makroökonómia

4. előadás

Makroökonómia beadandó házidolgozat feladatai

1. Egy nemzetgazdaságról az alábbi adatok ismertek:autonóm fogyasztás = 500 + hányadikán van a névnapjaberuházás = 300 + hányadikán van a születésnapja9000 jövedelemnél van egyensúlyban az árupiac.A fogyasztási függvény lineáris.Mekkora a fogyasztási határhajlandóság?Mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem, ha az autonóm fogyasztás 100 egységgel nő?

Beadás módja:a 6. előadáson vagybirkasgy@enternet.hu -ra a 6. előadásig

2. Hogyan változik az IS függvény, hanő a fogyasztási határhajlandóságnő a kamatérzékenységnő az autonóm fogyasztás?

A kérdéseket külön grafikonokon válaszolja meg rajzban!

3. Hogyan változik az LM függvény, ha csökken a reálpénzmennyiség?Hogyan hat ez az árupiac és pénzpiac együttes egyensúlyára?

A vegyesgazdaság input-output rendszere

A vegyesgazdaság input tényezőit két csoportba oszthatjuk:- endogén- exogén tényezők

Az endogén (belső) tényezőket a döntéshozók uralják (országgyűlés, kormány, jegybank)

Az exogén tényezők külső hatások, de jó döntésekkel belsőkké tehetők (endogenizálhatók)

Endogén input tényezők

Az input endogén tényezőket további két csoportba sorolhatjuk:- összkeresletet- összkínálatot meghatározó tényezők

EndogénÖsszkereslet

Exogén

EndogénÖsszkínálat

Gazdasági rendszerOutput

tényezők

Input endogén összkeresletet meghatározó tényezők

1. Költségvetési politika (adók, újraelosztás)2. Monetáris politika (pénzkínálat, kamatlábak)3. Jövedelempolitika (nemzet összteljesítményéből részesedés)4. Külgazdasági politika (vámok, kvóták)versenypolitika, struktúrapolitika, regionális politika, foglalkoztatás-politika stb.

Input endogén összkínálatot meghatározó tényezők

1. Föld (föld, ásványkincsek)2. Emberierőforrás-állomány (munkavégzésre alkalmas potenciál)3. Tőke (épületek, gépek, infrastruktúra)4. Technológiai változás (fejlődés)

Input exogén tényezők

- váratlan felfedezések- világpiaci sokkok- népességváltozás- világpolitikai megrázkódtatások- szélsőséges időjárás- környezeti ártalmak felszínre törése- természetes és művi katasztrófák- valutaárfolyamok ingadozásastb.

Output, vagy indukált tényezők

1. Kibocsátás alakulása (GDP)2. Munkanélküliség szintje3. Infláció szintje4. Mérlegzavarok (külkereskedelmi, fizetési, költségvetési)5. Jövedelem-egyenlőtlenség6. Környezeti ártalmak

piaci elégtelenségek

• a közjavak megkerülhetetlen léte

• a multi- és transznacionális vállalatok működése

• a külső gazdasági hatások (externáliák)

• a piaci szereplők aszimmetrikus informáltsága

• társadalmi rétegek, régiók méltánytalan helyzete

Az állam feladatai

1. allokációs

2. újraelosztási

3. stabilizációs feladatok

allokációs funkció

Olyan kormányzati tevékenység, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolja.Pl. közoktatás biztosítása, autópályák építése, mezőgazdasági termelés biztosítása.

oka:közjavakirányított elosztású javakkülső gazdasági hatások (pl. környezetszennyezés)monopóliumok

újraelosztási funkció

Az állam adók és transzferek alkalmazásával megvalósítja a jövedelem újraelosztását a társadalom tagjai között.

módosul a rendelkezésre álló jövedelem nagysága

csökken a jövedelem egyenlőtlenség

csökkennek a szociális különbségek

stabilizációs funkció

A gazdasági stabilizáció fenntartása az állam feladata.

“bűvös négyszög”:

egyenletes gazdasági növekedésteljes foglalkoztatottságárstabilitáskülső és belső egyensúly megteremtése

prioritás kérdése

automatikus stabilizátoroka gazdaság állapotától függően fejtik ki hatásukat

diszkrecionális eszközöka kormányzat konkrét helyzetértékelése alapján, egyedi döntés után kerül alkalmazásra

monetáris politika

a pénzpiacot befolyásolja a pénzkínálat szabályozásávalrestriktív: csökkenti a forgalomban levő pénzmennyiségetexpanzív: növeli a forgalomban levő pénzmennyiséget

eszközei: kötelező tartalékráta, refinanszírozási kamatláb szabályozása, nyíltpiaci műveletek, rediszkontláb szabályozás

költségvetési politika

az árupiacra hataz állami bevételekre és kiadásokra, ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége

eszközei:adók, vámok, illetékek, transzferek, kormányzati vásárlások

adók csoportosítása

jövedelemtől függő adóa jövedelemmel arányos adók SZJA, TAmakrogazdasági szempontból függ a jövedelemtől ÁFA, FAautonóm adókegyösszegű adók ingatlan-adó, gépjármű-adó

közvetlen adókaz adóviselő személyére vetik ki SZJA, TAközvetett adókaz árukra fordított kiadások alapján fizetik ÁFA, FA, illetékek, vámok

lineáris adó TAprogresszív adó SZJAdegresszív adó

az adók hatása a makrofolyamatokraautonóm adók

Ha a gazdaság szereplőire T0 adót vetnek ki, akkor a rendelkezésre álló jövedelem

YDI = Y – T0 összegű lesz

a fogyasztási függvény C(Y) = C0 + ĉ * (Y – T0)

a beruházási függvény I(i) = I0 – a * i

az Y = C(Y) + I(i) egyenletből

Y = C0 + ĉ * Y – ĉ * T0 + I0 – a * i, rendezve

Y = [1/(1- ĉ)] * (C0 – ĉ * T0 + I0 – a * i)

Az adó nélküli egyensúlyi jövedelemhez képest a változás

- [ĉ /(1-ĉ)] * T0,

ahol a zárójelben az adómultiplikátor azt fejezi ki, hogy egységnyi autonóm adó kivetésével mennyivel változik meg az árupiaci egyensúlyi jövedelem.

A multiplikátor negatív előjele mutatja, hogy az adóztatás hatására csökken az egyensúlyi jövedelem, csökken a makrokereslet.

- [ĉ /(1-ĉ)] * T0

a jövedelemtől függő adók hatása

Ha az adó összege z * Y, akkor

YDI = Y – z * Y

a fogyasztási függvény

C(Y) = C0 + ĉ * (Y – z * Y)

az Y = C(Y) + I(i) egyenletből

Y = C0 + ĉ * Y – ĉ * z * Y + I0 – a * i

Y = {1 / [1 – ĉ * (1 – z)]} * (C0 + I0 – a * i)

vagyis a kiadási multiplikátor csökken az adó nélkül számítotthoz képest

a transzferek hatása

A transzfer éppen ellentétes hatást gyakorol a makrofolyamatokra mint az autonóm adók. Alkalmazásával nő a makroszereplők rendelkezésre álló jövedelme, ez közvetve növeli fogyasztási és megtakarítási lehetőségüket. A fogyasztási és megtakarítási függvény felfelé tolódik, ezáltal nő az egyensúlyi jövedelem, növekszik a makrokereslet.a jövedelem változása:

+ [ĉ/(1-ĉ)] * TR

Ha a transzfert autonóm adókból finanszírozza a kormányzat, akkor a két hatás semlegesíti egymást: a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás, a megtakarítás, az egyensúlyi jövedelem nem változik makroszinten.

Y

C

ĉ * TR

C(Y)

C(YDI)

+ [ĉ/(1-ĉ)] * TR

A transzferek hatása a fogyasztási függvényre

a kormányzati vásárlások hatása

Hatása közvetlenül érvényesül az árupiaci keresletre, feljebb tolja a keresleti függvényt. Az egyensúlyi jövedelem változása hatása

[1/(1-ĉ)] * G,

multiplikátora megegyezik az egyéb autonóm keresleti elemek (C0, I0) multiplikátorával.

Mivel 1/(1- ĉ) > ĉ /(1- ĉ),

ha a kormányzat a keresletnövekedést tűzi ki céljának, akkor egységnyi kiadásnövelés mellett nagyobb keresletnövekedést ér el, ha kormányzati vásárlásra és nem transzferre fordítja az összeget.

Y

C

G

C(Y)

C(YDI)

[1/(1-ĉ)] * G

A kormányzati vásárlások hatása a fogyasztási függvényre

Haavelmo-tétel

ha a kormányzat a költségvetés egyensúlyát tartja szem előtt, és kiadásnövelését autonóm adók kivetésével finanszírozza, akkor

egyrészt a kiadások növekedése 1/(1-ĉ) – szorosával növeli az egyensúlyi jövedelmet

másrészt az autonóm adók növelése ĉ /(1- ĉ) – szorosával csökkenti az egyensúlyi jövedelmet

A két hatás összegeként a jövedelem változás éppen egyenlő a kormányzati kiadások összegével.Tehát egyensúlyban levő költségvetés esetén is van lehetőség kereslet-élénkítésre.

Y

C

G

C(Y)

C(Y+G)

[1/(1-ĉ)] * G - [ĉ/(1-ĉ)] * T = G

C(Y-T+G)

ĉ * T

Az IS és LM függvény három szektoros gazdaságban

YD = C + I + G

Y = [C0 + ĉ * (Y - T0 + TR) - ĉ * z * Y] + (I0 - a * i) + G

T0 fix vagy autonóm adóz átlagos jövedelemadókulcsTR transzferekG kormányzati kiadás

)()1(ˆ1

1)(

)1(ˆ1

ˆ*

)1(ˆ1 000 GICzc

TTRzc

ci

zc

aY

IS

LM

)(1

* 0 P

ML

hY

h

ki

)(1

])()(ˆ[)1(ˆ1

1*

])()(ˆ[)1(ˆ1

1

00000

0000

P

ML

hGIC

P

ML

h

aTTRc

zch

akh

ki

GICP

ML

h

aTTRc

zch

akY

Az egyensúlyi kibocsátás és egyensúlyi kamatláb:

A könyvben rosszul van (161. o.) nem a hanem 1

A kormányzati deficit miatt felvett hitelek hatására az LM függvény balra felfelé tolódik el.

A kormányzati vásárlások megnövelik az árupiaci keresletet: az IS függvény jobbra felfelé tolódik.

A végső hatás azon múlik, melyik tényező változása erősebb: az árupiaci autonóm keresleté vagy a spekulációs pénzkeresleté.

PYYUIiP

M D

Expanzív monetáris politika

Jegybank növeli a pénzkínálatot, a kamatláb csökken, LM jobbra lefelé tolódik; beruházások növekednek, keynesi kereszt jobbra felfelé tolódik.