1

Magyar Református Nevelésreformátus pedagógiai szaklap

IV. évf.5. szám2003. január

A TARTALOMBÓL:

Kovács Lajos:A magyar református

iskolák pedagógiaiprogramjának alapelvei

Kovács Gergely:Daniel Defoe RobinsonCrusoe címû regénye areformátus középisko-

lai irodalomórán

Papp Kornél:A református oktatás

jövõje pénzügyi éstanügyigazgatásiszempontból II.

A közoktatásról szóló1993/LXXIX. tv.

módosítása – az egyhá-zak közös véleménye

Borító: Orosz István - Sziget

2 SZÓ-SZÉK

Keresztyén magyarságtudatunk és európaiságunk (folytatás)

II.z önismerettel kapcsolatoskövetkezõ kérdésünk: miértvált divatossá az utóbbi év-

tizedekben az identitástudat problé-mája?

Ismét egy példát hozunk.Egy tehetséges ifjú, aki 1947-

48-ban az egyik budapesti gyüleke-zet ifjúsági körének elnöke volt,jogász lett, majd 1956 után, alighuszonnyolc évesen az egyik dunán-túli megye államügyészeként kon-cepciós büntetõ perekben a vád szi-gorú képviselõjeként állt bosszútsaját forradalmár honfitársain. Azegyik ügy kapcsán felébredt a lelki-ismerete, és szolgálati fegyverévelfõbe lõtte magát. Ez az ifjú megha-sonlott önmagával: egy alternatívanélküli létparancsot szegett meg, el-árulta hitét s hazáját, s identitástu-dat-zavarában öngyilkos lett.

Mi az identitástudat? Hogyanalakul ki és hogyan lesz belõle ke-resztyén magyarságtudat?

Az említett példa az élet visszá-járól bizonyította, hogy – szó szerint– halálosan komoly problémáról,egy élettörvények szerint szabályo-zott természeti, lelki folyamatrólvan szó.

A szó: identitás, azonosságot je-lent. A latin szó, összetételben az„id” a személyes névmás egyes számharmadik személyének semlegesnemû alakja: õ, az. Az „entitás” je-lentése: lényeg, valóság. Együtt:önazonosság. Önazonosságunk lét-adottság. Nem kell elismerni. Van.Csak megtagadni lehet, de ez – lát-tuk, életellenes.

Minden élõlényre érvényes –növényre, állatra is –, hogy csak asaját lényegének megfelelõen képes

létezni, csak önmagát kibontakoz-tatva fejlõdhet. Ettõl eltérõ életrekényszerítve eltorzul, beteg lesz,elpusztul. Tehát nem csupán az fon-tos, hogy milyen az identitástuda-tunk, hanem az is, hogy az iden-titásunknak megfelelõen – magyarlétünkre magyarként – éljünk.

Hogyan, mikor alakul ki az iden-titástudatunk? Természetes csírája,kezdete az eszmélet, 2-3 éves kis-gyermek éntudata. Az élettapaszta-latok gyarapodásával ez – élménye-ink tudatosításának, a környezetregyakorolt hatásuk megfigyelésénekés saját teljesítményeink önkritikusértékelésének következtében – önis-meretté fejlõdik, illetve érzelmekkels ösztönös törekvésekkel is átszõve,mint önértékérzés, magatartásunknakegyik leghatékonyabb hajtóerejelesz.

Mi a nemzeti önismeret, nemzeti ön-tudat? Nem a nemzetnekvan önismerete. Ez fikció,mint ahogyan a nemzetsem létezik, mint különönálló fizikai entitás. Anemzet belõlünk áll, mi va-gyunk, bennünk él (vagykevésbé él, ha nem vál-tunk talpig emberré, igazinemzetté; ismérve: a lelkiegység). A nemzeti önisme-ret – tudatosítva a család-ban s az iskolában történelmimúltunkat, a nemzetsorsot– valójában a nemzetbengondolkodás és cselekvésszintjére fejlõdött egyéniönismeret. Ha ez sokak-ban kifejlõdött, s a közfel-fogásban is tükrözõdik,akkor beszélhetünk egész-séges nemzeti öntudatról.

Ahogyan nemzeti kultúránk be-tagolódik, illetve kitágul európaikultúrává, amelyik alapvetõen ke-resztyén kultúra, úgy alakul ki Eu-rópa-tudatunk is. Ám jól jegyezzükmeg, hogy nemzeti mûveltség éskötõdés nélkül nincsen európaiság!Ugyanígy hazafiság nélkül értékal-kotó világpolgárrá sem fejlõdhetsenki, legfeljebb gyökértelen koz-mopolitává silányulhat. Ez Európaszámára is létfontosságú, mivel csakerõs nemzetek uniójaként képesfennmaradni. Ha errõl megfeledke-zik, akkor a globális nagytõke szo-rításában felszívódik s – Európanincs többé.

Egészséges öntudat vagy iden-titászavar? A tartósan rendezettkörülmények között élõ emberneknincsenek „identitásproblémái” (aho-gyan az egészséges ember sem érzi,hogy van szíve vagy veséje). Identi-

Dr. Rókusfalvy Pál

A

Bardócz Lajos - Kitörés I.

3

tástudat-zavar csak akkor keletke-zik, ha valakinek hiányos vagy torzaz önismerete, vagy ha az életkörül-ményeiben olyan gyökeres változás,romlás következik be, amelyhez sze-mélyiségének károsodása nélkül nemképes alkalmazkodni. Az identitás-tudat zavara mesterségesen is ki-váltható, sõt tömeges neurózissá,népbetegséggé is fokozható, ha azegyéni vagy a nemzeti önismeret ki-alakulását gátolják vagy torzítják(pl. a hamis bûntudat sulykolásával).Az is identitástudat-zavart okoz, haaz egyéni vagy a közös sorsvállaláserõit gyengítik (pl. pesszimizmusgerjesztésével), vagy ha erõszakosbeavatkozással (pl. kitelepítéssel,etnikai tisztogatással, falupusztítás-sal, a szabadságjogok megvonásával,gazdasági megszorításokkal) kedve-zõtlen életkörülmény-változást idéz-nek elõ.

Most már meg tudjuk válaszol-ni a kérdést, hogy miért vált diva-tossá az identitástudat problémája.Azért, mert gyakorivá vált az iden-titástudat-zavar, mivel túl sokanhasonlottak meg magukkal, túl so-kan tagadták meg hitüket, hazáju-kat. Az idõk változásával hasonló-an sokan fordítanak köpenyt, s ezértvan forgalmi dugó a damaszkusziúton.

A 2. tézisünk ezért így szól: He-lyes önismeret, egészséges nemzeti öntu-dat csak a nemzet sorsát szilárd érték-rend alapján vállalva alakulhat ki.

III.Következõ kérdésünk központi

problémánkhoz, az értékrendhez ve-zet, s így hangzik: ki ma a jó hazafi?Mit jelent a hazát szeretni?

Németh László egyszerû, világos,mindig konkrét eligazítást nyújtómeghatározása így szól: „A haza-szeretet a nemzet sorsához méltó ma-gatartás.”

Mi a sors? A sorsunk: a helyze-tünk az idõ teljességében nézve, törté-nelmi múltunk és jelenünk, valaminta ma már világosan látott, tervezettés építeni kezdett jövõnk. Ma gondbanvagyunk. Mi a „méltó magatartás”, hanem ismerem igazán a nemzet sorsát?Nemcsak azért nem látunk tisztán,mert ebben a még ma is tartó történe-lemhamisítás akadályoz, hanem legfõ-képpen azért, mert a 4 éve megkezdõ-dött jövõ után április 21-én visszatérta gonosz múlt. Ahhoz, hogy mégisvilágosan lássunk és helyesen cseleked-hessünk, pontosan tudnunk kell

- mi az értékrend lényege,- miért hullott szét, és- hogyan állítható helyre.A) Az értékrend lényegérõlA 3. tézisünk: Szilárd értékrend alap-

ján emelkedõ pályára állíthatjuk nemze-tünket.

Az ember értékelõ lény. Életénekmindenki maga tud értelmet adni az-zal, hogy olyan értelmes célt és felada-tot tûz maga elé, amelynek megoldá-sával az életét szebbé, jobbá, igazabbá,azaz értékesebbé tudja tenni. Ebbena törekvésében mindenkit egy sajátbelsõ „iránytû” segít. Ez az értékrend.Rend, amelyben minden fontos dolog

a helyén van, és ezért el tudunk iga-zodni a világban, s otthont, hazátteremthetünk benne. Ha ezt az érték-rendet folyamatában, mint lelki mûkö-désünket tekintjük, értékorientációnaknevezzük. Ezt tudatosan kell alakítani,fejleszteni.

Minden igazi érték életérték, tehátéletépítõ, fejlesztõ hatású. Az érték va-lódiságának egyetlen ismérve van: se-gíti-e a hatásával az élet, az élõlény (atermészet, a növény, az állat, az ember,az emberi közösség) lényegének – pl.az ember emberségének – a kibonta-kozását, vagy sem. Ez az egyszerû éstermészetes ismérv az etikai értékfelfo-gásnak is alapja. Ezen egyaránt lemér-hetõ egy természeti tájegységnek, azembernek vagy emberek bármely cso-portjának, megnyilvánulásainak, egykultúralkotásnak, tévémûsorszámnak,egy egészségügyi vagy közoktatási in-tézkedésnek, szülõi vagy testvéri ma-gatartásnak az értéke: életépítõ vagyéletpusztító hatású-e.

Ma a természetes iránytûnketmeghamisítják. Úgy jártunk, mint aVerne-regény tizenötéves kapitánya: go-nosz emberek eltájolták az iránytûnket,s veszélyes vizek, zátonyok felé irányít-ják a hajónkat. (folytatjuk)

Gajzágó Sándor - Lepel

SZÓ-SZÉK

4

Mielõtt protestánsként állást foglalnánk, Karl Barthtanítása szerint három protestáns alapelvet kell figye-lembe vennünk:

1. Megfontolni, elgondolkodni (Nachdenken) A lehe-tõségeken belül képet kell alkotnom, az én képzele-tem segítségével az adott témával kapcsolatban. Fel-tétlenül meg kell értenem az apostolok és prófétáküzenetét.

2. Együttgondolkodni (Mitdenken) A második lépés,valakivel együtt gondolkodva megérteni, hogy mi-ért szükségszerû az elképzelés, és ezt a saját magamáltal már elfogadott szükségszerû értékek mellé be-sorolni.

3. Önállóan gondolkodni (Selberdenken) A szó, IstenIgéje az én szavammá kell váljon. Amikor gondolko-dom, akkor értelmezek. A Szentírásban elhangzottakatsaját lényemhez tartozó igazságként fogadom el, azo-nosulok velük.

Ha a Magyar Református Iskolák Pedagógiai Prog-ramjáról és ennek elvi alapjairól a legszélesebb értelem-ben beszélünk, akkor természetszerûleg kiegészül mégegy tétellel a barthi hármas:

4. Közösségben cselekedni Az egyház a Kijelentést Is-tentõl kapja. Az egyház emberek közössége, mindenember sajátos megértéssel, cselekvõ öntudattal rendel-kezik és önálló felelõs tettekre képes.

(Karl Barth, Die christliche Dogmatik im Entwurf,1927, megjelent a Karl Barth Gesamtausgabe II,Theologischer Verlag Zürich, kiadja Gerhard Sauter,1987, pg. 511-. )

*1. Gondolkodjunk a református pedagógiai prog-

ramról - fontolgassuk:Ha református iskolák pedagógiai programjáról aka-

runk beszélni, akkor sokkal elõbbrõl kell kezdenünk,mert a nevelés (erre vonatkozik végsõ soron a pedagó-giai program,) elsõsorban a család feladata, de ennek a

A magyar református iskolák pedagógiaiprogramjának alapelvei

Kovács Lajos

PEDAGÓGIAI MŰHELY

z egyetemes Református Iskolarendszerről és ennek elvi alapjairól szeretnék értekezni tulajdonkép-pen, egy minden református által elérhetõ pedagógiai eszköz közös kimunkálása érdekében.A

feladatnak a kivitelezésében a család rászorul az egésztársadalom támogatására. Ezt a támogatást a család atársadalomtól (az adott emberi közösségtõl, melynek tagja),elsõsorban intézményes keretek között várja el iskolaiés iskolán kívüli formáiban.

A nevelés, a tanítás nem öncél. Célja mindig vala-kiben - a neveltben - valósul meg, aki olyan ismeretekbirtokába jut ez által, melyek használata révén, adotttársadalmi környezetében helyt tud állni a külsõ szem-lélõ szempontjai szerint, saját belsõ szempontjai szerintpedig boldognak érzi magát.

A fennebb említett célok (értékek) milyensége adöntõ, a nevelés elsõ nagy korszakának a végén (atársadalmi felelõség-vállalás kezdete), a személybenmegnyilvánult, társadalmi tettben konkretizálódott ma-gatartás (társadalmi helytállás) irányultságáért és tar-talmáért.

*

5PEDAGÓGIAI MŰHELY

Tudatosan, tervszerûen zavart értékrendű vilá-gunkban, melyben értékként hirdetik az „érték-sem-legest”, mégis megnyugtató az a mind általánosabbanelfogadott, tudományosan feltárt és igazolt tény, hogyaz ember lényegileg, születésétõl programszerûen ren-delkezik a transzcendens értékek iránti igénnyel, alap-vetõen vallásos beállítottságú.

Mennyi helytelen példa, nevelési balfogás, elutasí-tás és egyéb negatív tényezõ szükséges, hogy ennek el-lenére olyan legyen társadalmunk, amilyen.

Ezt a természetes hajlamot, az ilyen értékek irántifogékonyságot kell táplálni keresztyén (református) val-lásos tartalmakkal, elõsegítve a velük való azonosulásta keresztyén pedagógus nagyhatású személyes eszköz-rendszerével.

A református nevelés, bármelyik szintjén, a jelen ésjövõ iránt érzett felelõséggel kell, hogy tervezze és ki-vitelezze tevékenységeit, alkalmassá téve neveltjeit akonkrét élethelyzetekben való társadalmilag sikeres ésmégis etikus (Istennek tetszõ) életvitelre, nem a közép-szerûség szintjén, hanem a legmagasabb minõségi el-várásoknak megfelelõen.

A felekezeti nevelésnek és oktatásnak minden szin-ten, akár a felzárkóztatás esetében is, a mindenre ki-terjedõ minõségre kell összpontosítania.

*2. Gondoljuk át együtt a református nevelés ügyét!a) Minden nevelési folyamat kezdete és végsõ célja

a családi nevelésA családi nevelés döntõ fontosságát a fiatal életére

vonatkozóan Kálvinnak az a gondolata világítja meg,hogy azt a szülõk Isten nevében, sõt mintegy Isten he-lyett végzik. Isten kitüntette, megtisztelte õket, ami-kor reájuk bízta ezt a szolgálatot. Kegyelmi ajándék,és az ebbõl eredõ, ilyen kötelesség mindenkire vonat-kozik, akinek hasonló megbízása van. Ez generáción-ként a szerepek folyamatos felcserélését eredményezi.Mindenkinek lehetõségeket és kötelességeket is nyújtez a megbízatás gyermekként és szülõként is.

A család adott társadalmi kettõségében, az életszük-ségleteit kielégítõ javakat ebben az ideológiailag nemközömbös környezetben szerzi meg, alkalmazkodva aszekularizált társadalom által elõírt szerepekhez. To-vábbá ebbõl a (gyülekezeten kívüli, a szekularizált tár-sadalomban végzett) tevékenységébõl eredõ értékekkeltartja fenn adományok vagy a társadalmi újraelosztásútján a gyülekezet közösségének és felsõbbségeinek mû-

ködését. Biztosítja ezek munkásainak anyagi életkörül-ményeit, kulturális, civilizációs keretet teremt sajátostevékenységük végzéséhez.

A modern ipari társadalom kialakulása elõtt a nagy-család volt a társadalom alapegysége, ami az egész ro-konság együttélését jelentette. Termelõ, nevelõ, fogyasztóés önvédelmi közösség volt.

Az ipari társadalom a létszükségletek megszerzését,a megélhetés biztosításának a lehetõségét a családonkívülre helyezi. Ez a családtípus nem nyújt teljes biz-tonságérzetet, de biztosít helyette bizonyos személyesszabadságot. A gyermek szerepe meghatározóvá lesz:a házasság értelmévé, beteljesülésévé válik, és a szülõivágyak, remények határozzák meg a belsõ viszonyrend-szert szabályozó normákat. Furcsa kettõsség alakul ki.Az „önfeláldozó anya és apa”, a gyermeket kegyetlentársadalmi versenyre készteti: „ne hagyd magad, fiam!”buzdítással (vajon kinek a rovására?).

A családi közösség gyülekezethez való tartozásánakegyik fontos megerõsítõje és fokozója a családba érke-zett újszülött megkeresztelése. Ezzel a család Istenbevetett bizalmát nyilvánítja ki. Gyermeküket viszik azÕ szövetségébe. Ezzel bizonyítják, hogy tudják, hogynem az õ, esetleg a gyermek vagy bárki más érdemeszerzi meg az üdvösséget számára, hanem egyedül Jé-zus Krisztus áldozata. Õ a megbízható fél. „Ha hûtle-nek vagyunk, Õ hû marad.” (2 Tim 2, 13) A családigondoskodás és nevelés alapelvévé kell ez a hit váljon.„Nem a magamé, hanem az én hûséges Megváltóm-nak, a Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok.”. Ezzel ahittel már el lehet jutni a tiszta ismeretnek és szívbeliragaszkodásnak Megváltója iránt arra a szintjére, hogyönként átvállalja magára a szülõk és keresztszülõk egy-kor tett fogadalmát.

6

Családon belül és kívül az emberiség nagy prob-lémái gyötörnek. Miért is élünk? Hogyan élvezzükaz életet? Önmagunkat hogyan „valósítsuk meg”?Gyõzzük le a másikat? Gazdagodjunk meg? Legyünkhíresek?... Mi létünk értelme? …. Nincs válasz? ….Egyáltalán kinek van szüksége rám? A gyermekem-nek? Szüleimnek? Barátaimnak? Mindenrendû mástársaimnak?

A gyermek, akár elkényeztették, aki olyan, hogymindig többet kap, mint amit el tud fogyasztani, akineka szülei nem vásárolnak, hanem költekeznek érte, akár„kulcsos”, tömbház elõtt felnövõ gyermek, akinek a szü-lei még a fontosat sem tudják biztosítani (ha roma, ak-kor még rosszabb helyzete), óvodába vagy iskolába jár.

Kezdetben heterogén csoportba, kényszerközösségbekerül.

Találhat ott sok esetben áldozatos lelkû óvónõket, ta-nítókat, pedagógusokat, akik szeretik, nevelik, buzdítjáka gyermeket nem csak szavaikkal, hanem egész lényük-kel. Példaképek õk! A tanuló csodálja õket és csodál-kozik: miért teszik? Honnan ez az erõ? Talán sejti is aválaszt. Kerülhet a gyermek olyan intézménybe, ahol sze-rették, már mielõtt megérkezett oda, ahol töretlen remény-séggel nevelik, buzdítják, nem csak szavaikkal, hanemegész lényükkel az óvodától az egyetemig.

„Isten nagy tisztességben részesíti a családot, ami-kor olyanokat bíz rájuk, akiket az Õ képére és hason-latosságára teremtett” hangsúlyozza Kálvin. Neki kellmajd mindenért számot adni! Kettõs a feladat. A szü-lök a szent tudományokra kell hogy oktassák, és a fe-gyelmet gyakorolva Isten félelmére kell hogy neveljéka gyermeket. Pontos és tökéletes megfogalmazása ez atantárgyi és szociális tanulás együttes szükségességénekés kölcsönhatásának a mindennapi nevelõ jellegû in-terakciókban.

A család az elsõdleges sors, szeretet és hit közös-ség, mindent meg kell tenni védelmében!

b) Az iskola, mint a katekézisnek is helyt adó tár-sadalmi intézmény

Az iskolában az oktatás tartalmát több szempontszerint differenciálják. Ennek egyik tapasztalható ered-ménye a tantárgy. A tantárgy didaktikai-tudományosegység. Bizonyos területen (megismerés, kultúra, tár-sadalmi gyakorlat stb.) magába foglalja az ismeretek ésgyakorlati készségek összefüggõ, egységes rendszerét. Ezt érté-kesítik a tanulók informálása és formálása érdekében. A tan-tárgy nem azonos valamely tudománnyal. Az elemiciklustól a magasabb osztályok felé haladva mind in-kább közeledik a tudomány tartalmi jellegéhez (kevésbé

a tudományos ismeretek érvényességében való kételke-dés területén).

A tantárgy évenkénti lebontásban kerül a peda-gógus és tanuló elé. A jelenlegi curriculáris feldol-gozásban általános- és sajátos célokból fogalmazott cél-rendszerben meghatározzák azokat az ismereteket,képességeket és hozzáértéseket, melyeket a mellékelttantervi tartalom segítségével ki kell alakítani.

Az iskolai tanításra jellemzõ az interdiszciplinári-tás és egy sajátos, iskolának, korosztálynak megfelelõpedagógiai stratégiarendszer.

Tanítás, tanulás, ellenõrzés, együttmûködés, versengés szo-ciális tevékenységek, melyek társadalmi szerepekbenvannak meghatározva, normákban konkretizálódnakés szabályok rögzítik a felek interakcióinak módjátés kiterjedését.

Már Kálvin János reformátori iskolaképében nagyfontosságot tulajdonít a tudatos, értelemszerû tanu-lásnak. „Jól látta, hogy a tananyagot nem bemagolnikell, hanem megérteni, hogy azt a tanulók önállóanalkalmazni, használni tudják. Ezért az alsóbb osztá-lyok tanulóinak joga, sõt kötelessége volt, hogy azáltaluk nem értett dolgokat megkérdezzék. A kollé-gium minden osztályában rendszeresen voltak vitat-kozások, a felsõbb osztályokban nyilvános elõadások is.”(Dékányi Endre dr., A pedagógus Kálvin. R.ZS. I.S., Budapest 1987, 66 p.)

„Küldjetek fát és mi faragunk abból nyilakat”üzente Kálvin a gyülekezeteknek, amikor Genfben azAkadémiát, a lelkészképzõ fõiskolát megnyitotta. (Bé-kési Andor, „Mint nyilak a hõs kezében”, R.ZS.I.S.,Budapest 1987, 87 p.)

A tanuló tevékenységét a pedagógus irányítja az is-kolában. A felnõtt vezérli a gyermeket személyiségfej-

PEDAGÓGIAI MŰHELY

7

lõdése során. Két összetevõ határozza meg dominán-san munkáját. A gyermeki pszichikum ismerete ésennek figyelembe vétele (a tanítás a mindenkori gyer-mek képességeivel számol), és a tevékenység pszichi-kai feltétele. A pedagógusnak ismernie kell az általatanított tantárgy tanulásában közrejátszó lelki struktú-rák természetét és mûködését (tapasztalás, megtartás,feldolgozás, rendszerezés, analízis, szintézis, összehason-lítás, racionális, – emocionális –, spirituális intelligen-cia összehangolt mûködése stb.).

Az iskolai tanítás tartalma osztályonként jelentõ-sen változik a tanuló életkorával, az iskola szakoso-dásával stb. párhuzamosan. „Magában a tevékeny-ségben a pedagógus csak a tanuló értelmi és érzelmiodafordulásától függõen választhatja meg az iskolai te-vékenység vezetésének módját. Ez biztosítja a külsõegyeztetett viszonyt és megelõzi a testi-lelki erõszakot,amely elnyomná a tanuló cselekvési és gondolkodásiönállóságát, kezdeményezõképességét, és ez által meg-gátolná önszabályozó képességének kibontakozását”(Kulcsár Tibor, Az iskolai teljesítmény pszichológiai té-nyezõi, Tankönyvkiadó Budapest, 1982)

„A vallásos nevelésnek feltétlen helye kell hogy legyenaz iskolában, s helye kell hogy legyen a vallástanításnakis. (...). A vallás taníthatósága kérdése is megoldhatóolyan felfogás alapján, amely szerint vannak a vallás-nak, mint az ember Istennel való viszonya külsõ meg-nyilvánulásának olyan elemei, amelyek feltétlenül ta-níthatók, sõt tanítandók, mert nélkülözhetetlenek az Igemeghallására és annak hozzánk való jutására, amilyenekértelmileg és ész segítségével megértendõ tételek, azemberi gondolkozás formái szerint kifejezett megálla-pítások, amilyenek a történeti események, amelyek azIge útját ismertetik az emberi történelemben, amilyenmaga az egész nyelv, amelyen Isten maga akar szólnihozzánk, hogy a mi emberi felfogásunkhoz alkalmaz-kodjék” (Imre Lajos, Katekétika, Budapest 1942, 39-40 p.)

A vallástanítás keretében a feldolgozott vallásos tar-talmakból származó értékrendek, elvárások, normák,szerepek, szabályok, viselkedésmódok értelmezésére,rendszerezésére, összekapcsolására és végsõ soron a ve-lük való azonosulásra nyílik lehetõség.

Meg kell szívlelni Karácsony Sándor figyelmezte-tését. „A vallás nem tévesztendõ össze társas-lélektanivetületeivel: a vallásos mûvészettel, a kultusszal, a val-lástudománnyal, a dogmával, és a vallásos társadalmiszokásrendszerrel, a rítussal sem. Mindez mindig min-ket jellemez, sohasem Õt. Õbelõle kultusz, dogma és

rítus semmit be nem zárt és meg nem hódított. A val-lás maradt lélekfeletti, deriválatlan jelenség.” (Kará-csony Sándor, Nyugati világnézetünk felemás igában,Szövétnek, Budapest, 1933, 29 p.)

*3. Gondolkodjunk önállóan, reformátusként (a ma-

gyar református iskolák pedagógiai [nevelési] program-járól)

Emberkép a református iskolában (az emberalaptermészete és a fejlõdõ gyermeki pszichikum isme-rete)

A teremtett világ- és emberképet kell hogy közve-títse az iskola, melyben az állandó központi tényezõmaga a Teremtõ. Ennek egyenes következménye, hogyaz élet nem esetleges, hogy az embert Teremtõje sajátképének hasonlatára alkotta, hogy térben és idõben ren-delt helye van a teremtményének. Ennek az emberneka sorsa nyomon követhetõ a történelemben, mint dön-tési lehetõségébõl és azok következményeibõl kialakulteseménysor.

Nagyszerû hozzáértéssel és közérthetõen írja le dr.Pálhegyi Ferenc (Útjelzõ táblák, Elõadások a keresztyén pe-dagógiáról, Református Pedagógiai Intézet, 2001. pg. 88-91.)az ember biblikus képét.

A gyermeki pszichikum ismeretére folyamatosanmegújuló anyag áll rendelkezésre. Az idõt állók közülKarácsony Sándor társas-lélektani megközelítését ajánl-juk, mint magyart, reformátust és egyetemest egyszerre.

Református nevelési eszmény

A nevelési eszményben fogalmazódik meg a folyama-tosan tökéletesedõ ember képe. Ez nem statikus kép, nemmeghatározott elérendõ célmennyiség és -minõség. Ez egyideális ember gondolatilag meghatározott dinamikus képe,mely az elvárható (elvárt) maximális értékek hordozójatesti, lelki és spirituális (pneumatikus) szinten egyaránt.

A nevelési eszmény nem cél, ahova meg kell érkezni,ahova el lehet jutni, hanem irány, amely a folyamatos tö-kéletesedés útját mutatja meg. A nevelési eszmény a fo-lyamatosan tökéletesedõ, kiteljesedõ, fejlõdéséért szemé-lyesen is küzdõ ideális embert mutatja meg.

Ez az emberkép, a református nevelés számára nemlehet más, mint az Isten képére teremtett tökéletesedõ ember. „Le-gyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tö-kéletes.” (Mt 5,48), személyre szabott feladatként hatá-rozza meg mindannyiunk számára ezt Jézus.

PEDAGÓGIAI MŰHELY

8

(A teljes rendszerbe való beépítés, és a különbö-zõ nevelési szinteken való hatékonyabb alkalmazáscéljából szükség van a református nevelési eszmény-nek a részletes kidolgozására a teológia-pedagógiaáltal.)

Református nevelési célok

„…a nevelés munkájában szüntelenül szem elõttkell tartanunk. A cél elhomályosodása a nevelés gya-korlatában azzal jár, hogy az egész munka felületessé,ötletszerûvé válik, nem tudja, mit akar elérni, s ezértnem is juthat el sehova. A nevelés célja az, hogy azthogyan tûzzük ki, rajta mit értünk, az egész munkátszabályozza. Mindig szem elõtt kell tehát tartani, ésegyetlen olyan tevékenység sem végezhetõ, amely neerre nézzen, ne ennek a célnak a szolgálatába álljon.Minél tudatosabb és tisztább elõttünk a cél, annál job-ban tudjuk megvalósítani az eléréséhez szükséges esz-közöket, s annál inkább tisztába vagyunk afelõl, hogyeljárásunkban nem követünk el olyant, ami a céllal el-lenkezik.

Hogy a nevelés célja az egész munkával kapcso-latban legyen, szükséges, hogy a cél egységes és egyete-mes legyen. A cél egyetemességén azt értjük, hogyannak a növendék egész életére ki kell terjednie. Nemelég tehát a növendék életének csak egyes megnyil-vánulásait vagy azok közül egyet venni tekintetbe,hanem annak az egész életét, mert nem egyes voná-sokat, hanem egész embert akarunk nevelni. (…) Anevelés céljának tartalmát vizsgálva azt látjuk, hogyaz mindig összefüggésben van azzal az életcéllal,amit az ember saját maga elõtt felismer.” (Imre La-jos, Általános neveléstudomány és neveléstan, Szemle Fü-zetek, Kolozsvár,1994 pg.84-85)

A nevelési tevékenység pszichikai feltétele(emberi viszonyok)

Az egyetemes értékû rendezési elv ebben az eset-ben a ”nagyparancsolat”: (-) Szeresd felebarátodat,mint magadat. Karácsony Sándor pedagógiai hagyaté-kára hivatkozva, valljuk a másik ember meghatározófontosságát. A nevelõ ne sértse a tanuló autonómiájátértelmi, érzelmi vagy akarati szinten. Ne neveljen di-rekt módon tartalommal vagy erkölcsi prédikációval,de neveljen viszonyulással, párbeszéddel, megértéssel,példaadással, vagyis egyértelmûen megnyilvánult sze-mélyes viselkedésével, nevelõi helytállásával. A nevelõ

legyen áhítatos lelkû, közlékeny, telített és közölje egészlétével, a szeretõ szívû, kíváncsi és igénylõ tanulónak,a bölcset, szépet, igazat, jót és üdvöset. Nem szabadmegfeledkezni, hogy a pedagógiai viszonyban a gyer-mek nem egyenrangú fél, vagyis tökéletesítésre szo-ruló felnõtt, hanem egyenjogú fél, azaz tökéletes gyer-mek.

Ennek következtében lehet a nevelõ a kisgyermekjátszótársa, a növekvõ gyermek vezetője, a serdülõideálja, az ifjú partnere, küzdőfele, ellenfele és a „volttanuló” felnőtt társa.

Karácsony Sándor a nevelés minden formáját val-lásos nevelésnek tartotta: ahol a pedagógus vall hitérõla tanuló elõtt, bármit is tanítson (fizika, biológia, ma-tematika stb.), azzal a reménységgel, hogy majd a ta-nuló is vallani fog egy másik ember elõtt a maga sorána meg talált bizonyosságról.

A tanítás tartalma

Azok a tartalmi eszközök, melyek segítségévelteljesíthetõk az oktatási nevelési feladatok. A tartal-mi egységek tematikus rendben, vagy a sajátos szer-vezõdésnek megfelelõen vannak rendszerezve.

Intellektuális, vallásos, szakmai, mûvészeti ismere-tek és képességek, viselkedési és magatartásbeli model-lek együttese melyek az iskolai tevékenység követ-keztében az elvárásoknak megfelelõen harmonikusszemélyiség alakul ki. Az oktatás tartalma kiterjed azismereteken kívül a képességek, munkakészségek, a tár-sadalmi normák és modellek, politikai és ideológiai is-meretekre, magatartásra, a természetrõl, az emberrõl,a társadalomról, a jóról, az igazról, a széprõl és a hitrõlvallott felfogásokra is.

A kidolgozott ismereteket átültetik a pedagógi-ai fogalmak szintjére a nevelési feladatok követelmé-

PEDAGÓGIAI MŰHELY

9

nyeinek függvényében. A megvalósítás feltétele, hogymegfelelõen programozott és irányított tartalommal,tanulási tapasztalatokkal, valamint tanítási eszközök-kel hangoljuk egybe. A tanítási tartalmak szervesegységet alkotnak a tanítási feladatokkal, a tanításfeltételeivel és a felméréssel.

Interdiszciplináritás (tantárgyköziség)

A tudományos kutatás szakosodó területeinekmegfelelõen alakult ki. Nem új jelenség. Kezdetben,valamikor ez volt a jellemzõ. Késõbb a szakosodásés szuperszakosodás következtében a megközelítésifront beszûkült. „Újrafelfedezése” a 20. század 80-aséveire tehetõ.

Megköveteli a curriculum alkotótól az egységesösszehangolt szemléletet a tanított jelenségekrõl ésfolyamatokról a különbözõ tantárgyakban és, hogyelõsegítse az ismeretek egységesítését és az ismere-tek változatos körülmények közötti alkalmazását.

Az iskolában, mint összefonódás jelentkezik, atantárgyak között, ami csökkenti ezek elkülönülé-sét. Megszünteti az egyedi, eseményszerû, tagolt, tu-dománytalan megismerést. Természetesen nem zár-ja ki az analitikus megközelítést, de amint lehetségesa kapcsolatok és összefüggések feltárására törekszik.Így a tanuló a valóságot veridikusan, egységben,összefüggéseiben ismeri meg.

Pedagógiai stratégia –hosszú távú iskola politika

Hosszú idõre érvényes általános irány-meghatá-rozás, amely felöleli a tervezés, irányítás, a vezérlés,az alkalmazásra kerülõ megoldások és az ezeknekmegfelelõ utasítások rendszerét. Az oktatási rend-szer egész irányultságát meghatározó, az oktatási fo-lyamat alapvetõ beállítódását és kivitelezését betájoló, prag-matikus program.

*4. Közösségben (együtt) cselekedni a református ne-

velés ügyértA továbbiakban bemutatjuk javaslatunkat egy

összehangoltabb református nevelés feltételeinek bizto-sítására, a már kitermelt, mûködõ és továbbiakban ki-termelendõ értékek közös felhasználása és értékesítésecéljával.

PEDAGÓGIAI MŰHELY

Szükségesnek látjuk összeállítani aMagyar Református Iskola- és

Nevelésrendszer Könyvét1. Ez tartalmazná mindazt, ami közösen és egy-

ségesen jellemzi a református oktatást és nevelést. Ezgyûjteménye volna annak a hitvallásos szemléletûpszicho-pedagógiai anyagnak, melyet alkotó módonaz adott sajátosságok függvényében minden intéz-mény fel tud használni helyi, rövid- és középtávú cél-jainak megfogalmazásában és feladatainak rögzíté-sében.

2. Ez az anyag valójában, ismereteink szerint, bi-zonyos elaboráltsági, általánosítási és elfogadottságiszinten, létezik. A meglévõ anyagot kell egységbefogni, figyelmesen egyeztetni hitvallásos elveinkkel,hosszú távú céljaink függvényében, hogy az iskola-szervezõk és -vezetõk kézikönyve lehessen.

3. Javasolt struktúra:- Bevezetés A református felekezeti oktatás és ne-

velés eddigi eredményeinek (távol- és közelmúltbeli)rövid ismertetése.

- Hosszú távú református iskola politika – ne-velési stratégia

- Cél- és feladatrendszer- A református nevelési eszmény – rövid értel-

mezõ-magyarázó szöveggel- A református nevelés célja, feladatai – a per-

manens nevelés függvényében és lebontva a nevelés sza-kaszaira

- A családi, gyülekezeti és iskolai nevelés komp-lementaritásának biztosítása (összehangolt szabályozás)

- Általános szabályozásCsaládi, gyülekezeti és iskolai viselkedési szabályo-

zók a református nevelési rendszerben- Etikai kódex,- A (Magyarországi) Református Egyház isko-

láinak küldetésnyilatkozata,- A Református Egyház Közoktatási Törvénye- És még sok más…

- Szabályzatok, szabályozók („üres” szabályzatok,de helyet kell biztosítani az egyedi, minta változatok-nak is)

- Pedagógiai programok- Óvoda- Általános iskola- Gimnázium- Szakoktatás- Kollégium (diákotthon)- Más intézménytípusok

10 FÉNYLŐ SZÁZADOK

EMLÉKEZETES TANÍTÓK -Lévay József (1825-1918)

Papp Vilmos

ár az iskolai irodalomokta-tásból kitessékelték, ahol ésameddig magyar ember él,

világszerte énekelni fogják élete ki-lencedik évtizedében írt énekét:„Gondviselõ jó Atyám vagy, Ó én édesIstenem…” (227). S ha kiválaszta-nánk a magyar irodalom száz leg-szebb és legnagyobb hatású versét,köztük lenne Lévay „Mikes”-e. Köl-tészetébõl az õ egész életére jellem-zõ harmónia, istenszeretet, felebarátbecsülés, a világi szépségek meglát-tatásának vágya sugárzik. Életmû-ve a magát mindig Isten tenyeréntudó ember bizodalmas hitvallása.Talán ezért is élt nehéz idõkben de-rûsen 93 évet!

Élete legmunkásabb szakaszán atiszáninneni egyházkerület tanácsbí-rája, a református egyház szabadságá-ért vívott „pátensharc” egyik jelentõsalakja. Tanár a miskolci reformátusgimnáziumban. Jogász, vármegyeifõjegyzõ, alispán, több nagy kitün-tetés (szenvedõ) tárgya. Keze hívenõrizte Petõfi, Tompa, Arany, Kossuth,Szemere, Gyulai Pál és sok más tör-ténelmi nagyság kézszorításánakmelegét és biztatását.

Sajószentpéteren született, õt mégöt testvér követte. Hit és szolgálata földmûves házaspár jelmondata.Édesanyja már csecsemõként vittemagával a mezei munkákra. Az egy-szerû fiatalasszony Csokonai VitézMihály számtalan versét tudta kívül-rõl! (Nem akármilyen gondolatokáradhattak a kisgyermekre!) Édes-apja pedig esténként Szikszay imáités a Szentírás történeteit idézte fel.Így eshetett meg az, hogy a kisLévay József Sajószentpéter határá-

ban látta a Sínai-hegyet, Édenkertet,tudni vélte, melyik fa ama bizonyosédenkerti fa és melyik bokor Mózescsipkebokra. A közeli dombok vol-tak az Olajfák hegye, meg a Golgota…Mindebbõl korán megsejtették aszülõk, hogy ez a gyermekük nemföldmûves lesz. Taníttatni kell. Va-jon mibõl telik erre?

Bekerülhetett a miskolci refor-mátus líceum növendékei közé, ahol– s ez életre szóló élménye – „a bent-lakók kora hajnalban és késõ este gyer-tyavilágnál énekre és imára gyûltek összea nagy hallgatóteremben”. A mindigévfolyamelsõ tanuló elsõ verse nyom-tatásban 18 éves korában jelenik megPesten. Nagy szó ez! Ezzel Petõfi,Arany, Tompa baráti körébe kerül.S velük egyenes út vezet a szabad-ságharcba. Annak véres elnyomásaután Tompa Mihállyal együtt anemzeti virrasztója és ébrentartója.Ezekre a hõsi évekre emlékezve írja1898-ban, március 15-e ötvenedikévfordulójára:

Nézzetek a múltra vissza,Hirdessétek, hogy az önkénySohsem lesz felettünk törvény.S nem ölheti meg, bárRajta sebet vágott,Se az igazságot,Se a szabadságot!

1852-65 között az õt nevelõ mis-kolci református gimnázium magyar-latin szakos tanára. A kiegyezést kö-vetõen Borsod vármegye fõjegyzõje,s végül alispánja. A tiszáninneni pá-tens ellenes harc vezéralakja.

Költészetében, tanári mûködé-sében, Borsod vármegyei és orszá-

gos jellegû politikai állásfoglalásai-ban két szempont uralkodik: 1. Azelõttünk járók és örökségük megbecsülé-se, értékesítése (szülõtisztelet), 2. Azifjúság jövendõjének megalapozása. 13éves gimnáziumi tanárságáról írjanaplójában: „Tanulva tanítottam, demindig buzgón, s mintegy arra igyekez-tem, hogy a magam lelkét és lángját atanítványokéba öntsem.” Az Ószövet-ség legutolsó verse határozta meggondolkodását. Ott ugyanis a Mes-siás elõfutárának hivatása, hogy anemzedékek egészséges kapcsolatáthelyreállítsa. Az atyák szívét a fiak-hoz és a fiak szívét az atyákhozhajtsa. Ezzel a mindenkori presbiterlegfontosabb szolgálatainak egyikétvalósítja meg. Ma, amikor már félévszázad óta a nemzedékek termé-szetellenes szembeállítását munkál-ják istenellenes erõk, életmûve be-mutatja – a szabadságharcot követõnehéz korszakban – „családsegítõ”szolgálata által a magyar nép gyógy-ulásának módját. Lelkülete tanulsá-gos! Követése idõszerû!

1861-ben miskolci tanársága ésigazgatósága idején az év végi vizs-gák kezdete alkalmával nagyhatásúbeszédet mondott. Ez olvasható aSárospataki Füzetekben. Címe: „Mitvár a jövendõ a mai magyar protestánsifjaktól?” (A beszéd nyolc oldalt teszki, tehát mintegy 60 perces.) Ebbõlidézünk. „Mindenekelõtt igaz vallásos-ságot óhajtánk szívök alapjául – val-lásosságot, mely nem csupán hittani el-vek és igazságok megértésében, vagykülszertartásaink hív gyakorlatábanhatározódjék –, hanem mely úgy át megát hatja a lelket, mint napsugár a leve-gõt, mint éltetõ nedv a virágot…” – „De

B

11

nem választom el a magyar protestánsifjak vallásosságától magának az egy-háznak mint külsõ látható társulatnakbuzgó és öntudatos szeretetét, erõsbítését,s gyámolítását. – Tudnotok kell, hogydrága áron szerzett, s az õsök vérével ismegpecsételt jog és szabadság az, melyeta magyar protestáns egyház, évszázad-ok óta, annyira nem érdemelt zaklatásdacára mai nap is élvez. Tudniok kell,hogy e jog és szabadság gyökerei mélyenlehatottak nemzeti életünk földjébe, sazok megrendítésével többé-kevésbé min-

dig megrendült maga a nemzeti élet…”A teljes Szentírás családcentrikus.

(Ábrahám, Izsák és Jákób Istene há-rom nemzedék együttes áldásforrá-sa!) Lévay József hosszú és derûs éle-tét annak tulajdonítja, hogy Istenteljesíti az 5. (a szülõk iránti tiszte-let) parancsolathoz fûzött áldásígé-retét. Verseit pedig áldásul szánta azutókornak. Amikor 90 éves korábantiszteletbeli doktori címmel tüntet-te a pesti egyetem, ezt írja „Doktor-ságom” c. versében:

…Készen vannak nálam a gyógy-szerek,Nemcsak néhány, de egy egész sereg.Fájdalmat enyhít, olykor szívre hatEredmény nélkül egyik sem marad.Ki gyógyulás végett hozzám kerül,Verseimet ajánlom gyógyszerül.

(Az idézetek dr. Horváth Barna:Lévay Emlékkönyvbõl (Sajószent-péter, 1991) származnak. Egyúttalmegköszönjük Kiss Endre József sá-rospataki lelkész-könyvtáros segítsé-gét Lévay-cikkek felderítésében.)

FELHÍVÁSSzeretettel tájékoztatom minden kedves munkatársunkat, hogy lehetõség van ebben az évben az adójuk

1%-ának felajánlására az ORTE céljaira. Kérem ezért, hogy mindazok, akik támogatni szándékoznak egye-sületünket, 2002. évi adóbevallásuk mellé lezárt borítékban helyezzék el az ezt a célt szolgáló nyomtatványt(rendelkezõ nyilatkozatot), amelyre fel kell tüntetni egyesületünk nevét és adószámát:

Országos Református Tanáregyesületadószám: 19126322-1-09

Sajtónyilatkozat

Az elmúlt években az intézmények kemény munkával létrehozták pedagógiai programjukat és akerettantervre épülõ helyi tantervüket. Kidolgozták az átmenetet a régi, majd a NAT, végül a keret-tantervre épülõ helyi tantervek között. Még végig sem futott a program, még ki sem derült, hogymennyire jó, mennyire használható a rendszer, máris a program teljes átdolgozására kényszerülnének aziskolák - mégpedig egy készülõ és még vitára sem bocsátott (!) új NAT szellemében. Ez megengedhe-tetlen. Nem bírja el a közoktatás az állandó változtatgatást.

Álláspontunk szerint az évszázados hagyományokkal rendelkezõ történelmi egyházaknak meg kelladni azt a jogosultságot, hogy saját kerettantervet adjanak ki.

Elfogadhatatlan, hogy az alapozó évek számát négyrõl hatra növelje a törvény és az 5-6. évfolya-mon a tanítók lássák el a tanórák 50%-át nem szakrendszerû oktatás keretében. Mi lesz ennek a kép-zésnek a tartalma és fõleg milyen lesz a színvonala? Mi lesz a sorsa az ezeken az évfolyamokon jelenlegtanító szaktanároknak? Elvégzik a tanítóképzõt, vagy elbocsátják õket? Azzal egyetértünk, hogy azalsó tagozat elsõrendû feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa írni, olvasni, számolni játékosan, minélkevesebb leterheléssel és életkoruknak megfelelõ tartalommal. Erre négy év elegendõ, de valóban felülkell-e vizsgálni a jelenlegi tananyagszerkezetet, a használt tankönyveket, az oktatás módszertanát? Et-tõl várható, hogy jobb lesz a tanulók szövegértése, és csökkennek az alapkészségekben tapasztalt hiá-nyosságok? A tervezett hat évfolyamos alapozással a szakmai színvonal jelentõsen csökkenni fog.

Véleményünk szerint a normatíva nem fog fedezetet nyújtani arra a tervezett elõírásra, hogy a tech-nikai létszám a pedagógus létszám 30%-a (legalább 4 fõ) vagy több legyen kisebb óvodákban, általá-nos iskolákban, gimnáziumokban.

Országos Református Tanáregyesület

ORTE – HUMÁN MÛHELY

12 ORTE – HUMÁN MÛHELY

obinson az emberiség közös kin-cse; mindnyájan rajta nevelõd-tünk, akárcsak Gulliver uta-zásain” – írta Szerb Antal

világirodalom-történetében. A „neve-lõdés” fontos eszközévé azért válhatotta mû, mert megfelel a nevelõdési re-gény mûfaji elvárásainak. Benne egykönnyelmûen kalandvágyó fiatalem-berbõl a sziget magányában töltött 28év után érett, hívõ keresztyén emberválik. A magyar olvasók közül azon-ban valószínûleg kevesen olvassák bi-zonyságtételként a regényt. Szinte ki-zárólag a gyermekirodalom virtuálispolcán helyezzük el kalandos és tanul-ságos tartalma miatt. Nemzedékekközös kincse lett, ezzel együtt azon-ban közhellyé is vált, nemcsak a be-lõle sarjadt robinzonádok hosszú soramiatt, hanem azért is, mert utolérte avilágsikerek közös sorsa, hogy csupánnéhány igen jellegzetes mozzanatotõrzünk meg belõle emlékként. A jel-legzetes külsõségek könnyen elterelika figyelmet a regény más fontos as-pektusáról. Felnõttként elõvéve – ésesetleg tanítva – az új olvasat rávilá-gíthat a mû gyermekként nem értettoldalaira, felfrissítve emlékeinket; agyermekkorban olvasott és késõbbfélretett mûvek ugyanis megõrzik agyermeki befogadás gyakran egyolda-lú élményeit.

Idegen nyelvû regény esetébenazonban felmerül a hozzáférhetõ for-dítások és kiadások hûségének illetveteljességének kérdése is. Az elmúltévtizedekben kiadott és a könyvtárak-ban található Robinsonok célközönsé-ge a diákság volt, ennek is a fiatalabbkorosztálya; ezekbõl a kötetekbõlegész bekezdések hiányoznak, fõlegazok, melyek Robinson lelki küzdel-

Daniel Defoe Robinson Crusoe címû regényea református középiskolai irodalomórán

Kovács Gergely

meirõl és megtérésérõl számolnak be.Az általam használt és ajánlott kiadásaz Európa Diákkönyvtár sorozatbanjelent meg, M. Nagy Miklós fordítá-sában, ez hûen követi az angol kiadá-sok szövegét. (DEFOE 1996)

Az elmúlt években egyes tizedi-kes középiskolai irodalomtankönyvek(pl. a Domonkos Péter által írott) rész-letesen tárgyalják a Robinsont, és talál-kozhatunk vele a kötelezõ olvasmá-nyok más kiadású elemzései között is.Tudomásom szerint a Robinson Crusoeaz utóbbi idõkig el tudta kerülni akötelezõségébõl fakadó ellenszenvet.A középiskolai órai elemzés során márerre a tényre is bizalommal lehet ala-pozni. A tapasztalat azt mutatja, hogya 15-16 éves diákok élvezik és értik amû különbözõ rétegeit. Ez viszontnem mondható el több felvilágosodáskori világirodalmi olvasmányról. Vol-taire Candide címû regénye például –mely a legkönnyebben hozzáférhetõ ésleggyakrabban olvastatott regény eb-bõl a korszakból – gyakran vált ki el-lenérzéseket a diákokból. El kell is-merni, hogy a francia gondolkodóksokkal jelentõsebb hatással voltak amagyar felvilágosodás alakulására, dea Candide világirodalmi jelentõségemessze eltörpül a Robinsoné mögött.Voltaire egyházellenessége, melynekCsokonainál is megtalálhatjuk nyoma-it, mára azonban inkább helyettesít-hetõ – fõleg a református nevelésben–az Istenbe vetett bizalom és bûnbá-nat, illetve az odáig vezetõ folyamatszépirodalmi ábrázolásával.

Az itt következõ értelmezés köz-ponti kérdése Robinson megtérésénektörténetében és a bibliai utalásokban– a sokáig kihagyott részekben – rej-lik. Az angolszász irodalomtudomány-

ban a Robinson Crusoe könyvtárnyiértelmezései között már korábban fel-tûntek olyanok, amelyek egyfajtaguide-ként, lelki útmutatóként olvas-sák a mûvet, mint az angol purita-nizmus divatos mûfajának egy kis-sé profanizált, „kalandregényesített”változatát. Ennek a mûfajnak a leg-ismertebb alkotása A zarándok útja,John Bunyan mûve 1678-ból, mely-ben a keresztyén zarándoknak az életakadályokkal megnehezített allegori-kus útját kell bejárnia. Defoe maga isírt és adott ki ilyen típusú könyveket.A legsikeresebb a The Family Instructor(Családi kiskáté) volt, mely 1715-ben,néhány évvel a Robinson elõtt jelentmeg, és cselekményes történetévelegy példázatot, exemplumot állítelénk. Korabeli népszerûségét jelzi,hogy öt év alatt nyolc kiadást értmeg. (HUNTER 246)

Daniel Defoe életrajzában mindigmegemlítik puritán származását, „szi-gorú puritán szellemben” való nevel-tetését, gyakran hozzátéve, hogy bár„szülei papnak szánták, õt azonban job-ban vonzották a kalandos utazások, a ke-reskedelmi vállalkozások.” (LUTTER 42)Folyóiratok és röpiratok szerkesztõjeés szerzõje lett, egy írása miatt szó sze-rint pellengérre is állították, majd be-börtönözték, és egyszerre volt az el-lenzék és a kormánypárt besúgója. Azéletrajz felõl olvasva tehát a regényelejét akár önéletrajzi ihletésûnek is te-kinthetjük, hiszen Robinson kaland-vágyó fiatalkoráról számol be, több-ször is megemlítve a hangsúlyos atyaiintést, mely a mértékletes életet, azarany középutat jelöli ki egyetlen jár-ható lehetõségként egy polgári szár-mazású ifjú számára: „ki a középutatválasztja, csöndben, nyugalomban megy

„R

13

végig élete útján… Kellemmel környezet-ten, könnyedén siklik át e világon… érzi,hogy boldog, s mindennapos tapasztalata-ival gyarapodván mind tisztábban tudjais.” (DEFOE 9)

Az atya szavaiból leginkább a pol-gár öntudata tükrözõdik, aki megte-remtette az anyagi feltételeket ahhoz,hogy fiának már ne kelljen keményendolgoznia. Stílusán – a párhuzamosgondolatritmusok és az elvont fogal-mak megszemélyesítésének használa-takor – erõsen érzõdik Salamon példa-beszédeinek hatása: „bõség és béke az ilyélet cselédei; s a józan mérséklet, a mérték-tartás, az egészség, a lelki nyugalom, a jótársaság s mindenféle kellemes idõtöltésekmind-mind az áldásai.” (DEFOE 9) Azapa mintha tudtán kívül is prédikál-na, a textus a Példabeszédek 30. ré-szének 8. verse: „szegénységet és gazdag-ságot ne adj nekem, táplálj engem arészemre kiszabott kenyérrel.”

Az idõsebb Crusoe szinte szó sze-rint idézi Horatius Licinius Murenáhozírott versét is, amikor az arany közép-út közhelyét említi. Ez a klasszikusvers szintén a hajó metaforájából ki-indulva buzdít a szélsõségektõl men-tes életre. Az apa – szándékával ellen-tétben – szinte nagyobb kedvet csinálfiának a hajózáshoz. Robinson indít-tatása a hajós életre mintha mindenirányból determinálva lenne. Anglia a17. században már Európa tengerinagyhatalma volt, a középréteg is en-nek köszönhette jómódját. Egy angolszámára a szigeti létbõl következõena világ más tájai csak hajóval voltakelérhetõk. Robinson bátyjai már ko-rábban elindultak ezen az úton, az apaezért is óvja legkisebb fiát. De a csa-ládi példa is ösztökéli: nemcsak báty-jai indultak el kalandokat keresni ide-gen földön, hanem atyja is ilyen úton,bevándorlóként került a német Bré-mából Angliába, hogy ott szépen meg-gazdagodjék. Robinson kalandvágyáttettvágyként, azaz pozitív motiváció-

ként is értelmezhetjük, hiszen eddiga jómódú ifjak tétlenségére volt kár-hoztatva; ahogy maga elmondja: „nemneveltek semmilyen mesterségre, már ifjankósza ábrándokkal volt tele a fejem.”(DEFOE 7) Késõbb Brazíliában be isbizonyítja, hogy sikeres vállalkozó lettbelõle. Robinson teljesen a maga ere-jébõl ér el mindent, azaz a self-mademan jellegzetes példája, és így a koraikapitalizmus polgárságának példa-képe.

Az irodalomtörténet Cervantes DonQuijote címû regényét nevezi a modernértelemben vett regény elõfutárának.De míg a Don Quijote egy korábbidivatos mûfaj, a lovagregény és a mö-götte álló ideológia kiüresedésérõl„mond ítéletet” (VALACZKA 152),addig a Robinson a modern értelem-ben vett – polgári vagy realista – re-gény elsõ jelentõs alkotásaként a kö-zéposztály egyik vállalkozó szellemûtagjának sikerérõl szól. Defoe ügyesvállalkozóként mintha a piaci keres-let diktálta szabályok szerint írta vol-na meg mûvét. A regény mûfaja olyanszéles, olvasni tudó olvasóközönségetfeltételez, amely megengedheti magá-nak a könyvvásárlást, sõt emellett ide-je is van efféle szórakozásra. Ez a ré-teg a középosztály, melynek polgáraialapvetõen a saját tehetségükkel, szor-galmukkal alapozták meg anyagi biz-tonságukat. Mivel két lábbal állnak aföldön, és erõsen kötõdnek a valóság-hoz, ezért olvasmányaikban is a való-ság minél hûbb ábrázolását igénylik.Defoe megteremti a valóságosság lát-szatát az elsõ személyû elbeszélõvel ésaz elbeszélés következetesen tárgyila-gos, szenvtelen hangjával. Az elbeszé-lõi helyzet az emlékiratokéhoz ha-sonló: az idõs (kb. 60 éves) Robinsonszámol be életérõl, gyakori elõreuta-lásokkal értelmezi, magyarázza a veletörtént kalandokat. A példamutatásszándéka igen erõs, hiszen a fõhõs céljaa boldogulás – vagyis életben mara-

dása és lelki békéjének megszerzése ésmegõrzése.

A hangsúly eltolódik az izgalmaskalandok felõl a lelki történések irá-nyába. Akár korai lélektani regénynekis nevezhetnénk a mûvet. Természe-tesen igen izgalmas olvasmány: a túl-élésért, majd a kényelemért folytatottállandó küzdelem leírása. Azonbanennél lényegesebb az a Robinsonbanlejátszódó folyamat, amellyel a fõhõsmegõrzi ép eszét. Vizsgáljuk tehátmeg Robinson megtérésének regényéta hajóraszállástól, azaz a független éle-tének elsõ lépésétõl kezdve!

A tizennyolc éves ifjú az elsõtengeri vihar viszontagságai közbenmagába száll, és a tékozló fiúéhozhasonlítja saját engedetlenségét.Megfogadja, hogy „miként a tékozlófiú, ki megbánta vétkét, [visszatér] azatyai házba.” „Csak most kezdtem komo-lyan átgondolni, mit is cselekedtem, s hogymily megérdemelten sújtott le rám az Égbüntetése… megszegtem Isten és atyámiránt való kötelességemet.” (DEFOE 12-13) A puritán nevelés és értékrend,mely Robinson életében nem nyilvá-nul meg, az elsõ veszélyhelyzet alkal-mával felidézõdik és megtelik tarta-lommal. Az elbizakodottság azonbanerõsebb, Robinson folytatja útját,hogy egy még nagyobb viharban ha-jótörést is szenvedjen. Ekkor már akapitány figyelmezteti: „Önnek sohatöbbé nem szabad tengerre szállania…Lehet, hogy ami bennünket sújtott, az ép-pen ön miatt történt, hogy ön Jónás volt atarsisi hajón. […] Ezer fontért sem ten-ném a lábam még egyszer arra a hajóra,amelyen ön utazik.” (DEFOE 21)

Robinson a Gondviselés több-szöri figyelmeztetései ellenére semmond le a hajózásról, így sorra kö-vetik egymást a katasztrófák, ame-lyekbõl mindig megmenekül. Bá-torságának, leleményességének ésbarátságos természetének köszönhe-tõen még gyarapodik is közben. Az

ORTE – HUMÁN MÛHELY

14

emberi társadalomban igen könnyentud érvényesülni. Feltûnõ, hogy Ro-binsont mindenki kedveli, segíti, meg-bíznak benne, nincs egyetlen szerep-lõ sem, aki ártani akarna neki, vagyakár visszaélne a bizalmával. Defoe aRobinsont körülvevõ világot szinteidillikusan harmonikusnak mutatjabe. Az õt megmentõ kapitánynak fel-ajánlja mindenét, „de õ nagylelkûen le-mondott róla, mondván, hogy semmit el nemvesz tõlem… Akképpen bánok önnel, ami-ként elvárnám, hogy velem bánjanak, haaz ön helyében lennék.” (DEFOE 42)

Kinek az átka lebeg mégis Robin-son feje fölött? Atyja próféciája telje-sedik be? „Milyen boldog lehetne ez a fiú,ha itthon maradna, de ha idegen földremegy, õ lesz a legnyomorultabb teremtés,akit a föld valaha is a hátán hordott.”(DEFOE 11–12) Akár Jób történetétis beleláthatjuk Robinson sorsába, akiösszes földi javát és családját elveszíti,de Isten, látva hûségét, visszaad nekimindent. De míg Jób esetében inkábbhitének próbája a sok csapás, addigRobinsonnal inkább az igazi hit eléréseérdekében történnek a szerencsétlen-ségek. Az elsõ viharnál fohászkodik,az utolsó hajótörése után partot érvepedig „köszönetet mond[…] Istennek”(DEFOE 56), majd megmenekülésé-rõl elmélkedik: „Ó, Uram, mily nagycsodával vetettél partra?” (DEFOE 57)

Robinson gondolatai késõbb isvissza-visszatérnek e köré a kérdésköré: mi a célja Istennek vele, miértmentette meg, és miért csak õt egye-dül? Ám a sok munka, amellyel lét-fenntartását biztosítja, eltereli fi-gyelmét egészen addig, míg egyszerváratlanul árpa bújik ki a földbõl:„[a]ddig sohasem vezéreltek vallási meg-fontolások, s […] életem valamennyi ese-ményét a puszta véletlennek tulajdoní-tottam, vagy az oly sokunkra jellemzõnyegleséggel Isten akaratát emlegettem,anélkül, hogy valaha is eltöprengtemvolna azon, hogy mily szándék vezérli

a Gondviselést… már azt kezdtem gya-nítani, hogy Isten csodálatosképpen csakazért növesztette, éspedig magvak nélkül,hogy engem tápláljon…” (DEFOE 92)

A logikus, materiális magyarázatazonban hamar kész van: „a csoda ele-nyészett, és be kell vallanom, hogy már nemvolt olyan forró hála a szívemben az istenigondviselés iránt.” (DEFOE 93)

Robinson sorsában nagy szerepevan az ismétlõdéseknek. Ahogyan ha-jótörése is többszörösen elõkészítettesemény, úgy megtérése is az iméntbemutatott elõzmények egyenes kö-vetkezménye, egy igen komoly beteg-ség után. Annyira rossz állapotbakerül, hogy nem tud felkelni, saját-magáról gondoskodni. Ez szigetiéletének legmélyebb idõszaka és for-dulópontja. Kétségbeesésében kezdmegint imádkozni, majd elmélkednisorsa felõl. Végül a gyógyszerkénthasznált dohány mellett fedezi fel azo-kat a Bibliákat, amelyeket a hajó-roncsról mentett meg. A testi melletta lelki gyógyír adja meg a választ: „ta-lálomra kinyitván a könyvet a következõszavak ötlöttek szemembe: >>És hívjengem segítségül a nyomorúság napján:megmentelek, s te dicsõítesz engem.<<”(DEFOE 109; ill. Zsolt. 50. 15) Abetegségbõl való felépülés a lelki meg-téréssel együtt ad új életet Robin-sonnak. „Ettõl fogva a helyzetemet, bárkülsõleg mit sem változott, sokkal elvi-selhetõbbnek éreztem.” (DEFOE 113)Már a magány sem olyan szörnyû,Robinson hozzálát, hogy tartós szige-ti életre rendezkedjék be.

A déltengeri lakatlan sziget a maiköztudatban inkább kapcsolódik azÉdenkert fogalmához: ott állandóanjó idõ van, minden megterem, csakki kell nyújtani a kezünket, hogy le-szedjük az állandóan termõ gyümöl-csöt. Robinson küszködését látva in-kább az Édenkertbõl való kiûzetésjut eszünkbe. Az elõzõleg Angliá-ban, majd Brazíliában igen jómód-

ban élt fiatalembernek itt homlokaverejtékével kell megküzdenie min-denért. Hajótörését számûzetésnek,a büntetés eszközének tekinti, a nap-lója elején a „Reménytelenség szigeté”-nek nevezi e „borzalmas, balvégzetû”(DEFOE 83) szigetet. Megtérése utánpedig tekinthetjük a megtérés eszkö-zének is. Robinsonnal együtt érezzüknyilvánvaló jelekbõl, hogy a Gondvi-selõ végig ott volt mellette és õrizte,bár õ semmit sem tett a megtérés ér-dekében. A legfontosabb reformátushitelvek: az eleve elrendelés és az ingyenkegyelem általi üdvözülés paraboláját ol-vashatjuk tehát Defoe regényében.

Többféle rétege és értelmezési le-hetõsége közül ez csak az egyik. Ám,mivel a magyar irodalomoktatás so-káig hallgatott róla, hasznos lehet egyilyen olvasat; ötletet adhat más, ha-sonló értelmezési lehetõségeket nyújtóirodalmi alkotások elemzéséhez. Eset-leg adalék lehet egy olyan alternatíváltalános- illetve középiskolai irodal-mi kánon kialakításához, melyben abiblikusság, a protestáns értékek na-gyobb szerepet kapnak.

Felhasznált irodalom:DEFOE, Daniel, Robinson Crusoe,

fordította: M. Nagy Miklós, Buda-pest, Európa, 1996.

HUNTER, J. Paul, The ‘Guide’Tradition, in Daniel Defoe, RobinsonCrusoe, Ed.: Michael Shinagel, NewYork, Norton, 1994, 246-250.

LUTTER Tibor: Daniel Defoe, in111 híres regény, 1. kötet, Kozmoszkönyvek, 1990, 42-43.

SZERB Antal, A világirodalom tör-ténete, Budapest, Magvetõ, 1992.

VALACZKA András, Regények,in Grüll-Korsós-Turgonyi-Valaczka,Líra, dráma, epika, Budapest, NemzetiTankönyvkiadó, 1995, 149-229.

A bibliai idézet (Péld 30,8)Kecskeméthy István fordításából való:Biblia, Koinónia, Kolozsvár, 2002.

ORTE – HUMÁN MÛHELY

15MAGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A kárpátaljai református iskolákért 2002.

25 református intézmény fenntartója csatlakozott „Akárpátaljai református iskolákért” akció keretében meghirdetettgyûjtéshez : DM – Baár-Madas (általános iskola és gimnázi-um), Gödöllõ, Halásztelek, Kecskemét (általános iskola és gim-názium), Kiskunhalas (óvoda és gimnázium), Pécs (általánosiskola és gimnázium), Szentendre; DT – Pápa; TI – Mezõcsát,Tiszakeszi; TT – Debrecen (koll. gimnáziuma), Debrecen-Dóczy,Dévaványa, Dombrád, Gyula (általános iskola), Hajdúböszörmény,Hajdúnánás, Kisújszállás, Mezõtúr-Reménység, Nagyecsed, Nyír-egyháza. 2002-ben csatlakozott a kárpátaljai intézményektámogatásához a Magvetõ Református Általános Iskola (Gyu-la), viszont a Budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium(utoljára 2001 augusztusában nyújtott támogatás) elmaradta támogatók sorából. A 2001. évi maradvány 4.000.000Ft és a 2002. évben felajánlott 10.223.253 Ft eljuttatásá-ra Kárpátaljára négy részletben került sor. Mellékelten kö-zöljük a teljes pénzügyi elszámolást, s a kárpátaljai iskolákköszönetét az adományozóknak.

A Zsinati Iskolaügyi Osztály várja további fenntartókfelajánlásait (a kiegészítõ támogatás 1%-a) az akcióhoz.

Papp Kornél

Nagyberegi Református Líceum 12.830 USDNagydobronyi Református Líceum 12.830 USDTécsői Református Líceum 12.830 USDTivadarfalvi Református Líceum 12.830 USDKülön támogatás 3.590 USDÖsszesen: 54.910 USD

Dátum Árfolyam Átadott összeg/USD Átadott összeg/ Ft2002. március 9. 285,98 Ft = 1 USD 10.400 2.974.1922002. június 1. 266,08 Ft = 1 USD 11.500 3.059.9202002. szeptember 14. 254,36 Ft = 1 USD 9.930 2.525.7952002.december 7. 242,21 Ft = 1 USD 23.080 5.590.207Összesen: 54.910 14.150.114

Dátum Az RPI-be átutalt Az OTP-ből felvett Maradvány2002. március 5. 4.000.000 2.974.192 1.025.8082002. május 30. 2.138.050 3.059.920 103.9382002. szeptember 11. 2.541.868 2.525.795 120.0112002. december 4. 5.662.577 5.590.207 192.381Összesen: 14.342.495 14.150.114 192.381Téves többletutalás a MRE Iskolaügy számláról: 119.242Maradvány (RPI): 73.139

A 2002. évi támogatás elszámolása

16 MAGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Sor-szám

Reformátusnevelési intézmény

ErdélyiEgyházkerület

KirályhágómellékiEgyházkerület

1. Óvoda Bikal 1 Szatmárnémeti 1 Kérő 1 Nagyvárad (napközi) 1 Kolozsvár 3 Nagyvárad (zeneóvoda) 1 Sepsiszentgyörgy 1

2. Elemi osztályok (I-IV) Sepsiszentgyörgy 4 Kolozsvár 1

3. Gimnáziumi osztályok (V.) Sepsiszentgyörgy 1 Szatmárnémeti 1

3. Református kollégiumok 1.Kézdivásárhely 4x2 1.Nagyvárad 4x2(párhuzamos osztályok) 2.Kolozsvár 2x3+2x2 2.Szatmár 4x3

3. Marosvásárhely 2x2+2x1 3.Zilah 2x2+2x34.Nagyenyed 4x1 Összesen: 30 osztály5.Sepsiszentgyörgy 4x26.Székelyudvarhely 2x2+2x1

Összesen: 42 osztály

4. Orvosi asszisztensképző 1. Kolozsvár2. Marosvásárhely

5. Kántor-tanítóképző főiskola Marosvásárhely

6. Egyetemek 1. Protestáns Teológia, Református Tagozat

2. BBTE - ReformátusVallástanári Fakultás:

2. Partiumi KeresztyénEgyetem:

Szakosodás: • Vallástanár - magyar nyelv • Vallástanár• Vallástanár - angol nyelv • Vallástanár - német nyelv• Vallástanár - német nyelv • Vallástanár – szoc. munkás• Vallástanár - francia nyelv • Zenepedagógia• Vallástanár - történelem • Filozófia• Vallástanár – szoc. munkás • Angol nyelv és irodalom

• Angol-román, nyelv és irod.• Német nyelv és irodalom• Képzőművészet• Turisztika• Tanítóképző• Közgazd. – menedzsment

7. Diákotthonok Kézdivásárhely 84 Nagyvárad : (bentlakások) Kolozsvár 160 „Arany János” Kollég. 21

2 Kőhalom 70 „Lorántffy Zuzsanna” 30 Marosvásárhely 15 Medgyes 20 Nagyenyed 25 Protestáns Teológia 160 Szamosújvár 20 Székelyudvarhely 120 Válaszút 22 Zsobok 110

Összesen: 806 Összesen: 242

8. Vallástanítás az állami iskolában (I-XII.)

Minden református tanuló számára heti egy órában, a kötelező tantervióraszámban

A romániai református egyházkerületek nevelési intézményei

17FIGYELMEZŐ

református közoktatás igazga-tásának és irányításának jogiújraszabályozása

a) A közoktatási intézmény ésa fenntartó viszonyának újbólirögzítése azért elengedhetetlen fon-tosságú, mivel az elmúlt 12 eszten-dõ talán legtöbb konfliktusát az ön-törvényû értelmezések okozták. Azintézményi autonómiát szûken vagytágan értelmezõ vezetõk rivalizálá-sából általában a fenntartó kerül kigyõztesen, akár övé az igazság na-gyobb hányada, akár nem. Az egy-értelmû szabályozás és a törvényes-ségi felügyelet kiépítése tompíthatjaa konfliktusokat, s ez csak a peda-gógiai munka hasznára válik.

b) A református tanügyigazga-tás és tanügyirányítás – belsõjogszabályok kibocsátásával – szer-vezési, koordináló és hatósági tevé-kenység az egyházi közigazgatásirendszerbe helyezve. Egyszerre je-lenti a közösség érdekében kifejtetttevékenységek sorát (pl. a társadalmivagy másképp az egyháztársadalmiés a közszolgálati igényeknek valómegfelelés szervezését), valamint aközösség irányítását. Tágabb érte-lemben a tanügyigazgatási tevé-kenységhez soroljuk a normatív sza-bályok kibocsátásával kapcsolatostevékenységet, a tanügyi tevékeny-ség szervezését, a hatósági jogalkal-mazást, az oktatás területén érintettszervezetek közötti kapcsolatban ér-vényesülõ eljárásokat, az igazgatásiügyvitelt és az egyedi ügyek intézé-sét.

Meg kell határozni a reformá-tus tanügyigazgatási tevékenységszintjeit, a szervek hatásköreit ésilletékességi területeit. A szinten-

A református oktatás jövõje pénzügyi éstanügyigazgatási szempontból II.

Papp Kornél

kénti munkamegosztás eredménye-ként alakul ki a tanügyigazgatásiszervek feladatköre, melyet a hatás-kör tükröz, vagyis egy adott szervmilyen ügyben hozhat döntéseket,milyen jogi eszközöket vehet igény-be feladatai ellátásához. A feladat-kör ellátása azonban nemcsak jog,hanem kötelesség is. Illetékesség-nek nevezzük, hogy mely területreés mely szervekre terjed ki az adottszervezetnek a döntési, irányítási ésellenõrzési jogköre. A hatáskört ak-kor lehet gyakorolni, ha párosul azilletékességgel.

Sem a Református közoktatásitörvény (1995/I. rtv., 1998/I. rtv.)eredeti és módosított változata, deannak végrehajtási utasítása semtesz rendet a tanügyigazgatási szin-tek, hatáskörök és illetékességi te-rületek között. Súlyos hibája a jog-szabálynak, hogy egy adott személyiháttérhelyzetbõl indul ki, s ehhezpróbálja igazítani a hatásköröket.Esetenként teljesen képtelen logikaitévedések történtek: pl. az egyház-kerületi iskolaügyi szervezet „rend-szeresen látogatja, segíti és felügyeli

az egyházkerület területén mûködõ in-tézményeket [17. § (4) bekezdés]”:nem tételezi fel a törvényalkotó azt,hogy az egyházkerület területénmûködhet zsinati intézmény, vagyesetleg más kerülethez tartozó intéz-ménynek a tagintézménye.

Tanácskozik, intézkedik, javasla-tot tesz, elõkészít, elvi felügyeletetgyakorol, felügyel, szervez, támogat,közvetít, továbbít, összegyûjt, nyil-vántart, látogat, koordinál, ügyintéz– ezek az igék illetve állítmányokhatározzák meg a tanügyigazgatásiszervek jogkörét a Református köz-

oktatási törvényben (1995/I. rtv.).Nem tisztázott az egyes szintekegymáshoz való viszonya a tan-ügyigazgatás területén, s az egyesszinteken belül a különböző szer-vek (közgyûlés, tanácsülés, iskola-ügyi bizottság és szervezet) és tiszt-ségviselõk (püspök, [fõ]gondnok,[fõ]tanácsos) egymástól elhatároltjogköre, s – az egyes szintek hatá-rozatai, intézkedései következtében– a jogorvoslat lehetősége másod-fokon vagy az igazságszolgáltatásterületén. Eleve az is tisztázatlan,hogy mit tekinthetünk a fenntar-tók feletti elsőfokú fórumnak.Éppen ezért ezeknek a testületekneka mûködése a tanügyigazgatás te-rületén vagy formális vagy ellenõri-zetlen. (Ez alól talán csak a Tiszán-túl a kivétel, ahol a megalkototttanügyi szabályrendelet alapjánmegvolt a vezetõi akarat az ellenõr-zött mûködésre.)

Általában a Református közok-tatási törvénynek (1995/I. rtv.) alegkonkrétabb felügyelettel kapcso-latos mondatába igyekeztek a leg-koncentráltabb jogkörrel rendelkezõegyházkerületi vezetõk belekapasz-kodni, s hivatkozási alapként fel-használni: „a közoktatási intézményáltalános (igazgatási, nevelési, vallás-erkölcsi stb.) felügyeletére jogosult afenntartó az igazgatótanács útján, va-lamint a fenntartó felettes egyházi ha-tósága [72. §]”. Az állami közokta-tási törvény (1993/LXXIX. tv.) és azegyház alkotmányáról és kormány-zatáról szóló törvény (1994/II. rtv.)logikája is azt mutatja, hogy a fe-lettes egyházi hatóság a fenntartótfelügyelheti, s a „felettes egyházi ha-tóság” kifejezés alatt a fenntartó fe-

A

18

letti következõ fokot, vagyis az egy-házközségi intézmények esetében azegyházmegyét, az egyházmegyei in-tézmények esetén az egyházkerüle-tet kell érteni. Elkerülhetetlennektartjuk az egyházmegyék aktívabbszerepvállalását az oktatási rendszer-ben, elsõsorban a beiskolázás szer-vezésében, s a lelki arculat alakítá-sában.

Történetileg és az egyházalkot-mány pontatlansága alapján is vita-tott, hogy az egyházkerület felettesegyházi hatóságának tekinthetõ-e aZsinat, ezért errõl a kérdésrõl ittnem lehet szólni. Mindenesetre ér-dekes következményekkel járt anemleges válasz, mivel ez esetben azegyházkerületi intézmények fenn-tartóinak nincs törvényességi fel-ügyeleti szerve! Mindezek a tisztá-zatlanságok sértik a jogbiztonságalkotmányos elvét is.

A zsinati oktatási szervezet tovább-fejlesztésea) a regionális igazgatási tevékeny-ségek összehangolása szempontjá-ból;b) a feladatok integrációja szempont-jából;c) a gazdasági-pénzügyi szervezésszempontjából.

a) A Zsinat „a református isko-lázás szervezetérõl, irányításáról ésfelügyeletérõl intézkedik, határoz”–mondja ki az egyház alkotmányárólés kormányzatáról szóló 1994/II. tv.133. § e) pontja. A Református köz-oktatási törvény (1995/ I. rtv.) 12.§ (1) bekezdése ezt a következõkkelegészíti ki: „A Zsinat szabályozza és

felügyeli a Magyarországi ReformátusEgyház valamennyi közoktatási intéz-ményének szellemi és anyagi ügyeit,összehangolt mûködését… Különösenügyel arra, hogy e törvény és egyéb jog-szabályok rendelkezéseit pontosan hajt-sák végre.”. A (2) bekezdés egyértel-mûsíti a felügyeleti jog meglétét: „A

Zsinat – mint a Magyarországi Re-formátus Egyház közoktatási intézmé-nyeinek legfelsõbb felügyeleti szerve –e tevékenységét elsõsorban a Zsinat Is-kolaügyi Szakbizottságán, valamint aZsinati Iroda Iskolaügyi Osztályán ke-resztül valósítja meg.” Mindezen tör-vényi helyekre azért szükséges rész-letesen és pontosan kitérni, mertvolt olyan egyházkerületi iskolaügyivezetõ, aki megkérdõjelezte a köz-ponti felügyelet, ellenõrzés lehetõ-ségét. Az intézményrendszer kiépü-lése idõszakában nagy hiba voltlemondani a központi, egyben szak-szerû felügyelet gyakorlásáról a bel-sõ köznyugalom érzete érdekében.

A zsinati szintű szervek (Zsi-nat, Zsinati Tanács, elnökség, Isko-laügyi/Oktatásügyi Szakbizottság,Iskolaügyi Osztály) és az egyház-kerületi szervek (közgyûlés, kerü-leti tanács, elnökség, iskolaügyibizottság, iskolaügyi szervezet) tan-ügyirányítási tevékenységét a pon-tatlan szabályozás vagy a szabá-lyozatlanság teszi hatástalanná.Sok esetben nem jogi, hanem egy-szerûen személyi okai vannak az irá-nyító munka elmulasztásának vagytorzulásának. E helyzeten csak afelső tanügyirányításnak a regio-nalitás figyelembe vételével törté-nő egyszerűsítésével, s a személyekérzékenységének tompításával tu-dunk változtatni.

Ha komolyan vesszük, hogy aMagyarországi Református Egyháza négy egyházkerület társulásávaljött létre, akkor ezt a társulást a tan-ügyirányítás területén a gyakorlat-ban is meg tudjuk valósítani. Az ál-lami és egyházi jogszabályok, a közösérdekvédelem, az állami támogatá-sok rendszere, az egész egyházra ki-terjedõ célok és feladatok sora nemengedik meg azt a luxust, hogymindenki eltérõ úton járjon. A te-rületi sajátosságok pedig az egyköz-

pontú irányítást teszik értelmetlenné.A megoldást a Területi Államháztar-tási Hivatal [TÁH] és az OrszágosKözoktatási Értékelési és Vizsga-központ [OKÉV] szervezete su-gallja számunkra: egy intézményközponttal és több egyenrangúegységgel. Egy ilyen egységes, dedifferenciált szervezet adhat vá-laszt a két kis egyházkerület meg-oldatlan tanügyirányítási helyzetére,az oktatásirányítás hiányos szakem-ber-feltételeire, a kerületi fenntartá-sú intézmények törvényességi fel-ügyeletére. Mindehhez természetesennagyfokú bizalomra és kooperáció-ra van szükség, s a most záruló cik-lus tanulságai alapján mondhatjuk,hogy a kezdeményezésnek Duna-mellékrõl kell érkeznie.

A zsinati oktatási szervezet te-hát nem egy mindenek felett állóintézmény, hanem egy közös szerve-zet, mely elláthatja valamennyi or-szágos hatáskörű intézmény fel-ügyeletét. [Eddig csak a ReformátusPedagógiai Szakszolgálat fenntartóiirányítása tekinthetõ megoldottnakaz igazgatótanácsi rendszer miatt.]Az oktatás szervezésének országosszintre helyezésével az oktatásügymagától értetõdõen az egyházi szer-vezetbe épülve, de mégis jól körül-határolt területet alkot. Ebben arendszerben kell újrafogalmazni akerületi szervek, a zsinati szakbizott-ság és a szervezési központ munka-kapcsolatát. Az új típusú feladatok-nak azonban minden fórumon csakakkor lehet megfelelni, ha vezetõitapasztalattal és a legfelsõbb szak-képesítéssel rendelkezõ személyekkerülnek a testületekbe, bizottsá-gokba és tisztségekbe. Fontosnaktartjuk azt, hogy a most megalakulóegyházkerületi közgyûlések zsinatitanügyi képviselõknek a feladatraalkalmas embereket válasszanakmeg, s ne a választási kudarc kom-

FIGYELMEZŐ

19

penzálására használják fel e lehe-tõséget. Úgyszintén a Zsinat Ok-tatásügyi Szakbizottságába is értõszakembereket kell delegálva meg-választani.

b) Akkor, amikor a Magyaror-szági Református Egyház Zsinata2002. május 31-én harmadik ol-vasatában is módosította az egy-ház alkotmányáról és kormányza-táról szóló 1994/II. rtv-t, s a ZsinatIskolaügyi Szakbizottságának el-nevezését megváltoztatta Oktatás-ügyi Szakbizottságra, megtette azelsõ lépést az oktatás szakterü-leteinek integrációjára: mely aközoktatás, a felsõoktatás, az isko-lai hittanoktatás és a felnõttokta-tás rendszerben látását jelenti. Aregionalitás mellett tehát az okta-tás differenciáltsága is szükségesséteszi a Zsinati Iskolaügyi Osztály-nak zsinati oktatási szerve-zetté történõ továbbépíté-sét. A négy területet együttkell látni a jövõ tervezéseés építése során.

c) Az elmúlt négy esz-tendõ külsõ feltételrend-szerének kedvezõ alakulásalehetõvé tette a reformátusközoktatási intézmény-rendszer pénzügyi hátte-rének ellenőrzött szabá-lyozását. A XI. budapestiZsinat talán legjelentõsebboktatásszervezéssel kapcso-latos döntése született meg1999. november 26-án, ami-kor elrendelte a közoktatásikiegészítõ támogatás köz-vetlen utalását a fenntartók-hoz. E lépést már megelõzte,hogy a Zsinati IskolaügyiOsztály megteremtette azönálló bankszámlát, mely aZsinat elnökségének meg-nyerésével volt lehetséges.Az oktatásügyi pénzek kü-

lön számlára illetve közvetlenül afenntartói számlákra érkezésévelnémely fórumokon anomáliák fel-színre kerülését eredményezte, sezzel segítette a tisztességes és tör-vényes pénzkezelés iránti vágy fel-keltését. 2000-tõl zsinati hiteskönyvvizsgáló ellenõrzi a fenntar-tók és intézmények elszámolásait.Bár a mindenkori állami költség-vetési törvény és a számviteli tör-vény írja elõ az ilyen pénzkezelést,sokan kizárólag a Zsinati Iskola-ügyi Osztály központosító törek-véseit emlegették. A pénzkezelésmódján azonban nem kívánatosa jövőben sem változtatni: az ok-tatási pénzek külön bankszámlántörténő kezelése mellett az el-lenőrzést nem megszűntetni kell,hanem tematizálni és rendsze-resíteni.

A közös fejlesztési célok megkö-vetelik azt, hogy a zsinati oktatásiszervezet továbbfejlesztése gazdasá-gi, pénzügyi-adminisztrációs szem-pontból is megtörténjen, mivel

- Az állami költségvetés egyen-lőtlen terheket ró az egyes köz-oktatási intézménytípusok fenn-tartóira: külön kell vizsgálnunk pl.a szórványhelyzetben lévõ önálló kislétszámú diákotthon mûködési költ-ségeit, s a nagy létszámú, teljes fel-szereltséggel átvett középiskolát, azönálló zeneiskolát és a táncmûvésze-ti iskolát, a szakiskolát és az óvodát.Ha nem differenciáljuk a közokta-tási kiegészítõ támogatást közokta-tási feladatonként, akkor egyenlõt-len terheket rovunk a fenntartókra.Természetesen alapos tényfeltárástigényel ez a mûvelet, melynek el-döntése a Zsinati Tanács kompeten-

ciájába tartozik.- Az elmúlt négy esz-

tendõ alatt a zsinati okta-tási intézmények mûkö-dése egyetlen közegyházifillért sem emésztett fel.Pedig a Zsinati IskolaügyiOsztály, a Református Pe-dagógiai Szakszolgálat, aReformátus Tehetséggon-dozó Alapítvány és a Refor-mátus Iskolák Diáksportszö-vetsége egyre hatékonyabbmunkát végez. Ugyanezmondható el a ReformátusPedagógiai Intézet folyó-irat- és könyvkiadó mun-kájáról is. Tekintettel arra,hogy a római katolikus egy-ház már 1998-ban létrehoz-ta integrált országos szerve-zési központját, és a hit-tankönyvek kiadását nemoktatási pénzekbõl fedezik,õk már eljutottak az önál-ló székház alapításáig is. AZsinati Iskolaügyi Osztály

FIGYELMEZŐ

Fehér István - Facsemeték

20

ezt az önfenntartó gazdálkodást az1998-tól létezõ 0,4 %-os zsinatihozzájárulással történő célszerűés takarékos gazdálkodással, illet-ve az állami szervekkel való megál-lapodások [RPI – 1999., RPSZ –2001.] révén érte el. Tekintettel anormatívák 2003. évi változására,2003-ban a 0,4 %-os hozzájárulásis megduplázódhat.

- A Nemzeti Fejlesztési Terv[NFT] példája kapcsán ki kell dol-goznunk oktatási rendszerünktervszerű és szakaszolt fejlesz-tésének programját. Ezt a prog-ramot képviselni kell a különbözõhazai és európai uniós pályázatoksorán. Mozgékony pénzügyi szak-értõi háttérre van szükség a prog-ramok elkészítése és végrehajtásacéljára.

- Az elmúlt hónapokban tár-gyalásokat folytattunk egy hazaipénzintézettel az egyház, illetve et-tõl kicsit elválva az oktatásügy tá-mogatására. A 2003-ban a 3 MrdFt forgalmat is meghaladó iskola-ügyi bankszámla kezelése már fel-kelti nagy alaptõkével rendelkezõpénzintézetek figyelmét is. Célunkaz, hogy a pénzkezelés lehetõségé-ért cserébe mintegy 200 MFt éveshitelállomány érkezzen oktatásirendszerünk számára. Ez az összegjelentheti a nagy pályázatok önré-szét, de lehetõséget teremt arra is,hogy pályázati formában az egyesfenntartók éljenek a fejlesztés le-hetõségével. A kiközvetített hite-lek futamideje természetesen nemlehet hosszú, mivel elemi érdekünka hitelkonstrukció folyamatosságaés minél szélesebb körre kiterjesz-tése. A pénzügyi nyilvántartás egyrebonyolultabbá válhat. Ez a hitel-konstrukció a fejlesztés fenntartásaérdekében nem folyhat egybe azegyház egyéb mûveleteivel, miveljellegét tekintve sajátos terület az

oktatásügy: havi rendszerességgelnagy állami és egyházi támogatá-sok forognak a bevételi oldalon,melyek rögtön megjelennek a ki-adási oldalon is a bérköltségek, köz-terhek és energiaköltségek jóvol-tából. Fennakadás a likviditásbannem lehet.

- A zsinati oktatási szervezetfeladata lehet a pénzügyi admi-nisztrációs szolgáltatások felaján-lása is az intézmények és a fenntar-tók számára. A TÁH-ok jelenlegiszolgáltató szerepe bármikor meg-szûnhet, illetve költségessé válhat.Fel kell készülni a bérszámfejtés ésa könyvelés szolgáltatásként történõvégzésére.

- A gazdálkodással szoros össze-függésben lévõ munkajogi és tan-ügyi jogi tanácsadás és képviseletvállalása is a szolgáltató tevékeny-ség része lehet.

A zsinati oktatási szervezet gaz-dasági feladata tehát különösen:

1.) A költségvetési elõirányzat-ok, azok változásának és teljesü-lésének a nyilvántartása.

2.) A pályázatokkal összefüg-gõ kezességek és hitelek több évreszóló kötelezettségeinek nyilván-tartása, továbbá a kötelezettségekteljesítéséhez kapcsolódó feladatokellátása.

3.) A pénzforgalmi mûveleteklebonyolítása.

4.) Megelõzési, likviditási hi-tel nyújtásának kezdeményezése.

5.) Megbízás útján a megbízókilletményszámfejtési, valamint azehhez kapcsolódó adó és járulék-elszámolás feladatainak ellátása.

6.) A fenntartók részére folyósí-tott normatív támogatásokkal kap-csolatos adatszolgáltatási, folyósításiés ellenõrzési feladatok elvégzése.

7.) Az egyház költségvetéséhezkapcsolódó információs rendszermûködtetése.

8.) A központi oktatásügyiszervek bérszámfejtésének és pénz-ügyi adminisztrációjának vezeté-se.

A zsinati oktatási szervezet mind-ezen feladatoknak a szakmai szolgál-tató szervezet, vagyis a ReformátusPedagógiai Intézet integrációjával iseleget tud tenni.

Mindez csak eszköz, hisz a cél amisszió erõsítése

Hivatástudat, szolgálat, együtt-mûködés – a második mérföldkorszaka. A református oktatás-ügy minden szereplõjének – di-áknak, szülõnek, tanárnak, ve-zetõnek – tudnia kell, hogy nemelég a szokásoknak, szabályok-nak, törvényeknek megfelelni,azaz az elsõ mérföldet teljesíte-ni. Szükséges mindnyájunknakvállalni a második mérföldet is.Csak ezzel a hivatástudattal, aszolgálat és az oktatásügy sze-replõivel történõ együttmunkál-kodással lehetünk a missziói pa-rancs teljesítõi. Nem a dogmákszajkózásával, hanem csak így le-hetünk példák mások elõtt. Ígytalálhatunk munkatársakra, sok-szor tanítványaink körébõl.

A második mérföld jelenthetiaz együttmûködést olyanokkal,kikkel önérzetünk nem igazánszeretne. Fenntartó és intézmény,munkáltató és munkavállaló, ta-nár és diák együttmunkálkodá-sában különösen érvényes mindez.

„Mert ha azokat szeretitek, akiktiteket szeretnek, mi a jutalmatok?Ne ugyanezt teszik-e a vámszedõkis? És ha csak atyátokfiait köszönti-tek, mennyivel tesztek többet mások-nál? Ne ugyanezt teszik-e a pogá-nyok is?” [Máté 5,46-47] Ez adjonerõt azoknak a munkatársainknak,akik oktatási rendszerünk nehézterepein az „arcvonalban” mun-kálkodnak.

FIGYELMEZŐ

21FIGYELMEZŐ

2002. október 31-én terjesztet-te be a Kormány az Országgyûlés-nek a költségvetési tervezetet, s vé-gül az Országgyûlés 2002. december23-án fogadta el a Magyar Köztár-saság 2003. évi költségvetésérőlszóló 2002/LXII. törvényt, melyeta köztársasági elnök december 26-án hirdetett ki a Magyar Közlöny163. számában.

1. A költségvetési törvény 28.§ (1) bekezdésének a) pontja meg-határozza, hogy mely állami hozzá-járulások (alapnormatívák, kiegészítõhozzájárulások és kötött felhaszná-lású normatív támogatások) illetikmeg a nem állami intézmények fenn-tartóit: Az alapnormatívák és a ki-egészítõ hozzájárulások most is atörvény 3. számú mellékletébentalálhatóak, s a 19-23., valamint a24. a)–e) pontokkal azonos jogcí-men és feltételek mellett jár a támo-gatás az egyházi intézmények fenn-tartóinak. A kötött felhasználásúnormatív támogatások a 8. számúmellékletben találhatóak, s az I.rész 1-5. és 7-9. pontjaiban meg-határozott jogcímek érvényesek azegyházi fenntartókra is. [Ezeket ajogcímeket alább közöljük.]

2. A nem állami felsõoktatásiintézmények gyakorló iskoláinakugyanezen jogcímek alapján a tá-mogatás kétszerese jár [12. § (2)bekezdés], a gyakorló iskola közösfenntartása esetén ki kell derülni afenntartó és a felsõoktatási intéz-mény szerzõdésébõl, hogy mely lét-szám után veszi igénybe a duplanormatívát [28. § (1) bekezdés d)pont], e létszám után a közoktatá-

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõlszóló (2002/LXII.) törvény sarokszámai az oktatási

intézmények költségvetésének tervezéséhezPapp Kornél

si kiegészítő támogatás nem ve-hető igénybe [28. § (14) bekezdésc) pont].

3. A 28. § (2) bekezdése ki-mondja, hogy a normatív államihozzájárulásokat és támogatásokat afenntartó székhelye szerinti területiállamháztartási hivataltól kell igé-nyelni. A finanszírozás havi üteme-zésben történi a tárgyhó 10. napjáig.

4. A 2002. január 1. után lét-rehozott intézmények fenntartói a„jogerõs” záradékkal ellátott mûkö-dési engedély, az alapító okirat, abankszámlaszerzõdés, valamint akitöltött létszámjelentés [ez a (4)bekezdés módosítása miatt életsze-rûtlen!!!] megküldésével igényelhe-tik a TÁH-tól a normatív államihozzájárulásokat. A mûködésüket a2003/04. tanévben megkezdõ intéz-mények a 2003. szeptember 1-jeitényleges létszámának szeptember15-éig történõ megadásával kapja atámogatási elõleget szeptember 1-jétõl!!!. [28. § (3) bekezdés]

5. A Költségvetési törvény 28.§ (4) bekezdése teljesen új alapokrahelyezi a finanszírozást. Megszûnika január 1-jei és a szeptember 1-jeilétszámjelentés. Helyette csak azoktóber 1-jei létszámot kell megad-ni október 15-i határidõvel. A vál-toztatás oka az, hogy a KIRSTAT-tal egybevetve ellenõrizni tudja azOM az adatok valódiságát. Ürügy:ezzel azonos lesz a finanszírozás elveaz önkormányzati intézményekével.A 2002. október 1-jei létszám alap-ján január 1. és augusztus 31. kö-zött finanszírozzák a fenntartókat.[Természetesen az év elsõ 3 hónap-

jában csak elõlegfinanszírozás le-hetséges.] A 2003. október 1-jeilétszám alapján szeptember 1. ésdecember 31. között kapjuk a tá-mogatást. A rendszer változtatásá-nak a vesztese az óvoda, ahol nincslehetõség lejelenteni január 1-jén a3. életévüket az õsszel betöltõ gyer-mekeket.

6. A költségvetési törvény 28.§ (5) bekezdése szól az igényelt ésfolyósított támogatások elszámolá-sáról. A 3. mellékletben meghatá-rozott alapnormatívák és kiegészítõhozzájárulások elszámolása a költ-ségvetési év súlyozott számtani át-laglétszáma alapján történik. A sú-lyozott átlaglétszám kiszámításánála tárgyévet megelõzõ október 1-jeilétszámot 8 hónapra, a tárgyévi ok-tóber 1-jei létszámot 4 hónapra kellfigyelembe venni. A 8. számú mel-léklet kötött felhasználású normatívtámogatásainak elszámolása az ottmeghatározott külön feltételekkeltörténik. Az elszámolásnál alkal-mazni kell az államháztartási rend-szerben szabályozott kamatfizetésikötelezettséget. [Visszakerült aköltségvetésbe a 10 %-os létszám-csökkenés bejelentését 8 napos ha-táridõvel elõíró szabály. Azaz, ha akövetkezõ tanév nyitólétszámáramegadott tervszámhoz, vagy az elõ-zõ év október 1-jei létszámához ké-pest 10 %-os eltérés mutatkozik, eztbe kell jelenteni. A tervszám szere-peltetése jelenleg nem életszerû.]

7. A 28. § (6) bekezdése értel-mében a 3. mellékletben meghatá-rozott alapnormatívák és kiegészítõhozzájárulások illetve a 8. melléklet-

22 FIGYELMEZŐ

ben meghatározott kötött felhaszná-lású támogatások elszámolását a fo-lyósító szervezetnek kell benyújtania 2004. január 31-ig. A jogszabályismét elõírja a könyvvizsgálatot, haa normatív állami hozzájárulások éstámogatások együttes összege aköltségvetési évben meghaladja a30 millió Ft-ot. [Itt a kötött és nemkötött támogatások együttesen ér-tendõek, viszont az egyházi közok-tatási kiegészítõ támogatás nem so-rolandó ide.] A 2000., 2001. és a2002. évihez hasonlóan a törvényalapján az egyházi fenntartók is pá-lyázhatnak a hites könyvvizsgálatpénzügyi támogatásra [28. § (6)bekezdés] az 5. melléklet 11. pont-ja szerint.

8. Az egyházi felsőoktatásiintézmények normatív finanszí-rozása a tárgyévet megelõzõ ok-tóberi létszám alapján történik azelsõ 8 hónapban, majd a tárgyévioktóberi létszámjelentés alapján azutolsó 4 hónapra nézve a korrek-cióra kerül sor [28. § (7) bekez-dés].

9. A törvény 28. § (10) bekez-dése 2003. január 1-jétõl megvál-toztatja a finanszírozás eddigi rend-jét a tekintetben is, hogy a Belügy-minisztérium helyett az OktatásiMinisztérium lesz a technikai le-

bonyolítója az ágazati humánpoli-tikai gazdálkodásnak. A TÁH-ok azadatösszesítést fenntartótípuson-ként, jogcímenként, egyházankéntaz OM-nek küldik tovább.

10. A költségvetési törvény 28.§ (13) bekezdése 2003-ra nézve iselõírja a normatív támogatásbanrészesülõ nem állami intézményekszámára, hogy a munkavállalók(nemcsak a pedagógusok) részérekötelezõen alkalmazzák a Kjt. 55-80. §-át (munkaidõ, pihenõidõ, il-letmény-elõmeneteli rendszer).

11. Az egyházi közoktatási ki-egészítő támogatás feltételeit ésösszegét a 28. § (14) bekezdése tar-talmazza. A 28. § (16) bekezdéseszerint a tárgyhó 10. napjáig folyó-sítja az Oktatási Minisztérium atámogatást az egyházaknak. Azegyházi közoktatási kiegészítõ tá-mogatás elszámolására érvényes asúlyozott átlaglétszám számítása, ajanuár 31-i határidõ és a hiteskönyvvizsgálat, valamint annak tá-mogatása.

12. 28. § (14) bekezdésének a)pontja alapján az óvodai ellátásban,az iskolai közismereti oktatásban, aszakképzési elméleti oktatásban ésa gyógypedagógiai ellátásban résztvevõk létszáma alapján 2003-ban132.838.- Ft a támogatás összege.

13. A b) pont értelmében azalapfokú művészetoktatásban azott oktatottak után a támogatás50%-a jár. A pontatlan fogalma-zás alapján beleérthetõek a nemönálló intézmények is a b) pontba.Az a) pont utalása alapján azon-ban csak az önálló intézményekrevonatkoztatható a b) pont támo-gatása. Sajnos az eddigi kísérleteknem enyhítették az alapfokú mû-vészetoktatás negatív megkülön-böztetését.

14. A 28. § (14) bekezdésénekc) pontja nem teszi lehetõvé tovább-ra sem az egyházi felsőoktatásiintézmények gyakorló iskolái-nak a kiegészítõ támogatás igény-lését.

15. Jelentõsége van a 28. § (21)bekezdésének az egyházakra nézve:„A közfeladatot ellátó egyházi szervezet– az önkormányzati intézményekhezhasonlóan – a feladata ellátásához kap-csolódóan fejlesztési, ingatlan-felújí-

tási és egyéb támogatásban részesül-

het a szaktárcák költségvetéséből.”Ennek gyakorlati érvényesítése to-vábbra sem lesz egyszerû feladat.

Fenntartói szférától függetle-nül a következõképpen alakul azalapnormatívák s a kiegészítõ nor-matívák, valamint a kötött támo-gatások összege:

3. melléklet – alapnormatívák és kiegészítõ normatívák

Jogcím 2003.19. Óvodai nevelés 182.00020. Iskolai oktatása) 1-4. évfolyam 187.000b) 5-8. évfolyam 194.000c) 9-13. évfolyam 240.000d) Szakmai elméleti oktatás 190.000e) Szakmai gyakorlati képzés 102.00021. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátása) Gyógypedagógiai (konduktív) ellátás 430.000b) Korai fejlesztés, gondozás 225.000c) Fejlesztő felkészítés 302.00022. Alapfokú művészetoktatás

23FIGYELMEZŐ

Jogcím 2003.1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 14.5002. Pedagógusok szakkönyvvásárlása 14.0003. Kieg. támogatás ingyenes étkeztetéshez (2003. IX.1. után) 32.0004. Tanulók tankönyvvásárlása– a) általános támogatás 2.400– b) ingyenes tankönyvellátás 5.6005. Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 1.2007. Szakmai fejlesztések előirányzata 4 Mrd Ft8. Pedagógiai szakszolgálatok 635 eFt/ped.9. Pedagógiai szakmai szolgáltatások normatívája 720

8. melléklet – kötött támogatások

2002-höz képest megszûnt afejlesztõ és a felzárkóztató oktatás32.000 Ft-os, s az Arany János Te-hetséggondozó Programban rész-vevõk 225.000 Ft-os normatívája.A pedagógus szakvizsga és tovább-képzés támogatási rendje nem vál-tozik, a diáksport támogatásáhozhasonlóan. A pedagógusok szak-könyvvásárlásának a támogatásátáprilis 25-ig, a tanulók tankönyv-vásárlásának a támogatását augusz-tus 25-ig juttatják el az intézmény-fenntartókhoz. A létszámot a 2002/03. tanév illetve a 2003/04. tan-év tanévnyitó statisztikája alapjánhatározzák meg. Az ingyenes tan-könyvellátás támogatása az 1-4.évfolyamon igényelhetõ a nappalioktatásban részvevõ tanulók kö-zött tartósan beteg, vagy fogyaté-

kos, vagy három és többgyerme-kes családban élõ, vagy egyedülállószülõ eltartásában elõ és a rendsze-res gyermekvédelmi támogatásbanrészesülõ tanulók után.

A kiegészítõ támogatást az in-gyenes intézményi étkeztetéshez2003. szeptember 25. után 4 egyen-lõ részletben folyósítják. A támo-gatás 2003. szeptember 1-jétõl azóvodai étkezésben részvevő és aGyvt. 148. § (6) bekezdése szerintingyenes étkezésben részesülõk utánjár.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy mégaz utolsó pillanatokban is ködösí-tett szándékairól az oktatási tárcavezetése, s az egyházakat érintõváltoztatások egyeztetésére nemkerülhetett sor (a szociális törvény-hez hasonlóan).

a) Zeneművészeti ág 100.000b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág 66.00023. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátása) Kollégiumi ellátás 330.000b) Fogyatékos tanulók kollégiumi ellátása 670.00024. Kiegészítő normatívák egyéb közoktatási feladatokhoza) Általános iskolai napközi foglalkozás 20.000b) Különleges helyzetben lévő tanulók támogatása 17.000c) nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a cigány kisebbségi oktatás 44.000d) Óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés– a Gyvt. hatálya alá nem eső tanulók és gyermekek után 20.000– a Gyvt. hatálya alá eső tanulók és gyermekek után 30.000e) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása 22.500

Horváth Kinga - Kapu VII.

24 FIGYELMEZŐ

A közoktatásról szóló 1993/LXXIX. tv.módosítása – az egyházak közös véleménye

z oktatási kormányzat is-mét elkövette azt a hibát,melyet a rendszerváltozás

óta minden esetben. Úgy készültel a törvényjavaslat, hogy annakkoncepcionális elemeirõl elõzõlegnem folyhatott érdemi vita mind-azokkal, akik felelõsséget érezneka magyar közoktatásért – legfel-jebb szûk köreikben egyeztettékvéleményüket. A koncepcionálisvita elmaradása azt sugallja, hogya törvényjavaslat szövegének elõ-terjesztõi nem nyitottak a saját el-gondolásaikkal ellentétes vélemé-nyek elõtt.

A nem önkormányzati intéz-ményfenntartói oldal az alábbi ál-talános véleményt és részletes javas-latot ajánlja megfontolásra az oktatásikormányzatnak:

1.) A nem önkormányzati intéz-ményfenntartók veszélyben érzik ajogbiztonság elvét a finanszírozásterületén:

a) A stabilitást és esélyegyen-lõséget biztosító finanszírozási alap-elveket – alkotmányos jogunkratekintettel – kérjük biztosítani in-tézményeink számára. Indokolat-lannak, s ezekkel az elvekkel nemösszeegyeztethetőnek tartjuk atörvény 94. § (3) bekezdés j)pontjának módosítását, amely anem önkormányzati intézményfenn-tartókat megilletõ állami hozzájá-rulások és támogatások rendjét atörvényi szintrõl rendeleti szintrehozza, ezzel a koalíciós alkudo-zások áldozatává teszi.

FIGYELMEZŐ

b) A nem önkormányzati in-tézményfenntartók pedagógiaiszakszolgálatait és pedagógiaiszakmai szolgáltató szervezeteitkívánja ellehetetleníteni a Kt. 81.§ (12) bekezdésének a módosítá-sa. Az e területekre megkötött köz-oktatási megállapodások nem azalapszolgáltatások, hanem a több-letszolgáltatások támogatását céloz-ták meg 1999-ben ill. 2000-ben. Azegyházi pedagógiai intézetek orszá-gos hatáskörû intézmények, tehátköltségeik nem mérhetõek össze ahasonló megyei intézményekével.[Emiatt indokolt az egyetlen egyházipedagógiai szakszolgálat külön tá-mogatása is!] Tevékenységük a spe-cialitásokra összpontosul, melyekszínesítik s értékesebbé teszik a ma-gyar közoktatást.

A nem önkormányzati közokta-tási intézmények a pedagógiai szak-mai szolgáltatások normatíváját aföldrajzilag közel lévõ pedagógiaiintézetek szolgáltatásainak megvá-sárlására is felhasználhatják, s mi ezthelyesnek értékeljük. Azokat a szol-gáltatásokat pedig, amelyeket csakegy speciális igényeket kielégítõszakmai szolgáltató tud nyújtani, aközoktatási megállapodás révén tá-mogatott pedagógiai intézet ingye-nesen biztosítja a közoktatási intéz-ményeknek.

2.) A pedagógusok foglalkozta-tásának nehézségei

A Kormány pedagógus-, szülõ-és gyermekbarát politikát ígért.Ehelyett a pedagógusok foglalkozta-

tottságának csökkenését, a tanári

képzettség alkalmatlanságát vetíti

előre a törvénymódosítás. A Kor-mány a demokratizmus erõsödésétígérte – s úgy véljük, hogy egy de-mokratikus ország demokratikusközoktatási rendszerében meg kelltalálni a központi és a decentralizáltelemek helyes arányát. Értetlenül

fogadjuk a magát liberálisnak

valló oktatási kormányzat erős

központosítási törekvéseit, melyetaz egységes, személyi adatokat istartalmazó pedagógus nyilvántartásmutat [közoktatás információs rend-szere tartalmazza], ami a lassan el-felejtett évtizedek információs há-lózatát idézi. Igaz ennek segítségévelvalóban biztosítani lehet a szintén arégi idõket felidézõ szakmai direk-tívák bevezetése.

A Kt. 1. számú melléklete, 1.részének 3. pontja olyan életszerûtlenkötelezõ minimális létszámokat tartal-maz, melyek a helyi sajátosságo-kat figyelmen kívül hagyva elle-hetetlenítik az eddig hatékonymunkaerő-gazdálkodást felmutatóintézményeket. A technikai dol-gozók létszámánál, ha egy kis fa-lusi, csupán alsó tagozatot mű-ködtető iskolában gondolkodunk,pl. 5-6 tanító mellett 4 technikaidolgozót kell alkalmazni. Olyanintézménycsoportosulások eseté-ben, ahol nem hoztak létre több-célú intézményt, de a fenntartóközös, a technikai dolgozók létszá-ma jelenleg optimális. Intézmé-nyenként 3-4 technikai dolgozófelvétele lesz szükséges a törvény-

Papp Kornél

A

[elhangzott a Közoktatás-politikai Tanács 2003. január 14-i ülésén]

25FIGYELMEZŐ

módosítás után. Az ilyen közpon-tosító rendelkezések az oktató-nevelő munka rovására is men-nek.

A sajtóban is nagy hangsúlytkapott az elmúlt idõszakban, hogyaz idegen nyelv oktatását teljesen

ellehetetlenítik az első négy évfolya-

mon, kizárva a szaktanítás lehetõ-ségét. Az esélyegyenlõség zászla-ját magasan tartó oktatáspolitikamegadja a lehetõséget, hogy a szü-

lő, mint nem kötelező oktatásért fi-

zessen az iskolának, s kizárja ebben

az életszakaszban a szegényebb ré-

teget ebből a tudásból.

3.) Kulturális hagyományok le-építése, a nemzet szellemi lehetõsé-geinek korlátozása

Az elsõ olvasatra igen kedve-zõ, sok szabadidõt, kevés tananya-got biztosító oktatási elképzelésekhosszabb távon kulturális hagyomá-

nyainkat leépítik, nemzetünk szel-

lemi téren elérhető lehetőségeit kor-

látozzák.

A Közoktatási törvény módosí-tása a magyar oktatás javítandó te-rületeit olyan megoldással igyekszikorvosolni, amely nem õrzi meg azoktatás többi területén meglévõ elõ-nyöket. Néhány indokot elegendő-

nek ítél azokhoz az alapvető vál-

toztatásokhoz, amelyek gyerekek,

családok, pedagógusok életesélyeit

ronthatja. Az alapfokú nevelés hatévfolyamra kiterjesztett alapozó sza-kaszát nehéz csupán azzal indokol-ni, hogy az eddigi négy év kevés aszövegértés megalapozásához, s atanulók jelentõs része nem tudjabefejezni általános iskolai tanulmá-nyait.

Szükséges lenne elõbb megvizs-gálni a jelenlegi tananyagszerkeze-tet, a használt tankönyveket, azoktatás módszertanát, tehát a tar-talmakat, s az alapkészségekben ta-

pasztalt hiányosságok okait elsõsor-ban oda visszavezetni. A tanulók

személyiségfejlődésére legalább olyan

károsan hatnak a feldolgozhatatlan

tankönyvek és munkafüzetek, ame-

lyek csak tanítói, szülői segítséggel

értelmezhetőek, mint a gyors, élet-kori és egyéni sajátosságokat figyel-men kívül hagyó olvasástanításimódszerek.

Nem az alapozó évek számának

növelése fogja megoldani ezt a prob-

lémát. Nem is a NAT tervezettmódosítása, különösen akkor, hanem elõzi meg a tankönyvek cseréje.

Az általános iskolát a tanulókkb. 4 %-a nem végzi el az OKI ál-tal kiadott „Jelentés a magyar közok-tatásról 2000” címû kiadvány sze-rint. Ez sem hagyható figyelmenkívül, de talán a többi 96 % esélyei

sem feltétlenül kell, hogy alárende-

lődjenek a kisebbségnek. Valaha eza nyolc osztályos rendszer jól mûkö-dött, s akkor sem tanítók tanítot-ták az 5-6. osztályos gyerekeket. Atananyag szerkezete változott meg,az elvont fogalmi gondolkodástigénylõ ismeretek egyre alacsonyabbévfolyamokon jelentek meg, eltérveaz életkori feltételektõl. A gondol-kodás, a szövegértés csak úgy fej-leszthetõ, ha adott életkorhoz ésegyéni képességekhez igazítjukõket. Ezek közül a problémák kö-zül egyiket sem oldja meg a terve-zett módosítás.

A saját tanító megtartása 5-6.

osztályban a jól haladó gyerekek

számára egyáltalán nem indokolt

személyiségfejlődésükhöz, tehetségük

kibontakoztatásához a szakos taní-

tás mindenképpen szükséges. Az in-dokként megfogalmazott nevelésifolyamatosság fenntartható az iskolaegységes pedagógiai elveit megtar-tó tanárokkal, az egymás tanulóirais figyelõ nevelõi magatartás elvárá-sával.

Sajnálatos tény az is, hogy apedagógusok körébõl a tanítókatsújtotta leginkább az elmúlt évti-zedekben a kontraszelekció. Van-nak kiváló tanítóink, a legnagyobbtisztelettel szólhatunk odaadó mun-kájukról. Azt azonban nem hall-gathatjuk el, hogy a kontrasze-lekció az oka a képességfejlesztéselmaradásának. Éppen az ellenté-tes hatást válthatja ki a Közokta-tási törvény tervezett módosításaa tanítói kompetenciák tágításával.Céljaink az oktatási kormányzat-tal közösek: a készségfejlesztéshatékonyságának a növelése acélunk, ehhez azonban más utatajánlunk. Nem szükséges a ma-gyar oktatási rendszert négyéven-ként irányváltoztatásra kényszerí-teni! Az oktatási kormányzatcéljai azonban nem nevezhető-ek egyértelműnek: a készségfej-lesztés jelszavának mögé bújvaiskolaszerkezet változtatásrakészülnek, s ismét a 6+4+2rendszert erőltetik a magyar is-kolákra.

Az egészséges személyiség fejlő-

dését nem lehet időben kitolt el-

várásokkal, kimeneti vizsgálatok-

kal biztosítani. Ha az iskola kezdõszakaszában sorozatos kudarcok érika gyerekeket, ha a kompetencia él-ményük folyamatosan csorbul, merta tankönyvek túlmutatnak életko-rukon, ha elmarad a korai élményekközül az önálló felfedezés, a megér-tés, és marad a állandó begyakorlás,mint a másnapi siker biztosítéka,akkor a tananyagcsökkentés csakreklámfogás, valóságos tartalomnélkül. A hat évfolyamos alapozás

a színvonal csökkentését jelenti

hosszabb távon, valamint jelenlegi

oktatási rendszerünk kritika nélkü-

li alárendelését az európai elvárá-

soknak, és a költségvetési megfonto-

lásoknak.

26

4.) A pedagógusképzés új keletûreformja, avagy a szaktudásból kizártpedagógus?

Az ötödik osztályban tanító alsóspedagógus 50%-át taníthatja a tan-tárgyaknak, de a jelenlegi képzettsé-gek 1-2 tantárgynál többre nem ké-pesítik. Ez nem biztosítja ezt azóraszámot. Mit cselekszik az adott ta-nító a fennmaradó óraszámban? Át-tanít, ha van párhuzamos osztály. Ak-kor hol az indokként megfogalmazottfolytonosság?

Mi történik a szaktanításból ki-zárt pedagógusokkal? Számolnak-ea törvény humán erõforrásra irányulódöntéseinek következményeivel, amunkanélküli pedagógusok növekvõszámával? Mit tegyen egy természet-tudomány területén diplomát szerzettma 5-8 osztályig tanító tanár, hogyelegendõ óraszámban foglalkoztassák?Végezze el a tanítóképzõ fõiskolát,hogy megfelelõ végzettsége legyen?

A nem önkormányzati intéz-

ményfenntartók kérik a törvénymó-

dosítás tervezetének újbóli átgondolá-

sát, s a magyar társadalom túlnyomótöbbsége véleményének komolyanvételét. A NAT- és kerettanterv vitáka magyar társadalom számára lezárul-tak. Pedagógusaink már „csupán”

oktatni és nevelni szeretnének.Egyetértünk a következõ szabá-

lyozásokkal:- a szakképzés-szakiskola témakö-

re [25. és 27. §],- a nyelvtanulást, a nyelvvizsga

megszerzését segíti a 28-29. § kiegé-szítése,

- a házirend tartalmát szabályozó40. § (7) bekezdés,

- az intézményvezetõ és a fenntar-tó összeférhetetlensége [55. § (3) be-kezdés],

- a gyermekek védelmének érvé-nyesítése [66., 68., 75. §]

- a fenntartó jogainak pontosítá-sa [102-103. §]

FIGYELMEZŐFIGYELMEZŐ

- az EU csatlakozás jóvoltábólszükséges kiegészítések [108-110. §].

Részletes szövegszerû javaslatok(Végsõ szövegét az egyházak oktatási ve-zetõi január 20-án véglegesítették. Az újjavaslatot aláhúzással jelöltük, a törlendõrészt pedig áthúzással.)

I. Alapvetõ fontosságú módosítójavaslataink

45. § (2) bekezdés utolsó monda-ta a következõkkel egészül ki

„A központi tanügyirányítással ésországos szakmai szolgáltató szerve-zettel rendelkezõ nem önkormányza-ti intézményfenntartók – a NemzetiAlaptanterv figyelembevételével – jo-gosultak saját kerettantervet kiadniintézményeik számára.”

Indoklás: A tantervi szabályo-zásra irányuló kérés a Kt. 129-131.§-át módosító rendelkezések alapján ismegfogalmazható.

Tekintettel arra, hogy a magyar-országi történelmi egyházak – mintintézményfenntartók – az oktatásbannem évtizedes, hanem évszázados ha-gyományokkal és gyakorlattal rendel-keznek, így saját intézményeik tekin-tetében önálló tantervi, mûködtetésiszabályozási joggal rendelkezhetnek,hisz biztosítani tudják az érintett kör-ben a szakmai színvonalat.

81. § (1) bekezdés c) pont új mon-dattal kiegészítése

„nem kell alkalmazni… az alapfokúnevelés-oktatás szakaszaira vonatkozó 8.§(3) bekezdésnek a d) pontot követõ utolsómondatát.”

Indoklás: Az egyházi közoktatá-si intézmények pedagógusainak nem-csak szakmailag, hanem hitéletileg ismeg kell felelni a követelményeknek.Ebbõl kifolyólag nem kívánják és nemis tudják olyan gyorsan váltogatni apedagógusokat. Ráadásul az egyházifelsõoktatási intézményekben a peda-gógusképzést sem lehet egyik pilla-natról a másikra megváltoztatni. Az

egyházi intézményben feleslegesséváló pedagógusok egész vagy rész-munkaidõben kénytelenek önkor-mányzati iskola alkalmazását keresni.Magyarországon a demokrácia mégnem áll olyan fokon, hogy ez zökke-nõmentesen történjen.

81. § (12) bekezdésben az eredetiszöveg meghagyása a módosító javas-lat nélkül

Indoklás: Az egyházi pedagógi-ai szakmai szolgáltató szervezetek or-szágos hatáskörûek. A Kt. 95. § (1)bekezdés l) pontjával: „Az oktatási mi-niszter feladata… l) az országos pedagó-giai szakmai szolgáltatás rendszerének ki-építése, mûködtetése”. Az eredeti szövegmeghagyása mellett lesz összhang a95. § (1) l) pont és a 81. § (12) be-kezdés között. A nem önkormányzatiintézményfenntartók pedagógiai szak-szolgálatait és pedagógiai szakmaiszolgáltató szervezeteit ellehetetlenítia Kt. 81. § (12) bekezdésének a mó-dosítása.

94. § (3) bekezdés j) pont„a nem önkormányzati intézmény-

fenntartókat megilletõ törvényben meg-határozott állami hozzájárulások és tá-mogatások igénybevételének igénylésénekés elszámolásának rendjét, szabályait;”

Indoklás: Az „igénybevétel” kifeje-zés, mint a támogatás jogcíme elõzõ-leg törvényileg lekötött fogalom (vö.:1997. évi CXXIV. törv. 5-6. §). A 20/1997. évi Kormányrendelet 13-17. §-a az „igénybevétel” kifejezés helyett az„igénylés” kifejezést tartalmazza címé-ben.

II. Az egyházi oktatást érintõ to-vábbi módosító javaslataink

4.§ (8) bekezdés„A gyermek, tanuló hátrányos megkü-

lönböztetésének minõsül minden olyan –közvetlen vagy közvetett – különbségtétel,kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amely-nek célja vagy következménye a közokta-tás terén az egyenlõ bánásmód megszünte-

27FIGYELMEZŐ

tése vagy akadályozása, kivéve az egyházifenntartású intézmények világnézetileg el-kötelezett oktatás lehetõségét biztosító intéz-kedéseit.”

Indoklás: A törvény késõbbi sza-kaszaiban a vallásgyakorlással kapcso-latban az egyházi iskolák számára afelvételi eljárás során érvényesíthetõjogokat állapít meg. E jogok alapjána saját felekezetû illetve az intézmény-hez kötõdõ más vallású tanulókat ked-vezményekben részesíthetik. E jogota 4 § (8) bekezdésében elvi szinten isrögzíteni kell.

4. § (11) bekezdés„Nem minõsül hátrányos megkü-

lönböztetésnek…e) a tehetséggondozás,f) a differenciált oktatás, illetõleg

bánásmód,g) a fegyelmi eljárások e törvény-

ben foglalt alkalmazása,h) világnézetileg elkötelezett egy-

házi oktatás.”Indoklás: A felsorolásnak töre-

kednie kell a teljesség igényére, ígyszükségesnek tartjuk ezeket a kiegé-szítéseket.

8/B § (7) bekezdés„A kerettanterveket az

oktatási miniszter adja ki azOrszágos Köznevelési Tanácsegyetértésének és a Közok-tatás-politikai Tanács véle-ményének, továbbá nemzeti,etnikai kisebbségi oktatástérintõ kérdésekben az Or-szágos Kisebbségi Bizott-ság, valamint a világnéze-tileg elkötelezett oktatástérintõ kérdésekben a köz-oktatási tevékenységet foly-tató egyházak egyetértés-ének kikérése után.

Indoklás: A Kt. a nemönkormányzati oktatást foly-tató egyházi fenntartású köz-oktatási intézmények eseté-ben jogot ad az egyházak-

nak, hogy a tananyagot és a követel-ményeket illetõen is a vallásgyakor-lással összefüggõ kötelezettségeketfogalmazzon meg. Ennek a jognak azérvényesítése szenved csorbát az egy-házaknak juttatandó egyetértési jogdeklarálása nélkül.

9. § (2) bekezdés„… Az érettségi vizsga vizsgasza-

bályzatának a Kormány részére törté-nõ benyújtása elõtt be kell szerezni azOrszágos Köznevelési Tanács vélemé-nyét, a nemzeti, etnikai kisebbségiiskolai nevelést és oktatást érintõkérdésekben az Országos Kisebbsé-gi Bizottság, illetve a világnézetilegelkötelezett nevelést és oktatástérintõ kérdésekben a közoktatási in-tézményeket fenntartó egyházakegyetértését.”

Indoklás: Lsd. a 8/B § (7) bekez-déséhez megfogalmazott indoklást.

10. § (3) bekezdés b) pont„A gyermeknek, tanulónak joga,

hogy…b) nemzeti, illetõleg etnikai vagy

vallási hovatartozásának megfelelõnevelésben és oktatásban részesül-jön;”

Indoklás: A nem önkormányzatifenntartású intézmények esetében akésõbbiekben a Kt. a jogot biztosítja.Az említett részlet betoldása nélkül aKt. ellentmondást tartalmaz.

15. § (5) bekezdés„A közoktatási intézményben

végzett munka jellegén, illetve termé-szetén nem változtat az a körülmény,hogy a közoktatási intézménynek kia fenntartója, kivéve az egyházi fenn-tartású intézmények világnézeti neve-léssel összefüggõ oktató-nevelõ tevé-kenységét.

Indoklás: A jogszabály eredetiszövege a késõbbiekben biztosított jo-gokkal ellentmondást hordoz a betol-dás nélkül.

81. § (1) bekezdés c) pontból szö-vegrész törlése

„maximális létszámra vonatkozó ren-delkezések kivételével”,

Indoklás: Az egyházi intézmény-hálózat nem olyan kiterjedt, hogy eza létszámkorlátozás ne sértené a szü-lõk alkotmányban biztosított szabadintézményválasztás jogát.

III. Egyéb javaslataink14. § (2) bekezdés új f)-

g) pont„A szülõ kötelessége kü-

lönösen, hogy…f) tiszteletben tartsa az

intézmény pedagógusainakés más dolgozóinak emberiméltóságát, szakmai önérze-tét;

g) tartsa be a házirend-ben megfogalmazott, azintézménnyel való kapcso-lattartásról szóló szabályo-kat.

Indoklás: A 19. § (1)bekezdésben felsorolt, apedagógusokat megilletõjogok a fenti betoldássalnyernek megerõsítést a szü-lõknél.Molnár István - A teremtés VII. napja

28 FIGYELMEZŐFIGYELMEZŐ

35. § (2) bekezdés„A fejlesztõ felkészítés feladata,

hogy azoknak a gyermekeknek, akiktankötelezettségüket sajátos nevelésiigényük fogyatékosságuk miatt nemtudják teljesíteni, biztosítsa a fej-lõdésükhöz szükséges felkészítést, aszülõ bevonásával, a szülõ részére ta-nácsadás nyújtásával.”

Indoklás: A törvénymódosítás szö-veges javaslata a fejlesztõ felkészítés fel-adatául kizárólag a szülõ részére történõtanácsadást fogalmazza meg, a gyógy-pedagógiai tevékenység a gyermekre irá-nyul. Nem a szülõre (a tanácsadás révén),ahogy az alapszöveg érthetõ.

36. § (2) bekezdés e)–f) pont „Pedagógiai szakmai szolgáltatáse) a pedagógusok képzésének, to-

vábbképzésének és önképzésének se-gítése, szervezése;

f) a tanulmányi és tehetséggondozóversenyek szervezése, összehangolása;”

Indoklás: A módosítás két olyantevékenységet vesz ki a pedagógiaiszakmai szolgáltatások körébõl, me-lyek kifejezetten a pedagógiai szak-mai szolgáltatás funkciói. Semmi semindokolja az eddig jól bevált gyakor-lat megváltoztatását.

53. § (8) bekezdés„A hazautazás a tanítási évben – az

évközi szünetek kivételével - nem lehet kö-telezõ.”

Indoklás: A kollégiumok több-ségében megoldhatatlan az ott mara-dó diákok felügyelete az évközi szü-netekben (karácsonyi, húsvéti), azintézmény számára lehetõvé kell tenni,hogy kötelezõvé tehesse a hazautazást.

59. § (5). bekezdés, a bekezdésutolsó mondatának elhagyása mellett

„… képviselõje tanácskozási jog-gal részt vehet meghívható a nevelõ-testület értekezleteinre. Az iskolai szü-lõi szervezet (közösség) – e törvénybenmeghatározottak szerint – egyetérté-si jogot gyakorol a pedagógiai prog-ram elkészítésekor.”

Indoklás: Ha a szülõ tanácskozásijoggal részt vehet a nevelõtestület ér-tekezletein, akkor ez úgy is érthetõ,hogy minden olyan esetben, amikorõ akar. Helyesebb lenne a „részt ve-het” helyett „meghívható”-t írni, tehátmeghívható az olyan értekezletekre,ahol szülõket is érintõ kérdéseket tár-gyal a tantestület. Helytelennek tart-juk azt is, hogy véleményezési jog he-lyett egyetértési jogot kapna a szülõiszervezet a pedagógiai program elké-szítésekor. Természetesen figyelembekell venni a véleményüket, de azegyetértési jog vétójogot is jelenthet,ez pedig szakmai kérdésekben nemcélszerû. Ugyanez érvényes a 61 § (3)bekezdésében a minõségfejlesztésiprogram elfogadásakor.

70. § (3) bekezdés módosító szö-vegébõl törölni kívánjuk a következõszövegrészt:

„Az iskola pedagógiai programja meg-határozhatja azokat a tananyagokat, tan-tárgyakat, amelyekbõl a tanuló teljesítményét,elõmenetelét nem kell értékelni illetve minõsíte-ni, továbbá eltekinthet a magatartás és szor-galom értékelésétõl és minõsítésétõl.”

Indoklás: Az értékelés (azaz mi-nõsítés) – amely nem egyenlõ az osz-tályozással – a tanítási-tanulási fo-lyamat rendszerében kiemelkedõjelentõséggel bíró didaktikai funk-ció, amelynek elhagyása súlyos szak-mai hiba. Értékelés nélkül nem le-het a továbbhaladást tervezni.

71. § (1) bekezdés ÉVISMÉTLÉS:„a szülõ saját indítékkal, vagy a neve-lõtestület javaslatára kéri”

Magyarázat: A módosítási javas-lat a szülõnek meghagyta azt a jogát,hogy gyermekének évismétlést kérjen.Fontosnak tartjuk, hogy ebben a dön-tésében legyen elõkészítõ szerepe anevelõtestületnek is.

Indoklás: Az évfolyamismétlésmerev elutasítása az 1-4. évfolyamonpedagógiailag nem indokolt. Segíti akülönbözõ fejlettségû gyermekek

szintre hozását és kívánt fejlesztését,ha a nevelõtestület és a szülõ közösenvállal felelõsséget a tanuló továbbha-ladásáért.

76. § (12) bekezdés„Ha a tanuló kiskorú, döntéséhez

be kell szerezni a gyámhatóság véle-ményét, továbbá a gyámhatóság, azigazgató kezdeményezésére gondos-kodik a tanuló napközbeni felügyelet-ének ellátásáról.”

Indoklás: A jogszabály változtatá-sa ellentmondásos: egyfelõl jogosan le-hetõvé teszi, hogy az igazgató magánta-nulói státusba helyezhesse az élet ellenibûncselekmény miatt büntetõeljárásbanérintett tanulót, ugyanakkor kötelezi azintézményt az ilyen tanuló napközbenifelügyeletének ellátására. Erre a feltéte-lek nem adottak, ez veszélyezteti a pe-dagógusokat és a tanulókat egyaránt. Abetoldás alapján a napközbeni felügye-letrõl való gondoskodás az erre felkészül-tebb gyámhatóság feladatává válik.

81. § (15) bekezdés„iskolát vagy kollégiumot bizto-

sítani, és ezért vagy a szülõ gyerme-két nem állami, nem helyi önkor-mányzati nevelési-oktatási intéz-ménybe íratta be.”

Indoklás: Az alkotmányban bizto-sított szabad iskolaválasztás csak ezzel amódosítással valósul meg. (a megelõzõvariánsnál „kényszerpálya” sejthetõ)

2. számú melléklet (a törvény 40.§-ához)

„2. A nevelési-oktatási intézmé-nyek a gyermekek, tanulók személyesadatait és az 1. pontban említett té-nyeket csak pedagógiai célból... a cél-nak megfelelõ mértékben, célhoz kö-tötten kezelhetik, adhatják át.

Indoklás: Országosan is vitatottvolt, hogy a megfelelõ célból a tanulótérintõ tények átadhatóak-e. Az elsõ ki-egészítés ezt tisztázza. Szintén vitatottvolt, hogy mit értünk „kezelésen”. A má-sodik kiegészítés ezért fogalmazza megkülön az adatátadás lehetõségét is.

29

Pályázat Református Tehetséggondozó Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet a 2002/03. tanévre ahazai református általános iskolák felsõ tagozatos tanulói, valamint hazai és határon túli reformá-tus középiskolák diákjai számára. A pályázatokat az adott közoktatási intézmény igazgatójá-

nak kell benyújtani, aki az intézmény Nevelõtestületének határozata alapján felterjeszti az iskola javas-latát a Kuratóriumnak.

- Az általános iskolák 300 fős tanulólétszámig 1-1, 300 fő feletti létszám esetén 2-2 rászoruló,tehetséges, református diák pályázatát terjesztik fel.

- A középiskolák a hit- és erkölcstan, a humán tudományok, valamint a természettudományokterületéről 1-1 (összesen három) rászoruló, tehetséges, református tanuló pályázatát terjeszthetik a Kura-tórium elé.

A pályázatnak megítélhetõ módon be kell mutatnia mind a diák tanulmányi elõmenetelét, mind szoci-ális rászorultságát. A pályázatok beérkezési határideje 2003. február 28. A Kuratórium ezt követõendönt a támogatások odaítélésérõl. A pályázati díj összege 15-20 ezer Ft/fõ.

Budapest, 2003. január 2.Dr. Tõkéczki László sk.

a Kuratórium elnöke

A

FIGYELMEZŐ

REFORMÁTUSNEVELÉSI ESZMÉNY 1

REFORMÁTUSNEVELÉSI FELADAT 2

CSALÁDI GYÜLEKEZETI INTÉZMÉNYES NEVELÉS 3 NEVELÉS 4 NEVELÉS 5

ÁLLAMI NEVELÉSIRENDSZER

6 FELEKEZETI NEVELÉSI RENDSZER 7

ÓVODAI SPECIÁLIS INTÉZ- ÓVODAI POSZTLÍCEÁLIS FŐISKOLAI EGYETEMINEVELÉS MÉNYEK REND- NEVELÉS NEVELÉS NEVELÉS NEVELÉS

SZERE , MINDEN

ELEMI ISKOLAI SZINTEN ELEMI ISKOLAINEVELÉS NEVELÉS ORVOSI ASSZISZT. KÁNTOR-TANÍTÓ

KÉPZÉS KÉPZÉSGIMNÁZIUMI GIMNÁZIUMI

NEVELÉS NEVELÉSTEOLÓGIA VALLÁSTANÁR

KÉPZÉSLÍCEUMI SZAKISKOLAI KÖZÉPISKOLAI SZAKISKOLAINEVELÉS NEVELÉS NEVELÉS NEVELÉS

REFORMÁTUSEGYETEMI BENTLAKÁSOKNEVELÉS

ELEMI ISKOLAI GIMNÁZIUMI KOLLÉGIUMI EGYETEMIBENTLAKÁS BENTLAKÁS BENTLAKÁS BENTLAKÁS

A romániai református egyház nevelési célterületei

30

he George Endres Memorial Trustinvites applications from qualified teachers of English from Hungary and the neighbouring countriesto participate in one of two postgraduate refresher courses for English teachers at Teignmouth and

Hastings in England. The courses aim to improve the participants’ language and teaching skills and provideopportunities to collect source material for teaching.

Conditions:- the applicant should be under 40- he/she should have a university degree and at least three years continuous experience of teaching English in a recognised secondary school- a letter of recommendation from the principal of the school- a photocopy of the degree and a statement of the grades attained during the final year- a hand-written essay (not longer than 500 words) on the subject:Is it true: The globalization threatens the survival of national communities?

The applicant should also give information about previous visits to English-speaking countries.Applications will be accepted up to April 15. The Teignmouth course will take place in August and willlast approx. four weeks; the Hastings course will last two weeks starting in July. All expenses will be paidby the Trust. (Webside address: www.endresfoundation.org)

The Trust will not enter into correspondence with applicants or others, but short-listed applicants maybe invited to Budapest for an interview early in June.

Please send your application to: The Secretary, The Endres Memorial Trust, 28 Woodside Grove, Finchley,London N12 8QU.

FIGYELMEZŐFIGYELMEZŐ

Pályázat angoltanároknak

T

Takáts Márton - Budapest, Hommage à Pirenesi (Margit híd)

31

Szana Miklósról (1947-2003)Szolgálat.Az ember ott szolgál, ahová Isten szolgálatba állítja.A napokban elhunyt kollégánkról, Szana Miklósról (1947-2003), az Ok-

tatási Minisztérium fõtisztviselõjérõl ez jut eszünkbe. Végezte munkáját. Mintmindent, példásan, a feladat és a szolgálat maximális figyelembe vételével végezte aközoktatással kapcsolatos teendõit, ezen belül kiemelten foglalkozott az egyházi is-kolákkal – tudatában annak, hogy az éppen újjászületett egyházi oktatásnakóriási szüksége van a magafajta szolgáló segítõkre, hiszen bizonytalan lábakon, göröngyös úton próbál újra elindulni.„Az embernek napjai olyanok, mint a fû, úgy virágzik, mint a mezõknek virága, Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé…” -szól 103. zsoltárunk. Annyit tehetünk hozzá: az nincs többé, akit elfelejtenek. Isten kegyelmébõl a szolgálat jutalmaaz örök élet. Mi is fogunk emlékezni Miklósra, aki igaz ember volt. – Kocsis Éva –

A Zsinati Iskolaügyi Osztály vezetõje csak egy beszélgetés történetét teszi hozzá a munkatárs emlékezõ soraihoz.2003. január 17-én Szana Miklós a program szerint elõadást tartott volna intézményvezetõi értekezletünkön. Miklósjanuár 14-én délelõtt a Szent Rókus Kórházból felhívott telefonon. Emlékeztetett arra, hogy éppen egy esztendõvelezelõtt járt nálunk elõadást tartani, s megemlékeztünk arról, hogy felépült betegségébõl. Az akkor jólesett neki. Kér-te, hogy most is emlékezzünk meg róla. Megtettük. Kértem a résztvevõket, hogy imádkozzunk érte. Egy héttel abeszélgetésünk után Miklós elment. Temetésére 2003. január 28-án került sor az Ipoly menti Vámosmikolán, a kato-likus egyház szertartása szerint. Tudom, hogy vár bennünket – OTT FENN. – Papp Kornél –

Dr. Dizseri Tamás (1949-2003)Dr. Dizseri Tamás (1949-2003), a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyer-

mekkórházának fõigazgatója 2003. január 20-án hunyt el váratlan betegség következté-ben. Szolnokon született 1949. november 5-én. [Édesapja Dizseri Sándor, kinek szemé-lyéhez kötõdik a Református Pedagógiai Intézet 1994. évi alapítása.] Orvosi tanulmányaita Pécsi Orvostudományi Egyetemen végezte. 1975-ben kezdte el orvosi pályafutását aPécsi Gyermekklinikán. Meghatározó élménye volt a pályakezdés elsõ néhány éve, merta szakmán túl az emberséget, a tisztességet és a betegek iránti szeretetet tanulta megabban a közösségben. További pályáját is meghatározta az a felismerés, hogy a gyerme-kek gyógyítása nem csak a betegség kezelésébõl áll. „A gyermek fogantatásától az emberlétméltóságának hordozója, felnõtté válásáig fokozott védelmet igényel, amelyet az elsõ életévekben acsalád, késõbb az óvoda, az iskola és más világi, egyházi közösségek nyújthatnak neki” – állította.

Dizseri Tamás e felismerések nyomán a nyolcvanas évek elejétõl bekapcsolódott a Pest Megyei Családpedagógiai Mû-hely munkájába, késõbb jelentõs szerepe volt a megyei családsegítõ szolgálatok kiépítésében. Érden súlyosan sérültgyerekeknek fejlesztõ napközi otthont hozott létre, majd 1988-tól Pest megye anya- és családvédelmi fõorvosa volt.Négy év múlva megbízást kapott az egyháztól az egykori Bethesda Kórház átvételének irányítására. Késõbb a kórházigazgatójaként arra törekedett, hogy az általa vezetett intézményben az épületek és a mûszerpark felújításától kezdvea munkatársi közösség megerõsítéséig a gyógyító-ápoló munka annak a gondolatnak a jegyében folyjék, hogy a testiszükségletek kielégítésén túl a gyermekek szociális, pszichés és spirituális szükséghelyzeteikben is támogatást kapja-nak, hiszen „Több az élet, mint az eledel”.

2002-ben Széchenyi-díjat vehetett át a gyermekgyógyászat területén végzett kiemelkedõ munkájáért, a beteggyermekek iránt tanúsított áldozatkész gyógyító tevékenységéért, a családokat segítõ, a lelki egészséget is szem elõtttartó munkásságáért. Az Érd-Parkvárosi Református Egyházközség presbitereként végezte egyházi szolgálatát. 1998-ban sok egyházközség jelölte a Dunamelléki Egyházkerület fõgondnoki tisztére. Az egyházkerület vezetése fõgond-nokká választását törvénytelenül megakadályozta. Ezt követõen az egyházkerület eddigi történetének legsötétebb éveikövetkeztek. 2002-ben jelölését az egyházalkotmány módosítása hiúsította meg. Kitartása, alázatos hivatás- és szolgá-lattudata hiányozni fog egyházunk megújulásakor. Temetése 2003. február 8-án 13 órakor lesz, Érden.

Fájdalom a szívemben,fájdalom a lelkemben,a halál szele elhalkít,mert ismét pernyévé tett a tûzbarátaim közül valakit

32

Megrendeljük a Magyar Református Nevelés pedagógiai szaklapot__________ példányban (a 9 szám elõfizetési díja 900 Ft).

A megrendelõ megnevezése: ____________________________A megrendelõ címe: ______________________________________________________________________________________

_________________________________cégszerû aláírás

MEGRENDELÉS

Kiadja a Református PedagógiaiIntézet (RPI)

Felelõs kiadó: Papp Kornél ésPavletitsné Egressy Mária

Felelõs szerkesztõk:Kulin Ágnes és Nagy Villõ

Szerkesztõségi titkár:Junek Timea

1146 Budapest, Abonyi u. 21.Postacím:

1440 Budapest 70., Pf: 5.Tel./Fax: 06-1-351-9842

E-mail: refpedi@hu.inter.netsuli5142@bp.sulinet.hu

Tervezés és tördelés:smArt DesignStudio

www.sm-art.huTel.: 06-87-571013

E-mail: info@sm-art.hu

Nyomdai munkák: Alfaprint

ISSN: 1585-7565Megrendelni a 2003. év számait

a kiadó címén lehet.Megjelenik évente kilenc

alkalommal Stichting Hulp Oost-Europa és az Oktatási

Minisztérium támogatásával.Észrevételeiket szeretettel várjuk!

Magyar Református NevelésKovács Gergely tanár, Debreceni

Református KollégiumKovács Lajos igazgató, Kolozsvári Református

Pedagógiai IntézetPapp Kornél osztályvezetõ, Zsinati IrodaPapp Vilmos lelkipásztor, Budapest-Kõbányai

Református EgyházközségDr. Rókusfalvy Pál egyetemi tanár, Budapest

E számunk szerzõi:

Kabai Lóránt - “... már alszom is talán ...”