A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)

„B”: ÖKOLÓGIAI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

(munkaközi tanfolyami anyag)

Budapest–Gödöllő 2003

Szerző:

Dr. Szőke Lajos tv. főiskolai tanár

Készült:

a Független Ökológiai Központ (FÖK) és a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete (SZIE-KTI)

együttműködésével, „A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) országos bevezetéséhez szükséges

oktatási és szemléletformálási tevékenységek megtervezése és kipróbálása az érintettek bevonásával” című projekt keretében,

a PHARE ACCESS program támogatásával.

A projekt száma: HU0010-01-03-0016

További információ:

Zentai Kinga, e-mail: kinga@foek.hu Független Ökológiai Központ 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel: 1/368-62-29 Fax: 1/250-15-46

Dr. Ángyán József, e-mail: angyanj@svr-sun.ktg.gau.hu Dr. Podmaniczky László, e-mail: podma@kgi.gau.hu Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel./Fax: 06-28-415 383

Tartalomjegyzék 1. „ERDŐ-MEZŐ” (AGROFORESTRY) RENDSZEREK ............................................. 6

1.1. JELLEMZŐI A KÖVETKEZŐK ......................................................................................... 6 1.2. AZ”ERDŐ-MEZŐ” RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA ...................................................... 6 1.3. A FÁK SZEREPE A RENDSZEREKBEN ............................................................................. 7 1.4. AZ „ERDŐ-MEZŐ” RENDSZEREK ELŐNYEI .................................................................... 7 1.5. AZ „ERDŐ-MEZŐ” RENDSZEREK KORLÁTAI .................................................................. 7

1.5.1. „Erdő-mező” rendszerek tervezése ..................................................................... 8 1.5.2. Az „erdő-mező” rendszer változatai .................................................................... 8

2. ÖKOLÓGIAI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS.............................................................. 11

2.1. ÚJ GYÜMÖLCSÖS TELEPÍTÉSE .................................................................................... 11 2.1.1. A fontosabb gyümölcsfajok éghajlati igényei: ................................................... 11 2.1.2. Vízigény: .......................................................................................................... 12 2.1.3. Domborzati viszonyok, kitettség: ...................................................................... 12

2.2. A TELEPÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ...................................................................................... 13 2.2.1. A telepítési alapokmány tartalmazza ................................................................. 13

2.3. ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉS (ALMA, CSONTHÉJASOK) ........................................................ 14 2.3.1. Tereprendezés, telkesítés: ................................................................................. 14 2.3.2. Alaptrágyázás .................................................................................................. 14 2.3.3. Talaj-előkészítés ............................................................................................... 15

2.4. ÜLTETÉS .................................................................................................................. 15 2.4.1. Ültetési anyag: .................................................................................................. 16 2.4.2. Alanyhasználat: ................................................................................................ 16

2.5. MŰVELÉSI RENDSZEREK ........................................................................................... 16 2.6. TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS.......................................................................................... 17

2.6.1. Talaj jellege ...................................................................................................... 18 2.7. TERMŐ ÜLTETVÉNYEK ÁPOLÁSI MUNKÁI ................................................................... 19

2.7.1. Termőfelület szabályozás .................................................................................. 19 2.7.2. Termésszabályozás ........................................................................................... 19 2.7.3. Talajművelés .................................................................................................... 19 2.7.4. Termő gyümölcsös tápanyagpótlása .................................................................. 19 2.7.5. Öntözés ............................................................................................................ 19

2.8. AZ ALMATERMESZTÉS TECHNOLÓGIAI ELEMEI ........................................................... 20 2.8.1. Kora tavaszi műveletek (tél vége – virágzás kezdete) ........................................ 20 2.8.2. Tavaszi műveletek ............................................................................................ 20 2.8.3. Kora nyári műveletek ....................................................................................... 20 2.8.4. Nyári műveletek ............................................................................................... 20 2.8.5. Gyümölcs betakarítás ........................................................................................ 20 2.8.6. Őszi műveletek ................................................................................................. 21

2.9. CSONTHÉJAS TERMÉSŰEK TERMESZTÉSTECHNOLÓGIAI MŰVELETEI ............................ 22 2.9.1. Tél végi – kora tavaszi műveletek (tél vége – virágzás kezdete) ........................ 22 2.9.2. Tavaszi és kora nyári műveletek: ...................................................................... 22 2.9.3. Nyári műveletek (érés kezdetéig) ...................................................................... 22 2.9.4. Termés szedés .................................................................................................. 22 2.9.5. Őszi műveletek ................................................................................................. 22

2.10. BOGYÓSGYÜMÖLCSŰEK ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉSE .................................................. 23 2.10.1. Termőhelyi igényük ........................................................................................ 23 2.10.2. Telepítés előkészítése ..................................................................................... 23

2.10.3. Ültetési anyag ................................................................................................. 23 2.10.4. Ültetés ideje .................................................................................................... 23 2.10.5. Ültetés módja .................................................................................................. 23 2.10.6. Telepítési távolságok ...................................................................................... 24

2.11. HAGYOMÁNYOS MŰVELÉSŰ ÜLTETVÉNY ÁTÁLLÍTÁSA ............................................. 25 2.11.1. Átállási terv elemei ......................................................................................... 25

2.12. ÖKOLÓGIAI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS A HÁZI KERTEKBEN ......................................... 25 2.13. SZÓRVÁNY GYÜMÖLCSÖSÖK ................................................................................... 25

2.13.1. Az extenzív gyümölcstermesztési módszerek elemei ....................................... 26 2.13.2. Növényvédelem .............................................................................................. 26 2.13.3. Betakarítás ...................................................................................................... 26 2.13.4. Feldolgozás..................................................................................................... 26 2.13.5. Tárolás ............................................................................................................ 26

2.14. FAJTAHASZNÁLAT .................................................................................................. 27 2.14.1. Ökológiai gazdálkodásban ajánlható almafajták .............................................. 27 2.14.2. Ökológiai gazdálkodásban termeszthető körtefajták ........................................ 31 2.14.3. Ökológiai gazdálkodásban termeszthető birs- és naspolyafajták ...................... 32 2.14.4. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható őszibarack fajták ................ 33 2.14.5. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre javasolható kajszifajták ..................... 35 2.14.6. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre javasolható házi szilvafajták ............ 36 2.14.7. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható cseresznyefajták ................ 37 2.14.8. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható öntermékenyülő

meggyfajták ............................................................................................ 38 2.14.9. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre javasolható dió- és

mogyorófajták .......................................................................................... 40 2.14.10. Ökológiai gazdálkodásban javasolható fekete ribiszkefajták főbb

jellemzői ................................................................................................. 41 2.14.11. Ökológiai gazdálkodásban ajánlott betegség ellenálló piros és fehér

ribiszkefajták főbb jellemzői ................................................................... 42 2.14.12. Ökológiai gazdálkodásban javasolható málna- és szederfajták

jellemzése ................................................................................................ 43 2.14.13. Ökológiai gazdálkodásban javasolható betegség ellenálló

szamócafajták jellemzése ........................................................................ 45 2.14.14. Kisebb jelentőségű és honosítható vad gyümölcsök az ökológiai

gazdálkodásban ........................................................................................ 46

1. „ERDŐ-MEZŐ” (AGROFORESTRY) RENDSZEREK

Az „erdő-mező” rendszer fákkal kombinálja a mezőgazdaság elemeit (növénytermesztés, állattenyésztés). „Az agroforestry fenntartható földhasználati és növénytermesztési rendszert jelent, mely folyamatos termésnövekedéshez vezet. Ezt az erdészeti ágazatok (gyümölcs és más fa fajok termesztése) és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű, vagy átfedéses, ugyanazon a területegységen történő alkalmazásával éri el úgy, hogy a kezelési gyakorlatok összeegyeztethetőek legyenek a helyi lakosság kulturális hagyományaival.” (International Counsil for Research in Agroforestry – ICRAF. 1982).

1.1. Jellemzői a következők

- Szerkezete: magába foglalja a fákat, a szántóföldi növényeket és az állatokat. A régi gazdálkodásban az erdő (fák) nem vált el a gazdálkodás többi részétől.

- Fenntarthatóság: optimalizálja a fásszárú növények és a szántóföldi növények, illetve az állati (állattenyésztési) kölcsönhatásokat. Különösen a gyenge minőségű talajokon fontos ez.

- Megnövekedett termőképesség: a gazdálkodás elemeinek jótékony – egymást kiegészítő kölcsönhatása, melynek következtében javulnak a termesztési feltételek, a természeti erőforrások jobb kihasználására van lehetőség.

- Kulturális alkalmazhatóság: jelentősége a szegényebb peremterületeken, a kisgazdaságokban nagyobb. Olyan helyen előnyös, ahol a gazdák felismerik, hogy nem tudják alkalmazni a modern, nagy ráfordítás igényű mezőgazdasági technológiákat.

1.2. Az”erdő-mező” rendszerek csoportosítása

Többféle szempont szerint lehet a rendszereket csoportosítani (pl. rendszerszerkezet, funkció, szocioökológiai skála, a beavatkozás mértéke, az ökológiai kiterjedés szerint): A szerkezet szerinti csoportosításban lehet:

- mezőgazdasági erdőművelés (Agri silvi culture): egyidejű mező- és erdőgazdasági tevékenység,

- legelőerdő (Silva-pastoral systems): az erdők a faanyagon kívül táplálékot (takarmányt) biztosítanak az állattenyésztésnek (tölgyes erdőkben a makkoltatás sertésekkel),

- mezőgazdasági-legelőerdő (Agro-silva-pastoral systems): egyidejűleg termelnek mezőgazdasági és erdészeti termékeket és takarmányt.

- többrétű erdészeti rendszerek (Multipurpose forest tree production systems): az erdő fafajai (levelük vagy termésük) a faanyag mellett táplálékot vagy takarmányt is jelentenek.

A rendszerek meghatározója a kibocsátott mezőgazdasági főtermék, ami lehet szükséglet kielégítés (táplálék, takarmány, tűzifa, bútorfa, stb.) vagy védelmi szerep (pl. talajvédelem, szélfogó, stb.). Más szempontok szerint is lehet csoportosítani pl. a terület vízgazdálkodási jellemzői szerint lehet nedves (humid), száraz (arid) és félszáraz (semi-arid) rendszerek, a termelési jellemzők szerint pedig beszélhetünk kereskedelmi, közepes vagy minimális (önellátó) rendszerekről.

1.3. A fák szerepe a rendszerekben

Jelentőségük nagyobb, mint azt gondoljuk. Befolyásolják a talaj tulajdonságai a mikroklímát, a vízgazdálkodást, a biológiai elemek kapcsolatát, emellett az ember számára hasznos anyagokat termelnek (faanyag, gyógyszer alapanyag, táplálék, N és más tápanyag megkötő, stb.).

1.4. Az „erdő-mező” rendszerek előnyei

● Környezeti előnyök:

- a természeti adottságok (erőforrások) jobb kihasználása,

- a fák a környezeti állapot leromlásának veszélyét csökkentik,

- talaj-, víz- és növényvédelmi szerepe. ● Szocioökonómiai előnyök:

- az agroökológiai adottságok jobb kihasználása,

- a rendszer egyes elemei felhasználhatók, így a külső források igénybevétele csökkenthető,

- az erdőtelepítések költségei csökkenthetőek, fahozam növelhető a mezőgazdasági kölcsönhatás révén,

- a fa többcélú hasznosítása folyamatos árbevételt és foglalkoztatást eredményez,

- a faipari alapanyag a mezőgazdasági holt időszakban termelhető ki,

- a fatermék tartaléknak tekinthető, kitermelése az igények szerint ütemezhető,

- a változatos termékszerkezet csökkenti a gazdálkodás kockázatát,

- jól ötvözhető az önellátás és az értékesítés – a piaci viszonyok szerint arányuk változtatható.

1.5. Az „erdő-mező” rendszerek korlátai

● a talaj minősége befolyásolja a kialakítható ökoszisztéma összetételét, ● a faültetés csak anyagi támogatással indítható, mert több évig jövedelmet nem

termel, ● kis területen nem alakítható ki, ilyen esetben termelői társulások szükségesek a

megvalósításhoz, ● az állattenyésztés (szarvasmarha, kecske) érdekei ütközhetnek az „erdő-mező”

elvével.

1.5.1. „Erdő-mező” rendszerek tervezése

Tanulmányozni kell a környezetben lévő természetes ökoszisztémák elemeit. A természetes erdő vegetációjában többszintű szerveződés van (fák, bokrok, lágyszárúak, gombák). A több szint csökkenti a talajveszteséget, a párolgást és lassítja a szervesanyag lebomlási folyamatot. Ideális feltételek alakulnak ki a talajban a mikroflóra, a fauna, a rovarok, a földigiliszták számára, biztosítva a talaj termékenységének a megőrzését. Növényi elrendezéseknél több szempontot figyelembe kell venni, melyek befolyásolják a terület adottságaihoz igazodó, a talajvédelem és a mikroklíma javítása érdekében alkalmazható növényi csoportosításokat:

- a fák között egynyári növényeket köztesként alkalmaznak;

- erdőkben kb. 1 m széles sávok kitisztítása és árnyéktűrő évelő mezőgazdasági növények ültetése, majd az erdő szelektív ritkítása; a művelés kezdeti elemei a ritkítás és a metszés;

- dombos területen a fasorok rétegvonalas telepítése, közöttük talajvédő gyep telepítése. A fasorok között művelhető területen mezőgazdasági termelés folyhat;

- tábla határoló fasorok telepítése – akár többszintű termelés kialakítása. A fák – bokrok élő kerítést jelentenek, de szélfogók is.

1.5.2. Az „erdő-mező” rendszer változatai

● fasoros termesztés, ● rétegvonalas ültetés, ● takarmánybázis – legeltetés, ● gyümölcstermesztés, ● sövények / élő kerítések:

o zöldterületi sövények (mezőgazdasági tábla elválasztók), o legelői sövények, o szántóföldi sövények, o határkő sövények (kiszedett kőkupacokon alakul ki), o mesterséges sövények (tudatos telepítés hozza létre), o kerti sövények (főleg fajhasználat jellemzi), o szélvédő sövények:

� sövény (2 cserjesorból áll), � erdősáv (4 sorból álló, legalább 7 m széles növénysáv, melyben fafajok is

találhatók), keskeny erdősáv: 6-11 m széles, 3-7 soros, közepes szélességű erdősáv: 12-20 m széles, 8-13 soros, széles erdősáv: 21-30 m széles, 14-20 soros.

A sövények ökológiai hatása: ● Biztosítja a biológiai sokszínűséget. A sövények a környezetüktől nagyon eltérő

biotópok. Több növényfaj táplálékot ad számos állatfajnak, menedéket a mezőgazdasági munkákkal okozott veszélyek ellen. Számos madárfaj költőhelye.

● Zöld folyosót jelentenek a növény és állatfajok fennmaradása érdekében.

● Agrártermelésben betöltött szerepük is jelentős: o természetes terület határolók, o árnyékot adnak az állatoknak és a határban dolgozóknak, o faanyagot ad, helyben a dolgozóknak, kitermelve fűtésre is, o a termésük az állatok tápláléka, de emberi fogyasztásra is gyűjthetők (som,

csipkebogyó, kökény). Igénytelen gyümölcsfajokat is lehet telepíteni a sövényekbe (vadcseresznye, vadkörte, almafajták, stb.),

o gyógynövények is alkotó elemei a sövényeknek, ezek gyűjtése ma is általános, o méhlegelőként is jelentősek, o táji értékük van.

A sövények kedvezőtlen hatásai:

- területfoglalásuk csökkenti a művelt felületet (bár az EU területcsökkentő elvárásai miatt ez előnyként is kezelhető),

- fogja a havat, egyenlőtlen hőeloszlás alakul ki,

- rossz szerkezetű sövény esetén nyáron hőkatlan alakulhat ki,

- árnyékhatás a famagasság másfélszeres távolságában,

- a gyomok felszaporodását segíthetik elő (különösen akkor, ha a táblaszegélyeket nem jól művelik),

- a káros szervezetek is felszaporodhatnak a sövényekben (pl. erdősávok mellett a cserebogár kártétele nagyobb).

Az erdősávok 1,5-szeres távolságában a termés csökken, és az 1,5-12,0-szeres távolságban termés növekedés mérhető. A kutatási eredmények az erdősávok hatására általában 2,6-32,0 %-os termésnövekedést mutatnak. A sövénytelepítés hosszú időre történő gondolkodást kíván, mert a sövények kedvező hatásai évtized(ek) alatt jelentkeznek:

- hagyományos sövénytelepítés – faiskolai szaporítóanyaggal kb. 5 m széles, 3 soros telepítés, melyet kezdetben kerítéssel kell védeni;

- egyszerű Benjes sövény – kb. 3 m széles és 1,2 m magas összehordott gallyakból alakul ki, melyben természetes úton telepednek meg bokrok és fák;

- alávetett Benjes sövény – a kb. 3 m széles és 1,2 m magas összehordott gallyak alá előzetesen magvetéssel a telepíteni szándékozott fajokat elszaporítják;

- kombinált Benjes sövény – az 1,5 m széles sorokban telepített facsemeték között gallyat halmoznak fel, ezzel védik a vadkárok ellen.

Az „erdő-mező rendszerbe jól illeszthető pl. az energia erdő telepítése, vagy az ipari fa célú ültetvények létesítése is. Az „erdő-mező” rendszerek kialakítása egy-egy gazdaságban olyan sajátos formákat hozhat létre, amelyek a természet sokszínűségét őrzik meg a jövedelmező gazdálkodás keretei között is. Ezek a természetes rendszerek adják a táj szépségét, az ott élők, vagy az oda látogatók számára a pihenést, a felüdülést.

Védelmet jelentenek a hasznos élő szervezetek számára, búvóhelyet, táplálékot adnak, de védik a termesztett haszonnövényeket is.

2. ÖKOLÓGIAI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Az ökológiai gyümölcstermesztés lehet:

- árutermelő gazdaságokban

- házi kertekben, hobbikertekben

- szórvány gyümölcsösben Az ökológiai gyümölcstermesztés lehet magas biológiai értékű élelmiszer, de tájesztétikai tényező is. A termesztés előfeltételei:

- elkötelezettség

- reális piacfelmérés

- termőhelyi adottságok ismerete

- a célok és teendők pontos megfogalmazása

- szakértelem, folyamatos továbbképzés Ökológiai gyümölcstermesztés kialakítható:

- új gyümölcsös ültetvény telepítésével

- hagyományos ültetvény átállításával

- ökológiai házi kertben

- szórvány gyümölcsösben A megvalósítás körülményei változnak, de az alapelvek azonosak minden esetben.

2.1. Új gyümölcsös telepítése

A termőhely kiválasztása: Fontos, hogy ne legyen külső szennyező forrás. A szomszédok sem növényvédő szerrel, sem műtrágyával ne szennyezzék a területet. Ipari szennyezés és egyéb (pl. nehézfém) terhelés nem lehet. A termesztendő gyümölcsfaj ökológai igényeinek maximális biztosítása. A termőhelyi kiválasztásnál az éghajlati adottságok, a domborzati viszonyok, a kitettség, a talaj adottságok a meghatározóak.

2.1.1. A fontosabb gyümölcsfajok éghajlati igényei:

Fény:

Fényigényes fajok: Kevésbé fényigényes: Árnyéktűrő őszibarack alma ribiszke mandula körte szamóca kajszi szilva köszméte szilva áfonya dió mogyoró

Hőmérséklet: Téli fagyokra érzékeny (-20 oC, vagy tartósan –15 oC): őszibarack, kajszibarack, mandula, körte, alma. Tavaszi fagyokra érzékeny:

korai virágzók: mogyoró, som, mandula, kajszibarack, őszibarack, cseresznye, körte, dió. később virágzók: köszméte, meggy, alma, szamóca, szilva, ribiszke, birs, berkenye,

naspolya, málna, szeder, gesztenye. Fajon belül a fajták között is nagy különbség lehet. A téli fagytűrés a mélynyugalmi állapottal függ össze. Olyan fajtát válasszunk, melynek ez a szakasza hosszabb (pl. 1000 óra +7oC fölött). A melegigényes fajoknak a tenyészidőszakban 3200 oC hőmérsékleti összegre van szüksége, pl. őszibarack, mandula, kajszibarack, az almák közül a Delicious fajtakör. Közepesen melegigényes fajok: körte, birs, cseresznye, szeder, berkenye, dió, gesztenye. Hűvösebb klímát kedvelők (3100 oC hőösszeg): alma, piros- és feketeribiszke, áfonya, málna, mogyoró. Közömbös hőigényű fajok: szamóca, meggy, naspolya, som.

2.1.2. Vízigény:

Nagy vízigényű fajok 700-800 mm/év csapadékot kívánnak: pl. alma, körte, birs, szilva, szamóca, málna, szeder, feketeribiszke, dió. Ezek a magasabb páratartalmú, szélcsendes fekvést kedvelik. Közepes vízigényű fajok 500 mm/év csapadékot kívánnak: pl. meggy, mandula, naspolya, som. A szárazságtűrés eltérő a vízigénytől, a fajták tulajdonságait meg kell ismerni. A jégjárta területek nem alkalmasak gyümölcstermesztésre.

2.1.3. Domborzati viszonyok, kitettség:

A mikroklíma kialakításában játszanak szerepet. Tényezői: ● tengerszint feletti magasság, ● kitettség, ● a talaj minősége, ● a széljárás, ● nagyobb vízfelület, ● erdő közelsége.

Tengerszint feletti magasság: 100 m-ként 0,5 oC-al csökken a hőmérséklet. A magasság különbség a fagyok esetében jelentős lehet. A környezetből kiemelkedő terület kedvezőbb, a mély fekvés, völgykatlan fagyzugos.

Kitettség: az égtáji fekvés és a lejtő hajlásszöge a meghatározó. Legkedvezőbb a déli-délnyugati lejtő.

Talaj: befolyásolja a talaj színe, kötöttsége, szerkezete, nedvességtartalma, növénnyel

való borítottsága. A lejtésviszonyok befolyásolják a vízháztartást. Széljárás: a széljárás is a domborzati viszonyoktól függ. Az uralkodó szélirány a

sorvezetés miatt fontos. Vízfelületek: befolyásolják a hőmérsékleti viszonyokat, kiegyenlítő hatásúak, növelik a

páratartalmat. A terület telepítési alkalmasságát meghatározza a gyümölcs termőhelyi kataszter, a talajszelvény vizsgálati eredmények. A talajvizsgálat alapján a telepítés előtti tápanyag pótlási szakvélemény határozza meg a talajjavítás szükségességét is.

2.2. A telepítés előkészítése

Körültekintő előkészítés szükséges. Piaci igények felmérése, ökológiai adottságok megismerése, a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó gyümölcsfaj, fajta- és technológia meghatározása. Ma még állami támogatással lehet gyümölcsöst telepíteni. A támogatás feltétele, hogy telepítési alapokmányt kell készíteni, talajvizsgálat alapján készített talajtani, trágyázási, talajjavítási szakvéleményt, termőhelyi alkalmassági szakvéleményt (ezt a GYIDKF.KHT adja ki), a szaporítóanyag származását igazoló dokumentumokat és a biogazdálkodást ellenőrző szervezettel (Biokontroll Hungária KHT) kötött szerződést kell mellékelni. FVM agrártámogatásból pályázat alapján 50 + 5 % (60 %) vissza nem térítendő támogatás igényelhető. Feltétele a telepítési alapokmány elkészítése és a szükséges dokumentumok, igazolások beszerzése. A telepítési alapokmány a terület előkészítésétől a gyümölcsös termőre fordulásáig időrendben foglalja össze a szükséges anyagokat, eszközöket, kézi és gépi munka szükségletet. El kell készíteni a telepítési vázrajzot, melyen jelezni kell a fajok elhelyezését, a fajták (porzó fajták) sorrendjét és számát. Részletesen ki kell dolgozni a technológia egyes elemeit.

2.2.1. A telepítési alapokmány tartalmazza

- terület előkészítése,

- alany, fajta származása – származási fokozata,

- tenyészterület,

- sorvezetés iránya,

- táblabeosztás,

- fajta elrendezés (porzó fajták),

- talajjavítás módja, mennyisége,

- tápanyagpótlás formája, mennyisége,

- ültetés módja, ideje,

- öntözés, talajtakarás,

- kitűzési vázrajz,

- művelési technológia termőre fordulásig,

- vagyon- és vadvédelem módja.

2.3. Ültetvénytelepítés (alma, csonthéjasok)

2.3.1. Tereprendezés, telkesítés:

Tereprendezés során a területet alkalmassá kell tenni az adott gyümölcsfaj telepítésére. Ki kell tisztítani a területet a kövektől, korábbi fáktól, bokroktól. Ha szükséges, vízrendezési munkákat kell végezni. El kell készíteni a szükséges műtárgyakat (épületek, rakodóterek, kutak, öntöző víz medence, vízelvezető árok stb.). Talajjavító munkák elvégzése, ha a szakvélemény ilyet ír elő. Alacsony humusztartalmú területeken (1 % alatti humusz) 80-100 t/ha istállótrágyával, tőzeggel, lápfölddel kell javítani a talajt. Műveletei: szikladarabok, növénymaradványok elhordása, vízvédelem kialakítása (pl. ..árok).

kiszolgáló építmények elkészítése (épület, út, kerítés) kút, vízvezető cső, kábel elhelyezése táblák, utak kijelölése tápanyagpótlás, talajjavítás talajlazítás, középmély szántás (25-40 cm) zöldtrágyázás gödörbe való telepítés

2.3.2. Alaptrágyázás

a talajvizsgálat szerint javasolt mennyiséget kell kiadni. Csak természetes anyagokat használhatunk. Szervestrágya mellett, alginit, nyersfoszfát, bányászott őrölt K- só (KCl, vagy K2SO4), dolomit, kőzetőrlemény (pl. riolit- tufa), mészkőpor használható fel. Zöldtrágyázás: A terület előkészítése során kedvező hatású őszi vagy tavaszi zöldtrágya keveréket vethetünk. Őszi – augusztusi – vetésre rozsos keverék (szöszös bükköny, bíborhere), mustár vagy repce jöhet szóba. Tavaszi – áprilisi – vetésre napraforgós keverék (csillagfürt, lóhere, borsó) használható. Az őszi vetések védik a talajt az erózió vagy a deflázió ellen is. A zöldtrágya növényeket egy vagy két menetben kalászolás vagy virágzás előtt kell bedolgozni. A talaj víztartalmának megőrzése érdekében száraz tavaszon hamarabb kell bedolgozni a zöldtrágyát.

Először sekélyen keverjük be a zöldtömeget a talaj felső rétegébe, majd középmély talajmunkával dolgozzuk be a mélyebb rétegbe. Ha ősszel telepítünk, másodvetést is alkalmazhatunk, pl. csillagfürtöt, fehér mustárt. A rozsos keverék előnye, hogy kaszálás után újrasarjad, védi a talajt. Az a jó, ha a telepítéshez növénnyel fedett a terület és csak a fák helyét dolgozzuk fel, tesszük ültetésre alkalmassá.

2.3.3. Talaj-előkészítés

Lehetőleg ne az egész területet forgassuk meg. Árkos telepítés esetén a facsíkok helyét fordítjuk meg. Árokásóval 60-80 cm széles, 80-100 cm mély árkot készítünk, melybe szervestrágyát, tápanyagokat teszünk és visszahúzzuk a talajt. Nagyobb térállású ültetvényben elég a gyümölcsfák helyén kb. 1,0×1,0×1,0 m-es gödröt ásni, pl. markolóval, ebbe helyezzük a trágyát és visszahúzzuk a talajt. A sorközöket keresztben, hosszában mélylazítással lazítjuk meg kb. 70-90 cm mélyen. Gyenge talajon akár 3-5 évig készítjük elő a talajt, pillangós fűkeverékek alkalmazásával.

2.4. Ültetés

Ki kell tűzni a fák helyét. Általában ősszel telepítünk, de csonthéjasokat (kajszi, őszibarack, mandula) tavasszal telepítünk. Kézi ültetésnél (ásóval) 40×40×40 cm-es ültetőgödröt ásunk. A gödör aljára érett trágyát, arra 8-10 cm földréteget kell tenni. A friss metszlappal ellátott gyökereket célszerű agyagpépbe mártani, a gyökereket a gödör alján el kell igazítani, földet rá húzva óvatosan meg kell nyomkodni. A beiszapoláshoz 10-20 l víz szükséges. A víz leszívódása után a gödröt betemetjük, őszi telepítéskor a tövet felcsirkézzük, ülepedés után kitányérozzuk a fákat. A védelem érdekében a tányérba trágyát, szalmát, szalmás trágyát tegyünk. Ha a gyümölcsös nincs bekerítve, törzsvédőt kell felhelyezni. A gyümölcsöst élő sövénnyel is keríthetjük, melynek több előnye lehet. Véd a vadak és emberek ellen is (pl. homoktövis), élőhelyet ad a hasznos élő szervezeteknek, oldja a gyümölcsös monokultúra jellegét.

2.4.1. Ültetési anyag:

A szaporítóanyag törvényben rögzített feltételeknek megfelelő igazolt számozású szaporítóanyag használható. 2003-tól csak ellenőrzött ökológiai gazdaságból származó vetőanyag, szaporítóanyag telepíthető. Mivel az új ültetvény létesítésekor is be kell tartani az átállás előírásait, ezért a gyümölcsfa csemete származhat hagyományos faiskolából is. A 3 év átállás a nem termő korra esik, így mire termőre fordul a gyümölcsös, így is megfelel az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás feltételeinek.

2.4.2. Alanyhasználat:

Elsősorban az ellenállóbb, vad alanyfajok használhatók (vadalma, vadcseresznye, sajmeggy, vadkajszi, myrabolán, vad őszibarack). Alkalmazható a közbenoltás (pl. a kajszinál szilva törzs). Lehetőleg a hagyományos vad alanyokat válasszuk, mert ezek ellenállóbbak, erősebb növekedésűek, mélyen gyökereznek, öntözés nélkül is fenntartható az állomány. Almánál a mandula, vadkörte, cseresznyénél a vadcseresznye vagy sarjmeggy (meggyhez is) használható, homoktalajon is. Kajszi alanya homokon a vadkajszi, kötött talajon a myrobalán. Őszibarack mészmentes talajon vadőszibarackra, meszes talajon mandulára oltva jó, vagy mandula×barackhibrid alanyokat használhatunk.

2.5. Művelési rendszerek

A telepített fajta/alany, a telepítési sor és tőtávolság és a koronaforma összhangját kell kialakítanunk. Az ökológiai gazdálkodásban a generatív és vegetatív egyensúly kialakítását kevés metszéssel érhetjük el. Vad alanyon a hagyományos középmagas törzsű, a természetes gömb korona, a váza korona alakítható ki. Ezekhez a koronaformákhoz nagyobb térállás szükséges. Térállás: a fajta/alany kombinációjához igazodó, a növekedési eréllyel összefüggő térállást válasszunk. Sorvezetés: az É-D irányú a kedvező. Koronaforma: hagyományos a középmagas és a magastörzsű természetes gömbkorona, vagy ágcsoportos kombinált forma; gyenge növekedésű alanyon orsó korona formák, váza korona, bokorformák, vagy ernyő koronaforma. Ikersoros vagy többsoros telepítés nem alkalmazható. Takarónövény miatt az erősebb növekedésű alany használata indokolt, ekkor támrendszert sem igényel. Koronás fáknál 5-10 x 4-10 m a sor- és tőtávolság. Bogyós gyümölcsűeknél 1,2-2,0 m x 0,8-1,5 m az ajánlott tenyészterület. Ajánlott koronaformák:

o magas törzsű természetes gömbkorona o ágcsoportos sudaras és kombinált korona o váza (tölcsér) korona o orsó koronák o kajszi függöny

2.6. Tápanyag-utánpótlás

Fő cél a talaj termőképességének fenntartása, ezen keresztül a növény tápanyagigényének kielégítése. Fontos a rendszeres szervestrágyázás, a zöldtrágyázás,

amely az aktív talajélet fenntartását szolgálja. Tápanyag-mérleg számításhoz figyelembe kell venni az egyes gyümölcsfajok tápelem igényét.

1. sz. táblázat

Szükséges fő tápanyagmennyiség 1 t gyümölcs előállításához (Soltész 1997)

Gyümölcsfaj N P2O5 K2O

kg/t Alma 1,5 0,5 2,0 Körte 1,5 0,5 2,0 Őszibarack 2,5 1,0 5,0 Kajszi 3,0 0,8 5,0 Szilva 3,0 1,0 5,0 Meggy 4,0 1,0 4,0 Cseresznye 4,0 1,0 4,0 Mandula 10,0 1,5 12,0 Dió 9,0 1,5 10,0 Gesztenye 10,0 1,5 6,0 A gyümölcsfajok elsősorban N- és K-igényesek. A N-pótlása szervestrágyával, zöldtrágyával, alginittel biztosítható. A K-pótlása talajvizsgálat alapján az ellenőrző szervezet engedélyével lehetséges. Az esetleges jelentkező P-hiány pótlására csak természetes anyagok (szaru, csontliszt, nyersfoszfát) használhatók előzetes engedély alapján.

2. sz. táblázat

Kedvező tápanyagszint a gyümölcsültetvényekben (Soltész 1997)

2.6.1. Talaj jellege

Kedvező tápanyagszint a 0-60 cm-es réteg átlagában

(AL módszerrel) mg/100 g

P2O5 K2O Homok KA<30 6-8 12-15 Vályog KA 30-43 8-12 20-40 Agyag KA > 43 12-18 25-50 Az ültetvény tényleges tápanyag-ellátottságát levélvizsgálattal ellenőrizhetjük. A fontosabb gyümölcstermő növények kedvező tápelem-ellátottságát az alábbi táblázat tartalmazza.

3. sz. táblázat

Kedvező tápelem-ellátottsági értékek a levelekben (Soltész 1997)

Gyümölcsfaj N P K Ca Mg

% / szárazanyag Alma 2,1-2,5 0,15-0,16 1,2-1,5 1,2-1,6 0,25-0,40 Körte 2,0-2,5 0,16-0,20 1,2-1,6 1,2-1,6 0,25-0,40 Őszibarack 2,8-3,6 0,20-0,25 2,1-2,9 1,9-2,6 0,40-0,60 Szilva 2,4-3,1 0,18-0,23 2,1-2,9 2,0-3,0 0,30-0,60 Cseresznye, meggy 2,4-3,1 0,25-0,35 1,4-2,0 1,6-3,0 0,40-0,70 Dió 2,4-3,2 0,18-0,24 1,8-2,4 1,5-2,0 0,30-0,80 Szamóca 2,5-3,0 0,20-0,30 1,0-1,5 0,8-1,4 0,20-0,40 Málna 2,6-3,0 0,20-0,30 1,0-1,5 0,8-1,5 0,30-0,40 Fekete ribiszke 2,6-3,0 0,25-0,30 1,5-1,7 1,5-2,5 0,25-0,30 Piros ribiszke 2,4-2,7 0,20-0,30 2,0-2,6 1,5-2,0 0,30-0,40

2.7. Termő ültetvények ápolási munkái

2.7.1. Termőfelület szabályozás

- korona alakítás, metszés

- hajtás le- és kikötözés, alátámasztás

- termőegyensúly fenntartó metszés (fás és zöldmetszés) A metszést a lehető legkisebb mértékre kell korlátozni. A fás és a zöldmetszés egymást egészítik ki.

2.7.2. Termésszabályozás

- termőrészek számának beállítása metszéskor

- gyümölcsritkítás (csak mechanikai úton végezhető)

2.7.3. Talajművelés

- sorközök takarása (takarónövény, vetett gyep, kaszált gyomflóra)

- facsík gyommentesen tartása, vagy takarása, pl. fakéreggel

- zöldtrágya növények vetése (őszi káposztarepce, rozs, rozsos szöszös bükköny, őszi borsós árpa, tavaszi vetésben: fehér mustár, csillagfürt, napraforgó, stb.)

2.7.4. Termő gyümölcsös tápanyagpótlása

Alapja a talaj termőerejének fenntartása. Rendszeres szervestrágyázás természetes anyagok (pl. kőzetörlemények) használata szükséges. A gyümölcstermő növényeknek a N és K ellátás nagyon fontos. N-pótlásra zöldtrágyázás, pillangósok vetése lehet. A K-pótlásra őrölt K-kőzet (engedéllyel), repce szalma használható. A riolittufa K-tartalma 8-10 % is lehet. Mg-pótlásra dolomit ajánlható. A K/Ca antagonizmust figyelembe kell venni. Magas mésztartalmú talajokra K-igényes fajt ne válasszunk. A talaj- és növényvizsgálatokat rendszeresen el kell végezni. A tápanyagokat a talajba ásógéppel dolgozzuk be.

2.7.5. Öntözés

Csak akkor öntözünk, ha elkerülhetetlen. Takarékos öntözési módokat válasszunk. Az öntözővíz minősége fontos követelmény, szennyező anyagokat nem tartalmazhat. Méhek szerepe a megporzásban: A gyümölcsfajok többsége rovar- vagy szélporozta, ezért célszerű 2-10 méhcsaládot betelepíteni hektáronként, legalább a virágzás időtartamára. A méhészet jó kiegészítője lehet a gyümölcstermesztésnek. A méhek (és a hasznos élőszervezetek) számára jó, ha a gyümölcsös közelében állandóan virágzó állományt alakítunk ki.

2.8. Az almatermesztés technológiai elemei

2.8.1. Kora tavaszi műveletek (tél vége – virágzás kezdete)

- télvégi lemosó permetezés kén és réz készítménnyel

- törzstisztítás, hernyóövek kihelyezése

- fás metszés

- nyesedék zúzás

- tápanyagpótlás

- fák alatti rész talajművelése

- virágzás előtti permetezés réz ill. kén készítménnyel

2.8.2. Tavaszi műveletek

- sziromhulláskor permetezés (gomba és rovarkártevők ellen)

- kártevő rajzást jelző csapdák kihelyezése

- fák alatti sáv kapálása vagy talajtakarás

- sorközi takarónövény kezelése (kaszálás)

2.8.3. Kora nyári műveletek

- kiegészítő tápanyagpótlás

- talajápolás, gyomirtás

- sorközök kaszálása (időjárástól függően)

- kézi gyümölcsritkítás

- hajtásritkítás (zöldmetszés)

- száraz időben öntözés

- gomba- és rovarkártevők elleni védekezés (növénykondicionáló, biológiai védelem, segédanyagok használata)

2.8.4. Nyári műveletek

- gomba- és rovarkártevők elleni védekezés (sexferomon, almacefre csapdák)

- zöldmetszés

- talajápolás

- levélminták szedése (augusztus közepén

- Ca-pótlás a tárolhatóság javítására

2.8.5. Gyümölcs betakarítás

- termésbecslés, göngyöleg biztosítás, piacfelmérés

- minőségbiztosító gyümölcsritkítás

- esetleges fertőzési gócok eltávolítása

- Ca-pótlás szükség szerint

- szárazság esetén öntözés a szüret előtti 4. hétig

- szüret

- szállítás, átmeneti és tartós tárolás

2.8.6. Őszi műveletek

- szervestrágyázás (általában a terület 1/3-án), bedolgozás a fák alatti művelt sávba, de a takarónövényre is juttassunk

- talajlazítás, gyepszellőztetés

- őszi lemosó permetezés gomba és állati kártevők ellen

- mechanikai védekezés (lomb beásása, sebek kezelése, fertőzött ágrészek eltávolítása)

A többi gyümölcsfaj technológiai sajátosságai hasonlóak az almánál leírtakhoz, természetesen a gyümölcsfaj igényei és sajátosságai szerint.

2.9. Csonthéjas termésűek termesztéstechnológiai műveletei

A technológia lényeges elemei megegyeznek az almástermésűeknél leírtakkal. Figyelembe véve a csonthéjas fajok fenológiai fázisait, az alábbiakban csak az almatermesztéstől eltérő feladatokat emeljük ki:

2.9.1. Tél végi – kora tavaszi műveletek (tél vége – virágzás kezdete)

− Réz tartalmú lemosó permetezés a gombás betegségek ellen. Célszerű virágzásig kétszer elvégezni.

− Tavaszi fás metszés csak rügypattanástól virágzás kezdetéig. − Nagy K-igényük miatt a K-pótlásról gondoskodni kell. − sekély gyökeresedést figyelembe kell venni a korona alatti talajművelésnél.

2.9.2. Tavaszi és kora nyári műveletek:

− Előrejelzés szerinti növényvédelem. − Csapdák elhelyezése és kezelése. − Fák alatt talajtakarás, vagy sekély talajművelés. − Sorközi takarónövény első kaszálása május végén, június elején. Utána

növekedéstől függően 2-3 hetente. − Őszibarack, kajszibarack és szilva ültetvényben kézi gyümölcsritkítás elvégzése. − Fiatal ültetvényben koronaalakítás során hajtásválogatás 8-10 cm

hajtáshosszúságnál. − Száraz tavaszon gyümölcsnövekedés időszakában – ha szükséges és lehet –

öntözhetünk.

2.9.3. Nyári műveletek (érés kezdetéig)

− Szükséges növényvédelem és talajművelés elvégzése. − Korán érő csonthéjasok termés szedése után a növényvédelmet – ha indokolt – el

kell végezni. − Levélminta-vétel augusztusban.

2.9.4. Termés szedés

− A gyümölcsfaj sajátosságai és a felhasználási cél szerint változó.

2.9.5. Őszi műveletek

− Szervestrágyázás a tápanyagmérleg és a talaj tulajdonságai szerint. − Kímélő talajművelést alkalmazunk, de a talaj vízbefogadó képességét biztosítani

kell. − A talajvédelem érdekében sorközi füvesítés, takarónövény kialakítása fontos. − Augusztusban be kell fejezni a zöldmetszést. − Őszi lemosó permetezés szüret után és lombhulláskor réz tartalmú szerrel.

2.10. Bogyósgyümölcsűek ökológiai termesztése

Nagyon keresettek a piacon, biztosan jó áron értékesíthetők.

2.10.1. Termőhelyi igényük

Szamóca- málna laza vagy középkötött, vízáteresztő talaj, humuszban gazdag, öntözhető, gyorsan melegedő a legkedvezőbb.

Szeder: vízigényes, fagyérzékeny Köszméte: laza, homok talajos is jól termeszthető Piros ribiszke: lazább, homok talajon is termeszthető Fekete ribiszke: kötöttebb, nyirkosabb, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Áfonya:. csak savanyú (pH 3,0-3,5) jó vízáteresztő képességű, laza,

humuszos talajon termeszthető

2.10.2. Telepítés előkészítése

Szamócát csak 4 évenként telepítünk önmaga után. A terület előkészítése azonos a korábban leírtakkal.

2.10.3. Ültetési anyag

Szamócánál saját nevelésű leveles palántát ültetünk, frigó palántát csak ellenőrzött ökológiai telepről vehetünk. Málna gyökérsajat, szeder gyökérdugványt, köszméte, ribiszke fás dugványt vagy oltványt telepíthetünk.

2.10.4. Ültetés ideje

Szamócát augusztus közepéig telepítsük el. Korábbi telepítés a következő évben több termést ad. Egyéb bogyósokat ősszel, lombhullás után, fagymentes időben ültessünk.

2.10.5. Ültetés módja

Szamóca palánták gyökerét ne vágjuk vissza, úgy helyezzük az ültető lyukba, hogy a gyökér ne forduljon vissza, a talajszinttel azonos magasságba tegyük. Ugyanerre a szintre tesszük a málnát és a szedret is. A piros- és fekete ribiszkét, köszmétét mélyebben lehet ültetni.

2.10.6. Telepítési távolságok

Szamóca: ikersoros telepítés 70+30-40+30-40+70 cm-es rendszerben. Tőtávolság 20-40 cm. Bakhátas művelés 10-15 cm-es bakháton érdemes. Háromszög kötésben 40+20-25 cm-es távolság.

Málna: 180-200 cm sortávolság, 40-50 cm-es tőtávolság. Huzalos támrendszert építünk. A gyökérsarjakat kb. 30 cm-es szélességben hagyjuk meg. Szeder: 2,5-3,5 m sortávolság 20-25 cm tőtávolság. Huzalos támrendszert kíván, 12-18 évig egy helyben tartható. Piros- és fehér ribiszke: Bokor művelés 2,5 m×1,0 m, sövény művelésnél 3,0 sortávolság 0,5 m tőtávolság. Huzalos támrendszer esetén 1,8 m×0,8 m-es térállás a kedvező. Fekete ribiszke: Sövényszerű művelésben 3,0×0,7 m-es tenyészterület a jó. Köszméte: Bokor művelésnél 2,0×1,0 m, oltvány esetén 2,0×0,6 m a kedvező térállás. A törzses oltvány esetén karó vagy huzalos támasz szükséges.

2.11. Hagyományos művelésű ültetvény átállítása

Az átállítás lehet azonnali vagy fokozatos, illetve teljes és részleges. Nagyobb üzemekben a fokozatos átállás az indokolt. A hagyományos kémiai szereket nem lehet használni, helyette biológiai védekezési módszereket alkalmaznak, ez kockázattal jár. Az átállási időszakra támogatás igényelhető. Csak olyan területen végezzünk átállítást, ahol a gyümölcsfaj ökológiai feltételei optimálisak. Még jó kondícióban lévő, termőegyensúlyi állapotú ültetvény állítható át. Csak szakszerű, időben és jó minőségben elvégzett munkák vezethetnek sikerre. Azonos fajtát csak azonos technológiával kezeljünk.

2.11.1. Átállási terv elemei

- trágyázási terv (szerves- és zöldtrágyázás)

- termésszabályozás tervezése

- növényvédelmi program készítése (biológiai és mechanikai védekezés, növénykondícionálás)

- mechanikai gyomirtás, talajtakarás megoldása

- új eszközök beszerzése (fűkasza, szervestrágyaszóró, gyomkefe, recikling permetező, stb.)

2.12. Ökológiai gyümölcstermesztés a házi kertekben

Jellemzője, hogy a fák alatt egyéb (pl. zöldség) termesztés is folyik. A sokféle növény együttese önfenntartó ökoszisztéma lehet, ha helyesen választjuk meg. Ki kell használni a növénytársítás és az allelopátia elemeit. Jól fel kell mérni, hogy adottságaink szerint milyen gyümölcsfajokat tudunk termelni, illetve hogy a család ellátására mennyire van szükségünk. Az egyes gyümölcsfajok igényei szerint kell elhelyezni azokat. Az eltérő növényvédelmi igény és az időpont is befolyásolja a társíthatóságot. Önmeddő fajoknál a beporzást elősegítő fajt/fajtát telepítsünk. Díszítő céllal is telepíthetünk gyümölcsfát (pl. dió). Térelválasztó szerepe is lehet (pl. mogyoró, birs). Mandulafa mediterrán hangulatot idéz.

2.13. Szórvány gyümölcsösök

Erdők alján, legelőkön lévő „hagyásfák” tájesztétikai elemek. Régi gyümölcsfajták, a betegségekkel szemben ellenállóak, gazdag génforrást jelentenek. Régi falvakban a lakóépület, az istálló, a pajta, a szérűskert melletti gyümölcsös kertek (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, stb.) történeti emlékek. Az új üdülési szokások miatt ezek szerepe ismét nő. A szórvány gyümölcsösök öreg fáit pótolni kell.

2.13.1. Az extenzív gyümölcstermesztési módszerek elemei

- tájfajták telepítése

- különleges gyümölcsfajok telepítése (berkenye, naspolya, som, galagonya, kökény, vadrózsa, homoktövis)

- magastörzsű természetes lombkoronát alakítsunk ki

- telepítési rendszer lehet szórt, szabálytalan, rétegvonalas telepítés

- telepítés gödörbe

- talajtakarás mulcsozással, fakéreggel

- vadkár elleni védelem fakerettel

- talajművelés évi 1-2 kaszálással

- tápanyagpótlás istállótrágyával a fák alatti tányérba

2.13.2. Növényvédelem

Mechanikai védelem, megelőzés, biológiai védelem kialakulásának elősegítése (odú telepítés, madáretető, stb.).

2.13.3. Betakarítás

Falusi turizmus keretében.

2.13.4. Feldolgozás

Házi módszerekkel, hagyományos ízek hagyományos edényekbe töltése (aszalás, dzsemek, befőttek, pálinka, likőr, gyümölcslé, stb.).

2.13.5. Tárolás

Pincében, hagyományos tárolókban, természetes anyagok (fa, szalma, fonott kosár, stb.) felhasználás.

2.14. Fajtahasználat

Az igénytelenebb, ellenálló, hagyományos fajták telepítése ajánlható. Ajánlott fajták:

2.14.1. Ökológiai gazdálkodásban ajánlható almafajták

2.14.1.1. Az integrált almatermesztési listából az ökológiai gazdálkodásban ajánlható almafajták

Fajta neve Szüreti

idő Eltarthatóság Gyümölcs és áruérték

Hajtásrendszer és termőképesség

Termesztési és egyéb jellemzők

Piros

júl.

vége

– a

ug. e

leje

3 hé

t

Középnagy, hamvas felületű, fehéres zöld alapszínen élénkpiros csíkokkal borított. Húsa fehér, túlérve kásásodik, íze üdítően édes–savas.

Középerős, piramidális habitusú, ritka koronájú.

Középkorai virágzású. Varasodásra és lisztharmatra közepesen, tűzelhalásra nagyon fogékony.

Idared

okt.

elej

e

Júni

usig

Középnagy v. nagy, lapított gömb alakú, pirossal mosott. Közepesen szilárd, enyhén savas, konyhai célokra is kiváló.

Középerős, szétterülő, a Jonathannál kisebb koronájú, bőtermő.

Egyszerű körülmények között is kiválóan tárolható. Középkorai virágzású. Betegségekre mérsékelten fogékony.

Staymared Nk. 573

okt.

köz.

Ápr

ilis

ig

Középnagy, lapított, enyhén kúpos, héja vastag, viaszos, barnáspiros. Húsa félkemény, túlérve kásásodik, zöldesfehér, savas–édes, gyenge aromájú.

Erős növekedésű, szétterülő, ritka ágrendszerű, igen bőtermő.

Középkései virágzású. Triploid, nem jó pollenadó. Betegségekre nem fogékony, de Szakaszosságra hajlamos.

2.14.1.2. Az ökológiai szemléletű almatermesztés legalkalmasabb fajtái – a rezisztensek

Fajta neve Szüreti idő

Eltarthatóság Gyümölcs és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Termesztési és egyéb jellemzők

Prima au

g. v

ége

4 hé

t

Középnagy, lapított gömbölyded, zöldessárga alapszínen sötétpirossal bemosott. Húsa középkemény, de gyorsan puhul, bőlevű, mérsékelten savas, enyhe aromájú.

Középerős vagy növekedésű, szétterülő ágrendszerű, jól és rendszeresen terem.

Középkorai virágzású. Varasodás rezisztens, lisztharmatra kevésbé, tűzelhalásra közepesen fogékony.

Freedom

szep

t. kö

zepe

janu

árig

Középnagy v. nagy, lapított gömbölyded, pirossal fedett, napégésre hajlamos. Húsa szilárd, enyhén savas, íze elfogadott, ipari célra (lé és bébiétel) is jó.

Középerős vagy erős, szétterülő habitusú, csokrosan kötődik, korán termőre fordul és bőtermő.

Középkorai virágzású. Étkezési célra 2-3 menetben kell szedni. Varasodásra, lisztharmatra, tűzelhalásra, ágrákosodásra ellenálló.

Florina

okt.

elej

e

már

cius

ig

Középnagy, pirossal mosott, erősen hamvas, fehér paraszemölcsökkel borított. Húsa közepesen szilárd, bőlevű, édeskés, és illatos, ipari és konyhai célokra is alkalmas.

Középerős növekedésű, szétterülő majd lecsüngő koronájú, kissé felkopaszodó, bőtermő.

Középkorai virágzású. Gyümölcsritkítást igényel. Varasodás rezisztens, s lisztharmatra közepesen, tűzelhalásra alig fogékony.

Goldstar

okt.

elej

e

ápri

lisi

g

Középnagy, gömbölyded, sárga színű héja kissé viaszos, enyhén parásodik. Húsa sárga, finom szövetű, bőlevű, édes–savas, kissé fűszeres illattal kísért. Étkezési alma.

Fája középerős növekedésű, szétterülő ágrendszerű, jól terem.

Varasodás rezisztens, a lisztharmatra alig fogékony. Középkési virágzású.

2.14.1.3. Ökológiai szemléletű almatermesztésre alkalmas történelmi almafajták

Fajta neve Szüreti idő

Eltarthatóság Gyümölcs és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Egyéb jellemzők

Nyári fontos au

g. e

leje

–vég

e

1–2

hét

Igen nagy, lapított gömb alakú, fehéressárga alapon halványpirossal csíkozott. Húsa szilárd, bőlevű, erősen savas, jellegtelen ízű. Tipikus rétesalma.

Erős v. igen erős növekedésű, nagy koronájú, későn fordul termőre, de bőtermő.

Korán virágzik. Négy–öt menetben szedhető. A termőhely iránt igénytelen, a betegségekre nem fogékony, de alternanciára hajlamos.

Parker pepin

szep

t. kö

zepe

már

cius

ig

Kicsi v. középnagy, lapított gömb alakú. Héja vékony, száraz tapintású, jellegzetes parás felületű, a napos oldalon sárgásbarna. Húsa puha, bőlevű, kellemesen savanykás, borízű zamattal.

Gyenge növekedésű, sudara elhajló, kisméretű gömb koronát nevel. Korán termőre fordul és bőven terem.

Gyümölcse a szállítást jól tűri, de a tárolóban ráncosodik. Termőhely iránt nem igényes, de száraz körülmények között gyümölcse apró marad. Varasodásra nem, de lisztharmatra fogékony.

Baumann renet

szep

t. kö

zepe

– v

ége

már

cius

ig

Középnagy v. kissé nagyobb, lapított gömbölyded. Héja vastag, viaszos, fedőszíne halvány téglavörös bevonat, amelyet sötét kárminpiros széles sávok ill. csíkok tarkítanak. Húsa szilárd, édes–savas, zamatos borízű.

Középerős növekedésű, középnagy koronájú. Termőképessége jó.

Virágzása középkorai, betegségekre nem nagyon fogékony.

Fajta neve Szüreti idő

Eltarthatóság Gyümölcs és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Egyéb jellemzők

Batul sz

ept.

vége

– o

kt. e

leje

máj

usig

Kicsi vagy középnagy, gömb v. lapított gömbölyded alakú. Sárga alapszíne a napos oldalon halványpiros fedőszínnel lehelt. Húsa kemény, bőlevű, íze kellemesen édes–savas.

Erős növekedésű, sűrű koronája gömbszerű, termőrészeit a korona palástján fejleszti. Igen bőtermő.

Gyümölcse egyszerű körülmények között is jól eltartható. Betegségekre nem fogékony, de alternanciára hajlamos. Hűvösebb, párásabb területekre való.

Húsvéti rozmaring

okt.

első

fel

e

máj

usig

Középnagy, kissé megnyúlt, zöldessárga, halványpiros pírral, erősen viaszos. Igen szilárd húsú, enyhén savanykás, jellegtelen.

Erős növekedésű, feltörő majd kiszé-lesedő nagy koronájú, bőtermő.

Középidőben virágzik. Betegségeknek ellenálló. Igénytelen, külterjes adottságokra nagyon jó, de alternanciára hajlamos.

Téli piros pogácsa

okt.

más

odik

fel

e

már

cius

ig

Nagy, lapított, héja élénkpiros v. barnáspiros színnel bemosott illetve csíkozott, kissé viaszos. Savas–édes, főleg korai szedés után kesernyés, fanyar mellékíze van.

Erős v. nagyon erős növekedésű, ritka ágrendszerű. Késői termőre fordulás után bőtermő.

Alakgazdag fajtakör, a népi termesztésben több változatát (nyári, őszi, téli, fehér, piros) ismerték. Igénytelen, betegségekre kismértékben fogékony, de alternanciára hajlamos.

2.14.2. Ökológiai gazdálkodásban termeszthető körtefajták

Fajta neve Szüreti idő

Eltarthatóság Gyümölcs és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Egyéb jellemzők

Zöld Magdolna

júl.

köze

pe

júl.

vége

Kicsi, zömök tojásdad alakú, héja sima, száraz tapintású, sárgászöld színen sűrűn pontozott. Húsa olvadó, enyhén illatos.

Erős növekedésű. Bőven terem.

Igénytelen, betegségekre kevésbé fogékony. Gyümölcse gyorsan szotyósodik, ezért a teljes érésnél korábban kell szüretelni.

Nagy szegfű körte

júl.

vége

– a

ug. e

leje

aug.

vég

e

Kicsi, hosszúkás kúp alakú. Sárga alapszínén pirossal bemosott fedőszín található. Szilárd húsú, nem kövecsesedik, édes, muskotályos ízű.

Erős, majd később középerős növekedésű, birsen is jól fejlődik. Korán termőre fordul és bőtermő.

Betegségekre kevésbé fogékony, s az állati kártevők sem károsítják túlzottan. Ökológiai körülményekre sem igényes. Középidőben virágzik.

Ilonka

aug.

vég

e

szep

t. vé

ge

Középnagy, alakja változó. Sárga alapszínét hálózatos parásodás fedi. Húsa olvadó, fűszeres.

Erős növekedésű, feltörő, majd kissé széthajló ágrendszerű. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem.

Edzett, egészséges, betegségekre kevésbé fogékony. Birsen és vadalanyon is megy. Középidőben virágzik.

Hardy vajkörte

aug.

vég

e -

szep

t. el

eje

szep

t.–ok

t.

Középnagy v. nagy, tojásdad alakú, héja száraz, szinte teljesen parás, a napos oldalon bronzvörös. Húsa éretten puha, olvadó, bőlevű, édes–savas, fűszeres zamatú.

Igen erős növekedésű, feltörő, jegenyeszerű, sűrű ágrendszerű, jó termőképességű, de alternál.

Termőhelyre nem igényes, de széljárta vidékeken hullásra hajlamos. Birs alanyon is jól termeszthető. Középidőben virágzik.

Pap körte

szep

t. vé

ge –

okt

. ele

je

okt.–

jan.

Középnagy v. nagy, igen megnyúlt körte alakú, éretten sárgászöld színű, hosszanti parás csíkkal. Húsa szilárd, néha kövecses, íze édes–savas, de jellegtelen gyenge illatú.

Erős növekedésű, nagy, közepesen sűrű koronájú, bő-ven és rendszeresen terem.

Triploid. Korai virágzású. Varasodásra fogékony, egyébként ellenálló és igénytelen. Vadkörte alany előnyösebb.

2.14.3. Ökológiai gazdálkodásban termeszthető birs- és naspolyafajták

Fajta neve Szüreti idő

Gyümölcs és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Virágzási idő

Egyéb jellemzők*

BIRS: Angersi

szep

t. kö

zepe

Középnagy, alma alakú, közepesen bordázott, aranysárga színű. Húsa szilárd, befőttnek alkalmas, minőségét rövid ideig őrzi meg.

Gyenge növekedésű, laza gömb koronájú, termőképessége kiváló.

középkései és elhúzódó

A moniliával szemben ellenálló. Varasodásra és kéregrákosodásra kevésbé fogékony. Jó talajra ajánlott.

Bereczki bőtermő sz

ept.

vége

–okt

. ele

je

Nagy, széles körte alakú, héja aranysárga, erősen molyhos. Húsa szilárd, ízletes és illatos, januárig eltartható.

Középerős növekedésű, félgömb alakú, sűrű koronájú, jól terem.

középkorai Korai fakadása miatt a tavaszi fagyokra érzékeny, ami alternanciát eredményezhet. Moniliával szemben ellenálló, a kéregrákosodás metszéssel és sebkezeléssel megelőzhető.

Konstantiná-polyi

szep

t. vé

ge–o

kt. v

ége

Középnagy, heterogén, de zömmel alma alakú, narancssárga, bordázott és erősen molyhos. Húsa közepesen szilárd, igen illatos és jól tárolható.

Erős növekedésű, ko-ronája széthajló, közepes termőképességű.

kései Igénytelen és edzett fajta. Moniliára közepesen, rákosodásra közepesen fogékony.

NASPOLYA Szentesi rózsa

okt.

vége

középnagy, körte alakú, sárgásbarna színű, felülete enyhén molyhos. Húsa világosbarna, ízletes és zamatos, nem reped.

Középerős növekedésű, laza, kissé szétterülő koronájú, igen bőtermő.

kései és elhúzódó

Matt sötétzöld lombja nagyon dekoratív.

Fajta neve Szüreti idő

Gyümölcs és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Virágzási idő

Egyéb jellemzők*

Nottingham

nov.

ele

je

Kicsi v. középnagy, gömb alakú, sötétbarna, a napos oldalon piros, erősen molyhos, csészéje nyitott. Húsa barna, kellemes zamatú.

Középerős növekedésű, koronája gömb alakú, rendszeresen és bőven terem.

korai és elhúzódó

Kékeszöld lombja nagyon dekoratív.

*: a birsfajták öntermékenyülései hajlama nem teljesen tisztázott, ezért másik együtt virágzó pollenadó fajta javasolt.

2.14.4. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható őszibarack fajták

2.14.4.1. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható fehérhúsú őszibarack fajták

Fajta neve Szüreti

idő Gyümölcs és áruérték

Hajtásrendszer és termőképesség

Termesztési és egyéb jellemzők

Mariska

júl.

köze

pe -

vég

e

Középnagy, enyhén lapított gömb alakú, sárgásfehér alapszínét piros csíkozottság fedi. Húsa fehér, a héj alatt pirosas, lédús, éretten félig magvaváló, jellegzetes zamatú, finom ízű.

Erős növekedésű, rendszeresen és bőven terem.

Jól alkalmazkodó és gombás betegségekre is kevésbé fogékony.

Redhaven Bianca

aug.

ele

je

Nagy, kissé megnyúlt gömb alakú, krémfehér alapszínét 60-80%-ban piros fedőszín borítja. Húsa fehér, a héj alatt s a mag körül piros, lédús, magvaváló és jó ízű.

Középerős növekedésű, szétterülő, nagy termőképességű, és jó termésbiztonságú.

A téli hidegeket jól tűrő, betegségekre (lisztharmat, rákosodás, tafrina) alig fogé-kony új fajta.

Nektár H.

aug.

ele

je

Nagy, igen nagy, majdnem szabályos gömb alakú, a fehéres zöldessárga alapon világospiros fedõszínnel borított. Húsa fehér, nagyon jó harmonikus ízû, félig magvaváló.

Erõs növekedésû, nagy termõképességû, rendszeresen és bõven terem.

Jó alkalmazkodó- és fagytûrõ képességgel rendelkezik. A tafrinás levélfodrosodásra kevésbé fogékony.

Ford

aug.

ele

je

Középnagy v. nagy, gömb alakú, világos zöldessárga alapszínen bordópiros fedő-színnel mosott. Húsa fehér, gyengén rostos, félig magvaváló, íze kellemesen édes–savas.

Nagyon erős növekedésű, vesszői elágazódnak, bőven és rendszeresen terem.

A szatymazi tájban termesztették legnagyobb arányban. A téli lehűléseket nagyon jól tűri. Kevésbé fogékony a lisztharmatra, s a tafrinára toleráns.

Vérbarack

szep

t. vé

ge

Kicsi v. középnagy, gyümölcshéja erősen molyhos, zöldes alapon sötétpiros fedőszínnel teljesen bemosott. Húsa teljesen vérvörös, íze savanykás. Magvaváló. Különleges befőtt készíthető belőle.

Fája középerős növekedésű, termőképessége közepes.

Ősi magyar fajta, amely a különleges termékeket kereső fogyasztók körében nagyon keresett.

2.14.4.2. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható sárgahúsú őszibarack fajták

Fajta neve Szüreti idő

Gyümölcs és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Termesztési jellemzők

Early Redhaven

júl.

köze

pe

Középnagy, kissé megnyúlt gömb alakú, narancssárga alapszínének felét csíkozott, bemosott piros fedőszín fedi. Húsa sárga, félig magvaváló, íze kevésbé savas, inkább édes.

Középerős növekedésű, koronája szétterülő, ter-mőképessége és termésbiztonsága igen jó.

Jó a télállósága és az alkalmazkodóképessége. Lisztharmatra, sarka vírusra és tafrinás levélfodrosodásra kevésbé fogékony. Túlkötődésre való hajlama miatt ritkítást igényel.

Redhaven

júl.

vége

–aug

. ele

je

Középnagy, v. nagy, oldalról lapított, aszimmetrikus gömb alakú, sárga alapszínét csaknem teljes felületén bemo-sott, sötétvörös fedőszín borítja. Húsa sárga, a mag körül vöröses, magvaváló, savas-édes ízű. Friss fogyasztásra és joghurtkészítésre is alkalmas.

Középerős növekedésű, szétterülő ágrendszerű, virágrügyeket a vessző teljes hosszában képez. Rendszeresen bőtermő.

Termőhellyel szemben nem igényes, a téli lehűlésekre nem igényes. Sarka vírusra, tafrinás levélfodrosodásra kevéssé fogékony.

Babygold 6

aug.

köz

epe

Középnagy v. nagy, gömb alakú, narancssárga alapon bordópiros fedőszínnel részben fedett. Húsa narancssárga, igen szilárd, maghoz kötött, édes, illatos.

Középerős növekedésű, bőven és rendszeresen terem.

A téli lehűléseket jól tűri, alkalmazkodóképes. Lisztharmatra kevésbé fogékony. Ipari célfajta, de friss étkezési célra is alkalmas.

Szegedi arany

szep

t. el

eje

Nagy v. igen nagy, kissé megnyúlt v. szabályos gömb alakú, sárga alapszíne a napos oldalon élénkpirossal bemosott v. csíkozott. Húsa sárga, a mag körül piros, kissé rostos, de bőlevű, magvaváló, íze savas-édes. Gyümölcse jól tárolható.

Erős növekedésű, vesszői teljes hosszukban teremnek, jó termőképességű.

A szatymazi termesztõtáj megbecsült fajtája. A tafrinás levélfodrosodásra kevésbé fogékony.

2.14.5. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre javasolható kajszifajták

Fajta neve Szüreti idő

Gyümölcse és áruértéke Hajtásrendszer és termőképesség

Termékenyülési és egyéb jellemzők

Szamarkandszkij rannij

jún.

köz

epe

Kicsi, kissé lapított kúp alakú. Héja narancssárga, élénkpirossal lehelt. Húsa narancssárga, kissé rostos, kissé maghoz kötött, leves, zamatos. Friss fogyasztásra alkalmas, szezonkezdő fajta.

Középerős növekedésű, koronája gömb alakú. Bőtermő, ritkítást igényel.

Korán virágzik, elhúzódó virágzású. Pollenadó szükséges (pl. Harcot). Szárazságtűrő. Gnomóniás fertőzéssel szemben közepesen, moniliás gyümölcsrothadásra kevéssé fogékony.

Korai zamatos

júl.

elej

e

középnagy, kissé szögletes alakú, aranysárga felülete pirossal alig „lehelt”. Húsa narancssárga, szilárd, lédús, rostos, maghoz kötött, jó ízű.

erős növekedésű, feltörő habitusú, ritka koronájú, korán termőre fordul és bőven terem

Középkorai virágzású, öntermékenyülő. A téli lehűléseket jól tűri, ezért jó a termésbiztonsága. Gnomóniára és moniliára közepesen fogékony.

Ceglédi arany

júl.

köze

pe

Középnagy v. nagy, kissé megnyúlt gömb alakú, narancssárga felülete a napos oldalon kárminpirossal be-mosott. Húsa narancssárga, szilárd, jellegzetes jó ízű. Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra is megfelel.

Igen erős növekedésű, gyenge elágazási haj-lamú, terméshozása bőséges és rendszeres.

Későn virágzó, öntermékeny. Fagytűrése jó, a sarka vírusra alig, a gnomóniás levélfoltosságra nem fogékony.

2.14.6. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre javasolható házi szilvafajták

Fajta neve Szüreti idő

Gyümölcs és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Termesztési és egyéb jellemzők

Cacanska rana jú

l. m

ásod

ik f

ele

Nagy v. igen nagy, megnyúlt, lila színű, hamvas felületű. Húsa szilárd, zöldessárga, lédús, édeskés, mézgakiválással. Friss fogyasztásra alkalmas.

Középerős–erős növekedésű, koronája piramis alakú, ágrendszere közepesen sűrű. Középkorai termőre fordulás után igen bőven és rendszeresen terem.

Középkorai virágzású, önmeddő, jó pollenadója a C. lepotica. Télállósága közepes. A sarka vírusra nem fogékony. Gyümölcshullásra hajlamos.

Cacanska lepotica

júl.

vége

–aug

. ele

je

Nagy, kissé megnyúlt, lekerekített alakú, sötétkék, erősen hamvas héjú. Húsa szilárd, zöldessárga húsú, magvaváló, íze közepes, nem jellegzetes. Elsõsorban friss fogyasztásra alkalmas, de befõtt- és aszalványkészítésre is megfelel.

Fiatalon erőteljesen fejlődik, koronája ritka. A nagy termésberakódás után növekedése mérséklődik, s végül kicsi-közepes fája lesz. Korai termőre fordulás után bő-ven, rendszeresen terem.

Korán virágzik, részben öntermékenyülő, C. ranaval társítható. A téli fagyokra érzékeny. Sarka vírus tünet ritkán látható a gyümölcsön. Polisztigmás levélfoltosságra közepesen fogékony.

Vörös szilva

aug.

ele

je–k

özep

e

Középnagy, széles, megnyúlt, sötét lilás-piros, foltosan hamvas. Húsa éretten puha húsú, duránci, édesen savas, üdítő. Friss fogyasztásra alkalmas.

Erős növekedésű, rendszeresen és igen bőven terem.

Sarka vírusra nem fogékony. Termőhellyel szemben nem igényes.

Stanley

aug.

vég

e–sz

ept.

elej

e

Középnagy v. nagy, megnyúlt, gyakran aszimmetrikus, héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa szilárd, zöldessárga, éretten magvaváló s eléggé jó ízű, de kevéssé zamatos. Friss fogyasztásra, befõtt és fagyasztott termék készítésre alkalmas.

Középerős növekedésű, szétterülő, ritka koronájú, rendszeresen és igen bőven terem.

Kései virágzású, öntermékenyülő. Termőhellyel szemben nem igényes. A sarka vírussal szemben toleráns, s a moníliára, klaszterosporiumra és a polisztigmás levélfoltosságra is kevéssé fogékony.

2.14.7. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható cseresznyefajták

Fajta neve Szüreti idő

Gyümölcs külleme

Hajtásrendszer és termőképesség

Egyéb jellemzők

Bigarreau Burlat

máj

. vég

e–jú

n. e

leje

Középnagy v. nagy, a hasi varratnál lapított, bordópiros színű, kocsánya középhosszú. Szilárd húsú, kissé ropogós, íze kellemesen édes–savas, repedésre hajlamos.

Erős növekedésű, koronája ritka, merev ágrendszere kezdetben feltörő majd széthajló, bőtermő.

Középkorai virágzású, önmeddő, jó pollenadója pl. Szomolyai fekete. Kevés metszést igényel. Géppel is rázható, de kiváló piaci értéke miatt elsősorban kézi szedés javasolt.

Szomolyai fekete

jún.

ele

je

Középnagy v. kicsi, alakja széles , lapított csonka kúp. Héja sötét lilásbordó, teljes érésben bogárfekete. Húsa szilárd, festőlevű, íze édes, jellegzetes zamattal. Magas a szárazanyagtartalma. Az ipari céltermesztés (hűtő-, konzerv-, szeszipar)

Középerős növekedésű, igen sűrű ágrendszerű, kúpos gömb koronát nevel. Korán termőre fordul, termőképessége és termésbiztonsága igen jó.

Korai virágzású, jó pollenadó pl. Bigarreau Burlat. A blumeriellás levélfertőzéssel szemben toleráns.

Linda

jún.

köz

epétő

l

Nagy, vállas gömb alakú, bordópiros színű, hosszú kocsányú. Igen szilárd húsú, kellemesen ropogós, kiváló édes–savas ízű.

Középerős növekedésű, viszonylag laza ágrendszere széthajló, korán termőre fordul és igen bőtermő.

Középkései virágzású, pollenadója pl. Germersdorfi 1, 3 és Alex. Bokor koronaformára is alkalmas. Kézzel és géppel is betakarítható.

Germersdorfi óriás klónok

jún.

más

odik

fel

e

Nagy v. igen nagy, kissé nyomott gömb alakú, bordópiros színű, hosszú kocsányú. Igen szilárd, ropogós húsú, íze harmonikus édes–savas.

Erős v. nagyon erős, nagy koronájú, kezdetben feltörő majd széthajló ágrendszerrel, gyenge v. közepes termőképességű.

Középkései virágzású, jó pollenadója pl. Linda. Rázógéppel is szüretelhető. Szelektált klónjai (G. 1, 3 és 45) szaporíthatók. Gyümölcse repedésre hajlamos.

2.14.8. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható öntermékenyülő meggyfajták

Fajta neve Szüreti idő Gyümölcs külleme Hajtásrendszer és termőképesség

Egyéb jellemzők

Csengődi

jún.

2-3

. het

e

Kicsi, éretten sötétbordó, kocsánya hosszú, a gyümölcstől nehezen elváló, pálhalevél nem jellemző. Középkemény húsú, erősen festőlevű, magas szárazanyag tartalmú, színanyaga idő- és hőálló. Frissen is jó, de elsősorban a konzervipar hasznosítja.

Igen erős növekedésű, feltörő, nagy fát nevel, gallyazata sűrű. Késői termőre fordulás után bőtermő.

Ellenálló a blumeriellás foltossággal, a citospórás ágelhalással és a moníliával szemben. Gyenge metszést igényel.

Érdi jubileum

jún.

köz

epe

Középnagy, gömbölyű, éretten feketés bordópiros, középhosszú kocsánya szárazon válik el. Igen kemény húsú, festőlevű, édes-savas, zamatos. Kőmagja kicsi. Beltartalmi értéke révén konzervipari célra is kiváló.

Középerős növekedésű, közepesen sűrű gömbkoronát és igen vastag törzset nevel. Felkopaszodásra nem hajlamos. Késői termőre fordulás után bőtermő.

A moníliás ágelhalással szemben toleráns.

Fajta neve Szüreti idő Gyümölcs külleme Hajtásrendszer és termőképesség

Egyéb jellemzők

Cigánymeggy klónok C.7, C.59, C.404)

jún.

más

odik

fel

e (C

. 7 é

s C

. 404

jún.

15-

től,

C. 5

9 jú

n. 2

0-tó

l)

Kicsi, gömb alakú, sötétbordó színű, hosszú kocsányú, pálhalevél előfordulhat. Puha húsú, erősen festőlevű, magas sav- és cukortartalmú. Kőmagja kicsi. Konzerv- és édesipari célra használatos.

Gyenge-középerős (C.7 és C.59) ill. középerős (C. 404) növekedésűek, vékony, felkopaszodó gallyazatból sűrű gömbkoronát nevelnek. Bőtermő klónok.

Igénytelen fajtakör. A téli fagyokat a többi fajtánál jobban tűrik. Betegségekre közepesen fogékonyak. Rendszeres metszést igényelnek.

Újfehértói fürtös

jún.

vég

e–jú

l. el

eje

Középnagy v. nagy, lapított gömb alakú, fénylő sötétpiros színű, kocsánya középhosszú, pálhalevél fokozottan jellemző. Közepesen szilárd húsú, enyhén festőlevű, harmonikus ízű. Friss fogyasztásra és ipari célra is alkalmas.

Fája középerős növekedésű, sátorozó koronájú, gallyazata elsűrűsödő és ostorosodásra hajlamos. Bőtermő, túlkötődésre hajlamos.

Kései virágzású, öntermékenyülõ. Ökológiai tûrõképessége kiemelkedõ. Moníliára, blumeriellára mérsékelten fo-gékony. Rendszeres metszés, jó tápanyag- és vízellátás híján gyümölcse aprósodhat. Gépi betakarításra alkalmas.

2.14.9. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre javasolható dió- és mogyorófajták

Fajta Szüreti idő Termésminőség és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Fakadási idő

Egyéb jellemzők

Diófajták: Alsószentiváni 117

szep

t. kö

zepe

–vég

e

Nagy méretű, könnyen törhető és tisztítható, béltartalma 48–51%. Héjas áruként és béldióként egyaránt értékesíthető.

Erős növekedésű, termőkorú koronája szétterülő, korán termőre fordul és bőtermő.

kései Jó a termésbiztonsága. a ter-mőhelyhez jól alkalmazkodik. Az egész országban termeszthető.

A. 117–31

szep

t. ut

olsó

dek

ádja

Nagy méretű, szép küllemű, sima héjú termése kiváló áruértékű, Bél- és héjas diónak is jó.

Erős növekedésű, feltörő habitusú, központi tengelyes ágrendszere ritka.

igen kései Jó a termésbiztonsága. Oldal-rügyekből nagy arányban fejleszt terméseket.

A. 117–15

szep

t. vé

ge

Középnagy v. nagy méretű, külleme nem szép, Főként béldió árunak alkalmas.

Középerős növekedésű, koronája sűrű gömb alakú.

igen kései Jó a termésbiztonsága. Oldal-rügyekből nagy arányban fejleszt terméseket.

Mogyorófajták: Római mogyoró K. 1

aug.

vég

e–sz

ept.

elej

e

Zömmel kettesével hozott makkja nagy, gömbölyded, kissé lapított.

Erős növekedésű, bokra széles, kúp alakú, bőven és rendszeresen terem.

korai Kiváló áruértékű fajta.

Fajta Szüreti idő Termésminőség és áruérték Hajtásrendszer és termőképesség

Fakadási idő

Egyéb jellemzők

Nagy tarka celli

szep

t. m

ásod

ik f

ele

Makkja nagy, barna, sárgásbarna színű, lapított félgömb alakú, a makkokat 1–3-asával hozza.

Erős növekedésű, feltörő, később kiszélesedő bokrú, jól terem.

korai Jó áruértékű fajta.

2.14.10. Ökológiai gazdálkodásban javasolható fekete ribiszkefajták főbb jellemzői

Fajta Érési időszak Gyümölcs és áruérték Bokorjellemzők Termesztési jellemzők Fertődi 1

kora

i (jú

n. e

leje

)

Hosszú nyelű, megnyúlt fürtjén igen nagy fényesfekete bogyók fejlődnek. Húsa: középkemény, kellemes ízű; friss fogyasztásra és mélyhűtésre alkalmas.

Gömb alakú, elsűrűsödésre nem hajlamos, kissé terülő; levelei: nagyok, hegyes karéjúak, fényesek

Nagyfokú öntermékenysége révén bőtermő. Kézzel szedhető, de gépi betakarításra is alkalmas. Bogyója nem pereg. A köszméte amerikai lisztharmatával szemben ellenállóbb; mint a mai hazai termesztésű fajták.

Dyana

közé

pkor

ai (

a Fe

rtő

di 1

utá

n 3

napp

al)

Hosszú fürtjein kemény, fényes fekete, kemény, kellemes ízű bogyók teremnek. Festékanyag-tartalma kiemelkedő. Konzervipari és mélyhűtési célra alkalmas.

Bokra nagy, erős növekedésű, gömb alakú, középerős vázágrendszerű.

Új hazai nemesítésű fajta. Gépi betakarításra alkalmas,, s viszonylag jól öntermékenyülő, bőven terem A drepanozizás levélfoltosságra és a lisztharmatra rezisztens.

Fajta Érési időszak Gyümölcs és áruérték Bokorjellemzők Termesztési jellemzők Aranka

közé

pkor

ai (

a Fe

rtődi

1 u

tán

5 na

ppal

)

Hosszú fürtű, nagy, középnagy, fényes fekete bogyói kemények; konzervipari és mélyhűtési célra alkalmas.

Erős növekedésű, feltörő, de gyümölccsel terhelten kissé szétálló.

A drepanopezizás levélfoltosságra és rozsdára rezisztens, a köszméte amerikai lisztharmatára mérsékelten fogékony. Bogyói pergésre nem hajlamosak. Jól öntermékenyül; s gépi betakarításra alkalmas.

Foxendown

hazá

nkba

n vi

zsgá

lat a

latt

Hosszú fürtjén középnagy, fényes bogyók teremnek.

Erőteljes fejlődésű, feltörő bokoralkatú.

Biotermesztésre elsősorban ajánlott új multirezisztens fajta (drepanopezizás levélfoltosság, rozsda, lisztharmat, ribiszkerügy gubacsatka, mikoplazma).

2.14.11. Ökológiai gazdálkodásban ajánlott betegség ellenálló piros és fehér ribiszkefajták főbb jellemzői

Fajta Érési időszak Gyümölcs és áruérték Bokorjellemzők Termesztési jellemzők Jonkher van Tets

kora

i (jú

n. k

özep

e)

Nagyon hosszú fürt, nagyméretű, közép piros bogyók, magjai aprók. Íze kellemes, csemege minőségű, friss fogyasztásra, mélyhűtésre és konzerv célra is megfelel.

Feltörő, erős növekedésű, felkopaszodásra nem hajlamos, korán virágzik. A fürtök vége néha hiányosan kötődik.

Termőképessége kiváló. Gépi és kézi szüretelésre egyaránt alkalmas. A pszeudopezizás levélfoltosságra mérsékelten ellenálló. A szárazságot is tűri.

Red Lake

közé

pkor

ai (

jún

15–2

5.)

Fürtje hosszú, a legkiválóbb minőségű, finom zamatú, sötétpiros, nagy bogyói; jól szállíthatók, Friss fogyasztásra és mélyhűtésre is alkalmas.

Szétterülő gömb alakú bokra közepes növekedési erélyű. Felkopaszodásra nem hajlamos.

Házikerti termesztésre javasolt. Igénytelen, edzett, jól termő fajta. Öntözés nélkül a drepanozizás levélfoltosság miatt lehull a lombja.

Fertődi hosszúfürtű

közé

pkés

ei (

jún.

vég

e)

Hosszú fürt, hosszú fürtkocsány: Bogyója középnagy, kemény, fénylő piros, magjai aprók, kellemes ízű, konzervipari célra alkalmas.

Feltörő vázágrendszerű, erős vesszejű, elsűrűsödésre nem hajlamos.

Bőtermő. Kézzel jól szedhető, gépi szüretelésre is alkalmas; fajtatársítás nélkül is telepíthető.

2.14.12. Ökológiai gazdálkodásban javasolható málna- és szederfajták jellemzése

2.14.12.1. Ökológiai gazdálkodásban javasolható nyári (egyszertermő) málnafajták jellemzése

Fajta

Érési idő Gyümölcs Bokor Termesztési és áruérték

Nagymarosi

jún.

25.

– jú

l. 31

.

Közepes vagy apró, világos piros, fényes, gömbölyded, közepesen kemény, kiváló ízű és zamatú.

Közepes növekedésű, közepesen sarjadzó. Vesszője mereven felálló, világosbarna, erősen tüskés. A tüske a vesszőhöz hasonló színű.

Közepesen termo. Gyümölcse friss fogyasztásra, mélyhűtésre és feldolgozásra kiváló. Gyengébb termőképessége és apró bogyója miatt csak házikertbe javasolható.

Willamette

jún.

25.

– jú

l. 31

.

Középnagy, kúp alakú, sötétvörös, kemény, kellemes zamatú.

Erős növekedésű, bőségesen sarjadzó. Vesszője erős, magas, szétterülő, szürkésbarna, szőrös, közepesen tüskés.

Bőtermő. Gyümölcse feldolgozásra kiváló, de felhasználható mélyhűtésre és friss fogyasztásra is. Géppel betakarítható. Téltűrése kiváló, s a betegségekre nem fogékony.

Fertodi zamatos júl. 5.–aug. 10. Középnagy, gömbölyded, fényes, élénkvörös, zamatos, kissé savanykás, kemény. Állományát és színét az érés folyamán sokáig megtartja.

Erős növekedésű, közepesen sarjadzó. Vesszője felálló, csúcsa elhajló, sárgásbarna, közepesen tüskézett. Tüskéje lila.

Bőtermő. A hazai teleket jól tűri, s vesszeje is egészséges. Gépi betakarításra alkalmas. Konzerviparnak, mélyhűtésre és friss fogyasztásra is kiváló.

2.14.12.2. Ökológiai gazdálkodásban javasolható őszi (kétszertermő) málnafajták és szederfajták jellemzése

Fajta Érési idő Gyümölcs Bokor Termesztési és áruérték Oszi (kétszertermo) málnafajták: Fertodi kétszertermo (F.23.)

Jún.

20.

– jú

l. 20

. és

aug.

15.

– o

kt. 1

0.

Közepes méretű, tompa kúp alakú, sötétvörös, Közepes állományú, jó ízű.

Erős növekedésű, bőségesen sarjadzó. Vesszője felálló, csúcsa elhajló, közepesen tüskés.

Nyári termése jó, ősszel közepes termőképességű. Gyümölcse elsősorban nyers fogyasztásra, de feldolgozásra is alkalmas.

Szedermálna: Tayberry

jún.

20.

– jú

l. 25

.

Igen nagy, hosszan megnyúlt kúp alakú, éretten sötétvörös. Kemény húsú, a vacokkúppal szedhető, kiváló ízű és zamatú.

Erős növekedésű, közepesen sarjadzó. Sarja félig felálló, félig kúszó, sok apró tüskével.

Bőtermő. Gyümölcse nyers fogyasztásra, de különösen mélyhűtésre alkalmas. Erős tüskéi miatt a sarjak és termővesszők szétválasztása indokolt. Főként házikertbe javasolt.

Szederfajták: Arapaho

júl.

3.–

aug.

5.

Igen nagy, tompa kúp alakú, fényes fekete. Kemény húsú, a vacokkúppal szedhető, kellemes ízű.

Középerős növekedésű, vesszői elágazódók, ívesen elhajlók, tüskétlenek.

Bőtermő. Télállósága jó. Rozsdára sem fogékony. Gyümölcse mélyhűtésre és feldolgozásra alkalmas.

Fajta Érési idő Gyümölcs Bokor Termesztési és áruérték Hull Thornless

júl.

28. –

sze

pt. 1

5.

Nagyon nagy, elliptikus alakú, sötétfekete színű. Húsa kemény, íze nagyon finom.

Erős növekedésű. Kevés sarjat nevel. Vesszői elágazódók, ívesen elhajlók, tüskétlenek.

Közepes termőképességű. Fagyállósága jó. Gyümölcse friss fogyasztásra, mélyhűtésre és feldolgozásra is alkalmas.

2.14.13. Ökológiai gazdálkodásban javasolható betegség ellenálló szamócafajták jellemzése

Fajta Érési szezon

Gyümölcs és áruérték Bokor Termesztési érték

Honeoye ko

rai

Nagy majd középnagy, felülete sima és csillogó, sötétebb vörös, nagyon tetszetős. Húsa is vörös, íze kellemes, édes–savanykás és aromás. Friss fogyasztásra, mélyhűtésre és konzerviparnak is igen alkalmas.

Gömb alakú, közepesen sűrű bokrot nevel. Jó indatermelő. Bokra egészséges, állománya nem ritkul.

Nagyon bőtermő, a környezeti feltételekkel szemben nem túlságosan igényes, jó termésbiztonságú. Árutermelésre, illetve házikertbe is alkalmas. Jelenleg a legértékesebb korai fajtának tartom.

Kortes

kora

i

Nagy vagy közepes nagyságú, csillogó, kívül–belül sötétvörös, tetszetős. Íze édes-savanykás, részben az erdei szamócára jellemző zamattal és illattal. Mélyhűtésre és más ipari célra is alkalmas.

Lapított gömb alakú, szétterülő, ritka szerkezetű. Közepes indatermelő.

Szárazságot a legjobban tűri, a talajlakó, valamint a lombozatot károsító gombákkal szemben toleráns vagy rezisztens. Gyenge talajon is termeszthető.

Fertodi 5

közé

pkor

ai

Nagy, csillogó, kiegyenlítetten kúp alakú. Húsa kemény, jól szállítható, kívül–belül vörös, sötétvörös színű, tetszetős. Íze közepes.

Gömb alakú, közepesen sűrű, ritka, de egészséges lombú.

Bőtermő, a termőhely iránt nem kimondottan igényes, eléggé szárazságtűrő.

Florika

kése

i

Apró, de az erdei szamócánál nagyobb, ahhoz hasonló színű és ízű, kiváló aromájú és zamatú.

Magas szárú, sűrű lombú és kiváló indaképzése révén talajtakaró levélszőnyeget képez.

Könnyen szedhető, felálló gyümölcs-kocsánya révén a gyümölcsrothadástól védett. A biokertészetben több éves termesztésre is jó.

Rival (Cambridge Rival)

közé

pkor

ai

Nagy, tetszetős, jól szállítható és élénk vörös színeződésű, húsa kemény, harmonikus, kellemes édes-savas ízű. Piacos, elsősorban friss fogyasztásra javasolt.

Feltörekvő gömb alakú, közepesen sűrű. Nagyon jó indatermelő.

Igen bőtermő, kedvező időjárás esetén jelentős őszi terméshozásra is képes. A betegségek közül csak a Verticillium fertőzésre fogékony. Több éves termesztésre alkalmas.

2.14.14. Kisebb jelentőségű és honosítható vad gyümölcsök az ökológiai gazdálkodásban

Faj neve Gyümölcs jellemzők és áruérték Növény jellemzők Termeszthető fajták Áfonya Kicsi, sötétkék bogyója éretten frissen is

fogyasztható, de elsősorban a feldolgozóipar nyersanyaga.

A termeszthető négy faj közül nálunk a fürtös áfonya termeszthető korlátozott területeken. Savanyú kémhatást (pH: 4–5) és magas szervesanyag tartalmú talajközeget igényel. Öntermékenyülő.

Berkeley, Dixie, Coville, Bluecrop.

Csipkerózsa Kiváló beltartalmi értékű piros bogyóit feldolgozva (pl. lekvár, jam, szósz, szirup stb.) hasznosíthatjuk.

Különböző fajok – közöttük hazánkban is őshonosak – és fajtáik termeszthetők. A fajok igénye eltérő, de többségük mészben gazdag talajon, s napos termőhelyen terme legjobban. Öntermékenyülők.

Pi-Ro-3, Karpatia, Plovdiv 1.

Fekete berkenye

Gazdag beltartalmi értékű, fénylő feketés gömbölyű v. megnyúlt gömbölyded termése nyersen is fogyasztható, de elsősorban feldolgozva fogyasztják.

1,5–2,5 m magasságú, gyökérsarj képződésre hajlamos bokor. Fényigénye magas, a gyengén savanyú, jó vízellátású talajokon érzi jól magát. Jól öntermékenyül, de pollenadóval jobban terem.

Fertődi 1/7, Viking.

Fekete bodza

Fekete bogyóterméséből gazdag beltartalmi értékű termékek készíthetők, s szinezőanyagai miatt is értékes.

Nálunk a 3–4 méter magas Sambucus nigra hasznosítható gyümölcsként, amely hazánkban őshonos, jól alkalmazkodó, de meghálálja a jó talajadottságokat. Cserjévé vagy törzses fává nevelhető. Öntermékenyülők, de pollenadóval jobban teremnek.

Hascberg, Fertődi 33, Fertődi 480, Fertődi 481.

Házi berkenye

Alma vagy körte alakú gyümölcse 1,5–3 cm átmérőjű. Éretlenül szedett termését a népi gyógyászatban használják. Beérett, magas vitamin tartalmú terméséből különleges minőségű lekvár, befőtt készíthető.

A gyümölcsöskertek egyik legnagyobb termetű fájává nőhet. Május–júniusban virágzik. Öntermékenyülő.

A SZIE Gy. növ. Tanszékén fenntartott típusok: alma alakú pl. Kamarai sárga, körte alakú: pl.Fehérkúti.

Homoktövis Nyersen nem fogyasztják, de magas sav- és vitamintartalmú gyümölcséből – más gyümölcsökkel vegyített – feldolgozott termékek készíthetők.

1,5–3 m magasságú tövises cserje v. fácskává nevelhető. Kétlaki növény, kilenc nővirágú egyed mellé átlagosan egy himvirágú egyed szükséges. Fényigényes, homokos, semleges kémhatású talajt igényel.

Csuszkaja, Jantarnaja, Obilnaja, Oranzsevaja.

Faj neve Gyümölcs jellemzők és áruérték Növény jellemzők Termeszthető fajták Húsos som Savanykás–édes, fanyar ízű, piros vagy bíbor

színű termésének gazdag beltartalmi értéke van. Éretten nyersen is fogyasztható, de lekvár, befőtt, szörp stb. is készíthető belőle.

3–5 méteres cserje vagy kisebb fa. Rendkívül alakgazdag faj. Meleg- és fényigényes, s a szárazságot jól tűri. A nagy gyümölcsű fajták önmeddők.

Titus, Jolico.

Köszméte Zöld, sárgás vagy pirosas álbogyó termése nyersen is fogyasztható, de elsősorban az élelmiszeripar v. a konyhaművészet nyersanyaga.

Cserjévé v. Ribes aureum alanyra oltva fácskává nevelhető. Hűvösebb területeken érzi jól magát. A jelentősebb fajták jól öntermékenyülnek.

Pallagi óriás, Zöld győztes, Szentendrei fehér, Piros ízletes..

Mandula A felnyíló csonthéjas termés zöldmandulaként hasznosítható, vagy teljes érettség állapotában a csontárban fejlődött mandulabél kiváló csemege v. cukrászati alapanyag.

Fája az őszibarackhoz hasonló. Önmeddő fajtáik csak pollenadóval társítva teremnek. Meleg- és fényigényes növény, gyengén v. közepesen meszes talajt igényel.

Szigetcsépi 58, 92, 55, Tétényi bőtermő, Tétényi rekord, Tétényi kedvenc stb.