KUK - I-165-202-masodikresz-a-PIACI-iskola

8/8/2019 KUK - I-165-202-masodikresz-a-PIACI-iskola

http://slidepdf.com/reader/full/kuk-i-165-202-masodikresz-a-piaci-iskola 1/38

JI . RÉSZ.I. fejezet.

A piaci iskola építése és negyedszázados élete.(1693 okt. 10 - 1718 mére. 30.)

Az ifjúság tehát beköltözött az új .iskolába". Ez az újiskola" a piac nyugati oldalán a templom bejáratával szembeni ~ v ő három magánház volt. amelyek nem iskolának készülteks természetes. hogy alkalmatlan és s z ű k voltuk nagyon rövidi d ő alatt kitünl. M e g f e l e l ő helyiségek é p í t é s é r ő l kellett tehátgondoskodniok. Az ország által adott s Sárosi János i t é l ő m e s terhez kifizetett 5000 frl erre a célra nem volt elég. Egyesekadakoztak pénzben és építési anyagokban. Az eklézsia is jelentékeny összeget adott. 1697 ápr. 23·án a v e z e t ő s é g egy negyedikházastelket vásárolt. Az eklézsia gondnokai Rajner Márton és

Csanádi István voltak. Az építés felügyeletét Jövedécsi Andrásplebánus végezte. aki 1695-97. é v e k r ő l pontos számadásban

számolt el a kiadásokról. E b b ő l megtudjuk. hogy az építéskereken két évig: 1695 máj. l l - é t ő l 1697 májusáig tartott. Tehátaz iskolának és a tanításnak négy e s z t e n d ő n át kellett szenvednie. e l ő b b az alkalmatlan és elégtelen helyiségek miatt. akét utolsó évben pedíg az építés okozta zaj és alkalmatlankodás miatt.

Az építés részleteit Jövedécsi András plebánus számadásai

alapján ismertetem. Aszámadás e l s ő

lapján olvassuk:.Anno

1?95 die 2 mensis Maji. Kezdettünk Isten k e g y e l m e s s é g é b ő l azUJ sehol ón k építéséhez. melynek az helye Nemzetes TholdBlagi~ n d r á s uram és az plebánia házak között vagyon. mely sehola!lknak való házak voltanak d é l r ő l , úgy mint T. NemzetesSamUbl, h,áza. közbül Kannagyártó György háza. a harmadika p e a ~ l a h a z mellett a szabók céhházok. Ezeknek a megneb ~ z e t t ~ ~ a k n a k az nemes ország az e l ő b b e n i possesszoroknak

ov mertekbenaz

árát letévén assignáltákaz

unitária religiónl Az. unitáriu8 "KYhá. levéltárában.



166

l e v ő eklézsiának az Úvárban l e v ő híres és nagy schola helYé-ben b.izoPY?S és. az n ~ m e s országtó} arra választatott com-missanUSI, ugy mmt Tekmtetes Nagysagos Haller István, Nem-zetes Vass György, Suki Pál és Tóbiás Fleischer uramék által.

Mivel peniglen alkalmatlanés

elégtelen lakóházak voltanaklévén feles deákink és scholánkban járó ifjúságink, kételenít:tettünk alkalmatos lakóhelyeket számokra építeni. Annak okáértaz becsületes eklézsiától bizonyos számu pénzt percipiál vánerre a szükségre én Jövedécsi András, az kolozsvári unitáriaeklézsiának plebánusa, melyet ilyen renddel erogáltam, amintkövetkezik" .

A bevétel k e z d ő d i k 1695 máj. 19-én s szepl. 26·ig 5tételben tesz 812 frt 85 drl. Minden munkát házilag végeztek, a munkásoknak pénzfizetést és kosztot adtak. A napifelügyeletet a plebánus, Bongárdus János és Székely Györgyvégezték. Jelentékeny részt vettek b e l ő l e P. Horváth Ferencés Sárosi János í t é l ő mester. Mesterember kevés volt KolozsvárI. K ő m í v e s t Segesvárról, Torockóról, B e t h l e n b ő l fogadtak.A k ő m í v e s e k k e l ölszámra alkudtak Sárosi János e l ő t t . Egyöl rakása 80 pénz, tisztességes étel: reggelire sajt vagyszalonna, délre, vacsorára " f ő z é s és pecsenye", személyen

ként egy ejtel bor és ser. Haton, néha nyolcan is dolgoztak. Mikor az e l s ő fundamentum-követ jun. 2-án letették,(Fasc. I. D. 34.) 6 frt 30 dr. "honorariumot" kaptak. Akövet Szucsákban termelték a " b e l s ő " k ő b á n y á b a n , "rakó"követ Kakuk·fészekben bányásztak 2 hétig 10 jobbággyal.A faragott köveket Iklódról hozták Tholdalaghí Andrástól.Szepl. 29-én felmérték a k ő f a l a t : 224 öl. Fizettek 179 frt20 drl. A k ő m í v e s e k zúgolodtak, hogy sok i d ő t töltöttek hiába,

felrakott falat is el kellett bontaniok, azért a plebánus többszöradott nekik a magáéból ebédet, vacsorát. Okt. 28-án a Bácsi·torokban kezdettek a k ő h á n y á s hoz, "ahol e z e l ő t t nem voltbánya". Cigányok csinálták a csákányokat és v é s ő k e t . székelyés szász szekeresek hordták a fövenyet.

1696 tavaszán folytatták a munkát: "Anno 1696. Kezdettünk lsten k e g y e l m e s s é g é b ő l az uj scholánk építéséhez, miye!hogy az elmult 1695. e s z t e n d ő b e n a fundamentum megvelese

nél tovább nem igen mehettünk. Micsoda költséggel villükI ~ g y ~ m

penig azt végben, annak az rendi ide alább v i l ~ ~ o ~ a n Ikfnvagyon. Mely költséget én J. A.. a kolozsvári u m l a r n ~ s <; ezsiának plebanusa percipiáltam Tek. Nemzetes ~ ~ O S I J a ~ o i uramtól, amint a k ö v e t k e z e n d ő facies megmutatja. Bev':.le1696 máj. l3-tól 4 tétel alatt 2494 frt. 11 dr. E b b ő l a hívekkéntes adománya 224 frt . 11 dr. A k i a d á s o ~ között i l y ~ n teteleket olvasunk : vett egy lovat 34 frtérl, "mivel sok fele kellell



167

küldeni". Aug. 5-én a kurátorok: Rajner Márton és CsanádiIstván fizetnek "a schola felszarvazásától és héjazásától alkuszerint 130 frtot. (I. Fasc. I. D. 60.). Tégla circiter 35000 voltazzal együtt. a m i b ő l a kemencét rakták. Okt. 23-án fizetnek161 öl k ő f a l rakásáért 128 frt. 80 dr!. Ugyanaz nap ..fizellem5 kamaráknak a boltozásástól külön-külön minden boltozástólfizetvén fl. 7. a garádicsot is egy boltnak tudván tészen nro16 boltokat. fizettem t ő l e in summa 112". 1696 ok!. 20-án márannyira készen vannak a falakkal és boltozással, hogy az újlakószobák elfoglalhatók (Fasc. I. D. 61.). 1697 május 1 4 - t ő l okt. 6-ig kiadás 437 frt. 82 dr. Kiadatott összesen 3306 frt.96 dr. A számadást 1697 dec. 17-én 4 magyar és 4 szász eklézsiai kiküdött vizsgálta meg: Rainer Márton. Stencel Ferenc.

Régeni János. Linczeg János. Csanádi István. Huszár Mihály.Rákosi Péter és Eperjesi István.1698 jun. ;O-én (Fa sc. III . 33.) börtönt építenek s jul. IQ·én

l e g e l ő s z ö r Pálfi Györgyöt csukják be. 1701 nov. 19-én CsapaiFerenc f ő n ö k . a poetika klasszis preceptora idejében az ujonnanépített auditoriumot felszentelték (Fasc. III. 90.). 1704 jun. 24·éncsengettyüt tesznek a falra. hogy a b e j ő n i akarók jelt adhassanak (Fasc. III. 130.). 1696 jul. 9-én (Fasc. I. D. 55.) Derzsi

Mihály járai mester a coetus négy asztala részére 4 tálat és8 cseréppoharat csinált ingyen. Az új iskola összes költsége12000 frt. volt. miben v a l ó s z í n ű l e g a telkek ára is benne volt.A helyiségek száma összesen 39. melyek közül 15 lakószoba.Ezeket az abécénekA-P betüivel jelölték (Fasc. III. 144-145. 1.).Vass József' feljegyezte. hogy az épület szegletkövébe a k é s ő nemzedék emlékezetére lelkészök Jövedicsi (így I) András nevétvésték be.

A piaci iskolának negyedszázadrat e r j e d ő

élete a szenvedések és gyötrelmek. egy nagy tüzvész. a Rákóczi szabadságharca háborus esélyei és változatai. a háború következtében fellépell inség és pestis. az eklézsia b e l s ő életében lelkiismeretlen és gondatlan gazdálkodás miall fellépell b e l s ő viszályok és egyenetlenségek közölI folyt le.Az egész korszak alall Kolozsvári Dimén Pál rektor állaz iskola élén. akinek három iskolája volt. melyek közül k e l l ő t elveszítell. aki szépen k e z d ő d ő s magasra í v e l ő pályája derekán éles ellentétbe kerül e l ő b b az eklézsiával hollandiai g y ű j -tése elszámolása és a honorariuma kérdésében. azután a püspökkel, kinek figyelmeztetései! semmibe veszi s kötelességeitlazuló lelkiismerettel másokra bizza. És végül pestisben halmeg és minden dísz és kiséret nélkül temetik

• Emléklapok Kolozsvár e l ő k o r á b ó l 38. I.

•



168

Még jóformán be sem végezték az új iskola építését1697 máj. 6·án d. e. 11-12 óra között (Fasc. III. 12.) a b e l s Ő Magyar.utcában rettenetes lúz támadott. amely ..3 templommal.2 scholákkal. toronnyal együtt a városnaK nagyobb részételpusztította úgy. hogy harmada ha megmaradt". A tüzet IncédiPál a kvartélyos német katonáknak tulajdonítja. Cserei Mihályszerint már napokkal a z e l ő t t az a hír járta. hogy a város lefog égni. Uzoni· Fosztó szerint egy barát·ruhában koldulóember volt a tettes. Szentmártoni János. haranglábi unitáriuspap szerint, aki ott volt az égéskor. egyszerre három helyencsapott ki a láng s l e g e l ő b b a piaci templomban. Czegei VassGyörgy szerint még 7·én reggel is sok helyen lúz volt s 8·án,a t ű z t ő l megmaradt házaktól hordozóskodtak. mivel az néme

tek azt hirdetik szerte-szélyel. kivált az. ki a z e l ő t t is meg·mondta volt. hogy Kolozsvár elég. hogy az. ki megmaradt is.az is mind elég". Jun. 3'án a gubernator elrendeli. hogy.. inquiráljon az égés f e l ő l " s a bizotlságba tisztet is kér akatonai parancsnoktó\. Ez rendelt is ki melléjök. de mikora vizsgálatot megkezdetlék. a parancsnok is megjelent s kijelentetle. hogy nem helyesli ft vizsgálatot. ezt megzavarta s atisztet nagy haragosan elrendelte onnan. A katonai parancs

noknak ez a fellépése teljesen érthetetlen s felkelti annak agyanunak a v a l ó s z í n ű s é g é t . hogyakatonaságnak része vana t ű z v é s z e l ő i d é z é s é b e n .

Most kezdeniök kelleti volna újra az építést. de nem voltpénz. Kiküldték tehát Dimén rektort Hollandiába építési segélyg y ű j t é s e végett. 1697 máj. 24-én indult a bécsi erdélyi udvarikancelláriánál szolgáló Dimén Ferenccel együtt. (Fasc. III. 13.)1698 aug. l·én érkezett vissza. 17.204 frtot 47 pénzt hozott.

többet. mint amennyit a legvérmesebb reménnyel is várhattak.Lett is baj b e l ő l e elég. amint Kolozsvári Dimén Pál é l e t r j z á b a n olvasható.

Siralmas és szomorú állapotok voltak a Rákóczi-szabadságharc alatt. A háborus i d ő k bizonytalanságai miatt falusii ~ k o l á k b ó l kevés számmal jöttek. Ha a tanulók a falakon kivülJartak. az ostromló katonák elfogták l e v e t k z t e t t é k ő k e t . ahalászó diákoktóla fogolt halakat. hálókat elvették. A fegyelemmeglazul!. mind gyakoribbak leltek a mulasztások. Sokan és

hosszú idökön át voltak távol. Diákok szökdös ek ki s álltakbe katonáknak a kurucokhoz. Amint " világháboruban isszámtalan esetben láttuk. Az iskolai rend és fegyelem lazulására.az erkölcsöknek a háboru következtében romlására mutat az.hogy 1704 febr.-jában (Fasc. III. 125.) hozták azt a törvényt.hogy a tolvaj ezután az udvar közepén karóhoz költessék.keményen megcsapassék és gyalázatosan kicsapassék az iako ·



•

169

lából. S a f ő n ö k hozzáteszi: azért, mert ezekben a napokbanismételten lopások történtek, mi az e l ő b b i években már régótanem volt. Mikor 1703 aug. 24-én h i r ű l érkezik (Fasc. 111 . 116,),hogy Bethlen Sámuel, Marosszék kapitánya Apahidánál tábortütött, a coetus rendeletére éjjelenként ketten ő r k ö d n e k a szeniorés exaktor kivételével. Dec. II·én éjjel J2 és 1 óra közöttiszonyú lárma és zavar támad, mert hirül j ő , hogy kurucokatláttak. 1704 jan.-jában (Fasc. lll. 123.) nem tudják ellátni azökonomiát, mert sokan távol vannak a háborus veszélyekmiatt. 1704 márc. é t ő l az igazgató rendeli (Fasc. lll. 125.),hogya rendkivüli esetek miatt este 1 0 · t ő l 3-ig ő r k ö d j e n e k a2., 3., 4. asztal hospesei is, az ökonomusok pedig este \O-ig sreggel 3-tól. Márc. 11 ·én éjjel az eklézsia malmát felgyujtották

a kurucok. Márc. 27 ·én Suki Mihály fiainak famulusa kiszökika kurucokhoz (Fasc. Ill. 126'>. Ápr. II·én Suki Ferenc szekundánus a famulusával s egy más mendikánssal szintén (Fasc.Ill. 127.). Ápr. 30·án Szénaveresi szász tanulót elfogják, t ő l e levelet küldenek a parancsnoknak s megesketik, hogy válaszátkihozza nekik (Fasc. Ill. 128). A plebánus tömlöcbe téteti.innen kiszabadulván, kiszökik a kurucokhoz (Fasc. III. 129)

.Olyan s ű r ü lelt a kiszökés már a polgárok közölt is, hogy jun.9-én kihirdették, hogy aki a kurucokhoz kiszökik, javait elkobozzák, feleségét, gyermekeit tömlöcbe vetik. Jun. 30·án kéthalászó diáktól elvették a halat és hálót (Fasc. Ill. 130J. Aug.20-án egy decurio két mendikánssal kiszökik a kurucokhoz.Aug. 24· én a diákokat új csoportokba (pars) osztják, nem számítván be a t á v o l l e v ő k e t , mert igen sokan vannak távol s nemtudják, jöhetnek-e vagy nem. Szep\. 18·án a K ő m á l b a n szüret e l ő asszonyokra, leányokra, kik között két deákunk is volt,rárohannak a kurucok s a két diákról a ruhát lehúzva, ott

hagyják. 24-én megszállják a várost. E portyázások közben apolgárok marháit, disznóit, lovait elhajtják, a vetéseket letapossák. A b e l s ő Szamos vizét eivezeIték. Okt. 7-én a tanács, apapság és polgárság e g y e n l ő akarattal határozzák, hogy közösen kérni fogják a kommandánstól a város megadását, hivatkozva egy évnél hosszabb szenvedéseikre, óriási kárukra steljes anyagi romlásukra" A parancsnok a kurucoknak megadásra való felhivására elutasító választ adott, a városi folya

modás átvételét másnapra halasztotta. Másnap aztán megtörtént a Sóvölgyben Rabutin f e l m e n t ő seregével a csata, melybena kurucok vereséget szenvedtek. Rabutin okt. 9·én már avárosban volt. Összehivalta a polgárokat és tanulókat a kuriába

1 I il Kelemen Lajos : K o l o z ~ v á r o . t r o m ~ é , felmentése 4 kuruc ostromzára 6 1704·ben. UnU. kollégium 1907/8. évi E r l e 8 í 1 ő j e .



170

(Fasc. III. 135.). a kurucoktól használt falakat lerontatja. sáncokat betölteti. a kurucok javait felprédálják. Okt. 13-án azösszes németek. rettenetes károk és pusztítások okozása ulánkimennek a városból. Amil a német ő r s é g a város körül épi

tett. mindent lerombolt. A polgárok megkezdik ezután az éjjeliő r k ö d é s t . Okt. 23-án a kuruc sereg vezére. Csáky László. követek által a város megadását kéri. 28-án követek mennek ki akurucokhoz. 29-én .békét kötnek" a polgárokkal sbevonulnak

a városba.E hosszú ostromzár alatt kifogyott minden élelem s ret

tenetes drágaság következett. Hús semmi áron nem volt kapható. vagy ritkán és m e g f i z e t h e t e t l e n ű l drágán. A vizet pénzenkellett venniök. mert a b e l s ő Szamos vizét a kurucok kivezették a k ü l s ő Szamosba s a kútak kiszáradtak. Állatoktólhajtott vagy kézi száraz malomban ő r ö l t e k . Egy font hús ára20 dr.. disznóhúsé 48 dr. egy kupa bor 48 dr. jobb fajta56 dr. legjobb 80 dr. egy tojás 4 dr. egy hagyma 4 dr.A f ő n ö k hozzáteszi az árak közlésénél. hogy ő s z i n t é n írminden szónoki nagyítás nélkül (Fasc. IV. 39.). Öt hónapigés két hétig tarlott ez a megszállás. mialatt felbecsülhetetlenkárt szenvedett a város a s z ö l l ő k b e n is. mert nem lehetett

télire elfedni.Nov. 4-én a város Vernes Mihályt és Vizaknait követekül küldi Rákóczihoz. 24-én Csáky László a város f ő k a p i -tányává iktatlatik (Fasc. III. 137.). Dec. 6-án a kurucoknál szolgáit diák ügyének tárgyalásakor kimondja a coetus. hogy az

ilyenek. ha veteranusok voltak. vettessenek vissza két hónapranoviciusoknak. azután kérjék meg a coetus t s felszabadítlatnak.13-án kihirdetik. hogy Rákóczi fejedelem rézpénz ét el kell fo

gadni. A katonáskodott diákok egymás után térnek vissza aziskolába. 1705 febr. 16-án Teleky és Csáky 400 véka. márc. 21-énRákóczi 100 véka búzát küldött a coetusnak (Fasc.llI. 141-142).jun. l l -én megint 174 vékát. a m i b ő l az igazgató és lektor iskapnak azon az okon. mert is a kollégiumhoz tartoznak (Fasc.lll. 12.). 1705 nov.-ében a kurucok vereséget szenvedtek Zsibónál.N1.'gy zB;var támad a városban. félelem szállja meg a lelkeket.m ~ n t mlk?r Hannibál állott a kapuk e l ő t t (Fasc. IV. 36 .).Mmdent Itthagyva menekültek a félénkek gyermekek. öreg e ~ . n ő k . Csáky a város f ő k a p i t á n y a . Gálli. a város vezéreszmten. mire a várost még nagyobb félelem szállja meg. Azelöljárók eléjök mennek. kegyelmei kérnek s kapnak. Nov.22-én az összes templomokban a Te Deum laudamus téneklik. A kurucokhoz pártolt polgárok és tanuló ifjúságkegyelemre visszatér.Az 1706 év a háboru szempontjából a Fasc. tanusítása



ITI

szerint csendesen telik el. Mindössze annyit je.gyez fel a szenior,hogy 1706 ápr. 23-án ( F a ~ c . .IV. 21.) a ! < I s m ~ z ? r e mennekanimi causa"· de egy nehany kuruc mellJelenesere nagy za~ a r keletkezik' úgy, hogy .a m a r h á ~ ~ t is behaj!ják a polgároka városba pedig avaroshoz kozelebb eso helyet válasz·tanak a két víz között. Dimény igazgatóról ped;g följegyzi ezév okt. 21 -én, hogy az élelmiszerekben való nagy hiány ésszükség miatt a város szegényei közül 500-at házánál étellel,itallal megvendégelt s a diákokat is személyválogatás nélkülrendre étellel látja el.1707 elején febr. 4-én (Fasc. IV. 39.) Rabutin segédcsa

patokat küldött Kolozsvárra, mely alkalommal más szállás hiányában 15 német katona betörvén az iskola kapuját, berontott

s ott telepedett meg. A templom cinterme is tele volt katonákkal úgy, hogy istentiszteletet sem lehetett tartani, mig itt volt akatonaság. A katonai v e z e t ő s é g halálos fenyegetések között am i n d e n é b ő l kifosztott városra 8000 német frt. sarcot vetett kis miután behajtotta, a város falait három helyen lerontotta, aző r s é g e t is magával víve febr. 8-án eltávozott. V i s s z a t é r ő útjában Kocsárd mellett a kurucoktól (Pekri L ő r i n c l ő l ) nagy vereséget szenvedett katonákban, lovakban és más javakban. Febr.

12-én Kun István, Marosszék kapitánya vonul be aző r s é g n é l -

küli fegyvertelen városba, durván elutasílván a szenátorokat,akik a bevonulás elhalasztását kérték, mig követeik Pekritólvisszatérnek. 1707. okt. 13-án Rabutinnak Erdélybe belépésehírére Károlyi Sándor rendeletet ad ki a városban, hogy mindenkinek kivétel nélkül menekülnie kell. Van megint jajgatás éssírás, de Dimén igazgató közbelépésére eláll avégrehajtástól.

A kuruc i d ő k b ő l a Fasc. írója 1708·ból még egy mozzanatot örökít meg. (Fasc. IV. 53-54.). Jul. 19-én 40 diák aratnimegy a rektornak. Vígan folya munka, de 9 óra felé a városból lövések hangja jelzi, hogy a kurucok közelednek. Feszüllfigyelemmel vannak s egyszerre váratlanúl megjelen Károlyitól egy küldött s fejvesztés mellett parancsolja, hogy hagyjákabba a munkát. A kurucok tábort ütnek Szamosfalván alól.24-én megint kimennek a félbehagyott munkát folytatni, de 12és 1 óra között a Nádas hídjára állított jelenti, hogy közelednek. Elhagyták a munkát, szaladtak a k ő m á l i s z ő l l ő k felé,

a hajduk utánuk dobáltak, hármat közülök megfogtak, dek é s ő b b bántatlanúl beküldötték ő k e t . Az igazgató kérésére af ő p a r a n c s n o k 8 diákot kienged a kurucokhoz azzal a kéréssel.hogy engedjék meg az aratást. A kurucok engedélyével aztánaug. 6-án elvégezték az aratást. A f ő n ö k hozzáteszi az elbeh Z é l é ~ h e z : Tertium omne perfecIum. De a búzát nem szekerekenord tak be, hanem vállaikon és nagy félelem között (Fesc. IV.



17254.}. E háboru s zavarokra vonatkozólag a Fasc.·ban mégcsakazt olvassuk, hogy a szathmári békekötés után h a z a t é r ő hi.veknek 1711 jun. 21-én volt az e l s ő istentisztelet a Szentpéteritemplomban,

A 18. század e l s ő tizede lele van a tanári fizetések és adiákok septimanalisa ki nem adása miatti panaszokkal és zúgolódásokkal. 1708 jun. 3-án (Fasc. IV. 54.) az igazgató a taná.rokkal z e h í v j a a patrónusokat és polgárokat az auditoriumbaés a tanítók és tanulók nevében azt kérdezi t ő l ü k : miért nemadják ki a tanítóknak a sallariumot, a tanulóknak adivizióseptimanalist? Utóbbiaknál már 13 divizio van hátralékban,quod ante inaudilum. Kéri, hogy vizsgálják meg az y e t , derítsék fel. hogy "az iskola és eklézsia miért fogyolt ki javaiból",

aztán orvosolják és "a tá'saságnak l e e n d ő , s ő t f e n y e g e t ő felbomlását akadályozzák meg". Hosszas tárgyalás után 8-rahalasztják a döntésI. \O-én megint ö s s z e g y ű l n e k , sokáig várjáka papok megjelenését, de hiába, csak néhány a l s ó b b r e n d ű polgár jelent meg. 8 nappal megint elhalasztják a g y ű l é s t 18-ána nagy templomba hívják össze a gyülést, de sokan hiányozván, határozatot megint nem hoznak, hanem elhalaszt jákzal. hogy "két követ útján meghívják a kurátorokat a végleges

határozatra a parochiára. Ju!. 8-án végül ö s s z e j ő n e k a parochián a papok, patronusok, a l s ó b b r e n d ű polgárok, felolvassákaz igazgató iratát s arra némelyeknek az eklézsia nevébenadotl válaszát, viia támad, a rektor megbántva és elkeserítveeltávozik a g y ü l é s b ő ! . .

Ugyanezen a napon a coetus is felháborodik és lázongadivizió megszüntetése miatt. A f ő n ö k az exaclorral az igazgatóhoz megy, aki hallván a felháborodást, megigéri, hogymásnap elintézi a dolgot, csakhogy csendesedjenek le. A köv e t k e z ő napon a f ő n ö k az i gazgató engedélyével a kurátorurakhoz megy s kéri a coetus nevében a felfüggesztett divíziókiadására, mert e l l e n k e z ő esetben bajok fognak bekövetkezni.Erre a lázongó fellépésre kikapnak 115 frt 20 dr!. De a követk e z ő divizió megint elmaradt. Az exaclor megjelenik a dispensetornál s kéri és a plebánust, hogy ne adjanak okotaz ifjúság lázongására, "quoniam necessilas premit juvenes".29-én ö s s z e g y ű l n e k áthivják a f ő n ö k ö t és exaclort s a plebá

nus szemrehányásokkal illeti az exactort a k ö v e t e l ő d z ő fellépésmiatt, mire ez azt feleli, hogy csupán i l l e n d ő e n kérte adivizió!.Megigérték, hogy kivánságukat a l e h e t ő s é g szerint teljesítik, delegyenek türelemmel, ami késik, nem mulik. Szepl. 8·ról fel ·iegyzi a f ő n ö k , hogy amikor az exactor a pénz után menta dispensatorhoz, ennek felesége méltatlan szavakkal fogadta8 azt mondotla, hogy mindig alkalmatlan i d ő b e n rá.



'173

Úgy látszik, hogy ez a kérdés azért fajult el annyira srobbantott ki annyi gyülöletet és ellenszenvet, mert Kolozsvárirektor az ügy intézését nem a törvényes formák között kezdette s magának vagyoni ügyek kezélésébe nagyobb hatáskörtakart kieröszakolni , mint amennyi megillette. Legalább ez t ű n i k ki az eklézsia jegyzökönyveiböl. 1708 junius 3.-iki g y ű l é s b e n feljegyzik, hogy Kolozsvári a plebánus és a kurátorok hírenélkül az eklézsiát f e l g y ű j t ö t t e az iskolába s e l ő a d t a , hogyezután olyan kvártás választassék, ki a bevételeket nekimindig kimutassa s az híre nélkül a schola r é s z é r ő l semmi! ne erogáljon, se el ne adjon, hanem mindent az hírével cselekedjék. Erre jun. 9-én 6 pont alall k ö v e t k e z ő k e t határozzák:

l. "A seholának mesterét, sem mostanit, sem ennek utánavalókat az eklézsiai ökonomizálásban nem ismeri és meg semengedi supremusnak s f ő i n s p e k t o r n a k lenni; magát nem subjiciálja az eklézsia kegyelmek alá semmiben is, úgy a seholakvartában is '; mivel nem az eklézsia kötelezte magát kegyelmének, hanem kegyelme kötelezte magát az eklézsiának,mint alumnus, mely szokása volt az eklézsiának, m e l y r ő l exstálnak mindenik alumnusnak reversálissi."

2. "A kvártásnak adassék i l l e n d ő fizetés, hogy "az sza-kasztásnak, mint tavaszi gabonának (árpa, alakoT, zab, köles)békét hagyjon."

3. "Számvevök rendeltessenek valamely kevés jövedelemmellett. .

4. "A hivatalnokoknak írásban instructio adassék."

5. "Kolozsvári Pál megintessék, "hogy ezután semmi innovatiot ne indítson magától", hanem plebánus és kurátor ura

mékkal egyetértve."6. "A kvártások a seplimanalisra szorgalmasan gondot

viseljenek s ezt mindenkor pontosan és hiány nélkül adják kis az eddigi restanciát is igyekezzenek megfizetni."

Ezeket a határozatokat a plebánus és a kurátor urak jul.5-én helybenhagy ták. Ez volt az eredete annak az alkotmányjavaslatnak, melyet Pálfi az év ő s z é n beterjesztett s a k ö z g y ű l é s elfogadott, Ennek a tervezetnek a megokolása sötét árnyékot vet

az eklézsia v e z e t ő i közt fennállott egyenetlenségre és a pénzügyi gazdálkodás laza lelkiismeretlenségére, részben feltárja azokokat, melyek az eklézsia elszegényedését e l ő i d é z t é k . 25 évóla - mondja Pálfi - sok nyomoruság .. sallzoltatás" szakadthazánkra s különösen városunkra, mely a hadakozásoknak"forgósarka és ki- s bejáró ajtaja". 1687-ben a lotharingiaiherceg haddal jövén "Kolozsvár volt e l s ő kö;ve az ütközetnek."



174

1690-ben a török sokakat levágatott, másokat rabSágba vitthostatinkat" Felégette. 1697-ben .véletlen" tüz hamvasztolta ei

iemplomunkat, scholánkat úgy, hogy csak külföldi segítséggeltudtuk Felépíteni. 1703-ban a kurucoktól annyit szenvedett .ezennyomorult helység", hogy nincs nyelv annak elmondására.

Kivül-belül egyformán károsították ostromlók és v é d e l m e z ő k egyaránt. 2 -3 év alatt m e z ő i n e k , hegyeinek, kerijeinek semmihasznát nem vette: (elprédálták, nehányszor marhái t elhajtották,a hostatokat felégették, a bástyákat és k ő f a l a k a t lerombolták.A városnak és hazának e bajait nehéz volt az eklézsiánaknem érezni. A sallariumokat .akkor és úgy, amint illett volna"nem tudta kiszolgáltatni és a restantiák egymásra halmozódtak.Innen a sok panasz, gyanakvás. Számos víta és összeszólal

kozás támadt, mintha a nemfizetések valóságos oka nem anincs, hanem a rossz gondviselés volna, a jövedelmeknekhelytelen célokra fordítása. És ez oly mértékü volt, • hogy méga kivülvalóknak is fülei vele megleltenek .. És az eklézsia eleihez.irogatások löttenek", hogy szünjenek meg a panaszok ésgyanakvások. A v e z e t ő k keresték a módot az eklézsia dolgaiigazgatására "hogy nyaka szakadván az atyafiságtalanütközéseknek és gyanakodó szíveknek és e z e k b ő l származószokott idegenkedéseknek, dísztelen hírnév folytatásoknak" ,uralkodjék egyesség a gyülekezetben. Mindezeknek egyetlenkútfeje a számadásnemadás. Ha a kolozsvári eklézsia kuratorainak számadását (1660-1709-ig egy kötetben) végig vizsgáljuk,szomoruan kell megállapítanunk, hogy azok hosszú évekenkeresztül nincsenek rendben. 1693·tól, s ő t 1688-tól kezdve1704-ig a kuratorok és a kvartisták számadásaiban a "difficultások" halomszámra soroltatnak fel. Nem tudnak pontosane1számolni a búzával, borral. igen sokat számolnak el

aljra és s e p r ő r e , a maguk lizetésébe, egyesek nek többetadnak ki, mint kellene. Végehossza nincs a kifogásoló megjegyzéseknek. Nem csoda, ha a sallaristák nem kapták rendesen fizetésüket s azért állandó volt a zúgolódás és békétlenség. Ilyen bajok és nehézségek akadályozták az iskola áldásosmüködését.

De voltak más bajok is. Úgy látszik, hogy KolozsváriDimén Pál igazgató a közte és az eklézsia között k e l e t k e z e t ~ egyenetlenség miatt hanyagolni kezdette kötelességét.

UZOnI

feljegyzi róla, hogy reversalisa ellenére orvosi gyakorlatot folytatott, saját dolgai és kötelességei elvégzésére diákokat alkalmazott, kartársail e l l e n ő r i z n i elhanyagolta s inkább világi dolgokban foglalatoskodott, mint egyháziak ban. Ezért a statusnyilvános megrovás ban is részesítette. Almási püspök a rektorellen 17lO-ben panaszt ad be, melyben azt mondja, hogy



175

..mindeneknél tudva vagyon, egy nehány esztendöktöl fogvakevés leckét tartott ökegyelme", A diákokat nem rendeli ki atemplomba szolgálatra, ha szükség van rá; söt azt sem engedi,hogy más parancsának engedelmeskedjenek. Senkitöl figyelmeztetést el nem fogad, mesternek ordinálni valakit veszekedésnélkül nem lehel. E vádak egy része azt mutatja, amit Uzoniis megállapított. hogy teendöit kezdte elhanyagolni, másik megazt, hogy a plebánus és püspök hatásköre nem lévén szabatosan körülírva, Dimén nem engedett magának parancsolni.Ezért keresi a püspök a maga "infringáltatotl authoritasa restituálását". A plebánus és püspök e viszálykodása természetésenrossz hatással volt az iskola életére és m ű k ö d é s é r e . Az 1711.évi zsinat az eklézsia kiküldötleitöl azt az üzenetet küldi, hogy

atyafiságosan igen· igen kérik ökegyelméket, hogy "az matereklézsia a seholában való tanítást jobb rendben végye és t.Pálfi uramat állítsa be az scholában". 1712 jan. 28-án a statusgyülése Medgyesröl körlevelet küld a küküllömegyei urakhoz,melyben ..dülöfélben levö iskolánk jókarba állítására hív" fel,a bajok legföbb oka "a kolozsvári kollégiumnak veszedelmezése", honnan eddig, mint a trójai lóból az emberek és hösök,úgy jöttek elö a filozófusok és tanulók, ekklézsiáinknak oktatói

és nevelöi" . De már mind a tanítóknak nem lételek, s mindaki vagyon is tunyasáya, oagy extra sphaeram sui officiioilágiakra adása miatt annyira ruinásodott az a kollégium,hogy csak közönséges tanítók is alig adatlathatnak ki valamelytrivialis scholákban, honnan származik mind szentséges vallásunknak s mind respublicánknak hanyatlása. Inelinata vero res,nisi statim erigatur, sisti non potest. E végre míg teljességgelki nem 'száradnánk, a bajok orvoslásának legjobb módja: atanárok számát szaporítani. De az eklézsia is, mi is kj vagyunkmerülve, adományokat kérnek tehát, hogy Szent-Abrahámitkülföldre küldhessék, "s aplikálnák ellankadt scholánknak fel-",,",

epltesere .Hogy a pénzügyi gazdálkodás még sokáig nem jött rendbe

s a sallariumok nem fizetIettek ki rendesen, mutatja az eklézsia 1715 évi febr; 10. k ö z g y ű l é s e , mely határozatokat hoz atanárok beosztása és marasztása ügyében, Pákei János szászpredikator ellen az az észrevétele, hogy sokat sétál és gyakran

üzenet nélkül elmulaszija az istenliszteleteket és "csajtárosfarkasbörös paripán nyargalászik, meIy illetlen dolog·. A p ü ~ -p ~ ~ ö t s általa az egész tanítói rendet is ~ n t i k , h o ~ al'. ~ k l ~ -zSlat ne fenyegessék hogy a ' dolgot masoknak IS kivIszikés elmondják "sallariu'moknak s kivált a p é n z b e l i e k ! l e ~ e!lészenyaló ki nem szolgáltatása iránt, mintha az e k l ~ z s l é ! o l ne,,!Igazán adminiszlráltatnék az ö kegyelmek sallanuma. Pélfl



176

Zsigmond és Keresztúri Sámuel! meg ki a k a r j ~ k cseré.lni úgy,hogy PáUi a scholában tamlson, Keresztun pedIg papihivatalban, de a dolog eldöntését a patronusok béjövetelérehalasztolták.

Ennek a vagyoni romlásnak és gazdasági pusztulásnak akövetkezménye az, hogy a sallaristák számának és fizetésénekleszállítását, mellyel a piaci templom és iskola elvétele utánii d ő k b e n oly gyakran találkozunk, már ez a korszak megismeri.Az 1705 jan. 10. k ö z g y ű l é s határozza, hogy Kolozsvári, akieddig csak egy leckét tanítoIt, ezután k e l t ő t tanítson, mert asZiikség ezt kivánja; Szent-Mihályfalvi lektor is szorgalmatoslegyen úgy, hogy napjában kétszer tanítson. A j e g y z ő k ö n y v írója megjegyzi: A mostani terhes

i d ő azt hozta magával, hogyegy mester, egy lektor elég legyen a scholában. Hogy micsoda

leckék tanítlassanak, arról a konzisztórium végezzen, de azeklézsia fenntartja magának, hogy .. m e g e g y e z akaratból legyenarról való d ispositio". (1699-1709. j e g y z ő k ö n y v Lill. H.). Az

1709. márc. 9. eklézsiai ű l é s a mostani háborus b e n azigen kevés proventus ra való hivatkozá ssal elhatározta, hogy asallarislák közül hárman lovábbi in lézkedésig ..nyugodni hagyattassanak", mivel Szent-Péterben most nem szükségesek és..csak annyian marasztassanak meg, kiknek az eklézsia megfizethet" . A püspöknek és mesternek vocatiot adnak; de ha

és a plebánus egyedül fungálni nem akarnak, .mindenik fele-fele fizetésére marasz/assék meg úgy, mint kinek-kinek fizetéseedd ig meg;árt; úgy hogy az más fele fiz etésé t az eklézsia ő k e -gyelmek mellé megmarasztandó becsületes személyeknek fi-zesse; de ez csak ezen z t e n d ő r értetik. Ha pedig ilyenháborúságos i d ő lesz, mindaddig fennmarad ez a ha tározat,

mig Islen jobb i d ő k e l rendel.Az 1 7 0 4 ~ 1 7 1 0 . években sem konzisztóriumot, sem zsinatotnem lehetett tartani a hábo rús i d ő k miatt. Hogy m i n ő helyzetben voltak, láthatjuk a püspöknek a Tordaaranyos köri espereshez küldött melyben arra kéri, hogy tartson pa r-ciálist s g y ű j t s ö n pénzt' vagy gabonát s küldje be. Leírja azanyaeklézsia pusztulásá t, a konzisztórium megszünését. ..Amilegkeservesebb , eklézsiáinknak kútfeje, f ő h e l y e Kolozsvár városa ágyúlövések mia tt oh mely igen megromlott l Hóstá ti t ű z -zel megégetleltek, s z ö l l ő h e g y " ; g y ü m ö l c s ö k t ő l megfosztaltak,szöllötövei kitöretlek, melyekben sok fáradságaink, véres verejtékink csodálkozva sírnak." A konzisztóriumo t nem tarthatják meg, mert az útak nem bátorságosak és .. semmi baromkost, nemhogy széna. de csak szalma ís ilt Kolozsvárt nemtaláltatik." Semmink sincs, .. csak véres verejlékeínkkel megmí·veJt mezeínknek gyászos puszta tarlaja." Tarlson tehát parcialist



,17 '1

S ha mi kevés költséget, vagy búzát valahonnan szerezett vagyszerezne. a búzát adja el. mert behozni bajos is. veszedelmesis s árát hozzák vagy küldjék be. de m e n t ő l hamarább. hogym i e l ő t t a búza ára feljebb hágna. . .mi azon pénzen magunkszükséginkre valami kevés búzát vehessünk."

Igy ír a püspök. Almási Mihály. aki a tanárokkal együttalamizsnára szorult. A nemesek és gazdagok menekültek Erd é l y b ő l . Igy pl. Tordai Szaniszló Zsigmond papjával. Szentiváni Bartók Jánossal Ugocsa- és Szabolcsmegyébe Mándokra.ahol Károlyi Sándor nejével. Barkóczi Krisztinával voltak vallási vitatkozásaik. kinek Az unitárius atyafiaknak villlástétele

c. konfessziót adták át.' Igy menekült P. Horváth Kozma özvegye. Folti Borbára és fia. Boldizsár is, kik 1710 febr. 8-ánUgocsamegyében Verbóc n e v ű faluban kiállított adománylevelükben minden földjeik gabona- és bordézsmáját a kollégiumés tordai iskola javára adományozták.

A sok háború miatt két izben nagyobb pestis dühöngött.Az 1710. évi julius 8. eklézsiai g y ű l é s határozza: ..mivel a pestisinkább-inkább kezd grassálni. egyházfi urarnék ispán úr assistentiájával az dt"ákok számára I. mester úr gyümölcsösében.Házsongárdi kertjében csináltassanak egy ereszt. melyben e s ő s i d ő b e n recipiálhassák magukat nappal. estig minden nap ott

mulatván magokat. hogy az pestises aertót inkább ne inficiálódjanak" . Ez év jul.-aug. hónapjaiban néha 75-82 halottatis temettek naponként s csak szeptemberben kezett szünnia járvány. Szepl. IO-én halt meg Jövedécsi plebánus. akii másnap ..minden prédikáció nélkül. semmi solemnitas az szokásszerint nem lévén. eltemetnek. minthogy az egész pestisbenezen rend observáltatott". Szepl. 12-én választották meg utódjául a templomban nagy ünnepséggel Dimén rektorI. Ugyanekkor halt meg pestisben Régeni Mihály szász nemzetbelipraeses. helyébe választják Verner Mihályt. De is rövid i d ő mulva hirtelen meghalt. helyébe választják Teleki Ferencet azmagyar natioról. Ez a pestis szétszórta a tanulókat. Ez i d ő b e n a Fasc. IV. 75-78. lapjain ezeket a részleteket olvassuk: Jun.16·án 20 ember halt meg. Sokan menekülnek a városból.17-én a német katonaság a p e s t i s t ő l való félelem miatt elhagyja a várost s csak nehányan maradnak a kapuknál. 20· ánaz eklézsia azt határozza. hogy temetésekre nem harangoznak.

hogy ne kellsenek félelmet; ha diák hal meg. akkor csak egyet;és bármilyen temetésre csak 2 diáknak szabad kivonulni. Decsak a monostori kapuig (más kapukon holttestet kivinni nemszabad). itt sorba állnak. énekelnek és visszatérnek s csak

I Vafgc1 Déne8: A tordai unitárius gimnázium tört6nete. Torda. 1907.

Dr . ClIl Kolemen : A koloz.várl unll6rlu. koll61i11um t6rt6nelo. 12



119

a h a l o t t v ! v ő k viszik tovább a testeI. A pestis elejen, Jul. 2-ana katonaI parancsnok 'elrendelte, hogy temetésre diáknak k' •nulni nem szabad_ De ez a tilalom csak 3 napig tartolI A d - ~ : kak k ö ~ ü l _ sokan haza mennek. Két nap alall 50-et t ~ m e l l ~ k . ezek kozolt 3 patronusukat Jul. 12-én a városon meghaltakszáma 105 volt Szepl. elején megszünt a járvány. A f ő n ö k feljegyzése szerint szept 3-6-án senkit sem temeltek_ A pestis alalla diákok 360 t e ~ e t é s e n . voltak. Diák 5 halt meg_ (Fasc_ IV. 88.)

1712 nyaran megmt pestis voll. Egy Almási István nevümendicans hirtelen meghalt julius 29-én_ A diákok egy részenyári munkára megy, a másik részét 4 gyermekkel bezárjákaz iskolába s a kapuba katonai ő r s é g e t állítanak. (Fasc. IV.126-127.) Még az ablakból sem szabad kinézniök. A

f ő n ö k feljegyzi, hogy a patronusok b ő k e z ü s é g é b ő l naponként kétszerb ő s é g e s élelmet kaptak. A hátulsó kaput kinyilollák, az edényeket oda letelték. Akkor a diákok oda mentek, az edényeket kiüritelték, az ételhordók elvilték az edényeket s a kaput~ e g i n t bezárták_ A várba ' v e z e t ő utcák végén a katonai parancsnok kalodákat emeltetett s e sorokat íralta rá:

Valaki itt elmegy bé Kolozsvár felé,

Dögös és pestises h e l y r ő l iÖlJén elé,Hogy ez fán függi, hasznos tanács azt felelé,Jobb lészen hát: téri meg s meni el visszafelé.

Aug_ IO-én 2 diák és 1 szekundanus meghalt_ ll-én kiköltöznek a Házsongárdba_ 14-én két beteg diákot és 1 szekundanust levisznek in Prunetum Sutorum, vulgo C s e r t ö r ő vodtatum"_Aug_ 16-án 2 nemes szekundanus, 1 diák és 2 medikánshall meg_ Aug_ 17-én a városból is többen költöznek ki a

Házsongárdba, polgárok leánycselédjüket küldik ki oda_ Szept,17-én az iskolát kifüstölik és kimeszelik_ Szepl. 28-án feljegyzi:eddig étel ü n k r ő l és ilalunkról b ő s é g e s e n gondoskodtak, de mosta b ő k e z ü s é g lanyhuL 58 napig voltak - mint mondja -:számüzetésben kitéve az e s ő és szelek szeszélyének. OkI. 8-a!!beköltöztek a kollégiumba_ Végül közli az .. e x c o m m u n i c á l t a ~ neveit : a senior, a poesis és syntaxis preceotora, az oratona,elimologia és parvisták kollaboratora, a helyettes exaclor, 8·anqui in Cser t ö r ő velut Castrenses viximus in Tuguriolis ; 4-enmég a Házsongárdban maradnak_ OkI. 23-án megköszöni k azirántuk tanusított szívességet a konzisztóriumnak s kapnr aszámüzetésben töltött i d ő r e 40 veder borI. OkI. 3-án meg e:Fd ő d n e k a leckék_(Fasc IV_126 - 130 .) Nov_l-én a házs,?ngár I"számüzöttek" is beköllöznek az i s ~ o l á b ~ s most megmttestet alkotnak, kivéve azokat, akIk meg ollhon maradta(Fasc. IV_131 .), mondja a f ő n ö k .



1 1 ~

A refornlátusokkal szemben való f é l ő bizalmatlankodásmost szünetel. Ezt a katholikusok n ö v e k v ő ~ a t a l m ~ v a . 1 s z e m ~ e n való aggodalom váltja fel. Csak egy nehany peldat emhtekarról hogy hogyan nyilvánul ez a diákság lelkén keresztül.1698' nov. l7-én a f ő n ö k minden egyéni megjegyzés nélkül

csak e g y s z e r ű e n felemlíti <Fasc. lll. 40.), hogy a katholikusokünnepélyes pompával akadémiát állítottak, melynek élén Szegedi Islván áll s bevezették a filozófiát is, ami eddig általukel volt hanyagolva. De már 1702 aug. 14-én (Fasc. lll. 102.) anémeteknek azt a tettét, hogy a K ő m á l tetejére egy nagy fa-keresztet állítottak, ezzel a magyarázattai kiséri: a polgároktudta nélkül tették, ami eddig nem volt szabad. ..A kegyelmeslsten ne türje sokáig". 1711 máj l-én egy nagy vihar ledönti akeresztet (Fasc. IV. 103.), de máj. 23-án ugyanarra a helyremegint felállítják (Fasc IV. 104.). Mikor 1715 máj. 30-án anémetek a K ő m á l tetejére épített várat nagy ünnepséggelkatholikus ritus szerint felszentelik, a f ő n ö k a leírás útán hozzáteszi: Impia sub dulci mell e venena laten!. Mert: ..Pelle subagnina latitat mens saepe lupina. Superi avertant omnia maia"(Fasc. IV. 164.). S mikor 1716 márc. 14-én a róm. kath. püspökbelép Erdély földjére, hogya szebeni országgyülésre menjen,a f ő n ö k aggodalomrnal telt szívvel imádkozik.

Az unitárius és kath. ifjúság között is feszült volt a viszony. 1705 jul. 15·én (Fasc. IV. 28.) katholikus tanulók egyeste egy unitárius diákot megtámadnak kardokkal és botokkals csak togája és kalapja hátrahagyásával tud kimenekülni kezük közül. Panasza az igazgató útján p, Kapihoz kerül, akimegbünteti ő k e t s a béke helyreáll.

M e g k e z d ő d ö t t a lélekhalászás. A G y e r ő f i - f i u k a t atyjuk halála után a kollégium ból katonai karhatalommal kiragadták

1699 májusában s i l jezsuiták kollégiumába vitték. Hiába voltDimén rektor Bécsbe menetele, nem ért el semmi eredményt,míg végül 1703 október 27-én visszahozták ő k e t . (Fasc. III.118.) Czegei Vass György 1703 november 27-én feljegyzi:állittattam strázsát az G y e r ő f i n é asszonyom ajtajára az guberni um parancsolatjára, hogy házából ki ne bocsássák,hogy az fiait a jezsuitáktól elszöktette". A Fasc. III. 61-62.lapjain három hitehagyó esete van feljegyezve: Roseius Frigyes Ákos lektoré, Esserus Henrik lelkészé és Sárosi Jánosszász kántoré. Roseiust Dimén rektor hozta magával Németországból 1698-ban. Mikor idejött, unitárius lett, most lutheránussá és titokban Szebenbe szökött. Esserus 1694-benjött Németországból. Három évig oratoriát tanított, azutánal szász unitárius eklézsia papja lelt. 1699-ben vásár ürügyea att Tordára ment, onnan Szeben be s lutheránus lett. Itt

12'



180

hagyta nejét, egyetlen fiacskáját és gyalázatát. mondja ft szenior. Ugyanígy Sárosi kántor, aki unitárius lett, de a szélfúvás változásával megint elhagyta vallását. 1711. jan. 16-án(Fasc. IV. 94-95.) két unitárius vallású testvér, Maksai András

és György, a katholikusokhoz iratkozott be. Az e l ő b b i egyszerlátogatóba ment az unitárius kollégiumba, ahol sok intés éslelkérebeszélés után meg is maradt, de öccsét semmi közbenjárással sem tudták kiszabadítani. Az ilyen apostasiák abbanaz i d ő b e n napirenden voltak.

Dimén két ízben volt hosszabb ideig távol. MásodszorBécsben 1702 okt. I l - t ő l 1703 jun. 23· ig. Ez a hosszú távolléttermészetesen nem vált e l ő n y é r e a tanítás ügyének és iskolának. Mig a rektor távol volt Hollandiában, Kolozsi lektor volta helyettese. Alatta egy diák fegyelmi e s e t é b ő l folyóan majdnem lázadás tört ki ellene, melyben majdnem az egész diákSág,55-en vettek részI. 1697 nov. 27-én Ajtai Pált, a syntaxistákkollaboratorát k ü l ö n b ö z ő kihágásokat követvén el, tömlöcbeakarta vetni. Parancsot adott a diákoknak, hogy fogják meg,de senkisem engedelmeskedett. A diákot végül is kiutasítjáka kollégiumból, de a megindult vizsgálat során k i t ű n t , hogy azegész ifjúság bele van keveredve az " ö s s z e e s k ű v é s b e " . A ha

tározat az, hogy habár megérdemelnék a kiutasításI, megbocsátanak nekik, ha megkérik az e l ő l j á r ó k a t s megfogadják,hogy j ö v ő b e n ilyesmibe nem elegyednek; különben irgalomnélkül e hibáért is megkapják büntetésüket s gyalázatosan ki-utasillatnak. A büntetés szigorításául emlékezet okáért bejegyzik neveiket a Fasc.-ba (Fasc. III. 22-25.).

Az új "iskolába" való beköltözés kellemetlenségei mindjártjelentkeztek. Az ökonomia tekintetében a régi rend megbom loti

és sok viszály és veszekedés támadt. Végül is úgy döntöttek,hogy az ökonomia k e z d ő d j é k e l ő l r ő l s menjen a rend a veteraniáig addig, míg a lakószobák készen lakhatókká lesznek(Fa sc. I. D. 7.). Mindjárt a l e g e l s ő mozzanatok közé tartozik,hogy 1694 . jan. 23-án (Fasc. I. D. 8.) Esserus Henriket lektornak iktatják. Ugyanez év jul. 20-án Dimén rektor kezdi magyarázni Cartesius elveit (Fasc. I. D. 18.). Szepl. 9 - é t ő l változáskövetkezik a precesen énekelni szokott énekekben. Eddig Dapacem k e z d e t ű t szokták énekelni, ezután az igazgató rendele

tére Dávid királyéit (Fasc. I. D. 21). Az éneket az ökonomuskezdi, ha pedig nincs alkalmas hangja, köteles valakit megkérni az ének vezetésére. A tiltott katonai suba és a katonaivirtuskodás még mindig tar!. 1695 aug. 27·én (Fasc. I. D. 36 .)határoznia kell a coetusnak abban, hogy katonai ruhában közügyben sem szabad az iskolából vagy városból kimaradni.1696 febr.-jában (Fasc. I. D. 45 .) két diák azért kap kemény



181

büntetést mert az iskolában kivont karddal vagdalkoztak éssok kárt ·okoztak. Itt olvassuk e l ő s z ö r . hogy a coetus megkérésekétféleképen történhetett: vagy rögtönzött. vagy e l ő r e egy szépenkidolgozott beszéddel. Ma különösen ható fényt vet a kor Cel

fogására egy fegyelmi eset.m i d ő n

az igazgató parancsára azértvetnek egy diákot tömlöcbe 1696 márciusában (Fasc. I. D. 47.).mert .a szabad m ű v é s z e t e k e t megunva" az iskolát el akartahagyni s a k e r e s k e d ő i pályára menni. De kiengedték a börtönb ő l . mert szándékát megváltoztatván reversálist adott tanuke l ő t t . hogy mégis megmarad a szabad m ű v é s z e t e k mellett.

2. Feiezet.

A piaci templom és iskola elvétele.

A diplomát elvileg megtartották. gyakorlatilag azonban.amikor s ahol lehetett. áttörték. A kormány nyiltan a kath.egyház pártjára állott. Ez a kormány a gubernium 12 taggal.a nemesség. székelység és szászságból 4-4. a négy bevettvallásból 3-3 tag. De az államjogilag helyesen összeállított

szerv megalkotásánál már egy ajtót hagytak nyitva. ahol minden adotl alkalommal megkerülhették az alkotmányt. Kimondották. hogyha az evangelikusok és unitáriusok közül nemlehet állíta ni. helyüket reformátusokkal és katholikusokkal kellbetölteni. A gyakorlatban aztán úgy alakult ki a helyzet. hogya nemesség. székelység és szászság mellé a katholikus. mintországos rend. behelyezkedett s ezzel a vallási párt a politikaitérre átvitetett. Ez a magyarázata annak. hogy a katholikus

követelésekkel szemben a szebeni.k é s ő b b

a kolozsvári egyezk"déskor a protestánsok is összeállottak. mint protestáns közösség. A katholikusok támadását a Habsburgok alá kerültországban a pápa világpolitikája irányította Kollonich bíbornokvezetésével. A harc k i t ű n ő taktikával indult. Hogy a nép meg&zokja a katholikus egyházat a maga körében látni. keresztetállítottak Cel. ami nem ment ellenmondás nélkül. máskor megnagy pompával körmeneteket rendeztek. Példa rá a K ő m á l tetején felállított kereszt. melyet. mikor egy vihar kidöntött.nemsokára nagy pompával megrendezett istentisztelettel állították fel újra. Missziónáriusok jártak-keltek mindenfelé. iskolákat nyitottak. A katonaság minden ténykedésüknél kivonult.Tmi a.z • uralkodó" vallás jellegét kölcsönözte a katholikusnak.

ermeszetesen. mint ilyenkor történni szokol!. konverliták isakadtak. hova-tovább mind többen. A támadás öntudatosabbés tervszerübb leli f t fejérvári püspökség felállításával. Lipót



183

neveztetelt ki. egyik l e g e l s ő t e e n d ő j e volt az erdélyi r. kath.püspökség visszaállitása. 1696 jan. )g-én Illyés András kine·veztetelt. de oly feltétellel. hogy a prépostságot addig le nemteheti. mig erdélyi püspöki javai. .melyek ez i d ő szerint aze r e t n e k e k t ő l

le vannak tartóztatva". vissza nem szereztetnek.Amint ennek hire terjedt Erdélyben. a katholikusok közöltélénk mozgalom támadt. 1697 elején a .kath. státus nevébenegy alázatos emlékiratban kérik sok minden egyéb mellelt azunitáriusok kolozsvári f ő t e m p l o m á t . Illyés püspök nemsokáramegjelent Erdélyben s látogatni kezdte egyházközségeit. Aprotestánsok felzúdultak s a tordai országgyülés. honnan a r.katholikusok. hogy a végzést ne kelljen elismerniök. a szavazás p . l ő l t kivonultak. atyafiságos szeretettel kérte a püspököt.

hogy miután bejövetele a diploma ellen van• • ez hazából kimenni ne terheltessék". Erre a katholikusok f e l b ő s z ü l t e k s egyapellaliót szerkesztettek. amely szerint a pótdiploma nem végleges szabályozója a vallásügynek. mert a feltételek nem teljesílleltek. Ugyanis az uniláriusok egész kollégiuma igértetell.de a ref. szászoknak abban l e v ő imatermét nem kapták meg.Aztán, amil a felség különös óhaj gyanánt fejezell ki, hogyI. i. a kolozsvári unitáriusok f ő t e m p l o m a is adassék át, szintén

nem teljesíttetett. Ezért a felség rendelete is f ü g g ő ben maradt.végleges elintézést vár az egész ügy. Ez a folyamodás azonbanBécsben visszautasíttatolI. mert Kinsky még élt s Lipót aztakarta. hogy a diploma állandó maradjon s annak ellenéresemmi változás ne legyen. A katholikusok kivánságait nemteljesítellék s a vallásügyi. a templomok, kápolnák átadásáravonatkozó kérelem tárgyában a protestánsokkal való atyafiságos egyezkedésre utasílollák.

Kinsky halála után mindjárt megszülellek aMikes-félepontok. .az e l s ő nagy csapás az erdélyi protestánsokra, melylyel a diploma kiforgallatoll l é n y e g é b ő l s elvesztette a protestánsok jogait v é d ő hatályát. E pontok: I. A lizedek negyedeiezután ne a prot., hanem a r. kath. papoknak fizeltessenek.2. A hivatalokra a három kandidált egyike r. kath . legyen. 3.Tisztségekben e g y e n l ő számmal legyenek a r. kath. és protestánsok. 4. A r. kath. ellen hozolttörvények töröltessenek. 5. Erdély.pecsétjének ő r e r. kath. legyen. Ez i d ő b e n jölt az utasítás B é c s b ő l , hogy a kolozsvári uniláriusok f ő t e m p l o m ukat ajánlják fel önkénta királynak. i l l e t ő l e g a r. katholikusoknak. Maga Kollonich 1699jul. 4-én megkereste e tárgyban az uniláriusokat. Iri a papságnak. a .státusnak" s külön-külön az egyház két v e z e t ő férfiának. Sárosi Jánosnak és Biró Sámuelnek. Emlékezteti ő k e t afelSégnek 1693 május 14.-i azon óhajtására, hogy a refolillát!lsok temploma helyett az unitáriusoké ürítIessék ki s adassek



184

át. Ez aZ óhaj eddig nem teljesíttetett. talán azérl mert a gu-

bernium nak íratott meg s az uniláriusoknak nem adatott értésére. Ezért a felség általa hívja emlékezetbe. Nyomatékosanhangsúlyozza. hogy a császárnak ugyan hatalmában volna máseszközökkel is óhaját a templom átengedése iránt keresztül

vinni. de kegyelmét kivánja megmutatni azzal. hogy alkalmatnyújt az uniláriusoknak a felség iránti h ű s é g ü k és ragaszkodásuk bebizonyítására. A papsághoz írt levelében még azt azil/éretet teszi. hogy a piaci templomért cserében megkapnák az

Ováril.Kollonich bíbornok levele után az unitárius religio com

munitasa kérést ad be a kath. communiláshoz: hivatkozikaz unioban vállalt kölcsönös kötelezettségre. a keresztény sze

retetre és jóindulatra. a Lipót diplomájára. "melytöl lelki-testiszabadságunkat reméltük ". Most pedig nagy álmélkodással ésszomorúsággal vettük a bíbornok levelét. . . hogy templomunkatés mostani iskolánkat az parochiával együtt az kegyelmetekóvári templomáért és mellette l e v ő scholáért cserében adjuk".Álmélkodással. mert . m i d ő n ez hazában l e v ő egyetlen egyscholánkaf. kegyelmeteknek kedveskedni akarván. odaadtuk.oly bizodalom alatt tettük. hogy megmaradt templomainknak.scholáinknak birodalmában békességesen maradhatunk". Szomorúsággal. mert annyi sok változás után .egyetlenegy templomunk maradt és az az egy kolozsvári eklézsiánk. melyegyedül minden eklézsiánknak édesanyja". Ha ez az egy turbáltatnék. ,minden eklézsiáink. mint az anya nélkül való állat.árvaságra és utolsó pusztulásra jutnának". Ha a diplomaés unio ellen így háborítanak meg. .. melyik religiónak lehessen ez hazában securitasa 7". Ezért megszomorításunkat nemkivánhaiják. mert az unio azt nem engedi. a diploma is

ellenzi. a multban irántok mutatott jóindulatunkért. .. Isten boldog állapotra juttatván kegyelmeteket' • azzal nem fizethetnek. ha debilitáltatnánk. soha többé lábra nem állhatnánk sfunditus exstirpáltatnánk. Essék meg szívük ilyen romlásunkons ' p r ? ~ ~ g á l j a n a k minket Ű f e l s é g e e l ő t t . . . mellettünk instálni nesajnabak. Várják istenes válaszukat nagy becsüleltel. "

.Az!án folyamodványt küldtek - teljesen megfélemlítve -a csaszarhoz. mert szorongaItatásaik között nincs másult mene

~ é k és oltalom. csak a felségnél. Irtak Kollonichnak szomoruanes megdöbbenéssel. mert már csak egyetlen eklézsiánk van.melyet úgy tekintenek. mint anyát a lányok". kinek bántatlanelöhaladásáért könyörögnek. Irtak Józsefhez és Károly föhere g h ~ z kiket arra kértek. hogy jóindulatú támogatással ter

Jesszek kérésüket Ű f e l s é g e elé. A bíbornokhoz írl maga apapság is.



185

Ezeket az emlékíratokat Simén Mihály udvari referendáriushoz küldték (ki utódja volt az 1696-ban meghalt Pálfi Ferencnek)_ Fosztó-Uzoni irások és eredeti okmányok alapjánnem tud semmit e kérelmek további sorsáról. az ezekre adott

válaszokról. De Szent-Ábrahámi egyháztörténelmében azt jegyzifel . hogy a felségnél megvolt a kivánt halás. Mert amint folyamodványukban igérték. hogy maguk s k é s ő i utódaik is könyörögni fognak az osztrák-ház boldog uralkodásáért. mihelyt 1701 -ben alkalom adódott. a kisvárosi zsinat végzésben mondotta ki .hogy imádságaikat úgy végezzék. hogy adjanak hálát a maihelyzetért s könyörögjenek az államérI. királyért és császárifelségért.

Amint a r. katholikusok megkapták a Mikes-féle pontokat.közölték az épen ü l é s e z ő o r s z á g g y ű l é s s e l . hogy kihirdettessenek.A protestáns rendek nem akartak róla tudomást venni. mig agubernium hivatalos útján hozzájuk le nem j ő . De azért tanácskozni kezdtek a t e e n d ő k r ő l s küldöttséget választottak. hogykérje a diploma sértetlen fenntartását. 1699 végén az öt ponta guberniumhoz is megérkezett s elrendeltetett azok t e ~ e s ésazonnali végrehajtása. Mig a gubernium intézkedhetett volna.a katholikusok 1700 juliusában katonai e r ő v e l elfoglalták a

reformátusok fejérvári kisebb iskoláját. A követül Bécsbe küldött Vass György azzal jött vissza hogy jó lesz engedni s nemvárni. hogy az udvar beleszóljon a dologba. 1702-ben a guberniumnak megint megrendelik az öt pont haladéktalan végrehajtását. Ugyanezt kérik 1702 máj . 20-án a katholikusok azo r s z á g g y ű l é s t ő l is. amely a három religioval való egyezkedésreutasította ő k e t . A juniusi o r s z á g g y ű l é s e n a ref. és unitáriusokkijelentették. hogy bizonyos feltételek mellett elfogadják azokal.

De a katholikusok válasza minden egyezkedésnek útját vágta.Ezután a Rákóczi szabadságharca következik. mely szünetet hoz ebbe a kérdésbe.

Ilyen e l ő z m é n y e k után adta ki Károlya rendeletet.' hogy.. a jezsuita rendnek két évtized óta többször kifejezett kéréséreés sürgetésére beleegyezett, hogy a r. katholikusoktól. i l l e t ő l e g a jezsuitáktól a reformáció kezdete óta akár fejedelmi adomány vagy törvény. akár a községek határozatai következtében elvett egyházi javak: templomok. papi házak és telkek.iskolák. k ü l s ő és b e l s ő f e k v ő birtokok, dézsma stb. törvényhozás útján k i v ű l . itélet nélkül. egyedül a fejedelem t e ~ e s hatalmú akaratánál fogva. szép módon. ha az i l l e t ő k hajlandók.szükSég esetében katonai e r ő h a t a l o m m a l minden f e l e k e z e t t ő l visszavétessenek ...

• Jakab Elek, Kolozavár lörlénele. III. 176. - • U. o. III. 177-192.



186

E rendelet következtében vétettek el t ő l ü n k a róm. kath.alapítású templomok, papi lakások és telkek, k ü l s ő birtokokKolozsvárt a piaci templom és iskola s minden egyéb egyháziés iskolai vagyon. Az elvétel részleteit Szakál Ferenc kurátorés Uzoni-Fosztó leírásaiban olvashatjuk. Az eklézsia j e g y z ő j e Jövedécsi András, ki 1721-ben a r. kath. hitre tért, lelkiismeretlen ember, aki a j e g y z ő k ö n y v e k b e n csak érdektelen és öszszefüggéstelen részleteket jegyzett fel és a hivatalos íratokatnem ő r i z t e meg. Szakál Ferenc így írja le a tárgyalásokat:Kolozsvárra érkezvén Steinville generális, felkérette az eklézsiae l ő l j á r ó i t , Dimén plebánust, Teleki Ferenc gondnokot, Bongardus János helyettes algondnokol. Ezek többekkel együtt fel

menvén hozzá, kérte t ő l ü k a piaci templomot felsége "ne

vével". Azt felelték, hogy a válasz a communitást illeti. Atábornok rájuk rivalt, hogy még ebéd e l ő t t meg legyen a válasz,adják-e vagy nem. Akiket lehetett, hamarjában ö s s z e g y ű j t ö t t e k , sokat tárgyaltak s azt határozták, hogy detegálják b. e, Leopoldus diplomájál. melyben a templom birtokában minket meghagyott, József is m e g e r ő s í t e t t s mostaní felséges fejedelmünk is.

A tábornok azonban nem akarta hallgatni a fejtegetéseiket,hanem kítessékelte ő k e t , katonákat küldött minden unitáriusemberre. akik kegyetlenül bántak velök, nagy prédálást vittekvéghez és borpocsékolásl. Még a tárgyalás e l ő t t a cinteremajtóit feltörték, bementek s minthogy a kulcsokat nem adtákrögtön, e r ő s z a k k a l elfoglaltái{ a templomot. Az ürügy, amiértkérték, az volt, hogy a templom r. kath. alapítvány. Elegetmondták, hogy a templom, amióta az unitáriusok birják, háromszor égett le s koldulással, alamizsnával építették fel mindháromszor. Azt felelték rá: a templomban sok kincs volt, azértpótolníok kell maguk megróvásával is, mert eleik harácsoIták

el ezen jókat. Mivel három király építtette a templomot, ahozelégséges adományt ís hagytak, a m í k r ő l a levelek bemutatásátis kivánták, A mai unitáríusok e z e k r ő l semmit sem tudnak -felelték - hanem a mí falukat bírtak, a várostól zálogul bir

ták. Erre azt felelték : az is abból a k i n c s b ő l van, ami a templomban és plebániaháznál találtatott. Az unitáriusok válaszaaz volt: Ha lett volna is, Basta annak idején a templomotelvette úgy, hogy három évig eleik nem járhattak bele s mikor

az országból kiment. a templomot úgy engedte vissza, hogy aváro st (akkor mind unitáriusok voltak) minden k i n c s é b ő l kifosztotta, hillel s e r ő s z a k k a l tudván ki kinél mi voll, amint azIstván i Miklós históriájából kitetszik. Mindez azonban nemhasznált.

Uzoni-Fosztó szerint az átvétel így történt : 1716 máre .3O-án Kolozsvári Dimén Pál plebánus értesülvén a történen-



187

k r ő l maga mellé vette Timothé Dániel gondnokol és TelekiFerenc szenátort, bement velök a cinterembe 8 ott reggeli 9órától kezdve fel és alá sétált. 10 óra felé két gránátos németkatona a cinterem ajtóját betörte, mire sokan oda gyülekeztek.

Erre Preiner tábornok hadsegéde egy csapattal f t helyszínente rmett, a templom és a cinterem ajtait szuronyos fegyverrelostromolni kezdte. Timothét és Telekit ütlegelve k i ű z t e s aplebánust fegyver közé fogta. E közben a Hidkapu f e l ő l megszólalt a trombita szava: 1768 marcona német katonát vezé.nyelt maga Steinville tábornok kivont karddal az ő r h e l y felé.Az unitáriusok neveit, számát felirták. A plebánoshoz 50, Almásipüspök házához 30 lovas és gyalog katonát rendeltek. A bel-

. városban 150 unitárius szállást jelöltek ki , nem véve ki a legszegényebb özvegyet is: 8 lovas és gyalog századot szállásoltak be hozzájuk. Ezek aztán rettenetesen kegyetlenkedni kezdtek rajtuk úgy, hogya c s a l á d f ő k nem tudtak megmaradni

házaiknál. Steinville és Mártonffi r. kath. püspök a plebánushoz menvén, VI. Károly nevében királyi rendelet e l ő m u t a t á s a mellett parancsolták a kulcsok átadását. jgy történt meg fegyveres e r ő v e l az átvétel. A templomban felállított nyomdát iselvették. Márc. 31-én az unitárius polgárok kérték a tábornokot,

hogy a templomba betéve volt holmijukat adassa vissza. Atábornok elolvasta a kérvény , a betett holmikról hallgatott.A katonaságot ápr. 7-én este elrendelte a polgárok nyakáról,de a nyomda lefoglalva maradt.

Aprilis és május hónapok folytonos aggodalmak, tanács

kozások, a tábornokhoz, a püspökhöz és világi f ő u r a i n k h o z küldött levélváltások között telt el.

Az eklézsia március 30-án g y ű l é s t tartott s megválasztotta

a plebánust, Teleki Ferenc kurátort, KmitaJánost

és KolozsváriAndrást, hogy a gubernium május 3-iki ülésén "mostani szomoru változásunk és állapotunk orvoslását" megpróbálják.Emlékiratot küldenek a tábornokhoz, melyben e l ő a d i á k hogya püspök nem elégedett meg a templom átengedésével, hanem

egyebeket is elfoglalt, a templom körüli boltokat, melyek unitárius alapításuak s ezért a gubernium g y ű l é s é h e z fordulnakhatározatért, kérik, rendelkezzék, hogy a boltok s azok jövedelme a döntésig náluk maradjon, vagy legalább pártatlan

kezekbe kerüljön, mert méltányos és a természeti joggale g y e z ő , hogy a j ó h i s z e m ű birtokos vegye a maga dolgainakjövedelmét.

Steinville ápr. 4-én távozik Kolozsvárról. Mártonfi püspökugyane napon elfoglalván a plebániát, k ü l ö n b ö z ő dolgokatkövetel: ruhákat, poharakat, tálakat, gyöngyöket; földeket,könyveket, falvakat, s z ö l l ő k e t , szántókat, réteket, e r d ő k e t , ta-



189

Ugyanakkor a kath. püspökhöz küldött liltakozásban aztemelik ki. hogy a megfélemlitett kolozsváriak ápr. IB-án igértékaz iskola átadását ..az unitárius status tudta és engedélyenélkül. holott az iskolát többnyire kollektákból és admányokból

építették. Visszaélve a status jogával azt igérték oda. ami teljességgel nem az övék. amely igéret mint idegen vagyonrólszóló. jogilag semmis ". Kérik a püspököt. álljon el az iskolaelfoglalásától s várja meg. míg a rendek. vagy a gubernium segyben az unitárius vallás státusa is határoz. Ez az út aziskola megnyerésére e r ő s e b b s a törvényeknek m e g f e l e l ő b b . Szüntesse meg ezt. melyen a törvényeket és dolgokat nem ism e r ő k információi után elindult. Egyébiránt. amint ő s e i n k hagyományai mondják. a plebánia iskolája csak azon ház emeletén volt. ahol tényleg ma is külön kis szobácskák láthatók;a magasabb tudományokat a jezsuiták kollegiumában tanították.

Apr. IS-én a püspök elrendelte. hogy az eklézsia mindenvagyonáról és javairól irás beli okmányaikat küldjek el neki éscsináltassanak orgonát. Az eklézsia a státustól választ kapvánazt felelte. hogya templom és iskola ügyét a gubernium ülésére terjesztik Ápr. l B-án a püspök Horváth Márton konvenli requisitorral megjelent az iskolában s a könyvtárban minden könyvet megvizsgálva. tetszése szerint kiválasztott l00·atLmások szerint 200-at"). azokat elvitette. az eklézsiának atemplomban elhelyezett könyvtárát is lefoglalta. Öreg kolozsváriaktól hallotta Uzoni-Fosztó. hogy a cin teremben 3 napig iségtek az unitáriusok könyvei és látott a t ü z b ő l kiragadott féligégett kódexeket is. Ápr. 24-én a püspök Brockhausennelegyütt folytatta az átvételt. de ,a status" megüzente az eklé·zs iának. hogy semmit oda ne ígérjenek. hanem mindent

a status uraira halasszanak. Április 2S-én az eklézsia az~ g é s z ügyet k e z d e t t ő l megírja a .státus"-nak ilyen módon:Unnepek alatt békét hagytak nekik. de ünnep után való szerdán a püspök Márton diáktól üzent. hogy az orgonát úgyamint volt. megépíttessük. a sehol a kvartáját odaengedjük ésmutassuk ki. hogyajószágokat mikor és mint szereztük. Ezekreápr. l7-én írásban teleltek. l8-án titkára által hivatván ő k e t . megjelentek a plebánus. Bongardus János. Szent Lászlói János.Teleki Ferenc és Timothé Dániel. Ott jelen voltak: Gróf CsákiIstván. Mikola László. Torma Kristóf. Boér Ferenc. Hosszasantárgyaltak s ,instáltak az deákok egyideig való megmaradásokf e l ő l az scholában és az scholának assignalioja halasztásafelöl". Némelyek csak cavillumnak ( s z ő r s z á l h a s o g a t á s ) s reservatumnak mondották kivánsága inkat s terminust kértek aziskola kiürítésére. ,másuva szállítva a diákokat". Mi azt k é r t ~ k . hogy halasztassék vagy országgyülésig. vagy a gubemiumlg.



190

hogy .a mieinket tanács, segítség vagy költség adásáért meg-találhassuk". Hajoltak rá, de csak azon feltétel alatt. hogybiztosítsuk öket az iskola átadásáról, mit meg is igértünk.A boltokat is kivánja, hogy odaadjuk. noha már elfoglalta.

Arra az ellenvetésünkre. hogy az a mi alapításunk a püspökazt mondotta. hogy mivel mi is a templomhoz birtuk. ö isahoz akarja applikáini s ha nem adjuk. nem engedi meg.hogy birjuk. mivel a einterem falaihoz vannak építve. hanemhordassuk el onnan. Kivánja. hogy az orgonát is megcsinálta,suk. sürgeti a jószág és schola kvártája iránti levelek bemutatását. Hozzáfoglak a könyvek regisztrálásához s a plebánusés Keresztúri a magok könyveit már kiváloga tták.

Ennyi történt eddig. Egyébbe a státus nélkül nem mennekbele És szeretnék. ha eljönének. mert írásban nem lehet mindent elmondani.

Ápr. l 7-én a Horváth Márton által tólmácsolt követelésekrea püspöknek megirják: a püspök azt akarja tudni. hogy l. holrejlenek az orgona sípjai. hová s kik vitték szét; 2. a falvakat és birtokokat milyen jogon s mikor szereztük. valamint3. a kolozsvári dézmák iskola-kvártáját 1 Az elsö kérdésreazl felelik. hogy nem tudják. nem hallották. hogy ki vitte el s

hol rejlenek. A másodikra okmányaik vannak. de ily rövid idöalatt s ily zavarban nem tudják bemutatni. tehát idöt kérnekrá. Az iskola kvartájára nézve kérik a püspököt. álljon elkivánságától. mert nincs joguk annak átengedésére. mert nemaz ö munkájuk volt annak megszerzése. Hogy terheltetnének azorgona visszaállítási köl ségével. ha nem hibásak elrontásában 1

Ugyanakkor egy másik kérés is ment a püspökhöz. melyulai a püspök válaszának arra a tételére. hogy az iskola áten

gedése méltányos és szükséges. kárpótlásul azon okból. mertkétségtelen. hogy régen is voltak iskolák a templom és parochiaszomszédságában. Erre azt felelték. hogy ök öseiktöl lerontotts megsemmisített iskolákról semmit sem tudnak: az óvári iskolátönként engedték át 20 egynehány évvel ezelött "szétszóródvána mi iskolai ifjúságunk magános polgárok házaiba. mig a plebániával szomszédos!. tisztán polgári alapokból véve. alapjátólföl nem építettük s be nem végeztük saját költségünkön ésverejtékünkön s a rendek ama biztatásával. hogy annak békés

birtoklásában soha sem fognak zavarni. Hogy lehet ezt mostkivánni kárpótlás eimén. mikor az ugyanezen címen adatottnekünk 1" A püspök azt mondotta levelében. hogy rendeletevan az elfoglalásra. de ha átengedjük. elégséges segély igérésével ; és rámutatott azokra a kellemetlenségekre. melyek aziskola. plebánia és templom közeli szomszédságából származnak s azt kérdezte, nem helyesebb·e ezeket megelözni, mint



191

k é s ő b b keresni az orvosságol? Erre felelelük e ~ : Az ök nehézségeik ugyanolyan nagyok és nehezek. de ezek éber felvigyázással a középen egy fal emelésével könnyen megakadályozhalók: A hideg i d ő . az i d ő rövidsége elég ok arra. hogy az

iskolai ifjúságol. melyi d e ? e n b ő ! . ! D e s s z i r ő l ~ ü ! ~ i ~ e .

ki neű z z é k a bizonytalan ba. ketes lakasokba. az ovelklol berendezett és melegített f é s z k ü k b ő l . Adjanak legalább addig haladékot. míg az i d ő enyhül s alkalmuk nyílik szorongallalásukbana guberniumhoz. vagy a rendekhez. vagy az övéikhez fordulni.honnan tanácsot és segítségei remélhet nek. Erre kaptak 10 napih a t á r i d ő l ápr. 18-ig. Ekkor öten a püspökhöz . mentek azzal akéréssel. hogy a hideg miatt halassza el a kiürítést. Beleegyezett az elhalasztásba a fennebbi kérés értelmében.

Május 2-án Kolozsvári Dimén Pál. Kmita János. TelekiFerenc Szebenbe mennek. hol megtudják. hogy az eklézsiaügyét Steinville személyesen vizsgálja meg. aki most épen Bécsben van. Máj. 17-én a püspök személyesen meghivja magáhoza plebánust bizonyos kérdések megbeszélésére. l8-án Kolozsvári Pál Timothéval megjelenik a püspökné!. aki f e n y e g e t ő z i k . hogy az unitáriusokat feljelenti a Felségné!. hogy a kereszteta Szentpéter-templomról ledobták s ezzel a katholikus vallást

gúnyolták. Oda rendelte a 66 bolt b é r l ő i t s megparancsoltanekik. hogy a bért ezután az számtartójának fizessék.A plebánusnak azt mondolIa. hogy a házakról. falvakról valóösszes okmányokat mutassa be. Az iskola ügyében pedig kijelentette. hogy az unitárius urak keressenek valahol helyetaz iskolának. mert az ifjúságot és lármázó gyermekeket aszomszédságban semmiképen sem fogja t ű r n i . A plebánusnak

mindezekre szerényen csak az volt a felelete. hogy e z e k r ő l a Felség personalisa

e l ő II kellene tárgyalni. A

k ö v e t k e z ő napaz eklézsiának k ö z g y ű l é s e volt. melyen arról tárgyaltak. hogy

hová helyezzék az ifjúságo!. ha az iskolát el fogják venni.Máj. 23·án a plehánus. Gyergyai Pál és Jövedécsi Kocsárdramennek Sándor Gergely f ő j e g y z ő h ö z . onnan a két utóbbi továbba f ő u r a k h o z . Jun. 5-én lérnek vissza ezek véleményével. melyeta k ö z g y ű l é s elfogadot\. Jun. 8-án Szakál Ferenc és Gyergyai~ á l .Fejérvárra viszik a generálishoz a status és eklézsia emlékITatat. amazt német. ezt latin nyelven. Innen Dévára mennek

a generális után s jun. 15-én hozzák válaszát. melyhez alapaszlalatlanok nagy reményeket f ű z n e k (Uzoni-Fosztó). Jun.13-án Enyedi Jánost küldik a tábornokhoz. hogy emlékiratuki e l l e r ~ e s z l é S é t megsürgesse. Azzal a válasszal vissza. hogy márJe l e r J e s z ~ e t t e s ígérle. hogy a választ azonnal közölni fogja.un. I.O.e!' a püspök megliltia a szenátusnak. hogy ne merjen

az umtánusok közül ispolály-meslerl (ispán!) választani. II-én



192

a plebánia malmát akarta elfoglalni. de a Szamos kiöntött selsodorta.

A sok emlékírat és folyamodvány közül álljon itt egyneka gondolatmenete: leírja az eseményeket. Kollonich két levelét.

Steinville foglalását. me ly azonban úgy esett. hogy a templ9motés parochiát úgy kapták meg. hogy nem következett be az Ováritemplom és iskolával való csere. amint a tábornok igérte.Mártonfi püspök a kapott javakkal meg nem elégedve az általunk épített Szent Péter templomot is elfoglalta amellettel e v ő iskolai telekkel együtt a nagy templomhoz tartozó kápolnacimén; elfoglalta a kisebb templomot is. az órát, nyomdát. harangokat, az e l s ő k ő t ő l az utolsóig a mi pénzünkön épített iskolát; a részben János Zsigmodtól. részben t ő l ü n k épített boltokat. melyeknek jövedelme a mi iskolai ifjuságunk fenntartására volt rendelve; iskolai lizedeinket. falvainkat és házainkatátadni s ű r g e t i s ezt nem más. mint a szomszédságból e r e d ő kényelmetlenség jogán úgy. hogy a városban nincs már istentiszteletre szolgáló középületünk. Ha a püspök foglalásai nemadatnak vissza. minden jogaink. privilegiumaink. a l a p v e t ő törvényeink ö s ~ z e o m l a n a k Mi a templomot nem e r ő s z a k k a l foglaltuk el a katholikusoktól. hanem ő s e i nk katholikusokból

lutheránusok. azután unitáriusok lettek s így mint örökségethagyták reánk. amely a vallás változtatásával nem vész el.Kétszer leégett. saját költségünken épíIlettük újra. s ő t külfölditi'slvérekhez is kelleti mennünk segélyért és alamizsnáért.Oseink a nemzetek és vallások k ü l ö n b ö z ő s é g e miatt úgyhatároztak. hogyha nemzeti. vallási viszálykodások vannak. a kérdések és differenciák a nem érdekell nemzetekbölés vallásokból való részrehajlatlan biráktól intéztessenek. qui

de elquo et piano rem d irimerent et suum cuique redderent.Készek vagyunk ű g y ü n k e t egy ilyen bizottság ítélete alá bocsátani. Ha engednünk kell jogainkból. legyen meg az úrnakakarata. De esedezve kérjük. akár csere. akár teljes megváltáscimén legyen; de ártatlanul jogaink teljes el vesztésével neb ű n h ö d j ü n k .

Augusztus elején kelt sürgetésünkre aug. 5·én Déván keltlevelében a generális értesíti az eklézsiát. hogy amint kivántáks ö ajánlta. a differenciák elintézésére a felség ei!)' pártatlan

bizottságot (imparlialis commissio) neveze tt ki Komis Istvánelnöksége mellett. amely aug. 12-én Kolozsvá rt ül össze s erref t szükSéges okmányokkal jelenjenek meg. A kormányszék rendelete. melyet a bizotIság egyik tagjához. Verder Györgyhöz1716 aug. 5-én intézett. mutatja. hogy a bizottság útasitásavolt. hogya felek követeléseit és kifogásait a felhozott okmanyok alapján megvizsgálják s amely okmányokat az udvar



193

in!encióÍa szerin! legalisnak elismernek. pro és contra jegyezzékfel és saját véleményükkel terjesszék fel.

A bizottság tagjai: Gróf Komis István elnök. Pucker Ádám.Prezner Kristóf János. Csapói Kún Zsigmond r. kath • BorberekiAlvinczi Gábor ref.. Werder György luth. A mi r é s z ü n k r ő l atárgyalásban résztvettek: a plebánus. PáHi Zsigmond. Bongardus János. Kmita János. Handsáros János. Teleki Ferenc.A tárgyalás az elnök Közép-utcai házánál történt.

Aug. ll-én estefelé megérkezett az elnök Werderrel. Másnap reggel a plebánus és Teleki kurátor .udvarlani menének". A többi tag csak l3-án érkezett meg. Várták. hogy üzen-eaz elnök. De az a jezsuilák kollégiumában volt examenen vagypromotion. D. u. a plebánushoz küldött. de ez azt mondta.hogy nincsenek jelen az eklézsia kiküldött jei. 14-én reggel 7órakor megjelentek az elnök házánál. A plebánus azt kérdezte.hogy a döntés végleges lesz-e. vagy lehet felebbezni. Az elnökazt felelte. hogy igenis lehet. mert csak azt vizsgálják ki.hogy kinek mi a jussa. Aztán írásban a generálishoz terjesztik, aki felküldi a Felséghez. Ezután megalakult a bizottság.

Most a pater vikárius e l ő a d t a , hogy mindazokat a bonumokat és appertinentiákat kivánja. melyeket mi eddig birtunkés most is sub liIulo ecclesiae birunk. A plebánus kérte. hogy

kivánságaikat adják be írásban. De a vikárius ezt nem akarta.azt mondván. hogy mi kértük f e l s é g é t ő l a bizottságot s nekünk kell bizonyítani, miképen birjuk bonumainkat. Hosszútárgyalás után beadtak egy magyarul írt kérelmet, melybenkérték:

I. a nagy templomnak a mi i d ő n k b e n kétszerí megépítéseért, a toronyra, harangokra és órára tett költségeiket ;

2. a piaci kistemplomnak a cinterem körüli boltokkal

együtt visszaadását;3. a nagytemplomban l e v ő nyomdát. könyvtárt. az ott l e v ő nagy kötelekkel, rézcsigákkal és a harangokkal együtt;

4. a plebánia-kvártát, mivel azért más dézmákat adott-z orszag.

Ezek felolvasása után sok szóváltás volt. Az elnök aztkivánta. hogy adjuk be okmányai nkat m i n d e n r ő l . amil kivánunk s amit t ő l ü n k kivánnak. Erre i d ő t kértek. mert nem voltakrákészülve. Erre kiküldték ő k e t . II órakor behívták s d u. 3órára terminust adtak. Hazamentek. jelentést tettek az eklézsiának s dolgozni kezdtek. D. u. 3 órakor visszamentek. Azelnök kérte az okmányokat. A plebánus olvasni kezdte a beadott kérés másolatáról kivánságaikat. De félbeszakították azzal.hogy azt már beadta. okmányok kellenek. Most· megint sokszóváltás következett. Azt vetették szembe. hogy mi vagyunk

Dr. C61 Kelemen1 A kolouv4r1 uftllMlu. koU6thlm 16rh!nete. 13



194

az aktorok. a mi kötelességünk bizonyítani. Mi meg ·azl sür-gellük. hogy a vikárius adja be irásban követeléseit. aztmondta: nem köteles vele. mert "nekünk incumbi! proba" .Aztán beadtak egy másolatot. mire az elnök azt mondta. hogynem jó. mert nem eredeti. Azért mégis elvette s kérésükre semadta vissza. Erre a vikárius is beadta kivánságait. m i r ő l máso-latot kértek. de nem kaptak. I d ő h a l a d é k o t kértek. mire megintkiküldték ő k e t . Behivás után e l ő a d t á k nekik. hogy h é t f ő r e úgykészüljenek. hogy minden okmányukat eredetiben adják be.Ezután hazamentek. jelentést tettek az eklézsiának. s azt hatá-rozták. hogy a káptalannal csináltassanak másolatokat. azttalán eUogadják8

• Ugyanakkor jelentik a tábornoknak. hogy abizottság nem a felség resolutioja szerint k e z d ő d i k s már most

protestálnak ellene.A bizottság további tárgyalását a felvett j e g y z ő k ö n y v

szerint ismertetjük. mely tartalmazza a követeléseket. a felele-teket és végül a bizottság határozatát"

A püspök követelései. a j e g y z ő k ö n y v szerint. ezek voltak:I. Az eklézsiához és plebániához tartozó k ü l s ő és b e l s ő

dolgok: írásbeli okmányok az adományokról. alapítványokról.ingó és ingatlan vagyon kimutatása az ezekre vonatkozó tanu-

vallomások értelmében.2. Az eklézsiához és plebániához tartozó iskolák. Fel-

t e h e t ő ugyanis. hogy egy királyi város és híres eklézsia isko·lákkal birt. aminthogy vannak hiteles írások. melyekben akolozsvári plebánus kanonikusnak és magisternek neveztetik.

3. Az eklézsiához tartozó összes falvak.4. A dézma negyede. amely még az unitáriusok kezén

van iskolák részére. minthogy vannak hiteles írások. melyek

szerint ez a kolozsi f ő e s p e r e s h e z tartozik.5. Butorok. kelyhek, értékes casulák. serlegek. orgona.harangok. melyeknek nyelve ma is meg van. szóval a kultus-hoz tartozó összes klenodiumok és felszerelések.

6. A plebániával szomszédos két ház.Az unitáriusok felelete erre :l. Az írásbeli okmányokat beadták több nincs náluk ; hae ~ u t á n valami e l ő k e r ü l . beadják. Kath.' eklézsia regestrumai

naluk nincsenek. azok az i d ő k viszontagságai között hihelóen,;lpusztultak. A vallomásokban felsorolt vagyon és javak azaltaluk vásároltak közé tartoznak.

2. Ilyen iskolákról semmit sem tudnak.3. Kath. alapítású falujok egy sincs.

: Az unitáriua eklézsia levéltárában. Fa.c. XI. 31. az. alatlJakab E. , Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. ll. 487 -502 .



195

4. A kvártáról törvényesen kibocsátott privilégiumuk van,mit a fejedelem nekik úgy adhatott, mint másoknak.

5. A felsorolt holmikból semmi sincs meg, csupán a harangoknak a háromszori é g é s t ő l megmaradt anyaga és nyelve.fi A két ház saját szerzemény és kegyes hagyomány.

Ugyanekkor a 4. pontra vonatkozólag külön e l ő t e r j e s z t é s ! tesznek. Eszerint a kolozsi f ő e s p e r e s csak b é r l ő i jogot birt snem volt tulajdonjoga a dézmával szemben. A tizedeket az

1691. évi diploma m e g e r ő s í t e t t e . A rendek erre a célra vették15,000 frton Monostor falut s bizonyos szász falvak dézmájáta katholikusok részére.

Aug. 21-én a püspök 7 pontban új követeléseket terjeszt elé:

l.

Kívánja a Xenodochiumot minden hozzátartozóval ésokmánnyal.2. A plebániával szomszédos két házon kivül még három

házal.3. A kvárta-házat és két kertel.4. Két s ü t ő - h á z a l . 5. Ezüst ellYházi edényekel.6. Az uniláriusok kezén van még több ház az eklézsia

eimén, melyeket szintén követel, ha nem bizonyítják be, hogy

saját költségükön vették vagy végrendeletileg kapták.7. Az oltárokat, mert kétségkivül több volt; ha lerontották,

térítsék meg az árál.Az unitáriusok felelete erre:I. A kórház joga és birtoka a városé, a f e l e l ő s s é g is érte.2. Hogy erre felelhessenek, kérik a beadott írások máso-

latát, enélkül nem tudják, melyek azok, hol feküsznek és kié,mely jogon birtokolja.

3. A kvárta-házra okmányt adtak be. A kertek a plebá-niának átl'ldattak.4. A s ü t ő - h á z a k r ó l semmit sem tudnak.5. Az e d é n y e k r ő l az e l ő b b i követelés I. pontjában feleltek.6. Ilyen házuk a kath. eklézsia eimén nincs; amelyek

vannak, azok saját alapítványok.7. Oltárokról semmit sem tudnak, nem terhelheti ő k e t

visszaállításuk, kik nem hibások az elrontásban.A házakról külön e l ő t e r j e s z t é s t teltek, melynek tartalma

ez: A kvárla·ház kivételével. a többi mind újabb szerzés -kegyes adományokból és hagyományokból. A plebánia. mellettit 1699-ben vették a város leégése után a Hollandiábang y ű j t ö t t p é n z b ő l 1700 frton. A mellelte l e v ő sarokházat cserével és 300 frt rAfizetéssel. Amelyikkel elcserélték, azt kegyeshagyományból vették, a Monostor-utcai! a déli soron részben

.v



196

hagyományból, részben adakozásból, az északi soron l é v ő t tisztán hagyományból, a Hid-ulca keleti során a kvárta-hézatrészben vették, részben ·hagyományozták. A Magyar-utcaithagyomány, a Közép·utcait csere útján, melyért 2 hagyomá_

nyozott házat és 900 frtot fizettek. Mindezek s ezen felül a kétkvárla és a boltok jövedelme nem volt elég s ezért évenkéntg y ű j t e n i és adakozni kellett. Asszonyfalva, Alsó és F e l s ő Füle{Torda m.), Kóród, Apahida (Kolozs m.) és a B e l s ő Szolnokmegyei birtokok .szintén hasonló úton, módon és eimen"jutottak birtokukba. 1635 e l ő t t nincs jelentékenyebb jövedelem.Ez évben jött Mikó Ferenc jelentékeny hagyománya.

Aug. 21-én gróf Komis a bizottság nevében felszólítottaaz unitáriusokat, hogy a dolgot békés megegyezéssel egyenlítsék ki. Ugyanezt tette a püspök is Komis · Péter és HorváthMárton káptalani l e v é l k e r e s ő k által. A j e g y z ő k ö n y v b e n úgyvan megörökítve ez a lépés, mint a gyengébb félnek adotte l ő z é k e n y s é g és engedmény. A püspök oklevelet, adománym e g e r ő s í t ő irást terjesztett be, melyek követeléseit alátámasztották. Az iskolának. az ifjúság részére g y ű j t ö t t dézma-kvártának és a boltoknak átadását kérte. Mikor a püspök írásai felolvastattak, a mieink habozni és ingadozni kezdettek s hajlandók voltak alkudozásokba bocsátkozni. De minthogy abizottság az ajánlatokat keveseJte, elhatározta, hogy mindkétfél a maga jogait és követeléseit támogató okmányokat ter-jessze be, hogy ezek alapján lehessen dönteni. .

Aug. 24-én beadják a választ, mely szerint a boltokat-számszerint 66-ot -, melyek nem m e g v e t e n d ő jövedelmet hajtanak. átengedik. Az iskolát is a plebánia szomszédságábóle r e d ő alkalmatlanságok kikerüléseéri, de azon feltétellel. hogyaz a felséghez beadott kérelmük értelmében a .teljes megváltás" eime alatt legyen; míg ez nem történik meg, addig azátadás és kiürítés elhalasztandó és az ifjúság ott t ű r e n d ő . Adézmanegyed átengedése nem tartozik rájuk egészben, mertez az ifjúság fenntartására és a közjóra nevelés hasznáraadatolt s attól nem veheti d más, mint akinél van nemcsaka vagyonunk. hanem az életünk feletti jOg. az az lsten. A kolozsi f ő e s p e r e s n e k nem tulajdon, hanem csak bérlési joga volt.

Ha az iskolát átengedik, ezzel egyült megy a tized is. merl,dolog a terhével együtt jár. De a telek terhe nem az iskolae.hanem az ifjúságnak adott királyi adomány, mely - nyilvánvaló - hogy az óvárból kivonuló ifjúságot követte. Ehez járulaz, hogy a katholikusok követelését teljesítelték, mikor Monostor falut 15000 frton visszaváltolták. Végül, hogy ne vádolhassákő k e t azzal, hogy nehézségeket okoznak, a 6000 forinton v ~ 1 t nyomdát átengedik úgy, ha 2000 frtot visszafizetnek. hogy meg



197

Eennállóadósságukat t ö r l e s z t h e s s ~ k . Végül k i r e ~ e z i k . h ~ g y ~ é r t voltak olyan engedékenyek s adtak át még saját alapItásaikatis. hogy útját vágják minden tová.bbi k ö v e ~ e 1 é s n e k s ne prejudikáljon többi j o g a i k n ~ k m ~ l y e k e ~ t a f e l s e g ~ e z f o l y a m ~ d t ~ ~Augusztus 24-én hosszu_ tanacskozas u ~ ~ n a b l ~ o t t s ~ g a. puspokkivánságára a következokben foglalta ossze velemenyet :

A templom adományozásáról semmit kinyomozni neml e h e t ~ í t . A regestrumok és leltárak iránt bizonyosság nemvolt s z e r e z h e t ő . Az iskolák v a l ó s z i n ű e n azon a helyen voltak.melyet az unitáriusok most bitorolnak. Világosabb. hogysembizonyítani kelljen. hogy voltak iskolák. habár azok h e l y é r ő l nem tudni bizonyosat. A plebániával szomszédos két házközül a szögleten l e v ő r ő l semmi bizonyost megtudni nem Ie-

hetett. De hogy a másik a plebániához tartozott. mutatja aplebánus udvaráról á t v e z e t ő ajtó helye. Ezért az is a plebániához adandó. Az unitáriusok által zálogban bírt Kabalapataka.Véczke. Tormapataka. Gyurkapataka. Asszonyfalva. Alsó- ésF e l s ő f ü l e . Kóród s az apahídi részjószág dolgában a bizottságnem tudott eredményt elérni. mert a városi levéltár rendezetlensége miatt nem tudta kimutatni az elzálogosítás jogosultságát. Ezért meg kell vizsgál ni. hogy vajjon a városi tanács át

adhatót adott·e át és zálogosított el? S e pontnál semmiki-

vizsgálatlanul ne maradjon. A kolozsvári dézmák kvártája akolozsi f ő e s p e r e s t ő l ..János Zsigmondnak véleményünk szerintérvénytelen. a gyakorlat által másutt is érvénytelenített s megsemmisített adománylevele által vétetett el" s azért azon azúton. melyen etroglaltatott. visszaadandó. Az államérdek aztkivánja. hogy addig a vitás dézma tétessék zár alá a kvártaházzal és az ahoz tartozó majorsági telekkel együtt.

A templom f e l s z e r e l é s é r ő l . oltárokról. papi d í s z e k r ő l . orgonáról. ezüst e d é n y e k r ő l : ..az évkönyvek ugyan hallgatnak". deaz ingadozó vallomásokból k i v e h e t ő . hogy minden templomi fel-

szerelést az unitáriusok invasiójuk és a foglalás idejében lerontottak. széthordottak. elszaggallak. az orgona sípjait eladták. soly állapotba hozták a templomot. hogy a falakon kivül semmisem maradt fenn; ezeknek visszaadása nemcsak méltányos.hanem szükséges. hogy a romlásban l e v ő templomok megépitésében most segítségére j ő j j e n e k . A falvak és birtokrészek

..távolról sem e g y e n l ő " értéke e célra helyesen volna fordítható.A Xenodochium maradjon a városi tanács igazgatása alatt. dea püspök felügyelete mellett. Azon 3 házért. melyhez a püspökaz eklézsia jogát igazolta. de helyüket kimutatni nem tudta.ab ' sarokház adandó. melyet az unitáriusok mint legatumot

utak.A két kert. szöllö. szénaföldek és szántók ügye további



198

kivizsgálásra úlasíllaük. mert kétségtelen. hogy tényleg voltakilyenek a parochia használatában.

Az unitáriusok k ö v e t e l é s e i r ő l ez a javasIatuk :A boltokról .jogos és méltányos·. hogy a templomot bir

tokló egyházéi legyenek. mert a templom cíntermét veszik körül.azzal össze vannak építve s az eklézsia jogán birták az unitáriusok is s 1675-ben a város kérvén t ő l ü k . azzal az érvvel védelmezték és követelték. hogy az birja. aki a templomol. A nyomdáról : .A templomban elhelyezett. saját költségükön szerzett s az elrablottak kárpótlására visszatartott éscsászári engedély nélkül(I) használt nyomda nem visszaadandónak véleményeztetik ". A szentpéteri kápolnáról: Nyilvánvaló. hogy a Szent-Mihály templomhoz tartozó kápolna apapilakással és telekkel együtt a régi katholikus birtokosoktólel nem v e h e t ő .

Ezzel v é g z ő d ö t t a bizottság munkálata. A j e g y z ő k ö n y v dátuma 1716 aug. 26.

A hivatalos jelentést konventi átíratban közli Jakab Elek(Oklevéltár Kolozsvár története II. és III. kötetéhez 487-504.lapokon. A tárgyalás részleteit lásd kolozsvári unitárius eklézsialevéltárában XXI. FasiculusbanJ A jelentést az elnök Stein

viIIéhez küldötte. aki 1716 aug. 30-án visszaküldötte aláírás ésmegpecsételtetés végett s meghagyta. hogy 2 példányban állítsákki . egyet az udvar és egyet az írodája részére. Azután abizottság feloszolhal. Az eredeti okmányok mindkét félnekvisszaadhatók. e l ő b b azonban a bizottságtól láttamozott másolatok k i s z í t e n d ő k . A dézmák kvártá,ia alkalmas helyre összehordandó s a felség döntéséill lefoglalva zár ala t marad. Abizottság tagjai aug. 31-én eltávoztak Kolozsvárról. A kath.

püspök összehívta a ref. papság r é s z é r ő l Sós és Csepregi papokat.unitárius r é s z r ő l Almási püspökö!, Baumgarthus János városijegyzöt és Teleki Ferenc szenátort s az iskolai kvártát lefoglalták. 1717 jan. 7-én Dimén és Timothé Dániel Szebenbe küldettek a lefoglalt kvárta ügyében. de nem tudták felszabadítani .Apr . 28-án megint kérték. A válasz az volt. hogy várni kell afelség döntéséig.

Uzoni-Fosztó szerint az unitáriusok aug. 25 -én felség

d y á , ! y t í ~ t a k . melyben e l ő a d j á k : .. nemcsak a templomregl alapItvanyalt. de sokat a magok és nagy munkávalszerzett javaiból. melyek minden jog szerint az tulajdonaik.ráadásul átadtak. alázatosságuknak kézzelfogható bizonyítékátadva. a barátságos kiegyenlítést remélve. Azonban hamar tapasztalniok kellett. hogy hasztalan minden engedékenységük.ha minden jogukról le nem mondanak. Mikor ugyanis a püspöklátta. hogy javaik legatumokon és kegyes adományokon s ezekröl



200

m i n d e n ü n k r ő l le nem mondunk, minden falvainkat, rész birtokainkat, házainkat fel nem ajánljuk. Azután leírják, hogy Bastamilyen könyörtelenül kifosztotta és rabolta az akkor unitáriusvárost, mennyi káruk volt, mi mindenük elpusztult. odaveszett,amit most t ő l ü k követelnek. S különben is a s z ü l ő k b ű n e i agyermekeknek nem tudhatók be. Kérik a felsége!. hogy abizottság véleményét úgy változtassa meg, hogy a legvilágosabb és kétségen felül álló jogon és címen szerzett javainktóltörvény és igazság ellenére ne fosztassunk meg, egy évszázaddal e l ő b b okozott károkérl. A katholikusok a felség dönt é s é r ő l már e l ő r e értesülhettek. Ezt mutatja az, hogy 1718 jan.20-a körül hirek terjednek el és szállnak az iskola elfoglalásárói; a mieinket, tanárokat és ifjúságot egyaránt, rossz sejte

lem tartja megszállva.A bizoltság munkálata végre minden pontjában elfogadvaés m e g e r ő s í t v e leérkezelt f e l s é g é t ő l . Steinville királyi biztostlekülJötte végrehajtás végett a bizottság elnökéhez, aki azt1718 márc. 31-én tartott ülésben olvastatta fel.

Most már nem volt hátra egyéb, csak a határozat végrehajtása. A konventi átirat e r r ő l azt jegyzi fel 1718 márc. - r ő l , hogy felsége a bizottság véleményét mindenekben elfogadván

az unitáriusok az eklézsiához tartozó minden ingatlant "önkéntvisszaadtak, kivéve azokat, melyeknek visszaadására képteleneknek mondolták magukat" . A püspök sietett a javak birtokbavételéveI. Ápr. 4-én a városi tanácshoz folyamodott beiktatóbiztosok kiküldése véget!. A biztosok kiszállottak, a be iktatástelvégezték s jelentést teltek. Eszerint l e g e l ő s z az iskolábamentek : innen átmentek azon két köházhoz, me ly délröl aplebánia, északról a sarokház szomszédságában van, me!ymellett az út a Monostor-utcába veze!. Innen a Hid-utcai kvártaházhoz mentek s a püspököt gróf Mikes Mihály és MikolaLászló jelenlétében az iskolának és többi házaknak mindenhozzátartozóikkal, régi határaikkal birtokába bevezették ésbeiktatták, a kiszabott határidö alatt senki ellene nem mondván.

Az iskola-fönök (Fasc. IV. 228-229.) így írja le az elvételt : márc. 30-án Steinville tábornok értesít ..magnis adiunclisminis", hogy az iskolát, kvárta-házal a plebánia melleUi 2házat az iskola és egyház címén bírt minden faluval és

jobbággyal együtt és a mi ifjuságunk segélyezésére rendeltdézma negyedet átadják. Mit csiná ljanak a mieink? A e z ő napon kedve tlenül jelenték. hogy engedelmeskedni fognak,A vá ros albirája a püspök részére elkésziti az iskola s a többiházak bútorzatának jegyzéké!. Ezen a napon és á pr. I-én költözünk. 2-án a reggeli preces után az igazgató, Pá lfi Zsigmond,Keresztú ri Sámuel és Szent-Ábra hámi Mihály, - maguk is szo-



201

morúan - vígasztaló, buzdító és bátorító beszédeket tartván, mindenki a maga már e l ő b b szerzett szállására menvén, szétoszoltunk s elhagytuk az iskolál. Ezzel sok jóreménységü ifjúnakreménye szétoszlott, a k ö v e t k e z ő k n e k az útja elzáratott. Aziskolai e l ő l j á r ó k utasítása szerint a tógát levetik, a ruházatravonatkozó szigorú törvények lazíttatnak. s a diákoknak meghagyatik, hogy mindenki a I11aga szállásához k ö z e l l e v ő imaházba járjon istentiszteletre. En - mondja a f ő n ö k - KonczBoldizsár kollaboratorral Baumgarthus Jánosnál, a város királybírójánál vontam meg magam.

Uzoni-Fosztó így írja le a részleteket. Az unitárius eklé·zsia levelet küld a püspöknek, me lyben írja: minthogy nekünkcsak az engedelmesség d i c s ő s é g e maradt fenn, a kért javakatátengedjük, csak azt kérjük. engedjen i d ő t , hogy az iskolát ésházakat kiüríthessük. Mártonfi püspök márc. 31.·én a város albirájával összeiratja az iskola és tanulók felszereléseil. Köv e t k e z ő napon a plebániával szomszédos két háznál is. Atanulók márc. 31.-én és ápr. l.·én fogadolt szállásokba kiköltöznek az iskolából. Ápr. 2.-án reggel e l ő s z ö r istentiszteletre mentek, melynek végeztével az igazgató, Pálfi, Keresztúri és SzentÁbrahámi k ö n n y e z ő szemekkel buzdították és vígasztallák az

ifjúságot s utasították, hogy a tó gát, a béke jelvényét vessékle, a szállásaikhoz közel e s ő imahelyekre járjanak polgárokmódjára, míg lsten segítségével sorsukról máskép intézkednek.Az i s t e n t i s z t e l e t r ő l az iskolába mennek vissza, holmijaikat aleltárral összehasonlítják, az iskolából távoznak s oda többébe nem lépnek. Kevesen a városban maradnak. A többi elszéled a szélrózsa minden irányában.

A templom elvétele után máre, 30-tól ápr. 12-ig nem voll

istentisztelet. Ezen a napon a polgárokat, papokat és tanulókathárom részre osztva megkezdik az istentiszteletet három helyen:a püspök, a lengyel eklézsia és a Pákei házában. Az ifjúság,amely eddig a szenior és kántor két parsára volt osztva, mostaz istentisztelet három helye szerint 3 -3 csoportra osztatolt(Fasc. IV. 215.). Ezeken kivül volt még a Magyar·utcában azú. n. Huszár·féle ház. Ápr. 13 án az igazgató és patronusurak tanácsára, "non ex more solito", astatio voll mindkét részen. t. i. a magyarok és lengyelek imaházánál. Jun. 11·én (Fasc.IV. 177.) a rektor malmát a kiáradó Szamos "rosszakaróinknagy örömére" elvitte. A Fase. feljegyzése szerint (Fasc. IV. 185.)Mártonfi a templomban tartotl könyvek közül 270 darabot visz·szataTtott. 1717·re bordézsmát nem kaptak (Fasc. IV. 220.),me rt a felség döntéséig minden jövedelmet zár alá veltek.1718 iu\. 29-én Steinville meglHtotla a tanítást és a nyilvánosistentiszteletet. Az eklézsia kérelmet intézett a tábornokhoz,



202

hogy vonja vissza a tilalmat s pngedje meg, hogy kérelmükkela felséghez folyamodhassanak. A tábornok (1718 aug. 25 .) aztfelelte, hogy írásban megengedi, de kiküldöttek útján nemA folyamodványban e l ő a d j á k , hogy már több mint két éve sa:nyargaltalnak, habár semmi vád ellenük nincs: 17l6-ban el-

vették a templomot; hogy a kiküldött bizottság hogy állíttatottÖSSZ'" s milyen eredménnyel dolgozott, e l ő a d t á k akkor s mostis ismétlik. Az iskolát is kiüríttelle Steinville s minden vagyonukat és javaikat átadták, nehogy makacskodóknak tünjenekfel. S most az istentiszteletet és tanítást is megtiltolla. E l ő b b i t ugyan 8 nap mulva megengedte, de a tanítást nem. Hivatkoznak a diplomára, a hazai a l a p v e t ő törvényekre, melyek anégy bevett vallás között a mieinket is védik. És térden állva

kérik, adassa vissza az elveit jókat, vagy pótoItassa e g y e n l ő értékkel s tartsa meg ő k e t régi jogaikban és szabadságukban,

A tábornok aztán aug. 5-én megengedte az istentiszteleteta Közép' és a Monosior-utcában, de a Huszár-féle házban

nem. A Szentpéteri külvárosban is kezdettek istentiszteletekettartani, de nehány nap mulva megliltották.

Teljes kifosztot!ságunk igazolására Kolozsvári J. András,az eklézsia nótáriusa feljegyzése alapján idézem, hogy mithoztak el az iskolából: 4 csenget!yüt, 2 órát, melyek közül azegyiket 90 drért el kelleti adniok, hogy legyen költség "a deákok

Jószágának perire", a ..thékabeli könyveket", az auditoriumbanvolt négyágú réz gyertyatartót és az eklézsiánák egy .. 80 vidresf e r e d ő k á d j á t " Ennyi mindaz, amit a nagy pusztulásból megmenthellek.

A plebánia-házból elhoztak : a "sötét boltból" egy nehányszál torockói vasakat és egy golyóbis harang rezet ; ..az rostélyos boltból" egy nehány s z ő n y e g e t és ládát; a konzisztoriálisházból "egy v e r e s b ő r ö s asztalt, egy d i v á n y s z ő n y e g e t falravaló!.egy zöld kárpitot, melyben vadászat vagyon b e l e s z ő v e " 12

egyes széket ; a palotáról. udvarról, kútról. konyhából és istállóból semmit el nem hoztunk", a lakóházból két kárpitot,..az nagyházból" egy nagy fennfüggöt! réz gyertyatartót.

KUK - I-165-202-masodikresz-a-PIACI-iskola

Documents

Transcript of KUK - I-165-202-masodikresz-a-PIACI-iskola