Szabó-Bakos Eszter makroökonómiaMakroökonómia Feleletválasztós kérdések Szabó-Bakos Eszter...

makroökonómiaSzabó-Bakos Eszter

Feleletválasztós kérdések

MakroökonómiaFeleletválasztós kérdések

Szabó-Bakos Eszter

Budapesti Corvinus EgyetemKözgazdaságtudományi Kar

2017

Tartalom


Makroaggregátumok 1

Hosszú távú modell 26

Solow modell 93

Rövid táv versus hosszú táv 233

Árupiac rövid távon 248

Pénzpiac 262

IS-LM görberendszer 313

Megoldások 353

makroökonómiafeleletválasztós kérdések


1. Makroaggregátumok

Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és karikázza be a helyes válasz elott álló betujelet.

1. Kérdés A reál GDP kiszámítható a nominális GDP-bol, ha

(a) a nominális GDP-bol levonjuk az amortizációt.

(b) a nominális GDP-t osztjuk az amortizációval.

(c) a nominális GDP-t megszorozzuk az amortizációval.

(d) Egyik válasz sem helyes.

2. Kérdés A reál GDP kiszámítható a nominális GDP-bol, ha

(a) a nominális GDP-bol levonjuk az árszínvonalat (GDP árindexet).

(b) a nominális GDP-t osztjuk az árszínvonallal (GDP árindexszel).

(c) a nominális GDP-t megszorozzuk az árszínvonallal (GDP árindexszel).


3. Kérdés A reál GDP

(a) a nominális GDP és a toketényezok amortizációjának különbsége.

(b) a nominális GDP és az árszínvonal (GDP árindex) különbsége.

(c) a nominális GDP és a külföldiek által belföldön termelt jövedelem különbsége.


4. Kérdés A reál GDP és a nominális GDP között az a különbség, hogy

(a) a reál GDP csak termékeket, míg a nominális GDP termékeket és szolgáltatásokatis tartalmaz.

(b) a reál GDP csak termelési tényezoket, míg a nominális GDP termékeket és szol-gáltatásokat is tartalmaz.

(c) a reál GDP a belföldiek által létrehozott termékeket és szolgáltatásokat, míg anominális GDP a belföldön létrehozott termékeket és szolgáltatásokat tartalmaz-za.


5. Kérdés A reál GDP-t megkaphatjuk a nominális GDP-bol, ha

(a) a nominális GDP-bol levonjuk a külföldiek belföldön szerzett jövedelmét.

(b) a nominális GDP-hez hozzáadjuk a belföldiek külföldön szerzett jövedelmét.

(c) a nominális GDP-t korrigáljuk a külföldiek belföldön szerzett jövedelmével és abelföldiek külföldön szerzett jövedelmével.


1

6. Kérdés A reál GDP árak, a nominális GDP árak mellett mutatjaaz országhatáron belül termelt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értékétaz adott periódusra vonatkozóan.

(a) bázisidoszaki; tárgyidoszaki.

(b) tárgyidoszaki; tárgyidoszaki.

(c) bázisidoszaki; bázisidoszaki.

(d) tárgyidoszaki; tárgyidoszaki.

7. Kérdés Melyik állítás igaz a reál GDP-re és a nominális GDP-re?

(a) A reál GDP nem tartalmazza az importált termékek piaci áron számított értékét,míg a nominális GDP igen.

(b) A nominális GDP nem tartalmazza az importált termékek piaci áron számítottértékét, míg a reál GDP igen.

(c) Sem a reál GDP, sem a nominális GDP nem tartalmazza az importált termékekpiaci áron számított értékét.

(d) A reál GDP és a nominális GDP is tartalmazza az importált termékek piaci áronszámított értékét.

8. Kérdés Ha az általunk vizsgált gazdaságban N terméket állítanak elo, akkor P -vel jelölve atermékek árát és Q-val az eloállított, s végso felhasználásra szánt termékmennyiséget,a reál GDP-t a következo képlettel számíthatjuk ki:

(a)∑N

i=1 Pbázisidoszaki,i ·Qbázisidoszaki,i.

(b)∑N

i=1 Ptárgyidoszaki,i ·Qbázisidoszaki,i.

(c)∑N

i=1 Pbázisidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i.

(d)∑N

i=1 Ptárgyidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i.

9. Kérdés Ha az általunk vizsgált gazdaságban N terméket állítanak elo, akkor P -vel jelölve atermékek árát és Q-val az eloállított, s végso felhasználásra szánt termékmennyiséget,a nominális GDP-t a következo képlettel számíthatjuk ki:

(a)∑N

i=1 Pbázisidoszaki,i ·Qbázisidoszaki,i.

(b)∑N

i=1 Ptárgyidoszaki,i ·Qbázisidoszaki,i.

(c)∑N


(d)∑N



(a)∑N


(b)∑N


(c)∑N

i=1 Pbázisidoszaki,i·Qtárgyidoszaki,i∑Ni=1 Ptárgyidoszaki,i·Qtárgyidoszaki,i

.

(d)∑N

i=1 Ptárgyidoszaki,i·Qtárgyidoszaki,i∑Ni=1 Pbázisidoszaki,i·Qtárgyidoszaki,i

.


(a)∑N


(b)∑N


(c)∑N

i=1 Pbázisidoszaki,i·Qtárgyidoszaki,i∑Ni=1 Ptárgyidoszaki,i·Qtárgyidoszaki,i

.

(d)∑N


.


(a)∑N


(b)∑N


(c)(∑N

i=1 Pbázisidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i

)(∑Ni=1 Ptárgyidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i

).

(d)(∑N

i=1 Ptárgyidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i

)(∑Ni=1 Pbázisidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i

).


(a)∑N


(b)∑N


(c)(∑N

i=1 Pbázisidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i

)(∑Ni=1 Ptárgyidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i

).

(d)(∑N

i=1 Ptárgyidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i

)(∑Ni=1 Pbázisidoszaki,i ·Qtárgyidoszaki,i

).


(a)∑N


(b)∑N


(c)∏N


(d)∏N



(a)∑N


(b)∑N


(c)∏N


(d)∏N


16. Kérdés A reál GDP

(a) a nominális GDP és a fogyasztói árindex szorzataként határozható meg.(b) a nominális GDP és a fogyasztói árindex hányadosaként határozható meg.(c) a nominális GDP és a fogyasztói árindex összegeként határozható meg.(d) Egyik válasz sem helyes.

17. Kérdés Melyik makroaggregátumot számoljuk a∑N

i=1 Pbázisidoszaki,i·Qtárgyidoszaki,i képlet alapjánegy olyan gazdaságban, ahol N a létrehozott és végso felhasználásra szánt termékekszáma?

2 3

(a) Reál GDP-t.

(b) Nominális GDP-t.

(c) GDP árindexet.

(d) Fogyasztói árindexet.


i=1 Ptárgyidoszaki,i·Qtárgyidoszaki,i képlet alapjánegy olyan gazdaságban, ahol N a létrehozott és végso felhasználásra szánt termékekszáma?

(a) Reál GDP-t.


(c) GDP árindexet.




képlet alapján egy

olyan gazdaságban, ahol N a létrehozott és végso felhasználásra szánt termékek szá-ma?

(a) Reál GDP-t.


(c) GDP árindexet.


20. Kérdés Ha a gazdaságban a végso felhasználásra szánt termékekbol eloállított mennyiséga korábbi periódushoz képest nem változik, de az összes ár az eredeti duplájáranövekszik, akkor

(a) a nominális GDP az eredeti duplájára növekszik.

(b) a nominális GDP növekszik, de kisebb lesz, mint az eredeti kétszerese.

(c) a nominális GDP nem változik.

(d) a nominális GDP a súlyok függvényében kisebb és nagyobb is lehet, mint azeredeti érték, sot az eredetivel megegyezo szinten is maradhat.


(a) a reál GDP az eredeti duplájára növekszik.

(b) a reál GDP növekszik, de kisebb lesz, mint az eredeti kétszerese.

(c) a reál GDP nem változik.

(d) a reál GDP a súlyok függvényében kisebb és nagyobb is lehet, mint az eredetiérték, sot az eredetivel megegyezo szinten is maradhat.


(a) a nominális GDP az eredeti felére csökken, de a reál GDP nem változik.

(b) a reál GDP az eredeti felére csökken, de a nominális GDP nem változik.

(c) a nominális GDP és a reál GDP is az eredeti felére csökken.


23. Kérdés Ha a gazdaságban a végso felhasználásra szánt termékekbol eloállított mennyiséga korábbi periódushoz képest nem változik, de az összes ár az eredeti duplájáranövekszik, akkor a nominális GDP és a reál GDP .

(a) nem változik; az eredeti kétszeresére növekszik.(b) az eredeti kétszeresére növekszik; is az eredeti kétszeresére növekszik.(c) az eredeti kétszeresére növekszik; nem változik.(d) nem változik; sem változik.

24. Kérdés Ha a gazdaságban a végso felhasználásra szánt termékekbol eloállított mennyiség akorábbi periódushoz képest az eredeti duplájára növekszik, de az összes ár az eredetiszinten marad, akkor

(a) a nominális GDP az eredeti duplájára növekszik.(b) a nominális GDP növekszik, de kisebb lesz, mint az eredeti kétszerese.(c) a nominális GDP nem változik.(d) a nominális GDP a súlyok függvényében kisebb és nagyobb is lehet, mint az

eredeti érték, sot az eredetivel megegyezo szinten is maradhat.


(a) a reál GDP az eredeti duplájára növekszik.(b) a reál GDP növekszik, de kisebb lesz, mint az eredeti kétszerese.(c) a reál GDP nem változik.(d) a reál GDP a súlyok függvényében kisebb és nagyobb is lehet, mint az eredeti

érték, sot az eredetivel megegyezo szinten is maradhat.


(a) a nominális GDP az eredeti felére csökken, de a reál GDP nem változik.(b) a reál GDP az eredeti felére csökken, de a nominális GDP nem változik.(c) a nominális GDP és a reál GDP is az eredeti felére csökken.(d) Egyik válasz sem helyes.

27. Kérdés Ha a gazdaságban a végso felhasználásra szánt termékekbol eloállított mennyiség akorábbi periódushoz képest az eredeti duplájára növekszik, de az összes ár az eredetiszinten marad, akkor a nominális GDP és a reál GDP .

(a) nem változik; az eredeti kétszeresére növekszik.(b) az eredeti kétszeresére növekszik; is az eredeti kétszeresére növekszik.(c) az eredeti kétszeresére növekszik; nem változik.(d) nem változik; sem változik.

28. Kérdés A 2032 harmadik negyedévére vonatkozó GDP a termelési megközelítést alkalmazva

(a) az adott gazdaságban 2032 harmadik negyedévében létrehozott végso felhaszná-lásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke.

(b) az adott gazdaságban 2032 harmadik negyedévére vonatkozó kiadási tételek (fo-gyasztás, beruházás, kormányzati vásárlás és nettó export) összege.

(c) az adott gazdaságban 2032 harmadik negyedévében szerzett jövedelmek összege.

4 5

(d) Mindhárom válasz helyes.

29. Kérdés A 2032 harmadik negyedévére vonatkozó GDP a kiadási megközelítést alkalmazva



(c) az adott gazdaságban 2032 harmadik negyedévében szerzett jövedelmek összege.(d) Mindhárom válasz helyes.

30. Kérdés A 2032 harmadik negyedévére vonatkozó GDP a jövedelmi megközelítést alkalmazva




31. Kérdés A 2032 harmadik negyedévére vonatkozó GDP




32. Kérdés A GDP a kiadási megközelítés alapján azt mutatja, hogy az adott gazdaságban azadott periódusban

(a) mekkora volt a végso felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áronszámított értéke.

(b) a gazdasági szereplok mennyit költöttek végso felhasználásra szánt termékek ésszolgáltatások vásárlására.

(c) a gazdasági szereplok mennyi jövedelmet realizáltak.(d) Mindegyik válasz helyes.

33. Kérdés A GDP a termelési megközelítés alapján azt mutatja, hogy az adott gazdaságban azadott periódusban



(c) a gazdasági szereplok mennyi jövedelmet realizáltak.(d) Mindegyik válasz helyes.

34. Kérdés A GDP a jövedelmi megközelítés alapján azt mutatja, hogy az adott gazdaságban azadott periódusban



(c) a gazdasági szereplok mennyi jövedelmet realizáltak.

(d) Mindegyik válasz helyes.

35. Kérdés A GDP azt mutatja, hogy az adott gazdaságban az adott periódusban



(c) a gazdasági szereplok mennyi jövedelmet realizáltak.


36. Kérdés Egy zárt gazdaság GDP-je a kiadási megközelítés alapján az alábbi képlet segítségévelszámolható ki

(a) C + I +G

(b) C + I −G

(c) C − I +G

(d) (C + I)G

37. Kérdés Egy zárt gazdaságban a GDP a kiadási megközelítés alapján megegyezik

(a) a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati kiadások szorzatával.

(b) a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati kiadások hányadosával.

(c) a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati kiadások összegével.

(d) a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati kiadások különbségével.

38. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban zajló termelési folyamatokról és árakról rendelke-zésre álló információkat az alábbi táblázat tartalmazza:

Alma Narancs

Mennyiség Ár Mennyiség Ár

Bázisidoszak 20 0,5 10 1

Tárgyidoszak 10 1 10 0,5

A táblázat adatai alapján a tárgyidoszaki GDP árindex

(a) 0.

(b) 0 és egy közé esik.

(c) 1.

(d) nagyobb, mint egy.

39. Kérdés 2038 második negyedévében egy család házat építtet magának, melyet az eredetifunkciójának megfeleloen szeretne használni (lakni fognak benne). A ház építtetésérefordított összeg része a 2038 második negyedévre vonatkozó

(a) fogyasztásnak.

(b) beruházásnak.

(c) kormányzati vásárlásnak.


6 7

40. Kérdés Egy karácsonyi bögréket eloállító vállalat 2042 elso negyedévében néhány terméketkészletre vesz, mert azokat csak 2042 negyedik negyedévében kívánja értékesíteni.Ezen bögrék értéke része a 2042 elso negyedévére vonatkozó

(a) fogyasztásnak.(b) beruházásnak.(c) kormányzati vásárlásnak.(d) Egyik válasz sem helyes.

41. Kérdés Egy magánszemély 2054 harmadik negyedévében megvásárolja a Shoteby’s aukciójánMunch Sikoly címu festményét. A festményre kötött összeg része a 2054 harmadiknegyedévére vonatkozó


42. Kérdés Egy vállalat 2037 szeptember 28-án Adobe Dreamweaver szoftvert vásárol honlapjafejlesztéséhez. Ez a vásárlás része a 2037-es év


43. Kérdés Tételezzük fel, hogy 2038-ban X 127 millió forintért építtet egy házat, melye még2038-ban 127 millió forintért értékesít Y-nak, aki ugyancsak 127 millió forintért 2038-ban eladja azt Z-nek. Hány forinttal járult hozzá ez a tranzakció sorozat 2038 GDP-jéhez?

(a) 127 millió forinttal.(b) 2 · 127 millió forinttal.(c) 3 · 127 millió forinttal.(d) Egyik válasz sem helyes.

44. Kérdés John Gates kanadai rezidens New Yorkban dolgozik. Az o fizetéseKanada GDP-jének és az Egyesült Államok GNP-jének.

(a) része; része.(b) nem része; része.(c) nem része; nem része.(d) része; nem része.

45. Kérdés John Gates kanadai rezidens New Yorkban dolgozik. Az o fizetéseKanada GNP-jének és az Egyesült Államok GDP-jének.

(a) része; része.(b) nem része; része.(c) nem része; nem része.(d) része; nem része.

46. Kérdés Sally Goods kanadai rezidens New Yorkban dolgozik. Az o fizetése

(a) növeli a kanadai GDP-t, de nem módosítja az amerikai GDP-t.

(b) növeli a kamadai GDP-t és az amerikai GDP-t is.(c) nem módosítja a kanadai GDP-t, de növeli az amerikai GDP-t.(d) nem módosítja sem a kanadai, sem az amerikai GDP-t.

47. Kérdés Sally Goods kanadai rezidens New Yorkban dolgozik. Az o fizetése

(a) növeli a kanadai GNP-t, de nem módosítja az amerikai GNP-t.(b) növeli a kamadai GNP-t és az amerikai GNP-t is.(c) nem módosítja a kanadai GNP-t, de növeli az amerikai GNP-t.(d) nem módosítja sem a kanadai, sem az amerikai GNP-t.

48. Kérdés Tételezzük fel, hogy a tipikus fogyasztó eddig minden periódusban egy almát és egynarancsot vásárolt. A bázisidoszakban mindkét termék ára egységnyi volt, a tárgy-idoszakban azonban az alma ára két egységre növekedett, miközben a narancs áranem változott. Az árváltozás hatására a fogyasztó módosította vásárlásait, és a re-latíve drágább almát egyszeruen narancsra cserélte, melynek következményeként atárgyidoszaki fogyasztói kosár immárt 0 almát és két narancsot tartalmaz. Miután fo-gyasztónk egyedüli lakója a gazdaságnak, az gazdaság minden periódusban igazodikaz o vásárlási szokásaihoz, így a végso felhasználásra szánt termékek és szolgálta-tások mennyisége, valamint piaci ára megegyezik a feltüntetett adatokkal. Ebben agazdaságban a nominális GDP a bázisidoszakról a tárgyidoszakra

(a) 100 százalékkal növekedett.(b) 50 százalékkal növekedett.(c) nem változott.(d) 50 százalékkal csökkent.

49. Kérdés Tételezzük fel, hogy a tipikus fogyasztó eddig minden periódusban egy almát és egynarancsot vásárolt. A bázisidoszakban mindkét termék ára egységnyi volt, a tárgy-idoszakban azonban az alma ára két egységre növekedett, miközben a narancs áranem változott. Az árváltozás hatására a fogyasztó módosította vásárlásait, és a re-latíve drágább almát egyszeruen narancsra cserélte, melynek következményeként atárgyidoszaki fogyasztói kosár immárt 0 almát és két narancsot tartalmaz. Miután fo-gyasztónk egyedüli lakója a gazdaságnak, az gazdaság minden periódusban igazodikaz o vásárlási szokásaihoz, így a végso felhasználásra szánt termékek és szolgálta-tások mennyisége, valamint piaci ára megegyezik a feltüntetett adatokkal. Ebben agazdaságban a reál GDP a bázisidoszakról a tárgyidoszakra

(a) 100 százalékkal növekedett.(b) 50 százalékkal növekedett.(c) nem változott.(d) 50 százalékkal csökkent.

50. Kérdés Tételezzük fel, hogy a tipikus fogyasztó eddig minden periódusban egy almát és egynarancsot vásárolt. A bázisidoszakban mindkét termék ára egységnyi volt, a tárgy-idoszakban azonban az alma ára két egységre növekedett, miközben a narancs áranem változott. Az árváltozás hatására a fogyasztó módosította vásárlásait, és a re-latíve drágább almát egyszeruen narancsra cserélte, melynek következményeként atárgyidoszaki fogyasztói kosár immárt 0 almát és két narancsot tartalmaz. Miután fo-gyasztónk egyedüli lakója a gazdaságnak, az gazdaság minden periódusban igazodikaz o vásárlási szokásaihoz, így a végso felhasználásra szánt termékek és szolgálta-tások mennyisége, valamint piaci ára megegyezik a feltüntetett adatokkal. Ebben agazdaságban a GDP árindex a tárgyidoszakban

8 9

(a) 1,5.(b) 1.(c) 0,5.(d) -0,5.

51. Kérdés Tételezzük fel, hogy a tipikus fogyasztó eddig minden periódusban egy almát és egynarancsot vásárolt. A bázisidoszakban mindkét termék ára egységnyi volt, a tárgy-idoszakban azonban az alma ára két egységre növekedett, miközben a narancs áranem változott. Az árváltozás hatására a fogyasztó módosította vásárlásait, és a re-latíve drágább almát egyszeruen narancsra cserélte, melynek következményeként atárgyidoszaki fogyasztói kosár immárt 0 almát és két narancsot tartalmaz. Miután fo-gyasztónk egyedüli lakója a gazdaságnak, az gazdaság minden periódusban igazodikaz o vásárlási szokásaihoz, így a végso felhasználásra szánt termékek és szolgálta-tások mennyisége, valamint piaci ára megegyezik a feltüntetett adatokkal. Ebben agazdaságban a fogyasztói árindex a tárgyidoszakban

(a) 1,5.(b) 1.(c) 0,5.(d) -0,5.

52. Kérdés Minden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve, ha a hazai fogyasztók által rend-szeresen vásárolt Apple tablet ára a bázisidoszakról a tárgyidoszakra növekszik, ak-kor a magyar GDP árindex

(a) pontosan a magyar fogyasztói árindexszel megegyezo mértékben növekszik.(b) a magyar fogyasztói árindexnél nagyobb mértékben növekszik.(c) a magyar fogyasztói árindexnél kisebb mértékben növekszik.(d) nem változik.

53. Kérdés Minden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve, ha a hazai fogyasztók által rend-szeresen vásárolt Apple tablet ára a bázisidoszakról a tárgyidoszakra növekszik, ak-kor a magyar fogyasztói árindex

(a) növekszik.(b) csökken.(c) nem változik.(d) növekedhet, csökkenhet és változatlan is maradhat az árszínvonal kiszámításához

használandó súlyok függvényében.

54. Kérdés Minden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve, ha a hazai fogyasztók által rend-szeresen vásárolt Xiaomi (kínai márka) mobiltelefon ára a bázisidoszakról a tárgyido-szakra növekszik, akkor a magyar GDP árindex , a magyar fogyasztóiárindex .

(a) növekszik; nem változik.(b) növekszik; növekszik.(c) nem változik; növekszik.(d) nem változik; sem változik.

55. Kérdés A budapesti SupeXSoft megemeli annak a szoftverjének az árát, amelyet kizárólagbrazil fogyasztóknak értékesít. Ez a változás

(a) módosítja a magyar GDP árindexet, de nem módosítja a magyar CPI-t.

(b) módosítja a magyar GDP árindexet, és megváltoztatja a magyar CPI-t.

(c) nem módosítja a magyar GDP árindexet, de megváltoztatja a magya CPI-t.

(d) nem módosítja a magyar GDP árindexet és nem módosítja a magyar CPI-t sem.

56. Kérdés A budapesti SupeXSoft megemeli annak a szoftverjének az árát, amelyet kizárólagbrazil fogyasztóknak értékesít. Ez a változás

(a) módosítja a brazil GDP árindexet, de nem módosítja a brazil CPI-t.

(b) módosítja a brazil GDP árindexet, és megváltoztatja a brazil CPI-t.

(c) nem módosítja a brazil GDP árindexet, de megváltoztatja a brazil CPI-t.

(d) nem módosítja a brazil GDP árindexet és nem módosítja a brazil CPI-t sem.

57. Kérdés Stock változónak nevezzük azokat a változókat, melyek értékét

(a) egy adott idopontban értelmezzük.

(b) egy adott ido-intervallumra vonatkozóan értelmezzük.

(c) egy adott idopontra és egy adott idointervallumra vonatkozóan is értelmezhetjük.


58. Kérdés Flow változónak nevezzük azokat a változókat, melyek értékét

(a) egy adott idopontban értelmezzük.

(b) egy adott ido-intervallumra vonatkozóan értelmezzük.

(c) egy adott idopontra és egy adott idointervallumra vonatkozóan is értelmezhetjük.


59. Kérdés A gazdasági szereplo vagyona a makroökonómiában

(a) stock változó.

(b) flow változó.

(c) stock és flow változó is lehet.

(d) Egyik válasz sem helyes, mert a tétel nem besorolható ilyen kategóriákba.

60. Kérdés A GDP a makroökonómiában


(b) flow változó.



61. Kérdés A fogyasztás a makroökonómiában


(b) flow változó.



62. Kérdés A beruházás a makroökonómiában


(b) flow változó.



63. Kérdés A megtakarítás a makroökonómiában

10 11

(a) stock változó.(b) flow változó.(c) stock és flow változó is lehet.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a tétel nem besorolható ilyen kategóriákba.

64. Kérdés A kormányzati vásárlások értéke a makroökonómiában


65. Kérdés A beszedett adók értéke a makroökonómiában


66. Kérdés A költségvetési egyenleg értéke a makroökonómiában


67. Kérdés Az állásvesztési ráta a makroökonómiában


68. Kérdés Az állásszerzési ráta a makroökonómiában


69. Kérdés Az inflációs ráta a makroökonómiában


70. Kérdés A pénzkínálat a makroökonómiában


71. Kérdés A munkanélküliek száma a makroökonómiában


72. Kérdés Az adósságállomány a makroökonómiában


73. Kérdés Az államadósság a makroökonómiában


74. Kérdés A készletállomány a makroökonómiában


75. Kérdés A toketényezok (számítógép, üzem, iroda, gépsor...) rendelkezésre álló mennyisége amakroökonómiában


76. Kérdés Egy gazdasági szereplo betétszámlájának az egyenlege a makroökonómiában


77. Kérdés Egy gazdasági szereplo betétszámlájáról történo pénzfelvétel értéke a makroökonó-miában


78. Kérdés Ha egy olyan modellt szeretnénk kialakítani, amelynek valamilyen oknál fogva azinternetrol letöltött képek is részét képezik, akkor ebben a modellben az internetrolaz adott héten letöltött képek mennyisége a hét végén meglévo képekmennyisége .

(a) stock változó; is stock változó.

12 13

(b) stock változó; flow változó.(c) flow változó; is flow változó.(d) flow változó; stock változó.

79. Kérdés Ha egy olyan modellt szeretnénk kialakítani, amelynek valamilyen oknál fogvaaz e-bookok is részét képezik, akkor ebben a modellben az adott évben megvá-sárolt e-bookok mennyisége az év végén meglévo e-bookok száma

.

(a) stock változó; is stock változó.(b) stock változó; flow változó.(c) flow változó; is flow változó.(d) flow változó; stock változó.

80. Kérdés Egy vállalat hozzáadott értéke

(a) a vállalat által termelt termékek piaci áron számított értéke.(b) a vállalat által termelt termékek piaci áron számított értékének és a termelés

során felhasznált közbülso termékek piaci áron számított értékének a különbsége.(c) a vállalat által termelt termékek piaci áron számított értékének és a termelés

során felhasznált termelési tényezok piaci áron számított értékének a különbsége.(d) a vállalat által termelt termékek piaci áron számított értékének és a termelés

során felhasznált közbülso termékek, és termelési tényezok piaci áron számítottértékének a különbsége.

81. Kérdés Közbülso termékeknek nevezzük azokat a termékeket,

(a) amelyeket a vállalat csak azért hozott létre, hogy azt késobb készletre vegye, éscsak valamelyik jövobeli periódusban értékesítse.

(b) amelyeket csak azért hoztak létre, hogy a termelési eljárás során más termékekés szolgáltatások eloállítása során felhasználják oket.

(c) amelyeket csak azért hoztak létre, hogy segítségükkel más termékeket és szolgál-tatásokat hozzanak létre. A közbülso terméket a termelés során csak használják,de nem használják fel (nem építik be a végso felhasználásra szánt termékbe).


82. Kérdés Igaz-e az az állítás, miszerint a GDP invariáns a vertikális integrációra nézve?

(a) Igaz.(b) Hamis.(c) Bizonyos körülmények között igaz, bizonyos körülmények között hamis.(d) Egy zárt gazdaságban igaz, egy nyitott gazdaságban hamis.

83. Kérdés A Makroökonómia Tanszék 2027 harmadik negyedévében 4500 forintot költ a dolgo-zatok fizikai eloállításához használni kívánt papírok vásárlására. Más célra papírokata Tanszék nem használ. Ez a tranzakció makroökonómiai szempontból

(a) fogyasztás.(b) beruházás.(c) közbülso termékek vásárlása.(d) Egyik válasz sem helyes.

84. Kérdés A Makroökonómia Tanszék 2027 harmadik negyedévében 4500 forintot költ a dolgo-zatok eloállításához használni kívánt szoftver vásárlására. A szoftvert más célra nemnagyon lehet használni, az csak GDP-s feladatokat tud eloállítani. Ez a tranzakciómakroökonómiai szempontból

(a) fogyasztás.(b) beruházás.(c) közbülso termékek vásárlása.(d) Egyik válasz sem helyes.

85. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csak két vállalat muködik: az A és a B. Az A válla-lat az adott idoszakban 1 euró értékben állította elo és értékesítette a fogyasztók általigen kedvelt a terméket. A B vállalat 3 euró értékben hozta létre és értékesítette afogyasztók által szintén rendszeresen felhasznált b terméket, de e termék létrehozá-sához felhasznált 1 eurónyi c terméket, amelyet saját (azaz a B vállalat) részegységeállított elo. Ebben a gazdaságban a GDP

(a) 1 euró.(b) 3 euró.(c) 4 euró.(d) 5 euró.

86. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csak három vállalat muködik: az A, a B és a C.Az A vállalat az adott idoszakban 1 euró értékben állította elo és értékesítette afogyasztók által igen kedvelt a terméket. A B vállalat 3 euró értékben hozta létreés értékesítette a fogyasztók által szintén rendszeresen felhasznált b terméket, de etermék létrehozásához felhasznált 1 eurónyi c terméket, amelyet a C vállalat állítottelo. Ebben a gazdaságban a GDP

(a) 1 euró.(b) 3 euró.(c) 4 euró.(d) 5 euró.

87. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csak két vállalat muködik: az A és a B. Az A válla-lat az adott idoszakban 1 euró értékben állította elo és értékesítette a fogyasztók általigen kedvelt a terméket. A B vállalat 3 euró értékben hozta létre és értékesítette afogyasztók által szintén rendszeresen felhasznált b terméket, de e termék létrehozá-sához felhasznált 1 eurónyi c terméket, amelyet saját (azaz a B vállalat) részegységeállított elo. Ebben a gazdaságban a GDP

(a) növekedne, ha a B vállalat a c termék eloállítását kénytelen lenne kiszervezni, ígyaz immár egy harmadik vállalat, a C hozná létre.

(b) nem változna, ha a B vállalat a c termék eloállítását kénytelen lenne kiszervezni,így az immár egy harmadik vállalat, a C hozná létre.

(c) csökkenne, ha a B vállalat a c termék eloállítását kénytelen lenne kiszervezni, ígyaz immár egy harmadik vállalat, a C hozná létre.

(d) növekedne, vagy csökkenne ha a B vállalat a c termék eloállítását kénytelen lennekiszervezni, így az immár egy harmadik vállalat, a C hozná létre, de semmikép-pen nem maradhat ugyanakkora, mint korábban.

88. Kérdés A fogyasztás

(a) a fogyasztók által vásárolt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke.(b) a fogyasztók által értékesített termékek és szolgáltatások piaci áron számított

értéke.(c) a vállalatok kivételével a gazdaság összes gazdasági szereploje által vásárolt ter-

mékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke.

14 15

(c) külön kiadási kategóriaként része a GDP-nek.(d) nem része a GDP-nek.

95. Kérdés Egy gazdasági szereplo lakást vásárol egy új építésu házban (itt az új építésu alatt aztértjük, hogy az adott periódusban épült, és a szóban forgó gazdasági szereplo leszaz elso tulajdonosa). A megvásárolt lakást a termék céljának megfeleloen szeretnéhasználni, azaz lakni szeretne benne. Ez a kiadás

(a) része a fogyasztásnak (tartós fogyasztási cikk vásárlása), így növeli az adott peri-ódusra vonatkozó GDP-t.

(b) része a beruházásnak, így növeli az adott periódusra vonatkozó GDP-t.(c) része a fogyasztásnak, de miután a használat nagyon sok perióduson keresztül

átvelo folyamat, nem növeli az adott periódusra vonatkozó GDP-t.(d) része a beruházásnak, de miután a használat nagyon sok perióduson keresztül

átvelo folyamat, nem növeli az adott periódusra vonatkozó GDP-t.

96. Kérdés Kovács Lajos lakást vásárol Kiss Józseftol, aki az elmúlt három évben volt a szóbanforgó lakás boldog tulajdonosa. A megvásárolt lakást Kovács Lajos a termék céljánakmegfeleloen szeretné használni, azaz lakni szeretne benne. Ez a kiadás

(a) része a fogysztásnak, így növeli az adott periódusra vonatkozó GDP-t.(b) része a beruházásnak, így növeli az adott periódusra vonatkozó GDP-t.(c) külön kiadási kategóriaként része a GDP-nek, így egyértelmuen növeli az adott

periódusra vonatkozó GDP-t.(d) Egyik válasz sem helyes.

97. Kérdés Az adott periódusra vonatkozó GDP , ha Nagy Bálint, aki eddig csakbérelte XX. kerületi lakását megvásárolja azt, és továbbra is az eredeti célnak megfe-leloen kívánja használni, azaz lakni szeretne benne.

(a) növekszik(b) csökken(c) nem változik(d) növekedhet, csökkenhet, de az is lehetséges, hogy nem változik

98. Kérdés A nettó export

(a) az export és az import különbsége.(b) az export és az import összege.(c) az export és az import szorzata.(d) az export és az import hányadosa.

99. Kérdés A nettó export

(a) az export amortizációval csökkentett értéke.(b) az export adókkal csökkentett értéke.(c) az export azon kültségekkel csökkentett értéke, amelyek az exportált termék elo-

állítása során keletkeznek.(d) Egyik válasz sem helyes.

100. Kérdés A GDP összeállításának kiadási megközelítése alapján

(a) van különbség aközött, hogy Kiss Aladás vállalkozó az általa eloállított 1 eu-ró értéku mini-szendvicset Nagy József munkába igyekvo makroelemzonek adjael, vagy a török nagykövetségen szervezett hivatalos fogadásra szállítja, mert atranzakció más kiadási kategóriában kerül elszámolásra.

(d) a vállalatok kivételével a gazdaság összes gazdasági szereploje által értékesítetttermékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke.

89. Kérdés A fogyasztás

(a) tartós fogyasztási cikkek vásárlásából, nem tartós fogyasztási cikkek vásárlásából,illetve szolgáltatások vásárlásából tevodik össze.

(b) nem tartós fogyasztási cikkek vásárlásából, illetve szolgáltatások vásárlásából te-vodik össze, mivel a tartós fogyasztási cikkek vásárlása már a beruházások értékétnöveli.

(c) tartós fogyasztási cikkek vásárlásából, nem tartós fogyasztási cikkek vásárlásából,illetve szolgáltatások vásárlásából tevodik össze, ahol a tartós fogyasztási cikkekvásárlása magában foglalja a lakásvásárlást is.


90. Kérdés A beruházás

(a) olyan termékek piaci áron számított értéke, amelyeket a vállalatok, vagy egyébgazdasági szereplok a toketényezok bovítése, vagy pótlása érdekében vásároltakmeg.

(b) olyan termékek piaci áron számított értéke, amelyeket a vállalatok az adott ido-szakban vásárolt toketényezok felhasználásával hoztak létre.

(c) olyan termékek piaci áron számított értéke, amelyeket a vállalatok az adott ido-szakban a kereslet hiánya miatt nem tudtak értékesíteni.


91. Kérdés A beruházás

(a) a vállalatok által vásárolt fogyasztási cikkek és a készletállomány összege.

(b) az üzleti állóeszközberuházás, a lakásvásárlás és a készletfelhalmozás összege.

(c) nem tartalmazza a lakásvásárlást, mert az a fogyasztás része.

(d) pontosan megegyezik az üzleti állóeszközberuházással, feltéve, hogy ez a beru-házás a korábban elhasználódott terelési tényezok pótlása érdekében jött létre.

92. Kérdés A beruházás kategóriájába tartozik

(a) a vállalatok által vásárolt gépek és berendezések piaci áron számított értéke.

(b) a vállalatok által bérelt üzemek piaci áron számított értéke.

(c) a vállalatok által vásárolt papírok piaci áron számított értéke.


93. Kérdés Egy vállalat munkaero és számítógép felhasználásával az adott idoszakban 300 euróértékben hoz létre termékeket, de csak 200 euró értéku terméket értékesít, a többitkészletre veszi. Ez a vállalat az adott idoszakban

(a) 500 euróval járult hozzá a gazdaság GDP-jéhez.

(b) 300 euróval járult hozzá a gazdaság GDP-jéhez.

(c) 200 euróval járult hozzá a gazdaság GDP-jéhez.

(d) 100 euróval járult hozzá a gazdaság GDP-jéhez.

94. Kérdés Az "önszolgáltatás", például a házimunka, vagy a fu lenyírása a saját kertben

(a) része a fogyasztásnak, így része a GDP-nek is.

(b) része a beruházásnak, így része a GDP-nek is.

16 17

(b) nincs különbség aközött, hogy Kiss Aladás vállalkozó az általa eloállított 1 eu-ró értéku mini-szendvicset Nagy József munkába igyekvo makroelemzonek adjael, vagy a török nagykövetségen szervezett hivatalos fogadásra szállítja, mert atrenzakció ugyanabban a kiadási kategóriában kerül elszámolásra.

(c) csak akkor van különbség aközött, hogy Kiss Aladás vállalkozó az általa eloállí-tott 1 euró értéku mini-szendvicset Nagy József munkába igyekvo makroelemzo-nek adja el, vagy a török nagykövetségen szervezett hivatalos fogadásra szállítja,ha idoközben megváltozott a forint-török líra árfolyam.


101. Kérdés A GNP a GDP-bol adódik úgy, hogy

(a) a GDP-bol levonjuk a kölföldi gazdasági szereplok által belföldön termelt termé-kek és szolgáltatások piaci áron számított értékét, és hozzáadjuk a hazai gaz-dasági szereplok által külföldön termelt termékek és szolgáltatások piaci áronszámított értékét.

(b) a GDP-hez hozzáadjuk a kölföldi gazdasági szereplok által belföldön termelt ter-mékek és szolgáltatások piaci áron számított értékét, és levonjuk a hazai gaz-dasági szereplok által külföldön termelt termékek és szolgáltatások piaci áronszámított értékét.

(c) a GDP-bol levonjuk a kölföldi gazdasági szereplok által belföldön realizált jöve-delmek értékét, és hozzáadjuk a hazai gazdasági szereplok által külföldön reali-zált jövedelmek értékét.

(d) a GDP-hez hozzáadjuk a kölföldi gazdasági szereplok által belföldön realizált jö-vedelmek értékét, és levonjuk a hazai gazdasági szereplok által külföldön realizáltjövedelmek értékét.

102. Kérdés Egy hazai búzatermelo 2028 elso negyedévében 10 véka búzát állított elo (az adottidoszakban a búza piaci ára 1 euró/véka volt), s e pótlólagos búzamennyiséget még azadott idoszakban saját maga el is fogyasztotta. Csupán ez az egy gazdasági esemény

(a) 10 euróval növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.(b) 10 eurónál nagyobb mértékben növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.(c) 10 eurónál kisebb mértékben növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.(d) Nem módosította 2028 elso negyedéves GDP-jét.

103. Kérdés Egy hazai búzatermelo 2028 elso negyedévében 10 véka búzát állított elo (az adottidoszakban a búza piaci ára 1 euró/véka volt), s e pótlólagos búzamennyiséget mégaz adott idoszakban az elobb feltüntetett piaci áron értékesítette is, de nem hazai,hanem külföldi gazdasági szereploknek. Csupán ez az egy gazdasági esemény

(a) 10 euróval növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.(b) 10 eurónál nagyobb mértékben növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.(c) 10 eurónál kisebb mértékben növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.(d) Nem módosította 2028 elso negyedéves GDP-jét.

104. Kérdés Egy hazai búzatermelo 2028 elso negyedévében 10 véka búzát állított elo (az adottidoszakban a búza piaci ára 1 euró/véka volt), s e pótlólagos búzamennyiséget az adottidoszakban készletre vette, s egy periódussal késobb, 2028 második negyedévébenértékesítette. Csupán ez az egy gazdasági esemény

(a) 10 euróval növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.(b) 10 eurónál nagyobb mértékben növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.

(c) 10 eurónál kisebb mértékben növelte 2028 elso negyedéves GDP-jét.

(d) Nem módosította 2028 elso negyedéves GDP-jét.

105. Kérdés A GDP és az NDP között

(a) az amortizáció a különbség.

(b) az adók értéke a különbség.

(c) az értékingadozás a különbség.

(d) a társadalmi szintu megtakarítások értéke a különbség.

106. Kérdés A bruttó és a nettó hazai termék között

(a) az inflációs torzítás a különbség.

(b) a társadalmi szintu szolgáltatások piaci áron számított értéke a különbség.

(c) az effektív adóteher nagysága a különbség.


107. Kérdés Endogén változóknak nevezzük azokat a változókat,

(a) amelyek értékét a modellbol határozzuk meg.

(b) amelyeket a vizsgálat során külso adottságként kezelünk.

(c) amelyek értékét egy negyedévre vonatkozóan is meg tudjuk határozni.

(d) amelyekre vonatkozóan csak éves adat áll rendelkezésünkre, így a negyedévesértéket ezekbol az éves adatokból, megfelelo algoritmusok segítségével tudjukcsak meghatározni.

108. Kérdés Exogén változóknak nevezzük azokat a változókat,

(a) amelyek értékét a modellbol határozzuk meg.

(b) amelyeket a vizsgálat során külso adottságként kezelünk.

(c) amelyek értékét egy negyedévre vonatkozóan is meg tudjuk határozni.

(d) amelyekre vonatkozóan csak éves adat áll rendelkezésünkre, így a negyedévesértéket ezekbol az éves adatokból, megfelelo algoritmusok segítségével tudjukcsak meghatározni.

109. Kérdés Ha az általunk létrehozott mesterséges gazdaság (makroökonómiai modell) segítsé-gével a kormányzati kiadások változásának munkanélküliségi rátára gyakorolt ha-tását szeretnénk bemutatni, akkor a létrehozott modellben a kormányzati kiadás

változó, a munkanélküliségi ráta változó lesz.

(a) exogén; endogén.

(b) endogén; exogén.

(c) exogén; exogén.

(d) endogén; endogén.

110. Kérdés Ha az általunk létrehozott mesterséges gazdaság (makroökonómiai modell) segítségé-vel a monetáris politikai lépés inflációs rátára gyakorolt hatását szeretnénk bemutatni,akkor a létrehozott modellben a monetáris politikai eszköz változó, azinflációs ráta változó lesz.

(a) exogén; endogén.

(b) endogén; exogén.

(c) exogén; exogén.

(d) endogén; endogén.

18 19

111. Kérdés Ha az általunk létrehozott mesterséges gazdaság (makroökonómiai modell) segítsé-gével az adók változtatásának beruházásra gyakorolt hatását szeretnénk bemutatni,akkor a létrehozott modellben az adók értéke változó, a beruházás

változó lesz.

(a) exogén; endogén.(b) endogén; exogén.(c) exogén; exogén.(d) endogén; endogén.

112. Kérdés Egy zárt nemzetgazdaságban, egy adott idointervallumra vonatkozóan a gazdaságiszereplok által realizált jövedelemnek

(a) meg kell egyeznie a végso felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaciáron számított értékével.

(b) a végso felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított ér-tékénél nagyobbnak kell lennie.

(c) a végso felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított ér-tékénél kisebbnak kell lennie.

(d) Egyik válasz sem helyes, mert a gazdasági szereplok által realizált jövedelem és avégso felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értékeközött nem határozható meg stabil nagyságrendi kapcsolat.

113. Kérdés Egy zárt nemzetgazdaságban, egy adott idointervallumra vonatkozóan a gazdaságiszereplok által realizált jövedelemnek

(a) meg kell egyeznie a gazdasági szereplok kiadásainak összegével.(b) a gazdasági szereplok kiadásainak összegénél nagyobbnak kell lennie.(c) a gazdasági szereplok kiadásainak összegénél kisebbnak kell lennie.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a gazdasági szereplok által realizált jövedelem és

a gazdasági szereplok kiadásainak összege között nem határozható meg stabilnagyságrendi kapcsolat.

114. Kérdés Egy zárt nemzetgazdaságban, egy adott idointervallumra vonatkozóan a a végso fel-használásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értékének

(a) meg kell egyeznie a gazdasági szereplok kiadásainak összegével.(b) a gazdasági szereplok kiadásainak összegénél nagyobbnak kell lennie.(c) a gazdasági szereplok kiadásainak összegénél kisebbnak kell lennie.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a végso felhasználásra szánt termékek és szolgál-

tatások piaci áron számított értéke és a gazdasági szereplok kiadásainak összegeközött nem határozható meg stabil nagyságrendi kapcsolat.

115. Kérdés A nemzeti számlarendszerben teljesül az alábbi összefüggés

(a) kibocsátás = jövedelem = kiadások.(b) kibocsátás = jövedelem− kiadások.(c) kibocsátás = jövedelem+ kiadások.(d) kibocsátás = jövedelem× kiadások.

116. Kérdés A nemzeti számlarendszerben teljesül az alábbi összefüggés

(a) kibocsátás = jövedelem = kiadások.(b) kibocsátás+ jövedelem = kiadások.

(c) kibocsátás− jövedelem = kiadások.

(d) kibocsátás× jövedelem = kiadások.

117. Kérdés Azon végso felhasználásra szánt termékeket és szolgáltatásokat, amelyeknek nincspiaci ára

(a) nem vesszük figyelembe a GDP meghatározása során, mert a GDP definíció sze-ruen a végso felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számítottértéke.

(b) bekerülési költségen vesszük figyelembe a GDP meghatározása során.

(c) inflációval indexált értéken vesszük figyelembe a GDP meghatározása során.

(d) bázisidoszaki árral korrigált értéken vesszük figyelembe a GDP meghatározásasorán.

118. Kérdés Az úgynevezett önszolgáltatások jelentos részét – mosás, gyermeknevelés, saját lakástakarítása, fozés –

(a) nem vesszük figyelembe a GDP meghatározása során, mert ezekrol a tranzakci-ókról nem áll a statisztikai hivatalok rendelkezésére megbízható adat.

(b) bekerülési költségen vesszük figyelembe a GDP összeállítása során.

(c) becsült értéken vesszük figyelembe a GDP összeállítása során.

(d) inflációval indexált értéken vesszük figyelembe a GDP meghatározása során.

119. Kérdés A feketegazdaságban eloállított termékek és szolgáltatások jelentos részét

(a) nem vesszük figyelembe a GDP meghatározása során, mert ezekrol a tranzak-ciókról nem áll a GDP eloállításával megbízott intémény rendelkezésére hitelesadat.

(b) bekerülési költségen vesszük figyelembe a GDP összeállítása során.

(c) becsült értéken vesszük figyelembe a GDP összeállítása során.

(d) inflációval indexált értéken vesszük figyelembe a GDP meghatározása során.

120. Kérdés A bruttó hazai termék megegyezik

(a) a vállalatok által gyártott összes termék értékével.

(b) a hazai dgazdasági szereplpok által realizált jövedelem összegével, függetlenülattól, hogy hazai, vagy kölfüldi forrásból származik az adott jövedelem.

(c) a hazai gazdasági szereplok hazai eredetu jövedelmével.


121. Kérdés Egy adott nemzetgazdaságban a gazdasági szereplok által realizált összes jövedelemértéke megegyezik

(a) a foglalkoztatottak teljes bértömegével.

(b) az idoszak alatt lebonyolított pénzügyi tranzakciók összértékével.

(c) a termékek és szolgáltatások eloállításának különbözo fázisaiban keletkezett hoz-záadott értékek összegével.

(d) a termelok által realizált profit összértékével.

122. Kérdés A nemzeti számlarendszerben , ha egy vállalat gépei muködtetéséhezvillanyáramot használ fel.

(a) fogyasztásnak minosül

(b) beruházásnak minosül

20 21

(c) folyó termelo felhasználásnak minosül(d) kormányzati vásárlásnak minosül

123. Kérdés A nemzeti számlarendszerben , ha egy család a vasárnapi ebédhezhúst vásárol.

(a) fogyasztásnak minosül(b) beruházásnak minosül(c) folyó termelo felhasználásnak minosül(d) kormányzati vásárlásnak minosül

124. Kérdés A nemzeti számlarendszerben , ha egy család autót vásárol.


125. Kérdés A nemzeti számlarendszerben , ha egy család új építésu lakást vásárol.


126. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság 2030-as és 2031-es muködésére vonatkozó adatokat azalábbi táblázat tartalmazza:

2030 2031

Termék Mennyiség Ár Mennyiség Ár

x termék a c e g

y termék b d f h

Tudjuk, hogy mind az x, mind az y végso felhasználásra szánt termék. Ilyen feltételekmellett ebben a gazdaságban a 2030-as nominális GDP-t az alábbi formula adja meg:

(a) a · b+ c · d.(b) a · c+ b · d.(c) a · g + b · h.(d) c · e+ d · f .


2030 2031


x termék a c e g

y termék b d f h

Tudjuk, hogy mind az x, mind az y végso felhasználásra szánt termék. Ilyen feltételekmellett ebben a gazdaságban a 2031-es nominális GDP-t az alábbi formula adja meg:

(a) e · g + f · h.(b) e · f + g · h.(c) a · g + b · h.(d) e · c+ f · d.


2030 2031


x termék a c e g

y termék b d f h

Tudjuk, hogy mind az x, mind az y végso felhasználásra szánt termék, s a gazdaságmakroaggregátumok eloállításával megbízott hivatala 2030-at tekinti bázisidoszak-nak. Ilyen feltételek mellett ebben a gazdaságban a 2030-as reál GDP-t az alábbiformula adja meg:

(a) a · b+ c · d.(b) a · c+ b · d.(c) a · g + b · h.(d) c · e+ d · f .


2030 2031


x termék a c e g

y termék b d f h

Tudjuk, hogy mind az x, mind az y végso felhasználásra szánt termék, s a gazdaságmakroaggregátumok eloállításával megbízott hivatala 2030-at tekinti bázisidoszak-nak. Ilyen feltételek mellett ebben a gazdaságban a 2031-es reál GDP-t az alábbiformula adja meg:

(a) g · a+ h · b.(b) e · f + g · h.(c) a · g + b · h.(d) e · c+ f · d.

22 23

130. Kérdés Az alábbi táblázat egy gazdaság muködésére vonatkozó adatokat tartalmaz 2045-reés 2046-ra vonatkozóan.

a. termék b. termék

Periódus Mennyiség Ár Mennyiség Ár

2045 20 0,5 10 1

2046 10 1 10 0,5

Mind az a. termék, mind a b. termék végso felhasználásra szánt termék, de a kéttermék közül csak az a. termék van benn a fogyasztói kosárban. 2045-öt tekintvebázisidoszaknak, mekkora volt 2046-ban a fogyasztói árindex?

(a) 0.(b) 0,5.(c) 1.(d) 2.

131. Kérdés A GDP árindex , a fogyasztói árindex súlyozású árin-dex.

(a) bázisidoszaki; tárgyidoszaki(b) tárgyidoszaki; bázisidoszaki(c) tárgyidoszaki; tárgyidoszaki(d) bázisidoszaki; bázisidoszaki

132. Kérdés A bruttó hazai termék

(a) a gazdaság összes szereplojének jövedelmét méri.(b) a termékek és szolgáltaátsok vásárlására fordított összes kiadást méri.(c) a gazdaság teljesítményének mérésére szolgál.(d) Mindegyik fenti válasz helyes.

133. Kérdés A nominális GDP

(a) az adott idoszak alatt az ország területén eloállított végtermékek és szolgáltatá-sok összértékét mutatja.

(b) a termelés során keletkezett hozzáadott értékek összességét mutatja.(c) az ország gazdasági szereploinek összjövedelmét mutatja.(d) Mindegyik fenti válasz helyes.

134. Kérdés A nominális GDP és a reál GDP között az a különbség, hogy

(a) a nominális GDP értékben, míg a reál GDP mennyiségben méri az adott idoszak-ban eloállított termékek és szolgáltatások értékét.

(b) a nominális GDP-t egy éves idotartamra számolják, míg a reál GDP-t negyedévesintervallumokra.

(c) a nominális GDP folyó áron, míg a reál GDP adott bázisidoszaki áron méri azadott idoszakban eloállított termékek és szolgáltatások értékét.

(d) a nominális GDP változatlan áron, míg a reál GDP aktuális áron méri az adottidoszakban eloállított termékek és szolgáltatások értékét.

135. Kérdés Ha a nominális GDP értéke no, az azt mutatja,

(a) hogy emelkedik a termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga.

(b) hogy növekszik a termékek és szolgáltatások eloállított mennyisége.

(c) hogy növekszik a reál GDP értéke.


136. Kérdés Ha a reál GDP értéke no, az azt jelenti,

(a) hogy emelkedik a termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga.

(b) hogy növekszik a termékek és szolgáltatások eloállított mennyisége.

(c) hogy növekszik a reál GDP értéke.


24 25

2. Hosszú távú modell


1. Kérdés A termelési függvény minden termelési tényezo kombináció mellett

(a) megmutatja az adott technológia mellett maximálisan eloállítható termékekmennyiségét.

(b) megmutatja az adott technológia mellett minimálisan eloállítható termékekmennyiségét.

(c) megmutatja azon termékmennyiség kombinációk halmazát, melyeket az adotttechnológiával a vállalat képes létrehozni úgy, hogy nem használja fel teljesen arendelkezésre álló termelési tényezoket.


2. Kérdés Az Y = aKαL1−α formában adott termelési függvényt

(a) Mankiw-Douglas termelési függvénynek nevezzük.

(b) Cobb-Mankiw termelési függvénynek nevezzük.

(c) Cobb-Douglas termelési függvénynek nevezzük.

(d) Mankiw-Smith termelési függvénynek nevezzük.

3. Kérdés Az Y = aKαL1−α formában adott termelési függvényben az a paraméter

(a) a toketulajdonosok jövedelmének teljes jövedelmen belüli részarányát mutatja.

(b) a munkavállalók jövedelmének teljes jövedelmen belüli részarányát mutatja.

(c) a munka határterméke.

(d) az úgynevezett teljes termelékenység.

4. Kérdés Az Y = aKαL1−α formában adott termelési függvényben a toke kitevoje α

(a) a toketulajdonosok jövedelmének teljes jövedelmen belüli arányát mutatja.

(b) a munkavállalók jövedelmének teljes jövedelmen belüli arányát mutatja.

(c) a toke határtermékét mutatja.

(d) a munka határtermékét mutatja.

5. Kérdés Az Y = aKαL1−α formában adott termelési függvényben a munka kitevoje 1− α

(a) a toketulajdonosok jövedelmének teljes jövedelmen belüli arányát mutatja.

(b) a munkavállalók jövedelmének teljes jövedelmen belüli arányát mutatja.

(c) a toke határtermékét mutatja.

(d) a munka határtermékét mutatja.

6. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság termelési függvénye az Y = 3, 81K0,28L0,72 alakbanadható meg. Ezen információk alapján arra következtethetünk, hogy ebben a gazda-ságban a toketulajdonosok jövedelmének teljes jövedelmen belüli aránya

(a) 3,81 százalék.

(b) 28 százalék.

(c) 72 százalék.

(d) 100 százalék.


(a) 0,12 százalék.(b) 12 százalék.(c) 22 százalék.(d) 78 százalék.


(a) 5,09 százalék.(b) 4,09 százalék.(c) 66− 32 százalék.(d) Egyik válasz sem helyes.

9. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság termelési függvénye az Y = 0, 82K0,22L0,78 alakbanadható meg. Ezen információk alapján arra következtethetünk, hogy ebben a gazda-ságban a munkavállalók jövedelmének teljes jövedelmen belüli aránya

(a) 82 százalék.(b) 22 százalék.(c) 78 százalék.(d) 100 százalék.


(a) 6,82 százalék.(b) 682 százalék.(c) 5,82 százalék.(d) Egyik válasz sem helyes.


(a) 50 százalék.(b) 50 százaléknál nagyobb.(c) 50 százaléknál kisebb.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható

meg egyértelmuen, hogy mekkora a munkavállalók jövedelmének teljes jövedel-men belüli aránya.


(a) 31 százalék.(b) 69 százalék.(c) 1,78 százalék.

26 27

(d) 178 százalék.

13. Kérdés Az Y = 2, 87K0,27L0,73 formában adott függvény

(a) konstans skálahozadékkal jellemezheto termelési függvény.(b) növekvo skálahozadékkal jellemezheto termelési függvény.(c) csökkeno skálahozadékkal jellemezheto termelési függvény.(d) lehet növekvo, csökkeno és konstans skálahozadékkal jellemezheto termelési

függvény is.



függvény is.



függvény is.



függvény is.

17. Kérdés Az Y = 0, 22K + 0, 78L formában adott függvény


függvény is.

18. Kérdés Az Y = 0, 22K · L formában adott függvény

(a) konstans skálahozadékkal jellemezheto termelési függvény.(b) növekvo skálahozadékkal jellemezheto termelési függvény.(c) csökkeno skálahozadékkal jellemezheto termelési függvény.(d) Egyik válasz sem helyes.

19. Kérdés Az Y = min (0, 22K; 0, 78L) formában adott függvény


függvény is.

20. Kérdés Az Y = min (7K; 0, 78L) formában adott függvény


függvény is.

21. Kérdés Az alábbi termelési függvények közül melyik jellemezheto a konstans skálahozadéktulajdonsággal?

(a) Y = 4, 21K0,35L0,65.(b) Y = 4, 21K + 6, 35L.(c) Y = min (2, 43K; 2, 87L).(d) A fenti termelési függvények közül mindegyik teljesíti a konstans skálahozadék

feltételét.

22. Kérdés Az alábbi termelési függvények közül melyik jellemezheto a konstans skálahozadéktulajdonsággal?

(a) Y = 3, 68K0,28L0,62.(b) Y = lnK + 6, 25 lnL.(c) Y = 2, 36K2 + L.(d) Egyik válasz sem helyes.

23. Kérdés Egy termelési függvény rendelkezik a konstans skálahozadék tulajdonságával, ha

(a) az egyik termelési tényezot egy konstanssal beszorozva a kibocsátás növekszik.(b) mindegyik termelési tényezot egy konstanssal beszorozve a kibocsátás növekszik.(c) az egyik termelési tényezok egy konstanssal beszorozva a kibocsátás az eredeti

kibocsátás konstansszorosára változik.(d) mindegyik termelési tényezot egy konstanssal beszorozva a kibocsátás az eredeti

kibocsátás konstansszorosára változik.

24. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban alkalmazott termelési eljárás során a vállalatok ki-zárólag munkaerot és toketényezot használnak fel. A termelés technológiai jellemzoitegy olyan függvény adja meg, ahol ha mind a munkaero, mind a toketényezo rendel-kezésre álló mennyisége az eredeti 2,47-szeresére változik, az új kibocsátási szint ésa régi kibocsátási szint között a következo összefüggés érvényesül: Yúj

Yrégi= 2, 47. Ezen

információ alapján levonható az a következtetés, hogy a gazdaság termelési függvénye

(a) konstans határhaszonnal jellemezheto.(b) konstans skálahozadékkal jellemezheto.(c) konstans termelési tényezo intenzitással jellemezheto.(d) konstans terlemési tényezo igényességi paraméterekkel jellemezheto.

25. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban alkalmazott termelési eljárás során a vállalatok ki-zárólag munkaerot és toketényezot használnak fel. A termelés technológiai jellemzoitegy olyan függvény adja meg, ahol ha mind a munkaero, mind a toketényezo rendel-kezésre álló mennyisége az eredeti 2,47-szeresére változik, az új kibocsátási szint ésa régi kibocsátási szint között a következo összefüggés érvényesül: Yúj

Yrégi< 2, 47. Ezen

információ alapján levonható az a következtetés, hogy a gazdaság termelési függvénye

(a) csökkeno határtermékkel jellemezheto.

28 29

(b) konstans határtermékkel jellemezheto.

(c) csökkeno skálahozadékkal jellemezheto.

(d) Az a. és a c. válasz is helyes.

26. Kérdés A csökkeno határtermék elve azt jelenti, hogy minden egyéb tényezo változatlanságátfeltételezve

(a) az egyik termelési tényezo növelése növeli a kibocsátást.

(b) az egyik termelési tényezo növelése növeli ugyan a kibocsátást, de a kibocsátásnövekedésének mértéke kisebb, mint a termelési tényezo növekedésének mértéke.

(c) pótlólagos termelési tényezok hozzáadása az eredetileg rendelkezésre álló terme-lési tényezo mennyiséghez egyre kisebb és kisebb mértékben növeli a kibocsátást.


27. Kérdés Az alábbi ábra egy gazdaság munkaeropiacát mutatja egy gazdasági esemény elott(folytonos vonal) és utána (szaggatott vonal).

wreálbér

Lfoglalkoztatás

(a) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a teljes termelékenységnövekedése.

(b) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a teljes termelékenységcsökkenése.

(c) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a munkakínálat növeke-dése.

(d) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a munkakínálat csökke-nése.


wreálbér

Lfoglalkoztatás

(a) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a egy másik termelésitényezobol (toketényezobol) rendelkezésre álló mennyiség növekedése.

(b) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a egy másik termelésitényezobol (toketényezobol) rendelkezésre álló mennyiség csökkenése.


(d) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett munkakínálat csökkenése.

29. Kérdés A munkakínálat növekedése minden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve

(a) a foglalkoztatás növekedését eredményezi.

(b) a foglalkoztatás csökkenését eredményezi.

(c) az eredeti szinten hagyja a foglalkoztatást.

(d) a foglalkoztatás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelhe-to, hogy az nem okoz változást a foglalkoztatás szintjében.


(a) a reálbér növekedését eredményezi.

(b) a reálbér csökkenését eredményezi.

(c) az eredeti szinten hagyja a reálbért.

(d) a reálbér csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelheto, hogyaz nem okoz változást a reálbér szintjében.


(a) a kibocsátás növekedését eredményezi.

(b) a kibocsátás csökkenését eredményezi.

(c) az eredeti szinten hagyja a kibocsátás.

(d) a kibocsátás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelheto,hogy az nem okoz változást a kibocsátás szintjében.


30 31




35. Kérdés A munkakínálat csökkenése minden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve











wreálbér

Lfoglalkoztatás






wreálbér

Lfoglalkoztatás






wreálbér

Lfoglalkoztatás







32 33

wreálbér

Lfoglalkoztatás





39. Kérdés A teljes termelékenység növekedése minden egyéb tényezo változatlanságát feltételez-ve konstans munkakínálat mellett

(a) a foglalkoztatás növekedését eredményezi.(b) a foglalkoztatás csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a foglalkoztatást.(d) a foglalkoztatás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelhe-

to, hogy az nem okoz változást a foglalkoztatás szintjében.


(a) a reálbér növekedését eredményezi.(b) a reálbér csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a reálbért.(d) a reálbér csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelheto, hogy

az nem okoz változást a reálbér szintjében.


(a) a kibocsátás növekedését eredményezi.(b) a kibocsátás csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a kibocsátás.(d) a kibocsátás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelheto,

hogy az nem okoz változást a kibocsátás szintjében.

42. Kérdés A másik termelési tényezo (toketényezo) rendelkezére álló mennyiségének növekedéseminden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve konstans munkakínálat mellett a





43. Kérdés A másik termelési tényezo (toketényezo) rendelkezére álló mennyiségének növekedéseminden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve konstans munkakínálat mellett a






wreálbér

Lfoglalkoztatás






34 35

wreálbér

Lfoglalkoztatás





46. Kérdés A teljes termelékenység csökkenése minden egyéb tényezo változatlanságát feltételez-ve konstans munkakínálat mellett

(a) a foglalkoztatás növekedését eredményezi.(b) a foglalkoztatás csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a foglalkoztatást.(d) a foglalkoztatás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelhe-

to, hogy az nem okoz változást a foglalkoztatás szintjében.


(a) a reálbér növekedését eredményezi.(b) a reálbér csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a reálbért.(d) a reálbér csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelheto, hogy

az nem okoz változást a reálbér szintjében.


(a) a kibocsátás növekedését eredményezi.(b) a kibocsátás csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a kibocsátást.(d) a kibocsátás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelheto,


49. Kérdés A másik termelési tényezo (toketényezo) rendelkezére álló mennyiségének csökkenéseminden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve konstans munkakínálat mellett a





50. Kérdés A másik termelési tényezo (toketényezo) rendelkezére álló mennyiségének csökkenéseminden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve konstans munkakínálat mellett a





51. Kérdés Az alábbi ábra egy gazdaság tokepiacát mutatja egy gazdasági esemény elott (folyto-nos vonal) és utána (szaggatott vonal).

rK

reálbérleti díj

Ktőkefelhasználás



(c) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a tokekínálat növekedése.

(d) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a tokekínálat csökkenése.


36 37

rK

reálbérleti díj


(a) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a egy másik termelésitényezobol (munkaerobol) rendelkezésre álló mennyiség növekedése.

(b) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a egy másik termelésitényezobol (munkaerobol) rendelkezésre álló mennyiség csökkenése.


(d) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett tokekínálat csökkenése.

53. Kérdés A tokekínálat növekedése minden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve

(a) a tokefelhasználás növekedését eredményezi.

(b) a tokefelhasználás csökkenését eredményezi.

(c) az eredeti szinten hagyja a tokefelhasználást.

(d) a tokefelhasználás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzel-heto, hogy az nem okoz változást a toketényezok felhasználásának szintjében.


(a) a toke reálbérleti díjának növekedését eredményezi.

(b) a toke reálbérleti díjának csökkenését eredményezi.

(c) az eredeti szinten hagyja a toke reálbérleti díját.

(d) a toke reálbérleti díjának csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az iselképzelheto, hogy az nem okoz változást a toke reálbérleti díjának szintjében.







rK

reálbérleti díj







rK

reálbérleti díj





(d) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett tokekínálat csökkenése.

58. Kérdés A tokekínálat csökkenése minden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve

(a) a toketényezok felhasználásának növekedését eredményezi.

(b) a toketényezok felhasználásának csökkenését eredményezi.

(c) az eredeti szinten hagyja a toketényezok felhasználását.

38 39

(d) a tokefelhasználás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzel-heto, hogy az nem okoz változást a toketényezok felhasználásának szintjében.












rK

reálbérleti díj







rK

reálbérleti díj




(c) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a tokekínálat növekedése.(d) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett tokekínálat csökkenése.

63. Kérdés A teljes termelékenység növekedése minden egyéb tényezo változatlanságát feltételez-ve konstans tokekínálat mellett

(a) a toketényezok felhasználásának növekedését eredményezi.(b) a toketényezok felhasználásának csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a toketényezok felhasználását.(d) a toketényezok felhasználásának csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de

az is elképzelheto, hogy az nem okoz változást a toketényezok felhasználásánakszintjében.


(a) a toke reálbérleti díjának növekedését eredményezi.(b) a toke reálbérleti díjának csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a toke reálbérleti díját.(d) a toke reálbérleti díjának csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is

elképzelheto, hogy az nem okoz változást a toke reálbérleti díjának szintjében.


(a) a kibocsátás növekedését eredményezi.(b) a kibocsátás csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a kibocsátás.(d) a kibocsátás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelheto,


66. Kérdés A másik termelési tényezo (munkaero) rendelkezére álló mennyiségének növekedéseminden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve konstans munkakínálat mellett a


40 41



(d) a toketényezok felhasználásának csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, deaz is elképzelheto, hogy az nem okoz változást a toketényezok felhasználásánakszintjében.

67. Kérdés A másik termelési tényezo (munkaero) rendelkezére álló mennyiségének növekedéseminden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve konstans munkakínálat mellett a






rK

reálbérleti díj







rK

reálbérleti díj




(c) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett a tokekínálat növekedése.(d) A fenti ábrán látható változást kiváltó esemény lehetett tokekínálat csökkenése.

70. Kérdés A teljes termelékenység csökkenése minden egyéb tényezo változatlanságát feltételez-ve konstans tokekínálat mellett

(a) a toketényezok felhasználásának növekedését eredményezi.(b) a toketényezok felhasználásának csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a toketényezok felhasználását.(d) a toketényezok felhasználásának csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de

az is elképzelheto, hogy az nem okoz változást a toketényezok felhasználásánakszintjében.


(a) a toke reálbérleti díjának növekedését eredményezi.(b) a toke reálbérleti díjának csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a toke reálbérleti díját.(d) a toke reálbérleti díjának csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is

elképzelheto, hogy az nem okoz változást a toke reálbérleti díjának szintjében.


(a) a kibocsátás növekedését eredményezi.(b) a kibocsátás csökkenését eredményezi.(c) az eredeti szinten hagyja a kibocsátást.(d) a kibocsátás csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, de az is elképzelheto,


73. Kérdés A másik termelési tényezo (munkaero) rendelkezére álló mennyiségének csökkenéseminden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve konstans tokekínálat mellett a


42 43



(d) a toketényezok felhasználásának csökkenéséhez és növekedéséhez is vezethet, deaz is elképzelheto, hogy az nem okoz változást a toketényezok felhasználásánakszintjében.

74. Kérdés A másik termelési tényezo (munkaero) rendelkezére álló mennyiségének csökkenéseminden egyéb tényezo változatlanságát feltételezve konstans tokekínálat mellett a





75. Kérdés Az alábbi ábra növekedésének reálbérre, foglalkoztatásra és kibocsá-tásra gyakorolt hatását mutatja:

wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás

(a) a teljes termelékenység

(b) a tokekínálat

(c) a munkakínálat


76. Kérdés Az alábbi ábra csökkenésének reálbérre, foglalkoztatásra és kibocsá-tásra gyakorolt hatását mutatja:

wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás


(b) a tokekínálat




44 45

wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás


(b) a tokekínálat




wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás


(b) a tokekínálat




46 47

wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás


(b) a tokekínálat


(d) Az a. és a b. válasz is helyes.


wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás


(b) a tokekínálat




48 49

wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás


(b) a tokekínálat


(d) Az a. és a b. válasz is helyes.

83. Kérdés Az alábbi ábra növekedésének reálbérleti díjra, tokefelhasználásra éskibocsátásra gyakorolt hatását mutatja:

wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás


(b) a tokekínálat




50 51

rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás



(b) a tokekínálat



84. Kérdés Az alábbi ábra csökkenésének reálbérleti díjra, tokefelhasználásra éskibocsátásra gyakorolt hatását mutatja:

rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás



(b) a tokekínálat




52 53

rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás



(b) a tokekínálat




rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás



(b) a tokekínálat




54 55

rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás



(b) a tokekínálat


(d) Az a. ás a c. válasz is helyes.


rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás



(b) a tokekínálat




56 57

rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás



(b) a tokekínálat




rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás



(b) a tokekínálat


(d) Az a. ás a c. válasz is helyes.

91. Kérdés Az alábbi ábra csökkenésének kibocsátásra, valamint munka-, és to-kepiaci változókra gyakorolt hatását.

rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás


wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás

(a) adott munka-, és tokekínálat mellett mutatja a teljes termelékenység

58 59

(b) adott munkakínálat és adott teljes termelékenység mellett mutatja a tokekínálat(c) adott tokekínálat és adott teljes termelékenység mellett mutatja a munkakínálat(d) Egyik válasz sem helyes.

92. Kérdés Az alábbi ábra növekedésének kibocsátásra, valamint munka-, és to-kepiaci változókra gyakorolt hatását.

rK

reálbérleti díj


Ykibocsátás


wreálbér

Lfoglalkoztatás

Ykibocsátás

Lfoglalkoztatás

(a) adott munka-, és tokekínálat mellett mutatja a teljes termelékenység(b) adott munkakínálat és adott teljes termelékenység mellett mutatja a tokekínálat(c) adott tokekínálat és adott teljes termelékenység mellett mutatja a munkakínálat(d) Egyik válasz sem helyes.

93. Kérdés Egy zárt gazdaság árupiacán akkor van egyensúly, ha teljesül a következo összefüggés

(a) Y = C + I −G.(b) Y = C + I +G− T .(c) Y = C + I +G.(d) Y = C+I+G

P.

94. Kérdés Egy zárt gazdaság árupiacán akkor van egyensúly, ha teljesül a következo összefüggés

(a) I = Smagán.(b) I = Stársadalmi.(c) Y = C + I +G.(d) A b. és a c. válasz is helyes.

95. Kérdés Egy zárt gazdaságban a kölcsönözheto források piacán akkor van egyensúly, ha telje-sül a következo összefüggés

(a) I = Smagán.(b) I = Stársadalmi.(c) I = Sállami.(d) I = Smagán − Sállami.

96. Kérdés Egy zárt gazdaságban a kölcsönözheto források piacán akkor van egyensúly, ha telje-sül a következo összefüggés

(a) I = Smagán.

(b) I = Stársadalmi.(c) Y = C + I +G.(d) A b. és a c. válasz is helyes.

97. Kérdés A kormányzati kiadások növelése hosszú távon

(a) a kibocsátás növekedéséhez vezet.(b) a kamat növekedéséhez vezet.(c) a reálbér növekedéséhez vezet.(d) a fogyasztás növekedéséhez vezet.

98. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentése hosszú távon

(a) a kibocsátás növekedéséhez vezet.(b) a kibocsátás csökkenéséhez vezet.(c) a kamat növekedéséhez vezet.(d) a kamat csökkenéséhez vezet.


(a) a beruházás csökkenéséhez vezet.(b) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.(c) a kibocsátás csökkenéséhez vezet.(d) az árupiaci kereslet csökkenéséhez vezet.


(a) a beruházás csökkenéséhez vezet.(b) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.(c) a kibocsátás csökkenéséhez vezet.(d) Mindhárom válasz helyes.


(a) a beruházás csökkenéséhez vezet.(b) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.(c) a beruházás növekedéséhez vezet.(d) a fogyasztás növekedéséhez vezet.


(a) a beruházás növekedéséhez vezet.(b) a fogyasztás növekedéséhez vezet.(c) a kibocsátás növekedéséhez vezet.(d) az árupiaci kereslet növekedéséhez vezet.


(a) a beruházás növekedéséhez vezet.(b) a fogyasztás növekedéséhez vezet.(c) a kibocsátás növekedéséhez vezet.(d) Mindhárom válasz helyes.


(a) a beruházás csökkenéséhez vezet.

60 61

(b) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.(c) a beruházás növekedéséhez vezet.(d) a fogyasztás növekedéséhez vezet.

105. Kérdés A kormányzati kiadások növelése hosszú távon az alábbi folyamaton keresztül vezeta kamat változásához:

(a) G ↑ → állami szintu megtakarítások ↑ → társadalmi szintu megtakarítások ↑ →a kölcsönözheto források kínálata ↓ → a kölcsönözheto források ára ↑.

(b) G ↑ → állami szintu megtakarítások ↓ → társadalmi szintu megtakarítások ↓ →a kölcsönözheto források kínálata ↑ → a kölcsönözheto források ára ↑.

(c) G ↑ → állami szintu megtakarítások ↓ → társadalmi szintu megtakarítások ↓ →a kölcsönözheto források kínálata ↓ → a kölcsönözheto források ára ↑.

(d) G ↑ → állami szintu megtakarítások ↑ → társadalmi szintu megtakarítások ↑ →a kölcsönözheto források kínálata ↑ → a kölcsönözheto források ára ↑.

106. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentése hosszú távon az alábbi folyamaton keresztülvezet a kamat változásához:

(a) G ↓ → állami szintu megtakarítások ↑ → társadalmi szintu megtakarítások ↑ →a kölcsönözheto források kínálata ↑ → a kölcsönözheto források ára ↓.

(b) G ↓ → állami szintu megtakarítások ↑ → társadalmi szintu megtakarítások ↑ →a kölcsönözheto források kínálata ↓ → a kölcsönözheto források ára ↓.

(c) G ↓ → állami szintu megtakarítások ↓ → társadalmi szintu megtakarítások ↓ →a kölcsönözheto források kínálata ↑ → a kölcsönözheto források ára ↓.

(d) G ↓ → állami szintu megtakarítások ↓ → társadalmi szintu megtakarítások ↓ →a kölcsönözheto források kínálata ↓ → a kölcsönözheto források ára ↓.

107. Kérdés A kormányzati kiadások növelése

(a) a társadalmi szintu megtakarítások csökkenéséhez vezet, mert csökkenti az álla-mi megtakarítások értékét.

(b) a társadalmi szintu megtakarítások csökkenéséhez vezet, mert növeli az államimegtakarítások értékét.

(c) a társadalmi szintu megtakarítások növekedéséhez vezet, mert csökkenti az álla-mi megtakarítások értékét.

(d) a társadalmi szintu megtakarítások növekedéséhez vezet, mert növeli az államimegtakarítások értékét.

108. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentése






(a) az egyensúlyi kamat növekedéséhez vezet, mert csökkenti a társadalmi szintumegtakarításokat, azaz csökkenti a kölcsönözheto források kínálatát.

(b) az egyensúlyi kamat növekedéséhez vezet, mert növeli a társadalmi szintu meg-takarításokat, azaz csökkenti a kölcsönözheto források kínálatát.

(c) az egyensúlyi kamat csökkenéséhez vezet, mert növeli a társadalmi szintu meg-takarításokat, azaz növeli a kölcsönözheto források kínálatát.

(d) az egyensúlyi kamat csökkenéséhez vezet, mert csökkenti a társadalmi szintumegtakarításokat, azaz növeli a kölcsönözheto források kínálatát.






111. Kérdés A kormányzati kiadások ∆G egységnyi növelése hosszú távon

(a) a beruházás ∆G egységnyi növekedéséhez vezet.

(b) a beruházás MPC ·∆G egységnyi növekedéséhez vezet.

(c) a beruházás ∆G egységnyi csökkenéséhez vezet.

(d) a beruházás MPC ·∆G egységnyi csökkenéséhez vezet.


(a) csökkenti a beruházást, s a beruházás csökkenésének mértéke pont megegyezik∆G-vel.

(b) csökkenti a beruházást, s a beruházás csökkenésének mértéke kisebb, mint ∆G.

(c) csökkenti a beruházást, s a beruházás csökkenésének mértéke nagyobb, mint∆G.



(a) a fogyasztás ∆G egységnyi csökkentéséhez vezet.

(b) a fogyasztás MPC ·∆G egységnyi csökkentéséhez vezet.

(c) a fogyasztás (1−MPC)∆G egységnyi csökkentéséhez vezet.



(a) csökkenti a fogyasztást, s a fogyasztás csökkenésének mértéke pont megegyezik∆G-vel.

(b) csökkenti a fogyasztást, s a fogyasztás csökkenésének mértéke kisebb, mint ∆G.

(c) csökkenti a fogyasztást, s a fogyasztás csökkenésének mértéke nagyobb, mint∆G.


115. Kérdés A kormányzati kiadások ∆G egységnyi csökkentése hosszú távon

(a) a beruházás ∆G egységnyi növekedéséhez vezet.

(b) a beruházás MPC ·∆G egységnyi növekedéséhez vezet.

62 63

(c) a beruházás ∆G egységnyi csökkenéséhez vezet.

(d) a beruházás MPC ·∆G egységnyi csökkenéséhez vezet.


(a) növeli a beruházást, s a beruházás növekedésének mértéke pont megegyezik ∆G-vel.

(b) növeli a beruházást, s a beruházás növekedésének mértéke kisebb, mint ∆G.

(c) növeli a beruházást, s a beruházás növekedésének mértéke nagyobb, mint ∆G.



(a) a fogyasztás ∆G egységnyi növekedéséhez vezet.

(b) a fogyasztás MPC ·∆G egységnyi növekedéséhez vezet.

(c) a fogyasztás (1−MPC)∆G egységnyi növekedéséhez vezet.



(a) növeli a fogyasztást, s a fogyasztás növekedésének mértéke pont megegyezik∆G-vel.

(b) növeli a fogyasztást, s a fogyasztás növekedésének mértéke kisebb, mint ∆G.

(c) növeli a fogyasztást, s a fogyasztás növekedésének mértéke nagyobb, mint ∆G.


119. Kérdés Az adók csökkentése hosszú távon

(a) a kibocsátás növekedéséhez vezet.

(b) a kamat növekedéséhez vezet.

(c) a reálbér növekedéséhez vezet.

(d) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.

120. Kérdés Az adók növelése hosszú távon


(b) a kibocsátás csökkenéséhez vezet.

(c) a kamat növekedéséhez vezet.

(d) a kamat csökkenéséhez vezet.



(b) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.

(c) a kibocsátás csökkenéséhez vezet.

(d) az árupiaci kereslet csökkenéséhez vezet.



(b) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.

(c) a kibocsátás csökkenéséhez vezet.




(b) az aggregált kereslet csökkenéséhez vezet.

(c) a beruházás növekedéséhez vezet.

(d) az aggregált kereslet növekedéséhez vezet.


(a) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.


(c) a fogyasztás növekedéséhez vezet.



(a) a beruházás növekedéséhez vezet.

(b) a fogyasztás növekedéséhez vezet.

(c) a kibocsátás növekedéséhez vezet.

(d) az árupiaci kereslet növekedéséhez vezet.


(a) a beruházás növekedéséhez vezet.

(b) a fogyasztás növekedéséhez vezet.

(c) a kibocsátás növekedéséhez vezet.





(c) a beruházás növekedéséhez vezet.



(a) a fogyasztás csökkenéséhez vezet.


(c) a fogyasztás növekedéséhez vezet.


129. Kérdés Az adók ∆T egységnyi növelése hosszú távon

(a) a fogyasztás ∆T egységnyi növekedéséhez vezet.

(b) a fogyasztás MPC ·∆T egységnyi növekedéséhez vezet.

(c) a fogyasztás ∆T egységnyi csökkenéséhez vezet.

(d) a fogyasztás MPC ·∆T egységnyi csökkenéséhez vezet.


(a) csökkenti a fogyasztást, s a fogyasztás csökkenésének mértéke pont megegyezik∆T -vel.

(b) csökkenti a fogyasztást, s a fogyasztás csökkenésének mértéke kisebb, mint ∆T .

(c) csökkenti a fogyasztást, s a fogyasztás csökkenésének mértéke nagyobb, mint∆T .

64 65



(a) a beruházás ∆T egységnyi növekedéséhez vezet.

(b) a beruházás MPC ·∆T egységnyi növekedéséhez vezet.

(c) a beruházás (1−MPC)∆T egységnyi növekedéséhez vezet.



(a) csökkenti a beruházást, s a beruházás csökkenésének mértéke pont megegyezik∆T -vel.

(b) csökkenti a beruházást, s a beruházás csökkenésének mértéke kisebb, mint ∆T .

(c) csökkenti a beruházást, s a beruházás csökkenésének mértéke nagyobb, mint∆T .


133. Kérdés Az adók ∆T egységnyi csökkentése hosszú távon

(a) a fogyasztás ∆T egységnyi növekedéséhez vezet.

(b) a fogyasztás MPC ·∆T egységnyi növekedéséhez vezet.

(c) a fogyasztás ∆T egységnyi csökkenéséhez vezet.

(d) a fogyasztás MPC ·∆T egységnyi csökkenéséhez vezet.


(a) növeli a fogyasztást, s a fogyasztás növekedésének mértéke pont megegyezik ∆T -vel.

(b) növeli a fogyasztást, s a fogyasztás növekedésének mértéke kisebb, mint ∆T .

(c) növeli a fogyasztást, s a fogyasztás növekedésének mértéke nagyobb, mint ∆T .



(a) a beruházás ∆T egységnyi csökkenéséhez vezet.

(b) a beruházás MPC ·∆T egységnyi csökkenéséhez vezet.

(c) a beruházás (1−MPC)∆T egységnyi csökkenéséhez vezet.



(a) növeli a beruházást, s a beruházás növekedésének mértéke pont megegyezik ∆T -vel.

(b) növeli a beruházást, s a beruházás növekedésének mértéke kisebb, mint ∆T .

(c) növeli a beruházást, s a beruházás növekedésének mértéke nagyobb, mint ∆T .


137. Kérdés Az adók csökkentése hosszú távon az alábbi folyamaton keresztül vezet a kamatváltozásához:

(a) T ↓ → állami szintu megtakarítások ↑ → társadalmi szintu megtakarítások ↑ →a kölcsönözheto források kínálata ↓ → a kölcsönözheto források ára ↑.

(b) T ↓ → állami szintu megtakarítások ↓ → társadalmi szintu megtakarítások ↓ →a kölcsönözheto források kínálata ↑ → a kölcsönözheto források ára ↑.

(c) T ↓ → állami szintu megtakarítások ↓ → társadalmi szintu megtakarítások ↓ →a kölcsönözheto források kínálata ↓ → a kölcsönözheto források ára ↑.


138. Kérdés Az adók növelése hosszú távon az alábbi folyamaton keresztül vezet a kamat változá-sához:

(a) T ↑ → állami szintu megtakarítások ↑ → társadalmi szintu megtakarítások ↑ →a kölcsönözheto források kínálata ↑ → a kölcsönözheto források ára ↓.

(b) T ↑ → állami szintu megtakarítások ↑ → társadalmi szintu megtakarítások ↑ →a kölcsönözheto források kínálata ↓ → a kölcsönözheto források ára ↓.

(c) T ↑ → állami szintu megtakarítások ↓ → társadalmi szintu megtakarítások ↓ →a kölcsönözheto források kínálata ↑ → a kölcsönözheto források ára ↓.


139. Kérdés Az adók csökkentése

(a) a társadalmi szintu megtakarítások csökkenéséhez vezet, mert csökkenti az álla-mi megtakarítások értékét, miközben növeli a magánmegtakarítások értékét.

(b) a társadalmi szintu megtakarítások csökkenéséhez vezet, mert ugyan növeli azállami megtakarítások értékét, de csökkenti a magánmegtakarítások értékét.

(c) a társadalmi szintu megtakarítások növekedéséhez vezet, mert csökkenti az álla-mi megtakarítások értékét, miközben növeli a magánmegtakarítások értékét.

(d) a társadalmi szintu megtakarítások növekedéséhez vezet, mert miközben növeliaz állami megtakarítások értékét, csökkenti a magánmegtakarítások értékét.

140. Kérdés Az adók növelése













66 67



143. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a fogyasztók fogyasztási magatartása a C =MPC (Y − T ) alakú összefüggéssel jellemezheto. Ekkor egy olyan koordinátarend-szerben, ahol a függoleges tengelyen a kamatot, a vízszintes tengelyen pedig a beru-házást és a társadalmi szintu megtakarítást mérjük, a megtakarítási függvény

(a) pozitív meredekségu.

(b) negatív meredekségu.

(c) vízszintes.

(d) függoleges.

144. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a fogyasztók fogyasztási magatartása a C =MPC (Y − T )− c · r alakú összefüggéssel jellemezheto, ahol c egy pozitív konstans.Ekkor egy olyan koordinátarendszerben, ahol a függoleges tengelyen a kamatot, avízszintes tengelyen pedig a beruházást és a társadalmi szintu megtakarítást mérjük,a megtakarítási függvény



(c) vízszintes.

(d) függoleges.

145. Kérdés Egy olyan koordinátarendszerben, ahol a függoleges tengelyen a kamatot, a vízszintestengelyen pedig a beruházást és a társadalmi szintu megtakarítást mérjük, a beruhá-zási függvény



(c) vízszintes.

(d) függoleges.

146. Kérdés Az alábbi ábra egy zárt gazdaságban mutatja a kölcsönözheto források piacát.

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

Az ábrán a megtakarítási függvény

(a) a negatív meredekségu görbe.(b) a függoleges egyenes.(c) nem látható, mert a megtakarítási függvény csak pozitív meredekségu lehet.(d) nem látható, mert a megtakarítási függvény vízszintes.

147. Kérdés Az alábbi ábra egy zárt gazdaságban mutatja a kölcsönözheto források piacát.

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

Az ábrán a beruházási függvény

(a) a negatív meredekségu görbe.(b) a függoleges egyenes.(c) nem látható, mert a beruházási függvény csak pozitív meredekségu lehet.(d) nem látható, mert a beruházási függvény vízszintes.

148. Kérdés Az alábbi ábra egy zárt gazdaságban mutatja a kölcsönözheto források piacát egygazdasági esemény bekövetkezése elott (folytonos vonal) és a gazdasági esemény be-következése után.

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj

A fenti változást okozó esemény lehetett

(a) a termelékenység csökkenése.(b) a beruázási hajlandóság növekedése.(c) az adók növelése.

68 69

(d) a tokekínálat növekedése.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) akormányzati vásárlások csökkentése.

(b) a kormányzati vásárlások növelése.

(c) a beruházási hajlandóság növekedése.

(d) a beruházási hajlandóság csökkenése.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) az adók növelése.

(b) a fogyasztási hajlandóság csökkenése.

(c) a munkakínálat növekedése.

(d) a tokekínálat csökkenése.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a termelékenység csökkenése.

(b) az adók csökkentése.

(c) a munkakínálat csökkenése.



rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj

A fenti változást okozó esemény biztos, hogy NEM lehetett

(a) a termelékenység csökkenése.


(c) az adók csökkentése.

(d) a fogyasztási hajlandóság csökkenése.

70 71


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a munkakínálat csökkenése.

(b) a tokekínálat csökkenése.

(c) a termelékenység növekedése.

(d) a kormányzati vásárlások növelése.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a beruázási hajlandóság csökkenése.

(b) a termelékenység növekedése.




rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a kormányzati vásárlások csökkentése.





rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) az adók csökkentése.

(b) a fogyasztási hajlandóság növekedése.


(d) a tokekínálat növekedése.

72 73


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a munkakínálat növekedése.

(b) a tokekínálat növekedése.

(c) a termelékenység csökkenése.

(d) a kormányzati vásárlások csökkentése.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a beruázási hajlandóság csökkenése.

(b) a termelékenység növekedése.




rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a termelékenység növekedése.

(b) az adók növelése.




rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj



(b) a kormányzati vásárlások csökkentése.

(c) az adók növelése.

(d) a fogyasztási hajlandóság növekedése.

74 75


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj







rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj





(d) Egyik fenti esemény sem okozhatta az ábrán látható változást.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj







rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj






76 77


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a munkakínálat növekedése.

(b) a tokekínálat növekedése.

(c) a termelékenység csökkenése.



rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj



(b) a beruázási hajlandóság növekedése.




rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj







rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj





(d) a beruházási hajlandóság növekedése.

78 79


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj


(a) a munkakínálat növekedése.(b) a tokekínálat növekedése.(c) a termelékenység csökkenése.(d) Egyik fenti esemény sem okozhatta az ábrán látható változást.

172. Kérdés Az alábbi ábrák egy zárt gazdaságban mutatják a kölcsönözheto források piacát egygazdasági esemény bekövetkezése elott (folytonos vonal) és a gazdasági esemény be-következése után.

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a kormányzati kiadások növelésének hatását?

(a) Az A. ábra.(b) A B. ábra.(c) A C. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj







rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

reredeti

rúj






80 81

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a kormányzati kiadások csökkentésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen az adók növelésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen az adók csökkentésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


82 83

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a termelékenység növekedésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a termelékenység csökkenésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a munkakínálat növekedésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

84 85

Melyik ábra mutatja helyesen a munkakínálat csökkenésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a tokekínálat növekedésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a tokekínálat csökkenésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a fogyasztási hajlandóság növekedésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

86 87

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a fogyasztási hajlandósát csökkenésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a beruházási hajlandóság növekedésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

rreálkamat

I, Sberuházás,

megtakarítás

A. ábra

D. ábra

B. ábra

C. ábra

Melyik ábra mutatja helyesen a beruházási hajlandóság csökkenésének hatását?

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

186. Kérdés A pénz olyan pénzügyi eszköz, amely betölti az alábbi funkciót.

(a) Fizetési eszköz.

(b) Vagyontartási eszköz.

(c) Értékméro.



(a) Fizetési eszköz.

(b) Kockázatcsökkento eszköz.

(c) Devalvációs eszköz.



(a) Kontraciklikus eszköz.

(b) Kockázatcsökkento eszköz.

88 89

(c) Vagyontartási eszköz.


189. Kérdés Az a megállapítás, miszerint a pénz a vagyontartás eszköze, azt jelenti, hogy

(a) vagyonunkat az egyik periódusról a másik periódusra kizárólag pénz formábantudjuk átmenteni.

(b) a pénz a legjobb eszköz arra, hogy vagyonunkat az egyik periódusról a másikperiódusra átmentsük.

(c) a pénz egy egyetlen olyan eszköz, amely segítségével vagyonunkat anélkül tud-juk az egyik periódusról a másik periódusra átmenteni, hogy annak az értékecsökkenjen.

(d) ha vagyonunkat akarjuk az egyik periódusról a másik periódusra átmenteni, ak-kor ezt pénz formában is megtehetjük.

190. Kérdés Ha van egy olyan eszköz a gazdaságban, amely betölti a fizetési eszköz funkciót,akkor ezen eszköz léte

(a) transzmissziós költségeket csökkent, mert a gazdasági szereploknek nem kellhosszasan keresniük olyan másik gazdasági szereplot, aki pont arra a termék-re vágyik, amit a gazdasági szereplok létrehoznak, és pont azt a terméket kívánjaértékesíteni, amit a gazdasági szereplok szeretnének megvásárolni.

(b) monetáris költségeket csökkent, mert a gazdasági szereploknek nem kell hossza-san keresniük olyan másik gazdasági szereplot, aki pont arra a termékre vágyik,amit a gazdasági szereplok létrehoznak, és pont azt a terméket kívánja értékesí-teni, amit a gazdasági szereplok szeretnének megvásárolni.

(c) tranzakciós költségeket csökkent, mert a gazdasági szereploknek nem kell hossza-san keresniük olyan másik gazdasági szereplot, aki pont arra a termékre vágyik,amit a gazdasági szereplok létrehoznak, és pont azt a terméket kívánja értékesí-teni, amit a gazdasági szereplok szeretnének megvásárolni.

(d) alternatíva költségeket csökkent, mert a gazdasági szereploknek nem kell hossza-san keresniük olyan másik gazdasági szereplot, aki pont arra a termékre vágyik,amit a gazdasági szereplok létrehoznak, és pont azt a terméket kívánja értékesí-teni, amit a gazdasági szereplok szeretnének megvásárolni.


(a) transzmisszióra ösztönöz, mert a gazdasági szereploknek a magas tranzakciósköltségek elkerülése érdekében nem kell saját maguknak eloállítani az összesolyan terméket, amelyet szeretnének felhasználni, képesek az általuk leghaté-konyabban létrehozható termék eloállítására koncentrálni, melyet elcserélhetnekfizetési eszközre, s a fizetési eszköz segítségével olyan termékeket vásárolhatnak,melyre szükségük van.

(b) specializációra ösztönöz, mert a gazdasági szereploknek a magas tranzakciósköltségek elkerülése érdekében nem kell saját maguknak eloállítani az összesolyan terméket, amelyet szeretnének felhasználni, képesek az általuk leghaté-konyabban létrehozható termék eloállítására koncentrálni, melyet elcserélhetnekfizetési eszközre, s a fizetési eszköz segítségével olyan termékeket vásárolhatnak,melyre szükségük van.

(c) tranzakcióra ösztönöz, mert a gazdasági szereploknek a magas tranzakciós költ-ségek elkerülése érdekében nem kell saját maguknak eloállítani az összes olyan

terméket, amelyet szeretnének felhasználni, képesek az általuk leghatékonyab-ban létrehozható termék eloállítására koncentrálni, melyet elcserélhetnek fizetésieszközre, s a fizetési eszköz segítségével olyan termékeket vásárolhatnak, melyreszükségük van.

(d) seigniorage-ra ösztönöz, mert a gazdasági szereploknek a magas tranzakciósköltségek elkerülése érdekében nem kell saját maguknak eloállítani az összesolyan terméket, amelyet szeretnének felhasználni, képesek az általuk leghaté-konyabban létrehozható termék eloállítására koncentrálni, melyet elcserélhetnekfizetési eszközre, s a fizetési eszköz segítségével olyan termékeket vásárolhatnak,melyre szükségük van.


(a) specializációra ösztönöz, a specializáció révén a gazdasági szereplok olyan ter-mékek létrehozásában vesznek részt, mely termékek eloállításában komparatívelonyük van, növekszik a GDP.

(b) specializációra ösztönöz, a specializáció révén a gazdasági szereplok olyan ter-mékek létrehozásában vesznek részt, mely termékek eloállításában nincs kompa-ratív elonyük, növekszik a GDP.

(c) specializációra ösztönöz, a specializáció révén a gazdasági szereplok olyan ter-mékek létrehozásában vesznek részt, mely termékek eloállításában komparatívelonyük van, csökken a GDP.

(d) specializációra ösztönöz, a specializáció révén a gazdasági szereplok olyan ter-mékek létrehozásában vesznek részt, mely termékek eloállításában nincs kompa-ratív elonyük, csökken a GDP.

193. Kérdés Az értékméro eszköz

(a) alternatíva költséget csökkent, mert csökken az információ megszerzésével, táro-lásával és feldolgozásával kapcsolatos költség.

(b) specializációs költséget csökkent, mert csökken az információ megszerzésével,tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos költség.

(c) komparatív költséget csökkent, mert csökken az információ megszerzésével, tá-rolásával és feldolgozásával kapcsolatos költség.

(d) tranzakciós költséget csökkent, mert csökken az információ megszerzésével, tá-rolásával és feldolgozásával kapcsolatos költség.

194. Kérdés Ha egy n terméket eloállító gazdaságban nincs értékméro, akkor a gazdasági szerep-loknek relatív árat kell döntéseik során figyelembe venniük, ha vanértékméro, akkor relatív árat.

(a) (n−1)n2

; n

(b) (1−n)n2

; n

(c) (n−1)n2

; n− 1

(d) (1−n)n2

; n− 1

195. Kérdés Ha egy n terméket eloállító gazdaságban nincs értékméro, akkor a gazdasági szerep-loknek relatív árat kell döntéseik során figyelembe venniük, ha vanértékméro, akkor relatív árat.

(a) (n− 1)n; n− 1

(b) 2n (n− 1); n− 1

90 91

(c) (n− 1)2; n− 1


196. Kérdés A pénz forgási sebessége azt mutatja meg, hogy

(a) a gazdaságban milyen gyorsan lehet egy banki tranzakciót végrehajtani.

(b) a gazdaságban az adott periódusban átlagosan hányszor cserél gazdát egy pénz-egység.

(c) mekkora a készpénzes tranzakciók egyéb tranzakciókhoz viszonyított aránya.

(d) mekkora a készpénzes tranzakciók GDP-hez viszonyított aránya.

197. Kérdés A mennyiségi pénzelmélet a pénz

(a) fizetési eszköz funkcióját hangsúlyozza.

(b) vagyontartási eszköz funkcióját hangsúlyozza.

(c) értékméro funkcióját hangsúlyozza.


198. Kérdés A mennyiségi egyenlet alapján

(a) a rendelkezésre álló pénzmennyiség meg kell, hogy egyezzen a nominális GDPés a pénz forgási sebességének szorzatával.

(b) a rendelkezésre álló pénzmennyiség meg kell, hogy egyezzen a nominális GDPés a pénz forgási sebességének hányadosával.

(c) a rendelkezésre álló pénzmennyiség meg kell, hogy egyezzen a reál GDP és apénz forgási sebességének szorzatával.

(d) a rendelkezésre álló pénzmennyiség meg kell, hogy egyezzen a reál GDP és apénz forgási sebességének hányadosával.

199. Kérdés Az alábbi egyenletek közül melyik adja meg helyesen a mennyiségi egyenletet?

(a) M · P = V · Y .

(b) M · Y = P · V .

(c) M · V = P · Y .

(d) MP

= VY.

200. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a pénz forgási sebessége a kamat függvénye, a kamatnövekedése

(a) növeli a forgási sebességet.

(b) csökkenti a forgási sebességet.

(c) növelheti és csökkentheti is a forgási sebességet, attól függoen, hogy a makroö-konómiai modellünkel milyen kérdést kívánunk megválaszolni.

(d) Egyik válasz sem helyes, teljesen kizárt, hogy a pénz forgási sebességét a kamatváltozása befolyásolná.

3. Solow modell


1. Kérdés A kibocsátás a Solow modell

(a) exogén változója.

(b) endogén változója.

(c) exogén és endogén változója is lehet, attól függoen, hogy milyen kérdést szeret-nénk a modellünk segítségével megválaszolni.

(d) Egyik válasz sem helyes, a Solow modellben a kibocsátás, mint változó már nemszerepel.

2. Kérdés A beruházás a Solow modell




(d) Egyik válasz sem helyes, a Solow modellben a beruházás, mint változó már nemszerepel.

3. Kérdés A fogyasztás a Solow modell




(d) Egyik válasz sem helyes, a Solow modellben a fogyasztás, mint változó már nemszerepel.

4. Kérdés A megtakarítás a Solow modell




(d) Egyik válasz sem helyes, a Solow modellben a megtakarítás, mint változó márnem szerepel.

5. Kérdés A tokeállomány a Solow modell




(d) Egyik válasz sem helyes, a Solow modellben a tokeállomány, mint változó márnem szerepel.

6. Kérdés A reálbér a Solow modell


92 93

(b) endogén változója.(c) exogén és endogén változója is lehet, attól függoen, hogy milyen kérdést szeret-

nénk a modellünk segítségével megválaszolni.(d) Egyik válasz sem helyes, a Solow modellben a reálbér, mint változó már nem

szerepel.

7. Kérdés A toke reálbérleti díja a Solow modell

(a) exogén változója.(b) endogén változója.(c) exogén és endogén változója is lehet, attól függoen, hogy milyen kérdést szeret-

nénk a modellünk segítségével megválaszolni.(d) Egyik válasz sem helyes, a Solow modellben a toke reálbérleti díja, mint változó

már nem szerepel.

8. Kérdés A munkakínálat a Solow modell tankönyvi változatának

(a) exogén változója.(b) endogén változója.(c) exogén és endogén változója is lehet, attól függoen, hogy milyen kérdést szeret-

nénk a modellünk segítségével megválaszolni.(d) Egyik válasz sem helyes, a Solow modellben a munkakínálat, mint változó már

nem szerepel.

9. Kérdés Az amortizációs ráta a Solow modellben

(a) egy exogén változó.(b) egy endogén változó.(c) exogén és endogén változó is lehet, attól függoen, hogy milyen kérdést szeretnénk

a modellünk segítségével megválaszolni.(d) egy paraméter.

10. Kérdés A megtakarítási ráta a Solow modellben

(a) egy exogén változó.(b) egy endogén változó.(c) exogén és endogén változó is lehet, attól függoen, hogy milyen kérdést szeretnénk

a modellünk segítségével megválaszolni.(d) egy paraméter.

11. Kérdés Ha egy olyan gazdaság, amelyben nincs népesség-növekedés 2028-ban állandósultállapotban volt, és 2028 és 2047 között semmilyen különleges gazdasági esemény,vagy gazdaságpolitikai beavatkozás nem történik, akkor

(a) a 2028-as kibocsátás nem különbözhet a 2047-es kibocsátástól.(b) a 2028-as kibocsátás nagyobb, mint a 2047-es kibocsátás.(c) a 2028-as kibocsátás kisebb, mint a 2047-es kibocsátás.(d) a 2028-as kibocsátás a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjének függvényében

lehet nagyobb, vagy kisebb, mint a 2047-es kibocsátás, de az is elképzelheto,hogy megegyezik vele.


(a) a 2028-as fogyasztás nem különbözhet a 2047-es fogyasztástól.(b) a 2028-as fogyasztás nagyobb, mint a 2047-es fogyasztás.(c) a 2028-as fogyasztás kisebb, mint a 2047-es fogyasztás.(d) a 2028-as fogyasztás a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjének függvényében

lehet nagyobb, vagy kisebb, mint a 2047-es fogyasztás, de az is elképzelheto,hogy megegyezik vele.


(a) a 2028-as beruházás nem különbözhet a 2047-es beruházástól.(b) a 2028-as beruházás nagyobb, mint a 2047-es beruházás.(c) a 2028-as beruházás kisebb, mint a 2047-es beruházás.(d) a 2028-as beruházás a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjének függvényében

lehet nagyobb, vagy kisebb, mint a 2047-es beruházás, de az is elképzelheto,hogy megegyezik vele.


(a) a 2028-as megtakarítás nem különbözhet a 2047-es megtakarítástól.(b) a 2028-as megtakarítás nagyobb, mint a 2047-es megtakarítás.(c) a 2028-as megtakarítás kisebb, mint a 2047-es megtakarítás.(d) a 2028-as megtakarítás a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjének függvé-

nyében lehet nagyobb, vagy kisebb, mint a 2047-es megtakarítás, de az is elkép-zelheto, hogy megegyezik vele.


(a) a 2028-as tokeállomány nem különbözhet a 2047-es tokeállománytól.(b) a 2028-as tokeállomány nagyobb, mint a 2047-es tokeállomány.(c) a 2028-as tokeállomány kisebb, mint a 2047-es tokeállomány.(d) a 2028-as tokeállomány a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjének függvé-

nyében lehet nagyobb, vagy kisebb, mint a 2047-es tokeállomány, de az is elkép-zelheto, hogy megegyezik vele.


(a) a 2028-as reálbér nem különbözhet a 2047-es reálbértol.(b) a 2028-as reálbér nagyobb, mint a 2047-es reálbér.(c) a 2028-as reálbér kisebb, mint a 2047-es reálbér.(d) a 2028-as reálbér a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjének függvényében

lehet nagyobb, vagy kisebb, mint a 2047-es reálbér, de az is elképzelheto, hogymegegyezik vele.


94 95

(a) a 2028-as reálbérleti díj nem különbözhet a 2047-es reálbérleti díjtól.

(b) a 2028-as reálbérleti díj nagyobb, mint a 2047-es reálbérleti díj.

(c) a 2028-as reálbérleti díj kisebb, mint a 2047-es fogyasztás.

(d) a 2028-as reálbérleti díj a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjének függvé-nyében lehet nagyobb, vagy kisebb, mint a 2047-es reálbérleti díj, de az is elkép-zelheto, hogy megegyezik vele.

18. Kérdés Állandósult állapotban a vállalati szektor

(a) a toketényezok bovítése és pótlása érdekében folytat beruházási tevékenységet.

(b) kizárólag a toketényezok bovítése érdekében folytat beruházási tevékenységet,pótlásra nem költ.

(c) kizárólag a toketényezok pótlása érdekében folytat beruházási tevékenységet, atoketényezok bovítésére nem költ.

(d) alapvetoen a toketényezok bovítése érdekében folytat beruházási tevékenységet,a pótlásra csak akkor költ, ha valamilyen oknál fogva növekszik a gazdaságmegtakarítási hajlandósága.

19. Kérdés Ha egy olyan gazdaság, amelyben a népesség nem növekszik 2039-ben állandósultállapotban volt, teljesül, hogy

(a) I2039 = δ ·K2039.

(b) I2039 > δ ·K2039.

(c) I2039 < δ ·K2039.

(d) A gazdaság muködését jellemzo paraméterek függvényében bármelyik fenti vá-lasz lehet helyes.

20. Kérdés Egy gazdaság állandósult állapotban van, ha

(a) a gazdaság makroaggregátumai idoben nem változnak.

(b) a gazdaság makroaggregátumai idoben gazdasági események hatására sem vál-toznak.

(c) a gazdaság makroaggregátumai között nincsenek endogén változók, csak exogénváltozók.

(d) a gazdaság makroaggregátumai között nincsenek exogén változók, csak endogénváltozók.

21. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság fogyasztóinak magatartását a Ct = MPC ·Yt függvényjellemzi. Ha ezt a függvényt olyan összefüggéssé alakítjuk, amely az eredeti változókhelyett azok egy fore jutó szintjét tartalmazza,

(a) a Ct = MPC · yt egyenlethez jutunk.(b) a ct = MPC · Yt egyenlethez jutunk.

(c) a ct = MPC · yt egyenlethez jutunk(d) a ct =

MPCyt

egyenlethez jutunk.

22. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság vállalatainak magatartását az Yt = aKαt L

1−αt függvény

jellemzi. Ha ezt a függvényt olyan összefüggéssé alakítjuk, amely az eredeti változókhelyett azok egy fore jutó jutó szintjét tartalmazza,

(a) az yt = akαt egyenlethez jutunk.

(b) az yt = kαt egyenlethez jutunk.

(c) az yt = ak1−αt egyenlethez jutunk.

(d) az yt = akαt l

1−αt egyenlethez jutunk.

23. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a tokeállomány idoben az alábbi szabály szerintváltozik It = Kt+1 − (1− δ)Kt. Ha ezt a függvényt olyan összefüggéssé alakítjuk,amely az eredeti változók helyett azok egy fore jutó jutó szintjét tartalmazza,

(a) az it = (1 + n) kt+1 − (1− δ) kt egyenlethez jutunk, feltéve, hogy a gazdaságbana munkaero rendelkezésre álló mennyisége periódusról periódusra 1+n ütembennövekszik.

(b) az it = (n+ δ) kt egyenlethez jutunk, feltéve, hogy a gazdaságban a munkaerorendelkezésre álló mennyisége periódusról periódusra 1 + n ütemben növekszik.

(c) az it = (n− δ) kt egyenlethez jutunk, feltéve, hogy a gazdaságban a munkaerorendelkezésre álló mennyisége periódusról periódusra 1 + n ütemben növekszik.

(d) az it = (1 + n))kt+1 · (1− δ) kt egyenlethez jutunk, feltéve, hogy a munkaerorendelkezésre álló mennyisége periódusról periódusra 1 + n ütemben növekszik.

24. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a tokeállomány idoben az alábbi szabály szerintváltozik It = Kt+1 − (1− δ)Kt. Ha ezt a függvényt olyan összefüggéssé alakítjuk,amely az eredeti változók helyett azok egy fore jutó szintjét tartalmazza,

(a) az it = kt+1

1+n− (1− δ) kt egyenlethez jutunk, feltéve, hogy a gazdaságban a

munkaero rendelkezésre álló mennyisége periódusról periódusra 1 + n ütembennövekszik.

(b) az it = 1+nkt+1

− (1− δ) kt egyenlethez jutunk, feltéve, hogy a gazdaságban agazdaságban a munkaero rendelkezésre álló mennyisége periódusról periódusra1 + n ütemben növekszik.

(c) az it = (n · δ) kt egyenlethez jutunk, feltéve, hogy a gazdaságban a gazdaságbana munkaero rendelkezésre álló mennyisége periódusról periódusra 1+n ütembennövekszik.


25. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkaero rendelkezésre álló mennyiségeperiódusról periódusra 1 + n ütemben növekszik, és a gazdasági szereplok megtaka-rítással kapcsolatos döntéseit az St = (1−MPC)Yt alakú függvény jellemzi. Ha ezta függvényt olyan összefüggéssé alakítjuk, ahol az eredeti változók helyett azok egyfore jutó szintje szerepel változóként, az alábbi formához jutunk:

(a) (1 + n) st = (1−MPC) yt.

(b) st = (1 + n) (1−MPC) yt.

(c) st = (1−MPC) yt.

(d) st = (1−MPC (1 + n)) yt.

26. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkaero rendelkezésre álló mennyiségeperiódusról periódusra 1 + n ütemben növekszik, és az árupiacon zajló eseményeketaz Yt = Ct + It formában adott piaci egyensúlyi feltétel jellemzi. Ha ezt a függvénytolyan összefüggéssé alakítjuk, ahol az eredeti változók helyett azok egy fore jutószintje szerepel változóként, az alábbi formához jutunk:

(a) (1 + n) yt = ct + it.

(b) yt = (1 + n) ct + (1 + n) it.

(c) yt =ct+it1+n

.

(d) yt = ct + it.

96 97

27. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkaero rendelkezésre álló mennyiségeperiódusról periódusra 1+ n ütemben növekszik, és a kölcsönözheto források piacánzajló eseményeket az St = It formában adott piaci egyensúlyi feltétel jellemzi. Ha ezta függvényt olyan összefüggéssé alakítjuk, ahol az eredeti változók helyett azok egyfore jutó szintje szerepel változóként, az alábbi formához jutunk:

(a) (1 + n) st = it.(b) st = (1 + n) it.(c) st =

it1+n

.(d) st = it.

28. Kérdés Egyensúlyi növekedési pálya mentén a periódusról periódusra (1 + n)ütemben növekszik, feltéve, hogy Lt+1

Lt= 1 + n minden t-re.

(a) kibocsátás(b) fogyasztás(c) beruházás(d) A válaszokban felsorolt változók mindegyike 1 + n ütemben növekszik, ha a

gazdaság az egyensúlyi növekedési pályán halad.

29. Kérdés Egyensúlyi növekedési pálya mentén a periódusról periódusra (1 + n)ütemben növekszik, feltéve, hogy Lt+1

Lt= 1 + n minden t-re.

(a) reálbér(b) megtakarítás(c) toke reálbérleti díja(d) A válaszokban felsorolt változók mindegyike 1 + n ütemben növekszik, ha a

gazdaság az egyensúlyi növekedési pályán halad.

30. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1+ n ütemben növekszik, a kibo-csátás egyensúlyi növekedési pálya mentén

(a) idoben nem változik.(b) idoben konstans ütemben növekszik.(c) idoben konstans ütemben csökken.(d) idoben növekszik, de a növekedés üteme változó.

31. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, a fo-gyasztás egyensúlyi növekedési pálya mentén


32. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, a meg-takarítás egyensúlyi növekedési pálya mentén


33. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1+n ütemben növekszik, a beru-házás egyensúlyi növekedési pálya mentén


34. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, a toke-állomány egyensúlyi növekedési pálya mentén


35. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1+n ütemben növekszik, a reálbéregyensúlyi növekedési pálya mentén


36. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, a tokereálbérleti díja egyensúlyi növekedési pálya mentén


37. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, az egyfore jutó kibocsátás egyensúlyi növekedési pálya mentén


38. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, az egyfore jutó fogyasztás egyensúlyi növekedési pálya mentén


39. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, az egyfore jutó megtakarítás egyensúlyi növekedési pálya mentén


40. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, az egyfore jutó beruházás egyensúlyi növekedési pálya mentén

98 99


41. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a munkaeroállomány 1 + n ütemben növekszik, az egyfore jutó tokeállomány egyensúlyi növekedési pálya mentén


42. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a kibocsátásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.

(a) nagyobb lesz(b) kisebb lesz(c) pontosan ugyanakkor lesz(d) Egyik válasz sem helyes, mert a változó növekedési üteme az új egyensúlyi növe-

kedési pálya mentén függ a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjétol.

43. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a fogyasztásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



44. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a beruházásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



45. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a megtakarításnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



46. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a tokeállománynövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



47. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a reálbér nö-vekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



48. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a toke reálbérletidíjának növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedésipálya mentén volt.



49. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a kibocsátásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



100 101

50. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a fogyasztásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



51. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a beruházásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



52. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a megtakarításnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



53. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a tokeállománynövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



54. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a reálbér nö-vekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz

(c) pontosan ugyanakkor lesz

(d) Egyik válasz sem helyes, mert a változó növekedési üteme az új egyensúlyi növe-kedési pálya mentén függ a gazdaságot jellemzo paraméterek szintjétol.

55. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a toke reálbérletidíjának növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedésipálya mentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



56. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a kibocsátás növekedé-si üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya menténvolt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



57. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a fogyasztás növekedé-si üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya menténvolt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



58. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a beruházás növekedési üte-me , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



102 103

59. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a megtakarítás növekedésiüteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



60. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a tokeállomány növekedésiüteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



61. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a reálbér növekedési üteme

, mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



62. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a toke reálbérleti díjánaknövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



63. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a kibocsátás növekedé-si üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya menténvolt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



64. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a fogyasztás növekedé-si üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya menténvolt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



65. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a beruházás növekedési üte-me , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



66. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a megtakarítás növekedésiüteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



67. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a tokeállomány növekedésiüteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

(a) nagyobb lesz

(b) kisebb lesz



68. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a reálbér növekedési üteme


104 105



69. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén a toke reálbérleti díjánaknövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



70. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyinövekedési pálya mentén a kibocsátás növekedési üteme , mint amek-kora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



71. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyinövekedési pálya mentén a fogyasztás növekedési üteme , mint amek-kora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



72. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyinövekedési pálya mentén a beruházás növekedési üteme , mint amek-kora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



73. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensú-lyi növekedési pálya mentén a megtakarítás növekedési üteme , mintamekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



74. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensú-lyi növekedési pálya mentén a tokeállomány növekedési üteme , mintamekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



75. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyinövekedési pálya mentén a reálbér növekedési üteme , mint amekkoraa régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



76. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyinövekedési pálya mentén a toke reálbérleti díjának növekedési üteme ,mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



77. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén a kibocsátás növekedési üteme , mint amekkora arégi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

106 107



78. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén a fogyasztás növekedési üteme , mint amekkora arégi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



79. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén a beruházás növekedési üteme , mint amekkora arégi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



80. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén a megtakarítás növekedési üteme , mint amekkoraa régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



81. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén a tokeállomány növekedési üteme , mint amekkoraa régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



82. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén a reálbér növekedési üteme , mint amekkora a régiegyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



83. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén a toke reálbérleti díjának növekedési üteme , mintamekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



84. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó kibocsátás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



85. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó fogyasztás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



86. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó beruházás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.

108 109



87. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó megtakarítás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



88. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó tokeállomány növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



89. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó kibocsátás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



90. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó fogyasztás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



91. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó beruházás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



92. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó megtakarítás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



93. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken a fogyasztásihatárhajlandóság. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyinövekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy forejutó tokeállomány növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyinövekedési pálya mentén volt.



94. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó kibocsátásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



95. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó fogyasztásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.

110 111



96. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó beruházásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



97. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó megtaka-rítás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedésipálya mentén volt.



98. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban növekszik az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó tokeállo-mány növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedésipálya mentén volt.



99. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó kibocsátásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



100. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó fogyasztásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



101. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó beruházásnövekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pályamentén volt.



102. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó megtaka-rítás növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedésipálya mentén volt.



103. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban csökken az amortizá-ciós ráta. A gazdaság bizonyos alkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedésipályára kerül. Az új egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó tokeállo-mány növekedési üteme , mint amekkora a régi egyensúlyi növekedésipálya mentén volt.



104. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyinövekedési pálya mentén az egy fore jutó kibocsátás növekedési üteme ,mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

112 113



105. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyinövekedési pálya mentén az egy fore jutó fogyasztás növekedési üteme ,mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



106. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos al-kalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyinövekedési pálya mentén az egy fore jutó beruházás növekedési üteme ,mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



107. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyosalkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyen-súlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó megtakarítás növekedési üteme




108. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorramegemelkedik a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyosalkalmazkodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyen-súlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó tokeállomány növekedési üteme




109. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén az egy fore jutó kibocsátás növekedési üteme , mintamekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



110. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén az egy fore jutó fogyasztás növekedési üteme , mintamekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



111. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növeke-dési pálya mentén az egy fore jutó beruházás növekedési üteme , mintamekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



112. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növe-kedési pálya mentén az egy fore jutó megtakarítás növekedési üteme ,mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.



113. Kérdés Egy egyensúlyi növekedési pálya mentén haladó gazdaságban egyszer-és-mindenkorralecsökken a munkaeroállomány növekedési üteme (n). A gazdaság bizonyos alkalmaz-kodási ido után ismét egyensúlyi növekedési pályára kerül. Az új egyensúlyi növe-kedési pálya mentén az egy fore jutó tokeállomány növekedési üteme ,mint amekkora a régi egyensúlyi növekedési pálya mentén volt.

114 115



114. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a gazdasági szereplok magatartása és a pia-cokon zajló események az alábbi egyenletekkel jellemezhetok:

Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = Kαt L

1−αt

Lt+1

Lt

= 1 + n, minden t-re

A gazdaság 2028-ban egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó tokeállomány?

(a) k2028 =1−MPC

n+δ.

(b) k2028 =(1−MPC

n+δ

)1−α.

(c) k2028 =(1−MPC

n+δ

) 11−α .

(d) k2028 =(MPCn+δ

) 11−α .


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = Kαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2042-ben egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó kibocsátás?

(a) y2042 =(1−MPC

n+δ

)α.

(b) y2042 =(1−MPC

n+δ

)α−1.

(c) y2042 =(1−MPC

n+δ

) αα−1 .

(d) y2042 =(1−MPC

n+δ

) α1−α .


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = Kαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2047-ben egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó fogyasztás?

(a) c2047 = MPC(1−MPC

n+δ

)α.

(b) c2047 = (1−MPC)(1−MPC

n+δ

)α−1.

(c) c2047 = MPC(1−MPC

n+δ

) αα−1 .



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = Kαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2035-ben egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó megtakarítás?

(a) s2035 = MPC(1−MPC

n+δ

)α.

(b) s2035 = (1−MPC)(1−MPC

n+δ

)α−1.

(c) s2035 = (1−MPC)(1−MPC

n+δ

) αα−1 .

(d) s2035 =(1−MPC)

11−α

(n+δ)α

1−α.


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = Kαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2035-ben egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó beruházás?

(a) i2035 = MPC(1−MPC

n+δ

)α.

(b) i2035 = (1−MPC)(1−MPC

n+δ

)α−1.

(c) i2035 = (1−MPC)(1−MPC

n+δ

) αα−1 .

(d) i2035 =(1−MPC)

11−α

(n+δ)α

1−α.


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2028-ban egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó tokeállomány?

116 117

(a) k2028 =1−MPC

n+δ.

(b) k2028 =(1−MPC

n+δ

)1−α.

(c) k2028 =(1−MPC

n+δ

) 11−α .



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2042-ben egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó kibocsátás?

(a) y2042 = a(1−MPC

n+δ

)α.

(b) y2042 =(

(1−MPC)an+δ

)α−1

.

(c) y2042 =(

(1−MPC)an+δ

) α1−α

.



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2047-ben egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó fogyasztás?

(a) c2047 = MPC(1−MPC

n+δ

)α.

(b) c2047 = (1−MPC)(1−MPC

n+δ

)α−1.

(c) c2047 = MPC(

(1−MPC)an+δ

) αα−1

.



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2035-ben egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó megtakarítás?

(a) s2035 = MPC(

(1−MPC)an+δ

)α

.

(b) s2035 = ((1−MPC) a)(1−MPC

n+δ

)α−1.

(c) s2035 =((1−MPC)a)

11−α

(n+δ)α

1−α.



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt L

1−αt

Lt+1

Lt


A gazdaság 2035-ben egyensúlyi növekedési pályán halad. Mekkora lesz az egy forejutó beruházás?

(a) i2035 = MPC(1−MPC

n+δ

)α.

(b) i2035 = (1−MPC)(1−MPC

n+δ

)α−1.

(c) i2035 = (1−MPC)(

(1−MPC)an+δ

) α1−α

.


124. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 2,4százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 1,7 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén a kibocsátás

(a) 2,4 százalékkal növekszik.

(b) 1,7 százalékkal növekszik.

(c) 4,1 százalékkal növekszik.

(d) 0,7 százalékkal növekszik.

125. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 3,2százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 0,8 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén a fogyasztás



(c) 4 százalékkal növekszik.

(d) A fogyasztás növekedési üteme nem meghatározható, mert nem ismert a fogyasz-tási határhajlandóság értéke.

126. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 2,8százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 1,2 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén a megtakarítás



118 119

(c) 4 százalékkal növekszik.

(d) A megtakarítás növekedési üteme nem meghatározható, mert nem ismert a fo-gyasztási határhajlandóság értéke.

127. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 2,5százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 0,9 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén a beruházás




(d) 1,6 százalékkal növekszik.

128. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 5,4százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 1,4 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén a tokeállomány




(d) 3 százalékkal növekszik.

129. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 2,4százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 1,7 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén a reálbér





130. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 2,4százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 1,7 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén a toke reálbérleti díja




(d) 0 százalékkal növekszik.

131. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 2,4százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 1,7 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó kibocsátás





132. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 3,2százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 0,8 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó fogyasztás

(a) 0 százalékkal növekszik.(b) 0,8 százalékkal növekszik.(c) 4 százalékkal növekszik.(d) A fogyasztás növekedési üteme nem meghatározható, mert nem ismert a fogyasz-

tási határhajlandóság értéke.

133. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 2,8százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 1,2 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó megtakarítás

(a) 2,8 százalékkal növekszik.(b) 0 százalékkal növekszik.(c) 4 százalékkal növekszik.(d) A megtakarítás növekedési üteme nem meghatározható, mert nem ismert a fo-

gyasztási határhajlandóság értéke.

134. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 2,5százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 0,9 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó beruházás

(a) 2,5 százalékkal növekszik.(b) 0,9 százalékkal növekszik.(c) 3,4 százalékkal növekszik.(d) Egyik válasz sem helyes.

135. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a munkakínálat periódusról-periódusra 5,4százalékkal növekszik, az amortizációs ráta 1,4 százalék, a technológiát, illetve amunkaero képességét jellemzo paraméter pedig nem változik. Ebben a gazdaságbanaz egyensúlyi növekedési pálya mentén az egy fore jutó tokeállomány

(a) 5,4 százalékkal növekszik.(b) 1,4 százalékkal növekszik.(c) 6,8 százalékkal növekszik.(d) 0 százalékkal növekszik.

136. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság vállalati szektora az Y = 2, 31K0,32L0,68 formábanadott termelési függvény segítségével leírható technológiát használja az output elo-állítása során. A gazdaság jelenleg egyensúlyi növekedési pályán van, és a megta-karítási hányad megfelel az aranyszabály szerinti növekedést biztosító megtakarításihányadnak, azaz

(a) MPC = 0, 32.(b) MPC = 0, 68.(c) MPC = 2, 31.(d) A fogyasztási határhajlandóság értéke nem meghatározható, mert nem ismerjük

az amortizációs rátát és a munkaeroállomány növekedését jellemzo paramétere-ket.

120 121


(a) MPC = 0, 17.

(b) MPC = 0, 83.

(c) MPC = 1, 82.

(d) A fogyasztási határhajlandóság értéke nem meghatározható, mert nem ismerjükaz amortizációs rátát és a munkaeroállomány növekedését jellemzo paramétere-ket.


(a) MPC = 0, 21.

(b) MPC = 0, 79.

(c) MPC = 0, 47.

(d) A fogyasztási határhajlandóság értéke nem meghatározható, mert nem ismerjükaz amortizációs rátát és a munkaeroállomány növekedését jellemzo paramétere-ket.


(a) 1−MPC = 0, 27.

(b) 1−MPC = 0, 73.

(c) 1−MPC = 2, 31.

(d) A megtakarítási határhajlandóság értéke nem meghatározható, mert nem ismer-jük az amortizációs rátát és a munkaeroállomány növekedését jellemzo paramé-tereket.


(a) 1−MPC = 0, 47.

(b) 1−MPC = 0, 53.

(c) 1−MPC = 1, 82.

(d) A megtakarítási határhajlandóság értéke nem meghatározható, mert nem ismer-jük az amortizációs rátát és a munkaeroállomány növekedését jellemzo paramé-tereket.


(a) 1−MPC = 0, 22.(b) 1−MPC = 0, 78.(c) 1−MPC = 0, 47.(d) A megtakarítási határhajlandóság értéke nem meghatározható, mert nem ismer-

jük az amortizációs rátát és a munkaeroállomány növekedését jellemzo paramé-tereket.

142. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság fogyasztóinak magatartását a Ct = MPC ·Yt függvényjellemzi. Ha ezt a függvényt olyan összefüggéssé alakítjuk, amely az eredeti változókhelyett azok hatékonysági egységre jutó szintjét tartalmazza,

(a) a Ct = MPC · yt egyenlethez jutunk.(b) a ct = MPC · Yt egyenlethez jutunk.(c) a ct = MPC · yt egyenlethez jutunk(d) a ct =

MPCyt

egyenlethez jutunk.

143. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság vállalatainak magatartását az Yt = aKαt (EtLt)

1−α

függvény jellemzi. Ha ezt a függvényt olyan összefüggéssé alakítjuk, amely az eredetiváltozók helyett azok hatékonysági egységre jutó szintjét tartalmazza,

(a) az yt = akαt egyenlethez jutunk.

(b) az yt = kαt egyenlethez jutunk.

(c) az yt = ak1−αt egyenlethez jutunk.

(d) az yt = akαt l

1−αt egyenlethez jutunk.

(e) az yt = akαt (EtLt)

−α egyenlethez jutunk.

144. Kérdés Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, amelyre teljesülnek a Solow modell feltételei. Ebbena gazdaságban a munkaeroállomány periódusról-periódusra 1+n ütemben növekszik,a munkaero képzettségét, képességeit és tudását leíró változó növekedési üteme 1+g.Az alábbi ábrán az A jelöli a gazdaság jelenlegi helyzetének megfelelo hatékonyságiegységre jutó tokeállományt:

y, c, s, ihatékonysági egységre

jutó aggregátumok

khatékonysági egységre

jutó tőkeállomány

kibocsátás

beruházás

pótlás

A

122 123

Az ábra alapján a gazdaság

(a) az egyensúlyi növekedési pályán halad.

(b) még nincs az egyensúlyi növekedési pályán, de az egyensúlyi növekedési pályafelé tart.

(c) már nincs az egyensúlyi növekedési pályán, és gazdaságpolitikai beavatkozásnélkül nem is lesz képes arra visszatérni.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A






147. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság muködése leginkább egy olyan Solow modellel jelle-mezheto, amelyben mind a munkaeroállomány, mind a munkaero képességeit leíróváltozó konstans ütemben növekszik. 2037-ben vagyunk, és a gazdaság jelenleg azalábbi ábrán A-val jelölt hatékonysági egységre jutó tokeállomány mellett muködik.


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

Ha 2037 és 2048 között a gazdaságban nem történik semmilyen különleges gazdaságiesemény, vagy gazdaságpolitikai beavatkozás, akkor igaz, hogy

(a) k2037 = k2042.

(b) k2037 > k2042.

(c) k2037 < k2042.

(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a beruházás.

124 125



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) y2037 = y2038.

(b) y2037 > y2038.

(c) y2037 < y2038.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) c2037 = c2042.

(b) c2037 > c2042.(c) c2037 < c2042.(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a beruházás.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) i2037 = i2040.(b) i2037 > i2040.(c) i2037 < i2040.(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a hatékonysági

egységre jutó tokeállomány.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

126 127


(a) s2037 = s2045.

(b) s2037 > s2045.

(c) s2037 < s2045.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) w2037 = w2045.

(b) w2037 > w2045.

(c) w2037 < w2045.

(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a kibocsátás.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) rK2037 = rK2040.

(b) rK2037 > rK2040.

(c) rK2037 < rK2040.

(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a hatékonyságiegységre jutó tokeállomány.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) k2037 = k2042.

(b) k2037 > k2042.

(c) k2037 < k2042.


128 129



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) y2037 = y2038.

(b) y2037 > y2038.

(c) y2037 < y2038.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) c2037 = c2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A






jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

130 131


(a) s2037 = s2045.

(b) s2037 > s2045.

(c) s2037 < s2045.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) w2037 = w2045.

(b) w2037 > w2045.

(c) w2037 < w2045.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) rK2037 = rK2040.

(b) rK2037 > rK2040.

(c) rK2037 < rK2040.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) k2037 = k2042.

(b) k2037 > k2042.

(c) k2037 < k2042.


132 133




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A






jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) y2037 = y2038.

(b) y2037 > y2038.

(c) y2037 < y2038.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) c2037 = c2042.

134 135


(a) s2037 = s2045.

(b) s2037 > s2045.

(c) s2037 < s2045.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) w2037 = w2045.

(b) w2037 > w2045.

(c) w2037 < w2045.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) rK2037 = rK2040.

(b) rK2037 > rK2040.

(c) rK2037 < rK2040.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) K2037 = K2042.

(b) K2037 > K2042.

(c) K2037 < K2042.


136 137



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) Y2037 = Y2038.

(b) Y2037 > Y2038.

(c) Y2037 < Y2038.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) C2037 = C2042.

(b) C2037 > C2042.(c) C2037 < C2042.(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a beruházás.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) I2037 = I2040.(b) I2037 > I2040.(c) I2037 < I2040.(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a hatékonysági




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

138 139


(a) S2037 = S2045.

(b) S2037 > S2045.

(c) S2037 < S2045.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) K2037 = K2042.

(b) K2037 > K2042.

(c) K2037 < K2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) Y2037 = Y2038.

(b) Y2037 > Y2038.

(c) Y2037 < Y2038.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) C2037 = C2042.

(b) C2037 > C2042.

(c) C2037 < C2042.


140 141



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) I2037 = I2040.

(b) I2037 > I2040.

(c) I2037 < I2040.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) S2037 = S2045.(b) S2037 > S2045.(c) S2037 < S2045.(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a beruházás.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) K2037

L2037= K2042

L2042.

(b) K2037

L2037> K2042

L2042.

(c) K2037

L2037< K2042

L2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

142 143


(a) Y2037

L2037= Y2038

L2038.

(b) Y2037

L2037> Y2038

L2038.

(c) Y2037

L2037< Y2038

L2038.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) C2037

L2037= C2042

L2042.

(b) C2037

L2037> C2042

L2042.

(c) C2037

L2037< C2042

L2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) I2037L2037

= I2040L2040

.

(b) I2037L2037

> I2040L2040

.

(c) I2037L2037

< I2040L2040

.(d) Az a. és a b. válasz is lehet helyes, attól függoen, hogyan alakul a hatékonysági




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) S2037

L2037= S2045

L2045.

(b) S2037

L2037> S2045

L2045.

(c) S2037

L2037< S2045

L2045.


144 145



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) K2037

L2037= K2042

L2042.

(b) K2037

L2037> K2042

L2042.

(c) K2037

L2037< K2042

L2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) Y2037

L2037= Y2038

L2038.

(b) Y2037

L2037> Y2038

L2038.

(c) Y2037

L2037< Y2038

L2038.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) C2037

L2037= C2042

L2042.

(b) C2037

L2037> C2042

L2042.

(c) C2037

L2037< C2042

L2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

146 147


(a) I2037L2037

= I2040L2040

.

(b) I2037L2037

> I2040L2040

.

(c) I2037L2037

< I2040L2040

.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) S2037

L2037= S2045

L2045.

(b) S2037

L2037> S2045

L2045.

(c) S2037

L2037< S2045

L2045.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) k2037 = k2042.

(b) K2037

L2037= K2042

L2042.

(c) K2037 = K2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) y2037 = y2038.

(b) Y2037

L2037= Y2038

L2038.

(c) Y2037 = Y2038.


148 149



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) c2037 = c2042.

(b) C2037

L2037= C2042

L2042.

(c) C2037 = C2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) i2037 = i2040.

(b) I2037L2037

= I2040L2040

.

(c) I2037 = I2040.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) s2037 = s2045.

(b) S2037

L2037= S2045

L2045.

(c) S2037 = S2045.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

150 151


(a) k2037 < k2042.

(b) K2037

L2037< K2042

L2042.

(c) K2037 < K2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) y2037 < y2038.

(b) Y2037

L2037< Y2038

L2038.

(c) Y2037 < Y2038.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) c2037 < c2042.

(b) C2037

L2037< C2042

L2042.

(c) C2037 < C2042.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) i2037 < i2040.

(b) I2037L2037

< I2040L2040

.

(c) I2037 < I2040.


152 153



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) s2037 < s2045.(b) S2037

L2037< S2045

L2045.

(c) S2037 < S2045.(d) Mindhárom válasz helyes.

198. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a fogyasztók a mindenkori jövedelem konstans há-nyadát költik fogyasztási célokra, a beruházás a tokeállomány bovítét és pótlásátjelenti, s mind a munkaeroállomány, mind a munkaero képességeit kifejezo változóidoben konstans ütemben növekszik. Az alábbi ábra ebben a gazdaságban mutatja agazdasági szereplok magatartását leíró egyenleteket és egy segédegyenest.


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg egyensúlyi növekedési pályán halad. Ebben a gazdaságban apont mutatja a hatékonysági egységre jutó tokeállomány aktuális szint-

jét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


jét.

(a) D

(b) E

(c) F



154 155


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


jét.

(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


jét.

(a) I

(b) J

(c) K(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg egyensúlyi növekedési pályán halad. Ebben a gazdaságban apont mutatja a hatékonysági egységre jutó kibocsátás aktuális szintjét.

(a) A(b) B(c) C(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

156 157


(a) D

(b) E

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I(b) J(c) K(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg egyensúlyi növekedési pályán halad. Ebben a gazdaságban apont mutatja a hatékonysági egységre jutó beruházás aktuális szintjét.


158 159



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D(b) E(c) F(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K



160 161


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg egyensúlyi növekedési pályán halad. Ebben a gazdaságban apont mutatja a hatékonysági egységre jutó megtakarítás aktuális szint-

jét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


jét.

(a) D

(b) E

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


jét.

(a) G

(b) H

(c) I



162 163


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


jét.

(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest nagyobb növekedésiütemmel halad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékonyságiegységre jutó tokeállomány aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F



164 165


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest nagyobb növekedésiütemmel halad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékonyságiegységre jutó kibocsátás aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C



166 167


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K



168 169


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest nagyobb növekedésiütemmel halad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékonyságiegységre jutó beruházás aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I



170 171


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest nagyobb növekedésiütemmel halad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékonyságiegységre jutó megtakarítás aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F



172 173


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest kisebb növekedésiütemmel halad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékony-sági egységre jutó tokeállomány aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C



174 175


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K



176 177


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest kisebb növekedésiütemmel halad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékony-sági egységre jutó kibocsátás aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I



178 179


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest kisebb növekedésiütemmel halad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékony-sági egységre jutó beruházás aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F



180 181


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest kisebb növekedésiütemmel halad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékony-sági egységre jutó megtakarítás aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C



182 183


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K



184 185


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályán halad. Ebben a gazdaságban apont mutatja a hatékonysági egységre jutó fogyasztás aktuális szintjét.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D(b) E(c) F(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G(b) H(c) I(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


186 187

(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályán halad. Ebben a gazdaságbana szakasz mutatja a hatékonysági egységre jutó fogyasztás aktuálisszintjét.

(a) K pont és az origó közötti

(b) J pont és az origó közötti

(c) I pont és az origó közötti




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) K és H pont közötti

(b) J és F pont közötti

(c) I és D pont közötti




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) K és G pont közötti


188 189

(c) I és E pont közötti




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest nagyobb ütemben ha-lad. Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékonysági egységrejutó fogyasztás aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

190 191

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest nagyobb ütemben ha-lad. Ebben a gazdaságban a szakasz mutatja a hatékonysági egységrejutó fogyasztás aktuális szintjét.







jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA




192 193


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest kisebb ütemben halad.Ebben a gazdaságban a pont mutatja a hatékonysági egységre jutófogyasztás aktuális szintjét.

(a) A

(b) B

(c) C




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) D

(b) E





jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA







194 195

(c) F




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) G

(b) H

(c) I




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) I

(b) J

(c) K




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest kisebb ütemben halad.Ebben a gazdaságban a szakasz mutatja a hatékonysági egységre jutófogyasztás aktuális szintjét.



196 197





jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest kisebb ütemben halad.Ebben a gazdaságban a szakasz mutatja meg azt, hogy a következoperiódusra mennyivel változik majd a hatékonysági egységre jutó tokeállomány.



198 199





jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) H pont és az origó közötti

(b) F pont és az origó közötti

(c) D pont és az origó közötti




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) H és G pont közötti


200 201

(c) E és D pont közötti




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA

A gazdaság jelenleg az egyensúlyi növekedési pályához képest nagyobb ütemben ha-lad. Ebben a gazdaságban a szakasz mutatja meg azt, hogy a követ-kezo periódusra mennyivel változik majd a hatékonysági egységre jutó tokeállomány.







jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) H pont és az origó közötti


202 203

(c) D pont és az origó közötti(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

C

KJ

I

HGFED

BA


(a) H és G pont közötti(b) F pont és az origó közötti(c) E és D pont közötti(d) Egyik válasz sem helyes.

275. Kérdés Az alábbi ábra egy idoben konstans ütemben növekvo munkaeroállománnyal, és egyidoben konstans ütemben növekvo képességeket, tudást leíró változóval jellemezhetoSolow növekedési modell feltételei szerint muködo gazdaság jelenlegi állapotát mu-tatja.


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

A gazdaság az A pontnak megfelelo hatékonysági egységre jutó tokeállomány melletttermel. A vastag vonallal jellemzett szakasz

(a) a hatékonysági egységre jutó kibocsátás nagyságát mutatja.

(b) a hatékonysági egységre jutó fogyasztás nagyságát mutatja.

(c) a hatékonysági egységre jutó megtakarítás nagyságát mutatja.




jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) a hatékonysági egységre jutó beruházás nagyságát mutatja.

(b) a hatékonysági egységre jutó megtakarítás nagyságát mutatja.

(c) Mindkét válasz helyes.



204 205


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) a hatékonysági egységre jutó kibocsátás nagyságát mutatja.(b) a hatékonysági egységre jutó fogyasztás nagyságát mutatja.(c) a hatékonysági egységre jutó megtakarítás nagyságát mutatja.(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A



206 207








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A







(b) a hatékonysági egységre jutó megtakarítás nagyságát mutatja.(c) Mindkét válasz helyes.(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) a hatékonysági egységre jutó kibocsátás nagyságát mutatja.(b) a hatékonysági egységre jutó fogyasztás nagyságát mutatja.(c) a hatékonysági egységre jutó megtakarítás nagyságát mutatja.(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A

208 209


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) a hatékonysági egységre jutó beruházás nagyságát mutatja.(b) a hatékonysági egységre jutó megtakarítás nagyságát mutatja.(c) Mindkét válasz helyes.(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A



210 211

(b) a hatékonysági egységre jutó fogyasztás nagyságát mutatja.(c) a hatékonysági egységre jutó megtakarítás nagyságát mutatja.(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A


(a) a hatékonysági egységre jutó beruházás nagyságát mutatja.(b) a hatékonysági egységre jutó megtakarítás nagyságát mutatja.(c) Mindkét válasz helyes.(d) Egyik válasz sem helyes.



jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A







212 213

293. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági szereplok a döntéseiket az alábbi ma-gatartási egyenletekkel jellemezheto módon hozzák:

Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α

Tudjuk továbbá, hogy mind a munkaeroállomány, mint a munkaero képességeit jel-lemzo változó növekedési üteme konstans:

Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g

minden t-re.Ebben a gazdaságban egyensúlyi növekedési pálya mentén a idobennem növekszik.

(a) fogyasztás(b) egy fore jutó fogyasztás(c) hatékonysági egységre jutó fogyasztás(d) Egyik válasz sem helyes.


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g


(a) beruházás(b) egy fore jutó beruházás(c) hatékonysági egységre jutó beruházás(d) Egyik válasz sem helyes.


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt


jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A








jutó aggregátumok



kibocsátás

beruházás

pótlás

A






214 215

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g


(a) kibocsátás(b) egy fore jutó kibocsátás(c) hatékonysági egységre jutó kibocsátás(d) Egyik válasz sem helyes.


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g


(a) megtakarítás(b) egy fore jutó megtakarítás(c) hatékonysági egységre jutó megtakarítás(d) Egyik válasz sem helyes.


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g


(a) tokeállomány(b) egy fore jutó tokeállomány(c) hatékonysági egységre jutó tokeállomány(d) Egyik válasz sem helyes.


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g

minden t-re.Ebben a gazdaságban egyensúlyi növekedési pálya mentén a idoben1 + g ütemben növekszik.



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g


216 217



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g




Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g




Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g




Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g

minden t-re.Ebben a gazdaságban egyensúlyi növekedési pálya mentén a idoben(1 + g) (1 + n) ütemben növekszik.



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

218 219

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g




Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g




Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g




Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g



308. Kérdés Az MPC a Solow modellben

(a) exogén adottság.(b) endogén változó.(c) lehet exogén adottság és endogén változó is, attól függoen, hogy meg kívánjuk-e

késobb változtatni annak értékét.(d) Egyik válasz sem helyes.

309. Kérdés A hatékonysági egységre jutó fogyasztás a Solow modellben

(a) exogén adottság.(b) endogén változó.(c) lehet exogén adottság és endogén változó is, attól függoen, hogy történik-e olyan

gazdasági esemény, vagy gazdaságpolitikai beavatkozás, amely késobb megvál-toztatja annak értékét.


310. Kérdés A hatékonysági egységre jutó kibocsátás a Solow modellben

220 221




311. Kérdés A hatékonysági egységre jutó beruházás a Solow modellben




312. Kérdés A hatékonysági egységre jutó tokeállomány a Solow modellben

(a) exogén adottság.(b) endogén változó.(c) lehet exogén adottság és endogén változó is, attól függoen, hogy a gazdaság az

egyensúlyi növekedési pályán van-e (mert akkor a k értéke idoben nem változik),vagy sem.


313. Kérdés A hatékonysági egységre jutó megtakarítás a Solow modellben

(a) exogén adottság.(b) endogén változó.(c) lehet exogén adottság és endogén változó is, attól függoen, hogy a gazdaság az

egyensúlyi növekedési pályán van-e (mert akkor a s értéke idoben nem változik),vagy sem.


314. Kérdés Egy olyan gazdaságban, amelyre teljesülnek a Solow modell feltételei, és mind a mun-kaeroállomány, mind a munkaero képességét méro változó idoben konstans ütembennövekszik, a kibocsátás idoben növekszik, ha

(a) ha a hatékonysági egységre jutó tokeállomány kisebb, mint az egyensúlyi növe-kedési pályának megfelelo hatékonysági egységre jutó tokeállomány.

(b) ha a hatékonysági egységre jutó tokeállomány megegyezik az egyensúlyi növeke-dési pályának megfelelo hatékonysági egységre jutó tokeállománnyal.

(c) ha a hatékonysági egységre jutó tokeállomány nagyobb, mint az egyensúlyi nö-vekedési pályának megfelelo hatékonysági egységre jutó tokeállomány.

(d) Az a. és a b. válasz helyes, és bizonyos esetekben a c. válasz is lehet helyes.

315. Kérdés Egy olyan gazdaságban, amelyre teljesülnek a Solow modell feltételei, és mind a mun-kaeroállomány, mind a munkaero képességét méro változó idoben konstans ütembennövekszik, a fogyasztás idoben növekszik, ha





316. Kérdés Egy olyan gazdaságban, amelyre teljesülnek a Solow modell feltételei, és mind a mun-kaeroállomány, mind a munkaero képességét méro változó idoben konstans ütembennövekszik, a beruházás idoben növekszik, ha





317. Kérdés Egy olyan gazdaságban, amelyre teljesülnek a Solow modell feltételei, és mind a mun-kaeroállomány, mind a munkaero képességét méro változó idoben konstans ütembennövekszik, a tokeállomány idoben növekszik, ha





318. Kérdés Egy olyan gazdaságban, amelyre teljesülnek a Solow modell feltételei, és mind a mun-kaeroállomány, mind a munkaero képességét méro változó idoben konstans ütembennövekszik, a megtakarítás idoben növekszik, ha





319. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a fogyasztók a mindenkori jövedelem konstans há-nyadát fordítják fogyasztási kiadásokra, a beruházás a tokeállomány bovítése és δszázalékos amortizáció melletti pótlása, a kibocsátást pedig az Yt = aKα

t (EtLt)1−α

termelési függvény által leírható technológia mellett hozza létre a vállalati szektor.A munkaeroállomány periódusról-periódusra 1 + n ütemben emelkedik, a munkaeroképességét jellemzo változó értéke pedig periódusról-periódusra 1 + g ütemben nö-vekszik. 2082-ben a hatékonysági egységre jutó tokeállomány kisebb volt, mint azegyensúlyi növekedést biztosító hatékonysági egységre jutó tokeállomány, így 2083-raa hatékonysági egységre jutó tokeállomány x · 100 százalékkal emelkedik. Ekkor

(a) K2083

K2082= 1 + x.

(b) K2083

K2082= 1+x

(1+n)(1+g).

(c) K2083

K2082= (1 + x) (1 + n) (1 + g).

222 223

(d) K2083

K2082= x+ n+ g.


t (EtLt)1−α


(a) Y2083

Y2082= 1 + x.

(b) Y2083

Y2082= (1 + x)α (1 + n) (1 + g).

(c) Y2083

Y2082= (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(d) Y2083

Y2082= a (x+ n+ g).


t (EtLt)1−α


(a) C2083

C2082= (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(b) C2083

C2082= (1 + x)α (1 + n) (1 + g).

(c) C2083

C2082= MPC (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(d) C2083

C2082= MPC (1 + x)α (1 + n) (1 + g).


t (EtLt)1−α


(a) S2083

S2082= (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(b) S2083

S2082= (1 + x)α (1 + n) (1 + g).

(c) S2083

S2082= (1−MPC) (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(d) S2083

S2082= (1−MPC) (1 + x)α (1 + n) (1 + g).


t (EtLt)1−α

termelési függvény által leírható technológia mellett hozza létre a vállalati szektor.

A munkaeroállomány periódusról-periódusra 1 + n ütemben emelkedik, a munkaeroképességét jellemzo változó értéke pedig periódusról-periódusra 1 + g ütemben nö-vekszik. 2082-ben a hatékonysági egységre jutó tokeállomány kisebb volt, mint azegyensúlyi növekedést biztosító hatékonysági egységre jutó tokeállomány, így 2083-raa hatékonysági egységre jutó tokeállomány x · 100 százalékkal emelkedik. Ekkor

(a) I2083I2082

= (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(b) I2083I2082

= (1 + x)α (1 + n) (1 + g).

(c) I2083I2082

= (1−MPC) (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(d) I2083I2082

= (1−MPC) (1 + x)α (1 + n) (1 + g).


t (EtLt)1−α


(a) w2083

w2082= (1 + x)α (1 + n) (1 + g).

(b) w2083

w2082= (1− α) (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(c) w2083

w2082= (1− α) (1 + x)α (1 + n) (1 + g).



t (EtLt)1−α


(a) rK2083rK2082

= (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(b) rK2083rK2082

= (1 + x)α.

(c) rK2083rK2082

= (1 + x)α−1.



t (EtLt)1−α


224 225


t (EtLt)1−α

termelési függvény által leírható technológia mellett hozza létre a vállalati szektor.A munkaeroállomány periódusról-periódusra 1 + n ütemben emelkedik, a munkaeroképességét jellemzo változó értéke pedig periódusról-periódusra 1 + g ütemben nö-vekszik. 2082-ben a hatékonysági egységre jutó tokeállomány nagyobb volt, mint azegyensúlyi növekedést biztosító hatékonysági egységre jutó tokeállomány, így 2083-raa hatékonysági egységre jutó tokeállomány x · 100 százalékkal csökken. Ekkor

(a) S2083

S2082= (1− x) (1 + n) (1 + g).

(b) S2083

S2082= (1− x)α (1 + n) (1 + g).

(c) S2083

S2082= (1−MPC) (1− x) (1 + n) (1 + g).



t (EtLt)1−α


(a) I2083I2082

= (1 + x) (1 + n) (1 + g).

(b) I2083I2082

= (1 + x)α (1 + n) (1 + g).

(c) I2083I2082

= (1−MPC) (1 + x) (1 + n) (1 + g).


332. Kérdés Egy Solow növekedési modell elvei szerint muködo gazdaságban mind a munka-eroállomány, mind a munkaero képességeit méro változó idoben konstans ütembennövekszik, Lt+1

Lt= 1 + n, és Et+1

Et= 1 + g minden t-re. A gazdaság 2037-ben már

egyensúlyi növekedési pályán volt, és egészen 2237-ig nem történik olyan gazdaságiesemény, vagy gazdaságpolitikai beavatkozás, amely elmozdítaná errol az egyensúlyinövkedési pályáról. Ekkor

(a) Y2089

Y2037= 1 + g.

(b) Y2089

Y2037= n+ g.

(c) Y2089

Y2037= (n+ g)52.



Lt= 1 + n, és Et+1



(a) C2116

C2037= (1 + g) (1 + n).

(b) C2116

C2037= n+ g.

(a) rK2083rK2082

= (1 + x)α−1 (1 + n) (1 + g).

(b) rK2083rK2082

= α (1 + x)α.

(c) rK2083rK2082

= 1.

(d) rK2083rK2082

= α (1 + x)α (1 + n) (1 + g).


t (EtLt)1−α


(a) K2083

K2082= 1− x.

(b) K2083

K2082= 1−x

(1+n)(1+g).

(c) K2083

K2082= (1− x) (1 + n) (1 + g).

(d) K2083

K2082= n+ g − x.


t (EtLt)1−α


(a) Y2083

Y2082= 1− x.

(b) Y2083

Y2082= (1− x)α (1 + n) (1 + g).

(c) Y2083

Y2082= (1− x) (1 + n) (1 + g).

(d) Y2083

Y2082= a (x+ n+ g).


t (EtLt)1−α


(a) C2083

C2082= (1− x) (1 + n) (1 + g).

(b) C2083

C2082= (1− x)α (1 + n) (1 + g).

(c) C2083

C2082= MPC (1− x) (1 + n) (1 + g).


226 227

(c) C2116

C2037= (n+ g)79.



Lt= 1 + n, és Et+1



(a) I2096I2037

= (1 + g) (1 + n).

(b) I2096I2037

= (n+ g)59.

(c) I2096I2037

= ((1 + g) (1 + n))59.



Lt= 1 + n, és Et+1



(a) S2045

S2037= (n+ g)8.

(b) S2045

S2037= ((1 + g) (1 + n))8.

(c) S2045

S2037= (1−MPC) (n+ g)8.

(d) S2045

S2037= (1−MPC) ((1 + g) (1 + n))8.


Lt= 1 + n, és Et+1



(a) K2109

K2037= (1 + g) (1 + n).

(b) K2109

K2037= (n+ g)72.

(c) K2109

K2037= ((1 + g) (1 + n))72.



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g

minden t-re.

A gazdaság 2045-ben az egyensúlyi növekedési pályán haladt és 2245-ig nem történikolyan gazdasági esemény, vagy gazdaságpolitikai beavatkozás, amely elmozdítanáerrol az egyensúlyi növekedési pályáról. Ilyen feltételek mellett a 2075-ös egy forejutó tokeállomány a 2045-ös egy fore jutó tokeállomány -szerese lesz.

(a) g

(b) 1 + g

(c) (1 + g)30



Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g

minden t-re.

A gazdaság 2045-ben az egyensúlyi növekedési pályán haladt és 2245-ig nem történikolyan gazdasági esemény, vagy gazdaságpolitikai beavatkozás, amely elmozdítanáerrol az egyensúlyi növekedési pályáról. Ilyen feltételek mellett a 2057-es egy forejutó kibocsátás a 2045-ös egy fore jutó kibocsátás -szerese lesz.

(a) 1 + g

(b) (1 + g)12

(c) (1 + n) (1 + g)

(d) ((1 + n) (1 + g))12


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

228 229

Et+1

Et

= 1 + g

minden t-re.

A gazdaság 2045-ben az egyensúlyi növekedési pályán haladt és 2245-ig nem történikolyan gazdasági esemény, vagy gazdaságpolitikai beavatkozás, amely elmozdítanáerrol az egyensúlyi növekedési pályáról. Ilyen feltételek mellett a 2074-es egy forejutó beruházás a 2045-ös egy fore jutó beruházás -szerese lesz.

(a) 1 + g

(b) (1 + n) (1 + g)

(c) (1 + g)29

(d) ((1 + n) (1 + g))29


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g

minden t-re.

A gazdaság 2045-ben az egyensúlyi növekedési pályán haladt és 2245-ig nem történikolyan gazdasági esemény, vagy gazdaságpolitikai beavatkozás, amely elmozdítanáerrol az egyensúlyi növekedési pályáról. Ilyen feltételek mellett a 2055-ös egy forejutó megtakarítás a 2045-ös egy fore jutó megtakarítás -szerese lesz.

(a) (1 + g)10

(b) ((1 + n) (1 + g))10

(c) (1−MPC) (1 + g)10

(d) (1−MPC) ((1 + n) (1 + g))10


Ct = MPC · Yt

It = Kt+1 − (1− δ)Kt

Yt = aKαt (EtLt)

1−α


Lt+1

Lt

= 1 + n

Et+1

Et

= 1 + g

minden t-re.A gazdaság 2045-ben az egyensúlyi növekedési pályán haladt és 2245-ig nem történikolyan gazdasági esemény, vagy gazdaságpolitikai beavatkozás, amely elmozdítanáerrol az egyensúlyi növekedési pályáról. Ilyen feltételek mellett a 2097-és egy forejutó fogyasztás a 2045-ös egy fore jutó fogyasztás -szerese lesz.

(a) (1 + g)52

(b) ((1 + n) (1 + g))52

(c) MPC (1 + g)52

(d) MPC ((1 + n) (1 + g))52

342. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a termelés technológiai részleteit az Yt = aKαt (EtLt)

1−α

függvény jellemzi, a fogyasztók a jövedelem konstans hányadát költik fogyasztási cé-lokra, a beruházás a tokeállomány bovítése és pótlása, illetve mind a munkaeroállo-mány, mind annak képességét jellemzo változó idoben konstans ütemben növekszika hatékonysági egységre jutó tokeállomány növekedése a hatékonyságiegységre jutó kibocsátás értékét.

(a) növeli(b) csökkenti(c) nem módosítja(d) Mindegyik válasz lehet helyes bizonyos esetekben.


1−α

függvény jellemzi, a fogyasztók a jövedelem konstans hányadát költik fogyasztási cé-lokra, a beruházás a tokeállomány bovítése és pótlása, illetve mind a munkaeroállo-mány, mind annak képességét jellemzo változó idoben konstans ütemben növekszika hatékonysági egységre jutó tokeállomány növekedése a hatékonyságiegységre jutó fogyasztás értékét.



1−α

függvény jellemzi, a fogyasztók a jövedelem konstans hányadát költik fogyasztási cé-lokra, a beruházás a tokeállomány bovítése és pótlása, illetve mind a munkaeroállo-mány, mind annak képességét jellemzo változó idoben konstans ütemben növekszika hatékonysági egységre jutó tokeállomány növekedése a hatékonyságiegységre jutó megtakarítás értékét.



1−α

függvény jellemzi, a fogyasztók a jövedelem konstans hányadát költik fogyasztási cé-lokra, a beruházás a tokeállomány bovítése és pótlása, illetve mind a munkaeroállo-mány, mind annak képességét jellemzo változó idoben konstans ütemben növekszik

230 231

a hatékonysági egységre jutó tokeállomány növekedése a hatékonyságiegységre jutó beruházás értékét.

(a) növeli

(b) csökkenti

(c) nem módosítja

(d) Mindegyik válasz lehet helyes bizonyos esetekben.


1−α

függvény jellemzi, a fogyasztók a jövedelem konstans hányadát költik fogyasztási cé-lokra, a beruházás a tokeállomány bovítése és pótlása, illetve mind a munkaeroállo-mány, mind annak képességét jellemzo változó idoben konstans ütemben növekszik ahatékonysági egységre jutó tokeállomány növekedése a reálbér értékét.

(a) növeli

(b) csökkenti

(c) nem módosítja



1−α

függvény jellemzi, a fogyasztók a jövedelem konstans hányadát költik fogyasztási cé-lokra, a beruházás a tokeállomány bovítése és pótlása, illetve mind a munkaeroállo-mány, mind annak képességét jellemzo változó idoben konstans ütemben növekszik ahatékonysági egységre jutó tokeállomány növekedése a toke reálbérletidíjának értékét.

(a) növeli

(b) csökkenti

(c) nem módosítja


4. Rövid táv versus hosszú táv


1. Kérdés Egy olyan koordinátarendszerben, ahol a vízszintes tengelyen a kibocsátást, a függo-leges tengelyen az árszínvonalat mérjük, a hosszú távú aggregált kínálati függvény

(a) függoleges.

(b) vízszintes.

(c) negatív meredekségu.

(d) pozitív meredekségu.

2. Kérdés Egy olyan koordinátarendszerben, ahol a vízszintes tengelyen a kibocsátást, a függo-leges tengelyen az árszínvonalat mérjük, az aggregált keresleti függvény

(a) függoleges.

(b) vízszintes.

(c) negatív meredekségu.

(d) pozitív meredekségu.

3. Kérdés Egy olyan koordinátarendszerben, ahol a vízszintes tengelyen a kibocsátást, a füg-goleges tengelyen az árszínvonalat mérjük, a rövid távú aggregált kínálati függvény

, feltéve, hogy a vállalati szektor tagjai adott ár mellett a mindenkorikeresletnek megfelelo termékmennyiség eloállítására tesznek ígéretet.

(a) függoleges

(b) vízszintes

(c) negatív meredekségu

(d) pozitív meredekségu

4. Kérdés A rövid táv és a hosszú táv között az a különbség,

(a) hogy míg a rövid távú alkalmazkodáshoz elég a gazdaságnak egy hónap, vagyegy negyedév, addig a hosszú távú alkalmazkodáshoz minimum egy év szükséges.

(b) hogy míg a rövid távú alkalmazkodáshoz elég a gazdaságnak egy periódus, addiga hosszú távú alkalmazkodáshoz több periódus szükséges.

(c) hogy míg rövid távon rögzített a kibocsátás, addig hosszú távon a kibocsátásrugalmasan változik.


5. Kérdés A rövid táv és a hosszú táv között az a különbség,

(a) hogy míg rövid távon van reál-rigiditás (azaz bizonyos eseményekre egyes reálvál-tozók idoben lassan reagálnak), addig hosszú távon ilyen reál-rigiditás nincsen.

(b) hogy míg rövid távon van nominális-rigiditás (azaz bizonyos eseményekre egyesnominális változók idoben lassan reagálnak), addig hosszú távon ilyen nominális-rigiditás nincsen.



6. Kérdés Hosszú távon a pénz semleges, azaz

232 233

(a) jobbra tolja a hosszú távú aggregált kínálati függvényt.(b) balra tolja a hosszú távú aggregált kínálati függvényt.(c) balra tolja az aggregált keresleti függvényt.(d) jobbra tolja az aggregált keresleti függvényt.

15. Kérdés A pénzkínálat növelése

(a) felfelé tolja a rövid távú aggregált kínálati függvényt.(b) lefelé tolja a rövid távú aggregált kínálati függvényt.(c) balra tolja az aggregált keresleti függvényt.(d) jobbra tolja az aggregált keresleti függvényt.

16. Kérdés A pénzkínálat csökkentése



(a) balra tolja az aggregált keresleti függvényt.(b) jobbra tolja az aggregált keresleti függvényt.(c) nem változtatja meg az aggregált keresleti függvény helyzetét.(d) A körülmények függvényében mindegyik válasz lehet helyes.




(a) felfelé tolja a rövid távú aggregált kínálati függvényt.(b) lefelé tolja a rövid távú aggregált kínálati függvényt.(c) nem változtatja meg a rövid távú aggregált kínálati függvény helyzetét.(d) A körülmények függvényében mindegyik válasz lehet helyes.




(a) jobbra tolja a hosszú távú aggregált kínálati függvényt.(b) balra tolja a hosszú távú aggregált kínálati függvényt.(c) nem változtatja meg a hosszú távú aggregált kínálati függvény helyzetét.(d) A körülmények függvényében mindegyik válasz lehet helyes.


(a) monetáris politikai döntésekkel nem lehet a reálváltozókat befolyásolni.(b) monetáris politikai döntésekkel nem lehet a nominális változókat befolyásolni.(c) fiskális politikai döntésekkel nem lehet a reálváltozókat befolyásolni.(d) fiskális politikai döntésekkel nem lehet a nominális változókat befolyásolni.
















234 235






























37. Kérdés A pénz forgási sebességének növekedése


38. Kérdés A pénz forgási sebességének csökkenése

236 237


















47. Kérdés A fogyasztás jövedelemtol független részének növekedése


48. Kérdés A fogyasztás jövedelemtol független részének csökkenése













238 239






57. Kérdés A beruházás kamattól független részének növekedése


58. Kérdés A beruházás kamattól független részének csökkenése


















67. Kérdés A technológiát jellemzo teljes termelékenység növekedése

(a) balra tolja az aggregált keresleti függvényt.(b) jobbra tolja az aggregált keresleti függvényt.(c) nem változtatja meg az aggregált keresleti függvény helyzetét.(d) Egyik válasz sem helyes.

68. Kérdés A technológiát jellemzo teljes termelékenység csökkenése

(a) balra tolja az aggregált keresleti függvényt.(b) jobbra tolja az aggregált keresleti függvényt.(c) nem változtatja meg az aggregált keresleti függvény helyzetét.(d) Egyik válasz sem helyes.


(a) felfelé tolja a rövid távú aggregált kínálati függvényt.(b) lefelé tolja a rövid távú aggregált kínálati függvényt.(c) nem változtatja meg a rövid távú aggregált kínálati függvény helyzetét.(d) Egyik válasz sem helyes.


240 241

(a) felfelé tolja a rövid távú aggregált kínálati függvényt.

(b) lefelé tolja a rövid távú aggregált kínálati függvényt.

(c) nem változtatja meg a rövid távú aggregált kínálati függvény helyzetét.



(a) jobbra tolja a hosszú távú aggregált kínálati függvényt.

(b) balra tolja a hosszú távú aggregált kínálati függvényt.

(c) nem változtatja meg a hosszú távú aggregált kínálati függvény helyzetét.





(c) nem változtatja meg a hosszú távú aggregált kínálati függvény helyzetét.





(c) balra tolja az aggregált keresleti függvényt.

(d) jobbra tolja az aggregált keresleti függvényt.




(c) balra tolja az aggregált keresleti függvényt.

(d) jobbra tolja az aggregált keresleti függvényt.

75. Kérdés Az alábbi ábrán egy gazdaság muködését rövid-, és hosszú távon jellemzo függvénye-ket vázoltuk.

LRAS

SRAS

AD

Milyen változó jelenik meg a függoleges tengelyen?

(a) Kamat.

(b) Árszínvonal.(c) Kibocsátás.(d) A tokeállományon kívül a gazdaság összes makroaggregátuma.


LRAS

SRAS

AD

Milyen változó jelenik meg a vízszintes tengelyen?

(a) Kamat.(b) Árszínvonal.(c) Kibocsátás.(d) A tokeállományon kívül a gazdaság összes makroaggregátuma.


Párszínvonal

Ykibocsátás

C

B

A

Az ábrán megjeleno függvények közül melyik az aggregált kereslet?

(a) A.(b) B.(c) C.(d) Egyik válasz sem helyes, mert az aggregált keresleti függvénynek a függoleges és

a vízszintes függvény metszéspontjában kellene átmennie.

242 243


Párszínvonal

Ykibocsátás

C

B

A

Az ábrán megjeleno függvények közül melyik a hosszú távú aggregált kínálat?

(a) A.

(b) B.

(c) C.

(d) Egyik válasz sem helyes, mert a hosszú távú aggregált kínálati függvény pozitívmeredekségu.


Párszínvonal

Ykibocsátás

C

B

A

Az ábrán megjeleno függvények közül melyik a rövid távú aggregált kínálat?

(a) A.

(b) B.

(c) C.

(d) Egyik válasz sem helyes, mert a rövid távú aggregált kínálati függvény pozitívmeredekségu.

80. Kérdés Az output gap (kibocsátási rés)

(a) az aktuális kibocsátás és a hosszú távú egyensúlyt biztosító kibocsátás közöttikülönbség.

(b) a hosszú távú egyensúlyt biztosító kibocsátás és az aktuális kibocsátás közöttikülönbség.

(c) az aktuális kibocsátás és a hosszú távú egyensúlyt biztosító kibocsátás szorzata.

(d) a hosszú távú egyensúlyt biztosító kibocsátás és az aktuális kibocsátás hányadosa.

81. Kérdés Az alábbi képletek közül melyik írja le helyesen az output gap (kibocsátási rés) kiszá-mításának módját?

(a) Yadott idoszak − Ytermészetes, ahol Ytermészetes a hosszú távú egyensúlyt biztosító kibo-csátás.

(b) Ytermészetes − Yadott idoszak, ahol Ytermészetes a hosszú távú egyensúlyt biztosító kibo-csátás.

(c) Yadott idoszak · Ytermészetes, ahol Ytermészetes a hosszú távú egyensúlyt biztosító kibocsá-tás.

(d) Yadott idoszakYtermészetes

, ahol Ytermészetes a hosszú távú egyensúlyt biztosító kibocsátás.


Párszínvonal

Ykibocsátás

LRAS

SRAS

AD

Az ábra alapján ebben a gazdaságban az output gap

(a) pozitív.

(b) negatív.

(c) nulla.

(d) Egyik válasz sem helyes, mert az ábra nem tartalmaz olyan információt, amelyalapján az output gap nagyságára és elojelére következtethetnénk.


244 245

Párszínvonal

Ykibocsátás

LRAS

SRAS

AD


(a) pozitív.(b) negatív.(c) nulla.(d) Egyik válasz sem helyes, mert az ábra nem tartalmaz olyan információt, amely

alapján az output gap nagyságára és elojelére következtethetnénk.


Párszínvonal

Ykibocsátás

LRAS

SRAS

AD


(a) pozitív.(b) negatív.(c) nulla.(d) Egyik válasz sem helyes, mert az ábra nem tartalmaz olyan információt, amely

alapján az output gap nagyságára és elojelére következtethetnénk.

85. Kérdés A pénzkínálat tartós növelése egy olyan gazdaságban, ahol a vállalatok megfeleloidotávon adott ár mellett a keresletnek megfelelo termékmennyiség eloállítását ígérik,rövid távon

(a) az árszínvonal növekedéséhez vezet.

(b) az árszínvonal csökkenéséhez vezet.

(c) nem módosítja az árszínvonalat.

(d) A körülmények függvényében mindegyik válasz lehet helyes.

86. Kérdés A pénzkínálat tartós növelése egy olyan gazdaságban, ahol a vállalatok megfeleloidotávon adott ár mellett a keresletnek megfelelo termékmennyiség eloállítását ígérik,hosszú távon

(a) az árszínvonal növekedéséhez vezet.

(b) az árszínvonal csökkenéséhez vezet.

(c) nem módosítja az árszínvonalat.


87. Kérdés A pénzkínálat tartós növelése egy olyan gazdaságban, ahol a vállalatok megfeleloidotávon adott ár mellett a keresletnek megfelelo termékmennyiség eloállítását ígérik,rövid távon



(c) nem módosítja a kibocsátást.


88. Kérdés A pénzkínálat tartós növelése egy olyan gazdaságban, ahol a vállalatok megfeleloidotávon adott ár mellett a keresletnek megfelelo termékmennyiség eloállítását ígérik,hosszú távon



(c) nem módosítja a kibocsátást.


246 247

5. Árupiac rövid távon


1. Kérdés Az IS görbe azon jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek egyensúlytbiztosítanak

(a) az árupiacon.(b) a pénzpiacon.(c) a vagyoneszközök piacán.(d) a munkapiacon.

2. Kérdés Az IS görbe

(a) azon árszínvonal-jövedelem kombinációk halmaza, amelyek egyensúlyt biztosíta-nak az árupiacon.

(b) azon árszínvonal-jövedelem kombinációk halmaza, amelyek egyensúlyt biztosíta-nak a pénzpiacon.

(c) azon árszínvonal-jövedelem kombinációk halmaza, amelyek egyensúlyt biztosíta-nak a vagyoneszközök piacán.


3. Kérdés Egy olyan koordinátarendszerben, ahol a függoleges tengelyen a kamatlábat, a víz-szintes tengelyen pedig a jövedelmet (kibocsátást) mérjük az IS göbe

(a) negatív meredekségu.(b) pozitív meredekségu.(c) vízszintes.(d) függoleges.

4. Kérdés A kamatláb növekedése esetén

(a) a finanszírozás költségeinek csökkenése miatt több beruházás fog megvalósulni.Ez növeli a termékek és szolgáltatások iránti keresletet, ami magasabb kibocsá-tási szinten eredményez. Az IS görbe ezt a kamatláb és az árupiaci egyensúlyijövedelem között meglévo negatív kapcsolatot reprezentálja geometriailag.

(b) a finanszírozás költségeinek csökkenése miatt több beruházás fog megvalósulni.Ez növeli a termékek és szolgáltatások iránti keresletet, ami magasabb kibocsá-tási szinten eredményez. Az IS görbe ezt a kamatláb és az árupiaci egyensúlyijövedelem között meglévo pozitív kapcsolatot reprezentálja geometriailag.

(c) a finanszírozás költségeinek emelkedése miatt kevesebb beruházás fog megva-lósulni. Ez csökkenti a termékek és szolgáltatások iránti keresletet, ami alacso-nyabb kibocsátási szinten eredményez. Az IS görbe ezt a kamatláb és az árupiaciegyensúlyi jövedelem között meglévo negatív kapcsolatot reprezentálja geometri-ailag.

(d) a finanszírozás költségeinek emelkedése miatt kevesebb beruházás fog megva-lósulni. Ez csökkenti a termékek és szolgáltatások iránti keresletet, ami alacso-nyabb kibocsátási szinten eredményez. Az IS görbe ezt a kamatláb és az árupiaciegyensúlyi jövedelem között meglévo pozitív kapcsolatot reprezentálja geometri-ailag.

5. Kérdés Ha r ↑

(a) akkor I ↑, így C + I +G ↓, amelynek eredményeként Y ↓.(b) akkor I ↓, így C + I +G ↓, amelynek eredményeként Y ↓.(c) akkor I ↑, így C + I +G ↑, amelynek eredményeként Y ↓.(d) akkor I ↑, így C + I +G ↑, amelynek eredményeként Y ↑.

6. Kérdés Ha r ↑

(a) akkor I ↓, így C + I +G ↑, amelynek eredményeként Y ↑.(b) akkor I ↑, így C + I +G ↑, amelynek eredményeként Y ↑.(c) akkor I ↓, így C + I +G ↓, amelynek eredményeként Y ↑.(d) Egyik válasz sem helyes.

7. Kérdés Az alábbi ábrák közül – a gazdaság normális muködése mellett – melyik mutatjahelyesen a gazdaság IS görbéjét?

rkamat

Ykibocsátás

IS

rkamat

Ykibocsátás

IS

rkamat

Ykibocsátás

ISr

kamat

Ykibocsátás

IS

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

8. Kérdés A kormányzati kiadások növekedésének hatására

(a) az IS görbe jobbra tolódik.

(b) az IS görbe balra tolódik.

(c) az IS görbe meredeksége növekszik.

(d) az IS görbe meredeksége csökken.

9. Kérdés Az alábbi ábrlák közül melyik mutatja helyesen a kormányzati kiadások növekedé-sének a gazdaság IS görbére gyakorolt hatását? (A gazdaság eredeti IS görbéjét afolytonos vonal, a gazdasági esemény hatására kialakult IS görbét a szaggatott vonaljellemzi.)

248 249

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

IS

ISúj

ISISúj

ISISúj IS

ISúj

(a) Az A. ábra.(b) A B. ábra.(c) A C. ábra.(d) A D. ábra.

10. Kérdés Az alábbi ábrán egy gazdaság IS görbéje látható egy gazdasági esemény bekövetke-zése elott (folytonos vonal) és a gazdasági esemény bekövetkezése után (szaggatottvonal).

rkamat

Ykibocsátás

IS

ISúj

Az ábrán látható hatást kiváltó gazdasági esemény lehetett

(a) a kormányzati kiadások növelése.(b) az adók növelése.(c) a beruházási hajlandóság csökkenése.(d) a pénzkínálat növelése.

11. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentésének hatására





12. Kérdés Az alábbi ábrlák közül melyik mutatja helyesen a kormányzati kiadások csökkenté-sének a gazdaság IS görbére gyakorolt hatását? (A gazdaság eredeti IS görbéjét afolytonos vonal, a gazdasági esemény hatására kialakult IS görbét a szaggatott vonaljellemzi.)

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

IS

ISúj

ISISúj

ISISúj IS

ISúj

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rkamat

Ykibocsátás

ISISúj

250 251


(a) a kormányzati kiadások csökkentése.


(c) a pénz forgási sebességének növekedése.

(d) a pénzkínálat növelése.

14. Kérdés Az adók növelésének hatására





15. Kérdés Az alábbi ábrlák közül melyik mutatja helyesen az adók növelésének a gazdaságIS görbére gyakorolt hatását? (A gazdaság eredeti IS görbéjét a folytonos vonal, agazdasági esemény hatására kialakult IS görbét a szaggatott vonal jellemzi.)

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

IS

ISúj

ISISúj

ISISúj IS

ISúj

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rkamat

Ykibocsátás

ISISúj


(a) a kormányzati kiadások növelése.(b) az adók növelése.(c) a pénz forgási sebességének növekedése.(d) a pénzkínálat növelése.

17. Kérdés Az adók csökkentésének hatására

(a) az IS görbe jobbra tolódik.(b) az IS görbe balra tolódik.(c) az IS görbe meredeksége növekszik.(d) az IS görbe meredeksége csökken.

18. Kérdés Az alábbi ábrlák közül melyik mutatja helyesen az adók csökkentésének a gazdaságIS görbére gyakorolt hatását? (A gazdaság eredeti IS görbéjét a folytonos vonal, agazdasági esemény hatására kialakult IS görbét a szaggatott vonal jellemzi.)

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

IS

ISúj

ISISúj

ISISúj IS

ISúj

(a) Az A. ábra.

252 253

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rkamat

Ykibocsátás

IS

ISúj


(a) a kormányzati kiadások csökkentése.




20. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a jogi környezet változása vonzóbbá (és jövedel-mezobbé) teszi a beruházások megvalósítását, amely a modellünkben az autonómberuházás (I0) növekedésében jelenik meg. Ezen esemény hatására





21. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a jogi környezet változása vonzóbbá (és jövedel-mezobbé) teszi a beruházások megvalósítását, amely a modellünkben az autonómberuházás (I0) növekedésében jelenik meg. Az alábbi ábrlák közül melyik mutatjahelyesen az eseménynek a gazdaság IS görbére gyakorolt hatását? (A gazdaság ere-deti IS görbéjét a folytonos vonal, a gazdasági esemény hatására kialakult IS görbéta szaggatott vonal jellemzi.)

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

IS

ISúj

ISISúj

ISISúj IS

ISúj

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rkamat

Ykibocsátás

IS

ISúj


(a) a kormányzati kiadások csökkenése.


(c) Az általunk vizsgált gazdaságban a jogi környezet változása vonzóbbá (és jöve-delmezobbé) teszi a beruházások megvalósítását.


254 255

23. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a jogi környezet kedvezotlen változása kevésbé von-zóvá (és kevésbé jövedelmezové) teszi a beruházások megvalósítását, amely a mo-dellünkben az autonóm beruházás (I0) csökkenésében jelenik meg. Ezen eseményhatására





24. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a jogi környezet kedvezotlen változása kevésbé von-zóvá (és kevésbé jövedelmezové) teszi a beruházások megvalósítását, amely a model-lünkben az autonóm beruházás (I0) csökkenésében jelenik meg. Az alábbi ábrlákközül melyik mutatja helyesen az eseménynek a gazdaság IS görbére gyakorolt hatá-sát? (A gazdaság eredeti IS görbéjét a folytonos vonal, a gazdasági esemény hatásárakialakult IS görbét a szaggatott vonal jellemzi.)

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

IS

ISúj

ISISúj

ISISúj IS

ISúj

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rkamat

Ykibocsátás

ISISúj


(a) a kormányzati kiadások növelése.


(c) Az általunk vizsgált gazdaságban a jogi környezet kedvezotlen változása kevésbévonzóvá (és kevésbé jövedelmezové) teszi a beruházások megvalósítását.


26. Kérdés A 2026-os ”Fogyassz!!!” kampány eredményeként az általunk vizsgált gazdaság fo-gyasztói szektora 2027-re a mindenkori jövedelemtol függetlenül növelte a fogyasz-tását, amely esemény a modellünkben a C = C0 +MPC (Y − T ) alakban felírhatófogyasztási függvény jövedelemtol független részének, az autonóm fogyasztásnak (C0)a növekedéseként jelenik meg. Ezen esemény hatására





27. Kérdés A 2026-os ”Fogyassz!!!” kampány eredményeként az általunk vizsgált gazdaság fo-gyasztói szektora 2027-re a mindenkori jövedelemtol függetlenül növelte a fogyasz-tását, amely esemény a modellünkben a C = C0 +MPC (Y − T ) alakban felírhatófogyasztási függvény jövedelemtol független részének, az autonóm fogyasztásnak (C0)a növekedéseként jelenik meg. Az alábbi ábrlák közül melyik mutatja helyesen az ese-ménynek a gazdaság IS görbére gyakorolt hatását? (A gazdaság eredeti IS görbéjét afolytonos vonal, a gazdasági esemény hatására kialakult IS görbét a szaggatott vonaljellemzi.)

256 257

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

IS

ISúj

ISISúj

ISISúj IS

ISúj

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


rkamat

Ykibocsátás

IS

ISúj


(a) A ”Fogyassz!!!” kampány eredményeként az általunk vizsgált gazdaság fogyasztóiszektora 2027-re a mindenkori jövedelemtol függetlenül növelte a fogyasztását.


(c) Az általunk vizsgált gazdaságban a jogi környezet kedvezotlen változása kevésbévonzóvá (és jövedelmezobbé) teszi a beruházások megvalósítását.


29. Kérdés A 2026-os ”Ne vásárolj semmit!!!” kampány eredményeként az általunk vizsgált gaz-daság fogyasztói szektora 2027-re a mindenkori jövedelemtol függetlenül visszafogtaa fogyasztását, amely esemény a modellünkben a C = C0 +MPC (Y − T ) alakbanfelírható fogyasztási függvény jövedelemtol független részének, az autonóm fogyasz-tásnak (C0) a csökkenéseként jelenik meg. Ezen esemény hatására





30. Kérdés A 2026-os ”Ne vásárolj semmit!!!” kampány eredményeként az általunk vizsgált gaz-daság fogyasztói szektora 2027-re a mindenkori jövedelemtol függetlenül visszafogtaa fogyasztását, amely esemény a modellünkben a C = C0 +MPC (Y − T ) alakbanfelírható fogyasztási függvény jövedelemtol független részének, az autonóm fogyasz-tásnak (C0) a csökkenéseként jelenik meg. Az alábbi ábrlák közül melyik mutatjahelyesen az eseménynek a gazdaság IS görbére gyakorolt hatását? (A gazdaság ere-deti IS görbéjét a folytonos vonal, a gazdasági esemény hatására kialakult IS görbéta szaggatott vonal jellemzi.)

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

IS

ISúj

ISISúj

ISISúj IS

ISúj

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.


258 259

rkamat

Ykibocsátás

ISISúj


(a) a kormányzati kiadások növelése.(b) az adók csökkentése.(c) A ”Ne vásárolj semmit!!!” kampány eredményeként az általunk vizsgált gazdaság

fogyasztói szektora 2027-re a mindenkori jövedelemtol függetlenül visszafogta afogyasztását.


32. Kérdés Egy gazdaság IS görbéjének egyenlete

(a) az Y = C + I +G képlettel adható meg.(b) az Y = C + I −G képlettel adható meg.(c) az Y = C − I −G képlettel adható meg.(d) az Y = Smagán képlettel adható meg.


(a) az I = Smagán képlettel adható meg.(b) az Y = Sállami képlettel adható meg.(c) az I = Sállami képlettel adható meg.(d) Egyik válasz sem helyes.


(a) az Y = Smagán képlettel adható meg.(b) az I = Smagán képlettel adható meg.(c) az Y = Stársadalmi képlettel adható meg.(d) az I = Stársadalmi képlettel adható meg.


(a) az MS = MD képlettel adható meg.(b) az LS = LD képlettel adható meg.(c) a KS = KD képlettel adható meg.(d) Egyik válasz sem helyes.

36. Kérdés Egy olyan gazdaságban, ahol a gazdasági szereplok viselkedése az alábbi magatartásiegyenletekkel jellemezheto

C = MPC (Y − T )

I = I0 − a · rG = G

T = T

az IS görbe egyenlete

(a) az Y = −MPC·T+I0+G1−MPC

− 11−MPC

r képlettel adható meg.

(b) az Y = −MPC·T+I0+G1−MPC

− a1−MPC


(c) az Y = −MPC·T−I0+G1−MPC

− a1−MPC


(d) az Y = −MPC·T−I0−G1−MPC

− a1−MPC


260 261

6. Pénzpiac


1. Kérdés A központi bank által tartott pénzügyi eszközök állománya

(a) a központi bank egyszerusített vagyonmérlegének eszköz oldali tétele.(b) a központi bank egyszerusített vagyonmérlegének forrás oldali tétele.(c) a kereskedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének eszköz oldali té-

tele.(d) a kereskedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének forrás oldali téte-

le.

2. Kérdés A refinanszírozási hitelek állománya

(a) a központi bank egyszerusített vagyonmérlegének eszköz oldali tétele.(b) a központi bank egyszerusített vagyonmérlegének forrás oldali tétele.(c) a kereskedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének forrás oldali téte-

le.(d) Az a. és a c. válasz is helyes, mert a refinanszírozási hitelek állománya mindkét

vagyonmérlegben megjelenik.

3. Kérdés A forgalomban lévo készpénz állománya



le.

4. Kérdés A tartalékok állománya


tele.(d) Az a. és a c. válasz is helyes, mert a tartalékok állománya mindkét vagyonmér-

legben megjelenik.

5. Kérdés A nem banki szektor gazdasági szereploinek nyújtott hitelek állománya



le.

6. Kérdés A kereskedelmi bankok által tartott, nem banki szektor gazdasági szereploivel szem-ben fennálló követelést megtestesíto pénzügyi eszközök állománya (például a keres-kedelmi bank által tartott államkötvény)

(a) a kereskedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének eszköz oldali té-tele.

(b) a kereskedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének forrás oldali téte-le.

(c) Mindkét válasz helyes.(d) Egyik válasz sem helyes, mert ilyen eszközt kereskedelmi bankok nem tarthatnak.

7. Kérdés A betétek állománya



le.

8. Kérdés A kereskedelmi bankok által kibocsátott, nem banki szektor gazdasági szereploivelszemben fennálló tartozást megtestesíto pénzügyi eszközök állománya (például vala-mely befektetési jegy, vagy banki kötvény)

(a) a kereskedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének eszköz oldali té-tele.

(b) a kereskedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének forrás oldali téte-le.

(c) Mindkét válasz helyes.(d) Egyik válasz sem helyes, mert ilyen eszközt kereskedelmi bankok nem hozhatnak

létre.

9. Kérdés A monetáris bázis

(a) a kereskedelmi bankrendszer stilizált vagyonmérlegének eszköz oldalán lévo té-telek összege.

(b) a kereskedelmi bankrendszer stilizált vagyonmérlegének forrás oldalán lévo téte-lek összege.

(c) a központi bank stilizált vagyonmérlegének eszköz oldalán lévo tételek összege.(d) Egyik válasz sem helyes.


(a) a forgalomban lévo készpénz és a betétek összege.(b) a forgalomban lévo készpénz és a tartalékok összege.(c) a forgalomban lévo készpénz és a hitelek összege.(d) a hitelek állománya.


(a) a központi bank stilizált vagyonmérlegének eszköz oldalán lévo tételek összege.(b) a központi bank stilizált vagyonmérlegének forrás oldalán lévo tételek összege.(c) a forgalomban lévo készpénz és a tartalékok összege.(d) Mindegyik válasz helyes.


(a) a központi bank stilizált vagyonmérlegének eszköz oldalán és forrás oldalán lévotételek különbsége.

262 263

(b) a központi bank stilizált vagyonmérlegének eszköz oldalán és forrás oldalán lévotételek összege.

(c) a központi bank stilizált vagyonmérlegének eszköz oldalán és forrás oldalán lévotételek hányadosa.

(d) a központi bank stilizált vagyonmérlegének eszköz oldalán, vagy forrás oldalánlévo tételek összege.


(a) a nem banki szektor bankrendszerrel szemben támasztott követeléseinek egy ré-sze.

(b) a nem banki szektor bankrendszerrel szemben támasztott követeléseinek egésze.(c) a forgalomban lévo készpénz és a betétek összege.(d) Egyik válasz sem helyes.

14. Kérdés Az M1 pénzkategória

(a) a forgalomban lévo készpénz és a betétek összege.(b) a forgalomban lévo készpénz és a tartalékok összege.(c) a forgalomban lévo készpénz és a hitelek összege.(d) a hitelek állománya.

15. Kérdés A cr

(a) a forgalomban lévo készpénz és a betétállomány egymáshoz viszonyított aránya.(b) a gazdaság teljes készpénzállományának és a betétek állománynak az egymáshoz

viszonyított aránya.(c) a forgalomban lévo készpénz állományának és a monetáris bázisnak az egymás-

hoz viszonyított aránya.(d) Egyik válasz sem helyes.

16. Kérdés A készpénz-betét arány

(a) a forgalomban lévo készpénz állományának és a pénzkínálatnak az egymáshozviszonyított aránya.

(b) a forgalomban lévo készpénz állományának és a monetáris bázisnak az egymás-hoz viszonyított aránya.

(c) a forgalomban lévo készpénz állományának és a betéteknek az egymáshoz viszo-nyított aránya.

(d) a forgalomban lévo készpénz állományának és a kereskedelmi bankok forrásainakaz egymáshoz viszonyított aránya.

17. Kérdés A cr

(a) a tartalékok állományának és a pénzkínálatnak az egymáshoz viszonyított ará-nya.

(b) a tartalékok állományának és a monetáris bázisnak az egymáshoz viszonyítottaránya.

(c) a monetáris bázisnak és a pénzkínálatnak az egymáshoz viszonyított aránya.(d) Egyik válasz sem helyes.

18. Kérdés A tartalékráta

(a) a tartalékok állományának és a betétek állománynak az egymáshoz viszonyítottaránya.

(b) a tartalékok állományának és a monetáris bázisnak az egymáshoz viszonyítottaránya.

(c) a tartalékok állományának és a pénzkínálatnak az egymáshoz viszonyított ará-nya.


19. Kérdés Az rr

(a) a forgalomban lévo készpénzállománynak és a pénzkínálatnak az egymáshozviszonyított aránya.

(b) a forgalomban lévo készpénzállománynak és a monetáris bázisnak az egymáshozviszonyított aránya.

(c) a monetáris bázisnak és a pénzkínálatnak az egymáshoz viszonyított aránya.


20. Kérdés A pénzkínálat

(a) a forgalomban lévo készpénz és a betétek összege.

(b) a nem banki szektor bankrendszerrel szemben támasztott követeléseinek egy ré-sze.



21. Kérdés A pénzkínálat

(a) központi bank egyszerusített vagyonmérlegének forrás oldalán, valamint a keres-kedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének forrás oldalán lévo téte-lek összege.

(b) központi bank egyszerusített vagyonmérlegének eszköz oldalán, valamint a ke-reskedelmi bankrendszer egyszerusített vagyonmérlegének eszköz oldalán lévotételek összege.



22. Kérdés A gazdasági szereplok rendelkezésére álló likviditás számszerusítéséremonetáris aggregátum létezik.

(a) egy jól meghatározott

(b) ketto

(c) három

(d) több

23. Kérdés A gazdasági szereplok rendelkezésére álló likviditás számszerusítésére több monetárisaggregátum létezik (MB, M1, M2...),

(a) de mindegy, hogy a monetáris politikai döntéshozó a közbülso célját mely agg-regátumban adja meg, mert ezek a kategóriák gazdasági eseményekre azonosmódon reagálnak.

(b) és nem mindegy, hogy a monetáris politikai döntéshozó a közbülso célját melyaggregátumban adja meg, mert ezek a kategóriák gazdasági eseményekre nembiztos, hogy azonos módon reagálnak.



264 265

24. Kérdés A pénzmultiplikátor

(a) a teljes készpénzállomány és pénzkínálat hányadosa.

(b) a monetáris bázis és a pénzkínálat hányadosa.

(c) a forgalomban lévo készpénz állományának a pénzkínálathoz viszonyított aránya.



(a) a forgalomban lévo készpénz állományának a monetáris bázishoz viszonyítottaránya.

(b) a teljes készpénzállomány és monetáris bázis hányadosa.

(c) a tartalékforrások állományának a pénzkínálathoz viszonyított aránya.



(a) a tartalékállomány és pénzkínálat hányadosa.

(b) a tartalékforrások állományának a monetáris bázishoz viszonyított aránya.

(c) a monetáris bázis és a pénzkínálat aránya.

(d) a pénzkínálat és a monetáris bázis aránya.

27. Kérdés A pénzmultiplikátor értékét a következo képlet adja meg:

(a) cr+1cr+rr

.

(b) cr+rrcr+1

.

(c) rr+1rr+cr

.

(d) (cr + rr) (cr + 1).


(a) a készpénz-betét arány pozitív függvénye.

(b) a készpénz-betét arány negatív függvénye.

(c) független a készpénz-betét aránytól.



(a) a tartalékráta pozitív függvénye.

(b) a taralékráta negatív függvénye.

(c) független a tartalékrátától.



(a) a kamat függvénye.

(b) a kamat függvénye.

(c) független a kamattól.


31. Kérdés Az alábbi ábra a pénzmultiplikátor idobeli alakulását mutatja egy gazdaságban.

mpénzmul�plikátor

tidő

A besatírozott intervallumon bekövetkezett változást okozhatta

(a) a tartalékráta növekedése.

(b) a tartalékráta csökkenése.

(c) a kamat növekedése.

(d) a kamat csökkenése.



tidő


(a) a készpénz-betét arány növekedése.

(b) a készpénz-betét arány csökkenése.




266 267


tidő


(a) a tartalékráta növekedése.

(b) a tartalékráta csökkenése.





tidő


(a) a készpénz-betét arány növekedése.

(b) a készpénz-betét arány csökkenése.



35. Kérdés Az alábbi ábra az Egyesült Államokban mutatja a pénzmultiplikátor idobeli alakulását1998-ól 2017-ig.

A 2008 végén, 2009 elején megfigyelheto jelentos méréku csökkenést okozhatta

(a) a tartalékráta növekedése.(b) a tartalékráta csökkenése.(c) a kamat növekedése.(d) a kamat csökkenése.

36. Kérdés Az alábbi ábra az Egyesült Államokban mutatja a szabad tartalékok idobeli alakulását1998-ól 2017-ig.

A szabad tartalékok 2008 végén, 2009 elején megfigyelheto jelentos méréku emelke-dése

(a) a pénzmultiplikátor növekedését eredményezte.(b) csökkentette a pénzmuliplikátort.(c) nem módosította a pénzmultiplikátor értékét.(d) Egyik válasz sem helyes.

37. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a kereskedelmi bankrendszer valamely tagja 64egység értékben értékesít a központi banknak pénzügyi eszközöket. Az adott perió-dusban más pénzügyi muvelet a gazdaságban nem történt. Ez a tranzakció az adottfeltételek mellett

(a) 64 egységnél kisebb mértékben növeli meg a monetáris bázist.(b) 64 egységgel növeli meg a monetáris bázist.(c) 64 egységnél nagyobb mértékben növeli meg a monetáris bázist.(d) nem módosítja a monetáris bázist.

38. Kérdés A monetáris bázis növekszik,

(a) ha növekszik a gazdasági szereplok készpénztartási igénye.(b) ha csökken a gazdasági szereplok készpénztartási igénye.(c) ha a monetáris politikai döntéshozó pénzügyi eszközöket vásárol kereskedelmi

bankoktól.

268 269

(d) A b. és c. válasz is helyes.

39. Kérdés A monetáris bázis csökken,

(a) ha növekszik a gazdasági szereplok készpénztartási igénye.(b) ha csökken a gazdasági szereplok készpénztartási igénye.(c) ha a monetáris politikai döntéshozó pénzügyi eszközöket értékesít kereskedelmi

bankoknak.(d) Az a. és c. válasz is helyes.

40. Kérdés A monetáris bázis növekszik,

(a) ha csökken a gazdasági szereplok készpénztartási igénye.(b) ha növekszik a kereskedelmi bankrendszer hitelkihelyezési aktivitása.(c) ha növekszik a gazdaságban a pénz forgási sebessége.(d) Egyik válasz sem helyes.

41. Kérdés A monetáris bázis csökken,

(a) ha növekszik a gazdasági szereplok készpénztartási igénye.(b) ha csökken a kereskedelmi bankrendszer hitelkihelyezési aktivitása.(c) ha csökken a gazdaságban a pénz forgási sebessége.(d) Egyik válasz sem helyes.

42. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a kereskedelmi bankrendszer valamely tagja 822egység értékben értékesít a központi banknak pénzügyi eszközöket. Az adott perió-dusban más pénzügyi muvelet a gazdaságban nem történt. Ez a tranzakció az adottfeltételek mellett

(a) 822 egységnél kisebb mértékben növeli meg a pénzkínálatot.(b) 822 egységgel növeli meg a pénzkínálatot.(c) 822 egységnél nagyobb mértékben növeli meg a pénzkínálatot.(d) nem módosítja a pénzkínálatot.

43. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a kereskedelmi bankrendszer valamely tagja 51 egy-ség értékben értékesít a központi banknak pénzügyi eszközöket. Az adott periódus-ban más pénzügyi muvelet a gazdaságban nem történt. Ez a tranzakció az adottfeltételek mellett

(a) 51 egységnél kisebb mértékben csökkenti a pénzkínálatot.(b) 51 egységgel csökkenti a pénzkínálatot.(c) 51 egységnél nagyobb mértékben csökkenti a pénzkínálatot.(d) nem módosítja a pénzkínálatot.

44. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a kereskedelmi bankrendszer valamely tagja pénz-ügyi eszközöket értékesít a központi banknak. Az adott periódusban más pénzügyimuvelet a gazdaságban nem történt. Ez a tranzakció az adott feltételek mellett

(a) növeli a készpénz-betét arányt.(b) csökkenti a készpénz-betét arányt.(c) nem módosítja a készpénz-betét arányt.(d) Bizonyos feltételek mellett mindhárom válasz lehet helyes.


(a) növeli a pénzkínálatot.

(b) csökkenti a pénzkínálatot.

(c) nem módosítja a pénzkínálatot.

(d) Bizonyos feltételek mellett mindhárom válasz lehet helyes.


(a) növeli a tartalékrátát.

(b) csökkenti a tartalékrátát.

(c) nem módosítja a tartalékrátát.



(a) növeli a pénmuliplikátort.

(b) csökkenti a pénmuliplikátort.

(c) nem módosítja a pénmuliplikátort.


48. Kérdés 2028 harmadik negyedévében a központi bank 417 egységnyi pénzügyi eszközt vá-sárolt a kereskedelmi bankrendszer tagjaitól. Az adott negyedévben más pénzügyitranzakció nem történt.

(a) 417 egységnél kisebb mértékben növeli meg a monetáris bázist.

(b) 417 egységgel növeli meg a monetáris bázist.

(c) 417 egységnél nagyobb mértékben növeli meg a monetáris bázist.

(d) nem módosítja a monetáris bázist.


(a) 822 egységnél kisebb mértékben növeli meg a pénzkínálatot.

(b) 822 egységgel növeli meg a pénzkínálatot.

(c) 822 egységnél nagyobb mértékben növeli meg a pénzkínálatot.

(d) nem módosítja a pénzkínálatot.


(a) 51 egységnél kisebb mértékben csökkenti a pénzkínálatot.

(b) 51 egységgel csökkenti a pénzkínálatot.

(c) 51 egységnél nagyobb mértékben csökkenti a pénzkínálatot.

(d) nem módosítja a pénzkínálatot.

51. Kérdés 2028 harmadik negyedévében a központi bank 17 egység értékben vásárolt pénzügyieszközt a kereskedelmi bankrendszer tagjaitól. Az adott negyedévben más pénzügyitranzakció nem történt. Ez a tranzakció az adott feltételek mellett

270 271
















(a) növeli a készpénz-betét arányt.

(b) csökkenti a készpénz-betét arányt.

(c) nem módosítja a készpénz-betét arányt.


55. Kérdés 2032 szeptember 7-én Kovács Ilona bankszámláján megjelenik az a 1284631 egységnyiösszeg, amelyet kereskedelmi bankja hitelként folyósított neki. A gazdaságban azadott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt. Ez a muvelet





56. Kérdés 2027 május 9-én Nagy Klára bankszámláján megjelenik az a 15678753 egységnyiösszeg, amelyet kereskedelmi bankja hitelként folyósított neki. A gazdaságban azadott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt. Ez a muvelet





57. Kérdés 2042 március 2-án Kiss Lajos bankszámláján megjelenik az a 48784464 egységnyiösszeg, amelyet kereskedelmi bankja hitelként folyósított neki. A gazdaságban azadott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt. Ez a muvelet

(a) növeli a tartalékrátát.(b) csökkenti a tartalékrátát.(c) nem módosítja a tartalékrátát.(d) Bizonyos feltételek mellett mindhárom válasz lehet helyes.

58. Kérdés 2039 március 31-én Kiss Noémi bankszámláján megjelenik az a 548785566 egységnyiösszeg, amelyet kereskedelmi bankja hitelként folyósított neki. A gazdaságban azadott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt. Ez a muvelet

(a) növeli a pénzkínálatot.(b) csökkenti a pénzkínálatot.(c) nem módosítja a pénzkínálatot.(d) Bizonyos feltételek mellett mindhárom válasz lehet helyes.

59. Kérdés 2026 április 18-án Kiss József vállalkozónak kereskedelmi bankja folyósítja az igényelt7946 egységnyi hitelt. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakciónem történt. Ez a muvelet

(a) növeli a moneáris bázist.(b) csökkenti a monetáris bázist.(c) nem módosítja a monetáris bázist.(d) Bizonyos feltételek mellett mindhárom válasz lehet helyes.

60. Kérdés 2024 április 6-án Kapuvári Blanka 63555 egységnyi készpénzt vett fel betétszámlájá-ról. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.


61. Kérdés 2027 március 18-án Hajdú Gábor 34652 egységnyi készpénzt vett fel betétszámlájáról.A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.

(a) növeli a pénmuliplikátort.(b) csökkenti a pénmuliplikátort.(c) nem módosítja a pénmuliplikátort.(d) Bizonyos feltételek mellett mindhárom válasz lehet helyes.

62. Kérdés 2031 március 22-én Németh Alexandra 810411 egységnyi készpénzt vett fel betétszám-lájáról. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.


63. Kérdés 2031 október 23-án Kiss Luca 445346 egységnyi készpénzt vett fel betétszámlájáról.A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.


272 273

64. Kérdés 2029 december 17-én Fehérvári Péter 357000 egységnyi készpénzt vett fel betétszám-lájáról. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.


65. Kérdés 2024 április 6-án Nagy Gyozo 456465 egységnyi készpénzt helyezett el betétszámlá-ján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.


66. Kérdés 2027 március 18-án Kiss Blanka 787965 egységnyi készpénzt helyezett el betétszám-láján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.

(a) növeli a pénmuliplikátort.(b) csökkenti a pénmuliplikátort.(c) nem módosítja a pénmuliplikátort.(d) Bizonyos feltételek mellett mindhárom válasz lehet helyes.

67. Kérdés 2031 március 22-én Szabó Karolina 487646 egységnyi készpénzt helyezett el betét-számláján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem tör-tént.


68. Kérdés 2031 október 23-án Kiss Péter 464873 egységnyi készpénzt helyezett el betétszámlá-ján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.


69. Kérdés 2029 december 17-én Németh Livia 3705789 egységnyi készpénzt helyezett el be-tétszámláján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.


70. Kérdés 2024 április 6-án Kapuvári Blanka 63555 egységnyi készpénzt vett fel befektetésiszámlájáról. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.





71. Kérdés 2027 március 18-án Hajdú Gábor 34652 egységnyi készpénzt vett fel befektetési szám-lájáról. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.





72. Kérdés 2031 március 22-én Németh Alexandra 810411 egységnyi készpénzt vett fel befektetésiszámlájáról. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.





73. Kérdés 2031 október 23-án Kiss Luca 445346 egységnyi készpénzt vett fel befektetési szám-lájáról. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nem történt.





74. Kérdés 2029 december 17-én Fehérvári Péter 357000 egységnyi készpénzt vett fel befektetésiszámlájáról. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.

(a) növeli a moneáris bázist.

(b) csökkenti a monetáris bázist.

(c) nem módosítja a monetáris bázist.


75. Kérdés 2024 április 6-án Nagy Gyozo 456465 egységnyi készpénzt helyezett el befekteté-si számláján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.





76. Kérdés 2027 március 18-án Kiss Blanka 787965 egységnyi készpénzt helyezett el befekteté-si számláján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.




274 275


77. Kérdés 2031 március 22-én Szabó Karolina 487646 egységnyi készpénzt helyezett el befekte-tési számláján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.


78. Kérdés 2031 október 23-án Kiss Péter 464873 egységnyi készpénzt helyezett el befekteté-si számláján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.


79. Kérdés 2029 december 17-én Németh Livia 3705789 egységnyi készpénzt helyezett el befek-tetési számláján. A gazdaságban az adott periódusban más pénzügyi tranzakció nemtörtént.


80. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplokmagatartását vezérlo tényezok csak egyetlen ponton különböznek, az A gazdaságbannagyobb a készpénz-betét arány, mint a B gazdaságban. Ugyanakkora monetárisbázis mellett

(a) az A gazdaságban lesz nagyobb a pénzkínálat.(b) a B gazdaságban lesz nagyobb a pénzkínálat.(c) a két gazdaságban ugyanakkora lesz a pénzkínálat.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a kérdést nem lehet

megválaszolni.

81. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplokmagatartását vezérlo tényezok csak egyetlen ponton különböznek, az A gazdaságbannagyobb a készpénz-betét arány, mint a B gazdaságban. Ilyen feltételek mellett

(a) az A gazdaságban lesz nagyobb a pénzmultiplikátor.(b) a B gazdaságban lesz nagyobb a pénzmultiplikátor.(c) a két gazdaságban ugyanakkora lesz a pénzmultiplikátor.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a pénzmultiplikátorra

vonatkozóan nem lehet kijelentéseket tenni.

82. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplok ma-gatartását vezérlo tényezok csak egyetlen ponton különböznek, az A gazdaságbannagyobb a készpénz-betét arány, mint a B gazdaságban. A monetáris politikai dön-téshozó mindkét gazdaságban X egységnyi pénzügyi eszközt vásárol a kereskedelmibankoktól. Ha feltételezzük, hogy e muvelet nem módosítja a készpénz-betét aránytés a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására

(a) az A gazdaságban nagyobb pénzkínálat-növekedésre lehet számítani, mint a Bgazdaságban.

(b) a B gazdaságban nagyobb pénzkínálat-növekedésre lehet számítani, mint az Agazdaságban.

(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a pénzkínálat.

(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a kérdést nem lehetmegválaszolni.


(a) az A gazdaságban a betétállomány nagyobb növekedésére lehet számítani, minta B gazdaságban.

(b) a B gazdaságban a betétállomány nagyobb növekedésére lehet számítani, mintaz A gazdaságban.

(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a betétállomány.



(a) az A gazdaságban a forgalomban lévo készpénz állományának nagyobb növeke-désére lehet számítani, mint a B gazdaságban.

(b) a B gazdaságban a forgalomban lévo készpénz állományának nagyobb növeke-désére lehet számítani, mint az A gazdaságban.

(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a forgalomban lévo kész-pénz állománya.



(a) az A gazdaságban a hitelállomány nagyobb növekedésére lehet számítani, minta B gazdaságban.

(b) a B gazdaságban a hitelállomány nagyobb növekedésére lehet számítani, mint azA gazdaságban.

(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a hitelállomány.

276 277



(a) az A gazdaságban a tartalékok állományának nagyobb növekedésére lehet szá-mítani, mint a B gazdaságban.

(b) a B gazdaságban a tartalékok állományának nagyobb növekedésére lehet számí-tani, mint az A gazdaságban.

(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a tartalékok állománya.


87. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplokmagatartását vezérlo tényezok csak egyetlen ponton különböznek, az A gazdaságbannagyobb a tartalékráta, mint a B gazdaságban. Ugyanakkora monetáris bázis mellett

(a) az A gazdaságban lesz nagyobb a pénzkínálat.

(b) a B gazdaságban lesz nagyobb a pénzkínálat.

(c) a két gazdaságban ugyanakkora lesz a pénzkínálat.


88. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplokmagatartását vezérlo tényezok csak egyetlen ponton különböznek, az A gazdaságbannagyobb a tartalékráta, mint a B gazdaságban. Ilyen feltételek mellett

(a) az A gazdaságban lesz nagyobb a pénzmultiplikátor.

(b) a B gazdaságban lesz nagyobb a pénzmultiplikátor.

(c) a két gazdaságban ugyanakkora lesz a pénzmultiplikátor.

(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a pénzmultiplikátorravonatkozóan nem lehet kijelentéseket tenni.

89. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplok ma-gatartását vezérlo tényezok csak egyetlen ponton különböznek, az A gazdaságbannagyobb a tartalékráta, mint a B gazdaságban. A monetáris politikai döntéshozómindkét gazdaságban X egységnyi pénzügyi eszközt vásárol a kereskedelmi bankok-tól. Ha feltételezzük, hogy e muvelet nem módosítja a készpénz-betét arányt és atartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására



(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a pénzkínálat.





(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a betétállomány.










(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a hitelállomány.



278 279



(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a tartalékok állománya.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a kérdést nem lehet

megválaszolni.

94. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplokbankokkal szembeni attitudjét és a banktechnológia fejlettségét jellemzo készpénz-betét arány és a tartalékráta sem különbözik, de az A gazdaságban a vizsgált perióduselején nagyobb a monetáris bázis, mint a B gazdaságban. Ilyen feltételek mellett

(a) az A gazdaságban lesz nagyobb a pénzmultiplikátor.(b) a B gazdaságban lesz nagyobb a pénzmultiplikátor.(c) a két gazdaságban ugyanakkora lesz a pénzmultiplikátor.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a pénzmultiplikátorra

vonatkozóan nem lehet kijelentéseket tenni.

95. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplok ban-kokkal szembeni attitudjét és a banktechnológia fejlettségét jellemzo készpénz-betétarány és a tartalékráta sem különbözik, de az A gazdaságban a vizsgált perióduselején nagyobb a monetáris bázis, mint a B gazdaságban. A monetáris politikai dön-téshozó mindkét gazdaságban X egységnyi pénzügyi eszközt vásárol a kereskedelmibankoktól. Ha feltételezzük, hogy e muvelet nem módosítja a készpénz-betét aránytés a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására



(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a pénzkínálat.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a kérdést nem lehet

megválaszolni.




(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a betétállomány.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a kérdést nem lehet

megválaszolni.

97. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaságban a gazdasági szereplok ban-kokkal szembeni attitudjét és a banktechnológia fejlettségét jellemzo készpénz-betét

arány és a tartalékráta sem különbözik, de az A gazdaságban a vizsgált perióduselején nagyobb a monetáris bázis, mint a B gazdaságban. A monetáris politikai dön-téshozó mindkét gazdaságban X egységnyi pénzügyi eszközt vásárol a kereskedelmibankoktól. Ha feltételezzük, hogy e muvelet nem módosítja a készpénz-betét aránytés a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására








(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a hitelállomány.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a kérdést nem lehet

megválaszolni.




(c) a két gazdaságban ugyanakkora mértékben növekszik a tartalékok állománya.(d) Egyik válasz sem helyes, mert a megadott adatok alapján a kérdést nem lehet

megválaszolni.

100. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben vásárol pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoktól. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására apénzkínálat

(a) cr+1cr+rr

·X egység értékben növekszik.

280 281

(b) (cr + 1) (cr + rr) ·X egység értékben növekszik.(c) (1 + cr) ·X egység értékben növekszik.(d) Egyik válasz sem helyes.

101. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben értékesít pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoknak. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására apénzkínálat

(a) cr+1cr+rr


(b) cr+1cr+rr

·X egység értékben csökken.(c) (1 + cr) ·X egység értékben növekszik.(d) (1 + cr) ·X egység értékben csökken.

102. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben vásárol pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoktól. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására amonetáris bázis

(a) cr+1cr+rr

·X egység értékben növekszik.(b) (cr + 1) (cr + rr) ·X egység értékben növekszik.(c) (1 + cr) ·X egység értékben növekszik.(d) Egyik válasz sem helyes.

103. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben értékesít pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoknak. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására amonetáris bázis

(a) cr+1cr+rr

·X egység értékben csökken.(b) (1 + cr) ·X egység értékben csökken.(c) X egység értékben csökken.(d) Egyik válasz sem helyes.

104. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben vásárol pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoktól. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására abetétek állománya

(a) cr+1cr+rr


(b) 1cr+rr

·X egység értékben növekszik.(c) (1 + cr) ·X egység értékben növekszik.(d) Egyik válasz sem helyes.

105. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben értékesít pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoknak. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására abetétek állománya

(a) cr+1cr+rr


(b) cr+1cr+rr

·X egység értékben csökken.

(c) 1cr+rr


(d) 1cr+rr


106. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben vásárol pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoktól. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására aforgalomban lévo készpénz állománya

(a) cr+1cr+rr

·X egység értékben növekszik.(b) cr

cr+rr·X egység értékben növekszik.

(c) cr ·X egység értékben növekszik.(d) Egyik válasz sem helyes.

107. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben értékesít pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoknak. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására aforgalomban lévo készpénz állománya

(a) crcr+rr

·X egység értékben növekszik.(b) cr

cr+rr·X egység értékben csökken.

(c) 1cr+rr


(d) 1cr+rr


108. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben vásárol pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoktól. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására atartalékok állománya

(a) cr+1cr+rr

·X egység értékben növekszik.(b) rr

cr+rr·X egység értékben növekszik.

(c) rr ·X egység értékben növekszik.(d) Egyik válasz sem helyes.

109. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben értékesít pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoknak. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására atartalékok állománya

(a) rrcr+rr

·X egység értékben növekszik.(b) rr

cr+rr·X egység értékben csökken.

(c) 1cr+rr


(d) 1cr+rr


110. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben vásárol pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoktól. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására ahitelek állománya

(a) cr+1cr+rr

·X egység értékben növekszik.(b) (cr + 1) (cr + rr) ·X egység értékben növekszik.(c) (1 + cr) ·X egység értékben növekszik.(d) Egyik válasz sem helyes.

111. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a központi bank az adott periódusban X egységértékben értékesít pénzügyi eszközöket a kereskedelmi bankoknak. Ha e muvelet nemmódosítja a készpénz-betét arányt és a tartalékrátát, akkor a beavatkozás hatására ahitelek állománya

282 283

(a) cr+1cr+rr


(b) cr+1cr+rr

·X egység értékben csökken.(c) (1 + cr) ·X egység értékben növekszik.(d) (1 + cr) ·X egység értékben csökken.

112. Kérdés Megváltozik a monetáris bázis nagysága,

(a) ha egy gazdasági esemény hatására módosul a készpénz-betét arány.(b) ha a központi bank pénzügyi eszközöket vásárol a kereskedelmi bankrednszer

valamely tagjától.(c) ha pénzügyi innovációk hatására módosul a pénz forgási sebessége.(d) Egyik válasz sem helyes.


(a) ha a hitelek kamatának csökkentése a nem banki szektor tagjait hitel felvételéreösztönzi.

(b) ha a központi bank pénzügyi eszközöket értékesít a kereskedelmi bankrendszervalamely tagjának.

(c) ha a jogi környezet változásának hatására növekszik a gazdasági szereplok beru-házási hajlandósága.



(a) ha a refinanszírozási hitelek kamatának csökkentése a kereskedelmi bankrendszertagjait refinanszírozási hitel felvételére ösztönzi.

(b) ha a hitelek kamatának növekedése a nem banki szektor tagjait hitelállományukcsökkentésére ösztönzi.

(c) ha az ízlésvilág változásának hatására növekszik a gazdasági szereplok fogyasz-tási kereslete.



(a) ha valamely gazdasági esemény hatására csökken a piaci kamat.(b) ha a refinanszírozási hitelek kamatának növekedése a kereskedelmi bankrendszer

tagjait refinanszírozási hitelállományuk csökkentésére ösztönzi.(c) ha a jogi környezet változásának hatására csökken a gazdasági szereplok beru-

házási hajlandósága.(d) ha az ízlésvilág változásának hatására csökken a gazdasági szereplok fogyasztási

kereslete.


(a) a GDP pozitív függvénye.(b) a kamat pozitív függvénye.(c) a készpénz-betét arány pozitív függvénye.(d) Egyik válasz sem helyes.


(a) a GDP negatív függvénye.(b) a kamat negatív függvénye.

(c) a pénz-multiplikátor pozitív függvénye.


118. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értékben pénzügyi eszközöket vásárol a kereskedelmibankrendszer valamely tagjától, és az adott idoszakban semmilyen már tranzakciónem történik,

(a) a monetáris bázis 1 euróval növekszik.

(b) a monetáris bázis 1 euróval csökken.

(c) a monetáris bázis 1 euróval változik, de a változás iránya nem ismert.


119. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értékben pénzügyi eszközöket értékesít a kereskedelmibankrendszer valamely tagjának, és az adott idoszakban semmilyen már tranzakciónem történik,





120. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értékben pénzügyi eszközöket vásárol a kereskedelmibankrendszer valamely tagjától, és az adott idoszakban semmilyen már tranzakciónem történik,

(a) a tartalékforrások állománya 1 euróval növekszik.

(b) a tartalékforrások állománya 1 euróval csökken.

(c) a tartalékforrások állománya 1 euróval változik, de a változás iránya nem ismert.


121. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értékben pénzügyi eszközöket értékesít a kereskedelmibankrendszer valamely tagjának, és az adott idoszakban semmilyen már tranzakciónem történik,

(a) a tartalékforrások állománya 1 euróval növekszik.

(b) a tartalékforrások állománya 1 euróval csökken.

(c) a tartalékforrások állománya 1 euróval változik, de a változás iránya nem ismert.


122. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értéku hitelt nyújt a kereskedelmi bankrendszer valamelytagjának, és az adott idoszakban semmilyen már tranzakció nem történik,





123. Kérdés Ha a kereskedelmi bankrendszer valamely tagja 1 euró értéku hitelt fizet vissza aközponti banknak, és az adott idoszakban semmilyen már tranzakció nem történik,





284 285

124. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értéku hitelt nyújt a kereskedelmi bankrendszer valamelytagjának, és az adott idoszakban semmilyen már tranzakció nem történik,

(a) a tartalékforrások állománya 1 euróval növekszik.(b) a tartalékforrások állománya 1 euróval csökken.(c) a tartalékforrások állománya 1 euróval változik, de a változás iránya nem ismert.(d) Egyik válasz sem helyes.

125. Kérdés Ha a kereskedelmi bankrendszer valamely tagja 1 euró értéku hitelt fizet vissza aközponti banknak, és az adott idoszakban semmilyen már tranzakció nem történik,


126. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értéku dollárt vásárol a devizapiacon, és az adott idoszak-ban semmilyen már tranzakció nem történik,

(a) a monetáris bázis 1 euróval növekszik.(b) a monetáris bázis 1 euróval csökken.(c) a monetáris bázis 1 euróval változik, de a változás iránya nem ismert.(d) Egyik válasz sem helyes.

127. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értéku dollárt vásárol a devizapiacon, és az adott idoszak-ban semmilyen már tranzakció nem történik,


128. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értéku dollárt értékesít a devizapiacon, és az adott ido-szakban semmilyen már tranzakció nem történik,

(a) a monetáris bázis 1 euróval növekszik.(b) a monetáris bázis 1 euróval csökken.(c) a monetáris bázis 1 euróval változik, de a változás iránya nem ismert.(d) Egyik válasz sem helyes.

129. Kérdés Ha a központi bank 1 euró értéku dollárt értékesít a devizapiacon, és az adott ido-szakban semmilyen már tranzakció nem történik,


130. Kérdés Ha Kiss Anna 1 forint készpénzt helyez el az XX kereskedelmi banknál vezetett be-tétszámláján, és az adott idoszakban semmilyen más tranzakció nem történik,

(a) a monetáris bázis 1 forinttal növekszik.(b) a monetáris bázis 1 forinttal csökken.(c) a monetáris bázis 1 forinttal változik, de a változás iránya nem ismert.(d) Egyik válasz sem helyes.

131. Kérdés Ha Kiss Anna 1 forint készpénzt helyez el az XX kereskedelmi banknál vezetett be-tétszámláján, és az adott idoszakban semmilyen más tranzakció nem történik,

(a) a tartalékforrások állománya 1 forinttal növekszik.

(b) a tartalékforrások állománya 1 forinttal csökken.

(c) a tartalékforrások állománya 1 forinttal változik, de a változás iránya nem ismert.


132. Kérdés Ha Kiss Anna 1 forint készpénzt vesz fel az XX kereskedelmi banknál vezetett betét-számlájáról, és az adott idoszakban semmilyen más tranzakció nem történik,

(a) a monetáris bázis 1 forinttal növekszik.

(b) a monetáris bázis 1 forinttal csökken.

(c) a monetáris bázis 1 forinttal változik, de a változás iránya nem ismert.


133. Kérdés Ha Kiss Anna 1 forint készpénzt vesz fel az XX kereskedelmi banknál vezetett betét-számlájáról, és az adott idoszakban semmilyen más tranzakció nem történik,





134. Kérdés Ha Nagy Gergely 1 forint hitelt kap az XX kereskedelmi banktól, és az adott idoszak-ban semmilyen már tranzakció nem történik,





135. Kérdés Ha Nagy Gergely 1 forint hitelt kap az XX kereskedelmi banktól, és az adott idoszak-ban semmilyen már tranzakció nem történik,





136. Kérdés Ha Nagy Gergely 1 forintot törleszt az XX kereskedelmi banktól felvett hitelébol, ésaz adott idoszakban semmilyen már tranzakció nem történik,





137. Kérdés Ha Nagy Gergely 1 forintot törleszt az XX kereskedelmi banktól felvett hitelébol, ésaz adott idoszakban semmilyen már tranzakció nem történik,





286 287

138. Kérdés Nagy Péter 2036 második negyedévében átutal 265 forintot Kiss Józsefnek. Az adottperiódusban az adott gazdaságban más pénzügyi tranzakció nem történt. Ez a tranz-akció

(a) növeli a monetáris bázist.

(b) nem módosítja a monetáris bázist.

(c) csökkenti a monetáris bázist.

(d) Bizonyos feltételek mellett a fenti események közül bármelyik elofordulhat.

139. Kérdés A a monetáris politikai eszköztár része.

(a) nyílt piaci muvelet

(b) készpénz-betét arány változtatása

(c) pénz forgási sebességének változtatása

(d) Egyik válasz sem helyes

140. Kérdés A a monetáris politikai eszköztár része.

(a) refinanszírozási hitelek kamatának változtatása

(b) kötelezo tartalékráta változtatása

(c) nyílt piaci muvelet


141. Kérdés A monetáris politiai döntéshozó a teljes kontroll alatt tartja, így annaknagysága csak valamely monetáris politikai beavatkozás hatására változhat meg.

(a) monetáris bázist

(b) pénzkínálatot

(c) a nem banki szektor betétállományát

(d) a készpénz-betét arányt

142. Kérdés A monetáris politiai döntéshozó teljes kontroll alatt tartja, így annaknagysága csak valamely monetáris politikai beavatkozás hatására változhat meg.

(a) a pénzmultiplikátort

(b) a kereskedelmi bankok hitelállományát

(c) a pénz forgási sebességét


143. Kérdés A pénzkínálat (M1 pénzkategória)

(a) a forgalomban lévo készpénz és a látra szóló betétek összege.

(b) a forgalomban lévo készpénz és a banknál lévo készpénz összege.

(c) a forgalomban lévo készpénz és a tartalékforrások állományának összege.

(d) a forgalomban lévo készpénz és a refinanszírozási hitelállomány összege.


(a) a forgalomban lévo készpénz és a hitelállomány összege.

(b) a hitelállomány és a banknál lévo készpénz összege.

(c) a hitelállomány és a tartalékforrások állományának összege.



(a) a tartalékforrások állományának és a refinanszírozási hitelállománynak az össze-ge.

(b) a tartalékforrások állományának és a hitelállománynak az összege.

(c) a tartalékforrások állományának és a kereskedelmi bankok betétállományának azösszege.



(a) a monetáris bázis és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) hányadosa.

(b) a monetáris bázis és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) összege.

(c) a monetáris bázis és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) szorzata.



(a) a pénzkínálat (M1 pénzkategória) és a a monetáris bázis hányadosa.

(b) a pénzkínálat (M1 pénzkategória) és a a monetáris bázis összege.

(c) a pénzkínálat (M1 pénzkategória) és a a monetáris bázis szorzata.

(d) a pénzkínálat (M1 pénzkategória) és a a monetáris bázis különbsége.

148. Kérdés A pénzmultiplikátor az alábbi képlet segítségével adható meg:

(a) (cr + 1) (cr + rr).

(b) (cr + rr) (cr + 1).

(c) (rr + 1) (rr + cr).



(a) a forgalomban lévo készpénz és a nem banki szektor tagjai által a kereskedelmibanknál elhelyezett látra szóló betétek összege.

(b) a forgalomban lévo készpénz és a nem banki szektor tagjai által a kereskedelmibanknál elhelyezett látra szóló betétek hányadosa.

(c) a forgalomban lévo készpénz és a nem banki szektor tagjai által a kereskedelmibanknál elhelyezett látra szóló betétek szorzata.

(d) a forgalomban lévo készpénz és a nem banki szektor tagjai által a kereskedelmibanknál elhelyezett látra szóló betétek különbsége.


(a) a forgalomban lévo készpénz és a kereskedelmi bankok hitelállományának össze-ge.

(b) a forgalomban lévo készpénz és a kereskedelmi bankok hitelállományának há-nyadosa.

(c) a forgalomban lévo készpénz és kereskedelmi bankok hitelállományának szorzata.



(a) a forgalomban lévo készpénz és kereskedelmi bankok hitelállományának különb-sége.

(b) a forgalomban lévo készpénz és a kereskedelmi bankok központi banknál elhe-lyezett betéteinek összege.

288 289

(c) a forgalomban lévo készpénz és a kereskedelmi bankok központi banknál elhe-lyezett betéteinek hányadosa.



(a) a forgalomban lévo készpénz és a kereskedelmi bankok központi banknál elhe-lyezett betéteinek szorzata.

(b) a forgalomban lévo készpénz és a kereskedelmi bankok központi banknál elhe-lyezett betéteinek különbsége.

(c) a forgalomban lévo készpénz és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) összege.(d) Egyik válasz sem helyes.


(a) a forgalomban lévo készpénz és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) hányadosa.(b) a forgalomban lévo készpénz és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) szorzata.(c) a forgalomban lévo készpénz és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) különbsége.(d) Egyik válasz sem helyes.


(a) a teljes készpénz-állomány és a nem banki szektor tagjai által a kereskedelmibanknál elhelyezett látra szóló betétek összege, ahol a teljes készpénzállomány aforgalomban lévo készpénz és a banknál lévo készpénz összege.

(b) a teljes készpénz-állomány és a nem banki szektor tagjai által a kereskedelmibanknál elhelyezett látra szóló betétek hányadosa, ahol a teljes készpénzállománya forgalomban lévo készpénz és a banknál lévo készpénz összege.

(c) a teljes készpénz-állomány és a nem banki szektor tagjai által a kereskedelmibanknál elhelyezett látra szóló betétek szorzata, ahol a teljes készpénzállománya forgalomban lévo készpénz és a banknál lévo készpénz összege.



(a) a teljes készpénz-állomány és a nem banki szektor tagjai által a kereskedelmibanknál elhelyezett látra szóló betétek különbsége, ahol a teljes készpénzállo-mány a forgalomban lévo készpénz és a banknál lévo készpénz összege.

(b) a teljes készpénz-állomány és a kereskedelmi bankok hitelállományának összege,ahol a teljes készpénzállomány a forgalomban lévo készpénz és a banknál lévokészpénz összege.

(c) a teljes készpénz-állomány és a kereskedelmi bankok hitelállományának hánya-dosa, ahol a teljes készpénzállomány a forgalomban lévo készpénz és a banknállévo készpénz összege.



(a) a teljes készpénz-állomány és kereskedelmi bankok hitelállományának szorzata,ahol a teljes készpénzállomány a forgalomban lévo készpénz és a banknál lévokészpénz összege.

(b) a teljes készpénz-állomány és kereskedelmi bankok hitelállományának különbsé-ge, ahol a teljes készpénzállomány a forgalomban lévo készpénz és a banknállévo készpénz összege.

(c) a teljes készpénz-állomány és a kereskedelmi bankok központi banknál elhelye-zett betéteinek összege, ahol a teljes készpénzállomány a forgalomban lévo kész-pénz és a banknál lévo készpénz összege.



(a) a teljes készpénz-állomány és a kereskedelmi bankok központi banknál elhelye-zett betéteinek hányadosa, ahol a teljes készpénzállomány a forgalomban lévokészpénz és a banknál lévo készpénz összege.

(b) a teljes készpénz-állomány és a kereskedelmi bankok központi banknál elhelye-zett betéteinek szorzata, ahol a teljes készpénzállomány a forgalomban lévo kész-pénz és a banknál lévo készpénz összege.

(c) a teljes készpénz-állomány és a kereskedelmi bankok központi banknál elhelye-zett betéteinek különbsége, ahol a teljes készpénzállomány a forgalomban lévokészpénz és a banknál lévo készpénz összege.



(a) a teljes készpénz-állomány és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) összege, ahol ateljes készpénzállomány a forgalomban lévo készpénz és a banknál lévo készpénzösszege.

(b) a teljes készpénz-állomány és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) hányadosa, ahol ateljes készpénzállomány a forgalomban lévo készpénz és a banknál lévo készpénzösszege.

(c) a teljes készpénz-állomány és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) szorzata, ahol ateljes készpénzállomány a forgalomban lévo készpénz és a banknál lévo készpénzösszege.


159. Kérdés A tartalékráta (rr)

(a) a tartalékok és a refinanszírozási hitelek arányát mutatja.

(b) a tartalékok és a látra szóló betétek arányát mutatja.

(c) a tartalékok és a hitelek arányát mutatja.


160. Kérdés A tartalékráta (rr)

(a) a tartalékok és a monetáris bázis arányát mutatja.

(b) a tartalékok és a pénzkínálat (M1 pénzkategória) arányát mutatja.

(c) a tartalékok és a központi bank által tartott pénzügyi eszközök állományánakarányát mutatja.



(a) idoben konstans.

(b) csak monetáris politikai beavatkozás hatására változhat meg.

(c) monetáris politikai beavatkozásra nem reagál


290 291

162. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági szereplok által tartott betétállomány100 egység, tartalékráta 2 százalék. A forgalomban lévo készpénzállomány 10 egység.Ilyen feltételek mellett

(a) a monetáris bázis nagysága 10 egység.

(b) a monetáris bázis nagysága 20 egység.

(c) a monetáris bázis nagysága 110 egység.

(d) a monetáris bázis nagysága 12 egység.

163. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági szereplok által tartott betétállomány100 egység, tartalékráta 2 százalék. A forgalomban lévo készpénzállomány 10 egység.Ilyen feltételek mellett

(a) a pénzkínálat 110 egység.

(b) a pénzkínálat 12 egység.

(c) a pénzkínálat 20 egység.


164. Kérdés Az alábbi két táblázat egy központi bank és a kereskedelmi bankrendszer egyszerusí-tett vagyonmérlegének elemeit tartalmazza.

Központi bank Kereskedelmi bankrendszerEszközök Források Eszközök Források

Pénzügyi eszközök a Tartalékok c Hitelek e Betétek g

Refinanszírozási hitelek b Forgalomban lévo készpénz d Tartalékok c Refinanszírozási hitelek b

Pénzügyi eszközök (követelés) f Pénzügyi eszközök (tartozás) h

Eszközök összesen Források összesen Eszközök összesen Források összesen

Ebben a gazdaságban a monetáris bázis

(a) a+ b.

(b) e+ c+ f .

(c) d+ g.








Ebben a gazdaságban a pénzkínálat

(a) a+ b.

(b) e+ c+ f .

(c) d+ g.








Ebben a gazdaságban a pénzmultiplikátor

(a) a+ b.(b) e+c+f

a+b.

(c) d+ga+b

.(d) Egyik válasz sem helyes.







Ebben a gazdaságban a készpénz-betét arány

(a) a+bd+g

.

(b) dg.

(c) d+ g.(d) Egyik válasz sem helyes.







Ebben a gazdaságban a tartalékráta

(a) a+bd+g

.

(b) dg.

(c) d+ g.(d) Egyik válasz sem helyes.







292 293






Ha a monetáris politikai döntéshozó 1 euró értékben vásárol pénzügyi eszközöketa kereskedelmi bankrendszer valamely tagjától, s tudjuk, hogy a monetáris politikaibeavatkozás nem módosítja a készpénz-betét arányt, illetve a tartalékrátát, akkor ahitelállomány

(a) 1 euróval növekszik.(b) a+ b euróval növekszik.(c) d+g

a+beuróval növekszik.


173. Kérdés Az LM görbe azon jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett

(a) a gazdaság munkapiacán egyensúly van.(b) a gazdaság pénzpiacán egyensúly van.(c) a gazdaság árupiacán egyensúly van.(d) a gazdaság tokepiacán egyensúly van.

174. Kérdés Az LM görbe azon jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett

(a) a kölcsönözheto források piacán egyensúly van.(b) az árupiacon egyensúly van.(c) a tokepiacon egyensúly van.(d) Egyik válasz sem helyes.

175. Kérdés Az LM görbe azon árszínvonal-jövedelem kombinációk halmaza, amelyek mellett agazdaság pénzpiacán egyensúly van.

(a) a gazdaság munkapiacán egyensúly van.(b) a gazdaság pénzpiacán egyensúly van.(c) a kölcsönözheto források piacán egyensúly van.(d) Egyik válasz sem helyes.

176. Kérdés Az LM görbe azon árszínvonal-jövedelem kombinációk halmaza, amelyek mellett agazdaság pénzpiacán egyensúly van.

(a) a gazdaság pénzpiacán egyensúly van.(b) a gazdaság árupiacán egyensúly van.(c) a gazdaság tokepiacán egyensúly van.(d) Egyik válasz sem helyes.

177. Kérdés Az LM görbe minden mellett megmutatja azt a , amelyegyensúlyt biztosít a pénzpiacon.

(a) árszínvonal; kamatot(b) jövedelemszint; kamatot(c) árszínvonal; jövedelmet(d) jövedelemszint; árszínvonalat

Ha a monetáris politikai döntéshozó 1 euró értékben vásárol pénzügyi eszközöketa kereskedelmi bankrendszer valamely tagjától, s tudjuk, hogy a monetáris politikaibeavatkozás nem módosítja a készpénz-betét arányt, illetve a tartalékrátát, akkor amonetáris bázis

(a) 1 euróval növekszik.

(b) a+ b euróval növekszik.

(c) d+ga+b

euróval növekszik.








Ha a monetáris politikai döntéshozó 1 euró értékben vásárol pénzügyi eszközöketa kereskedelmi bankrendszer valamely tagjától, s tudjuk, hogy a monetáris politikaibeavatkozás nem módosítja a készpénz-betét arányt, illetve a tartalékrátát, akkor apénzkínálat



(c) d+ga+b









Ha a monetáris politikai döntéshozó 1 euró értékben vásárol pénzügyi eszközöketa kereskedelmi bankrendszer valamely tagjától, s tudjuk, hogy a monetáris politikaibeavatkozás nem módosítja a készpénz-betét arányt, illetve a tartalékrátát, akkor akereskedelmi bankok betétállománya



(c) d+ga+b




294 295

178. Kérdés Az LM görbe egy olyan koordinátarendszerben, amelynek vízszintes tengelyén a jö-vedelmet, függoleges tengelyén a kamatot mérjük,

(a) negatív meredekségu.

(b) pozitív meredekségu.

(c) vízszintes.

(d) függoleges.

179. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen egy normális feltételek mellett muködogazdaság LM görbéjét?

rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

Ykibocsátás

LMr

kamat

Ykibocsátás

LM

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

(a) Az A ábra.

(b) A B ábra.

(c) A C ábra.

(d) A D ábra.

180. Kérdés Az LM görbe a pénzkínálat növekedésének hatására

(a) lefelé tolódik.

(b) felfelé tolódik.

(c) meredekebbé válik.

(d) laposabbá válik.

181. Kérdés A pénzkínálat növekedésének hatására

(a) az LM görbe helyzete nem változik, csak átkerül a gazdaság az LM görbe egyikpontjából az LM görbe másik pontjába.

(b) az LM görbe lefelé tolódik.

(c) az LM görbe felfelé tolódik.


182. Kérdés Az LM görbe az árszínvonal növekedésének hatására



(c) meredekebbé válik, de nem tolódik el, azaz marad egy közös pontja az eredetiLM görbével.

(d) laposabbá válik, de nem tolódik el, azaz marad egy közös pontja az eredeti LMgörbével.

183. Kérdés Az árszínvonal növekedésének hatására





184. Kérdés Az LM görbe a jövedelem növekedésének hatására





185. Kérdés A jövedelem növekedésének hatására





186. Kérdés Az LM görbe a pénzkereslet exogén (adott jövedelem és kamat mellett bekövetkezo)növekedésének hatására





187. Kérdés A pénzkereslet exogén (adott jövedelem és kamat mellett bekövetkezo) növekedésénekhatására





188. Kérdés Az LM görbe a pénzkínálat csökkenésének hatására



(c) meredekebbé válik.

(d) laposabbá válik.

189. Kérdés A pénzkínálat csökkenésének hatására

296 297





190. Kérdés Az LM görbe az árszínvonal csökkenésének hatására





191. Kérdés Az árszínvonal csökkenésének hatására





192. Kérdés Az LM görbe a jövedelem csökkenésének hatására





193. Kérdés A jövedelem csökkenésének hatására





194. Kérdés Az LM görbe a pénzkereslet exogén (adott jövedelem és kamat mellett bekövetkezo)csökkenésének hatására





195. Kérdés A pénzkereslet exogén (adott jövedelem és kamat mellett bekövetkezo) csökkenésénekhatására


(b) az LM görbe lefelé tolódik.(c) az LM görbe felfelé tolódik.(d) Egyik válasz sem helyes.

196. Kérdés A pénzkínálat növekedése a hitelkítnálat miatt a kamatvezet;.

(a) növekedése; csökkenéséhez(b) növekedése; növekedéséhez(c) csökkenése; csökkenéséhez(d) csökkenése; növekedéséhez

197. Kérdés A pénzkínálat csökkenése a hitelkítnálat miatt a kamatvezet;.

(a) növekedése; csökkenéséhez(b) növekedése; növekedéséhez(c) csökkenése; csökkenéséhez(d) csökkenése; növekedéséhez

198. Kérdés Az árszínvonal növekedése esetén a gazdasági szereplok azzal szembesülnek, hogy arendelkezésre álló pénzmennyiség nem elegendo a tervezett tranzakciók végrehajtá-sához (mert a vásárolni kívánt termékek és szolgáltatások értéke megemelkedett). Eza hitelkereslet vezet, így a piaci kamat .

(a) növekedéséhez; emelkedik(b) növekedéséhez; csökken(c) csökkenéséhez; emelkedik(d) csökkenéséhez; csökken

199. Kérdés Az árszínvonal csökkenése esetén a gazdasági szereplok azzal szembesülnek, hogy arendelkezésre álló pénzmennyiség több, mint amennyi a tervezett tranzakciók vég-rehajtásához szükséges (mert a vásárolni kívánt termékek és szolgáltatások értékecsökkent). Ez a hitelkínálat vezet, így a piaci kamat .


200. Kérdés A vásárolni kívánt termékek és szolgáltatások mennyiségének növekedése esetén agazdasági szereplok azzal szembesülnek, hogy a meglévo pénzállomány nem ele-gendo a tervezett tranzakciók végrehajtásához (mert a vásárolni kívánt termékekés szolgáltatások piaci áron számított értéke megemelkedett). Ez a hitelkereslet

vezet, így a piaci kamat .


201. Kérdés A vásárolni kívánt termékek és szolgáltatások mennyiségének csökkenése esetén agazdasági szereplok azzal szembesülnek, hogy a meglévo pénzállomány több, mintamennyi a tervezett tranzakciók végrehajtásához szükséges (mert a vásárolni kívánttermékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke csökkent). Ez a hitelkereslet

vezet, így a piaci kamat .

298 299

(a) növekedéséhez; emelkedik

(b) növekedéséhez; csökken

(c) csökkenéséhez; emelkedik

(d) csökkenéséhez; csökken

202. Kérdés A skandináv országok mindent megtesznek a készpénzhasználat visszaszorítása ér-dekében. Ha erofeszítéseiket siker koronázza, akkor adott monetáris bázis mellett

a pénzkínálat, mely a kamat eredményezi.

(a) növekszik; növekedését

(b) növekszik; csökkenését

(c) csökken; növekedését

(d) csökken; csökkenését

203. Kérdés A fejlodo országokban nem áll rendelkezésre a pénzügyi tranzakciók gyors, hatékonyés biztonságos lebonyolítására alkalmas technológia. E ténynek köszönhetoen egyébfeltételek és exogén változók azonosságát feltételezve a fejlodo országokban a fejlettországokban megfigyelthez képest a pénzkereslet, így apénzpiaci egyensúlyt biztosító kamat.

(a) nagyobb; nagyobb

(b) nagyobb; kisebb

(c) kisebb; nagyobb

(d) kisebb; kisebb

204. Kérdés A befektetéseket (azaz a pénztartás alternatíváiként megjeleno vagyontartási eszközö-ket) kezelo pénzügyi intézmények iránti bizalom gyengülése a pénzke-resletet, így a pénzpiacon egyensúlyt biztosító kamatot.

(a) növeli; növeli

(b) növeli; csökkenti

(c) csökkenti; növeli

(d) csökkenti; csökkenti

205. Kérdés Az alábbi ábra egy gazdaság pénzpiacának kiinduló állapotát (Y1, r1 jövedelem-kamatkombináció), illetve valamely gazdasági esemény hatására kialakult új állapotát (Y2, r2jövedelem-kamat kombináció és szaggatott vonallal jelölt görbe) mutatja.

rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

Y2

A fenti változást eredményezo gazdasági esemény lehetett


(b) a kormányzati kiadások csökkentése.

(c) a pénzkínálat növelése.

(d) a pénzkínálat csökkentése.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

Y2





(d) a pénzkínálat csökkentése.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

Y2




(c) a kormányzati kiadások növelése.



rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

Y2


(a) a fogyasztás rendelkezésre álló jövedelemtol független csökkenése.

300 301

(b) a kormányzati kiadások csökkentése.(c) a beruházás kamattól független csökkenése.(d) Egyik válasz sem helyes.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

Y2


(a) a fogyasztói bizalom erosödése miatt bekövetkezo fogyasztás növekedés.(b) a beruházói bizalom erosödése miatt bekövetkezo beruházás növekedés.(c) az adók csökkentése.(d) Mindegyik válasz helyes.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

Y2


(a) a fogyasztói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo fogyasztás csökkenés.(b) a beruházói bizalom erosödése miatt bekövetkezo beruházás növekedés.(c) az árszínvonal csökkenése.(d) Mindegyik válasz helyes.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

Y2


(a) a pénz forgási sebességének csökkenése miatt bekövetkezo pénzkereslet növeke-dés.

(b) az árszínvonal növekedése.

(c) a fogyasztói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo fogyasztás csökkenés.


212. Kérdés Az alábbi ábra egy gazdaság pénzpiacának kiinduló állapotát (Y1, r1 jövedelem-kamatkombináció), illetve valamely gazdasági esemény hatására kialakult új állapotát (Y1, r2jövedelem-kamat kombináció és szaggatott vonallal jelölt görbék) mutatja.

rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj

MDúj


(a) a pénz forgási sebességének csökkenése miatt bekövetkezo pénzkereslet növeke-dés.


(c) a fogyasztói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo fogyasztás csökkenés.



rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj

MDúj







302 303

rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj

MDúj


(a) a fogyasztás rendelkezésre álló jövedelemtol független csökkenése.(b) a kormányzati kiadások csökkentése.(c) a beruházás kamattól független csökkenése.(d) Egyik válasz sem helyes.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj

MDúj


(a) a fogyasztói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo fogyasztás csökkenés.(b) a beruházói bizalom erosödése miatt bekövetkezo beruházás növekedés.(c) az árszínvonal csökkenése.(d) Egyik válasz sem helyes.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) az árszínvonal növekedése.(b) a fogyasztói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo fogyasztás csökkenés.(c) az adók növelése.(d) a pénz forgási sebességének növekedése miatt bekövetkezo pénzkereslet csökke-

nés.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) a fogyasztói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo fogyasztás csökkenés.

(b) a beruházói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo beruházás csökkenés.

(c) a kormányzati kiadások csökkentése.



rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) az árszínvonal növekedése.

(b) az árszínvonal csökkenése.




rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) a fogyasztói bizalom erosödése miatt bekövetkezo fogyasztás növekedés.

304 305


(c) a pénz forgási sebességének növekedése miatt bekövetkezo pénzkereslet csökke-nés.



rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) az árszínvonal csökkenése.

(b) a pénzkínálat növelése.




rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) az árszínvonal csökkenése.

(b) a pénzkínálat csökkentése.




rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) az árszínvonal csökkenése.(b) a fogyasztói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo fogyasztás csökkenés.(c) az adók növelése.(d) a pénz forgási sebességének növekedése miatt bekövetkezo pénzkereslet csökke-

nés.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) a fogyasztói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo fogyasztás csökkenés.(b) a beruházói bizalom gyengülése miatt bekövetkezo beruházás csökkenés.(c) a kormányzati kiadások csökkentése.(d) Egyik válasz sem helyes.


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) az árszínvonal növekedése.(b) az árszínvonal csökkenése.(c) a pénzkínálat növelése.(d) A b. és c. válasz is helyes.

306 307


rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) a fogyasztói bizalom erosödése miatt bekövetkezo fogyasztás növekedés.





rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) az árszínvonal növekedése.

(b) a pénzkínálat csökkentése.




rkamat

Ykibocsátás

LM

rkamat

M/Preálegyenleg

MD

MS/P

r1 r1

Y1

r2 r2

LMúj


(a) az árszínvonal csökkenése.(b) a pénzkínálat csökkentése.(c) a pénz forgási sebességének növekedése miatt bekövetkezo pénzkereslet csökke-

nés.(d) Egyik válasz sem helyes.

228. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaság a pénzpiacát jellemzo exogénváltozók és összefüggések csak egyetlen ponton mutatnak eltérést: az A gazdaságbana pénz forgási sebessége nagyobb, mint a B gazdaságban.

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

Az adott feltételek mellett az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen az A és a Bgazdaság LM görbéjének egymáshoz viszonyított helyzetét.

(a) Az A ábra.(b) A B ábra.(c) A C ábra.(d) A D ábra.

229. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaság a pénzpiacát jellemzo exogénváltozók és összefüggések csak egyetlen ponton mutatnak eltérést: az A gazdaságbana pénz forgási sebessége kisebb, mint a B gazdaságban.

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

308 309



230. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaság a pénzpiacát jellemzo exogénváltozók és összefüggések csak egyetlen ponton mutatnak eltérést: az A gazdaságbana pénzkínálat nagyobb, mint a B gazdaságban.

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA



231. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaság a pénzpiacát jellemzo exogénváltozók és összefüggések csak egyetlen ponton mutatnak eltérést: az A gazdaságbana pénzkínálat kisebb, mint a B gazdaságban.

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA



232. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaság a pénzpiacát jellemzo exogénváltozók és összefüggések csak egyetlen ponton mutatnak eltérést: az A gazdaságbanaz árszínvonal nagyobb, mint a B gazdaságban.

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA



233. Kérdés Két gazdaságot vizsgálunk A-t és B-t. A két gazdaság a pénzpiacát jellemzo exogénváltozók és összefüggések csak egyetlen ponton mutatnak eltérést: az A gazdaságbanaz árszínvonal kisebb, mint a B gazdaságban.

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

rkamat

Ykibocsátás

D. ábraC. ábra

B. ábraA. ábra

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

LMB

LMA

310 311


(a) Az A ábra.

(b) A B ábra.

(c) A C ábra.

(d) A D ábra.

234. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság pénzkeresleti függvénye az MD = P ·YV ·r formában adott.

A pénzkínálatot a monetáris politikai döntéshozó MS = M egységnyi szinten rögzíti.A gazdaság tevékenységét rövid távon vizsgáljuk, ahol a gazdasági vállalatok vállalják,hogy a periódus elején P = P szinten meghatározott áron a keresletnek megfelelomennyiségu terméket hoznak létre. Ebben a gazdaságban az LM görbe egyenlete

(a) M = P ·YV ·r .

(b) M = P ·YV ·r .

(c) Y = P ·MV ·r .


235. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a pénzkereslet az MD = P (b · Y − d · r) összefüg-géssel adahtó meg. A pénzkínálat MS = M , az árszínvonal P = P szinten rögzített.Ebben a gazdaságban az LM görbe egyenlete

(a) r = bdY + M

dP.

(b) r = bdY − dM

P.

(c) r = dbY − dM

P.


236. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a pénzkereslet az MD = P (b · Y − d · r) összefüg-géssel adahtó meg. A pénzkínálat MS = M , az árszínvonal P = P szinten rögzített.Ebben a gazdaságban az LM görbe egyenlete

(a) r = bdY − M

dP.

(b) r = bdY + M

dP.

(c) r = bdY − dM

P.

(d) r = dbY − dM

P.

7. IS-LM görberendszer


1. Kérdés A pénzkínálat növelése rövid távon

(a) jobbra tolja az IS görbét.

(b) balra tolja az IS görbét.

(c) nem változtatja meg az IS görbe helyzetét.

(d) jobbra és balra is tolhatja az IS görbét attól függoen, hogy a pénzkínálat növeke-dését a monetáris politikai döntéshozó milyen eszköz bevetésével érte el.

2. Kérdés A pénzkínálat csökkentése rövid távon




(d) jobbra és balra is tolhatja az IS görbét attól függoen, hogy a pénzkínálat csökke-nését a monetáris politikai döntéshozó milyen eszköz bevetésével érte el.

3. Kérdés A pénzkínálat növelése rövid távon

(a) felfelé tolja az LM görbét.

(b) lefelé tolja az LM görbét.

(c) nem változtatja meg az LM görbe helyzetét.

(d) felfelé és lefelé is tolhatja az LM görbét attól függoen, hogy a pénzkínálat növe-kedését a monetáris politikai döntéshozó milyen eszköz bevetésével érte el.

4. Kérdés A pénzkínálat csökkentése rövid távon




(d) felfelé és lefelé is tolhatja az LM görbét attól függoen, hogy a pénzkínálat csök-kenését a monetáris politikai döntéshozó milyen eszköz bevetésével érte el.

5. Kérdés A pénz forgási sebességének növekedése rövid távon




(d) a forgási sebesség változásának mértékétol függoen jobbra és balra is tolhatja azIS görbét.

6. Kérdés A pénz forgási sebességének csökkenése rövid távon




(d) a forgási sebesség változásának mértékétol függoen jobbra és balra is tolhatja azIS görbét.

312 313

7. Kérdés A pénz forgási sebességének növekedése rövid távon

(a) felfelé tolja az LM görbét.(b) lefelé tolja az LM görbét.(c) nem változtatja meg az LM görbe helyzetét.(d) a forgási sebesség változásának mértékétol függoen felfelé és lefelé is tolhatja az

LM görbét.

8. Kérdés A pénz forgási sebességének csökkenése rövid távon


LM görbét.

9. Kérdés Az árszínvonal növekedése rövid távon

(a) jobbra tolja az IS görbét.(b) balra tolja az IS görbét.(c) nem változtatja meg az IS görbe helyzetét.(d) a forgási sebesség változásának mértékétol függoen jobbra és balra is tolhatja az

IS görbét.

10. Kérdés Az árszínvonal csökkenése rövid távon

(a) jobbra tolja az IS görbét.(b) balra tolja az IS görbét.(c) nem változtatja meg az IS görbe helyzetét.(d) a forgási sebesség változásának mértékétol függoen jobbra és balra is tolhatja az

IS görbét.

11. Kérdés Az árszínvonal növekedése rövid távon


LM görbét.

12. Kérdés Az árszínvonal csökkenése rövid távon


LM görbét.

13. Kérdés A kormányzati kiadások növelése rövid távon

(a) jobbra tolja az IS görbét.(b) balra tolja az IS görbét.(c) nem változtatja meg az IS görbe helyzetét.(d) bizonyos feltételek mellett jobbra, bizonyos feltételek mellett balra tolja az IS

görbét.

14. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentése rövid távon


görbét.

15. Kérdés A kormányzati kiadások növelése rövid távon

(a) felfelé tolja az LM görbét.(b) lefelé tolja az LM görbét.(c) nem változtatja meg az LM görbe helyzetét.(d) bizonyos feltételek mellett jobbra, bizonyos feltételek mellett balra tolja az LM

görbét.

16. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentése rövid távon


görbét.

17. Kérdés Az adók növelése rövid távon


görbét.

18. Kérdés Az adók csökkentése rövid távon


görbét.

19. Kérdés Az adók növelése rövid távon


görbét.

20. Kérdés Az adók csökkentése rövid távon


görbét.

314 315

21. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a fiskális politikai döntéshozó a fogyasztási haj-landóság növelése érdekében nagymértékben csökkenti a megtakarítási adókedvez-ményt. Ez az esemény




(d) bizonyos feltételek mellett jobbra, bizonyos feltételek mellett balra tolja az ISgörbét.

22. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság fiskális politikai döntéshozója a megtakarítási hajlan-dóság növelése érdekében jelentos megtakarítási adókedvezményt vezet be. Ez azesemény





23. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a fiskális politikai döntéshozó a fogyasztási haj-landóság növelése érdekében nagymértékben csökkenti a megtakarítási adókedvez-ményt. Ez az esemény




(d) bizonyos feltételek mellett jobbra, bizonyos feltételek mellett balra tolja az LMgörbét.

24. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság fiskális politikai döntéshozója a megtakarítási hajlan-dóság növelése érdekében jelentos megtakarítási adókedvezményt vezet be. Ez azesemény





25. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a fiskális politikai döntéshozó a nagymértékbencsökkenti a beruházási adókedvezményt, mely a beruházási hajlandóság visszaesésé-hez vezet. Ez az esemény





26. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság fiskális politikai döntéshozója a beruházási hajlandóságnövelése érdekében jelentos beruházási adókedvezményt vezet be. Ez az esemény





27. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban a fiskális politikai döntéshozó a nagymértékbencsökkenti a beruházási adókedvezményt, mely a beruházási hajlandóság visszaesésé-hez vezet. Ez az esemény





28. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaság fiskális politikai döntéshozója a beruházási hajlandóságnövelése érdekében jelentos beruházási adókedvezményt vezet be. Ez az esemény





29. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátumok értékét növeli rövid távon az árszínvonalcsökkenése?

(a) Fogyasztás.

(b) Beruházás.

(c) Kibocsátás.


30. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátumok értékét növeli rövid távon az árszínvonalcsökkenése?

(a) Kamat.

(b) Magánmegtakarítás.

(c) Állami megtakarítás.


31. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátumok értékét növeli rövid távon az árszínvonalnövekedése?

(a) Kamat.

(b) Beruházás.

(c) Társadalmi szintu megtakarítás.


32. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátumok értékét NEM csökkenti rövid távon azárszínvonal növekedése?

(a) Magánmegtakarítás.

(b) Állami megtakarítás.


316 317

(d) Rövid távon felsorolt makroaggregátumok mindegyikét csökkenti az árszínvonalnövekedése.

33. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátumok értékét NEM csökkenti rövid távon azárszínvonal növekedése?

(a) Beruházás.

(b) Fogyasztás.


(d) Rövid távon felsorolt makroaggregátumok mindegyikét csökkenti az árszínvonalnövekedése.

34. Kérdés Az árszínvonal csökkenésének hatására rövid távon a kamat

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.

(d) változásának iránya nem meghatározható.

35. Kérdés Az árszínvonal növekedésének hatására rövid távon a kamat

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


36. Kérdés Az árszínvonal csökkenésének hatására rövid távon a kibocsátás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


37. Kérdés Az árszínvonal növekedésének hatására rövid távon a kibocsátás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


38. Kérdés Az árszínvonal csökkenésének hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


39. Kérdés Az árszínvonal növekedésének hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


40. Kérdés Az árszínvonal csökkenésének hatására rövid távon a beruházás

(a) növekszik.(b) csökken.(c) nem változik.(d) változásának iránya nem meghatározható.

41. Kérdés Az árszínvonal növekedésének hatására rövid távon a beruházás


42. Kérdés Az árszínvonal csökkenésének hatására rövid távon az állami megtakarítás


43. Kérdés Az árszínvonal növekedésének hatására rövid távon az állami megtakarítás


44. Kérdés Az árszínvonal csökkenésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás


45. Kérdés Az árszínvonal növekedésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás


46. Kérdés Az árszínvonal csökkenésének hatására rövid távon a társadalmi szintu megtakarítás


47. Kérdés Az árszínvonal növekedésének hatására rövid távon a társadalmi szintu megtakarítás


48. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét növeli meg a pénzkínálat növelése?

318 319

(a) Kamat.(b) Fogyasztás.(c) Állami megtakarítás.(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét növeli a pénzkínálat

növelése.

49. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét növeli meg a pénzkínálat növelése?

(a) Fogyasztás.(b) Társadalmi szintu megtakarítás.(c) Magánmegtakarítás.(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét növeli a pénzkínálat

növelése.

50. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét NEM növeli meg a pénzkínálatnövelése?

(a) Beruházás.(b) Kibocsátás.(c) Magánmegtakarítás.(d) Állami megtakarítás.

51. Kérdés A pénzkínálat növelésének hatására rövid távon a kamat


52. Kérdés A pénzkínálat csökkentésének hatására rövid távon a kamat


53. Kérdés A pénzkínálat növelésének hatására rövid távon a kibocsátás


54. Kérdés A pénzkínálat csökkentésének hatására rövid távon a kibocsátás


55. Kérdés A pénzkínálat növelésének hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.(b) csökken.(c) nem változik.


56. Kérdés A pénzkínálat csökkentésének hatására rövid távon a fogyasztás


57. Kérdés A pénzkínálat növelésének hatására rövid távon a beruházás


58. Kérdés A pénzkínálat csökkentésének hatására rövid távon a beruházás


59. Kérdés A pénzkínálat növelésének hatására rövid távon az állami megtakarítás


60. Kérdés A pénzkínálat csökkentésének hatására rövid távon az állami megtakarítás


61. Kérdés A pénzkínálat növelésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás


62. Kérdés A pénzkínálat csökkentésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás


63. Kérdés A pénzkínálat növelésének hatására rövid távon a társadalmi szintu megtakarítás

(a) növekszik.(b) csökken.(c) nem változik.

320 321


64. Kérdés A pénzkínálat csökkentésének hatására rövid távon a társadalmi szintu megtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


65. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét növeli meg a pénz forgási sebessé-gének növekedése?

(a) Kamat.

(b) Fogyasztás.


(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét növeli a pénz forgásisebességének növekedése.

66. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét növeli meg a pénz forgási sebessé-gének növekedése?

(a) Fogyasztás.

(b) Társadalmi szintu megtakarítás.

(c) Magánmegtakarítás.

(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét növeli a pénz forgásisebességének növekedése.

67. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét NEM növeli meg a pénz forgásisebességének növekedése?

(a) Beruházás.

(b) Kibocsátás.


(d) Állami megtakarítás.

68. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban növekszik a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a kamat

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


69. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csökken a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a kamat

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


70. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban növekszik a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a kibocsátás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


71. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csökken a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a kibocsátás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


72. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban növekszik a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


73. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csökken a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


74. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban növekszik a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a beruházás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


75. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csökken a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a beruházás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


76. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban növekszik a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon az állami megtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


77. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csökken a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon az állami megtakarítás

322 323


78. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban növekszik a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a magánmegtakarítás


79. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csökken a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a magánmegtakarítás


80. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban növekszik a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a társadalmi szintu megtakarítás


81. Kérdés Az általunk vizsgált gazdaságban csökken a pénz forgási sebessége. E gazdaságiesemény hatására rövid távon a társadalmi szintu megtakarítás


82. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét növeli meg a kormányzati kiadásoknövelése?

(a) Kamat.(b) Fogyasztás.(c) Magánmegtakarítás.(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét növeli a kormányzati

kiadások növelése.

83. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét növeli meg a kormányzati kiadásoknövelése?

(a) Társadalmi szintu megtakarítás.(b) Állami megtakarítás.(c) Magánmegtakarítás.(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét növeli a kormányzati

kiadások növelése.

84. Kérdés A kormányzati kiadások növelésének hatására rövid távon a kamat


85. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentésének hatására rövid távon a kamat


86. Kérdés A kormányzati kiadások növelésének hatására rövid távon a kibocsátás


87. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentésének hatására rövid távon a kibocsátás


88. Kérdés A kormányzati kiadások növelésének hatására rövid távon a fogyasztás


89. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentésének hatására rövid távon a fogyasztás


90. Kérdés A kormányzati kiadások növelésének hatására rövid távon a beruházás


91. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentésének hatására rövid távon a beruházás


324 325

92. Kérdés A kormányzati kiadások növelésének hatására rövid távon az állami megtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


93. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentésének hatására rövid távon az állami megtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


94. Kérdés A kormányzati kiadások növelésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


95. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


96. Kérdés A kormányzati kiadások növelésének hatására rövid távon a társadalmi szintu meg-takarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


97. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentésének hatására rövid távon a társadalmi szintumegtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


98. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét csökkenti az adók növelése?

(a) Kamat.

(b) Beruházás.


(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét csökkenti az adók nö-velése.

99. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét csökkenti az adók növelése?

(a) Fogyasztás.

(b) Kamat.


(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét csökkenti az adók nö-velése.

100. Kérdés Az adók növelésének hatására rövid távon a kamat

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


101. Kérdés Az adók csökkentésének hatására rövid távon a kamat

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


102. Kérdés Az adók növelésének hatására rövid távon a kibocsátás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


103. Kérdés Az adók csökkentésének hatására rövid távon a kibocsátás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


104. Kérdés Az adók növelésének hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


105. Kérdés Az adók csökkentésének hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


106. Kérdés Az adók növelésének hatására rövid távon a beruházás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


107. Kérdés Az adók csökkentésének hatására rövid távon a beruházás

326 327


108. Kérdés Az adók növelésének hatására rövid távon az állami megtakarítás


109. Kérdés Az adók csökkentésének hatására rövid távon az állami megtakarítás


110. Kérdés Az adók növelésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás


111. Kérdés Az adók csökkentésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás


112. Kérdés Az adók növelésének hatására rövid távon a társadalmi szintu megtakarítás


113. Kérdés Az adók csökkentésének hatására rövid távon a társadalmi szintu megtakarítás


114. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét NEM növeli meg a fogyasztásihajlandóság növekedése?

(a) Kamat.(b) Fogyasztás.(c) Magánmegtakarítás.(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét növeli a fogyasztási haj-

landóság növekedése.

115. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét növeli meg a fogyasztási hajlandó-ság növekedése?

(a) Társadalmi szintu megtakarítás.

(b) Állami megtakarítás.


(d) A felsorolt makroaggregátumok közül egyik értékét sem növeli a fogyasztási haj-landóság növekedése.

116. Kérdés Az autonóm fogyasztás növekedésének hatására rövid távon a kamat

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


117. Kérdés Az autonóm fogyasztás csökkenésének hatására rövid távon a kamat

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


118. Kérdés Az autonóm fogyasztás növekedésének hatására rövid távon a kibocsátás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


119. Kérdés Az autonóm fogyasztás csökkenésének hatására rövid távon a kibocsátás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


120. Kérdés Az autonóm fogyasztás növekedésének hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


121. Kérdés Az autonóm fogyasztás csökkenésének hatására rövid távon a fogyasztás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


122. Kérdés Az autonóm fogyasztás növekedésének hatására rövid távon a beruházás

(a) növekszik.

(b) csökken.

328 329

(c) nem változik.


123. Kérdés Az autonóm fogyasztás csökkenésének hatására rövid távon a beruházás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


124. Kérdés Az autonóm fogyasztás növekedésének hatására rövid távon az állami megtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


125. Kérdés Az autonóm fogyasztás csökkenésének hatására rövid távon az állami megtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


126. Kérdés Az autonóm fogyasztás növekedésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


127. Kérdés Az autonóm fogyasztás csökkenésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


128. Kérdés Az autonóm fogyasztás növekedésének hatására rövid távon a társadalmi szintu meg-takarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


129. Kérdés Az autonóm fogyasztás csökkenésének hatására rövid távon a társadalmi szintu meg-takarítás

(a) növekszik.

(b) csökken.

(c) nem változik.


130. Kérdés A beruházási hajlandóság növekedésének hatására rövid távon a kamat


131. Kérdés A beruházási hajlandóság csökkenésének hatására rövid távon a kamat


132. Kérdés A beruházási hajlandóság növekedésének hatására rövid távon a kibocsátás


133. Kérdés A beruházási hajlandóság csökkenésének hatására rövid távon a kibocsátás


134. Kérdés A beruházási hajlandóság növekedésének hatására rövid távon a fogyasztás


135. Kérdés A beruházási hajlandóság csökkenésének hatására rövid távon a fogyasztás


136. Kérdés A beruházási hajlandóság növekedésének hatására rövid távon a beruházás


137. Kérdés A beruházási hajlandóság csökkenésének hatására rövid távon a beruházás


138. Kérdés A beruházási hajlandóság növekedésének hatására rövid távon az állami megtakarítás

330 331


139. Kérdés A beruházási hajlandóság csökkenésének hatására rövid távon az állami megtakarítás


140. Kérdés A beruházási hajlandóság növekedésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás


141. Kérdés A beruházási hajlandóság csökkenésének hatására rövid távon a magánmegtakarítás


142. Kérdés A beruházási hajlandóság növekedésének hatására rövid távon a társadalmi szintumegtakarítás


143. Kérdés A beruházási hajlandóság csökkenésének hatására rövid távon a társadalmi szintumegtakarítás


144. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét növeli meg a beruházási hajlandó-ság növekedése?

(a) Kamat.(b) Fogyasztás.(c) Magánmegtakarítás.(d) A felsorolt makroaggregátumok közül mindegyik értékét növeli a beruházási haj-


145. Kérdés Az alábbiak közül mely makroaggregátum értékét NEM növeli meg a beruházásihajlandóság növekedése?

(a) Társadalmi szintu megtakarítás.

(b) Állami megtakarítás.(c) Magánmegtakarítás.(d) A felsorolt makroaggregátumok közül egyik értékét sem növeli a beruházási haj-


146. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen a pénzkínálat növelésének egyensúlyikibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra


147. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen a pénzkínálat csökkentésének egyen-súlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.(b) A B. ábra.

332 333

150. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen a kormányzati kiadások növelésénekegyensúlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra


151. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen a kormányzati kiadások csökkentésé-nek egyensúlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra


152. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen az adók növelésének egyensúlyi kibo-csátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

(c) A C. ábra.(d) A D. ábra.

148. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen az árszínvonal növekedésének egyen-súlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra


149. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen az árszínvonal csökkenésének egyen-súlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra


334 335

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

153. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen az adók csökkentésének egyensúlyikibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

154. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen a fogyasztási hajlandóság növekedé-sének egyensúlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

155. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen a fogyasztási hajlandóság csökkené-sének egyensúlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

156. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen a beruházási hajlandóság növekedé-sének egyensúlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

336 337

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

157. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen a beruházási hajlandóság csökkenésé-nek egyensúlyi kibocsátásra és kamatra gyakorolt hatását rövid távon?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

158. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen, hogy milyen hatással van az egyen-súlyi kibocsátásra és kamatra rövid távon a pénz forgási sebességének növekedése?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

159. Kérdés Az alábbi ábrák közül melyik mutatja helyesen, hogy milyen hatással van az egyen-súlyi kibocsátásra és kamatra rövid távon a pénz forgási sebességének csökkenése?

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj

A. ábra

D. ábra

C. ábra

B. ábra

(a) Az A. ábra.

(b) A B. ábra.

(c) A C. ábra.

(d) A D. ábra.

160. Kérdés Az alábbi ábra egy gazdaság pénzpiacának és árupiacának állapotát mutatja rövidtávon egy gazdasági esemény bekövetkezése elott (folytonos vonal) és a gazdaságiesemény bekövetkezése után (szaggatott vonal).

338 339

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj

A változást okozó gazdasági esemény lehetett

(a) a pénzkínálat csökkentése.

(b) a beruházási hajlandóság csökkenése.




rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj


(a) a fogyasztási hajlandóság növekedése.

(b) a beruházási hajlandóság növekedése.

(c) a kormányzati kiadások növelése.



rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj







rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj


(a) a pénzkínálat növelése.



(d) A b. és a c. válasz is helyes.


340 341

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj


(a) a fogyasztási hajlandóság csökkenése.





rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

ISúj







rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj







rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj







342 343

rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj







rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj







rkamat

Ykibocsátás

IS

LM

LMúj







rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj







344 345

rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj







rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj







rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj




(c) a pénz forgási sebességének csökkenése.



rkamat

Ykibocsátás

IS

LMLMúj




(c) a pénz forgási sebességének csökkenése.


176. Kérdés A kormányzati kiadások növelése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövid távúegyensúlyi kibocsátás változásához:

(a) G ↑ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

346 347

(b) G ↑ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) G ↑ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(d) G ↑ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↓ → I ↑ → C + I +G ↑ → ez erosíti a kibocsátás növekedését.

177. Kérdés A kormányzati kiadások csökkentése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövidtávú egyensúlyi kibocsátás változásához:

(a) G ↓ → C+I+G ↓ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↓ → r ↑ → I ↑ → C + I +G ↑ → ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) G ↓ → C+I+G ↓ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↓ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↑ → ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) G ↓ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(d) G ↓ → C+I+G ↓ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↓ → r ↓ → I ↑ → C + I +G ↑ → ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

178. Kérdés Az adók növelése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövid távú egyensúlyi kibo-csátás változásához:

(a) T ↑ → rendelkezésre álló jövedelem ↑ C ↑ → C + I + G ↓ → Y adott kamatmellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet ↓ → r ↓ → I ↑ → C + I + G ↑ →ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de a kibocsátás még így is alacsonyabb,mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) T ↑ → rendelkezésre álló jövedelem ↓ C ↓ → C + I + G ↓ → Y adott kamatmellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet ↓ → r ↓ → I ↑ → C + I + G ↑ →ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de a kibocsátás még így is alacsonyabb,mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) T ↑ → rendelkezésre álló jövedelem ↑ C ↑ → C + I + G ↑ → Y adott kamatmellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet ↓ → r ↓ → I ↑ → C + I + G ↑ →ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de a kibocsátás még így is alacsonyabb,mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(d) T ↓ → rendelkezésre álló jövedelem ↑ C ↑ → C + I + G ↑ → Y adott kamatmellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet ↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ezvisszafogja a kibocsátás növekedését, de a kibocsátás még így is magasabb, minta kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

179. Kérdés Az adók csökkentése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövid távú egyensúlyikibocsátás változásához:

(a) T ↓ → rendelkezésre álló jövedelem ↑ C ↑ → C + I + G ↑ → Y adott kamatmellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet ↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ezvisszafogja a kibocsátás növekedését, de a kibocsátás még így is magasabb, minta kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) T ↓ → rendelkezésre álló jövedelem ↓ C ↑ → C + I + G ↑ → Y adott kamatmellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet ↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ezvisszafogja a kibocsátás növekedését, de a kibocsátás még így is magasabb, minta kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) T ↓ → rendelkezésre álló jövedelem ↑ C ↓ → C + I + G ↑ → Y adott kamatmellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet ↑ → r ↑ → I ↑ → C + I +G ↓ → ezvisszafogja a kibocsátás növekedését, de a kibocsátás még így is magasabb, minta kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(d) T ↓ → rendelkezésre álló jövedelem ↓ C ↓ → C + I + G ↓ → Y adott kamatmellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet ↓ → r ↓ → I ↑ → C + I + G ↑ →ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de a kibocsátás még így is alacsonyabb,mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

180. Kérdés A beruházási hajlandóság növekedése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövidtávú egyensúlyi kibocsátás változásához:

(a) I ↑ → C+ I+G ↓ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↓ → r ↓ → I ↑ → C + I +G ↑ → ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) I ↑ → C+ I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↓ → r ↓ → I ↑ → C + I +G ↑ → ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) I ↑ → C+ I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.


181. Kérdés A beruházási hajlandóság csökkenése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövidtávú egyensúlyi kibocsátás változásához:

(a) I ↓ → C+ I+G ↓ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↓ → r ↓ → I ↑ → C + I +G ↑ → ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) I ↓ → C+ I+G ↓ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) I ↓ → C+ I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.


182. Kérdés A fogyasztási hajalndóság növekedése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövidtávú egyensúlyi kibocsátás változásához:

(a) C ↑ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) C ↑ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↓ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) C ↑ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↓ → r ↓ → I ↑ → C + I +G ↑ → ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

348 349


183. Kérdés A fogyasztási hajlandóság csökkenése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövidtávú egyensúlyi kibocsátás változásához:

(a) C ↓ → C+I+G ↓ → Y adott kamat mellett ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet↓ → r ↓ → I ↑ → C + I +G ↑ → ez visszafogja a kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) C ↓ → C+I+G ↓ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↑ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) C ↓ → C+I+G ↑ → Y adott kamat mellett ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet↓ → r ↑ → I ↓ → C + I +G ↓ → ez visszafogja a kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.


184. Kérdés A pénzkínálat növelése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövid távú egyensúlyikibocsátás változásához:

(a) MS ↑ → hitelkínálat ↓ → r ↑ → I ↓ → C+ I+G ↓ → Y ↓ → pénzkereslet ↓ →hitelkereslet ↓ ez visszafogja a kamat növekedését, és visszafogja a I csökkenését,mely visszafogja az árupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátáscsökkenését, de a kibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyikibocsátás.

(b) MS ↑ → hitelkínálat ↓ → r ↓ → I ↑ → C+ I+G ↑ → Y ↑ → pénzkereslet ↑ →hitelkereslet ↑ ez visszafogja a kamat csökkenését, és visszafogja a I növekedését,mely visszafogja az árupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátásnövekedését, de a kibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyikibocsátás.

(c) MS ↑ → hitelkínálat ↑ → r ↓ → I ↑ → C+ I+G ↑ → Y ↑ → pénzkereslet ↑ →hitelkereslet ↑ ez visszafogja a kamat csökkenését, és visszafogja a I növekedését,mely visszafogja az árupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátásnövekedését, de a kibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyikibocsátás.


185. Kérdés A pénzkínálat csökkentése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövid távú egyen-súlyi kibocsátás változásához:

(a) MS ↓ → hitelkínálat ↓ → r ↑ → I ↓ → C+ I+G ↓ → Y ↓ → pénzkereslet ↓ →hitelkereslet ↓ ez visszafogja a kamat növekedését, és visszafogja a I csökkenését,mely visszafogja az árupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátáscsökkenését, de a kibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyikibocsátás.

(b) MS ↓ → hitelkínálat ↓ → r ↑ → I ↑ → C+ I+G ↓ → Y ↓ → pénzkereslet ↓ →hitelkereslet ↓ ez visszafogja a kamat növekedését, és visszafogja a I csökkenését,mely visszafogja az árupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátáscsökkenését, de a kibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyikibocsátás.

(c) MS ↓ → hitelkínálat ↓ → r ↑ → I ↑ → C+ I+G ↑ → Y ↑ → pénzkereslet ↓ →hitelkereslet ↓ ez visszafogja a kamat növekedését, és visszafogja a I csökkenését,mely visszafogja az árupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátás

csökkenését, de a kibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyikibocsátás.


186. Kérdés Az árszínvonal növekedése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövid távú egyen-súlyi kibocsátás változásához:

(a) A rendelkezésre álló pénzmennyiség vásárlóértéke ↓ → hitelkereslet ↑ → r ↑→ I ↓ → C + I + G ↓ → Y ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet ↓ ez vissza-fogja a kamat növekedését, és visszafogja a I csökkenését, mely visszafogja azárupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) A rendelkezésre álló pénzmennyiség vásárlóértéke ↓ → hitelkereslet ↑ → r ↑→ I ↑ → C + I + G ↑ → Y ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet ↓ ez vissza-fogja a kamat növekedését, és visszafogja a I csökkenését, mely visszafogja azárupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) A rendelkezésre álló pénzmennyiség vásárlóértéke ↓ → hitelkereslet ↓ → r ↓→ I ↓ → C + I + G ↓ → Y ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet ↓ ez vissza-fogja a kamat növekedését, és visszafogja a I csökkenését, mely visszafogja azárupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.


187. Kérdés Az árszínvonal csökkenése az alábbi folyamaton keresztül vezet a rövid távú egyen-súlyi kibocsátás változásához:

(a) A rendelkezésre álló pénzmennyiség vásárlóértéke ↑ → hitelkereslet ↓ → r ↓→ I ↓ → C + I + G ↓ → Y ↓ → pénzkereslet ↓ → hitelkereslet ↓ ez vissza-fogja a kamat növekedését, és visszafogja a I csökkenését, mely visszafogja azárupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátás csökkenését, de akibocsátás még így is alacsonyabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(b) A rendelkezésre álló pénzmennyiség vásárlóértéke ↑ → hitelkereslet ↓ → r ↓→ I ↑ → C + I + G ↑ → Y ↑ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet ↑ ez vissza-fogja a kamat csökkenését, és visszafogja a I növekedését, mely visszafogja azárupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.

(c) A rendelkezésre álló pénzmennyiség vásárlóértéke ↑ → hitelkereslet ↓ → r ↓→ I ↓ → C + I + G ↓ → Y ↓ → pénzkereslet ↑ → hitelkereslet ↑ ez vissza-fogja a kamat csökkenését, és visszafogja a I növekedését, mely visszafogja azárupiaci kereslet, s a vele egyensúlyban megegyezo kibocsátás növekedését, de akibocsátás még így is magasabb, mint a kiinduló egyensúlyi kibocsátás.


350 351

megoldásokfeleletválasztós kérdések

1. Makroaggregátumok

1 D 20 A

2 B 21 C

3 D 22 D

4 D 23 C

5 D 24 A

6 A 25 A

7 C 26 D

8 C 27 B

9 D 28 A

10 A 29 B

11 B 30 C

12 A 31 D

13 B 32 B

14 A 33 A

15 B 34 C

16 D 35 D

17 A 36 A

18 B 37 C

19 C 38 B

39 B 59 A

40 B 60 B

41 D 61 B

42 B 62 B

43 A 63 B

44 C 64 B

45 A 65 B

46 C 66 B

47 A 67 B

48 C 68 B

49 C 69 B

50 B 70 A

51 A 71 A

52 D 72 A

53 A 73 A

54 B 74 A

55 A 75 A

56 C 76 A

57 A 77 B

58 B 78 D

354 355

79 D 99 D

80 B 100 A

81 B 101 C

82 A 102 A

83 C 103 A

84 B 104 A

85 C 105 A

86 C 106 D

87 B 107 A

88 A 108 B

89 A 109 A

90 A 110 A

91 B 111 A

92 A 112 A

93 B 113 A

94 D 114 A

95 B 115 A

96 D 116 A

97 C 117 B

98 A 118 A

119 A

120 D

121 C

122 C

123 A

124 A

125 B

126 B

127 A

128 B

129 D

130 D

131 B

132 D

133 D

134 C

135 D

136 B

356 357

2. Hosszú távú modell

1 A 20 A

2 C 21 D

3 D 22 D

4 A 23 D

5 B 24 B

6 B 25 C

7 C 26 C

8 D 27 C

9 C 28 C

10 D 29 A

11 B 30 B

12 B 31 A

13 A 32 D

14 A 33 D

15 B 34 B

16 C 35 A

17 A 36 B

18 D 37 A

19 A 38 A

39 C 59 A

40 A 60 B

41 A 61 A

42 C 62 A

43 A 63 C

44 B 64 A

45 B 65 A

46 C 66 C

47 B 67 A

48 B 68 B

49 C 69 B

50 B 70 C

51 C 71 B

52 C 72 B

53 A 73 C

54 B 74 B

55 A 75 C

56 D 76 D

57 D 77 D

58 B 78 C

358 359

79 D 99 A

80 D 100 A

81 D 101 A

82 D 102 A

83 B 103 A

84 D 104 C

85 D 105 C

86 B 106 A

87 D 107 A

88 D 108 D

89 D 109 A

90 D 110 C

91 A 111 C

92 C 112 A

93 C 113 D

94 C 114 D

95 B 115 A

96 B 116 A

97 B 117 D

98 D 118 D

119 B 139 A

120 D 140 D

121 B 141 A

122 A 142 C

123 A 143 D

124 C 144 A

125 A 145 B

126 A 146 B

127 C 147 A

128 A 148 A

129 D 149 B

130 B 150 D

131 B 151 D

132 D 152 D

133 B 153 C

134 B 154 B

135 B 155 A

136 D 156 D

137 C 157 D

138 A 158 D

360 361

159 C 179 A

160 A 180 B

161 D 181 A

162 D 182 A

163 D 183 B

164 D 184 C

165 D 185 D

166 B 186 D

167 C 187 A

168 D 188 C

169 D 189 D

170 D 190 C

171 D 191 B

172 A 192 A

173 B 193 D

174 B 194 C

175 A 195 D

176 B 196 B

177 A 197 A

178 B 198 B

199 C

200 A

362 363

3. Solow modell

1 B 20 A

2 B 21 C

3 B 22 A

4 B 23 A

5 B 24 D

6 B 25 C

7 B 26 D

8 A 27 D

9 D 28 D

10 D 29 B

11 A 30 B

12 A 31 B

13 A 32 B

14 A 33 B

15 A 34 B

16 A 35 A

17 A 36 A

18 C 37 A

19 A 38 A

39 A 59 C

40 A 60 C

41 A 61 C

42 C 62 C

43 C 63 C

44 C 64 C

45 C 65 C

46 C 66 C

47 C 67 C

48 C 68 C

49 C 69 C

50 C 70 A

51 C 71 A

52 C 72 A

53 C 73 A

54 C 74 A

55 C 75 C

56 C 76 C

57 C 77 B

58 C 78 B

364 365

79 B 99 C

80 B 100 C

81 B 101 C

82 C 102 C

83 C 103 C

84 C 104 C

85 C 105 C

86 C 106 C

87 C 107 C

88 C 108 C

89 C 109 C

90 C 110 C

91 C 111 C

92 C 112 C

93 C 113 C

94 C 114 C

95 C 115 D

96 C 116 D

97 C 117 D

98 C 118 D

119 D 139 A

120 D 140 A

121 D 141 A

122 D 142 B

123 D 143 A

124 A 144 A

125 A 145 B

126 A 146 B

127 A 147 A

128 A 148 A

129 D 149 A

130 D 150 A

131 D 151 A

132 A 152 A

133 B 153 A

134 D 154 C

135 D 155 C

136 B 156 C

137 B 157 C

138 B 158 C

366 367

159 C 179 C

160 C 180 C

161 B 181 C

162 B 182 C

163 B 183 C

164 B 184 C

165 B 185 C

166 B 186 C

167 B 187 C

168 C 188 A

169 C 189 A

170 C 190 A

171 C 191 A

172 C 192 A

173 C 193 D

174 C 194 D

175 C 195 D

176 C 196 D

177 C 197 D

178 C 198 B

199 D 219 D

200 D 220 C

201 D 221 D

202 D 222 D

203 D 223 B

204 D 224 D

205 B 225 D

206 D 226 D

207 C 227 B

208 D 228 D

209 D 229 D

210 D 230 C

211 C 231 D

212 D 232 D

213 D 233 D

214 A 234 D

215 D 235 D

216 D 236 D

217 D 237 C

218 D 238 D

368 369

239 D 259 C

240 A 260 D

241 D 261 D

242 D 262 D

243 D 263 D

244 A 264 D

245 D 265 D

246 D 266 A

247 D 267 D

248 D 268 D

249 D 269 D

250 D 270 A

251 B 271 D

252 B 272 D

253 D 273 D

254 D 274 C

255 D 275 C

256 D 276 C

257 D 277 A

258 D 278 D

279 A 299 B

280 D 300 B

281 B 301 B

282 D 302 B

283 A 303 A

284 D 304 A

285 C 305 A

286 C 306 A

287 C 307 A

288 C 308 A

289 A 309 B

290 D 310 B

291 D 311 B

292 D 312 B

293 C 313 B

294 C 314 D

295 C 315 D

296 C 316 D

297 C 317 D

298 B 318 D

370 371

319 C 339 C

320 B 340 A

321 B 341 A

322 B 342 A

323 B 343 A

324 D 344 A

325 D 345 A

326 A 346 B

327 C 347 B

328 B

329 B

330 B

331 D

332 D

333 D

334 C

335 B

336 C

337 C

338 B

4. Rövid táv versus hosszú táv

1 A 20 C

2 C 21 C

3 B 22 C

4 D 23 D

5 B 24 C

6 B 25 D

7 B 26 C

8 A 27 A

9 C 28 B

10 C 29 C

11 C 30 C

12 C 31 C

13 D 32 C

14 C 33 C

15 D 34 D

16 C 35 C

17 B 36 D

18 A 37 B

19 C 38 A

372 373

39 C 59 C

40 C 60 C

41 C 61 C

42 C 62 C

43 D 63 D

44 C 64 C

45 D 65 D

46 C 66 C

47 B 67 C

48 A 68 C

49 C 69 C

50 C 70 C

51 C 71 A

52 C 72 B

53 D 73 A

54 C 74 B

55 D 75 B

56 C 76 C

57 B 77 A

58 A 78 C

79 B

80 A

81 A

82 B

83 C

84 A

85 C

86 A

87 A

88 C

374 375

5. Árupiac rövid távon

1 A 20 A

2 D 21 A

3 A 22 C

4 C 23 B

5 B 24 C

6 D 25 C

7 B 26 A

8 A 27 A

9 A 28 A

10 A 29 B

11 B 30 C

12 C 31 C

13 A 32 A

14 B 33 D

15 C 34 D

16 B 35 D

17 A 36 B

18 A

19 B

6. Pénzpiac

1 A 20 C

2 D 21 D

3 B 22 D

4 D 23 B

5 C 24 D

6 A 25 D

7 D 26 D

8 B 27 A

9 C 28 B

10 B 29 B

11 D 30 C

12 D 31 A

13 D 32 A

14 A 33 B

15 A 34 B

16 C 35 A

17 D 36 B

18 A 37 B

19 D 38 C

376 377

39 C 59 C

40 D 60 A

41 D 61 C

42 D 62 B

43 D 63 C

44 C 64 C

45 C 65 B

46 A 66 C

47 B 67 A

48 B 68 C

49 D 69 C

50 D 70 A

51 C 71 A

52 A 72 B

53 B 73 A

54 C 74 C

55 B 75 B

56 A 76 B

57 B 77 A

58 A 78 B

79 C 99 C

80 B 100 A

81 B 101 B

82 B 102 D

83 B 103 C

84 B 104 B

85 B 105 D

86 B 106 B

87 B 107 B

88 B 108 B

89 B 109 B

90 B 110 A

91 B 111 B

92 B 112 B

93 B 113 B

94 C 114 A

95 C 115 B

96 C 116 D

97 C 117 D

98 C 118 A

378 379

119 B 139 A

120 A 140 D

121 B 141 A

122 A 142 D

123 B 143 A

124 A 144 D

125 B 145 D

126 A 146 D

127 A 147 A

128 B 148 D

129 B 149 B

130 D 150 D

131 A 151 D

132 D 152 D

133 B 153 D

134 D 154 D

135 D 155 D

136 D 156 D

137 D 157 D

138 B 158 D

159 B 179 A

160 D 180 A

161 C 181 B

162 D 182 B

163 A 183 C

164 A 184 D

165 C 185 A

166 C 186 B

167 B 187 C

168 D 188 B

169 A 189 C

170 C 190 A

171 D 191 B

172 C 192 D

173 B 193 A

174 D 194 A

175 D 195 B

176 D 196 A

177 B 197 D

178 B 198 A

380 381

199 D 219 D

200 A 220 D

201 D 221 B

202 B 222 A

203 A 223 D

204 A 224 B

205 A 225 D

206 B 226 D

207 D 227 A

208 D 228 A

209 D 229 C

210 B 230 A

211 D 231 C

212 A 232 C

213 D 233 A

214 D 234 B

215 D 235 D

216 A 236 A

217 D

218 A

7. IS-LM görberendszer

1 C 20 C

2 C 21 A

3 B 22 B

4 A 23 C

5 C 24 C

6 C 25 B

7 B 26 A

8 A 27 C

9 C 28 C

10 C 29 D

11 A 30 B

12 B 31 A

13 A 32 B

14 B 33 D

15 C 34 B

16 C 35 A

17 B 36 A

18 A 37 B

19 C 38 A

382 383

39 B 59 C

40 A 60 C

41 B 61 A

42 C 62 B

43 C 63 A

44 A 64 B

45 B 65 B

46 A 66 D

47 B 67 D

48 B 68 B

49 D 69 A

50 D 70 A

51 B 71 B

52 A 72 A

53 A 73 B

54 B 74 A

55 A 75 B

56 B 76 C

57 A 77 C

58 B 78 A

79 B 99 D

80 A 100 B

81 B 101 A

82 D 102 B

83 C 103 A

84 A 104 B

85 B 105 A

86 A 106 A

87 B 107 B

88 A 108 A

89 B 109 B

90 B 110 B

91 A 111 A

92 B 112 A

93 A 113 B

94 A 114 C

95 B 115 D

96 B 116 A

97 A 117 B

98 A 118 A

384 385

119 B 139 C

120 A 140 A

121 B 141 B

122 B 142 A

123 A 143 B

124 C 144 D

125 C 145 B

126 B 146 B

127 A 147 D

128 B 148 D

129 A 149 B

130 A 150 A

131 B 151 C

132 A 152 C

133 B 153 A

134 A 154 A

135 B 155 C

136 A 156 A

137 B 157 C

138 C 158 B

159 D 179 A

160 C 180 C

161 D 181 A

162 D 182 A

163 D 183 A

164 D 184 C

165 D 185 A

166 A 186 A

167 D 187 B

168 C

169 D

170 C

171 D

172 D

173 D

174 C

175 D

176 A

177 D

178 B

386 387

Szabó-Bakos Eszter makroökonómiaMakroökonómia Feleletválasztós kérdések Szabó-Bakos Eszter...

Documents

Transcript of Szabó-Bakos Eszter makroökonómiaMakroökonómia Feleletválasztós kérdések Szabó-Bakos Eszter...