Makroökonómia

2. előadás

Gazdasági erőforrások (input, termelési tényező) mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek:

Munka (L)

Természeti tényezők (A)

Tőkejavak (K)

Vállalkozó (E)

Munka Az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat

Természeti tényezők Mindazon erőforrások, amelyek a természetben készen találhatók és természetes formájukban használhatók javak előállítására

Tőkejavak Olyan termelt javak, amelyeket további termelési folyamatokban használnak fel

Vállalkozó Feltárja, illetve felkelti a termelés iránti igényeket, egységbe szervezi, működteti és irányítja a termelési tényezőket

Tényezőjövedelmek:

A munka jövedelme a munkabér

A tőke jövedelme a kamat

A föld jövedelme a földjáradék

A vállalkozó jövedelme a profit

A piacokon játszott szerep és az ehhez kapcsolódó döntések alapján a gazdasági szereplőket négy szektorba vontuk össze. Egy-egy szektorban levő gazdasági szereplőknek hasonló gazdasági céljaik vannak, hasonló erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel kell számolniuk, és ezek alapján hasonló gazdasági döntéseket hoznak.

Zárt gazdaságban három szektort különböztetünk meg egymástól:

HáztartásokVállalatokÁllam

A teljes makrogazdasági modellek tartalmaznak egy negyedik szektort is, a külföldi gazdasági szereplőket.

A gazdasági szektorok a különféle piacokon lépnek kapcsolatba egymással.

A fogyasztási cikkek piaca formális szempontból egységes, a vevők céljai és az eladók magatartása hasonló.

A termelési tényezők piacainak megkülönböztetése azonban fontos, bár minden esetben a vállalatok a vevők, vásárlásuk célja a termelés megvalósítása, az eladók azonban nem egyformán viselkednek az egyes termelési tényezők piacán:

munkapiactőkejavak piacatőkepiac

MunkapiacA munkát a háztartások közvetlenül a vállalatoknak kínálják, a munka eladásával jövedelemre és ezen keresztül szükségleteik kielégítésére törekszenek

Tőkejavak piacaA tőkejavakat a vállalatok termelik meg és ők is vásárolják meg egymástól. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokkal azonban a vállalatok rendszerint nem, vagy nem kellő mértékben rendelkeznek

TőkepiacAhol a pénzbeli megtakarítással rendelkező gazdasági szereplők kölcsönadják forrásaikat a tőkejavakat vásárolni szándékozó gazdasági szereplőknek.Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a tőkepiacon kötvények adás-vétele folyik.

A tőkejavak és fogyasztási cikkek piacát együttesen árupiacnak nevezzük.

A zárt gazdaság makromodelljei még a pénzpiacot is magukban foglalják, mivel a makrogazdasági folyamatok erősen függnek a pénztől és a pénzpiactól.

A nyitott gazdaság modelljei mindezeket tartalmazzák, de még beépítik a valutapiacot is, ahol a külgazdasági tranzakciók pénzoldala koncentrálódik.

A kereslet és a kínálat kölcsönhatása minden piacon kialakítja az árakat és a cserélt mennyiségeket.Az árupiacon más piacok közrehatásával létrejön a reáljövedelem nagysága és az általános árszínvonal, a tényezőpiacokon kialakuló árak pedig meghatározzák az összjövedelem elsődleges elosztását.A munkapiacon kialakuló egyensúlyi vagy nem egyensúlyi helyzettől a foglalkoztatás is függ.A pénz- és tőkepiac együttesen szabályozza a gazdaságban érvényesülő kamatlábat.A valutapiac pedig a valutaárfolyam és a fizetési mérleg állapotának meghatározója.

A pénz megjelenése

• önellátás• árucsere• általános egyenértékes• árupénz• bimetallizmus• monometallizmus

A pénz funkciói

• értékmérés a termék ára a pénzen keresztül határozódik meg

• forgalmi eszköz a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le

• fizetési eszköz az áru eladása és az árbevétel időben elválhat

• felhalmozási eszköz nem kell a pénzt azonnal áruvásárlásra fordítani

• nemzetközi pénz

A pénzhelyettesek megjelenése

• a nemesfémek helyett önmagukban értéktelen, papír anyagú pénzhelyettesek forogtak

• az ipari forradalmat követően az áruk bővülésével a szükséges pénzmennyiség is növekedett

• relatív pénzhiány alakult ki

• kereskedelmi váltóval fizettek

• bizalom problémája

• tőkeerős bankok bankárváltókat bocsátottak kihitelpénz

A modern pénz

• az egyes államokban végül egyetlen törvényes fizetőeszköz maradt, melynek kibocsátása állami monopólium

• I. világháború után megszűnt a pénzhelyettesek aranyra történő korlátlan átválthatósága

• a modern pénz belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése és onnan történő kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet

A modern bankrendszer szereplői

• központi bank

a „bankok bankja”

feladatai: pénzkibocsátás, pénzintézeti számlák vezetése, költségvetés finanszírozása, árfolyam-politika kialakítása, devizatartalékok menedzselése

• kereskedelmi bankok

betétgyűjtés, hitelezés, fizetési forgalom lebonyolítása, egyéb szolgáltatások

• nem monetáris pénzintézetek

biztosítók, befektetési alapok

Hitelnyújtás

hitelszámla betétszámla

+ 1 000 +1 000

Kereskedelmi bankpénz született

A bank devizavásárlása

+ 10 $ +2 000 Ft

A modern pénz teremtésének módjai

A központi bank kötelező tartalékrátát határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek betétállományuk adott százalékát kötelezően jegybankpénzben tartalékolják.

Pénzteremtés a bankrendszer egészébenA multiplikátor-hatás

Tegyük fel, hogy pótlólagos 1000 Ft jelenik meg valamely pénzintézetben:

I. bank

Jegybankpénz: + 1000 Betét: + 1000

I. bank

Jegybankpénz: + 1000 Betét(X): + 1000

Hitel(A): + 900

Tartalék: 100

Betét(A): +900

Az I. bank hitelt nyújt az „A” vállalatnak:

I. bank

Jegybankpénz: + 1000 Betét(X): + 1000

Hitel(A): + 900

Tartalék: 100

Betét(A): +900

Az „A” vállalat vásárol a „B” vállalattól, amely a II. banknál vezeti a számláját.

II. bank

Jegybankpénz: + 900 Betét(B): + 900

Jegybankpénz: -900 Betét(A): -900

II. bank

Jegybankpénz: + 900 Betét(B): + 900

Hitel(C): + 810

Tartalék: 90

Betét(C): 810

III. bank

Jegybankpénz: + 810 Betét(D): + 810

A II. bank a 900 Ft jegybankpénzből 90 Ft-ot tartalékol, a többiből hitelt nyújt a „C”vállalatnak:

A „C” vállalat A „D” vállalattól vásárol, amely a III. banknál vezet számlát:

És így tovább...

Az összes pénzmennyiség:

1000 + 900 + 810 + 729 + … + … =

1000 * (1 + 9/10 + (9/10)2 + (9/10)3 + … + … ) =

1000 * ( 1 / ( 1 - 9/10) ) =

1000 * 10 = 10 000

m =1

t

a multiplikátor a tartalékráta reciprokával egyenlő

Pénzteremtő és pénz-újraelosztó hitel

Azok a bankok és pénzintézetek is nyújthatnak hitelt, amelyek nem vesznek részt a pénzforgalom lebonyolításában. Ezek a nem-monetáris pénzintézetek jegybankpénzt adnak ügyfelüknek. A pénz-újraelosztó hiteleknél nem nő meg az aktívák és a passzívák tömege, csak az aktívák átrendeződnek.Pénzteremtő hitel

Kereskedelmi bankAktívák Passzívák+ Hitel + Kereskedelmibank-pénz

Pénz-újraelosztó hitelTakarékpénztárAktívák Passzívák+ Hitel Pénzre szóló követelés- Jegybankpénz (pl.: takarékbetét)

A modern pénz tulajdonságai

• Törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására• Hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik és hitel-visszafizetéssel szűnik meg• Nincs belső értéke, vásárlóereje a forgalomban alakul ki

A modern pénz két formában jelenik meg:A készpénz tárgyi formában megjelenő törvényes fizetési eszköz, ami lehet bankjegy vagy érmeA bankszámlapénz a bankkal szemben fennálló látra szóló követelés.

A modern pénz értékét nem a kibocsátó szándéka vagy a pénz tárgyi formájának értéke határozza meg, hanem a gazdaság egészében kialakult árak színvonala

Fisher-féle forgalmi egyenlet

M * V = P * Y

M a forgalomban levő pénzmennyiségV a pénz forgási sebessége (egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt)P az árszínvonalY a reálkibocsátás

Pénzkínálatlikviditási fok alapján

• M0 Monetáris bázis: készpénz+jegybanki számlapénz

• M1 tranzakciós pénz: M0+látra szóló betétek

• M2 tágan értelmezett pénz: M1+határidős betétek

• M3 tágabban értelmezett pénz: M2+takarékbetétek, takaréklevelek stb.

MS = m * MB

MB monetáris bázis, m multiplikátor, MS pénzkínálat

A pénzkereslet

Három fő elemet különböztetünk meg:

• tranzakciós pénzkereslet a különböző ügyletek lebonyolításához pénzre van szükségünk, az

éppen esedékes kiadásokat nem tudjuk mindig az akkor esedékes bevételekből teljesíteni

• óvatossági pénzkereslet a bevételi/kiadási struktúra valamilyen okból megváltozhat, hogy

ennek negatív hatásait kivédjük, óvatossági pénzkereslet formájában pénztartási igényünk megnő

• spekulációs pénzkereslet a reálkamat nagyságától függ, alacsony reálkamat mellett magas,

hiszen valószínűleg széles az egyéb, alternatív befektetések köre, melyek nagyobb hozamot biztosítanak

A pénz időértéke

Ha kölcsönadok 100 Ft-ot 10%-os kamatra egy évre, akkor egy év múlva megkapom a 100 Ft-ot plusz 10 Ft kamatot, összesen 110 Ft-ot.

De úgy is fogalmazhatok, hogy (10%-os piaci kamat mellett) a mai 100 Ft egy év múlva 110 Ft-ot ér.

Jövőérték

Ha ma PV összegű pénzünk van, akkor n év múlva ez

fog érni

PV a mai értékFV a jövőérték n év múlvai a piaci kamatláb

niPVFV )1(*

Jelenérték

n év múlva befolyó FV összeg mai értéke:

ni

FVPV

)1(

Beruházáselemzés

Különböző időpontokban befolyó pénzeket összegezni a jelenértékük segítségével lehet:

Ha I összegű beruházás egy év múlva R1, két év múlva R2, … n év múlva Rn bevételt hoz, akkor a teljes beruházás jelenértéke:

nn

i

R

i

R

i

RINPV

)1(...

)1()1( 221

Ha NPV > 0 ( a nettó jelenérték pozitív), akkor a befektetett tőke kamatán felül még profitot is hoz.

Ha NPV = 0, akkor a beruházás éppen a piaci kamatlábnak megfelelő jövedelmet hoz

Ha NPV < 0 ( a nettó jelenérték negatív), jobban járok, ha a pénzemet bankbetétbe teszem

Megnézhetjük, hogy mekkora kamatláb esetén lesz a nettó jelenérték éppen 0:

nn

r

R

r

R

r

RI

)1(...

)1()1( 221

r a belső kamatláb, a beruházás átlagos jövedelmezőségi rátája

ha r > i , akkor a beruházás nyereséges

A tranzakciós pénzkereslet a szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkészlet

Lt = f(Y)

Az óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amit előre nem látható kiadásokra tartanak

Ló = f(Y,i)

A spekulációs pénzkereslet a piaci kamatlábbal ellentétesen változik

Ls = f(i)

Az összesített pénzkereslet:

L = Lt(Y) + Ló(Y,i) + Ls(i) = k * Y + L0 - h * i