szemiot i ka
-
Upload
christian-townsend -
Category
Documents
-
view
38 -
download
0
description
Transcript of szemiot i ka
szemiotika
II. ELŐADÁS
a jel és szerkezete
1. a jel fogalma
2. a jel összetevői és szerkezete
1.1 a jel fogalma1.1.1 dologi lét – jellét
1.1.2 a jellét
1.1.3 a jelkapcsolat
1.1.4 a jellét határai
1.1.1 DOLOGI LÉT – JELLÉT
• létezők – önmaguk• viszony – jellét
• dolgok világa ≈ jelek világa --- ember számára• a DOLOG az JEL is • Eric Gans: jelként megnevezés• megjelenő identitás elfedi a másikat• józan ész : OOO – dolog vagy jel?
Induljunk
ki
a
narancsból!
magyar narancs:...amikor a narancs már nemcsak narancs...
http://indavideo.hu/video/A_magyar_narancs
...továbbfejtve pedig...
1.1.2 A JELLÉT
• Szent Ágoston:
• megmutatkozás - túlmutatás
„A jel (…) olyan dolog, amely alkalmas arra, hogy érzékeinkbe vésődő látszata mellett még valami másra is ráirányítsa gondolatunkat.” (De doctrina De doctrina christianachristiana)
1.1.2 jellét: a jel jelent és jelenít
a. érzéki megmutatkozás: a dolog maga, a jel dologi mivolta
b. szellemi túlmutatás: a dolog szellemi vonatkozása, jelvoltaa más(ik)ra irányítja
gondolatunkat:
JEL itt JELENTÉS ott megJELENít nincs talán JELEN
JELENvalóvá tesz
1.1.2 a jel paradoxona
A JEL másvalaminek, a saját dologi valójától különbözőségnek a
jele.
Tartalom: egyszerre közvetlenül létező + közvetítő
(immanencia) (transzcendencia)
A JEL ambivalenciája:- megjelenít- elrejt
1.1.2 a jel paradoxona
1.1.2 Gadamer a jelszerepről
• JEL : funkció – fennálló és működő összefüggés két tartalom között
• Jel magára vonja a figyelmet, hogy másra utaljon• Elkülönülésével feltűnik – de nem annyira,
hogy magánál fogja a figyelmet
– külső különbözőség – figyelemfelkeltő érzéki elkülönülés
– belső különbözőség – értelmi elkülönülés – utalás: absztrakció
(Veress, p. 37)
1.1.3 JELKAPCSOLAT
- természetes kapcsolat - oksági
(ritka) - hasonlósági
(pl. narancsbőr, vérnarancs)
- konvencionális kapcsolat - önkényes, (általános) -
véletlenszerű hozzárendelés
(narancs/os/-forradalom, Ulster)
1.1.3 jel-létesítés
Gadamer: létesítés ! - jellét eredetkölcsönző aktusa: szimbólumfunkció
(Veress p. 39)
JEL – nem természetes, hanem létrehozott
dolog : TERMészetes – I – jel : TEReMtett
létesítés – kozmogónia, világteremtés:
jelek világa – új létdimenzió: kultúra : : : nooszféra(Hankiss)
1.1.4 A JELLÉT HATÁRAI
• tiszta utaláslét:
– jeliség elfedi a dologiságot -:- fokozatok…
• tiszta jel:
– NEM tartalmaz semmi hasonlóságotazzal, amire utal
• határesetek: kép és szimbólum
1.1.4.1 a kép
kép funkciója (szerepe): ábrázolás dologi és jellét nincs élesen elválasztva
kapcsolat: természetes
fokozatok: 1 2 3 4 5
képszerűség > > > jelszerűség
1.1.4.2 a szimbólum: jelkép
jelkép funkciója (szerepe): rePREZENTálás megJELENítés
dologi és jellét élesen elválik
kapcsolat: önkényes, konvención alapul
„kölcsönadott másság”pl. zászló, Szabadság-szobor
1 2 3 4 5 ...képszerűség > > > jelszerűség
1.1.4.3 jel és értelmezés
általános szabály:
‘Semmi sem JEL mindaddig, amíg nem ÉRTelmezik JELként.’
(Ch. S. Peirce)
Következésképp: bármi lehet JEL, ha valaki ÉRTelmet tulajdonít neki
- ÉRTelemmel ruházza fel – jelképzés – létesítés - közÉRThetővé teszi – jelzés, közlés- ÉRTelmezi, megÉRTi – jelértés, értelmezés
1.1.4.3 jel és értelmezés
2. A jel összetevői
2.1 jelmodellek
2.2 diadikus modell - Saussure
2.3 triadikus modell - Peirce
1.2.1 Jelmodellek:
2 jelmodell
– diadikus – kettős szerkezetű jelmodell
(Saussure)
– triadikus – hármas szerkezetű jelmodell
(Peirce)
1.2.2 Diadikus vagy kettős jelszerkezet – Saussure
JEL: önelégséges düád
• jelölő (signifiant) – az alak (forma),
amiben a jel megjelenik (amit a jel magára ölt)
• jelölt (signifié) – a fogalom (concept),
amit a jel jelent
1.2.2.1 kettős szerkezetű jelviszony
J E Lj_e_l_ö_l_ő_ - a két elem viszonya a jelentés
j e l ö l t (significacion)
pl. „NYITVA” feliratú neoncégér: szó – jelölő
az üzlet nyitva van – a jelölt fogalom
1.2.2.1 kettős jelviszony elvontsága
N A R A N C S
• eredetileg immateriális - - - ma: a jelölő az anyagi (!) forma
(megjelenés) – érzéki• Saussure-nél mindkettő a jelölt
az elvont fogalom(jelentett)
inkább forma, mint anyag- pszichikai -
1.2.2.1 kettős jelviszony fogalmisága
JELÖLT a „T” hang (fogalma)
JELZETT - beszélt (hangzó) nyelv
J E L ≡ F O G A L O M
1.2.2.1 a jel jelentése
• JELENTÉS: tisztán strukturális (szerkezeti)és relacionális (viszonylagos) DE NEM referenciális (utaló)!
• nem a dolgok a fontosak, hanem a viszonyaik• 2 Jelentéssík – Hjelmslev, Saussure –
folyóábra hidakkal… (Chandler 3:16)• hang és gondolat• langue párhuzamosan húzódik a valósággal
- - - nyelvi jelek megfelelnek valós dolgoknak• X valami Y jeleként áll…
1.2.2.1 különbözőség elve
• differencialitás – különbözőség elve
• A JELt az teszi azzá, amiben KÜLÖNbözik!
: Valami AZ, ami semmi más NEM !
– fogalmak NEM pozitív módon határozódnak meg – a tartalmuk által
– fogalmak negatív módon határolódnak el – a másságuk által
1.2.2.1 az Ali Baba elv
A festékjel csak addig hordoz információt, amíg az ajtó különbözik a többitől. Ha a falu minden ajtaja meg van jelölve, akkor egyik sincs megjelölve, hiszen megjósolható, hogy a következő ajtón is lesz festék.
1.2.2.1 a jel önkényessége
• önkényesség és egyezményesség - minden nyelv más és más megkülönböztetéseket alkalmaz
sárga - - vörös
• (Arisztotelész, /Szókratész/ Platón – a dolgok neveiről..)
1.2.2.1 teremtő jel
A nyelv nem tükrözi, hanem felépíti a világot – teremtő nyelv, avagy hogyan teremtsünk világot?
(Ogden és Richards: The Meaning of Meaning)
1.2.2.2. Triadikus vagy hármas jelszerkezet – Peirce
- representamen – az alak, amelyben a jel megjelenik (nem föltétlenül anyagi!)
- interpretans – nem az értelmező (személy), hanem a jel (által jelentett) ÉRTELeMe
- obiectum – a jel tárgya, amire a jel mutat
1.2.2.2 Peirce és Saussure egybevetése
Peirce Saussurerepresentamen - - - - - - - - - - signifiant - - - - jelölőinterpretans - - - - - - - - - - ~ - signifié - - - - - - jelölt
obiectum - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - jel tárgya !!!
- successive interpretants – sorozatos jelöltekEco: semiosis ad infinitum
1.2.2.2 Peirce és Saussure egybevetése - folytatás
Peirce Saussure
process - - - - - - - - - structure
folyamat szerkezet
dinamikus statikus
1.2.2.2 variáció egy témára
Peirce :
jelhordozó (vehiculum) – a jel alakja (formája) - A
értelem (sensus) – a jel értelme - B
jelentett (referens) – amit a jel jelöl, - C
ami „helyett áll” a jel
1.2.2.2 Peirce hármas jelszerkezete
értelem (sensus, interpretans - jelölt)
B
A Cjelölő (representamen, jelentett (obiectum,
vehiculum - jelhordozó) referens - jeltárgy)
1.2.2.2 Peirce hármas jelszerkezete(finom, édeskés, lédús déligyümölcs)
B
A CN A R A N C S
1.2.2.2 fejlemények
• Ogden és Richards:
b. thought or reference
a. symbol c. referent
• Későbbi szemiotikusok: az interpretans helyét átadják az interpreter számára
...és ha mindez nem eléggé bosszantó...
http://www.youtube.com/watch?v=ZN5PoW7_kdA
Könyvészet, források
DE SAUSSURE, Ferdinand: Bevezetés az általános nyelvészetbe; Corvina, Bp. 1997
PEIRCE, Charles Sanders: „A jelek felosztása” in HORÁNYI Özséb (szerk.): A jel tudománya, Gondolat, Bp. 1975
SZILÁGYI, N. Sándor: 1. A jelek és a szemiotika 1 (Peirce); 2. A jelek és a szemiotika 2 (Saussure)
http://mnytud.arts.unideb.hu/szilagyi/szimp_embertud/index.html
2011VERESS Károly: Filozófiai szemiotika;
Stúdium, Kolozsvár, 1999