MakroökonómiaI. ea.

Gazdasági szektorok és jövedelemáramlás, nemzetgazdasági teljesítmény

számbavétele, nominál és reál kategóriák

VÍGH LÁSZLÓ•Elérhetőség: vigh@kgt.bme.hu•Honlap: vighlaszlo.comBME Q ép. II. em. A217. sz.Fogadóórák: kedd 10-12

Mikro- és makroökonómia

• Levezethető-e a gazdaság működése helyzetüket optimalizáló szereplők döntéseiből

• Keynes: Nem!• Neoklasszikusok: Igen!• Működik, vagy nem működik a láthatatlan kéz?

John Maynard Keynes

1883-1946

Alternatív modellek• Neoklasszikus:

– rugalmas árrendszer– stabil egyensúly– teljes foglalkoztatottság– passzív gazdaságpolitika

• Keynesiánus modell– az árrendszer nem tökéletes– a gazdasági egyensúly instabil– a foglalkoztatás általában nem teljes– szükséges az állami beavatkozás– figyelembe veszi a bizonytalanságokat és a várakozásokat

6

Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések.

• A makroökonómia alapkérdései: 1. Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes

jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét?2. Mi határozza meg a foglalkoztatottságot?3. Mi okozza az inflációt?4. Milyen tényezők befolyásolják a fizetési mérleg alakulását?

• A makrogazdasági politika céljai: 1. A jövedelem és a termelés magas szintje, ill. növelése2. Magas szintű foglalkoztatottság, alacsony munkanélküliség3. Stabil inflációs ráta4. Külgazdasági kapcsolatok egyensúlya.

7

Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések.

1. Kibocsátás: ma a gazdasági siker legfőbb mércéje az országoknak az a képessége, hogy a gazdasági javak és szolgáltatások kibocsátásában magas szintet és gyors ütemű növekedést érjen el. Ennek legátfogóbb mérésre a Bruttó Hazai Termék (GDP: Gross Domestic Product) szolgál, mely az egy év alatt termelt összes jószág és szolgáltatás.

2. Foglalkoztatottság és munkanélküliség: a kényszerű munkanélküliség tömegessé válása anyagi nehézségeket okoz a családoknak, de a gazdasági terhek mellé hamarosan felsorakoznak a súlyos pszichológiai, társadalmi és közegészségügyi következmények is.

8

Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések.

3. Árak és infláció: fő makroökonómiai cél az árstabilitásnak a szabadpiaci viszonyok közötti fenntartása. Az árstabilitás azt jelenti, hogy az árak sem nem emelkednek, sem nem esnek túl gyorsan.

4. Külgazdasági politika: az adott nemzet külkapcsolataival függnek össze. Normális időkben az export és import egyensúlyban van és stabil valutaárfolyam a jellemző.

9

A makrogazdasági szektorok: azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége

– Vállalati szféra (V):• Értékesítés céljából árukat és szolgáltatásokat termelő, költségeit

bevételeiből finanszírozó, profitérdekelt szervezetek összessége.

– Háztartási szféra ( H ):• fogyasztási cikkeket keres, munkát kínál és megtakarít;

– Költségvetési szféra (ÁLLAM - Á): • Az állam különböző szervezeteinek összessége (központi költségvetés,

települési önkormányzat, társadalombiztosítási alap);

– Külföld (K): • Mindazon személyek, akik nem állandó lakói az adott országnak valamint

mindazon vállalatok, amelyek nem integrálódnak szervesen a nemzetgazdaság belső folyamataiba.

• + Bankszektor

10

Makroökonómiai piacok

• A piacok: a makroökonómia olyan piacokkal foglalkozik, amelyeket az egyes részpiacok összesítésével nyerünk.– Az alapvető piacok:

• Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca. A fogyasztási javak és a beruházási javak piacát egyesíti.

• Munkapiac: ahol az összes munkakereslet és kínálat találkozik. Az eladók a háztartások és a vásárlók a vállalatok és az állam.

• Tőkepiac amely a pénz, kötvény és részvény kínálat és kereslet kölcsönhatásával jellemezhető.

A makroszintű jövedelemáramlás

• A gazdasági szektorok közötti jövedelemáramlást mutatja

• Modell-semleges

12

ÁLLAM

KÜLFÖLD

HÁZTARTÁS

VÁLLALAT

TŐKEPIAC

A makroszintű körforgás

áru- és pénzmozgás

G

Y

IM

XC SK

ISH

SV SATRH

TH

TV

TRV

W

ÁRUPIAC

pénzmozgás

A makrogazdaság alapegyenletei:

Az árupiac alapegyenlete:Y=C+I+G+X-IMA tőkepiac alapegyenlete:I=SÁ+SH+SV+SK.

14

Y = C + I + G + X - IM

• ha Y = GDP, akkor I: bruttó beruházás, SV tartalmazza az amortizációt. Bruttó profit

• ha Y = NDP, akkor I: nettó beruházás, amortizáció nincs SV-ben. (Nettó profit)

Az Y értelmezése:

A szereplők alapegyenletei:

A háztartás egyenlete:C+Th+Sh = W+TRh

A vállalaté:W+Tv+Sv= Y+TRv

Az államé:TRh+TRv+G+Sá = Th+Tv

A külföldé:X+Sk =IM

Az árupiac alapegyenlete:Y=C+I+G+X-IMA tőkepiac alapegyenlete:I=Sá+Sh+Sv+Sk.A háztartás egyenlete:C+Th+Sh = W+TRhA vállalaté:W+Tv+Sv= Y+TRvAz államé:TRh+TRv+G+Sá = Th+TvA külföldé:X+Sk =IM

A MAKROGAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

A nemzetközi összehasonlítások alapja: Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA) → SNA-mutatók

Kiindulópont:

Bruttó kibocsátás (Gross Output), GO:

Egy országban, adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások összértéke

Meghatározása: ◦az összes termelő- és szolgáltató szervezet összes

értékesítése és készletváltozása piaci (fogyasztói) árakon vagy tényezőköltségen számolva;

◦nem piaci szolgáltatások (pl. közoktatás, honvédelem stb.) esetén a ráfordítások összege

A bruttó kibocsátás nem alkalmas a tényleges teljesítmény mérésére, mert „halmozódásokat” tartalmaz (egyes értékeket többszörösen számít fel)

Folyó termelő felhasználás: valamely tevékenység során felhasznált, ugyanakkor korábban megtermelt javak értéke (pl. kenyérgyártás – liszt; autógyártás – alkatrészek)

A halmozódás kiszűrése:Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = Bruttó hazai termék(Gross Domestic product, GDP)

Amortizáció: valamely tevékenység során igénybevett fizikai tőkejavak (gépek, berendezések, épületek stb.) adott időszakra elszámolt értékcsökkenése

Bruttó mutatók – amortizáció = nettó mutatók: GDP – amortizáció=NDP

21

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

• A bruttó hazai termék:– A bruttó hazai termék (GDP) az egy országban egy

év alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összes értéke.

– A GDP mérhető, mint :1. Az egyes ágazatokban megtermelt hozzáadott értékek

összege.2. A gazdaságban keletkezett különböző fajta

tényezőjövedelmek összege.3. A végső javakra irányuló kiadások összege.

22

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

1. Egy termelési folyamatban keletkező hozzáadott érték a megtermelt javak értékének és a termelő felhasználás értékének a különbsége. – Hozzáadott érték = összes termelés – Folyó termelő

felhasználás– A GDP egyenlő az egyes ágazatokban keletkező hozzáadott

értékek összegével. A GDP minden megtermelt jószág értékét csak egyszer tartalmazza.

– GDP = Σ hozzáadott érték

23

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik pl.:

Üzem Termék Értékesítés [eFt/t]

Hozzáadott érték

Bánya Szén 10.000,- 10.000,-

Vegyi feldolgozó

Vegyi alapanyagok 12.500,- 2.500,-

Műtrágya előállító Műtrágya 18.750,- 6.250,-

Keres-kedelem

Kiszerelés, értékesítés 31.250,- 12.500,-

ÖSSZESEN: 31.250,-

24

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

2. A GDP, mint a gazdaságban keletkezett munka és tőkejövedelem összege:– A GDP az országban a termelés során keletkezett

tényezőjövedelmek: a kifizetett munkabérek, kamatok bérleti díjak, és a vállalatoknál maradó profitok összege.

– A hozzáadott érték, vagyis a megtermelt javak és a termelő fogyasztás értékének különbsége mutatja az egyes termelési folyamatokban termelődő tényezőjövedelmet.

– A GDP-t úgy is kiszámíthatjuk, mint a gazdaságban keletkező tényezőjövedelmek összegét.

25

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

3. A GDP mint a kiadások összege:– A GDP-t mérhetjük, mint a hazai termelésű

javakra irányuló kiadások értékét (C+IB +G+X-IM).– A GDP-be számító kiadások:

1. a fogyasztás, 2. a bruttó beruházás, 3. a kormányzati vásárlás, 4. az export és az import különbsége.

26

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

• A nettó hazai termék:– A GDP-ből levonva az állóeszközök

értékcsökkenését (amortizációt) kapjuk meg a nettó hazai terméket, az NDP-t.

– NDP = GDP - amortizáció – NDP = (C + In + G + EX – IM) - amortizáció

• (In= nettó beruházások értéke)

27

A számbavétel kérdései

– A háztartások által termelt termékek (pl. kertben termelt zöldségek) beszámítanak a GDP-be, de a háztartásokban végzett szolgáltatások (pl. ebédfőzés) nem.

– A GDP nem tartalmazza:• az illegális, tiltott gazdasági tevékenységet (pl. kábítószer

előállítása),• a legális, de az adócsalás szándéka miatt rejtett tevékenységet

(fekete gazdaság),• az informális, nem vállalati keretek között folytatott

tevékenységet is (pl.: háztartásban végzett munka).– A javakat elsősorban saját piaci árukon, vagy egy hasonló jószág

piaci árán értékeljük. Ha egy jószágnak nincsen piaci megfelelője (pl. oktatási, egészségügyi, közbiztonsági, honvédelmi szolgáltatások, stb.), akkor azt költségáron értékeljük.

28

A nemzeti mutatók– A GDP és az NDP a nemzeti számlarendszer termelési

mutatói: az ország területén megtermelt végterméket mérik. A megtermelt hazai jövedelem nem feltétlenül egyezik meg a hazai gazdasági szereplők által felhasználható jövedelemmel.

– A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy nemzet gazdasági szereplői által, adott időszakban realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem és az amortizáció összege

– GNI = GDP + beáramló tényezőjövedelmek - kiáramló tényezőjövedelmek

• Nettó nemzeti termék (NNI – Nettó National Income)– NDP + beáramló tényezőjövedelmek - kiáramló tényezőjövedelmek

29

A nemzeti rendelkezésre álló mutatók

• Ha figyelembe vesszük a segélyek, adományok és egyéb juttatások nemzetközi áramlását, akkor újabb jövedelmi mutatószámhoz jutunk. A közvetlen ellenszolgáltatás nélkül áramló jövedelmeket transzfereknek nevezzük.

• Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem: a nemzetközi transzferekkel korrigált nemzeti jövedelem mutató (GNDI):– GNDI = GNI + beáramló transzferek - kiáramló transzferek

• A GNDI-nek is van nettó párja a nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI).

30

SNA legfőbb mutatói

Halmozódás szintje

Hazai mutatók Nemzeti mutatók

GO teljes kibocsátás

Nemzeti Rendelkezésre álló

Bruttó GDPbruttó hazai termék

GNIbruttó nemzeti jövedelem

GNDIrendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem

Nettó NDPnettó hazai termék

NNInettó nemzeti jövedelem

NNDIrendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelem

31

SNA legfőbb mutatóinak kiszámítása

• GDP = GO- Termelő fogyasztás• NDP = GDP- Amortizáció• GNI = GDP + külföldről kapott jövedelem-külföldre utalt jövedelem• NNI = GNI – Amortizáció• NNI = NDP + külföldről kapott elsődleges jövedelem-külföldre utalt

elsődleges jövedelem• GNDI = GNI+ külföldről kapott transzferek-külföldre utalt transzferek• NNDI = GNDI-Amortizáció

A gazdasági növekedés mérése

A reál-GDP százalékos változása az előző év azonos időszakához képest

A végtermékek (és végső szolgáltatások) természetes mértékegységben kifejezett nagyságának %-os változása

Meghatározása a gyakorlatban:

GDP-deflátor a gyakorlatban: 1- az inflációs ráta

1001deflátorGDP

változásaGDP nominális% , változásaGDP-reál

33

• A nominális GDP az adott időszak árain számított, pénzben kifejezett GDP. – A nominális GDP folyóáras mutató.

• A reál GDP-n a javak mennyiségében kifejezett GDP-t értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a nominális GDP-t osztjuk a javak súlyozott átlagos árával, az árszínvonallal. Az árszínvonal jele P.

• A reál GDP-t egy összetett jószág egységeiben(Hicks) mérjük. – Az összetett jószág egy jószágkosár, amelyben az egyes

javak részarányát a normális GDP-beli részarányuk adja meg.

A nominál és reál GDP

lárszínvona

nominálGDPreálGDP

34

A nominál és reál GDP

• A reál GDP és az árszínvonal elméletben használt fogalom. A gyakorlatban ezeket a változatlan áras GDP (reál GDP) és az árindex (árszínvonal változás) helyettesíti.

• A változatlan áras GDP egy régebbi időszak árain számított GDP.

• A változatlan áras GDP-t úgy határozzuk meg, hogy a folyóáras GDP-t osztjuk egy megfelelően megválasztott árindexszel.

• Az árindex egy árukosár jelenlegi árösszegének arányát mutatja egy régebbi időszakhoz (ún. bázisidőszakhoz) képest.

35

A nominál és reál GDP. Kísérletek a gazdasági jólét mérésére

• A változatlan áras GDP kiszámítására alkalmazott árindexet GDP-deflátornak nevezzük, amely a GDP-be beszámító javak árindexe. A GDP-deflátor változása az infláció nagyságának legátfogóbb mutatója.

deflátor GDP

DPnominálisGGDP árasn változatla

36

A nominál és reál GDP. Kísérletek a gazdasági jólét mérésére

• A változatlan áras GDP a reál GDP elméleti fogalmának gyakorlati mérésére szolgál.

• A reál GDP a termelt javak mennyiségét mutatja egy összetett jószág egységeiben kifejezve.

• A reál GDP tehát nem pénzben, hanem jószágmennyiségben fejezi ki a bruttó hazai terméket.

• Ezzel szemben a változatlan áras GDP pénzben kifejezett nagyság: a tárgyidőszaki GDP-t méri egy régebbi időszak, a bázisidőszak árain kifejezve.

Indexek

• Értékindex=

• Volumenindex 0=

• Volumeninde 1

n1 0

i0

i

1i

1

iV

q

qI

pp

n1 0

i0

i

1i

0

i0q

q

qI

pp

n1 0

i1

i

1i

1

i1q

q

qI

pp

Árindexek

• Árindex 1=

• Árindex 0=

• Az előbbi a GDP-deflátor, az utóbbi a fogyasztói árindex formátum

n1 1

i0

i

1i

1

i1p

q

qI

pp

n1 0

i0

i

0i

1

i0p

q

qI

pp

Összefüggések

• 1.

• 2. Nominális GDP: GDP-deflátor=Reál-GDP

1p

0qv III 0

p1qv III

40

A gazdasági jólét mérése

– A GDP a termelés és a jövedelem alapvető mutatója, de mégsem tekinthető a gazdasági jólét mérésére szolgáló mutatónak, ugyanis önmagában a megtermelt és a hazai gazdasági szereplőkhöz áramló jövedelem változása alapján nem lehet megítélni az ország gazdasági jólétének változását.

41

Legismertebb mutató

– Az emberi fejlődés indexe (HDI): • A HDI-t az ENSZ munkacsoportja dolgozta ki, az

emberi jólét jellemzésére.

– A HDI figyelembe veszi:1. a születéskor várható átlagos élettartamot;2. a népesség átlagos iskolázottsági szintjét; 3. az egy főre jutó nemzeti jövedelmet.

– A három adat egyenlő súllyal esik latba a 0-1-ig terjedő HDI indexszám meghatározásakor.