Mechanika) -...

4
Képletgyűjtemény Page 1 of 4 Mechanika Fizikai mennyiségek és mértékegységek a Nemzetközi Rendszerben Sorszám Fizikai mennyiség elnevezése és jelőlése Mértékegysége és jelőlése Képletek Átalakítások 1. Sebesség ( ) Méter.sekundum 1 (m.s 1 ) = 1 m.s 1 2. Gyorsulás ( ) Méter.sekundum 2 (m.s 2 ) = 1 m.s 2 3. Erő ( ) Newton (N) = . 1 = 1 . . !! 4. Gravitációs erő ( ) Newton (N) = . 1 = 1 . . !! 5. Rugalmas erő ( ! ) Newton (N) ! = . 1 = 1 . . !! 6. Surlódási erő ( ! ) Newton (N) ! = . 1 = 1 . . !! 7. Mechanikai munka (L) Joule (J) = . = . . cos 1 = 1. ! . !! 8. A gravitációs erő mechanikai munkája Joule (J) ! = . . 1 = 1. ! . !! 9. A rugalmas erő mechanikai munkája Joule (J) ! = . ! 2 1 = 1. ! . !! 10. A súrlódási erő mechanikai munkája Joule (J) ! = . . 1 = 1. ! . !! 11. Teljesítmény (P) Watt (W) = vagy = Ha = áó 1 = 1. ! . !! 12. Mozgási energia (E C ) Joule (J) ! = . ! 2 1 = 1. ! . !! 13. Gravititációs helyzeti energia Joule (J) ! = . . 1 = 1. ! . !! 14. Rugalmas helyzeti energia Joule (J) ! = . ! 2 1 = 1. ! . !! 15. Anyagi pont impulzusa Newton.sekundum (N.s) = . 1 = 1 . . !! 16. n darab anyagi pont impulzusa Newton.sekundum (N.s) = ! ! !!! 1 = 1 . . !! 17. Rugalmassági állandó (k) Newton.méter 1 (N.m 1 ) = . ! ! 1 = 1 . . !! 18. Abszolút megnyúlás ( ) méter = ! 1 19. Relative megnyúlás () nincs = ! 1 = 1 . . !! 20. Feszültség () Newton.méter 2 = ! 1 = 1 . . !! 21. Lejtő hatásfoka nincs = 1 1 + .

Transcript of Mechanika) -...

Képletgyűjtemény     Page  1  of  4    

Mechanika  

Fizikai  mennyiségek  és  mértékegységek  a  Nemzetközi  Rendszerben  

Sorszám  Fizikai  mennyiség  

elnevezése  és  jelőlése  Mértékegysége  és  

jelőlése   Képletek   Átalakítások  

1.   Sebesség  (𝑣)   Méter.sekundum-­‐1  (m.s-­‐1)   𝑣 =

∆𝑟∆𝑡

  1  m.s-­‐1  

2.   Gyorsulás  (𝑎)   Méter.sekundum-­‐2  (m.s-­‐2)   𝑎 =

∆𝑣∆𝑡

  1  m.s-­‐2  

3.   Erő  (𝐹)   Newton  (N)   𝐹 = 𝑚. 𝑎   1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  4.   Gravitációs  erő  (𝐺)   Newton  (N)   𝐺 = 𝑚.𝑔   1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  5.   Rugalmas  erő  (𝐹!)   Newton  (N)   𝐹! = −𝑘. 𝑥   1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  6.   Surlódási  erő  (𝐹!)   Newton  (N)   𝐹! = 𝜇.𝑁   1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  7.  Mechanikai  munka  (L)   Joule  (J)   𝐿 = 𝐹.𝑑 = 𝐹.𝑑. cos𝛼   1𝐽 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

8.   A  gravitációs  erő  mechanikai  munkája   Joule  (J)   𝐿! = 𝑚.𝑔. ℎ   1𝐽 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

9.   A  rugalmas  erő  mechanikai  munkája   Joule  (J)   𝐿! = −

𝑘. 𝑥!

2   1𝐽 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

10.   A  súrlódási  erő  mechanikai  munkája   Joule  (J)   𝐿! = −𝜇.𝑁.𝑑   1𝐽 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

11.   Teljesítmény  (P)   Watt  (W)  

𝑃 =𝐿𝑡  

vagy  

𝑃 =𝐿∆𝑡

 

Ha  𝐿 = á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó  

1𝑊 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

12.  Mozgási  energia  (EC)   Joule  (J)   𝐸! =𝑚. 𝑣!

2   1𝐽 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

13.  Gravititációs  helyzeti  energia   Joule  (J)   𝐸! = 𝑚.𝑔. ℎ   1𝐽 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

14.   Rugalmas  helyzeti  energia   Joule  (J)   𝐸! =

𝑘. 𝑥!

2   1𝐽 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

15.  Anyagi  pont  impulzusa   Newton.sekundum  (N.s)   𝑝 = 𝑚. 𝑣   1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  

16.   n  darab  anyagi  pont  impulzusa  Newton.sekundum  

(N.s)   𝑝 = 𝑝!

!

!!!

 1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  

17.  Rugalmassági  állandó  (k)  

Newton.méter-­‐1  (N.m-­‐1)   𝑘 =

𝐸. 𝑙!𝑆!

 1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  

18.   Abszolút  megnyúlás  (∆𝑙)   méter   ∆𝑙 = 𝑙 − 𝑙!  

1𝑚  

19.  Relative  megnyúlás  (𝜀)   nincs   𝜀 =∆𝑙𝑙!  

1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  

20.   Feszültség  (𝜎)   Newton.méter-­‐2   𝜎 =𝐹𝑆!   1𝑁 = 1  𝑘𝑔.𝑚. 𝑠!!  

21.   Lejtő  hatásfoka   nincs   𝜂 =1

1 + 𝜇. 𝑐𝑡𝑔𝑎    

Képletgyűjtemény     Page  2  of  4    

 

Elektromosságtan  

Fizikai  mennyiségek  és  mértékegységek  a  Nemzetközi  Rendszerben  

Sorszám   Fizikai  mennyiség  elnevezése  és  jelőlése  

Mértékegysége  és  jelőlése   Képletek     Átalakítások    

1.  

Elektromos  feszültség,  Potenciálkülönbség  (feszültség)  (U,u)  Elektromotoros  feszültség  (E)  

Volt  (V)   𝑈 =𝐿𝑞   1𝑉 = 1𝑘𝑔.𝐴!!.𝑚!𝑠!!  

2.   Ellenállás  (R)   Ohm  (Ω)   𝑅 =𝑈𝐼= 𝜌

𝑙𝑠   1𝛺 = 1𝑘𝑔.𝐴!!.𝑚!. 𝑠!!  

3.   Fajlagos  ellenállás  (q)   Ohm  méter  (Ω.m)   𝜌 =𝑆.𝑅𝑙   1𝛺.𝑚 = 1𝑘𝑔.𝐴!!.𝑚!. 𝑠!!  

4.   Az  ellenállás  hőmérsékleti  együtthatója  (𝛼)   Fok-­‐1   𝜌 = 𝜌! 1 + 𝛼. 𝑡    

5.   Elektromos  energia  (W)   Joule  (J)   𝑊 = 𝑈. 𝜌 =U.l.t   1𝐽 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!! = 1𝑊. 𝑠  

6.   Elektromos  teljesítmény  (P)   Watt  (W)   𝑃 =𝑊𝑡= 𝑈. 𝐼   1𝑊 = 1𝑘𝑔.𝑚!. 𝑠!!  

7.   Elektromos  töltés  (Q,q)   Coulomb  (C)   𝑄 = 𝐼. 𝑡   1𝐶 = 1𝐴. 𝑠    

Törvények  és  képletek  Sorszám   A  törvény   Képlete     Definiciója  

1.  Ohm  törvénye  egy  elektromos  szakaszra   𝐼 =

𝑈𝑅  

Az  áramerősség  egyenesen  arányos  a  feszültséggel,  és  fordítottan  az  ellenállással.  

2.  Ohm-­‐törvény  a  teljes  áramkörre   𝐼 =𝐸

𝑅 + 𝑟  

A  teljes  áramkörben  az  áramerősség  egyenesen  arányos  az  (e.m.f.)-­‐el,  és  fordítottan  arányos  az  áramkör  eredő  ellenállásával.  

3.  Kirchoff  I.  törvénye   𝐼!

!

!!!

= 0   Egy  csomópontban  az  áramerősségek  algebrai  összege  nulla.  

4.  Kirchoff  II.  törvénye   𝐸!

!

!!!

= 𝑅! . 𝐼!

!

!!!

 

Egy  hurokban  az  elektromotoros  feszültségek  algebrai  összege  megegyezik  a  potenciálkülönbségek  algebrai  összegével.  

5.  Ellenállások  soros  kapcsolása   𝑅! = 𝑅! .!

!!!

   

6.  Áramforrások  soros  kapcsolása   𝐼 =𝑛.𝐸

𝑅 + 𝑛𝑟    

7.  Ellenállások  párhuzamos  kapcsolása  

1𝑅!

=1𝑅!.

!

!!!

   

8.  Áramforrások  párhuzamos  kapcsolása   𝐼 =

𝑛.𝐸𝑛.𝑅 + 𝑟

   

9.  Elektromos  energia  (W)   𝑊 = 𝑈𝐼𝑡 = 𝐼!𝑅𝑡 =𝑈!

𝑅𝑡     1  

vagy  

(1)  az  áramkör  egy  részére  vonatkozik  (2)  az  egész  áramkörre  vonatkozik  

Képletgyűjtemény     Page  3  of  4    

𝑊 = 𝐸𝐼𝑡 = 𝐼! 𝑅 + 𝑟 𝑡

=𝐸!

𝑅 + 𝑟𝑡     2  

10.  Joule  törvénye   𝑄 = 𝐼!.𝑅. 𝑡 =𝑈!

𝑅. 𝑡    

11.  Az  elektromos  áram  teljesítménye  

𝑃 = 𝑈. 𝐼 = 𝐼!.𝑅 =𝑈!

𝑅         1  

vagy  𝑃 = 𝐸. 𝐼 = 𝐼!. 𝑅 + 𝑟

=𝐸!

𝑅 + 𝑟         2  

(1)  az  áramkör  egy  részére  vonatkozik  (2)  az  egész  áramkörre  vonatkozik  

12.  Egy  áramkör  hatásfoka   𝜂 =𝑅

𝑅 + 𝑟  

Maximális  külső  teljesítmény  esetén:  𝜂 = 0,5  

13.  *  A  külső  áramkör  maximális  teljesítménye  

𝑃!.!"#. =!!

!!    

amikor                  𝑅 = 𝑟  

Figyelem:  az  áramforrás  teljesítménye:  

𝑃 = 𝐸. 𝐼 =𝐸!

2𝑟  

 

 

Optika  

ð A  határfelületre  merőlegesen  érkező  fény  nem  törik  meg.  

ð Törési  törvény  vagy  Snellius-­‐Descartes-­‐törvény:  !"# !!"# !

= !!!!= !!

!!,  ahol  c  a  fény  terjedési  sebessége,  i  és  r  pedig  

az  1.  illetve  a  2.  közegbeli  beesési  és  törési  szög.  

ð Az  1.  közeg  2.  közegre  vonatkozó  törésmutatója:  1

21,2 c

cn =  

ð 2,1

1,21

nn =  

ð A  közeg  abszolút  törésmutatója:  közeg

vákuum

cc

n =  

ð 2

11,2 n

nn =  

ð A  határszögre:  sin 𝑙 = 𝑛!"  ,  ahol  l  az  1.  közegbeli  beesési  szög.  

ð Résen  való  elhajláskor,  ha  λ  a  fény  hullámhossza,  d  pedig  a  rés  szélessége:  

ð Rácson  való  elhajláskor,  ha  λ  a  fény  hullámhossza,  d  a  rácsállandó,  L  a  középső  és  a  vele  szomszédos  ( 1=k )  

fényfolt    távolsága,  D  pedig  az  ernyő  és  a  rács  távolsága:    

- a  maximális  erősítés  irányai:   Zd

∈⋅

= kksin λα ;  

- a  fény  hullámhossza:  D

Ld ⋅=λ .  

ð Gömbtükör  fókusztávolsága:  2rf = ,  ahol  r  a  tükör  sugara.  

ð Lencserendszer  fókusztávolsága:   ...111

21

++=fff

 

Képletgyűjtemény     Page  4  of  4    

ð Leképezési  törvény:  ktf111

+= ,(fizikai  előjelszabály  esetén)  ahol  f  pozitív  homorú  tükör  és  domború  lencse  

esetén,  különben  negatív;  t  a  tárgytávolság,  k  a  képtávolság.  k  pozitív,  ha  valódi  a  kép,  negatív,  ha  virtuális.  

ð Nagyítás:    𝛽 = !!= !

!    ,  ahol  𝛽  és  k  negatív,  ha  virtuális  a  kép;  K  a  kép,  T  pedig  a  tárgy  nagysága.  

ð Dioptria:  ⎥⎦

⎤⎢⎣

⎡=m11

fD