Közlések a külföldről.Fiatal olvasók számára.

irtó JÓSIKA JÚLIA.^Magyar-német kiadás egy színezett képpel. Csinos

borítékba keményen kötve 2 ft.

Pályavezető.Jó tanácsok világba lépő fiatal leánykák

számára.

Irta JÓSIKA JÚLIA.Diszkötésben 2 forint 80 krajczár oszt. ért.

Ártatlanok öröme.Katholikus

iinaköiiyvecske kis gyermekekszámára.

irta TARKANYI BÉLA.Sok képpel. 16-rét (63 lap). Keményen kötve 20 kr.

képekben

Lukács ifjusági iratai.Egy-egy kötet

szines boritékba kötve 50 kr.

Kis hegedűje.Kis furulya.Kis czitcra. A vidám gyermek-világnak.Béni kis naplója.Kis mesélhető.

A mulatni szerető ifjuság használatára, j Vjrágcsercp. Kis hölgyeknek karácsonyiIrta

Sárvári Eöry Andor.122 fametszvénynyel. Szines boritékba fűzve

2 forint oszt. ért. ^

A madárvilágvagyis

mulatva oktató olvasmányok a madarakról.Fiatalok számára.

* ' EgybeálMotta

Sárváry Eöry Andor.80 ábrával.

Szines boritékba fűzve 1 forint 50 krajczár.

ajándékul.

A regélő tulipán.Sok szép képpel.

Magyar gyermekek számára irtaBODROGI LAJOS.

Színezett borítékba füzve 80 krajczár oszt. ért.

Képes verseskönyv.Ajándékul jó gyermekeknek.

Irta ea forditotta

Erdélyi Indali Péter,* tanár.

Színezett képekkel. Csinos borítékba keményenkötve 1 ft. 60 kr.

120 benyomott képpel.irta BEZERÉDY AMÁLIA.

Diszkiadás 6 színezett képpel 1 forint 40 krajczár.Uj nép-kiadás 40 krajczár.

MESÉK.FRANCZIA UTÁN LOVÁSZTÓL.

Ujra szerkeszti

. Czuczor Gergely.60 képpel. — Diszkötésben 1 forint.

Ifjabbik Robinson,Hulatságos olvasó-könyv gyermekek és ifjak

számára.

CAMPE J. H. után.Harmadik jobbitott kiadás. Egy szinezett képpel.

Szines borítékba keményen kötve 80 kr.

de la Manche.Nagyobb gyermekek számára kidolgozott munka

után mulatságos olvasmányulforditotta

Karád} Ignácz.Egy színezett képpel. Szinezett borítékba kemé-

nyen kötve 80 krajczár.

VASÁRFIA.

Egészen uj szerkezetű

vagyis

Yczérkönyv az olvasás-tanításraés tanulásra.

Irta s a versolvasmányokatszerkesztette

Erdélyi Indali Péter.Második nagy részben ujonnan átdolgozott

Szines borítékba füzve 50 kr.Diszkiadás egy szinezett képpel keményen kötve

1 forint 50 krajczár.

Olvasásjátéknégy —hat éves gyermekecskék

számára, mely általök tanító és sajátlagos oktatás nélkül megfelelő rövid időalatt nemcsak olvasni megtanulnak s az eléjük mondottgyakorlatok helyesírásában ügyességre jutnak, hanemegyszersmind szellemüket a kifejlődés oly fokára viszik,

mely eddig ily korban a ritkaságokhoz tartozott.

Winternitz Károlyvezérlete alatt a német eredetinek tizedik javitott kiadása

után magyar nyelvre alkalmazá

J\/Léi.tlcf3 Imre .103 betüvel kártya-papiroson. 19 olvasó- és 1 kirakó-táblával, » 2 iv szöveggel vagyis utasitással : mint kell

az olvasasjátékot alkalmazni.

Harmadik javitott kiadás. — Ára 1 forint.

Kis hegedüvagy

Irta

Horkai Bácsi.Borítékba füzve 20 krajczár osztrák értékben.

kis gyermekek számára.Készük H O R K A I B Á C S I .

Boritékba fűzve 20 krajczár osztrák értékben.

A GYERMEK IMÁIés első vallásos érzelmei.

Protestáns iskolák és gyermekek számára,Irta

DOBOS .JA VOS.\i

Ára kemény papiros kötésben 80 kr. — Keményvászon kötésben 1 forint.

faiIrta

HORKAI BÁCSI.Boritékba fűzve 20 krajczár oszt. ért.

Tavaszi képeka kedves gyermekeknek rajzzal os szöveggel.

Hét szinezett képpel.

Szinezett boritékba kötve 2 ft. 10 kr.

Uj magyar-német

KÉPES-OLVASÓKÖNYV6—10 éves gyermekek számára.

Keményen kötve ára 40 krajczár osztr, értékben.

A magyar nemzet történeteröviden előadva.

Olvasmányul s tanodái használatra fiatalleánykák számára.

irta VACIIOTT SÁNDORNÉ.

8-rét. Boritékba füzve 1 forint osztrák értékben.

RÖVID

7 — 10 éves kis leánykák számára.

Olvasmányul s tanodái használatrairta Vaeliott Sándorné.

8-rét. Boritékba füzve 50 krajczár oszt. ért.

für át* J aVon E d u a r d D u l l e r .

3roette, Öurctjgefefjene uno occmeljMit 6 Bildern.

Octav. — Gcbunden 1 fl. ö . W.

Kleine

aus Ungarns dcnkwürdiger Vorzcit,Für die Jusreml

Von .1. II. llüiiílcr.Mit vielen Abbildungen. — Geheftet 2 Gulden.

Juoend-Novellen.C Von ' " '

Franz Stefzliamnier.

(Ein fdjönes MDcrfiudj mü 4 eofortrien flüGtföungen.

Octav. — Cárt. 1 Gulden.

lenes fefekiitiinetfür die reifere Jugend.

Octav. 3 Biinde geheftet 1 fl. 20 kr.

I. Bd. Onkel ToniS Hüíte (aus dem Englischen).IL „ Pcregríne Pickle (aus dem Englischen).

III. „ Fielding Geschichte Tóni Jone8 eineaFindlinge.

Nyomatott Landerer és Hockenastnal (egyetom-uteza, 4-dik szám).

Elöfizetési feltételek 18A4-dik évre* Vasárnapi Uj»«s ét Politikai Újdonságok együtt : Kgés* évre 16 ft. Fél évre 6 ft.CsupaD Vasárnapi Ujság : Égési évre 6 ft Fél évre 8 ft - Csupán Politikai

Újdonságok : Egéss évre 6 (t. Fél évre S ft

_ . Hirdetési dijuk, a Vasárnapi Ujság és l*olltikal Újdonságokat illetőleg, 1868. uuvea-•«r l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helyr, egyszeri igtatásoál 10 ki ba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. - Külföldre nézve kiadó-hivatalnok szá-mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Haasenstein és Vogler. — M. Frank fan -ban : Otto Mollirn és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a k»r-

i trsz-gazdaszati Oiynfiknég is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, kilön minden ifrtatás után 30 ujkr.

Báro Forgách László azon ős nemzet-ségből eredt, mely még Gejza fejedelem ko-rában nyerte honfiusitását. Hunt és Pázmánlovagtestvérek Svécziából — mint Kézai irja— csapataikkal Magyarországon átsiettek atenger felé, midőn őket Gejza fejedelem azországban marasztotta, és utóbb sz. Istvánkirályt a Garan folyamban német szokásszerint vitézzé ütötték. A két testvér elsőb-bikétöl vette Hont vára és azon nevü vár-megye nevét. Elsö birtokaik is bizonyosane vár környékén jutottak, migvégre utódokban elszaporodva,több, részint kihalt, részintmáig virágzó ágazatoknak éscsaládoknak törzseivé lettek,megtartva harmadfél száza-don, söt tovább is, a közöseredetet igazoló elnevezést, azokmányokban használt „de ge-nere Hunt Pazman" kifejezést,mind addig, — mig a réginemzetségi rendszer szétbom-lásával az állandó családnevekléptek életbe.

A XIII. század elsö felébena Hunt Pázmán nemzetségnekegyik tagja Iváncs, (vagy Iván-ka), 122ö-ban I I András ki-rálytól hü szolgálatiért ado-mányban kapta Nyitramegyé-ben Gún földjét, melyen épültutóbb a család egyik ágánakősi fészke : Gimes vára. EzIvánka volt atyja a sajói üt-közet után IV. Béla királynaknagy szolgálatot tett testvé-reknek, és ő lön a több jelescsaládra oszlott nemzetségbőlkülönleges törzsatyja az egyszázad mulva már Forgách né-ven virágzott családnak, melyfolytonosan történelmi szere-pet viselvén, a XVII. századelején, — midőn két egy test-vér : Zsigmond és Ferencz, amaza nádori, emez országprimásiszékben ültek, a virágzás delelő pontját el-érte. — Azonban a család már egyszázaddalelőbb V. Jánosnak két fia ///. Péter barsi,és /. Gergely nyitrai főispánok által két fő-

*) Lesd Vasárnapi Ujság 1863. dec*. 20. sz.

Régi magyarok régi arczképei.XIV. Báró Forgách László. *)

vonalra oszlott, ez a gácsi, amaz a gimesitulajdonképeni vonalnak lettek megkezdői.

Báró Forgách László, kit képünk ábrá-zol, a nagy nemzetség gimesi ágából szár-mazott. Szülői Forgách V. András, és Ze-leméry Anna voltak. Noha atyja, mint tá-bornok, a hadi pályán növelte családjaérdemeit, Forgách László mégis inkább acsendes családi élethez ragaszkodva, jelsza-vához hiven : „csendben és reményben,"futotta meg élete pályáját. Pártállására

, B Á l t (') F Ü R G Á C I I L A S Z L Ó.

nézve, mint átalában családja mindig, — azudvar hivei közé tartozott. Életének legde-rekabb szaka azon események k«retébe nyu-lik be, melyek a XVII. század első fele vé-gén Rákóczy Györgynek III. Feridnánd ki-rály elleni véres küzdelmeit tüntetik föl.

1644-ben, midőn Rákóczy ismét fegyvertfogott — mint Kallóban kelt felhívásábanmaga irá : az ország alkotmányának és val-lás-szabadságának védelmére, — a győzel-mesen előre haladó sereg diadalai erős pró-bára tevék az udvari párt hűségét és Ferdi-nánd királynak febr. 23-án kelt körlevele amegyékhez, melyben inti az ország rendéit,hogy legyenek állhatatosak hüségökben, éskik megtántorodtak, térjenek vissza a köteles-ség ösvényére, mutatja : hogy nem kevesen

szegődtek az erdélyi fejede-lem zászlójához és ezek közöttkevés kivétellel az egész fel-vidéki nemesség is. ForgáchLászló azonban ezen kevés ki-vételek közé tartozott, és bárhamárczius végén a fejedelemegy hadosztálya KapronczayGyörgy, alatt a felső Vágvöl-gyön Galgócz felé nyomultelőre, és egyes portyázói For-gách László birtokaira is el-juthattak, ezek elöl ForgáchLászló annak idejében biztoshelyre vonta magát.

Közbejött körülmények egyidőre hátráltatták Rákóczy se-regeit. Terv szerint Morva szé-lein a svéd hadak vezérévelTorstensonnal kellett volnaegyesülnie; de a dánok táma-dása a svéd vezért visszavonu-lásra kényszerité, minélfogvaFerdinánd tábornokai, Göcz ésPucheim, az erdélyi had ellenfordulhattak, és ennek vissza-vonulását eszközlék is. Idő-közben a bék-ealkudozás ismegkisértetett. Mind ezek da-czára, miután a királyi vezé-rek Sárosvár megvételéhez re-ményöket elvesztették, a felsőVágvölgyön visszavonultak.De Rákóczy tevékeny vezéreKemény János nyomban kö-vette s fárasztotta a roszul

fegyelmezett és roszul élelmezett hadatmindaddig, mig a Nyitra vizén tul Bajmóczmellett megerősitett tábori állást fogl»ltak>söt egy ideig ott is szerencsésen esatározottellenök, de hallva háta mögött MuránynakSzécsi Maria által feladását, nehogy korul-

22-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

Pest, május 29-én 1864.

.2.02 203

\í

vétessék, a Bányavárosokon visszair.dula.E hadjáratok röviden vázolt mozgalmaiismét érintek Forgáeh László lakhelyét ésbirtokait, azonban partállását meg nemingathatták.

A változó szerencsével folyt hadmükö-dés közben utóbb ismét nagyot forditott Rá-kóczy fejedelem ügyein Torstensonnak egyuj>ibh győzelme a császári hadak fölött, ésközeledése a cseh határok félé Ezek folytánGöcz császári tábornok a Magyarországbanmüködő seregek egy részével kirendeltetvén,Pucheim is visszavonult a Vágvonalra, demost ismét üzé öt Kemény János serege, kiazután a tél beálltával Gömörben és Turócz-ban, tehát, hol a Forgáchok ősi vára (Gimes)fekszik, foglalt téli szállást.

Ezalatt a békealkudozások' változó si-kerrel folytak, és miután a nagyszombatiértekezés erechnény nélkül eloszlott, az er-délyi fejedelem hadai ismét elönyomultak,egyik osztálya Bakos vezériette alatt Nyitravidékén egyesült a svédek egyik osztályá-val, Kemény János hadosztálya pedig Tors-tenson segélyére Brünn ostromához sietett,maga Rákóczy a Morva folyamon tul Gö-dingnél ütött tábort. — Azonban a törökudvar változott politikája sietteté Rákóczyta béke megkötésére, mely végre főleg aprotestáns vallás biztositására nézve Linz-ben 1645. september 16-kán szerencsésenlétesült.

A következö 1646. évi aug. 24-rehalasz-tólag kitüzött országgyülés, mely egyszers-mind nádorválasztó is volt, a linczi béke-kötést V. törvényczikkelyébe foglalta. Ezországgyülésen jelen volt báró ForgáchLászló is, miután e gyülés öt nemcsak a köz-ügyeknél fogva, de azért is érdeklé, mertnem sokkal előbb elhunyt testvére ForgáchPéter koronaőr helyébe ott más választat-ván, annak örökösei a kulcsok átadása utánjövőre minden felelősség alól föloldoztattak.Ez országgyülés alatt festeté le arczképét isb. Forgách László, mint azt a festesz, Wide-man, egykoru rézmetszvénye után képünkábrázolja, éspedig azon kor szokása szerint:rövid hajjal, zsinórzat nélküli nagy ezüstgombos bö zekében, nyakában függő kard-dal. — Életfolyása, argzkifejezése összhang-zásban állanak képe alá jegyzett jelszavá-val : „in silentio et spe'- (csendben és bé-kében.)

Neje Károlyi Zsuzsanna volt, ettől egyfia maradt, szintén /jászla, ki 1696-ban haltmeg, és pedig — ugy látszik — késöbb, mintfiai. Ágazata benne kihalt, de testvérétől,azemlitett Péter koronaőrtől származott iva-dékban a Forgáchok gimesi ága ma is virágzik.

P e t ő f í .i .

Te a szabadságot megüdvözöltedMég bölcsejében. Az viszont nekedUtolsó bucsuzásakép megírtaÁgyudörg^sekkel — sirversedet.

II .

Nem mondja kisded siri jel :K zugban porlik tested el.És jól van az; mert igy a sír —Amelyen egy hon népe sírS körül ragyogja szellemed —Egész e honnak keble lett.

Madách Imre.

F a l u s z é l é n.Falu szélén, hegy tövében,Lengő szellő lágy ölében,Ringatózó lombok alatt,Kristálytiszta, forrás fakad.

Nino* oly viníg künn a réten,A mi itt ne nyilnék szépen,Fel a partját és mellette,Sok szép k-ány beültette.

S a mint ide vizért járnak,Hüs alkonyán forró nyárnak,Egyik dalol — má?ik nevet —Boldogságuk szivből eredt.

IIol<lsugáro8 est csöndében,Halk danájok fölzeng szépen,S midőn már a frisse járja,Mindeniknek ott a párja.

Forrás felett, a domb alatt.Fülemüle sem dalolgat,Hervadoznak a virágok,Nincs ki gonddal volna rájok.

Néma, csendes minden itten,Kedv s örömnek nyoma sincsen,Elhallgatott rég a nóta, *1 jonczozás volt azóta.

Zsigray István.

Tarkő és a Tarczayak. v)Sárosmegyének északnyugati részén, ki-

etlen kopár vidéken, hol a zord szél csak azitt ott felmeredező csodás sziklacsoportoza-tok elszigetelt tömegébe ütközik, s a ridegtájat szomoru süvöltéseivel tölti el, meredek,lombtalan hegytetőn, Tarkő vára omladoz.Hire rég elenyészett falaival, s csak a regé-nyes népköltészet koszoruzza danáival s tá-vol utódok hálás emlékezete. — Pedig e ko-mor fellegvár hajdan nevezetes szerepetjátszott hazánk fénykorában s utóbb gyász-történetében; egy dicső hős faj sasfészkevolt az, melyből századokon át szakadatlansorban hatalmas nemzedék szállt ki hazánkvérmezejére, hogy ott a szabadság s nemzeti függetlenség zászlói alatt küzdjön, shős háláit haljon. — A tarkői Tarczay egyikevolt azon rég letünt nemzetségeknek, me-lyek a daliás kor szellemétől ragadtatva,hatalmukkal a közbátorság rovására gyak-ran visszaéltek, de azt a közveszély pillana-tában annak elháritására mindig sikeresenvetették közbe.

Tarkő várának, mint ókori .emlékeinklegnagyobb részének eredetét, a bizonyta-lanság homálya födi. — Hogy 1282-ben márfennállott, bizonyitja azon oklevél, melylyelRutker fia Rikolt' az emlitett évben III.László királytól pallosjogot nyert maga ésutódai részére, Tarkő várának környékénösszecsődült s a közbiztonságot veszélyeztetőrablók, bitangok és gonosztevők megbünte-tésére, mely oklevélben emlitett Rikolf márTarkői Rikolfnak neveztetik.

Ezen Rikolfnak fiai, Kakas, János, Hen-rik, Markolf és II. Rikolf, 1306. évben meg-osztozván, Tarkő vára az ahhoz tartozó ja-vakkal utóbb nevezett II. Rikolfnak jutott,ki 12 fia**) által megalapitója lett a Tarkőivagyis késöbb Tarczay nemzetségnek.

Ezen Rikolfnak tetteit és érdemeit szá-mos oklevél örökiti, melyekből kiderül, hogytrencséni Csák Máté hive Demeter által otal-mazott Sáros várának ostrománál RóbertKároly király részén vitézül küzdött, s ezenalkalommal ledobott kövek által sulyosanmegsebesittetett; ugy szintén az 1312-ikirozgonyi csatában a király szemeláttára bi-zonyitott hősies vitézsége által a Görgeyekősével osztozott a nap dicsőségében, s a ki-rály részére döntötte el a diadalt. — To-

•) Kut/ök : A berzeviczei levéltár. — Wagner : Di-plom. Cottus Sáros.; Analecta Scepus. — Bártfai levéltár.— Teleki : Hunyadiak kora. — Budai : Polgári lexicon.—Fessler : Gesch. d. ÜDgarn. — Szirmay : Notitia CottusZemplén

**) Ezek : István. Rikolf. János. Péter. Miklós. Kele-men. Gergely. Lőrincz. Jakab. Domonkos. Henrik ésLászló.

vábbá midőn Robert Károly király, sógoránakLászló leng) el királynak segitségére, ellenetámadott számos ellenségei ellen, hadosz-tályt küldött nevezett Tarkői Rikolf főka-pitánysága alatt, ez a vezérletére bizott se-reggel férfiasan és eszélyesen hadakozván,László király, Isten és a magyar sereg se-gitségével ellenségeit kívánat szerint le-győzte. , Mely alkalommal, ugymond azoklevél, Tarkői Rikolf az egész magyar se-regnek jó hirnevet szerzett."

Ezen elősorolt érdemeinek némi jutal-mául, Károly király 1312-ben a Keech nem-zetségbeli Syrnontól, Lángtól, Istvántól,Bekétől, Herbordtól, Jánostól, Mikótól ésHerbordtól, mint szintén Csák Máté híveitőlelkobzott vörösalmai és tarkői jódzágrésze-ket; továbbá ugyanazon évben három nagykiterjedésü, a palochaiés tarkői várak szom-szédságában fekvő erdőséget adományozottTarkői Rikolfnak; 1325 ben pedig őt, mara-dékait s bárhol fekvő jószágait s azokon ta-láltató népeit és jobbágyait az ország bár-minemű törvényhatóságai alól, örök időkrefelmentette, öt magát a király saját bírásko-dásának, népeit és jobbágyait pedig magá-nak Rikolf és maradékai itéletének tartvánfenn, s egyuttal őt pallosjoggal s más mond-hatni hallatlan szabadalmakkal ruházván fel.

Tarkői Rikolf 12 fiának vitéz tetteit márnem oly tántorithatlan hüség jelzi a törvé-nyes fejedelem irányában, mint hős atyju-kéit ; s már már átlengi azokat ama hatal-maskodási szellem, mely oly természeteskövetkezménye volt az akkori kor viszonyai-nak, s mely ezen nemesség dicsőségére a15 ik században homályt vetett, mig azTarczay Miklós és fia György hős halálukáltal tündöklöbben, mint valaha derült felismét.

Azon adomány-levélből, melyet RóbertKároly király a Hekule nemzetségbeli Pé-ter, Jakab és Miklós részére Naatfeő vagyisTótfalu jószágra nézve megerősítést adott1323 ban, egyéb érdemeik között az is elő-soroltatik, hogy midőn Rikolf fiai a királyellen támadván, vele megütköztek, nevezettJakab a király részén küzdvén, halálos se-bet kapott torkában stb. Hogy mily alka-lommal történt légyen ez, s Rikolf fiai közül,kik vettek részt ezen támadásban, kinyomoz-nom nem sikerült. Némi tájékozásul szol-gálhat e részben, hogy Tarkői Rikolf fiaLászló, maga s fivérei részére, kik közül Já-nos, Kelemen és Lőrincz névleg megemlittet-nek, a király iránt minden időben tanusitotthűségükért 1337. évben egy, Musinapataka-feu nevü terjedelmes erdőséget nyertekadományul Róbert Károly királytól, kinekudvaránál nevezett Tarkői László, mint vi-téz hadfi szerzett érdemeket. 1339. évbenpedig az akkor még élö Tarkői Rikolf maga,s László és Kelemen fiai kir. udvarnokok(aulae familiares) s többi fiai részére Heves-megyében fekvő Kemlen helységet nyertékadományul Róbert Károly királytól István-nak, Illés fiának, Kenész fiának magszakad-tánál, mely jószágba ugyanazon évben min-den ellenmondás nélkül be is igtattattak.

1345. évben szintén Tarkői Rikolf fiaiKelemen és Lőrincz szabadalmat nyertekNagy Lajos királytól, hogy jobbágyaik aa királynak s az ország zászlósainak a földtermékeitől járuló házaktól, ugyszintén,bűneseteket kivéve, az ország bíróságai alólfelmentessenek.

Bizonyára nagyrészt ezen kedvezmé-nyeknek tulajdonitható azon erőszakos ésönkénykedő eljárás, mely Tarkői Rikolf fiai-nak eljárását jellemzi magán viszályaik el-intézésénél.

Már 1343-ik évben Mykech bán fia, Lo-ránd, a szepesi káptalan előtt óvást tett az-

iránt, hogy Tarkői Rikolf fia László, szállá-sán ok nélkül rajta ütött, viszont :

1347-ik évbi-n Nagy Lajos király com-pulsorium parancsa folytán Tarkői Lászlóés Lőrincz testvérek részére, birói vizsgálattétetett folyamatba Mykech bán fia Lorándellen, a miért ez a nevezett Tarköiek szol-gáját útfélen megtámadván, bizonyos reábízott okiratoktól megfosztotta.

A budai káptalannak részbeni nyomozóirataiból kiderül, hogy ezen ellenségeskedésa Tarköiek igénye miatt a Loránd által bir-tokolt Újfalu helységre nézve, valamint egy,ezen helység és a Tarköiek Vörösalma nevüfalujok között fekvő földre vonatkozó határ-villongásból eredett, mely előbb ugyana váczi káptalan elött kötött egyezség értel-mében egészen Mykech bán fiai részére,majd azonban késöbbi megállapodás folytánakkint intéztetett el, hogy ennek a TarkőiLászlónak valószinüleg késöbb, megítélt pö-rös földért, a Tapoly mentében fekvő Adrian-vágása nevü falut engedték át Sárosmegyé-ben 100 márka kötbér mellett.

136 l-ben Péter ónodi prépost és Kelemen,mindketten Tarkői Rikolf fiai, óvást emeltekaz egri káptalan elött, hogy testvérük Lő-rincz kevéssel közös atyjuk halála után,Tarkő várát minden okiratokkal együtt, söttestvérük László magtalanul elhalt fiainakbirtokrészeit is, önhatalmúlag elfoglalta.

1398-ban Tarkői Lőrincz fia Tamás, He-ning pusztát nyerte adományul Zsigmondkirálytól, mely addig a sárosi várhoz tar-tozott.

Nevezetesebb szerepet azonban a Tar-köiek csak a 15-ik század közepe táján kezd-tek vinni ismét, a midőn ugyanis Borbálakirályné, a Tarkői Rikolfnak szintén Rikolf-fiától származott, s azért ez után nevezettTarkői Rikolffi Lászlót a Liptómegyébenfekvő újvári vár parancsnokává teszi 1435.

Majd Ulászló király ugyanezen László-nak Liptómegyében a nagy vári várat. 16helységgel és Árvamegyében két falut adományoz, s öt ama várnak ujrafelépitésére smegerősítésére felhatalmazza 1440-ben.

Majd ismét 1441-ben ugyanezen királyezen Lászlónak és testvérének Rikolffi más-kép Fogas Jánosnak az újvári várat, mely-nek László elébb parancsnokságát viselte, ésnyolcz falut adományoz Liptómegyében,melynek ez egyszersmind főispánja volt, smmt ilyen, az 1441-diki országgyülésenrésztvett.

Ekként nagy hatalomra jutván a Tar-kőiek ama háborgós időkben, az akkori fék-telen olygarehák példáját követve, csakha-mar szerte hatalmaskodtak váraikból, s emiatt már 1439-ben hütlenségi nótával suj-tanak, azonban ugy látszik sikertelenül,mig végre az akkor feltünt óriás, HunyadiJános, vaskezével öket is engedelmességreszoritotta.

1447-ik esztendöben ugyan a nevezettkét testvér, Rikolffi László és János, az or-szág kormányzójától minden, a zavaros idők-ben elkövetett törvénytelen tetteikért teljesoun bocsánatot, ugyszintén a liptómegyei,uJVári és nagy vári várakra nézve pártfogást11 L e r t e 1 ^ ; a z»nban Rikolffi László szabadsá-gát csak azon föltétel alatt nyerhette vissza,nogy ama várakat az ország rendeletéhezképest leromboltassa s oda hagyni kénysze-

\ U^:^nJ?fn várakra és tartományaikranézve Rikolffi László fia, Zsigmond, uj ado-mányt nyert u g y a n Mátyás királytól; deezek már 1470. táján Komoróczi Péterlykavai varparancsnok kezére, s ennek meg-zabolása után Mátyás király hatalmábakerültek, s általa másoknak adományoztat-tak, ámbár Tarkői Rikolffi Zsigmond és fia

István ezen várak el adományozása és szer-zése ellen a szepesi és budai káptalanokelött ismételve óvást tettek.

Mig az ezen ágbeli Tarköiek, kik kö-zöl Rikolffi György 1450. táján erdélyivajdaságot viselt, ily viszontagságokat szen-vedtek, addig ősi fészkük, Tarkő vára, s azahhoz tartozó uradalmak, több ágak kihal-tával, örökösödés, adásvevés, zálog- éskirályi adományozások által egészen a Tar-czay ág birtokába került, mely Tarkői Ri-kolfnak László fiától származott, s Tárczahelysége után, melyet még elsö Rikolf szer-zett, részint vétel, részint királyi adományáltal, még az Árpád-ház uralma alatt vettemelléknevét.

1455 ben ugyan még Tarkő várára s azahhoz tartozó 26 sárosmegyei, 6 szepességis Kömlö hevesmegyei falukra nézve, öt ág-beli Tarkői nemzedék uj adományt s királyijogot nyert László királytól, s ezen javak-nak további közös birtokára nézve PálóczyLászló országbiró kőzbenjöttével egyezségetkötött 1456-ban. De már 1468-ban TarczayTamás Tarkő várának s az ahhoz tartozójavadalmaknak egy harmadára nyert ujadományt s ahhoz csatolt királyi jogot Má-tyás királytól.

1473-ban Kömlö helysége a Rikolffiakrészéröl történt jog átruházás folytán Tar-czay Tamás kizárólagos birtokába jut, s ér-demei tekintetéből Mátyás király által 1475-ben katonai beszállásolástól felmentetik,1478-ban pedig vásári szabadalommal lát-tatik el. (Vége következik.)

A bérezi erdő és lakói.Sokan azt gondolják, hogy a felföld a

természet mostoha gyermeke, de hazánkészaki része is gazdagon van megáldva szép-ségekkel mind topographiai, mind történetitekintetben. Legérdekesebb, s mégis oly ke-véssé ismert tájainak egyike Zólyommegye.

Annyi való, hogy varkoronázott, magashegyeinek lejtőin nem érik a szőlő, de keb-lökben nemes erezek rejlenek, számos gyógy -erejü, forrás fakad ismeretlen mélységeiből,ezüst hullámos sebes folyók metszik át vi-rányos völgyeit, hol az arany kalászú tisztabuza is megterem. Erdőinek zamatos füvé-ben számos juhnyáj legel, ezeknek tejébőlkészítik ama jóizü túrót, melynek országoshire van.

Szép erőteljes nép lakja e vidéket, melytótajku, magyar érzelmü s hiven ragaszko-dik a közös hazához. Zólyom északi részénmagas bérezek emelkednek, melyek felhőbeburkolt tetőin nyár közepén is havat talá-lunk, mig* lábaiknál az erdők esodaszerüdusgazdag élete virít. Itt találunk oly er-dőket is, melyek szentélyébe nem hatottmég a nyerészkedés szelleme.

Talán nem lesz érdektelen, az ilyen osbérezi erdő lakóival megismerkednünk, shogy ezt megtehessük, lépjünk nyári időbenkora reggel ama százados, vagy inkább ez-redéves őserdőbe, mely Zólyom-megye leg-magasabb hegyeinek egyikét, az ösz Prasi-vát födi.

A keleti égen uszó fehér fellegek pirosszegélyt nyertek már; a hajnal eloltogatjarózsa ujjaival a csillagokat, rejtélyes homályuralg az erdői magányban. — „Uhu, húhú!"hangzik egyszerre rémletesen az erdő mélyé-ből s nagy villogó szemü madár, melynekszarnycsattogását nem hallani, suhint el-melettünk; valami nagy fának odújába tünikel, honnan aztán guny kaczajhoz s kutyanyi-hogáshoz hasonló hangokat hallani. Ez voltEurópa legnagyobb éjjeli madara, a fiiles-bagoly (bubodux), az uhú! húhú! által tud-tára adja családjának közeledését, mire ezek

ama fülhasitó hangokkal felelnek. A nagyfüles bagoly csupán az ily os erdőket lakja,fölötte szép, sajátságos külsejü madár; nagy-ságára nézve a pulykához hasonló; tollaiselyemszerük, fényesek; nagy kerek fejétkét fülalaku fennálló tollcsomó disziti, felülsötét rozsdaszin, alul világosabb, ékszerü fe-kete vonalokkal. Eledelét csupán éjjel keresi,s az különféle kisebb állatokból áll.

A bagoly szavára, mint adott jelre, hazasietnek az erdő fény kerülő lakói. Itt jön nesz-telenül, lassan a borz, óvatosan körülnézve,mielött földalatti lakába eltün k, melyet nap-pal nem hagy el soha, ha csak a róka rava-szul ki nem kergeti, mely aztán kényelmeslakát elfoglalja. A borz (meles taxus) az erdőlegcsendesebb lakója, hossza két lábnyi, fe-lül szürkesárga, alul fekete orrától kezdveszemén s fülén keresztül fekete esik vonulel, élelme szintén kisebb állatokból áll.

Ott szaladt fel egy fán valami fürge, fé-nyes szörü állatocska, madártojással szájá-ban; ez a ragadozó állatnemüek legkisebbképviselője, a közönséges menyét (mustellavulgáris), nem sokára követi őt a nyuszt(mustella martes), ezt fölötte üldözik szépbőréért, melynek hátrészéböl drága prémetkészitenek ; a nyuszt legközelebbi fájrokonaa szibériai ezobolynak. Igen szép élénk ál-lat, ha ifjonta fogságba kerül, annyira meg-szelidül, mint a macska. Hosszu farkávalegyütt 2 lábnyi; szőre sötét— szürke-sárga,lábai és farka feketék. Szintén fölötte szép,de gyérebben található a nagy menyét vagyhermelin (mustella erminea), ennek szőrenyáron vörös-barna, télen hófehér, bőrétprémnek használják ; az egész állat farkától,melynek hegye mindig fekete — csak más-fél láb hosszu. Még a nyeti is siet, kövéregérrel szájában, lakása felé, mely mint agörényé, kövek alatt szokott lenni. A nyest(mustella foina), bőre szintén prémnek hasz-náltatik. S amott óvatosan körülnézve vil-logó fekete szemeivel, jön a tyúkok gyil-kosa, a görény, tiz s több békát visz éles fo-gai közt, ez legkedvesebb eledele, s ha lehetszázat is fog egyszerre; hogy el ne szökhes-senek, elharapja lábaikat, s aztán elhordjafészkébe. A görény, (mustella putoris,) min-denfelé, városok és faluk közelében található,szőre alól sárgás, s hegyei fényes szurok-feketék, bőre csak festve használtatik.

Az éjjeli pillangók, melyek közt legszebba pávaszem, (saturnia pyri,) körül zsibongjáka virágokat, nyughelyét keresve leveleik alatt;a fénybogarak, szerényen vonulnak visszamoh-házaikba, s végre mind el vannak helyez-ve ; eltüntek, hol a fák odvai, hol földalattilakásaikban; az éjnek rejtélyes élete meg-szünt ; mély csend uralkodik az erdőben, atermészet e nagyszerü templomában.

Alig aranyozzák a terebély bikkfák zöldlombjait a felkelő nap elsö sugarai, már istudtára adja ezt a madarak népének a feketerigó éles fütytyel kezdődő reggeli dala, snem sokára viszhangzik az imént még olycsendes erdő tollas lakóinak örömtelt dalla-maitól, s mindezen százféle, egymástól any-nyira különböző hangok kellemes harmómájuegygyé olvadnak össze.

A sürü, alacsony sövények közt turbé-kolnak szerelmes gerle-párok, melyek, mintszintén a fényes-nyaku nagyobb örvesgalam-bok, nyári lakásul választják ezen erdőket,de már septemberben elköltöznek melegebbhazájokba.

A czinegék különféle fajai, csiripelve röp-dösnek ide s tova; a szép kékfejü kis kon-tyos czinege szorgalmasan keres eledelt fiai-nak, melyek száma néha 18-ra is megy; o t *ringatózik, hosszu komló-indán, fejjel lefelécsüngve, a szép csintalan szén-czinege, azarany-sármíny, a kendericze. a sdypmfnrk

204

a szép szemü nyakforgató; a fakúszók több-féle faja, a kicsi-piczi ökörszem, a sárga rigó,mind fütyül, dalol, ugrál, repdes, csiripel,örvendve életének, melynek ártatlan bol-dogságát itt nem zavarja ama durva vanda-lismus, mely csupán időtöltésből rontja amadarak fészkeit, s ezreket kipusztit.

A ki gyönyört talál a madarak dalaiban,az idejöjön, itt hallgassa meg öket, milyörömteljes édes hangokkal dicsérik a min-denható örök jóságát, megéneklik a szerel-met, a szabadságot, mert ez a természet szives lelke; — higyétek el, ama szegény, kalicz-kába zárt foglyok nem dalolnak — de sir-nak, s panaszkodnak — siratják vesztett sza-badságukat, panaszt emelnek azok ellen, kiktőle megfosztották.

A természet-búvárok, s mások is, kik azállatok szeliditésével foglalkoznak, azt ta-pasztalták, hogy a fény kerülő, szárnyatlanallatok sokkal könyebben .türik a fogságot,mint a madarak; miért is ne? — adjatoka vakandoknak, a földön csúszó féregnekbö élelmet, ne sértsétek gyönge szemét a su-gárzó nap fé-nyével, s örö-

türimest tün arabságot; —de a madár,mely a sza-badság jelké-pével — szár-nyakkal bir,ü incsene föld-

göröngyhözk ö t v e , felakar emel-kedni a ma-gasba;fürödnia tiszta verő-fényes aether-ben, szemétnem sérti avilágosság,életének főté-nyezője a sza-badság.

A harká-lyok többfélefaja is tenyé-szik itt; ügye-sen kúsznakfel s alá afákon, erőskemény csór-jaikkal fölha-sitják a hé-jat s körös-körül megkopogtatják, hogy az alatta te-nyésző rovarokat kikergessék, melyekbőlélnek. A fekete-harkályt méltán nevezik afenyvesek papagályának; ez élénk, bátor,galambnagyságu madár, egész testét fényesfekete toll födi, kivéve feje tetejét, melykiáltő-vörös. A zajos kopogásra folébredetta kis evet is, kidugja fejét, s látván a körülezsibongó életet, fürgén ugrik ki kényelmes,puha mohhal bélelt lakából, leül" egy ágra,s tisztogatja magát, mire annyi gondot for-dit, mint bármely hiu hölgy reggeli toilet-tejére; éles körmeit igen ügyesen fésű he-lyett használva.

Csillogó szinü pillangók ringatóznak avirágokon, oly sajátszerü, oly buja itt a fü,oly elevenzöld, s a virágok még egyszer olyszépek, mint másutt. Mily nyájasan moso-lyog felénk a kék-sisagvirág (aconitum,)melynek oly fontos szerepe van a gyógyá-szatban, a higviricz (glycinhiza), a szendebérezi sikkantyu (scabiosa alpina), s az erdőlegárnyasabb helyein nyiló bérezi liliom;ez az erdei virágok királynéja s egyedül ilyszázados fák árnyékában él; ha máshova át-

ültetik, nem virit, s hamar meghal, levelei agyöngyvirágéhoz hasonlók, virága a sárgalilioméhoz, alakra nézve; szine sötét-lilaszin,barna pettyes; illata igen kellemes.Fantasz-tikus formáju haraszt-bokrok nyujtják felénkóriási leveleiket, melyek közül legszebb akirályi páfrány (osmunda regalis); ez amahires fanagyságu pálma-haraszt fajrokona,mely a brazíliai őserdők disze.

A haraszt (Farrenkraut) csupán nagylevelekből álló bokorszerü növény; törzsenincs, s nem virit soha; magva, levelei szá-rain képződik. Itt tenyésznek a gombáknagy mennyiségben, a fák tövében látunk50 — 60-at is egy csoportban. Itt a fodor-gomba, vagy kecskeszakáll; száraz lombokalól emelkedik a ezobák- és uri-gomba ; sár-gás kúpja, zöld moha között piroslik a szépszinü, fölötte mérges légyvesztb'gomba. Azannyira kedvelt kucsma-szömörcsök és aritka s fölötte jóizü vérvörös királyi gombacsak a fenyvesekben találtatik. A vad komlófelfoly a fák tetejéig és lecsüggö vékony in-dái festői füzéreket képeznek; az alacsony

Az erdő legmagasabb fáinak csúcsábanfészkel a nemes sólyom, s ott ama meredekegymásra halmozott kőszirtek egyikén szé-ditö magasságban ül a méltóságteljes komolykirályi sas (aquila fulva); hatalmas szárny-csattogásának vagy hangjának hallatárarögtön elnémulnak az erdő daloló madarai.

Nem oly magasan, de szintén hozzá fér-hetlen helyeken fészkel a szakállas keselyű,mely nemcsak hazánk, de Európa legnagyobbmadara. A szakállas keselyű 4% lábnyi ma-gas, kiterjesztett szárnyainak szélessége 10lábnyi; ez óriási madár nemcsak bárányo-kat s őzeket, de gyermeket is képes elragadni;alakja, s főleg fejének alkotása nem oly ne-mes, mint a sasé. Fészkét különféle csontokegész halmaza környezi, bérczeink aljábangyakran található.

Tarkő; váromladéka. (Sárosmegyében).

bokrokat nehol egészen beíolyja & piros- ésfekete-málna, az elsőbb zamatos gyümöleséta medvék különösen szeretik, s megtörtént,hogy ugyanazon bokor egyik oldaláról csinostót menyecske, másfelől az erdők mogorvabozontos lakója egyszerre szedett málnát.

Nedves moha közt mászkál lomhán azélénk szinü, koromfekete- s aranysárga tűz-gyik (salamander); veröfényes helyeken süt-kéreznek fürge, barna és aranyzöld gyíkok,kapkodva a fényes legyek után, melyek kö-zelükben leülnek; s ott, ama kis patak mel-lett — mily szép bájos kép ! — ott legel agyanya-b'z, mellette két borjucskája játszik, holátugrálva a patakon, hol elbújva a harasz-tok mögé. A gondos anya fölemeli ékes fe-jét, körülnéz szelid barna szemeivel, s nemlátván magzatait, halk mekégést hallat,mire azok fölhagyva játékukkal, azonnalhozzá sietnek; az egyik fölkeresi emlőit, amásik gyöngéden hozzá simulva nyalogatjanyakát, meg-meg döfi negédesen fehérrelszegélyzett, koromfekete orrocskájával; olyszépek, oly kedvesek e kis állatocskák fehér-tarka gyermekkori mezőkben!

kftretkeilk.) >

liondoii színházai Shakspearc ko-rában.

A piperkőcz s az előkelőbb osztályhoz tar-tozó ember, ki reggeli sétáit a Sz. Pál templo-

mában szoktatartani, bizo-

" nyosan tudtaazon darabokczimeit, melyekaz nap Lon-don színhá-zaiban szinrekerültek, mert«gyéb jámborhirdetések kö-zött a szinla-pok is ott függ-tek a székes-egyház falain.A köznép és anagy közönságszámára azon-ban azon osz-lopokra voltakfölfüggesztve,melyekhez ittott az utczá-kon a lovakatis kötözni szok-ták. Ezeken hétszinlapot pil-lantunk megLondon hét fő-sz inházátó l ,melyek közüla Kózsa-szin-ház, Hattyu-szinház, Veres-ökör, és Füg-göny hihetőlegegy-egy kép-

' ' •• .. i . tői,— a Gömb,

Szerencse ée aRemény egy-egy szobortól kapták nevöket, me-lyek az emlitett színházak épületeinek szembeöt-lőbb helyein voltak kitéve. Az akkori szinlapokracsak a darab czime, a költőnek, a színtársulat-nak és pártfogójának neve volt följegyezve, aszereplők nevei nem.

Shakspeare színtársulata, mely legelőkelőbb,legjelentékenyebb volt azon időben, két szinház-ban működött : a Blackfriars téli szinházban, s aGömb (Globe) nevü szinkörben. A Blackfriars szin-ház, London legrégibb színháza, melyben már 1576-ban folytak az előadások, a mostani Blackfriars-hidmellett állott. Épen azon a helyen, a hol jelenlegóriási gyorssajtók a „Times" óriási hasábjaitnyomják, játszta egykor Shakspeare, Hamlet aty-jának szellemét. A Blackfriars színház csak ma-gán szinház volt, vagyis kisebb mint a többi hét,melyek nyilvános szinház nevet viseltek; egészenbe volt födve, s ülőhelyekkel birt a földszinten;válogatott közönség látogatta, s gyertyafénynéljátsztak benne, mert a napvilág mesterségesen ki*volt zárva.

A Gömb-színház, a társulat színköre, már nyil-vános volt, s amazzal rézsut a Temze tulsó olda-lán állott, s meglehetős kerülést kellett tenni,hogy a hidon át oda juthasson az ember; azért aközönség legnagyobb része csolnakokon kelt át.Az akkori London, a City, szorosan a viz partjánfeküdt, s kevés hid levén, a csolnakázás volt a leg-

c

205kedveltebb közlekedési eszköz. Több mint 40 000ember élt evezője után, s csupán a színházakbamelyek többnyire szintén a Temze partján álltak]mintegy 3 -4000 ember csolnakázott át naponkint

De a színházaknak is meg voltak a maSa el-lensége.. A tisztelendő John Stockwood atya a

£ a í £ S ! 2 g3GUeke" te e I ő t t nyilvánosan kikeltT ^ 6 l , l e n - » N e m ez°lok - ugymond -

egyéb bűnökről, melyek ezreketsodorfakma.uk-kal és sülyesztenek a hiuság örvényébe. c"akLondon nyilvános szinielőadásaira nézzetek, mint

romlottságának álló ^ é l t ^ f l f ^ t ttűzes szavakkal rajzolta a szinielőadások bTzal

zz&r^h;tcfi 5' És LoX

bölcs tanácsafölkarolta ezokoskodást, smint egy ok-irat mutatja, el-döntötte, hogypestis idején aszínjáték ter-jeszti a ragályt,azon kivül pe-dig pest i s tokoz; ennekfolytán rendeli,h°gy a sziné-szek, - a z 8felsége szolgá-latában állók ki-vételével , —csak akker tart-hatnak elöa-dást, midőn aváros „egész-séges," vagyishárom h é talatt 50 e m-bérnél többnem hal meg;8 akkor is va-sárnapokon so-

na, hétköznapo-kon pedig C 8 a k

oly időben sza-° a d játszani,h°gy előadás

tá a legtávo-lkó%

verek közt forgott, szerette volna szeralmi vi-szonyban s nők körében látni. Ez jó tárgy voltShakspeare humorának, a mint mondják, nemkellett reá több, mint két hét, hogy a dara-bot megirja, a igy került az kevéssel Erzsébethalála eiőtt, 1602-ben szinre, a windsori palotá-ban, hol akkor a királynő székelt. Egy kevésbbéhihető monda Erzsébet Halálát is e darabnaktulajdonítja; ugyanis ennek adatásakor a királynőannyira mulatott, hogy a sok nevetéstől görcsö-ket kapott, mslyek azután halálát okozták.

A Temze jobb partján terült el a Bankside,az akkori London mulató helye, csapszékek ezégé-reivel, s vidám zenével mindenütt. Más négy szín-házzal együtt itt állt akkor Shakepeare színköreiá, a „Gömbhöz" czimezve azon szobortól, melyHerkulest vállán a földgömbbel ábrázolta. A fá-ból készült hatszögü épület valami ostrombástyá-hoz hasonlított, körül lőrésekhez hasonló ablakok-

gató i8

alko-nyatra hazaérhessen.

A nemestanács e bölcsrendeleténekaz volt követ-kezménye,hogya szinházakatazután nem a

Cityben, hanemannak határánJivül épiték, 8

nogy Erzsébetkirálynő és an-n a k lordjai, aszegény üldö-2 ° " iiéTyökkeTo^f' Pártfogasukba vették, s tekin-elővi gyá 2 a t

a i m a z t a k a v á r o 9 atyáinak tulszigorupártfogóiknak - A 8 z i n é s z e k a z é r t ez Íd5benmint azoknak ^ÍU é s e g y e n r u h a j á t viselték,apeare társulatán! t . 1 8 z t i 8 z e m é lyzete . Shak-gái« skarlátszintí C- g J a Í ' m i n t » ő f ö l s é g e ^ol-tókával. Köpenyt viseltek bársony haj-

Erzsébet királvnrtvolt a szinészetnek ő D a 8 7 b a r á t J a éa Pártfogójaszínházba, de whitehain^.11?111 m e n t u S v a n 8 o h a

palotáiban folytonosánTel^-íf °,ndi é s ™<ísoriShakspearenek több daru- ? k a t t a r t a t o « ' •először. A monda szerint A •"., k e r ü l t 8 z i n r e

czímü^darab létrejötte is »k i r?,°d"o r i, v i S n ő k "hető. ó ugyanis, mint akkor « S 2 í I M * u

k o ' l 8 n -báaraiattal 8 egyszersmind barátsáS i •g', n a g y

* John Falstíff iránt, s a ^t'tZf^teddig csak férfiak társaságában poharak?, fogy-

Londoni szinház Shakspeare idejében

kai. Tetején két kis deszka-szoba, s egy zászlónyélállott. A mint az óra háromnegyedet ütött háromra,e kis szobák egyikéből sajátságos öltönyü emberlépett ki. s trombitával adott jelt, hogy az elő-adás ideje közeledik. A közel színházaknál ugyan-azon jel hangzik el; de három óráig még kétszerharsan meg a trombita, a mikor azután kezdődikaz előadás.

Ezalatt a Temze boritva van csolnakokkal,s a pénztárhoz özönlik a nagy közönség. Szab-lyákkal és tollas fóvegekkel megjelennek a lova-gok. Elődöczög a nehézkes polgár; könnyen, minta zerge, előszökell a szép polgárnő. Itt egy fiataluracs hetykélkedik, amott sötét képü tudós bal-lag. A vidékről berándult nemes, a műhelyébőlmegszökött inas, az evezőjétől megpihenő hajós,— ezek együtt képezék Shakepeare szinházánakközönségét.

A beléptidijak különbözöleg voltak kiszabva.

Legolcsóbb hely akkor is, mint most, a karzatvolt, a mi pénzünk szerint csak 5 krajczár. A kö-zönség zöme azonban a földszinten gyült össze,melyet akkor „udvar"-nak hivtak. E fedél ésülőhely nélküli téren, hová eső, napsugár szaba-don jöhettek, korlátlan szabadság uralkodott. Tizkrajczárért minden angol alattvalónak jogábanvolt itt látni és szorongani, almát enni és dióttördelni, sört inni, kártyázni és a darabot ki-pisszegni. Ez utóbbiért a földszinti közönségneknagy tekintélye volt, mert az 6 tapsa döntött adarab sikere fölött. A magasabb rendű közönségfél vagy egy forintért ülőhelyet kapott külön„szobákban," a mint Shakspeare korában a pá-holyokat nevezték. Ezeket többnyire egész idényrevették bérbe s a tulajdonos annak kulcsát zsebé-ben hordta.

A zsebtolvajokban sem volt hiány; de saját-ságos módon büntették meg azt, a kit épen tetten

kaptak. A szin-pad közepénkaróhoz kötöt-ték, s ott méltótárgyul szol-gált a közön-ség gunyjai, sa földszint czél-dobásainak. —Átalában az ak-kori színpadokjobban számí-tottak a közön-ség együttsze-replésére, mintnapjainkban. —A színpadnakcsak egy kisrésze volt a tu-la jdonképenvaló színjáték-nak szentelve;előrészen oldaltföltűnni vágyóuracsok foglal-tak helyett há-romlábu széke-ken, vagy egészhosszúságuk-ban elterülteka gyékénynyelbeterített desz-kákon. — Szó-val, a szinháziközönség akkoregész a tulsá-gig fesztelenvolt.

EzvoltShak-speare színhá-zának képe;egy meglehetőstágas tér, telepipázó, evő-ivó,fekvő, ülő ésálló s zajgó

embertömeggel;fölötte ma kékés verőfényes,holnap esős ésborus égboltrCsak a szinpadvolt az idő el-len egyszerüszalma-födéllelvédve, s azontér, a melyenj á t s z t a k , az

uracsoktól egyszerü függönynyel elkülönítve. —Három órakor, a harmadik trombitaszóra két-felé nyilt a függöny; egy hírnök lépett ki,fekete köpenyben, homlokán babérkoszoruvalövezve; versben üdvözölte a közönséget s mint-egy előkészité az előadásra. A mint mondókájavéget ért, azonnal kezdődött a játék; ennek vé-gével a zárbeszéd következett, melybdn a szerep-lők egyike rendesen felszólitá a közönséget, hogytapsaival ne fukarkodj ék, mert a tetszés vagy nemtetszés nyilvánítása Shakspeare korában is divat-ban volt, csak a kihivás nem volt szokásban. —— Ezután még egy-egy csoportozat, s ének éstáncz következett, mig az egészet ima zárta be akirálynőért, melyet a személyzet a szinpad széléntérdelve mondott el. Ez utóbbi szokás máig iafenntartotta magát Angolországban, mert nincsszíndarab, opera vagy hangverseny, hol a „nem-zeti hymnust" el ne énekelnék.

n ••.

í

Ilf

20C

A mi a tulajdonképi színpadot illeti, hogy jmily gyermekkorát élte akkor a szinészet, elkép-zelhető. Semmi diszitmény, semmi scenirozás nemvolt; egyetlen deazka-tábla állt a függöny felett,„France' fölirattal. ha a jelenet színhelye Fran-cziaország volt; ,,Venetia': vagy „Verona" fól-iratokkal, ha a költő azon helyeket akarta előva-rázsolni, hol a féltékeny Othello nejét megölte,vagy a hol Romeo és Julia szerettek és meghaltak.A mily gyorsan változtatták e táblákat, oly gyor-san változott át a színhely háromszor négyszeregy fölvonás alatt. Shakspearei érteiember, ezekvoltak ..azon deszkák, melyek a világot jelképez-ték." Es a közönség minden szemkápráztatóragyogvány nélkül is jól mulatott, mert a szellem-ben talált kárpótlást.

Shakspeare szinházai közöl a Blackfriareszinház még gokáig fennállott, mig végre önma-gától omlott össze, de a „Göaab szinház" rövidéletü volt. 1613-ban egy este, épen Shakspeare„VIII. Henrik" czimü darabjának adatásakor izzószén hullott a szinpadra, mely ezuttal kivételesenszalmával volt takarva. A gyúlékony anyag lángralobbant, s az egész faépület hamuvá lőn.

Három év mulva Shakspeare is meghalt, sszinházának hamvai, mintha[költeményei sorsát jel-képezték volna, mert rövid idő mulva elérkezetta nap, melyet a puritanus a sz. Pál templomábanelőre megjósolt, — I. Károly lefejeztetett, s Crom-well uralma elkezdődött. A vörös selyem zászlók,melyek „Istennel daczolni" a színházak fölöttlebegtek, bevonattak; — a trombiták, melyek„bűnre" szóliták az embereket, elnémultak, sbeálltak a hosszu vezeklés napjai, msrt magaAngolország borult lángba és hamuba. A szinhá-zakat bezárták, s a szinészek elszéledtek.

Midőn az utolsó Stuart korában ujra meg-nyíltak, egészen más szinházak voltak már. Szín-házak, melyek Shakspearet nem ismerték; vigtánczoenők és énekesnők Olaszországból, szépszinésznők és fényes diszletek Francziaországból;de Shakspeare már el volt feledve. Hanem azigazi genius, mint a phönix, róltámadt eirjából, sháromszáz esztendővel később, napjainkban, ün-nepélylyel járta be a világot, hogy hirdesse a szel-lem halhatatlanságát. **

Egy népszerü földrajz.Természettant földrajz. A művelt rendek szükségeihez

alkalmazva. Magy.»r hölgyek dijával az Akadémia általjutalmazott pályamunka. Irta Greguss Gyula. Kilencz

könyomatu színezett földabroszszal. Ára 2 ft 80 kr.)

E könyv, melynek egész czimét leirtuk, s alapok már megemlítették, mutatványt is közöltekbelőle, különösen megérdemli, hogy bővebbenszóljunk róla, s az olvasó-közönségnek melegenajánljuk. Irodalmunkban valóságos hézagot pótol,8 annál nagyobb örömmel és méltánylattal kellazt fogadnunk, minthogy a földrajznak azonrésze, melyet tárgyal, tankönyveinkben és isko-láinkban csaknem egészen el van hanyagolva ésmellőzve. Pedig épen az a földrajzi tudománynaklegfontosabb, legtanulságosabb, legérdekesebbrésze; az teszi alapját az ugynevezett politikaiföldrajznak, mely annak ismerete nélkül érthe-tetlen, száraz, Jéleitölo, név- és szám-zagyvalék.Es ez érthetetlen zagyvalékkal, a minduntalan•változó politikai felosztásokkal, meg elavult sta-tistikai számokkal kénytelenek gyermekeink kin-lódni, midőn a földrajzt tanulják, anélkül, hogyföldünk maradandó, az emberek művelődésére,társadalmára és történelmére lényeges befolyástgyakorló viszonyaival ismerkednének meg. Azértnem csodálkozhatunk rajta, hogy a földrajz ná-lunk átalában nem igen tanulmánya sem a taná-roknak, sem a tanítványoknak; hogy a földrajziismeretek nálunk oly gyéren találkoznak, hogyegyszóval a földrajz irodalmunkban és iskoláink-ban oly kevéssé van képviselve. Örömmel üdvö-zöljük tehát Greguss Gyula fennczimz'ítt koszorusmunkáját, melyből a közönség meggyőződhetik,hogy az igazi földrajz nem merő név- éi szám-halmaz, hogy az ellenkezőleg egyik legérdekesebbleggyönyörködtetőbb, legtanulságosabb, a ha ugytetszik, egyszersmind leghasznosabb tudomány.

Szerző e munkáját a következő szép szavak-kal rekeszti bp, tartalmát is röviden érintve : „Agondviselés a földet rendelte az embernek lak-helyül. Immár megismerkedtünk vele; széllyelnéztünk szárazain, tengerein, s találtunk nagy-szerü alkotásokat, végtelen változatosságot smégis önhangot, találtunk dúsgazdag életet;bepillantottunk a földi természet gazdagságába,és láttuk a tünemények szans.-eríí összeszövődésé-

ben a törvények meglepő egfszerüs1gét, láttuk jaz erők tusakodásában, közreműködésében a bá-mulatos rendet. íly látvány a szépre magasztosánfogékony ép kebelt megnyugtatja szintugy, mintaz igazra törő észt, mert meggyőzi a felől, hogye föld, habár nem is zavartalan örömök tanyája,bizonynyal nincs arra teremtve, hogy siralom-völgye legyen; meggyőzi a felől, hogy itt véget-len bölcseség munkálkodik kicsiben és nagyban;meggyökerezteti azon éltető hitet, hogy a tenyé-szetben ugyanazon magasztosabb erkölcsi rendviszfénye tükröződik, melynek törvényét s hatal-mát minmagunkban is érezzük."

Most lássuk a munka tartalmát kissé részle-tesebben. A tájékozódás után, melyben az ugyne-vezett mathematikai földrajzból a legszüksége-sebb előismeretek közöltetnek, földünk termé-szeti viszonyainak ismerte'.ése következik. Azegész munka négy részre oszlik. — Az első résztárgyalja a földgömb száraz felszínét, még pediga száraz felszín kiterjedését, a szigeteket, a föld-ségek (szárazföld, kontinens) korrajzát, vagyvízszintes tagozódását, a fóldíégek domborulatátvagy függélyes tagozódását, az alföldeket, fenn-földeket és lépcsözeteket, hegyeket s a szárazföl-dek összes kiemelkedését, végre azoknak össze-hasonlítását. A második rész a földgömb vizeitirja le; átalános vázlat után elsőben a szárazföldvizeit ismerteti, a forrásokat, folyóvizeket, folya-mok mellékét, azaz környékét, pályáját, mozgal-mát, deltaképződést, a folyamok időközi áradását,tavakat, azután a tengert, a tengermedenczékalakzatát, a tenger vizének természeti minőségét,a tenger hőmérsékét, mozgalmát, hullámzását,apályát, dagályát, áramlásait, s a viz forgalmát.A harmadik rész a földgömb légköréről értekezika következő fejezetek alatt: a légkör terjedelme,nyomása, alkatrészei, mozgalma, az állandó sze-lek, az időközi szelek, a változó szelek; a szélvé-szek, forró- és forgószelek, a légkörbeli vízgőzök,a gőzök cseppesülése; az eső eloszlása földünkön,villanyos tünemények a légkörben; a meleg elosz-lása a földön; a felső légrétegí-k hőmérsékét; azéghajlat; az ember és növényzet kölcsönös hatásaegymásra. Végre a negyedik réíz a föld belsejétés szerves életét tárgyalja, különös an földünk melegét, delejesaégét, belsejének visszahatását kér-gére, a földrengéseket, tűzhányókat, ezeknekelterjedését és eloszlását, a földkéreg szerkezetét8 képződését, a föld színének változásait, a növé-nyek és állatok elterjedését a földön, s az embert.

Ime ez Greguss Gyula munkája tartalmánakszáraz elősorolása; ez egyszersmind foglalatja föl-dünk azon viszonyainak, melyekkel kell, hogyminden művelt ember megismerkedjék. Mert azonembert, ki a gonviseléstől neki rendelt lakhelyet,a föidet, „melynek határában foly le élete a böl-csőtói a koporsóig, mely színhelye, tanuja s rész-ben irányadója is az emberiség össses munkálko-dásának, törekvéseinek, küzdelmeinek," — mon-dom, a ki a földet legalább főbb vonásaiban,lényeges viszonyaiban nem ismeri, azt művelt em-bernek csakugyan nem mondhatjuk. Azért igenhelyesen cselekedett az Akadémia, midőn a Ba-logh Fál közbenjárására egybegyült hölgydijikegyikét oly munkára tüste ki, mely földünkrőlazon ismereteket foglalja magában, melyek min-den művelt embernek szükségesek. S GregussGyula a kitüzött kérdést derekasan fejtette meg,igazán a művelt rendek szükségeihez alkalmazva.A mit Ritter, Humboldt s más elsőrendü tudósokbúvárkodásai földünk természeti viszonyaira nézvefelderítettek, mind annak eredményeit, ott talál-juk az ö munkájában. Ez tehát a tudomány szin-voualán áll, jóllehet tudós apparátussal, idézetek-kel nincs fölszerelve, melyek itt nem lettek volna amaguk helyén. Szerző feladatát helye-sen fogtafel, midőn népszerü, és nam tudós munkát irt.Népszerü munkában nincs helyök a tudományosidézeteknek, de ezek nélkül is alapos lehet, sőtkell annak lennie. Greguss munkájában az egyestárgyak röviden ugyan, mégis alaposan és vilá-gosan vannak előadva; a tudomány biztos ered-ményei vannak benne felmutatva, a kétes, mégmeg nem állapított hypothesisek és ábrándos vé-lemények helyesen elmellőzvék. Az egyes szaka-szok között a kellő arány is meg van tartva, slegfeljebb azt óhajtót uk volna, hogy a földkéregszerkezete és képződése s a növények éi állatokelterjedése kissé bővebben lett volna tárgyalva.Azonban egészben véve csak helyeselnünk kell amunka belsö beosztását s a benne előadott tár-gyak m g válogatását. Különösen pedig ki kellemelnünk azon körülményt, hogy szerző minde-nütt édes hazánkra is k<)llő tekintettel volt, s vi-ezonyait összehasonlitólag feltüntette.

Da nemcsak a munka belső tartalma, beosz-tása, hanem külső alakja, nyelvezete is dicséretetérdemel. Az olvasó már a közlött mutatványból ismeggyőződhetett, hogy szerző nemcsak világosangondolkodik, hanem gondolatait világosan kife-jezni is tudja; s hogy nyelvezete gördülékeny,magyaro?. Ez pedig nem olcsó dicséret. Midőn aregényírók, a költők, kik előadandó tárgyaikatmagok teremtik, kifenek nem szükség idegen kút-főkhöz folyamodniok, kik egyszóval egészen ma-gyarosan gondolkodhatnának, oly magyartalanulirnak, oly sok idegenszerü szófűzést, fordulatottulajdonítottak el : vajjon akkor lehet-e csodál-koznunk, hogy azok, kik tudományos kérdésekkelfoglalkoznak, kik tehát ugyszólván csakis idegenkönyveket kénytelenek forgatni, gyakran holminyelvbotlásokat követnek el? Mindazáltal a ter-míszettani földrajz oly magyaros és helyes nyelvenvan irva, hogy az olvasó ritkán érez ki belőle valamiidegenszerűséget. Maga a nyelvezet bizonyáraannak a jele, hogy szerző az idegen könyvekbőlszedett dolgokat jól átgondolta, shogy az anyagotteljesen megbirta. Uj műszókat nem igen gyártott,mégis sikerült neki csaknem mindent tiszta, ért-hető magyar szóval kifejeznie. Mondhatjuk tehát,a könyv ugy van irva, hogy mindenki, a leányokés hölgyek is, élvezettel és gyönyörködéssel ol-vashatják. Irodalmunk kevés munkát mutathatfel, melyet minden tartózkodás nélkül leáuyairk-nak kezébe adhatnánk, s fájdalom, a szépirodalmilapok nem igen törekszenek arra, hogy e hiánytkipótolják. Im8 itt van egy munka, melyet bízvásta legártatlanabb leány is olvasgathat, s nemcsakszórakozást, hanem okulást is fog benne találni.

Némi észrevételei ak csak a helyesírásra nézvevolnánag. Kivánatos, hogy főleg a tulajdonnevekÍrásában valami megállapodáshoz jussunk. Nemlehet ugyan, kivált az európai neveket, magyaro-san irnunk, mert nagyon kellene a többi nemze-tektől eltérnünk s alig lehetne következeteseneljárnunk. Erre nézve némi bajt okoz azon körül-mény is, hogy a magyar „s" hang kifejezéséreelődink épen azon bstüt választották, melyet

; semmi európai nemzet nem olvas ugy, mint mi.! De ezen már alig lehet változtatnunk. Azonbanj az amerikai, ázsiai stb. eredeti neveket, melyek-i ről nem is tudjuk sokszor, mikép irják az illetői nemzetek a magok nyelvén, s melyeket mi csakj az angol, franczia, vagy német helyesirás szerint

ismerünk, ugy vélem, egészen magyarosan lehetneés kellene irnunk. S ezt Greguss többnyire teszi,is, midőn pl. Thian-<Sant, #ingant nem pedig né-metesen Thian-Sc/iant, jSc/iingant ir. De azonmódra Himala/a t is Kellene irnunk, Himalayahelyett, Elburusz-t vagy Elbursz-t Elburus he-lyett stb. Továbbá nem tudom, helyes-e, ha atöbbe3 alaku szókat magyar többesben ugy ir-juk, mint Greguss teszi, „llanosok," „pampasak,",,Alpesek," „An lesek" stb.; nem volna-e jobbigy : „lyanók," ,,pampák," „Alpok," „Andok"!'Végre ha a tulajdonneveket átalában nagy betü-vel írjuk, akkor következetesen ugy kellene ir-nunk : Csendes tenger, Földközi tenger, Industenger, Atlanti tenger, Fekete tenger stb., mert acsendes, fekete stb. tenger más, vagy legalább másis lehet, mint a', melynek az a neve. Igy talán a,,8zámum,li „khamzsin," „harmattan," „tolano,"„sirocco," „fóhn" stb. neve7eteket, melyek bizo-nyos szeleket illetnek, szintén tulajdonneveknekkellene vennünk és irnunk.

Végre meg kell még említenünk a munkátdiszesitő nyolcz könyomatu színezett földabroszt,melyek Itohn műhelyében készültek. Azon föld-abroszok az öt világrészt, azután a szeleket s azévi egyenhevi vonalokat, továbbá az eső eloszlá-sát földünkön s a tengeri áramlásokat ábrázolják.Igen csinos és tiszta metszet által tünnek ki, snevezeteden a földrészek domb rulatát vagy ter-matét és szabását nagyon világosan tüntetik fel.Igen jó ssgédeszközökül szolgálhatnak tthát amunka olvasásánál, s annál szükségesebb voltazokat a munkához mellékeisi, mivel a kis isko-lai atlaszokban, melyek magyar nyelven megje-lentek, földünk természeti viszonyainak feltünte-tésére nincs tekintet. Egy szóval,'szerző és kiadómegtették a magukét, tehát csak azt óhajtjuk,hogy a közönség is tegye m?g a magáét.

A földmivelés a» ókor népeinél.A Vasárnapi Ujság hasábjain is meg voltak

emlitve az egyiptomi múmiák között lelt gabna-neme c; nsm csodálkozhatunk eléggé, ha vissza-emlékszünk, hogy minő volt az egyiptomiaknálazok termelési kezelése. Minden állat és növény

207

a tenyésztési és növeszteni módok által megvál-tozhatik. Mellőzvén a házi áQatok fajainak soka-ságát, csupán a növényeknél akarunk megálla-podni. Ki gondolná, hogy a réten vadon termő,fás és vékony czékla-gyökér és a kertekben te-nyésztett husos czékla, egy és ugyanazon anya-növény terménye? Mily különbség van a mihosszu és vastag spárga-szálunk és a mezőköntermő sparganövény lényege között! S vajjon,meg ennél is nem feltünőbb-e, hogy a saláta éskáposzta fejeket hajt, mig az anya-növényenannak nyomát sem lelhetjük, eőt hogy az egész-séges fejes salátának törzsfaja mérges növény?

A tenyésztés az, a mely az egyes növényektulajdonait megva toztatja. Igy p é l d á u l a z á U a l >hogy a burgonya leginkább a gyümölcs-gumóvaltermészetik, az magzási tulajdonát majdnem egé-szen elveszte. A gabna sürü vetése általailánytermést eszkozlunk, ugy h o g 7 e g y . e g y 8 z e m cJkegyes szarakat hajt, m i g h a azok egymástól meg-felelő távolságba vettetnek, akkor szárakban dúsnövényzetet n ü k

masu

C n

növényzetet nyerünk.Az egyiptomiaknál, a zsidóknál, ugy az ó-kornépeinél is, a gabona vetése kézzel történt,

e y hogy minden szem egy lábnyi, sőt még na-gyobb távolságba esett egymástól. Ezáltal agabona tért nyerve, gazdagon szétágazott, s

vol: ehhez hozzá is szokni. Nem csodai , . , . a z o n szemek, melyek közvetlenül azo-Korool származnak, még most is képesek, gaz-dagon jutalmazólag gyümölcsözni. A képzel valóvetés napjainkban lehetetlenség, mert a munkaerőjelenleg sokkal költségesebb, mint a régi korban,

tvp- i g l e 8 z k o z e ' n k segélyével egyformánvetnetunk s hasonló eredmény mellett igen sokat^ e . f g a z d a l k o d h a t u n k » vetőmag mennyiségében,-ivulonben legujabb időben ezen irányban nagy elő-menetel tapasztalható; de még sokkal több tör-ténhetnék, még több millió mérő vetőmagot le-hetne megtakaritani. Ugy látszik, hogy az ókor,mint sok mis tárgyban, ugy a földmivelés tekin-teteoen is tulhaladta a jelenkort. Európa népsé-gének megapadása és ennek következtében a ga-bona értékének kissebbedése miatt, a földmiveléselhanyagoltatván, ezt ismét helyre pótolnunkannálinkább áll kötelességünkben, mert a népes-ség isméti növekedése és ezáltal az élelmi szerekfelemelt értéke, kétazeresen sürget.

régiek a földmivelés leikéül a vizet tekin-ők a meleget és vizet, tán teljes

t . n - t , — U ,ugy tekintek, mint a növény-tenyesztes egyedüli szükségét. S valóban az ered-meny, mely a m e l e g e b b tartományokban a vizczUszeru felhasználása mellett mutatkozott, igenreituno. s még ennél is nagyobb volt az, az ókor

A már most elpusztult kis-ázsiaiu " w o » oipuo^iuii, ms-azsiai es

h o mokpuszták, melyek hajdanta a müvelésí T K U t G g é 8 z m á 3 k é P e t mutattak, legví-

T J Í ? k a Í h éhü ivizveze-SY veh o m o k < > * síkságok is átalakithatóí ^ P á r > h o m o k <>* síkságok is átala

kithatok termékeny zöldelő földekké. Peru mégP í \b a b h Ó d á Í Ída spanyolok a I a t t >Ótékek t e r m e k e i í y tartomány vala. Óriási vizveze-

t é k , melyek közöl egynehány még most " ' " -zik, TÍléte-

. a hegységekből a síkságokba kény-szernek folyni. A spanyol durva rombolási vágy,melyet a virágzó tartomány meghódításánál mu-tattak, sajaos, hogy e vízvezetékre is kiterjedt,lelyek szerkezet- i. épitése még most is tanus-

in állott ez ország müvelt-lehetett akkora-

éltet

befolyást gyakorol a földekre, s mily módon gya-korolja azc a termékenyítő trágya. S talán műkö-dése ép abbau áll, hogy sós alkatrészei által alégkör.nedvességét megköti, s igy a növényzetgyökerét folytonos tápanyaggal környezi. Mindengazda tudhatja, hogy jól trágyázott föld legke-vésbbé szenved a szárazság nyomásától. Továbbábizonyos, hogy Európában a termékenység egye-nes viszonyban áll, az erdőségek, tavak, és mo-csárok eltüntével, mert ezek által ép a légkörnedvessége apadt meg. De ha 5 és még több év-század eiőtt, nem lett volna nagyobb a termé-kenység, akkor annyi ember el sem élhetett volna.Igy például Németország azelőtt jóval népesebbvolt mint jelenben. A fekete döghalál, a harminczés a hétéves háboru nagyon megapasztá népessé-gét. Jól ismerjük a pomerániai herczegség térké-pét a 16-ik század másodfeléből; ezen falvak shelységek neveit láthatjuk, melyek helyén mostcsak gazt termő térségek léteznek. Strassburg a30 éves háboru alatt 20,000 fegyverfogható férfitállitott ki, holott most lakosainak összege semmúlja felül e számot. Worms még a 30 éves háboruután 30,000 lakost számlált s most alig bir 8000-t.Más tartományokban hasonlót tapasztalunk. IgySpanyolország a rómaiak ala:t40, az arabok alattmár csak 30 milliónyi népességgel birt. Városaimost, mint például Valencia 6OO,OüO-től 60,000-re,Toledo 200,000-től 15,000-re, Merida 60,000 la-kostól 8000 lakosra sülyedtek. Olaszország váro-sai hasonló nyomás alatt szenvedtek; bizonyítékulszolgál Velencze, Piza stb. S ki ne tudná, mannyitvesztett hazánk, a török benyomulásától kezdve,egész annak kiűzéséig ?

S miből élt hajdan ama roppant népség, mi-dőn most is alig van elegendő tápláléka a leapadtszámnak? Tudjuk, hogy jóval több erdőség, tómocsár és legelő volt, s igy sokkal kevesebb ter-melő fold, mint jelenleg. Következik, hogy azarafás eredményének nagyobbnak kellett lenni,mint a milyen most. Tények bizonyitják állitá-sunk igazságát. Hemingfort hiteles történetírószerint, az angol sereg 1299-ben Kelet-Lot>iianmeghódításánál, a szomszédos réteken termő bab,bor3Ó és másnemü gyümölcsből táplálkozott. Moste nemü hüvelyes növények, ily mennyiségben,csak jó karban tartott gazdaságokban lelhetők.Midőn I. Eduárd 1300 Gallovay-ba becsapott,onnét több gabonát vitt magával, mint a mennyitjelenleg egész Anglia arat. Hogy mily magas fo-kon állt, az angol-szasz ctalád alatt a skót föld-mivelés, arról Chalmers ,,Caledonia" czimü mü-vében értesit.

A legujabb kor magasztalói azon állítássalakarnak megczáfolni, hogy az előbbi évszáza-

ifmét azokká lettek, aódon síkságok.

szétdulásávalmik voltak, t. i. kopár,

szolgálnak, a hajdanta viés termékeny Babilonia és Meso-

számtalan : ' m í í l ^ e k minden termékenységüketvizet a T? V . l z , é P l t i a % n < * köszönhetik, melyek

z egész o g r Í 8 b i ° 1 és E"phrasból lecsapolás általrégente a W g b a \ S z é t á g a z t a t á k - M °s t ott, holK leen^^kv, v á r o s o k á H o t t a k ; 8 a l e g

puszták állanaVT«iW*1!Jazott' C 8 u P á n h o l t - o d o n

vény. Hajdanta e t a r t g , t e n y é 8 2 Í k *&'*& n ö "ereje és a népség munkT f7' a , I

t e , t m é k e n y i t ó v i z

dék paradicsom? X ™ ^ a l t a 1 ' a z Ö9 n e m z e "rában kiváló termékenyt %"P « n t k i a k k o "méketlenségével. Y g e a I t a l> m i n t °»°8t ter-

lí^Sír^^'-otaaPharaokáltalótatervezett nagyszerü vízcsatornátvék? velök Igyütt eltünt E J l k

t o n ; O r k k a ; t d "sége, mely tehát nem a hátríh^ott TztlTZnem a Nilus vize által lőn előmozdít,-" P >

Már sok oldalulag meg lőn vizsgálva mily

a

dókban sokkal több szervezett rablócsapat jártabe az országokat, mély alkalommal a tehetős-beket kirablák és épületeiket felgyujták. — Ezugyan igás luhet; napjainkbai ugyan nem ta-lálkozhatunk az utonállók oly számos csoportjai-val, de ezek nem a jobb idők miatt tünedeznekel, hanem mert a csend- és rendőri hatalomelpusztítja őket. A koldulás napjainkban sem olyjövedelmező, mint akkorában, mert minden tehe-tős szivesen adakozott, túlvilági boldogságotvélvén ezáltal elnyerni.

Továbbá arra is utalnak, hogy oly nagyszerüéhségek, mint voltak a középkorban, napjainkbanmár nem is lehetségesek. S vajjon, nem tapasz-taljuk-e, hogy ez utóbbi állítást szomoru napi-eseményeink is megdöntik. Gazdák eladják házi-eszkozeiket, hogy a szükséges élelmi szert meg-szerezhessék. 10 krajczárnyi könyöradományokat,hála-könyekkel fogadnak. Vagy pedig a multidőkből is idézhetünk adatokat, hogy bebizonyít-suk, miszerint még most is vannak nagyszerü kö-zépkori éhségek. Idézzük az 1847-iki évet, mely-nek szárazsága Galicziai, Magyarország felsőrészét és Sziléziát egészen elpusztitá. A rybnikikörben egyedül 20,000 esett az éhség áldozatául.Ugy hiszem, hogy ez az éhség legborzasztóbbfoka. 1851-ben hasonló tünemÍnyek merültek felSpessarban és a Röhn hegységek között.

De hogy még visszatérjek a régiek földmi-velési magái fokára, egy nem régen Kielben meg-jelent munkát említek fel, melynek czime:

„LandwirthschaftücheMittheilungen aus demklassischen Alterthume, über Drains, Guanó undDrillkultur."(Sendechreiben von Dr.P.W.Forch-hammer.)

A tudós szerző, ki az ókor egyik jeles törté-netbuvára, és egyszersmind a kieli egyetem phi-lologia-tanára, arra utal iratában, hogy a régiekeiőtt, kik oly sok gondot fordítottak a földmive-lésre, nem volt ismeretlen a guanó s másnemütrágya sem, sőt, mi több, saját maguk is álliták

azt elő. Forchhammer ezeket jegyzi meg: a régiekf'elhasználák trágyául a madárszemetet, melynekkezelése ép olyan volt, mint most a guanóé, t. i.a vetőmaggal egyetemben szétszórák azt a föl-deken. De azon kérdés merül fel, hogy honnétvevék az ókoriak ama roppant mennyiségü ma-dárszemetet, melylyel földjeiket behintek ?

A história nem maradt adós a felelettel. Haj-danta, midőn még Varró és Cato élt, mindengazdasági épületnél megvolt az illető galambház,melyek közöl némelyik 5,C00 galambot is képesvolt magába zárni. Egy egyénnek csupán az voltfeladata, hogy a galambházat tisztán tartsa,részint a tisztaság kedveért, melyet a galambokigen kedvelnek, részint a szemetért, mely föld-jeikre nézve igen fontos vala. Az ily keretes ga-lambházak szerkezete egész világosan le van irva.Miután minden párnak 3/t köb lábnyi tér voltszükséges, következik, hogy ha 25 fészek voltegymás felett, a kör átmérője mintegy 20 láblehetett.

Azonban az ily galambházak igen gyérenfedek a szükségletet. Már Varró idejében ilynagyságu vagy még nagyobb madárházakat épi-tettek, rigók, fenyves madarak és seregélyekszámára, mert ezek trágyája, Varró s/erint,többre becsülteiéit, mint a galamboké. A rómaigazdák nagy előnyére szolgált, a római konyhákpazar-fényiizése. Varró azt állitja, hogy nehánymadárházból gyakran 50C0 húros madár kerültki, mindegyike 3 dénárért, mi a mi jénzünkönvalamivel több egy uj forintnál. Ámbár ezúton isnagy haszon háramlott a gazdákra azok felállí-tásával, de valamint kezdetben, ugy főleg későb-ben is, midőn e fényüjés ismét apadni kezdett,csupán a gazdag trágya volt felállításuk ténye-zője. Azért Palladius nem is tekint a szár-nyas állatok eladására, hanem egyszerüen ezeketmondja : „az udvar körzetén madárházak létez-tek, mert a madarak trágyája leghasznosabb valaa földmivelésre, kivéve a libák szemetjét, melyminden ültetvényre nézve káros. De a többi ma-darak számára készült házak mindenekfelett hasz-nosak." Megemlitendő még, hogy az öreg Varró,ki 60 éves tapasztalatait hagyá az utókornak, amadár-trágyát az állati élelmi szer jobbításáraajánlja, mert, ugymond, semmi más nem mozditjaugy elő az állatok hízását, mint ép ez. Palladiuaehhez még azt függeszti, hogy minél frissebb a(madár) trágya, annál jobb az a legelőkre nézve,mely utóbbiak számára tehát ez jobban ajánlható,mint a guanó. Közli Kalmár Deziö.

Egyveleg.** {Igaz-gyöngyök.) Rövid idővel ezelőtt

több párisi lapban a következő hirdetményt lehe-tett olvasni : ,,A zultán számára valaki igen ;iugyárakon vesz gyöngyöket, ha ezek szépek éi iga-ziak. E gyöngyök nem fognak fonalra füzetni,hanem öuállólag ragyognak a hatalmas padisahpalotáiban. — Közelebbi értesitést nyerhetni ilyczimzetü bérmentes levelekre : Hárem burestuposte reis tan te Páris." — E czimalatt sok gyöngv-tulajdonos irt az illetőnek, de egyik sem kapottválaszt, s a kérdéses hirdetmény még mindig alapokban volt. Egy nap azoaban az emlitett czim-zet alatt az ismeretlen hirdető következő leveletkapott : ,,Uram! Ön gyöngyöket keres a zultánszámára, miért is jelentem önnek, hogy ilynemümesés értékü gyöngygyei birok. Angelique 16éves, szebb leány még nem élt. 50,000 frankértön rendelkezésére áll." - Az ismeretlen erre aztfelelte, hogy szerelné a kérdéses leány fényképétlátni, s midőn ezt megkapta, egy nyilvános téreatalálkozási helyet tüzött ki, levélben kérvén, hogya leány, ismertető jelül derekán piros szalagot vi-seljen. Ugy történt. A mondott időben ff nyes fo-gat robogott elő, benne egy már öreges ur, mel-lén a Medsidee-renddel. Midőn a lánykát meg-látta, kiszállt s feléje ment. ,,Kedves angyal,— szólt a jött — kegyed akarja megismerni a zul-tánt? O már kegyed rabja, szeretetreméltóságamegbüvölé." Erre egy közel bokorból az elrejtettkisérő, ki a levelezést folytatta, termett elő, mond-ván : „Uram, ön a törvény nevében foglyom." —A rendőrfőnök volt, bi már régóta gyanakodott atitokteljes gyöngyhirdetésekre, s ezuttal nyomraakadt. A fényes urat elfogták, kiről kiderült,hogy egyike azon gyalázatos üzéreknek, kik Pá-risból a Dunafejedelemségekbe s Oroszországbanikkel kereskedést üznek. A gyöngykereső neveSourinam, születésére oláh, a jelenleg törvény-szék előtt áll.

ki .!

Egyház és iskola.** (Magyarország hercteg-primáta) ő emi

tientieja a pozsonyi koronázó 8 egyszersmind káp-talani és plébániai ős régi főtemplom megújításáraalakult egyletnek, mint annak fővédnöke, hatezerforintot adományozott.

•* (Az ág. hitv. főiskolák népessége) ez idéna mult évihez képest 3 és fél százaléknyi szapo-rodást mutat.A pozsonyi, eperjesi, késmárki, sop-roni, selmeczi, szarvasi és rozsnyói főiskolákbana mult iskolai évben 2177 tanuló volt, mig jelen-leg a tanulók száma 2256. Leglátogatottabb ezidén a pozsonyi, felső osztályaiban legnépesebbaz eperjesi, alsó osztályaiban pedig a szarvasifőiskola. Némi csökkenést csak a selmeczi s rozs-nyói mutat, mi onnan magyarázandó, hogy jelen-leg már Iglón is emelkedőben van a gymnasium,a rőczei tót gymnasium pedig a tótajku tanulókegy részét magához vonja.

^ (Ösztöndijat nyert tanulók.) A Róth Teleki-féle ösztöndijakat ez idén a következő ifjaknakosztották ki : Pozsonyban : Bujkovszky Gusztáv,Mihalko Vilmos, Nácsik János, Zatkalik Károly,Benka Pál, Timkó János, Adamis Károly, Ze-lenka Gyula, Pántyik János, Székely Gyula,Török-Varga József, Junker Ágoston, Karl Bá-lint, Gál Mihály, összesen 14; Eperjesen : De-hányi László, Elischer József, Otrokocsi Dániel,Fábry Márton, Grob Vilmos, Scholtz Gusztáv,Hollmaun Gusztáv, Soltész Viktor, Weisz Antal,Alex Albert, Jeszenszky Nándor, KolbenheyerBerczi, Liszka Nándor, Neipauer, Klein Ernő,Petróczy, összesen 18; Késmárkon : Alexi János,Husz Ármin, Lányi Henrik, Prányi Otto, Polle-reczky Pál, Barcs Sándor, összesen 6; Sopron-ban : Lehr Albert, Dubovay Vilmos, Koren Pál,Posch Frigyes, Tamer János, Gyurácz Ferencz,Lagler Sándor, Fadgyas József, Bognár Endre,összesen 9; Selmeczen : Bella István, MedveczkySamu, Drossner Pál, Turánszky Zoltán, Rafani-desz, összesen 5; Szarvason : Laurovics János,Wagner János, Petrovics Samu, Kernuch Adolf,Kicska Emil, összesen 5; Rozsnyón : Király Kál-mán, Jochmann József és Bockech, összesen 3;a pesti theolog. intézetben : Polnisch János és Ele-fánt, összesen 2; mind összesen 60.

Ipar, gazdaság, kereskedés.•/ (Rosz kilátások és pusztitó férgek.) Vesz-

prémmegyéből irják, hogy az előjelekből itélve,a jelen év sokkal roszabb lesz a megelőző évnél.A földből kiszáradt az éltető, növelő, terméke-nyitő nedvesség. A gyümölcs nagyrésze elveszett.Több határban pusztitja az őszi vetéseket egyveszedelmes barna szinü hernyó, mely lenyirja avetések gyökereit s egész táblákon elezárasztja agyökétől megosztott vetéseket. A nép gyökér-rágó sáskának nevezi e hernyófajt. Hol a hernyóknem pusztitnak, ott is silányak ugy az őszi minta tavaszi vetések.

•f (A selyemtenyésztésre nézve) is kedvezőt-len volt az időjárás ez évben. Az eperfalevelekkésőn fejlődtek, igy a költést is csak későbbenlehetett megkezdeni, s a netalán ezután bekövet-kező hő napok veszélyesek lehetnek a nagyobbtenyésztőkre nézve. Egy olasz tenyésztő ügynökeSegesvár vidékén l l lat selyempetét osztott ki, sa bábokat a jövő hó végén fogják beváltani.

y* (A vasipar fölvirágoztatására Erdélyben)a „Korunk"-ban egy központi vasműgyár fölálli-tását hozzák javaslatba, hol mindennemü vas- ésaczélczikkek s gépalkatrészek állíttatnának elő.— Kolozsvár és környezete maguk annyi vas-gyártmányt fogyasztanak, hogy e fogyasztás elégjelentékeny vasipart tarthatna fenn, mint ez aKolozsvár és környékén folyó vaskereskedelem-ből kitünik. Ha valahol Erdélyben, ugy Kolozs-vár vidékén volna kivánatos egy vasbánya nyitta-tása, mert ennek legnagyobb piacza lehetne. —Hogy pedig Kolozsvár vidékén valóban lehetnevirágzó vasipart létesiteni, s hogy az ottanihegyekben nagyszerü vaskőtelepek léteznek,arról már kielégitő adatok vannak.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos Akadémia) nyelv

és széptudományi osztályának e hó 23-ikán tar-tott ülésében Mátyás Flórián tag olvasta föl érte-kezését a ,,régi családi és időnevezetekről." Ér-tekezése végén nyelvtörténeti szótáráról is meg-

•208

T Á R H Á Z .emlékezvén, Toldy Ferencz inditvány ozá, hogyazt kiadás végett az akadémiának nyújtsa át.Ugyanennek inditványára elhatározták, hogy[jF<£tAndrás veterán irónk, ki ifjabb korában egy czigány-szótárt készitett, kéressék föl, hogy e munkaját engedje át az akadémiának használat végett. — Ezután Fogarasi János r. tag olvasta fölkövetkező czimü értekezését: „A székely népköl-tészeti gyüjtemény nyelvészeti tekintetben, —hun bevezetéssel." A nagy munkából időszükemiatt ezuttal csak is a bevezetést adhatta elő. —Végre a titoknok az ápril 11-ig, mint kitüzött ha-tárnapig beérkezett pályaművek megbirálásáraválasztott tagok névsorát olvasta fel.

** (A dunagözhajózási társulat) e hó 21-ikéntartotta közgyülését Bécsben, melynek tárgyaiközöl hazánkat és fővárosunkat a következő kéttárgy érdekli közelebbről : A társulat ugyaniselvállalta a magyar dohánynak, Szegedtől Pozso-nyig való szállitását mázsánkint 43 krért; deason ellenvetésre, hogy ez ár nagyon olcsó, aszerződést folmondták, a kormány azonban köte-lezte magát, hogy az uj szerződés megkötéséig aszállitási bért pótolni fogja. — Azon javaslatot,hogy a Buda és Pest közötti gőzhajóközlekedésmegszüntetendő, s a helyi gőzhajók csupán a par-tok hosszában járjanak, hogy igy a társulat meg-szabaduljon a lánczhidtársulatnak személyenkintfizetett 3% krnyi adótól, nem fogadták el, s afennálló szerződés lejártáig e részben változás nemfog történni.

** (A felső-magyarországi vasgyári iparosokegyesülete,) — mint a „M. S."-nak íglóról irják,— e hó 20-dikán tartotta ott Gömöry János el-nöklete alatt évi közgyülését, melynek főtárgyáta vasipar és üzlet jelenlegi átalános pangása ké-pezé. Vasiparunkra 1858 óta szomoru évek járnak,— a lefolyt s mostani esztendő pedig még mos-tohább körülmények közé hozta. Két tényező az— irja tudósisó — mely vasiparunkat a végve-szélytől leghamarabb megmentheti : az egyik akassá- oderbergi vasut mielőbbi kiépítése, a má-sik pedig a belföldi vasnak a külföldi vas ellené-ben megvédése. Az iglói közgyülés azon esz-közökről tanácskozott, melyek a két tényezőválósulását lehetővé tehetik.

Közlekedés.f (A délkeleti vaspálya) tarnóczi állomásá-

tól Nyitráig egy szárnyvonal megengedéseértfolyamodott Nyitramegye több előkelő birtokosa.A vonal-irányt már mérnökileg előlegesen fel isvették. Eaen vonal Nyitrát a birodalom és az or-szág főközlekedési vonalaival és fővárosaivalhozná közvetlen összeköttetésbe. Kiépítése rész-vénytársulat utján fogna létrejönni.

yf (A tisza vidéki vasut) igazgatósága azonüdvös intézkedést tette, miszerint a Maros hajó-kázhatása alatt a társaság minden vonalán Czeg-lédig a liszt, gabona, hüvelyes vetemények, ku-koricza, szesz, bor és a hordódongák vitelbérét26 krra csökkentette, de ezen kedvezményben csakazon szállitmánynok részesülnek, melyek legalább80 mázsára rugnak és vagy Pestre vagy még tá-volabbra vitetnek. Aradról Czeglédig előbb sok-kal többe került a szállitás; liszt, gabona, hü-velyes vetemények és kukoricza 33 kr., szesz ésbor 48, dongák és egyéb fanemü 39 krba kerültek,azért a tiszavidéki vasut ezen intézkedése nagyhorderejü az alvidék kereskedésére nézve.

/ (A zágráb-károlyvári vasú*) épitése gyor-san halad, s már alig 40 napi munka van hátra,hogy egészen kész legyen. A vonal ügyét mind a na-gyobb birtokosok, mind a kisebb gazdák nagy elő-szeretettel karolták föl, s segiték elő az építkezé-seket. A szerződés szerint a vonal oktober l-jénlesz a közforgalomnak átadandó.

Italesetek, elemi csapások.** (Azon szerencsétlenül járt vértesezredbeli

káplár), kinek a gőzmozdony alá jutását mi is emli-tettük, a „Sz. H." szerint sebeiben meg is halt.Balesete következőleg származott : egyik éjjelkecskeméti állomására akarván hazatérni, tévedés-ből a régi indóházhoz ment, honnan a rendeshelyre utasittatván, odaindult a vaspálya mellett,de nemsokára a Pestről érkező vonat utólérte. Agőzkocsi nagyon közel volt már, midőn az a sze-rencsétlen gondolata támadt: átmenni a töltésmásik oldalára, hol magát biztosabbnak vélte, sott várni be, mig a vonat torarepül; futásnak

eredt tehát, azonban a sínekben megbotlott, s lá-bain a vonat egy percz alatt keresztülment.

** (Egy holt embert) fogtak ki a Tiszából Sze-geden, a ki egy ott állomásozó komáromi hajóhoztartozott. A szülőföldétől távol szerencsétlenül jártférfit egy jólelkü szegedi polgár takarittatá el.

** (Elmerült hajó.) A mult napokban egykisebbszerü teherhajó, melyen 400 köböl gabo-nát szállitottak lefelé, Técsőnél egy kiálló hidláb-hoz ütődve, megbomlott és elsülyedt. A hajó sze-mélyzete — rögtön jött segély következtében sze-rencsésen megszabadult.

** (Szerencsétlen lövet.) Ravazdon a napoké-ban egy ifju, enyelgésből eredt véletlenség kö-vetkeztében, az ottani urasági vadász fegyveréveltársát, kivel az erdőre fáért ment, agyonlőtte. Ahalál okozóját a megyei börtönbe vitték.

** (Tüzvész és elveszett emberélet.) E hó ele-jén Mezö-Igenben egy sövénykeritésből véletlenültűz támadván, félóra alatt 13 lakház és több gaz-dasági épület lett a lángok martaléka, s csak ajelen volt oltók fáradhatatlanságának köszön-hetni, hogy az egész város le nem égett, mert aszél annyira dühöngött, hogy 3 különböző helyen,egymástól távol eső házak egyszerre gyultak fekAz oltásnál különösen egy nő tünt ki, Récsei M.kisasszony, ki amazoni bátorsággal és a mai höl-gyeknél oly ritka lélekjelenléttel forgolódott azoltás körül, midőn társnői az elájulással küzdöt-tek. Egy ember is szerencsétlenül járt, mert amint szalonnáját meg akarta menteni a padlásról,a füst annyira meglepte, hogy nem volt képesvisszatérni, és szánalomra méltó kinok közt benn-égett. A kárt mintegy 26,000 ftra becsülik, s azégettek nyomorúságát növeli még azon körül-mény, hogy csak egy ház volt biztositva.

** (Tűzesetek.) E hó 9-én veszprémmegyeiNagy-Vázsony községben 8 ház, — 17-én mo-sonymegyei Védeny községben 4 pajta, — 19-énkomárommegyei Mocsa helységben 4 ház égett el.

Mi ujság?** (Betiltott műkedvelői előadások.) Az egri

kaszinó rendezősége alatt műkedvelő társulat ala-kult, mely a szükölködők javára előadásokat volttartandó. Kétszer fől is lépett e társulat széperedmény nyel, de a további föllépéstől a helybelipolgármester egy rendelete eltiltotta.

** (Szép adakozások.) Hogy nemcsak a va-gyonosok, hanem a szegényebb osztályu nagy tö-meg is mennyire szivén hordja ínséggel küzdőalföldünk sorsát s mennyire nem fukar az áldo-zatban, ha valódi nemes emberbaráti czélról vanszó: annak egyik szép példáját láttuk közelebbrőlgr. Zichy Miklós ó-szönyi uradalmában, hol azegész uradalmi személyzet, az összes cselédség,egyszerü fölszólitásra önkéntesen hordta összefilléreit, hogy a szenvedőkön segítsen. Az ostorosbéres a kocsissal, a bojtár a kanászszal verse-nyezve óhajtott segiteni a szükölködőkön, s azutolsó szántó gyerek sem engedte magát fölülmú-latni a jótékonyságban. íly módon, fillérekből 159ft. 68 kr. gyült össze, mely összeget szerkesztősé-günkhöz küldték be czélhoz juttatás végett. Ajószivü adakozók névsorát a „P. U." mult szá-mában közöltük; s itt ujra följegyezzük széptettét a derék gazdasági személyzetnek.

** (Egy régi jó szolga.) Bügösdön e napok-ban egy 90 éves aggastyánt kisértek a sirba, ki aJeszenszky uri családnál 50 éven át inaskodott,egész életét folytonos tevékenységben töltve, any-nyira, hogy utolsó napjaiban, midőn már sajáterejéből fölkelni is alig birt, legnagyobb örömétabban találta, ha évek hosszu során át megszokottkötelességeit végezheté. Mint a szorgalom, ra-gaszkodás és hűség ritka képe megérdemli, hogyminden cselédnek példányul szolgáljon, s emléké-ről szóljon e nehány sor.

-* (A* „Erdöszeti Lapok") ez idei évfolya-mának V. füzete is megjelent. Ez életrevaló fo-lyóiratnak, jelen száma a következő dolgozatokattartalmazza : Az őserdők és rengetegek, ErdlidiAdolftól. Az erdők kihasitásáról. Az erdők sazoknak rendeltetése, id. Borsiczky Károlytól,Tudósitás a községi erdők elpusztulásáról. A föld-kéreg és a mohák viztartó képessége az erdőkben,Paulinyi Sándortól. Fából papiros, M.-től.

** (Névmagyaritás.) Felsőbb engedély mellettMacher Mihály, Magyar- Óvárott lakó mérnök„Márí<u"-ra, — Aczensperger János polányi lakospedig „Alpár"~r& yáltoztatták vezetékneveiket

209

Melleidet a Vasárnapi Ujság 22-ik számához 1864.** (Összezörrent házaspár.) Temesvárott egy

szorgalmas pálinkafőző özvegye, ki férje után csi-nos házat s körülbelől 10,000 frt. készpénzt örö-költ, három évvel ezelőtt, férje halála után csak-hamar egy fiatal emberhez ment ismét férjhez. Ezrövid idő alatt eltékozolta minden vagyonát ék-szereit eladogatá, ugy hogy a nőnek végre nemmaradt más hátra, mint az elválást sürgetni, mimeg is tortént, s minthogy a tékozló a már tőleelvált nő lakására tört, a hatóság által szülőföld-jére, Aradra tolonezoztatott. Itt sem maradt azon-ban nyugton, visszatért Temesvárra, s nehánynap előtt kés és pisztolylyal rohant neje lakására,hogy azt meggyilkolja. A nő azonban nem nyitáki az ajtót, mire a férj az ablakon át lőtt be, de agolyó szerencsére senkit sem sértett meg. A lö-vésre osszecsődültek a szomszédok, s az illetőt át-adták a törvényszéknek.

** A**, _ saját szégyenének dobosa.) Mint agyöri lap l r j a , e hó 19-én felső-magyarországiiot atyának jöttek át szalmakosárral terhelt ko-

i?í ] a r é v f a l u s i kompon. Egyik kocsis kismeuenyét, melynek zsebében 60 ft. volt, a kocsi-roi még a kompra menet előtt elvesztette. Kárátr?£rev^vén> zajt ütött, s visszament a község birá-tt t v %J k á r á t d o b o I tassa ki, a mi meg is tör-

t : j T g y i k ember, a ki legjobban erősítette,hogyf , k l ^ o b ? l t atás jó gondolat, nyakába akasztá atalu dobját, de alig kiáltotta ki párszor, egy kis

ál k ö t ö t t : miért dobolja, hiszen a mit dobol,* van. Az elveszett tárgyat a pénzzel együtt

csakugyan nála találták; a kis fiu ugyanis látta,midőn a kocsiról leesett mellényt fölvette és el-dugta. Igy lett a z atyafi a saját szégyenénekdobosa.

** (Halálozás.) Horárik János a jeles tudóse hó 20-ikán Beszterczebányán elhunyt. Életérőla következő részletesebb érdekes adatokat közlia „M. S." : Horárik János 1808-ban született.1831-ben kath. pappá szentelték föl, 1841-ben avegyes házasságok ügyében tett nyilatkozatamiatt papi hivatalától fölfüggesztették. 1845-benkilépett a kath. egyházból s ezen lépése indo-í R Í V I P n é m e t nyelven irt könyvben adta elő.i»47-ben Hála városában, az ugynevezett „sza-bad község" tagja lett s beszédeiért mind Po-rosz-, mind Szászországból kiutasitottak. AzutánTesten leczkeadás és tolla után élt szegénye-sen, mig betegsége, több hónappal ezelőtt, teljesvisszavonulásra nem kényszeritette, utolsó ide-jet Beszterczebányán testvére házánál töltötte.£v S r í több becses m ű v e l gyarapította,

it i Ö Z Ö t t ind i to t ta Grimm hitregé-- - "épszerüen tárgyalta történelmünk egyes

'^•Kéziratban egy könyv maradt utána,- bölcseleti nézeteit fejtegeti ugyanazon

t u r e ' ^ k ' m Í D t H o l b a c h h i r e 8 „Systéme de la na-ezai É V a g ^ N é m e t o r s z á g mostani anyagá-_ T • zen nézeteit „végrendeletiében is előadja,S e v S t l l f t ? *? T8 *• a magyar akadé-ffuss F t a r ^ b a k l v a n t letétetni, még pedig Gre-fetí PlI g-° a l t a 1 ' h a b a r t u d t a > h°S7 ennek bölcse-

J 6 ! 1 f Ö v é i v e l homlokegyenest ellenkeznek.S * é b e V ö b b e k k ö z ö t t fagy ja, hogyt o l f t e s t S V b b e k k ö z ö t t f a g y j g

vendek** T 1 8 t l " a pesti orvosi egyetem nönélkiil t a d J a k a t 8 minden vallásos szertartás

S K k 8 h A m Ü y V é g l e g e 8 é s m°^tó2 T 1 o ly a r t a t l » n türelmes és barátsá-volt az életben. Béke hamvaira!

e C^ehér Othello.) Haiti-szigetén közelebbját adt 1 8 z i n t á r s u l a t Shakspeare „Othello"-euróna^f6^' ~~ E & v a e t h i o P i a i k ö l t ő Othellótz aJosanta s i é a l a k i t á á t ) s a f e k e t e közönség

** (Megsütött emberek.) Egy igen véres győ-zelem után, melyet a chinai szolgálatban levőangol őrnagy, Gordon, vivott a lázadók fölött,ezek borzasztó boszut álltak a angolokon. Egyrettegett tengeri rabló vezérlete alatt nehány fel-kelő elfogott egy gőzöst, s a rajta levő négy an-gol tisztet fogolylyá téve, lassu tűzön megsütötte.Későbben a Gordon csapatjabeli katonák a kebel-lázitó kegyetlenség színhelyére érve, az elégetttisztek szenesült maradványait még ott találták.

** (Csonka vőlegény.) Sir Eobert Barklah, kiEszakamerikában több tengert csatában parancs-nokolt, több rerdbeli megsebesülés által nagyonmegcsonkult. Jobb karját s egy lábát veszté el.Mielőtt Angolországból elindult, egy fiatal höl-gyet jegyzett el, kit forrón szeretett. — Vissza-tértekor belátta, hogy a szép élvvágyó fiatal le-ányról nem teheti föl, hogy sorsát az övéhez csa-tolja, miért is egyik barátját menyasszonyáhozküldte azon ajánlattal, hogy a viszony bontassékfel. „Mondja meg ön sír Eóbertnek — szólt aleány — hogy örömmel leszek neje, ha csak annyiteste van is, a melyben szép lelke elfér!"

•* (Szerencsétlenség a tengeren.) A „Lein-ster-Lasz" gőzösön Draghedából Liverpoolbautaztában egy nehéz szivattyu-rud eltört, s a hajófenekére esve, lyukat ütött, melyen a viz vasta-gon tódult be. Az utasokat rémület fogta el, eegy részök a mentőcsolnakokba ugrált, melyektulterhelten azonnal elsülyedtek. Mintegy 50 em-ber halt meg. Azonközben a Dublin és Liverpoolközt járó „Torscha" gőzösnek jelezték a veszélyt,mely még jókor érkezett, hogy a hajón maradtutasokat megmentse.

— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez a mult héten beküldetett :

Az alföldi szükölködők számára :O-Szönyböl (Komárom) ifj. gr. Zichy Miklós

uradalmának személyzetétől önkéntes adakozás-képen, Markusovszky Gusztáv által 159 ft. 68 kr.(A magyar gazdasszonyi egylet rendelkezésére).Az egyes adakozók teljes névjegyzékét a Pólit.Újdonságok mult heti 21 számában közlöttük.

Az eddigi közlésekkel együtt a fentebbi czélraezen laphoz beküldetett összesen: 264í ft. 28 kr.250 frank, és 65 cs. arany.

Nemzeti szinház.Péntek,mij. 20. „HázasságXV. Lajos alatt.'

Vigj. 5 felv.Szombat, máj. 21. „Macbeth" Opera 4 felv.

Zenéjét szerzé Verdi.Vasárnap, máj. 22. „A király házasodik."

Vigjáték 3 felv. Irta Tóth Kálmán.Hétfő, máj. 23. „A szerencse gyermeke."

Színmü 5 felv. Nagy Luiza k. a. vendégjátéka,melyet a közönség igen kedvezően fogadott.

Kedd, máj. 24. „Macbeth." Opera 4 felv. Ze-néjét szerzé Verdi.

Szerda, máj. 25. Két uj 1 felvonásos vigjá-ték : „Az uram nem szeret," és „A nök hibája."Mindkettőt irta Andor Pál.

Csütörtök, máj. 26. Az ünnep miatt a szinházzárva volt.

Budai népszinház.Május 20—25-ig. „Genovéva." Operette 4

felv., 8 képlettel. Zenéjét szerzé Offenbach Jakab.

Szerkesztői mondanivaló.7186. Gynla. B. B. Az uj lakóhely szerint intéztük

el. A „Látcső"-re küldött előfizetést átszolgáltattuk.7187. Erdélyben. Jelen körülmények között nem

adható. Ne csodálkozzék ön e felett, hanem higyje el, amit mondunk.

7188. Ó-Szöny. M. 6. A derék adakozó sereg név-jegyzékét térgazdálkodási szempontból közlöttük a P.U.-ban. Roméljük, hogy a lap oda is ellátogat; ha nem,kérjük ezt mielőbb tudtunkra adni.

7189. B.-Ujfalu. P. T. Nagy meglepetésünkre ugytaláljuk, hogy a V. U. 20-dik számában csakugyan ott áll,hogy a „Bánkbán" operát francziából forditotta RadnótfáySámuel. Azonban azon óhajtását nem teljesíthetjük, hogyaz opera szövegét önnek „posta fordultával" megküldjük.Inkább el szeretnök küldeni önnek azt a szedőt, a ki amáshová tartozó sorokat illetéktelen helyre csúsztatta,vagy akár azt a szerkesztőt, a ki ezen csúsztatást annakidejében észre nem vette. Bizonyosan jobb ős kevesebbdolga lenne mind a kettőnek Berettyó-Újfaluban.

7190. V.-Namény. K. E. Tulajdonképen a hirdetésirovatba tartoznék. Nem is értjük, hogy a vidéken lakdderék iparosok miért nem használják még mindig oly cse-kély mértékben a hirdetések jótékonyságát? Közölni fog-juk, de rajzok nélkül. Amaz eszközök alakja már ugy isismeretes.

7191. Debreczen. K. K. Köszönettel vettük a rajzó-kat s annak idejében kérni fogjuk az illető czikkeket. Ör-vendünk, hogy a megkezdett munka folytattatik.

7192. Forsrács Balázs. A komoly igyekezet ujabbnyomait örvendve látjuk. Hiszszük, hogy nem soká fogvesztegelni fiókunkban.

7193. Szilsárkány. K. E. A tárgy igen jól van meg-választva, s nagy érdekkel bir a mi viszonyaink között is.Számítunk ismét egy kis türelemre s örvendünk, hogy márelismeri ön, „hogy előbb-utóbb mégis csak eljő minden-nek az ideje." Azt mondjuk mi mindig. Még a hátralevőműre is rákerül a sor.

7194. Pusztai est. Még igen gyarló és erőtlen, köl-tőietlen verselés.

SAKKJÁTÉK.231-ik sz. f. — Márki Istvántól (Pesten).

Sötét.

a o c d e f gVilágos.

Világos indul, s 2-ik lépésre matot mond.

A 226-dik számu feladvány megfejtése.(Toth Páltól. — d2-őn Világos gyaloggal.)

Világos. Sötét.1- g2-g3 h6-h5A)2.Hh3— gő: tetszés szer.8.H—vagyFfmat.

!•• b4-b3C)2. Fd4—cS tetsz. szer.3. F —vagyVfmat.

D>1 Bb8-d8E)2. Fd4—b6: tetsz. sz.3. Fb6—eöfmat.

Világos. A) Sötét.1 Fgl-h2B)2. HhS-f2: tetsz. szer.3. H—vagyFfmat.

C)2. Fd4—f6: tetsz. szer.'3. F—vagyV—fmat.

E)1) Bb8—b72) Ba7 - b7: tetsz. sz.3) Bb7—b6:fmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp Jozsef— Kövágó-Örsőn : Gold Samu. — Pesten : Vekerle László*.— Pécsett: Rittkay János. — Nagyváradon : Pál Rezső. —Halason : Nagy Ferencz. —Debreczenben : Zagyva Imre.B.-Újvároson: Kovács Lajos. — Miskolczon : Bizony Ákos.

HETIKatholikus és Protestáns

NAPTÁR.^3

naptárGörög-orosz

naptárIzraelitáknaptára

0 Nap. C H o l d -hossza | kél | nyugi] hossza | kél |nyug.

30 * erdmánd kirPetron, An g ei ' aNikode

HétfőKeddSzerda j NikodemCsőt.Pént.Szomb

s >értErasmus, Bland'Jézus sz. sziveQuirinus

JuniusBI Sz.hár.u,NándorGyörgyikeNikodemErasmusKlotildBerta, Quirin

Május (ó)17 D 4 Adronik18 János D.19 Patrícius20 Thallelaeus21 Konstantin22 Basilicus23 Mihály

Ijár R.23 Böjt,Gaza24 (megvét.25 (szem2627 Szét.(hal.28Böjt,Samu29 Sab. 6 P.

fok68697071727374

vl.1614ll9641

p.97666

4 6

ó.p.7 45

4 5 7 51

fok vL352 12

6 1320 533 4647 1360 2973 32

változásai : C Utolsó negyed szombaton 28-án 10 óra 28 perczkor délelőtt.

6. p0 421 71 882 92 443 244 9

P-1

162839475148

TARTALOM.Báro Forgách László (arczkép). — Petőfí. Madách

Imre. — Falu szélén. Zsigray István. — Tarkő és a Tár-czayak (képpel). — A bérezi erdő és lakói. — Londonszínházai Shakspeare korában (képpel). — Egy népszerüföldrajz. — A földmivelés az ókor népeinél. Kalmár. —Egyveleg. — Tárház : Egyház és iskola. — Ipar, gazda-ság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek.— Közlekedés.— Balesetek, elemi csapások.— Mi ujság? — Nsaizetszinház. — Budai népszinház. — Szerkesztői mondanivalóSakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak.magyar-utczal. sz.)*

210

1

, • i

HIRDETÉSEK. f r

Ölcsó fürdői és utazási olvasmány.OSTERLAMM KÁROLY által (Erzsébet-téren), és RÁTH MÓR által a „vastus.

kóhoz a következő

SZÉFIIODALMI MÜVEKtetemeden leszállított áron

kaphatók :Abonyi Lajos. Észak csillaga. Történeti regény. 3 kötet . . .

Regék a kandalló mellett. 2 kötetRegék a pásztor-tűz mellett. 2 kötetEgyetem pallósa. Regény. 3 kötet.

Beöthy László. A kék macskához. Goldbach et Cie füszer-kereskedése. Regény. 2 kötetI'liszták fia. RegényNesze semmi, fogdímeg.jól. Sok képpel

— Laczi konyha. A legjelesebb magyar főszakácsok, alsza-kácsok és kukták közremunkálkodásával föltalálta B. L.Eredeti torzképekkel101 í-holera-csepp. Vagyis : akár akarsz, akár nem, meg-pukkadsz nevettedben.2-ik bővitett r e m é n y feletti kiadás.Válogatott müvei. A szerző arezképável. 3 kötet . . . .

Degré Lajos. Két év egy ügyvéd életéből. Regény. 2 kötetSalvator Róza. Történeti regény. 3 kötetAz ördög emlékiratai. 2 kötetNovellák. 3 kötetA kalandornő. 2 kötnt

Egy herczeg titkos neje. Történeti regény. 2 kötetP. Szathmáry Károly. Samil. Történeti regény. 2 kötet . . .— — Bethlen Miklós. Történeti regény— — Magyarhon fénykora. Történeti regény. 3 kötet . . .— — Seinezett lapok a történet könyvéből. 2 kötet . . •

Sirály. Történeti regény. 2 kötetIsabella. Történeti regény. 2 kötetBujdosók. Történeti regény. 2 kötet

Bolti árft. kr.3 152 101 403 —

2 101 401 4 0

1 40

— 703 —2 408 152 103 152 451 5 '2 521 53 152 452 522 —o

Leszállított árft. kr.1 501 —

— 701 50

1 -— 70— 70

- 7 0

— 351501 201 501 —1 501 70

— 501 25

— 501 501 201 25J150

Tudositás lóiul;.((Ionosok számára.Minden lótulajdonos előtt ismeretes, hogy épen a ló azon állat, mely a legtöbb

véletlenségnek van kitéve; káros következések vannak összekapcsolva azzal, hogy hakezdetben a kisebb bajok — mikből többnyire sajnálatraméltó esetek támadnak — elha-nyagoltatnak. Ennélfogva minden okszerű lótulajdonosnak arról kell gondoskodnia,hogy egy védszer legyen kezénél, melynek alkalmazása által lova felüdülését egész biz-tonsággal várhatja; mint olyat : Kwizda F. J. cs kir. legf szab. űditö-nedvét (Restitu-tions-Fluid) mutatjuk be, s tartózkodunk minden magasztalásoktól, s csak az alábbkövetkezö sorokat idézzük:

Kwizda F. J- gyógyszerész urnak Korneuburghan!

Istálóimban többnyire saját orvosszereimet szoktam használni, s igy az afféle —úgynevezett csodaszereknek hitelt sem adok; mégis kötelességnek tartom lelkiismere-tileg bizonyítani, hogy az on üditő-nedve hathttósága várakozásaimat jóval felülmúl-ták. Meleg szappanvizzel hígítva, a fakemény ivhúrt vagy inakat bór-nyulékonynyáteszi, a ravasz vagy gyanus mirigyet pedig — ha a szer okszerüleg alkohollal higitvaalkalmaztatik — gyökeresen eltávolítja.

A bélgörcsöt, mely má) az utolsó stádiumba lépett, s közel a bél-lobhoz van,egyszerü oldalbedörzsölés által minden más segédszer nélkül - a lovat pakrócz aláállitva, rövid negyed óra alatt ön szerével kigyógyitottam — s pedig oly sikerrel : hogya Id e rövid idö letelte után teljes zabálási vágyat s vidámságot mutatott, miután hajtásközben oly makacsul földhöz vágni akarván magát, hogy legnagyobb megerőltetésbenkerült, a lovat, az istáló küszöbéig hozhatni. További szavakkal nem akarom önt untatni,s az elébb idézetteket is csak azért hozom fel, hogy köszönőleg elismerhessem, miszerinton védszere épen azon esetekben, melyektől a lótulajdonosok legjobban rettegnek,gyors, kinnélküli s csaknem biztos segélyt nyujt, s azonfelül átható illata, az istáló-levegöt is jobban s tartósabban tisztítja, mint a kámfor-combustíók. Fogadja ön stb.

Wiener-Neustadt, nov. 10-én 1863. Herczeg Auersperg Román.A raktárak léteznek PESTEN : Tőrök József gyógyszerész urnál, király,

utcza 7-ik szám alatt, — Aradon : Probst F. J., — U.-Gyarmaton : Omazta T., —Debreczenben : Bignio J., — Eperjesen : Zsembery, — Esztergomban : BierbrauerJ. C, — Isper : Flamm L., — Kassán : Novelli A., — Kolozsvártt : Wolf J., —Miskolczon : Spuller A., — N.-Kanizsán : Feszelhofer J. és Rosenfeld J., — Pápán:Bermüller J., — Pozsonyban : Scherz F., — Rimaszombatban : Hamaliár A., —Szegszárdon : Gutter A., — Sopronban : Pachhofer L. uraknál.

Egy palaczk ára 1 ft. 40 kr.Két palaczknál kevesebb nem rendelhető meg, a pakolásért 30 kr. számittatik.

Ezen egész gyüjtemény egyszerre megrendelve 25 forint 85 krajczár helyett A f ő r a k t á r Kwizda F. J.-nál Korneuburgban. — Raktár átvétele végett at . cz . g y ó g y s z e r é s z és k e r e s k e d ő u r a k k ö z v e t l e n a k é s z í t ő K w i z d a F . J á n o s h o z

1 csak 20 forint. - « 626 (1) I fordulhatnak. 529 (3—3)

1 , J,

illfa""

1-2 §l l 1

Központi szállitási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár BécsbenFigyelmeztetés. Tapasztalván, hogy a Seidlitz-porok szóról szóra az enyéim után nyomtatott, söt a közönség ámítása

végett hamisitott névaláírásommal ellátott használati utasitványokkal adatnak el, s e végett a külső alak hasonlatosságánál fogv-isaját gyártmányommal könnyen felcseréltethetnek; ezen hamisítványok megvételétől mindenkit azon megjegyzéssel ó»ok, miszerint„«í általam készitett Seidlitz-por minden katnlyája megkülönböztetésül hasonló készítményektől saját iparjegyem ésaláírásommal van ellátva; és minden egyes adag fehér papir-burkolatán ismerjelűl viznyomásban „Moll's Seidlitz-Pulver" latható.*'

Ára egy bepecsételt eredeti hatályának 1 ft. 25 kr. — Használati utasitás minden nyelven.E porok, icndkivüli s a legkülönbözőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert házi-szerek között

tagadhatatlanul az első helyet foglalják el; — mint azt sok ezer, a nagy császári birodalom minden részeiből került s kezeinknéllevő hálairatok a legrészletesebben tanusítják, hogy e porok rögzfitt szorulásoknál, emészthetetlenségnél és gyomorhévnértovábba görcsök, vese- és ideges bajokban, szivdobogásos!, idegesség okozta főfájásnál, vér-todnlásnál, csúzos fogfájda-lomnál, végül hysteriára, bokorra és huzamos hányásra hajlamnál stb., a legjobb sikerrel alkalmaztattak, s a legtartósb(íyógyhatást eredményezték. — Az ez értelembeni igenis kiterjedt levelezés számos bizonyitványt tartalmaz oly betegek részérőlkik, miután nálok minden, gyakran allopathiku3 és hydropatbikus gyógymód eredménytelenül kimerittetett, ez egyszerü házi szerhezfolyamodtak, és ebben rongált egészségűknek helyreáilitására oly soká eredménytelenül keresett gvógyszert meglelek — Ez elismerő-iratok szerzői között a társadalomnak csaknem minden osztályai, u m. munkások, tanitók, kereskedők, iparosok, müvészek mezei-gazdák, tanárok és hivatalnokok, sőt gyógyszerészek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviselvék,'kiknekazelőtt még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb könnyebbülést, és kiknek egészségök csupán csak a Seidlitz-poroknak rendes használata által állíttatott helyre.

8 W A főraktár létezik : ~ ^ §TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik szám alatt.NTEI\IÍ\C II JOZSEF ur kereskedésében, gránátos-utczában.

Ezen czégek alatt szintén megrendelhető:

a norvégiai „ B e r g e n " városból való valódi Dorsch-májhalzsir-olaj is.Ár& efff iiagryobfc űrt^uek 1 fi. 80 kr., egy kisebbnek 1 ft. a. é.

vonatott,

bajokban295 (40

;csék el vannak látva védmarkommal és kimeritő használati utasitással. — Ez az egyetlen faj, mely minden töltéimegvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Ezen legtisztább és legbatályosb májhalzsir-faj a« « « » j n . , u ..~..i « : „ „ éa kiválogatása által van megnyerve, és egyátalában semmi vegytani kezelés alá nem

gyógyszerés több más

-60) MOLL A., gyógyszerész B é c s b e n ,„zum Storch", Tuchlauben.

Ezerszeresen megpróbált s czélszeriiség te-kintetéből a legjobbnak elismert

kémény-fedélzetek,melyek alkalmazásával a füst nyomtalanul

eltünik.Hordozható s vizzel légmentesen zá-

rolt szoba-ürszékek, darabja 5 forinttól15 forintig.

Készületek, melyek minden árnyékszékrealkalmazhatók, s a légvonalat és bűzttökéletesen eltávolítják, darabja 10 ft.

Teljes szerkezetű angol árnyékszékek-megrendelésre, bárminő mintában a leg-jutányosbárért eszközöltetnek; készit to-vábbá épületekhez horgany- árnyék-szék-csöket, s azok a legjutányosb árértszámíttatnak.Felnőtt személyek számára fürdő-kádak,

darabja 13 fttól 15 ftig.Teljes znhany-készületek szétszedhető

tálczákkal, darabja 16 ft.Az összes tárgyak szilárd s a legjobb

horgany-anyagokból vannak készitve.A pakoláshoz megkivántató ládákért da-

rabonkint 1 ft. számittatik.

v üliksits Károly,bádogos mester.

R a k t á r a : rózsa-téren 2-ik szám alattPesten. 601 (5 — 6)

Eladási hirdetés.Vésztőn, Békésmegyében, egy kisebb gaz-

dálkodáshoz való, mintegy 60 hold föld,1100 • ölével, két egymással átellenes dü-lőben két tagban; 5 kapa szőlő s egy jókészületü belső háztelek nagy udvarral skerttel, két évi lefizetéssel örök áf on eladó.Értekezhetni felőle Vésztön, a cs k. posta-hivatalnál 475-ik szám alatt. 625 (2 -3)

(2-6)

Pest városának tőszomszédságában, ar.-keresztúri határban, a rákosi folyón,ujabb modoru, őrléshez is alkalmazott négy-kerekű, felül csapó, pitlés-inalom, mellettelevö, 15 hold szántó-földdel, réttel, luczer-nással, kerttel és tiszteséges lakással együttazonnal több évre bérbe adandó. Kiknek abérléshez szándékuk volna, jelentsék ma-gukat R -Kereszturon az urasági tisztnél.

624 Bérbeadás.

Árverés.Sár-Bogárd Tinód mezőváros vendég-

fogadója és öt kisebb korcsmája junius hó16-ik napján árverés utján f. évi sz. Mihálynapjától egymásutáni három évre haszon-bérbe adatik. 618 (2-3)

A közbirtokosság által.

;n

$

Hirdetmények tárgyában!A „LÁTCSŐ" czimü helyi napi-lap első próbaszáma,

mely junius 1-én jelenend meg,

MF 10,000 példányban *Vgfog nyomatni és szétküldetni, ennélfogva figyelmeztetnek azillető kereskedők, vállalkozók s iparosok, kik ez alkalmat hirdetményeik terjesztésére felhasználni akarják, hogy üzleteikrevonatkozó hirdetményeiket alulirt kiadó-hivatalhoz küldjék be.

A beigtatási dijak a programmban megállapitott tételekszerint fognak számíttatni, — és pedig : Egy négyszer hasáb-zott petit-sorért egyszeri igtatásnál csak 4 kr., háromszorivagy többszöri igtatásnál csak 3 k r . számittatik. Bélyegdijminden igtatás után Z§ kr.

Német nyelven beküldött hirdetmények magyarra fordí-tása ingyért eszközöltetik

A „Látcső" a kereskedelem s iparvilág közlönye is levén,— hirdetmények folyvást elfogadtatnak

a kiadó-hivatalban Pesten,egyetem-uteza 4. sz. a.

fNincs többé szeplő!Mi a nök legfőbb disze? — kétségenkivül a szép, tiszta arcz. — Kitől a- természet

ezt megtagadta, és az arczot annyira elrutitó szeplötől májfoltoktól, meg al car mene-külni, és arczának fiatalságát, élénk rugalmasságát vissza akarja szerezni, a*: kísértsemeg a párisi orvosi akadémia által czélszerünek ismert, és egész Angol- és aFranczia-országban közhasználatúvá lett

LILÍACÉE PARISIENNEszépítő szert. — Egy tégely, mely 8—10 hétig is eltart, elegendő a legszebb és legtisz-lább arezbőr előhozására. — Egy tégely ára használati utasítással 3 ft., begöngyölés 20 kr.,.

Rakhleyek PESTEN : Thalmayrr A. és társa, — Lncff M. illatkereskedésej.l'órfl F. váczi-utcza 19-ik szám, — Molnár J., váczi-utcza 20-ik szám. 544 (10—24)

Valódi Pagliano-Syrup,Girolamo P a g l i a n o flórenczi professortól egyenesen ideezállitva,

különböző mennyiségben kapható :a magyarországi főraktárban TÖRÖK JÓZSEF

gyógyszerész urnál Pesten, király-utcza 7. szám alatt.

Egy eredeti üvegcse ára 2 ft. — Postán küldve 20 krral több.f j ^ " Az ismételadók igen kedvezö engedményben részesülnek. ' ^ S

E szörp tisztítja a vért, eloszlatja a megromlott nedveket, megritkitja és megjavítjaazokat, következésképen mindazok, kik e szörpöt havonkint két napon át használják, jóegészségnek örvendnek. E szörp sok oly betegséget meggyógyit, melynél az orvosi szercsekély javulást eszközölt. 604 (6—12)

égképeni eladás.623 (1—2)

küldetnek.

A megrendelések a pénzösszeg beküldése, vagy postai utánvét mellett, ugy, miként'eddig, következőkép intézendők: |

„An das Leinwaidlager im Bazár des nenen Bank-!gebandes anf der Freiung des E. Fogl in Wiesi." j

A pénznek bérmentes beküldése után az áruk azonnal bérmentve meg- J

A vászoiárnkra elölegezö-egyleta gróf Harrach-féle vászonárn és asztalnemfl-gjár végeladási telepzetét meg-'vásárolván, és azon helyiségben még létező készletét ujabbi engedmény folytán '

a gyári áron alul 3O°/o-kal elárusítja.Ugyane vászonárakra előlegezd egylet a hires rumburgi vászongyárnok >

•». H. tetemes hagyatékát átvállalván, és a létező készletet 30% elengedéssel áruba'bocsátja.

Árjegyzék az elengedés levonása után.Vászonzsebkendö a gr. Harrach-féle fehérítőből 75 kr., 1 ft. 25 kr., 2, 3, 4 5 ftig

a legfinomabb l/t tuczatja.

Asztalkendők, törülközők (sávolos és damaszt) 2% ft., 8, 4 ft., 5 ft. 50 krig a leg.finomabb '/j tuczatja.

29—30 rófös szines ágynemű (tiszta fonal) 9, 10-12 ftig a legnehezebb.

29'/t—80 rőfös tiszta fonalvászon, mángolatlan és fehéritlen. 9,10-13V* széles 14, 15, 17 ft. ingeknek alkalmas.

ftig az i

40 rőfös irlandi gyolcs (12 női ingre) 15, 16, 18 ft.

sztalkészületek 6 személyre, u. m. 1 abrosz, ahhozillő 6 sávolyos vagy damasz-dsztalkendővel 5-7 ft., a legfinomabbak 9 ft,; 12, 18, 24 személyre,az árak aránylag

számittatnak.

zehh* r Ó f ö S I l o l l a n ( i i vászon a gr. Harrach-féle gyár fehéritőjéböl és a legnehe-J^°* U r S ' vá8«on 21, 25, 30, 35, 40-50 ft. az igen finom, 14 férfi-ingre.

Orosz vászon nyári-öltönyökre (két és három nyüstös) legjelesb minőségü, 35, 40___^ 50 kr. a legnehezebb.

ngo noi gyolcs ruhaszövet, igen diszes, sima és karirozott szinü, valódi szinü^ ^ rőfös széles, 35—40 kr. rőfe.

A vászonárukra előlegező egyletraktár van Bécsben,*reiung, Bank-Bazar, a gr. Harrach-palota mellett.

A 60 ftig vásárló egy c s ; n o s a n g o i női-ruhaszövetet kap ráadásul.

Mustrák és árszabályok ingyért szolgáltatnak ki.

Bécsben árultatikvalódi vászon és igazi rőfmérték

jótállása mellett.Az

óriáshegységi takácsegylet bizottmánya!a legnagyobb vászontakács hagyatékából 000 vég valódi rumburgi ésisiléziai hegyi vásznat, rumburgi asztalnemüéket, törülköző- és zsebkendőket!

a becsárnak fele árán bocsátván áruba.A megrendelések ekkép czimezendők:

S. METH, llothenthurmstrasse Mro. 29, Wien.Kivánatra minta is küldetik.

ÁRJEGYZÉK.^ * Egy vég kitünő vászon lepedőknek, 30 róf, a bizottmány által 14 f t '

22 krra becsülve, 8 ft.F * Egy vég 30 rőfös nehéz fonalvászon, becsár 16 ft., csak 10 ft. 50 kr.^ * Egy 80 rőfcis szines rumburgi kanavász, a bizottmány által 15,18,20 ftra

becsülve, csak 9, 10, 12 ft.IF* 30 rőfös jó rumburgi vászon, becsár 18 ft, 12 ft.

/'« és V* széles 30 rőfös siléziai és hollandi vászon ingeknek, becsár20 fttól 30 ftig, csak 14 — 18 ft.

37 rőfös sléziai creasvászon becsára 24 ft., kerül 13 ft. 50 krba.

^ " " 1 vég 38 rőfös V* és V» széles rumburgi creasvászon, használható minden-féle háznemühez, a bizottmány által 26 - 42 ftra becsülve, most csak 16—20 ft.

1 vég 40 rőfös hollandi vászon 12 nő-ingre, a bizottmány által 40 ftrabecsülve, kerül csak 16 — 20 ftba.

Vi széles rumburgi és hollandi vásznak 50 és 54 röfösek, becsáruk 80,35, 50 — 150 ftig, kerülnek most csak 20, 25, 30, 70 ft.

1 tuczat valódi fehér vászon-zsebkendő, becsár 4-2 ft 50 kr. — 3 ftba.

-6 ft., kerül most csak

1 vég finomabbés nagyobb minőségü rumburgi zsebkendő, becsára 6 —12ftig, most csak 3 ft. 50 kr. 6 ftig.

' Egy különös jó minőségü damaszt-törülköző és damaszt-asztalkendőnektuczatja kerül csak 5, 6, 8—10 ftba.

1 damasztteriték 6 személyre kerül 4, 6, 8 ftba.1 damasztteriték 12 sz raélyre kerül csak 10, 12, 14, 16 — 18 ftba.

Különösen ajánlható csodaszép nornhának való 25, 30,40, 50 kr. röfeAzon t. cz. vevők, kik 50 ftig bevásárolnak, jutalmul egy féltuczat finom fran-

czia batiszt-kendőt nyernek.ek bérmentes beküldése

596 (3-3)vagy posC3J"" Vidékekről levélbeli megrendelések, a pénzneiosíai utánvét mellett, lelkiidmeretesea teljesittetnek

LILIOM-VIZ.Franczia- és Angolország legelső orvosai által ajánlott bámulatos sikerü

szépítő- és mosdó viz,mely a hölgyek öszhangzó véleménye szerint páratlan, s a melyről föltalálója kezes-kedik, hogy a napégetést, szeplőt, kiütéseket, pattanásokat, sárga bőrt, májfoltokat,szóval minden bőrti?ztátalanságot eltávolít, az arczot, nyakat, vállakat, karokat,kezeket, hófehérré, puhává, tinómmá teszi, s azoknak fris ifju kinézést kölcsönöz.

Ára t nagy palaczknak 3 ft. Ára 1 kis palaczknak 1 ft. 60 kr.Postán küldve 20 krajczárral több.

L0HS1 szakáll- és szemoldök-növesztő-szere.(Cydouia Crenié.)

Ezen szer egy év alatt európai hirre vergődött, miután ezar meg ezer férfiutömött szakállát s számtalan hölery szép tömött, sötét szemöldököt nyert tőle.

A szakállnak a kivánt állást lehet vele adni, s a vöröses vagy szinehagyottselyemfinomak, s a hajhoz hasonlók lesznek általa.

Egy eredeti nagyobb tégely ára 3 ft. Egy kisebb tégely ara 1 ft. 60 kr.^ ^ ^ Postán küldve 20 krajczárral több.

M M H ^ P 1 * K ö z é p p o n t i r a k t á r : LOHSE-nál B e r l i n b e n , Jagerstrasse 46.I p ^ P * A porosz kormányzó herczeg, a sachseu-meiningi herczeg, Schvrarzen-

burg-Sondershausen és Lippe herczegek udvari szállítója, — és

PESTEN a magyarországi főraktárban TÖRÖK J.gyogytarnban. kiraly-ntrza 7-ik szám alatt. 581(7—12)

Sí-Ií* #

212

Figyelmeztetés.Pápay Ignácz, jogtudor, köz- és váltó-

ügyvéd, irodámat Pesten, a váltótörvény-széki épüle-tben, bálvány-utcza 5-ik számalatt megnyitottam, miről midőn a tiszteltközönsége'! értesitném, ajánlom különösenváltó-ügyekben vidéki kartársak és feleknekgyors és pontos szolgálatomat. 631 (1)

Épen most jelent meg, és Grill Károly(ezelőtt Geibel A.) könyvkereskedésébenPesten, Kristóf-tér 4-ik szám alatt kapható,

valamint általa Magyarhonban mindenhiteles könyvárusnál :

Közhasznu hasonszenvi

ÁLLATORVOSI KÖNYV,vagy:

n é p s z e r ü o k t a t á s ,mely szerint a nem orvos is a házi-állatoklegtöbb nyavalyáit soktelekép tapasztalthaaonszenvi gyógyszerekkel egyszerü,biztos

( majdnem költségtelen módon magaorvosolhatja.

Irta B O EII M KÁROLY,állatorvos.

Ara füzve 80 kr., keményen kötve 1 ft.Egyszersmind bátorkodom a nagyérdemű

közönségnek raktáramat ajánlani, hol bár-mely munkák bárki által, akárhol hirdetvékis, nálam mindenkor az eredeti áron kap-hatók.

Vidéki megrendelések ezen, valamintminden más munkákra elfogadtatnak, gyor-san és pontosan eszközöltetnek, és a meg-rendelő kivánata szerint utánvétel, vagy azösszeg megküldése mellett teljesittetnek.

617 (2 — 3)

Hi/.losilott uj

állani - sorsjátéki

JEGYEK.Már folyó évi junius 9-én történik

a félévenkint 6-szor huzás alá kerü-lendő és biztositottállamsorsjcgyekelsö huzása^ ujftjával egy egész sorsjegy után; —3 ft. 50 kr. fél sorsjegy után; s 1 ft.

80krral egy negyed sorsjegy után.175,000. 105.000, 70,000, 35,000,13,500,14.000 stb. frt. nyerhető meg.

Üres számok nem huzatnak ki, s hathó leforgása alatt .az összes sorsjegyektöbb felerésze a fentebb elősorolt nye-reményekben részesittetik.

Alulírott ezen sorsjegyek eladásávala kormány által bizatván meg, kéri,hogy a megrendelések is közvetlen őhozzá intéztessenek.

(•rünebaum A.Irodája : Schiifergasse l l . sz. a.,nachst der Zeil,m. Frankfurtban.

Tekintve a nagy nyeremény-előnyö-ket s a betett összegek csekélységét,emlitett sorsjegyek után a kérdezös-ködés is nagy lehet, minélfogva a meg-rendelések mielőbbi megtétele is ké-retik.

A hivatalos sorshuzási lajstromok ésjátéktervek ingyért küldetnek meg s akívántakra bármikor kellő felvilágo-sitás adatik.

Mindamellett, hogy a betételek ausz-triai bankjegyek vagy szelvényekbeneszközölhetek, a nyeremények mégisezüstpénzben vagy aranyban fizettet-nek ki.

C5f Ebbeli levelezések német nyel-ven történe ml Ak. 638 (1—4)

Sokat, ujat! Gyorsan s jól! 30 szám ingyen!BUDAPEST

összes szinházainak teljes szinlapjaival!

Elöfizetési fölhívás

LÁTCSŐ"

Régi pénzeketés mindennemü régiségeket, drágakövetgyöngyöt, síineskövet. aranyat, ezüs-töt, ásványokat vesz és cserél a legmagasb

áron. 621 (2-4)Régiségek és természetiek

irodája,Dorottya-utcza 11-ik sz. a. Pesten

a Lloydnak átellenében,hol egy nagy választéku raktár mindennemürégiségek, régi pénzek, gombok, övekés mentekötőkböl a Ugolaóhb áron, ugy-szintén egy nagy raktár ásványok. lepkék, bogarak, madárbórök. tojások

üvegszeinek is találhatók.

GRÓSZ JÓZSEF ur,ki nehány év elött Egregyen főméit, her-ceg Eszterházynál uradalmi tiszt volt, egyitet közel érdeklő ügy végett legyen szives

magát nálam személyesen vagy levél általelenteni. — Gyömrö (utolsó posta Üllő);|

629 (2-2) Hauer György, Imélt. gr. Telekiek kasznárja. j

czimü

mely megjelen mindennap reggel, tehát hétfőn is, midőn egy magyar lapsem adatik ki, a budapssti összes színházak s színkörök teljes szinlapjaival.

Ménjeién jnnius elsején.Az előfizetés azonban csak júliustól kezdve számit-

tatik be.A. közönség tehát júniustól—jnlinsig 30 számot

ingyen kap! —E lapnak főfeladata : megfelelni e kérdésre : mi ujság?E kérdés a mindennapi életben annyiszor s annyi változatban hallható, hogy oly

Jap, mely nagyobb igények nélkül naponkint kimeritő választ ad rá, már csak ezáltal iskimutatta létezésének szükségességét.

S ezt fogja tenni a „Látcső."Klénken és röviden, gyorsan és bőven !Nem egyes osztálynak közlönye lesz a,,Látcső", mindenkihez fordul, és — hiszszük

mindenkinek szivesen látott vendége lesz. Kiki tudni akarja : mi ujság otthon, és mi ujságkünn?

S hirt hozva mindenről, a mi csak történik s főijegyzésre méltó, minden háznaknélkülözhetlen társalkodójává akar válni.

S azzá is lesz, ha, a mint föladatául kitűzte, éber szemmel kiséri a főváros folyto-nos emelkedését, a müvészeti és társadalmi élet minden mozzanatát, a kereskedelmiintézetek s ipartelepitvények tevékenységét.

S kiterjesztvén minderre figyelmet, kell, liogy a vidéki közönség is érdekkellegyen oly lap irányában, mely a Tóvárosi életnek hü tökre, annál is inkább, mivela vidék szintén azon figyelemben fog részesülni, mely azt fontos szerepénél fogva méltánmegilleti.

Évek óta irják hazai lapjaink, hogy Magyarhon fővárosában magyar helyközlöny valóságos, mélyen érzett szükség. Tehát nemcsak mi hiszszük azt, hog)lapunk hiányt pótol, hézagot tölt be.

Szóljanak egyébiránt a lap rovatai. A „Látcső" hozni fog :1. Számos eredeti fővárosi s vidéki ujdonságot. — 8. Irodalmi s müvészet

hireket. — 3. Vegyes újdonságokat a külföldről. — 4. Fövárosi leveleket éssétákat.— 5. Fövárosi képeket. — 6. Szini bírálatokat.— 7. Kisebb beszély ekes életképeket. — 8. Érdekes törvényszéki tárgyalásokat.

Szóval mindent, mi választ ad e kérdésre : mi ujság ?A „Látcső", bár bővében lesz a hiteles forrásból meritett szinházi hireknek

a nemzeti szinház igazgatóságától független állást foglal el.Az elmondott tartalmon kivül a „Látcső" első oldala hozni fogja:Budapest összes szinházainak s színköreinek teljes szinlapjait,s azonfelül egy„Hol mulassunk ma?"

czimü rovatot, mely a fővárosi s a Budapesten időző vidéki közönséget a testvér fővárosok mulató helyeire figyelmeztetni fogja.

Bár a „Látcső" már jnnius elsején indul meg, az elöfizetés mégis csak juliuskezdetétől szól, s igy a félévre előfizető közönség 30 számot ingyen kap!Pesten, május hó közepén 1864. Bródy Zsigmond,

a „Látcső" felelős szerkesztőji

A nagyváradi 1.sr. káptalan N.-Várad mellettiiklódi pusztáján178 darab szám-fölötti 3,4, 5 évestenycsz-kos vanmeghatározottmérsékelt áron el-adásra fölállitva.

P. év junius hó 14-én, vagyis a nyiretésnapjáig gyapjúban láthatók; kéz alatt elnem adhatók, f. évi aug. 22-ik napján ugyan-ott árverésre fownsik bocsáttatni. — Nagy-várad, 1864. május 16-án. 630 (2-3)

A jószág-felügyelőség.

A mondottakhoz még csak nehány szót akarok csatolni. A hazai lapok hirdetésrovata sem élvezi eddig azon tömeges részvétet, mely e rovatot a fővárosi kereskedelemés forgalom egyik fontos tényezőjévé tehetné. E bajon is akar lendíteni a „Látcső"Hirdetései a lehető legolcsóbbak lesznek, s minthogy a lap ára is csekélyre vaiszabva : e két előny, nemkülönben a kiállitás csinja s a megjelenés pontossága általrészemről is minden meg lesz téve, mi a lapnak kelendőséget és részvétet szerezhet.

Elöfizetési föltételek:Félévre (julius—december) a juniusi 30 ingyensaániot beszámítva,

helyben : 5 ft, — házhoz hordással : 6 ft., — postán 1 ft.Egy hónapra helyben : 85 kr., — házhoz hordással : 1 ft., — postán:

1 ft. 20 kr. a. é.Az előfizetési összegek bérmentve intéiendók a „Látcső" kiadó-hivatalához

(Pest, egyetem-uteza 4-ik szám).

Hirdetési föltételek:Egy négyezer hasábzott petit-eorért egyszeri igtatásnál csak 4 kr., három-szori vagy többszöri igtatásnál csak 3 kr. azámittatik. Bélyegdij minden

igtatás után 30 kr.

Heckenast Gusztáv,laptulajdonos.

ten

m<V

P-la

idés

ükó:

w -»-*M cS

síSi M>a^* StU

_ "Ö

Vi g

ti» a

•4) :OM* »

SIS i

HA

RT

nt m

ind

"'am

eg,

vala

t je

lent

oaS

—

s&c

1• r ^ ^ a?

^ ^ ^ ^ -«-s

*^ 3

ed(

más

odik

be

SÖ

-

c•s

köte

IM>-.a

sp

á

u.

im«

*

Irta

\

á•33

rték

bzt

riai

; au

s

a'S

*tCD>

i fű

z

, a

O_ű

m<vMOQ

Ára

c

„

"O

V

>-.

ag

CS

>dal

om

m

00

0:S:OM

. ol

va

"*̂

o!>>StOo

.s'S..-T« -3— a,;ai

55

m0>

ÖSS

i

ci

MlC<D

énem

ínyl

oa

•fa

eaHOS

8

lala

tcvá

li r

eme

ujab

b

%$

t. ra

elv

>03

uillascoS)

•<

>3tu

&

iele

n

•i•fc-

sM

3

di e

zen

tí

?

:tfog

ásál

•41> o.

m

.5N

só3

dó-k

öi

.S

/~̂

<MO5

Megj elén hétfőn

Fölhívás.Beregmegyei Ugornya — Gergelyi —

Tákos közös határral biró községek folya-matban levő urb. rendezési és arányositásiügyénél érdekelt minden közbirtokosok ér-tesittetnek: miszerint a közbirtokosság általsaját kebeléből kinevezett választmány azzalvan megbízva, hogy a közbirtokosok közöttikölcsönös szavatossági kérdéseket és köve-teléseket barátságos uton intézze el; azokatpedig, melyek ez uton ki nem egyenlittet-hetnek, az eljáró alispáni biróság birói el-döntése alá terjeszsze. Felhivatnak tehátminden érdekelt birtokosok, hogy efféle igé-nyeiket s követeléseiket folyó évi május I-sőnapjától julius I-ső napjáig az érintett bir-tokosi választmány egyik tagjánál Vásáros-Naményban lakó cz. Demjén Istvánnál akitett záros határidő alatt beadják; juliusI-ső napján tul semminemü beadvány elnem fogadtatván. — Ugornya, ápr. 27.1864.

632(2-3) Kántor Sámuel,királyi tanácsos s I-ső alispán

Kerestetikegy földbirtok, mely egészséges s kelle-mes fekvésü legyen, legalkalmasabban felsőMagyarországon, semmi esetre a nagy lapá-lyon ne legyen, és mely legfölebb 8 mér-fóldnyire essék a vasúttól.

A vétel ára, melynek legnagyobb részetüstént kifizethető volna, 200,000 ftot sok-kal ne haladja felül.

Szives ajánlatok mielőbb intézendókSig-mund Jnnior urhoz Neuwaldegg-be, Bécsmellett, 63-ik szám alatt. 628 (2-2)

Kiadó-tulajdonos Heckenaat Guwtáv. - Nyomtatja Landerer és Heckw.st, egyetem-utera 4. «*m alatt Pesten, 1864.

Elöfizetési föltételek 1864-dik évrea Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Pel évre 5 ft.^snpan Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 ft Fél évre 3 ft.

3 ^ Hirdetési dijak, a Vasármipi Ujság és l'olitikni l j<l<m«*iigoknt illetőleg, 1863. novem-ber 1-től kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;

háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mára hirdetmények elfogad, Hainburg és Altounbaii : Haasensteiii és Vogler. — M. Frankfurt-ban : Iliin Molliíii és Jaeger könyvkereskedése; Becsben : Oppdik Alajos. — és l'esten : » ker-rcsz-Kazdíis/.ali ii e;\ il ök ség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás ntán 30 ujkr.

lieduly Lajos, a dunamelléki ev. egyház-kerület köztiszteletben álló superintendense,Nyitra-Zerdahelyen 1815. évi mártius 17 énszületett. Atyja János, akkoriban ottanievang, lelkész, anyja Petényi Krisztina, a voltnemzeti muzeum őre s hirneves ornitholog-nak, néhai Petényi Salamonnak testvérnénje.

Mind apai mind anyai ágon családjatöbb kitünö férfiut adott az evang, egyház-nak. Igy, például, egyik nagyatyja idösbGeduly János tamási lelkész, a nógrádi egy-házmegyének 30 évig fóesperese, ünnepeltegyházi szónok, másik nagyatyja PetényiGábor, abelovai lelkész, hiresorientalista volt.

Iskolai tanulmányait Loson-czon, Osgyánban , a gymnáziu-miakat Selmeczen, a bölcselmi-theologiai tanfolyamot Pozsony-ban végezte 1834. évben. Tanáraivoltak az utóbbi helyen : Zsig-mondy, Grósz, Kovács-Martinyi,őeverlay, Bilnicza. Greguss Mi-háJy tanár, mint a lyceumi ma-gyar nyelvművelő-társulat elnökealatt a titoknok! hivatalt viselé.

A hitjelölti vizsgát 1835-benSzeberényi János superintendenselött tevéié Selmeczen.

"O z s°nyi tanulmányai végez-tével egy évet mint magánnevelőoltott a szendrői Török róm.jath. családnál PodrecsánybanJNógrádmegyében, nevendékei le-vén azon családnak két derékna : Sándor, 1861. évben volt 'nógrádi alkotmányos alispán, ésennek testvéröcscse Béla.

Innen Losonczra hivatvánr?6'f /Z l s ö g r a m matikai osztály

Geduly íüijos superintendens.éves levén s a nem régen hivataloskodnikezdett superintendens Szeberényi Jánosszoros, meg nem másítható utasításul kap-ván, hogy senkit 24 éves kora előtt rendespapnak fel ne avasson, a nevezett egyház,noha egy egész évig állhatatosan megma-radt szándékánál, hogy Gedulyi lelkészéülóhajtja, czélját nem érheté el. Szeberényisuperintendens maga szívélyes levelekbenigyekezett megnyugtatni az ifjut ezen ese-mény felett s utóbbi években folyton atyaibarátságára méltatá, miglen Gedulynak1857. évben, mint ekkor már zólyomi főes-

Tn«i^" 1n é m e t o r s z á g i egyetemekre,

ShíT í* "^látogathatni leg-árL g y a V o l t ' a k k ° r el levén

z á r T af

a z « ' 183%. é vben a bécsiprot.facultáson folytatta s végezte be theo-logiai tanulmányait Wenrich, Simko, Kanka,Patay tanárok alatt.

Még Bécsben időzvén, a nógrádi esperes-ségben kebelezett kálnói egyház, melybenegyszer podrecsányi nevelősködése idejébenmint szónok fellépett volt, rendes lelké-szévé választá meg. De akkor még csak 22

G E D U L Y L A J O S .

ISperesnek azon szomoru megtiszteltetésjutott, az érdemekben megőszült főpásztorieltemetni.

A tiszai superintendentiában nem létez-vén a kiskorúságra vonatkozó fentebbi sta-tútum, s Geduly pár héttel utóbb a kishontiesperességben kebelezett szkálnoki egyház-tól papi meghivást kapván, 1838. évi április

30-án Jozéffy Pál superintendens által Ti-szolczon ordinálva lőn.

Ezen kis egyházban csak nyolcz hónapigmaradván, 1839. év elején Ochtinára mentát a gömöri esperességbe. Itt l l évig lel-készkedett, boldogitva látván magát ugyegyháza mint mások részéröl a szeretet ésbizalom számos bizonyítékával. Lelkészihivatala mellett több esperességi hivatallals gömörmegyei táblabirós ággal is feldiszit-tetett, 1847-ben pedig a tiszai egyházkerületegyházi jegyzőjévé választatott meg s mintilyen, néhai Pákh Mihály superintendensnek

Eperjesen történt ünnepélyes be-igtatásánál a beigtató agg espe-resnek, Schwarz Mihálynak assis-tált. Ochtináról több előkelő egy-házba, például: Dobsinára, Eper-jesre, kapott papi meghivásokat,anélkül, hogy azokat elfogadná.Végre 1850-ben elbucsuzott och-tinai szeretett nyájától. Itt két-ségkivül még élni fog sokak em-

""__ lékezetében azon megható jele-:Z- net, midőn a távozónak kocsiját

csaknem összes hivei majd fél-órányi távolságra, könyezve észokogva kisérék.

Ochtináról Beszterczebányárahivatott meg, az onnan Bécsbeeltávozott Kuzmányi Károly he-lyébe. Meghivását oda már akkorazon párt, mely késöbb oly ellen-séges indulattal lépett fel ellene,minden módon megakadályoz-tatni törekedett. Czélját azonbannemcsak hogy el nem érte, sötGeduly itt is hiveinek osztatlanbizalmával s szeretetével talál-kozott. 1855-ben a zólyomi egy-házak főesperesöknek választ ákmeg.

1858 óta Pozsonyban lelkész-kedik. 1861-ben a dunáninem ág.hitv. ev. egyházkerület superin-tendenseül választatott. Beigta-

tója Székács superintendens volt. (A beig-tatási ünnepély leirását lásd az 1861. évi„Protestáns Lap" augustusi számainak egyi-kében.)

A pesti közönség előtt kétszer lépett felmint egyházi szónok, egy gyámintézeti iste-nitisztelet s báró Prónay Gábor egyetemesfelügyelő beigtatása alkalmával. Mindkét

23-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

Pest, junius 5-én 1864.