Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei
description
Transcript of Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei
![Page 1: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/1.jpg)
SZERKEZETI FORMÁK,A FÖLDTÖRTÉNET
ESEMÉNYEI
![Page 2: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/2.jpg)
BELSŐ (ENDOGÉN) ERŐK
• A Föld belsejéből származó erők.
• Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.
![Page 3: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/3.jpg)
KÜLSŐ (EXOGÉN) ERŐK
• A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők.
Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség).Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.
![Page 4: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/4.jpg)
A KÜLSŐ ERŐK:
• az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék),
• a víz (tenger, folyók), • a jég (jégtakarók, gleccserek), • az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája, • valamint a tömegmozgások. • A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll:• lepusztítás, • elszállítás (együtt: denudáció) és • építés (akkumuláció).
![Page 5: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/5.jpg)
A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat.A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.
![Page 6: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/6.jpg)
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI
• A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.A felszínformák típusai:
1. Síkság2. Völgy3. Medence4. Hegy5. Hegység6. Lépcső7. Part
![Page 7: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/7.jpg)
1. SÍKSÁG• Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség
nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et. • Típusai:• Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi
hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence)
• Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla)
• Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)
![Page 8: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/8.jpg)
2. VÖLGY
• A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.
• Keletkezhet: • belső erők hatására pl: tektonikus árok• külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V
keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.
![Page 9: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/9.jpg)
3. MEDENCE
• Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.
• Keletkezhet:
• belső erők hatására pl: tektonikus medencék
• külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék
![Page 10: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/10.jpg)
4. HEGY
• Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.
Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet.
• Keletkezhet: • belső erők hatására pl: vulkáni hegyek• külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó
kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja)
![Page 11: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/11.jpg)
5. HEGYSÉG:
• Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.
Magassága szerint:• alacsony- (500 m-ig), • közép- (500-1500 m) és • magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg.• Kialakulásának ideje szerint:• lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők
viszonylag rövid idő óta alakítanak.• röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső
erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.
![Page 12: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/12.jpg)
6. LÉPCSŐ
• Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.
• Keletkezhet: • belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők
(törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők)
• külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)
![Page 13: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/13.jpg)
7. PART
A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.
Típusai:
• Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel)
• Épülő part ( lapos, általában homokos part)
![Page 14: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/14.jpg)
A KÜLSŐ ERŐK FELSZÍNFORMÁLÓ EREJE
A Föld külső erőihez köthető folyamatok a
•tömegmozgások,
•a jég,
•a szél,
•a víz, és az
•élővilág felszínalakító hatása
![Page 15: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/15.jpg)
TÖMEGMOZGÁSOK (DERÁZIÓ)
Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró.A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:
• gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások
• lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások
![Page 16: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/16.jpg)
ŐSIDŐ (4,6 MILLIÁRD ÉV – 590 MILLIÓ ÉV)• A Földünk kialakulása után felszínébe nagy számú meteorit csapódott
be. A becsapódás hatására keletkezett hő több helyen megolvasztotta a kérget, és a köpeny egy részét, ez vulkáni tevékenységet indított el.
• a vulkáni tevékenység hatására CO2 és vízgőz került a légkörbe --- kialakult az ŐSLÉGKÖR
• A hőmérséklet csökkenésével a kéregdarabok megszilárdultak, a légkör lehűlt, a lecsapódott vízgőztartalomból kialakult az ŐSÓCEÁN.
• Ekkor keletkeztek az ŐSMASSZÍVUMOK (ősföldek), a földkéreg legidősebb kéregdarabjai.
• Élet jelei megjelennek: baktériumok, kékmoszatok
![Page 17: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/17.jpg)
ŐSMASSZÍVUMOK
• Földünk legkorábban kialakult kéregdarabjai.
• Főleg gránit és kristályos kőzetekből épülnek fel.
• Nincs jellemző felszínformájuk, hegységek és síkságok egyaránt lehetnek.
• Típusai:• Fedett ősmasszívum: a tengeri elöntések üledéktakaróját viselik
magukon
• Fedetlen ősmasszívum: a lepusztulás következtében a felszínre kerültek. Fontos ásványkincsei: vas, nikkel, króm, platina
![Page 18: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/18.jpg)
Arab
![Page 19: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/19.jpg)
ÓIDŐ (590 MILLIÓ ÉV – 235 MILLIÓ ÉV)• Moszatok oxigént termeltek, így kialakulhatott az ózonréteg,
mely megszűrte a Napból jövő káros ultraibolya sugarakat, így az élőlények elhagyhatták az óceánt.
• 2 hegységképződési folyamat indult meg: • Kaledóniai: összekapcsolódott Ős-Európa és Ős-Észak-Amerika• Variszkuszi: hozzájuk csatolta a déli kontinensmagot
• A kontinensek az óidő végére egyetlen ősföldbe, a PANGEÁBA tömörültek, melyet az ősóceán, a PANTHALASSZA vett körül
• Legjobb minőségű feketekőszén keletkezése
![Page 20: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/20.jpg)
PANGEAPANTHALASSZA
TETHYS
![Page 21: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/21.jpg)
Kaledónai-hegységrendszer
- Appalache É-i része- Grönland K-i része- Skócia- Anglia- Nyugat-Skandinávia
Variszkuszi-hegységrendszer- Francia-középhegység- Francia-rögvidék- Ardennek- Német-középhegység- Cseh-medence peremhegységei- Lengyel-középhegység- Szlovák-érchegység- Rodope- Tien-san- Altáj- Appalache D-i része- Nagy Vízválasztó-hegység- Velencei-hegyéség
HEGYSÉGKÉPZŐDÉSEK AZ ÓIDŐBEN
![Page 22: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/22.jpg)
RÖGHEGYSÉGEK• Kiemelt rögök• Beszakadt árkok• Lépcsős felszínek• Medencék• Általában közepes magasságú,
vagy alacsony hegységek• Külső erők hatására erősen
lepusztultak• Lejtői lankások, hegyhátak
gömbölyűek, lekerekítettek, medencéik tágasak
![Page 23: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/23.jpg)
KÖZÉPIDŐ (235 MILLIÓ ÉV – 65 MILLIÓ ÉV)• Tenger térhódítása – üledékképződés• A Pangea kettészakadt, és a Tethys benyomult, melynek
szétválásával LAURÁZSIA északra, GONDWANA délebbre tolódott. Ez egy hosszanti hátság, az Atlanti-óceán kialakulásához vezetett, ami elválasztotta Észak-Amerikát Eurázsiától, illetve Dél-Amerikát Afrikától.
• Hegységképződés: Pacifikus és az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása
• Élővilág: ősgyíkok, ősmadarak, nyitvatermők és már megjelentek a zárvatermők
• Ásványkincs: kőszén, kőolaj, földgáz, kősó
![Page 24: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/24.jpg)
Tethys
Atlanti-hátság
Atlanti-óceán
![Page 25: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/25.jpg)
Eurázsiai-hegységrendszer- Atlasz- Pireneusok- Alpok- Appenninek- Kárpátok- Dinári-hegység- Balkán-hegység- Kaukázus- Pamír- Himalája
Pacifikus-hegységrendszer- Kordillerák- Andok- Kelet-Ázsia
HEGYSÉGKÉPZŐDÉS A KÖZÉPIDŐBEN
![Page 26: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/26.jpg)
GYŰRTHEGYSÉG (FIATAL LÁNCHEGYSÉG)• Párhuzamos vonulatok
• Hosszanti völgyek
• Hegyes csúcs
• Éles, csipkézett hegygerinc
• Meredek, szakadékos lejtő
• Mélyre vágott folyóvölgy
![Page 27: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/27.jpg)
ÚJIDŐ (65 MILLIÓ ÉVTŐL –NAPJAINKIG)
• Két nagy időszaka van:
- harmadidőszak: 65 millió évtől -2 millió évig
- újidő: 2 millió évtől napjainkig
- pleisztocén: jégkorszak
- holocén: jelenkor
![Page 28: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/28.jpg)
ÚJIDŐ - HARMADIDŐSZAK
• Észak-Amerika teljesen elvált Eurázsiától
• A Tethys teljesen megsemmisült, mai utóda a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, az Aral-tó és a Kaszpi-tenger
• Megindultak a lepusztulások – a hordalékból feltöltött síkságok keletkeztek
• Összezárult a szárazföldi híd Észak- és Dél-Amerika között
• Ásványkincs: barnakőszén, kőolaj, földgáz, sótelepek
• Élővilág: emlősök, virágos növények
![Page 29: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/29.jpg)
ÚJIDŐ-NEGYEDIDŐSZAK• A földrészek, óceánok már mai helyükön voltak, de a jégkorszak
alaposan átformálta a szárazföldek arculatát.• Hatalmas eljegesedés a puhább kőzeteket kivájta, a keményebb
kőzetsávokat legyalulta. (Finn-tóvidék)• A magashegységekben a fagyás és olvadás gyakori változása
elaprózta a kőzeteket. A levegőbe jutó kőzetport a szél messze szállította, majd lerakta, ebből lett a lösz.
• A jelenkorban erőteljes felmelegedés következett be, s kialakult a mai élővilág: zárvatermők, emlős állatok, és a mai ember (homo sapiens sapiens)
![Page 30: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/30.jpg)
SÍKSÁGOKA fölfelszín vízszintes, vagy közel vízszintes területei. Lejtésük nem haladja
meg a 100 méterenkénti 60 cm-t.• TÖKÉLETES SÍKSÁG: teljesen sík, a km2-enkénti magasságkülönbség 10-20
méternél is kevesebb• TÖKÉLETLEN SÍKSÁG: a km2-enkénti magasságkülönbség 20-50 m
Keletkezés szerint a síkságok:- Feltöltött: Pó-síkság, Mississippi, Alföld- Lepusztult: fedetlen ősmasszívumok- Táblás: Dekkán-fennsík
A síkságok a tengerszint feletti magasság szerint:- Mélyföld: 0 m alatt- Alföld: 0-200 m- Fennsík: 200 m felett
![Page 31: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/31.jpg)
FENNSÍK
![Page 32: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/32.jpg)
TÁBLÁS SÍKSÁG
![Page 33: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/33.jpg)
FINN TÓVIDÉK
![Page 34: Szerkezeti formák, A földtörténet eseményei](https://reader031.fdocument.pub/reader031/viewer/2022012306/56815470550346895dc2873b/html5/thumbnails/34.jpg)
HORTOBÁGY, A TÖKÉLETES SÍKSÁG