Kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés a magyar-szlovák relációban Dr....

Kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés a magyar-szlovák

relációban

Dr. Szmolenszky Ágnes külkapcsolati igazgató

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

Árvízi logisztika – FLOODLOG projekt


A ProblémaÁrvíz esetén a folyamatosan – adott esetben gyors ütemben – változó helyzet áttekintésére, az elhárítás legcélszerűbb módjának kiválasztására, a szükséges tevékenységek során felhasználható erőforrások számának felmérésére a védekezést irányító csoportnak rendkívül rövid idő áll rendelkezésére.

Az árvízi vészhelyzetek elhárítását célzó, gyakorlatban alkalmazott eszközök, rendszerek és adatbázisok egymástól többnyire izoláltan működnek, így hiányzik az összekapcsolásukból származó előnyöket kihasználó, azok hatékonyságát növelő, térinformatikai alapú interfész.

A FLOODLOG projekt Intézkedés: HUSK/1001/2.1.2

Futamidő: 2012.04.01 – 2014.03.31.

Résztvevők:

•Miskolci Egyetem (projektvezető) – HU

•Kassai Műszaki Egyetem - SK

•Kassai Polgárvédelmi Egyetem - SK

•B-A-Z megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - HU

•Dr. Cholnoky Környezetgazdálkodási Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. – HU

•Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (alvállalkozó) – HU

Dr. Szmolenszky Ágnes , 2012. november 15. Visegrád

Árvízi logisztika – FLOODLOG projektA projekt tevékenységeA szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló projektben a Bódva vízgyűjtő területére vonatkozó monitoring adatok feldolgozásával, valamint a korszerű, informatikai eszközök és adatbázisok alkalmazásával a Bódva kiöntése által B-A-Z megyében és a szomszédos kassai régióban veszélyeztetett területre informatikai alapú elöntési modellek építhetőek fel, amelyek alapján a szükséges megelőzést és kármentést végző csoportok és azok feladatainak hatékonyabb összehangolása valósítható meg.

Az elöntési modellek alapján a mentést és kárelhárítást nagymértékben elősegítő eszközként szolgál a felmerülő logisztikai feladatok végzését támogató modell, amelynek kidolgozása a Bay Zoltán Nonprofit Kft. feladata.

A védekezés irányításának gyakorlatáról rendelkezésre álló információk alapján meghatározhatók azok a tevékenység - csoportok, melyek a leginkább igénylik az informatikai támogatást a hatékonyságuk növelése céljából. Ezek alapján a logisztikai modell 4 elemre bontható.

A logisztikai modell főbb elemei1. a veszélyeztetett értékek meghatározására szolgáló modul (Endangered Values)

2. a kitelepítés szervezését segítő modul (Evacuation)

3. a mentés során szükséges objektumok megközelítését segítő modul (Routing)

4. a mentés során szükséges eszközök feladatokhoz való hozzárendelését segítő modul (Capacity Planning)

Cél, hogy a modulok minden, a mentési – kárelhárítási feladatok esetén szükséges adatot és információt a térinformatikai eszközökben közvetlenül hasznosítható módon eredményezzék.




1. A veszélyeztetett értékek meghatározására szolgáló modul (ENDANGERED VALUES)

Az elöntött területen, és az ahhoz képest kijelölhető (távolságértékkel megadható) zónán belül elhelyezkedő lakosság, és meghatározott típusú objektumok (védendő objektumok, hálózatok) összesített megjelenítése. A modul végeredménye információs és tájékoztatási célokra is felhasználható, táblázatos formában megjelenített adatokat jelent, így pl.:

• árvíz által elzárt útszakaszok listája,

• érintett települések, településrészek lélekszámokkal,

• hidak, gátak, egyéb védművek.


2. Kitelepítés szervezését segítő modul (EVACUATION)A modul elsődleges feladata a már meglévő eljárásrend, a mentési gyakorlat hatékonyabbá tétele a szükséges információk gyors elérésével, az esetleges váratlan helyzetekre való azonnali, interaktív reagálás lehetőségének a biztosítása.

A modul három alegysége :- a kitelepítés során a lakosság, valamint a védelmi munkákban résztvevő szervek és erőforrások találkozási, gyűjtési pontjainak a kijelölése,-a menekültek befogadására alkalmas menhelyek és óvóhelyek kijelölése,- a két fenti végpont közötti logisztika megszervezése.

3. A mentés során szükséges objektumok megközelítését segítő modul (ROUTING)A kialakult helyzet kezeléséhez szükséges objektumok, vagy műtárgyak (pl. zsilipek, trafóállomások stb.) megközelítését segítő útvonaltervek elkészítése. Ennek során a kezelő kiválasztja az kiindulási adatbázisokban szereplő objektumok közül, hogy melyik megközelítésére van szükség, illetve a kiindulási pontot is. A modul az elöntött területek figyelembevételével elkészíti a megközelítés során alkalmazható útvonalat. Dr. Szmolenszky Ágnes , 2012. november 15. Visegrád


4. A mentés során szükséges eszközök hozzárendelését segítő modul (CAPACITY PLANNING)

A kialakult helyzet kezeléséhez szükséges eszközök fellelhetőségének mindenkori biztosítása érdekében a modul a bevetés helyszínének megfelelően kiválasztja azokat a raktárakat (pl. lerakatokat, garázsokat stb.) és mobil kapacitásokat, amelyek alkalmazása logisztikai szempontból javasolható.


Virtual Reality Laboratory for Factory of the Future



• Pályázati forma:HUSK CBC

• LPBay Zoltán Alkalmazott Közhasznú Nonprofit Kft.

• CBC Partner: Kassai Műszaki Egyetem- Technical University of Kosice

• Futamidő: 24 hónap

• Költségvetés/Budget:

Partner ERDF hozzájárulásNemzeti

hozzájárulásSaját forrás Összesen

LP: Bay Zoltán Alkalmazott Közhasznú Nonprofit Kft.

482 681,00 85,00% 56 786,00 10,00% 28 393,00 5,00% 567 860,00

CBP: Kassai Műszaki Egyetem- Technical University of Kosice

346 879,65 85,00% 40 809,37 10,00% 20 404,69 5,00% 408 093,70

Összesen 829 560,65 85,00% 97 595,37 10,00% 48 797,69 5,00% 975 953,70


A virtuális valóság nem más, mint a számítógépes rendszerek és technológiák segítségével előállított mesterséges környezet, amellyel a felhasználó virtuális identitása révén lép interakcióba.

A virtuális valóság alkalmazásának célja lehet a fizikai valóság egy szeletének minél pontosabb utánzása, modellezése, főként, ha a folyamat vagy terméke valóságos kipróbálása túlságosan költséges vagy feleslegesen veszélyes volna.



A cél azon korszerű, számítógéppel és információs technológiával segített mérnöki tevékenységek/kapacitások integrálása, melyek egy virtuális térben vezetik végig a teljes fejlesztési folyamatot.

Ennek során megvalósítható a fejlesztések virtuális térben való elvégzése, a meglévő valós minták digitalizálása, a gyártási folyamat és termék optimalizálása, a valós és teszt körülmények közti elemzése, a használat immerzív interaktív úton való szimulálása, a valósághű gyors prototípus előállítása, valamint a működés közbeni web alapú távfelügyeleti

szenzor-rendszerek fejlesztése és tesztelése.




A laborban tulajdonképpen bármit fel lehet építeni virtuálisan, ami nem is áll rendelkezésre a valóságban, vagy csak elképzelt modellje van. A számítógép által előállított virtuális térben olyan dolgokat mérhetünk meg, amelyek a valóságban (még) nem léteznek, amelyekre jelenleg nincs is technológia.


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.bayzoltan.hu

Kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés a magyar-szlovák relációban Dr....

Documents

Transcript of Kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés a magyar-szlovák relációban Dr....