MSc - WEBCODEgtk.uni-miskolc.hu/files/2806/kve_resz1-2_2012.pdf · 2012-11-14 · Komparatív...
Transcript of MSc - WEBCODEgtk.uni-miskolc.hu/files/2806/kve_resz1-2_2012.pdf · 2012-11-14 · Komparatív...
Komparatív világgazdasági elméletek
Komparatív világgazdasági elméletek
MSc képezés
2012/2013 tanév 2. félév
Bevezetés
Komparatív világgazdasági elméletek
nemzetek gazdasági társadalmi-, politikai-,
kulturális (intézményi, szabályozási, teljesítmény)
egybevetése, különbségek és azonosságok
számbavétele, kimutatása, rangsorok felállítása,
ajánlások megfogalmazása.
Összehasonlítás célja:
Komparatív világgazdasági elméletek
Comparative economics in a Transforming World Economy
Rosser&Rosser
Gazdasági formák:
• new traditional economies
• market capitalism
• socialist economies
• share economies
Komparatív világgazdasági elméletek
Comparative economics in a Transforming World Economy
Rosser&Rosser
Összehasonlítás szempontjai:
1. Allocation mechanism
2. Forms of ownership
3. Role of planning
4. Types of incentives
5. Income Redistribution and Social Safety Nets
6. Role of politics and Ideology
Komparatív világgazdasági elméletek
Rendszerparadigma (Kornai J).: • a rendszer egésze, illetve az egész és a rész közötti kapcsolat foglalkoztatja
• figyelmet fordít arra az interakcióra, amely a társadalom funkcionálásának
különböző szférái (a politika, a gazdaság, a kultúra, az ideológia) között megy
végbe
• azok a tartósabban fennálló intézményekre koncentrál, amelyeknek keretei
között ezek az események és folyamatok lezajlanak, és amelyek jelentős
mértékben meghatározzák azok menetét
• kutatónak olyan magyarázó elmélet kidolgozására kell törekednie, amelyet a
történelmi feltételekbe ágyaz bele
• milyen mértékben és miképpen alakítják a társadalmi körülmények az egyéni
preferenciákat (ha változik a rendszer, változnak a preferenciák is)
• a nagy változásokkal, társadalmi-gazdasági átalakulásokkal kell foglalkozni
• a kutatókat elsősorban a rendszerek működési zavarai foglalkoztatják
• az összehasonlítás többnyire kvalitatív jellegű, bár egyes tulajdonságok jól
mérhetők, és ezzel módot adnak statisztikai megfigyelésen alapuló kvantitatív
összehasonlításra
Komparatív világgazdasági elméletek
I. Célja; vizsgálatának tárgya, módszertana.
II. Intézményrendszerek összehasonlítása.
III. Működés (szabályozás) összehasonlítása.
IV. Nemzetgazdasági outputok mérése és összehasonlítása.
V. Versenyképesség mérése és összehasonlítása; alternatív
mutatók.
Előadások tematikája:
Komparatív világgazdasági elméletek
Tartalomjegyzék:
1. Bevezető
1.1 Tárgy oktatásának célja
1.2 Vizsgálat (összehasonlítás) módszere
1.3 Tudományterületi kapcsolódások
2. Követelményrendszer
3. Szakirodalom
4. Ellenőrző kérdések
Komparatív világgazdasági elméletek
„… Minden, amit én mondani tudok, megcáfolható.
Minden, amit mondani tudok,
annak alighanem a diametrális ellentéte is bebizonyítható.
De továbbá: az ember nem is tudhat mindent,
adataim tehát kétségtelenül hiányosak lesznek mindenben,
amit állítok. Ezenfelül adataim hibásak is lesznek.
No de dobd el a felét annak, amit mondok,
abból is kijöhet valami.
Mert valami kis igazamat azért javarészt felfedezheted abban,
amit hosszú életem során és sok töprengés árán
megállapítottam. Ha jól odafigyelsz.”
Füst Milán: Hábi Szádi küzdelmeinek könyve. (Ez mind én voltam egykor.)
Bibliotheca Kiadó, Bp. 1958.
Komparatív világgazdasági elméletek
Alapkérdések:
a) Mi indokolja az összehasonlítást ?
b) Mit lehet összehasonlítani ?
c) Mi a célja az összehasonlításnak ?
d) Hogyan végezhető el az összehasonlítás ?
e) Hol helyezhető el a tárgy a gazdaságtudományok
rendszerében ?
f) Követelmények ?
1.1 Tárgy oktatásának célja
Komparatív világgazdasági elméletek
összehasonlítást
kiváltó okok
klasszikus politikai
verseny
gazdasági
verseny
globalizáció
ideológiai okok harc az erőforrásokért
harc a piacokért
globális harc
1.1 Tárgy oktatásának célja
Komparatív világgazdasági elméletek
Mit lehet összehasonlítani ?
mű
kö
dés
(szab
ály
ozás)
nemzetállam
inté
zm
én
yre
nd
szer
teljesít
mén
y
ou
tpu
t
Komparatív világgazdasági elméletek
Mit lehet összehasonlítani ?
intézményrendszert
működést
(szabályozás)
outputot
• ideológiákat
• érdekeket
• legitimáltságot
• hatalommegosztás
formáját
• célokat
• módszereket
• erőforrásokat
• teljesítményt
• hatékonyságot
• versenyképességet
• jólétet
• fejlettségi szintet
Komparatív világgazdasági elméletek
Hogyan végezhető el az összehasonlítás ?
cél meghatározása
(mit ?)
időbeliség
meghatározása
módszer
megválasztás
térbeliség
meghatározása
összehasonlítás
elvégzése (ismérvek,
indikátorok, mutatók)
következtetések
adatok gyűjtse
Komparatív világgazdasági elméletek
a) Célja:
• intézményrendszer összehasonlítása
− ideológia (célok, értékek, normák, morális és politikai elvek)
• működés − szervezeti keretek − döntéshozatal − szabályozás
• teljesítmény − fejlettség − gazdasági növekedés − termelékenység − versenyképesség − telephelyi feltételek − környezeti terhelés − stb.
b) Módszere:
• verbális
• empirikus − tényezők száma − mérhetősége − reprezentativitása
Összehasonlítás tipológiája
Komparatív világgazdasági elméletek
c) Időbelisége:
• statikus
• dinamikus
− ex post
− ex ante
d) Térbelisége:
• két- vagy több ország
• gazdasági integrációk
e) Adatok forrása:
• adatbankok (pl.: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatal, OECD, stb.)
• gazdaságkutató intézeti elemzések
• szakirodalom
f) Adatok jellege: • kvalitatív
• kvantitatív
− naturális (kWó/fő, db/fő, stb.)
− értékbeni
Komparatív világgazdasági elméletek
Összehasonlítás korlátai:
• elméleti gondok (pl.: kvantitatív és
kvalitatív elemek keveredése),
• ideológiai elkötelezettség,
• gyakorlati (pl.: mérhetőség).
Komparatív világgazdasági elméletek
Összehasonlítással foglalkozó intézetek:
• EU – Európai Unió (Brüsszel); www.europa.eu.int
• IFW – Institut für Weltwirtschaft (Kiel); www.wif.de
• WIIW – Wiener Institut für Wirtschaftsvergleiche; www.wiiw.ac.at
• OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development;
www.oecd.org
• Centre for Economic Policy Research (London); www.cepr.org
• IMD – Institut für Management Entwicklung (Lausanne);
www.imd.org
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet (Budapest); www.vki.hu
Komparatív világgazdasági elméletek
módszertan
leíró jellegű
skálázás
nominális (névleges)
ordinális (sorrendi)
intervallum (különbségi)
arány
mérés
1.2 Összehasonlítás módszertana
Komparatív világgazdasági elméletek
ssz.
Összehasonlítás
szempontjai
Európa
USA
1. Hosszútávú gazdasági
fejlődés determinánsai
• kollektív érdekek
• „fent” és „lent” közötti
kapcsolatok és
elkötelezettségek
• Munkaerő bevándorlás
(Korlátlan lehetőségek hazája !)
• „Lelakkozott” szociális- és
gazdasági kapcsolatok
2. Társadalmi alapértékek „Szabadság, testvériség,
egyenlőség”
Szabadság
3. Mobilitás alacsony magas
4. Munkaerőpiac szabályozott „hire and fire”
5. Szakszervezetek súlya nagy alacsony
6. Állam és a piac kapcsolata komplementer antagonisztikus
7. Társadalombiztosítás szociális állam gondoskodása egyéni feladat
8. Oktatási rendszer szociális állam egyik alapvető
feladata
általában egyéni feladat
9. Állami szolgáltatások köre általában magas alacsony
Példa leíró jellegű összehasonlításra:
Komparatív világgazdasági elméletek
népesség
(Mill.fő)
GDP/fő reál GDP
változása
(1989=100)
növekedés
Közép- és kelet-európai
országok (2003)
Albánia 3,2 4.830 129 6.2
Bulgária 7,8 7.130 84 5.5
Lengyelország 38,3 10.560 135 5.5
Románia 21,7 6.560 92 5.8
Szlovákia 5,4 12.840 114 4.8
Szlovénia 2,0 18.540 120 4.1
Csehország 10,3 15.780 108 4.0
Magyarország 10,0 13.400 115 4.0
Balti országok (2003)
Észtország 1,4 12.260 102 5.5
Lettország 2,3 9.210 83 7.5
Litvánia 3,5 10.320 84 7.0
Példa egyszerű indikátorok alapján történő összehasonlításra
Komparatív világgazdasági elméletek
Példa idősorok grafikus összehasonlítására Termékenységi ráta előrejelzés, 2005-2030
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,7
1,8
1,9
2
2,1
2005. 2010 2020 2030
Japán Egyesült Királyság Quebec (Kanada)
Finnország Franciaország Svédország
Svájc Olaszország USA
Komparatív világgazdasági elméletek
Példa: Egy főre jutó GDP nemzeti és idősoros összehasonlítása (EU27=100)
88,4
93,2
100
102,4
103,7
112,8
113,7
116,4
118,9
120,3
122,3
128,7
128,8
132,2
143,8
278,3
Málta
Ciprus
EU-27
Spanyolország
Olaszország
Franciaország
Németország
Finnország
Egyesült Királyság
Svédország
Belgium
Dánia
Ausztria
Írország
Hollandia
Luxemburg
84
89,1
97,8
100
115,8
117,3
117,4
117,8
118,5
119
125,4
126,4
131,1
133,7
134,8
244,7
Málta
Ciprus
Spanyolország
EU-27
Franciaország
Egyesült Királyság
Olaszország
Finnország
Baszkföld
Németország
Svédország
Belgium
Írország
Ausztria
Hollandia
Luxemburg
Forrás: EUSTAT. PPC: A vásárlóerő paritása
Komparatív világgazdasági elméletek
összehasonlító
gazdaságtan
elméleti
közgazdaságtan
alkalmazott
közgazdaságtan
politika
tudomány
történet-
tudomány
1.3 Tudományterületi kapcsolatok
Komparatív világgazdasági elméletek
Közgazdaságtudomány
elméleti ismeretek,
pl.:
alkalmazott ismeretek,
pl.:
módszertani ismeretek,
pl.:
• mikroökonómia,
• makroökonómia,
• nemzetközi gazdaságtan,
• világgazdaságtan,
• elmélettörténet,
• stb.
• vállalati gazdaságtan,
• marketing,
• számvitel,
• vállalati pénzügyek,
• stb.
• statisztika,
• matematika,
• szociológia,
• stb.
komparatív gazdaságtan
Komparatív világgazdasági elméletek
3. Szakirodalom:
Kocziszky György: . Oktatási segédlet. Miskolc, 2008.
Bara Z. – Szabó K. (szerk.): Összehasonlító közgazdaságtan – Gazdasági rendszerek, Országok,
Bologna Tankönyvsorozat, Aula Kiadó, Budapest 2007.
Borsi B. – Vértes A. – Viszt E.: Magyarország versenyképesség: a 21. század kihívásai
(Gazdaságstratégiai összefoglaló)
Szentes Tamás és munkaközössége: Fejlődés – Versenyképesség – Globalizáció II. (210-235.
oldal) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.
Kötelező szakirodalom:
Komparatív világgazdasági elméletek
3. Szakirodalom:
Viszt E. (2006): Versenyképességi évkönyv. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest.
Husz I. (2001): Az emberi fejlődés indexe. Szociológiai Szemle 2001/2. pp 72-83.
Monitoring the World Economy 1820-1920. OECD Development Center, 1995.
Pryor L. Frederic: A Guidebook to the Comparative Study of Economic Systems. Prentice-Hall,
New Jersey, 1985.
Viszt E. (szerk.): Versenyképességi évkönyv 2006. GKI Gazdaságkutató Zrt. Bp. 2006.
Ehrlich É. (1991): Országok versenye 1937-1986. Fejlettségi szintek, struktúrák, növekedési ütemek,
iparosodási utak. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.
Wentzel B./ Wentzel D. (2000): Wirtschaftslicher Systemvergleich Deutschland/ USA. UTB Stuttgart.
Ehrlich É./Szigetvári T. (2005): Az infrastruktúra fejlettsége Magyarországon 1990-2002. MTA
Világgazdaságtani Kutatóintézet. Bp.
Fóti K. (2003): A szegénység enyhítéséért – helyzetkép és javaslatok, 2000-2002. MTA
Világgazdasági Kutatóintézet. Bp.
Ajánlott szakirodalom:
Komparatív világgazdasági elméletek
Adatbázisok:
UNDP : Human Development Report. (http://hdr.undp.org )
WB : International Comparison Program. (http://www.worldbank.org/data/icp)
WB : World Development Indicators (WDI). (http://web.worldbank.org)
WB : Global Development Finance. (http://http://data.worldbank.org/data-
catalog/global-development-finance )
UNCTAD : United Nations Conference on Trade and Development
(http://www.unctad.org)
WEF : World Economic Forum (http://www.weforum.org)
WTO : World Trade Organization (http://www.wto.org)
Komparatív világgazdasági elméletek
• Ehrlich Éva (1991): Országok versenye 1937-1986. Fejlettségi szintek
struktúrák, növekedési ütemek, iparosodási utak. KJK. Bp.
• Mérés, trend, evolúció. Válogatott írások. (Szerk.: Bekker Zsuzsa), 2001.
• Jánossy Ferenc (1975): A gazdasági fejlődés trendvonalai. Bp.
• Bekker Zsuzsa/ Jánossy Ferenc/ Drecin József: Növekedési utak –
nidamikus ágak. KJK: 1978.
• Bródy András/ Ehrlich Éva/ Huszár István/ Jánossy Ferenc/ Molnár
Viktória: A gazdasági fejlesttség mérhetősége és új mérési módszerei.
KJK. 1963.
• Wilcsek Jenő/ Hegedűs A./ Jánossy Ferenc/ Nagy B.: A gazdasági
fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. KJK. 1966.
Hazai szakirodalmi előzmények
Komparatív világgazdasági elméletek
I. Előadás – ellenőrző kérdések
1. Mivel magyarázható az összehasonlító gazdaságtan
diszciplínájának kialakulása ?
2. Mivel indokolható a nemzetgazdaságok összehasonlítása ?
3. Mi a célja a nemzetgazdaságok összehasonlításának ?
4. Milyen szempontok alapján hasonlítható össze két- vagy több
nemzetgazdaság ?
5. Milyen tényezők befolyásolják a nemzetgazdaságok
összehasonlításának eredményeit ?
6. Melyek az összehasonlítás korlátai ?
7. Milyen forrásokra lehet támaszkodni az összehasonlítás során ?
Komparatív világgazdasági elméletek
1. Összehasonlítás szempontjai
2. Intézményrendszerek összehasonlításának szempontjai
2.1 Intézmény, szervezet
2.2 Ideológiák
2.3 Érdekek
2.4 Legitimáció, hatalommegosztás
3. Ellenőrző kérdések
Tartalomjegyzék:
Komparatív világgazdasági elméletek
intézményrendszer
működés
(szabályozás)
output
• ideológiák
• érdekek
• legitimáció, hatalom-
megosztás formája
• célok
• módszerek
• erőforrások
• teljesítmény
• hatékonyság
• versenyképesség
• jólét
• fejlettségi szint
2. Összehasonlítás szempontjai
Komparatív világgazdasági elméletek
ideológiák
konzervatizmus
(együttesség)
liberalizmus
(szabadság)
szocializmus
(egyenlőség)
legitimáció
összehasonlítás
szempontjai
össz-társadalom
csoport
egyén
érdekek
tradicionális
karizmatikus
legális
elnöki rendszer
(pl.: USA)
félelnöki rendszer
(pl.: Franciaország)
parlamentáris
rendszer (pl.:
Magyarország)
direktoriális
rendszer (pl.: Svájc)
hatalommegosztás jellege
2. Intézményrendszerek összehasonlításának szempontjai
Komparatív világgazdasági elméletek
2.1 Intézmények
A gazdasági és társadalmi életben érvényesülő közösségileg szentesített
szabályokat, szokásokat, magatartási elveket és normákat nevezhetjük
intézményeknek.
• A gazdasági rendszerek építőkövei.
• Koordinációs problémákra kívánnak választ adni.
• Feladata a szereplők közötti összehangolás.
• Intézmények = szabályok + normák, amelyek célja a szereplők
magatartásának befolyásolása.
• Érdekeltérések miatt az emberek nem feltétlenül hajlandók egymással és a
közösséggel együttműködni.
• Típusok: formális szabályok, vagy informális kötöttségek.
• Informális intézmény: konvenció (szereplők cselekvésének spontán
harmonizációja), önérvényesítők.
Komparatív világgazdasági elméletek
2.1 Intézmények
• Szabályok áthágásának célja: önös érdekek követése és a haszon
maximalizálása.
• Fogoly-dilemma: a saját nyereségének növelése versus önkorlátozás.
• „Közlegelők tragédiája” Garret Hardin (The tragedy of commons) 1968 10
gazda 10 tehene
• Optimális, ha mindenki betartja a szabályokat.
• Dezertálás növeli a dezertőr nyereségét, miközben a többiek számára csak
mérsékelten csökkenti a hasznot.
• Probléma, ha a dezertálás tömegessé válik!!!
Komparatív világgazdasági elméletek
2.1 Intézmények
>>> Büntetés, a polgárok az államot bízzák meg a szabályok betartásának
kierőszakolásával. Az önző egyéntől tehát logikai szükségszerűséggel
eljutottunk a vele szemben a társadalmi érdeket akár fizikai erőszakkal is
megvédő intézményig az államig. A mai világunkban az emberek között
kapcsolatot szabályozó intézmények (pl. tulajdon, szerződéses kapcsolatok,
szervezeti kapcsolatok) zöme mögött végső biztosítékként tehát az állami
erőszak áll.
Komparatív világgazdasági elméletek
2.1 Intézmények létrejötte, stabilitása
• Az intézmények különösképpen a gazdasági intézmények meglehetősen
stabilak, lassan változnak, olykor szinte megváltoztathatatlannak tűnnek.
• >>> útfüggőség (path dependency) – történelmi időtáv. Múltban megtett
lépések determinálják a jövő haladási irányát ~ közgazdasági értelmezés.
• Hiszterézis: az intézmények viszonylagos stabilitása azon alapul, hogy
rövid távon az egyénnek alkalmazkodnia kell a fennálló intézményi kerethez.
Hosszabb távon szemlélve a dolgokat azonban ez a keret éppen az egyének
cselekvéseinek következtében változik.
Intézményi kontextusban, hiszterézis áll fenn, ha a jelenleg érvényes
intézmények befolyásolják a jelenlegi magatartásokat és cselekvéseket
(köztük a gazdaságiakat is) amelyek utóhatásai összegződve befolyásolják a
későbbi intézményi formákat.
Komparatív világgazdasági elméletek
2.1 Szervezet
Keveredhet az intézmény és a szervezet fogalma.
Intézmény ≠ szervezet
Az intézmény maga a szabály vagy szabály-együttes, a szervezet különböző
szereplők rendezett és szabályok által irányított együttese.
Komparatív világgazdasági elméletek
2.2 Gazdasági rendszer:
• Gazdasági tevékenységek önállósulásának ad keretet.
• <<< Gerjesztő erő: kapitalista piacgazdaság.
• Gazdasági tevékenység: anyagi szükségletek kielégítésére alkalmas javak
és szolgáltatások előállítása.
Komparatív világgazdasági elméletek
Gazdasági rendszer
• Feltételezi a gazdasági rendszerré szerveződés történeti folyamatát: – a kapitalista piacgazdaság létrejöttét.
• A gazdasági tevékenység elválik a többi társadalmi tevékenységtől.
• Pl. család vagy az egyház elválaszthatatlanok a gazdaságtól.
Komparatív világgazdasági elméletek
Gazdasági rendszer
• Gazdasági rendszer önállósodása: – A gazdasági tevékenységet a társadalmi szereplők a
gazdasági kalkuláció uralma alá vetik.
– Gazdasági cselekvés = az emberek anyagi szükségleteik kielégítésére javakat és szolgáltatásokat állítanak elő.
• Létrehozzák a gazdasági alrendszert, ha a tevékenységek céljává a pénz válik.
Komparatív világgazdasági elméletek
• A pénz által integrált gazdaság
kialakulása a termelési tényezők
magántulajdonához és az árszabályozó
piac intézményéhez kötődik.
Komparatív világgazdasági elméletek
A gazdasági rendszer intézményi elemei 1. –
tulajdon
• A tulajdon mint magántulajdon
– Magántulajdon = tulajdonosi jogok összessége.
• Tulajdon fogalmának 4 eleme:
– A vagyontárgy használatára jogosít.
– A vagyontárgyból származó hasznok elsajátítására jogosít.
– A vagyontárgy formájának és tartalmának megváltoztatásának joga.
– Az előző jogok elidegenítésének joga.
Komparatív világgazdasági elméletek
• A tulajdonjogokat a társadalom politikai-
jogi eszközökkel intézményesíti.
• Egyéb tulajdoni kategóriák:
– Köztulajdon
– Állami tulajdon
– Önkormányzati tulajdon
Komparatív világgazdasági elméletek
Koordináció
A gazdaság szférája a gazdasági reáltevékenységek
összehangolását végzi el. Ezt a szabályozást nevezik
koordinációnak.
Az egymástól függetlenül döntő és cselekvő egyének tevékenységét
össze kell hangolni, máskülönben a gazdaság káoszba fulladna.
A koordináció fogalma nemcsak a gazdasági szereplők közötti
folyamatok szabályozását, hanem a tevékenységek
ráfordításainak és kibocsátásainak különböző tevékenységek és
szereplők közötti elosztását, allokációját is jelenti.
Komparatív világgazdasági elméletek
Koordináció
Típusai:
Több koordinációs alapformát különböztethetünk meg, ezek közül
2-nek van meghatározó szerepe a modern gazdaságban: a
piacinak és a bürokratikus koordinációnak. Nem elhanyagolható
azonban az önkormányzati, a családi vagy az erőszakos
koordináció (maffiák) sem, különösen fejletlenebb
gazdaságokban. Ezek azonban a piaci meghatározóvá válásával
egyenes arányban épülnek bele.
Komparatív világgazdasági elméletek
Koordináció Piaci koordináció jellemzői:
• a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok horizontálisak, jogilag
egyenrangú felek mellérendeltségi viszonyai.
• a gazdasági szereplőket pénzbeli nyereség elérése motiválja,
• a gazdasági ügyletek monetizáltak (pénzzé konvertáltak), minden
gazdasági ügylet megjelenik pénzben is.
Bürokratikus koordináció jellemzői:
• a gazdasági szereplők között vertikális, alá-fölérendeltségi viszony áll
fenn.
• az egyének vagy szervezetek késztetését a koordinátor utasításainak
és tiltásainak elfogadására jogi szankciókkal alátámasztott,
intézményesített kényszer biztosítja.
• a gazdasági ügyletek nem feltétlenül monetizáltak, azaz nem
feltétlenül fejeződnek ki pénzben.
Komparatív világgazdasági elméletek
A gazdasági rendszer intézményi elemei 2. –
piac
• Koordináció: a gazdasági szereplők közötti folyamatok szabályozása.
• Piaci koordináció:
– A gazdasági szereplők közötti kapcsolatok horizontálisak / jogilag egyenlő felek mellérendeltségi viszonyai.
– A gazdasági szereplőket a pénzbeli nyereség elérése motiválja.
– A gazdasági ügyletek monetarizáltak, minden gazdasági ügylet megjelenik pénzben is.
Komparatív világgazdasági elméletek
A gazdasági rendszer intézményi elemei 3. -
állam
• Bürokratikus koordináció:
– A gazdasági szereplők között vertikális, alá-
fölérendeltségi viszony áll fenn.
– A koordinátor utasításainak és tiltásainak
elfogadását jogi szankciókkal alátámasztott
intézményesített kényszer biztosítja.
– A gazdasági ügyletek nem feltétlenül
monetarizáltak.
Komparatív világgazdasági elméletek
2.2 Gazdasági rendszerek:
Tulajdonforma
Koordináció
BÜROKRATIKUS PIACI
MAGÁNTULAJDON Kapitalizmus
(piacgazdaság)
ÁLLAMI TULAJDON Államszocializmus
(tervgazdaság)
Komparatív világgazdasági elméletek
Modern gazdasági rendszerek osztályozása
Tiszta
magántulajdon
TULAJDON
szerint Tiszta köztulajdon
Tiszta
(piaci)
koordináció
KOORDINÁCIÓ és
MECHANIZMUS
szerint
Tiszta
bürokratikus
koordináció
TISZTA
KAPITALIZMUS
TISZTA
KOMMUNIZMUS
Kapitalista
piacgazdaság
Szocialista
tervgazdaság
Komparatív világgazdasági elméletek
Modern gazdasági rendszerek jellemzése
Tőkés Szocialista
Jellemzők, feltételek: Jellemzők, feltételek:
piaci mechanizmusok állami tervezés, szabályozás
szabadverseny tervutasítás
szabad tényezőáramlás kötött tényezőmobilitás
jelentős mértékű absztrakció kevésbé elvont modellezés
mikroökonómiai alapok makroökonomiai alapok
jellemzően többlet a kínálati
oldalon
jellemzően többlet a
keresleti oldalon
Főbb képviselők: Főbb képviselők:
J. H. von Thünen, A. Weber,
W. Christaller, A. Lösch
K. Marx, F. Engels, V. I.
Lenin
Komparatív világgazdasági elméletek
Szabadversenyes
piacgazdaság
Vegyesgazdasági
rendszertípusok
Piac által vezérelt
vegyes gazdaság
Tárgyalásos
(neokorporatív)
vegyes gazdaság
Állam által
vezérelt vegyes
gazdaság
Komparatív világgazdasági elméletek
Vegyes gazdaságok számára 1.Fontos, szükséges intézményi háttér létrehozása 2.Makrogazdasági stabilitás 3.Jó befektetői környezet 4.Népességnövekedés kontrolálása 5.Közösségi jószágok, szolgáltatások rendelkezésre állása 6.Protekcionizmus befejezése
Komparatív világgazdasági elméletek
Vegyes gazdaságok számára 1.Fontos, szükséges intézményi háttér létrehozása 2.Makrogazdasági stabilitás 3.Jó befektetői környezet 4.Népességnövekedés kontrolálása 5.Közösségi jószágok, szolgáltatások rendelkezésre állása 6.Protekcionizmus befejezése
Komparatív világgazdasági elméletek
Vegyes gazdaságok számára 1.Fontos, szükséges intézményi háttér létrehozása 2.Makrogazdasági stabilitás 3.Jó befektetői környezet 4.Népességnövekedés kontrolálása 5.Közösségi jószágok, szolgáltatások rendelkezésre állása 6.Protekcionizmus befejezése
Komparatív világgazdasági elméletek
Politikai stabilitás Demokrácia index (Economist Intelligence Unit) Szempontok: Magyarország: 43.
Komparatív világgazdasági elméletek
Politikai stabilitás Demokrácia index (Economist Intelligence Unit)
Komparatív világgazdasági elméletek
Szabadság CATO Intézet - Economic Freedom of the World Módszertan
Komparatív világgazdasági elméletek
Szabadság CATO Intézet - Economic Freedom of the World Módszertan