1

Jogi alapismeretekJogi alapismeretek

Előadó:Előadó:

22

AlaptörvényAlaptörvényMagyarország független, Magyarország független,

demokratikus demokratikus jogállam, államformája jogállam, államformája köztársaság.köztársaság.

Megnevezése: Megnevezése: MagyarországMagyarország

Fővárosa: Budapest, Fővárosa: Budapest, Hivatalos nyelve: magyarHivatalos nyelve: magyarPénze: forint, Pénze: forint, Himnusza Kölcsey Ferenc Himnusza Kölcsey Ferenc

Himnusz című Himnusz című költeménye Erkel költeménye Erkel Ferenc zenéjével.Ferenc zenéjével.

Címre:Címre:

Zászlaja:Zászlaja:

33

R cikkR cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarország (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.jogrendszerének alapja.

(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkiremindenkire kötelezőekkötelezőek..

(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell vívmányaival összhangban kell értelmezni.értelmezni.

4

C) cikkC) cikk A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

ELKÜLÖNÜL:ELKÜLÖNÜL:

I. Törvényhozói (pl. országgyűlés)I. Törvényhozói (pl. országgyűlés)

II. Végrehajtói (pl. rendőrség, NAV)II. Végrehajtói (pl. rendőrség, NAV)

III. Ítélkező (bíróság)III. Ítélkező (bíróság)

hatalom.hatalom.

5

TÖRVÉNYHOZÓI HATALAOMTÖRVÉNYHOZÓI HATALAOM

- FELADATA: FELADATA: JOGALKOTÁSJOGALKOTÁS

- KIK: országgyűlés, KIK: országgyűlés, minisztériumok, minisztériumok, önkormányzatok stb.önkormányzatok stb.

- Jogi hierarchia:Jogi hierarchia:

ALAPTÖRVÉNY

TÖRVÉNY

RENDELETEK

EGYÉB JOGSZABÁLYOK(utasítás, irányelv, állásfoglalás stb.)

6

VÉGREHAJTÓI HATALOMVÉGREHAJTÓI HATALOM

Feladata a jogszabályok betartatásaFeladata a jogszabályok betartatása- Kormány (miniszterek+miniszterelnök)Kormány (miniszterek+miniszterelnök)- Egyéb szervek:Egyéb szervek:

7

IgazságszolgáltatásIgazságszolgáltatás

FeladataFeladata: jogszabálysértés esetén eljárjon, : jogszabálysértés esetén eljárjon,

AlkotmánybíróságAlkotmánybíróság: az alaptörvénybe ütközés : az alaptörvénybe ütközés esetén jár el.esetén jár el.

BíróságBíróság: jogvitákat dönt el stb. : jogvitákat dönt el stb.

ÜgyészségÜgyészség: felügyeli a nyomozást, vádat emel és : felügyeli a nyomozást, vádat emel és képviseli azt a bíróság előtt stb.képviseli azt a bíróság előtt stb.

8

Bíróság felépítéseBíróság felépítése

KÚRIA

Ítélőtáblák(Fővárosi, Debreceni, Győri, Pécsi, Szegedi)

Törvényszék (Főváros + 19 megye)

Járásbíróságok, Kerületi bíróságok +

Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

9

Bírói függetlenség:Bírói függetlenség:

1.1. Csak jogszabálynak van alávetve, Csak jogszabálynak van alávetve, 2.2. Nem utasítható, Nem utasítható, 3.3. Összeférhetetlenség (nem lehet párt Összeférhetetlenség (nem lehet párt

tagja, nem lehet mellékállása),tagja, nem lehet mellékállása),4.4. Mentelmi jog.Mentelmi jog.

A bírót a Köztársasági Elnök nevezi ki, a többi A bírót a Köztársasági Elnök nevezi ki, a többi hatalmi ág (Országgyűlés, Kormány) nem hatalmi ág (Országgyűlés, Kormány) nem vehet részt benne.vehet részt benne.

10

Ki lehet bíró?Ki lehet bíró?

1.1. Jogi diploma, Jogi diploma, 2.2. Jogi szakvizsgaJogi szakvizsga3.3. Minimum 1 évig bírósági titkár volt (vagy ezzel Minimum 1 évig bírósági titkár volt (vagy ezzel

azonos munkakörben dolgozott), azonos munkakörben dolgozott), 4.4. Pályázatot nyújtott be Pályázatot nyújtott be 5.5. 30. életévét betöltötte, 30. életévét betöltötte, 6.6. Büntetlen előéletűBüntetlen előéletű7.7. Pályaalkalmassági vizsgálaton vett részt, Pályaalkalmassági vizsgálaton vett részt, 8.8. Esküt tett.Esküt tett.

11

Milyen ügyekben jár el a bíróság?Milyen ügyekben jár el a bíróság?

POLGÁRI:POLGÁRI: amikor az embereknek, vagy pl. cégeknek amikor az embereknek, vagy pl. cégeknek egymással van vitájuk (pl. válóper, tartozás egymással van vitájuk (pl. válóper, tartozás rendezése stb.). rendezése stb.).

BÜNTETŐ:BÜNTETŐ: amikor bűncselekményt követnek el és az amikor bűncselekményt követnek el és az ügyész vádat emel az elkövetővel szemben, ügyész vádat emel az elkövetővel szemben,

SZABÁLYSÉRTÉS:SZABÁLYSÉRTÉS: szabálysértés elkövetése esetén (ha szabálysértés elkövetése esetén (ha az elzárással sújtható, csak a bíróság járhat el), az elzárással sújtható, csak a bíróság járhat el),

KÖZIGAGZATÁSI ÉS MUNKAÜGYI:KÖZIGAGZATÁSI ÉS MUNKAÜGYI: a közigazgatási a közigazgatási határozatot a bíróság felülvizsgálhatja, illetve amikor határozatot a bíróság felülvizsgálhatja, illetve amikor a munkavállaló és munkaadó között vita van, a munkavállaló és munkaadó között vita van,

CÉGES:CÉGES: a bíróság tartja nyilván a cégeket (Bt., Kft., Rt.) a bíróság tartja nyilván a cégeket (Bt., Kft., Rt.) és bíróság számolhatja fel azokat, végzi törvényességi és bíróság számolhatja fel azokat, végzi törvényességi felügyeletét.felügyeletét.

12

POLGÁRI PEREKPOLGÁRI PEREK

Pl. válóperek (gyermekelhelyezés), tartozás Pl. válóperek (gyermekelhelyezés), tartozás rendezésével kapcsolatos perek, kártérítési rendezésével kapcsolatos perek, kártérítési perek stb. perek stb.

BÍRÓ FELPERES ALPERES

Ügyvéd Ügyvéd

13

Gyermekek a polgári peres Gyermekek a polgári peres eljárásbaneljárásban

A kiskorú gyermek mint peres fél:A kiskorú gyermek mint peres fél:- Nevében törvényes képviselőjeNevében törvényes képviselője- Vagy ügygondnok jár el.Vagy ügygondnok jár el.

A kiskorú gyermek mint tanú:A kiskorú gyermek mint tanú:- 14 év alatti csak akkor hallgatható meg, ha vallomásától várható bizonyíték másként 14 év alatti csak akkor hallgatható meg, ha vallomásától várható bizonyíték másként

nem pótolható,nem pótolható,- 14 év alatti kihallgatásánál törvényes képviselője is jelen lehet,14 év alatti kihallgatásánál törvényes képviselője is jelen lehet,- Figyelmeztetéseket, tájékoztatásokat életkorára és értettségére tekintettel kell közölniFigyelmeztetéseket, tájékoztatásokat életkorára és értettségére tekintettel kell közölni

A kiskorú gyermek mint érdekelt:A kiskorú gyermek mint érdekelt:- Kiskorú gyermeket szülei útján idézi a bíróság,Kiskorú gyermeket szülei útján idézi a bíróság,- Megfelelő légkörben, a gyermekek számára érthető módon hallgatja meg a bíróság,Megfelelő légkörben, a gyermekek számára érthető módon hallgatja meg a bíróság,- A gyermeknek kérdéseket a bíró tehet fel,A gyermeknek kérdéseket a bíró tehet fel,- A tárgyaláson résztvevő felek kérdéseiket a bírón keresztül tehetik fel. A tárgyaláson résztvevő felek kérdéseiket a bírón keresztül tehetik fel.

14

JogképességJogképesség

Perben fél az lehet (perbeli Perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit jogok illetnek és jogképesség), akit jogok illetnek és kötelezettségek terhelnekkötelezettségek terhelnek

Peres fél lehet:Peres fél lehet:1.1. Természetes személyTermészetes személy2.2. Jogi személyiséggel rendelkező Jogi személyiséggel rendelkező

gazdasági társaság (Kft.)gazdasági társaság (Kft.)3.3. Jogi személyiséggel nem rendelkező Jogi személyiséggel nem rendelkező

gazdasági társaság (Bt.)gazdasági társaság (Bt.)

15

CselekvőképességCselekvőképesség

Kiskorú az, aki nem töltötte be a 18. életévét:Kiskorú az, aki nem töltötte be a 18. életévét:- 0-14 év cselekvőképtelen,0-14 év cselekvőképtelen,- 14-18 év korlátozottan cselekvőképes.14-18 év korlátozottan cselekvőképes.

14 év alatti gyermek cselekvőképtelen14 év alatti gyermek cselekvőképtelen- Nevében törvényes képviselője jár el,Nevében törvényes képviselője jár el,- De: pl: boltban bevásárolhatDe: pl: boltban bevásárolhat

14-18 év közötti fiatalkorú korlátozottan cselekvőképes14-18 év közötti fiatalkorú korlátozottan cselekvőképes- Jognyilatkozatához törvényes képviselőjének a hozzájárulása szükséges,Jognyilatkozatához törvényes képviselőjének a hozzájárulása szükséges,- De:De: a) a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó

kisebb jelentőségű szerződéseket; (boltba elmehet vásárolni)kisebb jelentőségű szerződéseket; (boltba elmehet vásárolni) c) c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget

vállalhat;vállalhat; d) d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; ésköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) e) ajándékozhat a szokásos mértékben.ajándékozhat a szokásos mértékben.

16

BÜNTETŐELJÁRÁSBÜNTETŐELJÁRÁS

Bűncselekmény – Nyomozás – Vádemelés – Bírósági tárgyalásBűncselekmény – Nyomozás – Vádemelés – Bírósági tárgyalás

A büntetőeljárásban kik vesznek részt:A büntetőeljárásban kik vesznek részt:

- Bíró (tárgyalást vezeti)Bíró (tárgyalást vezeti)- Ügyész (vádat képviseli)Ügyész (vádat képviseli)- Ügyvéd (Terhelt érdekében jár el)Ügyvéd (Terhelt érdekében jár el)- Terhelt (Akivel szemben vádat emeltek)Terhelt (Akivel szemben vádat emeltek)- Sértett (Akivel szemben a bűncselekményt elkövetették)Sértett (Akivel szemben a bűncselekményt elkövetették)- Tanú (Aki az ügyre vonatkozóan fontos információval Tanú (Aki az ügyre vonatkozóan fontos információval

rendelkezik, pl.: hogyan történt a bűncselekmény)rendelkezik, pl.: hogyan történt a bűncselekmény)- Egyéb érdekeltEgyéb érdekelt

BÍRÓ

ÜGYÉSZ VÁDLOTT

Ügyvéd

17

Gyermekek a büntetőeljárásbanGyermekek a büntetőeljárásban

VádlottVádlott- 12 év alatti nem büntethető,12 év alatti nem büntethető,- Kivételesen 12 életévét betöltött és belátási képességgel Kivételesen 12 életévét betöltött és belátási képességgel

rendelkező pl: emberölés, erős felindulásban elkövetett rendelkező pl: emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, rablás és kifosztásemberölés, testi sértés, rablás és kifosztás

- 14. életévét betöltött büntethető.14. életévét betöltött büntethető.TanúTanú- 14. életévét betöltött14. életévét betöltött tárgyaláson kihallgatható, tárgyaláson kihallgatható,- Kivételesen Kivételesen 14 év alatti14 év alatti tanúként akkor hallgatható ki, ha a tanúként akkor hallgatható ki, ha a

tanúvallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható, tanúvallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható, tárgyaláson nem hallgatható ki (nyomozási bíró, kiküldött bíró)tárgyaláson nem hallgatható ki (nyomozási bíró, kiküldött bíró)

Ha a tanú a 18 életévét még nem töltötte be, a vallomástételénél Ha a tanú a 18 életévét még nem töltötte be, a vallomástételénél törvényes képviselője, gondozója jelen lehet.törvényes képviselője, gondozója jelen lehet.

Sértettként, ha velük szemben követik el a bűncselekményt.Sértettként, ha velük szemben követik el a bűncselekményt.

18

Gyermekmeghallgató szoba I.Gyermekmeghallgató szoba I.

19

Gyermekmeghallgató szoba II.Gyermekmeghallgató szoba II.

Nyíregyházi Törvényszéken és járásbíróságain Nyíregyházi Törvényszéken és járásbíróságain megtalálható,megtalálható,

Cél: 14 év alatti kiskorúakat ne a Cél: 14 év alatti kiskorúakat ne a tárgyalóteremben hallgassák meg, könnyebbé tárgyalóteremben hallgassák meg, könnyebbé téve a vallomástételüket,téve a vallomástételüket,

Bíró a gyermek mellett ülve teszi fel a Bíró a gyermek mellett ülve teszi fel a kérdéseket,kérdéseket,

Egy szoba, amely barátságosan berendezettEgy szoba, amely barátságosan berendezett Gyermekmeghallgató szoba a rendőrségeken is Gyermekmeghallgató szoba a rendőrségeken is

találhatótalálható

20

Szabálysértési eljárásSzabálysértési eljárás

Szabálysértési eljárás olyan személlyel szemben indítható Szabálysértési eljárás olyan személlyel szemben indítható meg, aki betöltötte a 14. életévét.meg, aki betöltötte a 14. életévét.

A szabálysértési eljárást a bíróság, rendőrség, általános A szabálysértési eljárást a bíróság, rendőrség, általános szabálysértési hatóság bírálja el.szabálysértési hatóság bírálja el.

A szabálysértési eljárás során pl.: a rendőrség, közterület A szabálysértési eljárás során pl.: a rendőrség, közterület felügyelő helyszíni bírságot is kiszabhat.felügyelő helyszíni bírságot is kiszabhat.

Helyszíni bírság kiszabására fiatalkorúval szemben akkor Helyszíni bírság kiszabására fiatalkorúval szemben akkor szabható ki, ha a törvényes képviselője is jelen van és szabható ki, ha a törvényes képviselője is jelen van és aláírja a helyszíni bírság nyomtatványt, illetve a aláírja a helyszíni bírság nyomtatványt, illetve a fiatalkorú vállalja a helyszíni bírság megfizetését. fiatalkorú vállalja a helyszíni bírság megfizetését. Maximális összege fiatalkorúval szemben 25.000 forint.Maximális összege fiatalkorúval szemben 25.000 forint.

21

TanúgondozásTanúgondozás

Tanúzási kötelezettség megkönnyítése Tanúzási kötelezettség megkönnyítése végettvégett

Bíróságokon dolgozó kapcsolattartóBíróságokon dolgozó kapcsolattartó Tájékoztatás kérhető személyesen vagy Tájékoztatás kérhető személyesen vagy

telefonontelefonon Tanúváró, tanúszoba, tanúsarokTanúváró, tanúszoba, tanúsarok

22

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

1. dia

2. dia

Magyarországon a legfontosabb jogi rendelkezések az Alaptörvényben vannak lefektetve. AzAlaptörvény szintén egy jogszabály, méghozzá a 2012. január 01. napjától hatályos, eztmegelőzően is volt Alaptörvényünk, de akkor Alkotmánynak hívták. Az Alaptörvény meghatározza az ország államformáját (köztársaság), hogy néz ki azászlónk, a címerünk, mi a hivatalos nyelvünk (magyar), fővárosunk (Budapest), mikorvannak a nemzeti ünnepeink

a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

3. dia

Valamint az Alaptörvénynek, van egy konkrét rendelkezése, ami a mai előadásunkszempontjából jelentős, méghozzá az úgynevezett R cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és

történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy Magyarországon kizárólag olyan jogszabályt lehet alkotni, aminem ellentétes az Alaptörvénnyel, másrészt az így meghozott jogszabályokat mindenkiköteles betartani.

A magyar állampolgárok ugyanis lemondtak az őket megillető jogok egy részéről az államjavára, azért cserébe, hogy az állam a jogszabályok, és intézményei révén megvédje őket,biztosítja számukra az alapvető emberi jogokat pl.: biztosítja

- az emberi méltóságot, senkit sem lehet kínázásnak, emberkereskedelemnek alávetni, - szabadságot, senkit sem lehet a szabadságától megfosztani, kizárólag a törvényben

meghatározott esetben, és ott szabályozott eljárás során (pl. bűncselekményelkövetőit),

- mindenkinek a tulajdonjogát, amitől nem lehet megfosztani - választójog, stb.

4. dia

Az Alaptörvényünk nemcsak azokat az emberi jogokat sorolja fel, amiket az állam védelmezés betartat, hanem rögzíti, hogy magának az államnak is hogyan kell működnie. Az Alaptörvény rögzíti, hogy az állampolgárok által az államra átruházott hatalmat hogyangyakorolhatja annak érdekében, hogy demokratikus állam maradjon. Ezt a hatalommegosztáselvében rögzíti.

Az államra az állampolgári által átruházott hatalmat három részre osztja. A törvényhozói, végrehajtói és ítélkezői hatalomra. Ennek a három hatalomnak egymástólfüggetlenül kell működnie, egymással egyensúlyban kell lennie, egymást ellenőriznie kell.

Ekkor és kizárólag ekkor működik a demokratikus állam. Ha valamelyik hatalom a másikkettő rovására megerősödik, vagy egy kézbe egyesülne, az diktatúrához vezetne. De mi is ez a három hatalmi ág?

5. dia

Törvényhozás: ennek a feladata, hogy megalkossa azokat a szabályokat, amik szükségesek amindennapi élethez, az állam működéséhez, az emberi jogok érvényesüléséhez. MaMagyarországon a legfőbb törvényhozás a magyar állampolgárok által 4 évente megválasztottországgyűlés tagjai kezében van. Kizárólag az országgyűlés hozhat törvényeket.

A kormány, és a minisztérium, még az önkormányzatok is alkotnak jogszabályokat, ezek arendeletek, de vannak még más jogszabályok is, pl.: utasítások, határozatok, irányelvek stb.Azért, hogy ne legyen káosz a sok jogszabály között, létezik a jogszabályi hierarchia. Ez aztjelenti, mint ahogy a diagram mutatja, hogy a jogszabály nem lehet ellentétes a felett állóval.Tehát minden jogszabályra vonatkozik az, hogy nem lehet ellentétes az Alaptörvényrendelkezésével, így a törvények sem. Tehát az országgyűlés nem fogadhat el olyan törvényt,ami ellentétes az Alaptörvénnyel. De a törvény alatti jogszabályok, pl. a rendeletek, megnemcsak az Alaptörvénnyel, de a törvényekkel szemben sem lehetnek ellentétesek és ígytovább.

6. dia A végrehajtói hatalom feladata, hogy a törvényhozói hatalom által meghozott jogszabályokatbetartassa, annak érvényt szerezzen, hiszen önmagában annak, hogy alkotok egy szabályt mégtényleges hatalma nem lesz, ehhez az szükséges, hogy annak érvényt szerezzenek. Többféle végrehajtói hatalom van. A legáltalánosabb, és ezt az Alaptörvény is rögzíti aKormány, aki az Országgyűlésnek (törvényhozói hatalom) felelős, tagjai a miniszterek és aminiszterelnök. De ilyen végrehajtói hatalom még a különböző fegyveres illetve közigazgatási szervek is.Pl. A törvény tiltja, hogy bárki a másik tulajdonát jogtalanul megszerezze ellopja. Ahhoz,hogy ennek érvényt szerezzünk szükség van egy olyan szervezetre, aki fellép a tolvajokkalszemben. Ilyen végrehajtói hatalom pl. a rendőrség. De vannak más végrehajtói hatalmak,amelyek pedig más szabályok betartásáról, betarttatásáról gondoskodónak, pl. azadójogszabályok, az NAV tartatja be, de pl. az önkormányzati rendeleteket, tartatja be aparkoló ellenőr is, amikor azt ellenőrzi, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározotthelyen és időben megfizették-e a parkoló díjat. Tudni kell, hogy egyes szabályok betartáshoz sajnos biztosítani kell az egyes végrehajtóiszerveknek, hogy erőszakot alkalmaznak, pl. ha egy tolvajt elfog a rendőr, akkormegbilincselheti, őrizetbe veheti, vagy az elítélt rab börtönben tartásához stb.

7. dia

Igazságszolgáltatás:Alaptörvény ellenesség, törvénysértés, jogszabálysértés esetén lehet az igazságszolgáltatóihatalomhoz fordulni, pl. akkor is ha maga az állam a károkozó, magát az államot is be lehetperelni. Ide tartózik az Alkotmánybíróság, akinek többek között az a feladata, mint amire már utaltamkorábban, hogy megvizsgálja az adott jogszabály nem ütközik-e az Alaptörvényrendelkezésébe, és ha igen, akkor azt megsemmisítheti. A bíróság feladata többek között

2

jogviták eldöntése, de például a bíróság feladata a cégek nyilvántartása is, erről részletesebbenkésőbb szólnék. Az ügyészség felügyeli többek között a nyomozást, ő emel vádat a bűnözőkkel szemben ésképviseli a vádat a bíróság előtt, valamint ellenőriz a büntetés végrehajtás törvényességét is.

Akkor működik jól egy demokratikus jogállam, ha ez a három hatalmi ág elkülönülegymástól. Ezt biztosítja pl.

- az összeférhetetlenségi szabályok pl. bíró nem lehet országgyűlési képviselő, - a különböző ellenőrzési szabályok pl. az ügyészség ellenőrzi a rendőség munkáját, - korlátok pl. a bíró köteles a jogszabályokat betartani, jogellenes döntést nem hozhat. - Az országgyűlés (törvényhozói) nem hozhat alaptörvény ellenes jogszabályt, mert azt

az alkotmánybíróság megsemmisítheti.

8. dia

Most pedig részletesebben a bíróságokkal foglalkoznék. Először is a bíróság felépítése:Mint ahogy a dián is látszik, ma Magyarországon négyszintű a bírósági rendszer. Vannak a járásbíróságok, illetve a Fővárosban a kerületi bíróságok, ebből 111 vanMagyarországon. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található a Nyíregyházi Járásbíróság, MátészalkaiJárásbíróság, Kisvárdai Járásbíróság, Nyírbátori Járásbíróság, Vásárosnaményi Járásbíróságés Fehérgyarmati Járásbíróság. A járásbíróságokon első fokon járnak el polgári és büntetőügyekben, és a bíróságot az elnökvezeti.A Járásbíróságokkal egy szinten működnek a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok, ebből amegyében illetve a fővárosban egy van, általában a megyeszékhelyeken. Tehát így összesen20. Nevükből is látható, hogy speciális ügyekben járnak, ők döntenek első fokon a munkaügyijogvitákban és a közigazgatási határozatokat vizsgálhatják felül.

A következő szín a Törvényszékek, ez a Fővárosban és a megyeszékhelyeken van. Atörvényszékek eljárnak első fokon azokban az ügyekben, amit a törvény hatáskörükbe utal, pl.emberölést első fokon nem a járásbíróságon, hanem a törvényszéken tárgyalják, de atörvényszék másodfokon is eljár, azaz a Járásbíróság által hozott ítélet ellen aTörvényszékekhez lehet fellebbezni.

A következő színt az ítélőtáblák ebből összesen öt van az országban: Fővárosi Ítélőtábla,Debreceni Ítélőtábla, Győri Ítélőtábla, Pécsi Ítélőtábla, Szegedi Ítélőtábla. Másodfokon járnak el a törvényszék elsőfokú ügyeiben, illetve törvényben meghatározottesetekben harmadfokon járnak el ott, ahol a törvényszék másodfokon járt el.

Végül pedig a Kúria van, ami Budapesten található, legfőbb feladata, hogy egységesítse abírósági gyakorlatot, azaz hasonló ügyekben hasonló döntést hozzanak az ország különbözőrészein is, ezt jogegységi határozatok megalkotásával biztosítja, amik kötelezőek a bírókszámára, másrészt harmadfokú bíróságként is eljárhat, ott ahol a törvényszék volt az elsőfokúbíróság, valamint rendkívüli jogorvoslatok elbírálása is az ő hatáskörébe tartózik, ilyen afelülvizsgálat.

3

9. dia

Ki lehet bíró?Az alábbi feltételeket kell teljesítenie valakinek, ahhoz, hogy kinevezhető legyen bírónak:

1. Jogi diploma, Állam és Jogtudományi Egyetemen sikeresen jogi diplomát kellszereznie.

2. Jogi szakvizsga, miután lediplomázott és 3 évig szakmai gyakorlatot szerzett, pl.bírósági fogalmazóként, akkor szakvizsgáznia kell, azaz számot kell adnia a három évalatt megszerzett gyakorlati tudásáról is,

3. Minimum 1 évig bírósági titkár volt (vagy ezzel azonos munkakörben dolgozott).Miután leszakvizsgázott, utána kinevezhető bírósági titkárnak, és minimum 1 évigtitkárkodnia kell. A bírósági titkárokról tudni kell, hogy már bizonyos ügyekben,önállóan, függetlenül, ugyanúgy mint a bírók eljárhatnak, és döntést is hozhatnak, pl.szabálysértési ügyekben. Ugyanakkor, azért, hogy a bírósági szervezet ne legyen zárt, lehetősége van, más jogiterületen jogi szakvizsga után 1 évig dolgozó személynek is pályáznia.

4. Pályázatot nyújtott be. Ha megüresedik egy bírói álláshely, akkor arra pályázatottírnak ki. Jelenleg ma Magyarországon összesen 2.888. bírói állás van, ebből 120 vanösszesen Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében. (Bírósági Közlöny 2015/8. szám)

5. 30. életévét betöltötte.6. Büntetlen előéletű7. Pályaalkalmassági vizsgálaton vett részt. A pályázat egyik feltétele, hogy átesik, egy

pszichológiai, és fizikai vizsgálaton is, amelynek célja, hogy vizsgálja, hogy ajelentkező mint személy mennyire alkalmas pl. a bírói munkával járó stresszelviselésére,

8. Esküt tett.

10. dia

A bírói függetlenségről, csak röviden. A bíró jogvitákat dönt el, ezért, hogy azok eldöntésesorán pártatlan tudjon lenni és objektíven tudjon dönteni, ezért csak a jogszabálynak vanalávetve, nem utasítható, nem mondható meg neki, hogy az adott ügyben milyen döntésthozzon, hogy ne lehessen befolyásolni, ezért nem lehet párt tagja, nem lehet mellékállása sem,bár ez utóbbinál vannak kivételek, pl. irodalmi, tudományos, oktatói munkát vállalhat,továbbá mentelmi jog illeti meg, ami azt jelenti például, hogy bíró ellen büntetőeljárástlefolytatni, kizárólag a Köztársasági Elnök engedélyével lehet, vagy a bírót őrizetbe venni,letartóztatni nem lehet, kizárólag akkor, ha a bűncselekmény elkövetése során tetten érték. A bírói függetlenséget biztosítja továbbá az is, hogy a bírót a Köztársasági Elnök nevezi ki, atöbbi hatalmi ág (Országgyűlés, Kormány) nem vehet részt benne.

11. dia

Polgári perek ilyenek a válóperek, vagy a tartozás rendezése miatt indított perek, de ilyen méga különböző szerződés érvényessége, érvénytelensége miatti perek, de a kártérítési perek is. Ezek a perek az egyik fél által a bírósághoz benyújtott keresetlevelére indulnak meg, ezt afelet hívjuk felperesnek, akit pedig perel ő lesz az alperes. Felperes és alperes lehet magánszemély, vagy cég, de mint már említettem maga az állam is. A peres eljárás a bíró meghallgatja a feleket, és a per során a felek által meghallgatni kérttanúkat, illetve megvizsgálja a peres felek által benyújtott bizonyítékokat, majd ez után dönt,és ítéletet hoz az ügyben. Az ítélet ellen a felek fellebbezéssel élhetnek, és ekkor kerül az ügy

4

egy magasabb szintű bírósághoz, pl. járásbíróságról a törvényszékre. Ha az ítélet jogerőreemelkedik, azt mindkét fél még a pervesztes is köteles betartani, mivel annak betartatása azúgynevezett végrehajtási eljárásban kikényszeríthető. Pl. A bíróság kötelezi az alperest arra,hogy fizessen a felperesnek 10.000.- forintot. Az ítélet jogerős és az alperes nem fizet önként,akkor a felperes kéri az ítélet végrehajtását, ekkor egy végrehajtó behajtja az alperesen ezt apénzt és az egyéb eljárás során őt terhelő költségeket is.

12. dia

A polgári peres eljárásban peres félként, tanúként részt vehetnek 18. életévüket be nem töltött személyek.A kiskorút érdekeltként a bíróság szülői felügyelet rendezése iránti perekben hallgathatja megérdekeltként. A 14 év alatti gyermeket a bíróság törvényes képviselője (anya, apa, gyám)útján idézi, akinek biztosítania kell, hogy megjelenjen a bíróságon a kiskorú gyermek. Agyermekek meghallgatása olyan módon történik, hogy számukra is érthető legyen, ilyenesetben a bíróság nem használja a szokásos jogi szöveget, mivel azok bonyolultak és nehezenérthetőek, a gyermekek életkorának megfelelően kell tájékoztatni jogairól éskötelezettségeiről. Az igazat kell mondani a bíróság előtt, valóságnak megfelelő előadást kell tennie.Az érdekeltként meghallgatott gyermeknek joga van megtagadnia indokolás nélkül anyilatkozattétel és az egyes kérdésekre a választ.A kiskorú gyermekhez a bíróság teszi fel a kérdéseket, ezzel a szabályozással el akarták aztkerülni, hogy a bíróságon sor kerüljön a gyermekek befolyásolására. Például: nem mindegyhogyan fogalmazza meg a kérdést, kerülni kell az olyan kérdéseket, ami a választ is magábanfoglalja. „ Azt szeretnéd, ha az anyukáddal élnél együtt, ehelyett melyik szülőddel szeretnélegyütt élni”Az eljárás jogi törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság a szülői felügyeleti jog rendezésénkívüli perekben is az eljárás résztvevője legyen, ilyen esetben is a kiskorúak kíméletével kelleljárni és csak abban az esetben kerülhet sor a meghallgatásukra, amennyiben a bizonyítékmással nem pótolható.

13. dia

A jogképesség azt jelenti, hogy alanya lehet a peres eljárásnak.Jogképesség az embert abban az esetben is megilleti, amikor még nem született meg, ennekfeltétele, hogy élve szülessen meg.A jogképessége a cégeknek is lehet, de velük szemben csak olyan perek indíthatóak, amelyeknem természetes személyhez kötődnek pl.: házassági perek v. származás megállapítása irántiperek cégekkel szemben nem indíthatóak. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet.De cégekkel szemben is indíthatnak pert, ha például tartozik valakinek vagy a cégek isperelhetnek, ha van követelésük, tartoznak nekik.

14. dia

Cselekvőképesség az jelenti, hogy valaki eljárhat a peres ügyében. Ha valaki nem rendelkezikcselekvőképességgel vagy korlátozva van a cselekvőképessége, akkor helyette törvényesképviselője jár el. Vannak olyan esetek, amikor a korlátozottan cselekvőképesek eljárhatnakszemélyesen: aki gondokság alá van helyezve házassági perben cselekvőképes.

5

Természetesen az, hogy 18 év alatt is elmehet vásárolni, nem jelenti azt, hogydohányterméket vagy alkoholt vásárolhatnak, az ilyen termékek vásárlását a törvény a 18.életév betöltéséhez köti, aki a bolt pénztárában dolgozik bárkitől kérheti azt, hogy igazoljajogosult ilyen termék vásárlására. Abban az esetben, ha 18 év alatti vásárol dohányterméketvagy alkoholt és ezt észleli az adóhatóság, megbüntetik a boltot.

15. dia

Ha valaki a törvény által büntetendő cselekményt, bűncselekményt követ el és az ügyészségvádat emel vele szemben, büntetőeljárás folytatnak le vele szemben.Bűncselekmény például, ha valaki ellop egy 55.000 forint értékű arany nyakláncot.Meghatározott életkor elérése esetén teszi lehetővé az eljárásjogi törvény, hogy eljárástindítsanak.

16. dia

A büntetőeljárás eltér a polgári eljárástól. Ha történik egy bűncselekmény, akkor után nyomozás indul, legismertebb nyomozóhatóság a rendőrség, de más szervek is nyomozhatnak, sőt vannak olyan esetek is, amikor maguk az ügyészek nyomoznak. Miután megvan a tettes, és megvannak a bizonyítékok, akkor a nyomozóhatóság elküldi az iratokat az ügyésznek, akinek 30, bonyolultabb esetben 60 napon belül döntenie kell, hogy vádat emel-e. Ha az ügyész megvádolja az elkövetőt, akkora vádat és a bizonyítékokat elküldi a bíróságnak, ott az ügyet megkapja az egyik bíró. A bíró ezt követően tárgyalást tart, ahol eldönti, hogy a vádban lévő bűncselekményt elkövette a vádlott. Ha elkövette, akkor elítéli és kiszabja a büntetést a vádlottal szemben, ha nem követte el akkor felmenti. A vádlott védelme érdekében ügyvédet fogadhat. A tárgyaláson történik a bizonyítás, itt hallgatják meg a tanúkat, szakértőket.

17-18. dia

Ha valamelyik gyermek, fiatalkorú bűncselekményt követ el, ugyanúgy sor kerül abüntetőjogi felelősségük megállapítására.12 év alattiak nem büntethetőek, ugyanakkor az esetleg okozott károk megtérítésérekötelezhetik őket, vagy bizonyos esetekben a szüleiket felelősségre vonhatják (kiskorúveszélyeztetése)12 életévét betöltött, de 14 életévét még be nem töltött személy büntetőjogi felelősségénekmegállapítására is sor kerülhet ha:

- emberölést,- erős felindulásban elkövetett emberölést,- testi sértést,- rablást,- kifosztást valósít meg.

Ennek további feltétele még, hogy az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekményelkövetéséhez szükséges belátási képességgel.Azt, hogy a gyermek belátási képességgel rendelkezett igazságügyi orvos szakértő vizsgáljameg.A bíróság, ügyészség, rendőrség a kiskorúak meghallgatása során kíméletesen jár el,figyelembe veszi életkori, érettségi sajátosságait.

6

A 14 és 18 év közöttiek, mint fiatalkorúak már büntethetőek bármilyen bűncselekményelkövetése esetén, de velük szemben a büntetőeljárást speciális szabályok alapján folytatjákle.

A büntetőeljárás során előfordulhat az is, hogy gyermekkorú, vagy fiatalkorú látja abűncselekményt, lesz tanú.A büntetőeljárás során résztvevő hatóságok és a bíróság is felismerte, hogy a gyermekkorúak(14 év alattiak) meghallgatása nem jó, ha tárgyalóteremben történik, mert esetleg feszélyezveérzik magukat, félnek attól, hogy sok idegen ember előtt kell elmondani, mi történt. Ezértalakították ki a bíróságokon a gyermekmeghallgató szobákat, amelyek úgy vannakberendezve mint egy családi ház, lakás egyik szobája, játékokkal, gyermekbútorokkal.A bíró nem a pulpituson ül (mint pl azt a tévében is láthatjátok), hanem a gyermek mellett.Először együtt játszanak, hogy megismerkedjenek, majd felteszi azokat a kérdéseket, amiketmeg kell tudnia a gyermektől.Tudnotok kell, ha 14 év alattit hallgatnak ki, akár a rendőr, akár a bíró kell a törvényesképviselőtök, a szülök hozzájárulása, és ők is jelen lehetnek. Valamint nincs jelen abűncselekmény elkövetője, sem az ügyvédje.Ha 14 évet betöltötte a tanú, akkor őt már a tárgyaláson is ki lehet hallgatni, de itt is jelenlehet a törvényes képviselője.

19. dia

A szabálysértési eljárás hasonló a büntetőeljáráshoz, de ebben az esetben valaki enyhébbcselekményt követ el. Például lopás esetében, ha valaki 50 ezer forintot el nem érő értékbenlop, abban az esetben szabálysértési eljárás folytatnak le vele szemben, ha 50.001 forintértékű, amit ellop az már büntetőeljárás.A fiatalkorúakkal szemben szabálysértési bírság legmagasabb összege 50 ezer forint, mígelzárással sújtható szabálysértés esetében 100.000 forint. Helyszíni bírság 25.000 forint.Elzárással sújtható szabálysértés esetében a fiatalkorúval szemben 30 napig terjedő elzárás iskiszabható. Az elzárást abban az esetben, ha annak mértéke nem haladja meg a 10 napotrendőrségi fogdán, ha 10 napot meghaladja, büntetés-végrehajtási intézetben kellvégrehajtani.(Ezt csak a 14 életkort már elérték vagy közel vannak a 14 életévhez, akkortartom szükségesnek elmondani)Fontos, ha valaki betöltötte a 14. életévét és akár egy 50 forint értékű csokit is ellop, máreljárást folytatnak le vele szemben.Fiatalkorúval szemben pénzbírság abban az esetben alkalmazható, ha annak megfizetésétvállalja. 16. életévét betöltött fiatalkorúval szemben közérdekű munka büntetést abban azesetben lehet kiszabni, ha vállalja, hogy ledolgozza.Közérdekű munka azt jelenti, ha a munkaügyi központba kell menni jelentkezni és ott jelölikki hol kell dolgozni az órákban meghatározott büntetést. Például az utcát takarítani.

20. dia

Minden járásbíróságon van egy tanúgondnok (aki a bíróságon dolgozik), akit abban azesetben lehet hívni, ha büntető, polgári, közigazgatási, munkaügyi perben tanúként fognakkihallgatni. A tanúgondnok tájékoztatást ad a tanúnak arról, mit kell tenni az eljárás során, onnantólkezdve, hogy belép valaki a tárgyalóterembe, illetve milyen védelemben részesíthető példáulkérheti adatainak a zártan kezelését, ezt abban az esetben kérheti valaki, ha az adatai a peres

7

felek, a büntetőeljárás résztvevői előtt még nem ismertek. A tanúgondnoktól nem kérdezhetimeg, mit mondjon el, csak a jogairól és kötelezettségeiről kérhet tájékoztatást.Például ha tanúként hallgatnak meg valakit kérheti útiköltségének a megtérítését.A tanúgondnok arról is tájékoztathatja, hogyan zajlik a tárgyalás egy tárgyalóteremben vagyhogyan kell viselkedni a tárgyaláson. Például mielőtt valaki a tárgyalóterembe lép, arágógumit a szájából ki kell venni, kalapot, sapkát le kell venni, szépen kell felöltözni.

8