MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMteszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/MÜSZI/VÉGLEGES... · Web view9–12....

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM9–12. évfolyam

Távoktatási elemeket tartalmazó levelező tagozat

Célok és feladatok:

A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, valamint hogy a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály.

Tantárgyunk feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe.

A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ideértve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készség szintű gyakorlati alkalmazását.) Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását.

Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek föl kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Az irodalmi recepció tényezőinek tudatosítása, az irodalom

megítélésében, befogadásában megjelenő többféle nézőpont megismerése révén az irodalmat, mint a mindennapokban, a különféle személyiségek látókörének, attitűdjének stb. megfelelően változó jelenséget érthetik és fogadhatják be. Képessé válhatnak ezáltal az önálló vélemény-formálásra, kánonok, értékek személyes megítélésére, a tudatos olvasmányválasztásra.Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés” jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

Fejlesztési követelmények:

A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése, illetve alkalmazása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audiovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával.

A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését, a szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra.

A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége

ezen a fokon kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a szöveg játékos átalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemeket, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását.

A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását jelenti. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán valódi lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos fölhasználására az idegen nyelvek tanulásában.Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében.

Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Mindenekelőtt képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

Magyar irodalom tantárgy

9. évfolyamTÁV tagozat középszint

Heti óraszám: 0.5

Évi óraszám: 15

Oktatási célok: -önálló tanulás, fogalmazási készségek kialakítása, lényegkiemelés, szabatos beszéd, az irodalmi művek erkölcsi tartalmának és esztétikai elemeinek felismerése.

Nevelési célok: -önállóság, rendszeres tanulás, felelősség, a szépség iránti igényesség fejlesztése.

Az órakeret spaciális felosztása: új ismeret 12, beszámolók 3 óraI. Művészet és valóság (a fejezet címe) 1 óra (a fejezetre fordított óraszám)

Tananyag a követelményszinttel együtt(ismeret, megértés, alkalmazás)

Új fogalom

Mi a művészet? Mi a valóság? Epika, műnemek megkülönböztetése, a vázlatkészítés fontossága és meneteKosztolányi: A kulcs – novellaelemzés

Esztétika, utánzás, szép, rút, élmény, epika

A líra: verstani ismeretek felidézése, rendszerezéseKosztolányi: Októberi táj – verselemzésA lírai műfajcsoport ismerete

Szövegösszefüggés, kontextus, művészi nyelv, líra

A szórakoztató irodalomÖrkény: Ballada a költészet hatalmáról – műelemzésA rejtett összefüggések felismerése

Tömörség, kihagyás

Módszerek: felolvasás, magyarázat, képek más művészetekből, beszélgetés

Tantárgyi koncentráció: művészeti ismeretek

II. A Biblia (1 óra)


Új fogalom

Az Ószövetség és történetei-nyelvezet jellegzetességei, az olvasás nehézségei. Ismerjen legalább két ószövetségi történetet, idézze fel a könyv szerkezetét.

Mítosz, kanonizálás, archaikus

Az Újszövetség és történeteiA bibliai nyelv értő olvasása, a példázatok megértése. Ismerjen két történetet, a prófétákat és a könyv szerkezetét, a mai más művészetekben betöltött szerepét.

Apokalipszis, bibliai história

Módszerek: otthoni önálló feldolgozás, órai magyarázat, vázlatírásIII. A görög irodalom ( 2 óra)

Tananyag a követelményszinttel együtt Új fogalom

(ismeret, megértés, alkalmazás)A trójai mondakör ismerete, a görög kultúra és a mitológia jelentőségének felismerése, amely még napjainkban is jellemző.Homérosz: IliászAz eposzi jellemzők felismerése

Eposz, invokáció, expozíció, propozíció

Homérosz: Odüsszeia (részletek az eposzból)-Az istenek szerepe-embereszmény kifejezése, különbségtétel a két eposz között

Enumeráció, in medias res, állandó jelzők, verslábak, hexameter

A görög líra és a műfajok keletkezésének megértése-szerzők: Szapphó, Alkaiosz, Anakreón és a bordalok-dalköltészet

Elégia, epigramma, dal

A görög dráma. A korabeli görög színpad jellegzetességeinek felsorolása, mese a drámaíró versenyekről.Szophoklész: AntigonéDrámaelemzés a megismert szempontok szerint; a kórus szerepe. A színház hatásának titkai, a mű mai jelentőségének felismerése.

Dráma: jellemzők Krízis, katarzis

Tantárgyi koncentráció: történelem, művészeti ismeretek

IV. Római költészet (1 óra)


Új fogalom

Catullus: Gyűlölök és szeretek c. versének aktualitása, a régi költészet modernségének és az emberi érzelmek örök szépségének megérzése.

Horatius: Melpomenéhez – a művészet céljai, a régi és a mai világ egységének felismerése

Disztichon, ecloga, epigramma (ism.)

Módszerek: műelemzés, értő olvasás

Tantárgyi koncentráció: történelem

V. Középkori irodalom (1 óra)


Új fogalom

Halotti Beszéd Ómagyar Mária-siralomDante: Isteni színjátékVillon modernségének felismerése

Szerzetesrendek, skolasztika, legenda, balladák, tercina

Tantárgyi koncentráció: magyar nyelvtan, művészeti ismeretek

VI. Reneszánsz világirodalom( 2 óra)


(ismeret, megértés, alkalmazás)Petrarca: Daloskönyv, Boccaccio novellákShakespeare: Rómeó és Júlia – drámaelemzés szempontok szerint. Szerkezet és tartalom összefüggése, a kétféle világkép ellentétének magyarázata a szereplők jelleme alapján. A reneszánsz és a középkori világlátás ellentmondásainak megértése, szabatos magyarázata szóban és írásban is.

Reneszánsz, humanizmus, a dráma szerkezete

Tantárgyi koncentráció: művészeti ismeretek, történelem, angol irodalom

VII. Magyar reneszánsz ( 3 óra)


Új fogalom

Janus Pannonius és a latin nyelvű költészet jelentősége. Versek: Búcsú Váradtól; Mikor a táborban megbetegedett, Pannónia dicsérete; Egy dunántúli mandulafáról. A költői hitvallás és a tudatos művészet jelentőségének felismerése. Tudni kell beszélni a magyar reneszánsz körülményeiről, a humanizmus és a külföldi hatások jelentőségéről az adott időszakra vetítve.

Reformáció

Balassi Bálint életrajzának ismerete, világlátásának korszakalkotó fontossága, magyar nyelvűségének értő olvasása.-katonaversek: Egy katonaének-szerelmes versek: Három Júlia-vers-istenes versek: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett… - a költő művészetének bemutatása a témákon és az életpálya állomásain keresztül.

Ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa

Tantárgyi koncentráció: történelem, művészeti ismeretek, magyar nyelvészet

VIII. Barokk irodalom (1 óra)


Új fogalom

Zrínyi: Szigeti veszedelem – az első magyar nyelvű eposz jellegzetességeinek bemutatása, a reneszánsz és a barokk közti alapos különbségtétel magyarázattal. Zrínyi katonai munkáinak felsorolása, az irodalmi munkásságán kívüli tevékenységének jelentősége.-barokk eszménykép elemzése az eposzból vett részletek alapján-erkölcsi fölény magyarázata

Barokk, körmondat

Minimális követelmények megadása: Legyenek képesek a műnemeket és a műfajokat elkülöníteni, jellegzetességeiket felismerni. A megadott szempontok alapján legyenek képesek értelmezni a műveket, meglátni a formai és tartalmi jellegzetességeket. Házi dolgozatok beadása, négy beszámoló teljesítése.

Tovább haladás feltétele: A minimális követelményeket teljesítette és az évközi jegyeinek átlaga legalább elégséges.

Értékelés módja: Egységes követelményrendszerben foglaltak szerint.

Tankönyv, eszközigény: Magyar irodalom 9. osztály, Szöveggyűjtemény 9. osztályÚtmutató 9. osztályKötelező olvasmányok beszerzése

Magyar irodalom tantárgy10.évfolyam

TÁV tagozat közép szint

Heti óraszám: 0.75

Évi óraszám: 21

Oktatási célok: esszéírás megtanítása, önálló fogalmazás, lényegkiemelés, a folyamatos ismétlés jelentősége az érettségi szempontjából, az irodalom és más művészetek összefüggéseinek felismertetése, nyelv és irodalom kapcsolata.

Nevelési célok a jó időbeosztás, a memoriter-tanulás módszerei, az irodalom szeretetére való nevelés, az olvasás fontosságának kiemelése, mennyiben segíti a tömegkommunikációban való eligazodást, a szó hatalmának felismerését.

Az órakeret speciális felosztása: új ismeret 18 óra, beszámolók: 3 óraI. Klasszicizmus Franciaországban és az az európai felvilágosodás (3 óra)


Új fogalom

Moliere: TartuffeA klasszicista dráma szerkezete, az állandó jellemek felismerése. A korabeli színpad jellegzetességei, a színművészet technikáinak ismerete. Legyen képes elemezni a komédiát az év elején megbeszélt szempontok alapján.

Racionalizmus, klasszicizmus, komédia

A felvilágosodás korszakának tudatos elhelyezése, jelentőségének felismerése. A klasszicizmus és a szentimentalizmus lényegének megértése. A korszak irodalomtörténeti jelentősége, a fogalmak magyarázata.

Indukció, dedukció, empirizmus, deizmus, racionalizmus

Angol próza: Defoe, Swift műveiből vett néhány részlet.Voltaire: Candide című regényének elolvasása, olvasónapló vezetése mellett. Az olvasónapló fontosságának felismerése, hosszútávú szerepének kiemelése.A nem fejlődő regényhősök jellegzetességeiEszmei mondanivaló kifejtése, vita, nézetek kulturált ütköztetése szóban.

Irónia, gúny, utaztató regény, robinzonád

Rousseau: Értekezések című tanulmányából vett részletek elolvasása és otthoni feldolgozása. A francia felvilágosodás mai jelentősége, hatása a mai irodalomra.Goethe: Az ifjú Werther szenvedései című regényének elolvasása és vita a regény jelentőségéről, európai szerepéről. A német felvilágosodás formai és tartalmi jegyei. A szentimentalizmus jegyeinek felismerése és jelentőségük magyarázata. Esszéírás egy mű kapcsán, legalább két oldal terjedelemben.

Levélregény, fejlődésregény

Módszerek: lényegkiemelés, kapcsolat a képzőművészetekkel, magyarázat, felolvasás

Tantárgyi koncentráció: művészeti ismeretek, történelem

II. A magyar felvilágosodás (3 óra)


Új fogalom

A magyar felvilágosodás jellemző jegyeinek felismerése, összehasonlítva a megismert európai áramlattal. Bessenyei György: A magyarság című röpiratából vett részletek elolvasása.Batsányi János: A látó, A franciaországi változásokraKazinczy Ferenc nyelvújítói munkássága, epigrammáinak jelentősége

Röpirat

Csokonai Vitéz Mihály életrajza, pályájának állomásai.-felvilágosult versei: Konstancinápoly, Az estve-népiessége: Szegény Zsuzsi a táborozáskor-rokokó versei: A Reményhez, Tartózkodó kérelem- szentimentális versei: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz

Sententia, pictura, rokokó

Berzsenyi Dániel életrajza, óda- és elégiaköltészetének bemutatása néhány művén keresztül.-ódái: A magyarokhoz I-II.-elégiái: A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem.

Óda, elégia, episztola

Módszerek: otthoni olvasás, órai feldolgozás, a verselemzés menetének felidézése és alkalmazása.

III. Az európai romantika ( 1 óra)


Új fogalom

A romantika, mint stílusirányzat. Válogatás az európai romantika szerzőinek műveiből, a regényrészletek elolvasása, az olvasónapló vezetése nagyon fontos.Német: Heine néhány verse a megismerés szintjén.Angol: Byron, Shelley, Keats egy-egy verse

Romantika, verses regény

Francia: Victor Hugo regényírói művészete, a Nyomorultak című regény részletei vagy filmváltozatának megtekintése.Orosz: Puskin: Anyegin – a verses regény részletei, az orosz irodalom nagykorúvá válásának jelentősége a romantikával.

Módszerek: otthoni olvasás, órai vita a művekről vagy videovetítés megszervezése.

Tantárgyi koncentráció: művészeti ismeretek, történelem

IV. A reformkor és a magyar romantika (11 óra)


Új fogalom

A magyar viszonyok az adott korban, a reformkor fontosságának tudatos kiemelése. A magyar romantika kezdetei. Katona József életpályája, drámaírói hagyományok híján a magyar drámairodalom kezdeti nehézségei.A Bánk bán, mint nemzeti drámánk elemzése, a romantikus hős jellemzése.Szerkezet, eszmei mondanivaló kifejtése

Nemzeti hős, töprengő hős, romantika

Kölcsey Ferenc élete és költészetének elemző bemutatása.A Himnusz részletes elemzése, szövegének felidézése memoriterként.Epigrammák: Huszt, EmléklapraEgyéb versei: Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Vanitatum vanitasVörösmarty életrajza, költői hitvallása néhány verse alapján, például: Gondolatok a könyvtárban, A Guttenberg-albumba, Szózat (komplex verselemzés írásban, a Himnusszal való összehasonlítás jelentősége)Romantikus versek, szerelmes versek: A merengőhöz, Késő vágy, Előszó, A vén cigány

Retorika, vízió, összehasonlító elemzés, rapszódia

Petőfi Sándor életrajza, ars poeticája.-tájversek: A Tisza, Az Alföld, A puszta télen, Szülőföldemen-hitvesi versek, szerelmes versek: Minek nevezzelek?, Szeptember végén-forradalmi versek: Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Európa csendes, Szörnyű idő

- látomásversek: Egy gondolat bánt engemet- ars poetica: A XIX. Század költői

Az apostol című elbeszélő költemény szimbolikus jelentése.

Elbeszélő költemény, látomásvers

Arany János életrajza, személyisége, motívumainak ismerete.Petőfivel való barátságának emlékei az irodalomban, nagyepikai

Ballada!

művei közül a Toldi és a Toldi estéjének ismerete.Lírai alkotásai közül : Letészem a lantot, Kertben, Mindvégig, LejtőnBalladaköltészetének jellemző vonásai, a balladák rendszerezése. Mindkét balladaírói korszakából két mű alapos ismerete és elemzése. Például: Ágnes asszony, Szondi két apródja, valamint Vörös Rébék és a Tetemrehívás.Az Őszikék lírai vallomásainak lélektani jelentősége.Jókai Mór regényírói művészete. A romantikus regény jellemzői Magyarországon. Egy regénye, pl. a Fekete gyémántok vagy Az arany ember elolvasása és elemzése.Az arany emberRomantikus cselekmény és jellemek összefüggése. Legyenek képesek tanulmányt írni például a romantikus hős jellemző vonásairól az olvasott művek alapján.

Romantikus hősök

Összefoglalás, ismétlés, a világirodalom és a magyar irodalom tárgyalt korszakainak újratanulmányozása, a szerzők és a művek besorolása az adott korszakokba és irányzatokba. Módszerek: műelemzés, lényegkiemelés, az életrajzok rendszerezése és ismétlése, az olvasónapló folyamatos vezetése.

Tantárgyi koncentráció: történelem, művészeti ismeretek, magyar nyelv

Minimális követelmények megadása: Legyenek képesek komplex elemzést elvégezni egy adott irodalmi művel kapcsolatban: tartalmi és formai elemzés. Idézzék fel egy-egy fontos szerző életrajzát, tudjanak könyv nélkül néhány verset.Beküldendő feladatok és beszámolók teljesítése.

Tovább haladás feltétele: A minimális követelményeket teljesítette és az évközi jegyeinek átlaga legalább elégséges.


Tankönyv, eszközigény: Magyar irodalom 10. osztály, Szöveggyűjtemény 10. osztályÚtmutató 10. osztályKötelező olvasmányok

Iskola: Gépipari Közlekedési Szakközép- és SzakiskolaJendrassik György Tagintézmény

Magyar irodalom tantárgy11. évfolyam

TÁV tagozat középszint

Heti óraszám: 0,75

Évi óraszám: 21

Oktatási célok: elemzési módszerek tökéletesítése, ismeretanyag rendezése minden műnemben, önálló vázlatkészítés, esszé vagy tanulmány írása egy adott témáról legalább három oldalnyi terjedelemben otthon és az órán is.

Nevelési célok: folyamatos ismétlés módszerei, az olvasás minél alaposabb megszerettetése.

Az órakeret speciális felosztása: új ismeret 18 óra, beszámolók: 3 óra

I. A 19. század második fele(4 óra)(magyar irodalom)


(ismeret, megértés, alkalmazás)Madách Imre: Az ember tragédiája – a színek és a szerkezet alapos ismerete, mondanivalójuk kifejtése. A szereplők jelképes értelme. A mű előzményeit is ismerni kell a diákoknak, és nagy figyelmet kíván a színről színre haladó közös elemzés is.

Drámai költemény, lírai dráma

Mikszáth Kálmán élete, novellái: Az a fekete folt, Bede Anna tartozásaRegényei: Gavallérok

Dzsentri-regény

A kötelező olvasmányok nagyobb odafigyelést kívánnak, mint az eddig megismert rövidebb művek. Ajánlatos olvasónaplót vezetni. Az elemzést minden esetben meg kell tanulni, a művek tartalmát felidézni.A lírai költészet a magyar irodalomban a század második felében. Vajda János életpályája és személyisége, költészetének modern mondanivalója. Tájverseinek látomásossága, a szimbolikus jelentések felismerése néhány versében: Nádas tavon, A vaáli erdőben, A virrasztók, Az üstökös.Szerelmi érzésének újszerű kifejezési módjai a Húsz év múlva és a Harminc év után című verseiben.Módszerek: értő olvasás, a korszak jellegzetes művészetének áttekintése, a művek olvasásánál valódi odafigyelés.


II. A 19. század világirodalmából (3 óra)


Új fogalom

A francia realizmus a regényművészetben.Stendhal: Vörös és fekete (regény) – a cselekmény felvázolása, a szereplők jellemzése. Az emberi tisztaság és a karrier összeegyeztetése.

Realizmus, karrier-regény, naturalizmus, típus, tipikus

Az orosz realizmus megjelenése az epikus műnemben.Gogol: A köpönyeg (novella)Csehov: A csinovnyik halálaTolsztoj: Ivan Iljics halála – novellaelemzések. Az olvasottak alapján meg kell különböztetni az életminőségeket az egyes főhősöknél és értelmezni haláluk okait.

Groteszk, abszurd, mint esztétikai kategóriák

Francia líra a század második felébenBandelaire: Az albatrosz, Őszi énekVerlaine: Őszi chansonRimbaud: A magánhangzók szonettje – ez a néhány vers jelentsen ráhangolódást a jelképek világára és a szubjektív megítélés érdekes szempontjaira.

Szimbólum, szinesztézia, impresszionizmus, allegória

Módszerek: a regények és a novellák figyelmes, értő olvasása, tanári magyarázat, műelemzés szóba és írásban is.

Tantárgyi koncentráció: művészeti ismeretek, magyar nyelv, ének-zene

III. A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma (11 óra)


Új fogalom

A Nyugat újszerűsége és jelentőségeAdy Endre életrajza, jellemének, személyiségének különlegessége, művészetének újszerűsége.-költő hitvallásának kifejezése – verseiben: Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar Messiások, A Hortobágy poétája-magyarságtudata: A magyar Ugaron, Nekünk Mohács kell, A föl-földobott kő-Léda-versek: Lédával a bálban, Héja-nász az avaron, Elbocsátó szép üzenet-istenes versek: Álmom: az Isten, A Sion-hegy alatt-halál-versek: Ember az embertelenségben, Harc a Nagyúrral-Csinszka-versek: Őrizem a szemed, Nézz, Drágám, kincseimre-világháborús versek: Mag hó alatt, Emlékezés egy nyár-éjszakára

Messiás, ars poetica (ismétlés)

A versek szimbólumainak megközelítése, a címek megértése. Cél: Ady emberséges költészetének megszerettetése.Móricz Zsigmond életrajza, pályája. Parasztábrázolása a novellákban.-Tragédia-BarbárokA tömör novellaszerkezet művészi hatása, ennek felismerése.Rokonok vagy az Árvácska című regények.Dzsentritéma; vagy a kiszolgáltatottság megrendítő ábrázolása.

Szociográfia, népi írók, zsoltár

Babits Mihály életrajza, pályájának állomásai. Személyiségének ellentmondásai, modernsége. Első köteteinek érdekes szerkezete, a felépítés megbeszélése a diákokkal.A filozófus költő: A lírikus epilógja, Himnusz a bűnhözErkölcsi kiállás kérdése: Húsvét előttA prófétaszerep vállalása: Jónás könyve, Jónás imája, Holt próféta a hegyenKöltészete a halál árnyékában: Ősz és tavasz között, BalázsolásA diákok érezzék át a költői felelősségtudat komolyságát, értelmezzék a versek mélyebb tartalmát.

Epilógus, próféta

Kosztolányi Dezső életrajza; gyermeki és felnőtti látásmódjának megértése. A szegény kisgyermek panaszai, Boldog szomorú dal, a Számadás ciklusból a Szeptemberi áhítat és a Hajnali részegség.Regénye, az Édes Anna feldolgozása, a lélektani motímuvok megértése.Juhász Gyula életrajza röviden. A tájversek: Tiszai csönd, Tápai lagzi.Anna-versek: Milyen volt…, Anna örök

Depresszió

Tóth Árpád lelki motívumainak megértése, a Lélektől lélekig című vers modernsége.Esti sugárkoszorú.

Módszerek: műelemzés. Életrajzi könyvekből részletek, versek felolvasása, műelemzés közösen és önálló munkával is.

Tantárgyi koncentráció: művészeti ismeretek

Minimális követelmények megadása: Komplex műelemzés szabályos tagolással, megfelelő terjedelemben írásban is. A beszámolók teljesítése időben, a beadandó feladatok rendezése. A tanulók írásbeli munkája mutasson egységes képet, alkalmazzák tudatosan a szövegtagolás elveit. Szóban is logikus felépítésű, értelmes feletet várunk.

Továbbhaladás feltétele: A minimális követelményeket teljesítette és az évközi jegyeinek átlaga legalább elégséges.


Tankönyv, eszközigény: Magyar irodalom 11. osztálySzöveggyűjtemény 11. osztályÚtmutató 11. osztályKötelező olvasmányok önálló beszerzése.




Évi óraszám: 34

Oktatási célok: Az olvasott művek irodalomtörténeti jelentőségének megerősítése, önálló, komplex műelemzés, stilisztikai jegyek felismerése. A tanulók legyenek képesek a tanév végére biztos alapokon nyugvó, erős közepes szintű feleleteket és dolgozatokat produkálni. Csak így lesznek képesek nekiindulni az érettséginek. A kötelező olvasmányokat ne csak a „röviden”-ből olvassák el, mert elfelejtik, ha nem vezetnek olvasónaplót. A házi dolgozatok különös jelentősége, hogy gyakorolják az esszéírást, az alapos anyagyűjtést, a könyvekben, szövegekben való eligazodást.

Nevelési célok: Helyes rendszerezés az önálló tanulás során. A szép, szabatos beszéd és rendszerezett íráskép kialakítása.

Az órakeret speciális felosztása: új ismeret 22 óra, beszámolók, pótlások 12 óra

I. Az avantgarde 5 óra


Új fogalom

Az avantgarde líra, a korszak rövid jellemzése, az avantgarde irányzatok megismerése legalább említés szintjén.Apollinaire különleges stílusára való ráhangolódás: Kikericsek, Égöv, A sebzett galamb és a szökőkút.T.S. Eliot egy verse

Avantgarde, expresszionizmus, szürrealizmus, képvers, szimultanizmus

Franz Kafka: Az átváltozás című novellája; Thomas Mann: Mario és a varázsló című novellája, az epika újszerűségeinek felismerése. Az epikus színház jellemzői.B. Brecht: Kurázsi mama – önálló műelemzés

Elidegenítés eszközei, epikus színház

Tantárgyi koncentráció: művészeti ismeretek, esztétika, történelem, magyar nyelv, drámaelméletIII. A 20. század magyar irodalmából (8 óra)


Új fogalom

Kassák Lajos egy verse; mint a magyar avantgarde képviselőjének bemutatása.Mesteremberek. – véleményalkotás az új stílusról.Szabó Lőrinc életrajzának ismerete.Az Egy álmai, Különbéke és a Semmiért egészen című verseinek értelmezése, világképük megértése. A Lóci-versek világa, a gyermekség meglátása a felnőtt reménytelen helyzetében is.Illyés Gyula prózája és egy versének elemzése, önálló fogalmazás készítése a témáról. Egy mondat a zsarnokságról. Részletek a Puszták népéből.

Szépirodalmi szociográfia, népi írók (ismétlés)

József Attila életpályájának ismerete, motívumainak értelmezése a személyiség megismerése alapján. A depresszió és az öngyilkosság tényének bizonyossága, vita az ember választási lehetőségeiről. A versek, mint a deformált személyiség kitörési lehetőségei:Tiszta szívvel, Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Levegőt!, A Dunánál, Nagyon fáj, Karóval jöttél, Ars poetica, Íme, hát megleltem hazámat…József Attila motívumainak rendszerezése, egy dolgozat írása a témából.Radnóti Miklós életrajzának ismerete, költői hitvallása a megismert versek alapján.Járkálj csak, halálraítélt!, A la recerche…, Erőltetett menet, Razglednicák – mint a halál árnyékában született versek megértése. A költő származása és az ebből adódó bizonytalanságérzet, kétségbeesés poétikus kifejezése.Egy életen át tartó szerelem megközelítő megismerése: Levél a hitveshez, Tétova óda

Ecloga (ismétlés), bukolika, koncentrációs tábor

Tantárgyi koncentráció: angol-amerikai irodalom, művészeti ismeretek, pszichológia, etika

IV. Az 1945 utáni magyar irodalomból(5 óra)


Új fogalom

A háború utáni líra jellegzetességeinek felismerése, a sematizmus értelmezése. A korszak változásainak értelmezése társadalmi és művészeti szempontból is.Nagy László: József Attila és Ki viszi át a Szerelmet című versei. A költő ars poeticája, amely modernséget mutat.Pilinszky János élete és a világ elidegenülése a költő számára.Pilinszky János: Apokrif című verse.

Sematizmus

A próza változásai az ötvenes és a hatvanas években.Déry Tibor: Szerelem című novellájaÖrkény István egyperces novelláiÖrkény István: Tóték (kisregény, dráma, s az ebből készült film összehasonlítása)

Egyperces novella, abszurd, groteszk (ismétlés)

Módszerek: értő olvasás és az olvasónapló vezetése, állandó ismétlés már év közben is.


V. Készülés az érettségire (4 óra)


Új fogalom

Kortárs magyar irodalomRegionális kultúraAz irodalom határterületeiAz érettségi témaköreinek áttekintése, rendszerezés. Portrékészítés a fontos írók-költők életrajzai alapján. Komplex műelemzések szóban és írásban. Stílusirányzatok és a hozzájuk tartozó művek-szerzők pontos elhelyezése. Stílusok, verselések jellegzetességeiben való eligazodás. A memoriterszövegek áttekintése, felidézése. Az irodalomtörténeti korszakok rendszerezése. Mindenki legyen képes az irodalmi törzsanyag bármely szerzőjét felidézni, műveit felsorolni, költői felfogását ismerni, valamelyik művét átfogóan elemezni, értelmezni szóban vagy esszé formájában írásban is. Az olvasott kötelező irodalmat ismerje, lényegét, eseményeit ismertesse, aktuális mondanivalóját szabatosan fogalmazza meg.

:

Minimális követelmények megadása: Az érettségire helyesen felkészült diák rendszeresen készült órákra és olvasott minden művet, legyen az vers, dráma vagy epikai mű. Legalább hét-

nyolc percig képes beszélni egy szerzőről vagy egy irodalomtörténeti korszakról, azok jelentőségéről. Képes legalább négy oldal fogalmazás megírására egy adott témában, amely a négy év alatt tanult irodalmi anyagot öleli fel. A házi feladatait jól megírta, a beszámolóit jól teljesítette.

Továbbhaladás feltétele: A minimális követelményeket teljesítette és az évközi jegyeinek átlaga legalább elégséges.


Tankönyv, eszközigény: Magyar irodalom 12. osztálySzöveggyűjtemény 12. osztályÚtmutató 12. osztályKötelező olvasmányok önálló beszerzése

Magyar nyelvtan tantárgy9. évfolyam


Heti óraszám: 0.5

Évi óraszám: 15

Oktatási célok: A felnőtt tanulók ez év során ismerjék meg az önálló szövegalkotás módszereit, a szövegolvasás és –értelmezés módszereit, a kommunikáció tényezőit és szerepeit, a leíró nyelvészet hangtani, szófaji részének ismereteit. Sajátítsák el a helyes tanulási technikát, amelyet az irodalom tanulásában is kamatoztathatnak. Tanulják meg a helyesírás fontos alapelveit és gyakorolják a helyesírást sok feladatlap formájában. Fejleszteni kell a grammatikai ismereteket, a nyelvhelyességet, hiszen fogalmazásokat is kell írni irodalomórára.

Nevelési célok: A rendszeresség és az önálló tanulás révén fejlődik a felelősségérzet, hiszen a felnőtteknek többet kell otthon tanulniuk, mint az iskolában. Szerencsére az Útmutatók igen jól ölelik fel a megtanulandó anyagot.

Az órakeret spaciális felosztása: új ismeret 12, beszámolók 3 óra

I. Szövegértés, szövegalkotás 1 óra


Új fogalom

Az írott szöveg részeinek elkülönítése, a tételmondatok, kulcsszavak megkeresése, az információk befogadása és megértése. Közlésfajták megismerése, szövegelemzés, elemzési szempontok megismerése. A tanulás technikájának fejlesztése. Szövegelemzés egy oldalnyi mű alapján, kérdések és válaszok formájában.

Szöveg, kontextus, kohézió, konnotatív, denotatív, a szöveg tagolása

Módszerek: Rövid szövegek olvasása, elemzése közösen és otthon is.

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom, történelem, földrajz

II. A közlésfolyamat funkciói és tényezői (1 óra)


Új fogalom

Az adó-vevő-kód-csatorna-üzenet szerepe és megjelenési formái, ezek alkalmazása. A tájékoztató, kifejező és felhívó funkciók. Poétikai szerep. A szövegek felosztása írott és beszélt szövegekre, magán és nyilvános szerepű szövegekre, amelyeknek más és más funkciója van. Az önéletrajzírás fontossága és megtanulása. A közlésfajták gyakorlása: elbeszélő, leíró és elemző szövegek alkotására is szükség van.

Kommunikáció, kód, fatikus szerep

A nem verbális kommunikáció, a kapcsolatok nehézségi tényezői. A jelek és jelrendszerek és alkalmazása a mindennapi életben és a művészetben. A nyelvi szintek felsorolása, szerepük tudatosítása.

Metakommunikáció, narráció

Módszerek: képek, rajzok, elemzendő szituációk és szövegek

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom, pszichológia

III. A mai magyar nyelv hangállománya és rendszere (2 óra )Tananyag a követelményszinttel együtt

(ismeret, megértés, alkalmazás)Új fogalom

A magánhangzók rendszerének felvázolása, a hangrend és illeszkedés törvényei és alkalmazásuk a gyakorlatban. Mindenki legyen képes felsorolni a magánhangzótáblázat elemeit, egyértelműen megállapítani a magyar szavak hangrendjét és a toldalékok illeszkedésének szabályait.A mássalhangzók rendszere és egymásra hatásuk a beszédben és írásban. Részleges és teljes hasonulás, összeolvadás gyakorlása. A szótagolás és elválasztás szabályai, a betűrend. A mássalhangzótáblázat elemeinek felsorolása, az egyes törvényszerűségek ismerete, felismerése a beszédben és írásban.

Részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás

Módszerek: a fonetika és a fonológia gyakorlati módszerei a gyakorláshoz.

IV. A szókészlet és a szófajok rendszere (2 óra)


Új fogalom

A szókészlet rétegződése, bővülésének módja. Nyelvi norma, argó,

Sok példát kell tudni! zsargon, archaizmus, neologizmus

A szavak csoportosítása hangalak és jelentés szempontjából. Példák megtanulása, a jelenségek magyarázata a segítő ábrák szerint.A szófaji csoportok. Az igék fajtái, csoportosítása, mód-szám-személy paradigmák. A főnevek jellegzetességei, helyesírásuk. A melléknevek, számnevek és névmások csoportosítása, sok példa felsorolása. A határozószók, igenevek; egyéb szófajok a szövegben.Szövegek szófaji elemzése, felismerés és rendszerbe sorolás képességének fejlesztése.

Módszerek: magyarázat, értő olvasás, felolvasás, szövegelemzés

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom 9. osztályV. A szóelemek (1 óra)


Új fogalom

A képzők, jelek, ragok jellegzetességei, jelentésük, elkülönítésük a szótőtől. Gyakorlás, önálló és együttes szóelemzés.

Módszerek: találomra kiválasztott szavak elemzése, rendszerint az irodalom tankönyvből

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom

VI. Helyesírásunk alapelvei (1 óra)


Új fogalom

A kiejtés szerinti, a hagyomány elve, a szóelemzés és az egyszerűsítés elvének megtanulása sok példa alapján. A helyesírás rövid történetének megismerése. A Szabályzat rendszerének megismerése és a különböző helyesírási szabályok megkeresése. Tudnia kell mindenkinek, hol keresse az egyes szabályokat, szerezzen be egy szabályzatot.

Módszerek: helyesírási feladatlapok, A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának beszerzése, szerkezetének ismerete.

VII. A mondat (1 óra)


Új fogalom

A mondat, mint a szöveg láncszemnyi egysége, ennek Tagolatlan, tagolt, teljes,

jellemzése. Téma és réma fogalma. A mondatok csoportosítása szerkezet, modalitás és logikai minőség szerint. A mondatfonetikai eszközök felismerése és gyakorlása. A magyaros szórend jellegzetességei, a szabad szórend. A szórendek felsorolása, egy-egy példával bemutatva, esetleg egy-egy szituációban illusztrálva.

hiányos, tő- és bővített mondatok, modalitás, téma és réma

Be kell mutatni a szórend fajtáit, felsorolni a mondatfonetikai eszközöket, hangsúly és hanglejtés szabályait, példamondatokkal. A szünet és a beszédtempó jelentősége a magyar nyelvben, előnyök és hátrányok a beszédtempó miatt.

Szó-, szakasz- és mondathangsúly

Módszerek: sok példamondat, főleg irodalmi történelmi és földrajzi témakörökben

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom, történelem, földrajz

VIII. A mondatrészek (2 óra)


Új fogalom

Az alany kérdéseit, fajtáit, jellemző szófajait felsorolni. Fel kell ismerni egy adott mondat alanyát vagy alanyait.

Mediális igék, tapadásos alany

Tudni kell az állítmány fajtáit és fel kell ismerni a mondatban, megállapítani azokat. Be kell mutatni az alany és az állítmány egyeztetésének főbb eseteit.

Igei állítmány, névszói állítmány, igei-névszói állítmány

A tárgy fogalmának meghatározása; a tárgy kérdései, fajtái, szófajai. Példákon bemutatni a tárgyrag elmaradásának eseteit. Felismerni most már három mondatrészt, ábrázolni az ágrajz segítségével a viszonyokat.

Iránytárgy, eredménytárgy

Helyféle, időféle, állapotféle határozók fogalmának, kérdéseinek, típusainak felismerése, felsorolása, bemutatása, jelölése a mondatban.

Számállapot-határozó, eredethatározó, eredményhatározó

Módféle, állandó, részes és hasonlító határozók és a gyakorlatban való felismerése. Ágrajzok, mondatelemzések készítése önállóan is.A jelzők fajtáinak, kérdéseinek felsorolása, felismerése. A mondatbeli helyük meghatározása, alaptagjuk felismerése.

Értelmező jelző, kijelölő jelző

A szintagmák fajtái, tagjainak egymáshoz való viszonya. Jellemezni a szintagmák fajtáit, felrajzolni egy adott mondat ágrajzát. Tudni kell az egyszerű mondat elemzésének lépéseit, az ágrajz készítésének menetét.

Alárendelő szintagma, mellérendelő szintagma, álszintagma

Módszerek: sok-sok példamondat


IX. Az összetett mondat (1 óra)


Új fogalom

Az összetett mondat fogalma. A mellérendelő összetett mondat fogalma és fajtái. A mondatfajták felsorolása és a szövegben való felismerése. A kötőszavak felsorolása, a mondatrészek irányának ábrázolása.

Mellérendelő mondat:-kapcsolatos-ellentétes-választó-következtető-magyarázó

Az alárendelő összetett mondat fajtáinak felismerése, a grammatikai viszonyok jelölése, jelentéstartalmuk magyarázata. Most már fel kell tudni rajzolni tetszés szerinti összetett mondat ágrajzát.

Utalószó, kötőszó, főmondat, mellékmondat

Módszerek: Hibás szövegek javítása a központozás pótlásával.


X. Az összetett szavak ( 1 óra)


Új fogalom

A szóösszetételek fajtái. Ismerni kell az összetett szavak létrejöttének folyamatát, a szavak felépítését.

Ikerszók, jelentéssűrítő összetétel

Az összetett szavak helyesírása. Ismerni és a gyakorlatban alkalmazni kell az összetett szavakra vonatkozó legfontosabb helyesírási szabályokat. Külön ki kell emelni a külön- és az egybeírás fontos tudnivalóit.

Figura etymologica

A hosszú vagy többszörösen összetett szavak helyesírása a mozgószabályok segítségével. Helyesírási feladatlapok megoldása.

mozgószabály

Módszerek: helyesírási feladatlapok, szövegelemzés, hibajavítás.

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom, a helyesírás története

Minimális követelmények megadása: Tanulja meg a mai magyar nyelv hangállományának, szókészletének és szófajainak rendszerét. Legyen képes alkalmazni a helyesírási szabályokat. Alkosson önállóan szöveget, s a már olvasott szöveget értse. Legyen tisztában a szövegalkotás szabályaival, tagolásával, tiszta szerkezetével. Ismerje és alkalmazza a szavak szerkezetének szabályait, lássa meg a toldalékok szerepét és ez segítse a helyesírása fejlesztését. Legyen képes a mondatok és a szavak elemzésére, a rendszerezésre, a helyesírási tudnivalók elsajátítására.. Teljesítse a beadandó házi feladatokat és a beszámolókat írásban és szóban.

Továbbhaladás feltételei: A minimális követelményeket teljesítette és az évközi jegyeinek átlaga legalább elégséges.





Évi óraszám: 9

Oktatási célok: Szövegtani ismeretek átismétlése és bővítése az év során, közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata).Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei.A retorikai hatásának értelmezése, értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása.

Nevelési célok: az ismétlési módszerek tudatosítása, szabatos beszéd s írás gyakorlása, a biztos helyesírás, a rutinos szövegtagolás kialakítása a fogalmazásban.

Az órakeret speciális felosztása: új ismeret 6, beszámolók 3 óra

I. Szövegtani ismeretek 4 óra


Új fogalom

A szöveg kifejtettségének mértéke, a szövegben található hálózatok megismerése, a szöveg egységének szerkezeti összetevői, a szövegfonetikai eszközök megismerése és megtanulása, szövegformálás tudatos alkalmazása a cél. A szövegfajták rendszere, a fogalmak elsajátítása.

Lineáris és globális kohézió, cím, textológia, mikro- és makroszerkezet, tételmondat

Példák a szöveg fajtáira, szép- és szakirodalmi tartalommal is. Meg kell látni a szövegek témahálózatát, ki kell emelni a szövegkapcsoló elemeket, azok fajtáit. Tudjon mindenki elemezni egy szöveget a szerkezeti és jelentésbeli összetevők vizsgálatával.

Anafora, katafora, deixis

Szövegfonetikai eszközök fogalmának megtanulása és tudatos alkalmazása a helyes beszédben és a felolvasásban.

Hangsúly, szünetek, szupraszegmentális elemek

Módszerek: példaszövegek szép- és szakirodalmi témákban, csoportosítás az Útmutató alapján. Minden tanuló a saját szakmája alapján készít egy szakszöveget, azt ismerteti az órán.


II. Alapvető retorikai ismeretek 2 óra


Új fogalom

Közéleti szóbeliség: az előadói (szónoki) stílus. A beszédnek az életünkben betöltött szerepének realizálása, hogyan tudjuk meggyőzni hallgatóinkat a saját igazunkról. A jó szónok jellemzőinek összegyűjtése. A szónoki beszéd szerkezeti egységeinek megtanulása, híres magyar szónokok említése.

Retorika, szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok;

Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei.A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban.

Érv, érvelés: tétel (állítás), ellenérv, cáfolat

Minimális követelmények: Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. Teljesítse a beadandó házi feladatokat és a beszámolókat írásban és szóban.

Továbbhaladás feltételei: A minimális követelményeket teljesítette és az évközi jegyeinek átlaga legalább elégséges.




Évi óraszám: 9

Oktatási célok: A szótan és a mondattan átismétlése, a stilisztika megismerése és fontosságának realizálása a nyelvészetben és az irodalomban is. A művészi nyelvhasználat speciális jellegzetességei, szépségeinek felfedezése. Zenei eszközök a művészi nyelvhasználatban és egyéb stilisztikai érdekességek a magyar nyelvben.

Nevelési célok: A művészi nyelvhasználat mélyebb ismerete feltételezi az irodalmi művek mélyebb megértését.

Az órakeret speciális felosztása: új ismeret 6, beszámolók 3 óra

I. Stilisztika (2 óra)


Új fogalom

Legyen jártas a stilisztika alapfogalmaiban, ezáltal tudatosabb lesz a nyelvhasználata, képes legyen megkülönböztetni és alkalmazni a stílusárnyalatokat. A leggyakoribbak: pátosz, gúny, irónia – felismerésük adott versrészletekben. Szavak besorolása a semleges, választékos, irodalmi, hivatalos, népies, tréfás, bizalmas és pejoratív stílusárnyalatokba.

Stílus, stilisztika, motivált és motiválatlan szavak, erősítés, stílusérték, stílusárnyalat, eufemizmus, stílusparódia

Stílusrétegek.A társalgási stílusréteg jellemzői, ezek felismerése régebbi és újabb szövegekben. Köszönésformák, megszólításformák tudatosítása, a különböző viselkedésformák elválasztása udvariassági formulák összegyűjtése. Társalgási szabályok felidézése. Töltelékszavak gyűjtése, használatuk elkerülésének szabályai. Levél és napló jellemző formái. Hibák és kerülendő jelenségek tudatosítása.

Stílusrétegek.

Tudományos és szakmai stílus, ezek sokszínűsége. Akinek szakmája van és dolgozik, gyűjtsön , írjon a szakmájára jellemző szavakat, szöveget is. Különböző szakmai szövegek felolvasása az órán. A tudományos stílus műfajai, mondatszerkesztése, szövegszerkesztése, ezek jellemző szóhasználata. A vizuális eszközök felsorolása és szerepe a szakmai stílus kifejező erejében.

Monográfia, esszé, terminus technicus, terminológia

A publicisztikai stílus. Ismerni kell az újságírói műfajokat, példákat kell gyűjteni mindegyikre. Tudni kell, mi az újságírás célja és feladata, mi jellemzi a publicisztika szóhasználatát, mondat- és szövegszerkesztését. Ki kell emelni a jó cím fontosságát! Fel kell ismerni néhány jellegzetes hibát, stílustalanságot a sajtó nyelvéből. A tömegtájékoztatás szerepének jelentősége napjainkban.

Publicisztika, kommentár, recenzió, interjú, glossza

Közéleti írásbeliség: a hivatalos stílus. Fel kell sorolni a közéleti színtereket, ahol használhatjuk a hivatalos stílust. Tudni kell a stílusréteg jellemzőit, fontosak a műfajok és a szóhasználat. Fel kell ismerni a hibákat és a kerülendő jelenségeket.Szövegelemzés hivatalos iratok gyűjtése után.

Módszerek: szövegfajták gyűjtése és rendszerezése elsősorban mai magyar sajtótermékek alapján. Újságkivágások, hivatalos levelek gyűjtése.

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom, technika

II. A művészi nyelvhasználat (1 óra)


Új fogalom

A szépirodalmi stílus tanulmányozása során fel kell ismerni a szavak többletjelentéséből adódó stílushatást. A szóképek, mint a képszerűség alapvető stíluseszközei, az alakzatok pedig a feszültségkeltés és –oldás eszközei. Ezek ismerete segíti az irodalmi művek alaposabb, mélyebb értékelését, az író szándékainak megérzését.

Képszerűség, érzékletesség, szóképek (tropusok)

A szóképek: a hasonlat, metafora, megszemélyesítés, metonímia, szinesztézia megismerése és gyakorlása versrészletek alapján. A különböző metaforák felismerése és gyakorlása. A metonímia jelentése, fajtái, felismerése. A szinesztézia definiálása és felismerése versrészletek alapján.Gyűjtőmunka végzése az irodalmi szöveggyűjteményből.

Metafora, metonímia, szinesztézia

Az alakzatok fogalmának megértése. Fajtáinak felsorolása: ismétlés, kihagyás, felcserélés, amelyeknek számos alfajtájuk van. Mindegyikre kell tudni szépirodalmi példát. Az alakzatok gyakorlása egy órán keresztül és házi feladatban is, gyűjtőmunkával.

Schéma, anafora, figura etymologica, mondatpárhuzam, oxymoron, paradoxon, evokáció, inverzió

Módszerek: irodalmi példák felsorolása a rendszerezett fogalmakra. Gyűjtőmunka az irodalmi szöveggyűjteményből


III. Zenei eszközök (1 óra)


Új fogalom

Hangszimbolika – a költészet hangja. Át kell ismételni a hangalak és jelentés viszonyáról tanultakat az ábrák segítségével.A hangutánzó és a hangulatfestő szavak alakjának és jelentésének összefüggései, azok megértése példák segítségével.

Alliteráció, asszonánc

A hangalakzatok, úgymint az alliteráció, a rím és a ritmus megfigyelése a lírai művekben. A rímek fajtái és felismerésük. A nyelv zeneiségének fontossága a művészi nyelvben.

Módszerek: irodalmi példák, tanári magyarázat, egyéni otthoni gyűjtőmunka.


IV. Az összetett költői képek (1 óra)


Új fogalom

Az allegória és szépirodalmi megjelenésének klasszikus példái. Jellemzőinek rendszerbe foglalása, megtanulása, a cél a feladatlap során a felismerés.

Komplex kép, allegória, szimbólum

A szimbólumot nehezebb megérteni, de a tanult irodalmi alkotások példái segítenek ebben. Adyt, Baudelaire-t mindenki olvasott már. Ezeket előhozva szedjük össze a jellemzőket, amelyeket meg kell tanulni.Szóban ki kell fejteni a különbséget az allegória és a szimbólum között.

V. A művészi szó- és mondathasználat, szövegszerkesztés (1 óra)


Új fogalom

Meg kell magyarázni a felsorolt fogalmakat, tudni kell mindet, ezeken kívül azt is, mi minden lehet még stíluseszköz: körülírás, szórend, megszólítás, igei-nominális stílus, egyenes vagy függő beszéd, a helyesírás, az írásjelek használata, az íráskép (képversek). Meg kell tudni mondani, mit tartalmaz a költői-írói szótár, mit vizsgál a szövegstilisztika.

Eufemizmus, evokáció, archaizálás, anakronizmus, hapax legomenon, enjambement, akrosztikon

Év végi összefoglalás, rendszerezés.

Módszerek: szépirodalmi példák, gyűjtőmunka, tanári magyarázat, otthoni tanulás


Minimális követelmények: legyen képes a fogalmakat megmagyarázni, végezze el a gyűjtőmunkákat, adja be a házi feladatait, sikerüljön minden dolgozata és vizsgája.

Továbbhaladás feltételei: a minimális követelményeket teljesítette és az évközi jegyeinek átlaga legalább elégséges.

Értékelés módja: egységes követelményrendszer szerint

Tankönyv és eszközigény: Anyanyelv és kommunikáció 11. osztály

Útmutató 11. osztály



Heti óraszám: 0.5

Évi óraszám: 18

Oktatási célok: Felkészülés az érettségire. A nyelvtörténet fontos állomásainak megismerése, helyesírási gyakorlatok elvégzése, az érettségi témakörök megismerése és rendszerezése. Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében.Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól.Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A legfontosabb nyelvemlékeink (a tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata.A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal.Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés).A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában.A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében.A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.

Nevelési célok: az ismétlési módszerek tudatosítása, szabatos beszéd s írás gyakorlása, a biztos helyesírás, a rutinos szövegtagolás kialakítása a fogalmazásban.

Az órakeret speciális felosztása: új ismeret 12, beszámolók, pótlások 6 óra

I. Nyelvtörténet (2 óra)


Új fogalom

A magyar nyelv eredete és rokonsága, nyelvcsaládok, a rokonságkutatás és a rokonság bizonyítékai, nyelvtörténeti korszakok ismerete. A családfa felvázolása. Nyelvemlékeink felsorolása, bővebben a Halotti Beszédről és az Ómagyar Mária-siralomról kell tudni beszélni. Szavak felsorolása nyelvemlékeinkből és a finnugor eredetű szókészletből.

Szinkrón és diakrón vizsgálat, szórványemlék, kódex

A szókincs változásának irányai, a bővülés módjai. Fel kell sorolni a belső szóalkotás módjait, az idegen nyelvekből átvett szavakból néhányat, soroljon be szavakat a megfelelő helyre egy táblázatban.

Szóelvonás, szóhasadás, szóvegyülés, vándorszók, tükörszavak

A hangzókészlet és a nyelvtani rendszer változásainak tanulmányozása. Táblázatok kitöltése, a magánhangzók és a mássalhangzók gyakoriságának változásairól. A nyelvtani szerkezetben történt változások mibenléte, rendszerezése.A jelentésváltozás okai, irányai, fajtái, szavak megtanulása minden fogalomhoz és jelentésfajtához.

Absztrahálódás, jelentéstapadás, jelentésmegoszlás, köznevesülés, tulajdonnévvé válás

A nyelvújításról kell beszélni, mint az egységes nyelv kialakulásának fontos állomásáról. Megnevezni a nyelvújítási harc fő eseményeit, beszélni kell a nyelvújítás módszereiről, 15-20 szó felsorolásával. Ismerje fel a nyelvművelés jelentőségét és nevezze meg a céljait, fórumait, javítsa ki a nyelvhelyesség durva hibáit.

Ortológus, neológus fogalma

Módszerek: rendszerezés táblázatok segítségével, családfa felrajzolása

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom 10. osztály

II. Általános nyelvi ismeretek (2 óra)


Új fogalom

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.

Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok

III. Nyelv és társadalom (2 óra)Tananyag a követelményszinttel együtt

(ismeret, megértés, alkalmazás)Új fogalom

Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai

IV. Nyelvi ismeretek rendszerezése (6 óra)


Új fogalom

A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A kommunikáció pragmatikai szintje, jelenségei. Esszé, érvelés,

vita és a multimédiás, audiovizuális megjelenítés formái, eszközei (pl. prezentáció). A gyakorlati írásbeliség jellemző műfajai, azok sajátos formai és tartalmi elemei..

Minimális követelmények: Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról.Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban, a szövegalkotás vizuális kifejező lehetőségeinek tudatos alkalmazásával. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés.

Továbbhaladás feltételei: Évközi 3 ZH, ill. ezek pótlása, javítása. Beküldendő feladatok értékelése.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMteszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/MÜSZI/VÉGLEGES... · Web view9–12....

Documents

Transcript of MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMteszt.szolnok.hu/Pedprogramok/2010/MÜSZI/VÉGLEGES... · Web view9–12....