MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

S E G É D L E T

a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 2006. évi központi

költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatához

2007.

2A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATI RENDJE..............................................................................................................................................7

I. BEVEZETÉS ...............................................................................................................................7 II. A FELÜLVIZSGÁLAT ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI............................................................................8 III. HELYSZÍNI FELÜLVIZSGÁLAT ..................................................................................................13 IV. A BESZÁMOLÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK LEZÁRÁSA..................................................................16 V. A VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG/TÖBBLETTÁMOGATÁSRA JOGOSULTSÁG ÖSSZEGÉNEK ÉS A

FIZETENDŐ KAMAT ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA .................................................................17 VI. A BESZÁMOLÓT ÉS A FELÜLVIZSGÁLATOT KÖVETŐ FINANSZÍROZÁSI REND.............................19

S Z E M P O N T O K A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ...........................................................................................................21

I. A NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK ÉS A NORMATÍV RÉSZESEDÉSŰ ÁTENGEDETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ......................................................................................................21

1.) Lakosságszámhoz kapcsolódó normatívák ......................................................................21 a) Települési önkormányzatok feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 1. pontja)..............21 b) Körzeti igazgatás (Kvtv. 3. számú melléklet 2. pontja) .............................................21 c) Megyei, fővárosi önkormányzatok feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 4. pontja) ...21 d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 5. pontja).......21 e) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos

foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 7. pontja) .........................................................................................21

f) Pénzbeli szociális juttatások (Kvtv. 3. számú melléklet 9. pontja)............................21 g) A Lakáshoz jutás feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 10. pontja) ............................21 h) Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 23.

pontja) ........................................................................................................................21 i) Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok (Kvtv. 3. számú

melléklet 24. pontja) ..................................................................................................21 2.) Körjegyzőség működése (Kvtv. 3. számú melléklet. 3. pontja) ........................................21 3.) Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása (Kvtv. 3. számú melléklet 6.

pontja) ..............................................................................................................................22 4.) Üdülőhelyi feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 8. pontja) ..............................................23 5.) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 11.

pontja) ..............................................................................................................................23 a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai .............................23 b) Gyermekjóléti központ...............................................................................................27 c) Szociális étkeztetés ....................................................................................................28 d) Házi segítségnyújtás...................................................................................................30 e) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás .........................................................................32 f) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás ........................................................33 g) Támogató szolgálat ....................................................................................................35 h) Közösségi ellátások....................................................................................................37 i) Utcai szociális munka ................................................................................................39 j) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi

ellátása........................................................................................................................41 k) Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása...................................................42

6.) Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés (Kvtv. 3. számú melléklet 12. pont)............................................................................................................45 a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás...............................................................45 b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás ................................................................46 c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás.........................................................................47

7.) Hajléktalanok átmeneti intézményei (Kvtv. 3. számú melléklet 13. pont)........................52

38.) Gyermekek napközbeni ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 14. pont) ..............................54

a) Bölcsődei ellátás ........................................................................................................54 b) Családi napközi ellátás...............................................................................................57 c) Ingyenes intézményi étkeztetés..................................................................................59

9.) Óvodai nevelés (Kvtv. 3. számú melléklet. 15. pontja) ....................................................60 10.) Iskolai oktatás (Kvtv. 3. számú melléklet 16. pontja).......................................................62

a) Iskolai oktatás az 1-4. évfolyamon (Kvtv. 3. számú melléklet 16/a) pontja) ............62 b) Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamon (Kvtv. 3. számú melléklet 16/b) pontja) ............62 c) Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamon (Kvtv. 3. számú melléklet 16/c) pontja) ............62 d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) (Kvtv. 3. számú melléklet 16/d) pontja)

..................................................................................................................................62 e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) (Kvtv. 3. számú melléklet 16/e)

pontja) ........................................................................................................................62 11.) Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás (Kvtv. 3. számú melléklet 17. pontja) ..65

a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában (Kvtv. 3. számú melléklet 17/a) pontja) ....................................................65

b) Korai fejlesztés, gondozás (Kvtv. 3. számú melléklet 17/b) pontja) .........................65 c) Fejlesztő felkészítés (Kvtv. 3. számú melléklet 17c) pontja) ....................................65

12.) Alapfokú művészetoktatás (Kvtv. 3. számú melléklet 18. pontja).....................................68 a) Zeneművészeti ág (Kvtv. 3. számú melléklet 18/a) pontja).......................................68 b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág (Kvtv. 3. számú

melléklet 18/b) pontja) ...............................................................................................68 13.) Kollégiumok közoktatási feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 19. pontja) .......................70

a) Kollégiumi, externátusi nevelés, (Kvtv. 3. számú melléklet 19/a) pontja) ................70 b) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt

vevő kollégiumi tanulók nevelése, ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 19/b)............70 c) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt

vevő kollégiumi tanulók nevelése, ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 19/b)............70 d) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Tehetséggondozó

Programjában részt vevő kollégiumi tanulók nevelése, ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 19/c)............................................................................................................70

e) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi nevelése, oktatása (Kvtv. 3. számú melléklet 19/d) pontja)....................................................................................70

14.) Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz (Kvtv. 3. számú melléklet 20. pontja).........................................................................................................72 a) Általános iskolai napközi foglalkozás (Kvtv. 3. számú melléklet 20/a) pontja)........72 b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása (Kvtv. 3. számú

melléklet 20/b) pontja) ...............................................................................................72 c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás

(Kvtv. 3. számú melléklet 20/c) pontja).....................................................................72 d) Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás (Kvtv. 3.

számú melléklet 20/d) pontja)....................................................................................72 e) Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez (Kvtv. 3. számú

melléklet 20/e) pontja) ...............................................................................................72 15.) Egyéb hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok

feladatellátásához (Kvtv. 3. számú melléklet 21. pontja).................................................77 a) Óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet

21.a) pontja) ...............................................................................................................77 b) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók

támogatása (Kvtv. 3. számú melléklet 21.b) pontja)..................................................77 c) Kistelepülések támogatása (Kvtv. 3. számú melléklet 21.c) pontja) .........................77

416.) Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások (Kvtv. 3. számú

melléklet 22. pontja).........................................................................................................79 a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés (Kvtv. 3.

számú melléklet 22.a) pontja) ....................................................................................79 b) Tanulók ingyenes tankönyvellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 22.b) pontja) ...........79

II. NORMATÍV, KÖTÖTT FELHASZNÁLÁSÚ TÁMOGATÁSOK...........................................................82 1.) Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához .......................................82

1.1.) Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, emelt szintű érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatása...............................................................................................82

1.2.) A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége .................................83 1.3.) Pedagógiai szakszolgálat............................................................................................84

2.) Kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz .........................................................85 2.1.) Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése ......................................................85

a) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás ....................................................................85 b) Időskorúak járadéka ...................................................................................................86 c) Rendszeres szociális segély .......................................................................................86 d) Ápolási díj és az utána befizetett nyugdíjbiztosítási járulék ......................................87 e) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülőknek kifizetett adósságcsökkentési

támogatás és lakásfenntartási támogatás....................................................................87 f) Normatív lakásfenntartási támogatás .........................................................................88 g) Személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás ....................................................88 h) „Sikeres Magyarországért Panel Plussz” hitelprogramhoz kapcsolódó támogatás ...88

2.2.) Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása ...........................88 2.3.) Szociális továbbképzés és szakvizsga........................................................................89

3.) Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása ...............................................90 4.) Belső ellenőrzési társulások támogatása .........................................................................91 5.) Többcélú kistérségi társulások támogatása .....................................................................92

5.1.) A többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása..........................93 5.2. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása......................93

a) Közoktatási intézményi feladat..................................................................................93 b) Közoktatási szakszolgálati feladat .............................................................................96

5.3.) A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási és gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása97

a) Szociális intézményi feladat.......................................................................................99 b) Szociális alapszolgáltatási feladat............................................................................100 c) Gyermekvédelmi szakellátási feladatok...................................................................102 d) Gyermekjóléti alapellátási feladatok........................................................................104

5.4.) A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatainak támogatása............106 5.5.) A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása ...........106

III. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKAT MEGILLETŐ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGOSZTÁSA ........108 A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése .............................108

IV. KÖZPONTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK........................................................................................109 1.) Lakossági közműfejlesztés támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 1. pontja) ................109 2.) Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 2. pontja)...

..................................................................................................................................111 2.1.) A közegészségügyileg veszélyeztetett települések egészséges ivóvízzel való ellátása

többletköltségeinek részbeni ellentételezése............................................................111 2.2.) A lakossági ivóvíz és csatornaszolgáltatás támogatása............................................112

3.) Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 3. pontja) ............................................................................................................................112

4.) Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 4. pontja)....113

55.) Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 5. pontja).........................................................................................................113 6.) Gyermek és ifjúsági feladatok (Kvtv. 5. számú melléklet 6. pontja) ..............................114 7.) Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz (Kvtv. 5. számú

melléklet 7. pontja).........................................................................................................115 8.) Könyvtári, közművelődési érdekeltségnövelő támogatás (Kvtv. 5. számú melléklet 8.

pontja) ............................................................................................................................115 9.) Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 9. pontja).........................................................................................................116 10.) Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása (Kvtv. 5.

számú melléklet 10. pontja)............................................................................................116 11.) Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet

11. pontja) ......................................................................................................................117 12.) „ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 12. pontja)..117 13.) Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak

kártalanítása (Kvtv. 5. számú melléklet 13. pontja).......................................................118 14.) Helyi önkormányzatok állatkerti támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 14. pontja).....119 15.) Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély elhárítási

munkálatainak támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 15. pontja).................................119 16.) A 2005. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett

önkormányzatok támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 16. pontja)..............................120 17.) Önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének

támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 17. pontja) .........................................................120 18.) Múzeumok szakmai támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 18. pontja) .........................121 19.) Az ECDL számítógép-kezelői vizsga díjának visszatérítése (Kvtv. 5. számú melléklet 19.

pontja) ............................................................................................................................121 20.) Helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 20. pontja)

..................................................................................................................................122 21.) Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának

támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 21. pontja) .........................................................122 22.) Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 22. pontja).......................................................................................................123 23.) Érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 23.

pontja) ............................................................................................................................123 24.) Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok kiegészítő támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 24. pontja).......................................................................................................124 25.) Sportpályák felújításának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 25. pontja) ...............124 26.) Kistelepülések életmentő készülékkel való ellátásnak támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 26. pontja).......................................................................................................125 27.) A szakiskola és szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatása (Kvtv. 5.

számú melléklet 27. pontja)............................................................................................125 28.) Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok (Kvtv. 5. számú melléklet 28. pontja) .....126 29.) Többcélú kistérségi társulások közösségi busz beszerzésének támogatása ...................126

V. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOK (KVTV. 6. SZÁMÚ MELLÉKLET) ....................................................................127

1.) Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása........127 2.) Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok

adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára ...............................................................................................................128

2.1.) A helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvételhez nyújtandó visszterhes kamattámogatás .....................................................................................128

62.2.) A helyi önkormányzatok támogatása az adósságrendezési eljárás időtartama alatt 129 2.3.) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi

gondnokok díjához állami támogatás igénylése.......................................................129 3.) Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása ......................................................130

VI. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SZÍNHÁZI TÁMOGATÁSA (KVTV. 7. SZÁMÚ MELLÉKLET).........131 VII. CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSOK (KVTV. IX. FEJEZET 6. CÍM)................................................132 VIII. A DECENTRALIZÁLT HELYI ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK

ELŐIRÁNYZATAI VALAMINT A VIS MAIOR TARTALÉK FELADATAINAK TÁMOGATÁSA(TEKI, CÉDE, LEKI, VIS MAIOR, VIS MAIOR TARTALÉK) (KVTV. IX. FEJEZET 7., 8., 10. CÍM) .........134

MELLÉKLETEK ..........................................................................................................................135

7

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATI RENDJE

I. Bevezetés

A Segédlet az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) és a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségi felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) rendelkezései alapján készült. A Segédlet kiadásának legfontosabb célkitűzése, hogy a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai (továbbiakban: Igazgatóság) a központi költségvetésből az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások (továbbiakban: önkormányzatok) részére 2006-ban folyósított állami támogatások, hozzájárulások igénybevételének, elszámolásának szabályszerűségi felülvizsgálatát azonos szempontok és eljárási szabályok szerint végezzék, valamint nyújtson segítséget az önkormányzatok részére a támogatások szabályszerű elszámolásához, az éves költségvetési beszámoló adatainak megalapozásához. Az egységes és helyes gyakorlat megvalósítása céljából a Segédlet első része tartalmazza a felülvizsgálat általános szabályait és az eljárási kérdéseket. Eligazítást ad a helyszíni felülvizsgálat, a felülvizsgálat dokumentálásának szabályaira és a határozathozatalra vonatkozóan. Mindezek során figyelembe veszi az államháztartási törvény és végrehajtási kormányrendeletében, a támogatások felülvizsgálatára vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletben, a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben, illetve az egyéb kapcsolódó jogszabályokban foglalt előírásokat. A felülvizsgálati tevékenységhez fűződő nyomtatványmintákat a mellékletek tartalmazzák. Az egyes állami támogatási jogcímek elszámolásának felülvizsgálati szempontjait a Segédlet második része tartalmazza.

8II. A felülvizsgálat általános szabályai Az Igazgatóság a rendelkezésére álló iratok és a saját nyilvántartási adatainak felhasználásával végzi az önkormányzatok központi költségvetési támogatásokkal való elszámolásainak szabályszerűségi felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot az önkormányzatok igényléseit, lemondásait, elszámolásait alátámasztó dokumentumok, szakmai nyilvántartások, számítási anyagok, továbbá egyéb, a pénzügyi számviteli rendszerből nyerhető információk alapján kell elvégezni (PM rendelet 13. §). E felülvizsgálat során az Igazgatóság különösen

- megvizsgálja, hogy a rendelkezésére álló, illetve a más közigazgatási szervtől átvett adatok, dokumentumok szerint az önkormányzat, illetve az intézmény jogosult-e a hozzájárulás, támogatás alapjául szolgáló tevékenység ellátására, s ennek megfelelően jogosult-e a támogatás igénybevételére,

- vizsgálja, hogy az önkormányzat az elszámolását határidőben, számszakilag helyesen nyújtotta-e be,

- a mutatószám alapján igényelhető központi költségvetési hozzájárulások, támogatások esetében az önkormányzat elszámolásának adatait összeveti az előző költségvetési év(ek) tényleges mutatószámainak idősorával – amennyiben nem történt jelentős változás a fenntartott intézmények körében - , a statisztikai adatokkal, feltárja a jelentős eltéréseket, megvizsgálja, hogy a hozzájárulások, támogatások elszámolása összhangban van-e az önkormányzat év végi költségvetési beszámolójával,

- vizsgálja, hogy az önkormányzat a felhasználási kötöttséggel járó támogatások kötelezettségvállalással terhelt maradványával elszámolt-e.

(PM rendelet 7. §) Ha az Igazgatóság rendelkezésére álló adatok alapján a PM rendelet 6-7. § szerinti felülvizsgálat nem hajtható végre, az Igazgatóság pótlólagos információért megkeresi a jegyzőt, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetőjét (PM rendelet 8. §). Az önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint az egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások igénybevételének feltételeit a költségvetési törvény és a kapcsolódó jogszabályok tartalmazzák. Az önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és beszámításokra és az azokat megalapozó iparűzési adóerő-képességre vonatkozó adatszolgáltatásokra is a feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások elszámolásának szabályait kell alkalmazni.

Év végi elszámolás (beszámoló) felülvizsgálata

Az önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatásai, hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a Magyar Államkincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. A tárgyévet követő december 31-ig megkezdett felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat, feltéve, hogy az Igazgatóság a felhívást ezen időpontig már kibocsátotta. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul (Áht. 64/D. § (1) bek.).

9 A felülvizsgálat a beküldött éves beszámoló alapján történhet az Igazgatóságon vagy a helyszínen (ez utóbbinál minden esetben jegyzőkönyv készül a tapasztalatokról). A felülvizsgálatot december 31-e előtt dokumentálhatóan meg kell kezdeni, és legalább az Áht. 64/D. § (2) bekezdésében szereplő felhívást ki kell bocsátani. Ha a felhívást az önkormányzat nem fogadja el, és a fennmaradó különbséget hitelt érdemlően (hiteles dokumentumokkal alátámasztva) nem igazolja, akkor a felülvizsgálatot kiegészítő információk, dokumentumok bekérésével, szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel kell folytatni. A felülvizsgálatot első fokon az önkormányzat székhelye szerint illetékes Igazgatóság, másodfokon a Kincstár folytatja le (Áht. 64/D. § (4) bek.). Az elszámolás felülvizsgálatára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni (továbbiakban: Ket.), az Áht. V. fejezetében foglalt eltérésekkel (Áht. 64/D. § (3) bek.). Az Igazgatóság nyilvántartásai alapján végzett felülvizsgálat szabályai Az elszámolás felülvizsgálata során a Segédletben megadott általános és különös szempontok szerint kell eljárni, a következők figyelembevételével: Amennyiben az Igazgatóságnál rendelkezésre álló adatok és dokumentumok nem támasztják alá a jelentős eltérés indokoltságát, kiegészítő információkat, dokumentumokat kell bekérni a jegyzőtől/munkaszervezet vezetőjétől. A közoktatási célú normatív hozzájárulások kizárólag az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulások igénybevételére jogosító tevékenységeket is (a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel) és amelyek OM azonosítóval rendelkeznek. A közoktatási statisztika adataival való összevetés esetében azoknál a jogcímeknél, ahol a közoktatási statisztika és a normatíva tartalma megegyezik, eltérés csak az önkormányzat indokolása alapján fogadható el. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 3. számú melléklet 11-14. pontjainak jogcímei alapján a normatív állami hozzájárulást igénybevevő önkormányzatok szociális intézményei hitelesített működési engedélyének, megállapodásának, illetve szerződésének vizsgálata szükséges. Ha a 2006. évi normatív állami hozzájárulások és támogatások felülvizsgálata során az Igazgatóság az önkormányzat elszámolásához képest eltérést állapít meg, akkor annak megfelelően módosulnak az ehhez kapcsolódó egyéb támogatások elszámolásai is (ÖNHIKI, jövedelemkülönbség mérséklése, megyei önkormányzat intézményeiben ellátottak után járó SZJA), a felülvizsgálatot azon támogatások elszámolására is ki kell terjeszteni. Kiegészítő információ kérése

10Amennyiben az Igazgatóság rendelkezésére álló információk nem alapozzák meg egyértelműen az igénybevételt, a felhívás előtt célszerű az önkormányzattól kiegészítő információt kérni a PM rendelet 8. §-a alapján dokumentumok, vagy kiegészítő, részletező információt tartalmazó táblázat, statisztikai adatszolgáltatás másolatának bekérésével (1-4. mellékletek). Beszámoló záradékolása Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolásának felülvizsgálata során a Segédletben megadott általános és különös szempontok szerint az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján eltérést nem állapított meg, illetve a kiegészítő információként közölt adatokat vagy a felhívásra adott választ – ideértve az elszámolás önrevíziós adatlapon történő módosítását is – elfogadta, a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek eredeti példányát megküldi az önkormányzat polgármesterének/többcélú kistérségi társulás elnökének (Ámr. 52/C. § (2) bek.). A záradéknak tartalmaznia kell, hogy az Igazgatóság a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján az elszámolásban/önrevíziós adatlapon közölt adatokhoz képest, az esetleges kiegészítő információk figyelembe vételével eltérést nem állapított meg (5. sz. melléklet). A költségvetési beszámoló felülvizsgálatához kapcsolódó felhívás Amennyiben az Igazgatóság a felülvizsgálat során

- az önkormányzat által az elszámolás során közölt adatoktól eltérő adatokat tár fel, - nem fogadja el az önkormányzatnak a kiegészítő információra adott válaszát, amely az

eredeti adatszolgáltatás fenntartását célozza, - az önkormányzat a kiegészítő információra adott válaszában az eredeti

adatszolgáltatásától eltérő adatot közöl, akkor 8 napos határidő kitűzésével felhívja az önkormányzatot elszámolásának módosítására. A felhívást (6. sz. melléklet) postai úton, tértivevénnyel kell kézbesíteni. Az önkormányzat módosításának hiányában eredeti adatszolgáltatása marad az irányadó (Áht. 64/D. § (2) bek.) a jogkövetkezményekkel együtt. Az önkormányzat a felhívásra adott – a polgármester és a jegyző által aláírt – válaszában jogcímenként nyilatkozik az adatszolgáltatás módosításáról. A felülvizsgálati hatósági eljárás abban az esetben indul meg, ha eltérés marad fenn az önkormányzat és az Igazgatóság adatai között, illetve ha az önkormányzat a felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget. Az eljárás megindulásának időpontja az önkormányzat válasza beérkezésének napja – amennyiben 8 napon belül beérkezik -, vagy a felhívás kézhezvételétől számított 9. nap. Ha az önkormányzat a felhívásban foglaltaknak eleget tesz, és elszámolását módosítja, az eljárás nem indul meg. Önrevíziós adatlap megküldése Ha az önkormányzat a felhívás alapján elfogadja az Igazgatóság javaslatát, a felhíváshoz mellékelt Önrevíziós adatlapon (7. sz. melléklet) módosítja az elszámolását. Ha a módosítás pénzügyi rendezést von maga után (többlettámogatás jár még az önkormányzatnak, illetve visszafizetési kötelezettsége keletkezik), a pénzügyi teljesítés alapjául szolgáló dokumentum az Önrevíziós adatlap. Amennyiben az önkormányzat csak részben fogadja el az Igazgatóság javaslatát (az Önrevíziós adatlapon a fennmaradó különbség nem nulla), akkor az Igazgatóság ismételten megvizsgálja a felhívásban szereplő, az önkormányzat által megkifogásolt jogcím(ek)

11megalapozottságát. Ha az önkormányzat indokait az Igazgatóság elfogadja, úgy az önkormányzat által aláírt, módosított Önrevíziós adatlap alapján korrigálja nyilvántartását. Jegyzőkönyv Nem helyszíni felülvizsgálat során jegyzőkönyv felvételére az Áht. 64/D. § (6) bekezdésében (év végi elszámolást követően fennmaradt eltérésnél) meghatározott esetekben kerül sor. Az Igazgatóság a felülvizsgálat során tett megállapításairól, a várható jogkövetkezményekről, mindezek indokáról és jogalapjáról az eljárás megindítását követő 30 napon belül jegyzőkönyvet juttat el az önkormányzat számára. Az önkormányzatnak a jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt - észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét (Ámr. 52/C. § (4) bek.). A jegyzőkönyv záradékában a felülvizsgálattal érintett szerv vezetője (a polgármester és a jegyző) a jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat megismerte és a megállapításokat elfogadja, illetve észrevételt kíván tenni (Áht. 64/D. § (7) bek.). Eljárás felfüggesztése Amennyiben a felülvizsgálat lefolytatásához más szerv álláspontját (pl. minisztérium állásfoglalását) kell beszerezni, illetve olyan bírósági eljárás van folyamatban, amely az ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bír, illetve egyéb okból az Igazgatóság nem tudja véglegesíteni az álláspontját, a felülvizsgálati eljárást fel lehet függeszteni. A Ket. 32. §-ában meghatározottak szerint, fellebbezhető végzés kibocsátásával (8. sz. melléklet). A végzés rendelkező részében meg kell jelölni, hogy meddig tart a felfüggesztés (pl.: bírósági eljárás lefolytatásáig, stb.). A felfüggesztés időtartama nem számít bele a felülvizsgálati eljárás ügyintézési határidejébe. A felülvizsgálatban résztvevőkre vonatkozó jogok és kötelezettségek Az Igazgatóság és a Kincstár jogosult a felülvizsgálattal érintett önkormányzat, illetve intézménye működésével és gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben más, illetékes közigazgatási szerveket megkeresni. A megkeresésről egyidejűleg az önkormányzatot is értesíteni kell (PM rendelet 4. § (1) bek.). A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző személy köteles

- a tapasztalt eltéréseket, hiányosságokat, a javasolt intézkedéseket írásba foglalni, - a felülvizsgálat során megismert állami, szolgálati, üzleti titkokat megőrizni, az általános

és az önkormányzat hivatalára, illetve az intézményre vonatkozó adatvédelmi előírásokat betartani.

(PM rendelet 4. § (2) bek.) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző jogosult

- az önkormányzat hivatala, illetve az intézmények felülvizsgálatában közreműködő, a jegyző, illetve az intézmény vezetője által felhatalmazott dolgozóitól szóban vagy írásban felvilágosítást kérni, a felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni,

12- az önkormányzat, az önkormányzat hivatala, illetve az intézmények által végzett

felügyeleti és belső ellenőrzés megállapításait önkormányzati szinten a polgármester, az önkormányzat hivatala esetében a jegyző, intézmény esetében annak vezetője hozzájárulásával felhasználni,

- az önkormányzat jegyzőjétől, az intézmény vezetőjétől a vizsgált támogatás igénybevételét megalapozó dokumentumokra vonatkozóan teljességi nyilatkozatot kérni (9. sz. melléklet).

13

III. Helyszíni felülvizsgálat Helyszíni felülvizsgálatot kell tartani az év végi elszámolás felülvizsgálata során:

- amennyiben az önkormányzat év közben, vagy az év végi elszámolás során nem tett eleget a normatív állami hozzájárulások és támogatások és egyéb központi költségvetési támogatások igénylésével kapcsolatban az Igazgatóság jegyzőkönyvbe foglalt, a támogatási igény módosítására, a támogatásról való lemondásra vonatkozó javaslatának, és a jogosultság nem állapítható meg egyértelműen az Igazgatóság rendelkezésére álló információkból;

- amennyiben az önkormányzat az Igazgatóságnak az Áht. 64/D. § (2) bekezdése szerinti felhívására nem válaszol, vagy a felhívásra adott válaszát dokumentumokkal alátámasztottan, hitelt érdemlő módon nem tudja igazolni, és a jogosultság nem állapítható meg egyértelműen az Igazgatóság rendelkezésére álló információkból vagy dokumentumokból;

- ha a jogcímenként megállapított eltérések (többlettámogatás/fizetési kötelezettség) közül a többlettámogatás együttes összege az önkormányzatot megillető állami hozzájárulások és támogatások 1%-át, de legalább 500 ezer Ft-ot meghaladja és az Igazgatóság rendelkezésére álló, vagy a pótlólagosan bekért dokumentumokból egyértelműen nem állapítható meg a többlettámogatásra való jogosultság.

Az év végi elszámolás felülvizsgálata során az Igazgatóság döntése alapján helyszíni vizsgálatot lehet végezni, amennyiben a tényállást csak ennek során lehet tisztázni. A normatív állami hozzájárulások és a normatív, kötött felhasználású támogatások tekintetében helyszíni vizsgálat esetén az Igazgatóság erre írásbeli felhatalmazással, megbízólevéllel rendelkező, vizsgálatot végző munkatársa jogcímenként egyezteti az önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat, az iparűzési adóerőképességre vonatkozó adatszolgáltatást, az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal, analitikus nyilvántartásokkal. Megvizsgálja a feladatmutatók, az iparűzési adóerőképesség teljesülésének valódiságát, illetve becslésének megalapozottságát (Ámr. 52/A. § (5) bek.). A vizsgálat indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, melyről az Igazgatóság igazgatója dönt a felülvizsgálatban érintett önkormányzat polgármesterének írásbeli értesítése mellett (Ket. 33. § (7) bek.). 1.) Megbízólevél és felülvizsgálati program A helyszíni vizsgálat céljáról és feladatáról és az abban várhatóan érintett intézményi körről, annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal az Igazgatóság értesíti a polgármestert (többcélú kistérségi társulás elnökét) (PM rendelet 11. § (1) bek.). A vizsgálatot a felülvizsgálattal érintett szerv vezetőjénél a megbízólevél bemutatásával és a felülvizsgálati program céljainak, feladatainak ismertetésével kell kezdeni (PM rendelet 11. § (2) bek.). A megbízólevelet a felülvizsgálat dokumentációjához kell csatolni. A megbízólevelet a felülvizsgálat elrendelésére jogosult igazgató írja alá (10. sz. melléklet).

142.) Az írásba foglalás Az írásba foglalás a felülvizsgálati program szerkezetével azonosan történik. Az írásba foglalás során mindazon megállapításokat jegyzőkönyvbe (11. sz. melléklet) kell foglalni, amelyek intézkedést igényelnek. A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgálat legfontosabb adatait, a felülvizsgálat céljaira adott válaszokat, az általános és részletes megállapításokat, a készítés időpontját, a felülvizsgálatot végzők aláírását és a záradékot. Az írásba foglalás fontos tartalmi követelménye, hogy a súlyosabb szabálytalanságok, jogszabályban foglaltaktól való eltérések esetén mindig utalni kell a jogszabályra, a megállapítás alapjául szolgáló okmányra, illetve tényekre. Az önkormányzatnak a jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt - észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét (Ámr. 52/C. § (4) bek.). A jegyzőkönyv záradékában a felülvizsgálattal érintett szerv vezetője (a polgármester és a jegyző) a jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat megismerte és a megállapításokat elfogadja, illetve észrevételt kíván tenni (Áht. 64/D. § (7) bek.). 3.) Bizonyító okmányok A vizsgálati jegyzőkönyvhöz csatolni kell a megállapításokat alátámasztó okmányokat. A felülvizsgálat megállapításainak bizonyítása szempontjából okmánynak nevezünk minden olyan iratot, amelyik írásban rögzít, illetve dokumentál valamilyen tényt. Bizonyító okmánynak nevezünk minden olyan iratot, amely írásban rögzíti a hiányosságokat, illetve a jogszabálysértéseket. Ezek a következők:

- hitelesített másolat, - hitelesített kivonat, - tanúsítvány, - közös jegyzőkönyv, - nyilatkozat, - szakértői vélemény, - fénykép.

A hitelesített másolat esetében lényeges, hogy az keltezéssel, illetve hitelesítési záradékkal végződjön és azt az önkormányzat, illetve intézmény illetékes dolgozója aláírásával és bélyegzővel lássa el. A kivonat az eredeti okmány meghatározott részének szöveghű, hitelesített másolata. A hitelesített kivonattal szemben követelmény, hogy abból ne maradjon ki a felülvizsgálat szempontjából lényeges rész és az eredeti okmány tartalma és értelme ne változzon meg. Az okmányon fel kell tüntetni a “kivonat” megjelölést és ugyancsak el kell látni hitelesítési záradékkal. A tanúsítvány tulajdonképpen egy összesítő kimutatás és szövegrész, amely a szükséges adatokat tartalmazza rendszerbe foglalva. Az összesítő kimutatásként elkészített okmányon meg kell jelölni a “tanúsítvány” szót, továbbá azt, hogy az adatok milyen eredeti okmányokból származnak. A tanúsítványt záradékolni kell az adategyezőségre vonatkozóan az okmányok megjelölésével, majd a kiállítás időpontját és a hitelesítők aláírását kell feltüntetni.

15A közös jegyzőkönyvet a vizsgálat során a felülvizsgálatot végző, és a felülvizsgálattal érintett szerv képviselői együttesen veszik fel. A közös jegyzőkönyvben még nem szerepelnek javaslatok és következtetések. A megállapításokat a felülvizsgálatot végző és a felülvizsgálattal érintett szerv vezetője (dolgozója) aláírásával igazolja. A közös jegyzőkönyv bizonyítékul szolgál a vizsgálati jegyzőkönyv megállapításainak alátámasztására. A nyilatkozat nem teljes értékű bizonyító okirat, utólag megváltoztatható, illetve visszavonható, ezért célszerű a megállapításoknak más módon történő bizonyítása is. A nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy az milyen célból készült, továbbá tartalmaznia kell az azonosító adatokat, az aláírásokat és a keltezést. A szakértői vélemény a felülvizsgálatba vont szakértő tevékenységével olyan megállapítások bizonyítását segíti, amelyekhez különleges szakirányú felkészültség szükséges. A szakértői véleményben fel kell tüntetni a készítés helyét és időpontját, valamint szerepelnie kell a szakértő aláírásának és kamarai tagszámának. Fénykép, egyéb kép-, illetve hangrögzítő eszköz alkalmazható a tények igazolására. A fénykép hátlapján szükséges feltüntetni, hogy az mikor készült, mit ábrázol (hiányosság vagy állapot) és a felvétel kinek a jelenlétében készült. A fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységeknek a rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével.

16IV. A beszámoló felülvizsgálatának lezárása Ha az önkormányzat a felhívás alapján elfogadja az Igazgatóság javaslatát és ez pénzügyi rendezést von maga után (többlettámogatás jár még az önkormányzatnak, illetve visszafizetési kötelezettsége keletkezik) nem kell határozatot hozni. A teljesítés az elfogadó nyilatkozat alapján történik, melynek dokumentuma az önrevíziós adatlap. Amennyiben az önkormányzat év végi beszámolóját követően a normatív állami hozzájárulások, támogatások önrevízióját kívánja végrehajtani, azt az Igazgatóság felülvizsgálati rendszerében végezheti el a felülvizsgálat lezárásáig (Áht. 64/D. § szerint). Jegyzőkönyv felvételét követően minden esetben szükséges határozattal (12. sz. melléklet) zárni a felülvizsgálatot az Áht. 64/D. § (8) bekezdése alapján. A határozatot az államháztartásról és a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvények szerint kell meghozni a jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételek beérkezését, illetve, amennyiben az önkormányzat nem nyilatkozott, a határidő elteltét követő 15 napon belül (Áht. 64/D. § (8) bek.). A vizsgálat megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet, valamint határozatot postai úton tértivevénnyel kell kézbesíteni. A határozat ellen az önkormányzat fellebbezhet. A fellebbezést az Igazgatóság útján a Kincstárhoz (mint másodfokú hatósághoz) címezve kell benyújtani. A fellebbezésnek legalább a következőket célszerű tartalmaznia:

- a kifogásolt visszafizetési kötelezettséget, illetve a vitatott többlettámogatási jogosultságot megállapító határozat számát, a kibocsátás keltét, az összeget,

- a bizonyítékokat a fellebbezés alátámasztására, - a polgármester és a jegyző együttes aláírását.

A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy az önkormányzat kéri-e bírósági felülvizsgálatát (Áht. 64/D. § (9) bek.). A Kincstár jogerős határozatát a bíróság az önkormányzat kérelmére megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti és – szükség esetén – az Igazgatóságot új eljárás lefolytatására utasítja (Áht. 64/D. § (10) bek.). Amennyiben az önkormányzatot felhasználási kötöttséggel megillető támogatást önkormányzati körön kívüli szervezet használja fel, a helyszíni vizsgálathoz az Igazgatóság a támogatás elszámolásáért felelős önkormányzat hozzájárulását kérheti. Amennyiben az önkormányzat a hozzájárulást megtagadja, az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján készíti el az Ámr. 52/C. § (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet, illetve hozza meg az Ámr. 52/C. § (5) bekezdés szerinti határozatot. Ezzel egyidejűleg a felülvizsgálat akadályoztatásáról értesíti az Állami Számvevőszéket (Ámr. 52/C. § (6) bek.).

17V. A visszafizetési kötelezettség/többlettámogatásra jogosultság összegének és

a fizetendő kamat összegének megállapítása

1. Az Áht. 64-64/A. §-ok hatálya alá tartozó normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a helyi önkormányzatok jövedelem-különbségének mérséklését szolgáló támogatás – 31, 51, 50. űrlapok szerinti pótlólagos támogatás/visszafizetési kötelezettség – egyenlege.

Fizetendő kamat típusa: - késedelmi kamat, - igénybevételi kamat, - kiegészítő kamat.

Fizetendő kamat mértéke: 13. számú melléklet szerint. Kamattal terhelt időszak: 2007. március 28-tól a visszafizetés napjáig.

2. A PM-BM rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés, és a 2006. évi végleges

iparűzési adóerő-képesség alapján – a normatív hozzájárulások évközi elmozdulása figyelmen kívül hagyásával – számított jövedelemkülönbség mérséklés pozitív előjelű, a PM-BM rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés abszolút értékének 10%-át meghaladó eltérés.

Fizetendő kamat típusa: igénybevételi kamat. Fizetendő kamat mértéke: 13. számú melléklet szerint. Kamat alapja: megállapított eltérés összege.

3. Az ÖNHIKI támogatás esetén a Kvtv. 6. számú melléklet 1.9. pontjában meghatározottak

szerint számított visszafizetési kötelezettség.

Fizetendő kamat típusa: igénybevételi kamat. Fizetendő kamat mértéke: 2006. évi átlagos jegybanki alapkamat kétszerese. Kamattal terhelt időszak: 2006. december 31-től a visszafizetés napjáig.

4. A központi költségvetésből származó, az Áht. 64-64/A. §-sok hatálya alá nem tartozó támogatások esetén jogcímenként külön-külön. Fizetendő kamat típusa: - igénybevételi kamat, - kiegészítő kamat.

Fizetendő kamat mértéke: 13. számú melléklet szerint. Kamattal terhelt időszak: Jogtalan igénybevétel kezdő napjától a visszafizetés napjáig. Jogtalan igénybevétel kezdő napja: a támogatásnak az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történő jóváírás napja. Amennyiben a támogatás átutalása több részletben történik és az egyes részletekből a jogtalan igénybevétel összege egyértelműen nem állapítható meg, akkor a jogtalan igénybevétel kezdő napja(i) a visszafizetési kötelezettség

18összegével megegyező támogatási részlet(ek) költségvetési elszámolási számlán történő jóváírása napjaival azonosak úgy, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni (Ámr. 126. § (3) bek.). Amennyiben a jogtalan igénybevétel egy önkormányzaton kívüli szervezet – ide nem értve az önkormányzat által alapított, illetve az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában álló szervezeteket – nyilatkozatával, magatartásával, önkormányzaton kívüli körülmény bekövetkezésével függ össze, akkor a jogtalan igénybevétel napja – előzőektől eltérően – az önkormányzaton kívül álló ok dokumentáltan bizonyítható időpontjával egyezik meg (Ámr. 126. § (4) bek.).

5. 2005. évi normatív kötött felhasználású támogatások kötelezettségvállalással terhelt maradványának 2006. évben fel nem használt összege jogcímenként külön-külön (46. űrlap). Fizetendő kamat típusa: jogtalan igénybevétel miatti kamat (Ámr. 126. § (5) bekezdés alapján). Fizetendő kamat mértéke: jegybanki alapkamat kétszerese (támogatás utalásának éve – 2005. – szerint). Kamattal terhelt időszak: Jogtalan igénybevétel kezdő napjától a visszafizetés napjáig.

6. 2005. évi központosított előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt maradványának 2006. évben fel nem használt összege jogcímenként külön-külön (47. űrlap). Fizetendő kamat típusa: jogtalan igénybevétel miatti kamat (Ámr. 126.§ (5) bekezdés alapján). Fizetendő kamat mértéke: jegybanki alapkamat kétszerese (támogatás utalásának éve – 2005. – szerint). Kamattal terhelt időszak: Jogtalan igénybevétel kezdő napjától a visszafizetés napjáig.

Ha az önkormányzatnak – az Áht. 64/A. § (4) bekezdés szerinti – igénybevételi, illetve – az Áht. 64/A. § (3) bekezdés szerinti – kiegészítő kamatfizetési kötelezettsége is van, akkor az Igazgatóság ennek összegéről – az év végi felülvizsgálat lezárását követő tizenöt napon belül – értesíti az önkormányzatot (Ámr. 119. § (18) bekezdés). Jegybanki alapkamaton, ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

- az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatát (2005. évi jegybanki alapkamat: 7,1904),

- az igénybevétel évét követően tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát (2006-ban az átlagos jegybanki alapkamat: 6,7034 %)

kell érteni (Áht. 64/C. § (1) bek.). A felülvizsgálat során megállapított kamatfizetési kötelezettségnél az igénybevétel évében visszafizetett támogatásra jutó kamatot a fenti szabály szerint kell figyelembe venni. A kamatfizetési kötelezettség kiszámításának részletes szabályait a 13. számú melléklet tartalmazza.

19VI. A beszámolót és a felülvizsgálatot követő finanszírozási rend 1. A normatív hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján

- az önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának az Igazgatósághoz történt benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza,

- az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalásáról az összesített éves költségvetési beszámoló elkészítését követő 15 napon belül a Kincstár gondoskodik.

(Ámr. 126. § (1) bek.) 2. Az önkormányzatot megillető központi költségvetésből származó hozzájárulások és

támogatások év végi elszámolásának felülvizsgálata során feltárt eltérés esetén - az önkormányzat a felülvizsgálat alapján a központi költségvetést megillető összeget az

Igazgatóság felhívásának elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg,

- a központi költségvetésből az önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívásnak az Igazgatósághoz történő megérkezésétől, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül utalja át.

(Ámr. 126. § (2) bek.) Amennyiben a visszafizetendő hozzájárulás, támogatás együttes összege, illetőleg az igénybevételi, a kiegészítő és a késedelmi kamat együttes összege az 1.000 forintot nem éri el, azt az önkormányzatnak nem kell visszafizetnie, és a Kincstár a pótlólagosan megállapított 1000 Ft alatti hozzájárulást, támogatást nem utalja át (Ámr. 126. § (9) bek.). Az Igazgatóság az alábbi adattartalmú levéllel értesíti az Önkormányzati Főosztályt a kiutalandó összegekről:

Kiutalandó összeg Önkormányzat

neve KSH kód

Felhívás/határozat száma (az

önkormányzatnál végzett felülvizsgálat

igazgatósági iktatószáma)

Felhívás elfogadásának,

illetve a határozat jogerőre

emelkedésének napja

támogatás összege kamat összege

Összesen:

Az Igazgatóság az önkormányzat év végi elszámolásának – tárgyévet követő év végéig történő – felülvizsgálata során megállapított támogatás- és kamatfizetési kötelezettségéről, valamint annak teljesítéséről a megyei vizsgálatok lezárását követően a megyei összesített adatokról elektronikus úton tájékoztatja a Kincstár Önkormányzati Főosztályát az alábbi adattartalommal:

20

Önkormányzat neve

KSH kód

Felhívás/ határozat száma (az

önkormány-zatnál végzett felülvizsgálat igazgatósági iktatószáma)

Felhívás elfogadásá-nak napja

Határozat jogerőre

emelkedé-sének napja

Befizetés dátuma

Visszautalt támogatás

összege

Kiegészítő, igénybevételi és késedelmi

kamat együttes összege

Amennyiben a fizetési kötelezettség a külön jogszabályban megjelölt határidőt követő 90 napon belül nem teljesül, továbbá, ha az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül nem tesz eleget, a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be az önkormányzat ellen és ezt követően a Kincstár az Áht. 63. § (7) bekezdése szerint jár el (Áht. 64/A. § (6) bek., Áht. 64/D. § (11) bek.). Az Igazgatóság az alábbi adattartalmú levéllel tájékoztatja az Önkormányzati Főosztályt az inkasszálandó összegekről:

Inkasszálandó

Önkormányzat neve

KSH kód

Felhívás/határozat száma (az

önkormányzatnál végzett

felülvizsgálat igazgatósági iktatószáma)

Felhívás elfogadásának

napja

Határozat jogerőre

emelkedésé-nek napja

Támogatás összege

Kiegészítő és igénybevételi kamat összege

21

S Z E M P O N T O K A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ

I. A normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett

személyi jövedelemadó 1.) Lakosságszámhoz kapcsolódó normatívák a) Települési önkormányzatok feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 1. pontja) b) Körzeti igazgatás (Kvtv. 3. számú melléklet 2. pontja) c) Megyei, fővárosi önkormányzatok feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 4. pontja) d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 5. pontja) e) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos

foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 7. pontja)

f) Pénzbeli szociális juttatások (Kvtv. 3. számú melléklet 9. pontja) g) A Lakáshoz jutás feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 10. pontja) h) Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 23. pontja) i) Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 24.

pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatási jogcímek lakosságszám szerint illetik meg az önkormányzatokat, ezért nem kell

igényelni. Központi számítással kerül a támogatási összeg meghatározásra, így felülvizsgálatra nincs szükség.

2. Az előzőek miatt módosítási lehetőség nincs. 3. Az önkormányzatok a beszámoló részét képező 31. és 48. sz. űrlapon teljesítik az elszámolást,

amelynek a PM-BM együttes rendeletben szereplő adatokkal kell megegyeznie. A helyszíni vizsgálat szempontjai Ezen támogatási jogcímek esetében helyszíni vizsgálatra nincs szükség. 2.) Körjegyzőség működése (Kvtv. 3. számú melléklet. 3. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Törzskönyvi nyilvántartás adattartalmával történő összevetés. A hozzájárulást a körjegyzőség

(a társult képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat kívánja-e igénybe venni. Rendelkezik-e körjegyzőséggel, illetve rendelkezik, de erre vonatkozóan nem nyújtott be igénylést.

222. Az ösztönző hozzájárulás igénylésének vizsgálatakor ellenőrizni kell azt is, hogy a törzskönyvi

nyilvántartás alapján hány községből áll a körjegyzőség. 3. Az ösztönző hozzájárulást csak egy jogcímen vették-e figyelembe. 4. A körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszámát megfelelően állapították-e meg. 5. Évközi változások kapcsán azt kell vizsgálni, hogy pótigény esetén az év közben megalakuló

körjegyzőség - amennyiben megalakuláskor rendelkezik kinevezett körjegyzővel - a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő megalakulási időpontot követő hónap első napjától kívánja-e igénybe venni a hozzájárulást, valamint székhely szerinti önkormányzat igényli-e a támogatást, hány községből áll a körjegyzőség, és az együttes lakosságszámot helyesen állapították-e meg.

6. Az év során megszűnő körjegyzőség esetében a megszűnés hónapjáig bezárólag vették-e figyelembe az összeget.

7. Az önkormányzatok a beszámoló részét képező 31. és 48. sz. űrlapon teljesítik az elszámolást. 8. A központosított illetményszámfejtéssel történő összevetés során meg kell állapítani, hogy az

önkormányzat 6 hónapot meghaladóan nem rendelkezett-e kinevezett körjegyzővel, mert ebben az esetben a hozzájárulás (mind az alap, mind az ösztönző) a tárgyévben, illetve az azt megelőző évben elkezdett 6 üres hónap lejártát követő hónap első napjától nem illeti meg.

9. Új körjegyző kinevezése esetén pedig az első betöltött teljes hónaptól számolták-e a hozzájárulás időarányos részét.

10. A nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőségekhez kapcsolódó községek számának megfelelően határozták-e meg az ösztönző hozzájárulás összegét. A nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőségek közül az, amelyiknek csak a székhely település és még egy község a tagja, nem jogosult az alap-hozzájáruláson túlmenő ösztönző hozzájárulásra.

A helyszíni vizsgálat szempontjai Az ellenőrzés alapját képező dokumentációk az Igazgatóság rendelkezésére állnak, ezért e jogcímet nem szükséges helyszínen ellenőrizni. 3.) Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása (Kvtv. 3. számú melléklet 6.

pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az elszámolt éves m3 összegének összevetése az előző évek idősorával. 2. Az elszámolást az önkormányzatok a költségvetési beszámoló 31. és 48. űrlapján teljesítik. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Vizsgálni kell, hogy az önkormányzat csak a közműves csatornahálózattal el nem látott

településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása után számolta-e el a hozzájárulást.

2. Az önkormányzat analitikus nyilvántartásának vizsgálata, melynek tartalmaznia kell az érintettek nevét, az elszámolás alapját képező ténylegesen elszállított, a lakóhely által igazolt folyékony hulladék mennyiségét, a szállítás időpontját, hivatkozást és az analitikus nyilvántartás vezetésének alapjául szolgáló számlákat.

233. A lerakóhely üzemeltetője, az oda beszállított, ártalmatlanított folyékony hulladék mennyiségét

igazolta-e, a hozzájárulás elszámolása ez alapján történt-e. 4.) Üdülőhelyi feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 8. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Előző évek idősorával történő összevetés. 2. Azon önkormányzatok esetében, amelyek az igénybejelentés évében január 1-jétől vezették be

a tartózkodási idő alapján beszedett idegenforgalmi adót, az Igazgatóság helyi adó nyilvántartásával történő egyeztetés.

3. Az önkormányzatok a beszámoló részét képező 31. és 48. sz. űrlapon teljesítik az elszámolást. - A felülvizsgálatkor az Igazgatóság helyi adó nyilvántartása által rendelkezésre bocsátott

adatok alapján meg kell állapítani, hogy a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóbeszedési számláról a költségvetési számlára átutalt összeg után számolta-e el az önkormányzat a normatív állami hozzájárulást.

- Az Igazgatóság helyi adó nyilvántartása által rendelkezésre bocsátott adat Ft-ban megegyezik-e 31-es űrlapon 01080001 kódszámon elszámolt normatív hozzájárulás összegével, valamint ez az adat kerekítve ezer Ft-ra megegyezik-e a beszámoló 16-os űrlap 06. sor 5. oszlop adatának kétszeresével.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az önkormányzat idegenforgalmi adókról szóló rendelete tartalmaz-e tartózkodási idő alapján

fizetendő idegenforgalmi adót. 2. A tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó befizetését az önkormányzat az ugyanezen néven

rendszeresített adóbeszedési számlájára rendelte-e el. 3. A számlára történt befizetésekről az adóbeszedési számlát vezető hitelintézet napi

számlakivonata alapján vezetik-e az előírt nyilvántartást. 4. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem vettek-e

igénybe hozzájárulást. 5.) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok (Kvtv. 3. számú melléklet 11. pontja) a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik. Ezek a feladatok különösen:

– a Szoctv. 61. §-ában meghatározott, a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, támogatások igénybevételére irányuló információnyújtás,

– a Szoctv. 64. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint működtetett családsegítés,

– a Gyvt. 39. §-ában meghatározott, a gyermekjóléti alapellátási kötelezettségek körébe tartozó szolgáltatások, valamint a 44. §-ában meghatározott házi gyermekfelügyelet és 41. §-ának (4) bekezdése szerinti napközbeni ellátás,

24– a Gyvt. 40. §-ának (1) bekezdése alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak

megfelelően működő gyermekjóléti szolgáltatás.

aa) FAJLAGOS ÖSSZEG: 500 forint/fő A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg. A hozzájárulásra az a 2.000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. és a Gyvt. alapján és a külön jogszabályokban meghatározott szakmai szabályok szerint köteles biztosítani szociális információszolgáltatást, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. Ha az önkormányzat a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást működési engedély alapján biztosítja, akkor az ab) pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe. A hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a 2.000-nél kisebb lakosságszámú települési önkormányzat közigazgatási területére vonatkozóan:

- sem a családsegítő, sem a gyermekjóléti szolgálat ellátására nem rendelkezik működési engedéllyel, vagy

- csak az egyik feladatra van működési engedélye (ebben az esetben nem számít, ki a működési engedély címzettje: lehet az önkormányzat maga, vagy civil szervezet, amely ellátási szerződés alapján biztosítja a szolgáltatást, vagy intézményfenntartó társulás gesztora, vagy többcélú kistérségi társulás).

Ezen esetekben a fenti hozzájárulás teljes összege alanyi jogon jár. A 2.000 főt elérő lakosságszámú települési önkormányzatok csak működési engedély alapján igényelhetnek hozzájárulást az ab)-ad). pontok szerint. Amennyiben csak az egyik feladatra rendelkezik működési engedéllyel a települési önkormányzat, és ezáltal az aa) jogcímre jogosult, abban az esetben az ab) jogcímre nem jogosult.

ab) A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma nem haladja meg a 70.000-et, és a családsegítést és/vagy a gyermekjóléti szolgáltatást működési engedély alapján biztosítja. A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszáma alapján illeti meg a következő képlet szerint:

H = (L/5000) x 3 950 000 forint, ahol

H = a normatív hozzájárulás önkormányzatot megillető összege L = a település lakosságszáma (társulás esetén a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzat együttes lakosságszáma).

ac) A hozzájárulásra az a 70.001 – 110.000 lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a családsegítést és/vagy a gyermekjóléti szolgáltatást működési engedély alapján biztosítja. A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszáma alapján illeti meg a következő képlet szerint:

H = (L/6000) x 3 950 000 forint, ahol

H = a normatív hozzájárulás önkormányzatot megillető összege L = a település lakosságszáma (társulás esetén a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzat együttes lakosságszáma).

ad) A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma meghaladja a 110.000 főt, és a családsegítést és/vagy a gyermekjóléti szolgáltatást működési engedély alapján biztosítja. A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszáma alapján illeti meg a következő képlet szerint:

H = (L/7000) x 3 950 000 forint, ahol

25H = a normatív hozzájárulás önkormányzatot megillető összege L = a település lakosságszáma (társulás esetén a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzat együttes lakosságszáma). A hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell teljesítsék. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a települési önkormányzat jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén - a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell. Az ab)-ad) pontban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár, ha mindkét, szolgáltatást - a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást egyaránt - működteti a fenntartó. Ha csak az egyik szolgáltatás működik, akkor a hozzájárulás 50%-a jár. Ugyanazon lakosra csak egyszer igényelhető a normatív hozzájárulás. A 2.000 főnél kisebb lakosságszámú települési önkormányzat az ab). pont szerint veheti igénybe a normatív hozzájárulást akkor, ha az önkormányzat közigazgatási területére vonatkozóan mindkét feladatra van működési engedélye. Ha a 2.000 főnél kisebb lakosságszámú önkormányzat nem saját fenntartású intézményben, hanem intézményfenntartó társulás, illetve többcélú kistérségi társulás keretében biztosítja a szolgáltatásokat, akkor az adott önkormányzat közigazgatási területére vonatkozó működési engedéllyel rendelkező székhely település, illetve a többcélú kistérségi társulás jogosult a hozzájárulás igénybe vételére akkor, ha mindkét szolgáltatást működteti. A lakosságszámra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (www.nyilvantarto.hu) (továbbiakban: KEKKH) adatait a 2005. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A családsegítő szolgálat rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési

engedéllyel? 2. A gyermekjóléti szolgálat rendelkezik-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti

működési engedéllyel? 3. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85324-4 Családsegítés szakfeladat? A 11/aa) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén:

1. A támogatást igénybevevő önkormányzat lakosságszáma 2.000 fő alatti-e?

262. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat tevékenységek közül legalább az egyikre az

önkormányzat közigazgatási területére vonatkozóan nincs működési engedély? A 11/ab) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: 1. A támogatást igénybevevő önkormányzat/többcélú kistérségi társulás lakosságszáma (társulás

esetén a társult önkormányzatok összlakossága) nem haladja meg a 70.000 főt? 2. A 2000 fő alatti lakosságszámú települések esetén mind a családsegítő, mind a gyermekjóléti

szolgálat tevékenységekre vonatkozóan van az önkormányzat közigazgatási területére érvényes működési engedély?

3. A 2.000 - 70.000 közötti lakosságszámú település (társulás) mindkét tevékenységre, vagy csak az egyikre rendelkezik-e érvényes működési engedéllyel az önkormányzat (a társulási megállapodásban szereplő ellátási terület) közigazgatási területére?

A 11/ac) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: 1. A támogatást igénybevevő önkormányzat/többcélú kistérségi társulás lakosságszáma (társulás

esetén a társult önkormányzatok összlakossága) 70.001 - 110.000 fő közötti-e? 2. A 70.001 - 110.000 közötti lakosságszámú település (társulás) mindkét tevékenységre, vagy

csak az egyikre rendelkezik-e érvényes működési engedéllyel az önkormányzat (a társulási megállapodásban szereplő ellátási terület) közigazgatási területére?

A 11/ad) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: 1. A támogatást igénybevevő önkormányzat/többcélú kistérségi társulás lakosságszáma (társulás

esetén a társult önkormányzatok összlakossága) a 110.000 főt meghaladja-e? 2. A 110.000 főt meghaladó lakosságszámú település (társulás) mindkét tevékenységre, vagy csak

az egyikre rendelkezik-e érvényes működési engedéllyel az önkormányzat (a társulási megállapodásban szereplő ellátási terület) közigazgatási területére?

A 11.ab-ad) pont szerinti támogatások esetén:

1. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 2. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe az ab)-ad) pontok szerinti normatív hozzájárulást? 3. Intézményi társulás/többcélú kistérségi társulás esetén: Valamennyi érintett település szerepel a

működési engedély ellátási területében. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16.§-a szerinti előírásainak? 2. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példánya?

3. A Szoctv. 120-122.§-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe)

4. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

5. A családsegítésről vezetik-e az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnaplót és forgalmi naplót?

27Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5., 6. és 7/b. pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 64., 92. §-ai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 39-40. §-ai 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 30-34. §-ai 15/1998. NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 27-32. §-ai 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről b) Gyermekjóléti központ FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 340 000 forint/központ A hozzájárulás a Gyvt. 40. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosító gyermekjóléti központok működési kiadásaihoz kapcsolódik. A hozzájárulás a gyermekjóléti központot működtető legalább 40.000 lakosságszámú települési önkormányzatot és megyei jogú város önkormányzatát a fenntartott központok száma szerint illeti meg. A hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. Intézményi társulás keretében történő működtetés esetén a hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen eléri a 40.000-et. A lakosságszámra a KEKKH adatait a 2005. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézményekhez kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladatban részt vevő településeknek együttesen kell teljesíteni. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Gyvt. 97. § -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

A hozzájárulás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.

28Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 2. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 3. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel? 4. A támogatást igénybevevő önkormányzat/többcélú kistérségi társulás lakosságszáma (társulás

esetén a társult önkormányzatok összlakossága) eléri-e a 40.000 főt? 5. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulást a működés megkezdését követő hónap 1-jétől,

illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig igényelték-e? 6. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85324-4 Családsegítés szakfeladat A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 2. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

3. A Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

4. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5., 6. és 7/a. pontjai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 40. §-a 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről c) Szociális étkeztetés FAJLAGOS ÖSSZEG: 70 800 forint/fő A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A hozzájárulás a települési önkormányzatot az étkeztetésben ellátottak száma alapján illeti meg. Az ellátottak számának meghatározása: Tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 251-gyel. Elszámoláskor az étkeztetésben részesülők nyilvántartása alapján naponta összesített ellátottak számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszeresen vehető figyelembe.

29A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. § -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 2. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 3. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel? 4. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85325-5 Szociális étkeztetés szakfeladat? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet? A rendeletben szerepel-e a szociális étkeztetés?

2. Az étkezőkről szabályszerűen vezetik-e az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 4. számú melléklete szerinti nyilvántartást?

3. Az ellátottak számát a vezetett nyilvántartás alapján és a költségvetési törvény előírásainak megfelelően állapították-e meg?

4. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti előírásainak?

5. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az alábbi dokumentumokkal:

a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes,

a működési engedély egy példányával? 6. A Szoctv. 120-122. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az

önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!) 7. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat

közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

30Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5. és 6. pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 62., 92. §-ai 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 20-24. §-ai 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről d) Házi segítségnyújtás FAJLAGOS ÖSSZEG: 104 800 forint/fő A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást - különösen a bevásárlást, az otthoni életvitel segítését - a Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma alapján illeti meg. Az ellátottak számának meghatározása: Tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 251-gyel. Elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők nyilvántartása alapján naponta összesített ellátottak számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122.§ -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

A házi segítségnyújtás szakmai szabályait az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 25., 27. §-a, valamint 2. és 3. számú mellékletei tartalmazzák. A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. A házigondozó napi gondozási tevékenységéről a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti gondozási naplót vezet.

31Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A települési önkormányzat rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti

működési engedéllyel? 2. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85323-3 Házi segítségnyújtás szakfeladat? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 4. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet?

2. Egyéni gondozási ill. – szükség esetén – ápolási tervet készítettek-e az ellátottakról? 3. A gondozásban részesülőkről egyedi határozatban döntöttek-e? 4. Az előírt gondozási naplót szabályszerűen vezetik-e? 5. Az ellátottak számát a vezetett nyilvántartás alapján és a költségvetési törvény előírásainak

megfelelően állapították-e meg? 6. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 7. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

8. A Szoctv. 120-122. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

9. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3. ,4., 5. és 6. pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 63., 92. §-ai 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 25-27. §-ai 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 29/1993. (II. 17.) Korm rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 1. számú melléklet

32e) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás FAJLAGOS ÖSSZEG: 50 000 forint/fő A hozzájárulásra az a 10.000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65. §-a szerint és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, amelynek keretében legalább 40 jelzőkészülék kerül kihelyezésre időskorú vagy fogyatékos személyek otthonába. E feltételekkel jogosult továbbá a hozzájárulásra az a megyei önkormányzat, amely a kötelező feladata ellátása érdekében működtetett bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményének keretében tart fenn jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Az ellátottak számának meghatározása: Tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 365-tel. Elszámoláskor a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesítettek számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 365-tel. Amennyiben egy jelzőkészülék több ellátottat szolgál, az elszámolásnál egy fő vehető figyelembe. A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. Intézményi társulás keretében történő működtetés esetén a hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen eléri a 10.000-et. A lakosságszámra a KEKKH adatait a 2005. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. A házi segítségnyújtás szakmai szabályait az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 28. §-a tartalmazza. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén nem kell gondozási naplót vezetni és egyéni gondozási tervet készíteni. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosultak a hozzájárulásra azzal, hogy a lakosságszámokhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladatban résztvevő településeknek együttesen kell teljesíteniük. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122.§ -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat, ill. társulás esetén a társult önkormányzatok összlakosságszáma elérte-e a

10.000 főt? 2. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel? 3. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85323-3 Házi segítségnyújtás szakfeladat? 4. Az elszámolt mutató - egész évben történő működtetés esetén - ≥ 40?

335. A törzskönyvi nyilvántartás és a működési engedély alapján vizsgálni kell, hogy a megyei

önkormányzat a bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményének keretében tartja-e fenn a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről,

valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet? A rendeletben szerepelnek-e a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működésének szabályai?

2. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 3. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 4. Kihelyezésre került-e legalább 40 jelzőkészülék a településen élő időskorú vagy fogyatékos

személyek otthonába? 5. Az ellátottak számát a költségvetési törvény előírásainak megfelelően állapították-e meg? 6. Ha egy jelzőkészülék több ellátottat szolgál, az elszámolásnál egy főt vettek-e figyelembe? 7. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 8. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

9. Társulásban történő feladatellátás esetén a társulási szerződésben rögzítették-e a szolgálat működésének rendjét?

10. A Szoctv. 120-122. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

11. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5. és 6. pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 65., 92. §-ai 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 28-29. §-ai 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről f) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 100 000 forint/szolgálat A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn. A hozzájárulás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

34A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122.§ -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén:

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

A hozzájárulás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár. A Szoctv. 60. § (2)-(3) és (5) bekezdése alapján:

- Falugondnoki szolgáltatás a hatszáz lakosnál kisebb településeken működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgálat létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.

- Tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg.

- Egy településen – amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgálatra vonatkozó feltételeknek megfelel – vagy tanyagondnoki, vagy falugondnoki szolgáltatás működtethető.

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A települési önkormányzat a lakosságszáma alapján jogosult-e a normatív hozzájárulásra? 2. A helyi önkormányzat rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési

engedéllyel? 3. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85324-4 Családsegítés szakfeladat? 4. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulást a működés megkezdését követő hó 1-jétől, ill.

megszűnés esetén a megszűnés hónapjának utolsó napjáig igényelték-e? 5. Falugondnoki szolgáltatás:

- A lakosságszám a 600 főt nem haladja meg? - Ha a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően nő a lakosságszám, akkor a 660 főt

nem haladja meg? 6. Tanyagondnoki szolgáltatás:

- A lakosságszám minimum 70 fő, és a 400 főt nem haladja meg?

35A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározta-e a falugondnoki, ill.

tanyagondnoki szolgálat által ellátandó feladatokat a Szoctv. 60 § (4) bekezdésében foglaltak szerint?

2. Az önkormányzat, ill. intézménye látta-e el a feladatot? 3. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 4. Amennyiben a falugondnoki szolgálat feladatait az önkormányzat más intézménye keretében

látja el, vizsgálandó, hogy: - az adott intézményben biztosították-e a falugondnoki szolgálat önálló szakmai egységként

történő működtetését. - az intézmény alapító okirata tartalmazza-e a falugondnoki szolgáltatás feladatainak

ellátását is. 5. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 6. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

7. A Szoctv. 120-122.§-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

8. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 5., 6., és 7.a) pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60., 92. §-ai 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39. §-a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről g) Támogató szolgálat FAJLAGOS ÖSSZEG: 8 722 000 forint/szolgálat A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65/C. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai követelmények szerint tart fenn támogató szolgálatot és azt 2005-ben is működtette, valamint:

– az a helyi önkormányzat, amely a kötelező feladata ellátása érdekében működtetett fogyatékosokat ellátó intézményének keretében tart fenn támogató szolgálatot, továbbá

– az a legalább 10.000 lakosságszámú települési önkormányzat, amely 2006-ban működtet új támogató szolgálatot.

A hozzájárulás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

36A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A lakosságszámra a KEKKH adatait a 2005. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. § -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén:

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

A hozzájárulás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár. A támogató szolgálat szakmai szabályait az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 39/A-D. §-ai, valamint 2. és 3. számú mellékletei tartalmazzák. A támogató szolgálat ellátásában részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni, kivéve ha az ellátott kizárólag tanácsadást vagy szállítást vesz igénybe. A személyi segítő napi gondozási tevékenységéről a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti gondozási naplót kell vezetni. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel? 2. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85328-8 Egyéb szociális és gyermekjóléti

szolgáltatás szakfeladat? 3. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulást a működés megkezdését követő hó 1-jétől, ill.

megszűnés esetén a megszűnés hónapjának utolsó napjáig igényelték-e? 4. A támogató szolgálatot az önkormányzat működtette-e már 2005. évben is? 5. A helyi (megyei) önkormányzat kötelező feladata ellátása érdekében működtetett

fogyatékosokat ellátó intézményének keretében tartja-e fenn a támogató szolgálatot? 6. 2006-ban belépő új szolgáltatás esetén a támogató szolgálatot működtető

önkormányzat/többcélú kistérségi társulás lakosságszáma elérte-e a jogszabályban meghatározott mértéket (10.000 főt)? Társult feladatellátás esetén az vizsgálandó, hogy a társult települések lakosságszáma együttesen eléri-e a 10.000 főt.

37A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet? A rendeletben szerepelnek-e a támogató szolgálat működésének szabályai?

2. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 3. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 4. Egyéni gondozási tervet készítettek-e az ellátottakról? 5. Az előírt gondozási naplót szabályszerűen vezették-e? 6. Amennyiben a támogató szolgálat feladatait az önkormányzat más intézménye keretében látja

el, vizsgálandó, hogy az adott intézményben biztosították-e a támogató szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését?

7. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a szerinti előírásainak?

8. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

9. A Szoctv. 120-122. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

10. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

11. Az ellátást igénybe vevő és az intézmény között létrejött-e megállapodás? Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5., 6., és 7.a) pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 65/C., 92. §-ai 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39/A-D. §-ai 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások terítési díjáról h) Közösségi ellátások FAJLAGOS ÖSSZEG: 6 200 000 forint/szolgálat A hozzájárulásra az a 10.000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65/A. §-ában meghatározott közösségi ellátásokat a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően biztosítja. A hozzájárulás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a

38szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. Intézményi társulás keretében történő működtetés esetén a hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen eléri a 10.000-et. A lakosságszámra a KEKKH adatait a 2005. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A közösségi ellátások keretében biztosítani kell:

- a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, - a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő

állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és

figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladatban részt vevő településeknek együttesen kell teljesíteni. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. § -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

A hozzájárulás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel? 2. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85328-8 Egyéb szociális és gyermekjóléti

szolgáltatás szakfeladat? 3. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulást a működés megkezdését követő hó 1-jétől, ill.

megszűnés esetén a megszűnés hónapjának utolsó napjáig igényelték-e? 4. A közösségi ellátást működtető önkormányzat/többcélú kistérségi társulás lakosságszáma

elérte-e a jogszabályban meghatározott mértéket (10.000 főt)? Társult feladatellátás esetén az vizsgálandó, hogy a társult települések lakosságszáma együttesen eléri-e a 10.000 főt.

39A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet? A rendeletben szerepelnek-e a közösségi ellátások működésének szabályai?

2. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 3. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 4. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 5. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

6. A Szoctv. 120-122.§-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

7. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5., 6., és 7.a) pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 65/A., 92. §-a 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39/F-K. §-ai 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről i) Utcai szociális munka FAJLAGOS ÖSSZEG: 5 750 000 forint/szolgálat A hozzájárulásra az az 50.000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65/E. §-ában meghatározott utcai szociális munkát a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti. A hozzájárulás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. Intézményi társulás keretében történő működtetés esetén a hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen eléri az 50.000-et. A lakosságszámra a KEKKH adatait a 2005. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

40A szociális ágazat irányításáért felelős miniszter pályázat útján regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés öt évre szól, amelynek leteltét követően új pályázat kiírására kerül sor. Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munka körébe tartozik különösen

a) a hajléktalan személyek felkutatása, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatása, b) tájékoztatás, információnyújtás, c) ügyintézés, d) szolgáltatás nyújtása, e) szociális munka egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel.

Az utcai szociális munkás az előző bekezdés szerinti feladatokat az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 12. számú melléklete szerinti „Gondozási lapon” dokumentálja. Az utcai szociális munka megszervezhető önálló szervezeti formában vagy szociális intézmény keretein belül. Az önálló szervezeti formában működtetett utcai szociális munkát végző intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális szolgáltatásokkal. Az utcai szociális munka – amennyiben nem önálló szervezeti formában működik – megszervezhető

a) nappali melegedő vagy hajléktalanok átmeneti szállását, illetve éjjeli menedékhelyet biztosító intézmény keretében,

b) alapszolgáltatási központ keretében, c) családsegítő szolgálat keretében, ha ez a helyi szükségletek figyelembevételével a családos

hajléktalanok, az ifjúsági korosztály, a gyermekek segítése érdekében indokolt. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. § -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

A hozzájárulás teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A helyi önkormányzat rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési

engedéllyel? 2. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85328-8 Egyéb szociális és gyermekjóléti

szolgáltatás szakfeladat? 3. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulást a működés megkezdését követő hó 1-jétől, ill.

megszűnés esetén a megszűnés hónapjának utolsó napjáig igényelték-e?

414. Az utcai szociális munkát ellátó önkormányzat lakosságszáma elérte-e a jogszabályban

meghatározott mértéket (50.000 főt)? (Társult feladatellátás esetén az vizsgálandó, hogy a társult települések lakosságszáma együttesen eléri-e az 50.000 főt.)

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet? A rendeletben szerepelnek-e az utcai szociális munka működésének szabályai?

2. Az önkormányzat, ill. intézménye látta-e el a feladatot? 3. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 4. Az előírt gondozási lapot szabályszerűen vezették-e? 5. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 6. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

7. A Szoctv. 120-122. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

8. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az intézmény és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 5., 6., és 7.a) pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 65/E. §, 92. § 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 104., 104/A-B. §-ai 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről j) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG: 197 000 forint/fő A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült száma osztva 251-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok számának - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap - alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. A hozzájárulás az éves átlaglétszámra a működési engedélyben szereplő létszám erejéig vehető figyelembe.

42A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál. k) Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása FAJLAGOS ÖSSZEG: 465 100 forint/fő A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 251-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok számának - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap - alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. A hozzájárulás az éves átlaglétszámra a működési engedélyben szereplő létszám erejéig vehető figyelembe. A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet. Az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti látogatási és eseménynaplót vezeti. A nyilvántartás alapján a gondozási napokat havonta és évente az intézményvezető összesíti. Ez alapját képezi az állami normatíva felhasználásának, elszámolásának, a mindenkori éves költségvetési törvény figyelembevételével. A nappali ellátásban részesülő személyre a gondozást végző személy egyéni gondozási tervet készít. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag:

a) tanácsadásban, b) alacsonyküszöbű vagy ártalomcsökkentő szolgáltatásban, c) nappali melegedő szolgáltatásában, d) klubfoglalkozásban részesül.

43Külön szabályok a hajléktalanok nappali intézményére:

A nappali melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a) a közösségi együttlétre, b) a pihenésre, c) a személyi tisztálkodásra, d) a személyes ruházat tisztítására, e) az étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására.

A nappali melegedő szolgáltatásairól az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 11. számú melléklete szerinti nyilvántartást (Nappali melegedők eseménynaplója az ellátásban részesítettekről és a nyújtott szolgáltatásokról) kell vezetni. Különös szabályok fogyatékos személyek nappali intézményére:

Fogyatékos személyek nappali intézményében három éven aluli gyermek nem gondozható. Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki

- veszélyeztető magatartást tanúsít, - orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.

Az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható. Fogyatékos személyek nappali intézményébe az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama három hónapnál hosszabb nem lehet. A fogyatékos személyek nappali intézményében hat – nyolc fős gondozási csoportot kell kialakítani. A gondozási csoportok kialakítása során figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők életkorára és fejlettségi szintjére. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézményekhez kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. § szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

A nappali intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét - a Szoctv. 92/K. §-ának (5) bekezdése alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 105 %-át, illetve éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 100%-át. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel?

442. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85326-6 Nappali szociális ellátás szakfeladat? 3. Az elszámolásban szereplő éves átlaglétszám nem haladja-e meg a működési engedélyben

szereplő létszámot, hajléktalanok nappali intézményi ellátása esetén a férőhelyszám háromszorosát? (Több intézmény működtetése esetén együttesen vizsgálható feltétel teljesülése. Intézményi szintű vizsgálatra csak helyszíni vizsgálat keretében van lehetőség.)

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet? A rendeletben szerepelnek-e a nappali intézményi ellátás szabályai?

2. Az ellátottak számának meghatározásakor (a nappali melegedő kivételével) figyelmen kívül hagyták-e a 30 napnál tovább távol levőket?

3. Az intézmény vezetője vezeti-e az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 10. számú melléklete szerinti látogatási és eseménynaplót, és azt havonta és évente összesíti-e? Az előírt gondozási naplót szabályszerűen vezették-e?

4. A nyilvántartásban nem szerepelnek-e a csak étkezésben részesülők? 5. Tagként csak azokat vették-e figyelembe, akiknek a Szoctv. V. fejezete szerinti intézményi

jogviszonyuk van? Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, ill. törvényes képviselőjével kötött-e megállapodást? Figyelmen kívül hagyták-e azokat, akiknek tagsága megszűnt?

6. A Szoctv. 20. §-ában előírt személyi nyilvántartást vezetik-e? 7. Nappali melegedőben vezetik-e az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 11. számú melléklete szerinti

eseménynaplót? Az előírt gondozási naplót szabályszerűen vezették-e? (6. számú melléklet) 8. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 9. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 10. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16.§-a szerinti előírásainak? 11. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

12. A Szoctv. 120-122.§-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

13. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az intézmény és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

14. Az ellátottak létszámának meghatározása során figyelembe vették-e a költségvetési törvény előírásait?

15. A hajléktalanok nappali melegedőjében az ellátotti létszám naponként nem haladta-e meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosát?

16. A nappali intézményekben – a nappali melegedő kivételével – az ellátottak száma naponta nem haladta-e meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 105 %-át?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2., 3., 4., 5., 6., és 9. pontjai

451993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 20., 65/F., 92., 93-94/C. § 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 74-84. és 107/D. §-ai, valamint a 2., 3., 10. és 11. mellékletei 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 6.) Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés (Kvtv. 3. számú melléklet

12. pont) a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás

aa) Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: 900 000 forint/fő A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzat, megyei jogú város önkormányzata által fenntartott, különleges, illetve speciális ellátást nyújtó intézményekben ellátott, gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenesen elhelyezett 0-17 éves gyermekek után vehető igénybe, akik a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhatóság határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti különleges, illetve b) pontja szerinti speciális ellátásban részesülnek. A hozzájárulás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye nem szükséges. Gyvt. 53 § (2): Az otthont nyújtó ellátás keretében: a) különleges ellátást kell biztosítani

aa) a tartósan beteg, illetve fogyatékos, ab) a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró három év alatti gyermek számára;

b) speciális ellátást kell biztosítani ba) a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus

tüneteket mutató (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek, bb) a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító

gyermekkorú elkövető, bc) az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek számára.

ab) Demens betegek, fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 815 000 forint/fő A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel - ide értve a Szoctv. 112. §-ának (8) bekezdésében meghatározott külső férőhelyeket is - tartják fenn, vagy a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek. A hozzájárulást igénybe vehetik azok a helyi önkormányzatok is, akik a Szoctv.-ben szabályozott módon demens betegek ellátását biztosítják, és a demencia kórkép súlyos fokozatát a Pszichiátriai Szakkollégium által befogadott demencia centrum szakvéleményével igazolják. A hozzájárulás az idősek otthonában ellátott demens betegek létszáma után vehető igénybe. Az idősek otthonában elhelyezett és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott demens betegek után is az e pont szerinti

46hozzájárulás vehető igénybe, ha a demencia kórkép súlyos fokozatát a Pszichiátriai Szakkollégium által befogadott demencia centrum szakvéleményével igazolják. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) finanszírozással együtt is igénybe vehető. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás

ba) Otthont nyújtó ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: 785 500 forint/fő A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó megyei/fővárosi önkormányzat, megyei jogú város önkormányzata veheti igénybe azok után a - gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett - 0-17 éves gyermekek után, akik az általa fenntartott, Gyvt. 53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító intézményben vagy nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre, és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek.

bb) Utógondozói ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: 730 000 forint/fő Ez a hozzájárulás vehető igénybe az önkormányzat által - gyámhivatal határozata alapján - a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-24 éves korú fiatal felnőtt után.

bc) Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben

FAJLAGOS ÖSSZEG: 730 000 forint/fő A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (panzió, otthonház). A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 13. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. ab) pont jogosultsága szerinti normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot. A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

47c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: 640 000 forint/fő A hozzájárulás az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthonaiban a Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott - a 12. ab) pont szerint súlyos demens betegnek nem minősülő - ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Ha a működési engedélyben nem szerepel az emelt színvonalú megjelölés, akkor emelt színvonalú ellátásban részesültnek minősül az az ellátott, aki a bentlakásra megkötött megállapodás alapján egyszeri hozzájárulás vagy térítésidíj-pótlék megfizetésére kötelezett. A hozzájárulás fajlagos összege az igénybevételi feltételek mértéke szerint differenciálódik. Amennyiben az intézményben az emelt színvonalú férőhelyekre megállapított személyi térítési díjak éves összegének átlaga

ca) nem haladja meg a 400 000 forintot, akkor 730 000 forint, cb) 400 001-500 000 forint között van, akkor a normatív hozzájárulás az alap-hozzájárulás 120%-ának

- a térítési díj minden 1000 forintnyi emelkedése után - 1280 forinttal csökkentett összege, de legfeljebb 730 000 forint,

cc) 500 001-700 000 forint között van, akkor a normatív hozzájárulás összegének 100%-a, cd) 700 000 forint felett van, akkor a normatív hozzájárulás - a térítési díj minden 1000 forintnyi

emelkedése után - az alap-hozzájárulás 640 forinttal csökkentett összege, de legalább 448 000 forint

illeti meg a fenntartót. Azon intézmények esetén, amelyek

– 2005. szeptember 30-án jogerős működési engedéllyel rendelkeztek, a 2005. szeptember 30-án hatályos személyi térítési díj,

– működési engedélye 2005. szeptember 30-a után emelkedett jogerőre, az először megállapított személyi térítési díj

alapján kell a hozzájárulás összegét megállapítani. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezéséről szóló 259/2002 (XII. 18) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások [12. aa) és 12. ba) jogcímek] igénybevételének sajátos szabályai:

- A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett beutalt gyermek szociális intézményi tartós elhelyezése esetén a gyermek számára otthont nyújtó ellátást biztosítani köteles helyi önkormányzat a 12. aa) pont szerinti jogosultság alapján járó normatív hozzájárulást veheti igénybe, és azt - időarányosan - átadja a gyermeket ellátó intézményt fenntartó önkormányzat számára.

- Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek bölcsődei ellátásban vagy közoktatási szolgáltatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet szerinti normatív hozzájárulásoknak a 19. d) pont kivételével történő igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint. A 19. d) pont szerinti ellátás

48esetén az intézményben elhelyezett gyermekek után a 12. ba) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.

- Ha a tanuló gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

- A 12. aa) és 12. ba) pontok szerinti ellátásban részesülők gondozási napok szerinti nyilvántartását - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.

Ha a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.

A hozzájárulást nem vehetik igénybe a helyi önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben, stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.

- Ha a bentlakásos és átmeneti intézmény közoktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.

Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása, amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba. Az intézményi jogviszony – a kórházi és az otthont nyújtó ellátást kivéve - egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézményekhez kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. § -ai szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén - a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek

tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak

rendelkeznie kell. A bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben a Szoctv. 92/K. §-ának (5) bekezdése alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 105 %-át, illetve éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 100%-át. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm.

rendelet ill. a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel? 2. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85313-6 Gyermek- és ifjúságvédelem feladatai,

85314-7 Nevelőotthoni és nevelőintézeti ellátás, 85315-8 Nevelőszülőknél elhelyezettek ellátása, 85316-9 Fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiban történő ellátás, 85317-0 Ápoló-

49gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás, 85318-1 Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások szakfeladatok közül a megfelelő?

3. A bentlakásos szociális intézmények esetén az elszámolásban szereplő létszám éves átlagban nem haladja-e meg a működési engedélyben szereplő létszámot?

4. A 12/aa) és 12/ba) jogcímen a támogatást a fenntartó fővárosi/megyei önkormányzat vagy megyei jogú városi önkormányzat vette-e igénybe?

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-e rendeletet? A rendeletben szerepelnek-e az átmeneti és bentlakásos intézményi ellátás szabályai?

2. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 3. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 4. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 5. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

6. A Szoctv. 120-122. §-a és a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

7. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az intézmény és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

8. A szociális intézményekben a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 4. számú melléklet, a gyermekjóléti intézményekben a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti nyilvántartást vezetik-e?

9. A nyilvántartásokból megállapítható-e a gondozási napok száma? 10. A nyilvántartások alapján helyesen állapították-e meg az igénybe vehető hozzájárulást? 11. Az ellátottak száma a bentlakásos intézményekben nem haladta-e meg a működési engedélyben

szereplő férőhelyszám 105 %-át? A 12/aa) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: 12. A gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek után a 19/d) pont szerinti hozzájárulást nem

igényelték-e? (A 19/d. nem vehető igénybe, helyette a 12/ba)) 13. A hozzájárulást nem vették-e igénybe a helyi önkormányzatok a központi költségvetési szerv

által fenntartott intézményekben és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után?

14. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezés típusonként vezette-e a nyilvántartást a gondozási napokról?

15. Az átmeneti vagy tartós nevelés jogcímen a gondozási nap nyilvántartásba gyámhatósági határozat alapján vették-e fel a gyermeket?

5016. Ideiglenes elhelyezés jogcímen nyilvántartásba vettek beutalásáról a települési önkormányzat

jegyzője, a gyámhivatal, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága döntött-e?

17. A nevelés megszűnésekor (gyámhivatali határozat, bírósági ítélet, örökbefogadás, 18. életév betöltése) a gondozási nap nyilvántartásból törölték-e a gyermeket?

18. A különleges és speciális elhelyezést a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján biztosították-e?

19. A hozzájárulást a fenntartó önkormányzat azon 0-17 éves ellátottak után vette-e igénybe, akik a Gyvt. 53. § (2) bekezdése alapján különleges vagy speciális ellátásban részesültek?

20. Az intézmény vezeti-e a Gyvt. 139. §-ában előírt nyilvántartást a személyes gondoskodásban részesülőkről?

A 12/ab) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén:

21. A Szoctv. 20. §-ában előírt személyi nyilvántartást vezetik-e? 22. Az intézménybe az ellátottak felvétele a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak

megfelelően történt-e? 23. A pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezés a Szoctv. 71. § (3) bekezdésében előírt,

területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének 3 hónapnál nem régebbi szakvéleménye alapján történt-e?

24. A szenvedélybetegek felvétele a területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztályának, vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának 3 hónapnál nem régebbi szakvéleménye alapján történt-e?

25. A pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek otthonában, valamint a rehabilitációs intézményében élők további elhelyezését a Szoctv. 113/A. § (1) bekezdése szerinti két évenkénti felülvizsgálat indokolttá tette-e?

26. A mozgásfogyatékosok otthonába való felvételnél betartották-e azt az előírást, hogy csak azokat a személyeket lehet felvenni ilyen intézménybe, akiknek a mozgáskorlátozottságát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt állapították meg?

27. Az idősek otthonában ellátott demens betegeknél a demencia kórkép súlyos fokozatát a Pszichiátriai Szakkollégium által befogadott demencia centrum szakvéleményével igazolják-e? A szakvélemény keltétől, vagy az abban foglalt, az állapot fennállásának időpontjától vették-e igénybe a hozzájárulást?

A 12/ba) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén: 28. A gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek után a 19/d) pont szerinti hozzájárulást nem

igényelték-e? 29. A hozzájárulást nem vették-e igénybe a helyi önkormányzatok a központi költségvetési szerv

által fenntartott intézményekben és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után?

30. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezés típusonként vezette-e a nyilvántartást a gondozási napokról?

31. Az átmeneti vagy tartós nevelés jogcímen a gondozási nap nyilvántartásba gyámhatósági határozat alapján vették-e fel a gyermeket?

32. Ideiglenes elhelyezés jogcímen nyilvántartásba vettek beutalásáról a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága döntött-e?

5133. A nevelés megszűnésekor (gyámhivatali határozat, bírósági ítélet, örökbefogadás, 18. életév

betöltése) a gondozási nap nyilvántartásból törölték-e a gyermeket? 34. Az intézmény vezeti-e a Gyvt. 139. §-ában előírt nyilvántartást a személyes gondoskodásban

részesülőkről? A 12/bb) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén:

35. A gyermekek utógondozásba vétele a gyámhivatal határozata alapján történt-e? 36. Az utógondozás megszűnésekor (gyámhivatali határozat vagy 24. életév betöltése), illetve

felsőfokú iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok befejeztével, de legkésőbb a 25. életév betöltésekor a gondozási nap nyilvántartásból törölték-e a gyermeket?

37. Az intézmény vezeti-e a Gyvt. 139. §-ában előírt nyilvántartást a személyes gondoskodásban részesülőkről?

A 12/bc) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén:

38. A Szoctv. 20. §-ban előírt személyi nyilvántartást vezetik-e? 39. Az intézmény vezeti-e a Gyvt. 139. §-ban előírt nyilvántartást a személyes gondoskodásban

részesülőkről? 40. Az intézménybe az ellátottak felvétele a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak

megfelelően történt-e? 41. A gyermekek átmeneti gondozása nem haladta-e meg a 12 hónapot? 42. Ha az elhelyezést meghosszabbították, az a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére

vagy beleegyezésével történt-e és legfeljebb hat hónapra, szükség esetén a tanítási év végéig történt-e?

43. A gondozási napok számának meghatározásakor figyelmen kívül hagyták-e a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutaltakat?

A 12/c) pont szerinti támogatás igénybe vétele esetén:

44. A Szoctv. 20. §-ban előírt személyi nyilvántartást vezetik-e? 45. Az intézménybe az ellátottak felvétele a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak

megfelelően történt-e? 46. A hozzájárulást a működési engedélyben meghatározott, a Szoctv. 117/B. §-a alapján

emeltszínvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító férőhelyen gondozott, súlyos demens betegnek nem minősülő ellátottak után vették-e igénybe? Ha a működési engedélyben nem szerepel az emelt színvonalú megjelölés, akkor emeltszintű ellátásban részesültnek minősítették-e azt az ellátottat, aki a bentlakásra kötött megállapodás alapján egyszeri hozzájárulás vagy térítésidíj-pótlék megfizetésére kötelezett?

47. Az emelt színvonalú férőhelyekre megállapított személyi térítési díjak éves összegének átlaga kiszámítása helyesen történt-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 67-113/C. és 117/B. §-ai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 49-51., 53-53/A. §-ai 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

521/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 40-73. §-ai, valamint a 2. és 3. mellékletei 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások terítési díjáról 16-21., 24-30/A. §-ai 7.) Hajléktalanok átmeneti intézményei (Kvtv. 3. számú melléklet 13. pont) FAJLAGOS ÖSSZEG: 548 000 forint/férőhely A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz. A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel. A hozzájárulás akkor igényelhető, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Az átmeneti szállás nyitva tartását gondozási tevékenységének megfelelően kell meghatározni, azonban az nem lehet kevesebb napi tizenhat óránál. A hajléktalan személyek átmeneti szállásán az ellátást igénybe vevők szociális és mentális gondozását legalább napi hat órai időtartamban biztosítani kell. A szociális munka alapján végzett gondozást az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 13. számú melléklete szerinti egyéni nyilvántartó lapon kell rögzíteni. Az éjjeli menedékhely este, illetve éjszaka legalább napi tizennégy órát tart nyitva. Az éjjeli menedékhely az előforduló konfliktushelyzetek megelőzésére, illetve kezelésére a nyitvatartási időben szakképzett munkaerővel ügyeletet biztosít. Az éjjeli menedékhelyen legalább napi négy órában szociális munkás alkalmazásával szociális munkát kell végezni. A hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban időszakos férőhelyeket biztosíthat.

53A férőhelyszám-bővítés végrehajtható már működő intézmény épületében, az engedélyezett férőhelyszám növelésével, illetve különálló, az éves intézményi ellátásban nem hasznosított, a téli időszakban működtetni kívánt saját tulajdonban lévő, bérelt vagy használati joggal biztosított épületben, helyiségben. A hajléktalanok átmeneti szállásán időszakos férőhelyszám-bővítés abban az esetben hajtható végre, ha a bővítés az időszakot megelőző férőhelyeket igénybevevők ellátását nem zavarja. A hajléktalanok átmeneti szállásán végrehajtott férőhelyszám-bővítés nem haladhatja meg az intézmény ideiglenes vagy állandó működési engedélyében szereplő férőhelyszám 30%-át. A nappali melegedő az időszakos férőhelyeken az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek számára krízishelyzetben éjszakai szállást biztosít. A nappali melegedő az időszakos férőhelyek tekintetében éjjeli menedékhelynek minősül, az időszakos férőhelyek kialakítására és az időszakos férőhelyeken elhelyezetteknek nyújtott szolgáltatásokra az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 107/C. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézmények kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. § -ai szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét - a Szoctv. 92/K. §-ának (5) bekezdése alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 105 %-át, illetve éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 100%-át. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel? 2. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85318-1 Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások

szakfeladat? 3. Az elszámolásban szereplő létszám nem haladja-e meg a működési engedélyben – időszakos

férőhelyszám-bővítés figyelembe vételével - szereplő létszámot? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

igénybevételéről, valamint a fizetendő díjakról a jogszabályban előírt adattartalommal alkotott-

54e rendeletet? A rendeletben szerepelnek-e a hajléktalanok átmeneti intézményei működésének szabályai?

2. Vezetik-e az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 13. számú melléklete szerinti egyéni nyilvántartó lapot? Az előírt gondozási naplót szabályszerűen vezették-e? (7. számú melléklet)

3. A Szoctv. 20. §-ban előírt személyi nyilvántartást vezetik-e? 4. Elszámoláskor a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám és a nyitvatartási napok

száma szorzatának 365-tel való osztásával számított mutatószámot vették-e figyelembe? 5. Időszakos férőhelyszám-bővítés esetén csak a határozatban megjelölt időszakra vették-e

figyelembe az megemelt férőhelyszámot a mutatószám megállapításakor? 6. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 7. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 8. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. § szerinti előírásainak? 9. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

10. A Szoctv. 120-122. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

11. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az intézmény és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

12. Kötettek-e megállapodást az átmeneti szállást 30 napot meghaladóan igénybe vevő hajléktalan személlyel?

13. A férőhelyek számának meghatározása elszámoláskor a költségvetési törvény szabályai szerint történt-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5., 6., és 9. pontjai 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 84. § 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 105-107/D. §-ai, valamint a 2., 3. és 13. mellékletei 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások terítési díjáról 22-23/A. §-ai 8.) Gyermekek napközbeni ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 14. pont) a) Bölcsődei ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: 460 000 forint/fő A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe.

55Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. §-ának (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. §-ának (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 17. b) és c) pont szerinti hozzájárulást. Az ellátottak számának meghatározása: Tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel. Elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. A hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-ig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. A fogyatékos gyermek rehabilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe abban az esetben vehető fel és gondozható, ha

a) a Közokt. tv. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében erre javaslatot tesz, és

b) a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét. A fogyatékos gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban vagy fejlesztő felkészítésben legfeljebb a hatodik életévének betöltését követő augusztus 31-éig vehet részt. A gyermek képességeiről ötödik életévének betöltésekor a szakértői bizottságnak szakvéleményben kell ismételten nyilatkoznia. Fogyatékos gyermeket bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni, melynek legrövidebb időtartama egy hónap. A bölcsőde a feladat jellegétől függően

a) napos bölcsőde, b) hetes (5 napos) bölcsőde lehet.

A napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását. Alapfeladatként nyújtott ellátás esetén egy gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja meg. A hetes bölcsőde naptári hetenként legalább százhúsz óra időtartamban bentlakásos formában folyamatos ellátást biztosít. Egy bölcsődei csoportban – a következő bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb 10 gyermek gondozható. A fogyatékos gyermeket is ellátó csoportban legfeljebb 8, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó csoportban legfeljebb 6 gyermek gondozható.

56A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Gyvt. 97. § -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézményekhez kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel? 2. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85321-1 Bölcsődei ellátás (napos bölcsőde esetén),

vagy a 85312-5 Bentlakásos bölcsődei ellátás (hetes bölcsőde esetén) szakfeladat? 3. Sajátos nevelési igényű gyermek felvétele esetén tartalmazza-e az intézmény alapító okirata a

korai fejlesztés, gondozás, ill. a fejlesztő felkészítés közoktatási feladatokat? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A bölcsődei felvételnél betartották-e a gyermek életkorára vonatkozó korlátozó

rendelkezéseket? 2. A negyedik életév betöltését követő augusztus 31-ig történő meghosszabbított ellátás esetén

rendelkeznek-e ezen gyerekekre vonatkozó orvosi javaslattal? (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 36. §.)

3. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermekeket csak egy intézménytípusnál vették-e számba?

4. Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek után is igénybe vették-e a bölcsődei ellátás hozzájárulást?

5. A fogyatékos gyermeket a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével vették-e fel, és betartották-e a korai fejlesztés, gondozás és a fejlesztő felkészítés ellátás befejezésére előírt 6 éves korhatárt?

6. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 7. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 8. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 9. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

10. A Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

5711. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat

közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

12. Az elszámolás a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, ténylegesen ellátásban részesülők éves összesített gondozási napjainak száma/251 alapján történt-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5. és 6. pontjai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 42. § 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatiról és működésük feltételeiről 35-45. §-ai b) Családi napközi ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: 152 000 forint/fő A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig. A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. A hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a helyi önkormányzat rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel. A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközit működtető akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha érvényes működési engedéllyel rendelkezik. Családi napközibe húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek. A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 fő, amennyiben valamennyi gyermek fogyatékos, úgy 3 fő.

58A családi napköziben az előzőekben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó még egy gyermek gondozása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van. Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Gyvt. 97. § szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézményekhez kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm.

rendelet szerinti működési engedéllyel? 2. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85322-2 Családi napközi, nappali felügyelet

szakfeladat? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A családi napközibe való felvételnél betartották-e a gyermek életkorára, ill. az ellátott

gyermekek számára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket? 2. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 3. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 4. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 5. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példányával?

6. A Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

7. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén a fenntartó és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

8. Az elszámolás alapjául szolgáló gondozási napok számát az előírt havi jelentőlapok szerinti, ténylegesen ellátásban részesülők száma alapján határozták-e meg?

59Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5. és 6. pontjai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 43. §-a 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatiról és működésük feltételeiről 46-50. §-ai c) Ingyenes intézményi étkeztetés FAJLAGOS ÖSSZEG: 50 000 forint/fő A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdése alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. Az intézményvezető gyermekétkeztetés esetén a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilvántartást vezeti az étkezést igénybevevőkről. Gyermekétkeztetés esetén a bölcsődés, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, kedvezményként kell biztosítani. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Gyvt. 97. § -a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, ill. az intézmény fenntartója jogosult. A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézményekhez kapcsolódóan jogosultak e hozzájárulásra. Jogosult a normatív hozzájárulásra a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén

- a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

- a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A törzskönyvi nyilvántartásban szerepel-e a 85321-1 Bölcsődei ellátás (napos bölcsőde esetén),

vagy a 85312-5 Bentlakásos bölcsődei ellátás (hetes bölcsőde esetén) szakfeladat? 2. Legfeljebb annyi gyermek után vették-e igénybe e jogcímen a hozzájárulást, ahány bölcsődés

gyermek után az alapnormatíva elszámolható?

60A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Vezetik-e a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilvántartást az

étkezést igénybevevőkről? Az előírt gondozási naplót szabályszerűen vezették-e? 2. A Gyvt. 148. § (5) bekezdése szerint az elszámolásban figyelembe vett gyermek jogosult-e

ingyenes bölcsődei étkezésre? 3. Az önkormányzat/többcélú kistérségi társulás ill. intézménye látta-e el a feladatot? 4. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás székhely önkormányzata

vette-e igénybe a normatív hozzájárulást? 5. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén a társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9.

vagy 16. §-a szerinti előírásainak? 6. Intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat rendelkezik-e az

alábbi dokumentumokkal: - a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozata, mely szerint a megállapodás törvényes, - a működési engedély egy példánya

7. A Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az önkormányzat nem vette-e igénybe a hozzájárulást? (csak a fenntartó veheti igénybe!)

8. Ellátási szerződés keretében történő feladatellátás esetén az intézmény és az önkormányzat közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete döntött-e?

9. Az elszámolás alapjául szolgáló gondozási napok számát az előírt havi jelentőlapok szerinti, ténylegesen ellátásban részesülők száma alapján határozták-e meg?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3., 4., 5. és 6. pontjai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 148. § (5) bek. 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatiról és működésük feltételeiről 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 11. §-a és 3. számú melléklete 9.) Óvodai nevelés (Kvtv. 3. számú melléklet. 15. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Törzskönyvi nyilvántartás adataival történő egyeztetés.

- Az intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel-e.

- Amennyiben az igénybejelentés illetve igénybejelentés módosításai során az Igazgatóság hiányosság megszüntetésére észrevételt tett, az alapító okirat módosítása megtörtént-e.

2. Az intézményi (önkormányzati) statisztikai jelentéssel az összevetés. 3. Az intézmény OM azonosítóval rendelkezik-e.

614. Az elszámolás – a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan – a Kvtv. 3. melléklet

kiegészítő szabályai, valamint a Közokt. tv. 1. sz. melléklet 2. rész A normatív hozzájárulások meghatározásakor figyelembe vehető gyermek, tanulólétszám megállapítása szerint történt-e.

5. Az előző évek idősorával történő összevetés. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Tanügyi nyilvántartások megléte, naprakész és előírásszerű vezetése: felvételi előjegyzési

napló, felvételi és mulasztási napló, óvodai csoportnapló, óvodai törzskönyv. 2. Az elszámolást megalapozó számítások vizsgálata. 3. Az intézmény tevékenységéről készült statisztikai jelentés összhangban készült-e el az

adattartalmát megalapozó tanügyi nyilvántartásokkal. 4. A Közokt. tv. 24. § (l) bekezdése alapján “Az óvoda a gyermek hároméves korától a

tankötelezettség – e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – kezdetéig nevelő intézmény”. Az ellenőrzés feladata a felvételi és mulasztási napló alapján a 3. életévet 2005., illetve 2006. december 31-ig betöltött és a 2005/2006. nevelési évben legalább december 31-ig, illetve 2006/2007. nevelési évben legalább december 31-ig az óvodai nevelést igénybe vevő gyermekek számának meghatározása: - Azon gyermekek vehetők figyelembe, akik az október 1-jei állapotnak megfelelő

létszámmérés időpontját követően nevelési évenként december 31-ig betöltik a 3. életévüket és az óvodai nevelést is igénybe veszik.

- Továbbá annak megállapítása, hogy a 7. életévüket betöltött gyermekek esetében a Közokt. tv. 24. §-ának (5) bekezdése alapján az óvodai nevelésben való részvételük meghosszabbításra került-e. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.

5. A felvételi és mulasztási napló alapján ellenőrizhető az igazolt és igazolatlan hiányzások száma, figyelemmel a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28. § (l) bekezdésében előírtakra is. (A létszám meghatározásánál figyelmen kívül hagyták-e azokat a gyermekeket, akiknek megszűnt az óvodai elhelyezése a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28. § (1) bekezdése alapján, mert a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot volt távol, és az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire a Közokt. tv. 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével.)

6. Ellenőrizni szükséges, hogy a gyógypedagógiai ellátás jogcímnél számba vett óvodás gyermekek létszámát figyelmen kívül hagyták-e a létszám megállapításánál.

7. Betartották-e a Közokt. tv. 110. §-ának a nem magyar állampolgárokra vonatkozó előírásait. 8. Figyelembe vették-e a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti

vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermekeket. 9. A Közokt. tv. 1. számú mellékletének második részében foglalt előírásoknak megfelelően a

hozzájárulás meghatározásakor - Az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként vették-e figyelembe. - A nem magyar állampolgár gyermeket csak akkor vették-e számba, ha a magyar

állampolgár gyermekekkel azonos feltételek mellett vehet részt a közoktatásban. 10. Nem vettek-e igénybe hozzájárulást azon gyermekek után, akik a 7. életévüket 2005. illetve

2006. szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. §-ának (5) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható. Ez utóbbi esetben rendelkeznek-e a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatával.

6211. Az óvoda figyelembe vette-e a Közokt. tv-nek az óvodai csoportok szervezésére vonatkozó

előírásait. 12. A számításoknál előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat fenntartói

szinten alkalmazták-e. 13. Az elszámolást analitikus nyilvántartásokkal is alátámasztották-e intézményi szinten. Ezek

alapján megalapozott-e az elszámolás. 14. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által

fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 15. pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. §, 65. §, 74. §, 110. §, és l. számú melléklet második része, 3. sz. melléklet I. és II. része A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 15-16. §, 28. §, valamint a 4. számú melléklete A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 16. §, és 22. §-a 10.) Iskolai oktatás (Kvtv. 3. számú melléklet 16. pontja) a) Iskolai oktatás az 1-4. évfolyamon (Kvtv. 3. számú melléklet 16/a) pontja) b) Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamon (Kvtv. 3. számú melléklet 16/b) pontja) c) Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamon (Kvtv. 3. számú melléklet 16/c) pontja) d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) (Kvtv. 3. számú melléklet 16/d) pontja) e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) (Kvtv. 3. számú melléklet 16/e) pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Törzskönyvi nyilvántartás adattartalmával összevetés.

- Az intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel-e.

- Amennyiben az igénybejelentés vagy az igénybejelentés módosítása során az alapító okirat tartalmára vonatkozóan az Igazgatóság hiányosság megszüntetésére észrevételt tett, megtörtént-e azok módosítása.

2. Az intézményi (önkormányzati) statisztikai jelentéssel az összevetés. 3. Az intézmény OM azonosítóval rendelkezik-e. 4. Az elszámolás – a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan – a Kvtv. 3. melléklet

kiegészítő szabályai, valamint a Közokt. tv. 1. sz. melléklet 2. rész A normatív hozzájárulások meghatározásakor figyelembe vehető gyermek, tanulólétszám megállapítása szerint történt-e.

5. Az előző évek idősorával történő összevetés.

63A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A tanügyi nyilvántartások megléte, naprakész, előírásszerű vezetése (11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelet 4. számú melléklet): törzslap, beírási napló, osztálynapló, gyakorlati oktatási csoportnapló.

2. Az elszámolást megalapozó számítások vizsgálata. 3. A tanulókat évfolyam, iskolatípus és a Közokt. tv. előírásai alapján helyesen sorolták-e be. 4. Az intézmény tevékenységéről készült statisztikai jelentés összhangban készült-e el az

adattartalmát megalapozó tanügyi nyilvántartásokkal. 5. Figyelembe vették-e a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti

vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett tanulókat. 6. A tanulók létszámának megállapításakor figyelembe vették-e a Közokt. tv. 1. számú

mellékletében foglaltakat: 6.1. a nappali rendszerű iskolai oktatásban egy tanulóként csak az iskolával tanulói

jogviszonyban állókat lehet figyelembe venni, 6.2. nem lehet figyelembe venni

6.2.1. 2006. 08. 31-ig: azok létszámát, akik a saját döntésük alapján magántanulók, a vendégtanulók, a térítési díjat fizetők,

6.2.2. 2006. 09. 01-től: azok létszámát, akik a saját döntésük alapján magántanulók, vendégtanulók – kivéve, ha a Közokt. tv. alapján közösen szervezik meg több iskola részére a nyelvi előkészítő osztályt,

6.3. a felnőtt oktatásban a Közokt. tv. 78. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatottakat egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerinti tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni. A más munkarend szerint oktatottak létszámát nem lehet figyelembe venni,

6.4. a nem magyar állampolgár tanulót csak akkor vették-e figyelembe, ha a magyar tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban,

6.5. azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a középiskolában, a szakiskolában az alapszolgáltatásért térítési díjat fizetnek, kettővel elosztva vették-e figyelembe, a tandíjat fizető tanulót figyelmen kívül hagyták-e a létszám meghatározásakor.

6.6. A Közokt. tv. alapján térítési díjat fizető tanulót csak akkor vették-e figyelembe, ha a térítési díjat az iskola előírta és beszedte. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a Közokt. tv. 117. § (1) bekezdésében meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt feltüntették-e a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt. Ebben az esetben a normatív hozzájárulás megállapításakor a tanulót egy tanulóként vették-e figyelembe.

7. Ellenőrizni szükséges, hogy a gyógypedagógiai ellátás jogcímnél számba vett tanulók számát a 16. a-c) pontok esetében figyelmen kívül hagyták-e a létszám megállapításánál.

8. A tanulói jogviszonyt a Közokt. tv. 69. § (5) bekezdése és 109. § (4) bekezdése alapján szüneteltetők számát figyelmen kívül hagyták-e a létszám megállapításánál.

9. A hozzájárulás kétszeresét abban az esetben vették-e igénybe, ha a helyi önkormányzat az általa fenntartott:

9.1. Művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5-8. évfolyamára járók a központi program alapján az 5., a 7. évfolyamtól kezdődően – a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdés, illetőleg 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátították el az általános műveltséget

64megalapozó és a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit.

9.2. Művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola 9-10. és a szakközépiskola 9-12, továbbá a Közokt. tv. 28. §. (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után a központi program alapján – a Közokt. tv. 27. § (7) bekezdés, illetőleg 29.§ (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit.

9.3. A szakiskolában a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése alapján a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő 9-10. évfolyamos tanulók után.

9.4. A középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg az oktatást, nevelést.

9.5. Azon 9., előkészítő osztályba járó középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján szervezik meg az oktatást, nevelést.

10. A 16. c) pont szerinti hozzájárulásokat egy tanuló után csak egy jogcímen vették-e igénybe. 11. Az iskolai szakképzés jogcím esetében a tanulólétszám megállapításánál figyelembe vették-e,

hogy a hozzájárulás csak az első szakképesítéshez, valamint a – Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja figyelembevételével – a második szakképesítés megszerzésére utoljára a 2004/2005. tanévben indított képzésben résztvevő tanulók után vehető igénybe. A Közokt. tv. 114. §-ának (2) bekezdése alapján minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi. érzékszervi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése.

12. A támogatást a következők szerint vették-e igénybe a szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben résztvevő tanulók után

13. Második szakképzésben utoljára a 2004/2005. tanévben indított képzésekben résztvevők 2005/2006. tanévi létszámának 8/12-ed része és a hároméves képzési idejű szakképzésben részt vevő tanulók 2006/2007. tanévi létszámának 4/12-ed része alapján.

13.1. A hozzájárulás 100%-át vette-e igénybe az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerint egyéves képzési idejű szakképzésben valamennyi, a kettő és fél, illetve hároméves képzési idejű szakképzésben a második szakképzési évfolyamon, valamint a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamain – nem OKJ képzés keretében – az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló képzés esetén a Közokt. tv. 27. § (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, vagy költségvetési szervnél szakmai gyakorlati képzésben résztvevő tanulók után.

13.2. A hozzájárulás 140 %-át vette-e igénybe a helyi önkormányzat az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, vagy költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzésben résztvevő tanulók után, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő.

13.3. A hozzájárulás 60 %-át vette-e igénybe a helyi önkormányzat az utolsó szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, vagy költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzések esetében, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő.

13.4. A hozzájárulás 20 %-át vette-e igénybe a helyi önkormányzat a tanulószerződés alapján nem a helyi önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati

65képzésben résztvevő azon tanulók után, akikkel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek. Nem vehető igénybe további normatíva a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után abban az esetben sem, amennyiben a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja.

13.5. A 16. e) pont szerinti hozzájárulásokat egy tanuló után csak egy jogcímen vették-e igénybe.

13.6. Nem jár ez a hozzájárulás a 16.bb), cb) alpontokban meghatározott oktatás keretében gyakorlati képzésben részt vevők után.

14. A 16.) iskolai oktatás bb) és cb) pontja szerinti támogatás igénybevétele esetén a 16. d) és e) pontja szerinti hozzájárulást nem vették-e igénybe.

15. Ha a 16.d), a 16.e) pont szerinti szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám – a félév-váltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történt-e. Ha az itt lehatárolt időszakokon belül a gyakorlati képzés megszervezése a képzési program szerint iskolai és nem iskolai (változó) képzőhelyen történik, az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában kell megosztani a tanulók létszámát.

16. Olyan tanulók után vették-e igénybe a hozzájárulást, akik rendelkeznek tanulói azonosító számmal.

17. A hozzájárulás elszámolása az önkormányzat által közölt tényleges tanévnyitó statisztikai adatok alapján történt-e. A közölt adatok alapján az elszámolás jogszerű volt-e.

18. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e

19. A számításoknál előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat fenntartói szinten alkalmazták-e?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 16. pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. §, 25-29. §, 37-38. §, 44-52. §, 66. §, 69. §, 75. §, 78. §, 109-110. § 114-116. §, 123. §, 124. § és az 1. számú melléklet második része, a 3. sz. melléklet I. és II. része A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2-3. §-ai és 15-20. §-ai A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43. § (4) bekezdése Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete 11.) Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás (Kvtv. 3. számú melléklet 17. pontja) a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában

(Kvtv. 3. számú melléklet 17/a) pontja) b) Korai fejlesztés, gondozás (Kvtv. 3. számú melléklet 17/b) pontja) c) Fejlesztő felkészítés (Kvtv. 3. számú melléklet 17c) pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Törzskönyvi nyilvántartás adattartalmával összevetés.

66- Az intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel-

e. - Amennyiben az igénybejelentés vagy az igénybejelentés módosítása során az alapító

okirat tartalmára vonatkozóan az Igazgatóság hiányosság megszüntetésére észrevételt tett, megtörtént-e azok módosítása.

2. Az intézményi (önkormányzati) statisztikai jelentéssel történő összevetés. 3. Az intézmény OM azonosítóval rendelkezik-e. 4. Az elszámolás – a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan – a költségvetési törvény

kiegészítő szabályai, valamint a Közokt. tv. 1. sz. melléklet 2. rész A normatív hozzájárulások meghatározásakor figyelembe vehető gyermek, tanulólétszám megállapítása szerint történt-e.

5. Az előző évek idősorával történő összevetés. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A 17.aa) pont szerinti hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, az

általános iskola 1-8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., és a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán, a középiskolában, szakiskolában, és szakképző intézményben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után vette-e igénybe. A jogosultságnak nem feltétele, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják-e a nevelést, oktatást.

2. Egyéni fejlesztési terv vagy munkaterv megléte, előírásszerű összeállítása, szakértői vélemények megléte, azok hatályosságának felülvizsgálata.

3. A tanügyi nyilvántartások megléte, naprakész és előírásszerű vezetése (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklet), forgalmi napló, egyéni fejlesztő napló.

4. Az intézmény tevékenységéről készült közoktatási statisztikai jelentés összhangban készült-e el az adattartalmát megalapozó nyilvántartásokkal.

5. A tanulói jogviszonyt a Közokt. tv. 69. § (5) bekezdése és 109. § (4) bekezdése alapján szüneteltetők számát figyelmen kívül hagyták-e a létszám megállapításánál.

6. Betartották-e a Közokt. tv. 110. §-ának a nem magyar állampolgárokra vonatkozó előírásait. 7. Figyelembe vették-e a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti

vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermekeket, tanulókat. 8. A létszám megállapításakor figyelembe vették-e a Közokt. tv. 1. számú mellékletében

foglaltakat. 9. A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a gyermek/tanuló

fogyatékosságának megfelelő ellátás biztosítására az intézményt az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság kijelölte-e.

10. A gyógypedagógiai ellátásban, korai fejlesztésben, gondozásban, fejlesztő felkészítésben részesített gyermekek, tanulók után csak abban az esetben vették-e igénybe a hozzájárulást, ha a gyermek, tanuló fogyatékosságát az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye megállapította.

11. A figyelembe vett fogyatékos magántanuló, továbbá az emelt összegű családi pótlékra való jogosultság megállapítására vonatkozó rendelkezés szerint – 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – az előírt orvosi igazolással rendelkező nem fogyatékos magántanuló részére az iskola biztosított-e legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést.

6712. Az önkormányzat a gyógypedagógiai ellátásra vonatkozó hozzájárulást vette-e igénybe a

Közokt. tv. 27. § (10) és (12) bekezdése szerinti képzésben részesülő tanulók után. 13. A hozzájárulást a 2005/2006. tanévre (a költségvetési év első nyolc hónapjára) időarányosan

vették-e igénybe. 14. A 17. ab) pont szerint a hozzájárulás 70 %-át vették-e igénybe azon tanulók után, akiknek

esetében az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a 2005/2006. tanévet, illetve a 2006/2007. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2006/2007. tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását, továbbá, ha a tanuló folyamatos figyelemmel kísérését rendelte el a szakértői és rehabilitációs bizottság a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján. A hozzájárulást kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig vették-e figyelembe.

15. A 17.ac) pont szerint 2006. szeptember 1-jétől a hozzájárulás 130 %-át időarányosan vette-e igénybe az önkormányzat, az általa fenntartott intézménybe járó azon gyermekek, tanulók után, akiket a Közokt. tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja szerint (testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá autista gyermek, tanuló) az óvodai csoport, illetve az iskolai osztály létszámának számításánál három gyermekként, tanulóként kell számításba venni.

16. A 17. ad) pont szerint 2006. szeptember 1-jétől a hozzájárulás 90 %-át időarányosan vette-e igénybe az önkormányzat az általa fenntartott intézménybe járó azon gyermekek, tanulók után, akiket a Közokt. tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja szerint (beszéd-, enyhe értelmi fogyatékos, pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyermek, tanuló) az óvodai csoport, illetve az iskolai osztály létszámának számításánál két gyermekként, tanulóként kell figyelembe venni, feltéve, ha a gyermekeket, tanulókat a többi gyermekkel, tanulóval együtt egy óvodai csoportban, illetve egy iskolai osztályban nevelik, oktatják.

17. A 17. ae) pont szerint 2006. szeptember 1-jétől a hozzájárulás 80 %-át időarányosan vette-e igénybe az önkormányzat az általa fenntartott intézménybe járó azon gyermekek, tanulók után, akiket a Közokt. tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja alapján az óvodai csoport, illetve az iskolai osztály létszámának számításánál két gyermekként, tanulóként kell figyelembe venni (beszéd-, enyhe értelmi fogyatékos, pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyermek, tanuló), feltéve, hogy a gyermekeket, tanulókat a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve külön óvodai csoportban, illetve külön iskolai osztályban nevelik, oktatják.

18. A 17. af) pont szerint 2006. szeptember 1-jétől időarányosan az állami hozzájárulás 130 %-át vette-e igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott fejlesztő iskolába járó súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek után. A fejlesztő iskolai oktatásra a Közokt. tv. 30/A. § (1) bekezdésében leírtak érvényesek-e.

19. Az a) pont szerinti hozzájárulások mellett a közoktatási normatívák közül a Költségvetési törvény 3. sz. melléklet 16. e), 18., 19., a 20. a) és c-d), valamint a 21-22. pontban meghatározott hozzájárulásokat vették-e igénybe, az ott meghatározott feltételekkel.

20. A korai fejlesztést, gondozást illetve fejlesztő felkészítést biztosító intézményekben gondoskodtak-e a Közokt. tv-ben valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8., illetve 9. §-ában foglalt követelmények betartásáról.

21. A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a Fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás elszámolása az ezen ellátásokat igénybevevők – 12 havi tényleges átlaglétszáma együttes összegének figyelembevételével számított és – tízzel elosztott átlaglétszáma alapján történt-e. E hozzájárulások mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül – a 22. jogcím kivételével –

68más jogcímen állami hozzájárulást nem vettek-e igénybe. A korai fejlesztés és gondozás elszámolásának alapdokumentuma az ellátott gyermekről vezetett forgalmi napló.

22. A 17. a) jogcímei esetében az elszámolás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott 2005/2006. tanévi nyitó létszám 8/12-ed részének és a 2006/2007. tanévi nyitó létszám 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként összesített átlaga alapján történt-e.

23. Az óvodai nevelésben, és korai fejlesztés, gondozásban részesülők kivételével, olyan gyermekek, tanulók után vették-e igénybe a hozzájárulást, akik rendelkeznek tanulói azonosító számmal.

24. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 17. pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. §, 30. §, 34-35. §-ai A képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet 8-10. §, 14. §-ai 12.) Alapfokú művészetoktatás (Kvtv. 3. számú melléklet 18. pontja) a) Zeneművészeti ág (Kvtv. 3. számú melléklet 18/a) pontja) b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág (Kvtv. 3. számú melléklet

18/b) pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Törzskönyvi nyilvántartás adattartalmával összevetés.

- Az intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel-e.

- Amennyiben az igénybejelentés vagy az igénybejelentés módosítása során az alapító okirat tartalmára vonatkozóan az Igazgatóság hiányosság megszüntetésére észrevételt tett, megtörtént-e a módosítás.

2. Az intézményi (önkormányzati) statisztikai jelentéssel történő összevetés. 3. Az intézmény rendelkezik-e OM azonosítóval. 4. Az elszámolás – a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan – a költségvetési törvény

kiegészítő szabályai szerint történt-e. 5. Az előző évek idősorával történő összevetés. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A tanügyi nyilvántartások megléte, naprakész és előírásszerű vezetése (11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelet 4. számú melléklet): törzslap, beírási napló, egyéni foglalkozási napló, csoportos foglalkozási napló.

2. Az intézmény tevékenységéről készült statisztikai jelentés összhangban készült-e el az adattartalmát megalapozó tanügyi nyilvántartásokkal.

693. A szülői nyilatkozatok megléte a más alapfokú művészetoktatási intézményben történő

tanulásról. A létszám meghatározásánál figyelemmel voltak-e arra, hogy a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatását is igénybe veszi.

4. A tanulók létszámának meghatározásánál figyelembe vették-e a Közokt. tv. 1. számú mellékletének második részében foglaltakat.

4.1. az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles vagy tankötelezettségének megszűnése után iskolába jár, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint: 4.1.1. egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év

átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,

4.1.2. azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,

4.1.3. az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120 %-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni,

4.2. ha a tanulónak a Közokt. tv. rendelkezései szerint térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és elszámolásánál csak abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben az iskola a térítési díjat előírta és beszedte. 4.2.1. A Közokt. tv. 117. § (2) bekezdése szerint a térítési díjat – fenntartó által

meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás zeneművészeti ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka.

4.2.2. A Közokt. tv. 114. §-ának (2) bekezdése alapján minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel.

5. A zeneművészeti ág jogcímen a hozzájárulást a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók után vették-e igénybe.

6. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanulót csak egy jogcímen vették-e figyelembe abban az esetben, ha az a) és b) jogcím szerinti oktatást együttesen veszi igénybe, vagy ha a tanuló több tanszakra jár, vagy több alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatását veszi igénybe.

7. Ha a tanuló az egységes iskola keretében részesül művészetoktatásban, nem vehető igénybe utána e jogcím szerinti normatíva.

8. A képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág jogcím létszámánál vették-e figyelembe a csoportos főtanszakos zeneoktatásban részesülőket.

9. A tanulót azon a jogcímen vették-e figyelembe, amelyik tanszakra a térítési díj kötelezettséget választotta, és a választott képzés keretében számára legalább heti négy foglalkozást biztosítottak-e.

10. A 27/1998 (VI. 10.) MKM rendelet II. része szerinti előírásoknak megfelelően biztosították-e a heti négy tanórai foglalkozás együttes idejét:

10.1. zeneművészeti ágban csak egyéni, illetve egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább 150 perc foglalkozási időt,

7010.2. kizárólag csoportos foglalkozás esetén minden művészeti ágban legalább 180 perces

foglalkozási időt. 11. A normatíva igénylése során a több tanszakon biztosított foglalkozások száma nem vonható

össze. 12. Az elszámolás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott

2005/2006. tanévi nyitó létszám 8/12-ed részének és a 2006/2007. tanévi nyitó létszám 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként összesített átlaga alapján történt-e. (Egy fő csak egy ellátottként vehető figyelembe.)

13. Olyan tanulók után vették-e igénybe a hozzájárulást, akik rendelkeznek tanulói azonosító számmal.

14. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

15. Ha a tanuló a térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt feltüntették-e a tanuló törzslapján.

16. Betartották-e a Közokt. tv. 110. §-ának a nem magyar állampolgárokra vonatkozó előírásait, a nem magyar állampolgár gyermeket csak akkor vették-e számba, ha a magyar állampolgár gyermekekkel azonos feltételek mellett vehet részt a közoktatásban.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 18. pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 31. §, 44-45. §, 66. §, 75. §, 115-116. §, 123. § és az 1. számú melléklet második része A nevelési-oktatatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. §, 17. §, valamint a 4. számú melléklete A 32/1999. (VIII. 18.) OM rendelettel módosított az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet I-V. rész 13.) Kollégiumok közoktatási feladatai (Kvtv. 3. számú melléklet 19. pontja) a) Kollégiumi, externátusi nevelés, (Kvtv. 3. számú melléklet 19/a) pontja) b) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő

kollégiumi tanulók nevelése, ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 19/b) c) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő

kollégiumi tanulók nevelése, ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 19/b) d) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Tehetséggondozó Programjában

részt vevő kollégiumi tanulók nevelése, ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 19/c) e) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi nevelése, oktatása (Kvtv. 3. számú

melléklet 19/d) pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Törzskönyvi nyilvántartás adattartalmával összevetés.

- Az intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel-e. A 19/a), valamint a 19/d) jogcímek esetében az óvodás korú gyermekek kollégiumi nevelése többcélú intézményben működik-e, amelynek alapító okirata tartalmazza-e az óvodai és kollégiumi nevelés feladatát is.

71- Amennyiben az igénybejelentés vagy az igénybejelentés módosítása során az alapító

okirat tartalmára vonatkozóan az Igazgatóság hiányosság megszüntetésére észrevételt tett, megtörtént-e azok módosítása.

2. Az intézményi (önkormányzati) statisztikai jelentéssel történő összevetés. 3. Az intézmény OM azonosítóval rendelkezik-e. 4. Az elszámolás – a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan – a költségvetési törvény

kiegészítő szabályai szerint történt-e. 5. Az előző évek idősorával történő összevetés. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A tanügyi nyilvántartások megléte, naprakész és előírásszerű vezetése a vonatkozó jogszabályi

előírások alapján történt-e: kollégiumi törzskönyv, csoportnapló, többcélú intézmény vizsgálatakor az óvodás korú gyermekek esetében az óvodai előjegyzési napló, felvételi és mulasztási napló, óvodai csoport napló és óvodai törzskönyv is.

2. A Közokt. tv. 68. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tanulókat tanévenként vették-e fel a kollégiumba, a kollégiumi törzskönyveket minden tanévben megnyitották-e.

3. Az intézmény tevékenységéről készült statisztikai jelentés összhangban készült-e el az adattartalmát megalapozó tanügyi nyilvántartásokkal.

4. Vizsgálni szükséges azt is, hogy azoknak a tanulóknak a létszámát, – normatív hozzájárulás meghatározásakor – akik az alapszolgáltatásért térítési díjat fizetnek, a Közokt. tv. I. számú melléklet Második részben meghatározottak szerint 2-vel elosztva veszik-e figyelembe, valamint külön nyilvántartást vezetnek-e róluk.

5. Az externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén hozzájárulást akkor számoltak-e el, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani.

6. Az externátusi ellátásban részesülők esetében a fenntartó önkormányzat vállalta-e a lakhatási (albérleti díj, közüzemi díj) költségeket. Vizsgálandó, hogy az ellátott nem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozónál lakik-e.

7. A 19. b) pont szerinti hozzájárulást azok után a kollégiumban elhelyezett tanulók után vette-e igénybe az önkormányzat, akik számára a nevelést, ellátást az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg.

8. A 19. c) pont szerinti hozzájárulást azon tanulók után vette-e igénybe az önkormányzat, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Tehetséggondozó Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján szervezik meg a nevelést, oktatást.

9. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi neveléséhez, oktatásához a 19. d) pont szerinti hozzájárulást vették-e igénybe.

10. A 19. d) pont szerint a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján vették-e fel. Függetlenül attól igénybe vehető a hozzájárulás, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg a nevelést, ellátást.

11. A 19. d) pont szerinti hozzájárulás megilleti az önkormányzatot akkor is, ha a sajátos nevelési igényű gyermek – a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában – az óvodai nevelés mellett kollégiumi nevelésben is részesül.

7212. Figyelmen kívül hagyták-e gyermekek, tanulók kollégiumi nevelése, oktatása jogcímnél a

gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermekeket, tanulókat.

13. Amennyiben a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi nevelését, oktatását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat legalább a normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget megtérítette-e az elhelyezettek után. (Az érintett tanulókról, valamint a megtérített normatívákról az intézmény rendelkezik-e dokumentációval.)

14. Az elszámolás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott 2005/2006. tanévi nyitó létszám 8/12-ed részének és a 2006/2007. tanévi nyitó létszám 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként összesített átlaga alapján történt-e a Kvtv. 3. mell. Kiegészítő szabályok 10. g) pontjában meghatározottak kivételével.

15. A kollégiumi ellátáshoz kapcsolódóan nem vették-e igénybe a 20. pont alatti hozzájárulásokat. 16. A hozzájárulást olyan tanulók után vették-e igénybe, akik rendelkeznek tanulói azonosító

számmal, ide nem értve az óvodai ellátásban részesülőket. 17. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által

fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

18. Betartották-e a Közokt. tv. 110. §-ának a nem magyar állampolgárokra vonatkozó előírásait, a nem magyar állampolgár gyermeket csak akkor vették-e számba, ha a magyar állampolgár gyermekekkel azonos feltételek mellett vehet részt a közoktatásban.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 19. pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 32. §, 68. §, 75. § és az 1. számú melléklet második rész, 3. számú melléklet I. és II. rész A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 17. §, valamint a 4. számú melléklet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI 24.) MKM rendelet 14.) Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz (Kvtv. 3. számú

melléklet 20. pontja) a) Általános iskolai napközi foglalkozás (Kvtv. 3. számú melléklet 20/a) pontja) b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása (Kvtv. 3. számú melléklet 20/b)

pontja) c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás (Kvtv. 3.

számú melléklet 20/c) pontja) d) Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás (Kvtv. 3. számú

melléklet 20/d) pontja) e) Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez (Kvtv. 3. számú melléklet

20/e) pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Törzskönyvi nyilvántartással összevetés.

73- A kiegészítő hozzájárulás igényjogosultságát megalapozó tevékenységeket – napközis

vagy tanulószobai foglalkozás, iskolaotthonos nevelés, oktatás, különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók felkészítése, nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátása – az alapító okirat tartalmazza-e.

- Amennyiben az igénybejelentés vagy az igénybejelentés módosítása során az alapító okirat tartalmára vonatkozóan az Igazgatóság hiányosság megszüntetésére észrevételt tett, megtörtént-e azok módosítása.

2. Az egyes jogcímeken az önkormányzat által jelzett létszámadatok nem haladták-e meg az alapnormatíváknál jelzett létszámadatokat, valamint a Kvtv. 3. mell. Kiegészítő szabályok 10. m) pontja szerinti feltételt.

3. A 20.bc) pont szerinti, a tartósan gyógykezelés alatt álló tanulók oktatásának megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást elszámoló helyi önkormányzat által fenntartott gyermeküdülő, egészségügyi intézmény, rehabilitációs intézmény OM azonosítóval rendelkezik-e.

4. Az előző évek idősorával történő egyeztetése. A helyszíni vizsgálat szempontjai a) Általános iskolai napközi foglalkozás 1. A napközis vagy tanulószobai foglalkozás és az iskolaotthon foglalkozási naplói az elszámolást

alátámasztják-e. 2. A 20. a) jogcím szerinti hozzájárulást vették-e igénybe az általános iskolában, a nyolc

évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban, napközis foglalkozáson vagy tanulószobai foglalkozáson résztvevő tanulók után.

3. A hozzájárulás 40 %-kal növelt összegét csak az általános iskola 1-4. évfolyamán a 11/ 1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ában foglaltak szerint szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulók után vették-e igénybe.

4. A napközis foglalkozásokon részt vett tanulókról vezetik-e a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete szerinti foglalkozási naplót.

5. A napközis és tanulószobai foglalkoztatásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszám 185 nappal elosztott átlagát vették-e alapul az elszámolásnál.

6. A Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően állapították-e meg a napközis foglalkozás minimális időkeretét. Ha a tanévek átlagában a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a foglalkozáson résztvevők átlaglétszámát kettővel osztották-e. Ha a tanulók számára a Közokt. tv. 53. § (4) bekezdésében meghatározott időkereten felüli foglalkozást is szerveznek, nem vettek-e igénybe egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulást (A heti időkeret átcsoportosításának jogszabály adta lehetőségét figyelembe vették-e.). A nyári szünidőben szervezett napközis ellátásban (üdültetésben, táborozásban, egyéb szabadidős programban) résztvevők létszámát a jogcím elszámolásakor figyelmen kívül hagyták-e.

7. Az iskolaotthonos oktatásban résztvevők számát az ugyanezen jogcímű hozzájárulás elszámolásához a Kiegészítő szabályok 10. f) pontja szerinti – a közoktatási statisztikai adatszolgáltatásához igazodó – számítással állapították-e meg.

8. Az iskolaotthonos nevelést, oktatást a szülők hozzájárulásával szervezték-e meg. 9. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által

fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

74b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása ba) jogcím 1. A hozzájárulást azon nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanuló és/vagy gyermek után

vették-e igénybe, akik: - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában meghatározott követelmények és az

oktatási miniszter által kiadott program szerint képesség-kibontakoztató felkészítésben vettek részt.

2. A gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette-e.

2.1. A szakvélemény alapján legfeljebb 15 fős óvodai csoportban, iskolai osztályban, az oktatási miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint legalább heti hat óra foglalkoztatást biztosítottak-e.

2.2. Heti hat óránál kevesebb foglalkoztatási idő esetén – költségvetési éven belüli tanítási évek átlagában – a hozzájárulás nem jár.

2.3. Heti hat órai időkereten felüli foglalkoztatás esetén egy tanuló után ezen a jogcímen vettek-e igénybe többszörös hozzájárulást.

2.4. Meghatározta-e a nevelési tanácsadó szakvéleményében a teljes óvodai nevelés, illetve az iskolai oktatás kis létszámú – legfeljebb 15 fős – óvodai csoportban, iskolai osztályban történő nevelését, oktatását. Figyelembe vették-e, hogy a kis létszámú óvodai csoportot, iskolai osztályt a 2003/2004. tanévben, vagy azt megelőzően szervezték-e meg.

2.5. A 2004/2005. nevelési, tanítási évtől indított kis létszámú óvodai csoportokba, iskolai osztályokba járó gyerekek, tanulók után a 2006/2007. nevelési/tanítási évtől – a költségvetési év utolsó négy hónapjára – vettek-e igénybe hozzájárulást.

3. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal osztották-e el.

bb) jogcím 1. Figyelembe vették-e a hozzájárulás elszámolásánál, hogy azon nappali rendszerű oktatásban

részt vevő tanuló után számolható el a hozzájárulás, akik a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelnek és az oktatási miniszter által kiadott program szerint a 2003/2004-es tanévtől az 1., 5. vagy 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben vesz részt integrációs felkészítésben.

2. A ba)-bb) pont alatti hozzájárulást vettek-e igénybe azon tanuló után, aki: 2.1. a 16. cb) pont szerint a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett

felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy 2.2. ha az Arany János Tehetséggondozó Programban, vagy az Arany János Kollégiumi

Programban vesz részt, 2.3. továbbá, ha a 17. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott nevelésben,

oktatásban, ellátásban részesül. bc) jogcím 1. A hozzájárulás háromszorosát vették-e igénybe – gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi-,

rehabilitációs intézményben – a tanévből a 180 naptári napot el nem érő, de 90 naptári napot meghaladóan gyógykezelés alatt álló tanulók után.

752. A tanéven belül megszakítás nélkül legalább 180 naptári napon tartós gyógykezelés alatt álló,

nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után – ha az intézményben az oktatást folyamatosan biztosítják – a kiegészítő hozzájárulás ötszörösét vették-e igénybe.

3. Az elszámolás az intézménybe való felvételt, és az elbocsátás időpontját igazoló dokumentumok, valamint a tanügy igazgatási nyilvántartások (tanulói törzslap, foglalkozási napló) naptári éven belüli tényleges adatai alapján történt-e.

4. E hozzájárulás mellett a feladatellátáshoz további, közoktatási jogcímű hozzájárulást nem számoltak-e el.

5. A helyi önkormányzat az általa fenntartott gyermek gyógyüdülő, egészségügyi intézmény, rehabilitációs intézmény tanulói után vette-e igénybe a támogatást.

6. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

A b) alatti hozzájárulásokat egy gyermek, tanuló után csak egy jogcímen vették-e igénybe. c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás

ca) jogcím 1. Az önkormányzat által fenntartott óvodában a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek

anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (továbbiakban kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján szervezték-e meg, az igényjogosultságot a kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő gyermekek létszáma alapján állapították-e meg.

2. Az önkormányzat által fenntartott iskolában a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére, a nyelvoktató iskolai nevelést-oktatást, (ideértve a romani és beás nyelveket is) a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján szervezték-e meg, az igényjogosultságot az e képzésben részt vevő tanulók létszáma alapján állapították-e meg.

3. A kiegészítő kisebbségi oktatást - a Közokt. tv. 86. §-ának (5) bekezdése alapján – a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján szervezték-e meg, az igényjogosultságot az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma alapján állapították-e meg.

4. A kizárólag magyar nyelven a kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve szerint folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámát az igényjogosultság számításánál osztották-e kettővel.

5. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

cb) jogcím 1. A hozzájárulás 50 %-át vette-e igénybe az önkormányzat, az általa fenntartott iskolában olyan

nem magyar ajkú, nem magyar állampolgár – menedékes, menekült – tanköteles tanuló után, akinek a törvényes képviselője a Magyar Köztársaság területén munkavállalás céljából jogszerűen tartózkodik, és akinek oktatását, nevelését az oktatási intézmény – a Közokt. tv. 110. § (8) bekezdése értelmében – központi pedagógiai programja alapján szervezte meg.

2. A 20.c) alatti hozzájárulások elszámolásánál vizsgálandó, hogy:

762.1. ezen hozzájárulásokat egy gyermek, tanuló után csak egy jogcímen vették-e igénybe, és e

mellett a d) pont szerinti hozzájárulást már nem vették-e igénybe. 2.2. a Kiegészítő szabályok 10. l) pontjában foglalt együttes feltételek a vizsgált oktatási

intézménynél fennállnak-e: 2.2.1. a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza-e a nemzeti-etnikai

kisebbségi feladatok ellátását és 2.2.2. a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és

oktatását, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezték-e meg,

2.2.3. amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, beszerezték-e az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát-e el.

3. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

d) Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás 1. A hozzájárulást a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanulók után számolták-

e el 1.1. akik részére az oktatást nemzetiségi nyelven, vagy nemzetiségi és magyar nyelven

(nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezték meg a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján,

1.2. akik oktatását két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezték meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával,

1.3. akik részére a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdése, illetve a 29. §-ának (2) bekezdése alapján készült helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv szerint nyelvi előkészítő évfolyamon biztosítja az oktatást.

2. A d) pont szerinti hozzájárulásokat gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vették-e igénybe, és e mellett a c) pont szerinti hozzájárulás nem jár.

3. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

e) Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez 1. A Közokt. tv. 36. §-a alapján szervezett pedagógiai szakmai szolgáltatások elszámolásakor a 3.

számú melléklet 15., 16. a) – d), és 17. a) pontja szerint számított gyermek- és tanulólétszámot vették-e figyelembe.

2. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

Általános iskolai napközi foglalkozás 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 20/a) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53. §-a

77A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § és 138. §-ai A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-a és 4. számú melléklete

Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 20/b) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. §-ának (8) bekezdése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a, valamint a 138. § (2) bekezdése A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-a

Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 20/c) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 28-29., 86. és 110. § A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet

Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 20/d) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 28. § (4) bekezdés és a 29. § (2) bekezdés

Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 20/e) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 36. § 15.) Egyéb hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok

feladatellátásához (Kvtv. 3. számú melléklet 21. pontja) a) Óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 21.a)

pontja) b) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása

(Kvtv. 3. számú melléklet 21.b) pontja) c) Kistelepülések támogatása (Kvtv. 3. számú melléklet 21.c) pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Társulási normatíva esetén rendelkezésre áll-e a Társulási megállapodás. 2. Az egyes jogcímeken az önkormányzat által jelzett létszámadatok nem haladták-e meg az

alapnormatíváknál jelzett létszámadatokat. 3. Az előző évek idősorával történő egyeztetése. A helyszíni vizsgálat szempontjai a) Óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása 1. A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat csak azon óvodai ellátásban

valamint nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók után vette-e igénybe, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye nem azonos az intézmény székhelyével, illetve telephelyével. A fenntartó önkormányzat lakott külterületéről bejárók

78közül csak azokat vették-e figyelembe az elszámolásnál, akiket az önkormányzat szervezett formában szállít az intézménybe. Az ellenőrzés dokumentumai: - Óvoda: felvételi és mulasztási napló, óvodai csoportnapló, óvodai törzskönyv, OM

statisztika. - Iskola: beírási napló, osztálynapló, törzslap, OM statisztika.

2. A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén, illetve telephelyén nevelésben, oktatásban résztvevőket figyelmen kívül hagyták-e az elszámolásnál.

3. A fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzatok a fenntartásukban lévő óvodába, iskolába a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró gyermekeket, tanulókat vették-e figyelembe.

4. A megyei önkormányzat a megyei fenntartásban lévő óvodában, iskolában csak a más megye közigazgatási területről bejáró gyermekek és tanulók után vette-e igénybe a hozzájárulást.

5. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

b) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása 1. A hozzájárulást az intézményi társulás keretében az intézmény székhelye szerinti

önkormányzat a társulásban részt vevő községek óvodájában, továbbá általános iskolájában 1-8. évfolyamos oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után vették-e igénybe.

2. Az elszámolást intézményi szinten analitikus nyilvántartásokkal alátámasztották-e. 3. Az érintett nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzatok írásos megállapodásban

rögzítették-e - közös alapítást és/vagy - megállapodás alapján közös üzemeltetést, - az intézmény költségvetésének közös meghatározását.

4. Az elszámolásnál figyelmen kívül hagyták-e azokat a gyermekeket, tanulókat, akik nem a társulási megállapodást aláíró önkormányzatok közigazgatási területéről járnak a közös fenntartású közoktatási intézmény(ek)be.

5. A társulás intézményébe járó városi gyermekeket, tanulókat figyelmen kívül hagyták-e az elszámolás során.

6. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

c) Kistelepülések támogatása

ca) Az 1.500 fő és az alatti lakosságszámú kistelepülések támogatása 1. A hozzájárulást elszámoló, óvodát, 1-4. évfolyamos általános iskolát fenntartó – társulás esetén

székhely - önkormányzat lakosságszáma 2005. január 1-jén az 1.500 főt nem haladta-e meg. 2. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásakor a 15. és 16. a) pont alatti, valamint a

17. a) ponton belül az óvodás gyermekeket és 1-4 évfolyamos oktatásban részt vevő tanulókat vették-e figyelembe.

3. Az óvoda és/vagy az 1-4. évfolyamos iskola fenntartása összhangban áll-e a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal.

794. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által

fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

cb) Az 1.501-3.000 fő lakosságszámú kistelepülések támogatása 1. A hozzájárulást elszámoló, óvodát, 1-4. évfolyamos általános iskolát fenntartó – társulás esetén

székhely - önkormányzat lakosságszáma 2005. január 1-jén az 1.501 és 3000 fő között volt-e. 2. Az elszámolás alapját képező létszám meghatározásakor a 15. és 16. a) pont alatti, valamint a

17. a) ponton belül az óvodás gyermekeket és 1-4 évfolyamos oktatásban részt vevő tanulókat vették-e figyelembe.

3. Az óvoda és/vagy 1-4. évfolyamos iskola fenntartása összhangban áll-e a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal.

4. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

Óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 21/a) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. és 26-27. §-a

Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 21/b) pontja A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

A kistelepülések támogatása 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 21/c) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. §-a A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997 (XI. 5.) MKM rendelet 16.) Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások (Kvtv. 3. számú

melléklet 22. pontja) a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés (Kvtv. 3. számú

melléklet 22.a) pontja) b) Tanulók ingyenes tankönyvellátása (Kvtv. 3. számú melléklet 22.b) pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A törzskönyvi nyilvántartással összevetés.

- Az igényjogosultságot megalapozó tevékenység (intézményi közétkeztetés) szerepel-e az intézmény alapító okiratában.

80- Amennyiben az igénybejelentés vagy az igénybejelentés módosítása során az alapító

okirat tartalmára vonatkozóan az Igazgatóság hiányosság megszüntetésére észrevételt tett, megtörtént-e azok módosítása.

2. A kiegészítő hozzájárulást legfeljebb annyi gyermek, tanuló után vették-e igénybe, ahány tanuló után az alapnormatíva elszámolható, figyelemmel a Ktvv. 3. sz. mell. Kiegészítő szabályok 10. n) és o) pontjaira.

3. Az előző évek idősorával történő összevetés. A helyszíni vizsgálat szempontjai a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés 1. Az óvodában, kollégiumi ellátásban, valamint nappali rendszerű oktatásban részt vevő

gyermekek, tanulók után vették-e igénybe a hozzájárulást, és figyelembe vették-e a jogosultság megállapításánál a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat.

2. Ezt a normatívát gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vették-e igénybe, emellett ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vették-e figyelembe.

3. Az elszámolás a költségvetési törvényben meghatározott élelmezési napok száma alapján történt-e. - Az étkezésben résztvevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát óvodai

étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal osztották-e el.

- A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetés, táborozás, egyéb szabadidős program) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben résztvevők létszámát a fenti számításokban figyelmen kívül hagyták-e.

4. Az elszámolás dokumentumai – az élelmezési nyilvántartás, a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat) – rendelkezésre áll-e. Az élelmezési nyilvántartás vezetése a jogszabályi előírásoknak megfelel-e, naprakész-e, bizonylati alátámasztásul szolgál-e a támogatás igényléséhez és elszámolásához.

5. Az étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy gyermeket, tanulót – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen vettek-e figyelembe.

6. A létszám megállapításánál egy fő létszámnak csak azt a gyermeket, tanulót vették-e számba, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezést az intézmény által szervezett keretek között biztosították.

7. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

b) Tanulók ingyenes tankönyvellátása 1. Az 1-13. évfolyamokon, és a szakképzési évfolyamokon nappali rendszerű oktatásban részt

vevő iskolai tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2006/2007. tanévi nyitó (október 1-jei) - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) 8. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő - tényleges közoktatási statisztikai létszámadatokat vették-e figyelembe az elszámoláskor.

812. Az elszámolásban csak azokat a tanulókat vették-e figyelembe, akik a Tpr. 8. § (6)

bekezdésében foglaltak szerint jogosultak az ingyenes tankönyvre és az igényjogosultságot megalapozó iratokkal rendelkeznek-e.

3. Az állami hozzájárulás elszámolása a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás keretein belül biztosított szolgáltatás alapján történt-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 22/a) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdés a) – d) pontja és (6) bekezdése

Tanulók ingyenes tankönyv-ellátása 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 3. számú melléklet 22/b) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (4), valamint a 118. § (5) bekezdés A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdés és a 32. § (9) bekezdés A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet

82II. Normatív, kötött felhasználású támogatások 1.) Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

1.1.) Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, emelt szintű érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatása

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az elszámolást az önkormányzat az éves költségvetési beszámoló 49. és 51. sz. űrlapokon

teljesíti. A támogatások év végi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe visszafizették-e a vonatkozó eljárási rend szerint.

2. Törzskönyvi nyilvántartás, valamint az előző évek idősorának adataival összevetés: a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás vagy az intézményi társulás fenntartója-e a Közokt. tv. 20-22. §-ában, illetve a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményeknek (alapító okirat, OM azonosító, társulási megállapodás).

3. Intézményi társulás esetén a társulási megállapodás szerint a fenntartó a szolgáltatást az 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. és 16. §-a alapján létrehozott társulás keretében biztosítja-e.

4. Az elszámoláson feltüntetett pedagógus létszám összehasonlítása a közoktatási statisztikában kimutatott létszámadatokkal.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az elszámolás felülvizsgálata a Közokt. tv. 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésben felsorolt

típusú intézményekben pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 2005/2006. tanévi nyitó (október 1-jei) és a 2006/2007. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma alapján. Az igénylés alapjául szolgáló létszám nem haladta-e meg a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, engedélyezett álláshelyek számát.

2. A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletnek megfelelő, elfogadott és módosított középtávú, 5 évre szóló továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv a közoktatási intézménynél megtalálható-e.

3. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás – a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére – nem haladta-e meg a díj 80 %-át, kivéve a Kormányrendeletben meghatározott eseteket.

4. A szakvizsgákhoz és a továbbképzésekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartások alátámasztják-e az elszámolást.

5. A távollevő pedagógus helyettesítése esetén a helyettesítési díj címén történő elszámolás a havi bérfeladás része-e.

6. Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez hozzájárult-e a munkáltató, legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítésre 1 személyre átlagosan fordított összeggel.

7. A résztvevő eleget tett-e – a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – a helyettesítésére fordított kiadások és a munkáltatói támogatás visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseknek.

838. Az év végi maradvány kötelezettségvállalással alátámasztott-e. A költségvetési beszámolóban

közölt adatok valóságtartalma megalapozott-e (bizonylatok, igazolás, tanúsítvány, bizonyítvány, oklevél, egyéb okirat).

9. A következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványt a 2006/2007. tanév végéig használták-e fel, a 2007. évi zárszámadás keretében történő elszámolási kötelezettséggel. Az összeg felhasználását 2007. július 31-ig dokumentálták-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 8. sz. melléklet I/1. pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 08.) Kormányrendelet Az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet

1.2.) A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A közalapítvány elszámolására alapozottan az önkormányzat az éves költségvetési beszámoló keretében a 49. és 51. sz. űrlapokon számol el a támogatással a tárgyév december 31-i állapot szerint. A kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt a központi költségvetésbe visszafizették-e a vonatkozó eljárási rend szerint. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A közalapítvány elszámolása a támogatásról a benyújtott feladat- és pénzügyi tervnek

megfelelő-e és a feltételek szerint dokumentált-e (nyilvántartásokkal, bizonylatokkal, egyéb okirattal).

2. A költségvetési beszámolóban feladattal terhelt maradvány kimutatása megfelelő-e és kötelezettségvállalással alátámasztott-e. A költségvetési beszámolóban közölt adatok valóságtartalma megalapozott-e.

3. A következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványt a 2006/2007. tanév végéig használták-e fel, a 2007. évi zárszámadás keretében történő elszámolási kötelezettséggel. Az összeg felhasználását 2007. július 31-ig dokumentálták-e.

4. A feladat lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás folyósítása és egyéb szervezési feladatok) felhasznált összeg nem haladta-e meg a törvényben előírt maximum 2 %-ot.

5. Vizsgálandó dokumentumok: - a közalapítvány feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi terve, - az önkormányzat és a közalapítvány közötti megállapodás, - a közalapítvány elszámolása, - az önkormányzat elszámolása.

6. A fővárosi, megyei önkormányzat és a közalapítványok között a megállapodás rögzíti-e a támogatás átutalási és elszámolási módját.

84Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 8. sz. melléklet I/2. pontja

1.3.) Pedagógiai szakszolgálat Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az elszámolást az önkormányzat az éves költségvetési beszámoló 49. és 51. sz. űrlapokon

teljesíti. A támogatások év végi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe visszafizették-e a vonatkozó eljárási rend szerint.

2. A helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás pedagógiai szakszolgáltató intézménye alapító okirata tartalmazza-e a feladat ellátását.

3. Intézményi társulás esetén a fenntartó a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. és 16. §-a szerinti társulás keretében biztosítja-e, továbbá a társulási megállapodás tartalmazza-e a feladatot

4. A pedagógiai szakszolgálatot fenntartó helyi önkormányzat a pedagógiai szakszolgáltató intézményében a közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus és szakmai munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak 2005/2006. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve 2006/2007. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges és teljes munkaidőre átszámított létszáma alapján számolt-e el a támogatással.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatás elszámolásakor figyelmen kívül hagyták-e a Kvtv. 3. számú melléklet 17. a)

pontja szerinti nevelés, oktatás keretében végzett konduktív feladatokat, továbbá ezen intézményekben a 17. b)-c) pont alá tartozó korai fejlesztési, gondozási feladatok ellátására foglalkoztatottakat.

2. A pedagógiai szakszolgálatot a Közokt. tv. 33. §-ának (4)-(5) bekezdésében és 34. §-ában, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében és 3/A. §-ában foglaltak alapján szervezték-e meg.

3. Amennyiben a pedagógiai szakszolgálatot a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatának keretében szervezték meg, fennállnak-e a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletben foglalt feltételek. A pedagógiai szakszolgálat ellátása során keletkezett iratokat a nevelési-oktatási intézmény többi irataitól elkülönítetten kezelik-e.

4. Vizsgálandó dokumentumok: - az ellátás konkrét formája szerinti nyilvántartás (forgalmi napló, egyéni fejlesztési terv,

egyéni fejlesztési napló, értékelési lap, munkanapló, nyilvántartási lap, egyéb dokumentumok),

- a pedagógiai szakszolgálat és a feladatellátásban közreműködő intézmény megállapodása, - alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, munkaterv, - az intézmény elszámoltatása (kimutatások, szöveges beszámoló, intézménysoros

összesítések). 5. Az elszámolás alapja a 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat szakfeladaton kimutatott – a Közokt.

tv. 33. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben és 34. §-ának, továbbá a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet előírásainak megfelelő tevékenységekkel összefüggő – ténylegesen teljesített kiadás.

6. Az év végi maradvány kötelezettségvállalással alátámasztott-e. A költségvetési beszámolóban közölt adatok valóságtartalma megalapozott-e (nyilvántartások, bizonylatok, egyéb okirat).

857. A következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványt a 2006/2007. tanév

végéig használták-e fel, a 2007. évi zárszámadás keretében történő elszámolási kötelezettséggel. Az összeg felhasználását 2007. július 31-ig dokumentálták-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 8. sz. melléklet I/3. pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2.) Kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz

2.1.) Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai Az önkormányzat éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében számol el az igényelt, és a kifizetett támogatásról. Az elszámolás összevetése a havi igénylések adataival. A helyszíni vizsgálat szempontjai Valamennyi ellátási jogcímre vonatkozóan: Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 71. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló rendeletét a törvény egyes ellátásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépésétől számított 30 napon belül felülvizsgálta-e. Ellátási jogcímenként: a) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 1. 2006. január 1-től új jogosultság nem állapítható meg. 2006. március 31-ig folyósított ellátás

esetében az ellátásban részesülő kiskorúak adatait egyeztetni kell a Családtámogatási Iroda adataival, hogy a szülő kérte-e január 10-ig a régi összegű családi pótlék folyósítását. 2006. augusztus 31-ig nyújtott támogatás során nagykorú személyek esetén vizsgálandó, hogy folyósítottak-e részükre 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi ellátást, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-ig előterjesztették-e. A benyújtott kérelmekhez csatolták-e a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. §-ában meghatározott dokumentumokat.

2. A jogosultsági hónapot követő hónap 5-éig történő kifizetési határidőt betartották-e. 3. A pénzbeli támogatás összegét július illetve november hónapban kifizették-e a Gyvt. 20. §

alapján. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. §-ban előírtak szerint történt-e.

864. A központi költségvetésből való igénylés megfelel-e a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

előírásainak (a 90 %-os arányt betartották-e). 5. A jogosultság felülvizsgálatát évente legalább egyszer elvégezték-e. 6. Az előleg elszámolása és visszafizetése megtörtént-e. b) Időskorúak járadéka 1. Az igénylési, megállapítási, folyósítási feltételeket helyileg szabályozta-e az önkormányzat. 2. Az önkormányzat jegyzője által vezetett nyilvántartás megfelel-e a Szoctv. 18. §-ában foglalt

előírásoknak. 3. A 2003. február 15-e előtt megállapított támogatás esetén a hagyatéki igény bejelentését

tartalmazza-e a járadékot megállapító határozat. Történt-e ténylegesen hagyatéki teher-bejelentés és igényérvényesítés, az önkormányzatnak származott-e ebből bevétele, és a központi költségvetést megillető rész visszatérítése megtörtént-e.

4. A hónap 5-éig történő (utólagos) kifizetési határidőt betartották-e. 5. Kétévente legalább egyszer végzett-e az önkormányzat felülvizsgálatot a járadékos személyek

körében. Jogtalanul felvett támogatás visszafizettetésére sor került-e az önkormányzatnál. Az ellátást igénybe vevő által visszafizetett összeget – a központi költségvetés által megtérített aránya szerint – az önkormányzat visszatérítette-e a központi költségvetésnek oly módon, hogy a visszafizetett összeggel csökkentette a tárgyhónapra jutó előleg összegét.

6. A járadék visszaigénylése megfelelt-e a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, ill. 2006. július 1-től a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásainak.

7. Az előleg-elszámolási kötelezettségét az önkormányzat teljesítette-e. 8. A benyújtott kérelmek tartalmazzák-e a szociális ellátások igényléséhez felhasználható

bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Kormányrendelet 8/B., illetve 3. §-ában felsorolt dokumentumokat, ill. 2006. április 1-től a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. és 11. §-ban leírtakat.

9. A Szoctv. alapján figyelembe vette-e az önkormányzat a járadék megállapítására, illetve a folyósítás megszüntetésére vonatkozó előírásokat. Figyelembe vették-e a Szoctv. 32/B. § (4) bekezdésében foglaltakat.

10. A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozat egy példányát megküldte-e az önkormányzat a főjegyzőnek.

c) Rendszeres szociális segély 1. A benyújtott kérelmek tartalmazzák-e a gyermeknevelési támogatás megállapításainak

szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 8/A., illetve 3. §-ában, ill. 2006. április 1-től a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15-17. §-ában felsorolt dokumentumokat.

2. Az önkormányzat a szociális törvény 37/A. §-ában, valamint a helyi rendeletében meghatározott feltételek szerint állapította-e meg a rendszeres szociális segélyt. Az önkormányzat figyelembe vette-e a rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozó tiltó, illetve a megszüntetésre (Szoctv. 37/B. §), a folyósítás szüneteltetésére (Szoctv. 37/C. §) vonatkozó előírásokat.

3. Azon nem foglalkoztatott személyek részére, akiknek 2005. szeptember 1-jét megelőzően állapították meg a rendszeres szociális segélyt, a Szoctv. 37/D. §-a szerinti együttműködési

87kötelezettséget a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során, de legkésőbb 2006. december 31-éig elő írták-e.

4. A jegyző által vezetett nyilvántartás megfelel-e a Szoctv. 18. §-ában foglalt előírásnak. 5. A megállapított rendszeres szociális segély folyósítása utólag minden hónap 5-ig megtörtént-e. 6. Az önkormányzat a Szoctv.-ben előírt felülvizsgálatot évente elvégezte-e. Ennek alapján

intézkedtek-e a jogtalanul felvett szociális segély visszafizetésére, valamint a központi költségvetést illető részének rendezésére.

7. A rendszeres szociális segély 90 %-ának központi költségvetésből való igénylése megfelelt-e az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló többször módosított 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, 2006. július 1-től az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásainak. Az előlegelszámolási, maradvány-visszafizetési kötelezettségét teljesítette-e az önkormányzat (a 90 %-os arány betartása mellett).

8. 2006. július 1-től a segély megállapítása a családi jövedelemhatár számításával történt-e. 9. A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről

rendelkező határozat egy példányát megküldte-e az önkormányzat a főjegyzőnek. d) Ápolási díj és az utána befizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolták-e a 32/1993. (II. 17.) Korm. rend. 9/A.

§-ában előírt háziorvosi igazolást és szakvéleményt, valamint a Szoctv. 42. § (1) bekezdés aa)-ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított igazolást. 2006. április 1-től a megállapítás iránti kérelem megfelel-e a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 25. §-ában leírtaknak.

2. Az ápolási díj megállapításánál figyelembe vették-e a Szoctv. vonatkozó előírásait, és az önkormányzat a támogatási igényét a központi költségvetésből csak a Szoctv. 41. § (1) bekezdés alapján megállapított támogatások után érvényesíti-e.

3. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja-e.

4. Járulékbefizetési kötelezettségét az önkormányzat teljesíti-e a 30/1993. (II. 17.) Korm. rend. előírásai szerint.

5. A megállapított ápolási díj folyósítása utólag minden hó 5-éig megtörténik-e. 6. Az ápolási díj és az utána járó nyugdíjbiztosítási járulék 90 %-ának központi költségvetésből

való igénylése megfelel-e a 30/1993. (II. 17.), ill. 62/2006. (III. 27.) Korm. rend. előírásainak. 7. Az előleg-elszámolási kötelezettségét teljesítette-e az önkormányzat. e) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülőknek kifizetett adósságcsökkentési támogatás és

lakásfenntartási támogatás 1. A támogatás folyósításának feltétele az önkormányzat helyi rendeletének megalkotása, az

adósságkezelési tanácsadás működésének megkezdése, valamint az adósságcsökkentési támogatás nyújtásához saját forrás elkülönítése.

2. Tekintettel a Szoctv. lakásfenntartási támogatással és az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos előírásaira, az önkormányzat rendeletében szabályozta-e az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait, így különösen a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, az 55/B. § (3) bekezdésében meghatározottak közül az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusok körét és összegük felső határát, az adósságcsökkentési támogatás folyósításának módját, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jövedelmi és

88vagyoni jogosultsági feltételeket, a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítási módját, az eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadást végző intézmény által ellátandó feladatokat és az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját.

3. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére a szolgáltatás időtartamára megállapított lakásfenntartási támogatás összegének kiszámításánál a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat alkalmazták-e.

4. A megállapított támogatás folyósítása és a központi költségvetésből való igénylése megfelel-e a Szoctv. és a 30/1993. (II. 17.) ill. 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásainak.

5. Előleg-elszámolási kötelezettségét az önkormányzat teljesítette-e. f) Normatív lakásfenntartási támogatás 1. A települési önkormányzat a szociális pénzbeli ellátások tárgyában alkotott rendeletében a

lakásfenntartási támogatás szerepel-e? 2. A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításához a lakás nagyságát és a

háztartásában élők jövedelmét hitelt érdemlő módon igazolta-e a kérelmező? 3. A megállapított támogatás folyósítása és a központi költségvetésből való igénylése megfelel-e

a Szoctv. 38. § (2)-(4) illetve (6)-(8) bekezdéseiben foglaltaknak, valamint a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet ill. 2006. július 1-től a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet Korm. rendelet előírásainak?

4. Előleg-elszámolási kötelezettségét az önkormányzat teljesítette-e? g) Személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás 1. Figyelembe vette-e az önkormányzat, hogy a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a

személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegeket 100%-ban visszaigényelheti az állami költségvetésből?

2. A kárpótolt személy részére – az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által – kiállított hatósági bizonyítvány megtalálható-e az önkormányzatnál?

h) „Sikeres Magyarországért Panel Plussz” hitelprogramhoz kapcsolódó támogatás 1. A támogatási kérelmet benyújtó megfelel-e a „Sikeres Magyarországért Panel Plussz”

Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. § (1)-ben foglaltaknak.

2. A kérelemhez csatolták-e a 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. § (2)-ben előírt dokumentumokat.

3. A megállapított támogatás háromhavi összegének folyósítása megtörtént-e a kölcsön törlesztő részlet fizetési hónapjának 5. napjáig.

4. Évente egyszer felülvizsgálta-e a jegyző a támogatás folyósításának jogosultsági feltételeit a 3. § (2)-ben előírt dokumentumok alapján.

2.2.) Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai

89Az önkormányzat az éves költségvetési beszámoló érintett űrlapján nyújt információt az igényelt, és a kifizetett támogatásról. Az elszámolás adatainak összevetése a havi igényléseken szereplő adatokkal. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az önkormányzat rendelete tartalmazza-e a közcélú foglalkoztatás helyi szabályait. 2. Az önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt az aktív korú, nem

foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét vizsgálta-e. 3. Az igénylésnél betartották-e a többször módosított 30/1993. (II. 17.) ill. 62/2006. (III. 27.)

Korm. rendelet előírásait. 4. Az előleg elszámolása és visszafizetése megtörtént-e. A fel nem használt összeget

visszafizette-e az önkormányzat. 5. Az önkormányzatnak rendelkezésére áll-e a kimutatás, mely tartalmazza a dolgozó személyi

adatain kívül a foglalkoztatással kapcsolatban a kifizetési kötelezettséggel terhelt napok számát jogcímenkénti megosztásban (munkanap, fizetett szabadság, fizetett munkaszüneti nap, betegszabadság, táppénz). A támogatás igénylésének adatlapján a kifizetési kötelezettséggel terhelt napok számát ennek megfelelően tüntették-e fel.

6. A közcélú foglalkoztatás címén igényelt összeg felhasználását alá tudják-e támasztani a kifizetett béreket és járulékokat igazoló bizonylatokkal, a foglalkoztatás egyéb költségeit igazoló számlákkal.

2.3.) Szociális továbbképzés és szakvizsga Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai Előző évek idősorával történő összevetés. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatással a helyi önkormányzatok a Szoctv. 92/D. §-ának (1) bekezdésében felsorolt

munkakörben személyes gondoskodást végző és a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM. rendelet szerint továbbképzésre kötelezett személyek 2005. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszáma alapján számoltak-e el?

2. A személyes gondoskodást végző személy adatai szerepelnek-e a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet nyilvántartásában, s az erről szóló igazolással rendelkezik-e?

3. Az intézmény adott évre vonatkozóan rendelkezett-e a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rend. 15. § (1)-(2) bekezdései szerint előírt továbbképzési tervvel?

4. A továbbképzésen való részvétel költségeiről, a továbbképzésen résztvevő helyettesítésével kapcsolatos kiadásokról, a továbbképzési kötelezettségének eleget tett személy jutalmazásáról, a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeiről szóló dokumentumok alátámasztják-e az elszámolást?

5. A kötelezettségvállalással nem terhelt év végi maradványt visszafizették-e a központi költségvetésbe a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben?

90A kötelezettségvállalással terhelt maradvány 2007. július 31-ig jogszerűen felhasználásra került-e? (Ezzel a 2007. évi zárszámadás keretében kell elszámolni.)

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 8. sz. melléklet II/1.- 3. pontjai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló többször módosított 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, ill. 2006. július 1-től a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló többször módosított 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, ill. 2006. április 1-től a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól A „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005 (VIII. 5.) Korm. rendelet A 93/1990. (XI. 21.) Kormányrendelet az 1945. és 1963. között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3.) Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az elszámolást az önkormányzatok a költségvetési beszámoló részét képező 49. és 51. sz.

űrlapokon teljesítik. A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatására megállapított előirányzatok együttesen szolgálják a feladatellátást, és az elszámolás szabályai is ezt az elvet követik.

2. Törzskönyvi nyilvántartás adattartalmával összevetés (rendelkezik-e az önkormányzat tűzoltósággal).

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A 2. a) pont szerinti támogatás elszámolását a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a

használatbavételi engedélyben szereplő, fűtéssel és világítással együttesen ellátott tűzoltólaktanya és kiegészítő létesítmény nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybevett – fűtéssel és világítással együttesen ellátott – nettó alapterület 2005. szeptember 30-ai állapotnak megfelelő adatai alátámasztják-e.

2. A 2. b) pont esetében a tervezett futásteljesítmény meghatározása a megfelelő számításokkal alátámasztott-e. A tűzoltójárművek futásteljesítményéből levonásra került-e a térítéses munkák során megtett futásteljesítmény.

913. Az önkormányzati hivatalnak a hivatásos tűzoltóságot el kell számoltatni a feladatmutatóinak

alakulásáról, valamint az egyes jogcímekre kapott támogatás összegének cél szerinti felhasználásáról. Amennyiben a cél szerinti felhasználás dokumentált összege kisebb, mint a feltételek szerinti számított támogatás, a nem dokumentált részt visszafizette-e az önkormányzat.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 8. sz. melléklet III. pontja A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. Törvény (Hszt.) A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Kormányrendelet „A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya” című melléklete (2006. február 3-ig hatályos) A Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 30.) Kormányrendelet A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendeletnek „A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszáma”, valamint „A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok létszáma” című mellékletei A Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet 5. számú melléklete 4.) Belső ellenőrzési társulások támogatása Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az elszámolást az önkormányzatok a költségvetési beszámoló részét képező 49. és 51. sz.

űrlapokon teljesítik. A fel nem használt maradványt a központi költségvetésbe visszafizették-e. 2. A költségvetési szervek száma az elszámolásnál megfelelő-e. A hatályos társulási

megállapodás alapján a hozzájárulásra jogosultak körének és számának megállapítása, összevetése a törzskönyvi nyilvántartás adattartalmával (önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, beleértve a polgármesteri hivatalok, a körjegyzőségek és a körjegyzőségeket működtető önkormányzatok).

3. A 3.500 fő lakosságszám feletti települési és megyei önkormányzat költségvetési szervei után nem vette-e igénybe a támogatást.

4. A támogatás azt az intézményi társulást illeti meg, amely a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a szerint, 2006. január 31-ig létrehozott társulásban gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról (a társulási megállapodás a törzskönyvi nyilvántartás részeként rendelkezésre áll, vizsgálandó).

5. A támogatást az intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat igényelte-e.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az igénylésnél figyelembe vett költségvetési szervek számában év közben bekövetkezett

változás miatt: - növekedés esetén többlet-hozzájárulást nem igényeltek-e,

92- a költségvetési szerv megszűnése, társulásból történő kiválás, a társulás megszűnésének, a

2004. évi CVII. törvény szerint létrehozott többcélú kistérségi társulásnak történő feladatátadás időpontját követő hónap végéig időarányosan történt-e az elszámolás.

2. A költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek, valamint elszámolt költségek jogszerűek voltak-e (személyi juttatás, szolgáltatás igénybevétele).

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 8. sz. melléklet IV. pontja A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 5.) Többcélú kistérségi társulások támogatása A felülvizsgálat menete: A többcélú kistérségi társulások által – Kvtv. 8. sz. melléklet V. pontja alapján – igényelt és elszámolt támogatás felülvizsgálata nem függetleníthető a kistérséghez tartozó önkormányzatok kapcsolódó támogatásai felülvizsgálatától. Célszerű ezért a többcélú kistérségi társulások által igényelt és elszámolt támogatás felülvizsgálatát akkor elkezdeni, amikor az egyes önkormányzatok felülvizsgálata az érintett támogatásokra már befejeződött, vagy párhuzamosan végezni a felülvizsgálatot a többcélú kistérségi társulásnál és a hozzá tartozó önkormányzatoknál, mert a két elszámolásban ugyanazoknak az alapadatoknak, ill. ugyanazon alapadatokból képzett mutatószámoknak kell megjelenni. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások igénybevétele és elszámolása – ebben az esetben is – a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra és a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül (Kvtv. 8. sz. mell. V. Kiegészítő szabályok 2.5.). Az eltérés csak annyi, hogy itt már egy korábban felülvizsgált adatbázis újabb szempontok szerinti további vizsgálatáról van szó, így az egyszer már megindokolt, az Igazgatóság és az önkormányzat részéről is elfogadott korrigált adatok képezhetik a felülvizsgálat alapadatait. A közoktatási intézményi feladat ellenőrzését intézmény fenntartónként, ezen belül közoktatási intézményenként célszerű elvégezni. A felülvizsgálathoz szükséges kiegészítő adatkérés dokumentumait lásd a 4. sz. mellékletben. A támogatás igénybevétele általános feltételei Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok A többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásának vizsgálata. A vizsgálat szempontjai: 1. A támogatást igénybe vevő többcélú kistérségi társulás 2005. okt. 15-ig megalakult-e és

megvalósult-e a jogszabályban előírt „részvételi arány” a feladatellátásban. (Kiegészítő szabályok 1.1.)

2. Az előző feltételeket teljesítő többcélú kistérségi társulások legalább három – a jogszabályban előírt – közszolgálati feladatot elláttak-e, és ezen feladatok ellátását ugyanazon települési körre teljesítették-e. Kiegészítő szabályok (1.2.-1.3.; 1.6.)

933. A területfejlesztési feladatok ellátását a kistérséghez tartozó települések képviselő-testületeinek

mindegyike vállalta-e. (Kiegészítő szabályok 1.5.) 4. A teljes, ill. a töredékévi támogatást az adott jogcímnél előírt feltételek fennállása esetén

igényelték-e. (jogcímeknél külön-külön vizsgálandó) (Kiegészítő szabályok 1.6. + jogcímek Kiegészítő szabályainál)

5. Egyéb, az egyes jogcímeknél előírt feltételek megjelenése a társulási megállapodásban. Az egyes támogatási jogcímek felülvizsgálati szempontjai

5.1.) A többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása Fajlagos összeg 200 Ft/fő + 600.000 Ft/kistérséghez tartozó település, de legalább 20.000.000 Ft, és legfeljebb 40.000.000 Ft társulásonként. A támogatás a többcélú kistérségi társulásokat a közszolgáltatási feladataik ellátásához és munkaszervezetük működési és fejlesztési kiadásaihoz a kistérséget alkotó települések száma és lakosságszáma szerint illeti meg. A támogatás kizárólag az e fejezetben foglalt feladatok ellátásához – e fejezet felhasználási szabályainak megfelelően – a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaira, ill. Tkt. tv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint vállalt feladatok ellátásához használható fel azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás a támogatást a közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak abban az esetben fordíthatja, ha azokat az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően látja el. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Vizsgálandó, hogy a támogatás felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e.

(A többcélú kistérségi társulás a támogatás felhasználásáról a 4/1. sz. melléklet felhasználásával nyilatkozhat.)

2. Szerepelnek-e a társulási megállapodásban azon vállalt feladatok, melyekre a támogatás egy részét felhasználta?

5.2. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása a) Közoktatási intézményi feladat A többcélú kistérségi társulás intézményfenntartóként vagy szervező tevékenységével biztosítja, hogy a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézménye megfeleljen a Kiegészítő szabályok 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti feltételeknek. Az intézmények fenntartásáról

– a többcélú kistérségi társulás, – intézményi társulások vagy – a települési önkormányzatok önállóan gondoskodnak.

Az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után támogatás nem igényelhető.

94aa) Többcélú kistérségi társulás, ill. intézményi társulás által fenntartott óvodába, iskolába

járó gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó támogatás Fajlagos összeg: 65.000 Ft/fő A támogatás a többcélú kistérségi társulás, ill. az intézményi társulások által fenntartott – a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő – óvodákba, iskolákba járó gyermekek, tanulók létszáma után igényelhető az alábbiak szerint:

– alaptámogatás vehető igénybe a fenti intézményekbe bejáró azon gyermekek, tanulók után, akiknek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) nem az intézmény helye (székhelye, telephelye stb.) szerinti településen van,

– az intézmény székhelyén/telephelyén állandó lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező gyermekek, tanulók után az alaptámogatás 50%-ának megfelelő támogatás vehető igénybe. E támogatás legfeljebb az előző pont szerint bejáró gyermekek számával azonos számú gyermekek után igényelhető. E támogatás szempontjából a külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek,

– amennyiben a többcélú kistérségi társulás v. intézményi társulás iskolabusz működtetéséről gondoskodik, vagy a gyermekek, tanulók utaztatását iskolabusz-szolgáltatás vásárlásával biztosítja, az utaztatott gyermekek, tanulók után az alaptámogatás összegével azonos további támogatás vehető igénybe. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatásvásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénylése az utaztatott gyermekek, tanulók számának tárgyév febr. 1-jei és okt. 1-jei állapotáról a többcélú kistérségi társulás részére szolgáltatott adatok átlaga alapján történik.

ab) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók

támogatása amennyiben az óvoda, általános iskola községi tagintézményként, valamint a középfokú oktatási intézmény általános iskolai feladatokat ellátó községi tagintézményeként működik, vagy a községi tagiskola a középfokú iskola és az általános iskola feladatait ellátó egységes iskola tagintézményeként működik

Fajlagos összeg: 60.000 Ft/fő A támogatás a székhelytől különböző községben tagintézményként működő – a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott – óvodába, az általános iskola 1-4. évfolyamára, valamint a középfokú oktatási intézmény általános iskolai feladatokat ellátó községi tagintézmények 1-6. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételek teljesítése esetén vehető igénybe. E jogcímen járó támogatás nem igényelhető a tagintézményként működő – a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott – általános iskola 5-8. évfolyamára járó tanulók után, kivéve a Kiegészítő szabályok 2.1.3. pontja szerinti tagintézmények esetén az 5-6. évfolyamos tanulókat. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok Az ellenőrzés során vizsgálandó, hogy: 1. A támogatást igénylő közoktatási intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot

megalapozó tevékenység szerepel-e, rendelkezik-e OM azonosítóval, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett-e és ott nyilvántartásba vették-e. (Kiegészítő szabályok 2.4.)

2. A nemzeti, etnikai kisebbség nevelésére, oktatására vonatkozó oszlopokat csak azok a közoktatási intézmények töltötték-e ki, amelyek alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását.

953. Az egyes intézményi társulásoknál a társulási megállapodással összhangban történt-e az

ellátotti kör megjelölése. 4. Az átlaglétszám számításánál csak az önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt

tekintették-e egy intézménynek. (Kiegészítő szabályok 2.3.1.) 5. Az érintett önkormányzatok adatait tartalmazó 4/2-4/3. sz. melléklet szerinti kiegészítő

adatszolgáltatás összhangban van-e az adott önkormányzat 2006. évi beszámolója 31-es űrlapján elszámolt, az önkormányzat felülvizsgálata során elfogadott mutatószámokkal az alábbi jogcímeket illetően:

5.1. óvodai nevelés 5.2. isk. oktatás 1-4., ill. 5-8. évfolyamon, 5.3. gyógypedagógiai nevelés, oktatás az óvodában, iskolában, 5.4. nem magyar nyelven folyó nevelés, oktatás, 5.5. óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása, 5.6. intézményi társulás óvodájába, iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása.

6. Az ÖTM. kistérségi adatfelmérő tábla egyes oszlopaiba beírt adatok megegyeznek-e az önkormányzat 4/4. sz. melléklet szerinti kiegészítő adatszolgáltatásával.

7. Az egyes önkormányzatoknál az ÖTM. kistérségi adatfelmérő táblázatban elszámolt létszámadatok jól kerültek-e átvezetésre ugyanezen táblarendszer közoktatási kiegészítő táblázata megfelelő oszlopaiba.

8. A bejáró gyermekek, tanulók elszámolásánál figyelembe vették-e azt, hogy ezen támogatásnál a külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek, így nem számolhatók el a bejárók között.

9. Az átlaglétszámot összevont óvodai csoport és iskolai tanulócsoport esetén az összevont csoportra, általános iskola 1-4. évfolyamán az összevont osztályra vonatkozóan állapították-e meg. (Kiegészítő szabályok 2.3.3.)

10. Az összevont óvodai csoportok, iskolai tanulócsoportok esetén ezen csoportok átlaglétszámát az összevont nevelési éveket és tanéveket érintő csoportokra, osztályokra vonatkozó átlaglétszámok – az egyes csoportokba/osztályokba járó gyermekek, tanulók számával súlyozott – átlagaként állapították-e meg. (Kiegészítő szabályok 2.3.6.)

11. Az 5-8. évfolyamon összevont osztályokat figyelmen kívül hagyták-e az átlaglétszám számításakor és ebből következően a támogatás elszámolásakor. (Kiegészítő szabályok 2.3.4.)

12. A tagintézményi oszlopokban csak azon önkormányzatok szerepeltettek-e adatokat, ahol ténylegesen tagintézmény működik, és ezt az intézmény alapító okirata is tartalmazza.

13. Jogosan számoltak-e el töredékévi (4 havi) közoktatási célú támogatást, azaz: 13.1. 2006. jan. 31-ét követően a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény kezdte

meg működését vagy 13.2. legkésőbb 2006. szept. 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulás

átszervezésére került sor vagy új közoktatási intézményi társulás kezdte meg a működését vagy

14. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapításra került, hogy az intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi társulás által fenntartott óvoda, általános iskola csak a Kiegészítő szabályok 2.2.1.-2.2.3. pontjaiban meghatározott átlaglétszám követelményeknek felel meg, úgy az utánuk korábban igényelt és elszámolt támogatás visszafizetésre került-e. (Ezen intézményeket fenntartó önkormányzatok ugyanis a feladatellátás szempontjából figyelembe vehetők, de utánuk támogatás nem számolható el.)

96A helyszíni vizsgálat szempontjai A helyszíni ellenőrzés során vizsgálandó, hogy: 1. azon közoktatási intézményeknél, ahol fenntartóként intézményi társulás lett megnevezve,

megvalósult-e az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, valamint az intézmény költségvetésének közös meghatározása;

2. az óvodai csoportok, iskolai tanulócsoportok létszámát a Közokt. tv. 3. sz. mell. II. rész 3. pontja szerinti előírások figyelembe vételével határozták-e meg; (Kiegészítő szabályok 2.3.2.)

3. az iskolabusszal utaztatott gyermekek után elszámolt támogatás igénybevétele jogos volt-e, azaz

3.1. a 2006-ban beszerzett iskolabusz esetén legkésőbb 2006. szept. 1-jétől megvalósult-e a feladatellátás,

3.2. iskolabusz-szolgáltatás vásárlása esetén a feladatellátás a menetrendtől függetlenül e célból indított járatok igénybevételével valósult-e meg,

3.3. az elszámolás alapja a közoktatási intézmény vezetője által szolgáltatott adat volt-e, 3.4. a mutatószám megállapítása az iskolabusz-szolgáltatást igénybe vevő, rendszeresen

utaztatott gyermekek, tanulók számának tárgyév febr. 1-jei és okt. 1-jei adatainak átlaga alapján történt-e.

b) Közoktatási szakszolgálati feladat A többcélú kistérségi társulás a támogatást a Közokt. tv. 34. §-ának a)-b), d)-f) és h) pontjai szerinti pedagógiai szakszolgálati feladtok közül legalább kettő ellátásának megszervezése esetén azon ellátottak után veheti igénybe, akiket a társulás – az e célra vezetett nyilvántartás szerint – a nevelési évek/tanévek során legalább a meghatározott gyakorisággal részesít ellátásban. A jogszabályban nevesített szakszolgálati feladatok (és az egyes támogatások) fajlagos összege:

– továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén: 2.000 Ft/fő, – nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő

felkészítés, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés esetén: 9.000 Ft/fő. A támogatás alapját képező, előírt igénybevételi gyakoriság az egyes szakszolgálati feladatoknál:

– logopédiai ellátás, gyógytestnevelés: legalább heti egy alkalom, – nevelési tanácsadás keretében terápiás gondozás esetén: 2006-ban legalább 6 alkalom, – továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén a 2005/2006. tanévben legalább 1 alkalommal, – gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés esetén a képzési

kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8-9. §-ában meghatározott időkeretben.

A többcélú kistérségi társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az általa fenntartott intézményben, vagy – megállapodás alapján – helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás fenntartásában működő intézmény(ek) útján, vagy szakember közös foglalkoztatásával. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok A többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítetteknek megfelelően történt-e a feladatellátás, ill. az egyes szakszolgálati feladatoknál az ellátott önkormányzati kör megjelölése az elszámoláskor az ÖTM kistérségi adatfelmérő táblázatában.

97A helyszíni vizsgálat szempontjai: A helyszíni ellenőrzés során vizsgálandó, hogy: 1. Legalább két szakszolgálati feladat ellátása megvalósult-e ugyanazon települési körre az

általános feltételeknek (Kiegészítő szabályok 1.3.) megfelelően. 2. Milyen formában valósult meg a feladatellátás. Amennyiben a közoktatási szakszolgálati

feladatot a többcélú kistérségi társulás nem az általa fenntartott intézményben látja el, hanem helyi önkormányzat, ill. önkormányzati társulás fenntartásában működő intézmények útján vagy szakember közös foglalkoztatásával biztosítja a feladatellátást, akkor vizsgálni kell, hogy a feladatellátás megállapodáson alapul-e, a működtetéshez, foglalkoztatáshoz a Társulás hozzájárulást fizetett-e.

3. A feladatot ellátó szerv alapító okiratában, működési engedélyében az ellátott feladat nevesítve van-e, a közösen foglalkoztatott szakember engedéllyel rendelkezik-e a feladat ellátására.

4. Az egyes szakszolgálati ellátásokat a Társulás legalább a költségvetési törvényben előírt gyakorisággal, ill. alkalommal biztosította-e, valamint a támogatást azon ellátottak után vették-e igénybe, akiket - az e célra vezetett nyilvántartás szerint – a nevelési évek/tanévek során legalább az előírt gyakorisággal részesítettek ellátásban. A vizsgálat alapját a jogszabály által előírt, vezetett nyilvántartások képezik.

5.3.) A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási és gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása

A támogatások igénylésének általános szabályai A működési engedély: A Társulás által vállalt szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási és gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátásánál a Kvtv.:

- 3. számú melléklete Kiegészítő szabályok 5. pontja és a - 8. számú melléklete V. Kiegészítő szabályok 3.5. pontja

a támogatási jogosultságot működési engedélyhez köti. A működési engedély meglétének időbeli korlátja szempontjából meghatározó a 8. sz. melléklet V. Kiegészítő szabályok 3.5. pontja, mely kimondja, hogy „A 2.3.-2.6. pontokban szereplő támogatásokat a többcélú kistérségi társulások abban az esetben vehetik igénybe, ha a 2.3.-2.6. pontokban foglalt feltételeket teljesítő szolgáltató

a) 2006. jan. 31-én rendelkezi működési engedéllyel, vagy b) 2006. január 31-én nem rendelkezett érvényes működési engedéllyel, de működési

engedély iránti kérelmét 2006. január 15-éig benyújtotta. A b) pont szerinti esetben a többcélú kistérségi társulás a szolgáltatás után a működési engedély megszerzését követő hó 1-jétől időarányos támogatást vehet igénybe. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás saját intézményt hoz létre a 2.3.-2.6. pontok szerinti feladatok ellátására, úgy a többcélú kistérségi társulás a 2006. év folyamán belépő - ezen intézmény által nyújtott - új szolgáltatások esetén a működési engedély megszerzését követő hó 1-jétől jogosult a támogatásra.” A támogatás igénylése: a) A 3. sz. melléklet szerinti jogcímek esetében a hozzájárulást az adott szolgáltatást biztosító

intézmény fenntartója igényli, azaz: - a Társulás által fenntartott intézmény esetén a Társulás,

98- intézményi társulás esetén a működési engedélyben nevesített, a feladatot ténylegesen

ellátó települési önkormányzat. b) A 8. sz. melléklet V. szerinti támogatásokat kizárólag a Társulás igényelheti. A feladat ellátásának lehetséges formái:

A feladatellátás lehetséges módjai

Az ellátandó feladat megnevezése Társulás

által fenntartott intézmény

Intézményi társulás

Ellátási szerződés

Külön megállapo-

dás

2.3. Szociális intézményi feladat X X — — 2.4. Szociális alapszolgáltatási feladat X X X X 2.5. Gyermekvédelmi szakellátási feladatok X X — — 2.6. Gyermekjóléti alapellátási feladatok X X X X

Általános felülvizsgálati szempontok (dokumentumok bekérésével az Igazgatóságnál vagy a helyszíni vizsgálat során): Társulás által közvetlenül ellátott feladat esetén: A Társulás rendelkezett-e a 188/1999. (XII. 16.) ill. 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-től az adott feladatra vonatkozóan, az általa ellátott valamennyi település területére kiterjedően. Intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén:

1. Az intézményi társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9., 16. §-nak. 2. A feladatot ellátó önkormányzat rendelkezett-e érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-

étől az intézményi társulásban részt vevő valamennyi település területére kiterjedően. 3. Az intézményi társulás megfelel-e a Kiegészítő szabályok 3.6. pontjában foglaltaknak, azaz:

a) a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,

b) a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

Ellátási szerződéssel történő feladatellátás esetén: 1. Az ellátási szerződés megfelel-e a Szoctv. 120-122. §-ában, ill. a Gyvt. 97. §-ában

foglaltaknak, 2. A feladatot ellátási szerződés alapján ellátó nem állami szolgáltató rendelkezett-e érvényes

működési engedéllyel 2006. jan. 31-től az általa ellátott valamennyi település területére kiterjedően.

3. A feladatot ellátó intézmény és az önkormányzat(ok) közötti szerződés megkötéséről, annak tartalmáról a helyi önkormányzatok képviselő testülete(i) döntött(ek)-e (képviselő-testületi határozat(ok) meglétének vizsgálata).

4. A feladatot ellátó nem állami szolgáltató által igényelt alapnormatíva összevetése az önkormányzati adatokkal.

99Külön megállapodással ellátott feladat esetén: 1. A feladatot ellátó önkormányzat legalább további két településen biztosítja-e a feladatellátást és

rendelkezett-e érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-től az általa ellátott valamennyi önkormányzat területére kiterjedően.

2. Az érintett önkormányzatok és intézményeik az adott feladat(ok) – szociális alapszolgáltatás, ill. gyermekjóléti alapellátási feladatok – ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel rendelkeznek-e? (A Kiegészítő szabályok 3.1.2. és 3.2.1. pontjai alapján nem rendelkezhetnek) /ellenőrzés módja.: az engedély kiadására jogosult szerv megkeresése?/

3. A külön megállapodás keretében történő feladatellátást a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásában rögzítették-e?

Mind a négy feladat-ellátási forma esetén vizsgálandó, hogy teljes vagy időarányos támogatást igényelt-e a többcélú kistérségi társulás: 1. Amennyiben időarányos támogatást igényelt, a támogatást csak a működési engedély

megszerzését követő hó első napjától igényelte-e (pl. ha a működési engedély kiállításának dátuma: május 2., akkor a Társulást júniustól 7 havi támogatás illeti meg),

2. Időarányos támogatás csak akkor igényelhető, ha a Társulás saját intézményt hoz létre év közben a nevezett feladat ellátására, vagy ha nem közvetlenül a Társulás a fenntartó, akkor a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét 2006. január 15-éig benyújtotta, de a működési engedély kiadására 2006. január 31. után került sor.

a) Szociális intézményi feladat Fajlagos összeg: 200.000,- Ft/fő A többcélú kistérségi társulás a támogatásra akkor jogosult, ha biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a Szoctv. szerinti szakosított ellátást biztosító intézmények közül legalább egy intézmény társult formában történő fenntartását. A jogszabályban nevesített szakosított ellátást biztosító intézmények:

– időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona, – időskorúak vagy fogyatékos személyek gondozóháza, – pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona, – hajléktalanok átmeneti szállása.

A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, ha a többcélú kistérségi társulás:

– ezen intézmény(eke)t fenntartja, – szervező tevékenységével biztosítja, hogy a korábban két települési önkormányzat által külön-

külön fenntartott intézményt legkésőbb 2006. jan. 31-től intézményi társulás tartja fenn, és ehhez a többcélú kistérségi társulás segítséget nyújt ezen intézmény magasabb szakmai, gazdasági hatékonysággal történő működéséhez, így különösen szakember közös foglalkoztatásához.

A támogatás az intézményi ellátottak után illeti meg a többcélú kistérségi társulás-t. Az ellátottak számának meghatározása elszámoláskor: az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. A működési engedély vizsgálata:

1.1. a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén: a Társulás rendelkezett-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan.

10031-étől az adott feladatra vonatkozóan, az általa ellátott valamennyi település területére kiterjedően,

1.2. intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén: a feladatot ellátó önkormányzat rendelkezett-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel legkésőbb 2006. jan. 31-étől az intézményi társulásban részt vevő valamennyi település területére kiterjedően.

2. Az elszámolt mutatószám összhangban van-e az önkormányzat 2006. évi beszámolója 31-es űrlapján elszámolt, az önkormányzat felülvizsgálata során elfogadott mutatószámokkal.

3. Időarányos támogatás elszámolása esetén vizsgálandó, hogy: 3.1. a feladatellátás a Társulás által létrehozott saját intézmény által valósult-e meg, 3.2. a támogatást csak a működési engedély megszerzését követő hó első napjától számolta-e

el (pl. ha a működési engedély kiállításának dátuma: május 2., akkor a Társulást júniustól 7 havi támogatás illeti meg),

3.3. ha nem közvetlenül a Társulás a fenntartó, akkor a működési engedély iránti kérelmét 2006. január 15-éig benyújtotta-e.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén vizsgálandó, hogy működési

engedéllyel összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése az ÖTM kistérségi adatfelmérő táblázatában.

2. Az intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: 2.1. az intézményi társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9., 16. §-ban foglaltaknak, 2.2. az egyes intézményi társulásoknál a működési engedéllyel és a társulási megállapodással

összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése, 2.3. korábban két önkormányzat által külön-külön fenntartott intézmény került-e bevonásra az

intézményi társulásba, 2.4. az intézményi társulás rendelkezik-e a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával a

megállapodás törvényességére vonatkozóan, 2.5. az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok rendelkeznek-e a működési

engedély egy példányával. 3. Az elszámolt mutatószámokat alátámasztó nyilvántartások vizsgálata. b) Szociális alapszolgáltatási feladat A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Szoctv. szerinti következő szociális alapszolgáltatási feladatok közül legalább három feladat biztosítása esetén, melyeket a Kiegészítő szabályok 3.1. pontja szerinti feltételeknek megfelelően lát el. A jogszabályban nevesített szociális alapszolgáltatási feladatok (és az egyes támogatások fajlagos összege)

– családsegítés 280 Ft/fő, – házi segítségnyújtás 44.000 Ft/fő, – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 22.000 Ft/fő, – közösségi ellátások 2.100.000 Ft/szolgálat, – támogató szolgáltatás 3.500.000 Ft/szolgálat, – nappali ellátás 62.000 Ft/fő.

A többcélú kistérségi társulás a szociális alapszolgáltatási feladok ellátását biztosíthatja: – intézményfenntartóként,

101– szervezőtevékenységével létrehozott – a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti – intézményi társulások

útján, – a Szoctv. 120-122. §-ai alapján kötött ellátási szerződés útján, – külön megállapodás keretében, a többcélú kistérségi társulás székhely településének

önkormányzata v. a társulás más tagjának intézménye útján. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Vizsgálandó, hogy a legalább három szociális alapszolgáltatási feladat ellátása megvalósult-e

ugyanazon települési körre vonatkozóan az általános feltételeknek (Kiegészítő szabályok 1.3.) megfelelően.

2. A működési engedély vizsgálata: 2.1. a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén: a Társulás rendelkezett-e

a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az adott feladatra vonatkozóan, az általa ellátott valamennyi település területére kiterjedően,

2.2. intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén: a feladatot ellátó önkormányzat rendelkezett-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az intézményi társulásban részt vevő valamennyi település területére kiterjedően,

2.3. ellátási szerződéssel történő feladatellátás esetén: a feladatot ellátási szerződés alapján ellátó nem állami szolgáltató rendelkezett-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az általa ellátott valamennyi település területére kiterjedően,

2.4. külön megállapodással ellátott feladat esetén: a feladatot ellátó önkormányzat legalább további két településen biztosítja-e a feladatellátást és rendelkezett-e a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az általa ellátott valamennyi önkormányzat területére kiterjedően.

3. A házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a nappali ellátások esetén vizsgálandó, hogy az elszámolt mutatószám összhangban van-e az önkormányzat 2006. évi beszámolója 31-es űrlapján elszámolt, az önkormányzat felülvizsgálata során elfogadott mutatószámokkal.

4. A nappali ellátás esetén vizsgálandó, hogy a hozzájárulást az éves átlaglétszámra a működési engedélyben meghatározott létszám erejéig vették-e figyelembe. (Kiegészítő szabályok 3.1.5.)

5. A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézmény (nappali melegedő) esetén vizsgálandó, hogy az elszámolt mutatószám nem haladta-e meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám háromszorosát. (Kiegészítő szabályok 3.1.5.)

6. Intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén vizsgálandó, hogy az intézményi társulások által ellátott lakosságszám eléri-e:

6.1. a családsegítés, a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás esetén legalább a 3.000 főt, 6.2. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgálat és a közösségi ellátások

esetén a 10.000 főt (Szoctv.-ben előírt feladatszervezési előírásoknak való megfelelés). 7. Vizsgálandó, hogy amennyiben a többcélú kistérségi társulásban a családsegítés, a házi

segítségnyújtás, a nappali ellátás feladatokat vállaló önkormányzatok lakosságszáma nem éri el a 3.000 főt, akkor közvetlenül a többcélú kistérségi társulás biztosítja-e a feladatellátást.

8. Külön megállapodás keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: 8.1. a feladatellátással érintett települések lakosságszáma együttesen eléri-e legalább a 3.000

főt,

1028.2. az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 3.1.2. pontja szerint

történt-e, azaz feladatot ellátó település lakosságszámából legfeljebb annyi főt vettek-e figyelembe, mint a szolgáltatást külön megállapodással igénybe vevő önkormányzatok összlakosságszáma,

8.3. a külön megállapodás legalább 2 további településre kiterjed. 9. Időarányos támogatás elszámolása esetén vizsgálandó, hogy:

9.1. a feladatellátás a Társulás által létrehozott saját intézmény által valósult-e meg, 9.2. a támogatást csak a működési engedély megszerzését követő hó első napjától számolta-e

el (pl. ha a működési engedély kiállításának dátuma: május 2., akkor a Társulást júniustól 7 havi támogatás illeti meg),

9.3. ha nem közvetlenül a Társulás a fenntartó, akkor a működési engedély iránti kérelmét 2006. január 15-éig benyújtotta-e.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén vizsgálandó, hogy működési

engedéllyel összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése az ÖTM kistérségi adatfelmérő táblázatában.

2. Az intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: 2.1. az intézményi társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9., 16. §-ában foglaltaknak, 2.2. az egyes intézményi társulásoknál a működési engedéllyel és a társulási megállapodással

összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése, 2.3. az intézményi társulás rendelkezik-e a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával a

megállapodás törvényességére vonatkozóan, 2.4. az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok rendelkeznek-e a működési

engedély egy példányával, 2.5. családsegítés és házi segítségnyújtás esetén az intézményi társulásban részt vevő

önkormányzatok önálló családsegítőt, ill. házi gondozót nem foglalkoztattak-e. 3. Ellátási szerződéssel történő feladatellátás esetén vizsgálandó:

3.1. az ellátási szerződés megfelel-e a Szoctv. 120-122. §-ában foglaltaknak, 3.2. a feladatot ellátó intézmény és az önkormányzatok közötti szerződés megkötéséről, annak

tartalmáról a helyi önkormányzatok képviselő testületei döntöttek-e (képviselő-testületi határozatok meglétének vizsgálata).

4. Külön megállapodás keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy a külön megállapodás keretében történő feladatellátást a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásában rögzítették-e?

5. Az elszámolt mutatószámokat alátámasztó nyilvántartások vizsgálata. c) Gyermekvédelmi szakellátási feladatok Fajlagos összeg 531.000,- Ft/fő A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely biztosítja, hogy a kistérség területén valamennyi, a gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményt társult formában működteti. A jogszabályban nevesített gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények:

– helyettes szülői hálózat, – gyermekek átmeneti otthona,

103– családok átmeneti otthona.

A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, ha a többcélú kistérségi társulás:

– ezen intézmény(eke)t fenntartja, – szervező tevékenységével biztosítja, hogy a kistérség területén valamennyi intézmény

fenntartásáról intézményi társulások gondoskodjanak. A támogatás a többcélú kistérségi társulást az általa megszervezett ellátásban részt vevő intézményi ellátottak után illeti meg. Az ellátottak számának meghatározása elszámoláskor: az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Megvalósult-e a többcélú kistérségi társulás területén valamennyi, a gyermekek átmeneti

gondozását biztosító intézmény társult formában való működése. 2. A működési engedély vizsgálata:

2.1. a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén: a Társulás rendelkezett-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-től az adott feladatra vonatkozóan, az általa ellátott valamennyi település területére kiterjedően,

2.2. intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén: a feladatot ellátó önkormányzat rendelkezett-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az intézményi társulásban részt vevő valamennyi település területére kiterjedően.

3. Vizsgálandó, hogy az elszámolt ellátottak száma: 3.1. összhangban van-e az önkormányzat 2006. évi beszámolója 31-es űrlapján elszámolt, az

önkormányzat felülvizsgálata során elfogadott mutatószámokkal, 3.2. meghatározása a szakmai szabályoknak megfelelően történt-e.

4. Időarányos támogatás elszámolása esetén vizsgálandó, hogy: 4.1. a feladatellátás a Társulás által létrehozott saját intézmény által valósult-e meg, 4.2. a támogatást csak a működési engedély megszerzését követő hó első napjától számolta-e

el (pl. ha a működési engedély kiállításának dátuma: május 2., akkor a Társulást júniustól 7 havi támogatás illeti meg),

4.3. ha nem közvetlenül a Társulás a fenntartó, akkor a működési engedély iránti kérelmét 2006. január 15-éig benyújtotta-e.

5. Vizsgálandó, hogy amennyiben a többcélú kistérségi társulás az e pont szerinti gyermekvédelmi szakellátási feladatról a feltételeknek megfelelően gondoskodik és a feladatellátáshoz e fejezet szerint normatív támogatásban részesül, úgy a 2.6. pont szerinti gyermekek átmeneti gondozási alapellátási feladatra támogatást nem igényelhet. (Kiegészítő szabályok 3.2.3.)

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén vizsgálandó, hogy működési

engedéllyel összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése az ÖTM adatfelmérő táblázatában.

2. Az intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: 2.1. az intézményi társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9., 16. §-ában foglaltaknak,

1042.2. az egyes intézményi társulásoknál a működési engedéllyel és a társulási megállapodással

összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése, 2.3. az intézményi társulás rendelkezik-e a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával a

megállapodás törvényességére vonatkozóan, 2.4. az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok rendelkeznek-e a működési

engedély egy példányával. 3. Az elszámolt mutatószámokat alátámasztó nyilvántartások vizsgálata. d) Gyermekjóléti alapellátási feladatok Fajlagos összeg: 925,- Ft/fő A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Gyvt. szerinti egyes gyermekjóléti alapellátási feladatok közül legalább egy ellátás biztosítása esetén, melyet a Kiegészítő szabályok 3.2. pontja szerinti feltételeknek megfelelően lát el. A jogszabályban nevesített gyermekjóléti alapellátás körébe tartozó feladatok:

– gyermekjóléti szolgáltatás, – gyermekek napközbeni ellátása, – gyermekek átmeneti gondozása.

A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, ha a többcélú kistérségi társulás:

– ezen intézmény(eke)t fenntartja, – szervező tevékenységével biztosítja, hogy a korábban két települési önkormányzat által külön-

külön fenntartott intézményt legkésőbb 2006. jan. 31-től intézményi társulás tartja fenn, és ehhez a többcélú kistérségi társulás segítséget nyújt ezen intézmény magasabb szakmai, gazdasági hatékonysággal történő működéséhez, így különösen szakember közös foglalkoztatásához.

A támogatás a feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosok száma után illeti meg a többcélú kistérségi társulást. Több feladat biztosítása esetén a többcélú kistérségi társulást feladatonként illeti meg a támogatás. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. A működési engedély vizsgálata:

1.1. a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén: a Társulás rendelkezett-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az adott feladatra vonatkozóan, az általa ellátott valamennyi település területére kiterjedően,

1.2. intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén: a feladatot ellátó önkormányzat rendelkezett-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az intézményi társulásban részt vevő valamennyi település területére kiterjedően,

1.3. ellátási szerződéssel történő feladatellátás esetén: a feladatot ellátási szerződés alapján ellátó nem állami szolgáltató rendelkezett-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az általa ellátott valamennyi település területére kiterjedően,

1.4. külön megállapodással ellátott feladat esetén: a feladatot ellátó önkormányzat legalább további két településen biztosítja-e a feladatellátást és rendelkezett-e a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes működési engedéllyel 2006. jan. 31-étől az általa ellátott valamennyi önkormányzat területére kiterjedően.

1052. Időarányos támogatás elszámolása esetén vizsgálandó, hogy:

2.1. a feladatellátás a Társulás által létrehozott saját intézmény által valósult-e meg, 2.2. a támogatást csak a működési engedély megszerzését követő hó első napjától számolta-e

el (pl. ha a működési engedély kiállításának dátuma: május 2., akkor a Társulást júniustól 7 havi támogatás illeti meg),

2.3. ha nem közvetlenül a Társulás a fenntartó, akkor a működési engedély iránti kérelmét 2006. január 15-éig benyújtotta-e.

3. Intézményi társulás által megvalósult feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: 3.1. a létrehozott intézményi társulások lakosságszám eléri-e legalább az 5.000 főt, 3.2. amennyiben a többcélú kistérségi társulásban a feladat ellátását vállaló önkormányzatok

lakosságszáma nem éri el az 5.000 főt, akkor közvetlenül a többcélú kistérségi társulás biztosította-e a feladatellátást,

3.3. az intézményi társulásokban részt vevő önkormányzatok önálló feladat ellátását nem biztosították-e, ill. nem rendelkeztek-e az adott feladatok ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. (Kiegészítő szabályok 3.2.4. pontja mindkettőt tiltja).

4. Külön megállapodás keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: 4.1. a feladatellátással érintett települések lakosságszáma együttesen eléri-e legalább az 5.000

főt, 4.2. amennyiben a többcélú kistérségi társulásban a feladat ellátását vállaló önkormányzatok

lakosságszáma nem éri el az 5.000 főt, akkor közvetlenül a többcélú kistérségi társulás biztosítja-e a feladatellátást,

4.3. az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 3.2.2. pontja szerint történt-e, azaz a feladatot ellátó település 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak számából legfeljebb annyi főt vettek-e figyelembe, mint a szolgáltatást külön megállapodással igénybe vevő önkormányzatok 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma.

5. Vizsgálandó, hogy az elszámolt ellátottak száma: 5.1. összhangban van-e az önkormányzat 2006. évi beszámolója 31-es űrlapján elszámolt, az

önkormányzat felülvizsgálata során elfogadott mutatószámokkal, 5.2. meghatározása a szakmai szabályoknak megfelelően történt-e.

A helyszíni vizsgálat szempontjai: 1. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén vizsgálandó, hogy a működési

engedéllyel összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése. 2. Az intézményi társulás keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy:

2.1. az intézményi társulás megfelel-e a Ttv. 8., 9., 16. §-ában foglaltaknak, 2.2. az egyes intézményi társulásoknál a működési engedéllyel és a társulási megállapodással

összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése, 2.3. az intézményi társulás rendelkezik-e a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával a

megállapodás törvényességére vonatkozóan, 2.4. az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok rendelkeznek-e a működési

engedély egy példányával. 3. Ellátási szerződéssel történő feladatellátás esetén vizsgálandó:

3.1. az ellátási szerződés megfelel-e a Szoctv. 120-122. §-ában foglaltaknak,

1063.2. a feladatot ellátó intézmény és az önkormányzatok közötti szerződés megkötéséről, annak

tartalmáról a helyi önkormányzatok képviselő testületei döntöttek-e (képviselő-testületi határozatok meglétének vizsgálata).

4. Külön megállapodás keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy a külön megállapodás keretében történő feladatellátást a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásában rögzítették-e?

5. Az elszámolt mutatószámokat alátámasztó nyilvántartások vizsgálata.

5.4.) A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatainak támogatása Fajlagos összeg: 1.228.300 Ft/könyvtári szolgáltató hely A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a mozgókönyvtári feladatainak ellátásához. A támogatás megállapítása során kizárólag a nyilvános könyvtárral nem rendelkező, könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító – a Kiegészítő szabályok 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő települési önkormányzatok számát lehet figyelembe venni. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. A jogszabályi előírásoknak megfelelően legalább négy, nyilvános könyvtárral nem rendelkező

önkormányzat részére igényelték-e a támogatást. 2. A támogatásban részesült önkormányzatok által üzemeltetett könyvtár szerepel-e a nyilvános

könyvtárak jegyzékében. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A többcélú kistérségi társulás megkötötte-e a szerződést avval a szolgáltatóval (megyei

könyvtár vagy más nyilvános könyvtár), amelyiktől a települési önkormányzatok a könyvtári szolgáltatásokat megrendelték.

2. A nyilvános könyvtárral nem rendelkező önkormányzatok a könyvtári szolgáltató helyet kialakították-e.

3. A többcélú kistérségi társulás gondoskodott-e a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról (pl.: információcsere a nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató hely között, megrendelések fogadása, a dokumentumáramlást biztosító szállítóeszköz működtetése).

5.5.) A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása Fajlagos összeg: 90.000 Ft/költségvetési szervek száma alapján számított mutatószám A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely az Ötv., az Áht, valamint a Ber. szabályai alapján – a Kiegészítő szabályok 5. ponjta szerinti feltételeknek megfelelően – gondoskodik a belső ellenőrzési feladat ellátásáról. A többcélú kistérségi társulás biztosítja a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok, azok polgármesteri hivatalainak, ill. körjegyzőségeinek, önmaga és a Társulás munkaszervezetének belső ellenőrzését, valamint önkormányzatok, intézményi társulások és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzését.

107A többcélú kistérségi társulást a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek száma alapján alaptámogatás illeti meg az alábbiak szerint:

– alaptámogatás valamennyi települési önkormányzat száma, és a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei, továbbá a 3.500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján, valamint

– a 3.500 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok költségvetési szervei közül legfeljebb a 3.500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveivel azonos számú költségvetési szerv után igényelhető.

Az alaptámogatás kétszerese vehető igénybe a 3.500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján, amennyiben a többcélú kistérségi társulás saját feladatellátásában gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. A többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítetteknek megfelelően történt-e

a feladatellátás (a többcélú kistérségi társulás saját feladatellátása, belső ellenőrzési társulások, ill. külső erőforrás bevonásával történő feladatellátás).

2. Intézményi társulások keretében történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: 2.1. minimum hét települési önkormányzat vesz részt az adott intézményi társulásban, 2.2. az egyes intézményi társulásoknál a társulási megállapodással összhangban történt-e az

ellátott önkormányzati kör megjelölése. 3. Ha a Társulás saját feladat-ellátásban biztosítja a belső ellenőrzést, az ellátott önkormányzati

kör megjelölése a Társulási megállapodással összhangban történt-e. 4. A törzskönyvi nyilvántartással összhangban került-e megállapításra a többcélú kistérségi

társulás területén működő költségvetési szervek száma. 5. A 3.500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szervei számának

kétszeresével számoltak-e abban az esetben, amennyiben a többcélú kistérségi társulás saját feladatellátásában gondoskodik a feladatellátásról.

6. A 3.500 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok költségvetési szervei közül legfeljebb a annyit vettek-e figyelembe, mint a 3.500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek a száma.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 8. sz. melléklet V. pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § és 138. §-ai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

108

III. A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 7. Az éves költségvetési beszámoló során az önkormányzat közölt-e adatot a 2006. évi

adóerőképességre vonatkozóan, amennyiben erre kötelezett volt. Az önkormányzat 2005. július 1-jén rendelkezett-e hatályos iparűzési adórendelettel?

8. Az önkormányzat a költségvetési beszámoló 50. űrlapján számol el a jövedelemdifferenciálódás mérséklésével.

9. Az 2006. évre vonatkozó adóerőképesség ellenőrzése során a éves beszámolóban szereplő adatot össze kell vetni az ONKADO program által előállított, a jegyző által aláírt és megküldött adóerőképesség listával. Eltérés csak indokolt esetben fordulhat elő, annak megalapozottságát vizsgálni szükséges. (Eltérést okozhatnak pl.: a Ktv. 4. sz. melléklete III. 2.1.1.b és 2.1.2.c pontjai szerinti, valamint a 2.1.3. pont önrevízióra vonatkozó rendelkezései. Az eltérések igazolásául elfogadható: cégkivonat, adózói nyilatkozat, bírósági végzés, megállapodás, stb.) Az ONKADO program a 2006-ban rögzített összes önrevíziót figyelembe veszi az adóerőképesség generálásakor. Az adóerőképesség alapját azonban csak a 2005-re, illetve 2006-ra vonatkozó, 2006. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás, és a 2006. évet érintő – a 2005. évet megelőző évek önellenőrzései miatti – iparűzési adó visszatérítések és befizetések adóalapja korrigálja.

10. A szúrópróbaszerűen bekért 2006. évre vonatkozó szűrt könyvelési naplóknál – a jegyző indoklását alapul véve - meg kell vizsgálni, hogy mely tételek nem bevallással lettek rögzítve, és hogy annak indoka elfogadható-e. Ha az adott tételt bevallásként kellett volna kezelni, annak iparűzési adóerőképességre gyakorolt hatását érvényesíteni kell.

11. A Ktv. 4. sz. melléklet III. 4. a)-f) pontjai szerinti, térségi feladatot is ellátó önkormányzatok 2006. évi végleges normatív hozzájárulási év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával a települési önkormányzat a Ktv-ben meghatározottak szerint számolt-e el.

12. A tényleges normatív hozzájárulások hatása került-e érvényesítésre a 4. sz. melléklet III. 5. pont szerinti beszámítás maximális összegére. Eltérés esetén biztosítani kell a tényleges mutatószámok hatásának jövedelemkülönbség mérséklésben való érvényesülését.

13. Ha egy önkormányzat 2005. július 1-jén nem rendelkezett iparűzési adórendelettel és azt a későbbiek folyamán bevezette, vizsgálandó, hogy elszámolása szabályosan, a rá vonatkozó településkategória átlag alapján történt-e meg.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 14. Megegyezik-e a 2006-ban az önkormányzathoz beérkezett (iktatott) iparűzési adóbevallások

darabszáma az ONKADO programban rögzítettel? 15. Véletlenszerűen kiválasztott adóbevallások esetében vizsgálandó, hogy a helyes kód

alkalmazásával lett-e rögzítve és az adattartalma egyezik-e a programban szereplő adatokkal. 16. A Ktv. 4. sz. melléklet III. 2.1.3. pontjának önrevízióra vonatkozó rendelkezéseit helyesen

alkalmazta-e az önkormányzat.

109IV. Központosított támogatások 1.) Lakossági közműfejlesztés támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 1. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az éves költségvetési beszámoló 33-as űrlapján elszámolt támogatás igényeltként feltüntetett

összege megegyezik-e a negyedévente beküldött igénylések összegével. 2. Amennyiben az igénylés során 2002. május 22. után megállapított közműfejlesztés

hozzájárulás alapján igényelték a támogatást, ennek magánszemélyek részére történő kifizetéséről elszámoltak-e, és a kifizetettként elszámolt támogatások összege megegyezik-e a 33-as űrlapon kifizetettként feltüntetettel.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A helyszíni ellenőrzés során meg kell vizsgálni a beruházással és a lakossági hozzájárulás

megállapításával és kihirdetésével kapcsolatos önkormányzati határozatokat, rendeleteket, egyéb dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható a közműfejlesztési hozzájárulásról szóló döntés és annak közlése időpontjában hatályos jogszabály. 2004. X. 7-ig a 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet, amelyet 2002. V. 22-től módosított a 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelet, 2004. X. 8-tól a 262/2004. IX. 23.) Korm. rendelet.

2. A 2006. évben benyújtott igénylések helyesen tartalmazzák-e a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulások alapján igényelt támogatások összegét. A 2004. október 8-a előtt megállapított közműfejlesztési hozzájárulás után, annak megfizetését követően 15% támogatás igényelhető. A 2004. október 8-án, illetve azt követően megállapított hozzájárulások megfizetését követően 25%, de legfeljebb 37500 forint támogatás igényelhető. Az igénylőlapon megfelelően sorolták-e be az igénylőket. Az igényelt támogatás alapjául szolgáló közműfejlesztési hozzájárulás nem haladja-e meg a magánszemélyre megállapított és vele közölt hozzájárulás összegét.

3. Az igénylés feltételeinek meglétét, úgymint: 3.1. a magánszemély igénylésének írásbeli dokumentumát (szóbeli igénylés esetén az erről

készült jegyzőkönyvet), 3.2. az igénylő a közműfejlesztéssel érintett lakóingatlannak tulajdonosa, bérlője vagy

használója, a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezett, s azt első ízben fizeti meg,

3.3. az igényléshez csatolták-e az előírt dokumentumokat - közműfejlesztési hozzájárulás tényleges megfizetéséről szóló igazolást (kiállítója lehet: helyi önkormányzat, szolgáltató vagy víziközmű társulat), részletekben történő fizetés esetén a ténylegesen megfizetett részösszegről szóló igazolást,

3.4. az igénylő nyilatkozatát, hogy a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulást más módon még nem számolta el (helyi adó nyilvántartást is meg lehet vizsgálni ennek tisztázására),

3.5. amennyiben a közműfejlesztés helye és a lakhely nem azonos, a lakóhely szerinti település jegyzője által – a jogosultságra kiadott igazolást,

3.6. a jegyző által vezetett nyilvántartás megfelel-e a jogszabályban előírtnak, tartalmazza-e az igazolások összes adatait, részletfizetés esetén a már megfizetett részleteket,

3.7. a közműfejlesztési támogatás alapjául szolgáló hozzájárulás befizetése az írásbeli igénylést megelőző egy éven belül történt-e,

1104. A közműhálózathoz való utólagos csatlakozásért megfizetett összeg csak az elektromos és a

gázhálózat esetén minősül a közműfejlesztési támogatás alapjául szolgáló közműfejlesztési hozzájárulásnak.

5. A lakás-takarékpénztári számlára befizetett összeg csak akkor minősül megfizetett közműfejlesztési hozzájárulásnak, ha a szerződés az igénylést megelőzően lejárt, és a lakás-takarékpénztár a megtakarított összeget átutalta a beruházást lebonyolító részére. A lakás-takarékpénztári számlára történő befizetés igazolása nem fogadható el.

6. A közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése esetén a támogatás részletekben, a ténylegesen befizetett összeg után igényelhető.

7. A jegyző az előírt 15 napon belül eljuttatta-e a támogatást a jogosultakhoz. 8. A jegyző időben gondoskodott-e a levont, illetve a befizetett közműfejlesztési támogatás

visszautalásáról. Ha a beruházás üzembe helyezési értéke és így az ingatlanonkénti közműfejlesztési hozzájárulás alapja a tervezett összeget nem éri el, a közműfejlesztési hozzájárulást az ismertté válás időpontjában a hozzájárulás megállapítójának arányosan csökkenteni kell. Ha a közműberuházás meghiúsul, vagy a beruházás kivitelezési értéke csökken, vagy az önkormányzat utólagosan olyan határozatot hoz, hogy a beruházás pénzügyi fedezetét maga biztosítja, vagy a szolgáltató jogszabályban foglaltak, esetleg saját döntése miatt a jogosultnak a közműfejlesztési hozzájárulást részben vagy egészben visszafizeti, akkor a jegyző a hatáskörében a jogosultnak visszafizetendő összeget az arra jutó, korábban a központi költségvetésből igényelt és az érintett jogosultak részére már kifizetett közműfejlesztési támogatással csökkenti. Az önkormányzati és az állami vagyoni körön kívül megvalósult közművek után visszafizetett hozzájárulásokra jutó, igénybe vett közműfejlesztési támogatás befizetésére a jegyző – amennyiben arról tudomást szerez – az érintett jogosultakat határidő megjelölésével felszólítja. A levont, illetve a befizetett közműfejlesztési támogatást a befizetését követő 8 napon belül a jegyző a Magyar Államkincstárhoz átutalja.

A 2002. május 22-e után megállapított közműfejlesztési hozzájárulások után igényelt támogatásoknál – az előzőeken túl – vizsgálandó továbbá: 9. Nem jár közműfejlesztési támogatás azon összeg után, amelyet a magánszemély

önkormányzati támogatásból, vagy az önkormányzat harmadik személlyel kötött polgári jogi szerződése alapján átvett pénzeszközből fizetett meg. A beruházás lebonyolítására létrehozott szervezet (víziközmű társulat, stb.) iratait is meg kell vizsgálni, megegyezik-e a beruházás tervezett költségei és forrásai figyelembe vételével megállapított közműfejlesztési hozzájárulás összege és a lakosok részére megállapított és kiértesített fizetési kötelezettség. Az önkormányzat nyilatkozik-e arról, hogy nem kötött polgári jogi szerződést pénzeszköz átvételre a lakossági hozzájárulás kiegészítésére.

10. Amennyiben a magánszemély a közműfejlesztési hozzájárulást lakástakarékpénztári konstrukción keresztül fizette meg, támogatást kizárólag a saját pénzeszközéből megfizetett hozzájárulás rész után igényelhet.

11. A közműfejlesztési támogatás jogosultja nem engedményezheti a támogatásra vonatkozó igényét. Amennyiben nem a jogosult kezébe, vagy bankszámlájára történt a támogatás kifizetése, a más részére történő kifizetésre vonatkozó meghatalmazás, megbízás mikor keletkezett? A közműfejlesztési támogatási igény benyújtása előtt adott meghatalmazás, megbízás engedményezésnek minősül.

A 2004. október 8-án, vagy azt követően megállapított közműfejlesztési hozzájárulások után igényelt támogatásoknál – az előzőeken túl – vizsgálandó továbbá: 12. Közműfejlesztési támogatást csak a rászorulók igényelhetik. A jogosultságot a szociális

igénylések nyilvántartásának és a közműfejlesztési támogatást igénylők nyilvántartásának

111összevetésével kell vizsgálni. Jogosult - a 262/2004. (IX.23.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint – az az igénylő, aki

12.1. az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meg nem haladó nyugellátásban,

12.2. időskorúak járadékában, 12.3. rendszeres szociális segélyben, 12.4. normatív lakásfenntartási támogatásban, vagy 12.5. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban saját, vagy gyermeke jogán részesül. A normatív lakásfenntartási támogatás esetén az erről szóló határozat címzettje és a közműfejlesztési támogatást igénylője azonos személy kell legyen, a jogosultság nem terjeszthető ki más családtagra abban az esetben sem, ha a családtag jövedelmét is számításba vették a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításakor.

13. Nem igényelhető közműfejlesztési támogatás azon összeg után, amelyet a támogatásra jogosult magánszemély önkormányzati támogatásból, a lakás-előtakarékosság állami támogatásából, az önkormányzatnak, vagy a jogosultnak harmadik személlyel kötött szerződése alapján kézhez vett pénzeszközből fizetett meg, vagy azt ezekből a forrásokból javára jóváírták.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5.sz. melléklet 1. pontja 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelet 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2.) Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 2. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai Az éves költségvetési beszámoló 33-as űrlapján szereplő ténylegesen felhasznált támogatás adatai megegyeznek-e a 6/2007. (II. 28.) KvVM rendelet alapján benyújtott 2007. évre vonatkozó igénylés 12-14. tábláiban megadott adatokkal. A helyszíni vizsgálat szempontjai

2.1.) A közegészségügyileg veszélyeztetett települések egészséges ivóvízzel való ellátása többletköltségeinek részbeni ellentételezése

1. A vásárolt zacskós vagy palackos ivóvízről kiállított számlák alátámasztják-e az

elszámolást. 2. A szolgáltató költségkalkulációja megfelel-e a 6/2006. (II. 7.) KvVM rendeletben

meghatározott feltételeknek? 3. A felhasznált támogatás a 6/2006. (II. 7.) KvVM rendeletben szereplő képletnek

megfelelően lett-e kiszámítva?

1122.2.) A lakossági ivóvíz és csatornaszolgáltatás támogatása 1. A 6/2007. (II. 28.) KvVM rendelet alapján benyújtott 2007. évre vonatkozó igénylés 12-14.

tábláiban feltüntetett 2006. évi mennyiségek és összegek összhangban vannak-e az analitikus nyilvántartás adataival.

2. A 2006. évi pályázathoz csatolt 4. sz. nyilatkozat valóságtartalma megalapozott volt-e, az önkormányzat rendelkezik-e olyan nyilvántartással, amelyből megállapítható, hogy a szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott területen az ingatlanok 60 %-ának bekötése 2006. február 20-ig megvalósult.

3. A 3. számú nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálata – amennyiben államilag támogatott szennyvízközmű beruházás történt a megelőző öt évben, a támogatási szerződés vizsgálata, hogy nem szerepelt-e a szerződéses feltételek között a víz- és csatornadíj állami támogatásának kizárása.

4. Az önkormányzat továbbította-e a támogatást a szolgáltató felé 15 napon belül. 5. Az önkormányzat és a szolgáltató szerződésben megállapodott-e a központi költségvetésből

kapott összeg pontos rendeltetéséről, a szolgáltatónak történő továbbutalás feltételeiről, határidőiről.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 2. pontja 6/2006. (II. 7.) KvVM rendelet a 2006. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről 6/2007. (II. 28.) KvVM rendelet a 2007. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről 3.) Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 3.

pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat beküldte-e február 28-ig a 25/2006. (V.2.) GKM rendelet 2. számú

melléklete szerinti elszámolást. Amennyiben nem, kért és kapott-e határidő módosítást a Tárcaközi Bizottságtól.

2. Az elszámolás tartalmazza-e a kitöltött Elszámolói lapot (felújítási támogatás esetén az A jelű, működtetési támogatás esetén a B jelű lapot), a kifizetett számlák másolatát, vagy számlahelyettesítő bizonylatot oly módon, hogy azok a műszaki tartalommal azonosíthatók legyenek.

3. Az elszámolás adatait alátámasztják-e a csatolt számlák adatai, a számlák az önkormányzat vagy az üzemeltető nevére vannak-e kiállítva, csatolták-e a közlekedési hatóság igazolását a munka elvégzéséről. Az elszámolás elfogadásáról, a visszafizetendő összegről a GKM dönt. Az elszámolást 2007. március 31-ig kell a GKM felé továbbítani.

4. Az éves költségvetési beszámoló 33-as űrlapján közölt információ a felhasznált támogatásról összhangban van-e a beküldött elszámolással.

5. Az elszámolás alapján az önerő nem csökkent-e a beruházás összköltségének 20%-a, illetve 30%-a alá.

113A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az elszámoláshoz mellékelt bizonylatok hitelessége. 2. Az év végi maradvány kötelezettségvállalással alátámasztott-e. 3. Az elszámolás során az ÁFA-t megfelelően vette-e figyelembe. 2006. évtől csak azon

önkormányzatoknál lehet a bruttó költségeket a támogatás alapjául figyelembe venni, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerinti levonási joggal nem rendelkeznek. Ha az önkormányzat a támogatást – szerződés alapján – a beruházás lebonyolítását végző, általános forgalmi adó levonására jogosult vállalkozónak továbbítja, a támogatásban a nettó módon számított költségeket veheti figyelembe (25/2006. (V.2.) GKM rendelet 2. § (4) bek.).

4. A korábbi években kapott támogatásokból beszerzett, felújított eszközöknél betartották-e a nyilatkozatban vállalt elidegenítési tilalmat. Az önkormányzat a kérelem benyújtásakor nyilatkozik, a tartós üzemeltetés fenntartásáról (minimum 5 év), ugyanakkor vállalja azt is, hogy az adott felújításra kerülő eszközre, 2 millió Ft feletti támogatásnál 3 év elidegenítési tilalom vonatkozik. Ha a támogatott eszköz elidegenítése a megadott határidő előtt mégis megtörténik, a támogatás összegét a Magyar Államkincstár részére vissza kell fizetni az elidegenítést követő 5 munkanapon belül (25/2006. (V.2.) GKM rendelet 1. § (8) bekezdés). Ha az elidegenítésre sor került, visszafizette-e a támogatást.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 3. pontja 25/2006. (V.2.) GKM rendelet a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól 4.) Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 4. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatásra jogosult valamennyi közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat, a 2005. évi közúti ki- és belépési adatok arányában kerül megállapításra. Az önkormányzat az éves költségvetési beszámoló megfelelő űrlapjain nyújt információt a felhasznált támogatásról. A helyszíni vizsgálat szempontjai A támogatást – a számlák (egyéb bizonylatok) alapján - a határátkelőhely tisztántartására, a megközelíthetőség érdekében felmerülő működési célú kiadásokra fordították-e (személyi jellegű kiadások nélkül). 5.) Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 5. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat az éves költségvetési beszámoló megfelelő űrlapjain nyújt információt az

igényelt és a kifizetett támogatásról. A helyi kisebbségi önkormányzat szakfeladatára (26. űrlap), és ténylegesen működési célra került-e felhasználásra a támogatás.

1142. A feladattal terhelt maradvány kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként kimutatásra került-

e. 3. A törzskönyv adatainak vizsgálata arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi önkormányzat egész

évben működött-e. Ha a kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik (feloszlatták, valamint ha a képviselők száma a képviselőtestület működéséhez szükséges létszám alá csökken), és az időközi választás eredménytelen, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg a támogatás időarányos része. (2005. évi CLIII. törvény 5. melléklet 5. pontja) Az év közben megszűnő kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezést kellett megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a 2006. évi kisebbségi önkormányzati képviselők általános választása során a támogatásban részesülő kisebbségi önkormányzat nem alakul újjá.

4. Ha év közben megszűnt a kisebbségi önkormányzat, az időarányos támogatásról lemondtak-e, visszafizették-e.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A jogosultsághoz szükséges helyi szabályozás vizsgálata (rendeletek, határozatok,

megállapodások). 2. A helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzatot megillető támogatást rendelkezésére

bocsátotta-e. 6.) Gyermek és ifjúsági feladatok (Kvtv. 5. számú melléklet 6. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatások rendeltetésszerű felhasználásáról a helyi önkormányzat a 2006. évi

költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján elszámolt-e. 2. Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról a program befejezését követő 30 napon belül,

de legkésőbb 2007. július 30-ig pénzügyi beszámolót küld az Igazgatósághoz az SZMM által kiadott Beszámoló űrlapon, számlák, dokumentumok csatolásával. Az önkormányzat teljesítette-e beszámolási kötelezettségét, a Beszámoló adatait alátámasztják-e a csatolt dokumentumok, szabályszerűek-e a számlák, igazolások. A dokumentumok alátámasztják-e a támogatás cél szerinti felhasználását, az önrész felhasználásának elszámolása megtörtént-e.

3. A beszámoló 33. űrlapján szolgáltatott információ (felhasznált, ill. kötelezettségvállalással terhelt maradvány) egyezik-e a program befejezését követő pénzügyi elszámolás szerinti adatokkal. Amennyiben nem, a fel nem használt támogatás visszafizetése megtörtént-e.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az analitikus nyilvántartások, a szakmai dokumentációk, a kialakított könyvelési rendszerek

adatai alátámasztják-e a beszámolóban közölt adatokat. A megítélt támogatást a pályázati felhívásban megjelölt célra használták-e fel.

2. Az önrész felhasználása igazolható-e számlákkal, egyéb dokumentumokkal (személyi kifizetések dokumentumai).

3. Az ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakember alkalmazása megvalósult-e. 4. A személyi jellegű kiadások nem haladják-e meg a felhasznált támogatás 20 %-át.

115Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 6. pontja 5/2006.(X. 13.) SZMM rendelet a helyi önkormányzatok részére gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának 2006. évi szabályairól 7.) Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz (Kvtv. 5. számú

melléklet 7. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatások elszámolása a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről

szóló beszámolójában történik meg. 2. Mellékeltek-e a feladat végrehajtásáról a beszámolóhoz értékelést, azt a megfelelő

szakemberrel készíttették-e el. 3. A kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő oktató-nevelő munkához szükséges

elemi, tárgyi feltételek biztosításához igényelt támogatás elszámolásához csatolták-e a használatba vételi engedélyt vagy a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyvének másolatát.

4. Az év végi maradvány – kizárólag a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő oktató-nevelő munkához szükséges elemi, tárgyi feltételek biztosításához igényelt támogatás esetében lehetséges - kötelezettségvállalással alátámasztott-e. Az egyéb támogatásoknál a 2006. december 31-ig fel nem használt maradvány összegét visszafizették-e 2007. január 31-ig.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az analitikus nyilvántartások, a szakmai dokumentációk, a kialakított könyvelési rendszerek

adatai alátámasztják-e a beszámolóban közölt adatokat. 2. a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő oktató-nevelő munkához szükséges

elemi, tárgyi feltételek biztosításához igényelt támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2007. május 30-ig felhasználták-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 7. pontja 13/2006.(III.31.) OM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről. 8.) Könyvtári, közművelődési érdekeltségnövelő támogatás (Kvtv. 5. számú melléklet 8.

pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatások elszámolása a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámolójában történik meg.

116A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az analitikus nyilvántartások alátámasztják-e a beszámolóban foglaltakat. 2. Az önrészt az eredeti összegben biztosította-e az önkormányzat. 3. Az önkormányzat továbbította-e a támogatást – az önrésszel együtt – az intézmény részére 8

banki napon belül. 4. A támogatás felhasználása a pályázati célnak megfelelően történt-e. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 8. pontja 4/2004. (II.20) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról 9.) Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 9. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatások elszámolása a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámolójában történik meg. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A nyilvántartások alátámasztják-e a beszámoló adatait. 2. A beszámolóban kimutatott év végi maradvány feladattal terhelt-e. A maradvánnyal elszámolt-

e 2007. június 30-ig. 3. A saját forrást a támogatás előírt arányában biztosította-e az önkormányzat. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 9. pontja 4/2006. (II.8.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok részére a hivatásos önkormányzati zenekarok és énekkarok működésére adható támogatások igénybevételének rendjéről 10.) Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 10. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatások elszámolása a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről

szóló beszámolójában történik meg. 2. A támogatásról szóló döntést követő öt évig az önkormányzat – az év végi elszámolás

keretében – évente beszámol az Igazgatóságnak arról, hogy a megszüntetett álláshelyet nem állította vissza. Az erről szóló beszámolónak tartalmaznia kell a képviselő-testület döntése szerinti csökkentett létszámkeretet és a 2006. évi tényleges (záró) létszámot önkormányzatra összesítve és a létszámcsökkentéssel érintett intézményekre vonatkozóan. Az önkormányzat megküldte-e a beszámolót? Az abban szereplő adatok összhangban vannak-e a költségvetési

117beszámoló létszámadataival? Amennyiben az önkormányzat a megelőző öt évben már kapott támogatást létszámcsökkentés miatt, a korábbi évekre is kiterjed-e a beszámolója?

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A tényleges kifizetések teljesítése megtörtént-e. 2. Az év végi maradvány kötelezettségvállalással alátámasztott-e. 3. Teljesült-e az öt évig vissza nem állíthatóság feltétele a megszüntetett álláshellyel

kapcsolatban. Az erről szóló beszámoló adatait alátámasztják-e az analitikus nyilvántartás adatai (a korábbi években kapott támogatásokra vonatkozóan is)?

4. A felmentett munkavállaló nem állt-e felmentési tilalom alatt (Mtv.90. § (1) bekezdés). Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 10. pontja 14/2006. (III. 14.) BM rendelet a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos költségvetési hozzájárulás igényléséről 11.) Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet

11. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat a 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámolójában elszámolt-e a

támogatással, valamint a költségvetési beszámolóval egyidejűleg, ill. a támogatási szerződés szerint tervezett befejezési határidőt követő 90 napon belül a regionális Fejlesztési Tanácsnak?

2. A Beszámoló 33-as űrlapján közölt adatok és a külön elszámolás adatai összhangban vannak-e?

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatást érintő valamennyi dokumentum tételes ellenőrzése: a támogatással létrehozott

vagyon analitikus és főkönyvi nyilvántartásba vételének bizonylatai az önkormányzat könyveiben.

2. Az év végi maradvány kötelezettségvállalással alátámasztott-e. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt, tárgyévi előirányzatról lemondott-e, a visszafizetés megtörtént-e.

3. Vizsgálandó, hogy az önkormányzat betartotta-e a vállalt elidegenítési tilalmat. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 11. pontja 295/2005. (XII.23.) Kormányrendelet a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól 12.) „ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 12. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai

1181. Az önkormányzat a 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján

elszámolt-e a támogatásról? 2. A kötelezettségvállalással terhelt maradványával elszámolt-e, a fel nem használt támogatást

2007. június 30-áig visszafizette-e? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatást érintő valamennyi dokumentum tételes ellenőrzése: a támogatással megvalósult

feladattal kapcsolatos analitikus és főkönyvi nyilvántartásba vételének bizonylatai az önkormányzat könyveiben.

2. Az év végi maradvány kötelezettségvállalással alátámasztott-e. 3. Az önkormányzat a befejezést követő 15 napon belül értesítette-e a Minisztériumot a fejlesztés

befejezéséről. 4. Megvalósult-e az előírt 25 %-os önrészt biztosítása. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 12. pontja 7/2006. (III.14.) NKÖM rendelet az „art” mozi-hálózat fejlesztésének támogatásáról 13.) Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak

kártalanítása (Kvtv. 5. számú melléklet 13. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatásról a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló

33. űrlapján elszámolt-e? 2. Az önkormányzat a külön elszámolást megküldte-e a munkák befejezését követő 30 napon

belül, de legkésőbb 2007. február 28-áig? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Szakértői vizsgálat készült-e. 2. A jegyző által vezetett nyilvántartás megfelelően alátámasztja-e az igénylő jogosultságát

- biztosított - nem biztosított lakás (R. 2. § (1) bekezdés), - új lakás építése (R. 2. § (2) bekezdés), - a károsodott lakás alapterületének figyelembe vétele (R. 3. § (1) bekezdés), - a méltányolható lakásigény (R. 3. § (1) bekezdés), - az egy négyzetméterenkénti bruttó 140.000 Ft, stb. (R. 3. § (2) bekezdés) - épület helyreállítása (R. 3. § (3) bekezdés).

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 13. pontja 40/2003. (III.27.) Kormányrendelet az ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről

11914.) Helyi önkormányzatok állatkerti támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 14. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatásról a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján elszámolt-e? A támogatás feladattal terhelt maradványával 2007. június 30-áig elszámolt-e?. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatás felhasználásának elszámolása megalapozott volt-e: a támogatás elkülönített

kezelése és analitikus nyilvántartása megtörtént-e? 2. A pályázatban meghatározott saját forrás mértékét a felhasználás során biztosította-e az

önkormányzat? Ha nem, a csökkentés mértékének megfelelő támogatási hányadot visszafizette-e a központi költségvetésnek?

3. Az önkormányzat átutalta-e a megérkezést követő 8 napon belül a támogatást az állatkert számlájára.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 14. pontja 2/2006. (II.2.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok részére állatkertek fenntartására, valamint felújítási és beruházási feladataira adható támogatások igénybevételének rendjéről 15.) Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély elhárítási

munkálatainak támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 15. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatásról a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló

33. űrlapján elszámolt-e? 2. Az önkormányzat a támogatás és az önrész rendeltetésszerű felhasználásáról elszámolt-e 2007.

április 30-áig (a Szakértő Bizottság engedélye alapján legkésőbb június 30-áig)? Az elszámoláshoz csatolta-e a megfelelő dokumentumokat.

3. A külön elszámolás adatai egyeznek-e a 33. űrlapon szolgáltatott információkkal? A benyújtott bizonylatok szerint a tárgyévet követő évben felhasznált támogatás összege a kötelezettséggel terhelt maradvány összegében kimutatásra került-e?

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A nyilvántartások alátámasztják-e az elszámolás szabályszerűségét. 2. A felhasználás során az előírt önrész biztosított volt-e. 3. Jogosultsággal rendelkező műszaki ellenőrt alkalmaztak-e. 4. A kivitelező rendelkezett-e bányakapitánysági igazolással. 5. Az önkormányzat a támogatást a pályázott célra, a pályázathoz csatolt engedélyben foglaltak

szerinti műszaki megoldásra használta-e fel. Az engedélyezett műszaki megoldástól csak a Bizottság előzetes hozzájárulása és az engedélyek módosítása esetén lehet eltérni.

120Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 15. pontja 6/2006. (II.8.) BM rendelet a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól 16.) A 2005. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett

önkormányzatok támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 16. pontja) A települési önkormányzatnak az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének megfelelőn év végén el kell számolnia a 2005. évi tényleges iparűzési adóerő-képesség és a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával. Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25 %-a, de legfeljebb az önkormányzat által – saját forrásaiból – 2005-ben beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba az államháztartás alrendszereiből származó átvett pénzeszköz nem számítható be. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 16. pontja 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 4. számú melléklet B) III. 7. pont 17.) Önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének

támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 17. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatások elszámolása a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján történik meg. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az elszámolás számlákkal, bizonylatokkal megalapozott-e.

A pályázó az EU Önerő Alap támogatás felhasználását – számlákkal és az egyéb szükséges dokumentumokkal alátámasztva – elkülönítetten és naprakészen nyilvántartja-e.

2. Az önkormányzat a támogatást a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően használta-e fel.

3. A saját forrást biztosította-e az önkormányzat a pályázati feltételeknek megfelelően. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 17. pontja 15/2006. (II.14.) BM rendelet a helyi önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2006. évi támogatásának rendjéről

12118.) Múzeumok szakmai támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 18. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai Az önkormányzat a 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján elszámolt-e a támogatásról?. A feladattal terhelt maradványként kimutatott összeggel 2007. június 30-ig elszámolt-e? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatás naprakész és elkülönített kezelése, a felhasználás analitikus nyilvántartása

biztosított-e. 2. A támogatást a kiírásnak és a támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerint

használták-e fel. 3. Az önkormányzat biztosította-e, hogy az adott intézmény a központi támogatáshoz az önrésszel

együtt – a támogatási összegnek az önkormányzat költségvetési számlájára történő megérkezésétől számított – nyolc banki napon belül hozzáférhessen.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 18. pontja 5/2006. (II.24.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról 19.) Az ECDL számítógép-kezelői vizsga díjának visszatérítése (Kvtv. 5. számú melléklet 19.

pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat a 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján

elszámolt-e a támogatással? 2. A támogatás 2006. december 31-éig fel nem használt maradványát a központi költségvetésbe

visszafizette-e? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az elszámolás megalapozottságát alá tudják-e támasztani megfelelő analitikus

nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval (ECDL vizsgabizonyítvány, érettségi vizsgát tevő tanulók száma).

2. Az önkormányzat lemondott-e a jogosulatlanul igénybevett támogatásról. 3. A támogatás összegének kifizetése a tanulók részére megtörtént-e 2006. október 25-ig? Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 19. pontja 11/2006.(III.27.) OM rendelet az ECDL számítógép-kezelői vizsga és az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolítására nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről

12220.) Helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 20. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat a 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján

elszámolt-e a támogatásról? 2. Az önkormányzat teljesítette-e a beszámoló keretében a külön adatszolgáltatási kötelezettségét

az alábbi adatokra vonatkozóan: Szolgáltatónként a településen a szolgáltatónál megjelenő - a település helyi közlekedéséből származó tényleges nettó (áfa nélküli) díjbevételt - az igénybe vett fogyasztói árkiegészítés nettó (áfa nélküli) összegét, - a szolgáltatónak nyújtott önkormányzati működési támogatást, - a szolgáltatónak nyújtott önkormányzati fejlesztési támogatást, - a szolgáltatónak a normatív támogatásból nyújtott támogatás, valamint a szolgáltató helyi

közlekedési tevékenységére vonatkozó üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításait közlekedési üzemáganként, a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az önkormányzat részére kiutalt támogatás továbbítása megtörtént-e 8 napon belül a

szolgáltató(k) felé. 2. Az elszámolás szabályszerűségét a nyilvántartások alátámasztják-e. Nem történt-e jogosulatlan

felhasználás. 3. Az igénylésben vállalt megfelelő mértékű saját forrást az önkormányzat biztosította-e. 4. Működött-e a helyi közlekedés egész évben. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 20. pontja 10/2006.(II.28) GKM-BM együttes rendelet a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról 21.) Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának

támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 21. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat a 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján

elszámolt-e a támogatásról? 2. A támogatási szerződés szerint tervezett befejezési határidőt követő 90 napon belül elszámolt-e

a Regionális Fejlesztési Tanácsnak? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatást érintő valamennyi dokumentum tételes ellenőrzése: a támogatással létrehozott

vagyon analitikus és főkönyvi nyilvántartásba vételének bizonylatai az önkormányzat könyveiben.

1232. A támogatási igény benyújtása előtt nem kezdték-e meg a beruházást. (Az építési naplóba

történt első bejegyzés vizsgálata.) 3. Ha az út vízelvezetése nem volt megoldott, annak felújítását, illetve kiépítését a

burkolatfelújítással egyidejűleg az önkormányzat saját forrásból megvalósította-e. 4. A felújítás bekerülési költségénél nem vették-e figyelembe a pályázat benyújtási határidejét

megelőző egy évnél régebbi tervezési, terület-igénybevételi és közműlétesítési (kivétel gyalogos átkelőhely megvilágítása) költségeket.

5. Az év végi maradvány kötelezettségvállalással alátámasztott-e. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt, tárgyévi előirányzatról lemondott-e, illetve a visszafizetésről gondoskodott-e az önkormányzat.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 21. pontja 295/2005. (XII.23.) Kormányrendelet a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól 22.) Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet

22. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai Az önkormányzat a 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján elszámolt-e a támogatásról? A támogatás a fővárosi kerületeket és a 70 %-nál nagyobb arányú burkolatlan belterületi úthálózattal rendelkező városi önkormányzatokat illeti meg. A támogatás alapja a KSH adatgyűjtése. A helyszíni vizsgálat szempontjai A támogatás felhasználását igazoló számlák tételes ellenőrzése, a támogatással létrehozott vagyon analitikus és főkönyvi nyilvántartásba vételének ellenőrzése az önkormányzat könyveiben. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 22. pontja 23.) Érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 23.

pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatások elszámolása a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről

szóló beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e? 2. A támogatás 2006. december 31-éig fel nem használt maradványát a központi költségvetésbe

visszafizették-e?

124A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az elszámolás megalapozottságát alá tudják-e támasztani megfelelő analitikus

nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval (szakmai vizsgát tevő tanulók száma, érettségi tantárgyi vizsgák száma, vizsgáztatásban részt vevő középiskolai tanárok helyettesítésére fordított munkanapok száma).

2. Az önkormányzat lemondott-e a jogosulatlanul igénybevett támogatásról. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 23. pontja 11/2006.(III.27.) OM rendelet az ECDL számítógép-kezelői vizsga és az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolítására nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről 24.) Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok kiegészítő támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 24. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatások elszámolása a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e? A helyszíni vizsgálat szempontjai A túlórákról vezetett nyilvántartások alátámasztják-e az elszámolást. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 24. pontja 2/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészítő támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjéről 25.) Sportpályák felújításának támogatása (Kvtv. 5. számú melléklet 25. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A többcélú kistérségi társulás a 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján elszámolt-e a támogatás felhasználásáról? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A Társulás 2007. február 15-ig benyújtotta-e a pénzügyi és szakmai teljesítésről szóló

beszámolót az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak? Visszafizette-e a jogtalanul igénybe vett támogatást?

2. A nyilvántartások alátámasztják-e a társulás elszámolását. 3. A felújítás megvalósítása során betartották-e az előírt saját erő mértékét:

1253.1. a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2044. (IV.15.)

Korm.rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. melléklete alapján a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségben létrejött Társulások esetében a felújításhoz szükséges összeg 70 %-a,

3.2. a Rendelet 4. melléklete alapján a területfejlesztés szempontjából hátrányosabb helyzetű 47 kistérségben létrejött Társulások esetében a felújításhoz szükséges összeg 60%-a,

3.3. a 3.1. és 3.2. pontokba nem tartozó térségekben létrejött Társulások esetében a felújításhoz szükséges összeg 50%-a

4. Amennyiben a sportpálya fenntartója önkormányzat, akkor a Társulás a támogatást támogatásértékű kiadásként átadta-e az önkormányzat számára?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 25. pontja 10/2006. (III. 14.) BM rendelet a többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok fenntartásában lévő sportpályák felújításának támogatásáról 26.) Kistelepülések életmentő készülékkel való ellátásnak támogatása (Kvtv. 5. számú

melléklet 26. pontja) A támogatás igénylését szabályozó rendelet nem jelent meg, az előirányzat más jogcímen került felhasználásra. 27.) A szakiskola és szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatása (Kvtv. 5.

számú melléklet 27. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatás elszámolása a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A tanügyi nyilvántartások (szakmai dokumentációk, megfelelő könyvelési rendszer)

alátámasztják-e a felhasználás jogosultságát: - a nappali oktatás munkarendje szerint tanuló kilencedik évfolyam tényleges 2006/2007.

tanévi nyitó statisztikai létszáma, - a csoportok tényleges létszáma és - a heti gyakorlati órák tényleges száma.

2. A tervezett és a tényleges adatokból eredő többlettámogatást visszafizették-e a költségvetésbe. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 27. pontja 14/2006.(IV.3.) OM rendelet a szakiskola és a szakközépiskola kilencedik évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának igényléséről, folyósításáról és elszámolásának rendjéről

12628.) Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok (Kvtv. 5. számú melléklet 28. pontja) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatás elszámolása a 2006. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A tanügyi nyilvántartások (szakmai dokumentációk, megfelelő könyvelési rendszer)

alátámasztják-e a felhasználás jogosultságát. 2. Hardver-eszközök tekintetében követték-e a 3/2005.(III.1.) OM rendelet előírásait:

- az OM honlapján található szállítóval, az igénybejelentésben szereplő hardver-eszközre és a rá eső támogatási összeg erejéig szerződött-e,

- ha elállt a fenti szállítóval megkötött szerződéstől, az új hardver-eszköz megfelel-e az előírásoknak, bérleti díja alacsonyabb-e a központilag biztosított hardvereszközénél, igazolta-e ezt a Minisztérium számára.

3. A szoftver-eszközök tekintetében a Minisztérium honlapján megjelent eszközök közül választott-e.

4. A támogatás 2006. december 31-ig - kötelezettség-vállalással nem terhelt - fel nem használt részét visszafizette-e.

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 5. sz. melléklet 28. pontja 18/2006.(IV.24.) OM rendelet a szakmai és informatikai feladatok támogatásának igénylési rendjéről. 29.) Többcélú kistérségi társulások közösségi busz beszerzésének támogatása Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatás elszámolása a 2006. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatás felhasználása (busz beszerzése) 2007. augusztus 31-ig megtörtént-e? 2. A nyilvántartások alátámasztják-e a társulás elszámolását? 3. A beszerzés megvalósítása során betartották-e az előírt saját erő mértékét? Kapcsolódó jogszabály:

254/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások közösségi busz beszerzésének 2006. évi támogatásáról

127

V. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (Kvtv. 6. számú melléklet)

1.) Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat által benyújtott éves költségvetési beszámoló 55. sz. űrlapján teljesített

elszámolás ellenőrzéséhez kiegészítő információként be kell kérni a 2006. évi ÖNHIKI támogatási igény teljesítési adatokkal kitöltött mellékleteit az alábbi feltételek vizsgálatához:

1.1. Az önkormányzat bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését a képviselő-testület által nyilatkozott pontokra. Amennyiben valamely feltételt, illetve vállalást nem teljesítette, akkor a támogatásra nem jogosult, s a támogatás teljes, illetve időarányos összegére vonatkozóan visszafizetési és a jogtalan igénybevétel utáni kamatfizetési kötelezettség terheli. Közoktatási intézmény esetén, ha az önkormányzat a 2005/2006-os nevelési, ill. tanévben megfelel, de a 2006/2007-es tanévre vonatkozó kapacitáskihasználtságát nem teljesíti, akkor a támogatás 8 havi részére jogosult. 500 fő lakosságszám alatti önkormányzatnál pedig az általa fenntartott általános iskola 5-8. évfolyamokra nem teljesítőnek az évfolyamainak ellátottjaihoz kapcsolódó forráshiány – az útmutató szerint számított – összegével csökkentett támogatásra jogosult. Kiegészítő információ: ÖNHIKI Függelék 9. és 10. táblázat

1.2. Amennyiben a helyi önkormányzat a felhalmozási egyensúlyi feltételnek nem felel meg, abban az esetben a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegével megegyező jogosulatlanul igénybe vett kiegészítő támogatást visszafizetési kötelezettség terheli. A visszafizetési kötelezettség vonatkozásában a jogtalan igénybevétel kezdő napja 2006. december 31. 1.2.1. A 2007. évben is ÖNHIKI-s önkormányzat esetében az igénybejelentés 2/1-2/2.

számú mellékletein kitöltésre kerül a 2006. évi tényleges adat. 1.2.2. A többi önkormányzatnál a 2006. évi beszámoló (információs füzet) adataiból

állapíthatóak meg a tényleges bevételek-kiadások, és ezek alapján vizsgálható a feltétel teljesülése. Kiegészítő információ: ÖNHIKI 2/1., 2/2. számú mellékletei

1.3. Amennyiben a helyi önkormányzat tárgyévben teljesített működési célú intézményi bevételei és önkormányzati sajátos – SZJA nélküli – működési bevételei együttesen meghaladják a támogatásnál e jogcímnél figyelembe vett működési bevételeket, úgy a működési célú intézményi bevétel 20 %-át meghaladó többletbevétel 20 %-ának összegével, valamint az önkormányzati sajátos – SZJA nélküli – működési bevétel 10 %-át meghaladó többletbevétel összegével megegyező támogatást a központi költségvetés javára vissza kell fizetni. A visszafizetési kötelezettség vonatkozásában a jogtalan igénybevétel kezdő napja 2006. december 31. 1.3.1. A 2007. évben is ÖNHIKI-s önkormányzat esetében az igénybejelentés 7/2-7/3.

számú mellékletein kitöltésre kerül a 2006. évi tényleges adat. 1.3.2. A többi önkormányzatnál a 2006. évi beszámoló (információs füzet) adataiból

megállapítható tényleges bevételek alapján vizsgálható a feltétel teljesülése. Kiegészítő információ: ÖNHIKI 7/2-7/3. számú melléklet

1.4. Az elszámolásnál figyelembe kell venni a normatív hozzájárulás évközi és év végi pótlólagos igénylését, a kötelező feladatellátási körben eddig el nem látott új feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulás – amely az 55. űrlap 20. sorában feltüntetendő -

128kivételével. Ez esetben az önkormányzatnak szöveges és számszaki indoklást kell csatolni a jelzett adat alátámasztására. A visszafizetési kötelezettség vonatkozásában a jogtalan igénybevétel kezdő napja 2006. december 31. 1.4.1. A beszámoló 31. űrlapjához vizsgálandó az ÖNHIKI-ben figyelembe vett

normatív hozzájárulások összege. 1.4.2. Figyelembe kell venni a normatív hozzájárulások felülvizsgálata során

megállapított eltéréseket is. 1.5. Figyelembe kell venni, hogy a normatív hozzájárulások elszámolásának szabályait kell

alkalmazni a jövedelem-különbség mérsékléséhez kapcsolódó támogatásra is. Nem kell visszafizetni a vállalkozói önrevízió miatt keletkezett és a 2006. évi visszafizetéssel teljesített iparűzési adóerőképességhez kapcsolódó támogatás - útmutató szerint számított - összegét. A visszafizetési kötelezettség vonatkozásában a jogtalan igénybevétel kezdő napja 2006. december 31. 1.5.1. A beszámoló 50. űrlapjához vizsgálandó az ÖNHIKI-ben figyelembe vett

jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás összege. 1.5.2. Figyelembe kell venni a jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás

felülvizsgálata során megállapított eltéréseket is A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az önkormányzat elszámolásában – 55. űrlap – és a külön bekért, a 2006. évi ÖNHIKI

pályázat teljesítési adatokkal kitöltött mellékleteiben szereplő adatok megalapozottságának vizsgálata a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatainak összevetésével.

2. A közoktatási intézmények kapacitás kihasználtsági feltételei teljesítésének kiszámítása megalapozott-e?

3. Az önkormányzat által adott kiegészítő információk megalapozottak-e? 4. Figyelembe vette-e az önkormányzat az elszámolásában a 2006. évi végleges normatív

hozzájárulások és jövedelemkülönbség mérséklési támogatás ÖNHIKI támogatásra gyakorolt hatását?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 6. sz. melléklet 1. pontja 2.) Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok

adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára

2.1.) A helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvételhez nyújtandó visszterhes kamattámogatás

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai Az elszámolást az önkormányzatok az éves költségvetési beszámolóban teljesítik. Az elszámolás során az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését kell bemutatni. Amennyiben a helyi önkormányzat pénzügyi helyzete a pénzintézeti hitel törlesztésének, illetve a kamattámogatás visszatérítésének időtartama alatt kedvezően változik, arról az Önkormányzati és

129Területfejlesztési Minisztériumot haladéktalanul értesíteni kell és a kamattámogatás összegét, vagy annak a saját forrásból rendelkezésre álló részét a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A benyújtott dokumentumok vizsgálata nem indokolja a helyszíni ellenőrzést.

2.2.) A helyi önkormányzatok támogatása az adósságrendezési eljárás időtartama alatt Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai Az elszámolás megalapozottságának vizsgálata. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Betartotta-e az önkormányzat a válság-költségvetésben meghatározott lakossági szolgáltatások

és hatósági feladatok körét, nem lépte-e túl a jóváhagyott működési kiadásokat? 2. A válság-költségvetéssel finanszírozott egészségügyi, szociális, oktatási intézmények

kihasználtsága az 50 %-ot elérte-e? 3. A válság-költségvetéssel finanszírozott közszolgáltatás fajlagos kiadása az előző évi országos

átlagot 30 %-kal nem haladta-e meg, kivéve ha a településen intézmény-típusonként csak egy intézmény üzemel?

2.3.) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás igénylése

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzés szempontjai Az elszámolást az önkormányzatok az éves költségvetési beszámolóban teljesítik, az elszámolt gondnoki díj összege megegyezik-e a jóváhagyott és az Igazgatóság igazgatójának ellenjegyzésével átutalt összeggel? A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok

díjának folyósítása (ÁFA-val együtt) és elszámolása. 2. A pénzügyi gondnok díja kiadásként történő elszámolásának ellenőrzése a helyi önkormányzat

könyvelésében. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 6. sz. melléklet 2. pontja A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 95/1996. (VII.4.) Kormányrendelet 9. § és 10-14. §

1303.) Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A célhoz, feladathoz kötött támogatás esetében a döntésről tájékoztató levélben a belügyminiszter a konkrét eset körülményeinek figyelembe vételével határozza meg az elszámolás módját és határidejét. Ennek hiányában a támogatás elszámolása a költségvetési beszámoló 16-os űrlapján történik. A helyszíni vizsgálat szempontjai A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról szóló, illetve a belügyminiszter döntését tartalmazó levélben célhoz, feladathoz jóváhagyott támogatás esetében az elszámolás megalapozottságának vizsgálata. Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 6. sz. melléklet 3. pontja A belügyminiszter 9/2006. (BK 5.) BM utasítása a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokról

131

VI. A helyi önkormányzatok színházi támogatása (Kvtv. 7. számú melléklet) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. Az önkormányzat elszámolt-e a 2006. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló 16. és 33.

űrlapján az a) Kőszínházak működtetési hozzájárulása, b) Bábszínházak működtetési hozzájárulása és c) Színházak pályázati támogatása jogcímen kapott támogatásokkal?

2. Elszámolt-e 2007. június 30-ig a Színházak pályázati támogatásának 2006. december 31-én feladattal terhelt maradványával?

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A hivatásos nemzetiségi és szabadtéri színházak támogatása esetén az önkormányzat a

pályázatban megjelölt művészi program megvalósítására használta-e fel a támogatást, az analitikus nyilvántartások alátámasztják-e az elszámolást?

2. Az alternatív tánc- és mozgásszínházi műhelyek, valamint a kiemelt alternatív tánc- és mozgásszínház műhelyek támogatása esetén az önkormányzat megkötötte-e a szerződés(eke)t a támogatottakkal, a szerződés(ek) tartalma a jogszabálynak megfelel-e? A támogatottak a színházterem használatával kapcsolatos kiadásokra és a rendszeresen foglalkoztatott munkatársak bérére és közterheire fordították-e a támogatást? Az analitikus nyilvántartások alátámasztják-e az elszámolást?

3. A színházi vállalkozások, alternatív színház műhelyek és kiemelt alternatív színház műhelyek támogatása esetén a támogatottak a színházterem használatával kapcsolatos kiadásokra és a rendszeresen foglalkoztatott munkatársak bérére és közterheire, valamint a támogatott pályázat tartalmához kapcsolódóan produkció létrehozására, továbbjátszására fordították-e a támogatást? Az analitikus nyilvántartások alátámasztják-e az elszámolást?

Kapcsolódó jogszabályok:

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 7. sz. melléklet 3/2006.(II.2.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok színházi pályázati támogatásáról

132

VII. Címzett és céltámogatások (Kvtv. IX. fejezet 6. cím) Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatások elszámolása az Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Informatikai Iroda, mint a

Címzett és céltámogatás informatikai rendszergazda által kidolgozott és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott elszámoló adatlapokon történik. Pénzintézeti záradékkal címzett támogatás esetén a Magyar Államkincstár, céltámogatás esetén a számlavezető hitelintézet látja el az elszámolást, amelynél ellenőrizni kell a pénzintézet által közölt adatok egyezőségét a kincstári adatlapon valamint az elszámoló lapon közölt összegekkel.

2. Az elszámolás folyamatban lévő beruházás esetén az éves beszámolóval egy időben, befejezett beruházás esetén a használatba vételi illetve üzemeltetési engedély időpontját követő 6 hónapon belül történik.

3. Az elszámolás ellenőrzése során vizsgálni kell: - Az elszámolási adatlap adatai összhangban vannak-e a korábbi évek elszámoló lapjainak

adataival, - a közlönyben megjelent eredeti előirányzat szerepel-e éves bontásban a táblázat első

sorában, - az önkormányzat beírta-e a korábbi évek lemondásainak összegét az adatlap 2. sorába, - a felhasznált támogatás adatlapon szerepeltetett évenkénti összege egyezik-e a Magyar

Államkincstár és az ÖTM által az Igazgatóságnak megküldött táblázatban szerepelő összeggel,

- helyesen töltötték-e ki az adatlapon az „ebből a támogatás évében” felhasznált összeg sorát, és az egyezik-e a fenti táblázatban megadott összeggel, amennyiben a beszámoló 16. űrlap teljesítés oszlopában lévő összeggel egyezik, de a Kincstár által megadott összeggel nem, csatolták-e az indoklást,

- a maradvány vagy a lemondás összegét az adatlap megfelelő sorában szerepeltetik-e, - a saját forrás összege megfelel-e a támogatási arány szerint az önkormányzatot terhelő

összeggel, vagy több-e annál (kevesebb nem lehet), - a számszaki ellenőrzésben segít a számítógépes program, mert hiba esetén nem enged

tovább lépni. - Az önkormányzat az éves beszámoló 32. illetve 39. űrlapján az Igazgatóság által közölt és

a Magyar Államkincstárral és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal egyeztetett előirányzat és a korábbi évek tárgyévi felhasználásának adatait szerepeltette-e, amely adatok megegyeznek az elszámoló adatlap adataival, azzal a különbséggel, hogy a korábbi évek felhasználását nem évenkénti bontásban kell kitölteni. Az adatoknak meg kell egyezni a 16. űrlap 49. illetve 50. sorában szereplő adatokkal. Az Igazgatóság által közölt adatoktól csak a 16. űrlap pénzügyi teljesítés oszlopában lehet eltérni, amely eltérést indokolni kell (Az eltérés oka a pénzügyi zárást követően, de még a tárgyévben, tárgy félévben benyújtott számla kiegyenlítése).

- A támogatás címzettje – a közös beruházás megvalósításából kiváló önkormányzat(ok) képviselő-testületi, illetve közgyűlési döntésének, valamint a beruházást folytató önkormányzat(ok) képviselő-testületi döntésének kézhezvételét követő – 8 munkanapon belül értesítette-e az Igazgatóságon keresztül az ÖTM-et a képviselő-testületi határozatok mellékelésével a kiválásról és az ezzel összefüggő pénzügyi változásról.

- Több önkormányzat közös beruházásából kiválás esetén, ha a beruházást egy önkormányzat fejezi be, a többlettámogatásról lemondott-e határidőben és a már felhasznált támogatást visszafizette-e.

133- Befejezett beruházás esetén ellenőrizni kell, a teljes beruházási költséget felhasználták-e, a

felhasználás a tervezett befejezést (utolsó ütemév) követő év végéig történt-e meg, arról 6 hónapon belül megküldték-e az elszámolást, vagy

- a maradvány összegéről az önkormányzat képviselő testülete a fenti határidőn belül lemondott-e, a Lemondó és visszafizetési nyilatkozat (19/2005. (II. 11.) sz. kormányrendelet 7. számú melléklete) adatait helyesen töltötték-e ki,

- beküldték-e a beruházás befejezéséről a fenti kormányrendelet 5/B. mellékletét a használatba vételi vagy üzemeltetési engedély másolatával együtt, az engedély kiadását követő 15 napon belül,

- kitöltötték-e a megvalósult műszaki adatokat tartalmazó táblázatot és az megegyezik-e az igénybejelentésben felsorolt létesítmény adatokkal (csak az elszámolás és a megvalósult adatok rögzítése és nyomtatása után lehetséges az összehasonlítás).

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Annak ellenőrzése, hogy az önkormányzat megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt

biztosított-e a beruházási összköltség maximum 1 %-os lebonyolítási díja terhére. 2. A támogatást érintő valamennyi dokumentum, analitikus nyilvántartás és a könyvvezetés

ellenőrzése. A lehívott támogatás összegéből 30 napon belül kiegyenlítették-e a kivitelezői számlákat. Amennyiben az önkormányzat a beruházás során, annak megvalósításával kapcsolatban bevételhez jutott, a bevétellel arányos központi támogatást visszafizette-e a központi költségvetésbe.

3. Az elszámolás szabályszerűségének vizsgálata során a jogtalanul igénybe vett támogatás megállapítása esetén az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 64/B. paragrafusa szerint kell eljárni. A jogtalanul igénybevett összegről az önkormányzatnak le kell mondania és azt a jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamattal növelten vissza kell fizetnie. A rendeltetésszerű felhasználást az Igazgatóságnak nem feladata ellenőrizni.

4. A 2001-2004. évben indult szennyvízcsatorna hálózat beruházások esetében a beruházás befejezését követő 1 éven belül teljesült-e legalább 60 %-ban a házi bekötések feltétele. Amennyiben nem, az önkormányzat visszafizette-e a támogatás arányos részét.

5. Az ellenőrzés eredményét ismertetni kell a helyi önkormányzattal, javaslatot tehetnek a hiányosságok megszüntetésének módjára, kezdeményezhetik, hogy a képviselő testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait. Jogszabály sértés esetén tájékoztatni kell az ÖTM-et.

Kapcsolódó jogszabályok:

1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól

134

VIII. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai valamint a vis maior tartalék feladatainak támogatása(TEKI, CÉDE, LEKI, vis maior, vis maior tartalék) (Kvtv. IX. fejezet 7., 8., 10. cím)

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatások éves és félévi elszámolása – az ÖTM által jóváhagyott adatlapon – a helyi

önkormányzatok 2006. évi költségvetése teljesítéséről szóló beszámolójában az Igazgatóság által közölt és a Magyar Államkincstárral valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal egyeztetett előirányzat adatok alapján történik. Ellenőrizni kell, hogy a beszámoló 16. űrlap 51., 52. sorában szereplő adatok megegyeznek-e az Igazgatóság által közölt adatokkal.

2. A befejezett beruházások elszámolása - a támogatási szerződés szerint tervezett befejezési határidőt követő 90 napon belül - az elszámoló adatlapon történik a Megyei Területfejlesztési Tanács felé. Az állampénztári irodák a finanszírozás során, a Tanácsok az elszámoláskor ellenőrzik, hogy a támogatás szempontjából elismerhető költségek megfelelnek-e a 295/2005. (II. 14.) Kormány rendelet 10. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A Tanács az ellenőrzött elszámolási adatlap egy másolati példányának megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot. Az elszámolás az előírt határidőn belül megtörtént-e, megfelel-e a támogatási szerződésben foglaltaknak.

3. A Tanács a lemondásról a nyilatkozat egy másolati példányának megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot. Az Igazgatóság ellenőrzi, hogy a döntési adatlap módosítása megtörtént-e. A módosított adatlap adatait rögzítették-e az MTERKI illetve a Lotus Notes számítógépes rendszerben és egyezik-e az elszámolásban közölt adatokkal.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatást érintő valamennyi dokumentum tételes ellenőrzése: a támogatással létrehozott

vagyon analitikus és főkönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént-e az önkormányzat könyveiben, a lehívott támogatás összegéből 30 napon belül kiegyenlítették-e a kivitelezői (szállítói) számlákat.

2. A Tanács és az Igazgatóság ellenőrzéseket közösen is végezhet. 3. A nem szerződésszerű teljesítést, illetve a tőketartozás összegét a Tanács együttműködve az

Igazgatósággal -, a kamattartozás összegét pedig az Igazgatóság határozza meg, amiről a Tanácsot írásban értesíti. A Tanács a döntéséről és az Igazgatósággal történő együttműködés keretében meghatározott visszafizetendő összegről soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet és az Igazgatóságot. Az Igazgatóság ellenőrzi, hogy a tőke- és kamattartozást határidőben átutalták-e a Kincstár számlájára.

4. A támogatás szempontjából elismerhető költségek megfelelnek-e a 295/2005. (II. 14.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

Kapcsolódó jogszabályok:

295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről

135

MELLÉKLETEK

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

S E G É D L E T

a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 2006. évi központi költségvetési

kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatához

2007.

2

2

M E L L É K L E T E K

3

Önkormányzat: 1. számú melléklet Adatszolgáltatás egyes szociális célú normatív hozzájárulások

2006. évi elszámolásának Kincstári felülvizsgálatához

Jogcím

Kódszám Megnevezés Az elszámolás alapja

Az elszámolás alapját képező adatok

11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok

1110012 Szociális étkeztetés Naponta összesített éves adagszám – alapja: 1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet 4. sz. mell. alapján vezetett nyilvántartás

1110013 Házi segítségnyújtás Naponta összesített éves ellátotti létszám – alapja: 29/1993. (II. 17.) sz. Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti gondozási napló

1110014 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Naponta összesített éves ellátotti létszám (Ha egy készülék több ellátottat szolgál, csak egy fő vehető figyelembe.)

1110021 Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása

Naponta összesített éves gondozási napok száma – alapja: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 10. sz. melléklete szerinti látogatási és esemény napló

1110022 Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása

Naponta összesített éves gondozási napok száma – alapja: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 10. sz. melléklete szerinti látogatási és esemény napló

12. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás 1120001 Gyermekvédelmi különleges ellátás 1120002 Gyermekvédelmi speciális ellátás

Naponta összesített éves ellátotti létszám

1120003 Demens betegek, bentlakásos intézményi ellátása

1120004 Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása

Naponta összesített éves gondozási napok száma – alapja: 29/1993. (II. 17.) sz. Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti nyilvántartás a gondozási és élelmezési napok számának alakulásáról

b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás 1120005 Otthont nyújtó ellátás 1120006 Utógondozói ellátás

1120007 Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szoc. intézményekben

Naponta összesített éves gondozási napok száma – alapja: 29/1993. (II. 17.) sz. Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti nyilvántartás a gondozási és élelmezési napok számának alakulásáról

c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás Az intézményenként a férőhelyekre megállapított személyi térítési díjak éves összegének átlaga (Ft) Az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma

14. Gyermekek napközbeni ellátása

1140001 Bölcsődei ellátás Éves szinten – a bölcsődék havi jelentőlapja szerint bent lévő gyermekek száma alapján – összesített gondozási napok száma

1140002 Családi napközi ellátás Éves szinten – havi jelentőlapok szerinti, ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján – összesített gondozási napok száma

1140003 Ingyenes intézményi étkeztetés A Gyvt. 148.§(6) bek. alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülő, a havi jelentőlapok szerint bent lévő gyermekek éves összesített gondozási napjainak száma

………………………………….. 2007. ………………. hó ………… nap P.H.

…………………………….. …………………………….. intézményvezető (kör)jegyző

4

Önkormányzat: 2/1. számú mellékletAdatszolgáltatás a közoktatási célú normatív hozzájárulások (óvodai nevelés)

2006. évi elszámolásának Kincstári felülvizsgálatához

Jogcím Az elszámolás alapjául szolgáló adatok

Kódszám Megnevezés Az elszámolás alapja

2005 2006

1150001 Óvodai nevelés

Azon gyermekek, akik 3. életévüket 2005., ill. 2006. dec. 31-ig betöltötték, és az adott nevelési évben legalább dec. 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik. Nem igényelhető azon gyermekek után, akik a 7. életévüket 2005., ill. 2006. szept. 1-jéig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. §-ának (5) bek. alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható.

1170001 Azon gyermekek, akik a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben vesznek részt, függetlenül attól, hogy integráltan v. elkülönítve biztosítják a nevelésüket.

1170016 Azon gyermekek, akiket a Közokt. tv. 3. sz. m. II/3. pontja szerint az óvodai csoport szervezésénél 3 főként kell figyelembe venni. (testi, érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista gyermekek)

1170027 integráltan a többi gyermekkel együtt

1170038

Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás (Igényjogosultság egyéb feltételeit lásd óvodai nevelésnél)

Azon gyermekek, akiket a Közokt. tv. 3. sz. m. II/3. pontja szerint a csoport, osztály-szervezésnél 2 főként kell figyelembe venni. (beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyermekek)

külön szervezett csoportban

1200010 Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés

A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (…) kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet szerinti nevelési program alapján biztosított anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelésben részt vevők után igényelhető

1200011

Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés

Elszámolás a részt vevő gyermekek tényleges létszáma alapján!

1210001 Óvodába bejáró gyermekek

A fenntartó önkormányzat lakott külterületéről szervezett formában bejáró gyermekek, ill. a fenntartó önkormányzat közigazgatási területén kívülről bejáró gyermekek létszáma

1210006

Intézményi társulás óvodájába járó gyermekek

Azon gyermekek, akiknek állandó lakhelye/tartózkodási helye az intézményfenntartó társulásban résztvevő településen van - a társulás intézményeibe járó városi gyermekek létszáma nélkül!

………………………………….. 2007. ………………. hó ………… nap

P.H.

…………………………….. …………………………….. intézményvezető (kör)jegyző

5

Önkormányzat: 2/2. számú melléklet Adatszolgáltatás a közoktatási célú normatív hozzájárulások (iskolai oktatás)

2006. évi elszámolásának Kincstári felülvizsgálatához

Jogcím Az elszámolás alapjául szolgáló adatok

Kódszám Megnevezés 2005 2006

1160001 Iskolai oktatás az 1-4. évfolyamokon

1160003 Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamokon

1170002 ált. isk. 1-4. évf.

1170004

A rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógyped. okt-ban részesülő fogyatékos tanulók (integráltan, elkülönítetten vagy magántanulóként) Azon nem fogyatékos tanulók, akik orvosi igazolás alapján magántanulók, feltéve ha részükre min. 8 óra egyéni felkészülést biztosított ált. isk. 5-8. évf.

1170012 Gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezett tanulók

1170017 ált. isk. 1-4. évf.

1170019

Azon tanulók, akiket a Közokt. tv. 3. sz. mell. II/3. pontja szerint az osztály-szervezésénél 3 főként kell figyelembe venni (testi, érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista gyermekek) ált. isk. 5-8. évf.

1170028 ált. isk. 1-4. évf.

1170030

oktatásuk: integráltan a többi tanulóval együtt ált. isk. 5-8. évf.

1170039 ált. isk. 1-4. évf.

1170041

Azon tanulók, akiket a Közokt. tv. 3. sz. mell. II/3. pontja szerint az osztályszervezésénél 2 főként kell figyelembe venni. (beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyermekek)

oktatásuk: külön szervezett osztályban ált. isk. 5-8. évf.

1170049 Fejlesztő iskolai oktatásban részt vevő tanulók

1170014 Korai fejlesztés, gondozás

A költségvetési tv. 3. sz. mell. Kieg. szabályok 10. h) alapján a 2006. évben az ellátást igénybevevők 12 havi átlaglétszámának együttes összege, ha a feladatellátásról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994.(VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodnak.

1170015 Fejlesztő felkészítés

A költségvetési tv. 3. sz. mell. Kieg. szabályok 10. h) alapján a 2006. évben az ellátást igénybevevők 12 havi átlaglétszámának együttes összege, ha a feladatellátásról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994.(VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodnak.

meghaladja 1200001 Napközis

foglalkozás A foglalkozási naplók alapján a ténylegesen jelenlévők 2006. évre naponként összesített létszáma, ha a foglalkozás időtartama a Közokt. tv-ben meghat. időkeret 75 %-át nem éri el

1200002 Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán 1200003 Képesség-kibontakoztató felkészítés 1200005 2004/2005. tanévet megelőzően indított fejlesztő, felzárkóztató oktatás 1200006 2004/2005. tanévtől indított fejlesztő, felzárkóztató oktatás 1200007 Integrációs felkészítés

1200004 Személyiség-fejlesztő, tehet-séggond., felzárkóztató okt.

A költségvetési tv. 3. sz. mell. Kieg. szab. 10./j. pontja szerint a foglalkozási naplók alapján – legalább heti hat órában - a ténylegesen jelenlévők összesített létszáma 2006-ban

1200010 Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, oktatás, nyelvoktatás, kiegészítő kisebbségi oktatás

1200011 Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás (A részt vevő tanulók tényleges létszáma!)

1200012

Nem magyar nyelven folyó oktatás, roma kisebbségi oktatás

Nem magyar ajkú, nem magyar állampolg. tanköt. tanulók magyar nyelvű okt.

1200013 Nappali rendszerű okt-ban nemzetiségi nyelven, v. nemzetiségi és magyar nyelven folyó okt.

1200014 Két tanítási nyelven folyó oktatás 1200015

Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás

Nyelvi felkészítő évfolyamon folyó oktatás

6

1210002 ált. isk. 1-4. évf.

1210003 ált. isk. 5-8. évf.

1210013

A fenntartó önkormányzat lakott külterületéről szervezett formában bejáró gyermekek, ill. a fenntartó önkormányzat közigazgatási területén kívülről bejáró gyermekek létszáma

fejlesztő oktatás

1210007 ált. isk. 1-4. évf.

1210008 ált. isk. 5-8. évf.

1210014

Azon tanulók, akiknek állandó lakhelye/tartózkodási helye az intézmény-fenntartó társulásban résztvevő településen van – a társulás intézményeibe járó városi gyermekek létszáma nélkül!

fejlesztő oktatás

1220001 Óvoda

1220002 ált. isk. 1-4. évf.

1220003 ált. isk. 5-8. évf.

1220009

50 %-os kedvezménnyel

fejlesztő oktatás

1220007 Óvoda

1220008 ált. isk. 1-4. évf.

1220010

Szervezett intézményi étkeztetés

Ingyenes étkeztetés

fejlesztő oktatás

Az élelmezési napok naptári naponként összesített száma 2006. jan. 1. és dec. 31. között. Kivéve: A nyári szünidőben szervezett ellátás.

1220101 ált. isk. 1-4. évf

1220102 ált. isk. 5-8. évf.

1220105

Tanulók ingyenes tankönyv-ellátása.

fejlesztő oktatás

………………………………….. 2007. ………………. hó ………… nap

P.H.

…………………………….. …………………………….. intézményvezető (kör)jegyző

7

Önkormányzat: 3. számú melléklet

Adatszolgáltatás az alapfokú művészetoktatás 2006. évi elszámolásának Kincstári felülvizsgálatához

2005. X. 1. 2006. X. 1.

Megnevezés zeneműv. ág

más műv. ág

zeneműv. ág

más műv. ág

I. Művészeti oktatásban részt vevők létszáma 1.)

a 6 év alattiak 2.)

a 22 év felettiek 3.) - ebből: más intézményben is tanuló és térítési díjat ott fizető 6-22 éves 4.)

II. Az alapfokú művészeti oktatásban részt vevő 6-22 évesek nyitó létszámadata (1 – 2 – 3 – 4)

5.)

- a II.-ből azonos művészeti ágon több tanszakot is igénybevevők létszámadata 6.)

- a II.-ből zene + más művészeti ágat is igénybevevők létszámadata 7.)

azon tanulók létszáma, akik a zenei képzésben fizetnek térítési díjat 8.)

- utóbbiból (7): azon tanulók létszáma, akik a nem zenei képzésben fizetnek térítési díjat 9.)

Zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatás (a csak csoportos szolfézs oktatásban részesülők létszáma)

10.) - + - +

Első alapfokú évfolyamra járók létszáma (az egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban is részesülők)

11.)

Előképző tanfolyamra járók létszáma 12.) Az első alapfokú évfolyamra járók 120%-át meghaladó előképzős létszám miatti korrekció (11 – 12 x 1,2), ha >0, egyébként 0 13.)

III. Normatívára jogosultak létszáma (5-6-7+8+9+10-13) 14.)

Heti 4 foglalkozásnál kevesebb foglalkozáson részt vevők létszáma 15.)

- ebből: Legalább heti 4 foglalkozáson részt vevők létszáma (14 – 15) 16.)

IV. Mutatószám számításánál figyelembe vehető létszám (15/2 + 16) 17.)

………………………………… 2007. ………………. hó ………… nap P.H.

…………………………….. …………………………….. intézményvezető (kör)jegyző

8

4/1. számú melléklet

Adatszolgáltatás a többcélú kistérségi társulások 2006. évi normatíva elszámolása – általános feladatainak támogatása – felülvizsgálatához

Kistérség megnevezése: …………………………………..…………………………………………..

Megnevezés Összeg (Ft-ban)

A 2.1. (Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása) jogcímen kapott támogatás

A 2.1. jogcímen kapott támogatás felhasználása:

1.) a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaihoz

2.) közszolgáltatási feladatok ellátásához

az előzőből: közoktatási feladatokra

szociális intézményi feladatokra

szociális alapszolgáltatási feladatokra

gyermekvédelmi szakellátási feladatokra

gyermekjóléti alapellátási feladatokra

mozgókönyvtári feladatokra

belső ellenőrzési feladatokra

Dátum: ……………………………………………….

PH. …………………………………. …………………………………. Társulási tanács elnöke Munkaszervezet vezetője

4/2. számú melléklet

9

Adatszolgáltatás a többcélú kistérségi társulások 2006. évi normatíva elszámolása – közoktatási intézményi feladat – felülvizsgálatához Kistérség megnevezése: …………………………………….………..……………………………. Önkormányzat megnevezése: …………………………………………………………………….. Intézmény megnevezése: …………………………………………………………………….…… Az óvoda: az önkormányzat által önállóan fenntartott, a többcélú kistérségi társulás tartja fenn, intézményi társulás tartja fenn (a megfelelőt kérjük bejelölni!)

A „c” oszlopból Sajátos nevelési igényű

gyermekek - Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján

Nevelési tanácsadó véleménye

alapján a csoportlétszám kialakításánál

3 2 2

Nevelési év Csoportok száma

Gyermekek tényleges

száma

főként vehető figyelembe

Bejárók száma

Iskola-busszal

utaztatott gyermekek

száma

a b c d e f g h 2005/2006. nevelési év Azon csoportok, amelyekbe kizárólag nemzeti, etnikai nevelésben nem részesülő gyermekek járnak (Kiegészítő szabályok 2.1.1.) 1. nevelési év 2. nevelési év 3. nevelési év

1. nevelési éves 2. nevelési éves

Az előzőkből összevont csoportba járó

3. nevelési éves

Kiegészítő adatszolgáltatás az összevont osztályokról Összevont nevelési évek / Csoportok száma: (PL: 1-2. nev. év / 1 csoport) ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/…………………

Azon csoportok, amelyekbe kizárólag nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részesülő gyermekek járnak 1. nevelési év 2. nevelési év 3. nevelési év

1. nevelési éves 2. nevelési éves

Az előzőkből összevont csoportba járó

3. nevelési éves Azon csoportok, amelyekbe nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részesülő és nem részesülő gyermekek is járnak 1. évfolyam 2-4. évfolyam 5. évfolyam

1. nevelési éves 2. nevelési éves

Az előzőkből összevont csoportba járó

3. nevelési éves

Kitöltési útmutató: „d” oszlop: Testi , érzékszervi,

súlyos értelmi fogyatékos, autista gyermek „e” oszlop: Beszéd-, enyhe értelmi fogyatékos, pszichés fejlődési zavar miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott gyemekek, „f” oszlop: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek. „c-g” oszlopok: 2005. okt. 1-jei közoktatási statisztikával megegyezően töltendők ki! „h” oszlop: 2006. febr. 1-jei adatok alapján töltendő ki!

4/2. számú melléklet

10

A „c” oszlopból

Sajátos nevelési igényű gyermekek - Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján

Nevelési tanácsadó véleménye

alapján a csoportlétszám kialakításánál

3 2 2

Nevelési év Csoportok száma

Gyermekek tényleges

száma

főként vehető figyelembe

Bejárók száma

Iskola-busszal

utaztatott gyermekek

száma

a b c d e f g h 2006/2007. nevelési év Azon csoportok, amelyekbe kizárólag nemzeti, etnikai nevelésben nem részesülő gyermekek járnak (Kiegészítő szabályok 2.1.1.) 1. nevelési év 2. nevelési év 3. nevelési év

1. nevelési éves 2. nevelési éves

Az előzőkből összevont csoportba járó

3. nevelési éves

Kiegészítő adatszolgáltatás az összevont osztályokról Összevont nevelési évek / Csoportok száma: (PL: 1-2. nev. év / 1 csoport) ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/…………………

Azon csoportok, amelyekbe kizárólag nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részesülő gyermekek járnak 1. nevelési év 2. nevelési év 3. nevelési év

1. nevelési éves 2. nevelési éves

Az előzőkből összevont csoportba járó

3. nevelési éves Azon csoportok, amelyekbe nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részesülő és nem részesülő gyermekek is járnak 1. évfolyam 2-4. évfolyam 5. évfolyam

1. nevelési éves 2. nevelési éves

Az előzőkből összevont csoportba járó

3. nevelési éves

Kitöltési útmutató: „d” oszlop: Testi , érzékszervi,

súlyos értelmi fogyatékos, autista tanuló, „e” oszlop: Beszéd-, enyhe értelmi fogyatékos, pszichés fejlődési zavar miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanuló, „f” oszlop: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló. „c-h” oszlopok: 2006. okt. 1-jei közoktatási statisztikával megegyezően töltendők ki!

Dátum: …………………………………………………

PH.

………………………………………….. ………………………………………….. ………………………………………….. kistérség munkaszervezet vezetője önkormányzat jegyzője intézményvezető

4/2. számú melléklet

11

Adatszolgáltatás a többcélú kistérségi társulások 2006. évi normatíva elszámolása – közoktatási intézményi feladat – felülvizsgálatához Kistérség megnevezése: …………………………………….………..……………………………. Önkormányzat megnevezése: …………………………………………………………………….. Intézmény megnevezése: …………………………………………………………………….…… Az általános iskola: az önkormányzat által önállóan fenntartott, a többcélú kistérségi társulás tartja fenn, intézményi társulás tartja fenn (a megfelelőt kérjük bejelölni!)

A „c” oszlopból Sajátos nevelési igényű tanulók - Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján

Nevelési tanácsadó véleménye

alapján Az osztálylétszám kialakításánál

3 2 2

Évfolyam Osztályok száma

Tanulók tényleges

száma

főként vehető figyelembe

Bejárók száma

Iskola-busszal

utaztatott diákok száma

a b c d e f g h 2005/2006. tanév Azon osztályok, amelyekbe kizárólag nemzeti, etnikai nevelésben nem részesülő tanulók járnak (Kiegészítő szabályok 2.1.2.) 1. évfolyam 2-4. évfolyam 5. évfolyam 6-8. évfolyam Középfokú oktatási intézménynek más községben lévő négy v. hat évfolyamos általános iskolai feladatokat ellátó tagintézménye (Kiegészítő szabályok 2.1.3.) –Kizárólag a tagintézmény adata szerepeltethető itt!)

Kiegészítő adatszolgáltatás az összevont osztályokról Összevont évfolyam/Osztályok száma: (PL: 1-2. évf. / 1 osztály) ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/…………………

4 évfolyamos 6 évfolyamos 1. évfolyam 1. évfolyam 2-4. évfolyam 2-6. évfolyam Azon osztályok, amelyekbe kizárólag nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részesülő gyermekek járnak (Kiegészítő szabályok 2.1.4. harmadik francia bekezdése) 1. évfolyam 2-4. évfolyam 5. évfolyam 6-8. évfolyam Azon osztályok, amelyekbe nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részesülő és nem részesülő gyermekek is járnak (Kiegészítő szabályok 2.1.4. negyedik francia bekezdése) 1. évfolyam 2-4. évfolyam 5. évfolyam 6-8. évfolyam

Kitöltési útmutató: „d” oszlop: Testi , érzékszervi,

súlyos értelmi fogyatékos, autista tanuló, „e” oszlop: Beszéd-, enyhe értelmi fogyatékos, pszichés fejlődési zavar miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanuló, „f” oszlop: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló. „c-g” oszlopok: 2005. okt. 1-jei közokt. statisztikával megegyezően töltendők ki! „h” oszlop: 2006. febr. 1-jei adatok alapján töltendő ki! Középfokú okt. int. más községben lévő tagintézménye esetén kérjük megjelelölni, hogy 4 v. 6 évfolyamos tanintézményről van szó

4/2. számú melléklet

12

A „c” oszlopból

Sajátos nevelési igényű tanulók - Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján

Nevelési tanácsadó véleménye

alapján Az osztálylétszám kialakításánál

3 2 2

Évfolyam Osztályok száma

Tanulók tényleges

száma

főként vehető figyelembe

Bejárók száma

Iskola-busszal

utaztatott diákok száma

a b c d e f g h 2006/2007. tanév Azon osztályok, amelyekbe kizárólag nemzeti, etnikai nevelésben nem részesülő tanulók járnak (Kiegészítő szabályok 2.1.2.) 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam Középfokú oktatási intézménynek más községben lévő négy v. hat évfolyamos általános iskolai feladatokat ellátó tagintézménye (Kiegészítő szabályok 2.1.3.) –Kizárólag a tagintézmény adata szerepeltethető itt!)

Kiegészítő adatszolgáltatás az összevont osztályokról Összevont évfolyam/Osztályok száma: (Pl: 1-2. évf. / 1 osztály) ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/………………… ……………………/…………………

4 évfolyamos 6 évfolyamos 1-2. évfolyam 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 3-6. évfolyam Azon osztályok, amelyekbe kizárólag nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részesülő gyermekek járnak (Kiegészítő szabályok 2.1.4. harmadik francia bekezdése) 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam Azon osztályok, amelyekbe nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részesülő és nem részesülő gyermekek is járnak (Kiegészítő szabályok 2.1.4. negyedik francia bekezdése) 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Kitöltési útmutató: „d” oszlop: Testi , érzékszervi,

súlyos értelmi fogyatékos, autista tanuló, „e” oszlop: Beszéd-, enyhe értelmi fogyatékos, pszichés fejlődési zavar miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanuló, „f” oszlop: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló. „c-g” oszlopok: 2006. okt. 1-jei közoktatási statisztikával megegyezően töltendők ki! „h” oszlop: 2006. okt. 1-jei adatok alapján töltendő ki! Középfokú okt. int. más községben lévő tagintézménye esetén kérjük megjelölni, hogy 4 v. 6 évfolyamos tanintézményről van szó

Dátum: …………………………………………………

PH.

………………………………………….. ………………………………………….. ………………………………………….. kistérség munkaszervezet vezetője önkormányzat jegyzője intézményvezet

13

5. számú melléklet

…..……………………… REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG

Ügyiratszám: ………../200 Polgármesteri Hivatal Település Cím Irányítószám

Z Á R A D É K

A …………………. Regionális Igazgatósága ……….………… Önkormányzata által 2006. évben a központi költségvetésből igényelt és kapott támogatások és hozzájárulások elszámolását a rendelkezésére álló adatbázisok, az önkormányzati adatszolgáltatások, kiegészítő információk alapján az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/D.§-a és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52/C. §-a előírásai szerint felülvizsgálta. A ................................... önkormányzat ........ évi elszámolását javítás nélkül/ az önrevízió adatainak megfelelően elfogadja. (Nem kívánt szövegrész törlendő!) Ezen záradék az önkormányzatot nem mentesíti attól a felelősségtől, ami abból következik, hogy adatszolgáltatása és az azok alapjául szolgáló különböző önkormányzati és intézményi nyilvántartások adategyezősége nem áll fenn. Ilyen esetekre vonatkozóan az önkormányzat felelőssége továbbra is fennáll és azt későbbi vizsgálat feltárhatja. ................................ 200.. .................. hó .... nap

P.h.

…………………………… aláírás

14

6. sz. melléklet

…..……………………… REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG

Ügyiratszám: …………. /2007. Tárgy: Felhívás a 2006. évi elszámolás Ügyintéző: ………………….. módosítására Telefonszám: …………

Melléklet: 2 db adatlap …………………………. (név)

…………………… Önkormányzat polgármestere (közgyűlés elnöke)

… … … … … … … (székhely) Tisztelt Polgármester/Elnök Asszony/Úr! Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/D. § (1) bekezdése alapján felülvizsgáltuk ……………………önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) 2006. évi központi költségvetésből származó, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben szereplő hozzájárulásai, támogatásai év végi elszámolásának szabályszerűségét. Az Önkormányzat 2006. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatát Igazgatóságunk a rendelkezésére álló információk alapján – az Áht-ban, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Ámr.), a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet), a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), valamint a Magyar Államkincstár által kiadott Segédletben (a továbbiakban: Segédlet) foglaltak szerint – végezte el. A felülvizsgálat során az Önkormányzat által az elszámolás során közölt adatoktól eltérő adatokat tártunk fel – a mellékelt adatlap részletezése szerint –, ezért az Áht. 64/D. § (2) bekezdése értelmében, továbbá az Ámr. 52/C. § (1) bekezdése alapján

f e l h í v o m az Önkormányzatot elszámolásának módosítására a Kvtv. - e levél mellékletében foglalt - jogcímeihez kapcsolódóan Igazgatóságunk által megállapított mutatók, illetve támogatási összegek tekintetében, az alábbi indokok alapján:

15

Az önkormányzati adatoktól való eltérés indokai, jogcímenként részletezve Amennyiben az Igazgatóság megállapításait az Önkormányzat valamennyi jogcímre vonatkozóan elfogadja, kérem a mellékelt Önrevíziós adatlapon - a jegyző és a polgármester aláírásával - erről nyilatkozni, és az aláírt Önrevíziós adatlapot Igazgatóságunknak megküldeni szíveskedjenek. Ha az Igazgatóságunk által megállapított mutatószámokat nem, vagy csak részben fogadja el az Önkormányzat, az alábbiak szerint szíveskedjenek eljárni:

1. Abban az esetben, ha eredeti adatszolgáltatását - tehát a beszámolóban feltüntetett adato(ka)t - tartja fenn, akkor az Önrevíziós adatlapot jogcímenként részletezett indoklással, dokumentumokkal alátámasztva kell megküldeni Igazgatóságunknak.

2. Amennyiben az Önkormányzat Igazgatóságunk megállapításait csak részben fogadja el: a. Arra/Azokra a jogcím(ek)re vonatkozóan, amely(ek)en az Önkormányzat megállapításainkkal

egyetért, az Önkormányzat nyilatkozik az érintett jogcím(ek) módosításának elfogadásáról. b. Azon jogcím(ek) esetében, amellyel/amelyekkel kapcsolatban az Önkormányzat észrevételt

kíván tenni a megállapításainkra (a beszámolóban szereplő adatot tartja fenn, illetve harmadik adatot közöl), az 1. pontban foglaltak szerint szükséges eljárni (jogcímenkénti indoklás, dokumentumokkal alátámasztva).

Az eltérés indokolására, valamint az elszámolás módosítására - a csatolt, aláírásokkal ellátott Önrevíziós adatlap visszaküldésére - az Áht. 64/D. § (2) bekezdése értelmében jelen felhívás kézhezvételétől számított 8 napos határidőt biztosítok, egyben felhívom a figyelmet az Ámr. 126. § (2) bekezdésére, amely a jogtalanul igénybevett összeg 15 napon belüli visszafizetéséről, illetve az Önkormányzatot megillető összeg utalásáról rendelkezik. Visszafizetési kötelezettség esetén a kamatfizetés(ek)re vonatkozóan az Áht. és a Kvtv., továbbá az Ámr. 119.§ (18) bekezdése rendelkezik, ennek értelmében a felhívás elfogadását követő 15 napon belül értesítjük az Önkormányzatot az esetleges igénybevételi és kiegészítő kamat összegéről. Az Áht. 64/A.§ (5) bekezdése alapján az a helyi önkormányzat, amelyik visszafizetési kötelezettségének az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtását követő 15 napon belül nem tesz eleget, késedelmi kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett összeg után addig a napig, amíg visszafizetési kötelezettségének eleget nem tesz. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A 2006. évi napi alapkamat mértéke 0,018% (kétszerese 0,36%). Az Ámr. 126. § (1) bek. a) pontja alapján az önkormányzatnak a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történt benyújtását követő 15 napon belül kell visszafizetnie (amely 2007. március 27-e volt), így a késedelmi kamatfizetési kötelezettség 2007. március 28. napjától keletkezik. Az Ámr. 126. § (6) bekezdése értelmében a késedelmi kamat összegét az önkormányzat állapítja meg, melyet az Igazgatóság felülvizsgál. Amennyiben az Önkormányzat jelen felhívásnak nem tesz eleget, eredeti adatszolgáltatása marad irányadó és az Igazgatóság - az Áht. 64/D. § (5) és (6) bekezdései alapján – jegyzőkönyvet vesz fel, szükség esetén a tényállást helyszíni felülvizsgálat során rögzíti. Igazgatóságunk felülvizsgálata az Önkormányzatot nem mentesíti attól a felelősségtől, ami abból következik, hogy adatszolgáltatása és az azok alapjául szolgáló különböző önkormányzati és intézményi nyilvántartások adategyezősége nem áll fenn.

16

Ilyen esetekre vonatkozóan az önkormányzat felelőssége továbbra is fennáll és azt későbbi vizsgálat feltárhatja. Kérem, hogy a fentiekről a (kör)jegyzőt tájékoztatni szíveskedjék. ................................ 2007. .................. hó .... nap

Tisztelettel:

…………………………… igazgató/irodavezető

17

7. sz. melléklet

ÖNREVÍZIÓS ADATLAP a 2006. évi beszámoló felülvizsgálata során megállapított eltérésekről Önkormányzat megnevezése: …………. Önkormányzat Önkormányzat címe: …………….., …………….. út/u./tér ………… Ügyiratszám: …………./.../2007.

A Magyar Államkincstár …………. Igazgatósága ………./.../2007. iktatószámú felhívása alapján az önkormányzat a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások igénybevételének 2006. évre vonatkozó elszámolását az alábbiak szerint módosítja:

Beszámolóban elszámolt tényleges

Igazgatóság által megállapított

Különbség +/-

Az önkormányzat által elismert mód.telj.adat Fennmaradó különbség

Sor-szám Jogcím megnevezése Feldolgozási

kód *mutató összeg *mutató összeg *mutató összeg *mutató összeg *mutató összeg

1 2 3 4 5 6 7 8=6-4 9=7-5 10 11 12=10-6 13=11-7

Feladatmutatóhoz kapcs. normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklését szolgáló támogatások együttes összege

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása

Központosított előirányzatok és egyéb központi támogatások jogcímenként

Összesen Az önkormányzat nyilatkozata:(a nem kívánt részt áthúzással érvényteleníteni kell)

18

1. Az önkormányzat valamennyi jogcímre vonatkozóan elfogadja az Igazgatóság által megállapított mutatókat és támogatás/hozzájárulás összegeket, és 2006. évre vonatkozó elszámolását a fenti táblázat szerint módosítja.

Vállalja, hogy a felhívás elfogadásától számított 15 napon belül (….év … hó … napig) a központi költségvetést megillető ,

..……………..…,-Ft jogtalanul igénybe vett összeget a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01031496 számú (Önkormányzatok előző évi elszámolásai) számlára,

…………………,-Ft késedelmi kamatot a 10032000-01034073 számú (Kincstár Helyi önkormányzatok kamatbefizetései) számlára,

…………………,-Ft jogtalan igénybevételi kamatot a 10032000-01034073 számú (Kincstár Helyi önkormányzatok kamatbefizetései) számlára

átutalja. 2. Az önkormányzat nem fogadja el/részben fogadja el az Igazgatóság által megállapított mutatókat ill., elszámolható támogatás/hozzájárulás összegeket. A fenti táblázatban jogcímenként

részletezetten kimutatott, általa elismert adatok indokoltságát részletesen, dokumentumokkal alátámasztva indokolja. Az indoklását ezen adatlappal együtt az Igazgatóságnak a Felhívásban megjelölt határidőig megküldi.

Dátum: …………………………………… PH. ………………………………………… ………………………………………… (Fő)polgármester/Közgyűlés Elnöke (kör)jegyző

• Megjegyzés: Feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és támogatások esetén kitöltendő!

19

8. számú melléklet

…..……………………… REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG

Ügyintéző:…………………………. Iktatószám:………………………

Végzés

…………………………………………………….…………………………………………………………………………………(önkormányzat megnevezése, székhelye), a 2006. évi normatív hozzájárulások és támogatások, illetve egyéb központi költségvetési támogatások elszámolásának felülvizsgálata tárgyában a …………………………-én indult eljárást felfüggesztem, mivel ………………………………………………… .……………………………………………………………………………………………… (felfüggesztés oka röviden, melyben meg kell jelölni, hogy meddig tart a felfüggesztés: pl. bírósági eljárás lefolytatásáig). Döntésem ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül a Magyar Államkincstárhoz (Budapest, Hold u. 4.) címzetten, de a Magyar Államkincstár …………….Regionális Igazgatósága útján lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) b) pontja alapján illetékmentes. A fellebbezés elektronikus úton nem nyújtható be.

Indokolás Tudomásomra jutott, hogy ………………………….(tényállás leírása) Ezért a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztem. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad és a felfüggesztésre okot adó körülmány elhárulása után, a felfüggesztés megszűnésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. Az ……… Igazgatóság hatásköre és illetékessége az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/D. § (4) bekezdésén alapul. Jelen végzést a Ket. 32. § (1) bekezdése, valamint 71-72. §-ai alapján hoztam meg. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (2)-(3) bekezdései, valamint a 99. § (1) bekezdés alapján adtam meg. ……………………, 2007. év …………..hó ….nap

P.H. aláírás

20

9. számú melléklet

TELJESSÉGI NYILATKOZAT Alulírottak ......................................................................., a .......................................

.................................................................................... (önkormányzat neve, címe)

képviseletében eljárva teljes felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a ........... évre

folyósított központi költségvetésből származó önkormányzati támogatások igénylésére és

elszámolására vonatkozó helyszíni ellenőrzés lefolytatásához szükséges és az

önkormányzatnál/ ………..intézményénél megtalálható valamennyi dokumentumot

hiánytalanul és teljeskörűen a Magyar Államkincstár .................................... Regionális

Igazgatóság igazgatója által megbízott, a helyszínen ellenőrzést végző munkatársak

rendelkezésére bocsátottuk.

.................................. 200.. .................. hó .... nap

P.h. ............................................... ............................................... (kör)jegyző (Fő)polgármester Megyei Közgyűlés Elnöke

21

10. számú melléklet

…..……………………… REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG

Szám: /200 .

M E G B Í Z Ó L E V É L Megbízom ……………………….. név …………………… beosztás ....................... sz. ig. sz. ……………………….. név …………………… beosztás ....................... sz. ig. sz. a ………………………….. Igazgatóság köztisztviselőjét, aki(k) jogosult(ak) a …………………………………. önkormányzatnál és szükség szerint annak intézményeinél az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a központi költségvetésből származó önkormányzati támogatások igénybevételének és elszámolásának felülvizsgálatára. A felülvizsgálatot az egyidejűleg kiadott felülvizsgálati program szerint kell végrehajtani(uk). Ezen megbízás a kiállítás napjától a felülvizsgálat befejezéséig érvényes (itt fel kell tüntetni a konkrét dátumot). A felülvizsgálat kezdetének időpontja: 200 . …………………. …. .................................. 200.. .................. hó .... nap

P.H. ……………………………

igazgató

22

11. számú melléklet

…..……………………… REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG

Iktatószám: ........../. /2007. Ügyintéző: ……………..

JEGYZŐKÖNYV Készült: a Magyar Államkincstár …………………… Regionális Igazgatósága hivatali helyiségében 200.. …………….-én. Önkormányzat neve, székhelye: …………………….Önkormányzata …. ……………………., ………………… út/u./tér … Tárgy: az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások, illetve egyéb központi költségvetési támogatások elszámolásának vizsgálata. (az adott ellenőrzés tárgya konkrétan meghatározható) A felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok:

– ……………………. – …………………….

A jegyzőkönyv készítésének indoka: (pl. felhívásra nem tett észrevételt, stb.) A felülvizsgálat megállapításai: A felülvizsgálat során a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény alábbi jogcímeihez kapcsolódóan – az önkormányzat által elszámolása során közölt adatoktól – eltérő adatokat tártunk fel:

…. sz. melléklet …. (Költségvetési tv szerinti hivatkozás) jogcím ……………….. /jogcím megnevezése/: – az önkormányzat által a beszámoló ...űrlapon elszámolt mutató ….. fő, – az Igazgatóság által – …………………….. alapján – megállapított mutatószám …. fő. Az eltérés oka, indoklása ……. Az eltérés … fő* ………….,- Ft/fő = ……………,- Ft, amely az önkormányzat részéről ezen a jogcímen visszafizetendő/ amelyre az önkormányzat ezen a jogcímen jogosult.

23

…. sz. melléklet …. (Költségvetési tv szerinti hivatkozás) jogcím ……………….. /jogcím megnevezése/: – az önkormányzat által a beszámoló ...űrlapon elszámolt mutató ….. fő, – az Igazgatóság által – …………………….. alapján – megállapított mutatószám …. fő. Az eltérés oka, indoklása ……. Az eltérés … fő* ………….,- Ft/fő = ……………,- Ft, amely az önkormányzat részéről ezen a jogcímen visszafizetendő/ amelyre az önkormányzat ezen a jogcímen jogosult.

…….. Összefoglalva: az önkormányzat, 2006. évi beszámolójának korrekciójából adódóan a fent nevezett jogcímekhez kapcsolódóan ……………..,- Ft visszafizetésére kötelezett/ kiutalásra jogosult. (Visszafizetési kötelezettség megállapítása esetén:)Az Áht. 64/A § (5) bek. és a 217/1998. Korm. rend. 126 § (6) bek. alapján az önkormányzatnak késedelmi kamatfizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet az önkormányzat állapít meg. A kamatszámítás alapja: a jogtalanul igénybevett összeg. A kamat mértéke: napi 0,036 % (a 2006. évi jegybanki alapkamat (6,7034 %) kétszerese), a

teljesítés napjáig (a teljesítés napját is beleértve). A kamatszámítás induló napja: 2007. március 28. A jelen jegyzőkönyv az Áht. 64/D. § (6) bek. alapján készült. A jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül a Magyar Államkincstár …………. Regionális Igazgatóságánál az önkormányzat a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tehet, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. Az Áht. 64/D. § (8) bekezdése alapján az észrevételek beérkezését, a jegyzőkönyv elfogadását, illetve a 15 napos határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül Igazgatóságunk határozatot hoz az állami támogatás összegéről és a kapcsolódó fizetési kötelezettségről.

kmf Magyar Államkincstár ………… Regionális Igazgatósága részéről: ………….…………………… ………….…………………… Felülvizsgáló vezető Helyi önkormányzat részéről: Záradék: A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvben foglaltakat megismertem. A jegyzőkönyvben tett megállapításokkal kapcsolatban észrevételt nem kívánok tenni / észrevételt kívánok tenni, és azt 15 napon belül megküldöm a Magyar Államkincstár …………….. Regionális Igazgatósága részére. Dátum: ….…………………… ………….…………………… Polgármester (Kör)jegyző

24

12/1. számú melléklet

…..……………………… REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG

Ügyiratszám: …………/ ../200.. Ügyintéző: Tárgy: Központi költségvetésből származó támogatások, hozzájárulások 2006. évi elszámolásának felülvizsgálata A Magyar Államkincstár …………………Igazgatósága a …………….. Önkormányzat, …. irányítószám, …………… település …………..utca … házszám (továbbiakban: Önkormányzat) elszámolásának szabályszerűségét a 2006. évi központi költségvetési támogatásokról és hozzájárulásokról felülvizsgálta. A felülvizsgálat megállapításai alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t hozom: ………………………… önkormányzatot (összesen) ……………….,- Ft, azaz …………… …………….. forint központi költségvetésből jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezem, az alábbi jogcímen/jogcímeken megállapított eltérések alapján: Kvtv. szerinti

hivatkozás Jogcím megnevezése Összeg (Ft)

3., 4. és 8. sz. melléklet összesen

Feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklését szolgáló támogatás együttes összege

6. sz. melléklet

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása

5. és 7. sz. melléklet jogcímenként

Központosított támogatások és egyéb központi támogatások jogcímenként

Mindösszesen:

25

(A jogcímeket és a megállapított összegeket a határozatban kell felsorolni és összegezni, nem külön mellékletben!) A fent megállapított, jogtalanul igénybe vett támogatás után az Önkormányzat …………..,- Ft, azaz …………………………forint nem normatív támogatás esetén: a jogtalan igénybevétel napjától a teljesítés napjáig a 2006. évi jegybanki alapkamat (mértéke 6,7034 %) kétszeresének megfelelő mértékű (napi összege ……….,- Ft) igénybevételi kamatot, ……………,- Ft, azaz ………………………… forint kiegészítő kamatot, valamint 2007. március 28-ától a teljesítés napjáig a 2006. évi jegybanki alapkamat (mértéke 6,7034 %) kétszeresének megfelelő mértékű (napi összege ………..,- Ft) késedelmi kamatot köteles fizetni. (Az aktuális kamatfizetési kötelezettséghez kapcsolódó szövegrészt kell alkalmazni!) Az Önkormányzat a visszafizetendő támogatás összegét a Magyar Államkincstár Önkormányzatok előző évi elszámolásai elnevezésű

10032000-01031496 számú számlájára, a kamato(ka)t pedig, a Magyar Államkincstár Helyi önkormányzatok kamatbefizetései számla elnevezésű

10032000-01034073 számú számlájára köteles megfizetni a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. Amennyiben az Önkormányzat visszafizetési kötelezettségének a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül nem tesz eleget, a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be az Önkormányzat ellen. Ha az azonnali beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a Kincstár a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását. Határozatom ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Államkincstárhoz (Budapest, Hold u. 4.) címzett, de a Magyar Államkincstár ……………… Regionális Igazgatóságához benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezést elektronikus úton előterjeszteni nem lehet. A fellebbezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) b) pontja alapján illetékmentes. Az eljárás során egyéb költség nem merült fel.

INDOKOLÁS A Magyar Államkincstár ……………. Regionális Igazgatósága az Önkormányzat 2006. évi elszámolását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/D. §-ában, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 52/C. §-ában, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet), valamint a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.) foglaltak szerint vizsgálta felül.

26

A felülvizsgálati eljárás során megállapítást nyert, hogy az Önkormányzat által a Kvtv. 3./4./5./6./7./8. számú melléklete alábbi jogcímein a ténylegesen elszámolt és az Igazgatóság által megállapított mutatószám/összeg között eltérés áll fenn. A felülvizsgálati eljárás lépéseit (felhívás, jegyzőkönyv), a jegyzőkönyvben tett megállapításokat, azok pontos jogszabályi hivatkozását, az önkormányzat észrevételeit és az elfogadás, el nem fogadás indokait, a figyelembe vett dokumentumokat részletesen le kell írni!

– .. sz. melléklet … (Költségvetési törvény szerinti hivatkozás) ………………… (jogcím neve) jogcímén az Önkormányzat által a beszámoló .. űrlap ………… jogcím/sor …sora/oszlopa alapján elszámolt mutatószám ……… fő/hó/Ft (mi alapján történt a megállapítás) Az eltérés …… fő/hó/Ft, így ezen a jogcímen visszafizetendő/kiutalandó összeg …………,- Ft.

– . – .

Az igénybevételi és a kiegészítő kamat kiszabás előfeltételének igazolása és a kamat(ok) alapja: (Az aktuális kamatfizetési kötelezettséghez kapcsolódó szövegrészt kell alkalmazni!)

– Az Önkormányzat által igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és normatív kötött felhasználású támogatások összege ……………,- Ft, azaz ……………… forint volt, mely legalább 5 %-kal - .. %-kal - meghaladja a ténylegesen járó összeget (…….,- Ft, azaz …………….. forint), ezért az Áht. 64/A. § (4) bekezdése szerinti igénybevételi kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: …………,- Ft, azaz ………………………….. forint.

– A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklését szolgáló támogatás

31/2006. (XII. 13.) PM-ÖTM együttes rendeletben közzétett összege ………….,- Ft, azaz ……………………… forint volt, mely legalább 10 %-kal - … %-kal - meghaladja a 2006. évi végleges iparűzési adóerőképesség alapján és a normatív hozzájárulások évközi elmozdulása figyelmen kívül hagyásával számított jövedelemkülönbség mérséklési támogatás összegét (…….,- Ft, azaz ……………………. forint), ezért a Kvtv. 4. sz. melléklete B) III. 6.2. pontja szerinti igénybevételi kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: ……..,- Ft, azaz …………………………forint.

– Az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá nem tartozó központi költségvetési kapcsolatokból

származó támogatás esetén a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti igénybevételi kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: ……………,- Ft, azaz …………………… forint.

– Az Önkormányzat által igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások közül a

…………………….. jogcímet érintően Igazgatóságunk által a …………….számon kibocsátott felhívás/jegyzőkönyv javaslatának az Önkormányzat nem tett eleget, ezért az Áht. 64/A. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: …………..,- Ft, azaz ……………………… forint.

– Az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá nem tartozó központi költségvetési kapcsolatokból

származó támogatások közül a …………………….jogcímet érintően Igazgatóságunk által a …………számon kibocsátott felhívás/jegyzőkönyv javaslatának az Önkormányzat nem tett eleget, ezért az Áht. 64/B. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: …………..,- Ft, azaz ……………………… forint.

– Az Önkormányzat által igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és a

települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklését szolgáló támogatás

27

jogtalanul igénybe vett összege után az Áht. 64/A. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: …………….,- Ft, azaz ……………………forint.

Az Ámr. 126. § (6) bekezdésének megfelelően az Áht. 64/A. §-ának (3)-(4) bekezdése és 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti igénybevételi és kiegészítő kamat összegét az Igazgatóság, az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése és 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat összegét az Önkormányzat állapítja meg. Az Önkormányzat által megállapított kamat összegét az Igazgatóság felülvizsgálja. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét az Áht. 64/D. § (4) bekezdése alapozza meg. Határozatom az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/D. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 52/C. §-a, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésein, valamint 73. §-án alapul. A határozatom elleni jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98-102. §-ai biztosítják. ……………………, 200x. év …………. hó ... nap

P.H. …………………………………..

igazgató/irodavezető A határozatot kapják: 1) ……………..Önkormányzata 2) Államháztartási Iroda 3) Irattár

28

12/2. számú melléklet

…..……………………… REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁG

Ügyiratszám: …………/ ../200.. Ügyintéző: Tárgy: Központi költségvetésből származó támogatások, hozzájárulások 2006. évi elszámolásának felülvizsgálata A Magyar Államkincstár …………………Igazgatósága a …………………… Önkormányzat, …. irányítószám, …………… település …………. utca …házszám (továbbiakban: Önkormányzat) elszámolásának szabályszerűségét a 2006. évi központi költségvetési támogatásokról és hozzájárulásokról felülvizsgálta. A felülvizsgálat megállapításai alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t hozom: ……………………………… önkormányzat (összesen) ………..,- Ft, azaz ………………… forint központi költségvetésből származó támogatásra jogosult, az alábbi jogcímen/jogcímeken megállapított eltérések alapján: Kvtv. szerinti

hivatkozás Jogcím megnevezése Összeg (Ft)

3., 4. és 8. sz. melléklet összesen

Feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklését szolgáló támogatás együttes összege

6. sz. melléklet

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása

5. és 7. sz. melléklet jogcímenként

Központosított támogatások és egyéb központi támogatások jogcímenként

Mindösszesen:

29

(A jogcímeket és a megállapított összegeket a határozatban kell felsorolni és összegezni, nem külön mellékletben!) A fent megállapított, az Önkormányzatot megillető támogatás összegét a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Magyar Államkincstár utalja ki. (Az aktuális kamatfizetési kötelezettséghez kapcsolódó szövegrészt kell alkalmazni, amennyiben van ilyen!) A ………………jogcímen megállapított jogtalanul igénybevett támogatás összege után az Önkormányzat …………..,- Ft, azaz ……………….. forint nem normatív támogatás esetén: a jogtalan igénybevétel napjától a teljesítés napjáig a 2006. évi jegybanki alapkamat (mértéke 6,7034 %) kétszeresének megfelelő mértékű (napi összege ……….,- Ft) igénybevételi kamatot, ………….,- Ft, azaz ……………………. forint kiegészítő kamatot, valamint 2007. március 28-ától a teljesítés napjáig a 2006. évi jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű (napi összege ……,- Ft) késedelmi kamatot köteles fizetni a Magyar Államkincstár Helyi önkormányzatok kamatbefizetései számla elnevezésű

10032000-01034073 számú számlájára a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. Amennyiben az Önkormányzat kamatfizetési kötelezettségének a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül nem tesz eleget, a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be az Önkormányzat ellen. Határozatom ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Államkincstárhoz (Budapest, Hold u. 4.) címzett, de a Magyar Államkincstár ……….. Regionális Igazgatóságához benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezést elektronikus úton előterjeszteni nem lehet. A fellebbezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) b) pontja alapján illetékmentes. Az eljárás során egyéb költség nem merült fel.

INDOKOLÁS A Magyar Államkincstár …………….. Regionális Igazgatósága az Önkormányzat 2006. évi elszámolását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/D. §-ában, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) 52/C. §-ában, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet), valamint a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.) foglaltak szerint vizsgálta felül. A felülvizsgálati eljárás során megállapítást nyert, hogy az Önkormányzat által a Kvtv. 3./4./5./6./8. számú melléklete alábbi jogcímein a ténylegesen elszámolt és az Igazgatóság által megállapított mutatószám/összeg között eltérés áll fenn. A felülvizsgálati eljárás lépéseit (felhívás, jegyzőkönyv, helyszíni ellenőrzés), a jegyzőkönyvben tett megállapításokat, azok pontos jogszabályi hivatkozását, az önkormányzat észrevételeit és az elfogadás, el nem fogadás indokait, a figyelembe vett dokumentumokat részletesen le kell írni!

– .. sz. melléklet …. (Költségvetési törvény szerinti hivatkozás) ……………………….(jogcím neve) jogcímén az Önkormányzat által a beszámoló .. űrlap ….. jogcím/sor ….. sora/oszlopa

30

alapján elszámolt mutatószám …….. fő/hó/Ft (mi alapján történt a megállapítás) Az eltérés ….. fő/hó/Ft, így ezen a jogcímen visszafizetendő/kiutalandó összeg ………….,- Ft.

– …… – ……

A megállapított eltérések egyenlegeként az önkormányzat ………. Ft, azaz …………….. forint támogatásra jogosult. (Ha kamat megállapítására került sor, a megfelelő rész alkalmazandó): Az igénybevételi és a kiegészítő kamat kiszabás előfeltételének igazolása és a kamat(ok) alapja:

– Az Önkormányzat által igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások összege …………..,- Ft, azaz …………… forint volt, mely legalább 5 %-kal - ..%-kal - meghaladja a ténylegesen járó összeget (………..,- Ft, azaz …………. forint), ezért az Áht. 64/A. § (4) bekezdése szerinti igénybevételi kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: ……….,- Ft, azaz ………………… forint.

– A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklését szolgáló támogatás

31/2006. (XII. 13.) PM-ÖTM együttes rendeletben közzétett összege ……….,- Ft, azaz ………………… forint volt, mely legalább 10 %-kal - … %-kal - meghaladja a 2006. évi végleges iparűzési adóerőképesség alapján és a normatív hozzájárulások évközi elmozdulása figyelmen kívül hagyásával számított jövedelemkülönbség mérséklési támogatás összegét (…....,- Ft, azaz …………. forint), ezért a Kvtv. 4. sz. melléklete B) III. 6.2. pontja szerinti igénybevételi kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: ………….,- Ft, azaz …………………. forint.

– Az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá nem tartozó központi költségvetési kapcsolatokból

származó támogatás esetén a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti igénybevételi kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: ……………,- Ft, azaz ……………………..forint.

– Az Önkormányzat által igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások közül a

………………. jogcímet érintően Igazgatóságunk által a … számon kibocsátott felhívás/jegyzőkönyv javaslatának az Önkormányzat nem tett eleget, ezért az Áht. 64/A. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: ….,- Ft, azaz …………… forint.

– Az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá nem tartozó központi költségvetési kapcsolatokból

származó támogatások közül a …………………jogcímet érintően Igazgatóságunk által a …………. számon kibocsátott felhívás/jegyzőkönyv javaslatának az Önkormányzat nem tett eleget, ezért az Áht. 64/B. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: ………,- Ft, azaz ……………..forint.

– Az Önkormányzat által igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és a

települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklését szolgáló támogatás jogtalanul igénybe vett összege után az Áht. 64/A. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség áll fenn, melynek alapja: ………….,- Ft, azaz …………….. forint.

Az Ámr. 126. § (6) bekezdésének megfelelően az Áht. 64/A. §-ának (3)-(4) bekezdése és 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti igénybevételi és kiegészítő kamat összegét az Igazgatóság, az Áht. 64/A. §-ának (5)

31

bekezdése és 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat összegét az Önkormányzat állapítja meg. Az Önkormányzat által megállapított kamat összegét az Igazgatóság felülvizsgálja. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét az Áht. 64/D. § (4) bekezdése alapozza meg. Határozatom az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/D. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 52/C. §-a, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésein, valamint 73. §-án alapul. A határozatom elleni jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98-102. §-ai biztosítják. …………….., 200... év ……. hó .. nap

P.H.

……………………………………….. igazgató/irodavezető

A határozatot kapják: 1) ……………… Önkormányzata 2) Államháztartási Iroda 3) Irattár

32

13. számú melléklet

fizetendő kamat Támogatás típusa

Kamat fizetési kötelezettség keletkezése típusa mértéke

2006.évi jb. alapkamat

alapján

amennyiben az önkormányzat év végi elszámolásból eredő egyenlegezett visszafizetési kötelezettségének 2007. március 26-ig nem tett eleget

az Áht. 64/D.§ szerinti felülvizsgálat keretében megállapított eltérés esetén (IV.1. pont szerint)

késedelmi jegybanki alapkamat kétszerese

évi 13,4068%

alapján napi:

0,036%

együttes eltérés

500.000 Ft alatt van

együttes eltérés

500.000 Ft felett van

lemondás időpontja

jegybanki alapkamat 6,7034% április 30. 12,5 %-a 25 %-a július 31. 25 %-a 50 %-a

október 15. 50 %-a 100 %-a

az igényelt és a jogosan járó előirányzatok közötti együttes eltérés eléri az 5%-ot az önkormányzat év végi elszámolása, illetve az Áht. 64/D.§ szerinti felülvizsgálat keretében megállapított támogatás összeg alapján

Áht. 64/A.§ (4) bekezdés

szerinti igénybevételi

december 31. elszámolás és

Áht. 64/D.§ szerinti

felülvizsgálat

100 %-a 200 %-a

Áht. 64-64/A. §-ok hatálya alá tartozó normatív állami

hozzájárulások, normatív kötött felhasználású

támogatások, jövedelem-különbség mérséklés

az Áht. 64/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén az önkormányzat év végi elszámolása, illetve az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat alapján

kiegészítő kamat

érintett jogcímenként

a jegybanki alapkamat 50%-a 3,3517%

április 30. nincs kamatfiz. köt.

július 31. nincs kamatfiz. köt.

október 15. 100 %-a 6,7034% Jövedelem-differenciálódás mérséklés támogatása

A Költségvetési törvény 4. sz. melléklete III. 6.2. pontjában meghatározottak szerint, amennyiben a PM-BM rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés abszolút értékének 10%-át meghaladó az eltérés az önkormányzat év végi elszámolása, illetve az Áht. 64/D.§ szerinti felülvizsgálat alapján

Költségvetési törvény 4. sz.

melléklet III.6.2. pont

szerinti igénybevételi (a lemondás időpontjától

függően) december 31. elszámolás és

Áht. 64/D.§ szerinti

felülvizsgálat

200 %-a 13,4068%

33

fizetendő kamat Támogatás típusa

Kamat fizetési kötelezettség keletkezése típusa mértéke

2006.évi jb. alapkamat

alapján

ÖNHIKI

A Költségvetési törvény 6. sz. melléklet 1.9. pontjában meghatározottak szerint számított visszafizetési kötelezettség esetén az önkormányzat év végi elszámolása (beszámoló 55. űrlap), illetve az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat alapján

Költségvetési törvény 6. sz.

melléklet 1.9.5. pontja

alapján az Áht. 64/B.§ (2) bekezdés

szerinti jogtalan

igénybevétel miatti kamat

jegybanki alapkamat kétszerese

évi 13,4068%

alapján napi: 0,036%

Az önkormányzat év végi elszámolása, önkormányzat külön elszámolási kötelezettsége, illetve az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat alapján

Áht. 64/B.§ (2) bekezdés

szerinti jogtalan

igénybevétel miatti kamat

jegybanki alapkamat kétszerese

évi 13,4068%

alapján napi: 0,036%

Az Áht. 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó támogatások

esetén

az Áht. 64/B. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén az önkormányzat év végi elszámolása, illetve az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat alapján

kiegészítő kamat

érintett jogcímenként

a jegybanki alapkamat 50%-a 3,3517%

2005. évi normatív kötött felhasználású támogatások

kötelezettségvállalással terhelt maradványa (46. űrlap)

A 2005. évi beszámolóban kötelezettségvállalással terhelt maradványként jelzett, de 2006. évben fel nem használt összeg után.

Jogtalan igénybevétel miatti kamat

az Ámr. 126.§ (5) bekezdése

alapján

jegybanki alapkamat kétszerese napi 0,040%

2005. évi központosított előirányzatok

kötelezettségvállalással terhelt maradványa (47. űrlap)

A 2005. évi beszámolóban kötelezettségvállalással terhelt maradványként jelzett, de 2006. évben fel nem használt összeg után.

Jogtalan igénybevétel miatti kamat

az Ámr. 126.§ (5) bekezdése

alapján

jegybanki alapkamat kétszerese napi 0,040%