Kun András Istvánegyetemi adjunktus

DE KTK

KövetelményAz előadás anyaga önálló irodalmazássalSzámonkérés:

beadandó dolgozat 20-40 ezer karakterbármely tematikában lévő téma választhatóeljuttatása elektronikusan (esetleg

nyomtatva is) annak az oktatónak, aki a témát tárgyalta

Az előadás felépítéseElméleti alapok

A klasszikusokAz emberi tőke elméletAlternatív magyarázatok az oktatási

beruházásraSzűrés és jelzés az oktatási piacon

A finanszírozás teoretikus modelljei„Jegyrendszer” az oktatásban: a voucher-ökHirschmann „beleszólás-kivonulás” modellje

Néhány szó az oktatásmarketingről

Adam SmithGépi beruházáshoz hasonlítja a munkások

képzésétA képzést az állótőke részének tekintiKritizálja a céhes képzést: az csak versenyt

hivatott korlátozniKritizálja a közpénzen történő oktatást is

Adam Smith:"Költséges új gépet azért állítunk üzembe, mert azt várjuk,

hogy különleges munkájával, amit teljes elavulásig

végez, nemcsak megtéríti nekünk a ráfordított tőkét,

hanem ezen felül még meghozza legalábbis a szokásos

profitot. Ilyen költséges géphez hasonlíthatjuk az olyan

embert, aki sok munkát és időt áldoz, hogy kitanuljon

valami különleges készséget és szaktudást igénylő

mesterséget. Azt várjuk, hogy a munka, amit magtanult,

az egyszerű munka bérén felül megtéríti a tanulásra

fordított összes költséget, és ezen felül meghozza egy a

költségösszeggel egyenlő nagyságú tőkének legalábbis a

szokásos profitját. "

Robert Thomas MalthusA gazdi növekedés feltétele a társadalmi

békeA béke feltétele a társadalmi konfliktusok

elkerüléseA konfliktusok forrása lehet a népesedés

mértani haladvány szerinti növekedése a termelés számtani haladvány szerinti növekedése mellett

Szükség van a népesedés szabályozásáraA kötelező népoktatást látta a racionalizálás

eszközének (felvilágosít, kitolja a házasságot, megszünteti a gyermekmunkát)

Fridrich ListSzellemi (műveltség, szakképzettség) és

társadalmi erők szerzésére anyagi javakat kell áldoznia a nemzetnek

Az oktatás hatványozottan megtérül az egyén mellett a társadalomnak is

John Stuart MillKötelezővé kell tenni az oktatástA szegények oktatását támogatni kell, a

többieknek önköltségesA kapitalista értékeket is oktatni kellElveti az uniformizáló állami oktatást:

verseny!

Joseph SchumpeterA műszaki haladás (innováció) szerepe a

ciklusokbanA vállalkozó szerepe a haladás gyorsításában

A Cobb-Douglas termelési függvény

P.H. Douglas és Ch. W. Cobb - a gazdasági növekedést a tőke és a munkaerő figyelembe vételével magyarázta. Q=f(K, L)

Elsőnek próbálták számszerűsíteni a munka hatását a termelésre:

Q=1,01*L0,75*K0,25

Robert M. SolowA technikai haladás bevezetése a Cobb-

Douglas termelési függvénybe:Y=A(t)+f(K, L)Ahol az ‘A’ csak az időtől függ

Odd AukrustA harmadik tényezőt már emberi tényezőnek

neveziTartalma: szervezés, szaktudás, technikai

ismeretekNorvég vizsgálat 1900-1956: 1,81% a 3,39%-

os gazdasági növekedésből az emberi tőkének tudható be

Vizsgálódások a Cobb-Douglass függvénnyelEduard F. Denison: Az USA 1929-1957

közötti gazdasági fejlődésének 20 %-a tulajdonítható az emberi tudásmennyiség növekedésének

Vizsgálja, hogy az USA nemzeti jövedelem növekedési ütemének 0,1 %-kal történő emelését milyen módszerekkel lehetne megvalósítani. Ehhez 20 év alatt:vagy a munkaerő létszámát kellene 2,4 %-kal

növelni,vagy a nemzeti jövedelem 1 %-ának megfelelő

többlet-megtakarításra és a reáltőke beruházások növelésére lenne szükség,

vagy a munkaerő másfél évvel hosszabb ideig történő iskoláztatásával lehetne megvalósítani e célkitűzést.

Az endogén növekedéselméletekA „harmadik tényező” nagysága a

gazdaság döntéshozói által befolyásolt, nem pedig gazdaságon kívüli „adottság”.

Felteszi, hogy az emberi tőke határterméke növekvő!

Ennek okai lehetnek: 1) a tudás nem zárható el (Romer),2) az emberi tőke termelése emberitőke-intenzív (Becker – Murphy – Tamura)

Az eltérő emberi-tőke mennyiséggel rendelkező országok gazdasági növekedésének sebessége eltérően gyorsul, a jobban ellátottak javára.

Human Capital (HC)

Az emberi tőkeBeruházással jön létre

(költség, idő, fogyasztásról való lemondás)Tartós termelékenységnövekedésben térül

meg

Az emberi tőke elmélet

Theodore W. Schultz („Nobel”-díj 1979) szerint a munkaerő gazdasági szerepében meghatározó jelentőségű emberi tudás egy hosszú, költséges folyamat eredményeképpen alakul ki, amely leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít, s a fogyasztásnak nevezett folyamat jó része az emberi tőkébe való beruházást jelent.

Az emberi tőkébe eszközölt ilyen beruházások megmagyarázzák az egy dolgozóra jutó reáljövedelem növekedésének legnagyobb részét.

Az emberi tőke elméletAz emberi képességeket növelő

tevékenységek öt fő kategóriája (T. W. Schultz): az egészségügyi létesítmények és

szolgáltatások - amelyek az emberek élettartamát, erejét, állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolják;

a munka közbeni képzés; a formális, szervezett, elemi, közép- és

felsőfokú oktatás;a felnőttképzési programok; valamint az egyének és családok vándorlása a változó

munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében.

Ugyanez egyéni szinten… (Mark Blaug)

egészségügyi célú költségek (nem csak gyógyászat, de az egészségesebb élettel összefüggő költségek is, például egészségesebb ételek),

a kötelező iskoláztatáson felüli, önkéntes tanulás költségei,

a legmagasabb lehetséges fizetést kínáló állás megtalálásának időköltségei,

információ vásárlása a lehetséges álláslehetőségekről,

a jobb álláslehetőségekhez segítő migráció, alacsonyabb fizetést és jobb karrierlehetőséget

(Blaugnál konkrétan „magas tanulási potenciál” szerepel) kínáló állás választása a magasabb keresetet kínáló, de „zsákutcát jelentő”, fejlődési lehetőséget nem kínáló állásokkal szemben.

Az emberi tőke elméletA gazdaság növekedésében az emberi (munkaerő)

tényező becslése, mérése három „ok”-ra vezethető vissza:a dolgozók számának növekedésére, az átlag dolgozó iskolában töltött éveinek számára; az oktatási költségekre.

E három tényezőből, az első mennyiségi, a másik kettő minőségi jellegű - amelynek megjelenési formája az emberi tőke.

Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, hogy az emberi tőkeképződés olyan beruházás amelynek során növekszik az egyén termelékenysége, s ennek következtében növekszik részint az egyén jövedelme, részint az egész gazdaság teljesítőképessége (ortodox felfogás).

Az emberi tőke különös és jellemző tulajdonságai Az emberi tőke (HC) nem választható el attól akié. A HC emberekbe történő befektetéssel szerezhető

meg. A HC nem látható A HC belső hatásai (iskolázottság, munkahelyi

továbbképzés, munkatapasztalatok, az egészségi állapot, és a felhasznált információk) nyomán növekszik az egyén magánhaszna.

A HC külső hatásainak – mint pl. a tovagyűrűződő hatások (spill-over effects), ami azt jelenti, hogy magasabb emberi tőke környezetben az emberek szakértelmének szintje magasabb – jelentékeny pozitív hatása van a gazdasági növekedésre. A HC növeli mind a munka(erő), mind a fizikai tőke termelékenységét.

? (A HC két részből áll: az öröklött és a megszerzett képességekből.)

Az emberi tőke externális hatásai (hozamai) (Az állami szerepvállalást leggyakoribb indoklása)

Az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők;

Az embereknek – illetve a munkaerőnek – megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége;

Alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások;

Alacsonyabb a bűnözés, amely csökkenti a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási rendszer költségeit;

Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon;Közösségileg előállított közszolgáltatások

növekedése.

Az egyéni beruházás – az életciklus-modellek

Pl. 1. iskolába járás, 2. munka és munka melletti tanulás, 3. kizárólag munkavégzés szakasza, 4. nyugdíjas életszakasz (általában átfedik egymást)

a következő változók alakulása jellemzően igazodik ezekhez az életszakaszokhoz: K(t): emberitőke-állomány, W(t): bérek, Y(t): nem vagyonból származó összes jövedelem, B(t): magánvagyon, h(t): munkára és tanulásra fordított időhányad, l(t): szabadidőhányad (szórakozás, pihenés), x(t): emberitőke-beruházás mértéke.

életkor

l(t)

K(t)

h(t)

B(t)

Y(t)

X(t)

W(t)

1. ábra: életkor szakaszok(forrás: Fokas-Rodatos [1987] 27.o.)

Az ortodox emberi tőke elméletek kritikái (Maglen, 1990)Ami nem kétséges: az iskolázottabbak

átlagosan többet keresnekAmi kétséges: köze van-e ennek az

oktatáshoz?

Az ortodox emberi tőke elméletek kritikái (Maglen, 1990)1. Tényezők árazásának neokl. elmélete2. Egyensúlyban a bérek megegyeznek a

határtermelékenységgel (határtermékkel)3. Azonos termelékenység = azonos bér;

magasabb termelékenység = magasabb bér4. Aki képzettebb, többet keres átlagosan,

tehát a képzettebb termelékenyebb is (1) és ezt az oktatás okozta (2)

Nincs bizonyíték az oktatás és a termelékenység kapcsolatáraIdősoros vizsgálatok:

A növekedési mutatók és az iskolázottság összefüggése a vizsgálatok többségénél ellentmondásos

Komparatív vizsgálatok: a módszer alkalmatlanansága + nincs konzisztens kép

Foglalkozáson belüli összehasonlítások esetén csak az agráriumban és csak az elmaradott országokban és csak az alapoktatásban van termelékenységi hozama az oktatásnak

A vállalatközi összehasonlítások is csak a technológiai újítások használatában mutatták ki az oktatás gazdaági szerepét

A modell belső problémáiAz eltérő képzettségűek eltérő kínálata is

lehet a bérkülönbségek oka (diszkrimináció ?)A specifikus képzéssel nem számolSzolgáltatások, közszolgálat, önfoglalkoztatókNincs bizonyíték a keresetek és a

termelékenység kapcsolatára sem!!!Alternatív elméletek

reál

bér

foglalkoztatás 0

Dm2=Dl2

Sm

Sl

Dl1

Dl3

Dm1

Dm3

Wm

Wl

Lm Ll

A társadalmi hovatartozás újratermelésének elméleteA társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete

szerint az oktatás elsődleges feladata a társadalmi osztályok újratermelése.

Minél inkább arra szerveződik az oktatás, hogy újratermelje a társadalom osztályszerkezetet, annál inkább gyengül annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása.

Ennek oka, hogy a társadalmi hovatartozást újratermelő oktatási rendszer a tananyag tartalmában a magas kultúrát helyezi

előtérbe a szakismeret helyett, a felvételi keretszámban a társadalmi hovatartozást

helyezi előtérbe a munkaerőpiac igényei helyett, inkább kötődik a közintézményekhez, mint a gazdasági

vállalkozásokhoz.

A státuszkonfliktus elméletA státuszkonfliktus elmélet szerint az oktatás fő

feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez.

Az egyes csoportok versengenek abban a tekintetben, hogy magasabb iskolázottságot érjenek el mint versenytársaik, - s ez oktatási expanziós spirált eredményez.

amilyen mértékben az iskolázottság növekedése a státuszversenyt tükrözi, olyan mértékben gyengül az iskolai végzettségnek a gazdaságra gyakorolt hatása, - mert az iskolázottság emelkedése a státuszverseny

eredménye s nem a munkaerőpiac követelményeire való reagálás,

ilyen rendszereknél az előremenetelnél a végzettség egyre nagyobb szerepet kap,

viszont romlik az oktatás és a tananyag színvonala.

Az oktatási fogyasztásFritz Machlup szerint nem minden oktatási kiadás

beruházás, hanem csak azok, amelyek az emberek jövőbeni szükséglet kielégítése érdekében (gazdasági, kulturális, stb., azaz jövőbeni élvezetek forrásaként) kerülnek befektetésre. A ma megvalósuló örömök, élvezetek érdekében történő kiadás = fogyasztás. A munkahelyi képzés pedig, folyó termelés.

Az oktatás négy célját különíti el,- az oktatás növelheti:a termelékenységet (a termelési képességet) a

távoli jövőben; a termelékenységet a közeli jövőben; az élvezeteket (örömöt, szükségletek

kielégítését) a távoli jövőben; az élvezeteket a jelenben.

az 1. és 3. beruházás, a 2. termelési ktg, a 4. fogyasztás.

Az oktatási fogyasztásGábor R. István szerint míg a fizikai

beruházás a beruházó számára jövőbeli hozam reményében vállalt jelenbeli áldozat, addig a tanulás alapvetően pozitív élmény, s ennyiben magában hordja jutalmát.

A továbbtanulási igények gazdasági növekedést kísérő folyamatos emelkedésének megmagyarázására a fogyasztáselmélet tűnik alkalmasabbnak: más úgynevezett normál fogyasztási jószágokhoz hasonlóan, az iskola mint fogyasztási szolgáltatás iránt is a reáljövedelmek emelkedésével természetszerűen növekszik a lakossági kereslet.

Az oktatási fogyasztásLazear [1977]: empirikus vizsgálataAz oktatásban a beruházási elem a

meghatározó Az oktatásban töltött idő növeli a

kereseteket, nem csupán együtt jár azokkal Az oktatásba a jólét-maximalizálás

szempontjából optimálisnál kevesebbet ruháznak be az egyének, azaz az oktatás hasznossága az egyén számára negatív

39

Munkaerőpiaci szükségleten alapuló oktatástervezés (Jánossy Ferenc)

Munkahelystruktúra (rövid távon adott): a meglévő fizikai tőke és gazdasági szerkezet

Foglalkozási struktúra: milyen tevékenységeket igényel a munkahelystruktúra

Szakmastruktúra: mihez értenek az emberek

Az oktatási rendszer rövid távon meg kell feleljen a munkahelystruktúrának, hosszú távon pedig lehetővé kell tegye annak fejlesztését

Háborúk, helyreállítási periódusok és emberi (tudás) tőke

Jan Tinbergen modelljeInfrastrukturális oktatás: elemi c általános

középiskolaSzakmai oktatás: közép- és felsőfokú

szakképzés

Kinek miért éri meg beruházni?EgyénVállalatKözösség (állam)

Ki mennyit fizessen?

Az állami beleszólás és finanszírozás melletti érvekKvázi közjószág jellegOktatási piac tökéletlensége

monopolhelyzet, hosszú szolgáltatási idő, vevő

kiszolgáltatottsága tőkepiaci finanszírozás elégtelenségestb.

Információs tökéletlenségek (egyéni kockázat magasabb a társadalminál)

Hogyan finanszírozzon az állam?Csak finanszírozó vagy szolgáltató is?Rész- vagy teljes finanszírozás?A finanszírozás módja:

Tisztán bürokratikus mechanizmusKvázipiaci megoldások:

Normatív (közvetlen) finanszírozás fajtái Közvetett finanszírozás (intézmény helyett a

tanulót) Ösztöndíjak Oktatási utalványok (voucher)

Oktatási utalványok rendszereiFriedman, AtkinsonBiztosítja a választást (verseny), javítja a

hatékonyságotA források összege nem változik feltétlenülKöltséget takarít meg

(közvetlen fizetés, nem adórendszeren keresztül)Átvezet a privatizáláshoz (ami Friedmannél cél

is) mert motivációt jelent a magánszektornakA privatizáció és a verseny innovációhoz vezet és

javítja az oktatói hivatás vonzerejét (és minőségét)

Mennyire „igazi” piaci az oktatási?A tanuló nem léphet szabadon ki-be, nincs

lehetősége a próbáraHirschman szerint megoldás a jegyrendszer ha

fennállnak:1. Nagy ízlésbeli különbségek2. Ismert a szolgáltatások minősége a vevők által3. Ismétlődő, kis összegű vásárlások (könnyű kivonulni)4. Sok eladó (ellátó)

A 2-4. az oktatásra nem igaz: a jegyrendszer alkalmatlan, helyette a beleszólást kell biztosítani(~ szerint az állami iskolákból való kivonulás káros is lehet, mert tovább rontja a színvonalat, és ez visszahat a kivonulókra is)

Az oktatás mint a munkaerőpiaci információs aszimmetriát csökkentő mechanizmus

Az oktatás gazdasági funkcióiTermelékenység-növelésJelzés (termelékenység, társi réteg stb.)Közvetlen fogyasztásFogyasztási beruházásExternális hatások (pl. bűnözés csökkentése)

Az oktatási beruházás szintjeiEgyéni:

keresetnövelés és fogyasztási beruházás

Vállalati: termelékenységnövelés

Állami:termelékenységnövelésextern hatások (kvázi közjószág)

Keresetnövelési célú egyéni oktatási beruházás I.

Megfigyelés: A vállalatok megfizetik a magasabb

végzettségetFeltételezés:2. A vállalatok a (határ)termelékkel arányos

bért fizetnekKövetkeztetés:3. A magasabb végzettségűek

termelékenysége magasabb

Két lehetséges mechanizmus (több is van):

1. Az oktatás során növekszik meg a termelékenység (emberitőke-képzés)

2. Az emberek termelékenysége eleve eltérő, és oktatás során csak ennek jelzési/szűrése történik (jelzési/szűrési hipotézis)

A kettő a valóságban egyszerre jelenik meg.

Keresetnövelési célú egyéni oktatási beruházás II.

Az emberi tőke elmélet újraGary S. Becker (1992), Theodore W. Schultz (1979)

Adott mennyiségű oktatási beruházás (pl. egy iskolaév) mérhető mennyiségű termelékenység-növekedést okoz. „Szépítési lehetőségek”:

iskolatípus, oktatási minőség, eltérő egyéni tanulási képesség stb.

Az emberi tőke elméletEgyéni következmény:

aki több iskolát végez, magasabb lesz a keresete

Vállalati következmény: ha magasabb végzettségűt alkalmaz,

magasabb lesz a termelékenysége

Társadalmi következmény: ha több a magasabb végzettségű, nő

a társadalmi össztermék (az externáliáktól eltekintve is)

A jelző/szűrő hipotézis „eredete”„Market for Lemons” (George A. Akerlof (2001))1. A legjobb munkavállalóknak éri meg

leginkább oktatásba beruházni (haszon – ktg)

2. A nem szűrt munkavállalók átlagos termelékenységre így a munkaadók számára is nyilvánvalóan csökken

3. Csökken a nem szűrt munkavállalók kapta átlagbér

4. Egyre több munkavállalónak éri meg a szűrés, míg végül csak az marad szűrés nélkül, akitől rosszabb munkavállaló nincs (amennyiben a szűrés költsége elég kicsi)

A jelző/szűrő hipotézis „eredete”Statisztikai diszkriminációmunkaerőpiaci diszkrimináció típusEdmund S. Phelps, M. A. Spence, Kenneth J. Arrowforrása: információs aszimmetria, múltbéli

tapasztalatok (saját vagy átvett)a statisztikai diszkrimináció olyan hüvelykujj-

szabályok és sztereotípiák használatát jelenti, melyek a munkavállalók valamely személyes jellemzőjére támaszkodnak, de (általában) vagy nem alkalmasak erre vagy feladatukat csak jelentős hibával látják el

A jelző/szűrő hipotézisMichael A. Spence (2001), Kenneth J. Arrow (1972), Joseph E. Stiglitz (2001)

Az elnevezésről:Signaling – ha a munkavállaló jelez

előszörScreening – ha a munkaadó kényszeríti

ki a jelzési beruházástSorting – a kettő együttesen

A szűrő hipotézisFeltételezések:1. A munkavállalók heterogén

termelékenységűek2. A termelékenység és a végzettség

megszerzésének valószínűsége pozitívan korrelál

3. A munkaadók csak az átlagos termelékenységet ismerik és a 2. pontban említett korrelációt

4. A munkavállalók ismerik saját termelékenységüket és a fenti korrelációt (információs aszimmetria).

A szűrő hipotézisA mechanizmus (signaling esetre):1. Minden munkavállaló azonos bért kap, mely az

átlagtermelékenységnek felel meg2. A jobb munkavállalók így diszkriminálva vannak3. A jobb munkavállalók felhasználják komparatív

tanulási előnyüket, hogy végzettségükkel jelezzék magasabb termelékenységüket a munkaadók felé

4. A munkaadók a végzettség-termelékenység korrelációját ismerik, ezért a magasabb végzettségű munkavállalóknak magasabb bért ajánlanak.

5. A jobb munkavállalók megerősítést kaptak abban, hogy érdemes iskolázottságba beruházniuk

6. A folyamat állandósul (egyensúly)

A szűrő hipotézisKövetkeztetések:A szűrés társadalmi és egyéni haszna

jelentősen eltérA szűrési egyensúlyok jóléti szempontból

lényegesen különbözőekA szűrés sok esetben minden

munkavállalói csoport jövedelmét egyszerre csökkenti

A szűrési költségek növelése bizonyos határt átlépve egyértelműen csökkenti a társadalmi összjövedelmet (ceteris paribus)

Továbbfejlesztések 1:Ha jelentős az allokációs hatásNem minden munkavállaló alkalmas minden

munkáraA szűrés az egyes munkatípusokban

jelentkező alkalmasságot mutatja kiHa nincs szűrés, csökken az egyének

határterméke (nem megfelelő munkatípusba kerülnek)

Továbbfejlesztések 2:Kontraszignál (countersignalling)Nick Feltovich, Richmond Harbaugh és

Ted To 2002Legalább 3 csoport

(magas, közepes, alacsony termelékenység)

Kétszintű jelzésJelzésen kívüli extra információ A jelzési költségek megfelelő arányai

A magas termelékenységű csoport szűretlen maradhat

Az empirikus tesztelés motivációiAmennyiben az oktatás döntően szűrési

funkciójú, úgy csak elegendően alacsony szűrési költségek mellett, és teljes szűrés esetén térülnek meg társadalmi szinten az oktatási ráfordítások.

Ha az emberi tőke elmélet dominál, az oktatási kiadások megtérülnek, esetleg növekvő határhaszon mellett, tehát a ráfordítások mind nagyobb növelése célszerű.

Tesztelési módszerek fő csoportjaiAz oktatás megtérülésének (kereset)

összehasonlításán alapuló tesztek.(P-teszt 1979; Wiles-teszt 1984; Riley-teszt 1979)

Iskolázottsági szintek összehasonlításán alapulón tesztek.(Wolpin-teszt 1977; Iskolázottsági flexibilitás)

Oktatási szignál minőségére építő tesztek.(Sheepskin-hipotézis; Munkában eltöltött idő; Iskolázottságon kívüli információk)

Minden olyan tevékenység, melyet egy iskola azért végez, hogy célcsoportjával optimális

csereviszonyt érhessen el (Dulmers)

Az iskolamarketing sajátosságaiA vevő és a fogyasztó azonosítása nehéz:

TanulóSzülőÁllamSzponzorok és támogatók

A vevői igények:Rövid és hosszú távú hasznok értékelése (tanuló)Az igények időben és a szolgáltatás miatt is változnakA különböző vevők igényeinek ütközése

Siker mérésének problémája: mit kommunikáljunk?A szájreklám fokozott szerepeFokozott közfigyelem: ismertség, fontosság,

közpénzek

Az iskolamarketing sajátosságaiSzervezeti jellemzők

Jogszabályi kötöttségek: termékre, kiegészítő szolgáltatásokra, cserére, személyzetre stb.

Erős belső munkaerőpiac: zárt szakma (craft market)Erős szakmakultúra és szervezeti kultúraSzponzorok és támogatók

A csere specialitásai:Vevő és eladó nem egyenlő felekNem egyéni szerződések, nem egyéni szolgáltatásokAz üzletkötés ideje, módja külső adottság

Kommunikáció erősen szabályozottA szembenálló csereajánlatok nem mindig

megfoghatóak, mérhetőek: tanuló maga, pénz, idő, felszerelés, személyzet, kiegészítő szolgáltatások

A szolgáltatásmarketing 7P modelljeProductPricePlacePromotionPeoplePhysical evidenceProcess

A HIPI (magyarul néha IMRE) elvIngadozás / HeterogenitásMegfoghatatlanság (Intangibility)Romlékonyság / Tárolhatatlanság

(Perishability)Elválaszthatatlanság (Inseparability)

Az iskolai termék szintjeiA gyakorlatban:AlaptevékenységKiegészítő tevékenységek (alapprofilra épül)Vállalkozó tevékenység (alapprofilhoz nem kapcsolódó)

Elméletben:Generikus termék: oktatás, papír vagy munkaerő?Elvárt termék: tanterv, kurzusok, épület, felszerelés,

oktatók stb.Kiterjesztett termék („extrák”): a differenciálás

eszköze;hírnév, jobb felszereltség, nevesebb oktatók, diákélet stb.

Potenciális termék: ami még a jövőben lehet…

Mitől vonzó egy kar?(nyílt nap)

Mitől vonzó egy kar?(szülői értekezlet)

0

5

10

15

20

25jó

elh

ely

ezk

ed

ési

mu

tató

k

erő

s ké

pzé

s, s

ok

ha

llga

tói s

ike

r ve

rse

nye

ken

sza

kma

i gya

korl

at b

izto

síto

tt

ide

ge

nn

yelv

tan

ulá

si le

he

tősé

ge

k

hír

es

an

yain

tézm

én

yhe

z ta

rto

zik

(pl.

DE

)

ma

ga

s sz

ínvo

na

lú te

chn

ika

i fe

lsze

relts

ég

válla

lati

sza

kem

be

rek

is ta

níta

na

k

jó h

ely

ezé

s e

gye

tem

i ra

ng

soro

kba

n

sok

tud

om

án

yos

ere

dm

én

y

pe

zsg

ő d

iáké

let,

jó tá

rsa

ság

külfö

ldi e

gye

tem

i okt

ató

k is

tan

ítan

ak

spo

rto

lási

leh

ető

ség

ek

szín

es

tud

om

án

yos,

sza

kma

i éle

t

(re

nd

ezv

én

yek)

sok

hír

es

em

be

r ta

nít

eg

yéb

db

Hogyan jutna szívesen információhoz a nyílt napra látogató diák?

(1 – nem használná, 5 – biztosan használná)

Hogyan jutna szívesen információhoz a nyílt napra látogató diák?

3 faktor:1. faktor: tájékoztató füzet, brosúra és

szóróanyag, plakát2. faktor: sajtó, országos kiállítás3. faktor: internet, közösségi oldal

Nem ül egyik faktoron sem:CD/DVDNyílt nap

Internetes továbbtanulási információforrások (nyílt nap)