Módszertani útmutató az Alkotmány kommentárjához€¦ · Web viewAz elemzés a tények...

© Jakab András. A módszertani útmutató (különösen annak 3. pontja) szerzői jogilag védett, más kiadványokhoz csak a szerző engedélyével használható fel.

Módszertani útmutató a Jogesetek Magyarázata című folyóirat szerzőinek

1. A folyóirat célja.......................................................................................................................................................................12. Tematika és rovatok.............................................................................................................................................................23. Az egyes írások belső szerkezete.........................................................................................................................................2

3.1 A cím............................................................................................................................................................................33.2 Az elemzést megelőző járulékos részek.......................................................................................................................33.3 Tények..........................................................................................................................................................................33.4 Pertörténet (beadványok)..............................................................................................................................................33.5 A döntés jogi érvelésének rekonstrukciója...................................................................................................................43.6 A konkrét döntés (rendelkezés) és a döntés ratio decidendijének kiemelése...............................................................43.7 A jogi érvelés kritikája.................................................................................................................................................43.8 Az eset jelentősége.......................................................................................................................................................5

4. Technikai kérdések, idézési és hivatkozási szabályok.........................................................................................................54.1 Rövidítések...................................................................................................................................................................54.2 Magyar joganyagok idézése.........................................................................................................................................84.3 Nemzetközi, EU-s és külföldi joganyagok hivatkozása...............................................................................................9

4.3.1.1 Történelmi szerződések...............................................................................................................................94.3.1.2 Hazánkban kihirdetett nemzetközi szerződések........................................................................................104.3.1.3 Közzétett, de nem kihirdetett nemzetközi szerződések.............................................................................104.3.1.4 Ki nem hirdetett nemzetközi szerződések..................................................................................................104.3.2.1 A Biztonsági Tanács határozatai................................................................................................................104.3.2.2 A Közgyűlés határozatai............................................................................................................................104.3.2.3 Konferenciai záróokmányok......................................................................................................................104.3.2.4 Emberi Jogi Bizottság (Human Rights Committee)..................................................................................104.3.2.5 Ex-Emberi Jogi Bizottság (ex-Commission on Human Rights) és az Emberi Jogok Előmozdításának és Védelmének Albizottsága......................................................................................................................................114.3.2.6 Emberi Jogi Tanács (Human Rights Council)...........................................................................................114.3.3.1 Állandó Nemzetközi Bíróság.....................................................................................................................114.3.3.2 Nemzetközi Bíróság...................................................................................................................................114.3.3.3 Emberi Jogok Európai Bírósága................................................................................................................114.3.3.4 Európai Bíróság.........................................................................................................................................11

4.4 Jogtudományi művek hivatkozása, címleírás-technika..............................................................................................124.5 A szerkesztőség által preferált stílusról......................................................................................................................144.6 Egyéb..........................................................................................................................................................................15

5. A minta-esetmagyarazat.rtf fájl..........................................................................................................................................166. Szerzői jogi kérdések..........................................................................................................................................................16

APPENDIX I...............................................................................................................................................................................1729/2007. (V. 31.) IRM rendelet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatok megjelöléséről.....................17APPENDIX II.............................................................................................................................................................................19Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által kiadott, a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú szabályzatnak a bírósági ügyek sorszámozásáról szóló része.....................................................................................................19

Az ügycsoportok.....................................................................................................................................................................19Az ügyszám............................................................................................................................................................................19A sorszám...............................................................................................................................................................................19

1. A folyóirat célja

A folyóirat célja, hogy bírósági ítéleteket elemezzen, felhívja a figyelmet az érvelés sajátságaira (esetleg hibáira), megvilágítsa a joggyakorlat fejlődési irányait. Mindez jelenleg hiányzik Magyarországon, illetve általában puszta ítéletismertetések jelennek meg. A kevés kritikai ítéletelemző írás színvonala igen vegyes, szerkezetük nem követ egységes sémát, emiatt néha áttekinthetetlen ötletfolyamnak tűnnek. Olvasóközönségünk, a gyakorló jogászok, többet szeretnének a puszta összefoglalásnál, mint amit mondjuk a Bírósági Határozatok nyújt, de nem vágynak bonyolult (és számukra gyakran irreleváns, például de lege ferenda) jogtudományi fejtegetésekre. A jogesetek kritikai bemutatása iránti igény Magyarországon is megvolna, hiszen az ez iránti érdeklődés benne rejlik a jogászi munka természetében, azonban a megfelelő fórum jelenleg még hiányzik ehhez. A folyóirat ezt szeretné pótolni.

- 1 -


Tehát nem egy újabb jogtudományi folyóiratról lenne szó, abból egyrészt van elég (sokszor esetleges tartalommal és pontos szakmai misszió nélkül), másrészt pedig a piac torz (ti. fizetőképes kereslet nincs, de intézményileg finanszírozott kínálat van, az pedig nem minőségorientált: a double blind peer review bevezetésének a legtöbb jogtudományi lap ellenáll). Ezt a fajta intézményi környezetet nem kívánjuk (és nem is tudnánk) feltörni, ehelyett a kritikai visszajelzések révén a joggyakorlat érvelési színvonalát szeretnénk emelni (ennek érdekében az esetelemzések mellett lesz egy külön érveléstani rovatunk is), ezáltal a magyar jogi kultúra fejlesztéséhez hozzájárulni. Szerzőink között reményeink szerint természetesen elsősorban jogtudósok lesznek, azonban nem egymásnak szeretnénk írogatni, hanem a szélesebb (gyakorló) jogászi közvéleménynek, köztük a jogalkalmazóknak is, akik remélhetőleg a kritikai-jogtudományi visszajelzésben elsősorban a segítő szándékot fogják meglátni.

A műfaj magyarországi alulreprezentáltságának oka a szocialista jogi gondolkodásban rejlik, amely a bírói jog és a bírói érvelés szerepét próbálta kisebbnek beállítani, mint amilyen („szocialista normativizmus”). Az esetelemzések mindig is részei voltak a jogirodalomnak, de „ipari méretekben” való megjelenésük (tömeges folyóirat-publikációk formájában) a második világháború utánra tehető a nyugat-európai országokban (Fallbesprechung, case note, commentaire d’arrêt néven). A műfaj felvirágzásának elsődleges oka az volt, hogy erre az időre jutott el az esetek száma és bonyolultsága olyan fokra, hogy a színvonalas mindennapi jogászi munkához is szükségessé váltak olyan elemzések, amelyek az egyes ítéleteket a szélesebb bírói gyakorlat és a szakirodalom fényében vizsgálják. Ez a folyamat és a kapcsolódó jogirodalmi fejlődés az említett ideológiai okból hozzánk mindeddig nem tudott begyűrűzni. A folyóirat szakmai-kulturális missziója ily módon a magyar jogi kultúra visszacsatlakoztatása egy újabb ponton a nyugat-európai hagyományokhoz.

Az elemzések nem csupán az ügyvédek (ügyészek, bírák) munkáját könnyítenék meg jogászi érvelésük felépítésében, hanem egyúttal a bíróságokkal szembeni kontrollt is jelent, ha a színvonaltalan ítéleteket (különösen a politikai közbeszédben elhíresülteket) alapos jogászi kritikának vetnénk alá. Ez azt jelenti, hogy a lapnak (párthoz nem köthető) közéleti funkciója is volna.

Azt reméljük, hogy a műfaj a jogi oktatásba is be fog szivárogni (például esetelemzések házi dolgozatként való íratása révén az általunk használt formátumban). Ez fontos lépés lenne a jelenleg nagyrészt jogszabály- vagy dogmatikamagoltató jogászképzés helyett a jogi érvelésre koncentráló jogászképzésre való átállás érdekében.

2. Tematika és rovatok

A folyóirat tematikája kiterjed a polgári jogi, büntetőjogi, közigazgatási jogi (értsd: közigazgatási bírósági ítéletek), alkotmányjogi (Alkotmánybíróság), európai jogi (Európai Bíróság) és nemzetközi emberi jogi (Emberi Jogok Európai Bírósága) döntések elemzésére. Az ezeken kívüli eseteket (például külföldi jogesetek, a Nemzetközi Bíróság ítéletei) lehetőleg kerüljük, mert a magyar gyakorló jogász számára közvetlenül csupán az előbbiek használhatók. A strasbourgi és a luxembourgi joggyakorlatból azok az esetek kerülhetnek elemzésre, amelyek relevánsak lehetnek egy magyar gyakorló jogásznak. Tehát nem csak a közvetlenül magyar vonatkozású ügyek, azonban az EU egyes szervei közti hatásköri vita vagy éppen az Emberi Jogok Európai Egyezményének a gyarmatokon való alkalmazásának kérdése nem érdekes számunkra. Az eseteket az érvelés különlegesen jó vagy rossz színvonala, a joggyakorlatot megváltoztató jellege és a közbeszédbeli helye szerint válogatjuk ki.

Minden (potenciális) szerzőt arra kérünk, hogy mielőtt a Jogesetek Magyarázata című folyóiratnak (a továbbiakban: JeMa) esetmagyarázatot küldene, vegye fel a kapcsolatot a szerkesztőséggel ([email protected]), hogy a téma érdekelné-e a JeMa-t, illetve hogy nem készül(t)-e már a szóban forgó esetről egy másik esetmagyarázat nálunk. Ugyanarról az esetről csak a legritkább esetben közlünk két magyarázatot.

3. Az egyes írások belső szerkezete

Az esetek tárgyalása egységes szerkezeti séma szerint zajlik: cím, tárgyszavak, értelmezett jogszabályhelyek, tények, pertörténet, a jogi érvelés rekonstrukciója, a ratio decidendi kiemelése, a jogi érvelés kritikája (belső koherencia, lezáratlan kérdések vagy más szempontok alapján), a jogeset jelentősége (a joggyakorlat fejlődésére gyakorolt hatása). A ténymegállapításra vonatkozó érvelés csak

- 2 -

mailto:[email protected]


akkor kerül elemzésre, ha ennek különös jelentősége van. A sémától való eltérést csak kivételesen indokolt esetben támogatjuk.

A kifejtés terjedelmére nincs szigorú előírás, a lényeg inkább az, hogy az előre megadott szerkezetet és kérdéseket lelkiismeretesen végigzongorázzuk. Arra kérjük azonban a szerzőket, hogy nézzenek bele a korábbi JeMa-esetelemzésekbe, hogy a stílus és a terjedelem tekintetében nagyjából el tudjanak igazodni.

Az alább felsorolt szerkezeti egységeket nem szükséges címként szó szerint megemlíteni, de ezeknek a témáknak (akár részben eltérő cím alatt) meg kell jelenniük, és a szerkezetnek is (lehetőség szerint) követnie kellene az alábbiakat.

3.1 A cím

A címnek röviden, lényegre törően és szenvtelenül kell közölnie a témát. Tartózkodjunk a blikfangos (netán vicceskedő) újságírói címektől, vagy az olyanoktól, amelyek a konkrét tartalomról nem mondanak semmit (például „A csirke és a jog”). Jó jogászhoz illően legyünk inkább unalmasak, de tárgyszerűek. A cím lehetőleg tartalmazza a bíróság nevét is. A témára és a bíróságra utaló minél rövidebb főcím után a jogdogmatikai tartalomra (esetleg a ratio-ra) utaló alcím következik (például: Az Alkotmánybíróság határozata a fedett nyomozókról. A fedett nyomozó büntetlenségét lehetővé tevő törvényi rendelkezések alkotmányosságáról; A Legfelsőbb Bíróság elvi határozata a termékfelelősségről. Döntés a termék gyártóját terhelő felelősség és a külön jogszabályon alapuló (állami) helytállási kötelezettség viszonyáról).

3.2 Az elemzést megelőző járulékos részek

A cím alatt szerepel az elemzett eset pontos és hivatalos hivatkozása. A hivatkozási konvenciókat alább, a formai kérdéseknél (4. pont) tárgyaljuk, mindaz erre is vonatkozik.

A tárgyszavak listája (természetesen esettől függően) hat-nyolc kulcsszót tartalmaz. A szerkesztőség ezeket (az általában használt tárgyszavakhoz igazodás végett) úgyis felülvizsgálja, de előzetes listát minden szerzőtől kérnénk.

Ugyanitt adjuk meg az értelmezett jogszabályhelyeket. Nem minden megemlített jogszabályhelyet szükséges előzetesen felsorolni, hanem csak azokat, de azok mindegyikét, amelyekről érdemben állít valamit a bíróság.

3.3 Tények

Az elemzés a tények tömör, lényegre törő bemutatásával kezdődik. Csak a jogilag releváns, továbbá az ügyről esetleg a közbeszédben ismertté vált tényeket említsük meg. Releváns minden olyan tény is, amelynek relevanciája kérdéses lehet. Absztrakt alkotmánybírósági normakontrollnál ez elmarad. Ha az absztrakt alkotmánybírósági normakontrollt köztársasági elnöki indítványra végezte el az Alkotmánybíróság, akkor ennek története is ide kerül (tartalma azonban a pertörténetbe); ha azonban egyszerű actio popularisról van szó, akkor a tények rész elmarad, és a beadvány tényére (és tartalmára) csak a pertörténetben utalunk. A jogegységi határozatok elemzésénél ez a rész kimarad. Itt jegyezzük meg, de az egységes szerkezeti séma minden kötött elemére vonatkozik, hogy amennyiben a szerző nem vagy nem minden ponton igazodik azokhoz, úgy a szerkesztő a kéziratot adott esetben átszerkeszti, kiegészíti, esetleg hiánypótlásra visszaküldi a szerzőnek.

3.4 Pertörténet (beadványok)

A pertörténet a tények folytatása. Tartalmazza a felek megnevezését (ha vannak), valamint a per legfontosabb eseményeit dátumokkal. Amennyiben másod- vagy harmadfokú bírósági ítéletről van szó, akkor itt kell megemlíteni a korábbi döntéseket is, egy-két mondatban utalva a döntés eredményére és főbb indokaira. A bírákat lehetőleg nevezzük meg (az Alkotmánybíróságnál az előadó bírót; de az Európai Bíróságnál ez elmarad, hiszen nincs olyan).

Az adatok közül azokat kell feltüntetni, amelyek nyilvánosan elérhető adatbázisokban fellelhetők. Ha tehát a bírósági honlapról letölthető ítéletben mindez benne van, akkor feltüntetjük, ha nincs, akkor nem. Ugyanígy kerüljük a nem nyilvános periratokra való hivatkozást az esetelemzésben.

A korábbi döntések rekonstrukciója tehát ide kerül; külön kritikájukra azonban ne térjünk ki. Minden esetmagyarázat egy adott döntést magyaráz és kritizál – amennyiben valaki a korábbi döntéseket is elemezni és kritizálni akarja, akkor azokról külön tanulmányt kell készítenie. A későbbi bírósági döntések azonban esetleg mondhatnak valamit ezekről a korábbi döntésekről: ennek

- 3 -


apropóján már mi is kritikába bocsátkozhatunk, de ezt is csak a megfelelő helyen (tehát nem a pertörténetnél, hanem majd a jogi érvelés kritikája részben).

Az Európai Bíróság esetében itt kell bemutatni a főtanácsnoki véleményeket. Ha a felek (vagy indítványozók) beadványai ismertek, ezeket is itt ismertetjük (értékelés nélkül, igen röviden).

3.5 A döntés jogi érvelésének rekonstrukciója

Ennek a résznek a feladata, hogy az olvasót megkímélje az esetleg hosszú ítélet átbogarászásától, mégis minden lényeges momentumot megemlítsen. Tehát úgy kell tömöríteni, hogy a szöveg olyanok számára is érthető és teljes legyen, akik nem olvasták az ítéletet. Az elemzések ne pusztán a Bírósági Határozatok-féle összegzések alapján készüljenek, hanem mindig meg kell vizsgálni az eredeti döntést.

A rekonstrukciót úgy építsük fel, hogy előkészítsük vele a későbbi kritikát (az egyes érvelési lépéseket érthetően és világosan különítsük el, esetleg számozzuk be római számokkal, hogy könnyebben hivatkozhassunk rájuk később). Nagyon fontos, hogy itt ne kezdjük el minősíteni az érvelést, az ugyanis egy későbbi rész feladata. Az egyes részek elkülönítése azért fontos, nehogy áttekinthetetlen gondolatfolyammá alakuljon az írás: ha gondolati fegyelmezettséget várunk el az ítéletektől (adott esetben pedig annak hiányát tesszük szóvá), akkor a fegyelmezettség követelményének az esetmagyarázatra még inkább vonatkoznia kell.

Ahol van különvélemény vagy párhuzamos vélemény (Alkotmánybíróság), ott azt elkülönítve, az előbbi szempontok (érthető és tömör stílus, világos és tagolt szerkezet) figyelembevételével mutassuk be.

3.6 A konkrét döntés (rendelkezés) és a döntés ratio decidendijének kiemelése

Meg kell különböztetnünk a konkrét döntést vagy rendelkezést („Kovács József bűnös”, „Kovács József két év felfüggesztett szabadságvesztés büntetéssel büntetendő”) és az elvont eseti jogtételt (az angolszász jogi kultúrában bevett elnevezéssel: ratio decidendi). Ez utóbbi nagyjából az, amit rendszerint a Bírósági Határozatok vastagbetűs címszövegében találunk. A kérdés jelentősége miatt ezt elkülönítve emeljük ki, és nem csupán a jogi érvelés rekonstrukciója körében említjük meg. A ratio decidendi mindig tartalmazza az értelmezett jogszabályhelyet is. Például: „Nem áll fenn az Mt. 96. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli felmondási ok, ha a munkavállaló kellő időben és többször jelezte betegségét a munkáltatónak, és az igazolások kiadása után azokat meg is küldte a részére.” A megfogalmazás során igyekezzünk pontosak és egyértelműek lenni – akkor is, ha ez kissé nehézkesen hosszú megfogalmazáshoz vezet. Hangsúlyosan felhívnánk a figyelmet arra, hogy a ratio decidendi nem azonos a határozat vagy ítélet rendelkező részével (még AB határozatok esetében sem – lásd a minta-esetmagyarázatot).

3.7 A jogi érvelés kritikája

Ez a rész az esetelemzések szíve, ez járulhat ugyanis hozzá leginkább a folyóirat céljainak megvalósulásához. Mindig tegyük egyértelművé, hogy mi az, amit mi gondolunk (szerzőként), és mi az, amit a bíróság. Ezt jelentősen elősegíti a szerkezeti elkülönítés, de a két elem összemosásának veszélye így is fennállhat.

A kritika legfontosabb szempontjai (ezek csupán szempontok, nem szerkezeti egységek az elemzésben): (a) a jogi kiindulópontok megválasztása (például hatályon kívüli szabályra alapozás, esetleg jogi kötelező erővel nem bíró aktusok kötelezőként kezelése, releváns jogszabályok vagy korábbi döntések figyelmen kívül hagyása); (b) egyes érvelési lépések megkérdőjelezése (non sequitur – tehát ha a bíróság azt állítja, hogy ‘x’ következik ‘y’-ból, noha nem következik);1 (c) belső ellentmondás-mentesség; (d) lehetséges kérdések és lehetséges ellenérvek megválaszolása (például ha valamely érvelési logika más esetben abszurd eredményre vezetne, és nem magyarázza meg a bíróság, hogy ott miért ne lehetne alkalmazni ezt a logikát); (e) fogalmi homályosság (definíciók hiánya vagy azonos kifejezések eltérő értelemben való használata); (f) az érvelés általános szerkezete (egy érvet előbb kellett volna említeni az ítéletben, mert korábban már implikálta az érvelés) és stílusa (érthetősége).

1 A non sequitur sajátos esete, amikor a jogszabály szövegéből nem következik valamely jelentés, tehát amikor az értelmezési technikát kritizáljuk. A különféle értelmezési technikákhoz a szerzők figyelmébe ajánljuk: http://www.szazadveg.hu/kiado/szveg/47jakab.pdf.

- 4 -

http://www.szazadveg.hu/kiado/szveg/47jakab.pdf


Amennyiben van különvélemény vagy párhuzamos vélemény (Alkotmánybíróság), abban az esetben az említett kritikai szempontokat a többségi vélemény kritikája után, elkülönítve alkalmazzuk.

Nincs tökéletes ítélet, mindegyiket lehetne egy-egy ponton csiszolni. Nekünk az is feladatunk, hogy a jövőre nézve elősegítsük az ilyen „csiszolandó pontok” (azaz hibák) számának csökkenését az új ítéletekben. Nem szeretnénk ezért olyan elemzést közölni, amely csupán dicséretet tartalmaz – az ilyenek egyrészt bérírásgyanúsak, másrészt kevésbé tudnak hozzájárulni a jogi érveléstechnika fejlesztéséhez, mint a kritikusabb elemzések.

3.8 Az eset jelentősége

Ez a rész a „kitekintés”. Ez érintheti akár az erkölcsi vetületeket (ez az egyetlen pont, ahol a szerző esetleges világnézeti szimpátiája enyhén megmutatkozhat, de az esetleges pártpolitikai vonzalmának mindenütt rejtve kell maradnia), a társadalmi-közéleti vagy a (jövőbeli) joggyakorlatbeli jelentőséget: azaz itt lesz világos, hogy miért pont ezt az esetet választottuk elemzésre. Szükség esetén más jogrendek érvelési mintái is itt említhetők meg (vagy esetleg az előbbi kritikai részben, amennyiben a kritikánkat ezzel szeretnénk alátámasztani).2

Netán valamely szabályozás abszurd voltára (és így a jogalkotói feladatra) hívhatjuk fel itt a figyelmet – az írás azonban nem válhat valamely konkrét jogalkotási javaslat bevezető indokolásává.

4. Technikai kérdések, idézési és hivatkozási szabályok

4.1 Rövidítések

Az esetelemzésekben a folyóirat rövidítésjegyzékében szereplő rövidítések használhatók és használandók. (A szerkesztés során minden esetben alkalmazni fogjuk a felsorolt rövidítéseket és a folyóiratnak a rövidítésekre vonatkozó saját szabályait – lásd a jegyzék után –, akkor is, ha a szerző nem vagy nem minden esetben vette figyelembe azokat a kézirat elkészítésekor.) A listában egyelőre nem szereplő (intézmény)név vagy fogalom rövidítése is lehetséges, de kérjük a szerzőket, hogy lehetőleg külön jelöljék, ha új rövidítést szeretnének bevezetni. A folyóirat egyes számaiban nem az alábbi, teljes rövidítésjegyzék jelenik majd meg, hanem csupán az adott számban szereplő tételek.

AB Alkotmánybíróságab. alkotmánybíróságABGB Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch (1811, Ausztria)ABH Az Alkotmánybíróság határozataiABK Az Alkotmánybíróság határozatai: az Alkotmánybíróság hivatalos lapjaAbtv. 1989. évi XXXII. törvény az AlkotmánybíróságrólÁe. 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásrólalk. alkotmányAlk. a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény)All ER All England Law ReportsALR Allgemeines Landrecht (1794, Poroszország)Ápt. 1979. évi II. törvény az állami pénzügyekrőlÁPV Zrt. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő RészvénytársaságARSP Archiv für Rechts- und SozialphilosophieÁSZ Állami SzámvevőszékÁSZtv. 1989. évi XXXVIII. törvény az az Állami SzámvevőszékrőlAtv. 1998. évi XCIII. törvény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairólAvtv. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságárólBAF BankfelügyeletBe. (régi) 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról Be. 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásrólbek. bekezdésBerlVerfGE Entscheidungen des Berliner Verfassungsgerichts

2 Óvakodjunk az olyan megjegyzésektől, amelyből csak az derül ki, hogy az esetmagyarázat szerzője ismeri az adott jogrendet, de amelyből az olvasó számára nem világos az utalás tartalma. Az ilyen utalás ugyanis az olvasót esetleges műveltségi hiányára emlékeztetné, ami azonban (mind a JeMa, mind a szerző részéről) udvariatlan lenne. Az előbb elmondottak általánosabb követelményként is megfogalmazhatóak a JeMa írásaival szemben: az olvasó szempontjai (tehát információszerzés, valamint a gondolkodás pallérozása) domináljanak, a szerző szempontjai (tudás önfényező megvillantása, a saját ilyen-olyan szimpátiák érvényesítése) pedig háttérbe szorítandóak.

- 5 -


BGB Bürgerliches Gesetzbuch (1896, Németország)BH Bírósági HatározatokBjt. 1997. évi. 67. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásárólBjtv. 1997. évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról BK Belügyi KözlönyBM BelügyminisztériumBsz. (régi) 1972. évi IV. törvény a bíróságokról Bsz. 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásárólBT Biztonsági TanácsBtk. 1978. évi IV. törvény a Büntető TörvénykönyvrőlBv. tvr. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletBVerfG Bundesverfassungsgericht [német szövetségi alkotmánybíróság]B-VG Bundes-Verfassungsgesetz [osztrák szövetségi alkotmánytörvény] (1920)CMLR Common Market Law ReportsCsjt. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságrólCsődtv. 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásrólD. DigestaDR European Commission on Human Rights Decisions and Reportse. a. et aliena [és mások, és egyéb]é. n. év nélkülEAK Európai Atomenergia Közösség (Euratom)EAKSZ az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) alapító Szerződés (1957 Róma)EBH elvi bírósági határozatEBHT Európai Bírósági Határozatok TáraEbktv. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításárólECHR European Court of Human RightsECR European Court ReportsEFTA European Free Trade AssociationEGK Európai Gazdasági KözösségEGMU Európai Gazdasági és Monetáris UnióEGT Európai Gazdasági TérségEgytv. 1989. évi II. törvény az egyesülési jogrólEJEB Emberi Jogok Európai BíróságaEJEBiz. Emberi Jogok Európai BizottságaEJEE az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én kelt Egyezmény

(1950 Róma)EJENY Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948 Párizs)EK Európai Közösség, Európai KözösségekEKA Ellenzéki KerekasztalEKB Európai Központi BankEKSZ az Európai (Gazdasági) Közösséget alapító Római Szerződés (1957 Róma)ENSZ Egyesült Nemzetek SzervezeteESZAK Európai Szén- és AcélközösségESZAKSZ az Európai Szén- és Acélközösséget alapító Párizsi Szerződés (1951 Párizs)ESzocK Európai Szociális Karta (1961 Torino, módosítva 1996 Strasbourg)Et. 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról ETS European Treaty SeriesEU Alapjogi Karta az Európai Unió Alapjogi Chartája (2000 Nizza)EU Európai Unió, Europäische UnionEuB Európai BíróságEUSZ az Európai Uniót alapító Maastrichti Szerződés (1992)EüM Egészségügyi MinisztériumEütv. (régi) 1972. évi II. törvény az egészségügyről Eütv. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrőlÉVM Építésügyi és Városfejlesztési MinisztériumFot. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásrólGG Grundgesetz [alaptörvény, a Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya] (1949)GM Gazdasági MinisztériumGNY genfi nyilatkozat (1924)Gst. 1995. évi XLVIII. törvény a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokrólGSZKJNE Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966)Gt. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokrólGYISM Gyermek-, Ifjúsági és SportminisztériumGyt. 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogrólGyvt. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényh. n. hely nélkülhat. határozatHM Honvédelmi MinisztériumHT Honvédelmi Tanács

- 6 -


Hvt. 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségrőlill. illetveILO Nemzetközi Munkaügyi SzervezetIM Igazságügyi MinisztériumIpM Ipari MinisztériumIRM Igazságügyi és Rendészeti MinisztériumItv. (régi) 1986. évi I. törvény az illetékekről Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Jat. 1978. évi XI. törvény a jogalkotásrólJEH jogegységi határozatk. n. kiadó nélkülKBER Központi Bankok Európai RendszereKE köztársasági elnökKER köztársasági elnöki rendeletKet. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairólKJE Közigazgatási jogegységi határozatKjt. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásárólKjtv. 1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásárólKorm. KormányKöM Környezetvédelmi MinisztériumKözl. Ért. Közlekedési ÉrtesítőKözokt. tv. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásrólKPJE Közigazgatási és Polgári jogegységi határozatKPM Közlekedési és Postaügyi MinisztériumKRESZ 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletKSH Központi Statisztikai HivatalKTM Környezetvédelmi és Területfejlesztési MinisztériumKutv. 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésrőlkül. különösenLB Legfelsőbb Bíróságlj. lábjegyzetLtv. 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes

szabályokról LÜ Legfőbb ÜgyészségLvt. 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról Maastrichti Szerződés lásd EUSZMAB Magyar Akkreditációs BizottságME miniszterelnök, miniszterelnökiMédiatv. 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásrólmin. miniszter, miniszteriMK Magyar KözlönyMKM Művelődési és Közoktatási MinisztériumMNB Magyar Nemzeti BankMNBtv. 2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti BankrólMOL Magyar Országos Levéltármsz. margószámMSZMP Magyar Szocialista MunkáspártMSZP Magyar Szocialista PártMT MinisztertanácsMt. (régi) 1967. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről Mt. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről MTA Magyar Tudományos AkadémiaNek. tv. 1993. LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairólNEKA Nemzeti KerekasztalNET Népköztársaság Elnöki TanácsaNJW Neue juristische WochenschriftNksztv. 2005. évi L. törvény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásrólNM népjóléti miniszterNsztv. (régi) 1989. évi XVII. törvény a népszavazásról és népi kezdeményezésről Nsztv. 1998. évi III. törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről NYE New York-i egyezmény (1989)OBH Országgyűlési Biztosok HivatalaOGY OrszággyűlésOIT Országos Igazságszolgáltatási TanácsOM Oktatásügyi MinisztériumORFK Országos Rendőr-főkapitányságorsz. országosORTT Országos Rádió és Televízió TestületOVB Országos Választási Bizottság

- 7 -


ök. önkormányzat, önkormányzatiÖtv. 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokrólÖvtv. 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásárólPárttv. 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásárólpl. példáulPM PénzügyminisztériumPp. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásrólPPJNE Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi EgyezségokmányaPSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami FelügyeletePtk. 1959. évi IV. törvény a polgári TörvénykönyvrőlPtké. 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásárólrend. rendeletRómai Szerződés lásd EKSZRtv. 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségrőlSK Statisztikai Közlönystb. és a többiStv. 1986. évi II. törvény a sajtóról sz. számúSzabs. tv. 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekrőlSZCSM Szociális és Családügyi MinisztériumSZMSZ szervezeti és működési szabályzatSZOT Szakszervezetek Országos TanácsaSztv. (régi) 1968. évi I. törvény a szabálysértésekről Sztv. 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről tc. törvénycikkTEÁOR 9003/2003. (SK 6.) KSH közlemény a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási

rendszerérőlti. tudniillikTü. teljes üléstv. törvénytvr. törvényerejű rendeletún. úgynevezettÜK Ügyészségi KözlönyÜtv. 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről Üsztv. 1994. évi LXXX. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrőlv. versusVe. 1997. évi C. törvény a választási eljárásrólVht. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról Vjt. 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásárólvö. vesd összevs. versusWHO ENSZ Egészségügyi VilágszervezetWTO Világkereskedelmi Szervezet

A főszövegben a rövidítésjegyzékben található tételek közül a mozaikszóval rövidített intézményneveket (például ENSZ, EU, ORTT, AB), a rövidített törvényneveket (például Avtv., Ötv.) és egyes bevett közszói rövidítéseket (stb., vö., ti., ún.) használjuk, továbbá csakis jogforrási megjelölésekben a miniszter(i), miniszterelnök(i), köztársasági elnök(i), valamint az Országgyűlés és a Kormány kifejezés rövidítését (min., ME, KE, OGY, Korm.). A jegyzetanyagban tágabb körben élünk az intézménynevek (például LB, OGY, Korm.), dokumentumok, törvények, kiadványok, egyes szakkifejezések (például Alk., MK, bek., hat., tv.), de a közszavak (pl., ill., kül.) rövidíthetőségével is: mindent rövidítünk, ami a rövidítésjegyzékben található, akkor is, ha szóösszetétel tagja (például EU-tagság). A miniszter(i), miniszterelnök(i), köztársasági elnök(i) kifejezés rövidítését (min., ME, KE) azonban a jegyzetekben is kizárólag jogforrási megjelölésekben alkalmazzuk. A rövidítésekhez lásd még a II. appendixet.

4.2 Magyar joganyagok idézése

A törvények és rendeletek címét minden esetben dőlt betűvel szedjük. Az egy tanulmányon belüli első előforduláskor kiírjuk a teljes címet: az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény, majd a további előfordulásokkor már csak az évszámát és a számát tüntetjük föl, a tárgyát nem: 1989. évi XXXI. törvény, és ekkor is kurziváljuk. A leggyakrabban idézett jogszabályokra minden esetben a rövidítésükkel hivatkozunk (feloldásukat a rövidítésjegyzék tartalmazza), és ezeket nem is kurziváljuk. Néhány törvény címe pedig olyan hosszú, hogy a főszövegben az első említéskor is a rövid alakkal utalunk rá, és a teljes címet inkább lábjegyzetben közöljük (ilyen például az 1972. évi I. törvény az

- 8 -


1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről).

Az AB határozatokat az AB által használt módon idézzük, megjelölve a határozat (végzés) kezdő és aktuálisan meghivatkozott oldalszámát is:

34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 149, 151–152.

7/2004. (III. 24.) AB határozat, ABK 2004. március, 172, 181.

Az ABH-hivatkozás sajátossága, hogy a végén mindig pont van (akkor is, ha zárójelben szerepel a hivatkozás egy mondat közepén), a „tól–ig” oldalszámok között nagykötőjelet (–) használunk, nem kiskötőjelet (-). Mintaként a http://www.mkab.hu/index.php?id=friss_hatarozatok oldalon található határozatok szolgálnak. ABK-idézetet csak akkor használunk, ha az ABH kötet még nem jelent meg, Magyar Közlöny-beli oldalszámokat pedig akkor adunk meg, ha a kéziratzáráskor még az ABK sem jelent meg. Az ABH-kötetek pdf formátumban letölthetők az AB honlapjáról: http://www.mkab.hu/index.php?id=hivatalos_lap. Amennyiben a főszövegben hivatkozunk AB döntésekre, akkor az ABH vagy ABK hivatkozást ott adjuk meg, nem lábjegyzetben, az AB mindenkori aktuális idézési gyakorlata, azaz az alábbiak szerint:

Az Alkotmány 67. § (1) bekezdése tehát „a gyermek alapvető jogáról rendelkezik és egyidejűleg megfogalmazza a gyermek védelmével és gondoskodásával kapcsolatos általános követelményeket és állami feladatokat” [79/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 399, 405.].

Az 54/2004. (XII. 13.) AB határozatban pedig mindebből arra következtetett, hogy mindennek megvalósítása terén az államnak – éppen a 16. § alapján – jelentős kötelezettségei vannak (ABH 2004, 690, 757.).

Az ABK, a Magyar Közlöny és minden más közlöny letölthető az alábbi helyről: http://www.kozlonykiado.hu/kozlonyok/valaszt.htm.

A Bírósági Határozatokban közzétett magyar bírósági határozatok egységes hivatkozása (figyeljünk a szóközökre!):

BH 2003. 294.

Az alsóbb szintű bíróságok határozataira a bíróság és az ügyszám megjelölésével hivatkozunk; ha valamelyik folyóirat leközölte a szöveget, akkor (az ügyszám megadása után) oldalszám tekintetében arra kell hivatkozni, például:

Pest Megyei Bíróság 1.Bf.442/2004/11., megjelent: „Ítélet a Bencsik-ügyben” Fundamentum 2004/4. 73–76.

Lásd még az I. appendixet: 29/2007. (V. 31.) IRM rendelet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatok megjelöléséről. A bírósági ítéletek teljes szövege (tehát nem csupán a BH-s kivonat) anonimizált formában letölthető az alábbi címről: http://www.birosag.hu/engine.aspx?page=anonim.

4.3 Nemzetközi, EU-s és külföldi joganyagok hivatkozása

Főszabály szerint a nemzetközi dokumentumokat az irodalomban bevett angol (tehát nem a francia) idézéssel hivatkozzuk. Magyar hivatkozás ott indokolt, ahol történelmi dokumentumról, magyar hivatalos lapban (magyarul) megjelent vagy EU-s dokumentumról van szó. Néhány helyen az irodalomban többféle hivatkozási minta is elfogadott, amelyek közül választhatunk (de egyazon íráson belül ne változtassunk a módszeren). Lehetőség szerint az alább felkínált eljárások közül az „informatív, de nem feltétlenül hivatalos” módokat használjuk, mert célunk az (adott esetben nem nemzetközi jogász) olvasó informálása (a hivatalos idézési formulák ugyanis gyakran például az évszámot sem tartalmazzák). A nemzetközi szerződések, dokumentumok címét kurziváljuk.

4.3.1 Nemzetközi szerződések

4.3.1.1 Történelmi szerződések

1648. évi vesztfáliai békeszerződés, XXVIII. cikk. (Ha az eredeti szövegben arab számozással szerepelnek a cikkek, értelemszerűen a magyar átiratban is így kell feltüntetni.)

- 9 -

http://www.birosag.hu/engine.aspx?page=anonim

http://www.birosag.hu/engine.aspx?page=anonim

http://www.kozlonykiado.hu/kozlonyok/valaszt.htm

http://www.mkab.hu/index.php?id=hivatalos_lap

http://www.mkab.hu/index.php?id=friss_hatarozatok


4.3.1.2 Hazánkban kihirdetett nemzetközi szerződések

1969. évi bécsi egyezmény, 34–37. cikk. Kihirdette: 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről. (További hivatkozásoknál elegendő: 1969. évi bécsi egyezmény, 2. cikk.)

4.3.1.3 Közzétett, de nem kihirdetett nemzetközi szerződések

1949. évi genfi egyezmények, 2000/17–20. számú Nemzetközi Szerződés a külügyminisztertől. Magyar Közlöny, 2000/112. (2000. november 16.), 7020–7116.

4.3.1.4 Ki nem hirdetett nemzetközi szerződések

Hivatalos: Inter-American Convention on the Granting of Civil Rights to Women, 1438 U.N.T.S. 51, Article 1.

Nem hivatalos, de informatív – a legpraktikusabb (további hivatkozásoknál csak a hiteles nyelv szerinti cím, a megkötés helye és ideje már nem kell):

Protocol to the African Charter on Human and Peoples’ Rights on the Rights of Women in Africa, Maputo, 11 July 2003, Article 1.

4.3.2 ENSZ-dokumentumok

4.3.2.1 A Biztonsági Tanács határozatai

Amennyiben magyarul is ki van hirdetve, akkor a következő idézés javasolt:Statute of the International Tribunal for Rwanda. S. C. Res. 955, 3453rd mtg., 8 November 1994, U.N. Doc. S/RES/955 (1994), Annex, Article 3. Kihirdette: 1999. évi CI. törvény az 1994. január 1. és 1994. december 31. között Ruanda területén elkövetett népirtásért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértéséért felelős személyek, valamint a szomszédos államok területén elkövetett népirtásért és egyéb hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárok megbüntetésére létrejött Nemzetközi Büntetőtörvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról.

Ha a BT-határozat nincs kihirdetve magyarul, akkor a következő idézés javasolt:Hivatalos angol: S.C. Res. 660, 45 U.N. SCOR at 19, U.N. Doc. S/RES/660 (1990), para. 1.

Nem hivatalos, de informatív: S.C. Res. 660, 2932nd mtg., 2 August 1990, U.N. Doc. S/RES/660 (1990), para. 1-2.

4.3.2.2 A Közgyűlés határozatai

Hivatalos, új határozati számozás: United Nations Millennium Declaration, G.A. Res. 55/2, U.N. GAOR, 55th sess., Supp. No. 49, at 4, U.N. Doc. A/55/49 (2000)

Hivatalos, régi határozati számozás: Declaration on the Granting of Independence to Colonial Countries and Peoples, G.A. Res. 1514 (XV), 15 U.N. GAOR Supp. (No. 16) at 66, U.N. Doc. A/4684 (1961)

Nem hivatalos, de informatív: Declaration on the Granting of Independence to Colonial Countries and Peoples, G.A. Res. 1514, 947th plen. mtg., 14 December 1960, U.N. Doc. A/RES/1514 (XV), Annex, para. 1.

4.3.2.3 Konferenciai záróokmányok

Final Act of the International Conference on Human Rights (Proclamation of Teheran), Teheran, 13 May 1968, U.N. Doc. A/CONF.32/41 (1968), para. 2.

Vienna Declaration and Programme of Action, Vienna, 25 June 1993, U.N. Doc. A/CONF.157/23, preamble.

4.3.2.4 Emberi Jogi Bizottság (Human Rights Committee)

General Comment No. 29. (Art. 4, States of Emergency), 24 July 2001, U.N. Doc. CCPR/C/21/Rev.1/Add.11 (2001), para. 11.

Quinteros v. Uruguay, Communication No. 107/1981, 21 July 1983, U.N. Doc. CCPR/C/19/D/107/1981, para. 14.

- 10 -


4.3.2.5 Ex-Emberi Jogi Bizottság (ex-Commission on Human Rights) és az Emberi Jogok Előmozdításának és Védelmének Albizottsága

Hivatalos: Human rights and terrorism, C.H.R. Res. 1997/42, ESCOR Supp. (No. 3) at 139, U.N. Doc. E/CN.4/1997/42 (1997), para. 1.

Albizottsági dokumentum, nem hivatalos, de bevett hivatkozás: Terrorism and human rights. Final report of the Special Rapporteur, Kalliopi K. Koufa, 25 June 2004, U.N. Doc. E/CN.4/Sub.2/2004/40, para. 12.

4.3.2.6 Emberi Jogi Tanács (Human Rights Council)

Jelentés, bevett idézés: Report of the independent expert on the question of human rights and extreme poverty, Arjun Sengupta, 31 May 2007, U.N. Doc. A/HRC/5/3, para. 1.

4.3.3 Bírósági döntések

4.3.3.1 Állandó Nemzetközi Bíróság

The S.S. Lotus (France v. Turkey), Judgement No. 9, 7 September 1927. P.C.I.J. Series A, No. 10, 18.

Interpretation of Article 3, paragraph 2, of the Treaty of Lausanne (Frontier between Iraq and Turkey), Advisory Opinion No. 12, 21 November 1925. P.C.I.J. Series B, No. 12, 25.

4.3.3.2 Nemzetközi Bíróság

Case concerning Military and Paramilitary Activities in and against Nicaragua (Nicaragua v. United States of America), Judgement of 27 June 1986, I.C.J. Reports 1986, 64-65, para. 115.

Reservations to the Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide. Advisory Opinion of 28 May 1951, I.C.J. Reports 1951, 23.

4.3.3.3 Emberi Jogok Európai Bírósága

A döntéseket angolul jelöljük (tehát nem franciául, és nem is valamiféle magyarított formában; az esetlegesen megjelent magyar ítéletfordításokat kiegészítésként megadhatjuk a hivatalos jelölés után „magyarul megjelent:” bevezetéssel). Az idézési szabályokat részletesen elolvashatjuk a http://www.echr.coe.int/ECHR/EN/Header/Case-Law/Published+case+law/Citation/ oldalon. Ehelyütt csupán a legfontosabbakat említjük meg:

1998 előtt (régi ítéletek idézése, hivatalos papíralapú kiadványban):McCann and Others v. The United Kingdom, Judgement of 27 September 1995, Series A, no. 324, p. 62, § 213-214.

1998 után a „Reports of Judgments and Decisions of the European Court of Human Rights” tartalmazza a legfontosabb döntéseket:

Campbell v. Ireland [GC], no. 45678/98, § 24, ECHR 1999-II

Amennyiben az 1998 utáni döntés nem jelent meg az ECHR-ben, akkor ügyszám és dátum alapján hivatkozzuk őket (ezek elektronikusan elérhetők a HUDOC adatbázisból: http://cmiskp.echr.coe.int/tkp197/search.asp?skin=hudoc-en):

McShane v. The United Kingdom, Judgement of 28 August 2002, no. 43290/98, § 94-98.

4.3.3.4 Európai Bíróság

A hivatalos magyar EU-s idézés meglehetősen körülményes, ennek ellenére ezt használjuk. A http://curia.europa.eu/jurisp/cgi-bin/form.pl?lang=hu honlapon esetszám alapján megtalálhatjuk a magyar idézési módot. Amennyiben a magyar csatlakozás (2004) előtti esetről van szó, akkor az esetet magát magyarul nem találjuk ugyan meg, de a rá való hivatalos hivatkozást kideríthetjük, ha a nevezett honlapon a „Szöveg szavai” mezőbe írjuk be a kérdéses eset ügyszámát: így megkapjuk, hogy mostanában hogyan utalnak az esetre hivatalosan. Ennek hiányában az angol oldalszámos idézést (http://curia.europa.eu/en/content/juris/c2.htm) lehet magyarosítani.

Az EBHT oldalszámokról: 1969 óta kezdődnek a döntések minden nyelven ugyanazon az oldalon és 1979 óta minden egyes oldal azonos a gyűjteményekben; 1979 előtti ügyekben az angol

- 11 -

http://curia.europa.eu/en/content/juris/c2.htm

http://curia.europa.eu/jurisp/cgi-bin/form.pl?lang=hu

http://cmiskp.echr.coe.int/tkp197/search.asp?skin=hudoc-en

http://www.echr.coe.int/ECHR/EN/Header/Case-Law/Published+case+law/Citation/


kiadás [ECR] használandó, de „EBHT” megnevezéssel; a brit csatlakozás előtti időkből, amikor nem volt angol kiadása EuB határozatainak, akkor az eljárás nyelve szerinti gyűjtemény oldalszámai az irányadók (ugyancsak „EBHT”-ként jelölve):

230/81. sz. Luxemburg kontra Parlament ügyben 1983. február 10-én hozott ítélet [EBHT 1983., 255. és 287. o.]

40/79. sz. P. kontra Bizottság ügyben 1981. február 5-én hozott ítélet [EBHT 1981., 361. o.] 12. pontja

26/62. sz. Van Gend & Loos ügyben 1963. február 5-én hozott ítélet [EBHT 1963., 3. o.]

4.3.4 Közösségi jogszabályok

Az EU-s dokumentumok magyar nyelvű idézéséhez általános útmutató található az alábbi címen: http://publications.europa.eu/code/hu/hu-000500.htm. Általános magyar helyesírási és jogi helyesírási kérdésekkel foglalkozik a http://publications.europa.eu/code/pdf/000300-PIV-hu-2007.pdf dokumentum.

A legfontosabb típusú EU-s normaidézéseket itt kiemeljük:EKSZ 234. cikk (1) bek.

A Bizottság 1038/2006/EK rendelete (2006. július 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett, az 1999. február 8-i 307/1999/EK tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (2a) bekezdésének értelmében

4.3.5 Külföldi nemzeti joganyagok

Külföldi (nemzeti) anyagokat az ottani szabályok szerint (tehát például angolszász országokban nemcsak az eset neve, hanem a law report, annak évszáma, oldalszáma stb. megadásával) hivatkozzuk:

Royal College of Nursing v. St Marylebone Corp’n [1959] 3 All ER 663

BVerfGE 1, 97

Angolszász joganyagokra (de nem másra!) az Oxford Standard for Citation of Legal Authorities (OSCOLA) használata ajánlott: http://denning.law.ox.ac.uk/published/ oscola _2006.pdf .

4.4 Jogtudományi művek hivatkozása, címleírás-technika

Minden hivatkozás esetén:

A vezetéknevek KISKAPITÁLISSAL szerepelnek, a keresztneveket is minden esetben kiírjuk, a névsorrend az eredeti marad (például KIS János, Michael SACHS).3 Több szerző/szerkesztő esetében nagykötőjellel (–) kapcsoljuk össze a neveket. Háromnál több szerző/szerkesztő közül csak az ábécérend szerinti elsőt tüntetjük fel, a többire et al.-lal utalunk.

Ha általában utalunk egy műre, nem kell oldalszámot megadni, minden egyéb esetben viszont igen, mégpedig pontosan a hivatkozott oldal(ak)ét (tehát a kezdő oldalszámot nem), és mellőzendő a német típusú „skk.” vagy az „és következő oldalak” kitétel.

Ha egy hivatkozni kívánt műnek van elérhető magyar nyelvű kiadása, minden esetben arra hivatkozzunk (a fordító nevét mindig tüntessük föl az adott írás címe után szögletes zárójelek közé zárva), kivéve akkor, ha a hivatkozás például éppen egy esetleges eltérésre kívánja felhívni a figyelmet az eredeti szöveg és a fordítás között.

Szerkesztett kötetek/írások esetében a szerkesztő(k) neve utáni kettőspontot a (szerk.) kitétel előzi meg (sosem „ed.”, „Hrsg.”, „Éd.” stb.).

Egy- vagy többszerzős és szerkesztett kötetek:

Az adatok állandó sorrendje és az elkülönítésükre szolgáló jelölések: SZERZŐ(K)/SZERKESZTŐ(K) NEVE: kötetcím (kiadó, kiadás helye, évszám) oldalszám – amennyiben konkrét helyre hivatkozunk.

3 Kis kapitálist a Wordben Shift+CTRL+k kombinációval hívhatunk elő. A nagybetűt kisbetűvé és vissza Shift+F3 változtatja. A KIS KAPITÁLIS nem azonos a NAGYBETŰVEL.

- 12 -

http://denning.law.ox.ac.uk/published/oscola_2006.pdf

http://publications.europa.eu/code/pdf/000300-PIV-hu-2007.pdf

http://publications.europa.eu/code/hu/hu-000500.htm


A kötet címe tehát dőlt betűs. A kiadó esetében főszabályként kerüljük a „Kiadó”, „Kft.” stb. kifejezések használatát (például Osiris és nem Osiris Kiadó), de ez olykor nem alkalmazható (például Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó). Egyes esetekben a kiadó által használt rövidítést használjuk (KJK-Kerszöv, HVG-Orac stb.).Azt, hogy hányadik kiadásról van szó, a kiadási év előtt jelöljük felső indexben. Többkötetes műveknél a kötetszám a kötetcím után szerepel (szintén kurziválva).

Robert WALTER: Der Aufbau der Rechtsordnung (Wien: Manzsche 21974).

Friedrich KOJA – Walter ANTONIOLLI: Allgemeines Verwaltungsrecht (Wien: Manzsche 31996) 2.

Hans KELSEN: Tiszta jogtan [ford. BIBÓ István] (Budapest: Rejtjel 2001) 12–13.

Ole DUE [et al.] (szerk.): Festschrift für Ulrich Everling II. (Baden-Baden: Nomos Verlagsgesellschaft 1995).

Szerkesztett kötetekben megjelent írások:

Az adatok állandó sorrendje és az elkülönítésükre szolgáló jelölések: SZERZŐ(K)/SZERKESZTŐ(K) NEVE: „a hivatkozott írás címe” in SZERKESZTŐ(K) NEVE (szerk.): kötetcím (kiadó, kiadás helye, évszám) oldalszám.

A hivatkozott írás szerzősége és nem kurzivált, hanem idézőjelbe tett címe után tehát az „in”szócskával vezetjük be, hogy mely kötetben szerepel (az in előtt nincs vessző, utána nincs kettőspont), a szerkesztő(k) neve után pedig a (szerk.) kitétel áll; a többi adat megegyezik a fentiekkel.

BRAGYOVA András: „Az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányjogi kérdései” in INOTAI András (főszerk.): EU-tanulmányok I. (Budapest: Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2004) 1105.

Herbert HART: „Introduction” in John AUSTIN: The Province of Jurisprudence Determined. And The Uses of the Study of Jurisprudence (London: Weidenfeld and Nicolson 1971) vii–xviii, kül. vii.

Wesley Newcomb HOHFELD: „Az alapvető jogi fogalmak a bírói érvelésben” [ford. SZABÓ Miklós] in SZABÓ Miklós – VARGA Csaba (szerk.): Jog és nyelv (Budapest: [k. n.] 2000) 59–96.

Eugen BUCHER: „Was ist »Begriffsjurisprudenz«?” in Werner KRAWIETZ (szerk.): Theorie und Technik der Begriffsjurisprudenz (Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 1976) 388.

Folyóiratcikkek:

Az adatok állandó sorrendje és az elkülönítésükre szolgáló jelölések: SZERZŐ(K)/SZERKESZTŐ(K) NEVE: „a hivatkozott írás címe” a folyóirat neve évszám/szám. oldalszám.

Itt a folyóiratnév a kurzív, a hivatkozott írás címe pedig idézőjelbe kerül. Amelyik folyóiratnak minden számban újrakezdődik az oldalszámozása, ott az adott folyóratszámot is meg kell adni, egyébként csak az évet és az oldalszámot. Tartózkodjunk a „szám” kifejezés használatától (tehát 2004/10. és nem 2004. évi 10. szám).

KECSKÉS László: „Indító tézisek a Magyar Köztársaság Alkotmánya EU-vonatkozású szabályainak továbbfejlesztéséhez” Európai Jog 2004/3. 6.

HARMATHY Attila: „Bírói gyakorlat – Alkotmány” Magyar Jog 2004. 641–648.

Internetes hivatkozás:

Az URL-lel hivatkozhatunk vagy a pontos helyre, vagy az adott tárhelyre (portálra), de ezt csak akkor, ha ott az olvasó számára is egyértelműen megtalálható a hivatkozott szöveg. Lehetőleg ezt az utóbbit tegyük, ha letölthető fájlra (pdf, html stb.) hivatkozunk. A hivatkozás során az URL-ből hagyjuk el a http:\\ tagot, akkor is, ha az nem www-vel kezdődik. A hivatkozott URL-t kurziváljuk, de ne húzzuk alá, és iktassuk ki a hiperhivatkozásokat. A honlap látogatásának idejét megadni fölösleges, mert ha az anyag még mindig ott van, akkor érdektelen, hogy mióta van ott; ha pedig már nincs ott, akkor az olvasónak úgysem segít az, hogy tudja, mikor volt a (már nem elérhető) anyag utoljára elérhető.

www.echr.coe.int

www.echr.coe.int/Convention/webConvenHUN.pdf

www.europarl.eu.int/committees/libe_home.htm

europa.eu.int/eur-lex/en/news/20040702_01.html

Visszautalás egy már hivatozott műre:

- 13 -


Amikor az adott tanulmányban az első alkalommal utalunk egy műre, akkor a fent ismertetett teljes hivatkozást alkalmazzuk. Az ugyanerre a műre vonatkozó további hivatkozások esetén visszautalunk arra a lábjegyzetre, amelyben a hivatkozás az első alkalommal szerepelt:

Lásd PIETZKER (5. lj.) 1100.

Amennyiben egy lábjegyzeten belül ugyanattól a szerzőtől több mű is szerepel, akkor azokat a megjelenés évszámával különböztetjük meg egymástól (az évszámok esetleges egyezésekor pedig a cím egy karakterisztikus részletével):

Vö. WALTER 1974 (12. lj.) 68.

KELSEN: Jogtan (9. lj.) 87.

KECSKÉS: „Indító tézisek” (82. lj.) 7.

Az „uo.” utalást csak egy lábjegyzeten belül alkalmazzuk, akkor, ha ugyanarra a már hivatkozott műre utalunk (például „Lásd uo. 13.”).

Ha egy kétszerzős művet idézünk újra, akkor az új idézésnél már nincs szóköz a nagykötőjel előtt és után. Tehát eredetileg: MEZEY Barna – SZENTE Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet (Budapest: Osiris 2003). De később idézésnél: MEZEY–SZENTE (5. lj.). Kötőjeles nevű szerzőknél kiskötőjelet használunk [pl. Hans-Joachim CREMER], a nagykötőjelet fenntartjuk a több szerzős művek jelölésére.

4.5 A szerkesztőség által preferált stílusról

Az alábbiakban (elsősorban tájékoztatóként) összefoglaljuk, milyen stílusú írásokat szeretnénk a lapban megjelentetni. Amennyiben nem ilyen az írások hangneme, akkor legkésőbb az olvasószerkesztési szakaszban ennek megfelelően fogjuk azokat alakítani.

A stílus általában tömör, érthető és direkt. A direktség annyit tesz, hogy óvakodni kell a sejtetésektől – vagy világosan ki kell mondani valamit, vagy hallgatni kell róla. Tartózkodjunk továbbá az érzelmi jellegű kiszólásoktól is. Erkölcsi megfontolások kizárólag a záró gondolatok közt szerepelhetnek (ott viszont arra bátorítjuk a szerzőket, hogy – amennyiben az esetnek van ilyen vetülete – ezeket mondják ki).

Irodalmi utalásoknál kerülendő a maszatolás (különösen a „Vö. még…” típusú irodalmi utalás, amelyet az ember akkor alkalmaz, ha vagy nem olvasta a hivatkozott művet, vagy olyan színvonaltalan, hogy semmit sem lehet idézni belőle, de a lábjegyzetben jelezni kívánja, hogy ismeri. Ebben második esetben a kérdéses szerző álláspontját meg kell támadni, vagy ha arra sem érdemes, akkor nem is kell idézni. Az első eset értelemszerűen kerülendő.

Kerülendő az „álláspont rejtegetése” (például „ismeretes olyan álláspont…”, és aztán nem mondjuk meg, hogy egyetértünk-e vele): tehát mindig foglaljunk állást – érvelve, azaz a lehetséges érveket és ellenérveket is (nem torzítva, azok legvédhetőbb formájában) bemutatva. Ennek során ügyeljünk rá, hogy (bár egyértelműen foglaljunk állást) álláspontunkat objektív és távolságtartó stílusban mutassuk be.

A stílus mindenhol személytelen, tehát tartózkodjunk az „álláspontom (véleményem) szerint” beszúrásoktól. Ha azt írjuk, hogy „a bíróság érvelése ezen a ponton megkérdőjelezhető”, akkor azt nyilván mi gondoljuk így, és nem a bíróság. Ha valamilyen oknál fogva mégsem lenne egyértelmű (netán kifejezetten kontrasztolni szeretnénk egy másik véleménnyel), akkor többes szám első személyben („álláspontunk szerint”) beszéljünk magunkról.

A kritikának keménynek, higgadtnak és szenvtelennek kell lennie. Soha nem a bírót, hanem az ítélet szövegét és érvelését kritizáljuk, de ez utóbbit sem sértegető hangnemben. Óvakodjunk a viccelődéstől vagy az ítélet overkilljétől (tehát a hibán különféle elítélő jelzőkkel való hosszas lovagoláson, például: „Esetenként meglepő, néha megdöbbentő, időnként pedig egyszerűen téves a bíróság értelmezése…”).4 Ezek ugyanis a tartalomhoz nem tesznek hozzá, és különösen egy kritikai jellegű írásban (márpedig ilyeneket szeretnénk minél nagyobb számban) sértő lehet. Sem a lapnak, sem pedig az érintett szerzőnek nincs szüksége fölösleges ellenségekre (a szerkesztőséget persze elsősorban a lap szempontjai érdeklik). Vélhetően a tárgyszerű kritika is sértődést fog kiváltani néhányakban: ezt ugyan felvállaljuk (a korrekt szakmai kritikát ugyanis mindenkinek el kell viselnie,

4 Hasonló megfontolásokból a „teljesen elfogadhatatlan” helyett egyszerűen írjunk „elfogadhatatlan”-t, a „totális félreértés” helyett pedig inkább csak „félreértés”-t. Ha az állításunk egyértelmű, akkor jelzőkkel ezt nem szükséges külön hangsúlyoznunk. Kíméljük továbbá az olvasót a barokkos stilisztikai bravúroktól, és koncentráljunk inkább a tartalomra.

- 14 -


főleg annak, aki hatalmi pozícióban ül, tehát mondjuk bíró), de többet (főleg mivel fölösleges és a lap céljainak megvalósulásához nem járul hozzá) nem szívesen.

Azt kérjük tehát a szerzőktől, hogy a stílusuk legyen mindig nagyon visszafogott, udvarias, szenvtelen, tárgyszerű és fegyelmezett, de tartalmilag igenis legyenek kemények és bátrak. Tehát egy érvelési lépésről (ahol szükséges, ott) ki kell mondani, hogy az „hibás” vagy „nem meggyőző”, és nem elég csupán a dilemmát felmutatni.

4.6 Egyéb

Tagolás:Az alcímeket decimális rendszerben (például 1.3.2.1) számozzuk. A szövegekben tartózkodni kell az automatikusan generált felsorolásoktól és fejezetcím-számozásoktól.

Idézés:

A főszövegbeli idézéskor az erre készített „Idézet” stílust kell használni a sablon alapján. Az idézet elején és végén nyomdai (!) idézőjelet használunk: tehát „idézet” és nem "idézet". (A folyóiratban a hosszabb idézetek tipográfiailag, azaz térközzel és betűmérettel különülnek el a főszövegtől.) Ha nem pontosan úgy kezdenénk az idézetet, ahogy az az eredetiben szerepel, akkor a korrekcióra szögletes zárójelet használunk: „[I]dézet”. Ugyanígy szögletes zárójelekkel jelöljük, ha az idézetből kihagyunk részeket ([…]) vagy ha értelemzavaró szövegrészt korrigálunk vagy egészítünk ki. Az idézetet nem kell kurziválni.

Példa:„[Mivel] a pártok a politikai rendszer meghatározó részei, helyénvaló, hogy az általános rendelkezések között szól róluk az Alkotmány […]. A pártok más alkotmányokban [is] az állami szervek és az alapjogok fejezetein kívül, vagy a szuverenitáshoz, vagy a választójoghoz illeszkedve szerepelnek.”

További általános elvek és szabályok:

A magyar Alkotmányt mindig nagybetűvel írjuk, ellentétben azzal, amikor általánosságban utalunk az alkotmány(ok)ra. Nem használunk angolszász nagyon nagy kötőjelet („—”), csak a kontinentálisat („–”). A századokat római számmal („XX. század”) jelöljük. Az ítélkező bírá(k) nevét minden esetben a dr., Dr. stb. előtag nélkül jelezzük.

Óvakodjunk a különféle kreatív paragrafusjelölésektől. A magyar jogi helyesírásban a paragrafusszám után pont, majd pedig szóköz áll; a paragrafusjel („§”) után ellenben nincs pont, tehát „32/A. §”; és nem „32/A.§”, „32/A.§.” vagy „32/A. §.”). A bekezdésszámokat kerek zárójelben szerepeltetjük, tehát „32/A. § (1) bekezdés”; és nem „32/A. § 1. bekezdés”. A bekezdés alatti betűvel jelölt pontokat és a hozzá tartozó zárójelet dőlten szedjük: „19. § (3) bekezdés a) pont”. A számmal jelölt pontokat ellenben ponttal zárjuk: „5. § (3) bekezdés 5. pont”.

A törvénycímek megjelölésénél tartózkodjunk a hivatalosan ugyan elfogadott, de nem elterjedt kettőspontos megoldástól („1989:XXI. tv.”); ehelyett a hagyományos „évi” kiírását alkalmazzuk, ami megfelel a jogászi élőbeszédnek is ( „1989. évi XXXI. törvény”).

Megtartjuk és a jogi nyelvhasználat egyes sajátos írásjel-használati szabályait, így azt, hogy a jogszabályok egyes bekezdéseit jelölő számokat minden esetben kerek zárójel közé zárjuk – tehát Alkotmány 2. § (1) bekezdés, Abtv. 21. § (6) stb., azaz egy jogszabály megjelölésében szereplő, kerek zárójelek közé zárt szám minden esetben a bekezdésszámot jelöli. Ez olyannyira erős szabály, hogy „megfordítja” a szögletes és a kerek zárójel hierarchiáját a köznyelvben szokásoshoz képest. Azaz ha egy zárójeles közbevetésen belül előfordul egy jogszabálybekezdésre való konkrét hivatkozás, akkor a bekezdésszám változatlanul kerek zárójelben marad, és a közbevetés zárójele lesz szögletes: „A döntés kettős: egyrészt az általános anyagi indokoltságról [a 19. § (3) bekezdés megfelelő pontjai alapján], másrészt a köztársasági elnök általi kihirdetés speciális anyagi és eljárási előfeltételeinek fennállásáról szól”. Ugyanez a helyzet az alkotmánybírósági határozatok jelölésében a dátum kerek zárójelével: „A szavazás alapelvei ezzel szemben kizárólag szorosan a szavazási eljáráshoz kapcsolódnak, annak alkalmazása nem értelmezhető kiterjesztő módon [2/1990. (II. 18.) AB határozat, ABH 1990, 18, 19.].”

Ugyanígy viselkedik és ugyanezt a hatást váltja ki a jogszabályok betűvel jelzett alpontja után álló egyszeres befejező kerek zárójel – tehát ez a megoldás: 19. § (3) bekezdés h) pont –; így ha zárójeles közbevetésben vagy hivatkozásban szerepel, akkor szintén megfordítja a zárójelek

- 15 -


hierarchiáját. Továbbá a betűjel és természetesen – mint minden más esetben is! – a hozzá tartozó írásjel, azaz a befejező kerek zárójel mindig kurzív.

5. A minta-esetmagyarazat.rtf fájl

A minta-esetmagyarazat.rtf fájl tartalmaza a tanulmányok általános Word-sémáját tartalmazza. Érdemes azt a dokumentumot elmenteni más néven és abban dolgozni, mert így a formátumok egyszerűbben előhívhatók, nem kell betűméretet méricskélni stb. A szerkesztőségnek elküldendő fájlok nevében először mindig a szerző neve szerepeljen, majd röviden a témamegjelölés (lehetoleg kerulve az ekezeteket), például: Gyorfi AB droghatarozat.rtf. A doc formátum helyett az rtf-et preferálnánk, mert ez utóbbi kevésbé fertőződhet vírusokkal.

6. Szerzői jogi kérdések

A szerzőktől máshol még nem közölt írásokat várunk. Az itt közölt írások (a kiadó erre vonatkozó kifejezett engedélye nélkül) máshol nem publikálhatók. A kiadó fenntartja magának jogot, hogy elektronikus adatbázisokban az esetmagyarázatot teljes szöveggel szerepeltesse.

- 16 -


APPENDIX I.

29/2007. (V. 31.) IRM rendelet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatok megjelöléséről

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva - az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben - a következőket rendelem el:1. § A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett bírósági határozatokat (a továbbiakban: határozat) az e rendeletben foglaltak szerinti egyedi azonosítóval kell megjelölni.2. § (1) A határozatok megjelölésében a határozatot hozóa) Legfelsőbb Bíróságot „LB”,b) Fővárosi ítélőtáblát „FIT”,c) Szegedi ítélőtáblát „SZIT”,d) Pécsi ítélőtáblát „PIT”,e) Debreceni ítélőtáblát „DIT”,f) Győri ítélőtáblát „GYIT”rövidítéssel kell megjelölni.(2) A határozatok megjelölésében a határozatot hozó megyei bíróságokat, a helyi bíróságokat és a munkaügyi bíróságokat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény mellékletének I. része szerinti arab számozású megjelöléssel kell megjelölni.(3) A határozatok megjelölésében a jogterületet ügyszak, illetve ügycsoport alapján,a) polgári jog esetében „PJ”,b) gazdasági jog esetében „GJ”,c) büntetőjog esetében „BJ”,d) katonai büntetőjog esetében „KBJ”,e) munkaügy esetében „MJ”,f) közigazgatási jog esetében „KJ”,g) szabálysértési jog esetében „SZJ”,h) büntetés-végrehajtási ügy esetében „BVJ”rövidítéssel kell megjelölni.(4) A határozat sorszámaként az (1)-(3) bekezdés szerint azonos megjelölésű határozatokat arab számmal, évenként egytől kezdődően, közzétételük sorrendje szerint folytatólagosan kell számozni.(5) A határozatok megjelölésében az egyes elemek közé kötőjelet kell tenni.3. § (1) Az egyedi ügyben hozott bírósági határozatok megjelölésében sorrendbena) a határozatot hozó bíróságot,b) a jogterületet,c) a határozathozatal évét ésd) a határozat sorszámátkell feltüntetni.(2) A jogegységi határozatok megjelölésében sorrendbena) a „JE”jelölést,b) a jogterületet,c) a határozathozatal évét ésd) a határozat sorszámátkell feltüntetni azzal, hogy a jogegységi határozat megjelölésében „/” jellel elválasztva több jogterület is feltüntethető.(3) Az elvi bírósági határozat megjelölésében sorrendbena) az „E” jelölést,b) a jogterületet,c) a határozathozatal évét ésd) a határozat sorszámátkell feltüntetni.(4) A kollégiumi vélemények megjelölésében sorrendbena) a határozatot hozó bíróságot,b) a „KV” jelölést,c) a jogterületet,d) a határozathozatal évét ése) a határozat sorszámátkell feltüntetni.4. § (1) A polgári jogi tárgyú elvi döntéseket PED-sorszám megjelöléssel kell megjelölni.(2) A polgári jogi és gazdasági jogi tárgyú elvi döntéseket PED-GED-sorszám megjelöléssel kell megjelölni.(3) A büntetőjogi tárgyú elvi döntéseket BED-sorszám megjelöléssel kell megjelölni.5. § (1) A polgári jogi tárgyú kollégiumi állásfoglalásokat PK-sorszám megjelöléssel kell megjelölni.(2) A gazdasági jogi tárgyú kollégiumi állásfoglalásokat GK-sorszám megjelöléssel kell megjelölni.

- 17 -


(3) A munkajogi tárgyú kollégiumi állásfoglalásokat MK-sorszám megjelöléssel kell megjelölni.(4) A közigazgatási jogi tárgyú kollégiumi állásfoglalásokat KK-sorszám megjelöléssel kell megjelölni.(5) A büntetőjogi tárgyú kollégiumi állásfoglalásokat BK-sorszám megjelöléssel kell megjelölni.(6) A kollégiumi állásfoglalás megjelölésében, „/” jellel elválasztva több kollégium is feltüntethető.6. § (1) A közzétett elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások esetében - az azok megjelölésére irányadó szabályok szerint - fel kell tüntetni az azok alkalmazhatóságát érintő bírósági határozatok megjelölését is.(2) A kijavított vagy kiegészített, közzétett bírósági határozat megjelölésében fel kell tüntetni a kijavítás, kiegészítés tényét.(3) A törölt határozat megjelölésében fel kell tüntetni a törlés tényét.7. § E rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba.

- 18 -


APPENDIX II.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által kiadott, a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú szabályzatnak a bírósági ügyek sorszámozásáról szóló része

Az ügycsoportok

54. § (1) A bírósági ügyek tárgyuk szerint a (2) bekezdésben megjelölt ügycsoportokba tartoznak.(2) Az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:B. BüntetőügyBf. Fellebbezett büntetőügyFk. Fiatalkorú büntetőügyeFkf. Fiatalkorú fellebbezett büntetőügyeR. Rehabilitációs ügyRf. Fellebbezett rehabilitációs ügyP. Polgári peres ügyPf. Fellebbezett polgári peres ügyG. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyeiGf. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett ügyeiM. Fellebbezett munkaügyi, szövetkezeti tagsági vitából származó és társadalombiztosítási peres ügyPk. Polgári nemperes ügyPkf. Fellebbezett polgári nemperes ügyGpk. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyeiGpkf. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügyeiMpk. Munkaügyi, szövetkezeti tagsági vitából származó és társadalombiztosítási nemperes ügyMpkf. Munkaügyi, szövetkezeti tagsági vitából származó és társadalombiztosítási fellebbezett nemperes ügy.(3) A megkereséseket a B., a Pk., a Gpk., illetőleg a Mpk. ügycsoportba kell besorolni.

Az ügyszám

55. § (1) Az ügy száma az ügycsoport betűjele, valamint a lajstromszám, törve az érkezés évszámával. Az ügyszámot egy sorba kell írni (pl: P.21.345/1974., Bf.127/1974.).(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy az ügyszám előtt az eljáró tanács számát - 1-gyel kezdődő folyamatos számozással - arab számmal is tüntessék fel (pl: 5.P.21.568/1974., 6.Bf. 159/1974.).(3) A Fővárosi Bíróság elnöke elrendelheti, hogy a kerületszámát az ügycsoport betűjele után kell írni (pl: 5.P.III. 21.574/1974., 7.Bf.IV. 134/1974.).

A sorszám

56. § (1) Az utóiratokat, a tárgyalási jegyzőkönyveket, a határozatokat és egyéb intézkedéseket az ügyszám feltüntetésén kívül sorszámmal is el kell látni. A sorszámot - az ügyszámmal egy sorban és ahhoz törtvonallal kapcsolva - arab számjeggyel kell feltüntetni (pl: M. 185/1974/6.). Az iratokat az sorszámozza, akinél az előiratok vannak.(2) Az 1. sorszámot a kezdőirat kapja. A következő - az (1) bekezdésben felsorolt - irat eggyel magasabb sorszámot kap.(3) Az elintézés annak az iratnak a sorszámát kapja, amelyikre vonatkozik. Ha a bíróság azonos sorszám alatt több határozatot hoz (pl. szakértői díj megállapítása és letét utalványozása), ezeket római számjegyekkel kell megkülönböztetni (pl: P.20.145/1974/5/I. és P. 20.145/1974/5/II.). A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatok - ide értve a tárgyaláson meghozott és kihirdetett, de külön íven szövegezett határozatokat is - a jegyzőkönyv sorszámát kapják, több határozat esetén ezeket is római számjegyekkel kell megjelölni.(4) A mellékletek annak az iratnak a sorszámát kapják, amelyhez tartoznak. A mellékleteket az ügyszámon és a sorszámon felül a csatoló személy perbeli állásának a megjelölésére utaló nagy betűvel is meg kell jelölni (felperes: F, alperes: A, ügyész: Ü, Vádlott: V,stb.), melyet törni kell a mellékletek 1-től kezdődő folyószámával (pl: P.21.476/1974/4/F/2.).(5) Az újralajstromozott ügy korábbi iratai a kezdőiratként kezelendő irattal együtt az 1. sorszámot kapják. A csatolt idegen iratcsomó - átkötve - egy sorszámot kap.(6) A másodfokú bíróságon a sorszámozásra az (1)-(5) bekezdésben foglaltak az irányadók. Az 1. sorszámot a felterjesztőlap, illetve a jelentés kapja.

- 19 -

Módszertani útmutató az Alkotmány kommentárjához€¦ · Web viewAz elemzés a tények...

Documents

Transcript of Módszertani útmutató az Alkotmány kommentárjához€¦ · Web viewAz elemzés a tények...