OFI magyar nyelv tk 7.pdf

Magyar nyelv

7.

Kísérleti tankönyv

Magyar nyelv

határozótelevízió

szintagma

tárgy

állítmányalany

gondolkodás

eszmecsere

jelzőreklám

„Az, hogy anyanyelvemen írok, nem fogalmazás, hanem a lélek lélegzése,

a legközvetlenebb közlés, szabad úszás, ösztön és élet.”

Kosztolányi Dezső

Magyar nyelv

Tankönyv

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Európai SzociálisAlap

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet:

Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.01.1. „A” változat

és 2.2.01.2. „B” változat, továbbá az 5. sz. melléklet:

Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak.

Tananyagfejlesztő: Thomán Angéla, Tóth László

Vezető szerkesztő: Dr. Baranyai Katalin

Szerkesztő: Vitéz Annamária

Tudományos szakmai szakértő: Sz. Dr. Hegedűs Rita

Pedagógiai szakértő: M. Tóth Katalin

Fedélterv: Slezák Ilona

Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Ecsedi Gabriella

Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Pintér Tamás, Törőcsik Katalin, Székely Ernő

Fotók: 123RF, Fortepan/114. oldal; 115. oldal: Szepesi György 1949 Debrecen, fotós: Kovács Márton Ernő;

118. oldal: fotós: Vass Károly; 119. oldal: Bálint Ágnes 1964, fotós: Lippay Ágnes

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek,

akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek

készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak,

költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

ISBN 978-963-682-818-9

© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató

Raktári szám: FI-501010701

Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó

Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona

Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella

Terjedelem: 12,87 (A/5) ív, tömeg: 252 gramm

1. kiadás, 2015

A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program

3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv,

taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nyomta és kötötte:

Felelős vezető:

A nyomdai megrendelés

törzsszáma:

Kedves Hetedikes Diák!

Köszöntünk téged a hetedik osztályban! A magyar nyelv tantárgyat ebben a tanévben ebből a tankönyv-

ből fogod tanulni, ezért először ismerj meg néhány hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban!

A könyv összesen öt fejezetből áll. Az ezeken belüli leckék mind hasonló felépítésűek.

• Az ismereteket nyújtó szövegrészek előtti kérdésekkel felelevenítheted eddigi tudásodat, vagy

Bemelegítő agytornát végezhetsz. Ezek segítenek ráhangolódni a tananyagra.

• A leckékben vastaggal kiemelve a fő fogalmakat olvashatod, amelyek többsége a Fogalomtárban

is szerepel, magyarázatukkal együtt.

• Helyenként olvashatsz különféle Tanulási jó tanácsokat, amelyek nemcsak e tantárgy megérté-

sében segítenek, hanem bármely ismeretanyag elsajátításánál hasznosak lehetnek.

• A leckék szövege után találsz néhány feladatot, amelyeket a füzetben vagy szóban oldhatsz meg,

egyénileg vagy csoportosan.

• A leckék végén érdekes anyanyelvi játékokat próbálhatsz ki, de ha van kedved, pallérozhatod az

elmédet is a Talentum megjelölésű feladatokkal.

• A fejezetek végén rövid összefoglalók, vagy a főbb fogalmakat és összefüggéseket tartalmazó

fürtábrák találhatók. Ezek is segítenek az ismeretek rendszerezésében.

A könyvhöz tartozó munkafüzet feladatainak segítségével elmélyítheted tudásodat, alkalmazhatod

a frissen megszerzett ismereteket.

Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes!

Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk?

• A figyelmes olvasás során minden részletre

oda tudsz figyelni.

• A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod, ami-

kor már olvastad a szöveget, most csak átis-

métled.

• Az áttekintő olvasás során előzetesen tájéko-

zódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg.

• A kereső olvasáskor csak bizonyos információ-

kat keresel a szövegben.

Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv?

• Olvasd át a tartalomjegyzéket!

• Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon

vagy más mutató a könyv végén!

• Nézd át, és gondold át, hogyan és miért követ-

keznek egymás után a fejezetek!

• Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv

a tanuláshoz!

Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön!

• Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne

menj tovább, hanem keresd meg a jelentését

a fogalomtárban, egy szótárban vagy az inter-

neten!

• Fogalmazd meg kérdések formájában, amit

nem értesz!

• Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé

válik a hozzájuk tartozó szöveg!

• Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána

más magyarázatnak az interneten, lexikonok-

ban!

• Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél se-

gítséget, személyes magyarázatot!

Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan megje-

gyezni, akkor foglalkozz vele külön is!

• Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben!

• Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb dol-

gokról!

• Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fej-

ből is!

Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, össze-

gezz, értékelj!

• Gyűjtsd össze, melyek voltak a legérdekesebb

információk számodra!

• Gondold át, miért fontos számodra az új tudás,

mikor és hogyan tudnád hasznosítani!

• Szedd össze, milyen korábbi ismeretek, ta-

pasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész

tanulása közben!

• Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni

az anyaggal kapcsolatban!

Eredményes tanulást kívánnak a könyv szerzői és szerkesztői!

6

Tartalom

1. ISMÉTLÉS: MIT TANULTÁL EDDIG?(Tóth László)

Bevezetés, tanulásmódszertan ..................... 8

Alapszófajok – Az ige ................................. 9

Alapszófajok – A főnév és a melléknév ........ 12

Alapszófajok –

A számnév és a határozószók ...................... 15

Alapszófajok –

Az igenevek és a névmások ......................... 17

A viszonyszók ........................................... 20

A mondatszók ............................................ 22

Összefoglalás – Mit tanultál eddig? ............. 24

2. SZÓKAPCSOLATOK,

SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMÁK(Tóth László)

Mi a szintagma? Mi nem az? ....................... 26

Az alárendelő szintagmák jellemzői,

a bővítmények típusai ................................. 29

A mellérendelő szintagmák jellemzői,

típusai ........................................................ 32

A szintagmacsoportok ................................ 34

Összefoglalás – A szintagmák .................... 36

3. MONDATOK, MONDATTAN(Tóth László)

A mondattan alapjai I. ................................ 38

A mondattan alapjai II. ............................... 41

Az állítmány .............................................. 44

Az állítmány fogalma,

szófaji jellemzői ...................................... 44

Az állítmány szerkezete

és szerkezeti típusai ................................. 46

Az állítmány elemzése ............................. 48

Az alany..................................................... 51

Az alany fogalma, szófaji jellemzői ............ 51

Az alany elemzése ................................... 53

Az alany fajtái ......................................... 56

Az állítmány és az alany kapcsolata,

egyeztetésük .......................................... 58

A tárgy ...................................................... 60

A tárgy fogalma, szófaji jellemzői ............ 60

A tárgy elemzése ..................................... 62

A tárgy fajtái ........................................... 65

Részösszefoglalás – A mondattan alapjai,

az állítmány, az alany és a tárgy ................... 68

A határozók ............................................. 69

A határozó fogalma, szófaji jellemzői ..... 69

A határozó elemzése .............................. 72

A határozók fajtái I.

(hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok-

és mértékhatározók) .............................. 75

A határozók fajtái II.

(eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-,

hasonlító határozók) .............................. 77

A határozók fajtái III.

(társ-, eszköz-, részeshatározók) ............. 79

A jelző ..................................................... 82

A jelző fogalma, jellemzői, fajtái ............ 82

A minőség-, mennyiség- és birtokos

jelző szófaja, elemzésük ......................... 85

A mutató névmási kijelölő

jelzők elemzése ..................................... 88

Összefoglalás – Mondattan ....................... 90

4. AZ EGYSZERŰ MONDAT (Tóth László)

Az értelmező ........................................... 92

Az egyszerű mondat szerkezete ................ 95

Az egyszerű mondat elemzése

(gyakorlás) ............................................... 97

Az egyszerű mondatok helyesírása ............ 99

Összefoglalás – Szintagmák,

egyszerű mondatok .................................. 102

5. KOMMUNIKÁCIÓ

ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ (Thomán Angéla)

A kommunikációtól

a tömegkommunikációig .......................... 106

A média .................................................. 110

A rádió ................................................... 114

A televízió ............................................... 118

A reklámok .............................................. 122

A világháló .............................................. 126

Légy óvatos a monitor előtt! ..................... 129

Összefoglalás – Kommunikáció

és tömegkommunikáció ........................... 133

Fogalomtár .............................................. 134

Ráadás – Grammatika, szókapcsolatok ...... 136

Helyesírási kisokos ................................... 139

Médiaműfajok ......................................... 141

Infokommunikációs eszközök ................... 142

Tanári elsősegély ...................................... 143

7

ISMÉTLÉS: MIT TANULTÁL

EDDIG?

1.

8

Bevezetés, tanulásmódszertan

A leckék végén érdekes anyanyelvi játékok bukkannak fel, próbáld ki őket!

Ha van kedved, pallérozhatod az elmédet is a Talentum feladataival.

ÚTMUTATÓ A TANKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ

A leckék szövege után találsz FELADATOK-at, amelyeket a füzetben

vagy szóban oldhatsz meg, egyénileg vagy csoportosan.

FONTOS! A kiemelten fontos információk a Fontos keretben kaptak

helyet, ezeket mindenképpen jegyezd meg! A leckék szövegében a vastag

betűs kiemelésekkel szintén a fontos, megjegyzendő fogalmakat jelöltük.

Gondolatgyűjtő

Az ismeretanyag végén található Gon-

dolatgyűjtőben a lecke anyagának ösz-

szegzését segítő kérdésekre válaszol-

hatsz.

TALENTUM

Gondolatébresztő vagy Bemelegítő agytorna

A leckék elején található Gondolatébresztő kérdéseire válaszolva felelevenítheted

a lecke anyagához szükséges eddigi ismereteidet. A Bemelegítő agytorna gyakorlatai

játékosan segítenek ráhangolódni a tananyagra.

d

latai

Helyenként olvashatsz különféle

Tanulási jó tanácsokat, melyek nem-

csak e tantárgy megértésében segíte-

nek, hanem bármely ismeretanyag el-

sajátításánál hasznosak lehetnek.

1. A leckékben szereplő példák (és tanárod) segítségével fedezd fel az új ismeretet. Minden,

amiről tanulunk, ott van már a fejedben, hiszen magyar az anyanyelved. Ez óriási segítség.

2. Az ismétlő leckéket alaposan tanulmányozd végig!

3. Helyezz nagy hangsúlyt a gyakorlásra! Alkoss a példákhoz, mintaelemzésekhez hason-

lókat, ebből tanulsz a legtöbbet.

4. A tanulás, feladatmegoldás során készülő ábrákat, mondatelemzéseket jól olvashatóan,

szellősen, nagy méretben készítsd el a füzetedben!

5. Az írásbeli feladatoknál, gyakorlásnál, ábrák, elemzések készítésénél használj színeket!

A színek használata segít abban, hogy jobban megértsd az összefüggéseket. A legjobb az, ha

a visszatérő dolgokat mindig ugyanazzal a színnel jelölöd.

6. A tudásod ellenőrzése során mindig üres lapra dolgozz, mintha dolgozatot írnál.

9

Gondolatébresztő

Ebben a tanévben a mondatelemzéssel fogsz megismerkedni. Ahhoz, hogy ez valóban jól

menjen, érdemes átismételned és rendszerezned, hogy eddig mit tanultál a szófajokról és

a hozzájuk kapcsolódó toldalékokról. A mondatelemzéshez fontos, hogy biztonsággal felis-

merd a mondatban szereplő szófajokat. Elevenítsd fel a szófajokról az eddig tanultakat!

AZ IGE Elsőként az igét vegyük szemügyre!

Az igék jelentésük alapján cselekvést (mos, fest),

történést (hajlik), létezést (volt, lesz), állapotot

(didereg) fejeznek ki. Ezt a jelentést az igékből

képzett más szófajok is megtartják: mosni, haj-

lás, didergő. Hogy biztos legyél egy szó szófajában,

a jelentése mellett alaki tulajdonságait is figye-

lembe kell venned, azaz meg kell nézned, milyen jelek

és ragok kapcsolódhatnak hozzá.

AZ IGE JELEI, RAGJAI Egy igéhez mindig öt nyelvtani jelentés tartozik: idő,

mód, szám, személy, tárgyhatározottság. Ezeket jelek és ragok mutatják az igén.

A jelen időnek nincs hangzó jele. Ezt így szoktuk jelölni: Ø (leül-Ø, dalolgat-Ø).

A múlt idő jelei: -t/-tt (leül-t, dalolgat-ott). A jövő időt a magyar nyelv nem toldalék-

kal fejezi ki. A jelen idejű ige mellett határozószavakkal utalunk a jövő időre: Majd

kitakarítom a szobát.; Holnap moziba megyek. A jövő időt kifejezhetjük fog segédigés, ösz-

szetett igealakkal is: le fog ülni, dalolgatni fogok.

A kijelentő módnak sincs hangzó jele: Ø (leülök-Ø, dalolgattál-Ø). A felszólító

mód jele a -j, de még sok más változata van, ráadásul a -j teljesen hasonulhat is (ül-j,

jö-jj, e-gy-él, hi-ggy, fus-s, vigyáz-z). A feltételes mód jelei jelen időben: -na/-ne,

-ná/-né (leül-ne, dalolgat-ná); múlt időben a múlt idejű igéhez egy volna segédige járul,

összetett igealakot alkotnak: leül-t-ünk vol-na, dalolgat-ott vol-na. Figyeld meg, hogy

a magyar igéknek mindhárom időben lehet kijelentő módjuk, ám feltételes módjuk

csak jelen és múlt időben, felszólító módjuk pedig csak jelen időben!

A számot és a személyt az igei személyragok fejezik ki. Lehet egyes vagy többes

szám, és lehet első, második és harmadik személy (E/1.: leülö-k, T/3.: dalolgatt-ák,

E/3.: leült-Ø, T/1.: dalogatná-nk).

Biztosan emlékszel, hogy a magyar igeragozásnak két nagy rendszere van: általá-

nos és határozott. A tárgyhatározottságot ez a kétféle ragozás mutatja, mégpedig

az igei személyragok segítségével. Az igék gyakran utalnak arra, amin vagy akin

végzik a cselekvést: fát vág, gyereket lát. Ezt tárgynak nevezzük. A magyar nyelv kü-

lönlegessége, hogy az igei személyraggal nemcsak a cselekvő számára és személyére

tud utalni, hanem a tárgyra is.

IGEigenemek

cselekvő

szenvedő

műveltető

visszah

ató

tárgyastárgytalan

bővíthetőség igeidők

igemódok

múltjelen

jövő

felszólító

feltételes

kijelentő

Alapszófajok – Az ige

10

A beszélővel vagy a hallgatóval nem azonos tárgy 3. személyű, a beszélő számára

már ismert tárgy határozott. A 3. személyű, határozott tárgyakra (őt, őket, a gyereket,

az ételt, Tamást stb.) határozott ragozással utalunk: lát-om őt, kér-ed az ételt. Minden

más esetben az ige általános ragozású. Az alábbi táblázatban láthatod részletesen:

TÁRGY IGERAGOZÁS

nem állhat az ige mellett általános: hajl-ok, vakaróz-unk

1. vagy 2. személyű, határozott általános: engem kérdez-el, titeket vár-nak

3. személyű, határozatlan általános: lát-ok egy gyereket, ételt kér-ek

3. személyű, határozott határozott: lát-om őt, kér-ed az ételt

IGEKÉPZŐK Ahhoz, hogy biztonsággal felismerd a mondatban az igéket, segítsé-

gedre lehetnek az igeképzők is, amelyek új szót hoznak létre, ahogy a nevük mu-

tatja: igét. Ilyenekkel találkoztál akkor is, amikor tavaly az igenemekről tanultál.

Műveltető igék képzője: -tat/-tet (olvas-tat-ja), -at/-et (megnéz-et), visszaható igekép-

ző: -kod/-ked/-köd, -koz/-kez/-köz (mosa-kod-ik, öltöz-köd-ik, szárít-koz-ik). (Az -ik

igei személyrag, nem a képző része.) Még sok más igeképző is van, néhány példa:

tan-ít, dalol-gat, leül-het stb.

FONTOS! Az igén mindig ott van mind az öt nyelvtani jelentés. Ha

nincs meg mind az öt tulajdonság, akkor a szó nem ige. Például a futnom

szónak van száma és személye is (E/1.), de nincs ideje, módja, tárgyhatáro-

zottsága, vagyis nem ige. Az összetett igealakok (ki fog esni, dalolgatott volna)

több szóból állnak, de egy szóalaknak számítanak, elemzéskor majd egy

egységként tekintünk rájuk!

Képzelj el két teljesen egyforma füzetet! Ahhoz, hogy megkülönböztesd

őket, elegendő csupán az egyikre matricát ragasztanod, a másikon a matrica hiánya

lesz a jel. Pontosan ilyen az is, amikor a nyelvben valaminek nincsen hangzó jele.

A jelen időnek például azért nem kell hangzó jel, mivel a múlt időnek van ilyen.

Leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy a jelen időnek az a jele, hogy nincs

jele. Ilyenkor a Ø jelet használjuk. Ezt zéró szóelemnek nevezzük.

FONTOS! Ha egy igealak után az azt névmást tesszük, és jó mondatot

kapunk, akkor az igealak határozott ragozású. Ha rossz lesz a mondatunk,

akkor általános ragozású.

11

FELADATOK

1. Válogasd ki a következő szövegből az igéket, írd ki őket a füzetedbe, és állapítsd

meg mind az öt rajtuk lévő nyelvtani jelentést!

Zalán és Annamária az óvodában ismerkedtek meg. Általános iskolában szerettek vol-

na egymás mellé ülni, de a tanító néni Palit ültette Zalán mellé. Hamarosan mindketten

megkedvelték Palit, és elválaszthatatlan barátokká váltak. Ekkor még nem tudták, hogy

5. osztályban érkezni fog Piroska, aki szintén a baráti körük tagja lesz. Most mindannyian

7. osztályba járnak, sokat kirándulnak, és már tervezgetik a továbbtanulást.

2. Beszéljétek meg, milyen szófajú szó a futnom!

3. Képezz igéket a következő főnevekből! Írd le őket a füzetedbe, és tedd őket fel-

szólító módba, egyes szám, 2. személybe mindkét ragozásban!

gereblye, dob, só, dísz

Gondolatgyűjtő

Készítsd el a füzetedben a zuhan és a felejt igék ragozásait minden lehetséges módban és

időben! A mód- és időjeleket, illetve az igei személyragokat kötőjellel kapcsold a szótö-

vekhez!

Játszd el némán!

A játék során szólásokat, közmondásokat kell némán elmutogatnod a társaidnak.

A játékot lehet egyéni mutogatással játszani – ekkor mindenki maga találja ki a fel-

adványt, és mutogatja el az egész osztálynak.

Változat: lehet csoportosan is játszani. Lehetőleg sok-sok igét tartalmazó szólást, közmon-

dást találjatok ki!

SZÓKINCSGYARAPÍTÓ

12

Alapszófajok – A főnév és a melléknév

Gondolatébresztő

Gyűjtsetek két perc alatt (a padtársatokkal közösen vagy néhány fős csoportban) a képpel

kapcsolatban főneveket és mellékneveket a füzetben!

A FŐNÉV Amikor az alapszó-

fajokat tanultad, a névszókkal is

megismerkedtél. Közülük első-

ként mindig a főnevet említik. Je-

lentésük alapján élőlényeket (cin-

ke), élettelen tárgyakat, dolgokat

(gerenda, fűtés), elvont fogalmakat

(igazság) neveznek meg. Lehetnek

köznevek (arckrém) és tulajdonne-

vek (Nivea). Mivel a főnevek tolda-

lékaik segítségével különféle szerepeket kapnak a mondatban, a főnevek felismerésé-

hez alaki tulajdonságaikat is ismerned kell.

A FŐNÉV JELEI A főnevek állhatnak egyes vagy többes számban. Az egyes szám-

nak nincs (hangzó) jele: Ø, a többes szám jele: -k (autó-Ø, autó-k; könyv-Ø, könyv-ek;

pad-Ø, pad-ok).

A birtokos szerkezetekben szereplő főnevek sokféle jelet kaphatnak. Egy ilyen

szerkezetben mindig van egy birtokos és egy birtok: a lány(nak a) szoknyája – bir-

tokos: a lány, birtok: szoknya. A birtokra lehet utalni a birtokosra tett toldalékkal.

Ezt az -é birtokjellel lehet kifejezni: a lány-é, a festő-é. A birtokosra utaló jeleket

birtokos személyjeleknek hívjuk, ezeket a birtokot jelentő főnévre tesszük (E/1.:

hajó-m, E/3.: hajó-ja, T/1.: hajó-nk). Ha egy birtokot jelölő főnevet többes számba

akarsz tenni, akkor azt birtoktöbbesítő jellel fejezheted ki: -i/-ai/-ei/-jai/-jei (cipő-i,

lány-ai, könyv-ei, kert-jei, pad-jai).

A FŐNÉV RAGJAI A főnevekhez járuló ragok az esetragok. Háromféle esetet kü-

lönböztetünk meg: alanyeset, tárgyeset, határozói eset.

– Az alanyeset ragja zéró szóelem: Ø (A festő-Ø dolgozik.; A kutyánk-Ø ugat.).

– A tárgyeset ragja: -t (Eszem a dinnyé-t.).

– A határozói eseteket különféle határozóragokkal vagy névutókkal fejezhe-

ted ki: (város-ban, szemek-be, kezé-ből, könyvünk-ön, székei-ről, füzet-re, házá-nál,

fák-tól, ész-hez, felhők-ig, szomszéd-nak, pilótá-vá, erő-vel, igazság-ért, pad alatt, ház

előtt).

FŐNÉVKÉPZŐK A főnevek mondatbeli felismerésében a főnévképzők is segíthet-

nek. Néhány sűrűbben előforduló képző: ír-ás, bátor-ság, siet-ség, jog-ász, erd-ész,

hagy-omány, létesít-mény, jár-da, fiú-cska, legény-ke stb.

13

A MELLÉKNÉV A melléknév szintén alapszófaj, és a névszók közé tartozik. Jelen-

tésük alapján élőlények és élettelen dolgok, jelenségek külső és belső tulajdonságát,

állapotát, hovatartozását fejezik ki (szép lány, rémisztő vihar, városi autó, fejedelmi va-

csora). A jelentés persze itt sem elég, a mellékneveknél is érdemes átismételned, hogy

milyen toldalékokat kaphatnak.

A MELLÉKNÉV JELEI Bizonyára emlékszel, hogy a melléknevek közül sok fokozha-

tó. Az alapfoknak nincs (hangzó) jele: -Ø (nagy-Ø), a középfok jele: -bb (nagy-obb),

a felsőfok jele: leg-...-bb (leg-nagy-obb). A túlzófok jele pedig: legesleg-...-bb (legesleg-

nagy-obb). Az alapfokú melléknév kivételével mindegyik kaphat még kiemelőjelet

(-ik) is: nagyobb-ik, legnagyobb-ik, legeslegnagyobb-ik. Nem minden melléknév fokozása

értelmes, a néma, égszínkék, diónyi például ilyen. Próbáld ki!

A MELLÉKNÉV RAGJAI Ahogy a főnevekhez, úgy a melléknevekhez is járulhatnak

határozóragok: -n/-an/-en (enyhé-n, vidám-an, dühös-en); -lag/-leg (egyhangú-lag,

külső-leg), -ul/-ül (hangtalan-ul, kegyetlen-ül).

MELLÉKNÉVKÉPZŐK A melléknevek felismerését a melléknévképzők is segíthetik.

Néhány példa: fá-s, méz-es, feled-ékeny, készül-etlen, fejleszt-hető, balaton-i, tenyér-nyi

stb.

FONTOS! A tulajdonnév különleges része a nyelvnek, valójában nem

főnév, csak főnévként viselkedik. Mit jelent ez? Ha megnézed a tulajdon-

neveket, találsz köztük több szóból állókat is (Magyar Nemzeti Bank, Petőfi

Sándor, Széchenyi István Általános Iskola stb.), amelyeket nem vehetünk egy

szónak, hiszen szókapcsolatok. Konkrét szófaja viszont csak szavaknak le-

het, szókapcsolatoknak nem. Amikor azonban ezek a szerkezetek mondatba

kerülnek, egy szóként és ráadásul főnévként viselkednek, hiszen toldalé-

kokat mindig csak az utolsó részükre tehetsz (Bemegyek a Magyar Nemzeti

Bankba. – Olvastam egy verset Petőfi Sándortól. – A Széchenyi István Általános

Iskolát felújítják.). A tulajdonneveket a mondatban mindig egy egységnek

és főnévi természetűnek tekintjük.

FONTOS! A melléknevek a főnevekhez kapcsolódó összes toldalékot

megkaphatják. Ilyenkor azonban már nem melléknevek, hanem főnevek:

szófajt váltottak. Például a következő mondatokban szereplő zöld szó nem

melléknév, hanem főnév, hiszen már a főnév (pad) helyett áll. Ott van két pad.

A zöldet választom. A zöldre ülök. A zöldhöz támaszkodom. A melléknév

pusztán névelővel ellátva már főnévvé válik. Kedvencem a zöld.

14

Párkereső

Készítsetek 2-2 szókártyát! Az egyikre írjatok egy toldalékos főnevet vagy mellék-

nevet, a másikra pedig a „képletét”!

Például: nadrágokat – főnév, többes számú, tárgyragos.

Gyűjtsétek össze a szókártyákat, majd mindenki húzzon egyet, és keressétek meg a páro-

tokat! Sorban olvassa fel mindenki a szókártyájára írtakat, amelyre a párja jelentkezzen!

TÁRSASJÁTÉK

Gondolatgyűjtő

Padtársaddal csoportosítsátok a Gondolatébresztőben az óra elején gyűjtött főneveket

és mellékneveket többféleképpen, különböző szempontok szerint! Ne csak nyelvtani

szempontokban gondolkozzatok!

FELADATOK

1. Alkoss mondatokat a füzetedben, használd fel a határozói esetekre példaként ho-

zott határozóragos főneveket és a melléknévképzős szavakat!

2. Főnév vagy melléknév? Foglald az alábbi szavakat mondatba! Dolgozz a füzeted-

ben!

3. Építs ragos mellékneveket a következő szóelemekből! Írj velük mondatokat a fü-

zetedbe!

4. Vajon mit jelentenek a következő szavak? Van köztük különbség? Beszéljétek

meg, alkossatok velük mondatokat!

bensőleg–belsőleg

GYÜMÖLCSÖS MAGYAR

rettentő-

-telen

egyedi- kedv-

feketé--en -os

-ül-n

-es

-leg -lag

szem- házi-

15

Gondolatébresztő

LY LY ZET ZET ZET ZET LET LET LET LET LET ÁÁÁÁÁÁR

Hogyan kapcsolódnak ezek a betűrejtvények a mai óra témájához?

Bemelegítő agytorna

A játék nagyon egyszerű, csak egy kis koncentrációt igényel. Számokat kell mondani

egytől, növekvő sorrendben. A hármast és a hetest tartalmazó szót nem szabad kimon-

dani. A három helyett a PIFF, a hét helyett a PUFF szót szabad csak kiejteni.

ni

on

A SZÁMNÉV Ez a szófaj a melléknevek testvérének tekinthető. Szintén alapszófaj,

azon belül a névszókhoz tartozik. Jelentése alapján élőlények és élettelen dolgok,

jelenségek, fogalmak mennyiségét, sorrendiségét vagy törtrészét fejezi ki (három ló,

harmadik sor, egyharmad rész). Lehet határozatlan (sok, kevés stb.) vagy határozott

(százötvenegy, tizedik). A mennyiséget pontosan megnevező számneveket tőszám-

névnek, a sorrendiséget megnevezőket sorszámnévnek, a törtrészt megnevezőket

törtszámnévnek hívjuk.

A SZÁMNÉV JELEI A számnevek általában nem kapnak jeleket, de néhány határo-

zatlan számnév fokozható: több, legtöbb, kevesebb, legkevesebb. Némelyik kiemelőjelet is

kaphat: kevesebb-ik.

A SZÁMNÉV RAGJAI A melléknevekhez járuló határozóragok közül megkaphat-

ják az -n/-an/-en ragot (kette-n, sok-an, tíz-en), illetve csak a számnevekhez járulhat

a -szor/-szer/-ször rag (sok-szor, két-szer, több-ször).

SZÁMNÉVKÉPZŐK A sorszámneveket sorszámnévképzővel alkotjuk: -dik (nyolc-

adik, sok-adik); a törtszámneveket törtszámnévképzővel: -d (kette-d, harm-ad, öt-öd).

A -szor/-szer/-ször ragból és melléknévképzőkből alakult képzők: -szori/-szeri/-szöri

(hat-szori, öt-szöri), -szoros/-szeres/-szörös (hat-szoros, öt-szörös).

A HATÁROZÓSZÓK Szintén az alapszófajok közé soroljuk a határozószót. A sza-

vaknak e sajátos csoportja a cselekvés, történés, létezés, állapot körülményére utal. Ez

a körülmény lehet hely (bent van), idő (reggel jött), szám (gyakran fut), fok/mérték (túl okos), állapot (egyedül él), mód (hirtelen cselekedett).

FONTOS! Ahogy a melléknevek, úgy a számnevek is megkaphatják a

főnevek toldalékait. Ilyenkor természetesen már szófajt váltottak: főnevek

lettek (egy főnév helyére álltak). Figyeld meg az öt szót a következő monda-

tokban! Ötöt kérek! Ötre nálad leszek. Az öt nagyobb, mint a három.

Alapszófajok – A számnév és a határozószók

16

A HATÁROZÓSZÓK JELEI Néhány határozószó fokozható: elé – elébb – legelébb; közel –

közelebb – legközelebb; hamar – hamarabb – leghamarabb; korán – korábban – legkorábban stb.

A HATÁROZÓSZÓK RAGJAI Bizonyos határozószók határozóragokat vehetnek föl:

rég-en, alul-ról, hátul-ra, mostan-tól stb.

Gondolatgyűjtő

Mit fejez ki a számnév? Mondj példákat is!

Milyen körülményekre utalnak a határozószók? Példákkal is támaszd alá állításod!

FELADATOK

1. Válaszd ki a következő szövegből a számneveket és a határozószókat, és írd ki

őket a füzetedbe! Ha van rajtuk toldalék, nevezd meg azokat is!

Pali tegnap háromszor ült fel a körhintára, Annamária kétszer. Zalán gyakran integetett

nekik, de ő nem ült fel, mert harmadik osztályban rosszul lett rajta. Közben Piroska hasz-

talan hívta őket, nem hallották. Negyed hatig engedték el őket, de csak sokára értek haza.

2. Egyet mondok, kettő lesz belőle. Mit jelent ez a szólás? Mikor mondhatjuk?

Gyűjts még olyan szólásokat a füzetedbe, amelyekben számnév szerepel!

FONTOS! A határozószók felismerése nem egyszerű feladat. Leegysze-

rűsítve azt mondhatjuk, hogy hasonló a jelentéstípusuk, mint a határozóragos

főneveknek és mellékneveknek. Ne keverd össze őket! A fenti példák mellé

egy-egy ragos főnevet vagy melléknevet tettünk, figyeld meg a hasonlóságot:

bent/házban van; reggel/ötkor jött; gyakran/kétszer fut; túl/nagyon okos; egyedül/szo-

morúan él; hirtelen/gondatlanul cselekedett. – A határozószók főnévként is visel-

kedhetnek: holnapra eljön (itt határozószó); a holnapra készül (itt főnév).

Szófordító

Álljatok körbe (nagy létszám esetén két csoportot is alkothattok)!

Sorban egymás után mindenki mond egy számnevet (valamilyen toldalékos formá-

ban). Balra haladva kezdjétek! Egy idő után valaki dobbant, ekkor megfordul az irány, a jobb-

ra esőnek már határozószóval kell folytatni a sort. Újabb dobbantás után ismét irányváltás és

számnévmondás következik. És így tovább.

TÁRSASJÁTÉK

17

Gondolatébresztő

zizegni, nevetni, zenélni, zokni, zongorázni

Melyik a kakukktojás? Miért?

AZ IGENEVEK Az igenév, ahogy neve is mutatja, egyszerre két alapszófaj tulaj-

donságait hordozza. Átmenetet képez az ige és a főnév között (főnévi igenév), az

ige és a melléknév között (melléknévi igenév), illetve az ige és a határozószó között

(határozói igenév), ezért átmeneti szófajnak is hívják. A mondatelemzés miatt na-

gyon fontos, hogy biztonsággal fölismerd az igeneveket!

Az igeneveket igékből hozzuk létre képzők segítségével.

– A főnévi igenevet a -ni/-nni képzőkkel (fut-ni, men-ni, ve-nni).

– A folyamatos melléknévi igenevet -ó/-ő képzőkkel (fut-ó ember, almát szed-ő

lány), a befejezett melléknévi igenevet -t/-tt képzőkkel (kékre mázol-t kapu,

kőből épít-ett ház), a beálló melléknévi igenevet -andó/-endő képzőkkel (megír-

andó feladat, megnéz-endő színdarab).

– A határozói igenevet -va/-ve, -ván/-vén képzőkkel (olvas-va, tép-ve, olvas-ván,

tép-vén).

AZ IGENEVEK TOLDALÉKAI A határozói igenév nem kaphat toldalékot. A mel-

léknévi igenevek a melléknevekhez hasonlóan főnévvé válva megkaphatják a fő-

nevek toldalékait (futók, mázoltat stb.). A főnévi igenév igenévi személyragokat

kaphat, melyek a szám és a személy nyelvtani jelentését hordozzák. Előttük a főnévi

igenév képzője egészen lerövidülhet: fut-n-om, fut-n-od, fut-ni-a, fut-n-unk, fut-n-otok,

fut-ni-uk. Ezeket a ragozott alakokat nem szabad összekeverni az igékkel!

A NÉVMÁSOK A névmások az alapszófajok helyettesítő szófajai.

Csak főnevet helyettesíthet:

• személyes (ők),

• birtokos (övé),

• visszaható (magam),

• kölcsönös névmás (egymás).

Alapszófajok – Az igenevek és a névmások

FONTOS! Ha nem vagy biztos benne, hogy igével vagy igenévvel van-e

dolgod, próbáld megváltoztatni a módját vagy az idejét. Ez csak az ige eseté-

ben sikerülhet.

18

Főnevet, melléknevet, számnevet és hatá-

rozószót is helyettesíthet:

• mutató (az, ez),

• kérdő (ki?, mikor?),

• általános (mindenki),

• határozatlan (valaki),

• vonatkozó névmás (aki).

A NÉVMÁSOK TOLDALÉKAI A névmások az ál-

taluk helyettesített szófajok toldalékait vehetik

föl.

A főnevet helyettesítők a főnév jeleit és rag-

jait: ők-et, enyém-re, magam-hoz, egymás-é-i, ez-t,

ki-hez, akármi-kor, valaki-é, amely-et stb. Előfor-

dulhatnak szokatlan alakok is, a személyes név-

más alakjait például érdemes nagyon alaposan

megjegyezni, hogy felismerd majd őket a mondatban! Alanyesetben: én, te, ő, mi, ti,

ők. Tárgyesetben: engem, téged, őt, minket, titeket, őket. Határozói esetekben a határo-

zóragok a névmások elején tűnnek fel. (Hogy ez miért van, arról majd 12. osztályban

fogsz tanulni.) Például: bennem, rólad, hozzá, tőlünk, nektek, velük. Ezek elé mindig

odateheted a személyes névmás alapalakját, így könnyebben felismerheted: énben-

nem, mitőlünk stb.

A melléknevet helyettesítő névmások többnyire csak főnévként vesznek föl rago-

kat: ilyen-ek, olyan-ra, milyen-nek stb.

A számnevet helyettesítők a számnév ragjait, képzőit veszik föl: ennyi-en, annyi-

szor, mennyi-en, hány-szoros, ahány-ad, bárhány-adik stb.

A határozószókat helyettesítő névmások végén általában határozóragok jelenhet-

nek meg: ott-an, mikor-ra, sehogy-an stb.

Gondolatgyűjtő

Készíts a füzetedbe egy-egy összefoglaló fürtábrát az igenevek és a névmások fajtáiról!

FONTOS! A mondatelemzésnél figyelned kell majd, hogy a mutató

és vonatkozó névmásokat ne keverd össze! Egy apró trükk mindig segíteni

fog: ha a vonatkozó névmás „elejéről levágod” az a-t, kérdő névmást kapsz:

ami → mi, amekkora → mekkora, amióta → mióta stb. A mutató névmással ezt

nem lehet megcsinálni. Próbáld ki!

19

FELADATOK

1. Írd ki a füzetedbe a következő rövid szöveg igeneveit, névmásait! Minél ponto-

sabban határozd meg őket!

A kertre hajló fák ágai alatt Annamária épp valamilyen regényt olvasott, amikor Pali

átkiabált hozzá. Közben a frissen festett kerítésre támaszkodott, Annamária már csak

annyit tudott mondani: – Vigyá...zz! – Aztán Pali összekent kezeire nézve fölnevetett:

– Milyen színes egyéniség lettél! – Pali is szeretett volna valamilyen vicces dolgot mondani,

végül csak egyetértően mosolygott. Mire Annamária az udvar végében álló fészerből kihozta

a festékoldót, Pali már a fa alatt maradt regénybe mélyedt. – Milyen érdekes ez a könyv!

– mondta. – Már a bevezető is annyira leköti az ember figyelmét! – Bizony – mondta

Annamária –, akárhová is megyek, ezt a könyvet mindig magammal viszem. De ha szeret-

néd, kölcsönadom neked.

2. Gyűjts a füzetbe olyan címeket (regény, vers, zenemű), amelyekben valamilyen

igenév szerepel!

Én-te-ő

Bizonyára tanultok valamilyen idegen nyelvet. Két perc alatt gyűjtsetek össze egyé-

nileg minél többféle névmást jelentő szót abból a nyelvből, amelyet tanultok (nem

csak főnevet helyettesítőt lehet)! Ezután felváltva olvassatok fel egy-egy idegen nyelvű szót!

A többieknek ki kell találniuk a magyar megfelelőjét. Akiét öt másodperc után senki sem ta-

lálja ki, az kap egy jutalompontot. Érdemes tehát minél nehezebbeket feladni. Nehezítheti-

tek a játékot más idegen nyelvek bevonásával is.


20

A viszonyszók

Gondolatébresztő

Hogyan viszonyultok a viszonyszókhoz? Mire utalhat a kifejezés? Milyen viszonyban állhat-

nak a szavak egymással?

Az alapszófajok után ebben a leckében a viszonyszókat ismételjük át, ez a második

nagy szófaji osztály. Mit is jelent, mire utal a „viszony” ezeknek a szavaknak a ne-

vében? Gondolj a szótőre és a toldalékra! A házban szó jelentése a benne lévő két

szóelem, a szótő (ház-) és a toldalék (-ban) jelentéséből épül fel. A szótőnek fogalmi

jelentése van, azaz önállóan is van jelentése, amelyet könnyen el tudsz magyaráz-

ni, jól meg tudsz fogalmazni. A toldalékoknak is van jelentésük, de az nem önálló,

hiszen mindig csak egy szótővel összekapcsolódva tud megjelenni. Éppen ezért a tol-

dalékok jelentését önmagukban nehéz elmagyarázni, a jelentésük csak a szótővel

való viszonyukból derül ki: a -ban például helyviszonyt, a -kor időviszonyt (hatkor)

fejez ki. A toldalékoknak viszonyjelentésük van.

JELLEMZŐI A viszonyszók jelentése szintén viszonyjelentés. Éppen ezért nem for-

dulnak elő önállóan, más szavakhoz kapcsolódnak. Vannak köztük a toldalékokhoz

hasonlóak, ezek a toldalékértékű viszonyszók, a többi viszonyszó nem toldalékértékű.

FAJTÁI A toldalékértékű viszonyszók más szavakkal összekapcsolódnak, velük

összetett szóalakot alkotnak.

• segédigék

→ összetett igealakokban: adni fogok, futottam volna → összetett állítmányban: szerencsés vagyok (Erről később tanulunk.)

• névutók: híd alatt, 2008 óta• névutómelléknevek: híd alatti• igekötők: megtalál, add el, át akarom rendezni

A nem toldalékértékű viszonyszók is más szavakhoz kapcsolódnak, de az így

létrejött szókapcsolatok nem összetett szóalakok.

• névelők: a ház, az ég, egy madár

• kötőszók: ház és kert; jó, de gyönge

• tagadószók, tiltószók: nem tudja, nem szabad, ne mondd

• partikulák: csak mentem, Zalán is, de jó, épp elérte, főleg te, pont ő, szereted-eA partikulák a módosítószókhoz hasonlítanak, legtöbbször egy szóra vonatkoz-

nak, jelentéstartalmuk csekély, semmiféle kérdésre nem válaszolnak: Őt ugyan hívha-

tod! Siess már! Hiszen tudod.

FONTOS! A viszonyszókat alaposan ismerned kell, hogy már a mon-

datelemzés előtt meghatározhasd, mely szavakkal kapcsolódnak össze!

21

Gondolatgyűjtő

Mire utal a viszonyszó kifejezés? Milyen fajtáit különböztetjük meg?

Elölről – hátulról

Számos olyan szavunk van, amely elölről és hátulról is olvasható, azonban más-

más jelentésű kifejezést kapunk eredményül. Pl.: elölről végtag – hátulról mulat-

ság. A megoldás: láb – bál.

Találd ki ezek után az alábbi szópárokat, majd alkoss hasonlókat! 1. elölről háziállat – há-

tulról rombol, pusztít; 2. elölről festmény – hátulról, aki kenyeret süt; 3. elölről szúrófegy-

ver – hátulról vörös; 4. elölről kiálló vaddisznófog – hátulról himlő helye; 5. elölről mozga-

tószerv – hátulról filmszínház; 6. elölről mogorva, zord – hátulról épületmaradványok; 7.

elölről valakinek vagy valaminek a megnevezésére szolgáló kifejezés – hátulról öreg, ag-

gastyán; 8. elölről a száj része – hátulról étel diáknyelven.

FELADATOK

1. Gyűjtsd ki a füzetedbe a következő szövegből a viszonyszókat, csoportosítsd őket

fajtájuk szerint! Határozd meg, melyik szóhoz kapcsolódnak!

A két gyümölcsfa közötti függőágyban mintha aludna valaki… Biztosan Zalán az, már

az ebédnél is álmos volt. Nem fogom felébreszteni, pedig jó lenne, ha segítene rendet ten-

ni a garázsablak előtti tárolóban. Ráadásul ki kellene onnan hozni egy padot is, és azt

Annamáriával nem bírom el! Fölkeltsem vagy ne keltsem föl? Hm… megvárom Anna-

máriát, majd együtt döntjük el.

2. Na, ne!

„Megmutatnád a házi feladatodat?” Utasítsd el a kérést anélkül, hogy használnád

a nem tagadószót és a ne tiltószót! Játsszátok el a jelenetet a padtársaddal!

3. Játssz a partikulákkal!

Mi a különbség a kétféle „persze” jelentése között az alábbi mondatokban? Ér-

zékeltesd a kiejtéssel is! Másold le a füzetedbe a mondatokat, majd keresd meg

és húzd alá egy vonallal a beszélgetést árnyaló partikulát, és jelöld két vonallal

a mondatszót! Gyűjts még hasonló szavakat, foglald mondatba, „játszd el”!

a) Felkészültél az órára? – Persze!

b) Az órára persze már megint nem készültél fel!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK

22

A mondatszók


Számoljatok 100-tól visszafelé! Az ötös szám helyett azt kell mondani, hogy: bumm,

a hetes szám helyett, hogy: durr.

m,

A harmadik nagy szófaji osztály. Ha alaposan megnézed az elnevezést, rögtön rájö-

hetsz a lényegre: olyan szavakról van szó, amelyek önállóan mondatot alkothatnak.

Nem kell melléjük más szót tenni, egyszavas mondatok. Önálló mondatként vagy

összetett mondatok tagmondataiként fordulnak elő. (Az összetett mondatokról majd

8. osztályban tanulunk.)

A MONDATSZÓK CSOPORTJAI 1. Indulatszók: érzelmeket, érzeteket fejeznek ki: aj, jaj, ah, hű, ó, óh, juj, fuj, ujjé,

jé, brr.

2. Interakciós mondatszók: az emberi kommunikációt jellemző szavak, ame-

lyek utalnak a beszélők közti kapcsolatra (helló, szia, csaó), segítik a társalgást

(ühüm, ja, aha, nos, ugye, persze), kifejezik a beszélők akaratát (hé, pszt, nesze),

rámutatnak valamely dologra vagy szóra (íme, lám). (Az interakció szó jelentése:

kölcsönös viszony.)

3. Módosítószók: a beszélő véleményét, hozzáállását fejezik ki. Önállóan is áll-

hatnak, de mondatba is kerülhetnek. Mondatba kerülve azonban nem kapcso-

lódnak össze a mondat egyetlen szavával sem. Például: feltehetőleg, bizonyára,

alighanem, nyilván, valószínűleg.

4. Hangutánzó mondatszók: állati vagy emberi hangokat, természeti hangokat,

hangélményeket rögzítenek. Sok általánosan használt szó tartozik ide, például:

gá-gá, miaú, nyihaha, durr, bumm, cupp, hapci, oá. Természetesen egyénileg is lehet

ilyen szavakat alkotni. Ha idézetként használod őket, más szófajokká változnak,

például főnévvé: Egy óriási bumm hallatszott!

A mondatszók nem épülnek bele a mondat szerkezetébe, mivel maguk is mon-

datok. Nem kapnak toldalékokat, alakjuk nem változik a mondatban.

FONTOS! A mondatba került módosítószók felismerését megköny-

nyíti, hogy ezeket kissé átalakítva sokszor ki lehet emelni a mondatból. Így:

Feltehetőleg moziban volt. → Feltehető, hogy moziban volt.

Bizonyosan késni fog. → Bizonyos, hogy késni fog.

Biztosan eljön. → Biztos, hogy eljön.

Valószínűleg tudja. → Valószínű, hogy tudja.

23

Gondolatgyűjtő

Fogalmazzátok meg kreatívan a mondatszókról tanultakat öt mondatban úgy, hogy mon-

datszókat is szőjetek a feleletbe!

FELADATOK

1. Beszélgessetek párokban! Tegyetek fel egymásnak felváltva kérdéseket! A válasz-

ba csempésszetek bele egy-egy módosítószót!

2. Kreatív írás. Írjatok magatokról öt-tíz mondatot a füzetetekbe! Az önjellemzést

tegyétek érdekesebbé, hangulatosabbá különböző mondatszók alkalmazásával!

3. Írj a megadott helyzetre egy párbeszédet a füzetedbe, amelyben kizárólag mon-

datszók szerepelhetnek! A helyzet befejezése rátok van bízva!

4. Milyen hangutánzó mondatszók jutnak eszedbe az alábbi képekről?

Találd ki, melyik szóra gondoltunk a definíció alapján! Egy betűt egy vonal (kétje-

gyű betűt két vonal) jelöl.

szó_ _ _ Valamely ének- vagy zenedarab előadásánál különböző hangfekvé-

sek (pl. szoprán).

szó_ _ _ Emelvényre kiállva, hallgatóság előtt beszélő személy.

szó_ _ _ _ Olyan személy, aki az általa képviselt cég vagy párt üzeneteit továbbítja az

újságíróknak.

Szó_ _ _ Vörösmarty híres ódája.

szó_ _ _ _ _ _ Dühös vita.

szó_ _ Öntet, például salátán.

A szavannán az oroszlánvadászok lesben állnak egy jó prédára várva.

TALENTUM

d) e) f)

a) b c)

24

Összefoglalás – Mit tanultál eddig?

25

SZÓKAPCSOLATOK,SZÓSZERKEZETEK,

SZINTAGMÁK

2.

26

Mi a szintagma? Mi nem az?


Alkossatok két csapatot! Az egyik csapat mondjon egy két szóból álló kapcsolatot,

amelyre a másik csapat egy toldalékos szóval válaszoljon! (pl. asztal alatt — asztalnál,

sárga autót — sárgát, Péter és Pál — Péterék/ők)

Változat: az egyik csapat találjon ki egy hosszú mondatot! A másik csapatnak ezt kell leegy-

szerűsítenie egy-két szavas mondattá. (Pl.: A havas téli éjszakában ősrégi, megbízható barátom

leghűségesebb társával benyitott a nyikorgó ajtón a környék egyetlen házába. – Benyitottak.)

Figyeljétek meg, mit vesztettünk és mit nyertünk az egyszerűsítés során!

t,

l ál

SZÓKAPCSOLATOK Amikor mondatokat alkotsz, elég lehet egy

szó is. Persze a legtöbb mondat több szóból áll. A több szóból

álló mondatokban a szavak összekapcsolódnak, szókapcsolatok

jönnek létre. Akárcsak a következő mondatban: Annamária és Za-

lán almát szednek.

Legalább két szókapcsolatot biztosan találsz: 1. Annamária és Za-

lán, 2. almát szednek. Az első példában az és kötőszó kapcsolja össze a

két tulajdonnevet: Annamária és Zalán. Az ilyeneket egyelőre „ösz-

szekötős” szókapcsolatnak hívjuk. A második példában viszont

a szókapcsolat egyik tagja „irányítja” a másikat. Ezt abból

veheted észre, hogy az „irányító” szóból rá lehet kérdez-

ni a másik szóra. Így: Mit szednek? → Almát szednek.

(A szednek szó „irányítja” az almát szót.) Az ilyeneket

egyelőre „irányítós” szókapcsolatnak nevezzük.

SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMÁK Az „összekötős” és az „irányítós” szókapcsolato-

kat nyelvtani szabályok hozzák létre, tehát ezek a

szókapcsolatok nyelvtani szókapcsolatok. A nyelvtani szókapcsolatokat röviden

szószerkezetnek nevezzük. Az „összekötés” és az „irányítás” valójában olyan sza-

bályok a nyelvünkben, amelyek a mondatok létrehozásában vesznek részt. Az ilyen

szabályokat idegen szóval szintaktikai szabályoknak hívják, az általuk létrejövő

szószerkezeteket pedig szintagmának.

A szintagmákban legalább két szó kapcsolódik össze, ezek a szintagma

tagjai.

VISZONYSZÓS SZÓSZERKEZETEK A toldalékértékű viszonyszók egy másik szóval

együtt egyetlen szóalakot hoznak létre ( fa alól ). Hasonló ez a szótő és a toldalék

kapcsolatához, csak nem olyan szoros, nem is írjuk egybe őket. Ezek is nyelvtani

szókapcsolatok, azaz szószerkezetek, de nem szintagmák! A viszonyszós szó-

szerkezetek a mondatban egy szintagmának a tagjai lesznek.

27

VISZONYSZÓS SZÓKAPCSOLATOK A nem toldalékértékű viszonyszós szókap-

csolatok nem nyelvtani szókapcsolatok, azaz még szószerkezetnek sem hívhatjuk

őket. A mondatban ezek is egy szintagmának a tagjai lesznek, de a bennük lévő vi-

szonyszót nem számítjuk bele a szintagmába. A kötőszavak esetében a kötőszó az

utána álló szóval alkot viszonyszós szókapcsolatot: (ház) és kert, ( jó) de gyönge.

Hogy jobban megértsd, figyeld meg a következő mondatot! Fa alól szedik az almát.

Ebben a mondatban az almát kapott egy névelőt: ez egy viszonyszós szókapcso-

lat. Az almát egy „irányítós” szintagma tagja a mondatban:

Mit szednek? → Almát. A névelő azonban nem része a szintagmának: (az) almát

– szedik.

A fa alól egy főnév és egy névutó kapcsolata, ez egy viszonyszós szószerkezet.

Egy „irányítós” szintagma tagja lett a mondatban a viszonyszóval együtt:

Honnan szedik? → Fa alól szedik. A névutó a szintagma része: fa alól – szedik.

FONTOS! A szintagma tehát olyan szószerkezet (azaz nyelvtani szó-

kapcsolat), amelynek legalább két tagja van. Tagjai lehetnek szavak vagy vi-

szonyszós szószerkezetek. A viszonyszós szókapcsolatok viszonyszavai nem

lehetnek a szintagmák tagjai.

Gondolatgyűjtő

28

Lánc-lánc-szintagmalánc

Alkossatok padtársaddal közösen szintagmákat! A játék lényege, hogy az adott

szintagma utolsó tagjával kezdődjön a következő szószerkezet! Versenyezzetek,

melyik pár tudja a legtöbb tagból álló láncot összeállítani három perc alatt!

Pl.: Pista ír

ír barátaink

barátaink megérkeztek

megérkeztek épségben – stb.

FELADATOK

1. Sok olyan szólása van nyelvünknek, amelyet anélkül használunk, hogy elgondol-

kodnánk eredeti jelentésén.

Próbálj az alábbi szólások keletkezésére – szabadon engedve fantáziádat – magya-

rázatot adni!

Nézz utána, honnan származnak! Keresd meg bennük a szintagmákat!

2. Válogasd ki a következő szövegből a szókapcsolatokat, és csoportosítsd őket

a füzetedbe!

Zalán mindig szerencsés volt. Még ötödikben történt, hogy egy őszi délután Palival és An-

namáriával kerékpároztak. A vasúti híd alatt majdnem kilyukasztotta az első kerekét egy

rozsdás szög. Meg is történt volna, de fél centivel elkerülte. Palinak bezzeg nem sikerült

elkerülnie a bajt!

3. Keress olyan összetett szavakat, melyek szintagmából alakultak ki!

Például: bút felejt → búfelejtő

4. Mondatbővítés. Egészítsd ki minél több elemmel a következő mondatokat úgy,

hogy egyszerű mondatok maradjanak! Emelj ki az általad írt mondatból néhány

tanult szókapcsolati formát! Dolgozz a füzetedbe!

sok van a rovásán kötélnek áll kilóg a lólábnem fenékig tejfel

Elmentünk. Szánkózni fogunk.


29

Az előző leckében találkoztál az „irányí-

tós” szintagmával. A következő mon-

datban két ilyen szintagma is van: Anna-

mária várja Zalánt.

A RÁKÉRDEZÉS Az „irányítós” szin-

tagmák felismerését a rákérdezés segíti.

A két „irányítós” szintagmánk: Annamá-

ria várja, illetve várja Zalánt. Az „irányí-

tós” szintagmáknak mindig csak két tag-

juk van: irányító tag és irányított tag. A rákérdezés során annak a tagnak a helyére,

amelyre rákérdezünk, teszünk egy kérdő névmást, utána pedig azt a tagot tesszük,

amelyből kérdezünk:

Ki várja? → Annamária várja.

Kit vár? → Zalánt várja.

Mindkét szintagmában a várja szó az „irányító”, mert ebből a szóból tudsz rákér-

dezni a másikra.

Az irányító tag (várja) a kérdésben és a válaszban is szerepel. A válasz pedig

mindig a teljes szintagma.

Nagyon fontos, hogy a rákérdezés mindig ugyanúgy két tagból álljon, mint

az „irányítós” szintagma! Ezért nem jó rákérdezés a következő: Mit csinál Anna-

mária? → Annamária vár.

Olyan, mintha az Annamária lenne az irányító tag, de ez nem igaz, hiszen a szin-

tagma kéttagú, viszont a kérdés háromtagú volt! Az Annamária tagból nyelvtani

értelemben nem lehet rákérdezni a vár szóra!

ALÁRENDELŐ SZINTAGMA Az „irányítós” szintagma tagjai nem egyenrangúak,

amit az is mutat, hogy csak az irányító tagból tudsz rákérdezni az irányított tagra, for-

dítva nem. Az irányító tagot alaptagnak, az irányított tagot bővítménynek nevezzük.

A bővítmény az alaptagnak van alárendelve, az „irányítós” szintagma igazi neve: alá-

rendelő szintagma. A szintagmát ábrázolhatod is, ilyenkor a bővítményt mindig az

alaptag alá írd, és egy vonallal kösd össze:

várja ALAPTAG várja

Annamária BŐVÍTMÉNY Zalánt

Gondolatébresztő

Találd ki, ki vagyok én! „Folyton fürkészem a terepet. Előfordulhat, hogy nem látom tisztán

a dolgokat. Fényem féltve őrzött kincs.”

Az alárendelő szintagmák jellemzői, a bővítmények típusai

30

A két rajzot egyesítheted:

A rajzból is láthatod, hogy a várja egyszerre két bővítménnyel rendelkezik. Kap-

hat-e még további bővítményeket? Természetesen!

Annamária nagyon várja Zalánt a pályaudvaron.

Hogyan várja? → Nagyon várja.

Hol várja? → (A) pályaudvaron várja. (A névelő nem a szintagma része!)

várja

Annamária nagyon Zalánt (a) pályaudvaron

A BŐVÍTMÉNYEK TÍPUSAI Most már négy bővítménye is van a várja szónak, azon-

ban ezek közül csak kettő az, amely az alaptag (várja) jelentéséhez nagyon szorosan

hozzátartozik: valaki/valami – vár – valakit/valamit. Ez a két bővítmény a vár(ja)

szó mellől sosem hiányozhat: Annamária – várja – Zalánt. Az ilyen bővítményeket

kötött bővítménynek, vagy másképp vonzatnak nevezzük. Az alaptag jelentéséhez

szorosan hozzátartoznak, és mindig megjelennek mellette.

A másik két bővítmény nem ilyen, sem a nagyon, sem a pályaudvaron nem tartozik

hozzá szorosan az alaptag jelentéséhez, ezért el is maradhatnak mellőle: szabad bő-

vítmények.

Gondolatgyűjtő

Mi segíti az „irányítós” szintagma felismerését?

Milyen bővítményekkel bővíthető az alaptag?

FELADATOK

1. A fenti példamondat alapján ábrázold a füzetedben az alábbi mondatok bővítmé-

nyeit!

Mi később akartunk kirándulni!

Nőnapra vegyél édesanyádnak virágot!

A bátrak elnyerik szerencséjüket.

A tóparton egy ház várta a vendégeket.

várja ALAPTAG

Annamária Zalánt BŐVÍTMÉNYEK

31

2. Egészítsd ki a füzetedben a megadott alaptagot a fentiekhez hasonlóan!

játszik – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel?

beszélgetünk – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel?

olvas – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel?

3. Figyeld meg a következő mondatok alárendelő szintagmáit, írd le a füzetedbe,

hogyan kérdeznél a bennük lévő bővítményekre! Ezután te is írj a füzetedbe ezek

mintájára mondatokat, írd le a rákérdezéseket, és készíts ábrákat!

4. Találj ki egy hosszú mondatot, amelyet könnyen lehet tovább bővíteni! Írd le

a füzetedbe!

Annamária hangosan kiabált le az erkélyről.

Hol, milyen beszédhelyzetben használnád a következő üdvözlést és rövidített for-

máit? Gyűjts te is hasonló üdvözléseket!

Hallottad már a „kisztihand” kifejezést? Nézz utána, mit jelent!

Hogyan mondanád más szavakkal?

Jó napot kívánok! Jó napot! Napot!

Zalán nem hallott a jetiről.

Egy repülőgép bújt ki a felhők közül.

bújt ki

(egy) repül gép (a) felh k közül.

(nem) hallott

(a) jetir l.Zalán

kiabált le

Annamária hangosan (az) erkélyr l.

meglátogatja

Pali ma (a) nagymamáját.

Pali ma meglátogatja a nagymamáját.


32

Gondolatébresztő

Haverok, buli, Fanta! Milyen szintagma?

MELLÉRENDELŐ SZINTAGMA Korábban már találkoztál egy „összekötős” szintag-

mával: Annamária és Zalán. A két tulajdonnevet egy kötőszó kapcsolja egybe. Az ilyen

szintagmákban az összekapcsolódó tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem tudod

megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag

mellé egy másikat rendelünk, az igazi nevük épp ezért: mellérendelő szintagma.

A mellérendelő szintagmának kettőnél több tagja is lehet, pl.: gyors és energikus, sőt

kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya.

A MELLÉRENDELŐ SZINTAGMA TÍPUSAI Egy ilyen szintagma felépítésében sokféle

kötőszó részt vehet, és ezeket a tagok közt létrejövő kapcsolat tartalma alapján

szokták csoportosítani. Öt fajtájuk ismeretes, a kötőszókat pirossal jelöltük.

Keressük meg együtt a következő mondatban a szintagmákat!

Zalán a pályaudvaron vagy a boltban keresi Palit és Annamáriát.

Az első lépés mindig a viszonyszós szókapcsolatok és szószerkezetek megtalálása:

a pályaudvaron, a boltban. Ezután már keresheted a szintagmákat! Két mellérendelő

szintagmát is tartalmaz a mondat: (a) pályaudvaron vagy (a) boltban, Palit és Annamáriát.

Ábrázolva: (a) pályaudvaron ~ (a) boltban Palit — Annamáriát

Ebben a mondatban a mellérendelő szintagmák alárendelő szintagmákkal kapcso-

lódnak össze úgy, hogy a mellérendelő szintagmák tagjai egy alárendelő szintagma

bővítményei is egyben:

A mellérendelő szintagmák jellemzői, típusai

33

Hol keresi? → (A) pályaudvaron vagy (a) boltban keresi.

Gondolatgyűjtő

Írjatok fel egy-egy cédulára szókapcsolatokat mind az öt fajtából, majd rakjátok össze!

Ezután válogassátok szét közösen!

FELADATOK – GYAKORLÁS

Pali látta, hallotta, felismerte Zalánt a pálya-

udvaron

Ha a mellérendelő szintagmát egyetlen

egységként tekintem, az ábra egyszerűb-

bé válik:

Kitalálós

Válassz ki az osztályteremben körülnézve egy tetszőleges tárgyat, olyat, amelyet

padtársat is láthat, észrevehet! Ha megvan, vigyázz, nehogy padtársad már a te-

kintetedből rájöjjön, vajon mire esett a választásod – azt ugyanis a leírásod alapján kell ki-

következtetnie. Közölj a tárgy helyzetéről, alakjáról, illetve egyéb jellemzőiről rövid, tömör

információkat minél több mellérendelő kötőszó használatával!

Pl.: A fal mellett van, de nem a jobb oldalon, hanem inkább az ajtó közelében, tehát egészen

hátul, de ez persze csak nézőpont kérdése. Stb.

Mérjétek az időt is! Vajon melyikőtöknek sikerül nehezebb feladványt kitalálni?

keresi

Zalán

keresi

Palit Annamáriát

látta

Pali Zalánt (a) pályaudvaron

hallotta felismertelátta

Pali Zalánt (a) pályaudvaron

hallotta felismerte

keresi

(a) pályaudvaron (a) boltban

TÁRSASJÁTÉK

A mondatban van még egy alárendelő szintagma: Zalán keresi.

Ki keresi? → Zalán keresi.

Kit keres? → Palit és Annamáriát keresi.

keresi

(a) pályaudvaron (a) boltban PalitZalán Annamáriát

A három ábra egyesítve:

34

A szintagmák a mondatban összekapcsolódnak egymással, és így nagyobb egységek,

szintagmacsoportok jönnek létre. Ezekben legalább három tag szerepel. A szin-

tagmacsoportok legfontosabb típusai: szintagmalánc, szintagmabokor, szintagma-

sor.

SZINTAGMALÁNC Ha az alárendelő szintagma bővítménye alaptagja lesz egy újabb

bővítménynek, akkor a két alárendelő szintagma láncszerűen kapcsolódott össze, ez

a szintagmalánc. Könnyen megértheted, ha megfigyeled a következő példákat:

mélyen alvó ember

Milyen ember? → Alvó ember.

Hogyan alvó? → Mélyen alvó.

alaptag ember

bővítmény alvó alaptag

mélyen bővítmény

nagyon finom kenyeret enni

Mit enni? → Kenyeret enni.

Milyen kenyeret? → Finom kenyeret.

Mennyire finom? → Nagyon finom.

alaptag enni

bővítmény kenyeret alaptag

alaptag finom bővítmény

bővítmény nagyon

SZINTAGMABOKOR Ha két vagy több alárendelő szintagma alaptagja azonos, szin-

tagmabokorról beszélünk. Figyeld meg a példát:

Virágot ültet a kertben.

Mit ültet? → Virágot ültet.

Hol ültet? → (A) kertben ültet.

ültet

virágot (a) kertben

Zalán fürgén mászik le a szikláról

Ki mászik le? → Zalán mászik le.

Hogyan mászik le? → Fürgén mászik le.

Honnan mászik le? → (A) szikláról mászik le.

Zalán (a)szikláról

mászik le

fürgén

A szintagmacsoportok


Találd meg azt a szót, amely az első szóval utótagként, a második szóval pedig elő-

tagként összetett szót alkothat. Pl.: jég - … - pók. Megoldás: madár

szarka - …- tartó; madár - … - szín; konyha - …- sült; gyöngy - … - szem; gólya - … - harang

ő-

35

SZINTAGMASOR Ha több mellérendelő szintagma kapcsolódik össze, szintagma-

sorról beszélünk. A szintagmasorban lehetnek egyforma szintagmák, de különfélék

is összekapcsolódhatnak. Előfordulhat, hogy bizonyos tagok szorosabban összetar-

toznak, ezeket szögletes zárójellel jelöljük.

okos, ügyes és bátor ábrázolva: okos — ügyes — bátor

Pali és Zalán, azaz a barátaim ábrázolva: [Pali — Zalán] → (a) barátaim

gyorsan vagy lassan és unalmasan ábrázolva: gyorsan ~ [lassan — unalmasan]

Gondolatgyűjtő

Milyen szintagmacsoportokkal ismerkedtetek meg? Mi a különbség a szintagmalánc és a

szintagmasor között? Készítsetek, rajzoljatok szemléletes ábrákat, amelyek megkönnyí-

tik a tanulást!

Költögető

Válasszatok közös megegyezéssel egy nagyobb témát (például: ősz), majd alakít-

satok három csoportot! Írjatok cetlikre egy-egy a témához tartalmában vagy han-

gulatában kapcsolódó szót: az egyik csoport tagjai egy-egy főnevet, a másik csoport tagjai

egy-egy igét, míg a harmadikba tartozók egy-egy melléknevet! Ha mindenki elkészült, vá-

lasszatok magatoknak párt a másik két csoportból, és a közös szavaitokból készítsetek egy

szintagmát! A szavakat szabadon toldalékolhatjátok, elláthatjátok képzőkkel.

Ha mindenki elkészült, olvassátok össze a szintagmáitokat! Jegyezzétek is le az így kapott

közös költeményt!

FELADATOK

1. Határozd meg, hogy a következő mondatok milyen szintagmacsoportokra állí-

tanak példát, majd elemezd is a példákat aszerint, hogy mi az alaptag, és mi az

ahhoz kapcsolódó bővítmény!

2. Keress minél több olyan könyvcímet, amely egyben szintagmasor is!

Pl.: Büszkeség és balítélet

Annamária mostanság rákapott a rejtvényfejtésre.

Piroska keserűen, szívszaggatóan sírt.

A keserűen síró kislányt vigasztalja.

Nagy lendülettel a sarokba dobta a táskáját.


36

Összefoglalás – A szintagmák

37

MONDATOK, MONDATTAN

3.

38

A mondattan alapjai I.

MI A MONDAT? Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, de az biztos, hogy a mon-

dat egy vagy több szóból áll, és jellemző hanglejtése van. Ha a nyelv szavait és

szabályait nézzük, akkor a mondat az ezekből felépülő legnagyobb egység. Ha

viszont a nyelvi kommunikáció felől nézzük, akkor a mondat a legkisebb egység,

hiszen mondatokból építjük fel nyelvi kommunikációnkat.

MIT VIZSGÁL A MONDATTAN? A mondattan általában ilyenféle kérdésekre próbál

meg válaszolni:

• Hogyan kapcsolódnak össze a mondatot felépítő szavak, szintagmák, szintag-

macsoportok?

• Milyen szerepet kapnak a mondatba került szavak?

• Milyen szabályok alakítják ki a mondatba került szavak sorrendjét?

• Hogyan lesz több mondatból egy összetett mondat?

(A fenti kérdések közül az utolsóval majd 8. osztályban foglalkozunk.)

A MONDATRÉSZEK A múlt tanévben a szavakat szófaji csoportokba soroltátok,

minden szóról megmondtátok, milyen szófaja van. Amikor mondatot elemzünk, a

mondatot felépítő szintagmákat vizsgáljuk. Azt viszont már tudjátok, hogy a szin-

tagmákban nemcsak puszta szavak, hanem több szóból álló egységek, például vi-

szonyszós szószerkezetek is lehetnek. A szintagmákat felépítő egységeket mon-

datrésznek nevezzük. Mondatrészek lehetnek:

• alapszófajú szavak,

• viszonyszós szószerkezetek,

• viszonyszós szókapcsolatok alapszófajú szavai.

A mondatrészek a mondatban különféle szerepet kaphatnak. Ezek a mondatrészi

szerepek, amelyekkel hamarosan bővebben foglalkozunk.

Gondolatébresztő

Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben a mond szóelem szerepel!

39

FONTOS! Három dolog, amire figyelned kell:

• Ahhoz, hogy a mondatrészek szerepét később biztonsággal megállapít-

hasd, tudnod kell, mely szavak számítanak mondatrésznek egy mondat-

ban. Mielőtt egy mondat elemzéséhez hozzáfognál, vizsgáld meg, hogy

vannak-e benne viszonyszós szószerkezetek és viszonyszós szókapcsola-

tok! Ezeket a mondat fölött jelöld!

– A viszonyszós szószerkezeteket ezzel a jellel kapcsold össze: !

– A viszonyszós szókapcsolatokat pedig ilyennel: !

• Amikor ábrázolod a szintagmákat, a viszonyszós szókapcsolatok viszony-

szavait ezután is tedd zárójelbe, hogy jól lehessen látni: nem számítanak

bele a szintagmát alkotó egységbe.

• Az ábrázolásnál mindig ügyelj arra, hogy az ábra kövesse a mondat szó-

rendjét!

Pali

megette

( )

határozott nével

Pali megette az ízletes levest.

Ki ette

meg

? Mit evett meg?

ízletes

(a) levest

Milyen

levest

?(a) férfi (egy) házban

élt

Ki élt?

Hol

élt?

A férfi egy házban élt.( ) ( )

határozott nével

határozatlan nével

Gondolatgyűjtő

Mi a mondat? Határozzátok meg a fogalmat „másképpen”! A meghatározásokat kezdjétek

a szó betűivel, azaz a M O N D A T betűkkel!


Figyeld meg az alábbi példamondatokban a viszonyszós szószerkezetek és a viszony-

szós szókapcsolatok jelölését, valamint a mondat ábrázolásának módját! (Az első

két ábrában a szaggatott vonalak azt jelzik, hogy az ábrába került szavak lehetőleg

a mondat megfelelő részei fölé kerüljenek!)

a) b)

40

Mese-mese-mátka

Találomra válassz ki egy oldalt egy szótárból! Tíz perc alatt írj egy lehetőleg ösz-

szefüggő rövid történetet úgy, hogy a mondatokat a kiválasztott oldalon található

címszavakból szerkeszted össze!

tanítás után

névutó

Tanítás után Annamária pihent volna.

Mikor pihent volna?

Ki pihe

nt vo

lna?

Annamária

pihent volna

összetett igealak

c)

Pali Piroska

köt szó

és nem mentek el a kirándulásra.

Ki nem ment el?

Ki nem

men

t el?

nem mentek el

elváló igeköt

(a) kirándulásra

Hová nem mentek el?

határozottnével

tagadószó

( ) ( ) ( )

mellérendelszintagma

Pali Piroska

e)

2010 óta évben

2010 óta minden évben megrendezik az állatvásárokat is .

Mióta rendezik meg?

Mikor

rend

ezik

meg

?

megrendezik

(az) állatvásárokat (is)

Mit rendeznek meg?

határozottnével

névutó

( )

partikula

( )

minden

Hány

évbe

n?

g)

teleken

névutó

Zord teleken a kályha el tt üldögélnek.

Mikor üldögélnek?

Hol üld

ögéln

ek?

(a) kályha el tt

üldögélnek

határozottnével

( )

zordMilye

n

teleken?

d)

Zalán

Zalán szeretne egy csokit vagy egy jégkrémet.

Ki sz

eretn

e?

szeretne

köt szó

(egy) jégkrémet(egy) csokit

Mit szeretne?

határozatlannével

határozatlannével

( )

mellérendel szintagma

( ) ( )

Mit szeretne?

f)

TALENTUM

41

A MONDATFAJTÁK A beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát szokás megkülön-

böztetni: kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító, felkiáltó. Írásban a kijelentő mondat

végére pontot, a kérdő mondat végére kérdőjelet, az óhajtó, felszólító és felkiáltó

mondatok végére pedig felkiáltójelet teszünk.

A kijelentő mondat

• tényt közöl (Elfogyott a pénzem.),

• vagy lehetőségre utal (Ehetnék egy kis sajtot.).

A kérdő mondatok fajtái:

• Eldöntendő kérdés, ilyenkor a felelet igenlés vagy tagadás: Szereted a sóskafőze-

léket? (Igen. / Nem.)

• Kiegészítendő kérdés, ilyenkor a mondatban mindig van kérdő névmás, a fele-

let pedig egy mondatrész vagy egy szintagma: Mikor jöttök? (Négykor.)

• A nyitott kérdés ehhez hasonló, de sokkal hosszabb választ igényel: Hogyan

lehet kijavítani a csőtörést? (Elmagyarázom: …)

• Választó kérdés: Tejföllel vagy lekvárral kéred a lángost? (Tejföllel. / Lekvárral. /

Mindkettővel. / Egyikkel sem.)

Az óhajtó mondatokban lévő ige kétféle lehet:

• Feltételes módú, és a mondat tartalmazza a bár, bárcsak, csak, vajha, ha partiku-

lákat: Bárcsak levinné valaki a szemetet!

• Felszólító módú, de a mondat kívánságot fejez ki: Gyógyulj meg!; Hadd legyen

az övé!

A felszólító mondat mindig közvetlenül szól valakihez, jellemzői:

• Igéje felszólító módban van: Engedd el a papagájt!; Vegyetek kenyeret!

• A felszólítás főnévi igenévvel is kifejezhető: Felállni!

A felkiáltó mondatban lehetnek:

• indulatszók vagy interakciós mondatszók: Fuj!; Szia!; Íme!

• de, olyan, annyira, úgy szavak: De jó!; Olyan cuki!

• Felkiáltó mondattá válhat a kijelentő mondat, ha érzelmi hangsúlyozást kap:

Megjött apa!

SZÓREND (TOPIK ÉS KOMMENT) A mondatokat szerkezetük alapján is lehet cso-

portosítani. Erről részletesen a 95. oldalon kezdődő leckében tanulunk majd. A ma-

gyar mondatoknak ugyanakkor van egy fontos tulajdonsága, amelyet már most ér-

demes megfigyelned.

Gondolatébresztő

Mi lenne, ha csak kijelentő mondatokban tudnánk beszélni? Próbáljátok ki! Játsszátok el

a következő szituációt csak kijelentő mondatokkal: meleged van, és csak XY elég magas az

ablak kinyitásához.

A mondattan alapjai II.

42

Oszd két részre a következő mondatokat úgy, hogy beleteszed a mondatokba

a bezzeg szót!

Zalán megette a levest.

Pali és Piroska almát esznek.

Az éhes fiúnak hiányzik egy szendvics.

A rettentően erős királyfi legyőzte a sárkányt.

A mondatnak ez a két fontos része: a topik és a komment. A topik a mondat témá-

ja, erről lesz szó. A komment a topikról szóló állítás, megjegyzés.

Például: T[A város] K[alszik]. Ha beleteszed a mondatba a bezzeg szót, az általában

a két rész közé kerül: [A város] bezzeg [alszik].

TOPIK KOMMENT

Zalán megette a levest.

Pali és Piroska almát esznek.

Az éhes fiúnak hiányzik egy szendvics.

A rettentően erős királyfi legyőzte a sárkányt.

A négy példamondat a hangsúlyozás szempontjából semleges, azaz egyik részére

sem esik különösen nagy hangsúly. Az alaphangsúlyt ׀ jellel jelölve:.levest׀ megette a׀ Zalán׀.esznek׀ almát׀ Piroska׀ Pali és׀

Az ׀éhes fiúnak ׀hiányzik egy ׀szendvics.

A ׀rettentően erős királyfi ׀legyőzte a ׀sárkányt.

Ha viszont megváltoztatod a szórendet úgy, hogy a mondat egyik részét szembe-

állítod valamivel, megjelenik a mondatban egy különösen hangsúlyos rész:levest ette meg. (És nem mást evett meg.)׀׀ Zalán a׀

Az ׀éhes fiúnak egy ׀׀szendvics hiányzik. (És nem más.)

A ׀rettentően erős királyfi a ׀׀sárkányt győzte le. (És nem mást.)

Ezt a különösen hangsúlyos részt fókusznak nevezzük. Ha van a mondatban fó-

kusz, akkor a komment élén, mindig a ragozott ige előtt áll. Ez annyira szigorú

szabály a magyar mondatokban, hogy még az ige igekötőjére is vonatkozik! Figyeld

meg, hogy az első és a harmadik mondatban még az igekötők is „eltűntek” az ige

elől.

A mondatot pusztán a hangsúlyok megváltoztatásával is fókuszossá teheted:almát esznek. (És nem mást.)׀׀ Piroska׀ Pali és׀

Gondolatgyűjtő

Készítsétek el a mai óra szerkezeti vázlatát! (Minél kevesebb szöveggel, de annál több áb-

rával, jellel.)

43

Fekete, fehér, igen, nem

A játékvezető sorban mindenkinek kérdéseket tesz fel. A válaszban nem szabad sze-

repelnie a cím szavainak.

Pl.:

– Szeretsz moziba járni?

– Szeretek.

– Kérsz egy puszit?

– Adjál.

Aki kimondja a tiltott szó egyikét, zálogot ad.

FELADATOK

1. „Egyetértés” játék. Dolgozzatok párban a füzetetekbe!

– Fogalmazzatok meg két kijelentő mondatot a mai óráról!

– Fogalmazzatok meg két kérdést a léggömbbel kapcsolatban! (Próbáljatok olyan

kérdéseket kitalálni, amely másoknak nem jut eszébe!)

– Fejezzétek ki két felkiáltó mondattal jelenlegi hangulatotokat!

– Írjatok két óhajtó mondatot, amelyekben a vágyaitokat fogalmazzátok meg!

2. A bezzeg szó segítségével állapítsd meg a következő mondatok topik-komment

szerkezetét, a füzetbe lemásolva jelöld őket úgy, ahogy a leckében láttad! A hang-

súlyozástól függően egy mondatnál több megoldás is lehet.

A mondatban fontos a szavak sorrendje.

A mondatban a szavak sorrendje fontos.

Fontos a szavak sorrendje a mondatban.

A szavak sorrendje fontos a mondatban.

A vonat az alagútból kiért a nyílt pályára.

A vonat az alagútból ért ki a nyílt pá-

lyára.

A nyílt pályára ért ki a vonat az alagútból.

TÁRSASJÁTÉK

44

Gondolatébresztő

Vitassátok meg, melyik szófajt tartjátok a legfontosabbnak, a „legerősebbnek”! Véleménye-

teket indokoljátok is!

Ha a legfontosabb szófajokat kellene felso-

rolnod, bizonyára az igével kezdenéd. Ha egy

mondatban van ige, akkor mindig az lesz a

mondat „központja”. Vegyük például a Zalán

jókedvűen úszkál a medencében mondatot! Ha el-

végzed a rákérdezéseket, és ábrázolod a benne lévő szintagmákat, a fenti szintagma-

bokrot kapod.

A szintagmabokrunk egyben egy egész mondat elemzési ábrája is. Az ilyen ábrákat

ágrajznak hívják. Az ágrajza mutatja, hogy a mondatban az úszkál ige „uralkodik”,

nem bővítménye semminek, viszont neki több bővítménye is lehet. A mondatnak ezt

a központi részét állítmánynak nevezzük, az úszkál ige a mondat állítmánya.

AZ ÁLLÍTMÁNY SZÓFAJA Az ige a mondatban mindig állítmány lesz:

Paliék kerékpároznak. Zalán szeretne moziba menni. Annamária virágot szed a mezőn.

Az igén kívül a névszók (főnév, melléknév, számnév, névmás) is lehetnek állít-

mányok, de ezeknek van egy „nagy hiányosságuk”! Nem tudják kifejezni azt az öt

nyelvtani jelentést, amely az igékre jellemző (idő, mód, szám, személy, tárgyhatá-

rozottság). Ezek nélkül azonban nem lehetnek állítmányok, ezért ilyenkor „melléjük

áll” egy olyan ige, amely segít nekik kifejezni ezeket a jelentéseket! Figyeld meg,

hogyan lesz állítmány a következő mondatokban a vadász, a bátor és az első szó.

Zalán (a) medencében.

úszkál

jókedv en

Az édesapám régen vadász volt.

Bátor legyél a versenyen!

A csoportban első vagy.

Az állítmányAz állítmány fogalma, szófaji jellemzői

45

Láthatod, hogy a névszó csak úgy tud állítmány lenni, ha egy ige „segít” neki eb-

ben. Ezt az igét segédigének nevezzük. A segédige viszonyszó, a névszóval együtt

viszonyszós szószerkezetet alkot. Ez a szószerkezet lesz a mondat állítmánya. Se-

gédigei szerepet általában a létige szokott „vállalni”. Ilyenkor a névszó+segédige

a mondat „központja”.

FONTOS! Ne felejtsd el, hogy az igéknek összetett alakjai is vannak!

Gyűjtsd össze, hány alakja van a létige tövének! Ha ez megvan, írd le a rago-

zásukat a füzetedbe, az összetett alakokat zölddel karikázd be!

Gondolatgyűjtő

Mondjatok igaz állításokat az állítmánnyal kapcsolatban!

FELADATOK

1. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy az ige más módban és más időben legyen! Írd le

a füzetedbe!

Kijelentő mód, múlt idő:

Kijelentő mód, jövő idő:

Feltételes mód, jelen idő:

Feltételes mód, múlt idő:

Felszólító mód:

2. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy a segédige más módban és más időben legyen!

Írd le a füzetedbe!

Kijelentő mód, múlt idő:

Kijelentő mód, jövő idő:

Feltételes mód, jelen idő:

Feltételes mód, múlt idő:

Felszólító mód:

Zalán úszkál.

l

Zalán úszó.

Fordító

Tudod-e, mit állítunk arról a személyről, aki:

Ismersz te is hasonló szólásokat? Teszteld padtársadat is! Találj ki neki három, a fentiekhez

hasonló szólásfeladványt!

magas lóról beszél valakivel

lló ólá k t? T t ld dt

lándzsát tör valaki mellett pálcát tör valaki felett


46

IGEI ÁLLÍTMÁNY Láthattad, hogy az igéknek állítmányi szerepük lesz a mondat-

ban. Ilyenkor igei állítmányról beszélünk. Igei állítmány lehet az ige bármely

alakja, az összetett alakok és az igekötősek is. A létige is lehet igei állítmány.

a) Pali és Zalán egész délután beszélgettek.

b) Annamáriáék pihentek volna.

c) Ti délelőtt fogtok beszélgetni?

d) Beszélgessetek inkább délután!

e) Szeretnétek most beszélgetni?

f) Akkor beszéljétek meg a feladatokat!

g) Legyetek ötre otthon!

NÉVSZÓI-IGEI ÁLLÍTMÁNY Azt is láttad, hogy a névszóknak is lehet állítmányi sze-

repük, de csak segédigével együtt. Ilyenkor névszói-igei állítmányról beszélünk.

(Hívják összetett állítmánynak is.) Figyelj rá, hogy a segédige viszonyszó, ami-

kor a létige segédigei szerepben van, akkor már nem létige, hanem „csak” segédige!

A létige bármely alakja lehet segédige! A következő mondatban a büszke mellék-

név lesz az állítmány úgy, hogy egy segédige kapcsolódik hozzá: Piroska büszke lesz a

bizonyítványára. Kapcsoljuk a büszke melléknévhez az összes lehetséges létigei alakot:

NÉVSZÓ SEGÉDIGE

büszke vagyok voltam leszek lettem lettem volna legyek

vagy voltál leszel lettél lettél volna legyél/légy

van Ø volt lesz lett lett volna legyen

büszkék vagyunk voltunk leszünk lettünk lettünk volna legyünk

vagytok voltatok lesztek lettetek lettetek volna legyetek

vannak Ø voltak lesznek lettek lettek volna legyenek

Biztosan te is úgy gondolod, hogy itt ( jelen idő, E/3. és T/3.) a névszó önállóan

állítmány, hiszen az a két segédige nem is jelenik meg mellette. Fókuszba kerülve azon-

ban megjelenik a mondat elején. Ilyenkor nincs topik, a mondat a fókusszal, vagyis

a segédigével kezdődik, például: Van annyira büszke! Tehát a van és vannak segédigék

inkább olyan szavak a szerkezetben, amelyek csak ritkán bukkannak elő. Amikor nem

látszanak, a zéró szóelemekhez hasonlítanak, ezért is jelöljük őket ilyenkor Ø-val. Ha

átalakítjuk a mondatot úgy, hogy közben a zöld sorban lévő bármelyik többi segédigét

használjuk, az megkönnyíti a „nem látszó” segédige felismerését:

a) Annamária mindig óvatos Ø. Annamária mindig óvatos volt.

b) Azok a biciklik sokkal szebbek Ø! Azok a biciklik sokkal szebbek lesznek.

c) Ők fáradtak Ø? Ők fáradtak lettek?

Az állítmány szerkezete és szerkezeti típusai

Gondolatébresztő

„Fényesebb a láncnál a kard./Jobban ékesíti a kart.” Honnan való az idézet? A mai órán mon-

dattani szempontból is megvizsgáljuk.

47

A segédige megkaphatja a -het képzőt:

NÉVSZÓ SEGÉDIGE

büszke lehetek lehettem lehettem volna lehessek

lehetsz lehettél lehettél volna lehess(él)

lehet lehetett lehetett volna lehessen

büszkék lehetünk lehettünk lehettünk volna lehessünk

lehettek lehettetek lehettetek volna lehessetek

lehetnek lehettek lehettek volna lehessenek

AZ ÁLLÍTMÁNY HALMOZÁSA Egy mondatban több állítmányt is összefűzhetünk,

ilyenkor az állítmányok mellérendelő szintagmát alkotnak. Mindkét állítmánytípust

lehet halmozni, akár különféléket is össze lehet kapcsolni.

a) Pali olvas és ír.

b) Annamária bátor Ø, de felelőtlen Ø.

c) Zalán fut, tehát izzad.

d) Piroska beteg Ø vagy elutazott.

Gondolatgyűjtő

Mit tudtok elmondani a Gondolatébresztőben szereplő idézet állítmányairól?

FELADATOK

1. Ábrázold ágrajzzal a lecke példamondatait a füzetedben! A rajzokban még ne

használd az Á rövidítést!

2. Miért csalafinta a történet? Keresd meg a hamisságokat, majd az állítmányokat!

De jó is volt a nyári kajaktúra! Kora reggel szálltunk vízre Baján, estére lecsurogtunk Du-

naújvárosig. Útközben gyönyörködtünk a tájban. Különleges növényzetet láttunk a Duna

és a Tisza összefolyásánál. Vacsorára a Dunából frissen kifogott tonhalból készítettünk ha-

lászlét. Nagyon finom volt. Délután elhajóztunk Dobó István vára mellett. Úgy elfárad-

tam, hogy hiába vettem elő este a sátorban Fekete István Kincskereső kisködmön

című könyvét, az első két oldal után elaludtam. Jó lenne jövő nyáron is útra kelni!


Mi maradt le az elejéről? Egészítsd ki a hasonlatokat szóban!

1. …, mint az ágyú. 2. …, mint a ma született bárály.

3. …, mint a nádszál. 4. …, mint a fehér holló.

Találj ki te is ugyanilyen felépítésű egyedi, találó hasonlatokat a mindennapi életeddel kap-

csolatosan, amelyek akár közhasználatba is kerülhetnének!

48

Az állítmány elemzése

Gondolatébresztő

Mi a közös ezekben a mondatokban: Szevasz! Pali! Jó ég! Kedves Tanár úr! Hahó, fiúk! No, és

ők? Futás befelé!

Mivel az állítmány nem lehet bővítmény, ezért nem lehet nyelvtani értelemben

rákérdezni. Más típusú rákérdezéssel viszont nagy a veszélye, hogy elrontanád az

elemzést, ezért ilyeneket ne használj! A mondatelemzést mindig a következő kér-

déssel kezdd:

VAN-E IGE A MONDATBAN?

AZ ÁLLÍTMÁNY JELEI Az állítmányt az ágrajzokban ezentúl Á-val rövidítjük, de

a típusait egyéb jelekkel is elkülönítjük.

• Az igei állítmány jele: Á.

• A névszói-igei állítmány jele:

�N

ÁI (a névszó megelőzi a segédigét a mondatban, pl.: Piroska szomorú volt.),

�IÁ

N (a segédige megelőzi a névszót a mondatban, pl.: Piroska volt szomorú.).

• A zéró segédigés névszói-igei állítmány jele: N

ÁØ.

Figyeld meg a fenti példamondatok elemzését!

49

Zalán

Á

( )Zalán egy tisztáson üldögélt.

Ki üldögélt?

Hol üld

ögélt

?

(egy) tisztáson

biciklizett.evett.

Zalán

Á

( )Zalán egy erd ben van.

Ki van?

Hol va

n?

(egy) erd ben

kirándul.lehet.

Piroska szomorú volt.

ÁN I

PiroskaKi vo

lt szomorú?

viszonyszós szószerkezetHolnap legyetek pontosak!

ÁNI

HolnapMiko

r legy

etek p

ontos

ak?

A cicák feketék lettek volna?

ÁN I

(a) cicákMik l

ettek

volna f

eketék

?

összetett igealak:ez a segédige!

( )

Tízkor

Tízkor legyetek otthon!

Mikor l

egye

tek? Hol legyetek?

otthon

Á

üljetekA fadobozban lettek volna a kiscicák?

Hol let

tek vo

lna? Mik lettek volna?

(a) kiscicák

Á

pihentek volna

(a) fadobozban

( )( )

Szedjétek össze a szemetet!

Mit szedjetek össze?

(a) szemetet

( )

Á

Vegyétek föl fog játszani velük?

Ki fo

g já

tsza

ni? Kivel fog játszani?

velük

Á

foglalkozott volna

Gondolatgyűjtő

Foglaljátok össze az állítmányról tanultakat! Használjátok fel az Á L L Í T M Á N Y betűit!

a)

d)

g)

A szomszéd gyerek bátor 0.

ÁN 0

Ki báto

r?

Melyik

gyere

k?(a) gyerek

szomszéd

( )

bátor volt.

bátor lehetett volna.

k)

Palié 0 a könyv?

ÁN 0

(a) könyv

Palié lesz

( )

Mi Palié?

j)

Szelídek 0 a szarvasok?

ÁN 0

(a) szarvasok

Szelídek voltak

( )

Mik szelídek?

l)

h) i)

e) f)

b) c)

50

Hallottad már ezeket a szókapcsolatokat? Még nem? De azért ismerősek? A hét-

köznapi beszédben, de akár a sajtóban vagy tévéműsorokban is előfordulhatnak

a lentiekhez hasonló, figyelmetlenségből adódó vagy szándékos viccként meg-

alkotott szókapcsolat-keveredések. Felismered, melyik két-két szólás vegyül az egyes pél-

dákban? Írd le a füzetedbe!

Készítsetek ti magatok is ilyesféle összevonásokat! Tegyétek velük próbára osztálytársai-

tok tudását!

FELADATOK

1. Mikszáth köszöntője

Mikszáth Kálmán ezt az Újévi köszöntőt küldte egyszer barátainak. Sokan megsér-

tődtek. Volt rá okuk?

Ábrázold ágrajzzal a füzetedben a köszöntő első mondatát!

2. Szócsere

Fejezd ki a megadott szavakat egy rokon értelmű szóval! Dolgozz a füzetedbe!

Fiatal fa csak e-vel:

Kevély, önhitt csak ö-vel:

Lézeng csak e-vel:

Beszél csak e-vel:

Etet csak á-val:

Hegycsúcs csak o-val:

Étel csak e-vel:

Válassz ki három szót, és foglald mondatba! Az egyik mondatodnak készítsd el az

ágrajzát is a füzetedbe!

Tapodtat sem lehet látni.

Elrepült felette az idő vasfoga.

Ne már, ez már lerágott lemez!

A mosolygó élet kísérje léptedet

távol legyen tőled a gyászemlékezet

minden mi jó vagyon hogy szívedbe’ légyen

kerüljön de nagyon a keserv és szégyen!


51

Gondolatébresztő

Ismerős a régi dal? „Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó.” Nálatok ki mit csinál este? Milyen

tevékenység kötődik családtagjaidhoz?

Az alany kifejezéssel már találkoztál, amikor

az alanyesetről olvastál a 12. oldalon. Alany-

esete a főneveknek van, és egy alanyesetű

főnév alkalmas is arra, hogy alany legyen a

mondatban. Az alanyra vonatkozik a mon-

dat állítmánya. Az állítmányból alanyesetű

kérdő névmásokkal kérdezhetsz rá az alanyra. Például a Zalán úszkál a medencében

mondatban: Ki úszkál? → Zalán úszkál. Tehát a mondat alanya: Zalán.

Az alany és az állítmány alárendelő szintagmát alkot. Az alany a mondat állítmá-

nyának kötött bővítménye, azaz vonzata. Ebből az következik, hogy egy állítmány-

nak mindig van alanya. (Kivételek persze mindig akadnak, ezekről később tanulunk.)

AZ ALANY SZÓFAJA ÉS ALAKJA Jegyezd meg, hogy az alany főnév vagy főnévi

értékű szó lehet. A „főnévi értékű” ezt jelenti: olyan szavak, amelyek főnévként vi-

selkednek a mondatban. Ilyen szófaj a főnevet helyettesítő névmás és a főnévi igenév.

A mondatban főnévi értékű lehet sok más szófaj is, például az alkalmilag főnévvé vált

melléknevek, számnevek, melléknévi igenevek vagy épp mondatszók.

Segít az alany felismerésében, ha megfigyeled az alakját, vagyis azt, hogy milyen tol-

dalékokat kaphat. Ha egy főnév alany a mondatban, akkor jellemző az alakjára, hogy:

• alanyesetben van, nem lehet rajta viszonyrag: Az autó száguld.

• lehetnek rajta jelek: a többes szám jele (Az autók száguldanak.), birtokos sze-

mélyjel (Az autónk száguld.), birtokjel (Palié elromlott.), birtoktöbbesítő jel (Az

autóink száguldanak.; Paliéi elromlottak.).

Az alanyAz alany fogalma, szófaji jellemzői

Zalán (a) medencében.

(úszkál)Á

52

A főnevet helyettesítő névmások alanyként ugyanezeket a toldalékokat vehetik

fel: Kiáltott valaki. – Azok csöngettek be. – Elromolhat bárkié. Stb.

Alanyként a főnévi értékű, alkalmilag főnévvé vált szófajok szintén ugyan-

ilyen toldalékokat kaphatnak:

• melléknév főnévként: A kék tetszik.; A városiak győztek.

• számnév főnévként: Jobb volt a harmadiké.; A negyedikeseink következnek.

• melléknévi igenév főnévként: Elfáradtak a futók.

• mondatszó főnévként: Egy jaj hallatszott.

A főnévi igenév nem kaphat főnévi toldalékokat, viszont alanyként is megkap-

hatja a rá jellemző személyragokat: Felesleges lenne várnom. – Futnod kell. – Sikerült

bejutnunk. Személyrag nélkül általános jelentése van, mindenkire vonatkozik: Nem

illik hangoskodni. – Tilos volt hiányozni.

Gondolatgyűjtő

Foglald össze a füzetedben mit jelent a „főnévi értékű”! Próbáld meg kiegészíteni példák-

kal is a meghatározásodat!

FELADATOK

1. Foglald mondatba az alábbi szavakat úgy, hogy az alany szerepét töltsék be! Dol-

gozz a füzetedbe!

2. Melyik mit jelent: okosok vagy okosak?

Alkoss mondatokat mindkét alakkal a füzetedbe!

zöldséges magyarok zöldek

Intarzia

Az intarziás bútor olyan bútort jelent, amelyben más anyagból készült berakások,

ún. intarziák vannak. Az intarzia a nyelvi rejtvényekben is gyakori eszköz, például

amikor a válasz – például egy tulajdonnév – intarziaszerűen benne rejtőzik: Ki szónokolt

a konferencián? (Ferenc)

Keresd meg a mondatok alanyát!

Ki csomagolta be az ajándékot?

Ki ültette a liliomot?

Ki volt a tanóra zavarója?

Ki nem volt soha kizsákmányoló?

Találjatok ki hasonló, intarziás rejtvényeket!


53

Az alany elemzése

Gondolatébresztő

„Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.” No de mi koppan? Mi hallgat el? Mit gondolsz, miért

nincs jelölve a verssorban? Vagy mégis jelölve van talán valahogy? Ha szükséges, idézd fel

Arany János Családi kör című versének első versszakát!

Ha a mondatelemzés első lépései után (viszonyszós szószerkezetek és szókapcsolatok

jelölése) már megtaláltad az állítmányt, a következő lépés mindig az alany megkere-

sése. Az alanyt rákérdezéssel találhatod meg.

Pali festi a kerítést.

1. viszonyszós szókapcsolat: a kerítést

2. igei állítmány: festi

3. Ki festi? → Pali festi.

4. alany: Pali (tulajdonnév)

5. Mit fest? →(A) kerítést festi.

Nincsenek a könyvben egyszarvúk.

1. viszonyszós szókapcsolat: a könyvben

2. igei állítmány: nincsenek (a létige tagadása:

„nem vannak”)

3. Mik nincsenek? → Egyszarvúk nincsenek.

4. alany: egyszarvúk (többes számú főnév)

5. Hol nincsenek? → (A) könyvben nincsenek.

Azoké jobb.

1. viszonyszós szószerkezet: jobb Ø (teszt: jobb volt)

2. névszói-igei állítmány: jobb Ø

3. Mi jobb? → Azoké jobb.

4. alany: azoké (mutató névmás)

Amikor az alany főnévi igenév, azt tapasztalod, hogy nem lehet a megszokott mó-

don rákérdezni. Ilyenkor a főnévi igenevet érdemes „gondolatban” átalakítani -ás/-és

képzős főnévvé, hogy rá tudj kérdezni.

A főnévi igenév alany lesz a következő igei állítmányok mellett: kell, lehet, sikerül,

illik. Ügyelj rá, hogy ilyenkor ne kérdezz rá a főnévi igenévre így: Mit kell/lehet/

sikerül/illik? Ezek a kérdések ugyanis valójában háromtagúak: Mit kell csinálni? Rákér-

dezni viszont csak kéttagú kérdéssel szabad!

Futnod kell.

1. igei állítmány: kell

2. Mi kell? → Futnod (= a futásod) kell.

3. alany: futnod Futnod kell.

Á

A

Nincsenek a könyvben egyszarvúk.

(a) könyvben

Á

A

Azoké jobb 0.

Á

A

N 0


(a) kerítést

Á

A

54

Nem sikerült megoldanunk.

1. viszonyszós szókapcsolat: nem sikerült

2. igei állítmány: (nem) sikerült

3. Mi nem sikerült? → Megoldanunk (= a megoldásunk) nem sikerült.

4. alany: megoldanunk

A főnévi igenév alany lehet a névszói-igei állítmányok mellett is. Az állítmányok

névszói része általában értékelő tartalmú melléknév: jó, rossz, tilos, szabad, helyes, fon-

tos, fölösleges, muszáj stb.

Jó lesz síelni.

1. viszonyszós szószerkezet: jó lesz (teszt: jó van)

2. névszói-igei állítmány: jó lesz

3. Mi lesz jó? → Síelni (= a síelés) lesz jó.

4. alany: síelni

Nem fölösleges készülnötök.

1. viszonyszós szókapcsolat: nem fölösleges

2. viszonyszós szószerkezet: fölösleges Ø

(teszt: fölösleges volt)

3. névszói-igei állítmány: fölösleges Ø

4. Mi nem fölösleges? → Készülnötök (= a készülésetek) nem fölösleges.

5. alany: készülnötök

AZ ALANY HALMOZÁSA A halmozott állítmányhoz hasonlóan az alanyt is lehet

halmozni. Ilyenkor az alanyok mellérendelő szintagmát alkotnak.

Pali és Annamária bicikliznek. Az enyém, a tiéd és az övé működik.

Muszáj volt kidobni vagy megjavítani.

AMIKOR HIÁNYZIK AZ ALANY Azt mondtuk, hogy az állítmánynak mindig van

alanya. Akad azonban néhány igei állítmány, amely mellé a mondatban nem tudsz

alanyt tenni: villámlik, tavaszodik, pirkad stb. Van néhány olyan is, amely mellé oda-

teheted az alanyt, de ez nem kötelező: esik (az eső/a hó), beborul (az ég) stb. Biztosan

észrevetted, hogy a felsorolt igék mindegyike az időjárással kapcsolatos.

Nem sikerült megoldanunk.

Á

A

Jó lesz síelni.

Á

A

N I

Nem fölösleges 0 készülnötök.

Á

A

N 0

Pali és Annamária bicikliznek.

Á

AA

Az enyém, a tiéd és az övé m ködik.

Á

AAA

Muszáj volt kidobni vagy megjavítani.

Á

AA

N I

55

Láttál már bűvös négyzetet? Ezt a szójátékot már az ókori római-

ak is játszották, de a későbbiekben is közkedvelt maradt. Az itt

látható négyzetet Arany János készítette:

Figyeld meg jól a felépítését! Miben rejlik a négyzet bűvereje?

Ha van kedved, próbálj te is bűvös négyzetet készíteni!

Nézz utána, mit jelent az adoma szó! Írj egy példamondatot a füzetedbe,

amelynek alanya az adoma!

Fentieken kívül is előfordulhat, hogy az elemzés során úgy tűnik: nincsen alany.

Az állítmányokban lévő igék és segédigék személyragjai jelzik az alany szá-

mát és személyét.

Ha az alany személyes névmás lenne, akkor azokat a magyar nyelvben általában

elhagyjuk a mondatból: (Én) Kimegyek.; (Te) Olvasni fogsz.; (Ő) MosogatØ.; (Mi) Ki-

rándultunk volna.; (Ti) Erősek lesztek.; (Ők) Táncolnak.

Az alanyra ilyenkor az ige személyragja utal, az alany tehát nem hiányzik, csak

épp nem a mondat szerkezetében jelenik meg, hanem egy szóelem, az igei sze-

mélyrag utal rá. Ráadásul a mondatok mindig szituációban, szövegkörnyezetben

helyezkednek el, ezért az ilyen „hiányzó, rejtett” alanyok általában egy másik mon-

datban megtalálhatók: Annamária a konyhában van. (Annamária) Mosogat.

Ha nyomatékosítani szeretnénk az alanyt, akkor természetesen a személyes név-

más is megjelenik a mondatban, a mondat fókusza lesz, különösen nagy hangsúly

esik rá: ׀׀Én megyek ki. ׀׀Te fogsz olvasni. ׀׀Mi kirándultunk volna. ׀׀Ti lesztek erősek.

Mondatelemzésnél csak azokat az alanyokat kell az ágrajzban ábrázolnod, amelyek

a mondatban is szerepelnek.

Gondolatgyűjtő

Gondold át, hogy az általad tanult idegen nyelvben is elrejtőzhet-e az alany, vagy meg

kell jelennie az állítmány mellett! Hasonlítsatok össze néhány magyar és idegen nyelvű

mondatot!

FELADATOK

1. Ki vagyok én?

Úgy elrohanok, hogy észre sem veszed. Folyton elmúlóban vagyok. Járásommal a meteoro-

lógusok foglalkoznak.

2. Okos enged, szamár szenved. Mit jelent ez a közmondás? Ez a mondat összetett: két

mondatból áll. Keresd meg a tagmondatok alanyát!

T A K A R

A D O M A

K O N O K

A M O D A

R A K A T

TALENTUM

56

Az alany fajtái

Gondolatébresztő

Mi a különbség szerinted a következő mondatok között: A kislány megérti. Egy kislány meg-

érti. Az ember megérti?

A nyelvekben fontos szempont a határozottság és határozatlanság kérdése. Az ige

ragozásában, illetve a névmásoknál is találkoztál már ezzel a szemponttal. A monda-

tok alanyait is csoportosíthatjuk így. Beszélünk határozott, határozatlan és általá-

nos alanyról.

HATÁROZOTT ALANY Ebben az esetben pontosan tudod, hogy az alany mi(k)re,

vagy ki(k)re vonatkozik. A határozott alany lehet:

• tulajdonnév – Piroska öltözködik.

• határozott névelős főnév – A kert szép.; A virágaim kinyíltak.

• személyes névmás – Te jössz?; Mi a boltban voltunk.; Ők feleseltek. (Ne felejtsd el,

hogy ezek az alanyok elhagyhatók a mondatból!)

• mutató névmás – Az kell.; Ez jó lesz.

•

HATÁROZATLAN ALANY Ebben az esetben nem tudhatod pontosan, hogy az

alany mi(k)re vagy ki(k)re vonatkozik. A határozatlan alany lehet:

• határozatlan névelős főnév – Egy felhő közeleg.

• határozatlan névmás – Valaki kiáltott.; Valamik leestek a polcról.

• számneves főnév – Három lány csöngetett be.; Sok kutya kóborol.

• névelő nélküli főnév – Felhő közeleg.; Fiúk kiabálnak az utcán.

Határozatlan a mondatból hiányzó alany, amikor többes szám, harmadik személyű

személyes névmás fejezné ki, de a szituációból, a szövegkörnyezetből nem tudjuk

pontosan „kideríteni”: (Ők) Kifosztották a bankot.; (Ők) Megtalálták az eltűnt kisfiút.

ÁLTALÁNOS ALANY Ebben az esetben az alanyt azért nem ismerheted pontosan,

mert nem fontos, hogy kire vagy mire vonatkozik. Bárki(k)re, bármi(k)re, min-

denre vagy mindenkire vonatkozhat, de ellentétükre is: semmire vagy senkire. Az

általános alany lehet:

• határozott névelős, általános jelentésű főnév – A világ tiszteli.; Az ember halandó.;

Felhördült az ország.

• általános névmás – Bárki megértheti.; Semmi sem veszhet el.; Minden csodálatos.

Általános a mondatból hiányzó alany, amikor személyes névmás fejezné ki, és álta-

lánosan vonatkozhat bárkire, vagy épp mindenkire: (Te) Lassan járj, tovább érsz!; (Mi)

Védjük a természetet!; (Ti) Vágyjatok többre!; (Ők) Zalánnak nevezik.

57

Szemtelenségek

Fordítsd vissza a lenti meghatározásokat szólássá! Mindegyikben szerepeljen

a szem szó!

Gondolatgyűjtő

Olvasd el még egyszer a hiányzó határozatlan alanyra vonatkozó példákat: Kifosztották

a bankot. Megtalálták az eltűnt kisfiút. Hol, milyen helyeken találkozhatsz te is gyakran ha-

sonló felépítésű mondatokkal? Mit gondolsz, miért van ez így? Gyűjts te is néhány példát!

„A tiszavirág a kérészek rendjébe tartozó, 8–12

centiméter hosszú, színpompás rovar. Szárnyfesz-

távolsága eléri a 6–7 centimétert. A víz felszínére

rakja a petéit. Lesüllyed a tó fenekére, és ott fúrja

a földbe magát. A lárvák elsősorban folyami sziklák

alatt élnek. A kifejlett állat közismerten rövid életű.

Innen származik a szólás: kérészéletű. Az ivarérett

állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegő-

vel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. Főleg tavaszi és nyár eleji

rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az

esti órákban kezdődik, és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az

agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Fel-

jutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő

a lárvabőrből a szárnyas rovar.”

(Forrás: Wikipédia)

FELADATOK

1. Keressétek meg az ismeretterjesztő szöveg mondatainak alanyait! Tegyetek fel

kérdéseket a szöveggel kapcsolatosan! Ki? Mi?

Nagyon éhes.

Nem helyesel valamit.Nem túl bizalomgerjesztő a kinézete.

Egyszerre örül és szomorkodik.Felpanaszol valamit.


58

Gondolatébresztő

Idézzétek fel, mit is jelent a szintagma szó! Milyen típusai vannak?

Ahogy már tanultad: az alany és állítmány alárendelő szintagmát alkot. Az alárende-

lő szintagmákat a bővítmény mondatrészi szerepe alapján szoktuk elnevezni, az

alany és állítmány kapcsolata tehát alanyos szintagma. Ez nyelvtani viszony, amit

a rákérdezés is bizonyít.

Az alany és állítmány szavakat először a logika tudománya használta. A logika mű-

velői szerint a mondat alanya az, amiről állítunk valamit, a mondat állítmánya az,

amit állítunk. Ez logikai viszony. (A logikában a mondatban szereplő állítást predi-

kátumnak, az alany és állítmány kapcsolatát predikatív viszonynak nevezik.)

NYELVTANI VAGY LOGIKAI VISZONY? Az alany és állítmány nyelvtani és logikai

szerkezete megegyezhet, de nagyon különbözhet is. A nyelvtani állítmány nem azo-

nos a logikai állítmánnyal, a nyelvtani alany nem ugyanaz, mint a logikai alany.

A vár kőből épült. nyelvtani alany: vár nyelvtani állítmány: épült

logikai alany: a vár logikai állítmány: kőből épült

Nekem melegem van. nyelvtani alany: melegem nyelvtani állítmány: van

logikai alany: nekem logikai állítmány: melegem van

El kell olvasnunk. nyelvtani alany: elolvasnunk nyelvtani állítmány: kell

logikai alany: (nekünk) logikai állítmány: el kell olvasnunk

ALANY ÉS ÁLLÍTMÁNY EGYEZTETÉSE Beszéljétek meg, mi a baj a következő mon-

datokkal:

Te fürdetjük a kutyát. – A szomszédok örül. – A fiúk szorgalmas voltak. – A réten ezer

virágok tündökölnek.

Az alany és állítmány nyelvtani kapcsolatát mutatja, hogy számban és személyben

egyeztetned kell őket: vagyis az állítmány alakját az alany számához és szemé-

lyéhez kell igazítanod. Névszói-igei állítmány esetén a névszó számát is egyez-

tetned kell az alannyal. Például:

te – egyes számú, második személyű alany → Te fürdeted a kutyát.

szomszédok – T/3.-ű alany → A szomszédok örülnek.

fiúk – T/3.-ű alany → A fiúk szorgalmasak voltak.

Az alanyhoz kapcsolódó számneveket nem szabad figyelembe venni:

ezer virág – A réten ezer virág tündököl.

Az állítmány és alany kapcsolata, egyeztetésük

59

Minden jó, ha LÓ a vége!

Keressetek -ló végződésű szavakat! Alkossatok velük mondatokat! Ügyeljetek az

alany és az állítmány egyeztetésére!

Az állítmány számbeli és személybeli egyeztetési szabályaitól bizonyos esetekben

eltérhetsz, sőt néha több jó „megoldás” is lehet. Ha például egyes számú alanyok

vannak a mondatban, az alanyok többességét is figyelembe vehetjük, az állítmányt

ilyenkor többes számba is tehetjük. Az alaki egyeztetés helyett ilyenkor úgyneve-

zett értelmi egyeztetést használunk. Figyeljétek meg az alábbi példákat, és beszél-

jétek meg, miért térünk el bennük az egyeztetés alapszabályától!

Zalán és Pali kirándul. – Zalán és Pali kirándulnak.

Annamária és Piroska veszekszik egymással. – Annamária és Piroska veszekszenek egymással.

Három könyv, valamint csokik hevernek az asztalon.

Piroska és én hívtuk meg a vendégeket.

Az Egyesült Államok felkészült a választásra.

Mi a legjobb osztály vagyunk!

(Ti) Tiszta sár vagytok!

A rögbimérkőzést az Esztergomi Vitézek nyerte meg.

Gondolatgyűjtő

Járj utána, mit jelent a logika szó! Nézd meg, milyen sokféle megközelítése lehet! Te mi-

lyen embert neveznél logikusan gondolkodónak? És milyen gondolatot logikusnak?

FELADATOK

1. Magyarázd meg, mit jelentenek az alábbi szólások, közmondások!

2. Keresd meg az alanyt a fenti mondatokban! Miért van legtöbb esetben általános

alany a szólásokban, közmondásokban?

Ajándék lónak ne nézd a fogát!

Magas lóról beszél. Húzza a lóbőrt.

Közös lónak túros (kisebesedett, feltört) a háta.Ha ló nincs, szamár is jó.

A lónak négy lába van, mégis megbotlik.

Kilóg a lóláb.


60

A tárgyA tárgy fogalma, szófaji jellemzői

Gondolatébresztő

Nehogy már a farok csóválja a kutyát! Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát! Ismersz

te is ezekhez hasonló, tréfás szólásokat? Sorolj fel néhányat! Mi a humor forrása ezekben

a mondatokban?

A harmadik mondatrészi szerep, amelyet megismer-

hetsz: a tárgy. Ennek természetesen semmi köze a

hétköznapi tárgy szóhoz, amely mindenféle dolgot je-

lenthet. Itt másról van szó. Talán már hallottad ezt a

kifejezést: a megbeszélés tárgya. Itt a tárgy valami ilyesmit

jelent: amit megbeszélünk. A következő mondatban is található egy tárgyesetű főnév,

amelyre az igei állítmány jelentése irányul: Zalánék nézik a filmet. Egy tárgyesetű

kérdő névmással tudsz rákérdezni: Mit néznek? → (A) filmet nézik.

A mondat állítmánya igei, a benne lévő ige tárgyas, és a tárgyas igéknek mindig

vonzata a tárgy. A tárgyra a kérdő névmások tárgyragos alakjaival kérdezhetsz:

Kit?, Mit?, Kiket?, Miket?, Milyet?, Milyeneket?, Mekkorát?, Hányat?, Mennyit? stb.

Ha a tárgyas igéből igenevet képzünk (pl.: néz → néző, ás → ásni), a tárgy vonzatként

emellett is megjelenik: filmet néző, kertet ásni stb.

A TÁRGY SZÓFAJA ÉS ALAKJA A tárgy hasonlít az alanyhoz abban, hogy a tárgy

szófaja is főnév vagy főnévi értékű szó. A tárgy felismerésében szintén fontos, hogy

megfigyeld az alakját, a toldalékolását. Ha egy főnév tárgy a mondatban, akkor jel-

lemző rá, hogy:

• tárgyesetben van, a tárgy ragja van rajta: Az autót vezetem.

• a tárgyrag előtt lehetnek rajta jelek: Az autókat / Az autónkat / Paliét /

Paliéit szerelik.

(nézik)

(Zalánék) (a) filmet

Á

A

61

Találjatok ki ti is olyan csalimesét, amelyben nevek rejtőznek el!

Olvassátok fel az osztálynak! Ki tud hallás után minél több nevet megtalálni?

• néhány birtokos személyjel után a tárgy ragja elmaradhat: Add fel

a kabátom(at)!

A főnevet helyettesítő névmások tárgyként ugyanezeket a toldalékokat vehetik

fel: Várt valakit.; Azokat meghívta.; Elviheti bárkiét.; stb.

Néhány névmás tárgyrag nélkül is lehet tárgy: Látsz engem?; Látlak téged!; Hogy

érzed magad?

Tárgyként a főnévi értékű egyéb szófajok szintén megkapják a tárgyeset ragját:

Melléknév: A kéket választom.; A városiakat legyőzték.

Számnév: Kérem a harmadikat!; A negyedikeseinket kitüntették.; Sokat kértél.

Melléknévi igenév: Futókat edz.; A meghívottakat kínálja.

Mondatszó: Egy jajt hallott.

A főnévi igenév tárgyként nem kaphat tárgyragot, sőt általában személyragokat

sem kap: Szeretnék várni.; Futni akartok?; Elkezdték volna kifaragni.

Gondolatgyűjtő

Nem mind tárgyrag, ami fénylik! Olvasd el az alábbi minidialógust!

– Hozd már el Margit a pályaudvarról, légy szíves!

– Jól van, mindjárt, csak veszek kabát!

Próbáltál már úgy beszélni, hogy a -t végződésű főneveket tárgyragos főnévként kezelted?

Próbáld ki padtársaddal, játsszatok egy kicsit a tárgyakkal!

FELADATOK

1. Az alábbi csalimese fiú- és lányneveket rejt. Keresd meg ezeket!

E mesebeli rénszarvas kapálta másnak a földjét. Sokan nagyon szívesen hall-

gatták, miközben tíz halász lógatott hálókat a tóba. A vezérhalász kérte

rézfúvósok fölvonulását is, de azok ott óhatatlanul megfáztak volna, ezért nem

jöttek. Érthető, hogy a halász kiabál: intő példa ez mindenkinek.

Írd ki a füzetedbe a mondatokban lévő tárgyakat!

TALENTUM

62

A tárgy elemzése

Gondolatébresztő

Tekintsd át, hogy mit tanultál az előző leckében a tárgy mondatbeli elemzéséről!

A mondatelemezés eddigi lépéseit nem feledve most a tárgy szerepében álló szavakat

fogjuk elemezni. Ha a rákérdezés során a kérdő névmás végén ott van a tárgy-

eset ragja, akkor biztosan tárgyra kérdeztél rá.


1. viszonyszós szókapcsolat: a kerítést



4. alany: Pali


6. tárgy: kerítést (főnév)

Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe.

1. viszonyszós szókapcsolat: a könyvbe

2. igei állítmány: rajzolt

3. Ki rajzolt? → Zalán rajzolt.

4. alany: Zalán

5. Miket rajzolt? → Egyszarvúkat rajzolt.

6. tárgy: egyszarvúkat (többes számú főnév)

7. Hová rajzolt? → (A) könyvbe rajzolt.

Azokét tedd be a pad alá!

1. viszonyszós szókapcsolat: a pad

2. viszonyszós szószerkezet: tedd be, pad alá

3. igei állítmány: tedd be

4. (a rejtett alanyt a igei személyrag mutatja: te)

Ezt nem kell az ágrajzba felvenned.

5. Mit tegyél be? → Azokét tedd be!

6. tárgy: azokét (mutató névmás)

7. Hová tedd be? → (A) pad alá tedd be!

Mivel a főnévi igenéven tárgyrag nem lehet, segíthet, ha a főnévi igenevet most is

átalakítod „gondolatban” -ás/-és képzős főnévvé. Ha már gyakorlott leszel, nem lesz

erre szükséged, hiszen a főnévi igenévi tárgy válaszol a rákérdezésre.

Azokét tedd be a pad alá!

Á

T (a) pad alá


(a) könyvbe

Á

A T


Á

A T

63

Budapestre akarsz futni?

1. igei állítmány: akarsz



3. Mit akarsz? → Futni (=a futást) akarsz (akarod).

4. tárgy: futni

5. Hová futni? → Budapestre futni.

Könnyen elronthatod az elemzést, ha így kérdezel: hová akarsz? Ekkor a Budapestre

szót az igei állítmány bővítményeként rajzolod be az ágrajzba, ez viszont nem jó.

A főnévi igenév tárgy lesz a következő igei állítmányok mellett: tud, akar, szeret,

kíván, bír, mer, kezd.

Én nem szeretném megoldani a feladatot.

1. viszonyszós szókapcsolatok: nem szeretném, a feladatot

2. igei állítmány: (nem) szeretném

3. Ki (nem) szeretné? Én (nem) szeretném.

4. alany: én

5. Mit nem szeretnék? → Megoldani (=a megoldást) nem szeretném.

6. tárgy: megoldani

7. Mit megoldani? → (A) feladatot megoldani.

8. tárgy: feladatot

A TÁRGY HALMOZÁSA A mellérendelő szintagmát alkotó tárgyak esetén halmo-

zott tárgyról beszélünk.

Pali Annamáriát és a barátnőjét kérdezgeti. Füzetet vagy könyvet hozzak?

Piroska tudott futni és győzni.

Füzetet vagy könyvet hozzak?

Á

TT

Piroska tudott futni és gy zni.

Á

TTA

Budapestre akarsz futni?

Á

T

Budapestre

Én nem szeretném megoldani a feladatot.

Á

A T

T

Pali Annamáriát és a barátn jét kérdezgeti.

Á

TTA

64

Mennyire ismered alaposan a vegyjeleket? A következő mondatokban a tárgyak

helyén részben vagy egészben vegyjelek állnak. Kitalálod, vajon milyen tárgyak

rejtőztek a rövidítések mögé?

FELADATOK

1. Írj a fenti példákhoz hasonló mondatokat a füzetedbe, elemezd őket, és rajzold

meg az ágrajzukat is!

2. Meséljetek magatokról egymásnak! Társaitok közben jegyzeteljenek! Néhány

mondatot írjatok le, és elemezzétek!

3. Elemezd a következő mondatokat szóban!

Miben hasonlítanak?

4. Elemezd a következő párbeszéd mondatait a füzetedben!

– Gyönyörű pulóvereket láttam a kirakatban. Szeretném ráérősen megnézni és

felpróbálni a boltban.

– Melyiket kéred?

– A sárgát és a kéket is megveszem.

Aki korán kel, Au-at lel. Jaj, elsodorta a szél a kisha-I!

Jól ismered Te-Cu-várost?Remélem, kihúztad a Fe-alót!

Nahát, mégis megkaptad a zse-B-át?

Az Ag-neműt tisztítani kész rémálom.

Gondolatgyűjtő

Készíts gondolattérképet a füzetedbe, amellyel összefoglalod, mit tudsz már korábbról

a főnévi igenevekről, illetve mivel egészültek ki most a vonatkozó ismereteid!

Szeretnék mindent megkérdezni.

Jó lenne sokat úszni.

Látom a virágot kinyílni.


65

A tárgy fajtái

Gondolatébresztő

Gondold át, mit is fejeznek ki a következő összetételek: lábszárvédő, államalapító, haszonle-

ső, irodalomkedvelő, hangutánzó! Hogy fordítanád át őket tárgyas szerkezetekre?

IRÁNYTÁRGY – EREDMÉNYTÁRGY A tárgyat csoportosíthatjuk az alaptagja jelen-

tése alapján. A tárgy alaptagja egy tárgyas ige vagy egy tárgyas igéből képzett igenév.

Ha az alaptagban kifejezett cselekvés egy olyan tárgyra irányul, amely már a cselek-

vés előtt létezett, iránytárgyról beszélünk: fát vág, kutyát oktatni, falat festő.

Ha a tárgy az alaptagban kifejezett cselekvés eredményeként jön létre, eredmény-

tárgyról beszélünk: pulóvert köt, süteményt sütve, falat épít.

Helyezd mondatokba a példaként szolgáló szintagmákat, és írd le ezeket a füzeted-

be, elemezd és készíts ágrajzot!

HATÁROZOTT ÉS HATÁROZATLAN TÁRGY Ha a tárgy határozott, a beszélők

pontosan tudják, hogy mi(k)re vagy ki(k)re vonatkozik. A határozott főnévi tárgy

ilyenkor lehet tulajdonnév (Zalánt várom.), határozott névelős főnév (Látod a fel-hőket?), birtokos személyjeles főnév (Hajukat fújta a szél.), birtokjeles főnév (Apáét kérem.). A személyes névmási tárgyak is határozottak: engem, téged, őt, minket, titeket,

őket.

Ha a tárgy határozatlan, a beszélők nem tudhatják pontosan, hogy mi(k)re vagy

ki(k)re vonatkozik. A határozatlan főnévi tárgy lehet névelőtlen (Teát kérek.), hatá-

rozatlan névelős (Egy felhőt nézel.). Névmások közül a kérdő, a vonatkozó és a hatá-

66

rozatlan névmási tárgyak mindig határozatlanok: Mit mondasz?; Amit csak kérsz.; Va-lakit várok. Az általános névmási tárgyak a mindet és a valamennyit kivételével szintén

határozatlanok: Mindenkit felhívok. Határozatlan még a melléknévi mutató névmás:

Ilyet választunk.

Figyeld meg a fenti példákban szereplő igék ragozását! A tárgy határozottsága

vagy határozatlansága meghatározza az igei alaptag ragozását. Erről már az igerago-

zás átismétlésénél volt szó, nézd át újra! Segítségül használhatod a következő folya-

matábrát is!

Ha a mondatban a halmozott tárgy egyik tagja határozott, míg a másik határozat-

lan, az ige ragozása a hozzá közelebbi tárgyhoz igazodik:

Annamáriát és egy lányt jelölnek ki a feladatra. – Az ige az egy lányt tárgyhoz igazodik:

általános ragozású.

Egy lányt és Annamáriát jelölik ki a feladatra. – Az ige az Annamáriát tárgyhoz igazo-

dik: határozott ragozású.

Gondolatgyűjtő

Magyarázd el egy általad tanult idegen nyelven beszélő ember számára, mikor használja

a -lak/-lek és mikor az -ok/-ek/-ök ragokat!

67

Tudod-e, milyen foglalkozást jelölnek az alábbi mesterségek? Magyarázd el, mit

csinálnak!

Például: mészáros – húsokat dolgoz fel

FELADATOK

1. Milyen fajta tárgyak találhatók a szövegben? Gyűjtsd ki a füzetedbe!

Zalán meghívta Annamáriát moziba. A lány indulás előtt evett egy keveset, így Zalán fél

órát várt rá. A film előtt bejárták a várost. Szeretnek sétálni. Mivel hűvös volt az idő, ka-

bátot, sapkát és sálat is vettek. Nem akartak elkésni, így gyakran nézték az időt. Csak egy

filmet néztek meg, bármennyit is szeretett volna Annamária. Mozi után is sétáltak egy jót.

2. Párokba rendeződve döntsétek el, hogy melyik igealakkal jók a mondatok! Dön-

téseteket beszéljétek meg, indokoljátok is! A jó mondatokat írjátok le a füzete-

tekbe!

a)

b)

c)

borbély

tímár csizmadia

molnárvincellér

bognárgombkötő

kbe!

Egy szomszédot és Annamáriát érint/érinti a dolog.

Valamennyit, de nem olyan sokat kérek/kérem.

Őt és még valakit megkérdezték/megkérdeztek.

A SZAVAKON TÚL

68

RészösszefoglalásA mondattan alapjai, az állítmány, az alany és a tárgy

69

A határozókA határozó fogalma, szófaji jellemzői

Gondolatébresztő

Meséld el padtársadnak, milyen útvonalon és milyen hangulatban jöttél ma iskolába! Igye-

kezz minél pontosabban és szemléletesebben fogalmazni!

FOGALMA A határozók az alaptagjuk jelentéséhez kapcsolódó különféle körül-

ményeket jelölik. Ezek a körülmények igen sokféle jelentéstípusba sorolhatók be.

Kifejezhetsz vele például helyet: moziba megy, időt: estig maradunk, állapotot: betegen

feküdt, és még sok-sok másféle körülményt is.

A határozó mint szó valószínűleg azokat a szófajokat juttatja legelőször az eszedbe,

amelyek nevei tartalmazzák ezt a szót: határozószó, határozószókat helyettesítő név-

mások, határozói igenév. Ne felejtsd el azonban, hogy ezek szófajok, amiről viszont

most tanulunk, az egy újabb mondatrészi szerep. Később se keverd össze őket!

A határozó mint mondatrészi szerep legegyszerűbben úgy érthető meg, ha a főnév

határozói esetére gondolsz. Egy alanyesetű főnév alany, egy tárgyesetű főnév tárgy,

egy határozói esetű főnév pedig határozó lesz a mondatban. (A határozók azonban

nem csak főnevek lehetnek.) A határozói eseteket a főneveken különféle határozó-

ragokkal fejezzük ki. A Zalán úszkál a medencében mondatban is van egy ilyen szó:

medencében. Határozóragos kérdő névmással kér-

dezhetsz rá: Miben úszkál? → (A) medencében

úszkál. (Természetesen használhatod a hol? kérdő

névmást is, csak azon nem látszik a határozórag.)

A medencében határozó tehát az igei állítmányhoz

kapcsolódik, annak szabad bővítménye.

A határozók kétféleképpen jelenhetnek meg a mondatban:

• igékhez, illetve igenevekhez kapcsolódva: medencében úszkál, kezéhez ér, Szent-

endrén született, lassan sétáló, hajnalban ébredve stb.

• névszókhoz (főnév, melléknév, számnév, névmás) és határozószókhoz kapcso-

lódva: himnusz (az) emberhez, nagyon okos, kétszer öt, teljesen olyan, korán reggel stb.

(úszkál)

(Zalán) (a) medencében

Á

A

70

A HATÁROZÓK SZÓFAJA ÉS ALAKJA A határozó szófaji szempontból a legváltoza-

tosabb mondatrész. Lehet:

• határozóragos vagy névutós főnév, illetve főnévi névmás: a földre lépett, a

műhely előtt találkoztak, abban bízva

• határozóragos melléknév vagy melléknévi névmás: szépen ír, olyanná lett

(olyan+vá)

• határozóragos számnév vagy számnévi névmás: hárman lesznek, annyiszor

mondtad

• főnévi igenév: zuhanyozni ment, festetni készül

• határozói igenév: ülve fogadta, énekelve gyülekeznek

• határozószó vagy határozószói névmás: bent van; reggel jött; gyakran fut; egye-

dül él; ott tanul

• főnévvé vált mondatszó: nem válaszolt a hellóra

Gondolatgyűjtő

Foglald össze hat mondatban a leckét!

FELADATOK

1. Hány határozó van a következő mondatokban? Elemezd és ábrázold a mondatok

szerkezetét a füzetedben!

2. A pillanatnyi időjárási jelenségeket írd körül határozókkal néhány mondatban!

3. Kérdezz rá a kiemelt szavakra! Írd le a használt kérdőszavakat a füzetbe, és jelöld

rajtuk a határozóragokat színes ceruzával!

Kettőtől kezdődik az énekkar. Nagy üstben főzzük a szilvalekvárt. Mogyoró-

val ízesítjük a csokoládét. Céljainkért sokszor áldozatot kell hozni. Barátnőim-

mel ma moziba megyek.

Jókedvűen indultunk sétálni.

Bízom benned és Piroskában.

Kimerülten, de rendíthetetlenül vánszorogtak a kastély felé.

Hajnalban kedvetlenül csipogtak a verebek a bokorban.

71

Zalán leveléhez hasonlóan találjatok ki új történetet más kezdőbetűkkel!

Olvassatok fel néhány megoldást, és értékeljétek, kié lett a legszellemesebb!

4. Olvassátok el Zalán barátnőjének írt levelét!

„Hazám határait hátrahagyva, három hétig hajókáztam. Hetedikén, hét-

főn hárman Hédivel, Hugóval (holland házaspár), Hágából Helsinkibe

hajóztunk. Hédi horgolt, hímzett. Hugó heverészett, hálóhelyére húzó-

dott. Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsó-

nakként himbálták. Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn

hegedűversenyét hallgattuk. Havazik Helsinkiben, Hágában. Hó hull

háztetőkre, hidakra, halpiacokra. Hőmérőnk higanyszála hajnalban hú-

szig húzódik. Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harang-

szava. Hangulatos hotelünk helyiségeiben, hálószobáiban hintaszékek,

heverők háziszőttesekkel. Hideg hétköznapokon holdfénynél hógolyózunk,

hokizunk. Hosszú hontalanságomból húsvétra hazaérkezem hozzátok He-

vesre helikopterrel vagy hajóval.”

Keresd meg, és írd ki a füzetedbe a határozókat! Tegyél fel kérdéseket a határozó-

val kifejezett eseményekre!

TALENTUM

72

A határozó elemzése

Gondolatébresztő

Idézd fel, milyen kérdőszókkal tudunk rákérdezni egy-egy határozóra! Hány kérdőszót tudsz

összegyűjteni egy perc alatt?

Mivel a határozók nagyon sokféle alakban fordulhatnak elő, különösen fontos, hogy

nagyon figyelj a rákérdezésben szereplő kérdő névmásra. Ha a kérdő névmás hatá-

rozóragos vagy névutós, akkor biztosan határozóra kérdeztél rá.

Annamária kitartóan készül a vizsgára.

1. viszonyszós szókapcsolat: a vizsgára

2. igei állítmány: készül

3. Ki készül? → Annamária készül.

4. alany: Annamária

5. Hogyan készül? → Kitartóan készül.

6. határozó: kitartóan (ragos melléknév)

7. Mire készül? → (A) vizsgára készül.

8. határozó: vizsgára (ragos főnév)





4. alany: Zalán


6. tárgy: egyszarvúkat


8. határozó: könyvbe (ragos főnév)

Az üdítőket tedd be a pad alá!

1. viszonyszós szókapcsolat: az üdítőket, a pad

2. viszonyszós szószerkezet: tedd be, pad alá

3. igei állítmány: tedd be



5. Mit tegyél be? → (Az) üdítőket tedd be!

6. tárgy: üdítőket

7. Hová tedd be? → (A) pad alá tedd be!

8. határozó: pad alá (névutós főnév)

A névutó itt éppen „annyit ér”, mint egy határozórag.

Az üdít ket tedd be a pad alá!

Á

T H


Á

A T H

Annamária kitartóan készül a vizsgára.

Á

A H H

73

A főnévi igenév -ás/-és képzős főnévvé való átalakítása a határozó esetében is segít-

séget jelenthet. De a legfontosabb, hogy ilyenkor is figyeld a kérdő névmás alakját!

Készülsz Budapestre utazni?

1. igei állítmány: készülsz



3. Mire készülsz? → Utazni (=az utazásra) készülsz.

4. határozó: utazni (főnévi igenév)

5. Hová utazni? → Budapestre utazni.

6. határozó: Budapestre (határozóragos tulajdonnév)

(Ha úgy kérdezel: hová készülsz?, akkor elrontod az elemzést.)

Te nem igyekszel megérteni a feladatot.

1. viszonyszós szókapcsolatok: nem igyekszel, a feladatot

2. igei állítmány: (nem) igyekszel

3. Ki (nem) igyekszik? Te (nem) igyekszel.

4. alany: te

5. Mire (nem) igyekszel? →

Megérteni (=a megértésre) nem igyekszel.

6. határozó: megérteni

7. Mit megérteni? → (A) feladatot megérteni.

8. tárgy: feladatot

A HATÁROZÓK HALMOZÁSA A mellérendelő szintagmát alkotó határozók esetén

halmozott határozóról beszélünk.

Zalán a postán és a rendelő előtt

kereste Annamáriát.

Reggel vagy délelőtt fog megérkezni

a megyegyűlésre?

Reggel vagy délel tt fog megérkezni a megyegy lésre.

Á

HH H

Mikor fog megérkezni?

Hová fog megérkezni?

Készülsz Budapestre utazni?

Á

HH

Zalán a postán és a rendel el tt kereste Annamáriát.

Á

HHA T

Hol kereste?

Hol kereste?

Te nem igyekszel megérteni a feladatot.

Á

A H

T

74

Vásárló az eladónak: „Szeretném felpróbálni a piros ruhát a kirakatban.” – Mire az

eladó: „Rendben, ha akarja, de van próbafülkénk is.”

Vizsgáld meg a régi viccet mondattanilag! Hogyan tudnád elemezni a vásárló

mondatát?

FELADATOK

1. Írj a fenti példákhoz hasonló mondatokat a füzetedbe, elemezd őket, és rajzold

meg az ágrajzukat is!

2. Zalán – múlt órai – leveléből válassz három mondatot, amelyben halmozott ha-

tározó található, és elemezd ezeket!

3. Nem mindegy!

könyvel – könyvvelkedvel – kedvvel

Foglald mondatba a szavakat! Milyen mondatrészek szerepét töltik be? Dolgozz

a füzetedbe!

Gondolatgyűjtő

Mit gondolsz, meddig lehet halmozni a határozókat? Alkoss egy olyan mondatot, amely-

ben legalább hét határozó van!

A kunyhóban egy tündér élt magányosan, tehát szomorúan.

A kunyhóban egy tündér élt magányosan, tehát szomorúan.

Á

HAH H

Hogyan élt? Hogyan élt?

Hol élt?

A SZAVAKON TÚL

75

A határozók fajtái I. (hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok- és mértékhatározók)

Gondolatébresztő

Szerinted mit határoznak meg a következő határozók: látogatóba, betegen, ötször, gyermek-

korában, asztalon, délben, sokszor, butítólag, ügyesen? Hogyan tudnád a példákat csoporto-

sítani?

Már az eddigi példákból is láthattad, hogy a határozók milyen változatos alakban

állhatnak a mondatban. Elemzésük során a biztos támpontot a rákérdezés jelenti.

A határozók ugyanakkor jelentésük felől is megközelíthetők. A legtöbb határozó je-

lentése valamilyen körülményt fejez ki, ezeket figyelembe véve szokták csoportosítani

a határozókat. Fontos tudatosítanunk, hogy a mondat szerkezete szempontjából

valójában mindegy, hogy egy határozó melyik jelentéscsoportba tartozik. Mi-

vel azonban a mondat szerkezetét kutatva a mondat jelentéséhez is közelebb jutunk,

egyáltalán nem haszontalan, ha megismerkedsz a legfontosabb határozói csoportokkal.

(A határozóragokat és a névutókat vastagabb betűvel nyomtattuk.)

HELYHATÁROZÓK Figyeld meg: berohan az épületbe, az anyjától jött, Budapesten járt,

megfürdött a folyóban, az asztal alá esett, a kertig szaladt, ott van, abba tettem. A kiemelt ha-

tározók az alaptag jelentésének helyét fejezik ki. A helyhatározók jellemző rákér-

dezései: hol?; honnan?; hová?; meddig?; merre?; miben?; mibe? stb. Jele: Hhely.

IDŐHATÁROZÓK Figyeld meg: kiskorában tanulta, holnapig eláll, 2004 óta ismerik

egymást, este jött, júniustól kapható, reggelente fut, éjfél felé elaludt, hatkor találkozunk.

A kiemelt határozók az alaptag jelentésének időbeli körülményét fejezik ki:

időpontra, időtartamra, kezdetre és befejezésre utalnak. Az időhatározók jellemző

rákérdezései: mikor?; meddig?; mióta?; mettől?; hánykor? stb. Jele: Hidő.

SZÁMHATÁROZÓK Figyeld meg: kétszer hívtuk, annyiszor kerested, harmadszor csen-

getett be, negyedszerre már sikerült, gyakran el fogtok késni, néha énekelünk. Ezek a kiemelt

határozók hasonlítanak az időhatározókhoz, mert ezek is az alaptag jelentésének

idejére vonatkoznak, de most a határozók időbeli ismétlést fejeznek ki. A szám-

határozók jellemző rákérdezései: hányszor?; hányadszor?; mennyiszer?; hányadszorra?

stb. Jele: Hszám.

ÁLLAPOTHATÁROZÓK Figyeld meg: fáradtan jött be, vidáman beszélget, betegen fek-

szik. Itt az -an/-en ragos határozók az ige alanyának állapotát fejezik ki: Zalán fáradtan

jött be → Zalán fáradt. Ezek az állapothatározók. Hasonlók ehhez: gyanúba keverték

(→ gyanús); fagyottan találták (→ megfagyott); eszméletén kívül volt (→ eszméletlen);

orvosként dolgozott (→ orvos volt); hanyatt esett. Hogy valaki vagy valami milyen

állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül, azt

az állapothatározó fejezi ki a mondatban. Jellemző rákérdezése: hogyan? Segíthet még

az elemzésben, ha így kérdezel: milyen állapotba/állapotban? Jele: Háll.

76

MÓDHATÁROZÓK Figyeld meg: rosszul játszottak, házilag készítette el, titokban talál-

koztok, részletre vettétek, szorgalommal tanulja, szó nélkül megcsinálta, leereszkedően szólt

hozzá, futva érkezett, így akarom, valahogyan elintézte. A kiemelt határozók azt fejezik

ki, hogy az alaptag jelentése milyen módon történik, megy végbe. A módha-

tározók jellemző rákérdezése: hogyan? Segíthet még az elemzésben, ha így kérdezel:

milyen módon? Jele: Hmód.

FOK- ÉS MÉRTÉKHATÁROZÓK Figyeld meg: kissé fáradt, porig lerombolták, végleg

elhagyta, mélyre ástak, ezerszer jobb, két góllal nyertek, piszkosul nehéz, átlagon felül tel-

jesített. A kiemelt határozók az alaptag jelentésében foglaltak erősségét, fokát,

mértékét fejezik ki. A fok- és mértékhatározók jellemző rákérdezése: mennyire?

Segíthet még az elemzésben, ha így kérdezel: milyen mértékben? Jele: Hf-m.

Gondolatgyűjtő

Gondold végig, hogy az általad tanult idegen nyelvben milyen eszközökkel fejezik ki a ha-

tározókat! Vannak-e ragos főnevek?

A SZAVAKON TÚL

Mennyi az annyi?

Lentebb régebben használatos mértékegységeket találsz. Melyikről hallottál már?

Mit gondolsz, miért nem, vagy csak ritkán használatosak ma már ezek a mértékegy-

ségek? Járj utána, mire vonatkoznak, majd sorold őket kategóriákba! A füzetedbe dolgozz!

rőf, font, akó, arasz, uncia, sing, icce, lat, pint, öl, meszely

FELADATOK

1. Állapítsd meg, milyen határozók találhatók Zalán „Hazám határait…” kezdetű

levelében, a 71. oldalon! Találj ki olyan mondatokat, amelyekben a hiányzó hatá-

rozófajták szerepelnek! Írd le a füzetedbe!

2. Milyen határozó szerepel az alábbi mondatokban? Állapítsd meg, majd fogalmazd

is meg a saját szavaiddal a kifejezés jelentését! Másold le, és töltsd ki a füzetedben

a sorokat!

cseberből-vederbe jut → (kettős) helyhatározó → nem jut előbbre

szájról-szájra jár → → egyik napról a másikra él → → sebbel-lobbal csinálta meg → → felibe-harmadába végezte el → →

77

Gondolatébresztő

Figyeld meg a határozók jelentését az alábbi szólásokban, közmondásokban!

Fából vaskarika. – Füstté válik. – Sok hűhó semmiért. – A cinege is örül a tökmagnak. – A méznél

is édesebb.

Ebben a leckében a határozók további fajtáival ismerkedhetsz meg.

EREDETHATÁROZÓK Figyeld meg: parázsból éleszti, nagyapámtól örököltem, innen

került ki. A kiemelt határozók azt jelölik meg, hogy valaki vagy valami honnan

ered. Az eredethatározó jellemző rákérdezései: miből?; mitől?; honnan? Jele: Het.

EREDMÉNYHATÁROZÓK Figyeld meg: hamuvá ég, orvossá lesz, apróra vág, romba

dől, kinevezték igazgatónak. A kiemelt határozók azt jelölik meg, hogy valaki vagy

valami mivé, milyenné válik. Az eredményhatározó jellemző rákérdezései: mivé?;

milyenné? Jele: Heny.

CÉLHATÁROZÓK Figyeld meg: a győzelemért dolgozik, csokiért ment, vacsorára hív,

előkészül a főzéshez, a pályázat végett jött. A kiemelt határozók valakinek vagy vala-

minek a célját jelölik meg. A célhatározó jellemző rákérdezései: miért?; mi célból?;

mi végett? Jele: Hcél.

OKHATÁROZÓK Figyeld meg: örült a győzelemnek, a kávétól pörög, a sértés miatt hagy-

ta el, kényszerből cselekszik, valamiért bánkódik. A kiemelt határozók valaminek az

okát jelölik meg. Az okhatározó jellemző rákérdezései: miért?; mi okból?; mi miatt?

Jele: Hok.

TEKINTETHATÁROZÓK Figyeld meg: termetre megfelelő, szellemileg ép, az egészségre

ártalmas, szépnek szép. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy az alaptagjuk jelen-

tése milyen szempontból érvényes: a termetét tekintve megfelelő, a szellemét tekintve

ép, az egészségre nézve ártalmas, a szépséget tekintve szép. Rákérdezéskor sokféle kérdő

névmást használhatsz, de érdemes az ilyen kérdéseket is alkalmazni: mire nézve?; mi-

lyen szempontból? Jele: Htek.

HASONLÍTÓ HATÁROZÓK Figyeld meg: a narancsnál finomabb (a banán), a többieknél később (érkezett), okosabb nála. A kiemelt határozók azt jelölik, akihez vagy amihez

FONTOS! Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. Az ok- és célha-

tározó felismerésében segíthet, ha megfigyeled, hogy megelőzik-e az alap-

tagjukban kifejezett cselekvést, történést, vagy pedig követik. Az okhatá-

rozók megelőzik, a célhatározók viszont követik.

A határozók fajtái II. (eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-, hasonlító határozók)

78

TÁRSASJÁTÉK

Ismeritek a Beugró című műsor Váltóláz nevű feladatát? A résztvevők egy előre

megadott helyzetet dolgoznak fel, miközben a játékvezetőtől újabb és újabb uta-

sításokat kapnak arra vonatkozóan, hogy hogyan alakítsák tovább a játékot.

Írjatok fel A/4-es lapokra nagybetűkkel, jól láthatóan különböző módhatározókat (pl. bá-

josan, dühödten, kimérten stb.). Válasszatok egy játékvezetőt, aki ezekkel a táblákkal fogja

irányítani a szereplőket, akik a következő jelenetek egyikét játsszák:

– Anya és gyereke beszélgetnek, a gyerek házibulit szeretne szervezni, míg a szülők elutaz-

nak. Az anya hallani sem akar róla.

– Szállodában recepciós és vendég beszélgetése: a vendég állítása szerint ő semmit nem

fogyasztott a minibárból, éppen ezért fizetni sem hajlandó érte. A recepciós viszont ezt

másként látja.

hasonlítunk valakit vagy valamit. A hasonlító határozó alaptagja középfokú

melléknév (esetleg számnév vagy határozószó). Jellemző rákérdezése: minél?

Jele: Hhas.

Gondolatgyűjtő

Milyen határozókat ismertél eddig? Milyen új határozókkal ismerkedtél meg ebben a lec-

kében?


Piroska és Pali egy várat épített fakockákból.

A háború alatt tervei semmivé lettek. Kitartóan harcolj a győzelemért!

Piroska és Pali egy várat épített fakockákból.

Á

TAA Het

et

A háború alatt tervei semmivé lettek.

Á

H A H

id

eny

eny

id

Kitartóan harcolj a gy zelemért!

Á

H H

mód

mód cél

cél

79

A határozók fajtái III. (társ-, eszköz-, részeshatározók)

Gondolatébresztő

Ki vagyok én? „Egy életen át hajszolom magam. Nincsenek ütőim, mégis dobolok. Nélkülem

nem élet az élet. Teljes csendben már csak én vagyok hallható.”

TÁRSHATÁROZÓK Figyeld meg: kirándul a barátjával, vi-

tatkozik valakivel, családostul érkezett, a testvérével együtt takarít.

A kiemelt határozók azt jelölik, hogy valaki vagy valami ki-

nek vagy minek a társaságában van, volt vagy lesz. A társ-

határozó jellemző rákérdezései: kivel (együtt)?; mivel (együtt)?

Jele: Htárs.

ESZKÖZHATÁROZÓK Figyeld meg: süteménnyel kínálta, kala-

páccsal üti, zongorán játszik, a testvére által ismeri. A kiemelt ha-

tározók azt jelölik, hogy milyen eszközzel megy végbe az

alaptagban megjelölt cselekvés, történés. Az eszközhatá-

rozó jellemző rákérdezései: mivel?; ki/mi által? Jele: Heszk.

RÉSZESHATÁROZÓK Figyeld meg: neked hasznos, a barátjának adta, nekem nincs (ku-

tyám), anyám számára vettem, Pali részére küldik. A kiemelt határozók azt jelölik,

hogy az alaptagban megjelölt cselekvés, történés kinek vagy minek a részére

megy végbe. A részeshatározó jellemző rákérdezései: kinek?; minek?; kinek a számá-

ra? Jele: Hrész.

Zalán nyáron Palival kirándult a hegyekbe.

FONTOS! Előfordulhat, hogy elbizonytalanodsz, hogy társ- vagy

eszközhatározó van-e a mondatban. A társhatározót általában át tudod

alakítani és kötőszós, mellérendelő szintagmává. Például így: a szomszéd-dal kirándulok → a szomszéd és én kirándulunk. Az eszközhatározót viszont

nem tudod ilyen módon átalakítani, mert az átalakított szerkezet vagy nem

értelmes, vagy nem ugyanazt jelenti, mint az eredeti. Például: tollal írok → ∗a toll és én írunk; Zolival küldöm → ∗Zoli és én küldjük.

Zalán nyáron Palival kirándult a hegyekbe.

Á

HHA Hhely

hely

társid

id társ

80

Annamária egy csavarhúzóval fogja megszerelni a kapcsolót?

Nekem nem kell venned semmit!

A HATÁROZÓK IRÁNYHÁRMASSÁGA A határozókra jellemző az úgynevezett

irányhármasság. Ezt legkönnyebben a helyhatározókkal kapcsolatban értheted meg,

amelyek kifejezhetik, hogy a cselekvés honnan indul ki, hol megy végbe, és hová

(vagy merre/meddig) tart. Az időhatározóknál ugyanez így fest: mióta? – mikor? –

meddig? A határozók az irányhármasság szerint kifejezhetnek előzményt, tar-

tamot vagy végpontot. Az előzményhatározó a cselekvés előtti, a tartamhatározó a

cselekvés közbeni, a véghatározó a cselekvés utáni körülményekre utal. Nem minden

határozótípusnál teljes a háromirányúság. Az alábbi táblázatban néhány fontosabb

határozó irányhármasságát figyelheted meg.

ELŐZMÉNYHATÁROZÓK TARTAMHATÁROZÓK VÉGHATÁROZÓK

hely szobából ( jön) szobában (van) szobába (megy)

idő négytől (hívja) négykor (hívja) négyig (hívja)

állapot a betegségből (kilábal) riadtan (kiált) mosolyba (csomagolja)

eredet-eredmény fából (készült) — tündérré (változott)

ok-cél a feladattól (megijedt) — (harcol) a győzelemért

Annamária egy csavarhúzóval fogja megszerelni a kapcsolót?

Á

TA H

eszk

eszk

Nekem nem kell venned semmit!

Á

H T

rész

rész

A

Gondolatgyűjtő

Milyen új határozókkal ismerkedtél meg ebben a leckében? Mit jelent a határozók irány-

hármassága? Készíts összefoglaló táblázatot vagy ágábrát a füzetbe a határozókról a kö-

vetkező szempontok szerint: fajta, kérdés, jelölés, kifejezőeszköz, példák!

81

Sétálunk, sétálunk

Gondolj egy mód- vagy egy állapothatározóra, de ne áruld el társaidnak, mi jár a

fejedben! Hadd találják ki ők, mire gondolhattál! A feladat mindössze annyi, hogy

menj végig az osztálytermen abban az állapotban, illetve olyan módon, amire gondoltál!

Törekedj rá, hogy mozdulataiddal, tempóddal, mimikáddal minél hitelesebben ábrázold a

választott hangulatot!

FELADATOK

1. Elemezzétek a Gondolatébresztő „Ki vagyok én?” mondatait!

Milyen határozók találhatók bennük?

2. Válogasd ki a határozókat a következő szövegből, állapítsd meg a típusukat!

Reggel a vekker hangos berregéssel ébresztette a fiúkat. Pali még tegnap megbeszélte Za-

lánnal, hogy ma ajándékkal kedveskednek a lányoknak. Elindultak a kiserdő felé, mert a

mellette lévő réten nagyon szép mezei virágok nyíltak. Az úton énekekkel szórakoztatták

magukat. Rengeteg virággal értek haza, ezekből sok szép csokrot kötöttek. A virágok hatal-

mas sikert arattak az osztályban, mindenkinek jutott belőle.

3. Elemezd a következő mondatokat a füzetedben! Ezután alakítsd át a mondatokat

úgy, hogy a társhatározókat eszközhatározókra, az eszközhatározókat pedig társ-

határozókra cseréled le.

Palival javították meg a bicikliket.

Előadásokkal neveztek a versenyre.

Egy kötéllel húzták ki a vízből.

A testvérével utazott el Debrecenbe.

4. Lehet az alanynak határozója? Ha nem, indokold, ha igen, írj példát a füzetedbe!

A SZAVAKON TÚL

82

A jelzőA jelző fogalma, jellemzői, fajtái

Gondolatébresztő

Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb. Hangosan ismételjétek a nyelvtörőt! Töreked-

jetek a tökéletes kiejtésre!

Az ötödik mondatrészi szerep, amelyet megismersz: a jelző. A jelzők általában sza-

bad bővítmények, főnevekhez kapcsolódnak. A Zalán visszatért az ódon házhoz mon-

datban az ódon a házhoz főnév bővítménye, így kérdezhetsz rá: Milyen házhoz? →

(Az) ódon házhoz. Zalán visszatért (az) ódon házhoz.

A jelző ebben a mondatban az alaptag (ház) minőségét fejezte ki. A jelző ezenkívül

az alaptag mennyiségét, birtokosát is kifejezheti, de lehet kijelölő szerepe is.

A jelzőknek négy fajtája van: minőségjelző, mennyiségjelző, mutató névmási

kijelölő jelző, birtokos jelző. A jelző alaptagját szokás így nevezni: jelzett szó.

A magyar nyelvben a jelző általában megelőzi a jelzett szót.

MINŐSÉGJELZŐ Figyeld meg: okos diák, furfangos ember, zöld függöny, lemenő nap, pad

alatti könyv. A minőségjelző a jelzett szó valamely minőségi tulajdonságát, ismer-

tetőjegyét fejezi ki. Jellemző rákérdezése: milyen? Jele: Jmi.

Bizonyos minőségjelzők kijelölő szereppel rendelkeznek, egyetlen egyedre kor-

látozzák a jelzett szó jelentését: hajnali gyors (az összes gyorsvonat közül a hajnalban

induló gyors), Kati húgom (húgaim közül a Kati nevű). Jellemző rákérdezése: melyik?

A kijelölő szerepű minőségjelző jele: Jmiki.

Zalán visszatért az ódon házhoz.

Á

A Hhely

hely

ódon

83

MENNYISÉGJELZŐ Figyeld meg: öt diák, rengeteg ember, annyi függöny, bármennyi ke-

nyér. A mennyiségjelző a jelzett szó valamely mennyiségi tulajdonságát, ismerte-

tőjegyét fejezi ki. A mennyiségjelző jelzett szava mindig egyes számban van. Jellem-

ző rákérdezése: mennyi?; hány? Jele: Jme.

A mennyiségjelzőnek is lehet kijelölő szerepe: első oldal, hetedik sor, akárhányadik

fejezet. Jellemző rákérdezése: hányadik? A kijelölő szerepű mennyiségjelző jele:

Jmeki.

MUTATÓ NÉVMÁSI KIJELÖLŐ JELZŐ Figyeld meg: ez a diák, azokat az embereket,

ebben a helyzetben, azokhoz a fákhoz. A mutató névmási jelző egyszerű rámutatás-

sal szűkíti le a jelzett szó jelentéskörét, azaz mindig kijelölő szerepű. Ezeket a

jelzőket mindig egyeztetni kell a jelzett szóval számban és esetben: az-ok-at az

ember-ek-et. Jellemző rákérdezése: melyik? Jele: Jmuki.

BIRTOKOS JELZŐ Figyeld meg: a diák padja – a diáknak a padja, az utca széle – az

utcának a széle, Pali könyve – Palinak a könyve. A birtokos jelzős szintagmák alaptagját

birtoknak, bővítményét birtokosnak nevezzük: pad (birtok) – diák (birtokos). A bir-

tokon mindig van birtokos személyjel: pad-ja, szél-e, könyv-e. A birtokos személyjeles

főnévnek pedig vonzata a birtokos jelző. A birtokos jelzős szerkezet lehet rövid: apa

kalapja vagy hosszú: apának a kalapja. Jellemző rákérdezése: kinek a...?; minek a...?

A birtokos jelző jele: Jbi.

Gondolatgyűjtő

Hány fajta jelzőt különböztetünk meg? Mit fejeznek ki? Hogyan kérdezünk a jelzőkre? Ho-

gyan jelöljük a mondatban? Milyen jelzőt tartalmaz az óra eleji nyelvtörő?

FELADATOK

1. Válogasd ki a következő szövegből a jelzőket, határozd meg a típusukat! Dolgozz

a füzetedben!

Szomorú fellegek gyülekeztek azon a hajnalon. Az éjszakai műszakból hazatérők sietve

szedték a lábukat a buszmegálló irányába. A gyár parkolójában már néhányan várakoz-

tak, a busz késett. Körülbelül tíz perccel később komótosan kanyarodott be, a sofőr kinyi-

totta az első ajtót, szigorú szemekkel vizslatta a felszállók igazolványait. Rados kezé-

ben nagyapja régi kalapja. Utolsóként szállt fel, a nyikorgó ajtók becsukódtak mögötte.

A jobb oldali, második székre ült le, szemben Erdős Tivadar, az esztergályosoktól. Múlt

héten találkoztak utoljára. Egymásra néztek szótlanul, a busz közben lassan elhagyta a

szürke tömbházakat. Aztán rákezdett az álmosító, októberi eső.

84

Kakukktojás

Keresd meg minden sorban azt a szót, amely nem szinonimája a másik háromnak,

jelentése ugyanakkor összefügg, hasonló!

Válassz ki minden sorból egy szót, majd felhasználásukkal írj egy pár mondatos, de kerek

történetet a füzetedbe!

körülményes, precíz, pedáns, alapos

rászed, félrevezet, becsap, hiteget

zabolátlan, féktelen, vehemens, különc

okos, eszes, tanult, jó eszű

agyafúrt, rafinált, tapasztalt, furfangos

2. Figyeld meg a következő ágrajzokat! Találj ki hasonló felépítésű mondatokat és

készítsd el az ágrajzukat a füzetedben!

3. Készítsd el a füzetbe a jelzők összefoglaló táblázatát az alábbi felosztás szerint:

FAJTA KÉRDÉS, JELÖLÉS KIFEJEZŐESZKÖZ PÉLDÁK


Az okos diák felszállt a hajnali gyorsra.

Á

A

Jmiki

hely

Hhely

J mi

mikimi

Annamária szorgalmas diák volt.

A

mi

ÁN I

J mi

A jelz az állítmány névszói részét b víti.Azokat az embereket hívd meg Annamária bulijába!

Á

T

Jbi

hely

Hhely

J miki

miki bi

Akárhányadik fejezetben is lehet az a történet.

Á

A

Jmuki

Hhely

J meki

meki hely muki

a) b)

c) d)

85

A minőség-, mennyiség- és birtokos jelző szófaja, elemzésük

Gondolatébresztő

Fekete bikapata kopog a pepita patika kövezetén. Öt ördög görget görbe úton görgő gömbbé

gömbölyödött öt görögdinnyét. Bemelegítésként mondogassátok a nyelvtörőket! Óra végére

elemezni is tudjátok ezeket.

A MINŐSÉGJELZŐ SZÓFAJA A mondatban általában melléknevek vagy mellékné-

vi értékű szófajok lesznek minőségjelzők, ritkábban főnevek is lehetnek:

• melléknév – okos diák, furfangos ember, zöld függöny

• melléknévi igenév – lemenő nap, szakadt ing

• névutó-melléknév – pad alatti könyv, rét melletti patak

• melléknévi névmás – ilyen út, olyan kérés

• főnév – szomszéd gyerek, Duna folyó

A MENNYISÉGJELZŐ SZÓFAJA A mondatban általában számnevek vagy számnévi

értékű szófajok lesznek minőségjelzők, ritkábban főnevek is lehetnek:

• számnév – öt diák, rengeteg ember, első helyezett

• számnévi névmás – annyi alma, valamennyi búza

• főnév – egy csapat őz

A BIRTOKOS JELZŐ SZÓFAJA A mondatban főnevek és főnévi értékű szavak lesz-

nek birtokos jelzők:

• főnév – a diák padja, a repülő szárnya

• főnévi névmás – a mi ügyünk, azoknak a kertje

• főnevesült szófajok – a jó szinonimája

• főnévi igenév – ideje indulni (Minek van ideje? → Az indulásnak.)

Az egykedvű Pali komótosan festi a zöld kerítést.

1. viszonyszós szókapcsolat: az Pali, a kerítést



4. alany: Pali


6. tárgy: kerítést

7. Milyen Pali? → Egykedvű Pali.

8. minőségjelző: egykedvű (melléknév)

9. Hogyan/Milyen állapotban festi? → Komótosan festi.

10. állapothatározó: komótosan

11. Milyen kerítést? → (A) zöld kerítést.

12. minőségjelző: zöld (melléknév)

Az egykedv Pali komótosan festi a zöld kerítést.

Á

A

Jmi

áll

Háll

J mi

mi

T

mi

86

A meggondolatlan Zalán három egyszarvút rajzolt a könyvtári könyvbe.




4. alany: Zalán


6. tárgy: egyszarvúkat


8. helyhatározó: könyvbe

9. Hány egyszarvút? → Három egyszarvút.

10. mennyiségjelző: három

11. Melyik könyvbe? → (A) könyvtári könyvbe.

12. kijelölő szerepű minőségjelző: könyvtári

A meggondolatlan Zalán három egyszarvút rajzolt a könyvtári könyvbe.

A

JmeJ mi

mi

T

miki helyme

Á

Jmiki

Hhely

Gondolatgyűjtő

Milyen szófajú szavak lehetnek jelzők a mondatban? Milyen jelzők találhatók a nyelvtö-

rőkben? Lehet-e olyan mondatot alkotni, ahol minőség-, mennyiség- és birtokos jelző lán-

cot alkot, vagy legalább kettő egymásnak alárendeltje?

FELADATOK

1. A következő mondatok ágrajzait segítségül használva készítsd el a mondatok

elemzését bemutató lépéseket a füzetedbe! A fenti leckében látottak szerint járj el!

Annamária szerette volna kölcsönkérni Zalán biciklijét.

szerette volna kölcsönkérni Zalán

Á

A

bi

T

T

birtokos személyjel

biciklijét.Annamária

87

Klikkelj!

Gyűjts minél több nyelvtörőt! Először azokat jegyezd le, amelyeket magadtól is

ismersz, azután az interneten folytasd a keresést!

A tisztás szélén lakott a vasorrú bába testvére.

Az erdei tónak a mélyén tisztább, de hidegebb a víz.

2. Figyeld meg a következő szóláncot! Minden láncszem egy jelzős szintagma. Pá-

rosával alkossatok hasonlókat ti is, olvassátok fel egymásnak az osztályban!

harapós kutya — kutya hideg — hideg reggeli — reggeli köd

3. Keress költői jelzőket az általad tanult versekben! Mi az alaptagjuk?

Keresd ki a minőségjelzői szószerkezeteket! Néhány megoldást írj le a füzetedbe!

4. Válassz utóneved kezdőbetűjével azonos jelzőket magadnak és társaidnak, amik

valamilyen szempontból jellemeznek titeket! Pl.: futó Fruzsi, álmos Áron.

lakott a vasorrú

Á

A

bába testvére.A tisztás szélén

Hhely

J bi

helybi mi bi


J biJ mi


tisztább 0, de hidegebb 0 a víz.

Jbi

helybi

A

tónak a mélyénAz erdei

ÁN 0 ÁN 0

Hhely

miki

Jmiki



88

A mutató névmási kijelölő jelzők elemzése

Gondolatébresztő

Milyen egyeztetéseket fedeztél fel eddig a magyar nyelvben? A tanult idegen nyelvben mi-

lyen egyeztetések vannak?

Már láttad, hogy a mutató névmás lehet jelző, és hogy egyeztetni kell a jelzett

szóval. Ez az egyeztetés vonatkozik a jelzett szó (az alaptag) ragjára, névutójára,

a többes szám jelére és a birtokjelre. Fontos megjegyezni, hogy a jelzett szó előtt

mindig feltűnik a határozott névelő. A mutató névmási kijelölő jelzőkre a melyik

kérdő névmással kérdezz rá!

Figyeld meg a következő mondatok elemzését, gondold végig egyesével az elemzési

lépéseket!

Ebben az évben a család lemondott a szokásos utazásról.

Ebben az évben a család lemondott a szokásos utazásról.

A

Jmi

id

Hid

J muki

muki

H

mi

Á

Annamária ezt a fiút bízta meg a kert rendbetételével.

ezt a fiút bízta meg a kert rendbetételével.

A

Jmuki

T

bimuki

Á

Jbi

H

Annamária

Öröm volt beszélgetni azokkal az emberekkel.

Öröm volt beszélgetni azokkal az emberekkel.

Á

muki

A

társ

Htárs

Jmuki

N I

89

Keress homofón (azonos hangzású) szavakból álló szópárokat az alábbi mon-

datok kiegészítésére! (Egy kétszavas kifejezést és egy szót állítottunk párba. Pl.:

csend ül – csendül.) A megoldásokat írd le a füzetedbe!

Ha szórsz …… , biztosan szebb is, ízletesebb is lesz az a sütemény, de azt a …… most már

kapcsold ki, mert a saját szavamat sem hallom!

Azért világos most is annak a plébániának az ablaka, mert a ….. egész este, amíg a ….. el

nem fogy.

Keresd meg a mai órán tanult jelzőfajtát is a mondatokban!

Gondolatgyűjtő

Milyen közös vonásokat találsz a mutató névmási kijelölő jelző és a határozók között?

FELADATOK

1. Fejezd be a mondatokat a füzetedben!

Milyen beszédhelyzetet tudnál elképzelni a mondatokhoz attól függően, hogy köze-

lítő vagy távolító rámutatás van benne?

Arra a könyvre gondoltam, …

Erre a könyvre gondoltam, …

Annak a lánynak a macskája tűnt el, …

Ennek a lánynak a macskája tűnt el, …

Sikerült megszereznem annak az írónak a könyvét!

Sikerült megszereznem annak az írónak a könyvét!

Á

muki

AT

Jmuki

bi

Jbi


90

Összefoglalás – Mondattan

91

AZ EGYSZERŰ MONDAT

4.

92

Az értelmező

Ebben a leckében nem egy új mondatrésszel ismerkedhetsz meg, az értelmező ugyan-

is nem mondatrészi szerep. Inkább olyan különleges pluszszerep, amely többféle

mondatrésznek is lehet.

JELLEMZŐK Figyeld meg a következő mondatpárt! Vizsgáld meg, milyen változá-

sok történtek a második mondatban az első mondathoz képest!

Kérsz egy finommi tortát? – Kérsz egy tortát, finomat?Amint látod, a második mondatban a finom a tortát szó után áll, és megkapta ennek

az alaptagnak az esetragját, egy tárgyragot: finom-at, sőt ugyanúgy egyes számban is

van. (Többes számban például így lenne: Kérsz tortákat, finomakat?) Ez természetesen

azt jelenti, hogy a finomat szó egy főnév.

Jelentése is módosult egy picit, hiszen már nemcsak a torta minőségére utal, ha-

nem ki is emeli ezt a tulajdonságot azzal, hogy az eredeti alaptagja után került.

Ha felolvasod a második mondatot, a tortát és a finomat szavak között szünetet tar-

tasz, írásban pedig vesszőt teszel közéjük.

A finomat mondatrészi szerepe már nem jelző, hiszen tárgyesetben van, és ha rákér-

dezel, az is kiderül, hogy a kérsz ige bővítménye: Milyet kérsz? Finomat kérsz.

Tehát a finomat és a tortát is tárgy, de van köztük kapcsolat: a finomat szó értelmezi,

pontosítja a tortát szót.

ÖSSZEFOGLALVA Az értelmező az értelmezett szó

után áll, azt „utólag” értelmezi, pontosítja. Beszédben

szünet van köztük, írásban vessző. Az értelmező az

értelmezett szóval számban és esetben egyezik. Szó-

fajuk, mondatrészi szerepük ugyanaz. Ugyanazt az

alaptagot bővítik, és egymással is kapcsolatban állnak, az

értelmezős szószerkezet ezért leginkább a mellérendelő

szintagmákhoz hasonlít.

Vannak olyan értelmezők is, amelyek nem hozhatók összefüggésbe jelzős szerke-

zetekkel. Például:

Pali meglátogatta Zalánt, a barátját.

Gondolatébresztő

Mátyás, az igazságos / Blaha Lujza, a nemzet csalogánya / Semmelweis, az anyák megmentője /

XIV. Lajos, a Napkirály / Hunyadi, a törökverő. Mi a közös bennük?

Pali meglátogatta Zalánt, a barátját.

Á

A TértT

ért

Kérsz egy tortát, finomat?

Á

TértT

ért

93

Gondolatgyűjtő

A lecke alapján hány fajta értelmező van? A példák közül melyik értelmezős szerkezetet

lehet átalakítani alany-állítmányi szintagmává?

A mondatban két tárgy van, a második értelmezi az elsőt. Az értelmező és az ér-

telmezett szó kapcsolatából kiderül: Zalán nem más, mint Pali barátja. Az ilyen

szerkezeteket meg is fordíthatod: Pali meglátogatta a barátját, Zalánt.

Két határozó is értelmezői viszonyba kerülhet, ilyenkor az értelmező az értelme-

zett szó jelentését pontosítja, szűkíti:

Az úr Budapestre, a minisztériumba utazik. – Budapestre, egészen pontosan:

a minisztériumba

Holnap, hétfőn indulunk kirándulni. – holnap, egészen pontosan: hétfőn

Az úr Budapestre, a minisztériumba utazik.

Á

A

h h

Hh

ért

Hh ért

Holnap, hétf n indulunk kirándulni.

H

Á

i Hiért

i iért cél

Hcél


1. Figyeld meg a következő két mondat elemzését!

A mesekönyvem, az első, a húgomnál lehet.

1. Igei állítmány: lehet

2. Alany: Mi lehet? → (A) mesekönyvem lehet.

3. Értelmezői alany: Mi (Melyik) lehet? → (Az) első lehet.

4. Helyhatározó: Hol lehet? → (A) húgomnál lehet.

A mesekönyvem, az els , a húgomnál lehet.

Á

h

A A Hhért

ért

94

Alakítsd át a 2. feladat mondatait úgy, hogy az értelmező az értelmezett szó kezdő-

betűjével kezdődjön! Például:

Igyál vizet, vegyszermenteset!

Az út, az újjáépített, a völgybe vezetett.

Kérd kölcsön a kerékpárt, Paliét!1. Igei állítmány: kérd kölcsön (igekötős ige)

2. Tárgy: Mit kérj kölcsön? → (A) kerékpárt kérd kölcsön.

3. Értelmezői tárgy: Mit (Melyiket) kérj kölcsön? → Paliét kérd kölcsön.

2. Elemezd aláhúzással és ágrajzzal a következő mondatokat a füzetedben!

Igyál vizet, sokat!

Jégkrémet kérek, négyet!

Az út, a kanyargós, a völgybe vezetett.

A házakba, az út mentiekbe, befolyt a víz.

Vegyél a tálból, abból!

Szomszédom, a polgármester, korán indul munkába.

Londonba, a fővárosba utazom.

Bent, a szobában hagytam a lemezeket.

Zalánt fent, az emeleten találod.

3. A következő versikékből hiányoznak az értelmezők. Találjátok ki, majd írjátok le

a teljes mondatot a füzetetekbe!

Kérsz teát, ?

Ittam már eleget.

Járt bent, a .

Titokban, sutyiban.

Testvérét, elküldte halért.

Hát Pali, add rám a kabátom.

4. Készíts öt megjegyzésből álló „puskát” a füzetbe, amelyben kiemeled az értelme-

zőről tanult legfontosabb tudnivalókat!

Kérd kölcsön a kerékpárt, Paliét!

Á

TértT

ért


95

Az egyszerű mondat szerkezete

Gondolatébresztő

„Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan

előadni.” (Illyés Gyula) Egyetértesz ezzel a megállapítással?

MILYEN AZ EGYSZERŰ MONDAT? Ebben a tanévben az egyszerű mondatok elem-

zésével ismerkedtél meg. Az egyszerű mondatokat arról ismerheted fel, hogy ezek-

ben csak egyetlen alany-állítmányi szintagma van: Zalán olvas egy könyvet. Termé-

szetesen mellérendeléssel egyetlen alany-állítmányi szintagmában is szerepelhet több

alany vagy több állítmány: Zalán és Pali olvasnak egy könyvet. – Zalán olvas és ír.

Egyszerű mondatnak tartjuk viszont azokat a mondatokat is, amelyekből az alany

vagy az állítmány, vagy akár mindkettő hiányzik. Utóbbiak miatt érdemes egy kicsit

részletesebben is megvizsgálni az egyszerű mondatok szerkezet szerinti típusait.

SZERKEZETI TÍPUSAI Ha egy egyszerű mondatban van állítmány, a mondat ta-

golt: Egy lány közeledik. Az alanytalan mondatok szintén tagoltak: Esteledik. Ha egy

egyszerű mondatból hiányzik az állítmány, és nem is kell bele, a mondat tagolat-

lan: Jaj!

Amikor egy tagolt mondatban az állítmány mellett csak vonzatok állnak, a

mondat szerkezete minimális. Úgy is elképzelheted, hogy a minimális mondatban

csak annyi bővítmény van, amennyi feltétlenül szükséges: Zalán egy könyvet ad An-

namáriának. Ha egy tagolt mondatban szabad bővítmények is vannak, a mondat

bővített: Zalán ma egy izgalmas könyvet ad Annamáriának.

Ha egy tagolatlan mondatban van szintagma, a mondat szerkesztett: Azt a fűzfán

fütyülő rézangyalát!

Ha nincs benne még szintagma sem, a mondat szerkesztetlen: Jaj!; Hm?; Reccs!

ÖSSZEFOGLALVA

96

Egyszerű jelenet

Alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Minden csoport írjon össze 10-10 egyszerű mon-

datot egy papírra (nem fontos összefüggniük, és lehetnek viccesek). A csoportok

cseréljék ki egymás között a papírokat. Minden csoport találjon ki egy olyan jelenetet,

melyben csak a kapott mondatokat mondhatják ki, akkor amikor akarják. Adjátok elő a

jeleneteket egymásnak!

FELADATOK

1. Csoportosítsd a következő beszélgetés mondatait a tanult szempontok szerint a

füzetedben!

– Tavaszodik! A kertben gyönyörű virágok nyílnak.

– Örülök nekik.

– A fáról csiripelés hallatszik.

– Ó! Kedves fecskék! Visszatértetek?

– Brr! Az esték még hűvösek.

2. Hogyan fejeznéd be a következő mondatot, hogy végül egyszerű mondatot kapj?

Írj három példát a füzetedbe!

Zalán tudja…

3. Alkoss egyszerű mondatokat a következő „képletek” alapján! Írd le a füzetedbe!

Ellenőrizzétek egymás mondatait úgy, hogy padtársatokkal füzetet cseréltek!

Gondolatgyűjtő

Vedd elő kedvenc regényedet, nyisd ki a kedvenc részednél! Gyűjts ki innen példákat az

egyszerű mondat fajtáira, az előző oldali ábra szerint csoportosítva!

TÁRSASJÁTÉK

a) A + Á

d) Á

c)A – A + Á + Á + Hhely

e) A + Hidő + Jmi + T + Á + Hrész

b) A + Á + T

97

Az egyszerű mondat elemzése (gyakorlás)

1. Elemezd aláhúzással az alábbi mondatokat a füzetedben, majd párosítsd a monda-

tokat az ágrajzokkal!

1.) A piacon gyakran volt kapható külsőre szép, de íztelen gyümölcs.

2.) Ne vágd ki a diófa melletti bokrokat és cserjéket!

3.) Kitartóbb munkával, szorgalommal lehettél volna győztese is a tegnapi ver-

senynek.

4.) Szeretnél moziba menni szombaton vagy vasárnap?

5.) A szép és igaz szavak az ellenséget is kibékítik.

6.) Annamária és Piroska sokkal hamarabb megérkeztek az iskola évzárójára.

7.) A fák alatt, árnyékban szoktak hűsölni a strandra járó vendégek.

8.) A hegyekbe vezető turistautakat a rossz idő miatt lezárták.

9.) Nem lenne jobb az udvaron kirázni a takarókat?

10.) Bátraké a szerencse.

11.) Hajnalban, tehát álmosan érkezett meg a csapat a vasútállomás bejáratához.

12.) Azt a piros pulóvert édesanyjától kapta tavaly, karácsonykor.

13.) A múzeum lépcsőjéről az emberek nem láthatták az utcai eseményeket.

14.) Báthori Gábor erkölcsöt, törvényt, kötelességet és tisztességet nem ismerő

zsarnok lett.

15.) A múlt hónapban Zalán Palival ellenőrizte le a kiserdő madáretetőit.

16.) Légy kedves az emberekhez!

17.) A kevesebb néha több.

18.) Sok bába közt elvész a gyerek.

19.) Egy ódon könyvben olvasták Szindbád, az utazó történetét.

20.) Bárki elvállalhatta volna ennek a színdarabnak a rendezését.

ÁN 0

A

a)Á

TT

Jmiki

d)ÁN

J

I

A mi

T T TT

b)Á

A A Hi

Jbi

Hh

Hf/m

c)

Á

H H A

Jbi

Hhálli

e)Á

AJbi

T

Jmuki

f)Á

AJmi

T

Hh

HhHh ért

g)Á

T Het

Jmuki Jmi

Hi értHi

h)

98

Szedj össze tíz olyan szólást, közmondást, melyek egy szóval/szókapcsolattal is he-

lyettesíthetők! Írd fel külön-külön cédulára a szólást és a jelentését! Keverd össze

és add oda padtársadnak, ezzel egy időben ő is adja oda neked a saját feladványait!

Rajtjelre kezdjétek el összerakni a párokat! Ki végez hamarabb?

2. Illesszétek össze az alábbi mondatrészleteket úgy, hogy megkapjátok az elrej-

tett 11 közmondást! Készítsétek el a közmondások mondatrészi elemzését alá-

húzással és ágrajzzal a füzetbe!

két bőrt nem lehet lehúzni. Sok víz lefolyt

a damaszkuszi utat.

Ebül szerzett jószág

Kutyából nem

tehén fekete.azóta a Dunán.

Egy rókáról

Közös lónak

maga felé hajlik a keze.

túros a háta. (túros=sebes)

nem vájja ki a szemét.

lesz szalonna.

nem jó játszani.

Minden szentnek

Sötétben minden

A tűzzel

ebül vész el.

Varjú a varjúnak kétszer fárad.

A rest

Á

Heszk

JmikiJmi

JbiHeszk

I N

i)ÁI N

Hrész

j)ÁI N

Hh

A

T

k)ÁN 0

A Hszám

l)

T

Á

Hh HiHi

m)

Á

A T

Jmi Jmi

q)Á

Jmi

T

Hh

Jm

Hok

r)Á

AHh T

JmikiJbi

t)

Á

T

Jh Jbiért

H

Jmi

h

n)

Hh

Á

A

Jme

o)Á

A Htárs

Jbi

THi

Jmiki

p)

Á

HszámHh

I N

A

Jmi JmiHtek

s)


99

Az egyszerű mondatok helyesírása

Gondolatébresztő

A nyelv állandóan változik. Mi a véleményetek, vajon egyszerűsödik vagy inkább bonyolul-

tabbá válik a nyelvünk?

A mai magyar helyesírás hosszú történelmi folyamat eredménye. Az első helyesírási

szabályzat 1832-ből való. A Magyar Tudományos Akadémia időről időre megújí-

totta, jelenleg a 11. van érvényben. (Várhatóan 2015-ben jelenik meg az AkH. 12.

kiadása, melyben a korábbihoz képest lesz jó néhány változás.)

A magyar helyesírás betűíró, hangjelölő: legkisebb egységei hangokat jelölő be-

tűk. Az akadémiai helyesírás négy alapelvet ismer el.

HELYESÍRÁSI ALAPELVEK 1. A kiejtés elve: A kiejtés szerinti írásmód elve azt jelenti, hogy a magyar nyelvben

a szóelemek – a szótő és a toldalék – írásformáját a kiejtésnek megfelelően rög-

zítjük. Például: ír, nézni, háromszor. (A j és ly eredetileg különböző hangok voltak,

kettős jelölésüket a hagyomány őrizte meg.) Az igényes, művelt köznyelvet veszi

alapul.

Alakváltozatok. Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle alakban

használatosak. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata helyes. Pél-

dául: fel – föl, hova – hová, csepeg – csöpög, kinn – kint, foltoz – foldoz, higgy – higgyél.

2. A szóelemzés elve: A szóelemző írás akkor érvényesül, amikor a szavakban a szó-

elemek hangalakja a kiejtésben megváltozik: amikor a szó egészét másképp mondjuk

ki, mint a szóelemeket külön-külön. Például: víz+szint ejtése: [víszszint] írása: víz-

szint; azon+ban ejtése: [azomban] írása: azonban; egész+ség ejtése: [egésség] írása: egészség

3. A hagyomány elve: Helyesírásunk bizonyos esetekben – a régies írású családne-

vek és az ly-os szavak írásakor – a hagyományt követi. Például: Széchenyi [ejtsd:

szécsényi], Batthyány [e.: battyányi], Dessewffy [e.: dezsőfi], karvaly, gólya.

Nyelvünkben ma már nincs meg a régi ly hang, írásunk azonban megtartotta

az ly [e.: ellipszilon] betűt, ezért számos szóban hagyományosan -ly a -j hang jele.

Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk, lyukban,

lyukból, lyukak, lyuggat, lyukad, lyukaszt, lyukas stb.

Névmásokban: ily, ilyen, mely, amely, mily, milyen, oly, olyan, amelyik stb.

4. Az egyszerűsítés elve: Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést al-

kalmaz.

– Többjegyű betűk kettőzésekor: loccsan, meggy, hosszú.

– Három azonos mássalhangzó találkozásakor:

orra (= orr+ra), Mariannal (Mariann+nal).

– A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre, az idegen tulajdonne-

vekre és a szóösszetételekre: Szakáll-lal, Hermann-nál, balett-táncos.

100

Bár nem számítják a négy alapelv közé, az értelemtükröztetés a magyar helyesírás

másik fő jellemzője. Mit is jelent ez? Azt, hogy helyesírásunk sokat tükröz a magyar

nyelv rendszeréből. Az írás egyes eszközeinek (például a kisbetű-nagybetű, a külön-

írás-egybeírás) értelmi szerepe is van: a nagy kezdőbetű például arra szolgál, hogy a

tulajdonneveket megkülönböztessük a köznevektől. (A kisbetűs farkas szó köznév, ál-

latnév, míg a nagybetűs Farkas tulajdonnév, családnév vagy utónév.) Az értelemtük-

röztetésre főként a különírás-egybeírás területén láthatunk sok példát. Bizonyos kife-

jezések mást jelentenek egybe-, illetve különírva. (A magyartanár magyar irodalmat és

nyelvtant oktató tanár, a magyar tanár pedig olyan tanár, aki magyar nemzetiségű.)

Boldog újévet vagy új évet! Mindkét forma helyes. Hogyan lehetséges ez? Bár nagyon

hasonló a jelentés, de nem teljesen ugyanaz (ezért is a kétféle írásmód). Ha boldog új-

évet kívánunk, voltaképpen boldog január elsejét kívánunk. Ha azonban a teljes évre

kívánjuk a boldogságot, inkább boldog új évet kívánjunk.

A földrajzi nevek esetében is megfigyelhető az értelemtükröztetés. Ez nem nyelv-

tani típusú, hanem a névadás okaira utal. A Margit-sziget például a szigetet jelöli, míg

a Margitsziget Budapest egyik városrészére utal.

Lássunk néhány gyakori helyesírási problémát!

• Játssza az eszét. Mi okoz nehézséget ennek a kifejezésnek az írásakor? Melyik

alapelvet követjük?

• Az igekötő helytelen használata: Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje

(vagy igeneve) között más szó is van: Megtudom az okát. De! Meg tudom fejteni.

• -d, -dd személyrag a felszólító módú határozott ragozású, E/2. rövidebb for-

mában: írd, nézd; sződd, edd, idd stb. a hosszabb formában azonban mindig csak

egy -d a személyrag: írjad, szőjed, egyed, igyad stb. Pl.: Zalán gyakran küld SMS-t

barátjának. De! Küldd tovább az üzenetet!

• A szóvégi -u, -ú, -ü, -ű helytelen használata:

Melyik alak helyes: falu vagy falú?

Amennyiben bizonytalanok vagytok, segítségül hívhatjátok A magyar helyesírás

szabályait, amely online is elérhető a helyesiras.mta.hu portálon.

A MONDATOKAT ZÁRÓ ÍRÁSJELEK Az egyszerű mondatok végére a közlés szándé-

kának megfelelő írásjelet teszünk.

• Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van.

• Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni.

• Az egyszerű felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk.

Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethet-

jük: Hogy képzeled ezt?!; Ezt már nem!!!; Igazán?? stb.

AZ ÉRTELMEZŐVEL KAPCSOLATOS ÍRÁSJELEK Az értelmezős szerkezetben mind

az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik. Ezt az írásban vesszővel

jelezzük: Pali, Zalán barátja rúgta a legtöbb gólt a mai meccsen.

101

Az írott szövegekben gyakran használjuk még az alábbi írásjeleket, szimbólumokat is:

Tudod-e, mikor használjuk ezeket? Keress példát a tankönyvben ezekre! Milyen – az írásje-

lekéhez hasonló funkciójú – szimbólumokat ismersz még?

A magyar nyelv alapjainak elsajátításához, a helyesírási hibák elkerülésére

a legjobb módszer az olvasás!

FELADATOK

1. Nem mindegy! Külön vagy egybe? A kétféle írásmód jól szemlélteti a jelentés-

különbséget. Foglald mondatba a párokat, lehetőleg a két alak egyazon egyszerű

mondatba kerüljön!

hozzátartozó – hozzá tartozó ezermester – ezer mester

előzősáv – előző sáv hosszútávú – hosszú távú

háromszög – három szög fekvőrendőr – fekvő rendőr

2. Nem mindegy! Rövid vagy hosszú?

Foglald mondatba az áru és árú szavakat! A két alak egyazon egyszerű mondatba

is kerülhet. Foglald mondatba a mond és mondd igéket!

3. Mi a különbség a kötőjel és a nagykötőjel között? Figyeld meg az alábbi példákat!

Olvasd el A magyar helyesírás szabályai című kiadvány 179. és 263. pontját is!

angol – magyar szótár

Kossuth – Görgey vita

a 34 – 42. oldalakon

Ford – 350

Ha az értelmező után is szünet van a beszédben, mögéje is vesszőt tehetünk: Za-

lán, a született kétbalkezes, hokizni tanul.

Az olyan szavakat vagy szókapcsolatokat, amelyeket a közbevetés szándékával

ékelünk be a mondatba, tehetjük vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé: An-

namária, sajnos, nem tudott elmenni a koncertre. Figyeljünk meg néhány – az értelmezővel

kapcsolatos – írásjelhasználati esetet! Figyeljünk meg néhány (az értelmezővel kapcsolatos) írás-

jelhasználati esetet!

+, -, x, /, =, %

A SZAVAKON TÚL

102

Összefoglalás – Szintagmák, egyszerű mondatok

A következő feladatok segítenek abban, hogy a szintagmákról és az egyszerű mon-

datokról tanultakat rendszerezd. Mindig törekedj arra, hogy minél több példával il-

lusztráld a válaszaidat! Jó, ha a válaszokat le is írod a füzetedbe.

1. Milyen nézőpontból számít a nyelvben a mondat a legnagyobb, illetve a legkisebb

egységnek?

2. Mit jelentenek pontosan a következő fogalmak?

szókapcsolat, szószerkezet, szintagma, mondatrész

3. Milyen különbségek és hasonlóságok vannak a mellérendelő és alárendelő szin-

tagmák között?

4. Milyen szintagmacsoportokról tanultál? Jellemezd őket!

5. A magyar mondat két fő része a topik és a komment. Magyarázd el a két rész vi-

szonyát! Melyikhez tartozhat a fókusz?

6. Hányféle mondatrészt ismersz? Hogyan találod meg őket a mondatban?

7. Milyen szófajuk lehet az egyes mondatrészeknek? Készíts táblázatot!

8. Milyen főbb típusai vannak az alanynak és a tárgynak?

9. Hányféle határozót ismersz?

10. Mit jelent a határozók irányhármassága?

11. Hányféle jelzőt ismersz? Jellemezd őket: mi bennük a közös, mi bennük az eltérő?

12. Mi az értelmező fő szerepe, mely mondatrészek lehetnek értelmezői szerepben?

13. Milyen szórendi tulajdonság jellemzi az értelmezőket?

14. Hogyan épülhet föl az egyszerű mondat szerkezete, és ezek alapján milyen főbb

típusait tudod elkülöníteni?

103

hely

helymiki

A

Á

Jmiki

H

TOPIK KOMMENT

falu mellettiAz emberek a mez n dolgoztak.

hely

helymiki

(A falu melletti mez n, és nem máshol.)

A fókusz különleges,nagy hangsúlyának

a jele.

falu mellettiAz emberek a mez n dolgoztak.

A

Á

Jmiki

H

TOPIK KOMMENT

FÓKUSZ

hely

helymiki

(Az emberek, és nem mások.)

A

Á

Jmiki

H

TOPIK KOMMENT

falu melletti mez n az emberek dolgoztak.A

FÓKUSZ

Bizonyára emlékszel, hogy A mondattan alapjai II. leckében (41. oldal) tanultál a

magyar egyszerű mondat két fontos részéről, a topikról és a kommentről. Most,

hogy az egyszerű mondatok mondatrészi elemzésével megismerkedtél, lehetőség

nyílik arra, hogy az elemzésben ezt a korábbi ismeretet is felhasználd. Itt különösen

fontos, hogy az ágrajzodban a szórendet pontosan jelöld. Figyeld meg a következő

mondatok elemzését! Az első mondat semleges hangsúlyozású, míg a másodikban

megjelenik a fókuszhangsúly, a harmadikban pedig még a szórend is megváltozik.

104

FELADATOK

1. Hasonlóképpen elemezd a következő mondatokat a füzetedben! A mondatokat

át is alakíthatod a szórend megváltoztatásával, és úgy is, hogy fókuszba teszel bi-

zonyos részeket. Próbálgasd a nyelvünknek ezt a lehetőségét, közben gondolkodj

azon, hogyan változik meg a mondat jelentése a változtatások hatására!

1. Annamária síelni szeretne.

2. Zalán és a rettenthetetlen erőművész tortát sütöttek.

3. A versenyen jól szereplő osztálynak jár egy szabadnap.

4. A tudása miatt magabiztos lány is szerepelt az előadáson.

2. Alkoss háromféle bővített mondatot a képekről, az alábbiak szerint:

1. semleges hangsúlyozású,

2. jelenjen meg a fókuszhangsúly a szórend változatlanul hagyásával,

3. jelenjen meg a fókuszhangsúly a szórend megváltoztatásával!

Írd le a füzetedbe a mondatokat, majd olvasd fel helyes hangsúlyozással!

Szorgalmi: Az egyikhez készíts ágrajzot és jelöld a topik, komment és fókusz

részeket a 103. oldali ábrákhoz hasonlóan!

a)

c)

e)

b)

d)

f)

105

KOMMUNIKÁCIÓÉS

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

5.

106

A kommunikációtól a tömegkommunikációig

EGY KÜLÖNLEGES KÖZLÉSFOLYAMAT A kommunikáció átjárja az életünket. Ha

SMS-t küldünk, ha csetelünk, ha különle-

ges frizuránkkal lázadunk, az mind kom-

munikáció. A közlésfolyamatok azon-

ban nem egyformán szembeötlőek. Van,

amikor észre sem vesszük, hogy közöl-

tünk valamit a másik emberrel: csak ő

vette észre, hogy furán néztünk rá, aka-

ratlanul is kifejeztük a közömbösségün-

ket vagy az ellenszenvünket. Abban is

különböznek a közlésfolyamatok, hogy

közvetlenül adjuk-e át a mondandót, az

üzenetet (átkiáltva a másik padsorba),

vagy közvetetten (telefonálással). S abban is más és

más a közlés módja, hogy egy emberrel beszélgetünk, vagy éppenséggel százak előtt

szavalunk az évnyitón.

A tömegkommunikáció olyan közlésfolyamat, amelyben közvetett módon jut el

a hír a vevőhöz, befogadóhoz (a televízió, a rádió, az internet útján), s emellett jellem-

zője az is, hogy nagyon sok emberhez, akár vevők, befogadók millióihoz jut el egy-

idejűleg ugyanaz a közlés (például amit egy nagy forgalmú hírportál kitesz az oldalára).

A tömegkommunikáció tehát egészen más, mint a folyosói beszélgetés. Tudo-

mányágak kutatásai alapján formálják meg működtetését a szakértők, előre elter-

vezetten teszik közzé a hírműsorokat, hatalmas stábok dolgoznak a filmek megal-

Gondolatébresztő

Idézzétek fel, mit is tanultatok a kommunikációról! Mi a kommunikáció? Miért ezt a kifeje-

zést használjuk? Miért nem magyar szót használunk? Hogyan mondanátok más szóval? Miért

kommunikálunk?

a

-

-

is más és

l k l k l

is más és

Címmeditáció

1. Mi jut eszetekbe a kommuni-kációról?

Írjátok a táblára - csillag alak-ban - a kommunikáció szó köré azokat a fogalmakat, amelyek eszetekbe jutnak róla.

2. Milyen kérdésekre vártok választ a téma kapcsán a mai órán?

A klasszikus kommunikáció során a szerepek fo-

lyamatosan cserélődnek. Nézz utána, hogy az

egyes kommunikációs elemekre milyen más el-

nevezéseket használnak a mindennapokban és a

különféle kommunikációval foglalkozó cikkekben!

107

kotásán, s emellett a szándék is sokkal

bonyolultabb, mint egy személyközi

beszélgetésben. A tömegkommuniká-

ciónak sokkal nagyobb a tétje – azt is

mondhatjuk, óriási a tétje. Emberek

millióinak, egész nemzedékeknek az

értékrendjét, szokásrendjét, viselke-

dését befolyásolhatja a tömegkommu-

nikáció. Politikai rendszereket támo-

gathat vagy dönthet meg, választások kimenetelét módosíthatja, és nagyvállalatok

sokaságát juttathatja milliárdos bevételhez vagy épp veszteséghez.

A tömegkommunikáció eszközrendszerei (például az újságok és az elektroni-

kus szolgáltatók, a hírügynökségek és a szerkesztőségek) nem elkülönülten létez-

nek, hanem egyetlen hatalmas masszaként fognak körül minket. Az utcán az óri-

ásplakát adja tudtunkra az új divatot, este a tévéképernyőn ugyanez köszön vissza

kihangosítva és mozgóképpé varázsolva, s a kedvenc közösségi oldalunkat meg-

nyitva is szembejön velünk ugyanaz a reklám. Egybekapcsolódik és mindent átjár

a tömegkommunikáció, épp ezért a hatásaira ugyanúgy fel kell készülnünk, mint a

természeti jelenségek hatásaira. Ha a tengerbe merülünk, kell tudnunk úszni, ha a

napfény ragyog körül minket, számolnunk kell a leégés veszélyével. Hasonlóan jár-

ja át életközegünket a tömegkommunikáció, így ennek szépségeivel és veszélyei-

vel is szükséges számolnunk.

Annál is inkább, mert a folyosói beszélgetéssel szemben a tömegkommunikáció

leginkább egyirányú, kevésbé van benne helye a visszajelzésnek. Nemigen üzenhe-

tünk a tévétársaságnak, hogy hagyja abba a horrorfilmek sugárzását, mert időnként

a kisöcsénk is megszerzi a távkapcsolót, s akkor egy héten át rémálmok gyötrik.

Léteznek ugyan kiszavazós, betelefonálós műsorok, s az újságok szerkesztőségét is

felhívhatjuk, ám a tömegkommunikáció annyival hatalmasabb az egyénnél, hogy

nemigen érzékeli az esetleges üzeneteinket. Joggal kérdezhetjük tehát, valóban kom-

munikáció-e ez? Igen, oda kell sorolnunk, de nagyon különleges fajtája a kommu-

nikációnak, hiszen ebben a közlésfolyamatban nekünk nem nagyon osztanak lapot.

Beadják nekünk a műsoraikat, mint valami kanalas orvosságot. Tudnunk kell hát,

mit eszünk – metaforikusan szólva – ha ide-oda kattintgatunk a neten.

VESZÉLYES KOMMUNIKÁCIÓS FORMA Más metaforák is használatosak a tömeg-

kommunikációról szóló beszélgetésekben, tanulmányokban. Most hármat ismerünk

meg közülük: a zaj, a szűrő és az erősítő metaforáját. A zaj nem szó szerint érten-

dő, hanem olyan zavaró tényezőként, amely akadályozza a megértést (mert például

túlságosan tudományos nyelven beszél a műsorvezető). A szűrő metaforája arra utal,

hogy a tévécsatornák esetleg manipulálhatják a közléseiket: bizonyos dolgokat el-

108

mondanak, az igazság más összetevőit azonban kiszűrik, elhallgatják. Végül az erősí-

tő metaforája arra utal, hogy hazugság vagy elhallgatás nélkül is torzíthatja a ténye-

ket a tömegkommunikáció azzal, hogy bizonyos adatokat nagy jelentőségűként tálal,

másokat meg mellékesnek, „apró betűs” közlendőnek mutat be.

A „zaj”, a zavaró tényező keletkezhet a kommunikációs csatornában, például

akadozik az internet, de zajt okozhat a környezet, például beszélnek a hátam mögött,

miközben egy filmet néznék. Fontos lehet a jelentésben rejlő zaj is, amikor például

félreérthetően fogalmaz a hírolvasó, és nem derül ki, hogy a buszbaleset nálunk tör-

tént-e, vagy a világ másik felén.

A nemkívánatos zajon kívül a tömegkommunikáció birtoklói és használói gyak-

ran tudatosan alkalmaznak szűrőket is. A szűrés az a folyamat, amelyben előre

eltüntetjük a kommunikációból a nemkívánatos elemeket. Ha például előre meg-

beszéli a család, hogy az érkező vendég előtt senki sem beszél majd a betegségé-

ről, hanem úgy tesznek, mintha teljesen egészséges lenne, akkor a család szűrőt

alkalmaz. Mit jelenthet ez a tömegkommunikációban? Ha egy csődbe ment utazási

iroda vezetője szólal meg a híradóban, s a csődöt olyan kacifántos mondatokban és

idegen szavakba burkoltan ismeri be, amelyeket a tévénézők egyáltalán nem képe-

sek megérteni, akkor olyan szűrőt alkalmazott, amelynek köszönhetően elmondta

az igazságot, s mégsem kellett kellemetlen vallomást tennie – vagyis kitűnően al-

kalmazta az értelmi szűrőt.

Ami az erősítést illeti: már magának a tévének, a rádiónak, az internetnek a léte is

az erősítés egyik eszköze: az emberekben mára kialakult az az akaratlan meggyőző-

dés, hogy amiről a tömegkommunikációban szó van, az mindenképpen fontos dolog,

vagy legalábbis ami igazán fontos, az bekerül a médiába. Miközben meglehet, hogy

egy Dél-Amerikában elkövetett sikkasztás leleplezése egyáltalán nem fontos a mi éle-

tünk szempontjából, s mégis erről beszélünk a vonaton, mert ezt hallottuk a rádió-

ban. Közben pedig a valójában fontos események (például, hogy egy új orvosi ren-

delő nyílik a közelünkben), mellékesnek tűnnek, és szóba se kerülnek, mert nem

hangosította fel a tömegkommunikáció.

VILÁGFALU Ha fel akarunk készülni a minket körülvevő tömegkommunikáció

hatásaira, mint ahogyan napolajjal a napozásra, nem árt tudnunk, hogy mára olyan

lett a hatalmas Föld bolygó, mintha egy faluvá – egy globális faluvá – zsugorodott

volna. Azért falunak nevezzük, mert egy faluban régen is mindent tudtak egymásról

az emberek (míg a nagyvárosokban nem). Ma már a sokmilliárd földlakó is mindent

tudhat a másik földlakóról, ha éppen utána akar járni: elég, ha megnézi a Facebook-

oldalát, vagy rákeres a nevére.

Igen ám, de ezzel a falusi mindentudás veszélyei és hátrányai is globálissá váltak.

Ahogy a faluközösségben egy rosszindulatú híreszteléssel tönkre lehetett tenni vala-

kit, úgy ma a világhálón elterjesztett hírekkel, pletykákkal is elkövethető az úgyne-

109

• Hogyan magyaráznád el ezeket a kifejezéseket társaidnak: infokommunikációs

eszközök, mobilkommunikáció, digitális technológia? Ha kell, keress rá a szavak

jelentésére az interneten!

• Átírt közmondás. Az alábbi „tudományos” szöveg egy közmondást rejt.

Felismered?

Állításunk szerint az a személy, aki a nap kezdeti szakaszában az egy főre eső átlagos időtar-

tamhoz képest jelentősen rövidebb időt tölt az általában erre a célra rendszeresített bútor-

felületen felvett fekvő helyzetben, százszázalékos biztonsággal rátalál az Au vegyjelű nemes-

fémre.

vezett karaktergyilkosság. Fontos tehát tudnunk, hogy internetes közlésekkel is meg

lehet ölni valakit! Lehet, hogy csak viccnek szánunk egy posztot, közleményt, mégis

bűncselekményt követünk el azáltal, hogy megsértjük az illető jó hírnevéhez való jo-

gát. A becsületsértés, a személyiségi jogok megsértése sokszor fordul elő a közösségi

oldalakon. Ügyeljünk az ilyesmi elkerülésére, mert akár büntetőjogi következménye

is lehet – nem beszélve a másik embernek okozott jóvátehetetlen kárról, fájdalomról.

Gondolatgyűjtő

Te hogyan, milyen csatornán kommunikálsz leggyakrabban ismerőseiddel? Ha külföldön

tartózkodó családtagjaidat, ismerőseidet szeretnéd elérni, milyen lehetőségek közül vá-

laszthatnál? Sorolj fel néhány konkrét példát!

FELADATOK

1. Külföldi szállodában

Képzeld el magad egy külföldi szálloda vendégeként. Valami fontosat akarsz kö-

zölni a portással, de sajnos nem beszéled jól az ország nyelvét. A mondandódat

így csak testbeszéddel, illetve gesztusnyelvvel tudod kifejezni. A portás kérdéseit

érted, a megjegyzéseire is tudsz reagálni.

Lehetséges szituációk:

− Kizártam magam a szobámból! Nincs véletlenül egy pótkulcsa, illetve kártyája?

− Beleejtettem a nyakláncomat a fürdőkád lefolyójába. Tudna hívni egy szerelőt,

aki kiszedi onnan?

− Nem működik a lift. A 10. emeleten van a szobám, sok a csomagom, és egy óra

múlva indul a repülőgépem.

TALENTUM

110

A média

Gondolatébresztő

Hogyan, milyen módon tudnak kommunikálni az emberek? Már az ősember is kommunikált?

Hogyan kommunikáltak az indiánok? Milyen új kommunikációs formák jelentek meg száza-

dunkban?

KÖZVETÍTŐ ESZKÖZRENDSZEREK A tömegkommunikációt szolgáló eszközrend-

szereket médiumoknak nevezzük, ezek együttesét, az egymással együttműködő és

egész világunkat telesugárzó, életünket körbevevő médium összességet pedig médi-

ának. A médián belül megkülönböztethetjük a nyomtatott médiumokat (könyvek,

újságok) és az elektronikus médiumokat (tévé, rádió, internet). Az utób-

bit pedig tovább osztályozhatjuk: hangzó (audiális) médium a rádió, képi

(vizuális) médium a csak szöveget és képet adó honlap, végül pedig képi-

hangzó (audiovizuális) médium a televízió, a film, a multimédiás honlap.

Ezek között persze sok a keveredés és az átfedés: a nyomtatott magazinnak

meglehet az online változata, a rádiók szerkesztőségében sokszor elhelyeznek webka-

merát, a filmnek régen megvolt a némafilm változata, és így tovább.

A közvetlen kommunikáción (a folyosói beszélgetésen) túllépő, egyidejűleg sok

emberhez szóló s a technikai eszközök segítségével működő média-világ tehát nem

mostanság kezdődött, hanem már a könyvnyomtatással megindult. Amikor az 1400-

as évek közepén Johannes Gutenberg tökéletesítette és üzemszerűvé tette a könyv-

nyomtatást, talán maga sem gondolta, hogy az egész világ beszédmódját

átalakítja. Az 1600-as években azután elterjedtek az újságok, majd a

világ eseményeit egészen gyorsan követni tudó hírlapok, napilapok

is. A 20. század első felében megjelent a rádiózás, nem sok időre rá

a televízió, az 1970-es évektől pedig az internet. Ma már nemcsak a

lakásunk ajtajáig követ bennünket a média, hanem a szobáink terét is

átjárják a rádióhullámok, sőt akár az ágyunkban is jelezhet az okostelefonunk, ha fon-

tos hír érkezett. Mint a napfényben, úgy sütkérezhetünk a ránk zuhogó információs

sugarakban – csak le ne égjen a bőrünk!

ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKTELENSÉG A média alapvetően értékes, hasznos dolog, ugyan-

akkor hátrányai, veszélyei is vannak. Nem különbözik ebben az emberiség többi

technikai újításától, hiszen az összes többi is előnyökkel-hátrányokkal járt. A vasko-

hászat nélkül se autónk, se kerékpárunk nem lenne – a sok füstkibocsátás ugyanak-

kor tönkretette az ózonpajzsot. A mosópor, a samponok nélkül hova is jutnánk – ott

van ugyanakkor a másik serpenyőben a vizek szennyezése és a megannyi

allergiánk, amit a szervezetünkbe jutó vegyszerek okoznak. Így van

ez a médiumokkal is: szórakoztatnak, tudáshoz juttatnak, közelebb

hoznak minket egymáshoz, miközben sok értéket el is pusztítanak.

111

A média által okozott egyik legnagyobb kár, hogy passzivi-

tásra, tétlenségre, tespedésre is alkalmat ad. Amíg focimeccset

nézünk, semmiképpen nem focizunk, a híreket mások értelmezik

helyettünk, s mi átvesszük a gondolataikat ahelyett, hogy ma-

gunk gondolkodnánk. A filmek legnagyobb hátránya, hogy készen kapjuk a képe-

ket, benyomásokat, miközben egy-egy regény olvasása közben magunk is aktívak

vagyunk: mi alkotjuk meg a leírtak alapján a szereplő képét, elképzeljük a helyszínt,

teremtő tevékenységet végzünk mi magunk is. Vannak tudósok, akik azért nem ve-

szik egy kalap alá ebből a szempontból az összes médiumot. Forró médiumnak

nevezik az internetet, ahol nemcsak 20-30 csatornából választhatunk, hanem a ke-

resőszavakkal mi magunk irányíthatjuk, hogy mi legyen a téma, vagy például a vi-

deojátékokat, ahol reagálni, kezdeményezni kell, különösen a stratégiai szoftverek

estében. De forró médium a könyv is, amelynek olvasásakor az alko-

tófolyamatban mi is részt veszünk. Ugyanakkor hideg médium a te-

levízió, amit egészen passzívan nézünk, többé-kevésbé kiszolgáltatva

a kínálatnak, vagy a rádió, ahol legfeljebb csatornát válthatunk, ennyi

a mozgásterünk.

A sok érték mellett az is hátránya a médiának, hogy a kevésbé értékes szórakozás

felé vezeti a közönséget. Popkultúrának, populáris kultúrának nevezzük a népszerű,

könnyen emészthető műsorkínálatot: a könnyűzenét az operával szemben, a kaland-

filmet a társadalmi drámával szemben, a pletykarovatot az elemzésekkel szemben.

Mindez arra vezethető vissza, hogy a médiumok a minél nagyobb érdeklődésben

érdekeltek: a tévétársaság például annál drágábban adhatja el a reklámidőt, minél na-

gyobb a műsorainak a nézettsége. A közönség ugyanakkor elsősorban szórakoztatást

vár a műsoroktól: akkor nézi, ha pihenteti. Ebből is ered a szórakozás szavunk: végre

szétszórhatom a figyelmemet, nem kell koncentrálni, összpontosítani. Mivel a mai

ipari társadalmakban több a szabadidő, mint mondjuk a középkorban volt, a szóra-

koztatás központi kérdéssé vált. A médiumok egyre „lazább”, könnyebben emészt-

hető műsorokat adnak, a közönség mindjobban hozzászokik ehhez az ernyedt, ké-

nyelmes befogadáshoz, s az öngerjesztő folyamatban észrevétlenül haladunk a giccs

felé.

Mi a giccs? Értékesnek, szépnek mutatkozó dolog, amely azonban valójában

üres, hamis, értéktelen. Sajnos a mai média szórakoztató műsorainak ez egyre inkább

jellemzője. Ez azért is kártékony, mert megállíthatatlanul terjed, növekszik, minden

mást kiszorít. A szórakoztatóipar termelői és a nézők, vevők, befogadók közösen kí-

vánják a giccs terjesztését: a néző azért, mert könnyű kikapcsolódásra ad alkalmat,

elengedheti magát, nem kell komplikált dolgokat értelmeznie, a műsorszolgáltató

pedig azért, mert biztosan eladhatja a termékét, hiszen egy bonyolult gondolatvilágú

filmet egyáltalán nem biztos, hogy annyian megnéznének. A giccs ezzel kiűzi a mé-

112

diából és az életből a másfajta művészetet: eltűnik

a népművészet és a magas művészet, eltűnnek a

mindennapi élet valós hősei. Időnként forgatnak

ugyan róluk is filmet – vegyük például a repülés

hősét, Charles Lindberghet, az űrrepülés hősét,

Neil Armstrongot, a rasszizmus elleni küzdelem

hősét, Martin Luther Kinget, vagy a magyarok

közül Széchenyi Istvánt, Apor Vilmos püspököt,

Teleki Pál miniszterelnököt –, talán egy százalé-

kot tesz ki a média összesített műsoridejéből az

ilyen típusú produkció.

MÉDIATUDATOSSÁG A média tehát sok hátránnyal jár. Megtévesztő ismeretek

juthatnak el hozzánk a „zaj”, a „szűrés” és az „erősítés” miatt, átjárja életünket a

„hideg” közlésfolyamat, amelyben passzívak vagyunk, s emellett engedelmesen át-

adjuk magunkat a giccsnek. Ha fenn akarunk tartani magunkban valamennyi teret

a tisztánlátásnak és a minőségi szórakozásnak is, elébe kell vágnunk mindezeknek

a hatásoknak, tudnunk, értenünk kell, mi történik, amikor leülünk a monitor, a

képernyő elé. Ezt nevezzük médiatudatosságnak. Olyan ez manapság, amilyen régen

az írástudatlanság és az írástudás volt. A médiával szembeni írástudatlanság annyit

jelent, hogy kiszolgáltatottan adjuk át az irányítást a médiumoknak. Ne legyünk

ilyenek: vegyük számba, hogyan készülhetünk fel a minket érő hatásokra!

Először is tudnunk kell: többféle nézőpont is létezik, s ha az adott hírműsor az

egyik párt perspektívájából ismerteti az eseményeket, érdemes rákattintanunk egy

másik híradóra is. Tudnunk kell azt is, hogy amit a média fontosnak mutat, az, köny-

nyen meglehet, egyáltalán nem is fontos. Harmadszor: vajon minden fontos rész-

letet elmondtak-e, vagy éppenséggel adagolják, szűrik nekünk az információkat?

Negyedszer: nem érdemes-e időnként a kellemes, könnyű műsorról átváltanunk

egy-egy órára valami komolyabb műfajra? Próba szerencse! Hátha azzal is meg tu-

dunk barátkozni! Hátha rábeszélhetjük a barátunkat, hogy időnként ő is nézzen meg

egy-egy művészfilmet, s így lesz valami közös titkunk, egy olyan szellemi „grund”,

ami csak a miénk, a közös élményünk. Érdemes ezen elgondolkodni!

Tájékozódó olvasásTájékozódás arról, mi vár rád az olvasás során. Vedd sorra az alcímeket,

nézd meg az ábrákat, képeket, olvass bele itt-ott a szövegbe, hogy átfogó képet

kapj az egészről!

Giccses vagy értékes?

Jelenet a Dr. Szöszi című filmből

(2001/IMDb, Rendező: Robert Luketic,

fsz.: Reese Witherspoon)

113

Igaz–hamis

Gyűjtsetek híreket egyénileg egy héten keresztül a különféle médiumokból!

Néhányat „ferdítsetek el”, azaz változtassatok meg benne egy-egy tényt, nevet,

adatot! Olvassátok fel egymásnak a valós és meghamisított híreket vegyesen úgy, hogy nem

jelzitek, melyik melyik. A többieknek el kell választaniuk az igaz és hamis híreket. Kinek sike-

rül jobban megtéveszteni a többieket? Ki tudja jobban kiszűrni a hamis információkat?

FELADATOK

1. Készíts T-ábrát! Gyűjtsd össze a média előnyeit és káros hatásait a füzetbe!

2. Képzeljétek el, hogy fiatal szülők vagytok, döntenetek kell arról, mi vegye körül

a gyermekeiteket otthon! Pármunkában beszéljétek meg a hideg és forró média

előnyeit és veszélyeit!

a) Gyűjtsétek össze és írjátok fel egy papírlapra külön-külön az előnyöket és ve-

szélyeket (legalább 3-3 érvet)! Keverjétek össze, majd válasszatok papírt!

b) Próbáljátok meggyőzni a társatokat a szerepetek szerint! Mielőtt elkezdtek vi-

tázni, rangsoroljátok magatoknak a felírtakat, ezek lesznek az érveitek a vitában!

c) A kulturált vitatkozás szabályai szerint érveljetek a kezetekben levő lapra írt

szavak mondatba foglalásával!

Pl.: Azt gondolom, tévézéskor jobban lehet követni, mit hall és lát a gyerek.

d) A társatok keresse a maga papírlapján az érvet, amellyel válaszol, vagy cáfolja,

amit hallott.

e) Szerepcsere a papírlapok cseréjével.

f) Végül értékeljétek az érveket és az érvelést: mi volt könnyű, mi nehéz, hol bi-

zonytalanodtatok el és miért? Jók, helytállóak voltak-e az érveitek, állításaitok?

Megjegyzés:

A vitatkozás csoportforgóban is folytatható: mindig újabb párok keletkeznek.

Ebben az esetben csoportosan értékeljetek!

Gondolatgyűjtő

Gyűjtsd össze néhány napilap, hetilap és havilap címét! Gyűjts a televízióban és a rádió-

ban sugárzott visszatérő műsorcímeket! Melyek szólnak a te korosztályodhoz?

PROJEKTFELADAT

114

A rádió

Gondolatébresztő

Szoktatok-e rádiót hallgatni a családban? Mely időpontokban, milyen műsorokat, ki hallgat?

Van-e kedvenc rádióműsorod?

TÖRTÉNETE A rádiózás technikai hátterét a szerb származású amerikai feltaláló,

Nikola Tesla (ejtsd: nikola teszla) teremtette meg 1896-ban, ám versenytársa, az

olasz Marconi (ejtsd: márkóni) sikeresebben vitte be a köztudatba ugyanerre vonat-

kozó felismeréseit, ezért máig őt emlegetik a rádió feltalálójaként. S érdemes talán

még egy harmadik nevet is megjegyeznünk: a kanadai Reginald Fessenden (ejtsd:

redzsináld feszöndön) nevét. Ő Marconi eredményeiről hallva s az ő nyomdokain

járva elsőként valósította meg a mai értelemben vett rádiózást. 1906 karácsonyán ő

szolgáltatta az első zenés-szöveges rádióműsort, amit több száz mérföldre is hallot-

tak a hajók rádiókészülékein: hegedűn játszott el egy karácsonyi dalt, fonográffel-

vételeket sugárzott, és felolvasott egy részt Lukács evangéliumából. A Tesla és Mar-

coni megteremtette technikai alapvetés után tehát Fessenden kísérletével következett

be elsőként az, amit ma műsorszórásnak nevezünk. A rádió elődjének feltalálásában

Puskás Tivadarnak is nagy szerepe volt, aki 1892-ben szabadalmaztatta hazánkban

legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót. Ez ugyan technikailag nem hason-

lított a rádiós műsorszórásra, de médiatörténeti szempontból fontos állomás. Ha-

zánkban a rendszeres rádiós műsorszórás 1925-ben indult meg.

Ma már talán nem tulajdonítunk akkora jelentőséget a rádiózásnak, mint a tévé-

nek vagy az internetnek, a maga korában azonban igazi történelemformáló erőnek

bizonyult. Mivel az 1930-as, 1940-es években igazi újdonságnak számított, s ugyan-

akkor már teljes mértékben kiépült, szinte minden háztartásba eljutott, erre az idő-

szakra esik legnagyobb fokú politikai kiaknázása. Közismert, hogy Adolf Hitler és

a német náci párt hatalomra jutásában óriási

szerepe volt a rádiós propagandának: rend-

szeresen közvetítették harsány, parancsoló

hangvételű, követelő stílusú szónoklatait, s

ez kétségtelenül hozzájárult a torz eszmék

elterjedéséhez. De a demokratikus erőket

is segítette a rádió a háborús esztendőkben.

Hogy tartsa a lelket a Hitlerrel küzdő ame-

rikai népben, az akkori elnök, Roosevelt

(ejtsd: rúzvelt) rendszeresen szólt a polgá-

rokhoz, mégpedig nem szónoklatokkal,

mint Hitler, hanem közvetlen stílusban,

szinte magánemberként. Ezért is nevezték a 1956-ban hallgatják a híreket egy óvóhelyen

115

harminc alkalomból álló, évente kétszer-háromszor sorra kerülő adásokat kandalló

előtti beszélgetéseknek – s mint kiderült, ezek Hitler harsánysága nélkül is meg tud-

ták győzni az amerikai népet.

Szintén jól mutatja a rádiózás egykori óriási hatását a legendás amerikai eset Or-

son Welles (ejtsd: orzon vellesz) 1938-as rádiójátékával (Világok harca). Bár a műsor

megkezdése előtt többször is bemondták, hogy rádiójáték következik, olyan hitele-

sen jelenítették meg a marslakók támadását a műsorban, hogy kitört a pánik, s ezrek

menekültek a városokból az idegenek elől.

A hazai rádiózás történetének talán leg-

nagyobb, ünnepi eseményei a magyar fut-

ball hőskorában zajló sportközvetítések

voltak. A kor legendás riportere Szepesi

György volt: olyan hihetetlen hangulatot

tudott teremteni lelkes, szenvedélyes mon-

dataival, hogy aki kép híján nem láthatta a

meccset, az is szinte ott érezte magát a le-

látón. Nem véletlen, hogy az Aranycsapat

12. játékosának is nevezték. Ő közvetítette

a londoni hat-hármat is (magyar győzelem

a londoni Wembley stadionban a 90 éve ve-

retlen angol csapat felett).

JELLEGZETESSÉGEI, TIPIKUS MŰSORAI A rádió előnye a nyomtatott médiával

szemben, hogy gyorsabb tud lenni. Nincs nyomtatás és kiszállítás: a rádió szinte

abban a percben bemondhatja a hírt, ahogy az esemény megtörténik. Még a tévé-

zéssel szemben is van előnye a rádiónak, holott a mozgókép hiányát leküzdhetet-

len hátránynak hihetnénk: autóvezetés közben, más, fontos elfoglaltság közben

is rádiózhatunk, miközben a tévézés ilyen esetben túlságosan is elvonná a figyel-

münket.

A rádiózás jellegzetes műfajai, műsortípusai: hír, információ, krónika, zenei

műsorok, beszélgetős műsorok, korosztályi, bizonyos rétegeknek szóló, művésze-

ti, irodalmi, folytatásos műsorok, illetve hangjátékok. Csoportosíthatjuk a rádió-

csatornákat is: megkülönböztethetünk közszolgálati és kereskedelmi csatornákat.

Az előbbi állami fenntartású, és a profittermelés helyett elsődleges célja a minőségi

tájékoztatás és kultúraközvetítés. Az utóbbi üzleti vállalkozás, amely elsősorban a

közönséget vonzó műsorokhoz kapcsolt reklámokból nyeri a bevételeit.

A ZENEIPAR A rádió egyik fő attrakciója a zeneközvetítés. Igaz, a mozgóképes

klipek is vonzók, a tévécsatornák is sugároznak zenét, ám a dolog jellegénél fogva

voltaképpen az is elég, ha halljuk a produkciót – ezért is vág a rádiók profiljába a

zenei műsor.

Szepesi György egy barátságos futballmérkő-

zést közvetít

116

Minderre nem kerülhetne sor, ha nem ala-

kultak volna ki idők folyamán a modern hang-

rögzítő eszközök. Az első lépés ezen az úton

Thomas Edison fonográfja volt, az emberi

hang rögzítésére szolgáló első nagyszerű esz-

köz. Eleinte ezzel csak egy-két percnyi han-

got tudtak felvenni, s azt is elég gyenge minő-

ségben, sercegő hangokkal kísérve. Ki kellett

találni, hogyan javítható a minőség, hogyan

hosszabbítható a felvétel időtartama, és főleg:

hogyan sokszorosítható az elkészített lemez.

Minderre az 1930–1950-ig tartó évtizedekben

került sor, ez az úgynevezett bakelitlemezek

korszaka.

Forradalmi újdonság volt a 20. század köze-

pén a mágneses szalagra történő hangrögzí-

tés. Először a német hírszerzés alkalmazta ezt az eszközt a lehallgatott beszélgetések

rögzítésére, és a nagy mennyiségű adat tárolására. Ekkoriban jelent meg a nagylemez,

az LP (long play), vagyis hosszabb lejátszási idővel dolgozó hanglemez is. A szte-

reó hangrögzítést és hangközvetítést az 1960-as években fedezték fel, és ugyanekkor

terjedt el a felcsévélt magnószalag helyett a kompakt kazetta. A ma is használatos

CD (compact disc) lézersugár-technológiával olvassa le a rögzített adatsort (1980-as

évek), ami ismét forradalmasította a rögzített és sokszorosított hang értékesítését.

Az internet elterjedésével ugyanakkor a CD-vásárlást háttérbe szorította a zenék

letöltésének lehetősége. Zenei cédék forgalmazására szakosodott számos világvál-

lalat ment tönkre az ingyenes (vagy akár fizetős, de így is egyszerűbbnek bizonyuló)

letöltések miatt. Ma már ennek lehetősége csaknem teljes mértékben helyettesíti a fi-

zikai adathordozók értékesítését-vásárlását. A legtöbb zenei üzlet és nagy értékesítési

lánc bezárt, vagy drasztikusan lecsökkent a forgalma.

A zene azonban nemcsak rádióadásoknak fontos összetevője, a filmipar is mesz-

szemenően felhasználja például a hangulat kialakításában. A televíziós műsorok is

használják a zenét: elsősorban a nyitási és zárási sávok esetében. Sok műsor indul

zenei bejátszással, ami alatt csak képeket (például a műsorvezetőket) látjuk, s megint

csak zenei motívum zárja az adott műsoregységet, rovatot.

Gondolatgyűjtő

Készítsetek folyamatábrát a rádiózás történetéről, fontos állomásairól – évszámokat és

személyeket is feltüntetve!

117

DJ kerestetik!

Állítsatok össze kedvenc zeneszámaitokból egy max. 10 perces műsort a követ-

kező osztálybulira, mentsétek le a telefonotokra vagy egy adathordozóra! Játsz-

szátok le, és kössétek össze valamilyen figyelemfelhívó szöveggel az egyes zeneszámokat!

Szavazással válasszátok meg a legjobb DJ-t! (A szempontokat beszéljétek meg a bemutat-

kozások előtt!)

FELADATOK

1. Beszéd, beszéd, beszéd …

Az alábbi szavak betűit – amelyek mind a beszél és kommunikál igék szinonimái

– összekevertük. Össze tudod rakni a szavakat? Írd le a füzetedbe!

Példa: Z E B L É S = BESZÉL

2. Csoportosítsd a következő kommunikációs helyzeteket aszerint, hogy egy- vagy

kétirányúak-e! Bizonyos helyzetek mindkét esetre érvényesek lehetnek.

beszélgetés a barátokkal, előadás a ragadozók életéről, iskolai felelet, viccmesé-

lés, színházi előadás, órai tanári magyarázat, interjú, termékbemutató, televíziós

közvetítés, rádióműsor

E S E V G C N O L Z Ó S O K

E C E F G S

R Á Y A G M A Z

K Á L S R U D I

E R L É F R E E T

U M L Á D

S É L E M

T O S G U T

TALENTUM

118

A televízió

Gondolatébresztő

Manipulál-e a média? Képes-e a tömegmédia és különösen a televízió manipulálni a közön-

ségét?

VIRÁGZÁSA ÉS VISSZASZORULÁSA A televíziónak mint technikai eszköznek a fel-

találásában perdöntő szerepe volt az 1920-as években egy magyar fizikusnak, Tiha-

nyi Kálmánnak. A megoldandó technikai probléma a következő volt: a kamera által

látott képet ahhoz, hogy rádióhullámokkal továbbítani lehessen, fel kellett bontani

sok-sok képpontra. Ráadásul mivel nem csupán egy állóképről volt szó, hanem gyors

egymásutánban lepergetett sok-sok képről, a képpontok letapogatására, „beolvasásá-

ra” igen rövid idő volt: sietni kellett, hogy a gyors képpergetés a mozgókép hatását

kelthesse. Tihanyi Kálmán találmánya abból állt, hogy a kamera lencséin át bejutó

képet egy olyan üveglemezre vezette, amelyen (alig 10 x 12 cm-en) igen nagyszámú

apró fényérzékelő pontot helyezett el. Mindegyik mozaikszemcse akkora töltést

kapott, amekkora fénysűrűséget észlelt a kinti képnek megfelelően. Már csak ennek

a töltésnek az erősségét kellett villámgyorsan letapogatni, ám ehhez a letapogatáshoz

a korábbi kísérletekben szereplő mechanikus, mozgó alkatrész nyilván nem lehetett

elég gyors és precíz. Ezért Tihanyi találmányában egy elektronsugár-nyaláb halad

mozaikról mozaikra, s miközben leolvassa, egyúttal ki is süti őket, előkészítve az

egyes fényérzékelő pontokat a következő kép fogadására. Minderre egyharmincad

másodperce van a nyalábnak, s már jön is a következő képleolvasás, hogy elég gyor-

san pereghessenek egymás után a film képkockái.

A technikai nehézségek leküzdése után a televíziózás az 1930-as években indult,

de fejlődését a második világháború megakasztotta, így igazán csak 1945 után terjedt

el. Kezdetben fekete-fehér adások voltak, Tihanyi Kálmán megoldása ezt tudta le-

hetővé tenni. Rendszeres, nyilvános műsorral az angol BBC (ejtsd: bí-bí-szí) indult

először, 1936-ban. Az Egyesült Államok pár évet késett, és a háború is nehezítette

a fejlesztést, többek között ez az oka annak,

hogy a CBS (ejtsd: szí-bí-esz) csak a máso-

dik legnagyobb műsorszolgáltató a világon.

1950-es években megjelent a színes televí-

zió, a század utolsó harmadában a műholdas

sugárzás, és bármilyen apróságnak látszik is,

nagyon is jelentősen változtatott a szokáso-

kon a távkapcsoló elterjedése is. Ma viszont

– az internet mellett – már visszaszorulóban

van a televíziózás. Világviszonylatban tíz év

alatt felére csökkent a tévénézők száma. Forgatás 1940-ben

119

Magyarországon 1955-ben épült meg a budapesti, Széchenyi-hegyi, 60 méteres

adótorony, a rendszeres adás pedig 1958-ban indult. Hosszú évtizedeken át szünnap

volt a hétfő, ilyenkor csak az tudott tévét nézni, aki a nyugati határ közelében lakott,

és fogni tudta az osztrák tévécsatornákat. A Magyar Televízió legendás mesesorozata

volt a Mi újság a Futrinka utcában?. Ma is megnézhetjük az interneten Öveges József

magával ragadó ismeretterjesztő műsorait a fizika rejtelmeiről, és rákereshetünk arra

is, milyen volt az eredeti Esti mese felvezetője. De ezek a példák is azt mutatják, hogy

ma már az internet esik elsőként az utunkba, s csak azután a tévéműsorok.

TÉVÉS MŰFAJOK Hírműsorok tekintetében ma is sokan részesítik előnyben a tévé-

híradókat az internetes hírportálokhoz képest, mert itt el is mesélik, ami a portálon

csak olvasható. Az akciófilmeket, kalandfilmeket, romantikus vagy épp horrorfilme-

ket a közönség vegyesen keresi a tévében vagy az interneten, hiszen ezek legtöbbje

le is tölthető. A szappanopera és a valóságshow ma is jellemzően televíziós műfaj,

és tévétársaságok gyártatják az úgynevezett sitcom (szitkom – szituációs komédia)

egyes darabjait is, amelyekkel érdemes lehet részletesebben is foglalkoznunk.

A sitcom olyan vígjáték-sorozat, amely legalább heti gyakorisággal kerül adás-

ba, s amelyet eredetileg a rádióműsorok készítői alkalmaztak. A televíziós sitcomok

humoros párbeszédekből felépülő epizódjai állandó embertípusokkal dolgoznak,

kerülik a nagyobb jellemváltozásokat, és állandó, hétköznapi helyszínen játszód-

nak, például a szereplők otthonában vagy munkahelyén. A műfaji elnevezést először

1951-ben használták, a hollywoodi I Love Lucy (áj láv luszi) című sorozat kapcsán.

A sitcomok átlagos hossza huszonkét perc, amely a reklámblokkokkal együtt fél órát

tesz ki. A bonyodalom ebben a műfajban a szereplők olyan problémáival kapcsolatos,

amelyek az epizódon belül merülnek fel, és legtöbb esetben azon belül meg is oldód-

nak. Ritkaság, hogy a későbbi epizód egyáltalán utalna a korábbiakra. Tipikus karak-

terei közül a legfontosabb a valamilyen szempontból abnormális, a dolgokra mindig

furcsán, szokatlanul reagáló csudabogár. Társa a minden ellen lázadó, mindig fejjel a

falnak menő szereplő, valamint a bugyuta naiv, aki mindig le van maradva egy lépés-

sel, mindig mindent félreért, későn fog fel. Gyakoriak a valamilyen szempontból túlzó

Bálint Ágnes meseíró, a meséjéből készült

a bábfilm szereplőivel (Cicamica és Böbebaba)

Öveges professzor érdekes kíséleteket muta-

tott be a televízióban

120

karakterek is: például a nyíltságot,

szókimondást túlzásba vivő őszin-

te, vagy az örök lúzer, aki annyi-

ra szerencsétlen, annyira vonzza a

bajt, hogy már sajnálni sem tudjuk.

E furcsa figurák konfliktusait meg-

hökkentő látványelemek (furcsa öl-

tözék, meglepő hajviselet) mellett

nyelvi játékok, szóviccek egészítik

ki, és tovább bonyolítja a helyzetet

a legváratlanabbul beállító külső

szereplő (a szomszéd vagy a másutt élő nagymama). Gyakori helyzet a jóra törekvő,

de rosszra vezető szándék is: problémát akarnak elhárítani, de csak még súlyosabbá

teszik. Cselekményformáló erő a csupasz rosszindulat és a versengés, előnyszerzés szán-

déka: megelőzni a többieket, elhappolni, megszerezni előlük valamit. Ha pedig kifogy

a forgatókönyvíró az ötletekből, mindig jól jöhet a csapat kiutaztatása egy számukra

ismeretlen, új területre, helyzetbe. Technikai szempontból a sitcom műfaján belül há-

rom eljárás különböztethető meg. Van olyan sorozat, amelynek jeleneteit közönség

jelenlétében veszik filmre, a közönség nevetését is rögzítve; a másik esetben konzerv-

hangot, nevető-hangsávot csatolnak a felvételhez, a harmadik mindkettőt mellőzi.

A SPORTMŰSOROK ÉRTÉKEI A sportműsorok hátránya, hogy csak a közönség egy

részét kötik le: nagyobb arányban inkább a férfiak nézik a focimeccseket, a kosár-

mérkőzéseket, a Forma-1 erőpróbák közvetítéseit. Ugyanakkor számos értékterem-

tő jellemzője is van a sportközvetítésnek, amelyek miatt a tévéműsorok közt kifeje-

zetten értékesnek tarthatjuk ezeket.

A sportközvetítések fő értéke, hogy kitalált szuperhősök helyett valódi emberek

valóban hősies küzdelmét látjuk, ami csakugyan érték. Ugyancsak tiszteletreméltó a

sportban, hogy komoly szabályrendszer szerint folyik a küzdelem, ami arra taníthat

bennünket, hogy mégiscsak jók az életben a szabályok, sőt ezek nélkül a legjobbnak

ígérkező tevékenységek is kudarcra vannak ítélve. Az is nagy előnye a sportközvetí-

tésnek, hogy átjárót nyit az egyébként elszigetelt társadalmi osztályok között, hiszen

műveltségtől, anyagi helyzettől, vallástól, származástól függetlenül mindenkit érde-

kelhet a sport. Így azután a sportrajongás lebonthatja a falakat ezen rétegek közt, és

átjárót biztosíthat köztük – legalább egy focimeccs erejéig.

Gondolatgyűjtő

Miben látjátok a leglényegesebb különbséget a közszolgálati és a kereskedelmi műsorok

között?

Jelenet az Agymenők című sitcomból

121

Rejtőzködő filmcím

Rövidítsd az alábbi szavakat, illetve fejtsd meg a betű- és számjeleket, majd mind-

ezeket összeolvasva megkapod a filmtörténet egyik immár klasszikussá vált alko-

tásának címét!

FELADATOK

1. Mi a kedvenc televíziós műsorod? Miért? Melyik műsortípusba sorolható?

Beszélgessetek róla!

2. Nézzetek utána, honnan ered a szappanopera kifejezés!

3. Műveltségi vetélkedő

Az alábbi szótagokból öt, hajdani televíziós vetélkedő címét állíthatjátok össze!

GYEN

ISEM

A

JÁ MOS

TÜK

ÖN

O

BE

GAZ

LI

KELCSOL TI

KAP

MIL

IS

LI

LE MUL LE TÉK

O

FE

TAM

MILMOS

5 OXIGÉN LITER TONNA 1

SZABAD EURÓPA RÁDIÓ 1 VOLT AMPER

500 NEW YORK UBUL GRAMM AMPER TONNA

TALENTUM

122

A reklámok

Gondolatébresztő

Melyik a kedvenc reklámod? Miért?

TÚLFOGYASZTÁS Ma már szinte kikerülhetetlenek a műsorok közé ékelt termék-

megjelenítések, fizetett hirdetések, reklámok. Jelenlétük nem újdonság: a törté-

nelmi korokban is egyfajta reklám volt a bolt vagy fogadó falára kiszögezett cégér

vagy a falragasz. Ma azonban ennél jóval többről van szó, hiszen a média sokszorosá-

ra növelte a reklám hatókörét, a kutatók pedig lélektani szempontból is képesek meg-

alapozni a vonzónak szánt hirdetés hatásmechanizmusát. A hirdetések ma már alap-

vetően összekapcsolódtak a legelemibb gazdasági érdekekkel, és ennek megfelelően

hatalmas összegeket mozgatnak meg. A vállalatok hajlandók remélt bevételüknek

igen jelentős százalékát marketingre (azaz termékeik, szolgáltatásaik reklámozására,

népszerűsítésére) fordítani, hiszen enélkül ma már jószerével semmit sem lehet jelen-

tősebb mennyiségben eladni.

Többek között azért váltak nélkülözhetetlenné a reklámok, mert a gazdasági nö-

vekedés csakis azzal érhető el, ha a társadalom évről évre többet fogyaszt, s ezzel

együtt annál is többet, amennyire szüksége lenne valójában. Ezt túlfogyasztásnak

nevezzük, és hatékony reklámok nélkül kevésbé idézhető elő.

A kereskedelmi médiumokat egy-egy műsor esetén nem annak a minősége fog-

lalkoztatja elsősorban, hanem előbb a várható, majd utólag a ténylegesen mért nézett-

sége. Fő célja, hogy értékesíthesse hirdetési helyeit, és minél hatékonyabban segítse a

vállalkozások termékeinek vagy szolgáltatásainak eladását. Ahhoz, hogy ennek fejében

megfelelő díjazást kérhessen, minél pontosabban meg kell mondania a reklámlehető-

séget kereső cégnek, hogy hányan fogják nézni, hallgatni azt a műsort, vagy olvasni

azt a cikket, amelyhez a reklámot kapcsolni tudja.

Ehhez viszont ki kell szolgálnia a nézői ízlést, ami

nem az igényesség, hanem a legegyszerűbb szó-

rakoztatás felé tereli a kínálatot.

NEGATÍV ÉNKÉP, MEGSEBZETT ÖNBECSÜLÉS A reklámok legnagyobb negatívuma azonban

nem a túlfogyasztásra ösztönzés, hanem az,

hogy hamis képet festenek a világról például az-

zal, hogy a tökéletességet mindennapinak mu-

tatják. Főként csinos nőkkel és jóképű férfiakkal

forgatnak reklámot, így azután mindannyian

úgy szeretnénk kinézni, ahogyan a sztárok és

a reklámokban szereplő férfiak és nők. Mivel

ezek az emberek alapvetően karcsúak, a vékony

123

emberek ideálképe idegesíti és nyugtalanítja az

elhízottakat. Miközben a rákövetkező reklám

pedig ajánlja a hizlaló ételeket, s így ördögi

körbe kerülünk, amely szinte elkerülhetetlen-

né teszi a negatív énkép kialakulását. De még

akik nincsenek elhízva, azok is elégedetlenek

lesznek a külsejükkel, mert az nyilván nem

versenyezhet a reklámokban szerepeltetett szu-

permodellekével.

SZOCIÁLIS SZAKADÉK A reklámok (és általá-

ban a média, a világfalu-jelenség) további sajná-

latos következménye, hogy az alacsony jövedel-

műek, ha akarják, ha nem, szembesülnek mások

jómódjával, gazdagságával.

Szegények és gazdagok mindig voltak, és fel-

tehetőleg mindig is lesznek. A kommunizmus

naiv társadalmi terve megbukott, mert kiderült, hogy az embereket csakis az képes

munkára ösztönözni, ha ezáltal előrejutnak a társadalmi ranglétrán. Ezzel egyidejű-

leg másoknak le kell maradniuk, épp ez a piaci versengés lényege. Ilyen alapbeállító-

dás nyomán vagyoni egyenlőségről ábrándozni kár is lenne, a célunk sokkal inkább

az lehet, hogy az elesetteket támogassuk, s a vagyoni különbségeket ne engedjük

tovább nőni.

Nem mindegy azonban, hogy csak tudok a másik ember gazdagságáról, vagy na-

ponta rá is kényszerítenek, hogy nézegessem a luxusautóját, az ékszereit, a pazarlását.

A média és a reklámok egyik nagy negatívuma ebben áll. A legszegényebbek is

néznek tévét, s ott azt látják, hogy mások alig tudják elkölteni a pénzüket, jobbnál

jobb ruhákban sétálnak fel-alá a reklámokban, s egyáltalán nincsenek olyan prob-

lémáik, mint nekik. Fiatalok, szépek és egészségesek, mindenben jobb nekik, mint

nekem – ennek az érzésnek a kialakítása és napi bevésése semmiképpen nem tesz jót

a társadalomnak és az egyénnek. A szociális szakadék is baj, de a közszemlére tett

gazdagság még több kárt okoz.

A REKLÁMOK HATÁSMECHANIZMUSA A jó reklám először érzelmeket vált ki a né-

zőben, erre „játszanak rá” a reklámkészítők. Humorral, szép emberekkel, környe-

zettel, gyerekek, állatok szerepeltetésével, jó zenével. Sokadik találkozáskor „jut el a

tudatunkig” az igazi üzenet, ekkor válthatja ki többek között ezeket a gondolatokat

a nézőben, olvasóban:

1. Ha ez a cég képes rá, hogy ilyen nagy hatású médiumban hirdessen, és ilyen

látványos klippel álljon elő, akkor bizonyára a terméke is jó, nem hiszem, hogy

gagyi árut állítanának elő.

124

2. Ha ilyen elsöprő erejű reklámmal mutatják

be a terméküket, aligha marad hatástalan a

kampány. Így hát mindenki ezt fogja venni, s

ha csak nekem nem lesz, különcként, csuda-

bogárként néznek majd rám.

3. Ha nem is leszek olyan gazdag, szép és okos,

mint ezek itt, a reklámban, azért valamiben

hasonlítani fogok rájuk: én is olyan kocsival

járok majd, mint ők.

Sajnos bármennyire megtanultuk is a média-

tudatosságot, bármilyen kritikusan nézzük is a reklámokat, teljesen mi sem fogjuk

kivonni magunkat a hatásuk alól. Már csak azért sem, mert a fenti feltételezések

egy része igaznak, megalapozottnak fog bizonyulni. Az a cég, amelyről még sosem

hallottam egy szót sem, gyanúsabb, mint az erős, tekintélyes vállalat. Az is igaz (leg-

alábbis részben), hogy néha butaság ellenállni a trendeknek. Megtehetem, hogy én

csak azért sem köttetem be az internetet, de ez egy idő után ugyancsak megnehezíti

majd a más emberekkel való kapcsolatteremtésemet. Végül az is igaz, hogy a részleges

kiemelkedés is kiemelkedés. Tényleg van logika abban, hogy ha már lakást meg autót

nem vehetek, legalább a telefonom legyen „menő”.

Teljesen nem lehet tehát semlegesítenünk a reklámokat, és talán nem is kell. Lé-

nyegesebb, hogy mindig mérlegeljünk, és ha tényleg jó az ajánlat, csak akkor enged-

jük magunkat befolyásolni.

Gondolatgyűjtő

Ismersz-e régi, klasszikussá vált magyar reklámfilmeket? Nézz meg néhányat az interne-

ten! Miben változtak a mai reklámok a hajdaniakhoz képest?

jük magunkat befolyásolni.

A reklámok sokszor építenek az asszociációs képességünkre. De az

asszociációt használhatjuk emlékezetünk karbantartására is. A tanulás,

a memorizálás szempontjából fontos, hogy két dolog között találjunk valamilyen

kapcsolatot. Csupán szabadjára kell engedni a képzeletet, ösztönözni a szavak, a

képek, az érzések spontán felbukkanását. Minél eredetibbek az asszociációink, annál

nagyobb a valószínűsége, hogy rögzülnek a memóriánkban a hozzájuk kapcsolódó

tudásanyaggal együtt.

125

Készítsetek kedvcsinálót egy kötelező vagy ajánlott olvasmányhoz! A reklám kü-

lönböző műfajai közül választhattok: sajtóreklám, plakát, rádióreklám, reklámfilm

(technika hiányában jelenet formájában).

FELADATOK

1. Mit gondoltok erről a reklámról? Mikor ké-

szülhetett?

2. A jó plakát nem mindenkinek tetszik, de minden-

kinek feltűnik. Mi a véleményetek erről a meg-

állapításról?

3. Titkosírás

Fejtsd meg az alábbi Leonardo da Vinci-idézetet! Az egyes jelekhez tartozó betűk

közül válaszd ki, melyik illik a megfelelő helyre! Könnyítésként néhány betűt

előre beírtunk. A füzetedben dolgozz!

♥ ♫ ▼ ☼A M D J

O L V Ő

Ó R Y U

N S Z

I T G

Értelmezzétek az idézetet! Hogyan kapcsolódik a kommunikáció témához? Mit

tudtok Leonardo da Vinciről?

4. Tervezz reklámszlogent és reklámplakátot egy szerinted ideális iskolának!

Gyűjtsd össze és rangsorold, neked melyik az öt legfontosabb szempont, amely

alapján gimnáziumot választanál!

TALENTUM

126

A világháló

Gondolatébresztő

„Tegyük fel, hogy van egy szigetünk, ahol szívesen látunk Mindenkit, mégsem léphet be Akár-

ki, hiszen az odautat nem ismeri Bárki – aki odatalál, az már elindult a Senkiből Valaki felé.”

(Lackfi János: Saját szag, lackfi-janos.hu, 2015-02-23)

Keressetek 3-3 olyan személyes információt, amit szívesen megosztanátok egy közösségi ol-

dalon, és amit szerintetek nem érdemes/szabad megosztani!

AZ INTERNET HŐSKORA Ha az internet születése érdekel bennünket, a hideghá-

borús időkig kell visszanyúlnunk, az 1960-as, 1970-es évekig, amikor az Egyesült

Államok és a Szovjetunió élesen szemben állt egymással. Az USA védelmi miniszté-

riuma gondoskodni akart róla, hogy a terjedőben levő számítógépeket összekösse va-

lamiféle hálózat, mégpedig olyan, amely nem egyetlen központból vezérelt, hanem

akkor is működőképes marad, ha egyik vagy másik eleme valamilyen oknál fogva

kiesik, használhatatlanná válik, netán megsemmisül. Ezzel a céllal kötötték össze az

ARPANET nevű rendszer révén az egyetemek és a főbb intézmények számítógépe-

it. Később a fejlesztés különvált a katonai céloktól és intézményektől, és egy csapásra

rendkívül vonzó lehetőséggé vált a civil élet számára. A dolog lényege azóta sem

változott: a világháló révén megismerhetjük, amit mások megismerhetővé tesznek

esetleg tőlünk ezer és ezer kilométerre a számítógépükön.

Nem volt azonban kezdettől fogva kézenfekvő, ami ma természetesnek látszik.

A napjainkban tapasztalható, kényelmünket szolgáló szolgáltatásokat, technikai esz-

közöket folyamatosan fejlesztették az 1960-as évektől kezdve. S ez a fejlődés még

nem zárult le. Szinte minden nap újabb újdonság kerül a köztudatba, majd terjed el

egyre szélesebb körben, ami valóban hasznos.

Csak néhány állomás: Tim Berners-Lee (ejtsd: tim börnörsz-lí) alkotta meg az

első honlapot, ő alakította ki a kattintható linkek rendszerét, és tőle ered az a bi-

zonyos „www” rövidítés is, amit az

internetes címek elé írunk (annyit

jelent: World Wide Web, vagyis:

világméretű háló, szövet). 2005-ben

mutatta be az Apple az iTunes nevű

online zenei szolgáltatást, 2006-ban

indult a YouTube videomegosztó

oldal.

Az internet hozzáférhetővé válá-

sa után gomba módra szaporodtak

a hozzá csatlakozó szerverek és

számítógépek, és egészen felfog-

Az Eniac az első programozható, elektronikus, digitális

számítógép volt, 1946-ban készült el

127

hatatlan gyorsasággal terjedt el a net a világon, egészen felfoghatatlan számokat

produkálva. 1994-ben kétmillió gép volt csatlakoztatva, 2000-ben már hetvenmil-

lió, ma pedig csak annyit állíthatunk bizonyosan, hogy havonta 10-15%-kal nő az

aktuális szám.

A NETEZÉS HATÁSA A MINDENNAPOKRA Napjainkra az internet nemcsak elter-

jedt, hanem szinte nélkülözhetetlenné is vált. Innét érhetjük el a közlekedési menet-

rendek adatait, a híreket, a barátaink közleményeit, az időjárás-előrejelzést, egész-

ségügyi tanácsokhoz juthatunk, ezen keresztül szinkronizálhatjuk a tabletjeinket,

levelezhetünk, és így tovább. Jószerivel számba se vehetjük az internetes műfajokat,

legfeljebb néhányat tudunk kilistázni közülük: keresők, blogok, e-könyvek, e-lear-

ning anyagok, videók, fotóalbumok, hírek, sport, időjárás, újságok és magazinok,

rádió- és tévéállomások, adatbázisok, személyes oldalak, közösségi hálózatok, jogi

dokumentumok, online áruházak, enciklopédiák, szótárak.

A WEB2 – AMIKOR MI GYÁRTJUK A HÍREKET Beszélnünk kell a web2-ről is, amely-

nek már az elnevezése is mutatja, hogy valamiféleképpen a világháló második ki-

adásáról, második fejlődési szakaszáról van szó. Míg a fejlődés első szakaszában a

tartalmakat elsősorban egyetemek, kutatóintézetek, állami szervek, gazdasági társa-

ságok állították elő, a magánemberek pedig a közönség szerepét töltötték be, addig

a web2 korszakában már mi magunk is jócskán termelünk tartalmakat. Ide tartoz-

nak a blogok, amelyeket mi magunk írunk, a közösségi hálók, amelyeken saját ma-

gunk produkálunk és osztunk meg képeket, gondolatokat, kedvelt tartalmakat. És

egyre többen képesek a profi honlaptervezésre is, jóformán eltüntetve a különbséget

az intézményi közzétevők és a privát megosztók közt.

A web2 eszközök a sok apró megosztással egy közös, kollektív tudást hoznak létre

a világhálón, vagy másként fogalmazva: egy kibővített valóságot teremtenek. Immár

nemcsak az a valóság létezik számomra, amelyet én magam megélek, nem is csak az a

fantáziavilág, amelybe a filmek, regények repítenek, hanem az ismerőseim élete is az

én valóságom részévé válik, amennyiben

megosztják velem ennek dokumentuma-

it, például a kirándulásuk képeit.

Beszélhetünk a web2 kapcsán civil,

önkiszolgáló, állampolgári újságírásról

is. A bloggerek ugyanis nemcsak a ma-

gánéletükről írhatnak, vagy a személyes

élményeikről, hanem adatokat közölhet-

nek és véleményt is formálhatnak a nagy

társadalmi, politikai, gazdasági kérdések-

ről is, és bírálhatják a kormányokat, el-

terjeszthetnek valós vagy hamis híreket A mai számítógépek jóval kisebbek elődeiknél

128

Mi mindenre képes az internet!? Az alábbi link segítségével írjátok meg osztályotok

karácsonyi dalát! Ne aggódjatok, rímelni fog!

http://index.hu/2014/karacsony/ritmikus_quimbyfon/

Gondolatgyűjtő

Foglaljátok össze öt-öt mondatban a web2 lényegét! Mondandótokhoz először gyűjtsetek

kulcsszavakat!

FELADATOK

1. Nézz utána a világhálón: ki találta fel a számítógépes egeret! Kinek a nevéhez fű-

ződik a @ jel használata az e-mail címekben? Mikor jelent meg az első wikipédia

szócikk? Mióta létezik a Google?

2. Keress a világhálón olyan honlapokat, amelyek a lakóhelyedhez közeli világörök-

ségeket mutatják be!

3. A blog szó a web és a log szavakból keletkezett, és internetes naplót jelent. Írj a fü-

zetedbe egy blogbejegyzést a barátaidnak az elmúlt hét kiemelkedő eseményéről!

Nézz utána a videoblog, hírblog, blogregény, haverblog, közösblog, politikai blog, elmélke-

dő blog jelentésének! Írj mindegyikre egy konkrét példát a füzetedbe!

a politikai élet szereplőiről, karaktergyilkosságot hajthatnak végre közszereplőkkel

szemben, egyszóval a közélet hasznos vagy éppen kártékony alakítóivá válhatnak.

A társas kapcsolatok és az információcsere technikai megtámogatása tehát a pénz-

emberek vagy politikai erők által működtetett média mellett ma már a magánem-

bereknek is óriási hatalmat adhat. Amint képesek rá, hogy a nagy sokaság figyelmét

felkeltsék és saját megosztásaikra irányítsák, a figyelem sokszorozódhat, a megosztá-

sok milliós számokat is elérhetnek, s akár kormányokat buktathat, vagy a profi média

számára megvalósíthatatlan célkitűzéseket is valóra válthat a blogger.

TALENTUM

129

Légy óvatos a monitor előtt!

Gondolatébresztő

Beszéljétek meg, kinek mit jelent a következő idézet: „Már meg is osztom, ha elmondom, /

milyen e biztos, titkos otthon.” (Illyés Gyula: Haza a magasban)

IGAZ-E, AMIT LÁTOK? Sokszor keresünk fel

honlapokat szórakozási céllal, máskor viszont

komoly adatokat keresünk, például egy órai fel-

adattal kapcsolatban, vagy projektmunkára, kis-

előadásra készülve. Középiskolában, egyetemen

vagy felnőtt korban még komolyabb kérdés lehet:

megbízható-e a felkeresett weboldal, helyesek-

e, hitelesek-e a közlései, az adatai. Az egyes hon-

lapok megbízhatóságát ugyanolyan kritikával és

óvatossággal kell kezelnünk, ahogyan általában

a média megnyilvánulásait. Most csupán néhány

szempontot említünk azok közül, amelyeket kri-

tikánk, vizsgálódásunk során alkalmazhatunk.

1. Kik beszélnek odaát?

Jó esetben szerepelnie kell a honlapon valamiféle névjegynek vagy „Magunkról”

menüpontnak. Érdemes megnéznünk, vajon kiderül-e, kik üzemeltetik a honlapot,

s szakértői-e annak a témának, amelyről nyilatkoznak. Vannak bizonyos kötelező

adatok, melyet muszáj feltüntetni a honlapokon.

2. Jól beszélnek-e?

Néha elég szúrópróbaszerűen ellenőrizni, megbízhatók-e az adataik. Ha közöl-

nek egy történelmi évszámot, néhány más honlapra is rákattinthatunk: ugyanazt

mondják-e másutt is. Vagy akár a honlap saját szövegén belül is felfigyelhetünk ön-

ellentmondásra, következetlenségre, összevisszaságra. Árulkodó lehet a rossz stílus és

nyelvhelyesség vagy a hibás helyesírás is.

3. Mikor mondták, amit mondtak?

Lehet, hogy a honlap kitűnő minőségű – volt valamikor. Csakhogy egy ideje már

nem frissítik, s az adatok, amiket közöl, elavultak. Ennek is érdemes utánanézni: va-

jon mikori dátumú közleményt olvasunk? Mikor volt érvényes, amit írnak?

4. Honnét nézik a dolgokat?

Érzékenyebb témák (például egy személy minősítése) esetén érdemes utánagon-

dolnunk, nem elfogult-e a honlap üzemeltetője, vagy akinek a közleményét olvas-

suk. Könnyen kiderülhet, hogy ellensége, haragosa annak, akiről ír. Ha nem tárgyi-

lagos a szerző, hanem a maga elfogult nézőpontjából értékeli a dolgokat, nem biztos,

hogy át kell vennünk az ellenszenvét.

130

5. Mások mit szólnak hozzá?

Végül érdemes megnézni, fellelhető-e valamiféle referencia, vélemény a közle-

mény közzétevőjéről. Nagyon jó megoldás például a gyakorikerdesek.hu honlapon,

hogy a kérdezők értékelhetik a válaszadók közleményeit. Így akár már nyolc-tíz ér-

tékelés alapján is eléggé világossá válik, jó válaszokat oszt-e meg az illető, vagy anél-

kül szól hozzá, hogy bármit is tudna a témáról.

HA BELENÉZEK, ENGEM IS LÁTNAK A híres angol író, Tolkien nagy regényében,

A Gyűrűk Urában szerepel egy bizonyos palantír: a gömb alakú látókő. Aki belenéz,

az egész világot láthatja, az egészen távollevő dolgokat is közel hozza a mágikus kő.

Sőt: a beletekintő kapcsolatba is léphet azokkal, akik ugyanilyen kövekkel, palantí-

rokkal rendelkeznek: megoszthatják egymással a gondolataikat, kommunikálhatnak

egymással. Olyan, mintha Tolkien az 1940-es években megjósolta volna a világhálót.

A regényben azonban a palantírok egyáltalán nem veszélytelenek. Amikor a kí-

váncsiskodó Pippin hozzáférkőzik az egyikhez, a Sötét Úr, Sauron meglátja őt a saját

kövén keresztül, megtudja, hol van, és kis híján elpusztítja. Ezt is hasonlíthatjuk az

internethez, hisz arra is igaz: ha belenézünk, minket is látnak.

Mit jelent ez? Az általunk küldött és fogadott információk szervereken futnak

keresztül, nyomuk marad idegen számítógépeken, bármikor visszakereshető az

egész tevékenységünk. Joggal mondja erre egy hetedikes: ugyan miért kémkednének

utánam a titkosszolgálatok? És ebben igaza van. Ám tíz-húsz év múlva, ha például

karriert fut be, és fontos ember lesz belőle, még mindig visszakereshető lesz, mire

használta az internetet korábban. Természetesen szerteágazó törvények védik a

személyiségi jogainkat, és további jogszabályok tiltják a jogosulatlan adatkezelést,

mégis jó tudatában lennünk, hogy a „palantírba” nézve többé nem vagyunk láthatat-

lanok. Ez is hozzátartozik a médiatudatossághoz.

ÚJ SZÓBELISÉG A interneten, a telefonon nap mint nap „beszélgetünk” ismerőseink-

kel. A közösségi oldalakon megjegyzéseket fűzünk barátaink képeihez, bejegyzéseihez,

közöljük véleményünket a napunkról, a vacsoráról, a kirándulásról, a buliról, ahol épp

vagyunk. Az SMS-ben röviden, tömören,160 ka-

rakterben kell megfogalmazni sürgős üzeneteinket.

A csetelés során gyorsan akarunk válaszolni, ezért

rövidítünk, egyszerűsítünk, hangulatjeleket haszná-

lunk. Ezeken a csatornákon nem veszi senki zokon,

ha az általános helyesírási szabályokat is felrúgva,

akár a nagy kezdőbetűket elhagyva, csupa rövidíté-

seket használva írunk. A lényeget megérti mindenki.

Olyan, mintha élőbeszédben közölnénk a mondan-

dónkat. De vigyázz! Ez a nyelvezet a klasszikus ér-

telemben vett, igényes megfogalmazású írásbeliség-

131

hez képest csak látszólag írásbeli, valójában szóbe-

li. Mindezzel tehát addig nincs is probléma, amíg

az iskolában, a fogalmazásod megírása során meg

nem jelenik ugyanez az egyszerűsítés, amíg tisztá-

ban vagy a szabályokkal, és alkalmazod is azokat

ott, ahol arra van szükség. Nem az a fontos, hogy

körmondatokban kell fogalmazni egy SMS-ben,

hanem hogy a helyén tudd kezelni a különböző kö-

zegekben elhangzott vagy leírt tartalmakat!

Érdekes ugyanakkor, hogy visszafelé nem mű-

ködik: amit írásban rövidítünk a karakterszám, az

idő korlátja miatt, azokat a szavakat az élőbeszédben általában nem alkalmazzuk.

Próbáld csak meg felolvasni a legutóbbi csetelésedet párbeszédszerűen! Valószínűleg

szerkesztetlen mondatok, kimondhatatlan szavak, szókapcsolatok hangzanak el. Az

élőbeszédben remélhetőleg még nem tartunk itt.

TÁRVA-NYITVA AZ AJTÓ: TECHNIKAI VESZÉLYEK Minden internetes akciónk in-

terakció: oda-vissza kétirányú az adatáramlás. Ezért mondhatjuk, hogy ilyenkor

tárva-nyitva az ajtó, s nemkívánatos vendégek is bejöhetnek rajta. A Google kereső-

oldal tájékoztatója így foglalja össze a leggyakoribb fenyegetéseket:

Reklámprogram: Olyan szoftver, amely automatikusan hirdetéseket játszik le, jele-

nít meg vagy tölt le egy számítógépen.

Kémprogram: Olyan szoftver, amely információmorzsákat gyűjt a felhasználókról,

azok tudta nélkül.

Trójai-program: Destruktív szoftver, amely hasznos alkalmazásnak tűnik. A szoft-

ver eleinte látszólag hasznos dolgot csinál, ám ehelyett információkat lop, vagy

veszélyezteti számítógépét, mobileszközét.

Vírus: Veszélyes számítógépes szoftver, amely megfertőzheti számítógépét és az

azon lévő fájlokat.

Féreg: Veszélyes számítógépes szoftver, amely automatikusan továbbterjedhet más

számítógépekre.

Adathalászat: Az adathalászat egy online csalás, amelynek során valaki bizalmas

adatokat próbál kicsalni az áldozattól – például jelszavakat vagy bankkártyaada-

tokat. Az adathalászat tipikusan e-mailek, hirdetések vagy más kommunikáció,

például azonnali üzenetek útján történik. Például valaki megpróbálhat az áldo-

zatnak olyan e-mailt küldeni, amely látszólag az áldozat bankjától származik, és

személyes adatokat kérnek benne.

132

Nézz utána az interneten, hogy milyen internetes szűrőprogramok léteznek a gye-

rekek védelmében! Tanulmányozd az egyes korosztályokra vonatkozó informáci-

ókat, szűrési lehetőségeket! Csinálj vázlatos ismertetőt papíron vagy számítógépes bemu-

tató programmal A gyermekbarát internet címmel!

FELADATOK

1. Tudtad, hogy a távirányító nem csak a tévé bekapcsolá-

sára van kitalálva?

Beszélgessetek róla, és vitassátok meg, mikor érdemes

vagy indokolt kikapcsolni a tévét!

2. Válassz témát, és írj fogalmazást a következő két cím

valamelyikével a füzetedbe!

a) Képzeld, álmomban visszarepültem ezer évet!

vagy

b) Képzeld, álmomban egész éjjel menekültem a tegnapi film miatt!

3. „Hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker nem áll rendelkezésre

csak 160 karakter.” (Varró Dániel)

Tervezz meghívót barátaidnak egy általad szervezett programra, összesen 160 ka-

rakterben!

Gondolatgyűjtő

Dolgozd ki a füzetedben a válaszokat az alábbi kérdésekre:

a) Mit jelent az írott-beszélt nyelv kifejezés?

b) Foglald táblázatba, hogy milyen különbségek vannak az élőbeszéd és írott szöveg

között!

c) Keress szempontokat, miben különbözhet egy kézírással írt szöveg egy e-mailtől!

PROJEKTFELADAT

133

Összefoglalás – Kommunikáció és tömegkommunikáció

134

Fogalomtár

ALAKI TULAJDONSÁG Azon jellemzők összessége, amikor egy szót abból a szempontból vizsgálunk, hogy milyen jelek és ragok kapcsolódhatnak hozzá.

ALANY Az öt mondatrészi szerep egyike. Az állítmány vonzata. Az ágrajzokban A-val rövidítjük. Fajtái: határozott, határozatlan és általános alany.

ALÁRENDELŐ SZINTAGMA Alaptagból és bővítményből áll. A bővítmény az alaptagnak van alárendelve („irányítós”).

ÁLLÍTMÁNY Az öt mondatrészi szerep egyike. A mondat központi része, önállóan is al-kothat mondatot, sokféleképpen bővíthető. Az ágrajzokban Á-val rövidítjük. Fajtái: igei, névszói-igei állítmány.

BIRTOKOS SZEMÉLYJELEK A birtokosra utaló jelek, ezeket a birtokot jelentő főnévre tesz-szük. Ha egy birtokot jelölő főnevet többes számba akarunk tenni, akkor azt birtoktöb-besítő jellel fejezhetjük ki.

BŐVÍTETT MONDAT Ha egy tagolt mondatban szabad bővítmények is vannak.

BŐVÍTMÉNY Az alárendelő szintagma egyik tagja. Fajtái: kötött bővítmények (vonzat), szabad bővítmények.

EGYSZERŰ MONDAT Csak egyetlen alany-állítmányi szintagma van benne. Van olyan egy-szerű mondat, amelyből az alany vagy az állítmány, vagy akár mindkettő hiányzik.

ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK FAJTÁI a) hangzó (audiális) a rádió, b) képi (vizuális) a csak szö-veget és képet adó honlap, c) képi-hangzó (audiovizuális) a televízió, a film, a multimédiás honlap.

ÉRTELMEZŐ Az értelmezett szó után áll, azt „utólag” értelmezi, pontosítja. Beszédben szünet lehet köztük, írásban vessző.

ESETRAGOK A főnevekhez járuló ragok (alanyeset, tárgyeset, határozói eset).

HATÁROZÓ Az öt mondatrészi szerep egyike. Igék és igenevek, illetve névszók és határo-zószók bővítménye. Irányhármasság jellemzi. Az ágrajzokban H-val rövidítjük. Fajtái: hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok- és mérték-, eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekin-tet-, hasonlító-, társ-, eszköz-, részeshatározó.

JELZŐ Az öt mondatrészi szerep egyike. Legtöbbször szabad bővítmény, főnevekhez kap-csolódik. Az ágrajzokban J-vel rövidítjük. Fajtái: minőség, mennyiség, mutató névmási kijelölő, birtokos jelző.

KOMMENT A topikról szóló állítás, megjegyzés.

MÉDIUMOK A tömegkommunikációt szolgáló eszközrendszerek. Ezek együttesét médiá-nak nevezzük

MÉDIUMOK FAJTÁI 1. nyomtatott médiumok: könyvek, újságok; 2. elektronikus médiu-mok: tévé, rádió, internet.

MELLÉRENDELŐ SZINTAGMA A tagok egyenrangúak. Kötőszó nélkül is létrejöhet. Típu-sai: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó.

MINIMÁLIS MONDAT Amikor egy tagolt mondatban az állítmány mellett csak vonzatok állnak.

MONDAT Egy vagy több szóból áll, jellemző hanglejtése van. Ha a nyelv szavait és szabá-lyait nézzük, akkor a mondat az ezekből felépülő legnagyobb egység. Ha viszont a nyelvi

135

kommunikáció felől nézzük, akkor a mondat a legkisebb egység, hiszen a mondatokból építjük fel nyelvi kommunikációnkat.

MONDATFAJTÁK A beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát szokás megkülönböztetni: kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító, felkiáltó. Írásban a kijelentő mondat végére pontot, a kérdő mondat végére kérdőjelet, az óhajtó, felszólító és felkiáltó mondatok végére pedig felkiáltójelet teszünk.

MONDATRÉSZ A szintagmákat felépítő egységek neve. A mondatrészek a mondatban kü-lönféle szerepet kaphatnak. Ezek a mondatrészi szerepek.

NEM NYELVTANI SZÓKAPCSOLAT Például a viszonyszós szókapcsolat, mely még szószerke-zetnek sem nevezhető, mert tagjai nagyon lazán tartoznak csak egymáshoz. Viszonysza-vuk nem a szintagma része.

NYELVTANI SZÓKAPCSOLAT Röviden szószerkezet. Fajtái: viszonyszós szószerkezet, szin-tagma.

PARTIKULÁK A módosítószókhoz hasonlítanak, legtöbbször egy szóra vonatkoznak, je-lentéstartalmuk csekély, semmiféle kérdésre nem válaszolnak.

REKLÁM Terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő termékmegjelenítések, fizetett hirde-tések.

SZERKESZTETLEN MONDAT Ha egy mondatban nincs még szintagma sem.

SZERKESZTETT MONDAT Ha egy tagolatlan mondatban van szintagma.

SZINTAGMA Olyan szószerkezet (azaz nyelvtani szókapcsolat), amelynek legalább két tagja van. Fajtái: alárendelő és mellérendelő.

SZINTAGMACSOPORTOK A szintagmák összekapcsolódásával jönnek létre. Legalább három tagjuk van. Típusai: szintagmalánc, szintagmabokor, szintagmasor.

SZINTAKTIKAI SZABÁLYOK Olyan szabályok a nyelvünkben, amelyeket a mondatok alko-tásánál kell alkalmaznunk. Az általuk létrejövő szószerkezetek a szintagmák.

SZÓKAPCSOLAT Amikor a több szóból álló mondatokban a szavak összekapcsolódnak, szó-kapcsolatok jönnek létre. Fajtái: nyelvtani és nem nyelvtani szókapcsolat.

TAGOLATLAN EGYSZERŰ MONDAT Ha az egyszerű mondatból hiányzik az állítmány, és nem is kell bele.

TAGOLT EGYSZERŰ MONDAT Ha az egyszerű mondatban van állítmány. Az alanytalan mondatok szintén tagoltak.

TÁRGY Az öt mondatrészi szerep egyike. Egy tárgyas ige, vagy egy tárgyas igéből képzett igenév vonzata. Az ágrajzokban T-vel rövidítjük. Fajtái: iránytárgy, eredménytárgy, ha-tározott és határozatlan tárgy.

TOPIK A mondat témája, erről lesz szó.

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Olyan közlésfolyamat, amelyben közvetett módon és egyszerre nagyon sok vevőhöz, befogadóhoz jut el a közlés, a hír. Például: a televízió, a rádió, az internet útján.

VISZONYSZÓS SZÓSZERKEZET Nyelvtani szókapcsolat, azaz szószerkezet, de nem szintag-ma. Tagjai egy szóalaknak számítanak, viszonyszava a szintagma része.

ZÉRÓ SZÓELEM Az a toldalék, melynek nincs hangzó jele. Jelölése: Ø.

136

Ráadás – Grammatika, szókapcsolatok

1. Az iskolai könyvtárba könyvek érkeztek. A könyvtáros, aki magyartanár a hete-

dikben, éppen nyelvtanóráról jött vissza. Megnézte a címeket, és a következőkép-

pen helyezte el őket a polcon:

a) Milyen szempontot követett az elrendezés során?

b) Három filmes DVD is volt a csomagban, azok legalulra kerültek. Mit gondolsz,

milyen meggondolás alapján, és jó helyre rakták-e őket?

c) Milyen címkéket helyeznétek el az egyes oszlopok fölött?

A Gyűrűk Ura

Tom és Jerry

Barátok közt

A hobbit (J. R. R. Tolkien)

Az időgép (H.G.Wells)

Koldus és királyfi (M. Twain)

Emil és a detektívek (E. Kästner)

Gergő és az álomfogók

(Böszörményi Gyula)

A vadon szava (J. London)

Az emlékek őre (L. Lawry)

A Legyek Ura (W. Golding)

A beszélő köntös (Mikszáth Kálmán)

A nagyenyedi két fűzfa (Jókai Mór)

A rejtelmes sziget (J. Verne)

A néma revolverek (Rejtő Jenő)

137

2. Az alapos olvasás vagy egy szöveg titkai

a) Olvasd el alaposan, és adj címet a részletnek!

„Ez a tisztás volt a Kiserdő kellős közepe. Ilyenkor nyáron a legszebb hely széles

e világon. A füve selymes, hívogató. Volt. Az utóbbi időben ugyanis mind több

pucér folt kopárlott elő a fakuló pázsitszőnyeg alól. Körös-körül a fák dús lom-

búak és daliásak. Voltak. Mert mostanában ritkulni és sárgulni kezdett zöldjük, és

itt-ott a valaha szálas hárs-, éger-, sziltörzsek meggörbültek, mintha titkos féreg

foga rágná őket. A tisztás szélén két ősöreg tölgy állott, az egyikben kényelmes

odú. Szépséges; bölcs, sokat megért tölgyek, melyeken nem fogott az idő, és nem

fogott a Kiserdőt lassanként markába kaparintó rontás sem. Öröm volt rájuk néz-

ni. Eddig. Mert most az egyik, hirtelen, minden látható ok nélkül... de hiszen

már tudjuk.” (Békés Pál: A félőlény)

b) Milyen szavak utalnak a teljes mű címére a szövegben?

c) Írd ki egy lapra a részlet három legszebb alárendelő szintagmáját és egy másikra

a három legérdekesebb nem nyelvtani szókapcsolatot! Cserélj lapot a szom-

szédoddal, és ellenőrizzétek közösen a megoldásokat! Ha elakadtok, kérjetek

segítséget!

3. Nyomozz az interneten, milyen előzménye van a szövegbeli „mintha titkos féreg

foga rágná” kifejezésnek a magyar költészetben!

a) Hasonlítsd össze, mi a különbség az idézet új alakváltozatában!

b) Mire utal a nyelvtani különbség az új felhasználásban?

c) Emlékszel-e olyan idézetre, amelyet a felnőttek átvesznek, és kicsit átalakítva

mondogatnak?

4. A meseregény következő soraiban fontos kérdések hangzanak el Porhany és Csu-

pánc beszélgetésében.

a) Olvassátok fel párbeszédes szerkezetben megjelenítve, két szereplővel és elbe-

szélővel a részletet!

138

„– És mondd – kezdte óvatosan Porhany, míg vaksin, aggodalmasan körbepislo-

gott –, azt is láttad, szóval, esetleg azt is, hogyan?

– Mit hogyan? – érdeklődött álszent képpel Csupánc. Bár persze pontosan értette

a kérdést.

Gyanakvó óvatossággal járatták körül pillantásukat a rengetegen.

– Nem láttad véletlenül, hogyan dőlt ki? Kitől, mitől, miképpen?

Lesunyták a fejüket, lapos pillantásokkal méregették az erdő alját, időnként meg

a magasba lestek.

– Azt csak sejtem... – és Csupánc súgva visszadobta a kérdést: – Miért, mostaná-

ban ki döntöget errefelé fákat?”

b) Keresd meg, melyik mondatról beszélnek a szereplők!

c) Milyen bővítményekre kérdez Porhany? Milyen bővítményekre kérdez Csu-

pánc?

d) Te hogyan kérdeznél ugyanezekre magyar nyelv órán, a tanultak szerint?

e) Ha az előző bekezdést hozzáolvasod a párbeszédes részhez, miért lehetünk biz-

tosak abban, hogy Csupánc érti, miről van szó?

139

Helyesírási kisokos

6:3, AVAGY MIKOR KELL KÖTŐJEL? – A SZÓTAGSZÁMLÁLÁS SZABÁLYAI

Az összetételek szótagszámának megállapításakor a jelek és a ragok nem számítanak.

Pl.: labdarúgócsapataitokkal és labdarúgó-bajnokság.

KÖNNYŰ, MINT AZ EGYSZEREGY!?Az -i nemcsak melléknévképző lehet, hanem többes számú birtokos személyjel is:

egy szónak így – jelentéstől függően – kétféle lehet az írásmódja.

Pl.: gépkocsivezetői (ha valakinek a sofőrjeiről van szó) (mivel itt a tő 6 szótag),

de! gépkocsi-vezetői (ha melléknevet képezünk belőle, pl.: gépkocsi-vezetői állás

(mivel itt a tő 7 szótagos).

A kivétel próbára teszi a szabályt az alábbi estekben:

Települések és településrészek neve: Balatonmáriafürdő (8 szótag), Régiakadémia-

telep (9 szótag).

Intézménynevek: Belügyminisztérium, Közgazdaságtudományi és Államigazga-

tási Egyetem.

FELADATOK

1. Gyűjtsetek példákat a fenti esetekre!

2. Tegyetek rendet a hosszú utcanevekben! Írjátok le helyesen a füzetbe!

Kik voltak a névadók?

3. Gyűjtsetek az alábbiakhoz hasonló hosszú, értelmes magyar szavakat! (A szóban

ugyanaz a magánhangzó szerepeljen!)

tapasztalatlanabbakat

megfellebbezhetetlenebbeket

korcsoportotokhoz

körömpörköltötökhöz

4. A szépirodalmi művekben stílusélénkítés szándékával alkalmazott többszörös

mellérendelést halmozásnak nevezzük. Például:

„Tanulj dalt a zengő zivatartól,

Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl.”

(Vörösmarty Mihály)

Hol, melyik műben találkoztál ilyennel?

kissjánosaltábornagyutcatersánszkyjózsijenősétánycsontvárykosztkativadarutca

140

5. Milyen szituációkban fordulhatnak elő az alábbi mellérendelő szintagmák?

Játsszátok el!

6. Fordítsátok le az eszperente nyelven megfogalmazott közmondásokat! Keresse-

tek benne szintagmákat!

• Rengeteg rendes ember elhelyezkedhet egyetlen keskeny kereveten.

• Verebet testfedezete, embert nem ellenfele jellemez.

• Nem selyembe tekert testek tesznek embert.

• Eszed legyen testednek ereje helyett.

7. Süss fel, nap! A közismert gyermekdal címét sajnos gyakran helytelenül írják.

Mire kell ügyelni?

8. Értelmezd az értelmezőt! Mi a különbség?

Jellemezzétek találó értelmező jelzős szerkezettel osztálytársaitokat!

Kiről, miről mondjuk? Egészítsétek ki az alábbi értelmező jelzős szerkezeteket!

…, a hunok királya

…, a Balaton festője

…, Észak Velencéje

…, Európa kapuja

9. Szóhíd

Találd meg azt a szót, amely az első szóval utótagként, a második szóval pedig

előtagként összetett szót alkothat.

Például: gólya - … - harang. Megoldás: hír (gólyahír, hírharang)

gyöngy - … - szem

jég - … - pók

szarka - … - tartó

madár - … - szín

hat - … - szem

10. Csupa ly. A mulya kölyök folyton nyavalyog az estélyen. A pehelysúlyú vetély-

társ kevélyen mosolyogva görkorcsolyázik a pályán.

Alkossatok ti is olyan mondatokat, amelyekben ly-os szavak szerepelnek!

11. Nem mindegy!

a) Foglaljátok mondatba a szópárokat!

b) Folytassátok a példák sorát!

irt – írt, bor – bór ál – áll, épen – éppen

buja – búja, bora – bóra bojt – bolyt, fojt – folyt

Mátyás az igazságos Mátyás, az igazságos

ő vagy én most vagy soha

141

Médiaműfajok

1. Alkossatok hármas csoportokat! A csoport egyik tagja egy közszolgálati, a másik

tagja egy kereskedelmi, a harmadik tagja pedig egy tematikus televíziós csatorna

szombati műsorrendjét állítsa össze! A csatornák nevét, a műsorok címeit ti talál-

játok ki! Ha úgy érzed, szükséges, meríts ötleteket a tévéújságból!

Ha elkészültetek, hasonlítsátok össze munkáitokat az alábbi Venn-diagram segít-

ségével!

2. Ismered az alábbi piktogramokat?

Manapság a televíziós műsorokat kategóriákba sorolják aszerint,

hogy milyen korosztálynak (nem) ajánlott az adás megtekintése.

Nézz utána, mire figyelmeztetnek az egyes jelölések!

Rendezzetek disputaversenyt a korhatár-karikák hasznosságáról!

3. Végezz kutatást családod, illetve lehetőség szerint tágabb rokonságod tévénézési

szokásairól! Figyeld meg, mely műsorokat követik figyelemmel a szüleid és/vagy

testvéreid; mely műsorokat nézi közösen a család; és melyek azok, amelyekről

mindig elkapcsolnak! A kapott eredményekből állíts össze fontossági listákat,

amelyeken az első helyet az a műsor foglalja el, amelyet ki nem hagyna a család/

a szüleid/a testvéred!

Mik kerültek a listákra? Vesd össze eredményeidet a padtársadéival!

4. Előfordult már veled, hogy hiába keresgéltél a csatornák között, nem találtál

olyan programot, amelyet szívesen néztél volna? Vedd a kezedbe a dolgok irányí-

tását, és vesd fel ötletedet az általad kiszemelt csatorna műsorszerkesztőségénél!

Írj levelet a füzetedbe a műsorszerkesztőnek, amelyben kifejted, hogy:

• te (vagy ti, ha az egész osztály nevében fogalmazod meg a leveledet) milyen

típusú műsort látnának szívesen a csatornán;

• hogyan képzeled el a műsort, mik lennének a jellegzetes elemei;

• miért lenne érdekes ez a műsorszám akár a te korosztályod, akár a szélesebb

közönség számára.

Ne felejts el ügyelni a levél formai követelményeinek betartására!

142

Infokommunikációs eszközök

PROJEKTFELADAT

Az osztálykirándulásra nem lehet elég hamar elkezdeni a készülődést. Hogy a lehető leg-

nagyobb élményben lehessen részetek, tájékozódjatok már most a lehetőségekről! Alkossa-

tok legalább öt, de akár több kis csoportot! Minden csoport feladata egy osztálykirándulás

megtervezése, valamely tetszőlegesen választott belföldi városba, üdülőhelyre.

Közösen határozzátok meg az úti célt: a választásnál vegyétek figyelembe az osztály

igényeit, a programlehetőségeket, a szálláslehetőséget, a távolságot stb. Ha sikerült döntést

hozni, osszátok fel egymás között a résztémákat, a továbbiakban mindenkinek felelősséget

kell vállalnia a saját témájáért, feladatáért. Minden csoportban legyen időfelelős is, aki arra

vigyáz, hogy a csoport megfelelő ütemben dolgozzon.

Ha az úti célt kijelöltétek, igyekezzetek minél több információt szerezni róla: keressetek

olyan turisztikai, idegenforgalmi témájú tévéműsorokat (pl. a Spektrum csatornán), tema-

tikus vagy személyes blogokat, online vagy nyomtatott magazinokat (pl. A Földgömb),

amelyekben szó esik az általatok kijelölt célpontról! Adott esetben a település honlapján is

tájékozódhattok.

Nézzetek utána, milyen (konkrét) szálláslehetőségek vannak a választott helyszínen, il-

letve annak közelében! Ha van rá módotok, nézzétek meg, található-e a szállásról vélemény

az interneten! Fogalmazzatok meg egy tízmondatos árajánlatkérő levelet, amelyben ismer-

tetitek, mettől-meddig maradna az osztály, és hány fő érkezne a szállásra; illetve érdeklőd-

tök a szobák számáról, felszereltségéről.

Keressetek programlehetőségeket is a helyszínen! Kutassatok az interneten, és nézze-

tek körül a könyvtár folyóirat- és könyvállományában is! Gyűjtsetek képeket is a hely-

színekről!

Tervezzétek meg a kirándulás részletes programját, napi lebontásban!

Ha mindennek utánajártatok, készítsetek egy hozzávetőleges költségvetést is a várható

kiadásokról!

A tervetek bemutatásához állítsatok össze egy úgynevezett portfóliót, amelybe az ár-

ajánlatkérő levelet, az esetlegesen fellelt véleményeket a szállásról, a programtervezetet, a

várható kiadások listáját, és minden egyéb kiegészítő anyagot beletesztek.

Ha minden információ a birtokotokban van már, és elkészült a portfólió is, készítsetek a

terveteknek egy népszerűsítő plakátot! A plakát bármilyen szabadon választott technikával

(kérjetek bátran segítséget tanáraitoktól, vagy keressetek az interneten kézműveskedéssel fog-

lalkozó honlapokat!) készülhet, a cél, hogy minél frappánsabb és figyelemfelkeltőbb legyen!

Tűzzetek ki egy időpontot, amikor minden csoport bemutatja a terveit! A bemutató

előtt próbálgassátok, hogyan tudnátok legjobban „eladni” terveteket! Ha van rá lehetősé-

getek, készítsetek bemutatótokhoz egy öt-hat diából álló ppt-prezentációt is!

A bemutató végén tartsatok szavazást, hogy melyik csoport terve nyerte el leginkább az

osztály tetszését!

Írjatok egy tudósítást a bemutatóról és a szavazásról az iskolaújságba!

143

Tanári elsősegély

Kedves Kolléga!

Az OFI hetedikeseknek szóló Magyar nyelv tankönyve számos változást hoz a hagyo-

mányos, funkcionális mondattan tanításában. Miért tartottuk ezt szükségesnek? Az

utóbbi évtizedekben sok új eredmény jelent meg ezzel a modellel, főleg az egyszerű

mondat elemzésével kapcsolatban. Ezeket a hazai tankönyvírás szinte teljesen figyel-

men kívül hagyta, még azután is, hogy 2000-ben megjelent a Magyar Grammatika

című egyetemi tankönyv (MGr.1), amely összefoglaló jellegénél fogva az addig fel-

merülő vitás kérdéseket is igyekezett bemutatni. Emellett sok olyan modell is szüle-

tett az elmúlt időben, amelyek nem funkcionális, hanem strukturális alapra építenek.

E modelleknek jelenleg szinte semmilyen hatása nincs a közoktatásban, pedig lényeges

ismereteket tártak föl a magyar mondat szerkezetére vonatkozóan. Ezek a szófaji cso-

portokkal dolgozó, strukturális elemzések ráirányították a figyelmet a magyar mondat

topik-komment szerkezetére, a magyar mondat szórendjének fontosságára is.

A szakemberek már régóta egyetértenek abban, hogy a hazai nyelvtantanítás ko-

moly fejlesztésre szorul. A mondatelemzést illetően a gyökeresen új modellekre való

áttérést gátolná az erre kiképzett tanárok hiánya, ezért a hagyományos modell meg-

újítása jobb alternatívának tűnik.

Világos, átlátható elemzési rendszert szerettünk volna, olyat, amellyel a diák a mon-

dat minden eleméről tud valamit mondani. A mondatrészi szereppel nem rendelkező

elemek korábban kívül estek az elemzésen, most ezeket a szókapcsolatok típusainak

világosabb definiálásával és elkülönítésével bekapcsoljuk a vizsgálatba. Éppen ezért a

mondatelemzés első lépése a nem szintagmatikus szókapcsolatok felmérése. A névelő-

ket, a névutókat, a segédigéket, kötőszavakat stb. összekapcsoljuk a mondat szintagmát

alkotó elemeivel. Ezt egy egyszerű jelöléssel a leírt mondat fölött jelöljük.

Az elemzés következő lépése, hogy – ha van – megkeressük a mondat központi

részének számító állítmányt. A mondatelemzés során igyekszünk a diákot minél in-

kább arra szoktatni, hogy a szófaji ismereteit, azon belül is elsősorban az alakiságra

vonatkozókat használja az elemzés során. (Ezért is került a könyv elejére egy szokat-

lanul hosszú ismétlés, amelyben az alaki tulajdonságok kaptak hangsúlyt.)

Az elemzés során fontosnak tartjuk a helyes rákérdezést. Mivel rákérdezni csak

bővítményekre lehet, nem is használjuk az állítmányra való rákérdezést (Mit állí-

tunk?). Ezt a rákérdezést gyakorlati okok miatt sem javasoljuk. A gyerekek nincsenek

ugyanis tisztában az „állítás” logikai jelentésével (az állítmány eredetileg logikai fo-

galom), azt a hétköznapi szóhasználat szerint értik. Így állhat elő, hogy a Pista kezet

mos. mondat esetében a Mit állítunk? kérdésre válaszként adódik a Mos / Kezet mos /

1 Keszler Borbála (szerk.): Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

144

Pista kezet mos. is. A Mit állítunk? rákérdezéssel ráadásul az összetett (névszói-igei)

állítmány elemzése is könnyen eltéveszthető: Okos volt. – Mit állítunk? Volt.

A rákérdezés helyett az állítmány megkeresésének más módszerét követjük: az ige

alaki felismerését, illetve a segédige tesztelését gyakoroltatjuk. A névszói állítmány ter-

minusát – a MGr.-val szinkronban – nem tanítjuk, a névszói állítmányt a névszói-igei

állítmány zéró segédigés alakjának tartjuk. Az állítmány bővítményeit, és azok bővít-

ményeit stb. természetesen mi is rákérdezéssel elemeztük. A rákérdezést mindig teljes

formában (kérdő névmás + alaptag) gyakoroltatjuk, ezt részletes példaanyaggal segítjük.

Röviden bemutatjuk a magyar mondat topik-komment szerkezetét, majd a mon-

dattani fejezetek végén visszatérünk rá, hogy megmutassuk, hogyan egészítheti ki

egymást ez az ismeret és a hagyományos ágrajzos elemzés.

Alapelv, hogy a mondat szerkezetét tükröző ágrajz a lehető legpontosabb legyen.

Ennek érdekében:

• Az ágrajzzal a mondat szórendjét követjük. Nem lehet egyforma az ágrajza a

Peti bevásárol a boltban. és a Peti a boltban vásárol be. mondatoknak, hiszen ezek

nem ugyanazt jelentik. Ez a szórendet követő ábrázolás lehetővé teszi, hogy a

gyerekek a mondat topik-komment szerkezetét egy hagyományos ágrajzra is

rávetíthessék.

• A mondatrészek jelölésében megkülönböztetjük az igei, a névszói-igei és a zéró

segédigés névszói-igei állítmányokat.

• A kijelölő jelző helyett kijelölő szerepű jelzőkkel dolgozunk, ezt külön jelöltük is.

• A jelzők típusainál tanítjuk a mutató névmási kijelölő jelzőt is, az ágrajzban is

van jele.

• A határozók jelentés szerinti típusait tárgyaljuk, bár a mondatelemzés szem-

pontjából nem tartjuk lényeges kérdésnek. Az állandó határozót – összhangban

a MGr.-val – nem tanítjuk, de az ott bevezetett aszemantikus határozót sem.

• Az értelmezőt sokáig az értelmező jelző szinonimájaként használták. Ezt a gya-

korlatot nem követjük, az értelmezőt olyan pozíciónak tartjuk, amelybe alany,

tárgy, határozó és jelző is kerülhet. Ennélfogva – a MGr.-nak megfelelően –

mondatrészi szerepét is másként tanítjuk és ezt a jelölésben is tükrözzük.

Bízunk benne, hogy a tankönyvhöz később készülő módszertani segédlettel egyre

többen kapnak majd kedvet ahhoz, hogy egy logikusabb, anyanyelvünkről pontosabb

képet adó mondatelemzést tanítsanak. (A könyvben bevezetett változtatásokat éveken

keresztül teszteltük a magyartanár-képzésben pozitív eredménnyel.)

Jó munkát kíván a mondattani fejezetek írója:

Tóth László

OFI magyar nyelv tk 7.pdf

Documents

Transcript of OFI magyar nyelv tk 7.pdf