Microsoft Office Word 97-2003 Dokumentumelte.pene.hu/2.felev/Bevezetes a...

Bevezetés a természet- és környezetvédelembe H 14:00-15:30 D-0.804

Egyezmények, jegyzőkönyvek

Ózonritkulás megállítása érdekében hozott szabályozók 1987. Montreali egyezmény 1990. London 1992. Koppenhága 1995. Bécs 1997. Montreal 1999. Peking

1997-re megállt a ritkulás (cc. csökkenés).Ez az intézkedéssorozat elérte a célját, tehát sikeresnek is mondható.

Környezetvédelmi jogszabályok az EU-banDirektíva Rendelet DöntésA környezetvédelmi jogszabályok leggyakrabban használt típusa.

A környezetvédelmi jogszabályok 10%-a rendelet.

Általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg.

Konkrét lépéseket ír elő.

Esetenként megengedett bizonyos mértékű eltérés tőle.

Minden változtatás nélkül kötelező az alkalmazásuk.

Változtatás nélkül kötelező az alkalmazásuk.

Előírt határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni tetszőleges, de kötelező érvényű szabályokkal.

Vissza kell vonni minden a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt.

Hatókörében és alkalmazásában koncentrált.

Környezetvédelmi AkcióprogramokAz 1. Környezetvédelmi Akcióprogram egyik alapelve (1973-1976)„ A környezetvédelem minden közösség ügye, amelyet minden szinten oktatni kell!”

A környezetvédelem jogi szabályozása az EU-banTöbb mint 200 közösségi jogszabály van érvényben csak a környezetvédelemmel kapcsolatban.

Az EK környezeti jogalkotása hagyományosan a levegőszennyezésre koncentrált: SO2, korom, ólom.IPPC: Integrált Szennyezésmegelőzés és- ellenőrzés Direktíva (Integrated Pollution Prevention and Control – 1994) az „elérhető legjobb technikák” (Best Available Technics – BAT) használatán alapszik.

KlímapolitikaALTENER (megújuló energiaforrások)SAVE (energiahatékonysággal és kapcsolódó címkézés).

9


Kémiai anyag és az ezekkel kapcsolatos ipari technológiák szabályozásaAz EU környezeti joganyagának legrégebbi darabja a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról, címkézéséről szóló direktíva (1967).Seveso Direktíva – ipari tevékenységek baleseti kockázataiBiotechnológia: a genetikailag módosított élelmiszerek- és kereskedelmük – fogalmi meghatározásával és címkézésével foglalkozik. Jelenleg az EU-ban moratórium.

Természetvédelmi szabályozásMadarakról szóló Direktíva (Bird Directive)Élőhely Direktíva (Habitat Directive)Natura 2000a CITES Nemzetközi Kereskedelmi EgyezményZajra vonatkozó joganyaga körülbelül 15 direktívaVizekre 30 jogszabály: a fürdővízre, a talajvízre, az ivóvízre, a települési szennyvízre, nitrátos vízreHulladékkezelési jogszabályok tömegesen.

Horizontális szabályozásA horizontális szabályozás a környezeti szempontok szakpolitikákba, szektorokba történő integrálásának eszköze.

- a környezeti hatásvizsgálatokról (EIA – Environmental Impact Assessment)- a környezeti vizsgálatról (SEA – Strategic Environmental Assessment)- a környezettudatos irányításról (EMAS – Environmental Management and Audit

System)- a környezeti információkhoz való hozzáférhetőségről szóló direktívák- az ökológiai adóreform- az öko-címkézés- az önkéntes megállapodások

A JOGI szabályozás nemzeti szintje Alkotmány (1949. évi XX. tv.)

18. pg. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

Törvények Btk. (1978. évi IV. törvény): 280., 281., 281/A 1995. évi LIII. törvény

Kormányrendelet, Minisztériumi határozat, Miniszteri utasítás Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Környezetvédelmi Program (megyei és helyi is) Területfejlesztési koncepció megyei területrendezési tervek

Energiakoncepció megyei energetikai programok

10


A JOGI helyi és megyei szintjei rendeletek (általános érvényű) határozatok (egyedi ügyek) helyi környezetvédelmi program (Local Agenda)

GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSOKNemzetközi szint

Buborékpolitika Kibocsátás-kereskedelem1992. Éghajlatváltozási Keretegyezmény1996. Kiotói Jegyzőkönyv

1. Energiatakarékosság + megújuló energia2. Rugalmassági mechanizmusok

- Emissziós jogok nemzetközi kereskedelme (tagországok között)- Együttes végrehajtás (Joint Implementation) – tagország beruház egy másik

tagországban és a kibocsátás-megtakarításon osztoznak2000. EU döntés: saját magára nézve kötelezőnek fogadja el a jegyzőkönyv passzusait2005. január 1. Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (ETS) életbe lépése2005. február 16. Oroszország csatlakozásával életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv, Magyarországon is érvénybe lép a Nemzeti Kiosztás Terv

Az ETS-ben a leginkább környezetszennyező iparágak 12 ezer cége vesz részt, Magyarországon 220 létesítmény. Az évente kiosztott 2,1 milliárd szén-dioxid egységből (tonna) 31 millió jár magyarországi cégeknek.

2006. december 11. Az ETS-ben a magyar állam 7,42 eurós tonnánkénti árfolyamon értékesítette szén-dioxid kvótáit, összesen 1,2 millió kibocsátási egységet. Az internetes árverés során a központi költségvetés ezáltal 2,3 milliárd forint bevételhez jutott.2007. február 12. Az ETS-ben újabb negatív rekordot döntött a szén-dioxid kvóták ára, ami előbb-utóbb várhatóan egy euró alá esik. Egy tonna szén-dioxid 1,40 eurót ért, szemben az előző heti két euróval.

Nemzeti és helyi szintek Igénybevételi járulék Környezetterhelési díjak Bírságok Támogatások Betétdíjak Szolgáltatási díjak Adók (differenciálás) – ökológiai adóreform Biztosítások (Környezeti felelősségbiztosítás) Termékdíjak

Káros támogatások és díjak Gázár-kompenzáció: 160 milliárd Ft (2006), 120 milliárd Ft (2007, ugyanekkor a

megújulók támogatása 2,4 milliárd Ft) Villamos áram díjának támogatása Távfűtés támogatása nyugdíjasoknak Autópályadíj

önmagában nem is gond, de nem arányos az igénybevétellel

11


Ezen megoldások hosszú távon nem kifizetődőek. Az autópályadíj is egy káros támogatás, mivel ahelyett hogy odahívná az autósokat, hogy ne a településeken keresztül menjenek, inkább elriasztja őket a nagy díjszabás miatt. Ahhoz képest, hogy az autópályák milyen szolgáltatásokat nyújtanak, az áraik igen magasak.

MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSOK Környezethasználat engedélyezése

környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi felülvizsgálat

Termék vagy technológia minősítése címkézés szabványok (ISO 140001, EMAS, anyagtípusok)

Határértékek (kibocsátási (emissziós), szennyezettségi (imissziós, nem a kibocsátás helyén mérjük), igénybevételi)

Engedélyezési eljárásokKormányrendelet a környezeti hatásvizsgálatról Előzetes vizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat Környezeti hatástanulmány Környezetvédelmi hatóságKörnyezetvédelmi engedély

A címkézés lehet állami szerv tanúsítványa, független szervezet tanúsítványa, illetve cégek saját tanúsítványa. Az ISO 14001 például egy környezetmenedzsment tanúsítvány. Ha valamely dolgon ezt látjuk, akkor azt jelenti, hogy a cég menedzsmentjének tervében környezetvédő gondolatok vannak, VAGYIS NEM A KÖRNYEZETVÉDŐ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓL! Az Európai Unió környezetmenedzsment szabványa (EMAS) már komolyabb egy kicsit. Arra kíváncsiak, hogy az adott cég megfelel-e az érvényesítési szabályoknak, milyen kiemelkedő környezetvédelmi tevékenysége van. Az ISO 14001 mindenhol elfogadott, az EMAS pedig csak az Európai Unióban.FSC: Felelős Erdőgondozási Tanács szabványa.HDPE: nagy sűrűségű polietilén tartalom.NORDIC ECOLABEL 100% recycled: Északi hattyú emblémaÖKO-TEST (Sehr Gut)FAIR TRADE: integető figura : környezetkímélő, csak tisztességes munka árán készült termékek, növeli a termelők jövedelmét, és életszínvonalát

2003/54/EC direktíva a villamos áram címkézésérőlEU: kisfogyasztók körében 2007-tőlMagyarországon legkorábban 2008-tól

Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság1993: kormányhatározat a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer kialakításáról.1997: A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997 (VIII.29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Kht-t.

12


Saját „adományozású” címkék- Szentendrei Papírgyár- Delfinvédelmi embléma- 0% higany és kadmium- BIO televízió- BIO hűtőszekrény

Energetika, energia forradalom

Fontos a hatékonyság fokozása!Brüsszel, 2008. január 23.Az Európai Bizottság javaslatcsomagja az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozóan.Lényege: az üvegházhatást elősegítő gázok csökkentése.

Gazdaság és társadalmi fenntarthatóság

Az importfüggőségünk energiaszempontból így néz ki. Szén esetében majdnem 40%-os, olaj és földgáz esetében erősen közelít 90%-hoz. Az olaj és földgáz import elgondolkodtató, hiszen az országunk erősen el van látva gázzal, az ország 75%-a csatlakoztatva van a földgázhálózathoz. Magyarország erősen kiszolgáltatott ilyen szempontból. (Ha valami elakad, akkor baj van!) Nyílván valóan ez nem fenntartható.

A magyar valóság – a szabályozás csődje Megújuló energiaforrások és energiatakarékosság támogatása nevetségesen alacsony

4,4 milliárd forint (2006) – 11 nap alatt elfogyott a pályázati pénzalap

Környezeti fenntarthatóságA különböző energiaforrások életciklusa minden egyes lépésében súlyos környezeti terhelésekkel jár.

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS1) Hatékonyság és takarékosság fokozása

egyfelől ugyanazt a szolgáltatást kevesebb energia felhasználásával másfelől az igények visszaszorításával

2) Megújuló energiaforrások terjedésének elősegítése decentralizálás – biztonságosabb ellátás, kisebb szállítási veszteség importfüggőség csökkentése – biztonságosabb ellátás, kevesebb kiadás és több

bevétel

13


hazai munkaerő alkalmazása – különösen a biomassza hasznosítása esetén nagyobb egyéni és közösségi felelősség – autonomitás és demokrácia erősödése összehasonlíthatatlanul kisebb környezeti terhelés

Kogeneráció: Hő és villamos energia együttes előállítása maximális hasznosításra. Ezek az erőművek azonban csak kicsik lehetnek, így fokozódik a hatékonyság.

Energiahatékonyság

14


Megújuló energiaforrásokMegújuló energiahordozók részaránya az összes energiatermelésbenEU-átlag 2000-ben: 6% Magyarországon: 3,6%EU-átlag 2010-ben: 12% Magyarországon: 7,2%EU-átlag 2020-ban: 20% Magyarországon: 13%Megújuló energiahordozók részaránya a villamosenergia termelésbenEU-átlag 2000-ben: 14% Magyarországon: 0,6%EU-átlag 2010-ben: 22,1% Magyarországon: 3,6%

Az EU-ban Lettország, Svédország, Ausztria az első három ország mely a legnagyobb arányban hasznosítja a megújuló energiaforrásokat. Villamosenergia tekintetében is ez a három ország vezet, őket követi Finnország, Dánia valamint Szlovénia.

Napenergia-hasznosítás passzív aktív

Fototermikus – hőenergia Naptűzhely HMV előállítás, fűtés – hatásfok 60%

Fotovillamos – villamos energia – PV

Passzív napenergia-hasznosító rendszerek típusai az egyes funkciók térbelisége alapján:- Direkt (egyszerű építészeti megoldások) INGYEN! (Az épületet dél felé kell

nyitni)- Indirekt (bonyolult építészeti és gépészeti megoldások)

15


16


A napenergia-hasznosítás figyelembe vétele a településtervezésbenFontos szempont, hogy a település energetikailag megfeleljen a 21. század elvárásainak, azaz az ilyen tervezés igen jelentős dolga az építésznek.

Aktív hasznosítás

fotovillamos fototermikuseszköze napelem napkollektorteljesítménye 8 m2 = 1 kW 1,5m2= 1 Kwösszes kapacitás a világon 4000 MW 77000 MW (110 millió m2)beépítés Magyarországon ~ 1-2 MW ~ 100 MW

Fotovillamos Épületek felszínén napelemek villamos áram. Tárolni nem lehet, azonnal fel kell használni. Országos, nagy területű áramszünetekkor jó, hasznos így folyamatos marad a

villamos energia ellátottság.

Fototermikus napkollektor hőenergia létrehozása fűtés rásegítés céljából

belsejében 120-140°C a vizet 100°C-ra is fel tudja melegíteni (solarbojler) március és október között nem nagyon kell használni 2 napig tárolja a meleg vizet

LégkollektorAkár sörös dobozokból is elő lehet állítani.

Naperőművek Fototermikus rendszerből kiinduló villamosenergia-előállítás Parabolatükrökkel fókuszálja a fényt egy olaj tartalmú csőre naptányér stirling motor napkémény: valamely sivatagos környezetben helyezkedik el. A magassága egy km.

Egy üvegfelület borítja a körülötte lévő területet. Egy üvegházban felmelegedik a levegő, a kéményben elindul felfele, felgyorsul, majd meghajtja a szélturbinákat. Ezzel a berendezéssel néhány megawatt energiát lehet nyerni. (Ma ilyen működik Ausztráliában, Spanyolországban is.)

SzélenergiaA szélenergia hasznosítás tekintetében Európa számít a világ vezetőjének (ezen belül Németország, Spanyolország valamint Dánia). Ezekhez képest teljesen elhanyagolható pl. az Egyesült Államok és a többi része a világnak. Németország a világ vezető nagyhatalma szélerőművek tekintetében. Az ország területén már 2005-ben is több mint 18000 megawatt, 2007-ben pedig több mint 20000 megawattot is meghaladta a kapacitást. Magyarországon 8500 megawatt a teljes kapacitás. A maximális kapacitás azonban csak akkor érhető el, ha fúj a szél. Fontos tehát, hogy a turbinák kedvező, szeles, vagy kedvezőtlenebb helyen „dolgoznak”. Ha ezek a turbinák hazánkra dolgoznának, ki tudnák elégíteni a mi teljes igényünket. Németország tartományaiban átlagosan:

17


Schleswig-Holstein: 36,3% Mecklenburg-Előpomeránia: 31,01% Szász-Anhalt: 27,72% (a szélenergia részesedése a villamosenergia-igények

kielégítésében)Dánia nyugati részén a szélenergia részesedése a villamosenergia-igények kielégítésében, a völgyidőszakban 80% fölötti.

VízenergiaKét dolog szükséges a vízenergia hasznosításhoz:

- nagy esés, valamint- nagy vízhozam (nagyerőmű), kis vízhozam (kiserőmű, < 10 MW)

Földünkön jelenleg 45 000 darab nagy teljesítményű vízerőmű van: Kína – 22 000 Egyesült Államok – 6 400 India – 4 000 Spanyolország – 1 000 Japán – 1 000

A biomasszaTípusai:

- halmazállapot szerint szilárd (tűzifa) folyékony (bioetanol) gáznemű (biogáz)

- eredet szerint 1. kifejezetten energetikai célra előállított hulladék

- eredet szerint 2. elsődleges biomassza (növényi) másodlagos biomassza (állati) harmadlagos biomassza (emberi)

Napjaink szállítási igényeit egyszerűen biomasszával fedezni NEM LEHET!

A közlekedés okozta környezeti problémákA közlekedés okozta környezeti károk az életciklus-elemzés elve szerint

INPUT- energiahordozók, ásványi nyersanyagok

a közlekedési eszközök gyártásához és üzemeltetéséhez az infrastruktúra kialakításához és üzemeltetéséhez

- helyigény (természetes élőhelyek, mesterséges zöldterületek veszélyeztetése) OUTPUT

- szilárd és folyékony hulladék (részben veszélyes)- balesetek problémaköre

A közlekedési eszközök gyártása és üzemeltetéseEgyetlen átlagos 1,5-2 tonnás autó gyártásához körülbelül 200 tonna anyagot használnak fel.

- 50-80 t anyagot termelnek ki, melyből a nyersanyagot állítják elő, valamint

18


- 100-120 t anyagot vesznek használatba, mely az energiahordozók előállításához szükséges

Az autók átlagéletkoraMagyarországon: 11,5 évNyugat-Európában: 6 évMiközben a jó minőségű, rendszeresen karbantartott autók életkora sokszorosa lehet ezeknek. Ezzel máris csökkenteni lehetne a környezeti problémákat.

Az üzemeltetés másik nagy problémája, hogy egyre kevésbé hatékony eszközöket használunk a szállításhoz. Egyes autók (Lancia Thesis, Renault Vel Satis) nagyon sok benzint fogyasztanak (22,7 liter városban). Az emberek ezt megveszik, de még mindig nem a környezetvédelem lesz nekik fontos, hanem sokkal lényegesebb a kényelem, az indokolatlanul nagy teljesítmény.

Helyigény1990-1995 között 3 millió m2 zöldterületet építettek be csak Budapesten!!! Helyükön főként az alábbi épületeket építették:

- autósüzletek- parkolóházak- benzinkutak- autós bevásárlóközpontok

OUTPUT A gyártás hulladékaiAz anyagfelhasználás hatékonysága kb. 1%-os, vagyis a kitermelt ásványkincsek és energiahordozók kb. 99%-a termelési hulladékként (szilárd, folyékony vagy légnemű) kerül a környezetbe!Az üzemeltetés hulladékai

- légszennyezés- folyékony hulladék (fáradtolaj, 10 000 km-enként 5 liter)- szilárd hulladék (gumiabroncs, ólomakkumulátor, alkatrészek)

Megoldások Autonomitás, lokalitás (szemben a globalizációval) Területfejlesztés – decentralizálás, munkahelyteremtés Távmunka Logisztikai központok működtetése – multimodalitás (kombinált fuvarozás) Vasúti és vízi közlekedés preferálása (nem csak az elmélet szintjén, hanem anyagilag

is...) Közösségi közlekedés támogatása

Jogi szabályzás:•1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről•1998. évi LXXIII. tv. a közúti közlekedésről (módosítás)•1993. évi XCV. tv. a vasútról•2000. évi XLII. tv. a víziközlekedésről•1995. évi LIII. tv.•Nemzeti Környezetvédelmi Program

19


Gazdasági szabályzók: Adók

- gépjármű (vásárlásnál ÁFA, üzembentartás kapcsán teljesítményadó)- üzemanyag

Díjak- autópálya használat (Szlovákiában kötelező a teherautóknak a matricavásárlás)- parkolási díj- termékdíjak (kenőolaj, gumiabroncs, akkumulátor)- szolgáltatási díj a tömegközlekedésben- útdíj, behajtási díj (Stockholm, London)

Műszaki szabályzás: Kibocsátási határértékek

- gyártásnál (pl. EURO szabvány: NOx, CO, CH, korom) EURO 1 - 1993, EURO 2 - 1995, EURO 3 – 2000, EURO 4 - 2005) Kalifornia (LEV, ULEV, ZEV - utóbbi 2003-ra 10%)

- üzemeltetésnél (zöldkártya) Immissziós határértékek (szmog riadó) Műszaki vizsga

Alternatív üzemanyagok:

Bioetanol - alkohol (Brazília, USA) Biodízel (fő piac Németország) Növényi olaj (ELSBETT) Földgáz Metán Folyékony gáz (LPG, LNG, CNG) Hidrogén (Otto-motoros, tüzelőanyag-cellás)

Bio-üzemanyagok a gyakorlatbanAz EU referencia érték minden esetben az adott ország piacán jelenlévő összes közlekedési célra használt benzin és dízelolaj energiatartalmának:

- 2%-a 2005-től - 5,75%-a 2010-től

Az EU részesedése a világ globális biodízel-termeléséből 90%! Németország ezen belül kiemelkedően jó részaránnyal rendelkezik (44%), emellett Franciaország 22%-kal, Olaszország 17%-kal, az egyéb országok pedig további 17%-kal rendelkeznek. BIOÜZEMANYAG: Biomasszából előállított, folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyag.

CNG – Compressed Natural Gas (sűrített földgáz)Legnagyobb részben metánt tartalmaz: földgáz vagy biogáz eredetű. Utóbbi metántartalma 55-65% és ezért a gázt fel kell dolgozni, mielőtt üzemanyagként felhasználják, és jármű gáztartályába töltenék.

LPG – Liquified Petroleum GasFőként propán és bután keverékéből áll. A gázt földgázból és kőolajból nyerik a finomítás során. Az LPG már 7 bar nyomáson cseppfolyóssá válik. Az előnye az, hogy a

20


benzinüzemmel szemben a CO kibocsájtás annak csupán negyede (alapjáraton). Van egy autótípus (Skoda Fabia Dual), mely forgalmaz gyári LPG üzemű autókat. CO2 kibocsájtás tekintetében az LPG „mindössze” 2-10 g/km.

Villamos hajtás- akkumulátoros (Puli, targonca, egyetemi kisbusz)- kombinált/hibrid üzemű (Twike, Toyota, Lexus, Honda)- tüzelőanyag-cellás (autóbuszokban)

Twike – Twin Bike 2 személyes 5 kW-os villanymotor + pedálok (opcionális) végsebesség 85 km/óra hatótávolság kb. 130 km akku NiMH rendszerű gyakorlatilag családi autóként is használják

A kerékpár a magyar gondolkodásban1. „ A biciklis az utca négere”2. „A kerékpár a magyar fejekben a legóval és a homokozólapáttal van egy halmazban”

A világ más részein, a fejlett országokban, Pl. Dániában ezer lakosra 980 db bicikli jutott. Hollandiában a rendszeres kerékpárhasználat 66%-os. Koppenhágában a munkába járók 36%-a kerékpárral megy a munkahelyére.

HulladékgazdálkodásTermelési hulladék (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási)

technológiai hulladék – a termelési tevékenység során képződő tisztítási maradék, a műszaki berendezések nem megfelelő használatával illetve a hiányosságaiból fakadó hulladék

amortizációs hulladék a szociális és adminisztratív intézményekből, üzemépületek takarításából származó

hulladék a szolgáltató- és javítóipar hulladéka a termelőlétesítmények üzemi közterületeiről származó hulladék A hulladékkorszak után (GÁBOR D.)

Települési hulladék háztartási kerti közterületi intézményi kommunális eredetű szennyvíziszap szennyvíztisztítási nyersiszap szennyvíziszap csatornaiszap rácsszemét

21


Dőlt betűvel a nem szilárd halmazállapotú hulladékok vannak jelölve.

Az Európai Unióban a háztartásokban keletkező szilárd hulladék mennyisége 540 kg/fő/év vagyis 0,54 t/fő/év (Magyarországon 0,44 t/fő/év). Az Unióban a gazdaság teljes anyagigénye (TMR – Total Material Requirement), azaz a felhasznált ásványi nyersanyagok és energiahordozók, valamint növényi anyagok mennyisége 51-52 t/fő/év. Magyarországon ugyanez a mutató 30 t/fő/év.Egy aranygyűrű elkészítése 20 tonna bányahulladékot hoz létre.

Anyagáramlás a gazdaságban

A hulladékgazdálkodás legfőbb elemei a 3R:Reuse - újrahasznosításReduce - megelőzésRecycle – újrafeldolgozás

Nemzetközi szabályozási dokumentumok EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010) – a gazdaság dematerializálása EU Irányelv a hulladéklerakásról (1999/31/EC TANÁCSI IRÁNYELV) EU Irányelv a csomagolási hulladékokról (94/62/EC) EU Ajánlás a papír újrafeldolgozás elősegítése érdekében (1972)

A hulladékgazdálkodás szabályozási háttere Magyarországon Környezetvédelmi törvény

(alapelvek: elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás) Nemzetközi Környezetvédelmi Program

22


(Iparihulladék-megelőzési és –hasznosító Program) Termékdíj törvény Hulladékgazdálkodási törvény ...és még sok egyéb végrehajtási utasítás (rendeletek, határozatok)

MEGELŐZÉS (REDUCE) Teljes technológiaváltás

- tüzelőanyag váltás (szén helyett gáz vagy megújuló) Technológiai fejlesztések

- csomagolóanyagok (műanyagpalack, fémdoboz) falának vékonyítása Oktatás-nevelés

ÚJRAHASZNÁLAT (REUSE) Ipari technológiák segítségével

- betétdíjas termékek (pl. sörös üveg)- hűtőközegek- autóbontó, számítógépbontó- bontott tégla, vagy cserép

A háztartásban - befőttes üvegekbe lekvár- akkumulátorok- bevásárlókosár- patchwork

Hiányzó vagy rossz szabályozók- kötelező újratöltési arány- forgalomban tartási kötelezettség- termékdíj mértéke és a mentességek

ÚJRAFELDOLGOZÁS (RECYCLE) ÉS SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS

1) Hulladékudvar: a szelektív hulladékgyűjtés egyik módja (lényeges hogy ne legyen egyszerű szeméttelep)

Egy tonna anyag legyártásának energiaigényeenergiaigény

elsődleges nyersanyag

feldolgozásakor (GJ/t)

energiaigény másodlagos nyersanyag

feldolgozásakor (GJ/t)

energia megtakarítás mértéke (%)

acél 25 2,5 90alumínium 59 8,5 85réz 64 11,5 82

A műanyagok típusai Polietilén-tereftalat

PET 01 nagysűrűségű polietilén

PE-HD 02

23


Polivinil - kloridPVC 03

kissűrűségű polietilénPE-LD 04

PolipropilénPP 05

Hulladékudvar: Van kapuja, amit nyitni és csukni lehet, ergo van nyitvatartási ideje. Ez baromi lényeges dolog. Ezen kívül van személyzete, aki segít, ha elakadunk valahol. A hulladék egy részét ingyenesen átveszik, egy másik részét, mely valamennyire problémás, azért fizetni kell. Viszont mindent átvesznek, és kb. 70 felé lehet szortírozni a szemetet. Magyarországon csak ugyanaz a 3 féle elkülönítési mód van, mint a szelektív hulladékgyűjtő konténerekben. Sajnos nagyon messze vagyunk a 70 félétől.

2) Házhoz menő gyűjtés

1 tonna szerves hulladékból 70 liter benzinnek megfelelő mennyiségű biogáz állítható elő.

3) Konténersziget (gyűjtősziget)Se kerítés, se kapu, se személyzet.

Árvízvédelem – ma folyamatos gátemelés (folyamatos kiadás) 170 éve 1998-2001. között négy veszélyes árvíz vonult le a Tiszán, amelyek védekezési,

kárelhárítási és újjáépítési költsége 120 milliárd forint volt árvíz esetén a pénz az átlagosnál is lazább kontroll mellett folyik el – ezen

„hadiállapot” fenntartása megéri a vízügyes szakmának a jelenlegi rendszerben olyan gazdasági és infrastrukturális szerkezetet tartunk

fenn, ami nagy támogatással termel a piacon nehezen eladható termékeket ártereink valójában olyan csapadékhiányos területek, amelyeket 170 éve

szisztematikusan fosztunk meg a víztől helyi érdekeket szolgáló, fenntartható, egységes víz- és tájgazdálkodási rendszert

kell bevezetni

A gátak ugyan folyamatosan nőttek, de ez által nagyobb terület kell hozzá. Előbb utóbb azt fogjuk elérni, hogy az egész alföld egy „bazinagy” gát lesz. A rendszer folyamatos bővítést, fejlesztést igényel. Ezeknek köszönhetően érjük el, hogy az árvizek gyorsan leszaladnak az alföldi területeken. Másik hatása az, hogy a vízáramlást befelé sem engedi (nagy esőzésekkor). Ha esetleg belvizes helyzet jön létre, az a helyzet viszonylag állandó lesz, hiszen nem fog tudni belefolyni a Tiszába. Ennek megoldása lenne a szivattyúrendszer (ma ebből 250 db van), mely a belvizes rendszeri problémákat fékezni tudja. Ehhez a rendszerhez csatlakozik a belvízcsatorna. Ez a rendszer csak nagy költségek árán tartható fenn, miközben az a sajátos rendszer alakul ki: hogy az árvíz elvonul, két hét múlva pedig már aszály sújtja a térséget. Ebből látszik, hogy a víz- és tájgazdálkodás mennyire nem kapcsolódik össze. (lásd.

az alábbi ábrán)Ábra. Árvízvédelmi töltések növekedése

24


Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) kidolgozása 2000-ben a tavaszi árvizek levonulása után kezdődött eredetileg elsősorban árvízvédelmi koncepció: a vízháztartás szélsőségeinek a

vízbőség és a vízhiány együttes kezelése helyett csupán az egyik szélsőség, a vízbőség kezelésére törekedett

Árvízszint csökkentése: az ún. nagyvízi meder vízszállító képességének növelése, a gátak áttelepítése, a

hullámtér szélesítése az árhullámok vésztározókba történő kivezetése (30-50 évenkénti hirtelen, mélyvizű

elöntés)

Ábra. Lehetséges beavatkozási módszerek a hullámtéren, az árvízszint csökkentése érdekében

A természetes árasztás koncepciója – és az ártéri gazdálkodás az együttes folyóinkkal újra kell tanulnunk – a harc helyett az együttműködésre kell a

hangsúlyt helyezni nem lehet az egységes problémákat (aszály, árvíz, a mezőgazdaság és a vidék

ellehetetlenülése, természetvédelmi problémák) egymástól elkülönítetten kezelni, hiszen azok egymással összefüggnek

vagyis a tájhasználatra, illetve a tájhasználat-váltásra kell összpontosítani a tározók kialakításánál figyelembe kell venni a táj kínálta adottságokat – az Alföld

NEM asztallap simaságú, hanem határozottan elkülönülő szintek (ártéri és ármentes szintek) mozaikos egysége

25


A jelenlegi hullámtér az eredendő ártérnek kevesebb, mint egytizede. A települések még ma is 90%-ban az ármentes magaspartokon fekszenek.

Ártéri haszonvételek halászat, rákászat a sekély ártéri vizeken tógazdálkodás állattenyésztés (transzhumáló marhatartás) erdőgazdálkodás (legelőerdők, építőanyag kemény és puhafa) kertészkedés, gyümölcstermesztés nádgazdálkodás ártéri gyűjtögetés (sulyom, madártojás, béka, teknős stb.)+ Ármentes szinteken hagyományos földművelés

Természetvédelem

Rio de Janeiro, 1992Dokumentumai

Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről (elvi álláspontok) Feladatok a 21. századra (akcióterv) ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (Kiotóban csak egy Jegyzőkönyvet

készítettek) ENSZ Biodiverzitás-egyezmény

Nemzeti szintű szabályozás

1996. évi LIII. tv. a természetvédelemről: 1. § e törvény célja: a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti

rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése

b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése.

A természetvédelem feladata A kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti

szempontból, illetőleg más közérdekből kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körét megállapítsa

A védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztető jelenségeket feltárja

A védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodását csökkentse vagy megszüntesse;

A védett természeti értékeket és a védett természeti területeket a jelen és a jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítsa.

Alapfogalmak4. § E törvény alkalmazásában:

26


TERMÉSZETI ÉRTÉK: a természeti erőforrás az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, ill. más természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem;

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉK: e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány;

TERMÉSZETI TERÜLET: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek;

VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;

TERMÉSZETES ÁLLAPOT: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi;

TERMÉSZET KÖZELI ÁLLAPOT: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;

NATÚRPARK: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.

Természeti területek és értékek kiemelt oltalmaA védett természeti területekNEMZETI PARK: jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű terület, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése;

TÁJVÉDELMI KÖRZET: jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET: jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő terület. Láp, szikes tó TT-nek minősül.

TERMÉSZETI EMLÉK: különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.

Passzív és aktív természetvédelemA passzív természetvédelem

27


- Legegyszerűbb formája, amikor nem okozunk kárt a természetben. Ilyenkor a védelem alá helyezett területeken a természeti folyamatokat szabadon engedi érvényesülni.

- Felkutatja a természeti értékeket és annak jogi védelmét biztosítja.- Megengedi a terület, illetve az ott lezajló események megfigyelését, sőt tudományos

kutatási tevékenységtől sem zárkózik el.- Ugyanakkor a védett értéken bekövetkező természetes folyamatokat szabadon hagyja

érvényesülni. Ellenük akkor sem tesz semmit, ha ezek a folyamatok a védett értékre károsak, azt megváltoztatják, vagy akár megsemmisítik.

A passzív természetvédelmi tevékenység hatására bekövetkező események ráébresztették a szakembereket az aktív természetvédelem fontosságára, vagyis gondoskodni kell a természeti értékek fenntartásáról, valamint a fennmaradásukat biztosító környezeti tényezők megőrzéséről, szükség szerinti helyreállításáról. A passzív megoldás nem bizonyul megoldásnak. Komoly lépéseket kell tennünk az élővilág térnyerésének elősegítése érdekében (pl. fészekodú telepek létrehozása).Odúlakó állatok:

- harkályok (keystone species)- cinegék- örvös- és kis légykapó- fakusz- kék galamb- macskabagoly, urali bagoly- pelék- nyuszt- vadmacska- denevérek (26 hazai fajból 24)

Az aktív természetvédelem - Az egyes védett fajok és életközösségek érdekében beavatkozik a folyamatokba,

igyekszik elhárítani a káros hatású jelenségeket, és kedvező körülményeket biztosít a védett fajok szaporodásához és fenntartásához.

- A hatékony védelem első lépése, hogy megtudjuk, a védelemre szoruló növény hol, milyen körülmények között él.

„A tájat benépesítő vadállomány gondozása vadászat nélkül elképzelhetetlen. A vadászat aktív természetvédelem.” (NATUREXPO KIÁLLÍTÁS, 1996. Gemenci stand)

Nemzeti szintű tervezés Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

a Nemzeti Környezetvédelmi Program része szervesen kapcsolódik más nemzeti tervekhez, stratégiákhoz is

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program Nemzeti Erdőstratégia Az új Vásárhelyi-terv az Országos Területrendezési Terv Nemzeti Fejlesztési Terv

Ezeknek integratív módon, egységes rendszert alkotva kell képviselniük a természetvédelem érdekeit.

28


Összességében Magyarország területének 9%-a tartozik az országos jelentőségű védett természeti területek körébe. Emellett léteznek helyi jelentőségű védett területek is. Nemzetközi szinten lényegesek a Natura 2000-es területek, melyek alapvetően madárvédelmi, illetve élőhely védelmi célból jöttek létre.

29

Microsoft Office Word 97-2003 Dokumentumelte.pene.hu/2.felev/Bevezetes a...

Documents

Transcript of Microsoft Office Word 97-2003 Dokumentumelte.pene.hu/2.felev/Bevezetes a...