Ötéves gyerekek és a (bVn) változó
description
Transcript of Ötéves gyerekek és a (bVn) változó
Ötéves gyerekek és a (bVn) változó
Mátyus Kinga
Szegedi TudományegyetemNyelvtudományi Doktori IskolaMagyar Nyelvészeti Alprogram
Az előadás tartalma
Elméleti háttér Hipotézisek Módszertan Eredmények Következtetések Módszertani tanulságok Összefoglalás
Elméleti háttér
Chambers (2003)„A nők többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz tartozó férfiak (162).”
MNSzV - Kontra (2003) Grammatikalitási ítéletes feladatokban a nők a férfiaknál nagyobb arányban választották a sztenderd változatot a (bVn) változó esetében.
Gyermeknyelvi variabilitás nemzetközi szakirodalma (Romaine (1984), Reid (1978), Eckert (2000) etc.)
Romaine (1984): Nemek közti nyelvi variabialitás bizonyos változók használatában hatéves gyerekeknél.
Hipotézisek
Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk.
A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.
Módszertan Változó: (bVn) Adatközlők: 5 éves gyermekek (4;8 – 5;8), 10 lány
és 10 fiú, összesen 20 adatközlő Helyszín: Mindszent, Szeged Feladatok: képleírás Adatok gyűjtése és feldolgozása:
≈20-30 perces interjúk
Olympus WS-310M digitális diktafon (12 órányi felvétel)
Olympus AS 4000 átírókészlet (150 oldal gépelt szöveg)
SPSS
Eredmények 1
Adatközlő
Kor(év; hó)
(bVn) [bVn]
Sztenderd tokenek aránya
ML1 4;9 64 10 15,63%
ML2 5;3 67 44 65,67%
ML3 5;0 65 62 95,38%
ML4 4;8 75 43 57,33%
ML5 5;5 79 75 94,94%
ML teljes 350 234 66,86%
MF1 5;1 56 23 41,07%
MF2 4;11 85 5 5,88%
MF3 5;0 78 23 29.49%
MF4 5;3 76 2 2,63%
MF5 5;5 76 52 68,42%
MF teljes 371 105 28,30%
Adatközlő
Kor(év; hó)
(bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya
SZL1 5;3 82 78 95,12%
SZL2 5;7 82 73 89,02%
SZL3 5;8 85 28 32,94%
SZL4 5;1 88 76 86,36%
SZL5 4;11 88 65 73,86%
SZL teljes 425 320 75,29%
SZF1 5;5 86 3 3,49%
SZF2 5;6 72 20 27,78%
SZF3 5;8 109 49 44,95%
SZF4 5;0 101 96 95,05%
SZF5 5;0 91 72 79,12%
SZF teljes 459 240 52,29%
Minden adatközlő (bVn): 1605 [bVn]: 899 56,01%
1. TÁBLÁZAT: Eredmények (az összes adatközlő)
Nemek szerinti megoszlás
Nem (bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya
Lányok 775 554 71.48%
Fiúk 830 345 41.57%
2. TÁBLÁZAT: Nemek szerinti megoszlás
SPSS t-teszt: 5%-os szinten szignifikáns
Lakóhely szerinti megoszlás
Lakóhely (bVn) [bVn] Sztenderd tokenek aránya
Mindszent 721 339 47.02%
Szeged 884 560 63.35%
3. TÁBLÁZAT: Lakóhely szerinti megoszlás
SPSS t-teszt: nem szignifikáns
Eredmények 2
Kisebb audiomonitoros kontroll – több nem sztenderd változat.
A két változat akár ugyanabban a mondatban is szerepelhet.
Nincs összefüggés az adatközlő nyelvi megnyilatkozásai és általános szellemi fejlettsége között (vö. Réger 1990:14).
Következtetések
A magyarban is megfigyelhető nemek szerinti variabilitás a (bVn) változó használatában – már ötéves gyerekeknél.
A lakóhelynek itt nincs szignifikáns hatása a változó használatára. Nagy szórás mind a négy csoportnál
→ kommunikatív kompetenciájuk alakulófélben van
→ ilyen hatások érik őket Nagy eltérés a nemek között →← anya hatása (kiegyenlítődés) (vö.
Labov 1990). Lakóhelyek szerinti eltérés → anya hatása? A magasabb társadalmi osztályhoz tartozó anyák többet beszél(get)nek
gyermekeikkel, ill. választékosabb inputtal szolgálnak (vö. Hoff-Ginsberg 1944).
Következtetések (folytatás)
„Nemi paradoxon” (Labov 2001: 293)
„A nők a férfiaknál jobban alkalmazkodnak azokhoz a szociolingvisztikai normákhoz, amelyek nyíltan elő vannak írva, de kevésbé azokhoz, amelyek nincsenek előírva.” (ford. Kontra 2003: 194)
Eltérő minták követése (Romaine 1978)
A lányok a presztízzsel rendelkező változatot részesítik előnyben, míg a fiúk inkább azokat, amelyeknek kevesebb, vagy esetleg rejtett presztízsük van.
Módszertani tanulságok
Sok fölvétel – kevés adat. A terepmunkás sokat beszél – nagy odafigyelést igényel, hogy
nyelvhasználatát végig azonos szinten tartsa. Ez sokszor csak az átírásnál derül ki → előkutatás fontossága. Nagy figyelmet kell fordítani az adott életkornak megfelelő
sajátosságokra (+ környezet befolyásoló hatása) → előkutatás fontossága.
Ha meghatározott változókat akarunk vizsgálni, egészen specifikusan arra kell koncentrálni.
Összefoglalás
Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk.
+ 5%-os szinten szignifikáns A szegedi adatközlők több sztenderd változatot
használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.
+ tendencia
A kutatás további lehetséges irányai
Ugyanez a módszertan – több adatközlő
→ pontosabb eredmények Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több beszédhelyzet – több stílus
→ a változó stílusérzékenységének vizsgálata Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több óvoda
→ a változó részletesebb szociolingvisztikai leírása Ugyanez a korcsoport – más változók
→ más változóknál is kimutatható-e nemfüggőség, s ha igen, milyen mértékben
Más korcsoportok
→ a változó használatának változásai Felnőtt adatok gyűjtése hangfelvételek segítségével
→ összehasonlítható adatok
Irodalom
Chambers, Jack. (2003). Sociolinguistic Theory: Linguistic Variation and its Social Significance. Second Edition. Oxford: Blackwell.
Hoff-Ginsberg, E. (1994). Influences of mother and child on maternal talkativeness. Discourse Processes 18. 105-117.
Kontra, Miklós ed. (2003). Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó.
Labov, William. (1990). The intersection of sex and social class in the course of linguistic change. Language Variation and Change 2: 205-54.
Labov, William. (2001). Principles of Linguistic Change. Volume 2: Social Factors. Oxford: Blackwell.
Réger, Zita. (1990). Utak a nyelvhez. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Reid, Euan. (1978). Social and stylistic variation in the speech of children: Some evidence from Edinburgh. In: Peter Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. London: Edward Arnold, 158-71.
Romaine, Suzanne. (1978). Postvocalic /r/ in Scottish English: Sound change in progress? In: P. Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. Baltimore: University Park Press. 144-57.
Romaine, Suzanne. (1984). The Language of Children and Adolescents: The Acquisition of Communicative Competence. Oxford: Basil Blackwell.
Köszönöm a figyelmet!
Mátyus [email protected]