Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok

Külön könyvvizsgálói jelentés

Felügyeleti tapasztalatok

Somogyvári Sándorné

2008. november 24.

2

Általános összefoglaló• 2008. év végén 34 részvénytársaság és 5

nagyegyesület (együtt: biztosítók) működött

a magyar biztosítási piacon.• Ezek közül egy Biztosító 2008-ban még nem

rendelkezett tevékenységi engedéllyel • Az egyesületek esetében 300 millió Ft éves

díjbevétel alatt a jogszabály nem írja elő az éves beszámoló auditálását, és ennek következtében egy egyesület nem bízott meg könyvvizsgálót beszámolójának minősítésére.

3

Általános összefoglaló

• A biztosítók könyvvizsgálójának az éves beszámolók könyvvizsgálati jelentésétől különálló, a jogszabály által előírt tartalommal külön kiegészítő jelentést (továbbiakban Kiegészítő jelentés) kell készítenie a 2005-ös beszámolói évtől kezdődően

• Ezt legkésőbb május 31-ig meg kell küldenie az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek.

4


• Kettő könyvvizsgáló kivételével valamennyi részvénytársaság megküldte a jogszabály által meghatározott időben a Felügyelet részére a Kiegészítő jelentést

• a Felügyelet 2009. július 13-án – e tárgyban – levelet írt az érintett könyvvizsgálóknak és biztosítóknak

5


• Az egyik könyvvizsgáló társaság a saját gyakorlatától eltérően, de az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan az éves (normál) könyvvizsgálatot követően elkészített úgynevezett hosszú jelentésébe illesztette bele (jól elkülönített módon) a Kiegészítő jelentésnek megfelelő tartalmú Kiegészítő jelentését

6


• A felügyelet álláspontja, hogy bár a jogszabályi kötelezés a könyvvizsgálókra vonatkozik, azonban a (szerződéses) megállapodási kötelezettség létrehozása, annak kezdeményezési felelőssége természetszerűen a Biztosítókat terheli

7

Általános összefoglaló• A Kiegészítő jelentés tartalmát

általánosságban a Bit 151. § (5), (7) és (8) bekezdése szabályozza, a 151. § (6) bekezdésének első fele pedig pontosítja, hogy ezen bekezdésekre vonatkozóan a könyvvizsgálóknak a megállapításaikat rögzíteniük kell.

• Ezen túlmenően a Felügyelet Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlást (10/2006. – XI. 30.) adott ki a Kiegészítő jelentés szerkezetéről és tartalmáról (továbbiakban: Ajánlás).

8


• Összefoglalónk célja annak megítélése, hogy a Kiegészítő jelentés szerkezete, tartalma, pontossága illetve teljes körűsége mennyire felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint az Ajánlásnak

9


• A Felügyelet álláspontja szerint a jogszabályi előírásból (Bit. 151. §. (6) bekezdés első fele) egyértelműen kiolvasható az a jogalkotói szándék, amely szerint elsősorban a könyvvizsgálói értékítélet, vélemény, minősítés miatt szükséges a Kiegészítő jelentést elkészíteni,

• Amennyiben a beszámolóból, illetve annak kiegészítő mellékletéből is kiolvasható lenne az adott információ abban az esetben is szükséges a Kiegészítő jelentésben a könyvvizsgálói minősítést megfogalmazni

10


• Az Ajánlásban megfogalmazott Kiegészítő jelentés szerkezete leképezi a hivatkozott jogszabályi helyen megfogalmazott főbb tartalmi elvárásokat.

• összefoglalónk is ezen fejezeti megbontás szerint készült el, amelyben részleteztük a pozitív, illetve negatív tapasztalatainkat

11

Kiegészítő jelentések áttekintése

• Kiegészítő jelentések felépítése követi az Ajánlásban foglaltakat, az Ajánlásban található szerkezetet.

• A Kiegészítő jelentések közel felénél nem említi a könyvvizsgáló, hogy annak elkészítésekor figyelembe vett-e a Felügyelet által kiadott ajánlásokat, irányelveket, módszertani útmutatókat.

12

Kiegészítő jelentések áttekintése

• A Kiegészítő jelentések alapvetően nem rögzítik azt, hogy a könyvvizsgálat során a „jelentősség” és a „lényegesség” fogalmát miként, milyen szakmai előírások figyelembe vételével határozta meg a könyvvizsgáló a munkája során

• A Kiegészítő jelentések többsége kitér arra, hogy a könyvvizsgálat során készült-e vezetői levél

13

A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások

helyességének vizsgálata

• A vizsgálat során jelentős hangsúlyt fektettünk arra, hogy a könyvvizsgálók miképpen nyilatkoznak a szavatoló tőke pontosságáról és megalapozottságáról

• Általánosságban megállapítható, hogy a Kiegészítő jelentések ezen része – néhány kivételtől eltekintve – alapvetően megfelelt a jogszabályokban és az Ajánlásban szereplő vizsgálati tényezőknek

14


helyességének vizsgálata• A könyvvizsgálók elvégezték a biztonsági tőke

szabályok teljesülésének, a szavatoló tőke szükséglet és a rendelkezésre álló szavatoló tőke szükséglet számításának vizsgálatát

• Ez alól kivétel: kettő társaság az egyik arra hivatkozva, hogy a Biztosító 2009. május 15-ig tartó tevékenységi engedély felfüggesztés miatt nem kellett teljesítenie a szavatoló tőke és a minimális biztonsági tőkeszintnek való megfelelést

• A másik esetben indoklás nélkül nem tért ki a rendelkezésre álló szavatoló tőke szükséglet számításának a véleményezésére

15



• Szükséges megemlíteni, hogy kettő könyvvizsgáló társaság Kiegészítő jelentéseinek a többségéből hiányzik annak értékelése, hogy a nem realizált tételek jelentős hatással bírnak-e a biztosítók szavatoló tőke helyzetére.

• Ez jelentős súlyú hiányosságnak tekinthető, különösen a pénzügyi és gazdasági válságra tekintettel, mivel egyes biztosítóknál jelentős mértékű a csendes tartalék értéke.

16



• Több Biztosítót vizsgáló könyvvizsgáló társaság nem tért ki a biztosítók rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének számítására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata során az összevont felügyelet alá tartozó biztosítókra vonatkozó jogszabályi előírásokra (Bit. 184-187. §-ai).

17

Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre

vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése

• Sem a jogszabály, sem az Ajánlás nem összegzi, hogy mely jogszabályokat, jogszabályi helyeket kell a megfogalmazottak alatt érteni, illetőleg melyek azok, amelyekre kiemelten kell figyelni a vizsgálat során, mintegy a vizsgálati prioritást is megadva

• Ezen kívül megjegyezendő, hogy az érintett jogszabályi előírások egy része nem egzakt követelményeket tartalmaz, hanem általános normákat fogalmaz meg

• Ajánlás viszont megfogalmaz bizonyos „minimális elvárásokat”

18



• A Kiegészítő jelentésben kétféleképpen nyilvánult meg:

• Egyrészt az idézet jogszabályi részben, illetve az Ajánlásban megfogalmazott vizsgálati szempontok szerinti minősítés formájában,

• másrészt a vizsgálatban a könyvvizsgáló tudomására jutó lényeges információk – Ajánlás szerkezete szerint rendezett – bemutatása,

leírása révén.

19



• Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók többsége az Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazta meg e megállapításait.

• Kivételt jelent egy könyvvizsgáló és néhány Kiegészítő jelentés

20


vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése• Egy könyvvizsgálói társaság nem említette

meg az általa készített Kiegészítő jelentésekben azt, hogy a biztosítók a tevékenységük során vállaltak-e nagykockázatokat.

• Továbbá nem tért ki arra, hogy jutott-e tudomására olyan információ, tétel, amely a vizsgált biztosító jövőbeni biztonságos működését, jövedelmezőségét veszélyezteti.

• Ez esetben jelentős hangsúlyt kap a vizsgálat azon szempontja, mely szerint a nemleges állításnak is információértéke van.

21


vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése• A könyvvizsgálók ebben a részben az Ajánlásnak

megfelelően értékelték a Biztosítók tőkehelyzetét• bár az egyik könyvvizsgáló társaság esetében az

értékelés helyett táblázatos formában mutatta be a tőkeadatokat

• Kiegészítő jelentések e részének részletes áttekintése során megállapításra került:

• Egy Biztosító esetében a jogszabály által előírt vizsgálat eredménye rendkívül hiányos ez abban a tekintetben mindenképpen különös, hogy a csoportba tartozó másik két biztosító könyvvizsgálója ugyan az a társaság és a csoport többi tagjánál ilyen mértékű hiányosság nem volt tapasztható.

22

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének

értékelése• E témának a megítélése tág teret enged a

véleményalkotónak, és így az előző ponthoz hasonlóan ebben az esetben is alapvetően szubjektívek a vizsgálati szempontok, így azok súlya, mértéke, illetve a róluk megfogalmazott megállapítások is erősen általánosak lehetnek.

• A Felügyelet is a munkája során ténylegesen csak a szélsőségesen gyenge informatikai háttér, illetve folyamatjellegű kontrollproblémák esetén él az ilyen jellegű hiányosságok határozatba emelésének a lehetőségével.

23


értékelése• Az Ajánlásban megfogalmazott minimális

követelmények között szerepel – jogszabályi előírás kiegészítéseként – az adatszolgáltatások számviteli szempontú és a teljesség ellenőrzését is magában foglaló vizsgálata

• E rész optimális esetben kiváló lehetőséget nyújt a Felügyeletnek a vizsgált területről tájékozódni, mivel a nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségéről csupán a helyszíni vizsgálatokon lehet tapasztalatokat, információt szerezni.

24


értékelése

• a könyvvizsgálók is évről évre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az informatikai rendszerek, az informatikai folyamatok felmérésére, vizsgálatára, ellenőrzésére,

• megítélésük szerint is az informatikai rendszerek komplexitása, nyilvántartási-, adatfeldolgozási- és adatszolgáltatási biztonsága, átláthatósága kiemelten fontos

működési tényező.

25


értékelése

• Ennek tudtuk be, hogy a Kiegészítő jelentés e részében a könyvvizsgálók nagy terjedelemben, leíró jelleggel tájékoztatják a Felügyeletet az informatikai

háttér megfelelőségéről.• A könyvvizsgálók többségében törekedtek az

Ajánlásban megfogalmazott szempontok szerint vizsgálni, illetve a Kiegészítő jelentések ezen részét az itt rögzített szerkezetben megírni, azonban a biztosítói piacon az informatikai területen tapasztalható közismert hiányosságok következtében a könyvvizsgálók egy része az informatikai helyzet részletes leírását vállalta.

26


értékelése• Az Ajánlásban foglaltakon túl a

könyvvizsgálók egy része röviden említést tett az informatikai területeken folytatott belső ellenőrzésekről, illetve azok eredményéről is.

• Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók a jogszabályi előírásra épülő Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazzák meg e vizsgálati területre vonatkozó megállapításaikat. Kivételt jelent egy könyvvizsgáló és néhány Kiegészítő jelentés, amelyek különböző mértékű hiányosságokkal készültek el.

27


értékelése

• A z egyik könyvvizsgáló - mindkét általa auditált biztosító esetében - (2007) informatikai auditot végeztetett el, amelynek jelentését emelte be a Kiegészítő jelentésének ezen részébe

• Azóta újabb auditot nem végeztetett, így rendkívül szűkszavúan, súlytalan tartalommal szerepel néhány sor ennél a résznél mindkét

biztosító esetében.

28


értékelése• Egy Kiegészítő jelentés e része jelentős

mértékben hiányos. • A könyvvizsgáló többek között nem

értékelte a Biztosító állomány-, tartalék-, eszköznyilvántartó rendszerét, nem fogalmazott meg véleményt a Biztosító jogosultsági rendszerének szabályozottságáról, illetve annak betartásáról.

• Egyik társaság nem foglalkozik a jogosultsági rendszer dokumentáltságával, szabályozottságával és a belső szabályozások betartásával.

29


értékelése• Az egyes Kiegészítő jelentések e részének

áttekintése során megállapításra került, hogy a Csoport három tagjának a könyvvizsgálója, egyik biztosító esetében sem értékelte a tartalék-nyilvántartó rendszert.

• Az állomány- és eszköznyilvántartást is csak a Csoport egyik tagja esetében a Kiegészítő jelentésében értékelte, a másik kettő csoporttag Biztosító esetében nem végzett értékelést.

30


értékelése

• Kettő könyvvizsgáló társaság ( több Biztosító könyvvizsgálatát is ellátják, de egy-egy Biztosító esetében) Kiegészítő jelentésében nem tértek ki a könyvvizsgálat szempontjából jelentősnek ítélt nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatátviteli rendszerek és folyamatok átláthatóságára, dokumentáltságára, ellenőrzöttségére.

31

Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése

• A korábbi két vizsgálati szemponthoz hasonlóan az Ajánlás röviden, de lényegre törő módon megfogalmaz olyan vizsgálati szempontokat a könyvvizsgálók részére, amelyek a biztosító méretétől (létszám, díjbevétel), jellegétől (kompozit / élet / nem-élet, régen alapított / újabb alapítású) függetlenül fontosak egy biztosító ellenőrzési rendszerének megítéléséhez.

• Az Ajánlásban foglaltakon túl a Kiegészítő jelentések e részébe számos esetben belefoglalták a könyvvizsgálók az ellenőrzések technikai és humán hátterének a leírását, az ellenőrzési terv készítésének a körülményeit, szempontjait, a jelentési rendszer konkrét, részletes bemutatását, a jelentések feldolgozásának, nyilvántartásának, összesítésének a módját.

32


• Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók az Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazzák meg e vizsgálati területre vonatkozó megállapításaikat.

• Ez alól kivételt képez kettő könyvvizsgáló, amelyeknél megfelelő mennyiségű, minőségű információt nem tartalmazó, értékelést is nélkülöző szöveget tartalmaz a Kiegészítő jelentések e része.

33


• Egyik esetében a jelentés minősítéseket, értékeléseket egyáltalán nem tartalmaz, a leírtaknak valós tájékoztató, informatív jellege nincs (kivétel a 2008-as belső ellenőrzési vizsgálatok témaköreinek felsorolása).

• A könyvvizsgáló láthatóan nem vette figyelembe az Ajánlásban megfogalmazottakat, de a jogszabályi általános elvárásoknak sem fel meg ez a rész.

34


• A másik könyvvizsgáló a Kiegészítő jelentéseinek a többségében nem véleményezte a döntési jogkörök és hatáskörök, a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzés szabályozottságát, és ennek hatékonyságát.

• Ezen túlmenően nem tért ki a Kiegészítő jelentés e része a belső ellenőrzési szervezeti egység függetlenségének megvalósulására

• Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, hogy kettő Biztosító esetében a Kiegészítő jelentés jelentős mértékben hiányos

35

A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata

• A Kiegészítő jelentés tartalmára vonatkozó jogszabályi előírások közül az egyik leglényegesebb pont az, amely szerint a biztosítók könyvvizsgálója „köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és az eszközfedezete megfelel-e e törvényben foglaltaknak.” (Bit. 151. § (7) bekezdés)

36


• Általánosságban megállapítható, hogy – néhány hiányosság ellenére – a könyvvizsgálók a vizsgálatuk, a jelentésírásuk ezen részénél alapvetően megfeleltek a jogszabályokban és az Ajánlásban szereplő vizsgálati tényezőknek.

• Ezt elősegítette, hogy a vizsgálati szempontok körülhatárolhatóak, és mind a biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozóan, mind a tartalékok eszközfedezetével kapcsolatban megfelelő részletezettségű jogszabályi előírások léteznek.

• Ezen kívül az Ajánlás is egyértelműen fogalmazza meg e rész tartalmával kapcsolatos javaslatait.

37


• Az egyik könyvvizsgáló Kiegészítő jelentéseinek e részéből számos esetben hiányzik a biztosítók eszközportfolióinak, illetve a befektetések piaci értékének változásainak, hozamának bemutatása.

38


• Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, hogy a könyvvizsgáló nem hívta fel a figyelmet a részesedésekkel kapcsolatos értékelési kockázatokra, miközben a Felügyelet határozati kötelezést adott ki – megfelelő indoklással – azzal kapcsolatban, hogy az ingatlanvagyonnal is érintett eszközei értékelésekor a Biztosító számviteli előírásokkal összhangban, az óvatosság elvét figyelembe véve járjon el.

39

A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti értékelése

• A Bit. 151. § (8) bekezdése szerint „a biztosító könyvvizsgálója köteles a Kiegészítő jelentésében a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.” Az Ajánlás nem tartalmaz egyéb, részletező vizsgálati szempontot ebben a témakörben.

• A Kiegészítő jelentések tartalékokra vonatkozó része mutatja, hogy az idézett jogszabályi előírás nem egyértelmű, és a biztosítók különbözően értelmezik a biztosítástechnikai tartalékok „értékelését”.

40


• Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók minősítették a biztosítástechnikai tartalékokat tartalékfajtánként, illetve ágazatonként.

• Azonban ez különböző módon történt, hol tartalékonként, hol egy mondatban összevontan, illetve ez utóbbi esetében vagy direkt megfogalmazással, vagy indirekt módon („a tartalékszabályzat megfelel a jogszabályoknak… a tartalékot a tartalékszabályzatnak megfelelően képezték.”, „nem jutott tudomásunkra olyan tény, amely azt jelezné, hogy a Társaság ne felelt volna meg…” a jogszabályi előírásoknak).

41


• Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, egy könyvvizsgáló nem hívta fel a figyelmet a biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kockázatokra, miközben a Felügyelet határozati kötelezést adott ki – megfelelő indoklással – azzal kapcsolatban, hogy a Biztosító a tartalékképzése során olyan módszereket dolgozzon ki és alkalmazzon, amelyek a biztosítástechnikai tartalékok prudens (óvatos) megképzését eredményezik.

42

Összegzés • Az előző, 2007. évi külön könyvvizsgálói

jelentésekkel összehasonlítva kijelenthető, hogy azzal nagyjából egyezően, megfelelő a jelentések színvonala, tartalmi megfelelősége, illetve az informatív jellege.

• Az egyes könyvvizsgálóknak bázis évben kiküldött levelek hatására számos hiányosság megszűnt a 2008-as Kiegészítő jelentésekben.

• Ettől függetlenül a 2008-as Kiegészítő jelentésekben is találhatóak hiányosságok, azonban ezek számosságukat és súlyúkat tekintve nem jelentősek.

43

Felügyeleti akciók• Szükségesnek tartottuk figyelemfelhívó levelet írni az

érintett könyvvizsgálók ügyvezetői részére a tapasztalt hiányosságokra tekintettel.

• A figyelemfelhívó levél megküldését több fejezettnél jelentkező jelentősebb súlyú hiányosságok, míg egy könyvvizsgáló esetén egy egész fejezettel kapcsolatos fejezeti szintű hiányosságok indokolták.

• Egy könyvvizsgáló esetén a Kiegészítő jelentéseivel kapcsolatban a bázisévben, illetve a tárgyévben is tapasztalt hiányosságok miatt a könyvvizsgáló biztosítási minősítésének törlését kezdeményezte a Felügyelet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál

44

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok

Documents

Transcript of Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok