KUK - I 354 376 Harmadikresz MAGYAR UTCAI Iskola

8/8/2019 KUK - I 354 376 Harmadikresz MAGYAR UTCAI Iskola

http://slidepdf.com/reader/full/kuk-i-354-376-harmadikresz-magyar-utcai-iskola 1/23

354

A rendek mindenek e l ő It az alkotmányos és törvényesállapotok. visszaállítását követelték. A l e g e l s ő sérelem az volthogy a guberniumot nem választolták. hanem kinevezték. A.vita közben eddig nem hallott. új gondolatok és merész esz.mék szálltak a l e v e g ő b e n . Kemény Dénes keményen kivágja:

B l e g f ő b b hatalom az államban a n é p t ő l származik és a követek csak neki f e l e l ő s e k . Vagy: mióta Erdély a Habsburgokalalt van. az ország javára alig hoztak törvényt. Br. Huszár.így menydörög : .. a t e r e m t ő t ő l kegyelmet várok. az uralkodótóligazságot követelek s törvényes kivánalmaim teljesítését. Mi itt

törvényhozó testület vagyunk. egy szabad nép k é p v i s e l ő i . Kiáll még felettünk? Ki merem mondani: senki. Velünk szembenismerek valakit. az uralkodót; de feleltünk. ismétlem. senkitsem látok" . Wesselényi azt fejtegette. hogy ha az uralkodónakjoga van egy törvényt megszüntetni. akkor az a joga mindentörvénnyel szemben meg van; de akkor a nemzetnek is meg

. van ugyan ez a joga. megszüntetni azokat a törvényeket.melyek neki nem tetszenek. Pl. amelyek a király iránti h ű s é g e t e l ő í r j á k . Ez már forradalmi hang I Javasolta. hogy kinevezetthivatalnokok rendeleteinek ne engedelmeskedjenek. Szász Károlyazt fejtegette. hogy törvényeket csak a törvényhozó szüntethetmeg_ Bethlen János szerint az egyetlen biztosíték a törvényekmegtartására a lélekben s a nép erkölcsi erejében van. Emelkedett s z e l l e m ű . új gondolatok. új szellemi életet t e r m e l ő csirák.

A szász követek utasításában a többek között ez áll:.Ha Erdélyegyesülése Magyarországgal szóba kerül. el kellutasít,,!ni. tekintettel ez ország politikai önállóságára s figye-lemmel arra. hogy az ev. egyháznak Magyarországon nincsenek meg azon jogai, mint Erdélyben és az unitáriusok egyáltalában nincsenek elismerve. . (Teutsch. id. m. 82.)

Még csak a választásokról tárgyaltak. mikor Wesselényit ű z c s ó v á t dobot! a kedélyekre. Minthogy a kormány a nemzetig y ű l é s b e n elhangzot! beszédek kinyomatását megtiltotta.k ő n y o m a t o s o n sokszorosittatta azokat s kiosztotta. Az országg y ű l é s ujjongva fogadta. az ifjúság fáklyászenét adott. A király1835 febr. 6-án engedetlenséget. lázadást s a tárgyalások szándékos elhúzását hozván fel okul. az o r s z á g g y ű l é s t feloszlatta.minden újítást semmisnek nyilvánítolt s a követeket komolyan

figyelmeztelte. hogy azonnal haza térjenek s a közrend meg-zavarásától ő r i z k e d j e n e k . . .

1834 jun. 14-én (Fasc. XI. 28.) jön egy gubermum. ren-delet. hogy ifjak írtak az erdélyiekhez. h ~ g y alkossanak egyesületeket s kivánják a M . a ~ a ~ o r s z a g -gal való egyesülés!. Erre a tanuló ifjak s kancellana. Ifnoko.kKolozsvárt s z e g y ű l t e k . szervezkedtek. hogy a magyarorsza-



355

giaknak feleletet adjanak. Ez a dolog elvonja ő k e t kötelesség e i k t ő l , a jó rend m ~ g z a v a ! á s á v ~ 1 ~ a j á t k á r ~ k k a l jár: efféléremég éretlenek s ezert a fokonzlsztonum az Iskolai törvényekértelmében szigoruan tiltsa el ő k e t együlések látogatásától,az iskolából való kizárás mellett. Aug. 14·én megismétli a ren

deletet, most már a ? , ~ a l , h o ~ ő f e l s é g e Ferdinánd f ő h e r c e g útján r e n d e l ~ , h o ~ kIhIrdetIessek s adotl esetben, azonnal tel-jesedésbe vet!,ssek. . . . ' ..

A kollégIUmban az olvaso es IrodalmI kor megalakulásaérdekében esténként folyó hangos tárgyalásokat és vitatkozásokat a kelet f e l ő l i sikátorban fel és alá cirkáló katonai j á r ő r kihallgatta és feljelentetle s csak az unitárius vallású guberniumi hivatalnokoknak sikerült az ügyet úgy intézni, hogy nemlett baj a dologból. Ez akkor történt, mikor a ref. kollégiumalakuló irodalmi körét feloszlatlák. A reform korszak nagyeszméi, az iskola minden elzárkozása mellett is, vagy talánépen annak következtében, megejlette az ifjúság lelkét s annáljobban hatalmában tartotta, m e n t ő l gondosabban óvni akartaatlól Metternick kormánya.

Ez események közben halt meg Ferenc 1835 márc. 2-án.Magas guberniumi hivatalnokok. f ő i s p á n o k , nyilvánvaló e r ő -szakosságnak nem akarván szolgálni, lemondtak állásuk ról.

Az ellenzék, szinte az egész ország az volt, szervezkedett.Az új királynak hódoló országgyülés 1837-ben Szebenbe hivatott össze. De e l ő f o r d u l t a k s részletesen megtárgyaltattak azegyházi sérelmek is. Az e l ő l e g e s e n orvoslandó sérelmek öszszeállitására kiküldött bizotIság az erkölcsi szabadság megszo-rítása c. terjeszti be javaslatát s kéri a felséget: tiltsa el aguberniumot a protestánsok teologiai és szimbolikus könyveinekcenzurájától, törölje el a hathetes vallásoktatást, a vegyes há

zasságoknál engedje meg mindenik fél megesketését a magapapja által, válásoknál a per folytatását az alperes egyháziszékén, törölje el egyházi gyülések jegyzókönyveinek felküldését, melyek felett a gubernium legujabban mintegy appelatorium fórumi lisztet kezdett gyakorolni, mert különben a protestáns egyházak ügyei más vallásbeliekból álló testület általigazgattatnának. Ezt a Lipót diplomája ellen behozott"újitás« -naktekintik s ideszámitják a protestánsok válópereinek felebbezését az udvarhoz is matrimonii defensor által, valamint a hi

vatalok osztásában nyilvánuló részrehajló rendszer!, kérik aprot. püspököknek a régi törvény szerinti címök megadását saz erdélyi püspök cim helyett az erdélyi katholikus püspök c.használásá!. A gubernium az 1791. évi törvényellenéne 1824-benés 1836-ban ismételten megrendelte Br. Szepesy r. k. püspöksugalmazására, hogy protestáns püspök imprimaturja nyomán

23·



~ 5 6 könyv meg nem jelenhet addig. mig a gubernium meg nem vizs-gálja és meg nem engedi. A lelkiismeret szabadságának kor-látozása. mikor egyik vallás tagjait a többiekkel szemben ked-vezésben részesítik. Egyházi igazgatásba polgári. s ő t katonaihatóságok szólnak bele. ..szokatlan" ünnepek (István királynapja) megülését rendelik eL Amit a gubernium r. katholikustanácsosai egyházi dolgokban külön ülésükben végeznek. agubernium rendeletei gyanánt küldik ki. A m í v e l ő d é s szabad-ságánák korlátozása. hogy jobbágyok gyermekeit az iskolátóleltiltják. A külföldi egyetemekre utazást sokféleképen megszo-rílják. holott az Appr. szerint békés országokban csak haza ·árulás esetében tiltható el valaki. Most hosszas utánjárás ésBécsben várakozás után. mikor .. szegény ifjaink" pénze már

elfogyott. megkapja a szabadságot. de tényleges gyakorlat sze-rint csak Berlinbe. A felterjeszés végén: .Haza törvényeink ésszivünk szerint annyi. mint alkotmányos fejedelemség; borzasztóránk a fejedelemnélküliség. de az alkotmánynélküliség is . . . "..Ujílással vádolnak minket. holott mi kivánjuk a régi törvénymegtaJlását. mert tudjuk. hogy új törvényt hozni a régi helyett.mig nem áll az az elv. hogy a tövényt meg kell tartani. annyi.mint "talpnélküli feljülépílmény". .

Az országgyülés "ideigleni" elnöke az felsége elé ter-j e s z t e n d ő sérelmek között azt is javasolta. hogy a kinevezé-seknél a négy bevett vallás jussára e l e g e n d ő tekintet nem volt.a protestánsok egyáltalában nem elég mértékben részesíltetteka hivatalokból. .az unitáriusok közül pedig csak egy lévénkinelJezlJe. azok k i / ü n ő / e g e l m e l / ő z t e t t e k " . Mire a rendek ha-tározták. hogy világos törvényeink. az Appr. és Comp. arlieu-lu sok. a Lipót diplomája és az 1791. 20. és 53. c. értelménél

fogva a törvényesen bevett vallásokat a kinevezések alkalmá-val e g y e n l ő jussaikban megtartani méltóztasson. Hevesen ki-kifogásolták a királyi levélnek azon kijelentését. hogy a r. ka-tolikus püspök ezután is guberniumi tanácsosságot fog viselni.mert a többség nézete az volt. hogy az 1744. 7. t. c. által nemvolt a püspökséghez kötve a tanácsosság. minthogy Márton-finak 1718 ban a tanácsosság non hujus vi Episcopatus. sedgratiae nostrae titulo adatott s az utána következett Anta/ficsak egy évvel k é s ő b b kapta I I tanácsosságot. tehát nem apüspöki hivatal "járulatja ". A tanácsossági kinevezés nemfejedelmi jog. mert az 1790. törvény szerint csak választás útjánlehet akárki s kinevezés útján a püspök is tanácsos. A hód?-lati törvénycikk magyarul szerkesztése ügyében ~ ü l ö n b ö z ~ ve-lemények merültek fel s a végén abban az enyhebb formab?nmondták ki a határozatot. hogy ezúttal még deákul .szerkeszhk.de feliratban kifejtik azon szándékukat. hogyezentul magyarul



358

zetek. melyek közé a nemegyesült görög szertartásúak is értelnek. nemzetkülönbség nélkül teljes és tökéletes j o g e g y e n l ő _ séggel birnak. mind vallásgyakorlási. mind vegyesházasságiviszonyok. mind politikai igények tekintetében. 2. A hatheti

oktatás ésk ü l ö n b ö z ő

vallásúaknak egymás iskoláibani tanulhatásuk iránt minden meg van szüntetve. Térítési izgatások ésvallás beli versengést e l ő i d é z ő tények. mint büntetlek lesznekf e n y í l e n d ő k .

Ez a törvény végre hosszas küzdelmek után nyugalmathozott a lelkekbe.

12. feiezet.

Az. unitárius közélet v e z e t ő i és ft nemzeti szellem

ébredése.

A magyar közélet s z e r e p l ő i két ellentétes irányú világfelfogás alapján állottak. E g y f e l ő l voltak a konzervativ gondolkodású maradi öregek. m á s f e l ő l a kor s z a b a d e l v ű eszmeáramlataitól t e l i t e t t l e l k ű ifjak. Ferenc patriárchális abszolulizmusa

olyan teherként nehezedett a közéletre. hogy a hivatalt v i s e l ő k nem tudtak szabadulni attól. A cenzura. "ez a társadalmi vagyállaméleti szörnyeteg" - aminl e kor egyik lelkes Cia HajósJános' nevezi - elfojtotta a s z a b a d e l v ű gondolkodásnak leg-kisebb megmozdulásál is. A francia forradalom s z a b a d e l v ű eszméi. a Martinovics-féle összeesküvés gondolatvilága megrémítette az uralkodót s kormányát a legreakciónáriusabb intézkedésekre sarkalta. A gubernium ennek a kormányzati szel

lemnek készséges m e g é r t ő j e és végrehajtója volt. Lényegébennem igazi kormányzói szerv. csupán a B é c s b ő l j ö v ő rendeleteknek és az alulról j ö v ő felterjesztéseknek átfutó állomása.z d e m é n y e z ő ereje és bátorsága semmi. Puszta végrehajtója

a felség akaratának. Természetes. hogy a gubernium hivatalnokainak. ha ott akartak maradni. m e g g y ő z ő d é s ü k ellenére is

a szellemben kellett dolgozniok. Bölöni Farkas Sándort.koranak e legképzettebb. legszélesebb l á t ó k ö r ű minden refonnért és haladásért é l ő - h a l ó fiát. ismételten m e l l ő z i k csakazért. mert tudják róla. hogy egész l e k b ő l híve a s z a b a d e l v ű eszméknek. Erdélyben 1 8 1 1 - t ő l 1834-ig nem volt o r s z á g g y ű lépen azért. hogy ez a reakciónárius kormányzati szellem sza-

.1 A kolozsvári unitárius kollégium beli olvasó lársaság irodalmi moz·1I_lmal 1839-ben 8 Kriza János a cenzura itélószéke elOtt. Ker. MasvetO. t893.



•

359

badon garázdálkodhassék. Az országos föhivatali állásokat nemaz o r s z á g g y ű l é s töltötte be, hanem a kormány kinevezésekutján. Az így kinevezett hivatalnokok iránt nem volt meg abizalom. Kemény Zsigmond szerint az ország kormánya a

hivatalnokok szobája lett. A megyék élére szintén kinevezettbiztosok kerültek választott föispánok helyett. A guberniumnem ismerte a nemzetiségi kérdést; de annál önzöbben örködött a nemzetségek, az arisztokraták és az uralkodó vallásjogai felett. Ilyen körülmények között a közügyek iránti érdeklödés és lelkesedés lassanként kihal a szívekböl. Szellemi tespedéS és álom üli meg a közélet mezejét.

Aztán pénzügyi és gazdasági okok még jobban halmozzáka bajokat. 1811-ben beüt a devalváció, a pénz elveszti érté,

kének négyötöd részét. 1816-17-ben éhinség és az életnekevel járó tömeges pusztulása szakad az országra. 1821-ben akormány rendeletet ad ki, mellyel megparancsolja a katonaszedést és az adó jelentékeny felemelését, burkolt formábanés o r s z á g g y ű l é s nélkül.

De a közélet folyamának t ö r v é n y s z e r ű rendje az, hogyminél nagyobb az elnyomás, annál erösebb és lángolóbb a lelkekvisszahatása. A kimondott szó és gondolat elindul pályáján, mely

nek nincsenek korlátjai, sorompói s hiába állít bármely hatalomcenzurát elébe. A testvér magyar haza szellemi áramlatai átha- .tolnak ide is. Az 1791. évi o r s z á g g y ű l é s - ha nem végez issokat, - de a közélet különbözö területein jelentkezö ügyekmegtárgyalására, elökészítésére bizottságokat küldött ki. A ,,19.század uralkodó eszméi" megtermékenyítik a lelkeket. Arankanyelvmívelö társaság létesítésének gondolatátólllyugtalan. Döbrentei megindítja az Erdélyi Múzeumot. A nemzeti gondolat

lelkest e r j e s z t é s é t ő l

hangos al e v e g ő .

1817-ben Németországbana reformáció háromszázados emlékezetét ünnepelik. A németi{júság az abszolutisztikus kormányzást d i c s ő í t ö történelmim ű v e t , egy tiszti kabátot, egy káplári pálcát és egy katonaicopfot eléget. ..Az i{jú Németország" nagy szájjal hirdeti a magaforradalmi, felforgató, szabados és fékteIenkedö elveit. A németegyetemeken egy Niebuhr, egy Schleiermacher m e g g y ő z ö ékesszólással hirdetik a szellem hajnalodó életét. Az 1815. éviszentszövetség aláírásán még meg sem száradt a tinta, Ferenc

már méltatlankodva állapítja meg, hogy "az egész világ megbolondult" (totus mundus stultizat).

Nem felesleges és nem mellözhetö a közállapotoknak .ésa közszellemnek ez a rajza. Mert amilyen a társadalom kozszelleme, olyan az iskola is. Az iskola szervezete, belsö életetükre azoknak az eszmei áramlatoknak, melyek e kort mozgatják. Azok a vezetö egyéniségek, akik a kollégium és az egy-



360

ház ügyeit. in!ézik. k ~ r m á n y o ~ z á k . e l l e ! 1 ő r z i k . akik a tanítástvégzik. szmten e ket ellentetes vJiagnezet. a reakcionáriusabszolutizmus és a liberálizmus k é p v i s e l ő i . Mindenek e l ő t t ottvan a n a g y t e k i n t é l y ű Augusztinovics. Szegény sorból felvitteaz ország egyik f ő h i v a t a l á i g . a guberniumi tanácsosságig. majdaz egyházban f ő g o n d n o k s á g i g . Rend. kitartó munkásság. kemény fegyelmezettség az. amit az ifjúságtól követelt. Túlszigorúnak mondják. aki néha kemény szavakkal dorgálta meg azifjúság féktelenségeit. Haz6fias érzéséhez szó sem fér. hiszenFarkas Sándor. aki minden. csak nem aulikus. legbizalmasabbbarátja. valamin t Körmöczi püspök is és Molnos. az igazgató.gyakori vendége. Buzogány. az életírója. aki a róla szóló itéleteket enyhíteni próbálja. egy szóval sem tagadja a rideg3égét.

csupán azzal menti. hogy meg akarta védeni az ifjúságot az akkorikormány rideg eljárásától. e r ő s z a k o s rendszabályaitól. ..mi általmintegy maga ingerelte az érzékenyebb hazafi kebleket" és atanítás ügyét. hogy a rendetlenségek tovább ne terjedjenek.Különben igazoltnak látja Augusztinovics elkeseredését. mikorlátta. hogy atyai intései eredmény nélkül hangzanak el. Fényespályája. melyen oly magasra emelkedett. azt diktálta neki.hogy az ifjúságot is erre az okos. hideg. k ö r ü l t e k i n t ő józan

ságra nevelje. amely felemelte. Nem tett engedményeket akorszellemnek és az ifjúság más életformát és tempót kivánóéletének. habár lelke mélyén egy gondolat élt. melyet alapítólevelében úgy fejezett ki. hogy é l j a : ..az ifjúságnak mind atudományokban. mind a moralitás ban l e e n d ő jobb móddalineveltetését" biztosítani.2

Másik n a g y t e k i n t é l y ű v e z e t ő emberünk Sal a Sámuel.Augusztinovicsnak 1834 óta i t é l ő m e s t e r i állásában utóda. a

kolozsvári nemzeti színház létesítésének ú t t ö r ő munkása éstestvére. Mihály. f ő k o r m á n y s z é k i fogalmazó. 1812 óta a konzisztórium tagja. 1837-38. évi o r s z á g g y ű l é s t ő l f ő k o r m á n y s z é k i tanácsosnak választva. Mindketten kiváló t i s z t v i s e l ő k . de épenmagas állásra jutásuk bizonyítéka annak. hogy - ha osztottákis a nemzet aspirációit. de nagyon k ö r ü l t e k i n t ő és mérsékeltszellemben. mert amint K ő v á r y mondja: .. Metternich vaskezemiatt akkor a liberálizmus szárnypróbálgatása csak a f ő r a n gúakat illette meg: 8 Sala Mihály volt az a

f e l ü g y e l ő - ~ n ~ n o k . ki mint az 1832-ben az iskolai törvények reviziójára klkuldottbizottság elnöke. befolyását olyan irányban é r v é n y ~ s í l e t t e . ~ b 8 " . ) az ifjúság a törvények kihirdetésekor revoltált. K ő v a r y szava o

1 Augusztinovics Pál életrajza. Ker. M a g v e t ő , 1868. 98a Szellemünk k é p v i s e l ő i a millenium századában. Ker. M a g v e t ő . 18 .



361

különben - ha helyesen értjük - az a m e g g y ő z ő d é s csengki, hogy a hazafias szellem ápolását és a s z a b a d e l v ű eszméknyilt vallását nem engedhellék meg maguknak szegény emberek - csupán életfenntartásuk kockáztatásával. E csoporthoz

kell számítanunk Körmöczi János püspököt, ki állásánál s azegyház mult ának i s m e r e t é b ő l származó tapasztalatainál fogvat e r m é s z e t s z e r ű e n a mérsékelt elem mellett áll. És végül MolnosDávidot, akit Gyöngyösi István halotti beszédjében "mint buzgóés lelkiismeretes, e r ő s fegyelmet tartó, kemény igazságú, szorosl e l k i i s m e r e t ű , született n e v e l ő t és igazgatót" sirat el s azzalszemben, hogy "bosszus indulatunak s ü l d ö z ő k e m é n y s é g ű -nek" mondják, azt fejtegeti, hogy milyen nehéz "egy ifjú társaság közigazgatójának" lenni, aki jobb kezében a jutalmat,

a balban a v e s s z ő t tartja s aki még a v a k m e r ő k e t is megdöbbentette egy Jesu bone I felkiáltással.A vármegye emberei s azért szabadabb s z e l l e m ű e k kaáli

Nagy Lázár és Daniel Elek. E l ő b b i , mint a kaáli Nagyok Kolozsmegyébe szakadt sarjadéka, l790·ben Kolozs·megye i alispán,l8ll-ben már mint f ő b i r ó t az o r s z á g g y ű l é s a szinház é p í t t e t ő biztosának választotta, l807-ben iskolai f e l ü g y e l ő gondnok,l 8 0 9 - t ő l Kolozs-köri gondnok. Brassai meghívásának volt a

k e z d e m é n y e z ő j e . 6 írt Daniel Eleknek, meleg szavakkal ajánlván a megüresedett tanári székre. K ő v á r y ezt nagy gondolatnak mondja akkor, mikor a Salák az udvari kancelláriaszellem ét képviselték s épen e z i d ő t á j ban - két évvel k é s ő b b -az egyik a kollégiumi gondnokságról le is mondott 4 Kora legmíveltebb, legszabadabb gondolkozású férfíúinak egyike.

Daniel Elek f ő g o n d n o k a napoleon i i d ő k után bekövetkezett reakció magaslatán. l820-ban választatott f ő g o n d n o k k á . E l ő b b f e l s ő f e j é r - m e g y e i f ő i s p á n . k é s ő b b

az ország harmadikdigniláriusi állásában kir. táblai elnök. Helyzetét nem látomeléggé tisztán. Nagy Lázár gondolatát magáévá tevén. javaslatba hozza a zsinatnak Brassai megválasztásá!. De nehányév mulva Brassai reformjának elfogadása -ellen tiltakozik smikor a zsinat erre nem reagál, jelenti a dolgot a guberniumnak. hogy megakadályozhassa. Lelke egyik rétegébenlabanc. mint egyik ő s e . Ferenc, a másikban s z a b a d e l v ű ésforradalmár. mint másik ő s e Péter, aki Rákóczi megválasztá:sakor e l ő t t e vitte a fejedelmi buzogány!. Es v é g ű l ott van IszlalLászló akit az l838-ban lemondott Sala Mihály helyett választollak' f e l ü g y e l ő - g o n d n o k n a k . F ő k o r m á n y s z é k i "titoknok", a.z

1837. évi o r s z á g g y ű l é s e n regálista, királyi hivatalos és t ~ r m e : szetesen aulikus. Az iskolai rendnek és fegyelemnek SZlgoru

... Szellemünk k é p v i s e l ő i a millenium századában. Ker. Magvet6. 1899.



362

ő r e mert mint guberniumi hivatalnok ismeri annak szellemét,napról-napra látja, m ~ n n y i r e s ürgeli a g u b ~ r n i u ~ !l féktelenk e d ő ifjúság rendben es fegyelemben tarlásat. Kovary szeriniegyike legjobban rátermett iskolai f e l ü g y e l ő - g o n d n o k a i n k n a k " , ~ k i a tanulás mellett az ifjúság eszlétikai nevelését is sürgette.Irnokával daloskört szervezte leli s k é s ő b b a harmoniát lanítóErkel Ede fizetését maga fedezte.

E z e k b ő l állott az a kör, mely hivatását abban lálla, hogyvallásunk nehezen kivívott jogait védelmezze, az iskolát a magakonzervatív felfogása szerint vezesse s óvja attól a szabads z e l l e m t ő l és nemzeti gondolattól, mely napról napra nagyobbe r ő v e l foglalta el a lelkeket.

Az egész magyar közoktatásügynek 1791 óta a legtöbbet

vitatott, l e g é g e t ő b b pontja a magyar nyelv tanításának kérdése.A magyar nyelvi mozgalom Bessenyei és Révayék korábanmég csak irodalmi szempontoktól irányított általános kulturtörekvés. Ök még csak a magyar n y e l v t ő l elidegenedett f ő u r a k , asszonyok, városi polgároknak a magyar nyelv számára valóvisszahódítását sürgették. A Mária Terézia 1777. évi Ratiojamég nem ismeri a nemzeti nyelv problémáját. A felvilágosodásrationalis s z e l l e m é t ő l átitatott l e l k ű II. József germánizáló ren

deletei meg éppen ellenséges csillagzat alall születtek. De avisszavonásuk nyomán keletkezelt nemzeti lelkesedés s z ü l ő forrása lett egy oly mozgalomnak, amely egy félszázad mulvaa magyar nyelvet az iskolában természetes iogaihoz juttalIa.Az 1792., 1805, 1807. és 1808. évi magyar o r s z á g g y ű l é s e k határozatai kivánják, hogya magyar nyelv az iskolában rendestantárgy legyen. A kivánság azonban hosszú i d ő n k e r e s z t ű l maradmég pium desiderium, pedig a k ü l ö n b ö z ő módokon nyilvánuló

közvélemény állandóan követeli, hogya holt latin helyett a tanításnyelve a magyar legyen. E közvéleménynek m e g g y ő z ő ésellenállhatatlan okfeiléssel adnak hangot br. MednyánszkyAlajos és Czuczor Gergely·. Az e l s ő fejtegetésének eredményeaz, hogy mind az alsó, mind a f e l s ő iskolákban a tanítás~ y ~ l v é ~ 1 a magyart kell bevezelnünk s a latin nyelven, retonkan es poetikán k i v ű l a többi tárgyakat magyarul kell tanÍt ~ n ! - l n k . S z ~ m o l e l ő r e minden e l k é p z e l h e t ő ellen vetéssel sf o l ~ n y e s modon cáfolja azokal. Czuczor éles birálatot mondarrol ".a fonák állapotról", hogy nemzeti nyelvünket csak futólag, mmtegy függelék gyanánt tanulja a tanuló. S ezt is hogy?1791 óta hetenként két órában a magyar nyelv tanára összeg y ű j t i a gimnázium mind a hat osztályából a tanulókat egyterembe, így a 8-9 éves kisfiu egy leckét hall és tanul a

• L. Kornis Gyula idézett tanuimányál



363

16- 17 éves ifjúval. Az V- V}. o. . hu.l1l:anista ugyanazt halljaés tanulja amit 6 évvel azelott pnncIPlsta korában halIolI éstanult Az '1806. évi Ralio hangsúlyozza ugyan a magyar nyelvtanulásának hasznát, s meg is szabja, hogy egy tanár tanítsa.de semmi egyéb utasítást nem ad. 1814·ben a helytartó tanácselrendelte Verseghy Epitomejának tankönyvül való használatál.Magyar nyelvtant latin nyelven I Aztán milyen magyar nyelvtant I Öt évig tanulják az ízekre tépett nyelvtani szabályokat.hogy a végén sületlen versfaragással töltsék idejöket ahelyett.hogy Virágot, JS:isfaludyakat. Berzsenyi! olvasnák. De mégmindez nem elég. A diákoknak az anyanyelven való beszédegymás között is meg van tiltva. Még játék közben is latinulkell beszélgetniök szigoru büntetés terhe alatt. ..Mily kínnal.

míly f ü l s é r t ő hangokkal s mennyi barbarizmussal megyen ezvéghezl"Ez volt a helyzet, mikor az 1825. évi magyar ornág·

gyülés országos bizottságot küldött ki azzal a megbizásssal.hogy az 1791. évi munkálatok alapul vételével az egész köz·oktatási rendszer ügyében új reformjavaslatot dolgozzon ki. Abizollság e l ő a d ó j a Mednyányszky. Reményünk lehet, hogyismer! s z a b a d e l v ű nézeteit érvényesíti. Ám reményünk csal.

A bizottság a magyar nyelvet heti két órábank ö t e l e z ő

rendestárgyként javasolja tanítani. Ez nem vívmány. Talán az tekin!·h e t ő annak. hogy a magyar nyelvtant magyarul kivánja taní·tani. S ezen k í v ű l még egy tárgyat. a vallástant I De megszerkeszti a magyar nyelvtanítás e l s ő tantervét. Cél: ugyanaz, mia latin tanításnál. I. i retorikai míveltség megszerzése. csak·hogy magyar nyelven. Haladást jelent az 1806. évi Ratiovalszemben az a felfogása. hogy a latint nemcsak azért kelltanítani. mert a hivatalos élet nyelve. hanem azért is. mertenélkül magasabb irodalmi m ű v e l t s é g és ízlés nem s z e r e z h e t ő .

A bizoUság munkáját Opinio címen kiadta s megküldöttehozzászólás végett az összes törvényhatóságoknak. F e l e m e l ő látni, hogy mílyen meleg é r d e k l ő d é s s e l és honfiu i buzgósággalvitatják országszerte az iskolaügy kérdéseit úgy. hogy Komisszerint .a magyar társadalom talán azóta sem é r d e k l ő d ö t t ilyen egyetemesen a közok!atásügy kérdései iránt". De abi ·zottság hiába készítette el munkáját: a király az oktatásügy

rendezését felségjognak nyilvánítoUa, miért az ez irányu tör·vényhozás feleslegessé vált.Sajátságos jelenséggel találkozunk a magyar tanítási

nyelvért folytatott küzdelemben. Azzal t. i" hogy akik az~ n ~ a n y e l v és a magyar s z e l l e m ű míveltség érdekében harcotmdltanak a latin egyedüli uralma ellen az iskolában, épenazokkal kerülnek szembe, akik ő s i magyar hagyományok és



364

meggyökeresedett nézetek védelmében óvják és m e g ő r i z n i ohajtják a lalin jogát. A közélet, a hivatalok, a tanítás nyelvea lalin volt s aki azt támadta, az a nemzeti magyar élet hagyományait támadta.

Maradt minden a régiben. A tanuló két életet élt. Egyiketbenn órán, ahol hallgatta és másolta a száraz, rideg, seholasztikus lalin e l ő a d á s o k a t . Másikat künn a maguk diáki társadalmában, melyben a nemzeti nyelv és irodalom problémáitmagyar nyelven olvasták, tárgyalták és vitatták. Milyen fájdalmasan j e l l e m z ő , amit Kriza mond magáról, hogy csak 18éves korában s "mint egy t ö r t é n e t b ő l " kapott nehány újabbkori magyar írót, mint Kazinczy, Fáy András, "többre nem isemlékszem, hogy olvastam vagy ismertem volna 19 éves

koromig".6 És hogy úgy bele jött a latin disztichonok készítésébe, hogy a magyar versekre nem kapott oly szép leclákat,mint a latin versekre. Mintha a Himnusz halhatatlan k ö l t ő j é t hallanók, aki - saját vallomása szerint - 13 éves korábanjobban tudotl latinul, mint magyarul.

Mikor aztán a nemzeti szellem megérintette fuvalmávala lelkeket, nálunk is egy kezdetben bátortalan, tapogatózó,k é s ő b b mind élénkebbé és öntudatosabbá váló f e j l ő d é s indul

meg, mig Brassaival g y ő z e l e m r e jut a nemzeti n y e l v ű tanítás ügye.A f e j l ő d é s új irányát Daniel Elek f ő g o n d n o k n a k a hívek

hez küldött, adományokat k é r ő leveléhez kötjük. Eddig mindigcsak az épületekre, tanári fizetésekre, a tanulók segélyezésérekértek. A f ő g o n d n o k 1806-ban levelében most új húrokat ütmeg: adományokat kér, hogy az ifjúság számára könyvekelvásárolhassanak, hogy olvashassanak és önmívelés által halad

hassanak. Ez új dolog volt: eddig az é l e t r ő l kellett gondoskodniok, most már-már idejük jut a szellem táplálására is.Kozma Gergely (1774-1849), Homoródszentmártoni G e d ő

József (l778-1855) és Szabó Sámuel már a század elejéniroda lmi triumvirátust kötnek.7 Az e l s ő akkor szentgericei pap,a második a vásárhelyi kir. táblán fog almazó, a harmadikkeresztúri igazgató . Az ő n e k már fordításai, s z í n m ű v e i ésbeszédjei jelentek meg. A másodi , a Teleky-könyvtár szorgal

mas olvasója. A harmadikn a g y k p z e t t

tanár, sok kézíratban maradt könyv s z e r z ő j Mindhárom lelkes híve a nemzetiírodalom fejlesztésének. "Meleg lélekkel fogadtak minden esz-

• Onélelrajza. Keresztény Magveló, 1912.7 Kozma Ferenc: Kozma Gergely. t letrajz irodalom!ör léneti adalékok.

kal. Ker. Magveló. 1876. _ Buzogány : Homoródszenlmárloni Gedó Józsefélelrajza. U. o. 1878. - Kóváry Gedóröl u. o. 1899.



365

mét, mely nemzeti életünk fölébredését, megujulását s különösen nyelvünk és irodalmunk s ezzel nemzeti m í v e l ő d é s ü n k fejlesztését célozták", mondja Buzogány. Magyar Auróra címenfolyóiratot szándékoztak indítani, de Cserei Farkas és Sándorfim e g e l ő z t é k s tervüket elejtették. Céljuk: a magyar nyelvnek

eredeti tisztaságban fenntartása s e l ő v i t e l e Kozma egy temetési beszédjében egy csomó új gondolatot pendít meg. Sürgetia modern nyelvek tanítását. Németországban már széltébenismeretes, nálunk még egészen új gondolat 1802-ben I A tanításnyelve legyen a magyar, hogy m e n t ő l jobban haladhassanaka tudományokban. Létesíteni kellene a gyermekek hajlamaszerint k ü l ö n b ö z ő szakiskolákat. Tanítani kellene a pedagógiát.Az iskolák elhelyezése nagy városokban nem helyes. Hitler

Németországában egy forradalmi nevelési és tanítási rendnekma v e z e t ő gondolata. A vidéken kisebb helységekben kelleneelhelyezni, ahol a testi nevelésre több alkalom van s kevesebb az erkölcsi romlásra. Es a felekezeti elfogultság helyetta munkás, türelmes, felebaráti szeretetet kellene hirdetni éstanítani. Mennyire megtermékenyíteUe lelkét Raimer, kinek atermészeti vallásról írt elmélkedéseit fordítja. A francía éskülönösen a német felvilágosodás eszméi ütköznek ki minden

sorából. MarosvásárhelyI, ahol gyakran találkoznak, akkor azAranka György táblai e l n ö k t ő l támasztott és ápolt irodalmimozgalom magas hullámokat vert. Mindháromnak nemes szenvedélye az irodalom és szín ügy pártolása, melyet magyardarabokkal és fordításokkal akarnak ellátni. Mindhárman szenvedéllyel gyüjtik a magyar könyveket. Kozma nem is magáéinak tekinti könyveit, hanem mindenkiének, aki olvasni akar,szivesen adja oda mindenkinek s csak azt kéri, hogy hozzákvissza. G e d ő n e k , ki távol lakik Kolozsvártól. valósággal könyvbizományosa Bölöni Farkas Sándor, aki minden új könyvetmegszerez számára. Kazinczy nagy melegséggel szól a szépl e l k ű G e d ő r ő l . kinek irodalmi kérdésekben helyesebb az ítélete,mint íróink fele részének. A könyvszerzés és olvasás nemesszenvedélye egész életén kiséri s könyvtárát a kollégiumnakhagyta, mert abban nyerte - úgymond - .a literatura irántielolthatatlan hajlamát s ennélfogva csekély tehetségéhez képestkönyvszerzési buzgóságát".

Ott van a mi nagy Brassaink méltó apja, valósággal rabjaés szenvedélyes olvasója az új könyveknek, melyeknek sorában ott látjuk fia értekezéseit és könyveit, Salzmann Rákkönyvecskéjét, m e l y r ő l csendes gúnnyal mondja, hogy olvassákugyan némelyek, de nem értik, Teschedik m ű v e i t , a Stadiumot,a Balitéleteket, a Konversations-lexikont és Bugáth és Schedelorvosi tárát, melyet aki olvas, annyi .mintha egy tudományos



366

egyetem hallgatója yolna". T e l ~ yan a l e l k ~ .a filan!hropistákhumanus gondolataIval, a • valosagos megvIlagosodas é g e t ő vágyával és Sebes Pál t ? ! o c ~ ó i rektort ~ é r v e kéri és ismételtensürgeti, hogy vegyenek jO konyveket es olvassanak, nehogya világ hálátlanságáért k ö n y v g y ű l ö l ő legyen", mert különben~ I m a r a d .a sebes lépésekkel haladó világ geniusától" ; ne álUonbe azoknak a pipa·collecloroknak sorába, .akik az e s z t e n d ő folyását azzal mérik, hogy minden évben eggyel szaporitjákpipáik számát". A száz e s z t e n d ő n keresztül tanuló fiúnakhasonlóan állandóan tanuló apja, aki kijelenti, hogy .az iskolákiránt nagyon kényes izléssel vagyok, akinek fiához méltó finomnyelvészeti megjegyzései vannak, aki a fordítókról azt mondja:"minden sorukból kitetszik, hogy sem magyarul, sem németül

nem tudnak". Mintha fiát hallanók, aki a 40-es évek közepénezzel a megállapítással kezdi küzdelmeit a magyartalanságokellen. Csak abban térnek el, hogy az apa Kazinczyról aztmondja, hogy .igaz fordító volt, nem n y ö g ő " , a fia pedig azidegen m o n d a t f ű z é s e k beárasztásával épen vádolja. Abbanis egymásra ü"tnek, hogy az apa .megszégyenlette magát, hogyoly kevés unitáriusra akadt" a kolozsvári Prédikátori Tár e l ő -f i z e t ő i között, amit annak tud be. hogy b e l s ő emberek ujsá

gokat, folyóírásokat nem olvasnak s fájdalommal kiált fel:Messze vagyunk még mi attól. amihez közelítenünk kelll"'10 évvel azután fia épen ebben a gondolatkörben mozog,m i d ő n az elmaradott, alig pislákoló középkori m é c s e s ű iskolátaz új kor Lagrandi lámpájával hasonlítja össze.Az öreg Brassai é r d e k l ő d é s e , épen mint fiáé, egyetemes

irányú, nem korlátozódik kizáróan a magyar nyelv és irodalomra. Ilyen irányú az Aranyosrákosi Székely Sándor érdek

l ő d é s e , aki már mint s ü l d ő diák csatlakozott az 1814-18 évekközött a Döbrentei irodalmi köréhez, k i r ő l hálásan zengi azakkori i d ő k klasszikus stilusa szerint:

És honni lantot nyújtál if ainknakS óhajtva intéd ő k e t zengeni,Felvonja húrját már a l a n t v e r ő S szokatlan ének zengedez körüle.

Ezt a honni lantot az iskola nemcsak nem adta, de til-totta s a szokatlan éneket minden l e h e t ő módon üldözte. Smégis A székelyek Erdélyben, ..egy csodálatos sugallatnak':ez a m ű v e , (Schedel-Toldy) az unitárius kollégium padjaIközött született meg oly korban, .. melynek nem volt jelene,

8 Brassöi Sámuel als6szentmihá.lyfalvi pap levelei Sebes Pál torockóiigazgat6hoz. 1830- 1836. Ker. M. 1892.



367

jövendóje alig, a múltból pedig az egy ~ a d i d i ~ ő s é g r a g y o g ~ ! t által a szintelen jelenbe: az arra emlekeztetes volt egyedulképes önérzetet kelte!1i a ne!Dzet!>en ". A s e . r d ü l ő d . i ~ k iskola padjaiban Arpad, Ors es Verbulcs harcias alakjait raJ

zolgalia fantáziájában, pedig tanárailól csak Apollóról, aNymphákról és Charisokról hall praelecliokal.9

Nagyajtai Kovács István, egyike kora legképzelIebb történeUudósainak, a Tudományos Akadémia tagja, 1817 - 21.években a kollégium tanulója érdekes képet nyújt jegyzeteiben'oaz akkori iskola b e l s e j é r ő l . Brassóban, hová a német elsajátítása végell ment nyaranta, két nyarat töltö II s ill olvasta Kleist,Mallhison, Körner verseit, Schiller drámáil. Keresztúron azonban mint poetica- és rhetoricaosztálybeli diák "örömestebb

veddegeItem a magyar k ö l t ő k munkáit, melyeket a marosvásárhelyi könyvárusok keresztúri sokadalmak alkalmával hozogattak". Ilyenek voltak: Baróthi Szabó, Rájnis, Gyöngyösi.Kisfaludy Himfi szerelmei, Csokonai poetikai munkái, Berzsenyi,Dayka, Kis János, Kazinczy munkái g kötetben. Utóbbiról aztmondja, nem tudolI semmit róla, de lálla könyveit a könyvárus polcain s gondolta, ki annyit írt, nevezetes írónak kelllennie. Megvelle. "S mennyi gyönyörüséget találtam bennük" I

Milyen sírnivalóan szomorú helyzet. mikor az iskola annyiratájékozatlanúl. sót szomjan epedni hagyja az ifjúság lelkébenmár ébredezni k e z d ő sejtelmeket és vágyakat.

Ehez a liberális s z e l l e m ű , minden reformért és haladásért,a magyar kúltura haladásáért é g ó l e l k ű ifjú gárdához tartozott.mint a l e g e l s ő k , legképzelIebbek egyike Bölöni Farkas Sándor.1805 -15-ig a kollégium növendéke, azután joggyakornok Marosvásárhelyt az ifjú Wesselényivel, kivel haláláig bizalmas

meleg baráti viszonyban élt. A fókormányszéknél liberális voltáért bizalmatlan, sanda tekintellel kísért személy, kit ismételtenmellóznek, mert mint mondja: "ultráskodó politikus, ábrándozó,amerikai bolondságokkal telt f e j ű , litkon a liberálisokkal tartó,hivatalt nem s z e r e t ő , gyanús charakterü vagyok nekik: alkotm á n y h ű s é g e m , haladást, javítást, szabadságot t e r j e s z t ő írásaim s beszédeim azok, mikért b ű n h ö d n ö m kell"." 1836-ban az országos színügyi bizottság titkára s így a szellemi irányítás az t e e n d ő j e . Szíve minden dobbanása a

9 Kanyaró Ferenc, Aranyosrákosi Székely Sándor. Ker. Magvetó. 1897.10 Emlékjegyzetek nemzetségemról. tanulói s hivatalnoki életemból.

Ker. M a g v e l ő 1873.11 Dr. Oberding József György, A kolozsvári Gondoskodó Társaság,E r d ~ l y i Múzeum, 1934. Ja'<ab Elek, Bölöni Farkfts Sándor és kora. (Politikai

lfoSdalolntörténeti tanulmány. K. Magveló. 1870. Dr. Kiss ErnlS. Bölöni Far.6e Andor. Kolozsvár, 1902.



368

nemzeti i r o d ! i l o m ~ , . ?lelyet n e ~ c s a k )rásai.val, h ~ n e m a könyv_vásárlással es gyujtessel szolgaI. Sot SzechenYl eszméit Széchenyi e l ő l l már megtaláljuk nála, ha nem is oly tudatos éshatározott formában. Nagy örömmel hírdeti mindenfelé, mikorSzéchenyi és Wesselényi a reformokat megindílják. ..Még soha

egy magyar könyv is nagyobb behatást nem csinált Kolozsvártmint Széchenyié a "Lovakról" , írja G e d Ő h ö z . SzéchenyitWesselényít oly házaknál is olvassák, ahol imádságos könyvönés contractuson kívúl egyéb magyar írást nem olvasnak." AH i t e l r ő l azt írja G e d ő n e k : .. épen mintha s z í v e m b ő l volna ki-írva. Ezen tárgyról én sokat elmélkedtem, de se nyelvet, seformát nem tudtam adni gondolataimnak. S mely m e g l e p ő nekem itt magamat látni?" A Hebet és Aurorát olyan házak

hoz is bevitte, ahol eddig magyar könyv nem forgott. DöbrenteiPestre költözésekor írja G e d ő n e k : ..átok alatt meghagytam,hogy a magyar szót oda is hozza be." 1829-ben nagy azöröme, ..hogy Kolozsvárt a l e g e l s ő magyar ételcédulát folyamatba hozhatta." Északamerikai utazásáual erkölcsi forradalmat idézett fel a lelkekben a politikai és társadalmi viszonyokfelfogásában. Döbrentei emfatikusan kiált fel: Áldásom rádEszakamerikai utazásodérI. Széchenyi meg azt írja neki:

.Szebb ajándékkal senki meg nem tisztelte a magyar hont éskirályságot." Pedig - mondja szerényen - csak oly dolgokat írt meg, melyeket másult mindenki tud, csak nálunkujságok azok." Megalapítják a kaszinót, Széchenyi példájára,melynek célja: a míveltebb társalkodás, nemzetiség e l ő m o z d í -tása, a közértelem és érzés terjesztése. A tagok megindít áka Vasárnapi Ujságot, melynek célja: a nevelés által a s e r d ü l ő generációt formálni, könyvek s nevezetesen folyóírások által a

meglelIebb értelmet érlelni. Az lelkében fogamzott mege l ő ·

ször Erdélyben egy országos múzeum eszméje. Amit Széchenyicsinált künn Magyarországon, ugyanazt, ugyanolyan szellembencsinálta itt kisebb körben Bölöni Farkas Sándor és híveinekköre. S amit künn a társadalomban csinált ugyanazt csinálta- mint látni fogjuk - az unitárius kollégium ifjúságának egykomoly, lelkes csapata. Bölöni Farkas Sándor a nemzeti e s ~ -méért h e v ü l ő , az önképzést célul \ ű z ő komoly i f j ú s á g n ~ k valoságos mentora. Az ifjúság védnökül kéri meg, hogy vedve J-~ e n a k i v ü l r ő l és b e l ú l r ő l várható gyanusító s p i c l i s k e ~ é s t o l . O meg örömmel vállalja e pártfogói szerepet,. nem ~ l v f t t a l k ü l s ő díszeért, amire nem vágyolt. hanem a z e r ~ ~ e ~ ege anemzeti írányú haladás szüntelenül nyugtala!, vagy,?to/. It

Brassai tanárrá választása a szabadelvuek gyoze voaz aulikusok felelt. Hogy milyen mélyen é l ~ e t t e k . a l e l k e ~ : b a ~ korból szerzett emlékei, mutatja az, hogy meg 90 eves ko



is némi bosszusággal gondol a vaskalaposokra, akik revo-luciónáriusnak tartották. Tanártársai is hidegen és bizalmatla-nul fogadták, saját hirüket és tekintélyüket féltették. Az ifjúságazonban már ismerle h í r b ő l , szerette s megválasztásakor fák-lyás énekkel tisztelte meg. Wesselényi nagy elismeréssel nyil-

vánította tetszését a választás felett. Beiktatása "a felesen meg-j e l e n e n d ő hallgatók tekintetéért" magyarul történt. Mikor 1837márc. 3·án e l ő s z ö r lépet! a tanterembe, G e d ő László beszéddelüdvözölte, mínt olyant, ki "hosszú éj után várt napot hozottiskolánk egére". Brassai belépése fordulatot hoz be az iskolaéletébe az új kor szellemi áramlatai, reformeszméi iránya felé.S e g í t ő t á r s u l állott mellelte a különben épen nem harcost e r m é s z e t ű , s z e l i d l e l k ű Kriza, ki csak most jött haza kül-f ö l d r ő l s kit az ifjúság szintén nagyon szeretett. Napirendenvan az iskolai új törvénykönyv megalkotása. Az ifjúság mind-egyre eléá.1I kivánságaival. amelyek az új i d ő k követelményeitjelentik. Ö n k é p z ő · k ö r ü k b e n csak úgy röpködnek a reformkor'(eze eszm éi, az alkotmány, népjog és szabadság jelszavai.Uj hangot hoz be a tanár és tanítvány közötti érintkezésbe.A tanár leszáll az Olympusról s tanilványa m e l e g s z í v ű , sorsairánt é r d e k l ő d ő i d ő s e b b barátja lesz. Enyhül a kisebb tanulókfegyelmezése. "A 25 bot udvari legényeknek való", szokta

mondani. Brassai belépésével, a magyar nvelv térfoglalásával,új tanulmányok bevétel ével, a fegyelmezés s z e l i d ű l é s é v e l újkorszak nyílik meg a kollégium életében.

13. fejezet.

A szabadságharc e l ő t t és alatt.

A pesti márciusi ifjúsági mozgalmak híre nemsokára

eljutott Kolozsvárra is. Az ifjúság ill is megmozdult. AmintBenczédi mondja, "sturm peticióval" rohamozta meg a kon-zisztóriumot s követelte az uniformisról szóló összes törvényekazonnali törlését. A tanács mit tehete It volna egyebet a kedélyekáltalános izgatoltsága közepette s a kérés, jobban mond va akövetelésnek szokatlanul heves hangja és támadó jellege mel-lelt? "Tekintve a jelen körülményeket", törli a törvényeket smegengedi a tetszés szerinti "köntös" viselését. E határozat

híre kiment Keresztúrra is s a konzisztórium májusi ülése mára keresztúri diákok ugyane tárgyú kérésével foglalkozik. Meg-engedik, de most már nemcsak nekik, hanem a tordai diákok-nak is, akik a máj. 25. ülésen azt is kérik, hogy a templombanéneklés alalt leülhessenek, "mivel az mint régi szokáson ala-pult mód leélte magát". Természetesen teljesítik azt is. Ez

Or. 061 Kelemen: A kolouv6rl unllárlul ko1l61flum Hhlénele. 24



370

i d ő b e n foglalkozik a repr. k o n z ~ ~ z t ó r i u ' ! l _ a. zsinat. idejénekkitúzéséveI. .. ~ ~ r c . 2 6 : . á ~ a e!halasztjak a kltuzest ~ h a ~ a . ? k . jelenviszonyai kozott a ~ o r u l . m : l ! ; y e k n e ~ hova. l e e . n ~ ~ f':'llodese ésbizonytalansága t e ~ ! n t e t e b o l . !'Ipr. 16:an. kltu.zlk lun. 18·ára.

Ápr. 18-án tárgyalJak az 1848. eVI 20. torvenyclkket, mely azunitárius vallást Magyarországon is bevett vallásnak nyilvánítja.A vallásszabadság elvét Magyarországon Kölcsey hírdeti e l ő -ször. Az 1832-36. o r s z á g g y ű l é s e n már szó esett az unitáriusokróI. kikre Helmeczy lapja, a Jelenkor, terelte a figyelmet.A vallásügyi kérdések tárgyalása közben Bereg vármegyekivánta, hogy .. minden keresztény pap és minden kereszténya két magyar hazában - minthogy Erdély visszakapcsolásareményeItelik - ideértve az unitáriusokat is - e g y e n l ő joggal

birjon" ; kivánta a kongrua rendezését is oly módon, hogy azösszes papokat a vallásalapból fizessék. Az indítvány a f ő r e n dek ellenzésén elbukott. Az 1839-40. és 1843-44. évi országg y ű l é s e k e n az i d ő nagy részét vallásügyi sérelmek foglallák le.Az unitáriusokról való törvényes íntézkedést nem elvi meggondolások, hanem közigazgatási nehézségek kerítették s z ő n y e g r e . Az 1836. évi 21. t.-c. ugyanis Kraszna, Zaránd és Közép-Szolnok megyéket és K ő v á r vidékét visszacsatolta Magyarolszág

hoz. Ezekben unitáriusok is laktak. Szatmár megyében Farkasaszóban 1841-ben egy unitárius akart letelepedni, de egy megyeiesküdt kiutasította, mert vallása miaU Magyarországon lakninincs joga. Az 1839- 40. évi diétán a rendek e törvény ava slatot terjesztették elé:Az unitárius vallás törvényesített vallásnak nyilatkoztatik ;ennélfogva: '

l. Az unitálius vallást k ö v e t ő k a magyar szent korona

alatt vallásukat mindenütt szabadon és nyilvánosan gyakorolhatják.2. Mindazon polgári jogokkal egész kiterjedésben felruház

tatnak, melyekkel a ker. vallású törvényesített egyéb felekezeteken l e v ő hazai polgárok birnak.

Az 1l43onban. a . f ő r e n ? e k _el}enzésén m e ~ i n t elbu.k<;,tI az ügy. .. _ - ~ 4 . eVI ors zaggyulesen az 1843 lun. 12.-lkl 16. keru

leh. u ! ~ s vegzése megállapitja a rendek követelését: a vallás-

beh toke/etes viszonosság külön elvben kimondand6. Mivel

a z o n b a ~ . nem. biztak abban , hogy ilyen alakban a f ő r e n d e k d l f o g a ~ l a k , l ~ n . 14.-i ü l é s e ~ az unitárius vallásra né.zve m!n-. vIta nelkul kImondottak, hogy a'z 1839-40. éVI orszag

ru les a lsó táblájának üzenetét és törvény avaslatát egy értee!['mel l ~ ü l d i k ismét a f ő r e n d e k h e z és sürgetik, hogy törvényva lOr bel.ole: A f ő r e n d e k most szó nélkül elfogadták, de mégsem ett torveny b e l ő l e , mert most már a király tagadta meg



371

hozzájárulását. A f ő r e n d e k között voltak, akik az unitáriusvallás befogadását a részek visszakapcsolásáig akarták halasztani, de a többség kimondotta, ho!lY ..az unitáriusok bevételét,mint amely a haza boldogságára s virágzására, a nemzetiségemelésére oly jótékony hatást fog gyakorolni. kár nélkül a

részek visszakapcsolásáig nem lehet halasztani". Ez a határozat mutatja, hogy vallásunk ügye a közigazgatás jelenték telenszorítójából elvi magaslatra emelkedett s nemzeti üggyé lett.Tudni kell azonban, hogy a vallási viták vezérszónoka Eötvös volt.

Vallásunk elismertetése az utolsó rendi országgyülésre1847-48-ra maradt. de iti sem ment egyszerre. Az ügy 1848

febr. 19·én a községi választói jog kérdésénél került szóba.mit a törvényjavaslat a törvényesen bevett vallások valame

lyikéhez akart kötni. Bohus János. Arad egyik követe, azt indítványozta, hogy hagyják ki ezt a feltételt. Célja ugyanis azvol!. hogy a zsidók is polgári jogokat nyerjenek vele. Kossuthaz érdemesebb zsidókat is fel akarta ruházni választói joggal.Csausz János. Nagybánya követe. Kossuth módosilásához csatlatkozva azt kivánta. hogy a polgári jogokat az unitáriusokrais terjesszék ki. Az indítvány visszhang nélkül hangzott el azsidó kérdés szenvedélyes vitájában. Március 31-én Kossutha kerületi ülésben javaslatot nyujtott be 5 §-ban . Az e l s ő : az unitárius val/ás törvényesen bevett val/ásnak nyiváníttatik.Az i d ő k jele vol!. hogy mind az öt cikkely egyhangúan elfogadta az alsó tábla s nyomban átküldötte a f ő r e n d e k h e z . lUápr. 2-án tárgyalták. Egy hang sem emelkedel! az e l s ő cikkelyellen. A javaslat ápr. ll-én nyert szentesítést.'

Az egyházi k á p v i s e l ő · t a n á c s ápr. 18-án az általános örömés lelkesedés hatása alal! iratot határoz küldeni a királyhoz.a nádorhoz és miniszterelnökhöz. Utóbbi ból álljanak il! e sorok.

melyek j e l l e m z ő e n mutatják a lelkeket akkor foglalkoztató eszméket. Olyan hitfelekezet nevében szólunk. .amely távol van.hogy a sec!izmust az álla dalom felébe emelje. mely távol van.hogy ne a státus céljaít ismerje a l e g l ő b b e k n e k . a legszentebbeknek. Hillelekezet nevében szólunk, amelynek e r ő s m e g g y ő -z ő d é s e . hogy a honnak hazafiak. nem felekezet-emberek kellenek, melynek e r ő s m e g g y ő z ő d é s e . hogy a nevelés ügyét azál/ada/omnak kell rendezni és vezetni; hogy e tekintetben.miután a lelkiismeret szabadsága biztosilva van. vallásfelekezet

nem /étezhetik. Üdvözöljük a nevelés terén is a szép magyarhazát. mely a vallásszabadság mellett a nemzeti nevelés elvétiS a státus-épület alapjául fekteti".

l Dr. Kiss Ern6: Az unitárius vallás törvénybeiktalása ft pozsonyionzágBY'üléaen, Ker. M a g v e t ő , 1906.

24·



372

Olyan nagy vo!t az. e?yház öröme. a s o ~ s ~ e n v ~ d é s éskínzás, a sok megalaztatas es vagyonuk boI valo telJes kifosztásután, hogy ez a nagy öröm megakadályozta az e l s ő pillanatokban a különben óvatos és gondos e g y h á z v e z e t ő k higgadt

megfontolásál. Ez az ü d v ö z l ő irat - k e l l ő e n meg nem fontolva_ elmegy az oktatásügynek állami gondolatáig s a nagy lelk e s e d é s t ő l nem veszi észre, hogy egész mult jával, összes eddigi törekvéseivel ellenmondásba jul. Kovácsi a tanács ő s z i n -teségében2 is kételkedik, mit azzal bizonyít, hogy az egyháza végrehajtásnál nem volt oly buzgó, mint amílyen lelkes afelirata, mert a vagyon és jövedelem kimu tatásának felküldésével késlekedett. De kizonyílja f ő k é p az egyházi tanács kés ő b b i

magatartásával. Eötvös miniszter ugyanis a törvénycikkvégrehajtása érdekében 1848 . szepl. I·re értekezletet hiv össze.Ennek célja: az egyházaknak adandó közálladalmi segélyezés.Az 1848 jun. 18. f ő t a n á c s - habár akkor mi unitáriusokmég nem kaptunk meghivót - bizottságot küld ki azzal azutasítással, hogy szerepük csak a tájékoztatás, de d ö n t ő e n nemhatározhatnak semmit, azonban már most utasításul adja, hogyminden összeolvasztási terv ellen nyilatkozzanak. Juliusban

megérkezett a meghivás is. A bizottságnak kiadott részletesutasítás alapos, megfontolt munka. KifejlelI alapelvei ezek:I. közjogi tekintetben: l. A vallás és lelkiismeret szabadságamindenek e l ő t t teljesen és határozottan biztosítlassék. 2. A vallásváltoztatás bármely gát ai és akadályai megszüntessenek,teljes szabadsága kimondassék. 3. Vegyes házasságoknál egyházi áldás megtagadása, reverzális megszüntessenek. 4. Polgári házasság; addig is válóperekben az elP'házi biróság ítélete máshová f e l e b b e z h e t ő ne legyen. 5. O-naptár eltörlése,ünnepek minden ker. felekezetnél ugyanazok és e g y e n l ő számunapokon. 6. Bevett vallások püspökei, személyzete e g y e n l ő jogokkal és szabadalmakkal birjanak. 7. Keresztelés, esketésnél,t ! " m e ~ é s n é l csábítás, térítés szigoruan büntettessenek. 8. Vallás .

es kozoktatási minisztériumban minden felekezet részére különo s z t á l ~ á l ~ í t t a 9. Minden felekezet híveire e g y e n l ő jog- ésl e h e r v I s e ~ e s ..10. ~ i v a t l o s levelek portómentesen szállíItassanak.1., e l ? t e r J e s ~ t e s második része az egyházi szükségek 'ede-

ze.sere n ~ z v e k o y e t k e z ő utasításokat adja : l. Az országos, vagyf ' : J e ~ e l m l adomanyok szekularizáltassanak. 2. Magánosok alapltvanyai sértetlenül birtokban és használatban hagyassanak,akár a multban tétettek, akár j ö v ő b e n fognak tétetni. 3. Azurbériség és dézsma megszüntetésével elenyészett papi jövedelmek kárpótoltassanak. 4. A kepe megszünteltessék kárpóto

•

'K ovácsi Mikó L6,inc életrajza, K. Magvet6. t872. 288. I.



373

lással. 5. Régebb az egyházi kormányzatra nézve püspöki széknév alatt létezett, jelenleg pedig k é p v i s e l ő egyházi tanács névalatt fennálló testület tagjai, legalább is 12 számig rendszeresfizetéssel láttassék el. 6. Az oskolamesterek szorosan az egy

házi személyzethez tartozván, a státus segedelme rájuk is kit e r j e s z t e n d ő . 7. Az elaggott egyházi személyek és özvegyeikiránt gondoskodás történjék. 8, Az eklézsiák jövedelmei ésvagyona bántatlanul meghagyandó.

A /anin/éze/eke/ i l l e t ő kivánságok: l. Leghelyesebb lenne,ha a /anin/éze/ek egyáltalában vallásfelekeze/ekhez kötve nem

..

volnának s azok f e l ő l minden valláskülönbség nélkül a köz-álladalom rendelkeznék ; de miután ezen eszm ére megérve azország lakói még nincsenek s miután f é l h e t ő , hogy ennek alkalmazása jelenleg nyelv- és vallástusákat idézne e l ő , ennélfogva ezúttal legalább annyit lehetne és kellene tenni, hogy ahaza k ü l ö n b ö z ő részeiben országos költségen minden valláskülönbség nélkül egyetemek állíttassanak fel, melyek mellettha theologiai fakultás is létesmetnék, azon esetben a vallástudománynak a dogmákra vonatkozó ágait minden bevett vallásfelekezetúeknek saját vallásukbeli tanárok tanítsák és azilyenek azokból, kiket az i l l e t ő hitfelekezetek felajánlanak,

neveztessenek ki." 2. Az egyetem helyéül Kolozsvár jelöltessékki. De határozottan tiltakoznak azon felmerül! gondolat ellen,hogy ez a kath., ref. és unitárius tanodák összeolvasztásából

keletkezzék. Erre három okot hoznak fel: a) így nem volna

országos intézet s a görögkeletiek és ág. hitrokonok terheibennem vennének részt; b) nekünk a kolozsvári egyetlen f ő i s k o -lánk. p a p k é p z ő intézetünk is híveink adományaiból épül! s hamegszünnék s jövedelmei is elvétetnének, vallásunk fennmara

dása s függetlensége halálos csapást szenvedne; c) A vallásoke g y e n l ő s é g e és viszonosságának elve ki van mondva, tehátnem kellene felekezeti szempontból kiindulni; de ha vallásunkegyetlen f ő t a n o d á j a megszünnék s a többi felekezetek számosintézetei megmaradnának, reánk nézve épen az e g y e n l ő s é g ésviszonosság elve volna megsemmisítve: ami reánk, unitáriusokra nézve élet és halál kérdése. Az az érv sem d ö n t ő , hogyaz egyetem létesítésével kolozsvári f ő i s k o l á n k feleslegessé válnék, mert ez nem ad jogot magánalapítványaink elvételére. 3.

Azon esetre, ha az összes felekezetek tanintézetei teljesen megnem szünnek, .. nyilvánílj uk, hogy valameddig bármely vallásfelekezet bármely tanítóintézetét s az e f e l ő l i rendelkezést megtartandja, mindaddig mi uniláriusok is minden tanítóintézeteinkei hitlelekezetünk teljes szabad rendelkezése alatt megtartjuks ezen jogunkróllétünk feláldozása nélkül le nem mondhatunk."Iskolai szükségünk fedezésére az állam segélyére méltó igényl



314

tartunk. A tanárok és tanítók fizetésének megállapílásánál azlegyen az elv, hogy tisztességesen megélhessenek.Az értekezlet csak tanácskozik. d ö n t ő leg nem határozhat;minden egyházi és iskolai reform kérdésében a minisztérium

hallgassa meg af ő t a n á c s o t .

Végül az egyházi és iskolai elveitvagyon és jövedelem visszaszerzése iránt az egyház felterjesztéstfog tenni abban a reményben, hogy az alkotmányos kormányvégre valahára elintézi ez ügyet s kárpótol a szenvedett veszteségekért és sérelmekért. Mikor ezt az utasítást 1848 augusztusl3.án tárgyalták, ugyanazon gyülésen terjesztették elé a keresztúri kör felterjesztését, melyben rosszalását fejezi ki afölött, hogya kolozsvári k ü l ö n b ö z ő felekezeti tanárok értekezletén felmerültközös egyetem eszméjét, melyeket a többi felekezetek tanácsai

.. hazafiui örömme)" fogadtak, a mi f ő t a n á c s u n k elutasította. Akör valami kósza hírnek ugrott be. A kolozsvári tanárok tervea f ő t a n á c s e l ő l l nem fordult meg. Az sem való, hogy a többiegyházak f ő h a t ó s á g a i elfogadták volna. Csak annyi igaz b e l ő l e , hogy . némely tudománybarátok" gondolkoztak arról. hogy ahárom társintézet összeolvasztásával lehetne egyetemet létesiteni s egymás között beszélgettek, de a kivílel kérdésébensemmiben sem állapodtak meg. A rosszalásnak semmi alapja

nincs s a kör igyekezzék máskor .nem költeményes, hanem avalóságnak m e g f e l e l ő értesülést" szerezni.

A miniszternek abból a t e r v é b ő l . hogy az egyházak szükségletei ..közálladalmi segélyezéssel" fedeztessenek, semmi semlett. De nem valósúltak meg azok a haladószellemü kivánságoksem, melyeket egyházunk v e z e t ő i kifejeztek : az állami oktatás,a polgári házasság, az állami vagyonnak az egyházaktól valóvisszavétele sem. S még egy félszázad volt szükséges és sok

küzdelem, érvelés, míg a polgári házasság a törvénykönyvbebecikkelyeztetett. A tanács utasításában oly fenntartások éskikötések vannak, melyek az elvileg elfogadott állami patro-nátus eszméjével ellenmondásokban vannak. .

.. ~ e g k e z d ő d ö t t a szabadságharc, az események rohamosankovettekegymást. Meg kellett tenni az intézkedéseket az l848/49-iisk. ~ e g n y í t á s ~ r a . Okt. 23·án kimondják, hogy az iskola aza l ~ s z t a l y u a k r a nt;zve nov. l -én nyílik meg. a filozófiai tanul! f 1 ~ n y o k a t h a l l ~ ~ t o k r a nézve a tanév megnyílását bizonytalanI ~ o . r e elhalasztjak. Nov_5-én megnyilják a különben is üresena ~ l o ,Iskolát a menekültek s különösen az özvegyek és árvákreszere. 1849 jan. l4-én intézkednek hogy 20-án a tanítás megz d ő d j De nem történt meg. Febr. 4-én jelenti az igazgató,hogy több gyerek jelentkezett. Határozzák, hogy még e hétenm e ~ kell kezdeni a tanílást úgy, hogy a professzorok . a mostam szorult körülmények között" az alosztályiakat tanítsák.



375

Febr. 25-én jelenti az igazgató, hogy .az iskola kórodának elfoglaltatott az álladalom által", a tanitás a konzisztóriumiteremben és a Taufer-házánál foly, de a 70-re szaporodotttanulók nem férnek. Megbizzák az igazgatót és pénztárnokot,

hogy a professzori szegeletház szomszédságában l e v ő Wesselényi háznál a f e l s ő emelet szobáit a f ő b i r ó v a l egyetértve szerezzék meg. Ápr. !O·én jelentik, hogy a kormánybiztosnál el·járásuk sikertelen volt. Most a városi tanácsot keresik meg.Apr. 22 én jelentik, hogy megkapták a Redut hátulsó részébenl e v ő 5 szobát, hol a tanítást Szentgyörgy-napkor megkezdették.

A tanítás a városi .köztánc/erem" (redut) épületében átengedett szobákban folyt, 1850 febr. 17-ig, mikor a vidékikatonai parancsnokság ezeket a szobákat is lefoglalta s a kollégium a b e l s ő Farkas-utcai u. n. nagy vármegyeház négyszobájába volt kénytelen átköltözni. Ápr. 29-én iskolánk innenis .elutasíttatott", de most más helyet nem adtak, amiért kénytelenek voltak a konzisztórium háznál l e v ő Brassai·szállásravonulni. Ez azonban a kevés szoba miatt nem volt alkalmas.Ezért az E. K. Tanács május 5. ülésén megkereste a helybelitanácsi bizottmány , hogy a sikátorban l e v ő s egy Wilhelmezredbeli szabó által lakott házunkat üríttesse ki e célra. Sike

rült-e kiüríttetni, nem kaptam rá adatol. Az aug. 15-16-ántartott f ő t a n á c s (16. jk. P.) kérelmezett a katonai parancsnoksághoz, hogy a kollégium é p ü l e t é b ő l a katonai kórházat vitesseki s az épületet okI. I-re adja vissza. A szepl. 22-i E. K. Tanácsi ülés határozta, hogy az iskolát nov. I-én meg kell nyitni.Egyben körlevelet küldöttek a papokhoz, hogy buzdítsák azifjúságot az iskolábamenésre, de figyelmeztessék ő k e t , hogyitthagyott portékáikra, mint elveszettekre, nem számíthatnak.

Urbán vidéki katonai parancsnok szepl. 23-ról a helyreállításokról és kiigazításokról kéri a költségvetést, hogy a szükségespénzt f e l s ő b b helyen utalványoztathassa. Az igazgatóság azonban nov. 9 - r ő l azt jelenti, hogy a tanítást nem lehet megkezdeni, mert padok, asztalok, fekete táblák, folyósói lámpások,c s e n g e t t y ű hiányzanak még s lépéseket kellene tenni, hogy akatonaság által elvitt tanszerek adassanak vissza. Ezek visszaszerzése iránti lépéseket azonban a Tanács nem látja mosttanácsosnak s k é s ő b b r e haiaszIja.

Az igazgatóság végre dec. 20-ról jelenti, hogy mivel adiákok száma nagyon csekély, elég lenne a szenior mellé 6esküdt és l j e g y z ő . E b b ő l látszik tehát, hogy a tanítás megk e z d ő d ö t t .

Dec. 27-én az igazgató és pénztárnok utasíttatnak, hogya már megtett és ezután t e e n d ő igazítások k ö l t s é g e i r ő l tegyenek jelentést. Jan. 4-én beadják a kimutatást, melyet elkülde-



316

nek a cs. kir. v i ~ é k i h i v a t a l h o ~ a pénz k i ~ t a l v á ~ y o z á s a vége\!.Ápr. l3·án j e l e n t ~ . k , .. hogy a h I v ~ t a l k ~ ! l l . ~ t a ! a s t ~ e m tartjajónak, a taneszkozokben esett karokrol kulon Jegyzek adandó,hogy a tellesek után nyomozni lehessen. A tanács azt vála

szolja, hogy a katonai és polgári k o r m á n y z ó s ~ g mult év.i rendeletében reánk bizta a mesteremberekkel valo alkudozaat, azokmányok mutatják a munkák szükségét és valóságá\, Kériktehát akiadott 295 frt 28 krt és még szükséges 88 frt 48 krutalványozását ezüstben. Az ügy még az 1853 febr. 7. f ő t a n á cson is e l ő f o r d u l , hogy az iskola átalakítása sok költségbekerült s még se lehetett még befejezni és kérni kelIene a költséget. Elfogadják, minthogy a városi tanács már régebbenmeghatároztatta b e c s ű útján az iskolaépületnek, mint szállásnak, évi bérét. Megkapták-e a költséget, nem tudom. 1851 febr.9-én azonban a katonaság által elvitt csengettyü megkerült.

A szabadságharc szerencsétlen kimenetele után szomorúsors szakadt a nemzetre. A k ö v e t k e z ő évtized a néma t ű r é s és szenvedés korszaka. A nemzet legjobbjai eltüntek a közélet l e r é r ő l . A halál csendje feküdt a magyar földre és lelkekre.Brassai, Dózsa Dávid, Gyulai, Jánosi, Kemény Zsigmond,Mentovich, Szász Károly, Szilágyi Ferenc és Sándor eltüntekKolozsvárró\. Ki erre, ki arra, amerre lehetett. Egyedül K ő v á r y rparadt itt s dolgozott visszavonultan, fáradhatatlanul. BerdeAron 1852 okt. elején megindítja Erdélynek akkor egyetlenlapját. a Heti Lapot, mely a megszünt Kolozsvári Lap helyérelépe\!. De csak gazdasági, ipari, kereskedelmi kérdésekkel fog-lalkozott. Egyéb tiltva volt. De már 1855 márciusában megszünt. Berdét minden héten a r e n d ő r s é g r e idézték, vallatták ,gyötörték egyes szavakért, mondatokért, vagy cikkekért. Bele

fáradt, megunla s beadta a kulcsot. Ez év tavaszán Erdélybenegyetlen magyar lap sem volt.

A kolozsvári sajtó 1842-ben 20 önálló munkát adott ki.1 8 5 ~ - 1 8 ~ 6 - i g az egész Erdély alig termelt 20 önálló m ű v e t , az IskolaI könyveket. halotti beszédeket. stb. nem számítva.t.s ~ í n h á z b a n 1849 k ö z e p é t ő l 1850 ő s z é i g német társulat

odott ._ 1850 szept. 24-én adták, .. hosszabb. s z á m ű z é s után",a.z e\so magyar darabol. A lelkek nyomottsága miatt a német

tarsu atnak sem ment s azért felváltva magyar darabot isadtak,'

•

KUK - I 354 376 Harmadikresz MAGYAR UTCAI Iskola

Documents

Transcript of KUK - I 354 376 Harmadikresz MAGYAR UTCAI Iskola