megleg eredmenykimut 2015 Egri RK€¦ · Adótanácsadók Egyesülete jegyzet 6...

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

1

Mérleg és eredménykimutatásösszeállításának problémás tételei

különös tekintettel az elmúlt időszak számviteli jellegű változásaira,

egyéb gyakorlati kérdések

Előadó:

Egri-Retezi Katalinokleveles könyvvizsgáló

adótanácsadó

1

2015.

Immateriális javak


2

Alapítás-átszervezés aktivált értékével kapcsolatos gyakorlati problémák

Mely ráfordítások aktiválhatók?� a vállalkozási tevékenység – indításával, megkezdésével,

jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos –

� beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek

� az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.

� ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.” SZTV 25§(3)

Tevékenység indításához, átalakításához kapcsolódó ráfordítások, melyek a beruházás, felújítás értékében nem vehetők figyelembe!Szt. 52.§(4) A befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni.Kapcsolódó tétel: Lekötött tartalék!


3

Cégérték meghatározása, értékelése

Üzleti vagy cégérték Szt. 3.§(5)

Olyan cégvásárlás, melynél a fizetett ellenérték magasabb az alábbi értéktől:

a) a megvásárolt társaság/egysége eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi (az egyes eszközök piaci értékét és az átvállalt kötelezettségeket)

b) tőzsdén jegyzett társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke


4

Üzleti vagy cégérték Szt. 3.§(5)

c) tőzsdén nem jegyzett társaság részesedéseit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez,és részesedésért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték!

Üzleti vagy cégérték

25.§ (8) Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített - a 3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott - többletkifizetés összegét.

45.§ (3) Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket.

Szt. 53.§(1)e) Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: ha az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).


5

9

Negatív üzleti vagy cégérték

45§(4) „A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatotthalasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennélhosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szembenmegszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzletivagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt akiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzletivagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt azegyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapulszolgáló részesedés bármilyen jogcímen történőkönyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor,egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha anegatív üzleti vagy cégérték keletkezésére hatókörülményekben, feltételekben olyan változásokkövetkeznek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégértéktovábbi kimutatását nem indokolják”.

Üzleti vagy cég értékek kivezetésével kapcsolatos elvi döntésről

(2013. április 12.)

Kfv.V.35.028/2012/10

A Kúria - a rendelkezésére álló iratok alapján – aztállapította meg, hogy az átalakulás, a beolvadássorán nem került sor a számvitelről szóló 2000.évi C.törvény(Sztv.) 137.§ (1) –(2) bekezdései szerintiátértékelésre (felértékelésre). A felperesbe beolvadóKft. ezzel a lehetőséggel nem élt, a felperes pedig,mint átvevő gazdasági társaság nem élhetett, azátalakulásra a könyv szerinti értékeken került sor.Az, hogy a beolvadáskor változatlanul fennállt-e azüzleti vagy cégérték (goodwill) - erre irányulófelülvizsgálati kérelem hiányában - nem képezhette arendkívüli jogorvoslati eljárás tárgyát.

10


6

Kfv.V.35.028/2012/10

A saját tőke módosítása során - azelőbbieken túlmenően - a 139. § (4)bekezdése szerinti, a jegyzett tőkemeghatározásánál figyelembe nem vehetőrészesedések értékét, valamint a 139. § (5)bekezdése szerinti, az egymással szembenfennálló követelések és kötelezettségek,időbeli elhatárolások értékeinekkülönbözetét a saját tőkével szemben kellkivezetni”.

11

Kfv.V.35.028/2012/10

� Az üzleti vagy cégértéket tehát kötelezően nemkellett kivezetni, mert a jogvita eldöntésére irányadószabályok csak a részesedésekre tartalmaznakelőírást, és jelen ügyben a beolvadás, az átalakulássorán az eszközök átértékelésére nem került sor.

� Az első fokú bíróság arra helyesen utalt, hogy arészesedés értéke nem független az üzleti vagycégértéktől, ez azonban nem jelenti egyben azt is,hogy ez utóbbi egyenlő lenne a részesedéssel. Azüzleti vagy cégértéket ugyanis az Sztv. 3.§ (5)bekezdés 1.c) pontja alapján kell meghatározni, és afigyelembe nem vehető részesedés fogalma – ajogerős ítéleti megállapítással ellentétben - nemazonos az üzleti vagy cégértékkel.

12


7

Kfv.V.35.028/2012/10

Az első fokú bíróság tehát tévesen állapította meg azüzleti vagy cégérték kötelező kivezetését, és emiattazt is, hogy az üzleti vagy cégértékre tekintettelértékcsökkenést sem lehetett volna elszámolni. Afelperes - a felülvizsgálati eljárásban irányadótényállásra és az előzőekben nevesített jogszabályirendelkezésekre figyelemmel - alappal hivatkozottarra, hogy a beolvadást követően jogszerűen mutattaki könyveiben az üzleti vagy cégértéket, ezért azüzleti vagy cégértékre tekintettel elszámoltértékcsökkenést levonhatta a társasági adóban, ígyterhére a társasági adóról és osztalékadóról szóló1996.évi LXXXI. törvény 8.§ (1) bekezdés d)pontjában foglaltak megsértése nem állapítható meg.

13

Tárgyi eszközök


8

Ingatlanok bekerülési értéke, speciális értékelési szabályok bemutatása

16

INGATLAN BESOROLÁSA

16 Beruházás 4…. Kötelezettség

2…. Készlet 4…. Kötelezettség

Szt. 23. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni avállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a

vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és

forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével –,

függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben,

szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a

vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.

(4) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a

befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.


9

17

TÁRGYI ESZKÖZ VAGY KÉSZLET

16 Beruházás 4…. Kötelezettség

2…. Készlet 4…. Kötelezettség

Szt. 28. § (3) A készletek között kell kimutatni továbbád) a használatba vétel időpontjától áruként azokat az

értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket,

amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból

történő kivonásig) átmenetileg használatba vett.

Tárgyi eszköz vagy készlet

Besorolás �Termelő tevékenységhez, szolgáltatáshoz,

székhelyként, telephelyként (működéshez) használt: tárgyi eszköz

�Ingatlan fejlesztő/építő, illetve forgalmazó társaságoknál: készlet (akkor is, ha értékesítésig átmenetileg bérleti szerződéssel hasznosítják)

18


10

INGATLANOK között kell kimutatni Szt 26§ (2)-(3)

Rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek:� földterület, a telek, a telkesítés,az� épület, az épületrész, az egyéb építmény, � üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, � ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól,

hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg:

földhasználat, a haszonélvezet és használat,bérleti jog, szolgalmi jog, ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó

(jogszabályban nevesített ) hozzájárulások, díjak (víziközműfejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj megfizetése alapján szerzett használati jog,

ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. � bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás (felújítás)

19

Ingatlan bekerülési értéke

� beszerzési, előállítási érték� Illeték� előzetes, le nem vonható áfa� egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási, eljárási

díjak� vásárolt opció díja: BEF.E-nél kötelező (FE-nél

választható!)� ingatlanhoz közvetlenül igénybe vett hitel, kölcsön

díjak (felvétel előtt fizetett bankgarancia díja, kezelési díj, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, közjegyzői díj, üzembehelyezésig felmerült kamat, biztosítás és deviza árfolyam különbözet)

� beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási díja

Szt 47§ (2)-(4)20


11

Speciális bekerülési érték tételek

� az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott összeget /Szt 48§(4)/,

� A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti /Szt 47§(8)/:

- a próbaüzemeltetés során előállított termék, szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett-költségéig, valamint

- a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamatösszege.

21


� A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott összegben Szt/47§(9)/:

- Amennyiben az üzembe helyezésig a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni

- Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel:

- a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege jelentős

- Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.

22


12


- Alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként - a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként - apportként átvett eszköznél:létesítő okiratban meghatározott érték

- Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott érték:az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értékSzt 49. § (1)

-DE: kapcsolódhat az átalakuláshoz illeték is, amit a végleges vagyonmérlegben szereplő érték nem tartalmaz!

23

Speciális bekerülési érték tételek� Követelés fejében átvett eszközök esetén: Szt 50. § (1) az eszköz csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke. � Csere útján beszerzett eszköznél: Szt 50§(2)az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára Szt 50§(2)� A térítés nélkül - véglegesen - átvett eszköz (ajándékként,

hagyatékként kapott, a többletként fellelt, de nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköznél:SZTV50§(4) állományba vételkori piaci érték (ha jogszabály eltérően nem rendelkezik)

� A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköznél: Szt 50§(6)

Lízingbeadó (eladó) által kiállított helyesbítő számla szerinti : piaci érték (legfeljebb az eredeti eladási ár)

24


13

Építési telek és épület bekerülési értéke

Szt 47§(5)-(6)

1/ Építési telek és rajta lévő épület egyidejű beszerzése esetén (ha az épületet rendeltetésszerűen nem veszik használatba):

- az épület beszerzési, bontási költségeit,- a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében

végzett munkák költségeit a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni:

- a telek bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig

- az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni.

2/ Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény:

- bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani.

- Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési értékének minősül.

25

Telek és épület értéke

Gyakorlatban előforduló kérdések:

- Adás-vételi szerződésben elmulasztják az adásvétel tárgyát megbontani telekrészre és épületrészre

- Jelentősége: telek után nem számolható el értékcsökkenés

- Ha a szerződés és számla egy összegben tartalmazza a vételárat: javasolt ingatlanszakértő bevonásával értékbecslést készíteni a telekrész és épületrész megosztásának dokumentálására

- Több, külön helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanhoz kapcsolódó ráfordításokat nem osztják meg az egyes ingatlanok között (megfelelő viszonyítási alap szükséges az arányszámokhoz)

26


14

Példa1/ Társaságunk 50.000eFt-ért telket vásárolt egy Kft-től, a szerződés szerint a vételár megállapításánál figyelembe vették a telekhez kapcsolódó korábbi bérleti jog nettó értékét (5.000eFt).

2/ Megvásárolt telken két épület található, az egyik a Kft. tulajdona volt, számla szerinti értéke 6.000eFt+Áfa, melyre nincs szükségünk, bontásáért 2.000eFt+Áfa összeget fizettünk.

3/ A telken lévő másik épület a tulajdonunk (bérelt ingatlanon lévő beruházás), melynek nettó értéke 4.000eFt, le kellett bontani, bontás közvetlen költsége(saját kivitelezés) 3.000eFt

4/ Ingatlanszakértő szerint a telek piaci értéke 60.000eFt.

5/ A telken épült beruházásra felmerült közvetlen költségek (anyag, bér stb.) 50.000eFt.

6/ Fővállalkozó részére utalt előleg után kapott kamat 700eFt, devizás beruházási hitel nem ellentételezett árfolyamvesztesége 1.000eFt, üzembe helyezésig felmerült hitelkamat 1.200eFt.

7/ Társaságunk 7.000eFt villamos fejlesztési hozzájárulást fizetett az ELMÜ részére.

Feladat: állapítsa meg a mérlegben szereplő ingatlan tételek bekerülési értékét! ÁFA tételekkel ne számoljunk!

27

Példa megoldása

� Telek bekerülési értéke:- beszerzés ellenértéke 50.000- bérleti jog nettó értéke 5.000- telekkel vásárolt épület értéke 6.000- vásárolt épület bontási költsége 2.000

Összesen: 63.000

Telek bekerülési értéke 60.000(maximum: piaci érték!)

Többletérték 3.000(Épület bekerülési értékében!)

28


15

Példa megoldása

� Épület bekerülési értéke:- telek értékében figyelembe nem vehető többletérték 3.000

- társaságunk tulajdonában lévőingatlan bontási költsége 3.000

- felmerült közvetlen költségek 50.000- adott előleg kapott kamata (-) 700- fizetett kamat üz. helyezésig 1.200- ber. hitel árfolyamvesztesége 1.000Épület bekerülési értéke: 57.500

29

Példa megoldása

�Társaságunk tulajdonában lévő (bontott)épület

(Nem növeli sem a telek, sem az új beruházás bekerülési értékét)

Terven felüli érték csökkenés 4.000

�Villamos fejlesztési hozzájárulás: (külön mérlegtétel a ingatlanok között)

Ingatlanhoz kapcs. vagyoni ért. jogok 7.000

30


16

Bérleti jog és üzemeltetési jog értékesítése

77. § (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből,továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4)bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásábólszármazó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor;

Szt. 72.§ (4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:d a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési

jogának átengedéséért kapott – általános forgalmi adót nemtartalmazó – számlázott ellenértéket.

Szt. 45.§(5) „A passzív időbeli elhatárolások között halasztottbevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszközetartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséértkapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben,megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlanidejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehetmegszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alattszünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletbenindokolni kell.”


17

Példa a bérleti jog, üzemeltetési jog számviteli elszámolására

Kiinduló adatok:

�Társaságunk 30.000eFt könyv szerinti értékű ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal rendelkezik, melynek bruttó értéke 40.000eFt. Értékesítjük 35.000eFt+Áfa értéken.

�Társaságunk 100.000eFt könyv szerinti értékű ingatlanának használati jogát szerződés szerint 5 évre átadja egy másik társaságnak, melyért 25.000Ft+Áfa összeget számlázunk.

33


Megoldás:1. Ingatlanhoz kapcsolódó aktivált vagyoni értékű

jog értékesítése

� Bruttó érték és écs kivezetése

T 8.Egyéb ráfordítás - K 1.Ingatlanok br.é. 40.000T 1.Ingatlan écs - K 8.Egyéb ráf. 10.000

� Eladási áron

T 3.Vevők - K 9.Egyéb bevétel 35.000T 3.Vevők - K 4.Fiz.ÁFA 9.450

34


18


2/ Ingatlanhoz kapcsolódó, nem aktivált vagyoni értékű jog esetén (üzemeltetési jog)

�Eladási áronT 3. Vevők - 9. Ért. nettó árbev. 25.000T 3. Vevők - 4. Fiz. ÁFA 6.750

�HalasztásT 9. Ért. nettó árbev. - 4. Halasztott bev. 20.00025.000/5*4= 20.000

35

Gépek, berendezések, felszerelések és járművek elszámolásával kapcsolatos

kérdések


19

Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása

�Az egy évnél hosszabb elhasználódási idő alapján soroljuk az eszközöket a tárgyi eszközök közé, tehát

�Beszerzéskor a beruházási számlára kell könyvelni:

T 16. Befejezetlen beruházások - K 45. Beruházási szállítókT 466. Levonható ÁFA

Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása

�Üzembehelyezéskor:

T 13-14. Tárgyi eszközök bruttó értékeK 161. Befejezetlen beruházásokés

T 572. Kisértékű eszközök egy összegű écs.K 139, 149. Kisértékű eszk. terv sz. écs.

�Kiselejtezéskor:

T 139.-149. Kisért.eszk. terv.sz.ért.cs. K 13.-14. Tárgyi eszköz bruttó értéke


20

Tartozékok

�47.§ (7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalékalkatrészekbeszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.

Személygépkocsi – téli gumi

�Tárgyi eszköz bekerülési értéke: ha a vásárlása a személygépkocsi használatbavételét követően első alkalommal történt

� Egyébként:- Igénybe vett szolgáltatások (szerviz által

eladott és felszerelt gumi), vagy

- Anyagköltség (általunk vásárolt gumi)


21

Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés,

továbbá az értékcsökkenés és maradványérték változtatásának

gyakorlati kérdései

Terv szerinti értékcsökkenés szabályai

� Szt. 52§ (2)„….Az üzembe helyezés időpontja az eszköz

szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő

rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az

üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.”

� Szt. 52§ (7) Terv szerinti értékcsökkenést a már

rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett

immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni

addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően

használják.

42


22

Üzembe helyezés időpontjának értelmezése

�Használatbavételi (hatósági) engedély: 2013-tól már nem kötelező !

�De: a törvény nem ad választ arra a kérdésre, hogy mit kell rendeltetésszerű hasznosításnak tekinteni (amennyiben hatósági engedély alapvető követelménye a rendeltetésszerű hasznosításnak, akkor továbbra is szükséges azzal dokumentálni az üzembehelyezést)

43


- Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:- földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes

hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után,

- az üzembe nem helyezett beruházásnál. - Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni

az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.

- Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért, tárgyi eszköznél. SZTV 52§(5)-(7), 53§(6)Figyelem: Üzemkörön kívüli tárgyi eszközök nincsenek a tiltottak között (Tao-ban nem lehet)!

44


23


Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható ha az értékcsökkenés megtervezésekor

figyelembe vett körülményekben:- az eszköz használatának időtartamában,- az adott eszköz értékében és- a várható maradványértékben lényeges

változás következett be,

De: a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.Szt. 53§(5)

45

46

53. § (1) Terven felüliértékcsökkenést kell a

tárgyi eszköznél elszámolni

akkor, ha

a) a tárgyi eszköz (ide

értve a beruházást is)

könyv szerinti értéke

tartósan és jelentősen

magasabb, mint ezen

eszköz piaci értéke

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell atárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

b) a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is)

értéke tartósan lecsökken, a tárgyi eszköz

(ideértve a beruházást is) a vállalkozási

tevékenység változása miatt feleslegessé vált,

vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve

hiány következtében rendeltetésének

megfelelően nem használható, illetve

használhatatlan;

c) a vagyoni értékű jog a szerződésmódosulása miatt csak korlátozottanvagy egyáltalán nem érvényesíthető;

53§ (2) A piaci érték –mérlegkészítéskori -

alapján meghatározott

terven felüli

értékcsökkenést a mérleg

fordulónapjával kell

elszámolni

53§ (2) ….az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli

értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell

elszámolni.


24

Tartósság kritériuma

A mérlegben kimutatott eredménymeghatározásakor, a mérlegtételek értékelése soránfigyelembe kell venni – az 52–56. §-ban foglaltakalapján – minden olyan értékcsökkenést, amely amérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, ésamely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az53–56. §-ok alkalmazásában tartósnak minősül akönyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, haaz múltbeli tények vagy jövőbeni várakozásokalapján legalább egy évig fennáll. A különbözettartósnak minősül – fennállásának időtartamátólfüggetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor arendelkezésre álló információk alapján véglegesnektekinthető.Szt 46§(4)

47

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

Amennyiben a tárgyi eszköznél a piaci érték alapjánmeghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásánakokai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámoltterven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni:

� piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettó értékére) visszakell értékelni.

� a tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenéselszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandóterv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartamés a maradványérték újbóli megállapításáteredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várhatóhasznos élettartam és a maradványérték újbólimegállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell ésannak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolthatását külön be kell mutatni.

Szt 53§(3)-(4)48


25

Értékhelyesbítés és értékelési tartalék elszámolásának feltételrendszere,

követő értékelés bemutatása

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Jellemzői:

� Döntési lehetőség a piaci értékelésről: számviteli politika,

� Mérlegkészítéskori piaci érték alapján, ha az jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket,

� Könyv szerinti érték= Bekerülési érték

- Fordulónapig elszámolt terv szerinti écs- Terven felüli értékcsökkenés+ Visszaírás (max. korábbi terven felüli écs)

� Egyedi értékelés, évenként kötelezően

50


26


� Könyvvizsgálói kötelezettség az értékelés szabályszerűségének hitelesítésére (nem helyettesíti a külső ingatlan szakértő munkáját)

„ Szt. 59. §(2) Az értékhelyesbítések megállapításának,elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak akötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell.Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdésealapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatávalfüggetlen könyvvizsgálót kell megbízni.”

� Elszámolása

Mérlegben: a tárgyi eszközök értékhelyesbítése mérleg soron és asaját tőkén belül az értékelési tartalék (értékhelyesbítésértékelési tartaléka) mérlegtételen. Eredményhatása nemlehet, tehát eredménykimutatást nem érinthet

51


Évenkénti piaci érték aktualizálás esetén:

� Ha meghaladja az előző évit: különbözet növeli az értékhelyesbítés/értékelési tartalék összegét:

T 1. Tárgyi eszk. Ért. helyesb. – K 417. Értékelési tartalék

� Ha kevesebb az előző évinél: a különbözet csökkenti az értékhelyesbítés/értékelés összegét (max. a nyitó értékhelyesbítés/értékelési tartalék összegéig):

T 417. Értékelési tartalék - K 1. Tárgyi eszk.ért.helyesb.

� Ha a negatív összegű különbözet több, mint a nyitó értékhelyesbítés/értékelési tartalék értéke, az e fölötti eltérést terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni

� Egyedi eszközökhöz kapcsolódó értékhelyesbítés megszüntetendő az eszköz könyvekből való kivezetésekor az értékelési tartalékkal szemben

T 417. Értékelési tartalék – K 1. Tárgyi eszk.ért.helyesb.

52


27

Pénzügyi- és operatív lízing számviteli elszámolása

minta példával illusztrálva

Pénzügyi lízing elszámolása lízingbevevőnél

� Beruházásként: a lízingbe adó által közölt eszközértéken (ez általában az adott eszköz vételára) Szt 23. §-ának (3) bek,

� Egyidejűleg egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatja ki az eszközértéknek megfelelő összeget Szt 42. §-ának (5) bek,

� Ezt a kötelezettséget kell majd csökkenteni a futamidő során a megfizetett lízingdíj-részletekkel egyidejűleg (lízingdíj tőke részével), Szt 68. §-ának(2) bek.

� Fizetett (fizetendő) kamatokra a Szt 85. § (2) bekezdésének a) pontja vonatkozik: azaz a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni

54


28

Nyílt végű pénzügyi lízing szerződés alapján történő elszámolás

� Az áfa-törvény a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásnak tekinti arra hivatkozva, hogy az ügylet megkötésekor a felek nem rendelkeznek a későbbi tulajdonszerzésről, így értékesítés nem történik.

� Nem kell megfizetni a teljes eszköz értéke után az általános forgalmi adót már a futamidő elején, az eszköz átadásakor (az áfát minden egyes részletre külön kell felszámítani).

� Az áfa fizetési kötelezettséghez kapcsolódik a lízing miatti számla kiállítási kötelezettség is (minden egyes lízingrészletről számlát kell kapnia a lízingbe vevőnek)

� A számla tartalmazza, hogy a kifizetett összegből mekkora rész a tőketartozás csökkentése, és mekkora felszámított kamat, illetve az általános forgalmi adó.

55

Feladat: pénzügyi lízing elszámolása (lízingbevevőnél)

� 2013. július 1-én 4.300eFt-ért (+ÁFA) gépjárműlízingbevétele, 7 éves futamidőre. A lízingdíjakatévente 1 alkalommal kell fizetni július 1-én. Alízingdíjba épített kamat mértéke 10%. A 7. év végén(2020. július 1-jén) tervezett maradványérték 100eFt,amely beépül a számlázott értékbe, melyet az utolsólízingdíjjal együtt kell megfizetni (tulajdonjogmegváltás esetén).

� Tervezett hasznos élettartam: 7év

� A fenti adatok alapján a lízingdíjak, kamatok,amortizáció és maradványérték az alábbi táblázatszerint:

56


29

Pénzügyi lízing elszámolása (lízingbevevőnél)

(adatok eFt-ban)

Év Lízingdíj Kamatrész Tőkerész Fennálló tartozás

Amortizáció

0.év - - - 4 300

1.év 873 430 443 3 857 600

2.év 873 386 487 3 370 600

3.év 873 337 536 2 835 600

4.év 873 284 589 2 245 600

5.év 873 225 648 1 597 600

6.év 873 160 713 884 600

7.év 873Maradvány

érték: 100

89 784Maradvány

érték: 100--

600

Összesen: 6 211 1 911 4 300 4 200

57

I/1. Megoldás: Zártvégű pénzügyi lízing (futamidő végén tulajdonjog megszerzése)

1/ Lízingbevétel

A) Lízingdíj birtokbaadáskorT 1.Beruházások - K 43. Pü-i lízingtart. 4.300T 4.Lev. Áfa - K 47. Egyéb köt. 1.161

B) Áfa kiegyenlítéseT 47. Egyéb köt. - K 38. Pénzeszközök 1.161

C) Üzembe helyezésT 1. Járművek - K 1. Beruházások 4.300

2/ Év végén: időarányos kamat

T 87. Fiz. Kamat - K 48. Passzív időbeli elh. 215430/2=215 58


30

I/1. Megoldás: Zártvégű pénzügyi lízing (futamidő végén tulajdonjog megszerzése)

3/ Értékcsökkenés (1. év végén)T 5. Ért.csökk.leírás – K 1. Járművek é.cs 300

4/ Első lízingdíj törlesztéseA) Tőkerész

T 43. Pü-i lízing tart. – K 38. Pénzeszköz 443

B) KamatrészT 87. Kamatráford. - K Pénzeszköz 430

C) Időbeli elhatárolás feloldásaT 48. Passzív id.elh. - K 87. Kamatráford. 215

5/ Következő években: 2. és 4. tételek - más összegekkel –ismétlődnek

6/ Lejáratkor maradványérték megfizetéseT 43. Pü-i lízingtart. - K 38. Pénzeszköz 100

59

I/2. Futamidő végén visszaszolgáltatás piaci érték: 150eFt

I/1. megoldáshoz képest eltérés (1-5. könyvelési tételek azonosak)6/ Lejáratkor az eszköz visszaadása helyesbítő számla alapján

A) Értékcsökkenés átvezetése

T 1. Járművek ért.cs. - K 1. Járművek br. 4.200

B) Gépek kivezetése

T 43. Pü-i lízing köt. - K 1. Járművek br. 100

C) Különbözet elszámolása (piaci-könyv.szerinti)

T 43. Pü-i lízing köt. - K 9. Egyéb bevétel 50

D) Különbözet pénzügyi rendezése

T 38. Pénzeszköz - K 43. Pü-i lízing köt. 50

60


31

I/2. Futamidő végén visszaszolgáltatás

E) Levonható Áfa (helyesbítő számla alapján)

T 47. Egyéb köt. - K 4. Levonható Áfa 40,5

F) Áfa pénzügyi rendezéseT 38. Pénzeszközök - K 47. Egyéb köt. 40,5150*0,27= 40,5

61

II/1. Megoldás: Nyíltvégű pénzügyi lízing, futamidő végén

tulajdonjog megszerzése

1/ LízingbevételA) Lízingdíj birtokbaadáskor

T 1.Beruházások - K 43. Pü-i lízingtart. 4.300B) Üzembe helyezés

T 1. Járművek - K 1. Beruházások 4.300

2/ Év végén: időarányos kamatT 87. Fiz. Kamat - K 48. Passzív időb. elh. 215430/2=215

3/ Értékcsökkenés (1. év végén)T 5. Ért.csökk.leírás – K 1. Járművek é.cs 300

62


32

II/1. Megoldás: Nyíltvégű pénzügyi lízing, futamidő

végén tulajdonjog megszerzése4/ Első lízingdíj törlesztése

A) TőkerészT 43. Pü-i lízing tart. – K 38. Pénzeszköz 443

B) KamatrészT 87. Kamatráford. - K Pénzeszköz 430

C) Számlázott ÁfaT 4. Levonható Áfa - K 47. Egyéb köt. 119,61

D) Áfa pénzügyi rendezéseT 47. Egyéb köt. - K 38. Pénzeszközök 119,61

5/ Időarányos kamat elhatárolásának feloldásaT 48. Passzív id.elh. - K 87. Kamatráford. 215

6/ További években a fentiek közül a 2-5. tételek ismétlődnek

63

II/1. Megoldás: Nyíltvégű pénzügyi lízing, futamidő végén

tulajdonjog megszerzése

7/ Lejáratkor a maradványérték megfizetéseA) Maradványérték

T 43. Pü-i lízingtart. - K 38. Pénzeszköz 100

B) Maradványérték Áfa-jaT 4.Lev. Áfa - K 47. Egyéb köt. 27

C) Áfa kiegyenlítéseT 47. Egyéb köt. - K 38. Pénzeszközök 27

64


33

II/2. Megoldás: Nyíltvégű pénzügyi lízing, nem szerzik

meg a tulajdonjogotE) Levonható Áfa (helyesbítő számla alapján)

T 47. Egyéb köt. - 4. Levonható Áfa 13,5

F) Áfa pénzügyi rendezéseT 38. Pénzeszközök - K 47. Egyéb köt. 13,550*0,27= 13,5

Számítás módja tér el:

lízingbeadáskor nem volt Áfa:csak a fennmaradó lízingtartozás ésa piaci érték közötti különbözet– amennyivel többet számláztak –kerül számlahelyesbítésre (150-100=50eFt)

65

Operatív lízing

Tartós bérletre vonatkozó szabályok:-Szolgáltatás- elszámolása:

�Árbevétel (lízingbeadónál)�Igénybevett szolgáltatásként

(lízingbevevőnél)�Lízingdíjak elszámolása időarányosan (ettől

eltérő szerződésnél időbeli elhatárolás)�Lízingelt eszköz: lízingbeadó könyveiben�Üzemeltetési, fenntartási, károkkal

kapcsolatos költségek szerződés szerint terhelik a feleket (általában a lízingbevevőt terhelik)

66


34

Operatív lízing

Ingyenesen kapott szolgáltatások:

� Bérbevevő nem fizeti meg valamely üzemeltetési költséget: ingyenes szolgáltatásnak minősül

� Rendkívüli bevétel: a térítés nélkül kapott (igénybevett) szolgáltatások piaci – jogszabály szerinti – értéke:

T 52. Ig. vett szolg. – K 98. Rendkívüli bevétel

Kapcsolódó halasztott bevétel:� Térítés nélkül átvett eszközöknél: van� Térítés nélkül igénybevett szolgáltatásnál: nincs

67

Befektetett pénzügyi eszközök


35

Részesedések értékelésével kapcsolatos gyakorlati kérdések (bekerülési érték, értékvesztés)

Részesedések értékelése

Jellemző hiányosságok:

�a részesedések értéke nem megfelelően dokumentált,

�általában felülértékelik, továbbá

�elmarad a befektetések értékváltozásának követése (nem számolják el az indokolt értékvesztéseket).


36


Ázsiós tőkeemeléssel szerzett részesedés értéke:

�a részesedések értéke: a teljes összeg (ázsióval növelt)

�év végén: általában értékvesztést okoz a tulajdonosnál

�Számítása: névérték arányos saját tőke érték alapján


Befektetési jegyek értékelése

�befektetési jegyek könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteség jellegű –különbözet, ha tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, akkor értékvesztést kell elszámolni.

�Könyv szerinti érték meghatározása:- FIFO, vagy- Átlagár módszer alapján


37

Szt. 54.§

54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedéstjelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök,illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel -értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke éspiaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, haez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értékemeghatározásakor figyelembe kell venni:a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítéléstendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentetttőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját,

b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülőösszeget,

c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt,külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, azüzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választottdevizaárfolyamon átszámított forintértéken.

Szt. 54.§(4) A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratúértékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetvea befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztéstkell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyvszerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaciértéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozikés jelentős összegű.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaci értékemeghatározásakor figyelembe kell venni:

a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei,tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartóstendenciáját,

b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piacimegítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, abeváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóanmegfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.


38

Adott kölcsönök értékelése (bekerülési érték, devizás tételek

értékelése, értékvesztés)

Követelések értékelése

�Bekerülési érték: választott árfolyamon

�Követelés mérlegértéke =Bekerülési érték– hitelezési veszteségként elszámolt összeg– értékvesztés+ értékvesztés visszaírása+/– év végi devizás értékelés árfolyam-különbözete


39

Kétes követelés

�Befolyás bizonytalan

�Rendelkezésre álló információk alapján- Piaci információk- NAV végrehajtás- Adósminősítés- FA, KT

�ÉRTÉKVESZTÉS - LEHET/KELLAdós (nem számla!) minősítése alapján

Követelések értékvesztése Szt 55. § (1)

El kell számolni:- Adós minősítése alapján- Fordulónapján fennálló és mérlegkészítésig

pénzügyileg nem rendezett követelésekre (követelésjellegű időbelire is)

- A mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján

- A könyv szerinti érték a várhatóan megtérülő összege közötti -veszteségjellegű - különbözetre, ha

- A különbözet tartós és jelentős.


40

Értékvesztés visszaírása Szt 55.§(3)

� az adós minősítése alapján

� a követelés várhatóan megtérülő értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét

� a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést kell visszaírni

� A visszaírással a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 65. §(1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi … értékét (devizás követeléseknél a nyilvántartási árfolyamon számítva).

Behajthatatlan követelések kérdései

�dokumentumok, gazdaságossági számítások, hogy a követelés csak veszteséggel, aránytalanul magas költségráfordítással hajtható be,

� tértivevényes postai megkeresés postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére,

�az elévülés tényét igazoló okiratok


41

Behajthatatlan követelés

�amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

6:22. § [Elévülés]

(1)Ha e törvény eltéren nem rendelkezik, akövetelések öt év alatt évülnek el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor akövetelés esedékessé válik.(3) Az elévülési idő megváltoztatásárairányuló megállapodást írásba kell foglalni.(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Értékpapírok gyakorlati kérdései


42

Értékpapírok

� Bekerülési érték: a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományosi díj, a vásárolt vételi opció díja nem része a bekerülési értéknek.

� Leltározási (egyeztetési) kötelezettség

� Értékpapír időarányos kamatainak elszámolása

� Átsorolási kötelezettség

Saját tőkét érintő kérdések


43

Jegyzett tőke változásokbizonylatai, időpontjai

Saját tőke elemei (növekedésük, csökkenésük, könyvelés

időpontja, módja)

A saját tőke elemei:�Jegyzett tőke 411�Jegyzett, de még be nem fizetett tőkével

(-)33 !!!�Tőketartalék 412�Eredménytartalék 413�Lekötött tartalék 414�Értékelési tartalék 415�Tárgyév mérleg szerinti eredmény 419

86


44

Saját tőke elemei (növekedésük, csökkenésük, könyvelés

időpontja, módja)

35§ (7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.

87

Jegyzett tőke elemei (növekedésük, csökkenésük, könyvelés

időpontja, módja)

� Rt-nél, kft-nél, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.

� Neve változó: alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, a (vagyoni betét) egyéb társasági részesedés !!

� felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

88


45


időpontja, módja)

� Cégjegyzékbe nem bejegyzett vállalkozásnál: létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott -tőke.

� A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott – vagyont .

89


időpontja, módja)� 35§(9) Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke feltételes

leszállítását lehetővé teszi a jegyzett tőke egyidejű felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával könyvelni kell mind a jegyzett tőke leszállítását, mind a jegyzett tőke felemelését. Ptk 3:308§(3)

� 35§(10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel -előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

90


46

Saját üzletrész 2013. évi V. Ptk 3:174§

A saját üzletrész megszerzésének feltételei:

� Taggyűlés határozata alapján szerezheti meg, a törzstőkén felüli vagyona terhére. (Nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna.)

� Fedezetének igazolása: hat hónapnál nem régebbi beszámolóval/közbenső mérleggel,

� Azok szerezhetők meg, amelyeket teljes mértékben rendelkezésre bocsátottak,

� A üzletrészek névértéke nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát,

� 3:209.§ Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg.

91

Saját üzletrész 2013. évi V. Ptk 3:175§

A saját üzletrész alapján gyakorolható jogok:

� Saját üzletrészekkel tagsági jogok nem gyakorolhatók (határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül hagyandóak)

� A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg (osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani).

� A vásárlástól számított egy éven belül kötelező:- elidegeníteni,

- a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy

- a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.

92


47

Saját üzletrész bevonása2013. évi V. Ptk 3:176§

�Bevonása: a legfőbb szerv döntése, amelynek következtében az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége megszűnik,

�Bevonása esetén a törzstőkét le kell szállítani.

�3:207.§ Ha a társaság megszűnik: a tulajdonában lévő saját üzletrészre jutó vagyonhányadot a többi tag között kell felosztani törzsbetéteik arányában.

93

Üzletrész értékesítése2013. évi V. Ptk 3:177.§

� Ha a tagot a bíróság kizárja a társaságból (tag tagsági viszonya a vagyoni hozzájárulás vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása miatt megszűnt), a volt tag üzletrészét értékesíteni kell.

� Az értékesítés feltételeiről a tagsági viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül kell megállapodni:

- az értékesítés határidejéről (nem lehet hosszabb három hónapnál)

- a minimális eladási árról (amelynek el kell érnie a volt tag által nem teljesített vagyoni hozzájárulás vagy pótbefizetés összegét),

- Ha a határidőn belül nem jön létre megállapodás az üzletrészt a társaság a megállapodásra vagy az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő negyvenöt napon belül nyilvános árverésen köteles értékesíteni.

94


48

Saját részvény2013. évi V. Ptk 3:222.§

Megszerzésének feltételei:

� alaptőke huszonöt százalékáig- Saját részvénynek számít részvénytársaság többségi

befolyása alatt álló jogi személy (külföldi székhelyűt is idértve) tulajdonában álló részvényeket, valamint

- amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál,

- továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el.

� A részvénytársaság az alapítás vagy az alaptőke felemelése során nem szerezheti meg saját részvényeit.

� A részvénytársaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki.

95

Saját részvény2013. évi V. Ptk 3:223.§

Döntéshozatal:

Nincs szükség közgyűlési előzetesfelhatalmazásra, ha az Rt. az őt megilletőkövetelés kiegyenlítését célzó bírósági eljáráskeretében vagy átalakulás során szerzi megazokat (egyébként: a felhatalmazás 18 hónaposidőtartamra szól)

96


49

Saját részvény bevonásaPtk.

Az alaptőke-leszállítás:

�3:310.§ (1) Az alaptőke leszállítása esetén elsőként a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni.

Jogsértéssel megszerzett saját részvény:

�3:310.§ köteles az így szerzett saját részvényt a megszerzéstől számított egy éven belül az alaptőke leszállításával bevonni.

97

Saját üzletrész/részvény megszerzés számviteli elszámolása

�38.§ (3)a) az eredménytartalékból kell átvezetni a lekötött tartalékba: a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,

�Könyvelése:- visszavásárlás: (T) 3.ÉP-(K) 38. Pénzeszköz- Lekötött tartalék: (T) 413. ET – (K) 414. LT

98


50

Példa

�Visszavásárolt üzletrész eFt- Könyv szerinti értéke 2.500- Névértéke 1.000Könyvelje el a gazdasági eseményeket, ha1. Az üzletrészeket bevonják2. A visszavásárolt üzletrészt eladják

3.000eFt-ért3. Térítés nélkül átadják a tagoknak

1. Megoldás: üzletrész bevonása

�Könyv szerinti értéken:(T) 3. ÉP elsz. Szla - (K) 3.Saját üzl.rész 2.500�Kapcsolódó tétel:(T) 414. Lek.tart. – (K) Er.tartalék 2.500�Névértéken:(T) 411. JT – (K) 3. ÉP elsz.szla 1.000�Veszteség:(T) 413. Er.tartalék – (K) 3. ÉP elsz.szla 1.500


51

2. Megoldás: üzletrész értékesítése

�Könyv szerinti értéken:(T) 3. ÉP elsz. Szla - (K) 3.Saját üzl.rész 2.500�Kapcsolódó tétel:(T) 414. Lek.tart. – (K) Er.tartalék 2.500�Eladási áron:(T) 3. PE – (K) 3. ÉP elsz.szla 3.000�Nyereség:(T) ÉP elsz.szla – (K) 3. Pü-i bevétel 500

3. Megoldás: üzletrész ingyenes átadása

�Könyv szerinti értéken:(T) 88. Rendk. ráf. - (K) 3.Saját üzl.rész 2.500�Kapcsolódó tétel:(T) 414. Lek.tart. – (K) Er.tartalék 2.500


52

Jegyzett, de be nem fizetett tőke Szt 35§(8)

Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kellkimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőkeemelésekor a (3) bekezdés szerint acégbíróságon bejegyzett tőkének atulajdonosok (a tagok) által még be nemfizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén atársaság rendelkezésére még nem bocsátottösszegét, ha a bejegyzés utáni befizetést,rendelkezésre bocsátást jogszabályifelhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetveannak módosítása megengedi.

103

Tőketartalék változások bizonylatai, időpontjai


53

A tőketartalék növekedések jogcímeiSzt 36§ (1)

Külső forrásból:

a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori/tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közöttikülönbözetet,

b) egyéb vállalkozónál a tulajdonosok általaz alapításkor az alapítás részeként, illetve atőkeemeléskor a tőkeemelés részekénttőketartalékba (a jegyzési érték és a névértékkülönbözeteként) véglegesen átadott eszközök,pénzeszközök értékét,

f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgássalegyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékbahelyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

105

A tőketartalék növekedések jogcímeiSzt 36§ (1)

Saját tőke átcsoportosítása:

c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,

d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,

e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,

106


54

A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni

Szt 36§(2)Saját tőke csökkenése:

c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,

e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott eszközök értékét.

Saját tőke átcsoportosítás:a) jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,

107

Tőketartalék változás bizonylata, időpontja

36§(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1)bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) ésc) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annakmódosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat,könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szólólétesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történtbejegyzése időpontjával történik,

35§ (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségűtársaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbíróságibejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke alétesítő okiratban meghatározott összegben.

35§ (5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónáljegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (atagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott -tőke.

108


55

Tőketartalék változás bizonylata, időpontja

36§ (3)a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg.

36§(4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása az (1) bekezdés b) pontja esetén az eszközök átvételével egyidejűleg, az (1) bekezdés c) pontja, továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén az erről szóló taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a határozat keltének időpontjával) történik.

36§(5) A (2) bekezdés szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív.

109

Tőketartalék változás bizonylatai és időpontjai

Szt 36§(1),(2)

BizonylatLÉTESÍTŐ OKIRAT

/TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT

DátumCÉGBEJEGYZÉSKOR

1 a) b) ÁZSIÓnál •Ha ESZKÖZ átvétel cégbejegyzés előtt megtörtént

•KIVÉVE, ha cégbejegyzéskor nem történt meg; ESZKÖZ átvételkor

1c) JT leszállítás TT-al szemben Bejegyzéskor

2a) JT emelés TT-ból Bejegyzéskor

2c) JT leszállításhoz kapcsolódó TT kivonás

Bejegyzéskor

110


56

Tőketartalék változás bizonylatai és időpontjai

Szt 36§(1),(2)

Gazdasági esemény Dátum

Egyéb esetekben

2b) Negatív ET ellentételezése Döntéskor

1e) és 2d) TT-ből Lt-be és LT-ből TT-be

Visszavezetés ill. a kapcsolódó gazdasági események szerintiidőponttal

1f) és 2e) TT-be ill. TT-ből kapott/adott ESZKÖZÖKnéljogszabály alapján

ESZKÖZ mozgással egyidejűleg

111

Eredménytartalék változások bizonylatai,időpontjai


57

Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatniSzt 37§(1)

Külső:d) a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a veszteség pótlásához nemszükséges - korábban ilyen címen adott -pótbefizetés visszakapott összegét apénzmozgással/eszközmozgással egyidejűleg(2015!),

f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

113

Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatniSzt 37§(1)

Saját tőke átrendezés:

a) az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) nyereségét is,

b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,

Ptk 3:309§(6) Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakora részvényeseket megillető összeg megállapítása soránszámításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - azalaptőkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tőke kevesebb,mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történőleszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell dönteni.

c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötött tartalékot,

e) az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,

114


58

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni Szt 37§(2)

Saját tőke csökkenése:

d) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget,

e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással/eszközmozgással (2015-től!!) egyidejűleg: az új Ptk-hoz igazítva a Sztv is lehetővé teszi a nem pénzbeli pótbefizetést

f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,

115

Kilépő tagra jutó saját tőke módosult szövege 2014-től

Eredménytartalék csökkenése:

g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.

116


59

Példa: kilépő tag (40% tulajdoni arány)

eFt�Jegyzett tőke 20.000�Tőketartalék 10.000�Eredménytartalék 100.000�Lekötött tartalék 160.000 Könyvelés:(T) 411. JT - 47. Tul. sz. köt. 8.000(T) 412. TT - 47. Tul. sz. köt. 4.000(T) 413. ET - 47. Tul. sz. köt. 40.000(T) 413. ET - 47. Tul. sz. köt. 64.000

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni Szt 37§(2)

Saját tőke átrendezése:

a) az előző üzleti év veszteségét, ideértve az ellenőrzés előző év(ek) veszteségét is,

b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,

c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,

118


60

119

B/ Tőkeemeléssaját forrásból (Kft-nél)413 Eredménytartalék 411 Jegyzett tőke 2.500.000

3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból](1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel

meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonábólakkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a

társaság saját t őkéjét , és a társaság előző üzleti évrevonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbensőmérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felülivagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzst őkefelemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebb ifordulónappal készült beszámolója vagy közbens ő mérlegealapján kell igazolni.(2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok

törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

Eredménytartalék mozgásainak bizonylatai, időpontjai Szt 37§

(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál az eredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolását a tőkeemelésről, a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell végrehajtani.

(4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál az eredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a határozat keltének időpontjával) történik.

(5) Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított - az előző üzleti év(ek)re vonatkozó- jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.

(6) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.

120


61

Pótbefizetés nem pénzeszközzel

�Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor

�a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az

� így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni .

121

Szt. 37.§ (7) új bekezdés 2015-től

Eredménytartalék változás bizonylatai és időpontjaiSzt 37§

Gazdasági esemény Bizonylat / Időpont

•JT emelés / leszállítás ET-vel szemben •Tőkekivonáshoz kapcsolódó ET kivonás (ha cégbírósági bejegyzési kötelezettség nem terheli)

Létesítő okirat (módosítás) ill. alapítói (taggyűlési, közgyűlési) jegyzőkönyv /

•Cégbejegyzéskor•Alapítói határozatokban megjelöltidőpontban (legkorábban határozat kelte)

Ellenőrzés jelentős összegű hiba (mérlegkészítés időpontjáig megállapított)

Nincs taxatív szöveg / Hiba megállapítás üzleti évében

ET igénybevétele osztalékra (ha az igénybevétel után korr. ST ˃ JT )

Veszteség ellentételezésére felhasznált (LT, TT)

Pótbefizetés tagnál (adott / visszakapott)

Pénzmozgással/eszközmozgással egyidejűleg

LT-al szemben elszámolt

Jogszabály alapján Et-ba helyezett Eszközök

Eszköz mozgással egyidejűleg

122


62

Lekötött tartalék változások bizonylatai, időpontjai

Lekötött tartalék 38. § (1) a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött

összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában

A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni 38§(2):

a)Megszűnt 2002-től: nem forgalomképes eszközök

b) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,

c) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot,

d) tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben rögzített feltételek nem teljesítése esetén vissza kell fizetni.

124


63

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni

Szt 38§(3)a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,

b)Üres bekezdés: megszűnt az átalakuláshoz kapcsolódó LT képzési kötelem

c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a K+F értékéből még le nem írt összeget,

d) A – C összegét (nem realizált árfolyamveszteséghez)

e) Azon összeget, amelyre a tőketartalék nem nyújt fedezetet,

f) a gazdasági társaság tulajdonosánál - a testület által megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét,

g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot.

A fenti jogcímek szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz.

125

Lekötött tartalék egyéb jogcímei Szt 38§ (7)-(9)

(7) Amennyiben a társaság jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a lekötött tartalékba kell átvezetni. Ezt az összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni.

(8) A fenti elkülönített lekötött tartalékot csak az alábbiak szerint lehet megszüntetni:• veszteségrendezésre - az erről szóló döntés időpontjával - az

eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve• tőkeemelésre - a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése

időpontjával - a jegyzett tőkét növelő tételként.

(9)A lekötött tartalék növekedéseként/csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással/ eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett/ átadott eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását- a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

126


64

Pótbefizetés elszámolásának gyakorlati kérdései

Kapott pótbefizetés (veszteséges vállalkozásnál) 38§(4)

Külső forrásból:Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdaságitársaságnál a veszteségek fedezetére kapottpótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig,elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgássalegyidejűleg történik.

38.§(10) Amennyiben, a gazdasági társaságveszteségének fedezetére szolgáló teljesítettpótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel történik:- az átadott eszközt (az eszközmozgással egyidejűleg),- az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, és- az így keletkezett követeléssel szemben kell a

lekötött tartalékot csökkenteni. (új bekezdés2015-től)

128


65

Pótbefizetés bekerülési értéke és dokumentuma

�pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke:

�az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott

�közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke .

129

Szt. 50.§(10) új bekezdése 2015-től

130

38 Pénzeszköz 414 Lekötött tartalék Jóváírt összeg

Új Ptk. 3:183. § [A pótbefizetés] Kft-nél(1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a

pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.(2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli

vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.(3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.

(4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nem teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell

megfelelően alkalmazni.(5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó

pótbefizetést nem kell visszafizetni.


66

II/b. Egyéb gyakorlati kérdések

Beszámítás, kompenzálás, barter ügyletek a gyakorlatban


67

Követelések Szt.29. § (1)

� szerződésekből jogszerűen eredő

� pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek

�a vállalkozó által már teljesített,�

�a másik fél által elfogadott teljesítésekhez kapcsolódnak, ideértve

�a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket.

Peresített követelés helye a mérlegben

� Szt.29. § (8) Egyéb követelés: a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követelések

� Szt. 43. § (1) Egyéb rövid lejáratú kötelezettség: a jogerős határozattal előírt kötelezettségek


68

Peresített követelés elszámolása

�Kiszámlázott árbevétel:(T) 3.. Vevőkövetelés – (K) 9.. Ért.n.árbev.(T) 3.. Vevőkövetelés – (K) 4.. Fizetendő áfa

�El nem ismert követelés:(T) 9.. Ért.n.árbev. – (K) 3.. Vevőkövetelés(T) 4.. Fizetendő áfa – (K) 3.. Vevőkövetelés

�Bíróság által jogerősen megítélt követelés(T) 3.. Egyéb követelés – (K) 9.. Ért.n.árbev.(T) 3.. Egyéb követelés - (K) 4.. Fizetendő áfa

Pénzkövetelés beszámítása [Az új Ptk. 6:49-6:52. §]

�A beszámítani kívánt pénzkövetelésnek lejártnak (esedékesnek) kell lennie

�A beszámítás változatlanul a jogosulthoz intézett (címzett) egyoldalú jognyilatkozattal történik,

�A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését tartozásába beszámíthatja: a jogosult beleegyezése nélkül is!


69

Pénzkövetelés beszámítása

Jognyilatkozatnak tartalmaznia kell:

� az adós adatait (nevét, címét, adószámát)

�a beszámítandó követelés bizonylatának az adatait, a beszámítandó összeget,

� továbbá a hitelező adatait (nevét, címét, adószámát)

�a beszámított kötelezettség bizonylatának az adatait és a beszámított összeget.

Kompenzálás

�Még le nem járt követelések/kötelezettségek teljesítése,

�A két fél egybehangzó írásbeli jognyilatkozatával

�Számviteli rendezés: könyv szerinti értéken összevezetés (nem keletkezik a rendezés napján új árfolyam)


70

Engedményezés [Az új Ptk. 6:193-6:201. §]

Lényege:

�az engedményező és az engedményes közötti ügylet,

�az engedményes az engedményező helyébe lép,

�Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, továbbá a kamatkövetelés

Engedményezés

Tájékoztatási kötelezettség:

�Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni,

�a birtokában lévő , a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.


71

Engedményezés

Értesítés az engedményezésről

� Az engedményező a kötelezettet az engedményezésről írásban értesíti,

� Az értesítését követően a kötelezett és az engedményező szerződés módosítása hatálytalan az engedményessel szemben,

� A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást (az engedményes személyéről, engedményes székhelyéről, számlaszámáról)

Engedményezés

Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít:

�engedményező köteles a birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és

�az engedményes részére késedelem nélkül átadni.

�Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.


72

Engedményezés

KönyvelésA/ Engedményezőnél

1. Ellenérték fejében történő engedményezés esetén:� követelés eladási ára: T 38/36 – K 96,� követelés könyv szerinti értéke: T 86 – K 31-36,

2. Térítés nélküli átadásnál:� könyv szerinti érték kivezetése: T 88 – K 31-36,

Engedményezés

B/ Engedményesnél

1. Ellenérték fejében történő engedményezés esetén:

vételi áron: T 36 – K 38/479

2. Térítés nélküli átvételnél:

piaci értéken: T 36 – K 98 és halasztás: T 98 – K 48;


73

Engedményezés

C/ Kötelezettnél

�az analitikus nyilvántartáson átvezetendőek az engedményes adatai,

� főkönyvi nyilvántartáson nem kell könyvelni.

Tartozásátvállalás

Könyvelése:

A/ Eredeti kötelezettnél1. az átvállalt kötelezettség összege:

T 45 – K 98,2. Kapcsolódó tétel (halasztás, ha a kötelezettség beszerzett eszközt érint)

T 98 – K 483, majd az eszköz kivezetésekor (értékcsökkenés

elszámolásakor arányos) feloldás

B/ Az átvállalónál 1. az átvállalt kötelezettség állományba vétele:

T 888 – K 479,2. Kapcsolódó tétel (tartozás kiegyenlítéséig halasztás):

T 3931 – K 888,törlesztéskor a halasztás részbeni (teljes) megszüntetése


74

Barter ügylet

� A barter lényegében olyan pénzmozgással nem járó csereszerződés, amely mögött két adásvételi szerződést kell érteni (egyszerre vevő és eladó is a két fél),

� Devizás barter esetén egy export és egy import ügylet összekapcsolásáról van szó.

� Az export és az import ügylet állományba vétele, az első ügylet teljesítése napján érvényes választott devizaárfolyamon történik.

� Év végén a barter ügyletből eredő követelést, kötelezettséget nem szabad átértékelni!!!!

� Ebből következik, hogy a második teljesítést is az első teljesítéskori árfolyamon kell elszámolnod!

� A számlán a „ barter szerződés szerint pénzügyi teljesítést nem igényel” szövegrészt célszerű feltüntetni (fizetési mód rovatban utalni kell a csere/barter ügylet tényére.)

Származékos ügyletek


75

Származékos (derivatív) ügyletek

Pénzügyi instrumentum:

Olyan szerződéses megállapodás, amelynek révén az egyik félnél

- Pénzügyi eszköza másik félnél

- Pénzügyi kötelezettség vagy saját tőkekeletkezik

� Tartalom szerint- Határidős (meghatározott jövőbeni időpontban

történő adás/vétel fix áron),- Opciós (eladásra/vételre vonatkozó jog adás/vétele),

vagy- Swap (csere) ügyletek


Teljesítés szerint

- Leszállítási: az ügylet tárgya ténylegesen átadásra kerül,

- Elszámolási ügyletek: csak az ügylet eredménye kerül elszámolásra, a két félnél ellentétes előjellel:a) Fedezeti, vagy b) Nem fedezeti ügyletek


76


Fedezeti ügylet:

egy mérlegtétel jövőbeni várható eredményét azonos/közel azonos összegben, de ellentétes előjellel ellentételezi

Ügyletkötés helye szerint:

- Tőzsdei (futures): szabványosított (teljesítési idő és kötésegység)

- Tőzsdén kívüli (forward)


A származékos ügylet olyan származékostermékre vonatkozó, kereskedési célú vagyfedezeti célú határidős ügylet, opciósügylet vagy swap ügylet, illetve ezek továbbiszármazékai, amelyek értéke egy meghatározottmögöttes termék függvényében változik.

Jellemzői:

- Kezdeti bekerülési értékük minimális (vagy nulla)

- Piaci értékük a mögöttes terméktől (árfolyam, kamatindex, árindex) függ

- Pénzügyi rendezésük a szerződés szerinti előre meghatározott későbbi időpontban történik


77


� Származékos termékek: olyan eszközök, amelyeknek értéke valamely más, tőzsdei vagy tőzsdén kívüli termék árfolyamától függ.

� Mögöttes (származtatott) termék: amely az adott származékos ügylet alapját képezi.

� Lehet:- pénzügyi termék, vagy - árucikkek


Célja: kockázat kezelés

- Devizaárfolyam ingadozás - Kamatláb változás- Termék világpiaci árának ingadozása


78


* Teljes nyereség/veszteség = az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti különbözet (Sztv 84.§(7)j) és 85.§ (3)j))

Fordulónapig lezárult

Mérlegkészítésig

Lezárult Nem zárult le

Pü-i m.egyébbevétel

Teljes nyereség * Pü-ileg is realizált időarányos része _

Pü-i m.egy

megleg eredmenykimut 2015 Egri RK€¦ · Adótanácsadók Egyesülete jegyzet 6...

Documents

Transcript of megleg eredmenykimut 2015 Egri RK€¦ · Adótanácsadók Egyesülete jegyzet 6...