Szeptember napok, és ünnepek... · 2013-05-05 · Szeptember Szeptember 5. – Lőrinc napja A...
Transcript of Szeptember napok, és ünnepek... · 2013-05-05 · Szeptember Szeptember 5. – Lőrinc napja A...
Szeptember
Szeptember 5. – Lőrinc napja
A történéshez mondókákat keresünk, például: Csiteri, csütöri, csütörtök. Az
uzsonna mellé készítsünk uborkasalátát.A gyermekek főzőcskézzenek, otthonról
hozassunk uborkát és egyéb
konyhakerti főzelékfélét.
Szeptember 8. – Kisboldogasszony napja
A fecskék gyülekeznek, megfigyeljük a villanydrótokon. Beszélgetés a
fecskékről és a gyülekezés napjáról.
A dióverés kezdete. Ezeket az élményeket a csoportszobán kívül kell
megvalósítani. Kirándulásokon örömforrás lehet a diószedés. Előre egyeztetett
helyszíneken (tulajdonosokkal) megszervezni a diószüretet.
Szeptember 23-án kezdődik a csillagászati ősz. Ez az őszi napéjegyenlőség
napja, a nappalok hossza egyenlő az éjszakák hosszával, egyensúlyban van a
sötétség és a világosság.
Szeptember 29. – Mihály napja A hónap névadója. A pásztorok a reájuk bízott
állatokat ezen a napon hajtották be a faluba, s Szent György napján hajtották ki.
Lehetőségek szeptember hónapban: sok sétára, kirándulásra adnak
lehetőséget, sok játékra a játszótéren,az óvoda udvarán vagy a kirándulóhelyen.
– a betakarítások megfigyelése, közös terménygyűjtés (kukoricaszár,
csuhé, kukorica, gyümölcsszüret;
A folyosókat, pihenőket népművészeti tárgyakkal díszítjük, olyanokkal, amelyek
jelzést adnak a múltból.
Őszi természetsarok kialakítása. Állítsunk a csoportszobába egy „csodafát Ezen
szemléltetjük az évszakok változásait, mert ebben az átváltozásban örömmel
segítenek a gyermekek.
Szép formájú és színű falevelek begyűjtése és lepréselése, felfűzött paprika, az
érett mákfejek Rózsabogyót csakis szülői segítséggel szedhetnek, felfűzésével a
kislányok ékessége. A vadgesztenyét barkácsolás céljából kell begyűjteni, ez
alkalmas a számfogalmak kialakítására
A befőzések ideje is a szeptemberi hónap. A gyermekek szeretnek árulni,
vásárolni. Az árusok portékáikat kínálva rigmusokat, versikéket mondanak.
A hónap meséi
Az aranyszőrű bárány
A csillagszemű juhász
Az igazmondó juhász
Mátyás király és a juhász
A megőrizett juhok
A szegény ember szőlője
A megszámlálhatatlan sok juh
Mondókák:
Gólya, gólya, kelep, kelep;
Gólya, fecske hamar elment;
Elmúlt a nyár, itt az ősz;
Görög dinnye, török tök.
Találós kérdések a gólyáról,
fecskéről, dióról, állatokról
az alkalomhoz kapcsolódóan.
Október Naphoz fűződő hiedelem- és szokásanyag
Október az egyik leggazdagabb hónapunk. Ekkor érnek be a termések. Az ősz az
elmúlástjelképezi, mégis benne van a remény, a beteljesedés, majd az
újjászületés.
Október 4. – Assisi Szent Ferenc napjaEz a nap a búzavetés kezdete, sok helyen
ezt a hetet búzahétnek is nevezik. Október hónapot pedig Magvető hónapnak.
Október 21. – Orsolya napjaA káposzta és a kerti vetemények betakarítása.
Október 23. – János napja Lámpagyújtás napja. Régen, nagyon régen ezen a
napon gyújtottak lámpát este.
Október 26. – Dömötör napja A múltban az egyik legjelentősebb pásztorünnep.
A juhászok körében híresek a dömötöri juhászbálok: dömötörözés, melyet
bográcsban készített birkapaprikással tettek színesebbé.
Október 31. – Farkas napja Ezen a napon kell a facsemetéket elültetni. A
faültetés az élet folytonosságátszimbolizálja.
Tevékenységi formák, lehetőségek október hónapban
– szárízékből játékok készítése;
– csutkababa;
– gesztenyemunkák;
– kosárfonás;
– falevelek ragasztása, levelek,
virágok nyomtatása;
– séta a mezőre, a vetés
megtekintése;
– töklámpás készítése;
– vattából, parafadugóból
báránykák;
– csuhéból juhász;
– udvargereblyézés, levélgyűjtés;
– káposztasavanyítás;
– kiállítás a terményekből készült
munkákból;
– hangszerkészítés;
– séta a piacon;
– krumplinyomatok;
– barkácsolás terményekből,
főzőcskesarok;
– találós kérdések;
– versek a terményekről.
A hónap eseménye
Búzaőrlés, kenyérsütés
Népmeséinkben, népdalainkban, mondókáinkban igen gyakori szó a molnár. A
szavak hierarchiájában a molnár szónak is és a malomnak is meg van
a maga jelentése. A gabona feldolgozásáról, életünkben betöltött szerepéről
nyomatékosan, több ízben is kell beszélnünk gyermekeinknek.
Megkülönböztetünk: szélmalmot, szárazmalmot, vízimalmot. A mindennapi
kenyér a múltban is és ma is fontos szerepet tölt be életünkben.A hamuban sült
pogácsa alatt nem a mai értelemben vett pogácsát kell értenünk. Amikor még az
emberek nem ismerték az élesztőt A kenyér tiszteletben tartása mindenki
számára az alapműveltséget jelképezi.
Ajánlott irodalmi és zenei anyag
A malom szava – népdal
Süssünk, süssünk valamit –
mondóka
Mag, mag, búzamag – mondóka
Ess, eső, ess! – gyermekdal
Héja, héja lakatos – mondóka
Varjúriasztó – mondóka
Kecske-mecske – felelgetős játék
Miből lesz a kalácska – Szász
Károly verse
A malomnak nincsen köve – népdal
Október a szüret ideje
A szüret szó hallatán a szőlőszüretre asszociálunk, de tudatosítani kell a
gyermekkel, hogy a szüret az, amikor egy termés (gyümölcs) beérik, s egyszerre
szedjük le. Lehet szilvaszüret, almaszüret, diószüret.Szüretelni ősszel szoktunk.
a terményeket vigyük be az óvodába, és szemléltetve, fogyasztva beszélgessünk
róluk. Felejthetetlen élmény, ha együtt főzünk szilvás gombócot, s párosul hozzá
néhány mondóka, vers, dal, és amíg gyúrunk, formáljuk a gombócokat, meg is
tanuljuk.
diószüret is legyen természetes élmény. Kertekben, udvarokban biztos
található diófa. A gazdával jó előre beszéljük meg, hogy szeretnénk elmenni
szüretelni. A dió héjából bölcsőt, teknősbékát, vitorlást, katicabogarat stb.
barkácsolhatunk.
A dióbélből más gyümölccsel, almával, körtével, mogyoróval,szőlővel, mézzel
átcsorgatva ízletes gyümölcssalátát készíthetünk.
Mondóka: Itt csörög, itt pattog
Találós kérdések a dióról, gesztenyéről
Dal: De jó a dió
Körjáték: Kiszáradt a diófa
Mondóka: Görög dinnye, török tök
Fütyül a rigó
Dal: Szőlő érik, vesző hajlik ….
A szürettel kapcsolatos új fogalmak: csősz, kunyhó, suba, hívatlan vendég a
seregély. Amikor a seregélyek megjelentek, a csősz elővette a kereplőjét, és
kerepelt egész nap. Innen a szólás, hogy jár a szája, mint a kerepelő. Kereplővel
riogatta a szőlőcsősz a madarakat.
A beszélgetések, játékok során fontos kidomborítani, hogy a szüretelés társas
munka: rokonok, barátok, ismerősök együtt végezték.
Körjáték: Lipem-lopom a szőlőt
Mondóka: Elmúlt a nyár itt az ősz
Mustkészítés. Minden gyermek hozzon otthonról (vásároljanak a szülők)egy
nagy fürt szőlőt, tegyék egy nagy edénybe, krumplitörővel nyomják ki alevét. A
finom mustot töltsék kulacsokba. Ebből töltsenek a poharakba,és koccintsanak
egymás egészségére.
Népdal: Ettem szőlőt most érik
Dramatikus játék Barsi Ernő gyűjtéséből: Őszi harmat, hideg eső (In.: Barsi
Ernő: Népi hagyományaink iskolai és amatőr színpadon. Hazánk Könyvkiadó,
Győr 1995.)
Dalok
A kassai szőlőhegyen
Ősszel érik babám a fekete szőlő
Lopom uram a szőlőjét
Csillag Boris tudom a nevedet
Elszáradt a szőlő
A hónap folyamán készítsünk töklámpást!
A hónap tevékenysége: sövényfonás, kosárkötés, gúzs
Ősszel a gyékény, a vessző, a szalma, a csuhé gyűjtése nagy élmény. Szülők
segítségével gyűjtsünk össze fűzfaszálakat. Legalkalmasabbak a fiatal hajtások.
Elágazás nélküli hosszú vesszők legyenek.A fűzfavessző felhasználása: gúzs
készítése, sövényfonással házikók,kunyhók, kerítés készítése, kosárkötés.
A hónap meséje
A hónap meséje a Kolozsvári bíró (magyar népmese)
A róka meg a farkas a lakodalomban
Babszem Jankó
A kis ködmön
Farkas koma kántorsága
November November 1. – Mindenszentek napja
A halottainkra való emlékezés ünnepe.
November 2. – Halottak napja
Az élők megemlékeznek hozzátartozóikról. Világszerte rendbe hozzák a
sírokat, és virágot visznek, koszorúkat helyeznek el. annyi gyertyát gyújtottak,
ahány halottja volt a családnak. A síroknál is gyertyát gyújtottak Az ünneppel
kapcsolatban az óvodában a gyermekek által feltett kérdésekre adjunk választ,
de részletes magyarázkodásba ne kezdjünk.
Szólások
Mindenszentek napján, ha hó hull, márciusig nem olvad el. Halottak napján
eltett káposzta nem áll el. Az elmúlás soha ne legyen tabu a gyermekek előtt, de
mérsékelten kell róla beszélni
November 11. – Szent Márton napja Szent Mártont a köpenyéről, kardjáról és a
koldusról ismerjük fel. A legenda szerint Szent Márton szeretett volna kitérni
püspökké választása elől, s a libaólba bújt, de a libák gágogása elárulta őt. Innen
a Szent Márton lúdja kifejezés. Ekkor vágják Márton lúdját, és megkóstolják az
újbort. Az újbornak Márton a bírája.
Szólások
Idd Márton borát, és edd a lúdját.
Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik.
A hónap több napján számtalan jóslási és varázscselekménnyel találkozunk.
November 19. – Erzsébet napja
Hidas játékaink is többnyire történelmi személyekhez fűződnek,
illetve erednek. A várkörjáró, hidas és kapus játékainkban a győzelem bújik
meg. Mindhárom játéktípus legősibb népi gyermekjátékaink közé tartozik. A
kapu átmenet egyik állapotból a másikba. Kapun átmenni annyit jelent: új
állapotba kerülni. Például: beléptem a várba = védve vagyok, otthon vagyok.
Várkörjáró játékaink a leánykérést idézik, annak egy-egy mozzanatát.
Például: Honnan jött, hová megy, szép Erzsébet asszony? Szent Erzsébet vagy
Erzsébet asszony egyenként elviszi a
körben álló lányokat. Kézen fogva, egymás után követik Erzsébet asszonyt.
Hidas játék: Itthon vagy-e hidas mester? A várkerülő, a hidas és kapus játékaink
egészséges versenyszellemre, kulturált küzdelemre tanítanak A mediterrán
országokban a piactér volt a népi kultúra legfőbb színtere. A hidak épp olyan
kulturális központnak számítottak, mint a terek. A komédiások,
a bábosok, a mesemondók, a balladaénekesek, az árusok fontos találkozóhelye
volt.
Az Erzsébet névre sok csúfolódót ismerünk. Íme kettő:
Ez a kislány beteges,
Nem szereti a levest.
Mert a leves paprikás,
Ez az Erzsi heptikás.
Erzsi, Erzsi, fakanál,
Az ágy alatt szaladgál.
November 25. – Katalin napja
A Katalinkor vízbe tett gyümölcsfaág karácsonyig kizöldül. Katalin után már
nem tartottak mulatságot. Híresek a Katalin-napi bálok.
November 30. – András napja
A disznóvágás kezdete. Innen az andráskereszt elnevezés.
Az András-napot követő vasárnap már advent első vasárnapja. Ettől
kezdve táncmulatságot már nem illik tartani.
Jellegzetességek
– sok gyönyörű krizantém nyílik;
– hull a toboz a fenyőfákról;
– az időjárás téliesre fordul, s mindenszentek után a természet is pihenőre
tér;
– séták alkalmával beszélgessünk a lombhullató és örökzöld fákról;
– a varjúcsapatok vonulása;
– deresek a reggelek;
– elrejtőznek a bogarak, rovarok;
– az egerek keresik a melegebb helyeket, beköltöznek a pincékbe,
kamrákba;
– Katalin-ágat teszünk a vázába, hogy karácsonyig kizöldüljön.
Megfigyelés: Ha Katalin kopog,Karácsony locsog.
Tevékenységi formák, lehetőségek november hónapban
Megfigyeléseket kell végezni az időjárással kapcsolatban.
Ha Márton lúdja jégen áll,
Karácsonykor sárban botorkál.
Ha Márton napján hull a hó, akkor hosszú tél lesz.
Ezekben a megfigyelésekben ősi tapasztalatok bújnak meg, amelyek
józan, ésszerű megfigyeléseken alapszanak.
Dalos játék a ludakról: Hatan vannak a mi ludaink
Gyertek haza, ludaim – párbeszédes játék
Környezetismereti témák: a baromfiudvar lakói; madáretető az udvarra,
illetve a madarak etetésére alkalmas hely kiszemelése; magvak tárolása az éhező
madaraknak; a sün téli álmát alussza; az ősz lassan télbe fordul; behúzódunk a
meleg szobába, ez a gyermekek számára sok játéklehetőséget ad. Vegyük elő a
szeptemberben begyűjtött terményeket, s játsszunk és alkossunk csuhéból,
csutkából, kukoricából.
Kézművesség témái: szárízékből háziállatok, burgonyából sün, agyagból,
sógyurmából állatok megmintázása; gyermekhangszerek készítése szárízikből,
ez az ún. kórémuzsika vagy nádi hegedű.
November hónap már alkalmas az önálló bábozásra!
Bábuk és díszletek megtervezése, elkészítése a következő népmesékhez:
A griffmadár;
Világszép Nádszál kisasszony;
Világszép Ilonka;
Szélike királykisasszony.
Megbeszéljük, hogy az összegyűjtött terményekből milyen bábfigurákat
tudunk készíteni. Előre ne tervezzünk semmit. Ne határozzuk meg, hogy
konkrétan
az ismert mesék közül melyiket fogjuk bábbal bemutatni. Bízzuk a
gyermekek képzeletére, hogy mit látnak benne, mit lehet kihozni belőle, mire jó
ez? Mi csak segítsük céljuk elérésében
Az érzelmi hatás fokozására vegyük elő gyermekhangszereinket: a
nádsípot, a csörömpölőt, a nádi hegedűt, és a „színház zenekara és kórusa”
népdalokkal színezve élvezetesebbé teszi az előadást. Ezzel is gazdagodik
érzelmi világuk, alakul értékrendjük, növekszik kreativitásuk, s bővül
szókincsük.
A hónap tevékenysége: gyertyamártás, gyertyaöntés
Régen a felmelegített viaszt (langyos legyen) hosszúkás, téglalap alakú edénybe
öntötték, majd a gyertyabelet, népnyelven gatyamadzagot kifeszítve
belemártották, majd kiemelték, hogy a rátapadt viasz megmerevedjen, újból
belemártották, s ezt addig ismételték, míg olyan vastag nem lett a gyertya,
amilyenre szerették volna. Méhészektől kérjünk viaszt. = a méz kipergetése,
kisajtolása után visszamaradt lép.
A hónap meséi
Világszép Nádszál kisasszony
Griffmadár
Világszép Ilonka
Szélike királykisasszony
A három kismalac
A sovány ember kövér malaca
BábozásLúdas Matyi
December Advent: eljövetel, várakozás. Már advent elsővasárnapjával beindul a észülődés.
A karácsony előtti negyedik vasárnapon kezdődik. Újkeletű szokás az adventi
koszorú készítése.Ezeket a napokat rengeteg játékkal, örömmel, készülődéssel
töltsük el. Minden az ünnepvárás jegyében múljon, mintegy lelki előkészület
legyen a későbbi rácsodálkozásra. Egyetlen ünnepünk sem hoz annyi örömet,
mint a karácsony ünnepe.Már az ünnep kezdetekor meg kell tanítani a
gyermekekkel a Kerek Isten fája című versikét.
Kerek Isten fája,
Szép tizenkét ága.
Szép tizenkét ágon
Ötvenkét virága,
Ötvenkét virágból
Három aranyalma.
Aki kitalálja,
Hull a virág arra! (A három aranyalma: Karácsony, Húsvét és Pünkösd)
December 4. – Borbála napja
Ezen a napon Borbála-ágat állítanak a vízbe, hogy újévre kivirágozzon
(cseresznye-, barack- vagy mandulaágat).
December 6. – Szent Miklós napja
Szent Miklós esténként járta a várost, s ahol látta, hogy szegény gyermekek
élnek,csomagot tett az ablakukba. Innen ered a Miklós-napi ajándékozás.
láncos Miklós: kifordítottbundában, láncot csörgetve ijesztgette a gyerekeket,
nagylányokat.
Rontom, bontom, csontom,
Csörgő, börgő lánccal jöttem.
Van-e rossz gyerek a háznál?
A jónak kaláccsal,
A rossznak virgáccsal.
A Mikulás-napi szokás falvainkban az 1920-as évektől terjedt el.
December 7. – Ambrus napja
Méhészek, mézeskalácsosok ünneplik ezen a napon a védőszentjüket.
December 13. – Luca napja
Szép szokásunk a lucázás. Luca-nap reggelén „kotyolni” jártak a fiúk.
December 24. – Karácsony vigíliája
Vigília – az ünnep előestéje.
December 25. – Karácsony
Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe.
Téli jellegzetességek
– A természet megpihen, téli álmát alussza mindaddig, míg az első hóvirágok ki
nem bújnak.
– Többnyire bennt tartózkodunk a meleg szobában, a szabadban élő állatok
vastag szőrzetet növesztenek.
– A madarak bejönnek a házak közé, hangos csiripelésükkel felverik a
környéket.
– A csillagászati tél december 21-én kezdődik (ez az év legrövidebb napja).
– Hull a hó (szólás: Kiszakadt az angyalok dunyhája).
– A megfagyott föld kemény, kopog.
– A napsütésre olvadni kezd, enged a föld fagya.
– Megfigyelhetjük a hópelyhek alakját.
– A fákra hullott hó csodálatos képet fest.
Tevékenységi formák, lehetőségek december hónapban
Az óvodai munka legintenzívebb időszaka a tél. Decemberben ki-ki ízlésének
megfelelően készüljön az ünnepre.
– Készítsünk adventi létrát, annyi foka legyen, ahány nap van december 24-
éig. Tetejében az adventi csillag, mely napról napra lépeget egy fokkal feljebb.
Az adventi létra fokaira mindennap helyezzük fel az aznap elkészített tárgyat,
annak szimbólumát. Ez is jelezze, hogy mi mindent készítettünk már el
karácsonyra.A szeretet ünnepe mellett a karácsony a meghitt vidámságnak az
ünnepe is.
– Mikulás-csizmákat szabhatunk, varrhatunk piros filcből.
– Énekeljünk, verseljünk a Mikulásnak. Öltöztessük be a gyermekeket kis
krampuszoknak vagy kicsi Mikulásoknak.
– Mikulás-ünnepre díszítsük fel a munkaszobát, a folyosókat (piros csizmák
jelképezzék, illetve jelezzék az ünnep közeledtét.
Beszélgetési témakörök
– Mire szoktunk várakozni? A várakozás izgalma az ellentétes jelentésű
szavakkal jól érzékeltethető: beteljesülés-csalódás, vidámság-fájdalom, öröm-
bánat, siker-sikertelenség.
– Beszéljünk az ajándékozás öröméről, és arról, hogy ne követelődzünk.
– Szent Miklós üzenete az, hogy segíts, ha tudsz.
– December 7-én mézes teát kell inni. Beszéljünk a méz fontosságáról, gyógyító
erejéről. Idézzük fel a már tanultakat a méhekről, munkájukról. Ezen a napon
sütjük a mézeskalácsokat. Az elkészült masszát a gyermekek szaggatják,
díszítik. Amikor kisült a
kalács, tálcákon félretesszük a karácsonyfa díszítéséhez szükségeseket.
– Sütés közben kezdeményezzünk beszélgetést a mesterségekről:
Mi leszel, ha nagy leszel?
Dal: Méz, méz, méz, termett méz...
Szólások: Szereti, mint medve a mézet.
Szorgalmas, mint a méhecske.
December 13. – Luca napja
Luca megbünteti azokat, akik a neve napján dolgoznak. Népmeséinkben,
hiedelemmondáinkban gyakran fordul elő a boszorkány. Most alkalmunk adódik
tudatosítani a gyermekekben, hogy boszorkány nincs, ez a félelem az emberek
tudatlanságából fakadt régen. Ők sem láttak soha, csak elképzelték. Készítsünk
kukoricacsuhéból boszorkányt, hogy a gyermek lélekben
megbékéljen e misztikus lénnyel.
Lucázás
A Luca-naphoz fűződő dramatikus játékokat szívesen játsszák a gyermekek. A
dramatikus szöveg megtalálható Forrai Katalin Ének az óvodában
című könyvében.
Óvodai tevékenységek az adventi időszakban
– Adventi koszorúkészítés;
– kosárfonás, napkorong-készítés,
– fenyőfadíszek készítése,
– szalmadíszek készítése,
– takarítás az óvodai játékszerek
között, jelezvén az ünnep
közeledtét;
– sütemények, kalácsok sütése;
– dió, mák begyűjtése;
– betlehemezés;
– kántálás;
– betlehem készítése
kartondobozból;
– búzaültetés;
– makkból nyaklánc fonása;
– csuhéból fonás;
– ajándékok, meglepetések
készítése;
– boszorkányok készítése csuhéból;
– a csoportszoba díszítése;
– diófestés.
A piros az örömet jelenti. Az előre elkészült asztaldíszek felkerülnek az asztalra,
meggyújtjuk a gyertyákat, közben az adventben tanult dalokat énekeljük. Az
asztalra kerül a Luca-napjától csíráztatott búza, piros alma, kis tányérkán
fokhagyma, dió, méz. A karácsonykor fogyasztott ételeknek, csemegéknek
mágikus hatásuk van. Uzsonnára tálaljunk mákos tésztát vagy gubát.
A hiedelem szerint a sokszínű bab, mák, lencse a pénz bőségét biztosította.
Időjárásra vonatkozó népi jóslások
A gyűjtés feladatát adjuk a gyermekeknek, jó alkalom a
kapcsolatteremtésre a nagyszülőkkel, rokonokkal, szomszédokkal.
Karácsonyi dalok
Kiskarácsony, nagykarácsony
Kösd föl, Örzse, ködmönkédet
A hajnali harangszónak
A zöld fenyőfán (bár nem magyar népköltés, tanításra ajánlott)
Mennyből az angyal
Csordapásztorok
Január 1.– Újév napja
Szerencsevarázsló, gonoszűző, termékenyvarázsló ünnep.Fontos szerepe van
ilyenkor a jóslásoknak, manapság a jókívánságoknak.
Január 6. – Vízkereszt napja
A karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdete.
Ezen a napon kezdődik a házszentelés is. A víz, a só, a kréta a házszentelés
kellékei. G – M – B– Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Január hatodikán, a
háromkirályok ünnepén arról is megemlékezünk, hogy Gáspár, Menyhért és
Boldizsár meglátogatták Betlehemben
a kis Jézust. Aranyat, tömjént és mirhát vittek neki ajándékba.
Tömjén = meleg égövi fa kérgéből kivont, templomi füstölőszerként
használt gyanta
Mirha = némely afrikai fa füstölésre használt illatos gyantája
Koleda = adománygyűjtés
Január 25. – Pál napja Ettől a naptól várjuk az idő jobbra fordulását. Fontos
időjósló nap.
Pálfordulás, ha tiszta,
Bőven terem mező, búza.
Pál fordulása – fél tél elmúlása.
Pál fordulása – fél tél, fél kenyér.
A néphiedelem szerint január 25-én kibújik a medve a barlangjából.A medve, ha
meglátja árnyékát, visszamegy, tovább alszik,mert hosszú tél lesz.
Januári jellegzetességek
– A hóvirág jelzi a tavasz ébredését, az újjászületést.
– A levegő még hideg, de egyre hosszabb időre bújik elő a nap.
– A madarak nagyon szenvednek a hidegtől, és ha a talajt hó borítja, kevesebb
táplálékhoz jutnak (nem találnak magvakat).
– Állatnyomokat kereshetünk a hóban, lehetőség szerint kint a mezőn, a város
vagy a falu szélén.
– Januárban a legzordabb a tél, a nagy hideg miatt a hó csikorgó.
– Megfigyelhető, hogyan alkalmazkodnak a háziállatok a télhez.
– Érdekességek megfigyelése a gazdasági udvarban.
Tevékenységi formák, lehetőségek januárban A vízkeresztről inkább csak
meséljünk a gyermekeknek. Voltál-e már keresztelőn?
Dramatikus játékként játsszuk el a keresztelőt. Papírszalvétából és
dióból cérna segítségével könnyedén készíthetünk babákat, amelyet
mindenki a kezében tart, és babáikat ringatva mondják az új mondókát:
Aludjál, aludjál kicsike rózsaszál,
Ringó kis bölcsődben anyádról álmodjál.
Krumplinyomással díszítsünk szalvétát. Ismerkedjünk meg a hajtogatás
egy módjával. Keresztelőre a meghívottak ajándékot visznek.
Csomagoljuk be közösen az ajándékot, ezzel a gyermekek esztétikai
érzékét fejleszthetjük.
Vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát. Még mielőtt leszednénk,idézzük fel az
élményeket: – Hogyan ünnepeltél otthon, megnézted-e a betlehemet a
templomban, jártak-e nálatok a betlehemesek?
Fessünk csomagolópapírra újévet: – Amilyennek szeretnéd az új esztendőt,
olyan színű pöttyöket fessél rá, és annyit, amennyit te gondolsz.
Mondókatanítás pálfordulás kapcsán ehhez a naphoz kacsolódik.
Híd alatt, pad alatt, kőkorsó,
Nem vagyok én Fajankó.
Hanem Isten kovácsa,
Szent Pál lovát patkolom,
Arany szeggel szegezem.
Kon-kon-kongasd ki,
Ezt a kislányt forgasd ki.
A mondóka beszéd- és mozgáskoncentrációt követel a gyermektől.Három
ökölcsapás, egy taps, s így ismétlődik minden sora, kivéve az utolsót, ahol a
ritmus 4+1. A gyermek markába tegyünk egy diót vagy mogyorót, azt kell
szorítania.
Ezzel a mondókával történelmi ismereteket nyújtunk: – Mi a kőkorsó? Hogyan
tárolták benne a vizet a mezőn? (környezetismeret)
Ki a fajankó? Kit neveztek fajankónak? Aki butácska. A régi vásári
játékszerről kapta a nevét. – Egy kis önmegerősítés: nem vagyok én fajankó.
– Kik voltak a kovácsok? Mi mindent kovácsoltak? Milyen kovácsolt munkát
ismersz? – Grafitceruzával tervezzünk vaskaput, kerítést, sétáljunk el
megtekinteni egy díszes vaskaput, kerítést. Célkitűzés: a formák, a minták
ritmikus ismétlése.
A hónap tevékenysége
A szövés
A szövés legősibb mesterségeink közé tartozik. A természet maga kínálta az
alapanyagot: len, kender, gyapot, az állatok szőre, a kecskeszőr, a birkagyapjú.
A szövés egész évben végezhető tevékenység.
A kiscsoportban fűzéssel kezdjük a szövés, fonás megalapozását.Szeptemberben
az összegyűjtött magvakból, terményekből – tökmag,gesztenye, csipkebogyó,
bab, kukorica – különböző füzéreket készítünk.
A középső csoportban következik a fűzés papírlapra. Az alapot egyforma
ávolságra zsilettel bevágjuk. A fűzéshez szükséges bevezető szalagokat a felvető
csíkokkal egyforma szélesre vágjuk. Szövőkeretet asztalossal készítessünk, de
játék-, illetve barkácsboltokban is beszerezhető. A keret nagysága attól függ, mit
szeretnénkkészíteni, de mindenekelőtt a gyermekhez méretezzük.
A hónap meséje
(A mesék az Irodalom rovatban olvashatók)
A prücsök krajcárkája,Kacor király,A három kívánság,A nagyot mondó legény
A só,Az égig érő paszuly
Február Február 14. – Bálint napja Ekkor raknak fészket a madarak. A madarak
nászának is nevezik ezt a napot.
Február 24. – Mátyás napja Jégtörő Mátyás napja, Mátyás megolvasztja a jeget.
Mondás: Ha Mátyás nem talál jeget, hoz majd akkor eleget.
Vetőnap: mákot, borsót, zöldségfélét vetnek.
Farsang
A farsang a tréfálkozások ideje volt: a fordított helyzeteké (például: a férfiak
nőnek öltöznek). Megfordulhattak a viszonyok,szerepcserék történtek. A
farsangi rítus első eleme a felvonulás.
A farsangot pogány kori gyökerei miatt az egyház nem tartja saját ünnepének.
Februári jellegzetességek
Februárban még javában tart a tél, de a tavasz apró jeleit már megfigyelhetjük a
levegőben: a madarak vidámabban csiripelnek,nyílik a kökörcsin és a hóvirág,
bújni kezd a jácint, kékebb az ég,napközben mind többen tartózkodnak a
szabadban.Ilyenkor figyelhetjük meg a hó és a jég tulajdonságait.
Tevékenységi formák, lehetőségek február hónapban
– A farsangi szokások különös színességgel hirdetik a tél és a
tavasz szimbolikus küzdelmét.. A felvonuláshoz és a jelmezbálhoz az
előkészületeket már február első hetében kezdjük el. A farsang a kreativitásnak
és a bohóckodásnak ezerfajta
lehetőségét kínálja:
– készítsünk egyszerű maszkot kartonlapból (kirajzoljuk, kivágjukés kifestjük);
– papírmasémaszk is készíthető;
– a farsangi rendezvényre tervezzünk plakátokat a gyermekekkel közösen;
tervezzék meg ők azt, a felnőtt csak a szöveget írja rá;
– tervezzünk belépőjegyeket;
– közkedveltek az állatalakoskodó játékok: ló, kecske, medve.
Érdekes megfigyelni, hogy a gyermekek szívesen bújnak olyan
állat „mögé”, amelyik erős, agresszív és „tekintélye van” a többi állat között.
– Tyúkültetés napján felidézzük a baromfiudvart. Elismételjük a
Márton-naphoz fűződő dalos játékokat: – magokból kalárist fűzünk;
– magvakat csíráztatunk.
A hónap eseménye: a farsang
Viaskodó játékok
A tél–tavasz párharca lehetőséget ad a tréfás viaskodásra. Minél több
lehetőséget kell biztosítani az ilyen erőkifejtésre, párharcra, természetesen
normál keretek között. Versenyjátékban is összemérheti erejét az egyik csoport a
másikkal.
Batyubál az óvodában
Szívesen játsszák, az időpontot tehetjük délutánra is, a tanításon kívül. A batyut
odahaza készítik el, botocskára tűzik, s vállukon a fiúk hozzák. A kislányok az
összekötött szalvétát a kezükben fogják. Az esemény táncházjelleget is ölthet.
Tanítsunk a gyermekeknek
új tánckoreográfiát népdalokra.
Maskarás fölvonulás
A gyermekek napokkal a fölvonulás előtt otthonról hozzanak olyan ruhaneműt,
amelyre már nincs szükség, s amit esetleg föl is szabhatunk. A maskarás
fölvonulás is lehetőséget ad arra, hogy minélgyakrabban elhagyjuk az óvoda
épületét. Mivel télen erre kevés
alkalom adódik, ne mulasszuk el a farsangi fölvonulást. A farsangi jelmez a
magyar nyelvterületen mindig vastagabb, melegebb holmiból készült a hideg
miatt. (Busójárás)
Gyermekhangszerekkel, cintányért helyettesítő födőkkel a zajkeltés minden
lehetőségét megragadva csujjogatókat, csúfolódókat mondva változzunk át mi
is.
Télcsúfoló, téltemetés
Ennek jegyében egy szalmabábut kell készítenünk, amely a telet
jelképezi. A szalmabábut tréfálkozva vigyék magukkal. A cél az elpusztításon
volt, ezért vagy vízbe dobták a bábut, vagy elégették.
Bármely színjátéktípust választjuk, befejezésként farsangi fánkot
szolgáljunk fel.
Dalok
Sárdó, jöjj el
Hej, szénája, szénája
Jár a toronyóra (órakánon)
Mondóka
Töröm, töröm a mákot
Öndöndesz
A hónap tevékenysége: gyöngyfűzés, papírmasé A szakirodalomban a
kásagyöngy kifejezéssel találkozunk, eza gömbölyű forma. A szalmagyöngy
hosszúkás, henger alakú.
Az egysoros gyöngyfűzéssel készült nyaklánc a legegyszerűbb formája a
gyöngyfűzésnek.
Papírmasét léggömb segítségével készíthetünk. A léggömböt felfújjuk. Az
újságpapírt kb. 5 x 5 cm-es darabokra szaggatjuk, ragasztóba mártjuk, és 6–7
rétegben felvisszük a léggömb elülsőfelére. Két-három nap múlva, száradás után
kipukkasztjuk a léggömböt.Most már kedvünk szerint festhetjük ki az álarcokat.
A szem, az orr- és a szájnyílást ollóval kivágjuk. A masét a gyermek arcához
gumiszalaggal rögzítjük.
A hónap meséi
(A mesék az Irodalom rovatban olvashatók)
Illyés Gyula: Ilók és Mihók
Benedek Elek: A nagyot mondó legény
A pulyka beszéde,Az egér farkincája,A szárnyasok királyválasztása
Március Március 18., 19., 20., Sándor, József és Benedek napja
A néphit szerint ezek az első meleget hozó napok. Sándor,József és Benedek a
zsákjukból kiengedik a meleget és a szeleket.
Március 21.
A csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon az éjszakák és a nappalok hossza
egyenlő. Innen ered a neve: napéjegyenlőség.
Március 24. – Gábor napjaEz a nap a káposztavetés napja.
Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony napjaA gyümölcsoltó napján vetett
zöldségnek nem árt se meleg, sehideg, sem a szárazság.A fecskék, gólyák
hazatérésének a napja:
Fecskét látok, szeplőthányok.
Márciusi jellegzetességek
Az évszakváltás jeleinek megfigyelése és összehasonlítása a téllel:
– az alvó természet ébredése,
– napsütés,
– a gazdák felfrissítik, átgereblyézik
a fűtakarót,
– rügyezni kezdenek a fák, kipattan a
friss hajtás,
– kevesebb a csapadék,
– fújnak a böjti szelek,
kiszikkasztják a földet,
– a madarak fészket raknak,
költenek, gondoskodás a
fiókáikról,
– az alvó rovarok is előbújnak,
– várjuk a költöző madarak
érkezését,
–márciusban engedik ki a méheket a
kaptárból.
– Növénynemesítés, oltás,
– a hagymás növények bújnak elő
elsőnek,
– virágzik a barka.
Kinyílott az idő, mint egy virág,
Barkázik, rügyezik a fűzfaág.
Tevékenységi formák és lehetőségek márciusban
A húsvéti ünnepek nélkül a március szegényebb lenne ünnepekben. A húsvéton
kívül naphoz köthető, az óvodában is megrendezhető ünnepség nincs. A húsvét,
mozgó ünnep, ami annyit
jelent, hogy időpontja változó. Március végétől április közepéig lehetséges.
Munkánk nagyobb részét a húsvéti előkészületek töltik ki, s a természetben való
barangolások, megfigyelések, amelyeknek értékét semmilyen tantermi órával
sem mérhetjük össze. Séta az erdőben, parkban, hallgatjuk a madarak hangját
mondókák felidézésével:
Fű,fű, fű...,
Madarak voltunk..,
Süss fel nap...,
Gyere tavasz,várva várlak …
Tavaszi virágok megismerése, és tavaszi dalok énekelgetése:
Beültettem kiskertemet,
Terjed a meggyfa, nagy az árnyéka.
Cickom, cickom.
A tavasz kezdeti időszakában az énekes-táncos játékok vannaktúlsúlyban.
Ezeket többnyire pünkösdig lehet játszani.Húsvéthoz kötődnek a tüzes játékok.
Eredete: régen a tüzet
nagyon vigyázták, s csak Húsvétkor volt szabad tüzet szítani. Tüzetnem
kölcsönöztek, mert tiltották a hatóságok a gyakori tűzesetekmiatt.
A régi életformának az emléke él a „tüzet viszek” típusú
játékokban.
Dalok:
Tüzet viszek, lángot viszek...
Tüzet viszek, nem látjátok...
Tavaszi játékainkban nagy szerepet kap a kendő. Nemcsak a hajviseletet
szolgálta, hanem a mindennapok játékeszköze is volt. Később helyét felváltotta
a zsebkendő, ami az ünnepi viselethez tartozott. A kendő legismertebb emléke a
Veronika-kendő.
– Húsvétra küldjünk képeslapot! Beszélgetés az örömszerzésről. Mikor írunk
valakinek? Meghívjuk a postást, meséljen munkájáról. Tervezzünk képeslapot.
– Sárkányeregetés. A tavaszi szélben kitűnő testmozgásra ad lehetőséget.
Sárkányt a szülőkkel együtt csináljuk.
A hónap eseménye: Komatálat hoztam
Mit jelent komatálat vinni? A komatálküldés a barátság szimbóluma. Egész
évben érvényben van ez a szokás. beszéljünk a gyermekeknek a barátság
szerepéről az életünkben. Szüleidnek kik a barátai? Neked? Miért? A Komatálat
hoztam játékot eseménnyé is tehetjük a szülőkbevonásával. Előzetesen hívjuk
fel a szülők figyelmét erre az igazánszép szokásra. Előzetes beszélgetések után
kérdezzük meg gyermekünket: Te kinek szeretnél komatálat vinni? Közösen
készítsünk komatálat: egy szalvétával bélelt tálba kalácsot, almát,diót, saját
kezűleg készített ajándékot tegyünk, s a gyermek elvisziahhoz a kispajtáshoz,
akivel „komaságra” szeretne lépni.
Dalok:
Komatálat hoztam,
Ispirityi Pál
A hónap tevékenysége: tojásfestés
A húsvéti ünnepkör a húsvét ünnepére való előkészületi időtjelenti. A pogány
időkből ered, s a tavaszmegünneplését jelzi.
A hónap meséi
A szél és a Nap(népmese)
Mondák a Mátyás király országlása c. könyvből
Áprílis Április első napja amolyan „bolondos” újévkezdetté vált. Mi is bolondozzunk,
tréfálkozzunk,szedjük elő csúfolódóinkat!
Április 24. – Szent György napja A jószág ünnepélyes kihajtása a mezőre.
Sárkányölő Szent György ünnepe. Attribútuma a sárkány.
Április 25. – Szent Márk napja – Búzaszentelés E napon tartották a könyörgő
körmenetet. A néphit szerint a körüljárt terület védve van minden ártalomtól:
jégveréstől, tűztől,fagytól.
Húsvét
– Húsvétra zöld ágakkal díszítették a házak ajtaját, a nagykapukat;
– zöldágjárás, húsvét vasárnap délutánján a falu különböző pontjain gyülekeztek
a lányok, páronként kezet fogva, kezükben friss zöld ággal. Kaput tartottak, és
kapus vagy hidas játékot játszottak.
Dal: Kice, vice, villő (villő = tündér, a német Willi, szlovák vila =
tündér szóból.)
Áprilisi jellegzetességek
Városi gyermekekkel minél gyakrabban látogassuk meg a közeli parkokat,
folyópartokat, figyeljük meg a természet újraébredését.
– Áprilisban észlelhető a tavaszi megújulás igazi látványa, ezek közül figyeljünk
meg minél többet:
– pirkadat, napkelte;
– felhőmentes, felhőtlen égbolt;
– illatok a levegőben;
– villámlás és dörgés;
– szivárvány;
– a halak egyre élénkebbek;
– nyílnak a kerti virágok,
– megjelennek az első lepkék, a
katicabogarak;
– a nappalok hosszabbak, mint az
éjszakák.
Tevékenységi formák és lehetőségek áprilisban
– Gyermekláncfűből fűzhető nyaklánc és karkötő;
– ismerkedés a mezei virágokkal: gólyahír, gyermekláncfű,százszorszép;
– ilyenkor palántálnak; létesítsünk magunknak virágoskertet,veteményeskertet;
– ültessünk burgonyát;
– ismerkedjünk meg a barázda és a róna fogalmával;
– figyeljük meg a háziállatok kicsinyeit;
– hívjuk fel a gyermekek figyelmét a népművészeti tárgyakbanmegjelenő
virágmotívumokra: tulipán, fastb;
– régi hímzett párnák begyűjtése;
– április elseje: huncutkodjunk mi is a gyermekekkel. Vegyünk részt
tréfálkozásaikban. Ne feledkezzünk meg a mérték- és tisztelettartásról a
vidámságban!
– a húsvét jelképeinek elkészítése: hímes tojás, zöldágdíszítés, zöldágfonás,
csuhéból kiskosár, szakajtó fonása a festett tojásoknak;
– virágkötés barkából, nárciszból ikebana;
– Fűzfa sípot fújtam – a tavasz a tilinkózás ideje. Tilinkó, tilinka – sok helyütt
így nevezték a fűzfa sípot;
– húsvéti nagytakarítás (kimossuk a babaruhákat, megfürdetjük a babákat stb.);
– felássuk a virágos kertet.
Fűzfa síp
Tavasszal a fiúk kedvenc hangadó játékszere volt.
Mondóka:
Jöjj meg, jöjj meg tilinkó,
Kesely lábú kiscsikó,
Télben, nyárban,
Minden esztendőben.
Dal: Hej szélesnek udvarán...
A hónap eseménye: locsolkodás
Gyűjtsünk locsoló versikéket!
A hónap tevékenysége: agyagozás, fazekasság Az emberiség egyik legősibb
foglalkozása. gyurmaszerű anyagot adunk a kezébe. Lehet az tészta, sógyurma,
agyag, plasztelin, minden, amit formálhat.
Az agyagozás fokozatai kisgyermekkorban
1. Saraskodás: Az udvaron a képlékeny (sárga) agyagot,homokot fellazítjuk,
gyúrhatóvá, formálhatóvá tesszük, s a gyermekeknekengedélyezzük, hogy
kézzel-lábbal gyúrják, tapsikolják tetszés szerint.
2. Homokvár, sárpuska, alagutak, folyómedrek megformálása.
3. Sütés-főzés. Nagyon kedvelt a sógyurma. Formáljanak belőleszőlőszemeket,
őszi gyümölcsöket, süteményeket.
4. Plasztelin vagy gyurma: üzletben kapható különbözőszínekben. Alkalmas
színes tárgyak megformálására, pl. lepke, fa,gomba.
5. Agyaggal való ismerkedés. Spontán gyurkálás, gombócok,nudlik formálása.
Gömbölyítés, hengerítés, sodrás, lapítás. Tortasütés,a felsorolt technikák
alkalmazása.
6. Részekből összeállított figurák. Külön elkészített hurkákból,gombócokból
állítjuk össze.
7. Edénykészítés. Agyaghurkákat sodrunk a célnak megfelelőmennyiségben. A
kiszárított tárgyakat égetőkemencében lehetkiégetni.
A hónap meséi
A gulyás leánya
A pulyka beszéde
A szárnyasok királyválasztása
Az állatok nyelvén tudó juhász
Május–májusfa, májfa a természet újjászületésének jelképe.
elítélően nyilatkoztak róla. Május 1-e a virágzás ünnepe, ilyenkor zöld ággal
díszítik a házakat.
Május 4. – Flórián napja Szent Florián a tűzoltók védőszentje. Ezen a napon
nem raktak tüzet,
nem sütöttek kenyeret. Egyes vidékeken ősi módon gyújtottak tüzet.
Május 12., 13., 14. – Fagyosszentek: Pongrác, Szervác és Bonifác Évszázados
tapasztalat szerint a meleg időjárást hirtelen hideg váltja fel. Sokszor mindent
megsemmisítő fagyot hoznak. A gyümölcsösökben füstölnek, hogy ne fagyjon
el a virág, a gyümölcs, ne érje kár az évi termést.
Május 16. – Nepomuki Szent Jánost a hajósok, a vízimolnárok és a hídvámosok
védőszentjeként tisztelik. ezen a napon vízi körmeneteket rendeztek
csónakokkal,
Május 25. – Orbán napja A szőlőskertek pártfogója. Ilyenkor kezdődik a méhek
kirajzása: „Orbán ereszti a bogarait”.
Májusi jellegzetességek
– A kertekben és az erdőszélen virágzik a gyöngyvirág. Gyorsan szaporodik,
ezért vadon is gyakran megtalálható;
– a levegőben az akácfa virágának és a méznek az illatát érezzük;
– virágba borultak a gyümölcsfák, a bokrok;
– változó madárhangokra figyelhetünk fel;
– zümmögnek a méhek;
– költenek a fecskék (füstifecske, molnárfecske, partifecske);
– fagyosszentek napja – megfigyeléseket végzünk: valóban fagyos-e a
fagyosszentek napja?
– május végére kinyílik az orgona (fürtös virágú), a jácint (szintén fürtös
virágú), a tubarózsa, a hólabda és a pünkösdi rózsa;
– úton-útfélén mezei virágok nyílnak;
– májusban kirajzanak a cserebogarak.
Mondóka:
Cserebogár, mikor lesz nyár?
Pünkösd táján, vasárnapján,
Mikor a fák virágoznak,
Vénasszonyok tollászkodnak.
Tevékenységi formák és lehetőségek májusban
– Kiránduljunk az erdőbe;
– látogassunk el a tűzoltók otthonába. Kérjük meg a tűzoltókat,mutassák be, és
beszéljenek a munkájáról.
– Készítsünk virágbábukat, és azok kifejező mozgásával mutassuk be,hogyan
lehet érzelmeket megjeleníteni. Próbáljuk ki a tanult dalokat,verseket előadni
virágbábuk egítségével. A gyermek maga válassza meg,hogy melyik virág
szeretne lenni, mi annak a virágnak a jellemzője, pédául:szerény, büszke stb. A
gyermek találja ki, hogy milyen hangon szólaltatjameg a virágot.
– Kamilla gyűjtése közben elmondhatjuk, hogy ez az egyik legfontosabb
gyógynövényünk. Beszéljünk arról, hogy miért használtakrégen több
természetes alapanyagú gyógyszert, mint ma. Természetgyógyászati
szakkönyvekből ismerjük fel gyógynövényeinket. Gyűjtsük be
őket, és tanítsuk meg, hogyan kell télire tárolni a teának valót.
– Tavaszi nagytakarítás. Figyeljük meg, mit tesznek ilyen alkalmakkor az
emberek. lefestik az ablakokat, megjavítják, átfestik a kapukat, kimeszelik a
szobákat stb. Ha van a közelünkben régi, vert falú ház, nézzük meg. Beszéljünk
a régi életmódról. A gazda meséljen a tapasztalatairól és a
tavasszal a házon végzett munkákról: tapasztás, meszelés.
– Beszéljünk arról, hogy melyik virágzó gyümölcsfa a legszebb.
Pattogatott kukorica segítségével a teremben mi is megeleveníthetjük a
virágzó fát.
– Pünkösd napján kitáncoljuk a fát. Kidöntése után mulatunk.
– Május első vasárnapján szoktuk ünnepelni az anyák napját. Ez a szokás nem
régi, és nem része a néphagyománynak, mégis említést kell tennünk róla.
Mellőzzük a forgatókönyv szerinti bemutatókat, ahol a gyermeket előre, heteken
át dresszírozzuk egy-egy vers, monológ betanításával. Igen hatékony lehet a
szülők bevonása közös szereplések, sportprogramok, színházlátogatás,
kiállítások szerevezésébe.– Májusban már jó az idő, lehetőséget ad arra, hogy
minél több időttöltsünk a szabadban. Keressük fel a mesterembereket,
kisiparosokat. Ez az óvónőtől komoly körültekintést igényel, hisz előzőleg meg
kell tudnia, vane még ilyen személy a faluban, hol lakik, fogadja-e az
óvodásokat? Azután a csoportot fel kell készíteni a látogatásra. Ajánlatos
felkeresni a kosárkötőt, a szövőmestert, a paprikadarálóst, a cipészt, a
képkeretezőt, a fafaragót, a szabót, a varrónőt, az asztalost és a szűcsöt.
A hónap eseménye: pünkösdölés
A húsvét szombatját követő ötvenedik napon ünneplik a pünkösdöt. A tavaszi
ünnepek verseiben és dalaiban legtöbbször a zöld ág motívuma jelenik meg,
melyet a tavasz általános jelképeként fognak fel. Zöld ágat behozni annyit jelent,
mint a tavaszt behozni. A tavasz teljes kivirágzását az emberek ősidők óta
megünnepelték. Pünkösdkor különféle magyarázatokkal a házakra, a kerítésekre
és az istállókra zöld ágat tűznek.
Közmondások:
A májusi eső aranyat ér.
Száraz május, száraz esztendő.
Dal:
Bújj, bújj, zöld ág
Dalok:
Az árgyélus kismadár
Két szál pünkösdrózsa,
Meghozta az Isten piros pünkösd
napját,
Mimimama, mi van ma,
Járjunk táncot ripegő, ropogót
Gyere, be rózsám, gyere be…
A pünkösdi királyválasztást versenyjátékok jellemzik. Ha lehetséges,int a
szabadban ünnepeljük. A versenyjátékban csak a fiúk vesznek részt.
A hónap tevékenysége: nemezelés
Nemezelésre a nyári hónapok a legalkalmasabbak, hiszen sok pancsolással járó
munka, vízigényes folyamat. Az óvónő a szülők közreműködésével biztosíthatja
a kártolt gyapjút. A nemezelésről kérjük ki szakember véleményét, illetve kérjük
a segítségét.
A hónap meséi
A deszkavári királyfi
Az égig érő fa
Nap, Hold, Szél
A rózsát nevető királykisasszony
Az öreg halász és a nagyravágyó felesége
Június 8. – Medárd napja Ha Medárd napján esik az eső, negyven
napig nem hagyja abba. Vagy fordítva. Ez a nap az utolsó fagyosszent napja, s
ezért szőlő- és gyümölcspatrónus
Június 13. – Antal napja Szent Antal az elveszett tárgyak nyomravezetője,
reménytelen ügyek égi pártfogója.
Június 21. – A csillagászati nyár kezdete
Június 24. – Szent Iván Ezen a napon az év legrövidebb éjszakáját ünnepeljük.
A nyári napfordulót népünk Szent Iván éjszakáján lángoló tűz gyújtásával
ünnepelte. A gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a
dögvész ellen. Szent Iván tüzét körültáncolják, egyenként átugorják és
énekelnek körülötte. Az ünnep legismertebb népdala a Magas a rutafa.
Június 29. – Péter és Pál napja
Ősi magyar ünnepünk. Ezt a napot tartják az aratás kezdetének,
Júniusi jellegzetességek
– A gyerekek érzékelik a meghosszabbodott napokat. Világosban fekszenek, és
világosban kelnek,
– aranysárgák a búzatáblák,
– szénaillat a levegőben,
– az énekesmadarak hangja júniusra elhalkul,
– a mezőgazdaságban ilyenkor nagy a munka: a kapás növényeket ilyenkor
kapálják, a szőlőkben kötözik a hajtásokat,
– hársfa- és bodzavirág nyílik az utak mentén,
– a kerti virágok közül esténként az estike illatozik,
– nyílnak a liliomok, a rózsák, a dáliák,
– júniusban érik a meggy, a cseresznye, a földieper.
Tevékenységi formák, lehetőségek június hónapban– Június a séták hava. Jó
alkalom a kenyér útjának kísérésére. Sétáljunk ki a határba, gyűjtsünk pipacsot,
búzavirágot, szarkalábat a búzamezőben,
– lekaszáljuk a füvet az óvoda udvarán. Megszárítjuk, szénaboglya rakása,
– szénapajták megtekintése, a rétről való behordás,
– gyűjtsünk gyógyteákat: hársfát, bodzát, cickafarkot, zsályát,
– az őszi szalmafonáshoz most gyűjtsük be a szalmaszálakat. Leszedés után
szárítjuk,
– a rovarok megismeréséhez a június a lehetőségek hosszú skáláját nyújtja:
megjelennek a szúnyogok, a tücskök, a szentjánosbogarak, a pókok. Nagyítóval
vizsgáljuk meg őket.
A hónap eseménye: lakodalmas játék
A népi hagyományú lakodalmas játék betanítását elkezdhetjük már
szeptemberben, s egész évben úgymond életben tartjuk. A gyermekek nagyon
szívesen játsszák, s igazivá, sajátjukévá akkor válik,amikor a szerepeket
szabadon felcserélik, a dalok velük élnek s bárhol,bármikor előjönnek.A
gyermekeknek beszéljünk a lakodalmak lényegéről; az előkészületekről,
a meghívókról, a kalácssütésről, a lakodalmas kalácsról, az ajándékozásról, a
vőfélyhívogatásról, a kicifrázott, feldíszített házról, a tréfás hangulatról, a
mulatozásról.
Gyűjtsük be a kiegészítő ruházatot: kalapokat, mellényt, mennyasszonyi ruhát,
vőfélybotot, krepp-papírt. A szakácsoknakkötényt, fehér sapkát. A zenészeknek
zeneszerszámokat: fakanalat,köcsögdudát, födőket.
Asztalterítés
A díszítő formaérzék fejlesztésére kiváló alkalom az asztalterítő festése.
Csoportban is dolgozhatunk, de egyéni kifejezésmódra is lehetőséget kell
biztosítani.Minden reggel megbeszélni, hogyan halad a lakodalmi előkészület,
még mire van szükség. Az óvónő új ötleteivel segítse a
készülődést:szalvétahajtogatás, tortasütés, sütemények. Ehhez az első lépés
az agyagozás, amelyről már vannak tapasztalataik.
Dalok
Erdő, erdő, erdő
Elvesztettem zsebkendőmet
Hess légy, ne szállj rám, beteg
vagyok én
Hej, tulipán, tulipán
Kis kece lányom, fehérben vagyon
Este van, már nyolc óra
Most viszik, most viszik
Járjunk táncot, ripegőt, ropogót
Csipkefa, bimbója
Debrecenbe kéne menni
Iglice, szívem, iglice
Kör, kör, kijátszik
Hej szénája, szénája
Én kicsike vagyok
Ispiláng, ispiláng
Zöld selyem rosta
Mondókák
Réce, ruca, vadliba
Kiugrott a gombóc a fazékból
Csujjogatók
A hónap tevékenysége:– Szíjkészítés, fonás, lapos fonás, szironyozás. Ez
utóbbi a cipőfűzéshez hasonló művelet.