Mit tudunk magunkról és a világról? Zavarba ejtő és elgondolkodtató kérdések és lehetséges válaszok…

1

Tartalom

Bevezetés: Mit tudunk magunkról és a világról? .................................................................................... 3

1. A tudatunk minden újdonságot befogad? ....................................................................................... 7

1.1. Valóban könnyen fogadjuk be az új dolgokat elménkbe? ....................................................... 7

1.2. A tudományosnak tartott dolgokat könnyebben engedjük be az elménkbe? ........................ 7

1.3. Jól elkülöníthetők a saját gondolataim? .................................................................................. 8

1.4. Mi a tudatalatti és miért fontos számomra? ......................................................................... 14

1.5. Léteznek támogató és korlátozó tudatalatti minták? ........................................................... 16

2. Hogyan tudom megállapítani, hogy mit fogadjak el igaznak? ....................................................... 19

2.1. Nem vehetek készpénznek semmit sem? ............................................................................. 19

2.2. Elfogadhatom-e a csodákat? ................................................................................................. 19

2.3. Valóságosak-e az Illúziók? ..................................................................................................... 20

2.4. Mi a hit szerepe életünkben? ................................................................................................ 21

2.5. Bízhatok-e a tudományban? .................................................................................................. 26

2.6. Miért van kétféle tudomány? ................................................................................................ 27

2.7. Hogyan ismerhetem meg, hogy melyik tudománnyal van dolgom? ..................................... 28

2.8. Alkalmazhatom-e én is a tudományos megismerés objektív módszertanát? ....................... 29

2.9. Megtudhatok valami újat magam is, ha nem vagyok szakértő a témában? ......................... 31

2.10. Mi az, amit magam tapasztalok, és mi az, amit elkészítenek számomra? ........................ 31

3. Valóban megdőlt a materializmus eszméje? ................................................................................. 33

3.1. Van szilárd anyag? ................................................................................................................. 33

3.2. Mi köze mindennek hozzám? ................................................................................................ 35

3.3. Mit mutat meg Einstein híres képlete? ................................................................................. 35

3.4. A genetikai determinizmus megdőlt? ................................................................................... 36

3.5. Önzők-e a gének? .................................................................................................................. 42

3.6. Egy testben csak egy személyiség lehet? .............................................................................. 44

3.7. Van kapcsolat az elme és az anyag között? ........................................................................... 45

4. Létezik öngyógyítás vagy csak a külső kémiai anyagok hatnak? ................................................... 49

4.1. Milyen jelentős a placebo-nocebo hatás a gyógyításban? .................................................... 49

4.2. Van hatása a hitünknek testünk biológiájára? ...................................................................... 52

4.3. Milyen tapasztalatai vannak a spontán gyógyulásról szóló kutatásoknak? .......................... 55

4.4. Tudatosan is befolyásolható testünk? ................................................................................... 57

4.5. Milyen jelentősek a társadalmi és kulturális hatások? .......................................................... 59

5. Valóban az 5 érzékszervi tapasztalás csapdájában élünk? ............................................................ 61

5.1. Az állatoknak van hatodik érzéke? ........................................................................................ 62

5.2. Létezik a morfigenetikus mező? ............................................................................................ 64

2

5.2.1. Mit segít a genetikában a morfogenetikus mező elmélet ismerete? ............................ 65

5.2.2. Mi is kapcsolódunk valamilyen mezőhöz? .................................................................... 66

5.2.3. Mi köze ehhez a homeopátiának? ................................................................................. 68

5.3. Kvantummechanika az új tudomány? ................................................................................... 68

5.4. Holografikus lenne az univerzum melyben élünk? ................................................................ 75

6. Létezik tér és idő? .......................................................................................................................... 79

6.1. Az idő lehet, hogy tényleg nem abszolút? ............................................................................. 79

6.2. A tér és az idő, mint dimenzió? ............................................................................................. 80

6.3. Az időutazás lehetséges? ....................................................................................................... 81

6.4. Működhet a távgyógyítás? .................................................................................................... 82

6.5. Léteznek az időben visszafelé ható fizikai jelenségek? ......................................................... 84

6.6. Léteznek megérzések jövőbeli eseményekkel kapcsolatban? .............................................. 85

6.7. Az öregedés, mint az idő mértékegysége? ............................................................................ 86

6.8. Az érzékelt tér csak káprázat? ............................................................................................... 89

6.9. Lehetséges mások érzékelésének megcsapolása? ................................................................ 94

7. Milyen különböző tudati szintek vannak? ..................................................................................... 96

7.1. Honnan származik az ihletett művészet? .............................................................................. 98

7.2. Mi az a kollektív tudattalan? ................................................................................................. 99

7.3. Mi van a szabad akarattal? .................................................................................................. 104

7.4. Ki, és hogyan van hatással az elménkre rajtunk kívül? ....................................................... 105

Felhasznált irodalom: .......................................................................................................................... 107

3

Bevezetés: Mit tudunk magunkról és a világról?

Kedves Olvasó!

Engedd meg, hogy először is bemutassuk magunkat. Hendinger Balázs vagyok, szabadon gondolkodó

és vállalkozó. Arra vállalkozom, hogy szabadon teszek fel nyílt kérdéseket annak érdekében, hogy

megtudjam, mi, az emberiség vajon helyes úton járunk-e. Mikor jelenlegi tudásom határához érkezem

szerzőtársam és párom, Hendinger-Vajthó Lilian segítségét kérem, aki a kortalan bölcsességről szerzett

ismereteivel segít tovább engem számos holtponton.

Hogyan és miért jött létre ez a kurzus? Egy dolog bizonyos: nem azért alkottuk meg, hogy mi is amolyan

megmondó emberek legyünk. Tudom, hogy nem én vagyok a legjobb megoldás arra, hogy bárkinek a

szemét felnyissam. Senki sem teheti ezt anélkül, hogy az egyén ezt nem kérné, vágyná, és nem fogadná

el. Küldetésünknek tartjuk, hogy lehetséges módokat adjunk a valódi világ megismerésére mindenki

számára a saját kérdései által. Így válik ez a tananyag is személyes képzésed fontos eszközévé. Kezdd

te is azzal, hogy kérdéseket teszel fel magadnak, de nem válaszolod meg rögtön. Inkább merengj el a

lehetséges válaszokon, és pár napig a kérdés mögé bújva figyeld a földi létedet.

Vajon a világ tényleg olyan, amilyennek érzékeljük? Vagy inkább olyannak látjuk, amilyennek

tanítottak, hogy érzékeljük? Mi az igazság azzal a világgal kapcsolatban, amit látunk? Miért mondják

oly sokan, hogy az általunk érzékelhető világ csupán az 1%, és még 99% vár felfedezésre? Pontosabban

egyesek szerint 1% a megismerhető, 4% a megismerésre váró, és a többi 95%, amiről nem is tudjuk,

hogy megismerhető számunkra. De mindenesetre az 1% matematikailag gyakorlatilag olyan, mintha

semmit sem tudnánk.

Egyesek szerint túlságosan sok információ jut el hozzánk, melyből nem egyszerű a megfelelőket

kiválogatni. Sokan érezhetik úgy, hogy sokat tudnak, de azt is érezzük néhányan, hogy ennek ellenére

mégsem értünk mindent. Ez a kurzus is több mint 40 válogatott könyv tartalmának szintetizált

tudásanyagára épül. De ezzel sem leszel képes megtakarítani a tudás megszerzésének fáradtságos

éveit. Ezek a kérdések is csak egy lehetséges ösvényt mutatnak arra a bizonyos hegycsúcsra, amely felé

oly sokan tartunk.

A tudomány és a technika szerepe és jelenlegi világunkra gyakorolt befolyásoló hatása

megkérdőjelezhetetlen. Ez a kurzus ezért most kifejezetten a tudomány oldaláról közelíti meg ezeket

a kérdéseket. Ha minden fejezet elején felmerül benned, hogy „Ezt nem akarom/tudom elhinni, ez

biztosan nem igaz!” Akkor jó helyen jársz, mert az azt jelenti, hogy végre valódi új információt van

lehetőséged megszerezni. De nem fogjuk neked készen odaadni. Ez esetben ugyanis mi magunk is csak

megmondó emberek volnánk, és hát lássuk be: miért is hinnél nekünk? Tedd fel inkább azt a kérdést

magadnak, hogy valóban biztos vagyok abban, hogy csak így láthatom ezt a dolgot? És ismét figyelj

arra, hogy ne válaszold meg a kérdésedet! Merd a saját értelmedet használni az új dolgok

megismerésekor, és higgy a saját értelmed bölcsességében. A kérdezés technikájának előnye, hogy

kérdések feltevésekor az agyad nem érzi majd úgy, hogy neki tudnia kell a választ, és nem fog rutinból

a régi információk között hasonlót keresni a megfelelő párosításhoz. Hogy miért így működik az

elménk, erről is lesz szó a kurzus során.

Tudománytörténeti áttekintés nélkül is belátható, hogy az a hitrendszer, amely a hagyományos

tudományos gondolkodást eredményezte, még a 19. századi – és azóta is folyamatosan változó –

világképből eredő hiedelmeken alapul. A legtöbb tudós példának okáért nincsen tudatában annak,

hogy a materializmus csupán egy feltételezés volt, ahogyan azt az egyik fejezetben kifejtjük.

Egyszerűen úgy gondolnak rá, hogy az maga a tudás, maga a tudomány, és maga a valóság. Ahogyan

azt a kiváló tudós, Dr. Rupert Sheldrake „A kutatószellem felszabadítása” című könyvében felveti, a

tudományos materializmus elméletei mára már nem megkérdőjelezhetetlen igazságok. A legfontosabb

4

dogmatikus állításokat kijelentő mód helyett kérdésként tárja az olvasó elé. Véleménye szerint a

hiedelmek megkérdőjelezése nem tudományellenes, hanem éppen a tudományt szolgálja. Ahogyan

Thomas Kuhn tudománytörténész írta „A tudományos forradalmak struktúrája” című könyvében,

ideális esetben a tudomány egy folyamat, nem pedig egy pillanatnyi pozíció vagy hitrendszer. A

„normális” tudomány egyes szakaszaiban a tudósok a valóság egy modelljét és ugyanazt a paradigmát

tartják igaznak. Ez az uralkodó paradigma határozza meg, hogy milyen kérdéseket tehetnek fel, és

hogyan lehet azokat megválaszolni. Ami nem illik a keretbe, vagy megmagyarázzák, vagy egyszerűen

elvetik. E folyamat során az időnként felmerülő rendellenesnek tekintett tények, vagyis anomáliák

addig halmozódnak, míg be nem következik egy krízis, mely forradalmi változásokat hozhat. Ha ez

bekövetkezik, akkor a tudósok átfogóbb elméleti és gyakorlati keretrendszerek felé nyitnak, és képesek

olyan tényeket is figyelembe venni, melyeket korábban anomáliaként kezeltek. Némi idő elteltével az

új paradigma lesz a „normális” tudomány, melynek megszületésekor az új paradigma válik a tudomány

új korszakának alaptézisévé. Tehát a tudományos fejlődés mindenképpen egy folyamat, akármennyire

is ellenállnak néha egyes képviselői ennek. Mindezen folyamatok során a tudósokra is hatnak a

társadalmi kötelezettségek, befolyásolja őket a csoportnyomás, a csordaszellem, a különböző

elvárásoknak és támogatóknak történő megfelelés kényszere, valamint az egyéni becsvágy, a hírnévért

vagy éppen a befolyásért és elismertségért folyó törtetés.

Egyre több tudós véli úgy azonban, hogy az idők során dogmákká kövesedett évszázados feltevések

jelentősen hátráltatják és gúzsba kötik a természettudományok szabad szárnyalását. A tudományos

világkép hitelességén sorra jelentkeznek repedések, melyeket a legújabb kutatásokkal maga a biológia

és a fizika tudománya hozza létre. Jelenleg éppen egy igen komoly paradigmaváltás tapasztalható a

tudományban. Talán csak azért nem látjuk ezt, mert ez egy meglehetősen lassú folyamat, melynek e

kurzus anyagával Te is részese vagy. Ám a mostani nagy volumenű paradigma módosítás időszaka nem

arról szól, hogy a régi elméleteket újakkal helyettesíthessük, sokkal inkább azért van rá szükség, mert

a régi paradigmák az új felfedezések tükrében egyszerűen tudományosan tarthatatlanná és

lehetetlenné váltak!

A mechanisztikus világfelfogásunkból eredeztetve, világunkban mindent darabjaira szedve, az elemek

funkcionalitása alapján akarunk meghatározni. Egy élő szervezet működését azonban nem lehet

csupán a kémiailag azonosítható összetevői szerint vizsgálva leírni. Mint ahogyan egy számítógépet

sem darálunk le, és elemezzük darabjaiból az összetevőit: a rezet, a germániumot, a szilikont és a többi

morzsalékot. Nyilván ebből is lehetne valamit tanulni, de azt biztosan nem, hogy hogyan működik, és

mire való a számítógép szoftvere és hardvere. Ugyanígy nem fogjuk megtudni, hogy hogyan működik

világunk, és mi az életünk értelme, ha csak a fizikai világ alkotórészeit akarjuk megismerni a kapcsolatot

biztosító összefüggések megismerése nélkül.

A biológia által vizsgált két legjelentősebb kérdés a fejlődés és a tudat. A fejlődést tekintve az

evolúcióról sincsen megfelelően bizonyított és egyértelmű válaszunk. És úgy tűnik, egyre inkább nem

tudnak mit kezdeni a biológusok a tudat vizsgálatával sem. A fizikusok sem lehetnek elégedettek,

hiszen a világot alkotó legelemibb részek megtalálásáért végzett legújabb kutatások során kiderült,

hogy a kvantumjelenségek csupán feltételezéseket engednek meg, melyeket a klasszikus fizika

tudománya kísérletekkel már nem képes bizonyítani. Matematikailag is csupán valószínűségekkel lehet

kifejezni az elméletek működését, ami ilyen szempontból már fél lépésre van a filozófiától. Ahogyan

Stephen Hawking fogalmazott, a világmindenség működését leíró egyetlen elmélet, a húrelmélet vagy

az M-elmélet jelenleg ellenőrizhetetlen, tehát ezek megértése, a „modellfüggő realizmus” csak más

modellekre történő utalásokon keresztül érthető meg.

A 20. századra bizonyítást nyert, hogy nem csak a kvantumfolyamatok, hanem minden természetes

jelenség a valószínűségi elv szerint működik, beleértve az időjárás működését is. Ez az oka annak, hogy

bár a legjobb szakemberek a legkorszerűbb komputerek segítségével, a legpontosabb műholdas

adatok alapján, a legújabb számítógépes modelleket futtatják, mégsem képesek az időjárást vagy

5

éppen a természeti katasztrófákat pontosan előre jelezni. A befektetett energiához képest nem tűnik

kevésnek az elért eredmény? Vajon mi lehet ennek az oka?

Jelen kurzus segítségével szeretnénk magunk is csatlakozni azon gondolkodók egyre népesebb

táborához, akik munkájukkal olyan tényekre és összefüggésekre hívják fel a figyelmet, melyek a

legújabb tudományos kutatások alapján részben köztudottak, esetleg elvétve a médiában is

megjelennek két jelentéktelen hír közé ékelve, hétköznapi életünket mégsem változtatják meg

jelentősen. Ez nem azért van így, mert a felfedezések ne lennének történelmi jelentőségűek, vagy

éppen igazak. Maguk a tudományos élet szereplői is nehezen tolerálják a korábbi dogmák

megingatását, melyek azt a látszatot kelthetik tevékenységüket illetően, mintha a korábbi eredmények

hibásak volnának, így a korábban képviselt tézisek is helytelenek lennének.

Sajnos hétköznapjaink során többnyire azt az információt „fogyasztjuk”, amit az aktuális

véleményformálók a manipulatív média segítségével - nem éppen hátsó szándék nélkül – elénk

tesznek. Minderre kiváló példákat és elméleteket ismerhetünk meg Anthony Pratkanis és Elliot

Aronson „A rábeszélőgép” című könyvéből. A könyv alcíme is nagyon beszédes magyarul: élni és

visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Bár a szerzőpáros is számtalan manipulatív

technikával ismerteti meg az olvasót, könyvük megjelentetése mégsem hozott felvilágosodást a

reklámfogyasztó társadalmakban. Mi azt szeretnénk, ha egyre többen lennének azok, akik maguk

állítják össze a személyes fejlődésükhöz hasznos tanulni- és olvasnivalókat. Gondoljunk csak bele, hogy

a napunk hány százalékában csináljuk azt, és úgy, ahogyan szeretnénk, hány százalékában teszünk

rutinszerűen valamit ugyanúgy, mint ahogyan tegnap és tegnapelőtt is tettünk. De vajon hogyan

alakultak ki mindennapi szokásaink? Miért így alakultak ismétlődő szokásaink? Kinek a szokásai

befolyásoltak ebben minket?

Kevesen gondolnak bele, hogy hány órán keresztül töltjük időnket azzal, hogy más személyek által

közvetített információkat fogyasztunk, és milyen időtartamban gyűjtünk saját érdeklődési körünknek

megfelelő információkat a világról. Teszünk-e fel kérdéseket magunkról vagy az élet értelméről?

Eközben azt sem vesszük észre, hogy téves az a hitünk, hogy mára már teljesen szabadra

függetlenedtük magunkat modern társadalmunk morális, és erkölcsi megkötéseitől és minden vallásos

hitbéli dogmát levetkőztünk. Vajon mindent szabad akaratunkból és a legjobb gyakorlat szerint

teszünk? Erről is lesz szó a kurzus során.

A tanfolyami anyagban említett kísérletekről tudjuk magunk is, hogy egyes kutatások eredményeinek

a hétköznapi életünkre nézve nem látszik gyakorlati haszna. Esetleg nem is lehet önmagában

értelmezni az eredményt, mert egy komolyabb tudás és bölcsesség alaposabb megértéséhez visz

csupán közelebb, amennyiben alaposabban megismerkedne vele a hallgató vagy az olvasó. Bizonyos

esetekben a kutatásokat végző tudósok maguk is nevetség és kiközösítés tárgyává váltak felfedezéseik

első közzétételével, de mikor egyre több kutató és független eredmény erősítette meg felfedezéseiket,

– sokszor évtizedekkel az első gondolatot követően –, már ünnepelt hősként gondolunk az úttörőkre

és munkásságukra. Köztudott, hogy meglehetősen nehéz feladat a régi jól bevált sémák elengedése, a

meggyökerezett és kőbe vésett tételek tudatos lecserélése, a legújabb eredményekre történő

leváltása. Némely ilyen új elmélet egy emberöltő alatt is nehezen válik elfogadottá annak ellenére,

hogy időközben senki sem vonta kétségbe vagy cáfolta meg. Így működik az újkor tudománya már

évszázadok óta.

A legújabb tudomány felfedezései, ha tetszik, ha nem, kísértetiesen hasonlítanak a spirituális

tanításokra. Ennek oka, hogy a természettudományok segítségével leginkább arra a kérdésre

kaphatunk választ, hogy mi hogyan működik. De arra, hogy mi miért működik, vagy miért éppen a

tapasztalható módon működik, arra már nem kaphatunk választ. Ne feledjük, hogy az okkult tanítások

és az ősi tanítások minden általunk megtapasztalt misztikus dologgal kapcsolatban tartalmaznak

magyarázatot. Az új tudomány kutatói ezért rendre az okkult tanokhoz fordultak megválaszolatlan

kérdéseikkel, melyeket a Kortalan Bölcsesség segítségével kívántak megérteni. Ha némi taszítást

6

érezne az olvasó a fizika és az ezotéria/spiritualitás között, akkor hadd ajánljuk figyelmébe Dr. Héjjas

István „Ezoterikus fizika” című könyvének bevezetőjében található érdekes gondolatot. Héjjas nézete

szerint a fizika tulajdonképpen ezoterikus tudomány, mivel magán hordozza az ezotéria minden fontos

jellegzetességét. A modern fizika olyasmiket állít, melyek szöges ellentétben állnak mindennapi

személyes tapasztalatainkkal. A modern fizika olyan bonyolult, hogy azt csak kevés beavatott érti, és e

tudás elsajátításához óriási erőfeszítés szükséges, mely személyes tanítómester nélkül szinte

lehetetlen. A modern fizika azt állítja, hogy az érzékszerveinkkel tapasztalható jelenségek nem

azonosak a végső valósággal, és a felszín mögött egy sokkal mélyebb, egészen másfajta valóság rejtőzik.

Az általunk szilárdnak tapasztalt materiális valóság csak tudati működésünk terméke, tehát alapvetően

nem más, mint illúzió, mely előítéleteinkből és megkövesedett nézeteinkből áll.

Nem biztos, hogy az előadások során a legjobb példák merülnek fel, de ezeket találták a szerzők

méltónak a bemutatásra, melyekhez ahol lehetséges, forrás megjelölés is tartozik. Ezzel kívánják elejét

venni a vitáknak, hiszen nem az állításokat kell ebben a pillanatban vitatnunk, hanem a cél az, hogy

egyre többen találkozzanak az ismeretekkel, és saját gondolatokat formáljanak azokkal kapcsolatosan.

A szemfüles érdeklődő akár még jobb példákra is lelhet egyéni kutatásai során. Érdemes egy kis noteszt

előkészíteni, és leírni a legérdekesebb gondolatokat, melyekre rá lehet keresni később. A tudásanyagok

megismerése között éppen azért kell némi időnek eltelnie, hogy legyen idő önálló kutatómunkára,

gondolkodásra, kísérletezgetésekre, másokkal történő beszélgetésekre.

Kellemes tanulást kívánunk!

Minden jog fenntartva a szerzők, mint kiadók részére. Jelen tanfolyami anyagot, illetve annak részleteit közzétenni, bármely formában vagy eszközzel reprodukálni, elektronikus, vagy fényképészeti úton illetve bármilyen más módon a tulajdonos engedélye nélkül közölni TILOS. Ez

a pdf dokumentum egyedi azonosítóval ellátott formában készült! Szerzők a tartalom változtatásának jogát fenntartják!

Protected by KARMA