lojalitáskonfliktusok

3
16-os tétel Mit jelent a kontextuális elméletben a jogosultság, az elkötelezettség, és a lojalitás? Kontextus: A kapcsolat résztvevői számára rendelkezésre álló lehetséges erőforrások összessége. Magába foglalja minden tag előnyös pozíciójának etikáját, a köztük lévő dialógust, tranzakciós mintáik és a transzgenerációs következmények rendszerét. Kontextuális terápia: Ez a terápiás elmélet a kapcsolati determinánsok teljes spektrumának (a tények, a pszichológia, a tranzakciós rendszer, a kapcsolati etika, és a spiritualitáshoz, transzcendenshez való viszony öt dimenzióján) alapszik. Kapcsolati etika: A kontextuális terápia nem a morális értékek és prioritások etikájával, hanem a méltányosság etikájával foglalkozik. Tárgykörébe tartozik minden, amit embertársainkkal teszünk. (támogatás, segítség, elismerés, gondoskodás, kiérdemelt törődés, kizsákmányolás, bántás, stb.) A kapcsolatban álló személyek közti méltányosság egyensúlyát vizsgálja. Intergenerációs kapcsolatok: A szülők és a gyermekek közötti aszimmetrikus kapcsolati kontextus, amely pusztán a megszületés révén jön létre. Az összes lehetséges dialógus közül a leglényegesebb és a felek közötti elkötelezettségek irreverzibilitásán alapul: a szülők kezdettől fogva kötelesek gyermekeikről gondoskodni, a gyerekeknek pedig lassan bontakozik ki a kötelessége, hogy cserébe mind az előző, mind a következő generációval törődjenek. Jogosultság: A szelfben felhalmozódó kapcsolati hitelt, kreditet jelenti, ami a másoknak szentelt, általuk kiérdemelt figyelemért jár cserébe. Fontos szerepet játszik az aszimmetrikus (szülő-gyerek) kapcsolatok méltányos egyensúlyának keresésekor. Sem a jogosultság fogalmához társítható öntelt hozzáállással, sem a jogosultság szubjektív érzésével nem azonos. Legfőbb hatásaként képessé válunk a szabad termékeny életre. Böszörményi-Nagy Iván azt mondja, hogy az emberi kapcsolatokban ösztönös, tudattalan és részben tudatos törekvés van a generációkon átívelő igazságosságra, kölcsönösségre, az adás- kapás egyensúlyára. Ebből az következik, hogy ha megkapom a gondozóimtól a nekem járó gondoskodást, akkor elkötelezett vagyok megadni annak, akitől kaptam, és továbbadni a következő generációknak is. Az embereknek tehát jogosultságuk, és elkötelezettségük van. Jogosult vagyok arra, amikor csecsemő vagyok, és kiszolgáltatott, hogy engem az igényeim, szükségleteim szerint ellássanak, gondoskodjanak rólam. Amennyiben a jogosultságot, a gondoskodást megkaptam, ezzel elkötelezetté váltam, és ezt az elkötelezettséget úgy dolgozom le, hogy gondoskodom a gyermekeimről, és jól bánok a szüleimmel. Ha viszont nem kaptam meg, akkor hiányok keletkeznek (negatív jogosultság), és feljogosítva érzem magam arra, hogy én se adjak. Ha rosszat kaptam, durva, bántalmazó családom volt, akkor ezt adom tovább felnőttként (destruktív jogosultság). Ez így van rendjén, és ezért ezekben az esetekben mások bántalmazása miatt nincs bűntudat. A kapcsolati egyensúlyra törekvés erősebb az etikai normáknál. A destruktív jogosultság (nem más, mint a rosszindulat belülről jövő joga) kifejlődésének legsúlyosabb összetevője az egyén veleszületett jogosultságainak megsértése. A destruktívan jogosult személy gyakran gátolt abban, hogy megbánást érezzen egy vétlen kívülállóval történt igazságtalan bánásmódja miatt. (törleszt) - 1 -

description

lojkonf

Transcript of lojalitáskonfliktusok

  • 16-os ttel

    Mit jelent a kontextulis elmletben a jogosultsg, az elktelezettsg, s a lojalits?

    Kontextus: A kapcsolat rsztvevi szmra rendelkezsre ll lehetsges erforrsok sszessge. Magba foglalja minden tag elnys pozcijnak etikjt, a kztk lv dialgust, tranzakcis mintik s a transzgenercis kvetkezmnyek rendszert. Kontextulis terpia: Ez a terpis elmlet a kapcsolati determinnsok teljes spektrumnak (a tnyek, a pszicholgia, a tranzakcis rendszer, a kapcsolati etika, s a spiritualitshoz, transzcendenshez val viszony t dimenzijn) alapszik. Kapcsolati etika: A kontextulis terpia nem a morlis rtkek s prioritsok etikjval, hanem a mltnyossg etikjval foglalkozik. Trgykrbe tartozik minden, amit embertrsainkkal tesznk. (tmogats, segtsg, elismers, gondoskods, kirdemelt trds, kizskmnyols, bnts, stb.) A kapcsolatban ll szemlyek kzti mltnyossg egyenslyt vizsglja. Intergenercis kapcsolatok: A szlk s a gyermekek kztti aszimmetrikus kapcsolati kontextus, amely pusztn a megszlets rvn jn ltre. Az sszes lehetsges dialgus kzl a leglnyegesebb s a felek kztti elktelezettsgek irreverzibilitsn alapul: a szlk kezdettl fogva ktelesek gyermekeikrl gondoskodni, a gyerekeknek pedig lassan bontakozik ki a ktelessge, hogy cserbe mind az elz, mind a kvetkez genercival trdjenek. Jogosultsg: A szelfben felhalmozd kapcsolati hitelt, kreditet jelenti, ami a msoknak szentelt, ltaluk kirdemelt figyelemrt jr cserbe. Fontos szerepet jtszik az aszimmetrikus (szl-gyerek) kapcsolatok mltnyos egyenslynak keressekor. Sem a jogosultsg fogalmhoz trsthat ntelt hozzllssal, sem a jogosultsg szubjektv rzsvel nem azonos. Legfbb hatsaknt kpess vlunk a szabad termkeny letre. Bszrmnyi-Nagy Ivn azt mondja, hogy az emberi kapcsolatokban sztns, tudattalan s rszben tudatos trekvs van a genercikon tvel igazsgossgra, klcsnssgre, az ads-kaps egyenslyra. Ebbl az kvetkezik, hogy ha megkapom a gondozimtl a nekem jr gondoskodst, akkor elktelezett vagyok megadni annak, akitl kaptam, s tovbbadni a kvetkez generciknak is. Az embereknek teht jogosultsguk, s elktelezettsgk van. Jogosult vagyok arra, amikor csecsem vagyok, s kiszolgltatott, hogy engem az ignyeim, szksgleteim szerint ellssanak, gondoskodjanak rlam. Amennyiben a jogosultsgot, a gondoskodst megkaptam, ezzel elktelezett vltam, s ezt az elktelezettsget gy dolgozom le, hogy gondoskodom a gyermekeimrl, s jl bnok a szleimmel. Ha viszont nem kaptam meg, akkor hinyok keletkeznek (negatv jogosultsg), s feljogostva rzem magam arra, hogy n se adjak. Ha rosszat kaptam, durva, bntalmaz csaldom volt, akkor ezt adom tovbb felnttknt (destruktv jogosultsg). Ez gy van rendjn, s ezrt ezekben az esetekben msok bntalmazsa miatt nincs bntudat. A kapcsolati egyenslyra trekvs ersebb az etikai normknl. A destruktv jogosultsg (nem ms, mint a rosszindulat bellrl jv joga) kifejldsnek legslyosabb sszetevje az egyn veleszletett jogosultsgainak megsrtse. A destruktvan jogosult szemly gyakran gtolt abban, hogy megbnst rezzen egy vtlen kvlllval trtnt igazsgtalan bnsmdja miatt. (trleszt)

    - 1 -

  • 16-os ttel A jogosultsg hrom f forrsa:

    Szl-gyermek kapcsolat A csecsem szlei lland trdst ignyli, s jogosult is r, hiszen gondozs nlkl nem tudna ltezni. Ezt a kisgyermek inherens jogosultsgnak nevezzk.

    Csaldi rksg Mltunk kirdemelt jogosultsgbl szrmaz kldets, amit rszben szleinkrl val gondoskods rvn, de fknt leszrmazottaink szksgleteinek kielgtsvel teljesthetnk. Ha elfogadjuk sajt gykereinket s eribl tpllkozni tudunk, szemlyes szabadsgot nyernk, s ennek rksgt utdainknak is tovbbadjuk. Az eredeti csaldunk rtkei megilletnek bennnket is.

    Spontn rdemszerzs A szemly tbbet ad, mint amennyit kapott, vagy csaldon kvl segt valakinek. Napl-fknyv: A kapcsolat kt oldaln gyl rdemek s tartozsok etikai egyensly-nak szmtsa, szmontartsa.

    Elktelezettsg: Egy szemly belsleg korltozott abban, hogy a msik szemly igazolhat elvrsait (jogosultsgait) sajt ktelmeknt fogadja el. Az emberi rend igazsga megkveteli, hogy minden egyes szemly hozzadja a maga rszt ehhez a rendhez s megkapja azt a viszonzst, ami ezrt megilleti. gy mkdik a jogok s ktelezettsgek szablyozsa az egynek s az emberi rend kztt. Az emberi rend igazsgnak s a genercikon tvel szolidaritsnak ez a kontextusa nma trsknt vesz rszt a genercik kztti kapcsolatokban. Az egyn nzpontjbl mindez a kvetkez mdon rtelmezhet:

    Jogai gyakorlsnak lehetsgei s kockzatai, ide rtve az illet kreatv s destruktv jogosultsgait,

    Ktelezettsg az elz genercik kvnsgainak s rdemeinek figyelembevtelre, A mltbl rnk hagyomnyozott rtkek megrzsnek, nvelsnek s tovbbadsnak

    ktelezettsge az utdok fel. Lojalits: Olyan elnyben rszestett elktelezettsg egy kapcsolathoz, mely a megszolglt rdembl szlet lektelezettsgen alapul. Mskpp: rdemmel felruhzott kapcsolati kontextus. Az rdem vrrokonsg ltal jr, vagy a mltnyos trds rvn szerezhet. Tridikus fogalom, az egyik kapcsolati elktelezettsg msik fl helyezse jellemzi. A szlk s gyermekek kztti aszimmetrikus, irreverzibilis kapcsolatok, a lojalits vertiklis ktelkei, az egymst kvet genercik kz gyazdnak. A horizontlis lojalitsok azokban a kapcsolatokban alakulnak ki, amelyekben a partnerek egyenl pozcit tltenek be, illetve klcsns jogok s ktelezettsgek vonatkoznak rjuk. Ezekre a kapcsolatokra nem rvnyes a szl-gyermek viszony irreverzibilis jellege. Ha a vertiklis lojalitsok keresztezik a horizontlis lojalitsokat, dntsi helyzetbe kerlnk. Ilyenkor az egyn tudatosan, vagy tudattalanul az egyik kapcsolat javra dnt. Ebben a helyzetben prioritsokat erstnk meg: egyik kapcsolatot a msik rovsra vlasztjuk. Lojalits-konfliktus: A gyermeki (vertiklis) s a horizontlis (pldul hzassgi) lojalits-ignyek kztti versengs. A lojalits-konfliktusok akkor vlnak elviselhetetlenn, ha a tl nagy feszltsg a vertiklis lojalitsokat veszlyezteti.

    - 2 -

  • 16-os ttel Parentifikci (szlsts): Olyan hibs szli magatarts kvetkezmnye, amely kizskmnyolja a gyermek erfesztseit, hogy teljestse gyermeki ktelezettsgt. A szli hatalommal val visszalssel a szl figyelmen kvl hagyja a szl-gyermek kapcsolatban jelenlv ktelezettsgek aszimmetrikus voltt. A destruktv parentifikls lnyege abban ll, hogy a szl arra hasznlja fel utdjnak gyermeki elktelezdst, hogy ltala rje el sajt, kihasznlan fgg cljait. A bnssgrzs lthatatlan ktelke megersti a gyermek tehetetlen engedkenysgt. Ugyanide vezet a gyermek spontn lojalitsa is, ha erit abba fekteti, hogy a csaldot sszetartsa. Hastott lojalits: Az a gyermek, akit folyamatosan arra knyszertenek, hogy dntbr legyen klcsnsen bizalmatlan szlei konfliktusban, vgl mindkt szljbe vetett bizalmt elveszti. A szlk kibkthetetlen lojalitsainak csapdjban a gyermekek megoldhatatlan feladattal llnak szemben: el kell dntenik, hogy melyik oldalra lljanak. Ezzel a gyermekek elvesztik annak a lehetsgt, hogy mindkt szljktl konstruktv jogosultsgokat szerezzenek. Lthatatlan lojalits: A mltnak val adssg trleszts, amely indirekt, akaratlan mdon, sajt magunk vagy msok fel irnyul destruktivitsban nyilvnul meg; patogn tnyez. Ha az egyn nem tudja nyltan vllalni sei lojalitst, s ez feszltsghez vezet, akkor a megtagadni knyszerlt lojalitsok lthatatlann vlnak. Torzult (tlzott) lojalits: Ahhoz, hogy az ember feladja az eredeti csald ktelkeinek kizrlagossgt, s kpes legyen elktelezdni horizontlis kapcsolataiban, alapvet bizalomra van szksge, amelybl j jogok, elvrsok s ktelezettsgek formldhatnak, azaz megvltozik a lojalitsainak hlzata. Egyes csaldok azonban htlensgnek, illojalitsnak tlnek minden lpst, amelyet a gyermek nllsodsa, autonmija irnyba tesz. Nyltan, vagy burkoltan az eredeti csald irnti lojalits bizonytkaknt rtkelik az otthonmaradst. Sok fggetlen felntt gyermekknt viszonyul szleihez s szorosan ktdik hozzjuk. A szlk szmra fenntartott maximlis elrhetsg llapota (ez a tlzott lojalits) llhat a httrben, ha a fiatal nehezen, vagy egyltaln nem kpes msfajta kapcsolatokat kialaktani. Felhasznlt irodalom:

    Else-Marie van den Eerenbeemt, Ammy van Heusden: A vltoz egyensly Bszrmnyi-Nagy Ivn, Barbara R. Krasner: Kapcsolatok kiegyenslyozsnak

    dialgusa Barth Katalin: Erszak a csaldban az agresszi kialakulsa, szerepe, szerepek a

    csaldban, csalddinamika, konfliktuselmletek (jegyzet) Sajt rai jegyzet (Safranka Judit) - www.juditti.hu

    - 3 -