizetniminden pályázónak a részvételi dí-jat, a nyertesnek a pályadíjat, és hamegvalósítják a tervét, azért mégkülön megkapja, ami jár. A pályázattehát hasznos a résztvevőknek is,azoknak is, akik élvezni fogják amegvalósult legjobb pályamű elő-nyeit.

MI A STATISZTIKA?

Számadatok az emberről és az em-berek világáról. Statisztikai adat pl.az is, hogy hányasra állsz. A sta-tisztika sok mindent megmutat, el-árul.

Aki a számok világában még nemismeri jól ki magát, annak többetmondanak a statisztikai ábrák. Csakrápillant az ember, és máris látja,

hogy például az elmúlt tíz évbenmennyivel nőtt az autók száma. Defigyelmeztet is a statisztika: kimu-tatja például, mennyi közlekedésibaleset történt egy-egy időszakban.Ha legközelebb statisztikai év-könyv kerül a kezedbe, vagy az új-ságban látsz ilyen ábrákat, nézdmeg alaposan, akkor bizonyára ér-dekesnek fogod őket találni.

MI A JÓGA?

Olyasmi, mint a torna, de mégsemaz. Arra szolgál, hogy az embermegismerje a testét, és bánni tud-jon vele. Ennek segítségével izmos,hajlékony, egészséges legyen.

A jóga elsősorban légzésrend-szer. A tökéletes légzés révén, amita jógázó fokozatosan elsajátít, azegész szervezete egybehangoltanműködik. A fekve, ülve, térdelve,állva végzett izomgyakorlatok úgypumpálják a vért a test legeldugot-tabb zugaiba is, úgy szivattyúzzákonnan vissza, hogy a jógázó azt iselfelejti, hogy betegség volt a vilá-gon. Nagyszerű testalkatra teszszert, szívós, acélos izmokra és

olyan hasizomra, amellyel a szószoros értelmében azt csinál, amitakar, és amelyre nyugodtan ráállhategy hozzá hasonló súlyú valaki, megse kottyan neki. A jógázó ráadásulnyugodt, kiegyensúlyozott, semmisem hozza ki a sodrából, nem követel bolondságokat, és hírből sem is-meri az idegességet és a félelmet.Mindez azonban nem jön magától.Hosszú éveken át tartó, szüntelengyakorlást követel. Nem vesz el sokidőt, de kihagyogatni, abbahagyo-gatni, újrakezdeni nem lehet. Szí-vósan, kitartóan, újra meg újra elkell végezni a gyakorlatokat. Igaz:nagyon sokféle gyakorlat van, és anehezebbeket nem is lehet máskéntelsajátítani, csak a már kialakultmegfelelő izomzattal és hajlékony-sággal. Akkor viszont mindenkicsodájára jár. A jógázó az iskolábana kötelező tornagyakorlatokat játsz-va el tudja végezni.

MI A LENIN-BÉKEDÍJ?

A Szovjetunió adja minden évbenlegfeljebb tíz olyan embernek -akár fehér, sárga vagy fekete a bőre,

163

akármi is a hitbéli felfogása, foglal-kozása -, aki nagyon sokat tett abéke, vagyis a népek barátságánakés testvériségének ügyéért.

A díjakat a Szovjetunió adjaugyan, de nemzetközi bizottság íté-li oda. A bizottságnak német, angol,francia és más nemzethez tartozótagja is van, többnyire közismert,világhírű művészek, tudósok, a bé-ke ügyének odaadó harcosai.

MI A KÜLÖNBSÉGA MEZŐGAZDASÁGITERMELŐSZÖVETKEZETÉS AZ ÁLLAMIGAZDASÁG KÖZÖTT?

Az, ami a gyár és a kisipari termelő-szövetkezet között. A gyár államitulajdon, tehát a társadalomé, a kis-ipari termelőszövetkezet azoké akisiparosoké, akik azért szövetkez-tek, hogy ezentúl ne egymagukban,hanem csoportosan dolgozzanak.Az állami gazdaság tulajdonképpenmezőgazdasági üzem, élelmiszer-gyár. Ott az igazgató a legfőbb ve-zető. A termelőszövetkezetben a ta-gok maguk választják az elnököt, ésnem munkabért kapnak, mint agazdaság (vagy a gyár) munkásai,hanem részesedést.

Az állami gazdaságban éppúgyfizetnek nyereségrészesedést éventeegyszer, ahogy a gyárakban, ésmindenki megkapja a neki járóbért. Más a helyzet a termelőszö-vetkezetben (téeszben), amely a ta-164

gok közös vagyona, ott ők gazdál-kodnak a maguk hasznára vagy ká-rára. A jövedelmet a teljesítményekszerint osztják szét. Vannak nö-vényápoló brigádok, azok vetnek,gyomlálnak, ritkítanak, műtrágyátszórnak, egyszóval a növényter-mesztéssel foglalkoznak. Vannakállattenyésztő brigádok, azok megaz állatállományt kezelik. A nagytéeszeknek sokféle üzemáguk van:kertészet, gépészet, szeszfőzde, épí-tőrészleg stb. Az év végi elszámo-lásnál dől el, ki mennyit keresett.Ez persze attól függ, hogyan dolgo-zott egész évben a tagság. Röviden:az állami gazdaságban a keresetnekcsak egy kis részét jelenti a részese-dés, a téeszben az egész kereset az.Nem szabad elfeledkezni a háztájigazdaságról sem (ami melleslegnem mindig a ház táján, vagyis aközelben van). Egy kis földjeugyanis mindegyik tagnak van,amin saját magának azt termeszt,amit akar. Ha disznót akar nevelni,hát vethet kukoricát; ha inkább ker-tészkedni van kedve, csinálhatkonyhakertet. Ez amolyan kisegítődolog, hogy minden családnak „in-gyen" meglegyen az egész évi élel-me. Aki ügyes, az még pénzt is ke-reshet a háztájiból. Nem is keveset.Persze sok munkával. Olyannyira,hogy annak a húsnak, zöldségfélé-nek, gyümölcsnek, ami éventemegterem, majdhogynem a felét aháztáji gazdaságokban állítják elő.Magától értetődik, hogy a szövet-kezet segítségével. A szövetkezet

ellátja takarmánnyal, műtrágyával,minden szükségessel a tagokat, el isszállítja a kellő súlyra fölhizlaltdisznót, nyulat, baromfit. Még aháztáji földet is megmunkálja a gé-peivel. Az se ritkaság, hogy a téesztehenei, hízómarhái nem a közösistállókban, hanem a tagokéibanállnak, ott látják el őket, ott fejik, ésmindezért a megállapodás szerintipénzt keresik meg a tagok. Így az-tán mindenki jól jár. A téesztag szé-pen keres a közösben végzett járan-dóságán felül is. A téesznek is jó,mert nem kell drága pénzért istálló-kat, ólakat, üvegházakat építenie.De jól jár a városi ember is, mert apiacok, a hentesüzletek, a zöldsé-gesboltok teli vannak sokféle áru-val.

MIÉRT NINCS NÁLUNKARANYPÉNZ?

Amiért hatlovas postakocsi sincs.Idejét múlta. Nemcsak nálunknincs, másutt sem használják azaranyat pénzverésre. A pénz arany-fedezete - ha egyáltalán van ilyen -mindig az illető ország nemzeti

bankjának páncéltermében fekszik.Ez az aranyfedezet se igazi fedezet,mert nem fedezi azt a bankjegy-mennyiséget, amely az országbanforgalomban van. De minek is? Ki-nek jutna eszébe, hogy bemenjen aNemzeti Bankba, lerakjon egyszázforintost a pultra, és azt mond-ja: „Kérek helyette 0,33333 grammaranyat..." Az ember egész mástakar venni a száz forintjáért. De haéppen aranyra fáj a foga, arany ék-szert kaphat. Nincs szükség arany-pénzre, már csak azért sem, mert apapírpénz porszívót, tévékészülé-ket, autót, lakást, ruhaneműt, enni-valót, egyszóval aranyat ér.

MIÉRT VAN AZ EMBERNEKSZEMÉLYI IGAZOLVÁNYA?

A személyi igazolvány tulajdonosaolyan, kis helyen elférő okmánnyalrendelkezik, amelyben minden sze-mélyi adata megtalálható. Ügyes-bajos dolgait így könnyebben intéz-heti, nem kell magánál hordania arendőrségi bejelentő lapját, amelyfeltünteti, hogy hol lakik; a születé-si bizonyítványát, amelyben szüle-tési éve, helye, anyja, apja neve sze-repel, valamint az is kiderül belőle,hogy milyen állampolgár. Helyette-síti a személyi igazolvány a gyere-kek születési anyakönyvi kivonatát,mert adatai benne szerepelnek akönyvben a meghatározott oldalon;a házasságlevelet, mert a házastársneve is benne van. Nem kell ma-

166

gunkkal hordanunk a munkahe-lyünk által kiállított igazolványtsem, mert ilyen rovatot is tartalmaza személyi igazolvány. Fölösleges asegéd- vagy mesterlevelet, főiskolaibizonyítványt hordozgatni, mertegyetlen pillantás, és a végzettség,illetve a szakképzettség is kiderülbelőle. Az igazolványban szerepeltulajdonosának személyi száma is.Ez szintén adatait tartalmazza.

Hogy a hivatalokban ne kelljensok papirossal vesződni, minden ál-lampolgár adatait számítógép tárol-ja olyasféle szalagon, mint a mag-nószalag. Ha az állampolgár, azaz afelnőtt magyar, például útleveletkér, nem kell irattárban keresgélni,hogy megtudják, nem rovott múl-tú-e, azaz nem ült-e börtönben (ak-kor ugyanis a törvények értelmébennem kaphat kiutazási engedélyt),hogy mikor járt legutóbb külföl-dön, kapott-e akkor és mennyi va-lutát (idegen pénzt) és így tovább.Hogy mindez kiderüljön, nem kell

egyebet tennie az útlevélügyet inté-ző tisztviselőnek, mint beütnie aszámítógépbe az útlevélkérő sze-mélyi számát, és a képernyőn meg-jelennek az összes szükséges ada-tok. Azok alapján aztán eldöntheti,hogy kiadhatják-e neki az útlevelet(illetve, ha van már útlevele, beüt-hetik-e a kiutazást engedélyező pe-csétet), vagy sem. Szolgálja végül aszemélyi igazolvány a tisztességes,becsületes emberek biztonságát is,mert a bűnözők helyzetét megnehe-zíti.

MI A KÜLÖNBSÉG AZ ÜGYÉSZÉS A BÍRÓ KÖZÖTT?

Az ügyész a bíróságon vádol, a bíróítélkezik. A nyomozó hatóság, arendőrség felderíti a bűntényt,igyekszik megállapítani, ki volt atettes, és milyen körülmények kö-zött követte el a bűncselekményt.Aztán a letartóztatott gyanúsítottatátadja a vádhatóságnak, az ügyész-

nek, hogy az - ha úgy látja indo-koltnak - vádat emeljen. Ebben azesetben a gyanúsítottból vádlottlesz. Amikor már minden adat azügyész birtokában van, átadja azügyet a bíróságnak, amely tanulmá-nyozza az eset körülményeit, majdkitűzi a tárgyalást, ahol mindenkitkihallgat: a vádlottat, a tanúkat,meghallgatja az ügyész vádbeszédétés a vádlott ügyvédjének védőbe-szédét. A bíróság tanácskozik, mér-legeli a cselekmény körülményeit,társadalmi veszélyességét, majdmeghozza ítéletét. A szocialista or-szágokban az ügyész a törvényességőre: maga is kezdeményezhet vizs-gálatot.

MIÉRT ÉRTÉKES A RÉGI BÉLYEG?

Minden régi dolog, amiből már ke-vés van, ritkaságszámba megy, sok-kal többet ér, mint új korában. ígyáll a dolog a bélyeggel is. Míg új, alevél elszállításánál a postai díjat

167

fizetjük ki vele. A pénzhez hasonlít.A régi bélyeg viszont a föld alólkiásott régi pénzhez hasonlít, ami-nek sokkal nagyobb az értéke, minthajdanában, hiszen akkor csak pénzvolt, most régészeti emlék.

Minél régebbi a bélyeg, annál ke-vesebb van belőle. A legtöbbet ki-dobják, amint elvégezte eredeti fel-adatát. Csak néhány gyűjtő rakjaszépen félre. Mivel a világon na-gyon sokféle fajta bélyeget adnakki, a bélyeggyűjtés valóságos mes-terség. Érteni kell minden csínját-bínját. Bizony csak a szakértő tudjamegmondani, hogy melyik bélyegritkaság, és éppen ezért nagy az ér-téke.

MIÉRT HÍVJÁKAZ AJÁNLOTT LEVELET„AJÁNLOTT LEVÉLNEK"?

Abban különbözik a közönséges le-véltől, hogy nem dobhatjuk egysze-rűen a postaládába, hanem be kellvinnünk a postára, és ott elismer-

168

vényt kapunk róla. Ezt az elismer-vényt maga a feladó tölti ki, a posta-tisztviselő, amikor a levelet átveszi,ráüti a bélyegzőt. Ha véletlenül el-veszne a levél, az elismervénnyellehet igazolni, hogy feladtuk.

Az ajánlott levélen R betű látha-tó. Ez a REGISTERED angolvagy a RETISTRATUM latinszónak a rövidítése, és annyit je-lent, hogy nyilvántartott. Az aján-lott levélnek tehát nyoma van apostai hivatalos iratokban. Bejegy-zik, hogy ki, mikor, kinek a címéreadta föl. Ha a levél elveszne, nem-csak az elismervénnyel lehet igazol-ni, hogy feladtuk, hanem a leveletfelvevő postahivatal könyveiben isutána lehet nézni. Sőt! A postáskézbesítéskor aláíratja a kézbesítő-könyvben, hogy az ajánlott leveletátvették. Mert a címzett le is tagad-hatja, hogy megkapta a levelet. En-nek nagy jelentősége lehet olyan hi-vatalos ügyekben, ahol a határidőelmúltával kár érheti a levél feladó-ját. De még bűnügyekben is nyom-ra vezethet az ajánlott levél, illetvea vele kapcsolatos szabálytalanság.

MIÉRT LÁBAS A LÁBAS NEVE?

Mert az ősidőkben még volt lába afőzőedénynek. A láb fölöslegessévált, a név nem változott.

A főzés nyílt tüzeléssel kezdő-dött. A kondér hasonlít azokhoz azősi füles edényekhez, amelyeket atűz fölé lehetett akasztani. Később

már nem akasztották, hanem állí-tották a tűzre az edényt. És hogylegyen alatta hely, ahol a tűz ég, ésahova a friss gallyat, fadarabot belehet csúsztatni, három vagy négylábat is csináltak rá. A tűzhely az-után fölöslegessé tette a lábat.

MIÉRT VAN A TEMPLOMNAKTORNYA?

Részben mert a harang szava ígyakadály nélkül messzire szállj rész-ben mert ez is díszessé, tekintélyes-

sé, a többi épülettől elütővé tette atemplomot. A papok azt tanították,hogy az Isten az égben lakik, már-pedig a torony az ég felé, vagyisIsten felé mutat.

A torony kezdetben védelmi cé-lokat szolgált. Az őrt álló katona ottlátta meg először, ha ellenség köze-ledett a vár felé. Mivel minden vár-ban volt templom, rendszerint an-nak építették legmagasabbra a tor-nyát, és az őr félreverte a harangot,ha ellenséget látott. A falubantöbbnyire maga a templom volt azerődítmény, oda húzódott be a köz-ség apraja-nagyja, ha veszedelem-be kerültek. Amikor nem az ellen-ség, hanem a tűz tört rá a mit semsejtő emberekre, és gyorsan terjedt,különösen ott, ahol zsúpfedelesekvoltak a házak, vagy ahol még fa-zsindely fedte a házakat, a legmaga-sabb templomtorony volt a tűzto-rony, ahol éjjel-nappal őrséget áll-tak. Korunkban sem a templom-nak, sem a toronynak nincs ilyenjelentősége.

MIÉRT SÜTÜNK-FŐZÜNKANNYIT KARÁCSONYKOR?

Az ünnepélyes étkezés minden al-kalommal hozzájárul ahhoz, hogyaz emberek még jobban átérezzék:különleges eseményen vesznekrészt, ünnepelni való időhöz érkez-tek.

A karácsony ősi ünnep: a keresz-tény világ Jézus születésnapjánaktartja. Eredetileg azonban a télinapforduló pogány ünnepe volt.Akkor vagyunk túl a legrövidebbnappalokon, a leghosszabb éjszaká-kon. A tavasznak ugyan nincs mégsemmi jele, sőt előttünk a januármeg a február, de az a tény, hogy atéli napfordulón túljutottunk, éshogy most már kifelé megyünk atélből, örömre, ünneplésre késztet-te az embereket. Az ember, amiótacsak megérdemli ezt a nevet, száz-és százezer év óta azzal küszködött,hogy előteremtse élelmét. Ünnepvolt számára, amikor úgy isteniga-zából jóllakhatott. Éppen ezért ün-nepelte meg aztán az ilyen alkalma-kat evéssel, méghozzá nem is akár-mifélével. Ezt az ősi szokást folytat-juk, amikor jókat eszünk kará-csonykor.

VAN-E ISTEN?

Aki hisz benne, annak van, aki nemhisz, annak nincs. A mai, modernember csak abban hisz, amit lát,megfoghat, vagy amit a tudomány

170

bizonyít. A tudomány szerint azegész világmindenség nagyon kicsiés igen nagy égitestekkel van tele;ezeknek egy része olyan, mint aNap, a többi hasonló a Földhöz, aHoldhoz, egyszóval napok, bolygókés holdak. Nincs máshol mennyor-szág és pokol, nincsenek ördögök,angyalok, nincsenek istenek ésegyéb csodás lények. A modern korűrhajósai felrepülnek az „égbe", ésvissza is jönnek onnan. A vallásbanhívő ember azonban hisz a földön-túli lényekben. Magyarországon avallást magánügynek tekintjük, amiannyit jelent, hogy mindenki sza-badon döntheti el, hisz-e Isten lété-ben, vagy sem, imádkozik-e, vagysem. Ebből senkinek sem előnye,sem hátránya nem származhat, hakülönben tiszteli és megtartja az or-szág törvényeit. A vallás bonyolulttársadalmi jelenség, nem lehetegyszerűen „megszüntetni" azzal,hogy tudományosan megmagya-rázzuk az embereknek a világ szer-kezetét. A vallásosság lassan - többnemzedék után, az egész élet meg-változtatásával - szűnik majd meg.

MIÉRT VIGADNAK A FELNŐTTEKSZILVESZTERKOR?

Mert vége a régi naptári évnek, ésúj kezdődik. Az öregek azért, mertmegérték az új év eljövetelét; a fia-talok azért, mert készülnek valami-re, amit az elmúlt esztendőben el-szalasztottak; nagy elhatározások

születnek, és az ilyesmire koccinta-ni kell. Aki pedig sokat koccint, pi-tyókás lesz, vidám, bolondos.

A szilveszteri vigadozás régi ba-*bonából is fakad. Valamikor hittekaz emberek az előjelekben: a rosszés a jó előjelekben egyaránt. Jó elő-jelnek tartották például, ha az új évkezdetén vidám valaki, mert akkoregész évben vidám lesz. Ma már azemberek okosabbak. Inkább csaktréfából, mint hitből „kopogják le",amit mondanak, hogy el ne kiabál-ják, köpködik meg és szorítják összea markukat (a balt!), ha viszket,mert akkor pénz áll a házhoz. Egy-szóval már nem hiszünk a babonák-ban, a tudomány és a tudománytismertető könyvek, az iskolák, a la-pok, a rádió, a tévé felvilágosodottátette az emberek nagy részét. Vi-gadni azonban babona nélkül is le-het. Meg is teszi úgyszólván azegész emberiség, szerte a föld ke-rekségén.

MI A FESZÜLET?

A régi rómaiak T alakú bitófájafüggőleges szárának meghosszabbí-tásával alakult ki a kereszt, majdebből a feszület. A rabszolga és anem római polgárjogú bűnözőketerre a T alakú bitófára szegezve vé-gezték ki. Egy ilyenre feszítette fela zsidó főpapság nyomására a rómaihelytartó, Poncius Pilátus a vezetőkbűneit ostorozó Jézust. Jézus nemvolt vallásalapító, a keresztény val-lás a Jézus utáni első századokbanfokozatosan alakult ki a bibliai Ó-és Újszövetség szövegének össze-gyűjtésével együtt. (Az Ószövetséga Biblia első fele, amely a Júdeábanélő zsidó nép történetével foglalko-

172

zik. Az Újszövetség Jézusnak ésapostolainak tanításait, cselekede-teit foglalja össze.)

Jézus első követőinek lett szim-bóluma a kereszt, vállalva a kereszt-re feszítés és a vadállatok elé hurco-lás mártíriumát is. Később a ke-resztre rádolgozták a halott Jézustábrázoló alakot (latinul corpust), sez a feszület a mai napig a hívőkatolikusság jelképe.

MIÉRT CSAK MÁTYÁS VOLT JÓ,IGAZSÁGOS KIRÁLY?

Mátyás is csak király volt, mint amegelőző királyok meg az utána kö-vetkezők, ő is vezetett hódító há-borúkat, költséges udvart tartott,beszedte az adókat a jobbágyoktól,ahogy dukált. Csakhogy előtte ésutána zűrzavar, bizonytalanság,erőszak uralkodott az országban;nemsokára a másfél évszázados tö-rök hódoltság is elkövetkezett. Ígyaztán az ő - az akkori emberélethezképest hosszú - 32 éves uralkodása,mivel viszonylag nyugalmas és ren-dezett volt, legendákat szült.

Az ilyen legendák születésénekmenetét ma is nyomon lehet követ-ni. Azok között az öregek között,akik jóval a felszabadulás előtt vol-tak fiatalok, szép számmal akadnakolyanok, akik csupa szépet mesél-nek a régi világról, a magyar törté-nelem egyik legsötétebb szakaszá-ról. Pedig a nép jó része a szó szorosértelmében éhezett, ráadásul azok-

nak sem volt elég a kenyerük, akikazt megtermelték: a paraszti mun-kát végző uradalmi cselédeknekmeg a törpebirtokosoknak. A mun-kásoknak is nagyon alacsony volt abére, és a munkásság legnagyobbrésze egyik napról a másikra tenget-te életét, csak éppen hogy ennivaló-ra keresett. Ez volt az egyetemetvégzett hólapátolók kora is, az azidő, amikor fiatal orvosok, mérnö-kök, jogászok nem tudtak máskéntkeresethez jutni. Szóval: erről akorról a nagyapák sokszor csupaszépet és jót mesélnek. Mert akkorvoltak fiatalok. Mert fiatalnak lennijó, még akkor is, amikor a világ nema legkellemesebb körülöttünk. Ígylehettek a Mátyás korabeli fiatalokis, akik - nagypapa korukban - cso-dálatos történeteket meséltek azigazságos királyról, aki a nép közöttjárt, és csupa jót tett. A mai nagy-papák meséiből nem lesz legenda,mert könyvek, filmek, régi újságokőrzik a hiteles adatokat. Mátyás ko-rában ilyenek még nem voltak, de

voltak udvari krónikások, akik a ki-rályról történeteket, anekdotákatjegyeztek fel. Az viszont tény, hogykirálynak király volt ugyan Hunya-di Mátyás, de a maga nemében ki-váló, és talán másképp alakul az or-szág sorsa, ha még 20-25 évig kor-mányoz.

MIÉRT BURGONYA A KRUMPLI,ÉS MIÉRT TENGERI A KUKORICA?

Az Amerikából származó krumplielőször Franciaországban lett min-dennapi étel. Lehet, hogy a tenger-parti Bourgogne(burgony)-ban ter-mesztették először. A burgonybólígy lett burgonya azoknak a száján,akik egyáltalán tudták, hogy vanilyen francia vidék. Mások, a mégegyszerűbb emberek megelégedteka német névvel (Grundapfel,Grundbirne). De a magyarok nyel-ve a Grundapfelba (a földialmába)is beletört, még a Grundbirne(Kartoffel) se nagyon ízlett neki.

173

Így lett (a kettő közötti megalku-vásként) krumpli a krumpli, azazburgonya. A kukorica is német ere-detű szó (Kukurutz). Viszont hogymaga a növény nem német eredetű,bizonyítja a „tengeri" név, amelyvilágosan utal rá, hogy messzebbrőljött.

MIÉRT KÉRDEZIK MEGAZ ANYA LEÁNYKORI NEVÉT?

Fontos, hogy az embereket adataikalapján pontosan meg lehessen kü-lönböztetni. Például az a két-három-négy Kovács János, akiugyanabban az évben, ugyanabbana hónapban és ugyanazon a naponszületett, az édesanya megnevezé-sével különböztethető meg egymás-tól.

A lottó öttalálatos is ritka, demegesik. Előfordulhat, hogy az apaneve is megegyezik több embernél.Az azonban már valóban csoda-számba menne, ha az anya neve ésa születési hely is azonos volna.

MIÉRT NEVEZIK ANYAKÖNYVNEKAZT A KÖNYVET,AHOVA AZ ÚJSZÜLÖTTGYEREKEKET BEÍRJÁK?

Tulajdonképpen jogos lenne a gye-rekkönyv elnevezés. Viszont azanyakönyv igen szép és jelképesszó, a matricula latin szó magyarfordítása.

Amikor a gyerek megszületik,adatai bekerülnek az anyakönyvbe.Akkor válik a nagy család, a nem-zet, a nép tagjává. Az anyakönyviadatok alapján veszik fel az óvodá-ba, az iskolába, hívják be katoná-nak, kap szavazati jogot, és perszeezek az adatok szerepelnek a szemé-lyi igazolványában is, ami tulajdon-képpen „mini" anyakönyv. De azanyakönyvben még más adatok isszerepelnek: házasságkötés, házas-ság megszűnése, név megváltozta-tása és egyéb személyi adatok.

MIÉRT VAN PÉNZ?

Azért, hogy az emberek könnyen eltudják cserélni, amit munkával lét-rehoztak. Pénzért lehet kapni en-nivalót, iparcikket, szórakozást.A dolgozó ember pénzt kap cserébea munkáért, amit végez, ő pedigárut vesz rajta, vagyis olyasmit,amit másvalaki állított elő. (Lásdmég „Miért nincs nálunk arany-pénz?" című kérdésünket!)

MIÉRT HÍVJÁK TANÁCSNAKA TANÁCSOT?

Mert tanácskozó testület. Időrőlidőre összeülnek tagjai, és tanács-koznak. Sokféle foglalkozású em-berből áll a tanács, mindegyik amaga tudása és tapasztalatai alapjánmondja el a véleményét. Utána ha-tároznak a teendőkről.

Egy ember csak egy ember, hamég olyan művelt, még olyan széleslátókörű is. Úgy igazságos, hogyegy község, kerület, város lakossá-gát érdeklő és érintő határozatottöbben tanácskozzanak meg, és atöbbség döntsön, mi történjék.A választók által kiválogatott ta-nácstagok tanácskozó testülete a ta-nács.

MI A SZOROS ÁBÉCÉ, ÉS MIRE JÓ?

A szótárakban és lexikonokban,ahol százával-ezrével vannak a sza-vak, kell valami rendet tartani,hogy könnyen megtaláljuk, amitkeresünk. Szoros ábécének nevez-zük azt a rendet, amikor a szavak-nak nemcsak az első, hanem a má-sodik és harmadik betűje is ábécé-ben van.

Végy elő egy szótárt vagy egylexikont. Üsd fel könyvünket a mu-tatónál. Nézd meg sorban a szava-kat, és figyeld meg: a kabát megelő-zi a kádat, a kád megelőzi a kaftánt.De a kaftánt is megelőzi a kaffer-bivaly, mert a második f előbb

van az ábécében, mint a kaftán 1betűje.

Érdemes megtanulni a szorosábécével való bánást, mert nagyonmeggyorsítja egy-egy szó megkere-sését.

Azt is jó tudni, hogy a betűrend-ben (pl. a könyvtári katalógusban)nem szoktak különbséget tenni azékezetes és ékezet nélküli magán-hangzók között (a-á, e-é, i-í).

MIÉRT RENDKÍVÜLIEKA HÓMUNKÁSOK?

Amikor nagy havazás van Budapes-ten, rendkívüli hómunkások jelent-kezését kérik. Tulajdonképpen al-kalmi munkásokról van szó, olya-nokról, akik egy alkalommal, egyműszakon át, napi bérért lapátoljáka havat.

Mostanában nincsenek, régeb-ben voltak rendkívüli hómunkások,amikor még Magyarországnak ke-vés volt a gyára, a gépe, és sok em-ber tengődött munka nélkül. Akkornem kapkodtak a mérnökök, orvo-sok, technikai szakemberek után!

174 175

Az egyetemet végzett fiatalok egyrésze nem talált munkát, nem úgy,mint manapság. Boldogok is voltak,amikor nagy tömegű hó zúdult afővárosra! Akkor lehetett végre né-hány napi munkához jutni, és ke-resni egy kis pénzt a hólapátolással.Ezek a diplomások tényleg rendkí-vüli hómunkások voltak. Napjaink-ban viszont az a rendkívüli, ha je-lentkezik elég alkalmi hómunkás.

MIÉRT VANNAK RAJZOKA KÖZLEKEDÉSI TÁBLÁKON?MIRE JÓ A „KÉPNYELV"?

A közlekedési szabályok nagyjábólegyformák az egész világon. A köz-lekedési szakemberek megegyez-tek, hogy minden országban egy-formán jelölik a gépkocsikon járók-nak és a gyalog közlekedőknek szó-ló utasításokat.

Ez nemzetközi nyelv, amit mármindenki megért.

Mióta a sugárhajtású személy-szállító repülőgépek néhány óraalatt eljutnak a világ másik sarkába,egyre nagyobb probléma a nyelvtu-dás. Igaz ugyan, hogy vannak vi-lágnyelvek, de azokat sem tudjamindenki. Ezért a közlekedési táb-lák mintájára kezd kialakulni egyturista képnyelv, amit mindenkimegért. Csak rápillant a táblára, éstudja, hogy a közelben kempingettalál, ott hamarosan felfedezi amosdót és a vécét, megtalálja a fala-tozót vagy a boltot; tudja, hol vanaz iroda, ahol jelentkeznie kell;megtalálja a konnektort, ahonnanvillanyt vezethet a sátrába, és ígytovább. Ezeket a jeleket ráadásulúgy szerkesztették meg, hogy sab-lon segítségével a lehető legköny-nyebben lehessen őket festeni.

MIÉRT HÍVJÁK AZ ÁLTALÁNOSISKOLÁT ÁLTALÁNOSNAK?

Mert mindenkinek el kell végeznie.Ami általános, az mindenre, min-denkire kiterjed. Ez az iskolatípusis ilyen.

A középiskola és főleg az egye-tem már nem általános, hiszen nemmindenki végzi el, nem kötelezőmindenki számára. Azt viszontminden gyerek tudja, hogy ma mársok olyan szakma van, amire csakközépiskolai végzettséggel lehetipari tanulónak jelentkezni.

MIÉRT A VÖRÖS CSILLAGA KOMMUNISTÁK JELVÉNYE?

A vérpezsdítő vörös szín - a forra-dalom színe. A csillag öt ága az ölvilágrészt jelenti, azt, hogy aholember él, és a párt katonájának tart-ja magát, egy ügyet szolgál: a prole-tárforradalom ügyét.

MIÉRT KELLENEK MÚZEUMOK?

Mert az elmúlt idők emlékeiből so-kat tanulhatunk, és azok nagyon ér-dekesek is. Fiókok mélyéről előke-rült családi fényképeket, régi leve-leket, emlékkönyveket is jó néhanézegetni, különösen ha apa, anyavagy valamelyik nagyszülő el-mondja mindegyikről, hogy kicso-da-micsoda, és érdekes történeteketmesél róluk. A múzeumok nemegyetlen családról, hanem egész né-pekről, az emberiségről árulnak elsok érdekeset.

Minden ember beleszületik amaga korába, vagyis olyannak is-meri meg a világot, amilyen a sajátgyermekkorában. Nekem, aki ezt akönyvet írom, csodának számított arádió, mert már nagy gyerek vol-tam, amikor először nyekeregnihallottam a fejemre tett fülhallga-tót. A tévéről már nem is beszélek!Az a gyerek viszont, aki most szüle-tik, olyan természetesnek tartja,hogy van rádió és tévé, mint énannak idején azt, hogy fel lehetgyújtani a villanyt, és hogy a csap-

177

ból víz folyik. Csak akkor érthetimeg valaki, hogy éppen hol tart azemberi haladás, ha tudja, honnanjutott el idáig. Könyvből is meglehet ismerkedni a régi korokkal, deaz az igazi, amikor az ember köz-vetlen közelről látja elődeink ésőseink eszközeit, ékszereit, fegyve-reit, sőt azoknak az állatoknak acsontjait vagy kitömött példányait,amelyekkel meg kellett küzdeniök.A múzeum ezeket őrzi.

KITŐL TANULT MEG BESZÉLNIAZ ŐSEMBER?

Nem kitől - mitől. A munkától. At-tól, hogy dolgozni kezdett, és főlegattól, hogy többedmagával dolgo-zott. Több embernek evezni csakegyszerre, ütemesen lehet, azt pe-dig vezényelni kell. Közösen va-dászni csak tervszerűen lehet, aztpedig meg kell beszélni. A beszéd

egyszerű, rövid, tagolatlan kiáltá-sokkal kezdődött, fokozatosan ju-tott el az ember a bonyolult gondo-latok kifejezéséig. A beszédhez, te-hát a sokféle hang képzéséhez olyan

gégefőre van szükség, amilyen azemberé. De még ez sem elég. Azújszülöttnek emberi gégefője van,mégsem tud beszélni. Csak akkorkezd mondani valamit, ha már vanmondanivalója, amikor valamitakar mondani. A beszédhez tehátnemcsak gégefő, nemcsak gyakor-lat, hanem gondolat is kell. Kezdet-ben az embernek sem volt fejlettagya, nem is voltak bonyolult gon-dolatai. Ahogy a keze fejlődött amunka révén, úgy fejlődött az agyais, mert törte a fejét, mit hogyancsináljon. És mert gondolatai tá-madtak, azokat ki is kellett fejeznie.Amikor sikerült, megint csak oko-sabb lett egy kicsivel. Az új nemze-dék mindig megtanulta szüleitől,amit azok már tudtak, aztán vala-mivel továbbfejlesztette azt. Ígylett az ember évezredről évezredreegy kicsivel ügyesebb, egy kicsivelokosabb, és így tanult meg egyretöbbet kifejezni.

MIÉRT KELL KOPOGNI,MIELŐTTKINYITNÁNK AZ AJTÓT?

Hozzátartozik a jó modorhoz. Mű-velt, udvarias ember nem csinálmagának két könyökkel utat, nemront be másnak az ajtaján, hanemmegkérdezi: „Szabad?" A kopo-gással tulajdonképpen engedélytkérünk a belépésre.

MIT JELENT AZ,HOGY A NYOMTATÓ LÓNAKNEM KÖTIK BE A SZÁJÁT?

Átvitt értelemben annyit, hogynem lehet megtiltani, mondjuk, agyümölcsszedő gyerekeknek, hogykóstolgassanak, vagy a nagylány-nak, hogy beletorkoskodjék a krém-be, amit kikever. Onnan ered amondás, hogy amikor még nem is-merték a cséplőgépet, lovakkal tip-

179

ratták ki a kalászokból a gabonasze-met, ilyenkor nem kötötték be alovak száját. Megvolt ennek a magaértelme. Előfordult, hogy álló na-pon át járatták a lovakat a hatalmasponyván, amelyre előzőleg elterí-tették a kalászokat. Megállás csakannyi időre volt, amíg a kicsépeltgabonát csépeletlen kalászokkalcserélték ki. Hogy a lovakat ne kell-jen hajtani, „érdekeltté tették őket"az egész napi szüntelen cséplésben.Menet közben lehajolhattak, és ha-raphattak egyet-egyet. Ez nem voltnagy veszteség, hiszen nemcsaktiszta búzát, hanem főként ocsútettek. A kiszitálás csak később kö-vetkezett.

HONNAN SZÁRMAZIKAZ A SZÓLÁSMONDÁS: BIZTATJA,MINT CIGÁNY A LOVÁT?

Közismert tény, hogy a vándorci-gányoknak nagyon sovány gebéikvoltak. Azok - szegények - nem-

180

hogy nem akarták, de sokszor nemis tudták a toldozott-foldozott sze-keret húzni, úgy elgyengültek azéhezéstől. Rájuk fért a biztatás. Deostorral, vesszővel, doronggal ishiába biztatták a lovat, meg nemmozdult szegény pára, ha mondjuk,emelkedőn kellett húzni a kocsit.Mihez is lehetett kezdeni ilyenkor?Fogott a cigány egy csomó szénát(annyi mindig volt tartalékban akasban), rákötötte a kocsi rúdjánaka végére, a ló orra elé, de úgy, hogyel ne érje. Az meg, éhségtől hajtva,ment utána, és inaszakadtáig húztaa szekeret.

AJÁNDÉK LÓNAK NE NÉZDA FOGÁT! EZ MEG MIT JELENT?

Akkor szoktuk mondani, ha arraintünk valakit, hogy az ajándékotszépen el kell fogadni, és nem kellbírálgatni. A mondás viszont mégabból az időből származik, amikornagy lóvásárok voltak, és a vásárló

mindig belenézett a ló szájába, merttudni akarta, nem csapják-e be.

A különféle korú lovak fogazataa hozzáértőnek mindent elárul: alovak korával tehát nem lehetett ésnem lehet szélhámoskodni. Ha vi-szont valaki nem vásárolta a lovat,hanem ajándékba kapta, akkorugyan kár lett volna a szájába néze-getnie. Így áll a dolog a mi korunkajándékaival is. Ha tévékészüléket,írógépet, magnót, gépkocsit, mo-torkerékpárt vesz az ember, bizonyalaposan meg kell néznie a gyártásiszámot, kilométerórát, típust, mertmindez árulkodik a gép, a szer-szám, a készülék koráról, csakúgy,mint annak idején a ló fogazata. Deha ajándékba kapja az ember, akkornem illik tüzetesebben nézegetni.Meg kell köszönni.

TÖBB IS VESZETT MOHÁCSNÁL.MIT JELENT?

Akkor szoktuk mondani, ha vigasz-talni akarunk valakit, vagy sajátmagunkat csitítgatjuk. Azt mond-juk, hogy Mohácsnál (1526-ban)elpusztult a magyar nemzet színe-virága, mégis túlélte a magyar nép,akkor mit nyafogunk apróbb-nagyobb, de ennél összehasonlítha-tatlanul kisebb veszteségünk miatt!

Érdekes, mennyire belerögző-dött a magyarokba a mohácsi ka-tasztrófa, mint a legnagyobb nem-zeti szerencsétlenség, ami a ma-gyart történelme folyamán érte. Pe-dig 12 évvel előbb óriási vérveszte-séget szenvedett a magyarság, ami-kor a Dózsa Györgyöt legyőző urakvéresen megtorolták a jobbágyláza-

dást; még előbb volt a szörnyűségestatárdúlás. A 150 éves török hó-doltság és a folytonos harcok ismegtizedelték a magyarságot. Még-is Mohácsot emlegetik, ami nagycsatavesztés volt ugyan, de nem alegnagyobbak közül való.

LÁSSUK A MEDVÉT!MIT JELENT?

Akkor mondjuk, ha a lényeget akar-juk hallani.

Régen a vidéket mutatványosok,medvetáncoltatók járták. Történtpedig hajdanában, amikor faluraritkán vetődött színtársulat, és a fa-lusiak igen-igen gyengén álltak mű-veltség tekintetében, hogy az egyikközségben mégiscsak megjelentek avándorszínészek. Össze is gyűlt azegyik pajtában a falu apraja-nagyja,

182

hogy lássanak végre valamit. Folytaz előadás annak rendje és módjaszerint: egyik jelenet követte a má-sikat, és azokban egyik párbeszéd amásikat.

Az egyik atyafi, aki látott mármedvetáncoltatókat, mutatványo-sokat, vándorcirkuszt a közeli kis-városban, ahova a piacra járt, meg-unva a sok szövegelést, elkurjantot-ta magát: „Sok beszédnek sok azalja! Lássuk végre a medvét!" Hátinnen ered a mondás.

KAPKOD, MINT BERNÁTA MÉNKŰHÖZ.KI VOLT BERNÁT, ÉS MIÉRTKAPKODOTT?

A „ménkű" a villám népies neve.Bernát állítólag egy hét országraszóló szélhámos volt, aki elhitette

az emberekkel, hogy villámlani tud.Össze is szedett a hiszékeny embe-rektől némi előleget, amivel aztánmegpróbált eliszkolni. De rajta-vesztett. Ezért nyilvánosan meg-vesszőzték. Akkor kapkodott, nemannyira a ménkűhöz, inkább ahhoza testrészéhez, amelyre rávertek.A nép száján mégis úgy maradtfenn, hogy a ménkűhöz, vagyis avillám után kapkodott, és így mon-dogatjuk még ma is, amikor szeles,kapkodó emberekről beszélünk.

Mutató

185

ábécé 175 cipő bőre 79ablak 135 -tisztítása 79acéltoll 142 citrom 41ajánlott levél 168ajtócsapkodás 149 csaláncsípés 7akupunktúra 66 csámcsogás 150Állami Biztosító 159 csemetekert 23állami gazdaság 164 csend érzékelése 31álmosság 74 csővezeték 112álom 7 csúfolódás 149általános iskola 177aludttej 66 délibáb 92alvás 7, 74 déligyümölcsök 41anyakönyv 174anya leánykori neve 174 ég (ébolt) 14aranypénz 165 égés 98, 138ásítás 47, 149 égtájak 18asztal terítése 42 egyenes tartás 64átlagos (emberi) magasság 9 éhség 43,44átlagos (emberi) növekedés 9 ejtőernyő 136átlátszatlan anyag 136 elektrokardiográf 101átlátszó anyag 135 elektron 108atomok 108 élet értelme 48

élőlények kutatása bolygókon 11balkezesek 155 emberi (átlagos) magasság 9banán 40 emberi (átlagos) növekedés 9bátorság 150 emésztés 42bélyegek értéke 167 Epeda rugó 87benzinmotor működése 141 értelmes lények a Földön kívülbetonozás 111 étvágy 43bíró 167biztosítás 159 faiskola 23biztosíték (villamos) 143 fák lombhullása 55bőrszín 12 fata morgana 93Budapest ivóvize 89 fázás 28burgonya - krumpli 173 - fürdés után 47búzavirág 22 fecske 58

fehér bőrűek 12CB-rádió 144 fehér szín 31centrifuga 128 fekete- 32ceruza 142 fekete arany 38

feketék (négerek) 12fekete tábla 138fényérzékeny papír 103fénykábel 132fényképezés 103- sötétben 97festéksejtek 11feszület 172film 122filodendron 26fogmosás 72fogszabályozás 63Föld keringési ideje 20Földön kívüli élet 10Föld tengelye 28főtt tojás 80főzött étel 77frontátvonulás 25fúrótorony 93futás 43füge 41fül 45füst 106füstköd (Budapesten) 27füstölő kályha 107fűtőtest 110

gabonafélék virága 22gázfűtés 116gémeskút 99gerinc 65gerontológia 49giliszta 13gólya 59golyóstoll szerkezete 109görbe testtartás 64gyalogos az országúton 69gyógyforrások 35gyorsított film 123gyúlékony anyagok 138gyulladási hőmérséklet 138gyümölcs mosása 70gyümölcsök színe 56

hajszín 11halak légzése 34- levegőéhsége 54

186

halál 49- utáni élet 159hallás 45Hallhatatlan hang 83hangcsík (filmen) 123hagrobbanás 115hangya 20hátitáska 65házi légy 57hegyek magasságának mérése 95hó a hegyekben 15hőfénykép 97hómunkások 175hőköpeny 27huligán 150hűtőszekrény 127

idegszál 13időjárás-előrejelzés 24infrahang 84infravörös fény 97ipari robot 144irón 142iskolába járás 156isten 170

jégvirág 110jobbra hajts 69jóga 163jövevényszavak 151

karácsony 170kavics keletkezése 39kémény 106kémiai elem 108kenyér (száraz) 56kenyérsütés 77képnyelv 176kerekes kút 99kézfogás 155kombájn 133kopogás az ajtón 179kopoltyúlégzés 34Kossuth híd 130kőbe zárt kagylók 39könnymirigyek 57könnyűipar 117

kőolaj 38környezetvédelem 50körömrágás 63köszönés 154kötött ruha hőszigetelése 127közlekedési jelzések 46, 176kreolok 12krumpli - burgonya 173kuka 114kukorica - tengeri 173kuktafazék 121kutak 91, 99kutya „beszéde" 32kutya idő 7kutyával vigyázni kell 69

lábas 168labda 122lágy tojás 80lakás hőmérséklete 72lassított film 123látás 45, 53láz 76léggömb 120légtömegek mozgása 25légy (házi) 57,111Lenin-békedíj 163levegő átlátszósága 14- felmelegedése 16levegő kékje 14- nyomása 135- összetétele 16- páratartalma 105- szennyeződése 16, 26lombhullás (őszi) 55lúdtoll 142

macska 22- szeme 53madarak repülése 36- téli etetése 153magasfeszültség 102magnó (magnetofon) 143Mátyás király 172meghűlés 71méhek munkája 50, 51, 58mérés, hegycsúcsok magassága 95- tengerek mélysége 94

méretarány 22mérlegek 129mérlegelés 128mérsékelt égöv 28meteorológiai állomások 23- intézet munkája 24méz 50- alkotórészei 51mezőgazdasági

termelőszövetkezet 164mosakodás 75mosógép 121mosószer 121motor (benzin) 141motorosok sisakja, szemüvege 69mozgókép 122múzeumok 177műanyaghab 83műanyag talpú cipő 83műszálas ruhaanyag 113

napba nézni 67napnyugta 37napozás 12Naprendszer 10naptár 19narancs 40négerek 12nehézipar 117nemi jelleg 46Nobel-díj 161növekedés 9növények alkalmazkodása 40

nyelvkeletkezés 178nyomócső 124nyomorgó emberek a felszabaduláselőtt 160

olajfúrás 93óra (működése) 134óriás ember 9orrpiszkálás 63ostorcsattanás 114oxigénfogyasztás 16

ősember beszéde 178őszülés 11

187

pályázat 161Papin-fazék 121parketta ropogása 31páros végtagok 45pattogatott kukorica 120pénz 174permetlé 71pigmentsejtek 11pókháló 41poroltó 98porszivó 129pupilla 67

rács a játszótér körül 78- az ablakok alatt 116- az iskolák előtt 78rádiócső 96rádióhullámok 126rádió működése 126rádiótelefon 89rágás fontossága 63, 73reflexek 42repülés 36, 51, 118repülőgép repülése 118robbanómotor 141rovarok teste 20rövidzárlat 144rugópárna 87

sár 33savas hatású anyagok élelmiszerekbensirályok 54S. O. S. vészjel 101sózott hó 119spárga 151statisztika 162sütés-főzés 77

76

szakáll 47szamárköhögés 65szappantartó gumikorongjaszárazelem 107szárazjég 85száraz kenyér 56százlábú 13szellemkép a tévén 86szem 44, 67

188

111

- alkalmazkodása 30- dörzsölése 30- működése 45, 67személyi igazolvány 166szemhéj 57szemlencse 30szemüveg 29- páramentesítő anyagok 105- párásodása 104szennyvízlevezető csövek 125szénsavhó 86szilveszter 19, 170színek 32, 56, 58színes rongy a rudak végén 46sziréna 113szivárvány 31szívhangok 101szívószál működése 135szódavíz 75szólások 19, 179-183szomjúság 76szökőév 19szökőkút 90sztetoszkóp 101születés 59

tájékozódás 18tanács 174távvezetékek 102tél 28telefon, hívás 150- működése 125telex 88téliszalámi 67templomok tornya 169tengeri - kukorica 173tereptárgy 21térhallás 45terítés (asztal) 42térlátás 45térkép 18- készítése 21terméskő 116termik 51termosz 104testhőmérséklet 76testszelvények 13

tévé képtovábbítása 117tisztálkodás 75tojás 80töltőtoll szerkezete 109tranzisztor 96tubákolás 19túró 66tüdőszűrés 8tükör 84tüsszentés 19tűzkő 108tűzoltás 98

udvariasság 152ultrahang 83

ügyész 167űrhajó mozgása a Föld körül 130űrrepülőgép 131

vadgesztenye 54vágóhíd 115vakmerőség 150

válogatós gyerek 43vasbeton 112vészjelző 113világmindenség 10villámlás 104villamos erőművek 138villanykörte 125virágok színe 58vitorlás hajó egyensúlya 133vitorlázó repülőgép 51vízellátás (Budapesten) 89víz tapadása 34- a föld mélyében 36- halmazállapotai 119- keringése a fűtőtestekben 99vörös színű nap 37vörös csillag 177vöröskereszt 160zivatar keletkezése 25zörej 84

zseblámpa 107zsineg 151

Tartalom

1. AMI ÉL ÉS MOZOG (Biológia, földrajz)

Miért mondják, hogy kutya idő van? 7Miért csíp a csalán? 7Miért álmodunk? 7Mit jelent a tüdőszűrés? 8A gyerekek gyakran magasabbak a szüleiknél. Vajon száz év múlva óriások

lesznek az emberek? 9Van-e élet a Földön kívül? 10Miért fehér az öregek haja? 11Miért feketék a négerek? 12Miért nem keveri össze a százlábú a lábait? 13Miért bújik elő eső után a giliszta a föld alól? 13Miért kék az ég? 14Miért van még nyáron is hó a magas hegycsúcsokon? 15Miért nem fogy el a levegő? 16Mit jelent a levegő szennyeződése? 16Miért kell tudni, hogy merre van észak, dél, kelet, nyugat? 18Ha valaki prüszköl, miért mondják, hogy egészségére? 19Miért kell minden évben új naptár? 19Miért nem pusztul el a hangya, ha testmagasságának sokszorosáról leesik? . . . . 20Hogyan csinálják a térképet? 21Miért dorombol a macska? 22A búza virága-e a búzavirág? Miért csak itt-ott lehet látni a mezőkön? 22Milyen iskola a faiskola? 23Honnan tudja a Meteorológiai Intézet, hogy milyen lesz az idő? 23Mi a frontátvonulás? 25Miért van filodendron a gyógyszertárak ablakában? 26Miért ködös, füstös olyan gyakran a levegő a téli napokon Budapesten? 26Miért fázunk jobban, ha fúj a szél? 27Miért éppen decembertől februárig van tél? 28Miért hordanak az öregek szemüveget? 29Miért nem szabad dörzsölni a szemet? 30Miért ropog jobban éjjel a parketta? 31Miért fehér a hó, a liszt, a só, a tej? 31Miért ugat a kutya? 32Ha sáros a ruha, miért kell várni a keféléssel, míg megszárad? 33Miért nem fulladnak meg a halak a vízben? 34Miért nem kell szivattyúzni egyes gyógyforrások vizét? 35Miért repül a madár, és miért nem repül az ember? 36Miért piros az ég alja napnyugtakor? 37

Miért nevezik a kőolajat fekete aranynak?Néha olyan köveket találunk, amelyekben kagylók vannak. Hogyan kerültek

a kagylók a kőbe?Hogyan lett kavics a kavics?Miért nem terem nálunk narancs és banán?Miért sző hálót a pók?Miért terítünk meg az étkezéshez?Miért nem válogatósak a gyerekek a nyaralótáborban?Miért ver gyorsabban a szívünk, ha szaladunk?Miért éhes az ember?Miért van két szemünk és két fülünk?Miért fityeg színes rongy a gépkocsi (vagy szekér) végén kilógó rudakon,

csöveken, vasakon?Miért nő a nagyfiúk szakálla?Miért ásítunk, ha álmosak vagyunk?Miért fázik az, aki kijön a vízből?Miért élünk?Miért halunk meg?Mi a környezetvédelem?A virágokban nincs méz, honnan gyűjti mégis a méh?Miért szeretik a mackók és a gyerekek a mézet?Mitől száll a vitorlázó repülőgép, ha nincsen motorja?Miért lát a macska sötétben?Miért kísérik a sirályok a balatoni hajókat?Miért kell vadgesztenyét gyűjteni?Miért hullanak le ősszel a falevelek?Miért kemény a száraz kenyér?Miért színes a gyümölcs?Miért pislogunk?Miért több a légy ősszel, mint nyáron?Miért színes a virág? .Miért ül a dróton a fecske?Miért éppen a gólyára fogták rá, hogy a gyereket hozza?

38

393940414243434444

464647474849505050515354545556565757585859

2. DRÁGA KINCSÜNK (Egészség, higiénia)

Mit jelent a fogszabályozás? 63Miért nem illik körmöt rágni, orrot piszkálni, fejet vakarni? 63Miért kell egyenes háttal állni és ülni? 64Miért kell a gyerekeknek még mindig az „elavult" hátitáskát hordaniuk? . . . . 65Miért hívják szamárköhögésnek a szamárköhögést? 65Mi az akupunktúra? 66Hogyan lesz a tejből túró?............................................................................ . . . 66Szamárhúsból csinálják-e a téliszalámit? 67Miért nem lehet a napba nézni? 67Miért nem szabad kutyát a parkba vinni? 68

Ha egyszer jobbra hajts van, miért az út bal oldalán kell mennie a gyalogosnak? . 69Miért viselnek sisakot és szemüveget a motorosok? 69Miért kell eső után is megmosni a gyümölcsöt? 70Miért nem egészséges a túlfűtött szoba? 71Miért kell fogat mosni? 72Miért nem álmosak a gyerekek este, és miért álmosak reggel? 74Miért kell mosakodni? 75Miért csíp a szódavíz? 75Miért szomjas, aki lázas? 76Miért főzzük meg az ételeket? 77Miért lyukacsos a jó kenyér? 77Miért van rács az iskolák kapui előtt? 78Miért kell cipőt tisztítani? . 79Miért lesz lágy, aztán meg kemény a tojás a forró vízben? 80

3. NEM BOSZORKÁNYSÁG (Technika, fizika)

Miért könnyű a műanyag talpú cipő? 83Mit jelent az, hogy hallhatatlan hang? 83Miért tükröz a tükör? 84Mi a szárazjég, és hogyan lehet a jég száraz? 85Mi a tévé szellemképe? 86Mi az Epeda rugó? 87Mi a telex? 88Mi a rádiótelefon? 89Duna-vizet iszik Budapest? 89Mi a délibáb? 92Hogyan fúrnak le olajért több kilométer mélységbe? 93Hogyan mérik a tenger mélységét? 94Hogyan mérik meg a hegycsúcsok magasságát? 95Mi a tranzisztor? 96Valóban lehet a sötétben fényképezni? 97Miért vízzel oltják a tüzet? 98Mitől kering a víz a fűtőtestekben? 99Mi a különbség a kerekes kút és a gémeskút között? 99Mivel vizsgálja az orvos a szívünket? 101Miért éppen S. O. S. a vészjel? 101Mit jelent a „magasfeszültség" jelzés a vezetékeken? 102Miért fényképez a fényképezőgép? 103Miért villámlik? 104Miért marad meleg a termoszban a tea? 104Miért homályosodik meg a szemüveg, ha télen meleg szobába lépünk? 104Miért száll fölfelé a füst? 106Miért világít a zseblámpa? 107Mik azok az atomok? 108Hol bányásszák a tűzkövet? 108

Miért folyik a töltőtoll, ha kevés tinta van benne? 109Miért ír a golyóstoll, és miért folyik, ha folyik? 109Miért van télen jégvirág az ablakon? 110Miért áll bordákból a fűtőtest? 110Miért tapad a szappantartó a csempére, és miért tud mászkálni

a légy az üvegen? 111Miért építenek palánkot, fakerítést a készülő betonnak? 111A gyárakban vastag csöveket látni mindenfelé. Mi van bennük? 112Miért a sziréna hangja a vészjelző? 113Miért nem kell vasalni a műanyag holmit? 113Hogyan működik a kuka? 114Miért csattan a végén az ostor? 114Miért nevezik vágóhídnak a vágóhidat? 115Miért vannak kerek vasrácsok egyes ablakok alatt? 116Mi a terméskő? 116Miért nevezik nehéziparnak a nehézipart, és miért könnyűiparnak

a könnyűipart? 117Miért látni képet a tévé képernyőjén? 117Miért repül a repülőgép? 118Mitől változik át a víz jéggé, illetve gőzzé? 119Miért olvad meg a hó a sótól? 119Miért pattog a tűzön a kukorica? 120Miért röpül a léggömb? 120Miért fő gyorsabban az étel a kuktafazékban? 121Hogyan mos a mosógép? 121Miért ugrik a labda? 122Miért mozog és hogyan beszél a film? 122Hova folyik a kádból a víz? 124Miért ég a villany? 125Miért halljuk a telefonban annak a hangját, aki a város másik végén beszél? . . . 125Miért szól a rádió? 126Miért meleg a kötött holmi? 127Miért hűt a hűtőszekrény? 127Mire való a mosógép mellett a centrifuga? 128Miért mér a mérleg? 128Miért szív a porszívó? 129Miért bontották le a budapesti Kossuth hidat? 130Mi hajtja az űrhajót, amikor a Föld körül kering? 130Mi az űrrepülőgép? 131Mi a fénykábel? 132Miért nem borul fel a vitorlás, amikor fordul, és majdnem a vízen fekszik? . . . 133Mit jelent az a szó, hogy kombájn? 133Miért ketyeg az óra? 134Miért jön a limonádé a szalmaszálon vagy a műanyag csövecskén,

ha megszívjuk? 135Miért látunk át az ablakon? 135Mi történik az ejtőernyőssel, ha kilyukad az ejtőernyő? 136

Miért ég a fa meg a szén? Miért nem ég a vas? 138Miért fekete a tábla? 138Honnan jön a villanyáram? 139Mitől megy az autó? 141Miért nevezik tollnak a tollat, amikor nem az? 142Miért zenél a magnószalag? 143Mi a biztosíték? 143Mi a CB-rádió? 144Micsoda az ipari robot? 144

4. ILLIK, NEM ILLIK - SZABAD, NEM SZABAD (Jog, erkölcs)

Miért nem illik ajtót csapkodni, ásítani, csúfolódni? 149Miért nem illik csámcsogni evés közben? 150Miért annak kell először megmondania a nevét, aki hív? 150Bátrabb-e a vakmerő a bátornál? 150Ki a huligán? 150Miért nevezik a spárgát zsinegnek? 151Miért van szükség udvariasságra? 152Miért kell télen etetni a madarakat? 153Miért illik köszönni? Nem fölösleges? 154Miért jobb kézzel fogunk kezet? 155Miért a gyerekek járnak iskolába? 156

5. ÍGY ÉLTÜNK, ÍGY ÉLÜNK (Társadalmi összefüggések, történelem)

Mit jelent a biztosítás? Tönkremegy-e az Állami Biztosító,ha leég egy egész város? 159

Van-e élet a halál után? 159Miért voltak régen nyomorgó emberek Magyarországon? 160Miért van vöröskereszt a mentőkocsin? 160Mi a Nobel-díj? 161Mi a pályázat? 161Mi a statisztika? 162Mi a jóga? 163Mi a Lenin-békedíj? 163Mi a különbség a mezőgazdasági termelőszövetkezet

és az állami gazdaság között? 164Miért nincs nálunk aranypénz? 165Miért van az embernek személyi igazolványa? 166Mi a különbség az ügyész és a bíró között? 167Miért értékes a régi bélyeg? 167Miért hívják az ajánlott levelet „ajánlott levélnek"? 168Miért lábas a lábas neve? 168Miért van a templomnak tornya? 169

Miért sütünk-főzünk annyit karácsonykor? 170Van-e Isten? 170Miért vigadnak a felnőttek szilveszterkor? 170Mi a feszület? 172Miért csak Mátyás volt jó, igazságos király? 172Miért burgonya a krumpli, és miért tengeri a kukorica? 173Miért kérdezik meg az anya leánykori nevét? 174Miért nevezik anyakönyvnek azt a könyvet,

ahova az újszülött gyerekeket beírják? 174Miért van pénz? 174Miért hívják tanácsnak a tanácsot? 174Mi a szoros ábécé, és mire jó? 175Miért rendkívüliek a hómunkások? 175Miért vannak rajzok a közlekedési táblákon? Mire jó a „képnyelv"? 176Miért hívják az általános iskolát általánosnak? 177Miért a vörös csillag a kommunisták jelvénye? 177Miért kellenek múzeumok? 177Kitől tanult meg beszélni az ősember? 178Miért kell kopogni, mielőtt kinyitnánk az ajtót? 179Mit jelent az, hogy a nyomtató lónak nem kötik be a száját? 179Honnan származik az a szólásmondás: Biztatja, mint cigány a lovát? 180Ajándék lónak ne nézd a fogát! Ez meg mit jelent? 180Több is veszett Mohácsnál. Mit jelent? 181Lássuk a medvét! Mit jelent? 182Kapkod, mint Bernát a ménkűhöz. Ki volt Bernát, és miért kapkodott? 182

A KÖTET TÉMÁINAK BETŰRENDES MUTATÓJA 185

TEKNŐS PÉTER

Kérdezz! Felelek mindenre

Tudod-e, miért dorombol a cica, miért hordanak szemüve-get az öregek? Miért fehér a hó, és miért sző hálót a pók?Miért szeretik a mackók a mézet, és mitől száll a vitorlázórepülőgép? Gondolkoztál-e már azon, miért is kell fogatmosni, miért csíp a szódavíz, vagy miért kell cipőt tisztítani?Eltűnődtél-e már azon, miért vízzel oltják a tüzet, miértéppen S. O. S. a vészjel, és miért szól a rádió, vagy miért látniképet a tévé képernyőjén?Több mint kétszáz ilyen és hasonló miértre kaphat feleleteta fiatal olvasó ebből a most negyedszer megjelenő könyvből.S a válaszok nemcsak tanulságosak, hanem izgalmasak, érde-kesek is. Élőlényekről, egészségről és betegségről, természetitüneményekről, technikai eszközökről, erkölcsről és illem-ről, s ki győzné felsorolni, még mi mindenről szólnak.Kíváncsi gyerekeknek írták ezt a könyvet, de ugyan melyikgyerek nem kíváncsi? Az író szándéka az volt, hogy segítseaz ismerkedést a világgal. S ha közben rádöbbentek arra,hogy ez milyen érdekes, és kedvet kaptok az alaposabb is-merkedéshez, akkor elérte célját. Még azt sem bánja, hakésőbb, amikor már sokkal többet tudtok, s véletlenül keze-tekbe kerül ez a könyv, elnézően mosolyogtok egyik-másik,kissé talán túlzottan is egyszerű válaszán. Ellenkezőleg!Büszke lesz rá. Mert mint magatok is tapasztalni fogjátok,nincs nehezebb, mint bonyolult dolgokat egyszerűen meg-magyarázni.

MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ

ISBN 963 11 4511 5

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, BudapestFelelős kiadó: Sziládi János igazgatóZrínyi Nyomda (85.1202/10), Budapest, 1986Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgatóFelelős szerkesztő: Simonffy GézaMűszaki vezető: Szakálos MihályKépszerkesztő: Diósi KatalinMűszaki szerkesztő: Szántai Ágnes90 700 példányTerjedelem: 17,88 (A/5) ív. IF 5594