Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, … · Web viewA Somorjai László Városi...

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉP-, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM4080 HAJDÚNÁNÁS, BOCSKAI UTCA 29.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ....................................................................................................................4I. 1. HELYZETELEMZÉS.................................................................................................4I. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK.....................................................................................9I. 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK................................................................10I. 4. SZERVEZETI LEÍRÁS - IRÁNYÍTÁSI SÉMA.........................................12I. 5. ÉRDEKEGYEZTETÉS............................................................................................13

I. 5. 1. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai.............13I. 5. 1. 1. Szakalkalmazotti érdekérvényesítés szervei és mechanizmusa....13I. 5. 1. 2. Szülői érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa...........................14I. 5. 2. Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai, az

érdekalku mechanizmusa.............................................................................14II. NEVELÉSI PROGRAM............................................................................................15

II. 1. AZ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉL-JAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI...................................15

II. 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei......15II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai................16II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...........19

Közvetlen módszerek..........................................................................................................19Közvetett módszerek...........................................................................................................19

II. 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FE-LADATOK....................................................................................................21

II. 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FE-LADATOK....................................................................................................26

II. 3. 1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai................................................26II. 3. 2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása...................................26

II. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FE-LADATOK....................................................................................................27

II. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁ-LYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELA-DATAI...........................................................................................................31

II. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG.............................................................33

II. 6. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...................................................................................................33

II. 6. 2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység.................35II. 6. 3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................38II. 6. 2. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmet szolgáló tevékenysége........39II. 6. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 42II. 6. 4. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység.....................................44

II. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE...........46

II. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PART-NEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI..................................46

II. 8. 1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködése.......................................................................................................46

2


II. 8. 2. Kapcsolattartás formái a szülőkkel, tanulókkal, az iskola part-nereivel........................................................................................................................49

II. 8. 3. Az iskola és külső közösségek kapcsolatai...............................................51III. OKTATÁSI PROGRAM.........................................................................................52

III. 1. BEVEZETÉS......................................................................................................52III. 2. NYOLC ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS...................................57III. 3. HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS.........................................62III. 4. NÉGY ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS......................................70III. 5. ÓRATERVEK A 2013/2014-ES TANÉVTŐL - GIMNÁZIUM...............74III. 6. SZAKKÖZÉPISKOLA.....................................................................................77III. 7. SZAKISKOLA...................................................................................................82III. 8. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAM............................................................................96III. 9. KÖZNEVELÉSI HÍDPROGRAM..................................................................99III. 10. ÁTJÁRHATÓSÁG........................................................................................102

III. 10. 1. Felvétel..............................................................................................................102III. 10. 2. Átvétel.................................................................................................................103III. 10. 3. Magasabb évfolyamra lépés.....................................................................105

III. 11. VIZSGÁK.......................................................................................................106III. 11. 1. Intézményi belső vizsgák............................................................................106III. 11. 2. Osztályozó, javító, különbözeti vizsga.................................................111III. 11. 3. Érettségi vizsga...............................................................................................112III. 11. 4. Szakmai vizsgák.............................................................................................113

III. 12. FELNŐTTOKTATÁS...................................................................................115III. 13. NAPKÖZI.......................................................................................................117

IV. HELYI TANTERVEK............................................................................................118IV. 1. 1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek

és taneszközök kiválasztásának elvei.......................................................118IV. 1. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei........................119IV. 1. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája, jutalmazásának elvei..........................................119

IV. 1. 4. A középszintű érettségi vizsga témakörei.............................................125IV. 1. 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

.......................................................................................................................146IV. 1. 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a

tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya...................146IV. 1. 7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írás-

beli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai...........150V. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK................................................................152VI. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR.......................................................................................153

3


I. BEVEZETŐ

I. 1. HELYZETELEMZÉS

Az intézmény hivatalos elnevezése:Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és KollégiumAz intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézményFenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó KözpontIgazgatója (megbízott az SZMSZ helyettesítési rendje alapján, a 2012/2013-as tanév

végéig): Skopkó IstvánnéOM azonosítója: 031 209Székhelye: 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29.Az intézmény telephelyei:Soós Sára ház 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 20.Somorjai László Városi Sportcsarnok 4080 Hajdúnánás, Irányi utca 3.Csiha Győző Szakképző Intézményegység 4080 Hajdúnánás, Baross utca 11.Kollégium 4080 Hajdúnánás, Baross utca 11/a.Az intézmény székhelyének postacíme: 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29. Csiha Győző Szakképző Intézményegység postacíme:

4080 Hajdúnánás, Baross utca 11. Az intézmény székhelyének telefon/fax száma:

52 – 570 – 694Csiha Győző Szakképző Intézményegység telefon/fax száma:

52 – 570 – 533 Az intézmény székhelyének e-mail címe: [email protected] Győző Szakképző Intézményegység e-mail címe:

[email protected]/[email protected] intézmény székhelyének honlapja: www.korosi-hnanas.sulinet.huCsiha Győző Szakképző Intézményegység honlapja:

www.csihagy-hnanas.sulinet.hu

4

http://www.csihagy-hnanas.sulinet.hu/

http://www.korosi-hnanas.sulinet.hu/

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]


Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 104/2011. (III. 31.) számú Képviselő-testületi Határozata az egységes középiskolai, és szakképzési koncepció érvényesítése céljából a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium Csiha Győző Tagintézmény tagintézményi jellegét 2011. au-gusztus 1. napjától megszünteti, és a tagintézményben folytatott szakközépiskolai, sza-kiskolai oktatást, szakképzést, és a sajátos nevelési igényű tanulók 9-10. évfolyamának nevelését-oktatását intézményegységei által kívánja ellátni. A 96/2011. (III. 31.) számú Képviselő-testületi Határozat értelmében a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Sza-kközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium hivatalos elnevezése 2011. augusztus 1. napjától „Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kol-légium”.

A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 4. § - a értelmében a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, és Szakképző Iskola 2013. január 1-jével – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással – az állam fenntartásába került. A működtetési feladatokat a gimnáziumi és kollégiumi intézményegység vonatkozásában Hajdúnánás Városi Önkormányzat látja el, a szakképző intézményegység működtetője a KIK.

A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Kollégium több mint 350 éves múltra tekint vissza. Működését 1656-ban a debreceni református kollégium partikulájaként kezdte. 1906-tól 1948-ig nyolc évfolyamos református főgimnáziumként tevékenykedett.

1948-ban humán - reáltagozatos, négy évfolyamos gimnáziumi formára váltott.1962-től szakközépiskolai képzéssel bővült. 1991-ben a hagyományokat újra felelevenítve nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály

indult 30 fővel.1992-től egy - majd két technikusképző osztály kezdte meg működését az 13.

évfolyamon.A szakképzés átalakulásával 1998-tól két szakmacsoportban - informatika és gépészet

– történik beiskolázás.1999-től indult az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést a 13-14.

évfolyamon. 2000-ben került bevezetésre a humán és közgazdaság szakmacsoportos oktatás.2001. szeptember 1-jétől a Miskolci Egyetemmel kötött együttműködés keretében az

intézményben Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés indult műszaki menedzser, műszaki informatikus, CNC üzemeltetési szakirányokon.

2001-től iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást is folytat az iskola.2004. szeptember 1-jétől a szakközépiskolai képzés a nyelvi előkészítő osztállyal

bővült. A Csiha Győző Tagintézmény illetve a Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző

Iskola jogelődje, a 125. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 1971-ben vált önálló iskolává. Képzési profiljába könnyű- és építőipari, valamint vasipari szakmák tartoztak. A tanulólétszám állandó emelkedése indokolta, hogy 1986-tól új épületben folytatódjon a nevelő-oktató munka.

A társadalmi és gazdasági változások, valamint a vállalati struktúrában bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy az iskola minőségi, szemléletbeli fejlődésen menjen keresztül. Ennek eredményeként már a névfelvétel után szakközépiskolai tagozattal bővül

5


az intézmény képzési profilja. Az évek során folyamatosan bővült a megszerezhető szak-mai képesítések száma, a szakközépiskolában ilyenek az informatika, könnyűipari, faipari, közlekedési és vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportos képzés.

A képzés további bővülését jelentette a szakmunkások szakközépiskolájának három éves esti tagozata, mely a 2001/2002-es tanévtől kezdődően felnőttoktatásként működik tovább. Ebben a képzési formában döntő többségben az iskola szakmunkás tagozaton végzett diákjai vesznek részt.

A Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával valamint a Szent István Egyetem-mel kötött megállapodás keretében indulhatott meg a jogi asszisztens és a titkárságvezetői felsőfokú akkreditált képzés.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 153/2007. (V. 30.) számú Képviselő-testületi Határozata a Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskolát 2008. július 31. napjával jogutóddal megszüntette. A jogutód intézmény 2008. augusztus 1-jétől a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium (Hajdúnánás, Bocskai u. 29.)

A Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskola megszűnését közvetlenül megelőző hatályos alapító okiratában foglalt valamennyi tevékenysége a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium által ellátásra került alapfeladatok.

A vidéki tanulók elhelyezését biztosítja az iskolával közös igazgatásban tevékenykedő kollégium.

Az intézmény pedagógiai alapelvei között mindig célként szerepelt a beiskolázási körzet adta lehetőséggel élve a tehetséges, jó képességű, esetleg hátrányos helyzetű diákok segítése, felkarolása.

Az élő versenyszellem kialakítását, az országos versenyeken való eredményes szereplésre történő felkészítést is felvállalta az iskola.

A nevelő-oktató munka magas szintű ellátását bizonyítják az évek hosszú során át egyre javuló érettségi és felvételi eredmények.

Közel 20 településről érkeznek az iskolába diákok. Az intézmény vonzáskörzete Hajdú-Bihar megyén túl Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is kiterjed.

Hajdúnánás városa, ahol az iskola működik, a diákok több mint 32 %-át biztosítja. A különböző kistelepülésekről eltérő tudás és neveltségi szinttel érkeznek a tanulók.

Sokan közülük csonka családban élnek, sok a munkanélküli szülő. Így a tanulói összetétel igen heterogén. Év eleji gond a szintrehozás és a követelményrendszer elfogadtatása.

Az utóbbi évek gazdasági változásai, problémái erősen éreztetik hatásukat. A csalá-dok élete zaklatott, így a gyermeküket nevelő szülők mind az oktatás, mind a nevelés terén fontos szerepet szánnak az iskolának, igénylik a sokoldalú együttműködést, a max-imális segítségnyújtást.

Az iskolai tanulócsoportok száma a 2012/2013-as tanévben 40. Ebből 6 osztály négy évfolyamos gimnáziumi osztály, 2 osztály nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály, 3 osztály hat évfolyamos gimnáziumi osztály, 13 osztály négy évfolyamos szakközépiskolai osztály, 3 szakközépiskolai szakképző osztály, 4 szakiskolai osztály, 8 szakiskolai szakképző osztály,

6


1 összevont speciális szakiskolai osztály.A 7-8. osztályokban az átlaglétszám 23 fő lehet. Az iskola 30 fővel indította az osztá-lyokat, ugyanis az adott évfolyamon csak egy osztályt indíthat.A 9-13. évfolyamok átlaglétszáma 28 fő, a maximális létszám 35 fő.

A szakképző évfolyamokon az átlaglétszám 28 fő, a maximális létszám 35 fő.A kollégiumi foglalkozási átlaglétszám 25 fő, a maximális létszám 27 fő.A tanulócsoportok minimális létszáma 7 fő, maximális létszáma az osztály maximális

létszámának ötven százaléka.A hat évfolyamos gimnáziumi képzésben résztvevő diákok számára az iskola

napközis ellátást biztosít. A kollégiumban 3 tanulócsoport tevékenykedik.A gimnázium emelt német és angol nyelvi tantervű osztályában az érvényes óraterv

alapján a választott angol ill. német nyelvet magas heti óraszámban tanulják a diákok.A humán szakterület szociális szolgáltatások, a műszaki szakterület gépészet,

közlekedés és informatika valamint a gazdasági szolgáltatási szakterület közgazdaságtan és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban az informatika, az idegen nyelv, a 9. évfolyamon a magyar nyelvtan (amennyiben az iskola anyagi helyzete lehetővé teszi) oktatása csoportbontásban folyik.

A szakközépiskolában az elmélethez szorosan kapcsolódó gyakorlatok csoportbontásban kerülnek oktatásra. A nyolc és hat évfolyamos gimnáziumban minden évfolyamon az idegen nyelveket és az informatikát – a kor elvárásainak megfelelően - csoportbontásban sajátíthatják el a tanulók.

Az iskolában olyan iparágakhoz kötődő szakképzés folyik, amelynek van jelene és lesz jövője. A szakmák gyakorlati képzése iskolai ill. bérelt tanműhelyekben, valamint a térség vállalatainál és vállalkozóinál folyik.

Az iskola Hajdú-Bihar megye északnyugati részében a szakképzés terén meghatározó szerepet tölt be. Az iskola képzési struktúrája - a pedagógusok, szakoktatók felkészültségének köszönhetően rugalmasan igazodik a régióban működő vállalatok, gazdasági társaságok és a szülők igényeihez, elvárásaihoz.

A szakiskolai szakképző évfolyamokon - a 2012/2013-as tanévben - női szabó, szerkezetlakatos, hegesztő, bútorasztalos, kőműves, festő – díszítő - tapétázó, burkoló, virágkötő, gépi forgácsoló, vendéglátás – idegenforgalom, panziós - falusi vendéglátó szakmákban folyik képzés.

Szakközépiskolai szakképző évfolyamokon - a 2012/2013-as tanévben - gépgyártás-technológiai technikus, gazdasági informatikus, autószerelő, webmester és autótechnikus szakmát sajátíthatnak el a tanulók.

Az intézményben végzett tanulók jó alapokat szereznek a munkába álláshoz, a tehetségesebbek a felsőfokú tanulmányokhoz.

Az iskola az egyedüli tiszta profilú szakképző intézmény a városban. Nemcsak helyben, hanem regionálisan is jelentős az oktatott szakmák és a létszám vonatkozásában egyaránt. A bejáró tanulók aránya 32 %.

A gyógypedagógiai tagozat a város oktatási struktúrájának átalakítása során került az intézmény feladatai közé. Sajátos nevelési igényű (enyhe fokban értelmi fogyatékos, tan-ulásban akadályozott) gyermekek nevelése-oktatása folyik a szakiskolában.

A 2012/2013-as tanévvel bezárólag az órakeret meghatározásánál az intézmény a közoktatási törvény előírásait vette alapul. Az óratervi órák a helyi tantervben

7


meghatározott óraszámokat, csoportbontásokat és fakultatív tárgyakat veszik alapul. Ez kitölti a közoktatási törvényben meghatározott kötelező órakeretet és a szabadon tervezhető órakeret egy részét. Az utóbbi órakeret további részét - összhangban a pedagógiai program korábbi fejezeteivel - tanórán kívüli foglalkozásokra veszi igénybe az iskola. A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében, különös tekintettel az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás alapelvére, a szabadon felhasználható órakeret növelésével él az intézmény. Így meg tudja valósítani a lemaradók felzárkóztatását, iskolában tartását.A 2012/2013-as tanévben a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumban található:

nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály, hat évfolyamos gimnáziumi osztály, négy évfolyamos gimnáziumi osztály, négy évfolyamos szakközépiskolai osztály, szakiskolai osztály szakképző évfolyam.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 104/2011. (III. 31.) számú Képviselő-testületi Határozata értelmében a „Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium” 2011. augusztus 1-jétől – összetett iskola.

Alapító Okirata (2012. május 31-én elfogadott) alapján az intézményben folyó nevelő-oktató munka biztosítja:

a gimnáziumi képzést – négy-, hat- és nyolc évfolyamos formában, a szakközépiskolai képzést, melyre a 13-14-15. évfolyamon szakképzés épül, szakiskolai képzést, melyre a 11-12-13. évfolyamon szakképzés épül, a felnőttek nappali és esti tagozat szerinti oktatását a 9-12. évfolyamon.

Az intézmény kollégiumi feladatot is ellát.Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: gimnázium és szakközép-, szakképző iskola 1666 fő diákotthon 83 fő

Indítható iskolai tanulócsoportok száma: 54Napközi otthoni csoportok száma: 2

Kollégiumi csoportok száma: 3 Iskolai évfolyamok: 7-15.

Alaptevékenységet kiegészítő egyéb tevékenységek: iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás, az alaptevékenység kapacitásának kihasználására épülő szolgáltatás

végzése építőipari, faipari, gépészeti, könnyűipari területen, ECDL vizsgáztatás.

Az intézmény működési területe: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként működő gazdálkodását a 8


KLIK végzi. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény igazgatója.

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29.

helyrajzi szám : 4913hasznos alapterület: 3052 m2

vagyonkezelői jog: KLIK 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29.

helyrajzi szám : 4913hasznos alapterület: 2427 m2

vagyonhasználati jog: KLIK működtető neve: Hajdúnánás Városi Önkormányzat székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.

4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 20.helyrajzi szám : 3554hasznos alapterület: 2515 m2

vagyonhasználati jog: KLIKműködtető neve: Hajdúnánás Városi Önkormányzatszékhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.

4080 Hajdúnánás, Irányi utca 3.helyrajzi szám : 3600hasznos alapterület: 1774 m2


4080 Hajdúnánás, Baross utca 11.helyrajzi szám : 5193hasznos alapterület: 6281 m2

vagyonkezelői jog: KLIK 4080 Hajdúnánás, Baross utca 11/a.

helyrajzi szám : 5192hasznos alapterület: közös használat az 559 m2-ből alapterületből kollégiumi használat 237 m2


I. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközép- Szakképző Iskola és Kollégiumban a 2012/2013-as tanévben a Hajdúnánási Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által engedélyezett dolgozói létszám 137 fő.

Pedagógiai vagy szakmai képesítéssel 113 fő végezhet főállásban nevelő-oktató munkát. Egyéb munkakörben a főállású foglalkoztatottak száma 24 fő.

9


2013. január 1-től öt technikai dolgozó átkerült a Hajdúnánási Gazdasági Ellátó Intézményhez, a többi dolgozó foglalkoztatója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Betöltött álláshelyek 2013. március 1-én: 97 pedagógus, 17 technikai dolgozói).

Az ügyviteli dolgozók az adott munkakör ellátásához előírt szakképesítéssel rendelkeznek.

A technikai dolgozók szakképesítése munkakörük ellátásához megfelelő.

I. 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK

A város központjában frekventált helyen található a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium központi épülete (Bocskai utca 29.) és a Soós-ház (Bocskai utca 20.) épülete is.

A Somorjai László Városi Sportcsarnok, amit Hajdúnánás Városi Önkormányzat üzemeltet, központi helyen található (Irányi utca 3.), biztosítja a testnevelés órák számára a helyet.

Valamennyi épület alkalmas funkciójának ellátására. Az iskola főépülete 1906-ban került átadásra. Kormányzati, önkormányzati

támogatásnak köszönhetően, 2006-ra, az iskola alapításának 350. évfordulójára a főépület teljesen megújult.

A főépülethez csatlakozó szakközépiskolai szárny 1972-ben épült. Itt 4 új tanterem került kialakításra emeletráépítéssel 1989-ben. Ez a szárny jelenleg felújításra szorul.

Osztálytermek száma: 19Szaktanterem: 14 Csoportos foglalkozásra kialakított kisterem: 4Egyéb, az oktatás célját szolgáló helyiség: 3Kollégiumi hálószoba: 6Tanári munkaszoba, szertár: 7Tornaszoba: 1Tornaterem: 2Sportpálya: 2Udvar: 2Gyakorlati képzési helyek száma: 7Szakmai gyakorlóterem: 3Iskolai tanműhely: 3Taniroda: 1

Minden szakterület rendelkezik jól felszerelt szertárakkal, melyek a minőségi munka alapjául szolgálnak.

A nyelvoktatás hatékonyságát szolgálja a két 20 fős multimédiás nyelvi laboratórium és 4, egyenként maximum 24 főt befogadó informatika tanterem áll az adott területeken folyó hatékony képzés szolgálatában.

10


Messzemenő segítséget jelent a közel 30 000 kötetes régi és új kiadású könyvekkel rendelkező iskolai könyvtár. Állománya számítógépes nyilvántartásban van. Az itt kialakított multimédiás terem az oktatás minőségét segíti.

A szakközépiskolai oktatásban a gyakorlati oktatáshoz átlagon felüli felszereltségű gépekkel, eszközökkel rendelkező műhelytermek állnak a tanulók rendelkezésére.

A mérőlaboratóriumok felszereltsége magas szinten biztosítja a tantervi követelmények elsajátítását.A Hajdúnánás Baross utca 11. szám alatti épület 1968-ban befejeződött bővítése, valamint az azt követő fejlesztési eredményeket figyelembe véve az intézmény egy 1610 m2 bruttó alapterületű iskolaépülettel, és 554 m2 tanműhellyel, ill. melléképülettel rendelkezik.

Az iskola épületében folyamatos fejlesztések történnek. A nyílászárók cseréje es-ztétikusabbá és baleset-mentesebbé tette az épület egy részét. A folyosókon, a tanáriban és 2 tanteremben lambériázás történt. A 207-es teremben egy dísztermi feladatok el-látására is alkalmas tanterem került kialakításra 2008-ban a diákok szakmai gyakorlati munkájának köszönhetően.

A Hajdúnánás Baross utca 11. szám alatti épület beosztásaTantermek száma: 22Számítógépterem: 4Szerverszoba 1Tornaterem: 1Könyvtár: 1Szertár: 3Tanári szoba: 1Vezetői irodák: 3Titkársági iroda: 1

A 4 tanműhely közül az asztalos, festő, kőműves, virágkötő-tanműhelyek részben önálló beruházással, részben a már meglévő épületek felhasználásával lettek kialakítva. Az autószerelő tanműhelyt az iskola bérli. Együttműködési megállapodás keretében a hegesztő szakma tanműhelye a Béke Mg. szövetkezet egyes telephelyén található. A parkgondozó ill. kerti munkás gyakorlati helye maga az iskola udvara.

A meglévő tanműhelyek mellett a 2011-2012-es tanévben a Városi Önkormányzat tu-lajdonában lévő Arany János utca 10 szám alatti telephelyen egy Központi Tanműhely-telephely kiépítésére került sor, amelyben fémipari-, építőipari elméleti és gyakorlati képzőhelyek kialakítása történt. A könnyűipari tanműhelynek a Szefo Zrt. Mártírok úti üzemcsarnoka ad helyet 2011 szeptemberétől.

A tantermek iskolabútorral megfelelően el vannak látva, viszont folyamatosan szükséges a javítás, karbantartás és a hiánypótlás.

A tanműhelyekben a szakma elsajátításához feltétlenül szükséges gépek és berendezések rendelkezésre állnak, viszont azok műszaki állapota nem megfelelő, a géppark részben elavult, főleg a ruhaipari részben. Jól ellátott a hegesztő és a faipari tanműhely, ahol új gépek és szerszámok állnak rendelkezésre.

Az iskola az utóbbi években folyamatosan fejlesztette az építőipari tanműhely eszközállományát. Összességében az intézmény rendelkezik az oktatáshoz szükséges

11


legfontosabb tárgyi feltételekkel, ugyanakkor az elavult eszközállomány cseréje, a berendezési tárgyak, szemléltető eszközök pótlása folyamatos.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 98/2011. (III. 31.) számú Képviselő-testületi Határozata értelmében a kollégiumi feladatellátás költséghatékonyságának növelése, valamint a kollégiumi ellátás várható színvonalon történő biztosítása érdekében a 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 4. szám alatt lévő kollégium a 2011/2012. tanévtől átkerült a Hajdúnánás, Baross utca 11/a szám alatt lévő ingatlan földszinti részébe, annak funkcionális átalakítását követően.

I. 4. SZERVEZETI LEÍRÁS - IRÁNYÍTÁSI SÉMA

Igazgató:A közoktatási intézmény vezetője a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69. §-a alapján felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja mindazokat a munkáltatói jogokat, amit a KLIK elnöke biztosít számára és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Felel az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját; a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti- és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

Felel az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért.

Képviseli az intézményt. Ellátja a gimnáziumi intézményegység vezetését is.Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény,

többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre.

Az igazgató közvetlen munkatársai: a gimnáziumi intézmény egység h. vezetője (általános

igazgatóhelyettes) szakképzési intézményegység vezető (műszaki igazgatóhelyettes) szakképzési intézményegység vezető (kollégiumvezető-

igazgatóhelyettes) szakképző intézményegység vezető helyettes gyakorlati-oktatás vezető gyakorlati-oktatás vezető helyettes.

Megbízó

12


az intézmény igazgatója (a gimnáziumi intézmény egység h. vezetője, szakképző intézményegység vezető helyettes, gyakorlati-oktatás vezető és a gyakorlati-oktatás vezető helyettes), és

az Igazgató Tanács (kollégiumvezető-igazgatóhelyettes, szakképzési intézményegység vezető)

A megbízás határozott időre szól.Munkaköri leírásukat az SZMSZ tartalmazza.Egyéb vezetők körébe tartoznak a szakmai munkaközösség-vezetők - szakterületük irányítói, felelős vezetői.

Megbízójuk az intézmény vezetője, megbízásuk visszavonásig tart. Az SZMSZ részletesen tartalmazza a tevékenységükkel kapcsolatos előírásokat.

Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek: osztályfőnöki, magyar, történelem, angol nyelvi, német nyelvi, matematika – fizika, informatika, szakmai (szakközépiskola), szakmai (szakiskola), természettudományi és készségtárgyak.

Vezető, irányító testületek: 9 fős Igazgató Tanács 7 fős szűkebb iskolavezetés, 24 fős kibővített iskolavezetés, a tantestület.Működésük részletes leírása az SZMSZ-ben található.

Az iskolában a nevelő-oktató munka segítésére, a nevelőtestület, a szülők, a tanulók és az intézményfenntartók által delegáltakból áll az iskolaszék. Munkáját a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. §-ának megfelelően, a Szervezeti Működési Szabályzatban rögzítettek szerint végzi.

I. 5. ÉRDEKEGYEZTETÉS

I. 5. 1. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai

I. 5. 1. 1. Szakalkalmazotti érdekérvényesítés szervei és mechanizmusa

Közalkalmazotti Tanács A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégiumban a Munkatörvénykönyv illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 14. § -a alapján működik a Közalkalmazotti Tanács.

13


Öt tagja van, akik a pedagógusok, szakoktatók, ügyviteli és technikai dolgozók érdekeit képviselik.

Munkájukat a Közalkalmazotti Tanács elnöke fogja össze (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 259. § - a).

Működésük rendjét a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza.A tanács tagjai a törvényben biztosított órakedvezményben részesülnek.

I. 5. 1. 2. Szülői érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa(Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. §)

Szülői MunkaközösségA szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre.

A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

A szülők jogait és kötelességeit a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. § - a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció feladata.

A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok beszerzése az osztályfőnök feladata.

I. 5. 2. Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai, az érdekalku mechanizmusa

A közalkalmazotti tanács elnöke (tagja) választóinak képviseletében megkeresheti az iskola igazgatóját.

A munkáltató az intézmény irányításával, a munkáltatói jog gyakorlásával kapcsolatos kérdések megoldásába bevonja a közalkalmazotti tanácsot. A diákmozgalom titkárai az egész tanulóközösséget érintő (pl. házirend, munkarend kialakítása, fegyelmi ügyek), a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben előírtaknak megfelelően hivatalosak a tantestületi ill. iskolavezetőségi összejövetelekre.

Évenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk - ez az érdekegyeztetés legszélesebb fóruma, melyen jelen vannak az osztályok küldöttei és a tantestület tagjai.A Kollégiumi Diáktanács (KDÖK) 3 tagú testület, melyet a diákság közvetlenül választ meg. Tanácskozását hetenként tartja, szükség esetén többször is.

A SZM és az Iskolaszék elnökét ill. ezek képviselőit meghívjuk azokra a tantestületi értekezletekre, amelyeken a nevelő-oktatómunka értékelése történik.

14


II. NEVELÉSI PROGRAM

II. 1. AZ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI

„A nevelés és a fegyelem alapozzákmeg az erkölcsöt és ki-ki oly mérték-

ben lesz bölcs, amennyit tanult.” (Seneca)

Egy iskolakoncepció csak akkor válik élővé, akkor lesz eredményes, ha az iskola falai körül olyan személyiségek kerülnek ki, akiknek az erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, akik toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyarság és mások értékeit, akik harmonikus kapcsolatokat tudnak kiépíteni a természeti és társadalmi környezettel.

II. 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Legfontosabb alapelvünk, hogy harmonikus személyiséget fejlesztő, emberléptékű, gyermekközpontú iskolaként működjünk.

Iskolánk olyan légkört kíván teremteni, ahol jól érzi magát a diák és a tanár egyaránt, ahol az emberi kapcsolatok a kölcsönös bizalomra, megértésre, az egymás iránti tiszteletre épülnek.

Tantestületünk valamennyi tagja tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, figyelembe veszi egyéni képességeiket, életkori sajátosságaikat.

A pedagógusok, az oktatók segítik az egyéni képességek kibontakozását, arra törekszenek, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.

A nevelő-oktató munka során fontos szerep jut a kulcskompetenciák fejlesztésének, amelyekre minden egyénnek szüksége van önálló életvitelhez és céljai eléréséhez, a felelős állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

A pedagógusok, oktatók által közvetített ismeretek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.

15


A nevelés és az oktatás nem válik el egymástól, az oktatás a nevelés része. A tanórai és tanórán kívüli tevékenység elősegíti a fiatalok felelős állampolgári

létre, az egymásért való felelősségre, a család, a haza, a munka szeretetére és megbecsülésére történő nevelését.

A pedagógusok, az oktatók megismertetik a tanulókat az emberiség globális problémáival és igyekeznek tudatosítani bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek oda környezetünk megóvására.

Az „ép testben ép lélek” elve alapján tantestületünk nagy jelentőséget tulajdonít az egészséges életmódra nevelésnek.

Az iskolai nevelő-oktató munka során törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hátrányok csökkentésére.

Tantestületünk fontosnak tartja a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartást, valamint a lakóhelyünk életében való aktív részvételt.

Az általános nevelési elvek mellett iskolánk tanárai vallják, hogy a pedagógus, az oktató viselkedése, szavainak és tetteinek összhangja a legfőbb nevelési minta.

II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai

Iskolánk az oktatás – nevelés – képzés egységes folyamatában olyan személyiséget, felnőtt állampolgárt kíván formálni az itt tanuló diákokból, akik képesek erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, képesek a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni és rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyek a továbbhaladáshoz, a felnőtt életbe való beilleszkedéshez, a felsőfokú tanulmányok folytatásához, a szakmatanuláshoz vagy a munkavállaláshoz szükségesek.

Intézményünk vállalja - a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve: a tanuláshoz és munkához szükséges készségek és képességek, ismeretek,

attitűdök fejlesztését, nemzeti műveltség átadását, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését, az egyetemes kultúra közvetítését, az alapműveltség árnyalását és megszilárdítását, a tantárgyi ismeretek korszerű, magas színvonalú közvetítését, átadását, az érettségire és továbbtanulásra történő felkészítést, az idegen nyelvek színvonalas oktatását, a tanulók képességeinek feltárását, a tehetséggondozást, versenyekre történő felkészítést, a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését, a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítésre történő felkészítést, a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a

szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását, az önismeret fejlesztését, a testi nevelést, a fegyelem, önfegyelem fejlesztését, pozitív viselkedési-, magatartásformák közvetítését,

16


az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítását,

az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését,

Európához tartozásunk erősítését, az egészségnevelést és környezeti nevelést, a kulcskompetenciák fejlesztését (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti

alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról): anyanyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás,

helyes és alkotó nyelvhasználat), idegen nyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás,

a közvetítés és más kultúrák megértésének képessége), matematikai kompetencia (a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a

logikus következtetés képessége, a mindennapok problémái megoldásának képessége),

természettudományos kompetencia (a természeti jelenségek és folyamatok magyarázatának és előrejelzésének képessége),

digitális kompetencia (az információs társadalom technológiáinak magabiztos, kritikus és etikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén),

szociális és állampolgári kompetencia (olyan magatartás- formák, amelyek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, ha szükséges, konfliktusokat is képes oldani),

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (tudás, kreativitás, az újításra való törekvés és kockázatvállalás, a célok érdekében tervek készítése és végrehajtása),

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerése),

hatékony, önálló tanulás (kitartó tanulás képessége, saját tanulás megszervezése egyénileg és csoportban, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás).

Tantestületünk arra törekszik, hogy végzős diákjaink megbízható szaktárgyi, szakmai ismeretek birtokában hagyják el az iskolát.

A nevelés-oktatás eszközeivel hozzájáruljunk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok a haza felelős polgárává váljanak, kifejlődjék bennük a hazafiság érzelemvilága, reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert, megtalálja helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint

a munka világában, törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, legyenek képesek felelős döntések meghozatalára a maguk és a gondjaikra

bízottak sorsát illetően, váljanak képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, ismerjék meg és értsék meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket,

folyamatokat,

17


tartsák értéknek és feladatuknak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

Kitűzött céljaink eléréséhez feladataink: az iskolai munkakapcsolatok és együttműködés fejlesztése, egymás munkájának

jobb megismerése és kölcsönös elismerése, a kialakított iskolai alapnormák betartása és betartatása, az iskolában jelentkező általános és sajátos problémák őszinte, nyílt feltárása,

elemzése és a megoldások keresése, új hagyományok megteremtése és a régi ápolása, közösségi vonások erősítése a nevelőtestületben, az iskola követelményeihez igazodó következetes és egységes értékrend

betartása, amelyet konkretizálni, ill. érvényesíteni kell a munkaközösségekben, valamint a tanulói közösségekben,

a differenciált munka és értékelés szükségességének elfogadása, a színvonalas tanórai munka mellett szükséges a tanórán kívüli tevékenység is, az önképzési és továbbképzési lehetőségek maximális kihasználása, nagyobb szerep, hatáskör biztosítása – a jog – kötelesség és felelősség

egységében – a szakmai munkaközösségeknek, munkaközösségek közötti szoros kapcsolat intézményen belül, hatékony együttműködés az általános iskolai munkaközösségekkel, a munkaközösségek-vezetők szakmai irányító szerepének növelése, sokoldalú tehetséggondozás és megfelelő pályaorientáció, a tanulmányi versenyekre történő koncentrált és hatékony felkészítést, személyes kapcsolatok kialakítására és ápolására az iskolaközösségen belül, a piac és a gazdasági környezet igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a

képzési szerkezet ennek megfelelő alakítása, a szakmai tantervek egyeztetése, Debrecen Tankerülettel,

évi egy-két alkalommal szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhely-látogatás szervezése a nevelőtestület, illetve a szakelméleti tanárok számára (tanítási szünetekben),

kapcsolat a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzés ellenőrzése, a tanulók gyakorlati munkahelyének meghatározása érdekében,

felnőttképzési programok indítása a térség igényeinek megfelelően, a felnőttképzési akkreditáció megszerzése s folyamatos fejlesztése.

Feladatunk, hogy a családdal együttműködve a diákokat a cselekvő elkötelezettségre neveljük az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket.

A szülői ház mellett az Iskolaszék, a Szülői Munkaközösség, a Soós Gábor Alapítvány, Nánási Diákok Baráti Köre Alapítvány és a Biztonságos Szakképzésért Alapítvány is céljaink elérését szolgálják.

18


II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Iskolánk a fentiekben megfogalmazott célokat egymással párhuzamosan haladó úton kívánja elérni. Az egyik út a mindennapos tevékenységbe ágyazott nevelőmunka. Ennek tervezhető mozzanatai a helyi tantervekben valamint az adott tanévre készült tanmenetben előre meg vannak fogalmazva. Színterei: elsősorban a szakórák, osztályfőnöki órák, a szakkörök, énekkar, ünnepségek, egyéb közös programok.A másik út a diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok segítése, de itt arra kell törekedni, hogy a tanár e munkában közvetlen irányító és szervező szerepet ne töltsön be.

Törekedni kellene arra, hogy a felnőttkor küszöbéhez közeledő diákok nagyobb irányító szerepet kapjanak, ebben segíteni és bátorítani kell őket. A szabadidős tevékenységeknek jól bevált formája a diákmozgalom, amelyet az iskolának segíteni kell. Így:

A diákönkormányzat, ill. öntevékenység fejlesztése érdekében megfelelő előkészítés után növelni kell a diákközösségek hatáskörét.

El kell érni, hogy a magasabb szintű (évfolyamú) diákközösségek alsóbb szintekre, illetve évfolyamokra gyakorolt pozitív hatása domináljon. Legyen követelmény és gyakorlat a diák-diák által történő nevelése is.

A magatartás megítélése érdekében az általánosan elfogadott egyéni és közösségi normákat tudatosítani kell, illetve a nevelőtestülettel és a kollégiummal egyetértésben meg kell követelni a gyakorlatban.

Folyamatos gyakorlattá kell tenni a felnőtt vezetők és diákvezetők rendszeres, közös ellenőrzését és értékelését.

Szélesíteni és erősíteni kell a diákképviselet bázisát, ill. hatékonyságát (nevelőtestületi fórumok, iskolaszék, vezetőségi ülések, stb.)

Összegezve az intézmény pedagógusai valamint oktatói által alkalmazott nevelési módszerek két nagy csoportba oszthatók:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Közvetlen módszerek Közvetett módszerekSzokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

követelés gyakoroltatás segítség adása

a tanulói közösség tevékenységének megszervezése

a közelebbi vagy távolabbi közös célok kitűzése,

19


ellenőrzés ösztönzés

elfogadtatása hagyományok kialakítása követelés, ellenőrzés,

ösztönzés

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

elbeszélés tények és jelenségek

bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes

példamutatása

a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében

a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

Tudatosítás, a meggyőződés kialakítása

magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző

munkája

felvilágosítás a betartandó magatartási normákról

vita

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére.

Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás, ennek megvalósítása érdekében a tanulási-tanítási folyamat szervezése során figyelemmel kell lenni:

a tanulás belső motivációinak kialakítására, fejlesztésére, a tanulók cselekvő részvételére a tanulás folyamatában, a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására, esetleges

tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére, az együttműködő (kooperatív) tanulás technikák és formák alkalmazására, a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás alkalmazására a feladatok

kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben,

a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákra, a sajátos nevelési igényű, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási

zavarokkal küzdő tanulókra, tehetséges tanulók fejlesztési igényeire, a tehetségek felkutatására és

tehetségük kibontakoztatására, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztésre, az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerésére és pedagógiai

eszközökkel történő kezelésére, a tanuló tanulási nehézségeinek feltárására, a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerésére, a

tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazására, a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárására, fejlesztésére a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is,

motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazására, egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési

eljárások alkalmazására.

20


A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Az osztályfőnöki órák keretén belül szervezett önismereti foglalkozásokat ezt elősegíthetik.

Fontos a különböző óraforma (tanári előadás, frontális óra, csoportmunka, differenciált foglalkozás, egyéni munka…) arányos alkalmazása. A tanulói kiselőadások, önálló kutatások, pályamunkák, kísérletek bemutatása hatékonyabbá, élményszerűbbé teszik a tanulást.

Az eredményes nevelő-oktató munka elképzelhetetlen IKT - eszközök használata nélkül.

Tantestületünk törekszik a következetes, fegyelmezett munkára nevelésre. Ezt segíti a követelmények megfogalmazása és a diákokkal történő megismertetése. A tanórai tevékenység megszervezése során a követelés, meggyőzés, ellenőrzés, gyakorlás, elismerés, elmarasztalás módszereit a tanulók életkori sajátosságának és egyéniségének figyelembevételével alkalmazza.Fontosnak tartjuk, hogy a diákokban kialakuljon az igény a tartalmában és formájában is színvonalas, rendezett munkára. Ezért is van nagy jelentősége a vizuális és esztétikai nevelésnek minden tantárgyon belül.

A sok mozgásigénnyel és belső feszültséggel teli kamaszok számára iskolánk a testnevelés órák, a tömegsport, a sportversenyek és osztályrendezvények formájában biztosítja a sportolás lehetőségét.

Nevelő-oktató munkánk fontos részét jelentik a tanórán kívüli ismeretszerzés különböző formái, a szakkörök, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, nyári termelési gyakorlatok.

A testvériskolákkal - Lengyelország, Németország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia – kiépített cserekapcsolatunk a természet, a nyelvek, a történelem és a néprajz „élő közegben” történő megismerését teszik lehetővé.

A szakiskolai és szakképző iskolai osztályok esetén a tanulókat az iskola - a Megyei Munkaügyi Központ szakembereinek a segítségével, valamint az Észak- Hajdúsági Szakképzés Szervezési Társulás lehetőségeinek igénybevételével - pályaválasztási tanácsokkal, munkába álláshoz szükséges ismeretekkel látja el osztályfőnöki órák és tanácsadási foglalkozások keretében.

II. 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A tanulók személyiségfejlődésének nem kizárólagos, de kiemelten fontos színtere az iskola. A nevelőtestület valamennyi tagja tanórai és tanórán kívüli tevékenységével, a diákjaihoz, a környezetéhez és szakterületéhez való hozzáállásával, egyéniségével for-málja a diákokat.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy tanulóink: adottságaikkal,

21


eltérő mértékű fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk:

A kognitív képességek fejlesztése: a megismerési, tanulási vágy fejlesztése, az érdeklődés fejlesztése, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, önfejlesztés iránti igény felkeltése, önálló ismeretszerzés módjainak képességszintű kialakítása.

A közösségi életre nevelés: az emberi együttélés szabályainak átadása, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése, a segítő együttműködés gyakorlása, pozitív egyéni értékrend kialakítása, pozitív magatartásformák elsajátítása, pozitív érzelmi légkör kifejlesztése, együttműködési készség és képesség kialakítása és fejlesztése, a kulturált magatartás és kommunikáció igényének kialakítása és gyakorlása, a társas viselkedési normák elsajátítása, a viselkedési készlet gyarapítására, az illemszabályok betartása, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása.

Emocionális nevelés: az embert körülölelő élő és élettelen környezetet tisztelő, értékmegőrző

magatartás kialakítása, a társakkal való harmonikus, segítő szándékú kapcsolat kialakításának igénye, helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, a különböző jellemű és szocializációjú iskolatársak elfogadása, érzelmeik alkotó jellegű feldolgozása, reális önismeret kialakítása.

Akarati nevelés: az önismeret fejlesztése, alakuljon ki saját személyiségük kibontakoztatásának igénye, kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása a tanulásban és

munkában egyaránt.Esztétikai nevelés: a szépérzék kialakítása, továbbfejlesztése, igényesség kialakítása a szűkebb és tágabb környezet iránt (munka, alkotás,

iskola, otthon, ember alkotta és természeti környezet),22


az értékes és a giccs megkülönböztetésének, felismerésének elsajátítása, a fogyasztói. szerepre való felkészítés,

a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme. Munkára nevelés: a rendszeres, precíz, kitartó tanulás igényének kialakítása, az ember által végzett munka értékteremtő szerepének megismerése és

megbecsülése.A felnőtt lét szerepeire való felkészítés: az önismeret fejlesztése, az élethossziglan tartó tanulás szükségességének tudatosítása, pályák, foglalkozási ágak megismertetése, átfogó kép nyújtása a munka világáról, pályaorientáció, iskola- és pályaválasztás segítése, a társadalmi beilleszkedéséhez, a részvételhez, az együttéléshez

elengedhetetlenül szükséges szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése (a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége, cselekvési kompetenciák).

A szakmai képzés alapozása: a szabályhasználat képességének fejlesztése, az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, az értelmező alkotóképesség fejlesztése, a kreativitás lehetőségének és képességének fejlesztése.

Erkölcsi nevelés: erkölcsi érzék fejlesztése, felelősségtudat a cselekedetekért és azok következményéért, igazságérzet kibontakoztatása, közösségi beilleszkedés elősegítése, erkölcsi értékek tudatosítása, alkalmazásuk belső igénnyé válása, felkészülés a majdani önálló, felelős életvitelre.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: nemzeti, népi kultúra értékeinek, hagyományoknak megismerése, tiszteletének

ápolása, megbecsülése, jeles magyar személyiségek tevékenységének megismerése, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei múltjának és jelenének

megismerése, megbecsülése, a hazaszeretet tudatosítása, elmélyítése, a magyarságtudat megőrzése mellett az európai és egyetemes kultúra

megismerése.Állampolgárságra, demokráciára nevelés: főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése, a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, elemzőképesség és vitakultúra fejlesztése, a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás

elsajátítása.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése:

23


az érzelmek hiteles kifejezésének, mások helyzetébe történő beleélés képességének segítése,

az empátia, a kölcsönös elfogadás képességének fejlesztése. Családi életre nevelés: harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése, a szexuális kultúra kérdései.

Testi és lelki egészségre nevelés: felkészítés az önállóságra, a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a

közlekedésben, a testi higiénében, felkészítés a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan

helyzetek kezelésére, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére,

a fizikai állóképesség fejlesztése, a testmozgás iránti igény kialakítása, fejlesztése, egészséges és edzett fiatal személyiségek kialakítása. a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása.

Fenntarthatóság és környezettudatosság: a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő,

értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok tudatosítása.

Pályaorientáció: átfogó kép kialakítása a munka világáról.

Gazdasági és pénzügyi nevelés: médiatudatosságra nevelés, értelmező, kritikai beállítódás kialakítása.

Tanulás tanítása: egyénre szabott tanulási módszerek, a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek

lehetőség szerinti növelése, az önkifejezési és önértékelő képesség kialakítása és fejlesztése, az önismeret fejlesztése, önfejlesztő képesség fejlesztése, a tehetség kibontakozásának segítése.

A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A nevelési

24


értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a műveltségi területeken a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg, és törekszünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.

Az iskola pedagógusai a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, készségeik fejlesztését, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

A pedagógusok és szakoktatók munkájuk során a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodnak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldásához az alábbi módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk (a finanszírozási lehetőségektől függően):

A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú felzárkóztató foglalkozásokat (korrepetálás) szervezünk.

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítása során előnyben részesítik az egyéni képességeket figyelembe vevő munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, szakmai munkafolyamatok elsajátításánál a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az idegen nyelv, a magyar nyelv valamint a szakmai orientációs tárgyaknál csoportbontásban történő oktatás.

A személyiségfejlesztés lehetőségei: tanórai tevékenység, tanórán kívüli iskolai tevékenységek:

előkészítők, felkészítők, versenyek, pályázatok, szakkörök, önképzőkörök, ünnepségek, diákelőadások, sporttevékenység, diákönkormányzat, kulturális programok, kirándulások, kiállítások, bemutatók.

Az iskola tanári és diákközössége együttesen formálják tanulóink személyiségét.

II. 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

II. 3. 1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés az a folyamat, ami a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő.

A teljes körű egészségfejlesztés területei az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a testi- lelki egészség

25


fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a harmonikus párkapcsolat, a családi életre nevelés.

Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola: egészséges környezet kialakításával elősegíti a tanulók és a nevelőtestület

egészségének védelmét, az eredményes tanulást, a nevelő-oktató munka során – tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon –

kiemelt figyelmet szentel az egészségfejlesztésnek, együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakem-

berekkel egészségfejlesztési programok megvalósítása érdekében, segíti az egészségügyi szűrővizsgálatok megvalósítását, olyan iskolai létkört teremt, ami tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók testi-

lelki jóllétét és méltóságát, segíti a siker elérését, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni képességek kibontakozását,

a helyi közösség vezetőivel együttműködve arra törekszik, hogy segítse az iskola közösségének, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését és egészségfejlesztését.

Az egészségfejlesztés területén kiemelt feladat: az egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek átadása, az információszerzés lehetőségeinek megismertetése, az egészséges választást lehetővé tevő készségek és képességek befolyásolása, a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése.

Az egészségfejlesztés szükségessé teszi a szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, az iskolai egészségügyi szolgálat, a szülők szoros együttműködését, a közös problémakezelést, és egységes viszonyulást.

II. 3. 2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon - osztályfőnöki, bioló-gia, testnevelés - és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul. A feladatot a védőnő látja el.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás

fejlesztése, a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes

anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőnek megis-mertetése,

felkészítés a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:26


Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhang-ban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szak-tanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat.

Szervezetten a szakközépiskolai és szakiskolai szakmai tantárgyak keretében. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolya-

mon való részvétellel.Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, ame-

lynek munkatársai segítik az elsősegélynyújtó versenyek megszervezését, a versenyekre történő.

II. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.A közösségfejlesztés során követendő alapelvek iskolánkban:

életkori sajátosságok szem előtt tartása, tudatos, tervszerű pedagógiai munka, a kialakult tanulói közösségekben az önkormányzás képességének fejlesztése

(Nevelői támogató segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, annak elérése érdekében összehangoltan cselekedni illetve az elvégzett munkát tudják reálisan értékelni.),

a tanulói közösség tevékenységének tudatos megszervezése (A kohéziós erők a közösségben csak úgy hatnak, ha a tanulók aktívan részt vállalnak a közös tevékenységben és ott a közösségi magatartási és viselkedési szabályokat alkalmazzák.),

a kisebb és nagyobb iskolai közösségek sajátos arculatának, hagyományainak kialakítása (A közösségi összetartást erősítő általános emberi normák, keretek és tevékenységek rendszeressé válását kell kialakítani, ápolni.),

szakmai gyakorlat során olyan munkahelyi légkör kialakítása, melyet az egymás segítése, a kollektivitás, a kreativitásra ösztönzés, a testi egészség óvása jellemez.

A gyermek fejlődése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől.

A legalapvetőbb közösség a család. Meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani.Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

Az iskolánkban tanuló fiatalokra jellemző a szülőktől, a tanároktól, általában az idősebbektől az azonos korúak felé fordulás, ami magatartásban, értékorientációban, emóciókban jelentkezik.

Az iskolában a kortárs csoport:27


lehetőséget ad az én-érvényesítésre, biztosítja a valakihez tartozás érzését, emocionális biztonságot nyújt.

A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Iskolánkban a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. §-ának és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. §-ának megfelelően működik a diákönkormányzat, melynek élén az IDB áll. (Házirend X. fejezete – Az ODB és az IDB tevékenysége)

Az iskolában a közösségfejlesztés legfontosabb színtere az osztály. A tanuló idejének jelentős részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. A osztályközösség eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg.

Az osztályközösség feladata: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési

problémákban, a másság elfogadása, a tolerancia, a társak segítése, támogatása a gondok, problémák megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. A közösségfejlesztésben fontos szerepet töltenek be a rendszeres tanórán kívüli foglalkozások és az alkalmanként szervezett foglalkozások.

Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások (az iskola hirdeti meg a tanulók igényeit, a pedagógusok javaslatait figyelembe véve; beindításuk a jelentkezők számától és az anyagi lehetőségektől függ):

szakkörök (környezetvédő, ásványgyűjtő, média stb.), önképzőkörök, művészeti körök (irodalmi színpad, énekkar, mazsorett, tűzzománc,

filmklub stb.), sportköri foglalkozások, napközi (7-8. évfolyam számára), tanulószoba (bejáró vidéki tanulók számára 9-10. évfolyamon), felzárkóztató órák (a 9-10. évfolyamon egyes tantárgyakból a gyenge

teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy alkalommal), amennyiben az intézmény költségvetése lehetővé teszi,

28


felzárkóztató és korrepetáló foglalkozások (a tanév eleji felmérések alapján), az intézmény költségvetésétől függően.

Alkalmanként szervezett foglakozások (az igazgató engedélyével, tanári felügyelet mellett szervezhetők, a foglalkozáson a kiskorú tanulók csak szülői hozzájárulással vehetnek részt, több napos program esetén írásos hozzájárulás szükséges):

felkészítő foglalkozások (pl. versenyekre, ünnepségekre, kulturális rendezvényekre, nyelvvizsgára),

háziversenyek (szavaló, idegen nyelvi stb.), versenyek, vetélkedők (közismereti, művészeti, szakmai – városi, területi,

megyei), házi bajnokságok, városi, területi, megyei sportversenyek (pl. 12 órás

kosárlabda), kiállítások, osztályrendezvények, szabadidős foglakozások (mozi, színház-, kiállítás-,

múzeumlátogatás, klubdélután – a költségeket a résztvevők vállalják), osztálykirándulások (a programot, amit a szülők is elfogadnak, az éves

osztályfőnöki foglakozási terv tartalmazza, a részvétel önkéntes, a költségeket a szülők vállalják),

tanulmányi kirándulások (a tanmenetben szerepel, önkéntes, a költségeket a résztvevők vállalják),

testvériskolai együttműködés keretében szervezett programok (a feladatok elvégzését és a felmerülő költségeket, amennyiben ezt pályázati támogatás nem fedezik, a résztvevők vállalják),

takarítási akciók (éves munkaterv szerint), IDB által szervezett programok, táborok (sí tábor, gólyatábor, nyári tábor – a költségeket a résztvevők vállalják), 12 órás vetélkedő, szakmai kiállítások.

Iskolai könyvtár:Az egyéni tanulást és önképzést szolgálja. Nyitvatartási időben látogatható.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata:Tanári felügyelet mellett, az SZMSZ-ben és Házirendben szabályozott módon.

Az intézmény működtetője, az iskola helyiségeit, berendezéseit igény esetén - és ha a nevelő-oktató munkát nem zavarja - bérbe adhatja vásár, tanfolyam, bemutatók számára ahol tanulóink is részt vehetnek.

A tanműhely - ha a tantervi anyag megtanítását nem akadályozza - bérmunkát vállal, melyekben a tanulók munkafolyamatokat sajátíthatnak el.

Hit- és vallásoktatás:A területileg illetékes, bejegyzett egyházak szervezésében a a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. §-ában és Házirendben szabályozott formában.

Az iskolai közösséghez tartozás érzését erősíti az iskolai hagyományok ápolása, az iskolai rendezvények, ünnepségek, megemlékezések.A hagyományok ápolását biztosítják:

29


iskolai évkönyv, iskolajelvény, kék nyakkendő illetve matrózgallér és ballagási tarisznya, iskolai ünnepségekre kötelezően előírt öltözék (Házirendben szabályozva), iskolapóló, iskolarádió és tv, iskolatörténeti kiállítás, az iskola és az osztálytermek dekorációja.

Ünnepségek, rendezvények: Történelmi évfordulókkal kapcsolatos ünnepélyek:

megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról (március 15.),

megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.), megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról

(október 23.), megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.), megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16.), megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról (június 4.).

Iskolai ünnepélyek: tanévnyitó ünnepség, tanévzáró ünnepség, szalagtűző ünnepség, ballagási ünnepség, megemlékezés a névadókról, híres tanítványokról és tanárokról.

Hagyományos rendezvényeink: Kőrösi-bál, „Tiéd a színpad!”, Mikulás, Karácsony köszöntése, Kőrösi-nap, Csiha-nap, Inas avató, osztálytalálkozók, érettségi találkozók, nyílt nap, „Nyitott kapuk napja”.

Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok: nyugdíjba vonuló kollégák búcsúztatása, tantestületi kirándulások, tantestületi összejövetel a nyugdíjas és gyermekükkel otthon lévő

kollégákkal.

II. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

A pedagógusok feladatai:30


tanulók nevelése, oktatása, a tanítási órákra való felkészülés, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, az ismeretek tárgyilagosan, sokoldalú és változatos módszerekkel történő

közvetítse, személyiségfejlődéséről, tehetséggondozás, figyelembe véve a tanuló

egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, együttműködés az iskola többi pedagógusával és a nevelést, oktatást segítő

szakemberekkel, hátrányos helyzetű gyermek, tanulók felzárkózásának elősegítése, a tehetségek felismerése, segítése, felkészítés érettségi, különbözeti, osztályozóvizsgákra és felügyelet a

vizsgákon, a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, felügyelet, a tanulók erkölcsi fejlődésének előmozdítsa, együttműködésre, környezettudatosságra, hazaszeretetre nevelés, a szülő (törvényes képviselő) rendszeres tájékoztatása (szülői értekezletek,

fogadóórák) a tanuló iskolai teljesítményéről, a munka- és balesetvédelmi előírások ismertetése és betartatása, a

veszélyhelyzetek feltárása és elhárítása, a tanulók felügyelete, a gyermekek, a tanulók és a szülők, a munkatársak emberi méltóságnak és

jogainak tiszteletben tartása, a tanulók, a szülők, vallási, világnézeti meggyőződésének tiszteletben

tartása, javaslatokra, szülői kérdésekre érdemi válasz adása, szakszerű, tervezett munkavégzés, a tanulócsoporthoz igazodó

oktatómunka, a tanulók munkájának értékelése a pedagógiai programban meghatározottak

szerint,

pályaorientáció, adminisztratív feladatok elvégzése, közreműködés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megsz-

ervezése, iskolai rendezvényeken való részvétel, hivatali titok megőrzése, hivatásához méltó magatartás, együttműködés a munkatársakkal (értekezletek, megbeszélések) és más

intézményekkel, hétévenkénti továbbképzés teljesítése, kötelező minősítése megszerzése.

31


Az osztályfőnök feladatai: a tanulók szociokulturális helyzetének feltárása, a tanulók személyiségfejlődésének és a tanulóközösség

fejlődésének figyelemmel kísérése, segítése, a tanulók tanulmányi előmenetelének, az osztály fegyelmi

helyzetének figyelemmel kísérése, a tanulók magatartásának, szorgalmának, minősítése, a

nevelőtestület elé terjesztése, javaslat a tanulók jutalmazására, büntetésére, támogatására, a problémák, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, a

tehetségek felismerése, a problémák megoldása, az azok megoldását segítő személyekkel

való együttműködés (pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szülői munkaközösség, IDB),

a szülők rendszeres tájékoztatása és bevonása a tanulók támogatásába (szülői értekezlet tartása),

a Nemzeti alaptantervben, a Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési feladatok megvalósítása,

egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés,

a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása,

pályaorientáció, ügyviteli teendők ellátása (napló vezetése, ellenőrző, törzskönyv,

bizonyítvány megírása, statisztikai adatok szolgáltatása), a tanulók rendszeres tájékoztatása, közreműködés tanórán kívüli

tevékenységek szervezésében, szükség esetén óralátogatás az osztályban, résztvétel az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

II. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

II. 6. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény kiemelt célként határozza meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást.

A 2012. október 1-ei statisztika alapján a tanulói létszám 1148, ebből hátrányos helyzetű 437 (ebből gimnáziumi tanuló - 10,5 %, szakközépiskolai – 39 %, szakiskolai – 50,5 %), halmozottan hátrányos helyzetű 137 (ebből gimnazista - 17,5 %, szakközépiskolás – 14 %, szakiskolás – 68,5 %). A sajátos nevelési igényű tanulók száma 11, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők száma 9.

32


A kollégiumban az átlagosnál is több szociális hátránnyal érkező, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő diák van, ami részben magyarázza az új környezetbe való nehéz beilleszkedést. Más tanulóknál a jelenség egyik magyarázata lehet az iskolaváltás, a családtól való elkerülés, a „kötelező” önállósodás.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók leggyakoribb ismertetőjelei:

a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,

passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok,

hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).

Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, szakértői bizottság dönt.

A pedagógusok nem törődhetnek bele, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók magatartását, tanulását pusztán szankcionálják. Elsődleges feladat a tünetek felismerése, az okok azonosítása és a meglévő hátrányok lehetőség szerinti csökkentése, megszüntetése. Az iskolának illetve a pedagógusoknak a szakértői vélemény alapján kell eljárnia.

A szülő kötelessége, hogy megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért.

A pedagógussal szemben megfogalmazott elvárások: tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse, bővítse a tanuló kiemelkedési

lehetőségeit, a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is

nézze a fejlődést, az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót, a rászorulók számára szervezzen felzárkóztatást, korrepetálást, gyakoroltassa a

tanulási hatékonyságnövelő stratégiákat, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására, ismerje a részképesség-zavar tünet – együttesét.A fentiek valamennyi pedagógusra vonatkoznak, de kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek.

Elvárások az osztályfőnökkel szemben: folyamatosan és naprakészen tárja fel az érintettek körét, a szülővel kiemelten és tapintatosan viselkedjen és foglalkozzon. Ennek

leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás (fogadóóra), beszélgetés, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal,

33


szükséges esetben tanácsért, segítségért forduljon szakemberhez (védőnő, pszichológus, gyermek-védelmi tanácsadó) a tanuló ügyében,

kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról, szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásbeli

véleményt, tudatosítsa a tanulókban, hogy mely területeken számíthatnak a támogatására,

bizalmára, illetve milyen egyéb segítségnyújtási lehetőségek adottak az intézményben, a városban.

Az ifjúságvédelmi felelős beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenysége:

Félévi rendszerességgel felmérést végez a diákok körében a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására.Tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket vezet.

A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, segít a kapcsolatfelvételben és figyelemmel kíséri a segítségnyújtók tevékenységét és a tanulók helyzetének alakulását.

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi. Figyelemmel kíséri a szociális és ifjúságvédelmi feladatokhoz kapcsolódó

pályázatokat. Együttműködik a családdal, a kollégiummal, a pedagógiai szakszolgálattal, a

családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, polgármesteri hivatallal, járási hivatallal, háziorvossal, iskolaorvossal és védőnővel.

Segíti az iskola drogprevenciós tevékenységét.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység eredményességének növelése érdekében fontos lenne, hogy minél több pedagógus részt venne fejlesztő, tehetséggondozó, különleges bánásmódot, részképesség-zavar felismerését segítő továbbképzésen. Szükséges, hogy az ezeken részt vevő pedagógusok tájékoztassák a tantestületet a legújabb, a hatékony és választható módszerekről, hozzáférhető szakirodalomról. Fontos lenne, hogy belső továbbképzés keretében a tantestület egésze – megfelelő szakember irányításával – foglalkozzon ezzel a témával.

Komoly segítséget jelenthet, hogy iskolánk egyik pedagógusa 2013. júliusában fejlesztő pedagógus képesítést szerez. Szerencsés lenne megfelelő órakeretet biztosítani számára, hogy az intézmény érintett tanulói számára foglalkozást tarthasson.

A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § – a lehetővé teszi a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás.

Segítené a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, ha iskolapszichológus fogadóórát tartana az intézményegységekben.

34


II. 6. 2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A nemzeti köznevelésről szóló törvény kiemelt célként fogalmazza meg a tehetséggondo-zást, a pedagógusok alapvető feladataként fogalmazza meg a tehetségek felismerését, a tehetségek kiteljesedésének segítését.

A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § – a szerint térítésmentesen biztosított köznevelési feladat a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok. Az iskola az osztályok heti időkeretéből szeretné biztosítani a foglalkozásokra fordítható órákat (Nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet)

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység alapja a gyermek, a tanuló adottságainak, képességének, személyiségének megismerése, amely részben szakórákon, részben osztályfőnöki órákon történik.

A kilencedik évfolyamon sor kerül az intézménybe kerülő diákok képességeinek, szaktárgyi ismereteinek felmérésére. Ennek módját a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A gimnáziumban, a szakközépiskolában, a szakiskolában a 9. évfolyamon az iskolai munkarendben meghatározott határidőig magyar nyelvből, matematikából felmérő dolgozatokat íratunk, ennek eredményeiről az általános iskolákat is tájékoztatjuk. A tanulók differenciált foglalkoztatásánál a felmérő dolgozatokból indulunk ki.

A tehetségek, képességek felismerését szolgálják a különböző versenyek: OKTV, OSZTV, OMTV, SZKTV, AutoCADdy, illetve

komplex géprajz-gépelemek rajzverseny, Arany Dániel Matematika Verseny, Dürer Matematika Verseny, megyei matematika és fizika verseny (Debreceni Egyetem szervezi), Varga Tamás Matematika Verseny, Zrínyi Ilona Matematikaverseny, Arany János Irodalmi Verseny, Implom József Helyesírási Verseny, Simonyi Zsigmond Országos Helyesírási Verseny, „Nyelvünkben élünk” Kommunikációs Verseny, „Szép Magyar Beszéd”, „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny, Savaria országos történelem verseny, AIOV – angol, német nyelvből, Nemes Tihamér Számítástechnika Verseny, Kalmár László Alkalmazói Verseny, Irinyi János Kémia Verseny, Hevesy György Országos Kémiai verseny, Curie Kémia Emlékverseny, Dürer Kémia Verseny, Dr. Árokszállásy Zoltán biológia és környezetvédelmi verseny Kitaibel Pál biológia és környezetvédelmi verseny Teleki Pál Földrajz-Földtan Verseny,

35


Hatvani István Fizika Verseny, Mikola Fizika Verseny, nyolc évfolyamos gimnáziumok területi versenye, iskola által szervezett szaktárgyi, szakmai versenyek, vetélkedők, Diákolimpia, NB-s sportversenyek, városi, megyei, területi sportversenyek, házi bajnokságok.

A versenyekre történő felkészítés részben tanítási órán, differenciálással, külön feladatok adásával történik, részben tanórán kívüli felkészítő foglalkozásokon. A versenyek jellegétől függően egy vagy több szaktanár végzi a felkészítést.

A tehetségek, képességek kibontakozását segíti az önismeret, a helyes tanulási módsz-erek kialakítása. Ebben fontos szerep jut mind a szaktanároknak, mind az osztá-lyfőnököknek. Munkájukat iskolai továbbképzések, tréningek, képességfelmérő, képességfejlesztő számítógépes programok biztosítják.

A tehetségek, képességek kibontakozását szolgálják: az emelt szintű vagy emelt óraszámban történő oktatás

nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés: matematika informatika angol, német

hat évfolyamos gimnáziumi képzés: matematika biológia kémia angol ill. német (első idegen nyelv 9. évfolyamtól) történelem (10. évfolyam) informatika (9. évfolyam)

négy évfolyamos gimnázium – nyelvi emelt szintű képzés: angol ill. német nyelv matematika (12. évfolyam) informatika (9. évfolyam)

négy évfolyamos gimnázium – általános tantervű osztály: magyar nyelv (9. évfolyam) angol ill. német nyelv (első idegen nyelv – 9-12. évfolyam) matematika (10-11-12. évfolyam) történelem (9-10. és 12. évfolyam) informatika (9-10. évfolyam)

négy évfolyamos szakközépiskola: szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó tárgyak magasabb óraszáma

36


öt évfolyamos szakközépiskola: magas óraszámú nyelv és informatika oktatás

a csoportbontás, amely homogén csoportok kialakítását is szolgálja: magyar nyelv idegen nyelvek informatika

külföldi testvériskolai kapcsolatok ápolása: nyelvgyakorlás közös projektek feldolgozása szakmai gyakorlat

a tanórai differenciálás

üzemlátogatás

tanulmányi kirándulások

Kötelezően választható tanórai foglalkozások: az emeltszintű érettségire és egyetemi, főiskolai tanulmányokra készítenek fel az

érettségire felkészítő órák: magyar nyelv és irodalom történelem matematika fizika kémia biológia földrajz angol / német informatika szakmacsoportos alapozó tárgyak mozgókép- és médiaismeret testnevelés

munkavállaláshoz szükséges ismereteket adnak át, speciális képességeket alakí-tanak ki: számítástechnika

A tanórán kívüli foglalkozások segítik: kiegészítő ismeretek átadását, korszerű képességek elmélyítését:

nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, versenyekre felkészítő foglalkozások, érdeklődési körök, szakkörök.

művészi képességek kibontakoztatását:37


énekkar irodalmi színpad képzőművészeti kör tűzzománc szakkör média szakkör

a versenysportot, az utánpótlás nevelését segítik: tömegsport

Iskolai könyvtár, számítástechnikai szaktantermekSegítik az egyéni felkészülést, a szakirodalomban való elmélyülést, az oktató CD-k, valamint az Internet felhasználását az ismeretek elmélyítésére, bővítésére, gyakorlására.

II. 6. 3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés; a gyermekek, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése minden pedagógus törvényben előírt kötelessége. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt, és szoros együttműködést feltételez a családdal, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel és szakemberekkel.

Iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős szorosan együttműködik a tantestület tagjaival (szaktanárokkal, szakoktatókkal), az osztályfőnökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal.

Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermekek, tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

A megelőzés során célunk a fiatalokra ható káros hatások megelőzése, elhárítása, enyhítése, amelyek az egészséges személyiségfejlődést megzavarják vagy meggátolják.

A veszélyeztető körülmények feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat.

Az osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a tanulmányi munka romlása esetén a visszaesés hátterében lévő okok feltárása, fokozott törődés a problémás tanulókkal (körülmények feltárása, veszélyhelyzetek

megelőzése), a rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, a jogszabályoknak megfelelő

jelzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése, a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet felmérése, jelzése, a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok tanulási

előmenetelének figyelemmel kísérése, javaslattétel a rászoruló tanulók segítésére, támogatására, szükség esetén jellemzés készítése, egyéni bánásmód, szorongások oldása, a rászoruló tanuló felzárkóztatása,

38


konzultáció kollégákkal, szülőkkel, tanácsadás a szülőknek.

II. 6. 2. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmet szolgáló tevékenysége

Kapcsolattartás: személyes beszélgetés a tanulóval, egyéni tanácsadás, együttműködés a szülőkkel, támogatásuk megnyerése, konzultáció, tanácsadás a családtagoknak, fogadóóra tartása, rendhagyó szülői értekezlet, előadások tartása meghívott szakemberekkel szülői értekezleten (iskolai szinten), szükség esetén szakember bevonása, kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal, egyéb szervekkel.

Anyagi támogatás: törvényben előírtak szerinti tankönyvtámogatás, rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kezdeményezése, a jogszabályban előírt szolgáltatások biztosítása (korrepetálás, sportprogramok,

napközi, stb.).

Pedagógiai eljárások a hátrányok leküzdéséreTanítási órán:

indulási hátrányok csökkentése, segítő kapcsolat megteremtése, személyes beszélgetések, differenciált oktatás, az egyéni képességek kibontakoztatására való törekvés, az egyéni képességek figyelembevételével fejlesztő feladatok adása, bizalmat erősítő, megfelelő légkör a tanítási órákon, megfelelő motiváció, tanulási módszerek megismertetése, tanítást segítő eszközök (IKT-eszközök, iskolai könyvtár, stb.) hatékonyabb

bevonása, családi életre való nevelés, pályaválasztás, továbbtanulás segítése, irányítása.

Tanítási órákon kívül: a felzárkóztatás formáinak igénybevétele (korrepetálás, érettségire történő

felkészítés), tehetséggondozás (versenyeztetés, egyéni foglalkozás), tájékoztatás (tanácsadás a gyermekek, diákok jogairól, a gyermekvédelmi

szolgáltatásokról), drogellenes-drogprevenciós tréningek, előadások szervezése, szabadidős, sport foglalkozások szervezése, szünidei programok (pályázati

forrásból vagy alapítványi támogatással), önismereti, konfliktuskezelési tréningek lehetőségének felkutatása,

39


kulturális fesztiválok (pl. „Tiéd a színpad!”), egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, tanulószobai és napközis foglalkozás, rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat (iskolaorvosi, fogászati).

Gyermekvédelmi hálózat igénybevételét segítő tevékenység: a veszélyeztetett helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele és jelzés a gyermek-

és ifjúságvédelmi intézmények felé, az igazolt és igazolatlan mulasztásokat figyelemmel kísérése (konzultáció a

szülővel és a gyermekjóléti szolgálattal, a járási hivatal tájékoztatása), tájékoztatás a speciális segélyhívó számokról, közreműködés szakemberekkel, szükség szerint a rendőrséggel és az

önkormányzattal, konzultáció az iskolaorvossal, a DÖK segítségének igénybevétele, tankönyvtámogatás, a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében segélyek, alapítványi

támogatások, pályázatok felkutatása, önkormányzati szociális juttatások megszerzésében való közreműködés, tájékoztatás családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, napközi otthoni és kollégiumi elhelyezés biztosítása.

Pedagógiai eljárások: a tanuló érdekeltté tétele a tanulásban, speciális közösségi és szabadidős fejlesztő foglalkozások, iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (szereplések), szünidei programok, táborozási, üdültetési lehetőségek felkutatása, a tanuló aktivitásának növelése az IDB-ben, szükség szerinti felzárkóztató foglalkozások.

A veszélyeztetettség tüneteiKülső megjelenésben:

beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság, étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság, elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya, az öltözet fogyatékossága, helytelensége.

Beszédében: hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás), goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata, hangoskodás, nagyzolás, túlzott hallgatagság, zárkózottság, fantáziálás, hazudozás.

Mozgásában:40


nyugtalan, túl élénk, szertelen, nincs korának megfelelő mozgásigénye, fáradékony, lusta, izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek, rágja a körmét, szopja az ujját, bevizel, érintésre riadtan elugrik, megriad.

Érdeklődésében: semmi sem érdekli, közömbös, figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen.

Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában: félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú, könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva, hangadó a rosszban, destruktív, befolyásolható, árulkodós.

Foglalkozásokon: figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen, teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak, gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni.

Felnőttekkel kapcsolatos magatartása: bizalmatlan, nem őszinte, meghunyászkodó, tiszteletlen, dacos.

A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és tüneteiKörnyezeti okok:

A család szerkezetének megváltozása, az ezzel kapcsolatos konfliktusok hatása a gyerekekre

Nevelési hiányosságok Brutalitás Kényeztetés Erkölcstelen családi környezet Italozás a családban

A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok: Értelmi, érzelmi elmaradottság Szociális visszamaradottság Gátlásosság Fokozott agresszivitás Kóros hazudozás Túlmozgékonyság

41


Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek: A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek Rokkantnyugdíjasok A családban sok a gyerek

Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek: Veleszületett betegek (cukorbeteg, szívbeteg gyerekek) A családban elme- vagy idegbeteg van Súlyos látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékosság áll fenn Súlyosan beszédhibás, de értelmileg ép

II. 6. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programAbban a kérdésben, hogy a gyermek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd a szakértői bizottság dönt.

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nevelési-oktatási intézmények számára célként határozza meg az egyéni bánásmódra való törekvést, a társadalmi leszakadás megakadályozását.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

A tanulási kudarc okai: családi válsághelyzet (szülő halála, válás), deviancia a családban (alkoholizmus, agresszivitás, börtön), két inaktív szülő (munkanélküliség nő), szülők alacsony iskolázottsága, szakképzetlensége, hátrányos térségben lévő lakóhely, ingerszegény környezet, tartós betegség, alacsony jövedelemszint, szegénység, érzelmi hiány, szeretettelenség, a szülő nemtörődömsége.

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya.

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.

42


A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek, kiemelten a szakiskolai 9-10. évfolyamon:

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, gyakori munkavégzés biztosítása,

megfelelő motiváció, állandó odafigyelés, egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata, napközi, kollégiumi ellátás, továbbtanulás irányítása, segítése, a szakmaválasztás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése, a szülő segítő közreműködése, a diákközösség megértő hozzáállása.

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

A felkínált lehetőség mellett el kell érnünk, hogy a tanulókban belső motiváció alakuljon ki a tanulásra, mely aktivitásra készteti őket, hogy tudatosuljon bennük, ők is felelősek saját eredményeiért.

II. 6. 4. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei.

A szociális hátrányokkal küzdő tanulók felderítése nem mindig könnyű. A gyermekek nem szívesen vallanak az otthoni szegénységről, néha egyenesen titkolják, félnek társaik lenézésétől. Az osztályfőnökök egy-egy induló osztály esetében feltérképezik az új növendékek családi hátterét. Az általuk összegyűjtött információkat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összesíti. Az adatokat a tanuló iskolai pályafutása idején a személyiségi jogok tiszteletben tartásával őrzi, majd – a statisztikai adatok kivételével – megsemmisíti, amikor a tanuló elvégzi az iskolát.

Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladata a tanuló sorsának további nyomon követése.

Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: a nevelők segítő, személyes kapcsolattartás a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés

az osztályfőnökkel, fogadóóra, szülői értekezlet stb.), a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása

(csoport, páros, individuális munkaforma), csoportbontás, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,

43


napközi, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata, továbbtanulás és szakmaválasztás irányítása, segítése, tankönyvtámogatás, rendezetlen családi helyzet esetén kollégiumi elhelyezés, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások, pályázati, alapítványi támogatások

elnyerésének lehetőségeiről, továbbtanulást segítő pályázatok továbbítása a koordináló szervekhez (pl: Bursa

Hungarica, Esélyt a tanulásra), szoros kapcsolat a polgármesteri és járási hivatallal és a gyermekjóléti és

családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,

ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás lehetőségének felkutatása a rászoruló tanulóknak.

A támogatás sajátos formái: A tanműhelyekben oktatott tanulók a ledolgozott gyakorlati napok után étkezési

hozzájárulást kapnak. A Tanulói Vasas Szakszervezet tanulói alapszervének tagjai rendkívüli segélyt

igényelhetnek. Az igényt a szakszervezetet irányító pedagógushoz kell benyújtani, az elbírálást a tanulói szakszervezet választmánya végzi.

Alapítványi támogatás (pl. szakmai kirándulások költségei, szakmai versenyek, nemzetközi programok).

Hiány szakképesítés esetén állami támogatás igénylése a szakképző évfolyamon tanuló diákok számára.

Szakképző évfolyamon tanulók részére a városi ösztöndíjprogram lehetőségének kihasználása (tanulmányi eredménytől függően).

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés A tanulók szociális helyzetéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából a

2011/2012-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervezünk, amelynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanulók tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja az iskola

a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi

44


tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott iskolai tagozaton, osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik.

II. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE(Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. §)

Diákönkormányzat A tanulók, a diákkörök, a tanulók érdekeiknek képviseletére diákönkormányzatot hozhattak létre. Tevékenységük a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók jogait és kötelességeit a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § - a) tartalmazza.

A diákönkormányzat munkáját a diákmozgalmat segítő tanárok koordinálják, akik a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhatnak a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzat dönt saját működése rendjéről.A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használja az iskola, a

kollégium helyiségeit, berendezéseit.A diákönkormányzat alulról építkezik. Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti

és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot. A diákönkormányzat képviselőket küld az Iskolaszékbe.

Az iskolai diákönkormányzat élén az iskolai diákbizottság áll, melynek munkáját a diákközgyűlés által választott titkárok fogják össze. A titkárok biztosítják a gimnáziumi, a szakközépiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató tanulók érdekeinek képviseletét. A kollégiumban 3 fős kollégiumi diáktanács működik, amely a választók érdekeit képviseli.

Az IDB működését, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend és a pedagógiai program elfogadása előtt.

45


II. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

II. 8. 1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködéseCélunk a tanulók személyiségének, tudásának fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének – a család, szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív együttműködésén alapszik. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tapasztalatcsere, az eredményes együttműködés. A tanári közösség és a szülők közötti munkakapcsolat elősegíti a tanulók fejlődését és az iskola hagyományainak ápolását, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (119. §) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakon alapszik.

Az együttműködés résztvevői: tanuló és a szülő

A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikai fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élményeit.

szülő és a pedagógusA szülői nevelést folytatják illetve kiegészítik a pedagógusok. Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés, a kapcsolat kölcsönösen segíti a gyermekek alaposabb megismerését, tehát az ő érdeküket szolgálja. Az együttműködés nem lehet véletlen, alkalomszerű vagy idényszerű. Csak akkor válhat eredményessé, ha átgondolt, tervszerű és szervezett.

Cél továbbá, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

tanuló és a pedagógusMinél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett – közvetlenül – nincs hatalma. Tehát a személyiség megismerése, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése az őszinte együttműködés alapja.

Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az nevelő-oktató munkában.

Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.46


Az együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség.Az együttműködés eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés fórumai:szülő és pedagógus Iskolaszék SZM értekezletei szülői értekezletek nyílt napok, fogadó órák egyéni kapcsolatfelvétel szülők részvétele az iskola és az osztályközösség életében (szervezés,

előadások tartása, felügyelet kiránduláson, rendezvényen) diákcsere rendezvények szülő-tanár találkozó (pl. alapítványi bál) egyebek: levél, telefon, ellenőrző útján való kapcsolattartás a tanuló

előmeneteléről és magatartásáról hirdetőtábla az iskola honlapjatanuló és pedagógus tanórák osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények egyéni beszélgetések diákönkormányzat, diákgyűlés kérdőívek, vizsgálatok

Az együttműködés területei:szülő és pedagógus a tanulás irányítása személyiség- és közösségfejlesztő tevékenység koordinálása (pl. esztétikai

nevelés, egészséges életmódra nevelés, kulturált viselkedés, a környezet védelme)

pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás szociális problémák felismerése, segítő közreműködés családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzése közös rendezvények szervezése együttműködés az ifjúságvédelmi felelőssel tanuló és pedagógus szakkörök támogatása IDB és ODB munkájának segítése segítség a szabadidő hasznos eltöltéséhez

Mit várunk a szülőktől? őszinte véleménynyilvánítást együttműködő magatartást, érdeklődő – segítő hozzáállást

47


nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését aktív részvételt az iskolai rendezvényeken ötletnyújtást az előadások témáihoz szponzori segítségnyújtást (alapítványok támogatása, iskolai rendezvények

támogatása)

A továbbfejlesztés lehetőségei előadások szervezése (pszichológus, nevelési tanácsadó, egészségügyi szakember

meghívásával) közös rendezvények körének bővítése közös kirándulások (színház, mozi, üzemlátogatás, osztálykirándulás).

II. 8. 2. Kapcsolattartás formái a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivelAz intézmény elvárásait, kéréseit, eredményeit, közleményeit írásban és szóban juttatja el a megszólítottakhoz.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni és Hajdúnánási Tankerületét, Hajdúnánás Városi Önkormányzatot folyamatosan írásban tájékoztatjuk:

eredményeinkről, kéréseinkről.

A tantestületet írásban tájékoztatjuk: az iskola életét szabályozó dokumentumokról

(SZMSZ; házirend, stb.), az éves munkarendről, helyettesítésekről, felügyeletekről, vizsgarendről, hirdetőtáblán az iskolai élettel kapcsolatos

rendezvényekről, versenyekről.

A szülők tájékoztatása írásban történik: ellenőrzőben:

szülői értekezletek időpontjáról, fogadóórákról (2 héttel az esemény előtt), dicséretről, elmarasztalásról, fegyelmi vétségről, hiányzásról - a törvény előírásainak megfelelően, félévi eredményről,

levélben, illetve meghívókkal: hiányzásról, egyéb iskolai rendezvényekről.

48


Az év végi eredményekről a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket.

Szóbeli tájékoztatást kapnak a szülők: a tanévnyitó, a tanévzáró, a ballagási ünnepségeken, a szülői értekezleteken, a fogadóórákon - évente 3 alkalommal, a kilencedik évfolyam diákjainak szülei az iskoláról, a problémás esetekben szükség szerint a szülő, az osztályfőnök,

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megbeszélésén, a szülői munkaközösség választmányi ülésén.

A szülőket tájékoztatják: az iskola igazgatója vagy az általa megbízott vezető, az osztályfőnökök, a szaktanárok.

A diákok írásbeli tájékoztatást kapnak - ellenőrzőben: az érdemjegyekről, dicséretről, elmarasztalásról, félévi munka eredményéről.

Az éves munkáról a bizonyítványban kapnak tájékoztatást.

Levélben kapnak tájékoztatást a diákok: osztályozó - javító - különbözeti vizsgák időpontjáról, kérelemre, jogszabályok által biztosított lehetőségekről

(magántanulói jogviszony, mentesség) a 18 éven felüli tanulók hiányzásukról és tanulmányi

előmenetelükről.

Szóbeli tájékoztatás hangzik el a diákok részére: tanévnyitó, tanévzáró, ballagási ünnepségeken, havonta egy alkalommal diákgyűlésen (15 perces szünetben), a diákközgyűlésen, a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, szükség szerint iskolarádión, diákújságon keresztül.

A tanulókat tájékoztatják: az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője, az osztályfőnökök.

Egyéb tájékoztatási forma az iskola honlapja és a faliújságon elhelyezett hirdetések.A szakmai gyakorlaton elért fejlődésről, egyéni haladásról a havonta bejegyzésre kerülő érdemjegyek tájékoztatják mind a szülőt, mind a tanulót.

49


Iskolánk nyitott, jó kapcsolatok kialakítására törekszik a tanulókkal, a szülőkkel, a partner intézményekkel (lásd SZMSZ).

II. 8. 3. Az iskola és külső közösségek kapcsolatai Szakmai kapcsolat, találkozók magyarországi gimnáziumokkal, szakközépiskolákkal

és szakiskolákkal (Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Miskolc, Tiszavasvári, Tiszaújváros, Polgár, Tiszalök).

Észak-Hajdúsági Szakképzés Szervezési Társulás – szakképzés összehangolása a TISZK-en belül

Versenyek, szakmai megbeszélések a Nyolcosztályos Gimnáziumok Területi Szövetségéhez tartozó iskolákkal (Nyíregyháza, Nyírbátor, Tiszafüred, Fehérgyarmat).

Nemzetközi kapcsolatok ápolása, diákcsere, szakmai programok cseréje, egyedi munkaprogramok, közös szakmai gyakorlat gimnáziumokkal, szakközépiskolákkal (Poprád-Szlovákia, Nauenhagen-Németország, Nowy Sacz-Lengyelország, széke-lyudvarhelyi (Románia) Bányai János Szakközépiskola, Kultúrák Közötti Kommu-nikáció a Kárpát-medencében program iskolái - a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, a budaőrsi Ilyés Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, sepsiszentgyör-gyi Székely Mikó Kollégium, beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium, szlovákiai Füleki Gimnázium, szabadkai Vegyészeti Technikum, lendvai Két-tannyelvű Középiskola).

Beiskolázási szülői értekezletek, nyílt napok, versenyek, munkaközösségek együttműködése (általános iskolák).

Alapítványi Bál (Szülői Munkaközösség és Iskolaszék rendezésében). Farsang (Szülői Munkaközösség segítségével). Előadások, továbbképzések (Szülői Munkaközösség). Rendezvények, programok kölcsönös látogatása, szervezés segítése (Kéky Lajos

Városi Művelődési Központ és Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény).

Részvétel és közreműködés a város ünnepi rendezvényein (város napja, március 15., október 23., stb.).

Versenyek, rendezvények, akciók, képzések, versenyek (Vöröskereszt Hajdúnánási Szervezete).

Osztályfőnökök segítése, bemutatók szervezése, versenyek (Városi Rendőrkapitányság).

Végzős diákok tájékoztatása, segítése, képzések (Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ és Városi Kirendeltsége).

Képzések, konzultáció (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat). Vidéki gyakorlatra hallgatók fogadása (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola). Iskolai rendezvények látogatása, támogatás (iskolánk mecénásai). Szakmai együttműködés (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Oktatási

Hivatal, Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya, Észak-Hajdúsági Szakképzés Szervezési Társulás (TISZK), Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara városi és megyei szervezete, Műszaki Oktatási Kamara (Egyesület), Országos Kol-

50


légiumi Diákszövetség, Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, Biztonságos Szakképzésért Alapítvány Kuratóriuma).

Vizsgáztatás (budapesti Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, ECDL Iroda).

51


III. OKTATÁSI PROGRAM

„Míg élsz egyre tanulj ésSoha abba ne hagyd.”

(Seneca)

III. 1. BEVEZETÉS

Négy évfolyamos gimnáziumA nagy múltú iskola, a sokéves hagyományoknak megfelelően továbbra is a gimnázium kettős funkciójának magas szintű megvalósítására törekszik:

általános műveltség megalapozása, felkészítés érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra illetve munkába

állásra.A négy évfolyamos gimnáziumban az nevelő-oktató munka:

angol-német emelt szintű és általános tantervű osztályban folyik.

A négy évfolyamos angol-német emelt szintű képzés tantervében azokat az értékeket kell a kerettanterv követelményének figyelembevételével megjeleníteni, amelyeket az általános és a speciális tantervű osztály működése során szereztünk. Így elsőbbséget kap továbbra is az angol és a német nyelv tanítása – a középfokú állami nyelvvizsgára való felkészítés.

A kettős funkció kiteljesítése elválaszthatatlan a személyiségfejlesztés, az önismeret és a pályaismeret megalapozásától, fejlesztésétől, továbbá kiemelt feladat a tehetséggondozás.

Az általános tantervű gimnáziumi osztály létét indokolja a szülők és diákok részéről jelentkező igény. Ezt a képzést azoknak ajánljuk:

akiknek még nincs kiforrott elképzelésük későbbi pályájukat illetően, de terveik között szerepel az egyetemen, főiskolán való továbbtanulás,

akik egyik tantárgy iránt sem kötelezték még el magukat, akiket minden közismereti tárgy egyformán érdekel és középiskolai

tanulmányaik kezdetén egyik mellett sem akarják elkötelezni magukat, akik a későbbi szakma tanulás érdekében érettségi vizsgát kívánnak tenni.

Nyolc évfolyamos gimnázium(2008/2009-es tanévtől kifutó rendszerben)Iskolánk – a múltat és a hagyományokat tisztelve – 1991-ben átgondolt és alapos előkészítő munka után elsők között indította be a nyolc évfolyamos oktatási formát.

A hozzánk kerülő kisdiákok egy része már tízéves kora körül érett és alkalmas az iskolaváltoztatásra.

Az intenzívebb, koncentráltabb középiskolai tanulói és tanítási módszerek hatékonyabb fejlődést tesznek lehetővé számukra. Jogosultságát a társadalmi szükséglet igazolja, pedagógiai tapasztalataink és végzős diákjaink sikerei is alátámasztják.

52


Alapvető feladata megegyezik a négy évfolyamos gimnáziuméval, de az 5-6. évfolyamon kiemelt szerepet kap a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az informatika tanítása. A humán műveltség és az élő idegen nyelv tanítását a latin nyelv oktatásával kívánjuk megalapozni.

Hat évfolyamos gimnázium (2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben)2007-ben a fenntartó megbízásából sor került Hajdúnánás oktatási intézményeinek felül vizsgálatára. A szakértői vélemény javasolja a nyolcosztályos gimnáziumi képzés kifutó rendszerben történő megszüntetését, ugyanakkor támogatja a hat évfolyamos gimnáziumi képzést. A 2008/2009-es tanévre történő beiskolázás során a gimnáziumi képzés keretében meghirdettük a hat évfolyamos gimnáziumi képzést, ahol kiemelt helyet kap a matematika és a biológia oktatása.

SzakközépiskolaA négy és öt évfolyamos szakközépiskolában cél az általánosan művelt, szakirányú továbbtanulásra alkalmas, testileg, lelkileg harmonikusan fejlett tanulók nevelése.

Kiemelt feladat: Az alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek

a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák.

A szakmacsoportok közötti átjárhatóság és az érettségi tárgyak megalapozása miatt a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgy magasabb óraszámban való oktatása (amennyiben az iskola költségvetése lehetővé teszi).

Az idegen nyelv oktatása, hogy a kikerülő diák a munkaerőpiacon értékesebb legyen.

A szakmai alapozó tantárgyakat minél több diák válassza érettségi tárgyként.

Iskolánkban a szakmai képzésre az érettségi vizsgát követően (kivéve azon OKJ-s szakmák, ahol a központi program szerint csak a négy évfolyam elvégzése a követelmény), a négy évfolyamos szakközépiskola esetében 1/13. ill. 1/13-2/14. évfolyamon, az öt évfolyamos szakközépiskola keretében 1/14-2/15. évfolyamon kerül sor. A közoktatási törvény 71.§. (1) szerint, „ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.” Tanulóink iskolarendszerű képzés keretében, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) előírásainak megfelelően középfokú szakképesítést szereznek.

Az iskola a szakmai képzés során arra törekszik, hogy a tanuló a megszerzett ismereteket alkalmazni tudja, a választott szakmát megszerezze, megbízható, pontos, kitartó és szorgalmasan dolgozó, a társadalom számára hasznos ember legyen.

53


A képzési irányok kiválasztásánál mindig igyekszünk figyelembe venni a regionális munkaerő-piaci igényeket, a város és térsége nagyvállalatainak, vállalkozásainak elvárásait szakember utánpótlásuk biztosítása érdekében. Fenti törekvésünket híven tükrözi az összetett képzési szerkezet, a többféle szakmaválasztás lehetősége. A munkaerő biztosításán túl legfontosabb számunkra, hogy azon végzős (érettségit tett) tanulóinknak, akiknek továbbtanulása, felvételije nem sikerült – és az érettségi csak nagyon korlátozott elhelyezkedési lehetőséget biztosít –, továbbtanulási lehetőséget biztosítsunk és ameddig csak lehet, bent tartsuk az iskolában, hogy ne a kallódó munkanélküli fiatalok számát szaporítsák. Fontos cél, hogy az általunk oktatott szakmacsoportokat ötvözve olyan szakmákat hirdessünk meg, mellyel reális az elhelyezkedés lehetősége.

SzakiskolaA szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a Nat szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel.

A szakiskolában a nevelés és az oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 10. évfolyamon fejeződik be. Az oktató – nevelő munka célja az általános műveltség megalapozása, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás.

A szakasz jellemzői: személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése, helyes tanulási technikák kialakítása, kommunikációs készségek kialakítása, az általános műveltség megalapozása, a szakképesítés szakmai ismereteinek elsajátítása, a szakképzés megalapozása, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési

normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés), az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés, a demokratikus társadalom értékeinek, az állampolgári jogoknak és

kötelességeknek a megismerése, patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása, toleranciára nevelés, egészséges életmódra nevelés, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások

kialakítása.

FelnőttoktatásA felnőttek középiskolájában cél a nyolc általános iskolai, de főleg a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező hallgatók érettségi vizsgára való felkészítése, a tehetségesebb, szorgalmasabb tanulók továbbtanulásának segítése.

Függetlenül a képzés rendjétől a felnőttoktatás feladata továbbá: az előző ismertek hiányosságának felmérése, hiánypótlás,

54


az általános műveltség kiterjesztése, elmélyítése, a későn érő, szakmával rendelkező fiataloknak a továbbfejlődés

lehetőségének biztosítása, az önművelés elősegítése és fejlesztése, felkészítés a munkaerő piacon történő jobb önérvényesítésre.

Az oktatás igazodik a tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, meglévő ismereteihez és életkorához.

Felvételt nyerhetnek a tizenhatodik életévüket betöltők.Az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező

munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik

nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie.

Ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket.

A felnőttoktatási osztályban - tizenhat–húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. A szakképzési intézményegység feladatai között szerepel a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatási tagozaton történő felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. § (2) bekezdésben meghatározott fiatalok részére.

Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás célja, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, és meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak és eredményesen be tudjanak kapcsolódni a munka világába.

Intézményünk által oktatott szakmákat a 05-0240-02 számú OKÉV nyilvántartás és Alapító Okiratunk tartalmazza. A felnőttképzési oktatásunk a 05-18 számú tanúsítványon alapul, melyet a Felnőttképző Akkreditációs Központ bocsátott ki.

Az Észak-hajdúsági Szakképzés-szervezési Társulás tagjaként a szervezet által elkészített, a Felnőttképző Akkreditációs Központ által elfogadott képzések indítása lehetséges.

Az oktatás az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák esetén a központi – ennek hiányában akkreditált – programra épülő felnőttképzési program szerint zajlik.

55


Középiskolai kollégium A középiskolai kollégium az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja a lakóhelyüktől távol tanulók számára, amely a tanulási lehetőségeken túl nevelési feladatokat is ellát.

Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (externátusi ellátás).

Kollégium feladatát a Kollégium Pedagógiai Programjában foglaltak szerint látja el.

56


III. 2. NYOLC ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉSÓ R A T E R V

nyolc évfolyamos gimnázium matematika, angol, német emelt szintű2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

TANTÁRGY J A V A S O L T Meg-5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. jegyzés

Magyar 5 4 4 4 4 4 4 4 KÉTörténelem és államp.ism. 1,5 2 2 2 - - - -Történelem - - - - 2 2 3 3 KÉEmberismeret és etika - - - - - - 1 -1.Idegen nyelv – kötelező 3 3 2 2 2 2 3 3 KÉ, csb1.Idegen nyelv – választható órák terhére - - 4 4 4 4 - - KÖTELEZŐ

2.Idegen nyelv(angol, német) - - - - 3 2 3+2 3+3 VÉ, csb

Idegen nyelv (latin nyelv) 2 2 0,5 - - - - -Matematika – kötelező 4 3,5 3 3 3 3 3 4Matematika – választható órák terhére 2 2 - - - - - -

Informatika - - 1 1,5 2 2 - - *VÉ, csbBevezetés a filozófiába - - - - - - - 1Fizika - - 2 1,5 2 2 2 - VÉBiológia - - 1 2 1 2 2 2 VÉKémia - - 2 1 2 2 - - VÉFöldrajz - - 1 2 - - - -Földünk és környezetünk - - - - 2 2 - - VÉTermészetismeret - 1 - - - - - -Ének zene 1 1 1 1 1 - - -Rajz 1 1 1 1 - - - -Rajz és vizuális komm. - - - - 0,5 1 - -Technika és életvitel 1 1 0,5 - - - - -Testnevelés és sport 2,5 2 2 2 2 2 2 2 VÉKerettantervi tv. al. többl. 1,5 KÖTELEZŐOsztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Önism. és tan. módszertan 0,5 - - - - - - -

MODULOKTánc és dráma ** - - - ** - - -Hon és népismeret - 0,5 - - - - -Ember és társadalomismeret - - 1 - - - - -Társadalomismeret - - - - - 0,5 - 1Mozgókép és médiaismeret - - - 0,5 - - 1 -Egészségtan - 0,5 - 0,5 - - - -Művészetek - - - - - - 1 1

57


Emelt szintű érettségire felkészítő kötelező órák terhére

- - - - - - 2 2 KÖTELEZŐ

Emelt szintű érettségire felkészítő szabadon választható órák terhére - - - - - - 3 3

VÁLASZTHATÓ jav.az informatika,

amely elősegíti az

ECDL vizsga letételét

Kötelező óraszám: 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5 30 30

Szabadon választható óra terhére

2 2 4 4 4 4 3 3KÖTELEZŐ az 5-10.

évfolyamon

Összóraszám:24,5+1,

5 24,5 29 29 31,5 31,5 33 33

* az informatika érettségi felkészítő óra felvétele esetén választható érettségi tantárgy** a tánc beépül a testnevelésbe, a dráma a magyarba

A nyolc évfolyamos gimnázium olyan általánosan művelő középiskola, amely az általános iskola alsó tagozatának nevelési és oktatási eredményeire építve - a legmagasabb színvonalú oktatásban, a szigorú követelmények mellett a nyolc tanév vertikumában arra törekszik, hogy a végzős diákok:

széles általános műveltséggel és mély szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, legyenek képesek ismereteiket alkalmazni, legyenek gyakorlatiasak, a gyorsan változó világunkban tudjanak könnyen alkalmazkodni

szakmailag és emberileg egyaránt, az értékek között tudjanak helyesen, gyorsan eligazodni, az európai társadalommal szembeni kihívások megválaszolásához

legyenek meg ismereteik, készségeik, ismerjék és becsüljék meg a demokratikus társadalom szabályait, az elvi tudásuk és emberi kvalitásaik révén legyenek alkalmasak pozitív emberi kapcsolatok teremtésére, szakmai ismereteik révén

pedig Európában bárhol legyenek képesek munkavégzésre, vállalják tudatosan a közös kulturális örökségeket, és legyen közösségi felelősségtudatuk.

A fentiek megvalósításához a tantestület részéről nyolc év egységes és következetes oktatási-nevelési céljának és feladatának megvalósítása szükséges.

Az iskola gyermekképe

Életpszichológiai leírás: a hozzánk járó tanulók pszichológiai fejlődési szakaszainak ismerete nagyon fontos. A nyolc évfolyamos tagozatra felvett tanulóink a prepubertás

58


szakaszon belül középső tagozatú (10-12) év) és felső tagozatú (12-14 év) iskolás fázisba sorolhatók. Az életkori adatok csak felületes tájékoztatásul szolgálnak. Tudnunk kell, hogy az egyes fázisok fellépési idejét, időtartamát az egyéni és a társadalmi fejlődés feltételei befolyásolják.

A középső iskoláskorban válik tökéletessé testileg és szellemileg egyaránt a gyermeki személyiség. Ennek az időnek a nyitányaként sok gyermek egy rövid ingerlékenységi vagy zavar-fázison megy keresztül. Ilyenkor sokszor ellentétes és feszült viszonyba kerül környezetével. Bár rövid ez a „fecsegő kor” és nem minden gyerekre jellemző, mégis tudnunk kell róla, számolnunk vele. A gyermeki személyiség harmonizálódása a testiekben és szellemiekben is feltűnő módon jelentkezik. A világ felé fordul, azt tárgyilagosan szemléli. Differenciálni kezdi a tantárgyakat. Nem elsősorban a jelenségek érdeklik, hanem a hogyannak, a miértnek a felfedezése válik fontossá. Lényeges ezt tudni a tanítás szempontjából, ugyanis a tárgyi, dologi világgal való aktív, cselekvő kapcsolatra éhesek. Nem másodkézből akarnak tanulni, saját maguk szeretnék „kézbe kapni”, megvizsgálni, szétszedni, összerakni a dolgokat. A gyermekek ebben a korban aktívak, és maguk akarnak cselekedni. Nem szabad, hogy az iskola a gyermek öntevékenységére irányuló szükségleteit lebecsülje vagy elfojtsa! (Kísérletező tárgyak!) Fontos a szemléltetés és a kísérletezés a természettudományos tantárgyak körében, így a természetismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz órákon. Érdeklődése stabilizálódik. A nemi különbségek és az egyéni hajlamok egyre jobban előtérbe kerülnek. Az általánosító fogalmak használata szaporodik.

A késői iskoláskorban feltűnő testi változások történnek, a személyiség is kiegyenlítetlen, a cselekvés időnként állhatatlan és célja ugrásszerűen változik. Az érzelmi élet a figyelem középpontjába kerül és jelentősen befolyásolja a cselekvést. Elsősorban nem a tárgyi érdeklődés dominál, hanem fokozatosan uralkodó lesz a személyi érdeklődés. A kifelé fordulást bizonyos fokú introvertált hajlam váltja fel. Ez hatással van a gondolkodásra és a cselekvésre. A fiúknál és a lányoknál a fejlődés gyorsasága eltérő. A lányok szellemi érettségben átmenetileg felülmúlják a fiúkat. A fantázia erősebben jelentkezik, mint a fejlődés korábbi fokain. Ez többnyire ábrándozásban és vágyálmokban nyilvánul meg. A gondolkodás absztraktabb és kevésbé szemléletes, mint eddig. Természetesen még gyakran követnek el hibát a következtető gondolkodásban. Ennek fő oka az elhamarkodott általánosítás, a gyenge gondolkodási ösztön, a koncentrációs gyengeség. Az önállóság fokozottabb igénylése, a saját vélemények és nézetek erősödése, valamint a serdülők kritikai készsége a családi kötelék fellazulását eredményezi.

A következő fejlődési szakasz a pubertás. Az előző fázis zavara és diszharmóniája eltűnik. Felelősségtudatuk erősödik. Az önállóságra és az önmeghatározásra való törekvést elősegítik a külső életforma változásai. Elkezdődik a gyakorlati hivatásra való felkészülés. Majd kezdetét veszi az ifjúkor. Ennek három fő feladata:

önállóan gondolkodó és felelősségtudattal cselekvő emberré váljanak, éretté váljanak a családalapításra, hivatást válasszanak.

Az ifjú mindig azokhoz a követelményekhez alkalmazkodik, amelyeket a környezete állít vele szemben. Az egykorúakkal való kapcsolatokban is nagy szerepet játszik mások magatartásának értékelése és személyiségének megítélése. Gondot fordítanak arra, hogy külsejüket megfelelőnek tűnő formára alakítsák. A serdülőkorban jelentkező imponálni

59


akarás a legfőbb oka a külső megnyilvánulás és belső magatartás közti ellentmondásnak. Még bizonytalan, lassan nő bele a felnőtt magatartásba. Ha a fiatalkorúak - ma talán kifejezettebb, mint korábban - a jogosulatlan igényszint és az önkritikus magatartás kifejezett hiányának látszatát keltik, akkor arra kell törekedni, hogy kiderítsük, vajon ez a magatartás csak póz, az önvédelem egy formája, az átélt kisebbrendűség kompenzációja-e, vagy esetleg a gyakori teljesítménybeli fogyatékosságok következménye. Ha észreveszik a szó és a tett közötti különbséget, csalódnak a felnőttekben. Általában ez a csalódás nemcsak az adott személyre vonatkozik, minden felnőttre kiterjesztik. A nevelőknek, pedagógusoknak figyelni kell arra, hogy nem keltik-e a tanulókkal szemben a tévedhetetlenség, abszolút követelményhűség és gáncsnélküliség benyomását. Az utolsó iskolai években az ifjak hivatásvágya többnyire tárgyilagos és megalapozott.

A NYOLC ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS SZAKASZAI

A nyolc évfolyamos gimnázium három, egymással szoros kapcsolatban lévő és átnyúló szakaszt foglal magába. (2 + 4 + 2) Alapozó szakasz elõkészítés, szintrehozás (5-6. osztály)

Ebben az időszakban /11-12 éves korosztály/ az általános iskola alsó tagozatának nevelési-oktatási eredményeire építve stabil műveltségi, neveltségi alapszintek, kommunikációs alapkészségek kialakítása történik.

Az alapozó szakasz nevelő-oktató munkájában fontos követelmény, hogy a különböző általános iskolákból érkező tanulókat az előképzettségbeli, neveltségi eltéréseiben, lemaradásaiban szintrehozza, egyben kialakítsa az önálló tanulási szokásokat, munkarendet. Ebben nagy segítséget nyújt az iskolapszichológus, az osztályfőnök és a szülői ház jó együttműködése. Az előkészítő szakaszban az anyanyelvi nevelésre, a nyelvekre, a matematikára kerül a hangsúly. A művelődéstörténetbe (történelem, irodalom, művészet, és tudománytörténet) az életkoruknak megfelelő olvasmányok, igazi értéket hordozó irodalmi szövegek feldolgozásával vezetjük be a tanulókat. Ez a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a latin keretében történik.Az idegen nyelvek tanítását a latin nyelv alapozza meg. E nyelv logikus szerkezete, írása - olvasása, fonetikája nem okoz nehézséget. A hozzá kapcsolt ismeretanyag ugyanakkor a művelődéstörténeti stúdiumokat is kiegészíti, és szilárd alapokat épít az európai kultúra befogadásához. Ezért minden évben az osztályon belül a latin nyelv kötelező, egy élő idegen nyelvet választani kell (német/angol a jelentkezéstől függően). Ezáltal a nyolcosztályos gimnáziumba felvételt nyert „kisdiák” folytathatja a már korábban tanult élő idegen nyelv tanulását, ill. a klasszikus műveltséget a latin nyelv kötelező tanulásával megalapozhatja.Ebben a szakaszban a matematika a számítástechnikával kapcsolódik össze.A tánc és dráma tantárgy bevezetését fontosnak tartjuk, mert ebben a korban életkori sajátosság a mozgásigény, a játékosság, a szereplésvágy kielégítése. Mozgásigényük kielégítését szolgálja a heti három testnevelés óra az ötödik évfolyamon. A tánc a testneveléshez, a dráma a magyarhoz kapcsolódik.Az ének-zene és a rajz az alapozó szakaszban alkotást, aktív befogadást jelent.

60


Orientáló, irányítási szakasz (7-10. osztály)

Ebben az időszakban (13-16 éves korosztály) a humán és a reál műveltség - tartalmak közvetítésére, feldolgozására kerül sor a helyi tantervek alapján. A négy tanév alatt a pályaorientációt a szabad órák segítik.Ebben a szakaszban lépnek be a természettudományos tantárgyak. Megkezdődik ill. folytatódik egy választott élő idegen nyelv emelt szinten való tanulása csoportbontásban. Célunk, hogy a választott nyelvből – amelyet emelt szinten tanítunk - tanórán kívüli foglalkozások, intenzív nyári önköltséges nyelvtanfolyamok iskolában történő szervezésével e szakasz végére a tanulók többsége előrehozott állami nyelvvizsgát szerezzen, vagy többségük emelt szintű érettségi vizsgát tegyen, s szerezzen egyben nyelvvizsga bizonyítványt is.A latin nyelvet szakkörön szinten tarthatják és a 11-12. évfolyamon – amennyiben a tanulók fakultatív tantárgyként választják – érettségi vizsgát tehetnek.Csoportbontásban a számítástechnika oktatása ebben a szakaszban erőteljesen jelenik meg, célunk, hogy minden tantárgy tanításában felhasználási szinten is érvényesüljön. Az érettségi vizsgával ECDL bizonyítvány is szerezhető, így szorgalmazzuk a számítástechnikai érettségi előre hozatalát. Akik érettségizni nem kívánnak ebből a tárgyból, de az ECDL bizonyítványra szükségük lesz a továbbhaladásuk során, azokat a lépcsőzetes ECDL vizsgarendszerbe irányítjuk.Megvalósítjuk a biológia folytonos tanulását, hogy ne okozzon törést a haladásban a kilencedik évfolyam.Ezt a szakaszt a záróvizsga zárja le.

Differenciáló, továbbtanulásra felkészítő szakasz (11-12. osztály)A gimnázium utolsó két évében (17-18 éves korosztály) alapvetően a felsőfokú továbbtanulás, illetve a társadalmi munkamegosztás különböző területeihez igazodó, célirányos érettségi előkészítők határozzák meg a nevelő - oktató munkát, a tanítást. E szakaszon belül egyszerre és egyidejűleg valósul meg a kétszintű érettségire való felkészülés. Az utolsó két év óratervét és helyi tantervét az új érettségi vizsgaszabályzat alapján készítettük el. Figyelembe vettük, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyek kötelező érettségi tárgyak, illetve melyek azok, amelyek szabadon választható kötelező érettségi tantárgyak. Az utolsó két évfolyamon a lehetőségeken belül maximálisan biztosítani kell a kétszintű érettségire való felkészülést, s emellett olyan tantárgyak választását is biztosítani kell, amelyek speciális érdeklődést, társadalmi értékeket, elvárásokat közvetítenek, pl.: emberismeret és etika ... stb.A felsorolt alternatív tárgyak segíthetik közvetlenül a továbbtanulási terveket, de bevezethetnek olyan tudományágakba is, amelyekkel a diákok csak intellektuális érdeklődésüknek hódolva kívánnak foglalkozni. Ezzel a komplex személyiségfejlesztést szolgáljuk, amelyek nélkülözhetetlenek a korszerűen művelt ember jellemtárában. Így remélhetőleg mindezekkel hozzájárulunk ahhoz, hogy a végzős diákjaink természetes szükségletévé váljon hazánk, Európa és a világ kulturális vérkeringésébe történő bekapcsolódás.2004 szeptemberétől került bevezetésre a kerettanterv alapján készült helyi tanterv az ötödik évfolyamon.

61


A 2012/2013-as tanévben a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés osztályai: a 10. és 12. évfolyamon 1-1 „A” jelű, az oktató – nevelő munka a kerettanterv alapján készített helyi tantervek szerint

folyik.

III. 3. HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS

„A természettudományos és a humán kultúra egységének megértésére, ami az igazi kulturáltságot jelenti, a természettudományokkal foglalkozóknak van potenciális előnye.”

(Gyarmati István)ÓRATERV

hat évfolyamos gimnázium - 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerbenmatematika emelt szintű biológia emelt szintű

7. 8. 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12.Magyar nyelv és irodalom** 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4Történelem és államp. ism. 2 2 Történelem 2 2 3 3 2 2 3 3Emberismeret és etika 1 1 Idegen nyelv 1. 3 3 4 3 4 4 4 3 4 4 csb.Idegen nyelv 1. a szabadon választható órák terhére 1 1 1 csb.

Idegen nyelv 2. 3 3 3 3 3 3 3 3 csb.Matematika*** 3 3 3 3 5 6 3 3 3 4Matematika a szabadon választható órák terhére 2 2 2 2

Informatika 1 1 2 2 csb.Bevezetés a filozófiába 1 1Fizika 1 2 2 2 2 2 2 2 Biológia 1,5 1,5 1,5 2 2 1,5 4,5 5 csb.Biológia a szabadon választható órák terhére 0,5 0,5 0,5 3 2,5 0,5 csb.

Kémia 1,5 1,5 1,5 2 1,5 2 Kémia a szabadon választható órák terhére 0,5 0,5 0,5 1 0,5

Földünk és környezetünk 2 1 2 2 2 2 Ének zene 1 1 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 0,5 Testnevelés és sport 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1Osztályfőnöki a szabadon választható órák terhére 1

Önismeret, tanulásmódszertan 0,5

62


MODULOK 7. 8. 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12.Tánc és dráma* Ember- és társadalomismeret, etika 0,5

Társadalomismeret 0,5 1 0,5 1Mozgókép és médiaismeret 0,5 1 1 Művészetek 1 1 1 1

matematika emelt szintű biológia emelt szintű7. 8. 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12.

Érettségire felkészítő órák – kötelező 0,5 2 1

Érettségire felkészítő órák – a szabadon választható 4 4 3,5 4

Kötelező óraszám a törvény alapján 25 25 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30

Szabadon választható órák terhére 4 4 2,5 3,5 4 4 4 4 4 4

Maximális tan. óraszám: 29 29 30 31 34 34 31,5 31,5 34 34 * A Tánc és dráma modul beépül a magyar nyelv és irodalom, valamint a testnevelés tantervekbe. ** Magyar nyelv és irodalomból a 7. és 8. évfolyamon 1 óra csoportbontásban a szövegértés gyakorlása miatt.*** 12. évfolyamon a matematika tantervben 30 óra ábrázoló-geometria.

Iskolánk a tehetséggondozást felvállalva 2008. szeptember 1-jétől átgondolt és alapos előkészítő munka után kívánja indítani a hat évfolyamos gimnáziumi oktatási formát. A hatosztályos képzésnek kellően rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy a folyamatosan változó feltételeknek megfeleljen, és a színvonalát megőrizze a jelenleg is működő, 2008 szeptemberétől fokozatosan kifutó nyolcosztályos képzésnek. A nyolc évfolyamos gimnázium indítása előtt tagozatos gimnáziumi osztályok működtek (pl.: matematika, fizika), melynek rangját mutatta a szomszédos megyékből is hozzánk jelentkező tehetséges tanulók nagy száma, a térségből hozzánk valamikor diákként tanulni járt szülők ma is azt a kiemelkedő iskolát várják és keresik Hajdúnánáson, és reméljük, velünk közösen ezt az elkövetkezendő években is megtalálják.

Diákjaink 12 és 18 éves koruk között tanulnak nálunk. Ez a hat év a serdülőkor egészét átfogja, és alkalmas arra, hogy egy iskolai közösségben élje át a gyerek a legnehezebb időszakot, a kamaszkort. A gyermekeik jövőjéről gondoskodni kívánó szülők - teljes joggal - abból indulnak ki, hogy minél előbb jut a gyerek egy vélhetően magas oktatási színvonalú, őt hosszú ideig megtartó iskolába, annál eredményesebb a felkészülése a felsőfokú továbbtanulásra, a jövendő életpályára.

A hat évfolyamos gimnázium nevelési-oktatási koncepciójának lényege a minden diák számára kötelező egységes alap- és az azt kiegészítő egyéni választáson alapuló kiegészítő képzés, párhuzamos, egymást kiegészítő megvalósítása. Az első két év az alkalmazkodás, a beilleszkedés, a második két év az intenzív tanítás-tanulás ideje, felkészülés a „tantárgyi specializációra”. A harmadik két év a differenciált egyéni képzés időszaka.

63


A kötelező egységes képzés a 7-10. évfolyamon minden tanuló számára biztosítja az ismereteknek és a kompetenciáknak azt a szintjét humán és reáltárgyakból, mely szükséges a sikeres érettségi-felvételi letételéhez. Az ehhez vezető módszerek, a hagyományos gimnáziumi oktatáshoz viszonyítva eltérőek, rugalmasabbak, a tantárgyak heti óraszáma változhat, s a csoportbontások, nem kell, hogy kövessék az osztályszerkezetet. A kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

A kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony és önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység.

A szülők számára vonzó perspektívát jelenthet, hogy gyerekeik „átlagos” képességű osztálytársaik köréből kiemelkedve, minél korábban magasabb követelményeket támasztó középiskolába kerüljenek, ahol a képességeiknek megfelelő gyorsabb tempóban és eredményesebben sajátítják el a tananyagot. A szülők szívesen látják ebben a gimnáziumban gyermekeiket, mivel a megfelelő terhelés, a tehetségígéretű gyerekek csoportjában biztosabbnak ítélik a majdani felsőfokú továbbtanulás esélyeit. A hat évfolyamos gimnáziumba általában a tanulásra jól motivált gyerekek jelentkeznek. Az inspiratív szellemű tanulói csoportokban gyorsabban fejlődik ki a céltudatosság, a versenyképesség.

A gyermek fejlődés-lélektani állapota 12 éves korban lényegesen stabilabb, mint a kamaszkor problémáival nehezített 14 éves pszichikuma. Az iskolaváltás szempontjából ez az időpont az optimális. A gyermekek többségénél 12 éves korra alakul ki az önálló tanulás magasabb fokát biztosító absztrakciós készség, az érdeklődés motivációra képes szintje. Még érdeklődő, tanulékony, hajlamos elfogadni a felnőttek irányítását. Ekkor kezd tudatosan különbséget tenni a jó és a rossz között, ekkor alakul ki a viszonylagos emberismerete, érdeklődéssel fordul a realitások felé.

A hat évfolyamos forma jól igazodik az európai iskolaszerkezetekhez. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk még inkább megteremti annak - a már napjainkban is létező - gyakorlatnak a lehetőségét, hogy tanulóink egy-egy tanévet külföldi iskolában töltsenek, majd nyelvtudásban, európai ismeretekben megerősödve térjenek vissza és fejezzék be nálunk tanulmányaikat.

A kor szerkezetéhez, a 6 évfolyamos alapképzés és a 6 évfolyamos gimnázium képzési rendszere illeszkedik a legjobban.

A hozzánk kerülő kisdiákok egy része már tizenkét éves tehát már érett és alkalmas az iskolaváltoztatásra.

Az intenzívebb, koncentráltabb középiskolai tanulói és tanítási módszerek hatékonyabb fejlődést tesznek lehetővé számukra. Jogosultságát a társadalmi szükséglet

64


igazolja, cél a tehetséges tanulók természettudományi képzésének megalapozása.A hatosztályos gimnáziumi képzés szelektív, mely azt jelenti, hogy olyan diákok

jelentkezését várjuk, akik az általános iskolában kiváló eredményeket értek el, természettudományos terület iránt különleges érdeklődést mutatnak, és majdan egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni.

A tanulók felvétele az általános iskolában elért eredmény alapján történik, emellett a hatosztályos képzést választók a jelentkezők számától függően (túljelentkezés esetén) felvételi elbeszélgetésen vehetnek részt.

Tudjuk, hogy a XX. század tudománya a fizika volt várhatóan a XXI. századé a biológia, ezt figyelembe véve igyekeztünk a természettudományos alapozású, emelt szintű képzésünket alakítani.

A képzés alapvető feladata megegyezik a négy évfolyamos gimnáziuméval, de a 7-8. évfolyamon kiemelt szerepet kap a matematika és a természettudományos tárgyak megalapozása, a versenyek előkészítése. A matematika és a biológia emelt szinten történő tanítását kívánjuk előkészíteni a kilencedik évfolyamra úgy, hogy különbözeti vizsga nélkül be lehessen kapcsolódni azoknak, akik csak nyolcadik után kívánnak matematikából vagy biológiából emelt szintű képzésre jelentkezni az általános iskolákból.

Azoknak a tanítványainknak, akik bármilyen okból vissza kívánnak lépni a hat évfolyamos képzésből, biztosítjuk az átlépést a négy évfolyamos, illetve a szakközépiskolai osztályokba.

A hat évfolyamos gimnázium olyan általánosan művelő középiskola, amely az általános iskola első hat évének nevelési és oktatási eredményeire építve - a legmagasabb színvonalú oktatásban, a szigorú követelmények mellett a hat tanév vertikumában arra törekszik, hogy a végzős diákok:

széles általános műveltséggel és ismeretekkel rendelkezzenek; legyenek képesek ismereteiket alkotó módon alkalmazni, legyenek gyakorlatiasak; a gyorsan változó világunkban tudjanak könnyen alkalmazkodni szakmailag és

emberileg egyaránt; az értékek között tudjanak helyesen, gyorsan eligazodni; a kihívások megválaszolásához legyenek meg ismereteik, készségeik; ismerjék és becsüljék meg a demokratikus társadalom szabályait; kötődés a nemzethez és a szülőföldhöz, illetve azok hagyományainak ismerete,

ápolása; az elvi tudásuk és emberi kvalitásaik révén legyenek alkalmasak a pozitív emberi

kapcsolatok teremtésére, szakmai ismereteik révén pedig Európában bárhol legyenek képesek munkavégzésre;

vállalják tudatosan az európai és magyar kulturális örökségeket, és legyen közösségi felelősségtudatuk.

A fentiek megvalósításához a nevelőtestület részéről hat év egységes pedagógiai gyakorlat és következetes, a képzés oktatási-nevelési céljainak és feladatainak megvalósítása szükséges.

65


A HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS SZAKASZAI

A hat évfolyamos gimnázium két, egymással szoros kapcsolatban lévő és átnyúló szakaszt foglal magába. (2 + 4)

7-8. évfolyam: alapozó szakasz: előkészítés, szintre hozás 9-12. évfolyam: orientáló, irányítási szakasz Alapozó szakasz előkészítés, szintre hozás (7-8. évfolyam)

Ebben az időszakban (13-14 éves korosztály) az általános iskola első hat évének nevelési-oktatási eredményeire építve stabil műveltségi, neveltségi alapszintek, természettudományos alapkészségek kialakítása történik.

A képzés szempontjából ez a legfontosabb, a további munka eredményességét tekintve a leginkább meghatározó. Az általános iskolából átlépő „kisgimnazista” megismeri a gimnázium norma és tevékenység-rendszerét, a középiskolás létformát. Beilleszkedik az osztály- és csoportközösségekbe. A tudatos és eredményes tanulás módszertanának megismertetésével olyan képességeket fejlesztünk ki, amelyek birtokában könnyebben tudnak boldogulni a későbbi tanulásban. A diákok és szüleik megismerik a gimnázium céljait, elvárásait, szokás és követelményrendszerét.

Az alapozó szakasz nevelő-oktató munkájában fontos követelmény, hogy a különböző általános iskolákból érkező tanulókat az előképzettségbeli, neveltségi eltéréseiben, lemaradásaiban szintre hozza, egyben kialakítsa az önálló tanulási szokásokat, munkarendet. Ebben nagy segítséget nyújt az osztályfőnök és a szülők jó együttműködése. Az előkészítő szakaszban a matematika kiemelt oktatására kerül a hangsúly.

Az első két évben cél, hogy a tanulók alapozó képzést kapjanak minden tantárgyból, ezzel elősegítve a következő képzési szakaszban az oktatott műveltségi elemek, készségszintek egymásra építhetőségét.

A 12 éves gyermek pubertás szakasza rendkívül ellentmondásos, sokszínű és változékony. Alapvető tevékenység ebben a korban a tanulás. A különböző kedvtelések, szabad foglalkozások a gyerek érdeklődését fejlesztik, önképzését erősítik.

Érdeklődés ebben a korban kifejezetten a külvilágra irányul, a felfedezés, megismerés vágya mozgatja a gyermeket. Az új ismeretek, készségek nyomán megerősödik az önálló vállalkozásokra, sőt kalandokra irányuló motiváció a gyermekben. Ebben a korban alakul ki az egyéni érdeklődési irány, amely befolyásolja későbbi fejlődését – esetleges pályaválasztását.

Ebben a korban még élesen elkülönül a fiúk és a lányok főbb érdeklődési és tevékenységi területe.

Egészében véve azt mondhatjuk, hogy ebben a fejlődési szakaszban a gyerek egész motivációs rendszere kiszélesedik, és egyben intenzívebbé válik.

Mindennapi munkánkat erre a sokoldalú motivációs bázisra építjük.A gyerek minden iránt való nyitottsága, érdeklődése miatt tudatosan lehet a

motivációs skálát erősíteni a szaktárgyakon belül.Megkezdődik a szülőtől való érzelmi elválás. A kortársakhoz való viszonyban – a

csoportképződés a jellemző.A megismerő funkció kerül előtérbe. Az észlelés és emlékezés fejlődése erősödik.

Ekkor alakul ki az elvont, fogalmi gondolkodás. A megismerés részfunkciói nem önállóan fejlődnek, hanem szoros kölcsönhatásban egymással és a személyiség egész fejlődésével.

66


A pedagógusnak ismernie kell a tanuló egyéni sajátosságait, hogy hatékonyan alakíthassa tanulási készségeit. A tanulásmódszertanra hangsúlyt kell fektetnünk.

A tanulásmódszertan lehetőségeit kihasználva az alapkövetelményt kell elsajátíttatni a tanulókkal, miközben az életkori sajátosságokat figyelembe kell venni, úgy hogy a természettudományos képzésnek jó alapot nyújtson a következő évekre.

A kommunikációs készség kialakításában kiemelt fontosságú tantárgy a magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv tanítása ebben az időszakban egy nyelvből folyik, melyet a diákok választanak meg. Többnyire angol és német csoportok indulnak. A hozott előismeret alapján eltérő szintű nyelvi csoportokat alakítunk ki. Az informatika tárgyból alapozás folyik, amely végén minden diáknak eszközként kell használnia a személyi számítógépet.

Célszerű a 8. tanévet matematika esetleg magyar alapozó vizsgával zárni, hogy lássuk munkánk eredményét és hozzászokjanak tanulóink a vizsgák légköréhez.

Orientáló, irányítási szakasz (9-12. évfolyam)Feltűnő testi változások történnek, a személyiség is kiegyenlítetlen, a cselekvés időnként állhatatlan és célja ugrásszerűen változik. Az érzelmi élet a figyelem középpontjába kerül és jelentősen befolyásolja a cselekvést. Elsősorban nem a tárgyi érdeklődés dominál, hanem fokozatosan uralkodó lesz a személyi érdeklődés. A kifelé fordulást bizonyos fokú introvertált hajlam váltja fel. Ez hatással van a gondolkodásra és a cselekvésre. A fiúknál és a lányoknál a fejlődés gyorsasága eltérő. A lányok szellemi érettségben átmenetileg felülmúlják a fiúkat. A fantázia erősebben jelentkezik, mint a fejlődés korábbi fokain. Ez többnyire ábrándozásban és vágyálmokban nyilvánul meg. A gondolkodás absztraktabb és kevésbé szemléletes, mint eddig. Természetesen még gyakran követnek el hibát a következtető gondolkodásban. Ennek fő oka az elhamarkodott általánosítás, a gyenge gondolkodási ösztön, a koncentrációs gyengeség. Az önállóság fokozottabb igénylése, a saját vélemények és nézetek erősödése, valamint a serdülők kritikai készsége a családi kötelék fellazulását eredményezi.

A következő fejlődési szakasz a pubertás. Az előző fázis zavara és diszharmóniája eltűnik. Felelősségtudatuk erősödik. Az önállóságra és az önmeghatározásra való törekvést elősegítik a külső életforma változásai. Elkezdődik a gyakorlati hivatásra való felkészülés. Majd kezdetét veszi az ifjúkor.

Három fő feladat:

önállóan gondolkodó és felelősségtudattal cselekvő emberré váljanak, éretté váljanak a családalapításra, hivatást válasszanak.

Az ifjú mindig azokhoz a követelményekhez alkalmazkodik, amelyeket a környezete állít vele szemben. Az egykorúakkal való kapcsolatokban is nagy szerepet játszik mások magatartásának értékelése és személyiségének megítélése. Gondot fordítanak arra, hogy külsejüket megfelelőnek tűnő formára alakítsák. A serdülőkorban jelentkező imponálni akarás a legfőbb oka a külső megnyilvánulás és belső magatartás közti ellentmondásnak. Még bizonytalan, lassan nő bele a felnőtt magatartásba.

Ha a fiatalkorúak - ma talán kifejezettebb, mint korábban - a jogosulatlan igényszint és az önkritikus magatartás kifejezett hiányának látszatát keltik, akkor arra kell törekedni, hogy kiderítsük, vajon ez a magatartás csak póz, az önvédelem egy formája, az átélt

67


kisebbrendűség kompenzációja-e, vagy esetleg a gyakori teljesítménybeli fogyatékosságok következménye. Ha észreveszik a szó és a tett közötti különbséget, csalódnak a felnőttekben. Általában ez a csalódás nemcsak az adott személyre vonatkozik, minden felnőttre kiterjesztik. A nevelőknek, pedagógusoknak figyelni kell arra, hogy nem keltik-e a tanulókkal szemben a tévedhetetlenség, abszolút követelményhűség és gáncsnélküliség benyomását. Az induktív-deduktív logikai megismerés további erősödése mellett megjelenik a hipotézisalkotás és a problémamegoldás képessége, vagyis az elméletekben való gondolkodás lehetősége és sajátossága. Az utolsó iskolai években az ifjak hivatásvágya többnyire tárgyilagos és megalapozott.

Ebben az időszakban (15-18 éves korosztály) a reálműveltség - tartalmak közvetítésére, feldolgozására kerül sor a helyi tantervek alapján. A négy tanév alatt a pályaorientációt a szabad órák segítik.

A széleskörű általános műveltség megalapozását valamennyi szaktárgy (műveltségi terület) közös feladatának tekintjük.

Az emelt szintű érettségi bevezetésével összefüggésben, helyi tantervünkben – és a tanmenetekben – megjelennek azok a tantervi tartalmak, amelyek az új érettségi követelmény-rendszerre épülnek.

A legkorszerűbb műveltségtartalmak elsajátítását szolgálják a tantárgyi modulok, amelyeket részben önálló tantárgyi keretben, másrészt egy-egy szaktárgy tantervébe építve tanítjuk, pl.: tánc és dráma – magyar irodalom és a testnevelés anyagába integrálva.

Az idegen nyelvek tanításában kiemelt feladat az állami nyelvvizsgák megszerzése és minél több tanulónknak javasoljuk az előre hozott érettségi vizsgát. Az idegen nyelvek tanítása módot ad más népek kultúrájának megismerésére, kapcsolataink ápolására.

Az informatika tantárgy keretében valamennyi tanulónk tantervi anyagként tanulja az internet használatát, érvényesítését az önálló ismeretszerzésben.

El kell érni, hogy informatikából érettségiző diákjaink jó szinten teljesítsék az ECDL vizsga vonatkozó követelményeit, bizonyítva ezzel a korszerű számítógép-felhasználói ismereteket, a többiek lehetőleg ECDL bizonyítványt szerezzenek az utolsó két tanévben.

A hatosztályos képzésben jó lehetőség nyílik az alapvető pedagógiai cél elérésére, hogy az ismeretek és az alapvető kompetenciák elsajátíttatásában a tanulók érdeklődésére építsünk. Erre elsősorban a reáltárgyak tanításában nyílik tág lehetőség. A 9. és 10. évfolyamon a matematikából és biológia tárgyakból érdeklődők szerint osztjuk meg csoportos oktatás keretében az osztályt. A cél elsősorban az elmélyültebb, alaposabb ismeretszerzés, a 11. évfolyamon, az emelt szintű érettségire felkészítő, esedékes önálló tárgyválasztás előkészítése, és közvetve a pályaorientáció.

A 9., 10. és 11. évfolyam végére tervezett vizsgák mérhetővé teszik a tanulmányi teljesítményt, és lehetővé teszik a tanuló számára, hogy hozzászokjon a vizsga légköréhez. Hasonló célt szolgál a hat évfolyamos képzés keretében a 8. év végi vizsga is. (ld. a pedagógiai program szerint)

Ebben a szerkezetben kellő számú órát kívánunk adni a szabadon választható tantárgyak tanulására a 11. és 12. évfolyamon, biztosítva ezzel a jó képességű tanulóknak az emelt szintű érettségire – ami a jelenlegi felvételi rendszerben egyben felvételi is – történő felkészülést.

A 11 - 12-edik évfolyam az egyéni célokhoz igazodó, differenciáló, az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra és pályaválasztásra előkészítő szakasz. Továbbtanulási

68


szándéka és érdeklődése alapján tantárgyakat választanak közép- vagy emelt szint megjelölésével. A tanuló köteles felkészülni és tudásáról számot adni a kötelező vizsgatárgyak, - magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv – legalább egy választott további tárgy követelményeiből. A felkészülésre biztosított órakeretek lehetővé teszik a célirányos és hatékony felkészülést az átlagos képességű tanulók részére is.

A hat évfolyamos gimnázium helyi tantervének készítésénél figyelembe vett alapelvek

A nevelőtestület határozata értelmében fenntartjuk az iskola képzési szerkezetét; a kerettantervi rendelet alkalmazásával érvényesítjük a hat évfolyamos alapozó oktatás felmenő rendszerű bevezetését, szakmailag alapozott elemeit.

A helyi tantervek elkészítése során megkülönböztetett figyelmet fordítunk a négy és hat évfolyamos gimnáziumi valamint a szakközépiskolai képzés közötti átjárhatóságra, elősegítve ezzel a legalább két évfolyamra átnyúló továbbtanulási orientációt.

Érvényesítjük a gimnáziumi kerettanterv szerkezetének központi programját, vagyis a tantárgyi szerkezetet az alábbiak szerint strukturáljuk.

általánosan művelő tantárgyak természettudományos tantárgyak informatika idegen nyelv

A tantárgyak elnevezésében maradéktalanul érvényesítjük a kerettantervben rögzített tantárgyak nevét.

Más iskolatípusból történő, tanulmányok közbeni átvétel során különbözeti vizsga vagy más pótlás révén biztosítjuk az érdeklődőtanulók iskolánkba kerülését.

Az adott tanulócsoport szakmai profiljának megfelelő természettudományos tantárgy(ak) óraszámát a kerettantervi előírásokat meghaladó mértékben állapítjuk meg és azokat a 7 – 12. évfolyam tantárgyi szerkezetében is megjelenítjük.

A kerettantervi előírásoknál magasabb óraszámban biztosítjuk a következő tantárgyak tananyagtartalmának közvetítését:

idegen nyelv (9 – 12. évfolyam) matematika (9 – 12. évfolyam) biológia (9 – 12. évfolyam)

A tanulók heti óraterhelését a 7-8. évfolyamon 29, a 9-10. évfolyamon a matematikát emelt szinten tanulók számára 30-31, a biológiát emelt szinten tanulók számára 31,5-31,5 óra/hét mértékben állapítjuk meg, a 11-12. évfolyamon az érettségire felkészítő órákkal a tanulók heti óraszáma elérheti a 34 órát. A tanulók heti óraterhelését a beiskolázás során nyilvánosságra hozzuk, beiratkozáskor pedig szülői elfogadó nyilatkozattal erősítjük meg (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. 52. § és 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 7. §).

A 11 – 12. évfolyamon a fakultatív órákat (2 óra/hét) az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre hasznosítjuk.

69


A nem kötelező órakeretet az óratervben megjelölt osztálybontásra, fakultatív órákra, továbbá a közoktatási törvény 52. § (7) bek. szerinti feladatok teljesítésére fordítjuk.

A 2012/2013-as tanévben a hat évfolyamos gimnáziumi képzés osztályai: a 7. , 8. és 9. évfolyamon 1-1 „A” jelű, az oktató – nevelő munka a kerettanterv alapján készített helyi tantervek szerint

folyik.

III. 4. NÉGY ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS

Ó R A T E R Vnégy évfolyamos gimnázium angol – német emelt szintű

2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgy ÉVFOLYAMOK Érett-ségi

Megjegy-zés9. 10. 11. 12.

Magyar 4 4 4 4 KÉTörténelem 2 2 3 3 KÉEmberismeret, etika - - 1 -1. idegen nyelv-kötelező órák terhére 3 3 6 5 KÉ csb.

1. idegen nyelv-választh.órák terhére 4 4 - - KÖTELEZŐ

2. idegen nyelv 2 3 3 3 VÉ csbMatematika 3 3 3 4 KÉInformatika 2 - - - VÉ* csbBevezetés a filozófiába - - - 1Fizika 2 2 2 - VÉBiológia - 2 2 2 VÉKémia 2 2 - - VÉFöldünk és környezetünk 2 2 - - VÉÉnek-zene 2 - - -Rajz és vizuális kultúra - 1 - -Testnevelés és sport 2 2 2 2 VÉOsztályfőnöki 1 1 1 1Önismeret, tanulásmódszertan 0,5 - - -

MODULOKTársadalomismeret - 0,5 - 1

Tánc és dráma Beépül a magyar és testnevelés tantárgyakba.

Mozgókép és médiaismeret - - - 1Művészetek - - 1 1

70


Emelt szintű érettségire felkészítő a kötelező órák terhére

- - 2 2 KÖTELEZŐ

Emelt szintű érettségire felkészítő a szabadon választható órák terhére - - 3 3

VÁLASZT-HATÓ

Javasolt az informatika,

amely elősegíti az

ECDL vizsga letételét.

Kötelező óraszám 27,5 27,5 30 30

Szabadon választható óra terhére 4 4 3 3KÖTELEZŐ a 9. és 10.

évf.

Összóraszám 31,5 31,5 33 33

* az informatika érettségi felkészítő óra felvétele esetén választható érettségi tantárgyként

A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. Az oktató – nevelő munka célja az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanul-mányokra valamint a munkába állásra történő felkészítés.A négy évfolyamos gimnáziumi képzés két nagy szakaszra osztó:

9-10. évfolyam - alapozó és orientáló szakasz Jellemzői: az önismeret, önértékelés fejlesztése, helyes tanulási módszerek kialakítása, a kommunikációs készségek fejlesztése, a viselkedéskultúra fejlesztése, az általános műveltség megszilárdítása, iskolai kötődések kialakítása, a házirend megismerése, beilleszkedés az iskola rendjébe, az osztályközösség szervezése, helyes értékrendjének, igényszintjének kialakítása, felzárkózás, a továbbtanuláshoz szükséges érettségire felkészítő tantárgyak választása.

11-12. évfolyam – specializáló, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz Jellemzői: felkészülés a pályaválasztásra, a különböző foglalkozások, a felsőfokú

intézmények, a továbbtanulás lehetőségeinek megismerése, felkészülés az érettségi vizsgákra, a továbbtanulásra, az eddig szerzett ismeretek tudatos rendszerezésére, törekvés a kultúra - és tudománytörténet egységes egészben való látására, családi életre nevelés, felkészülés a felnőtté válásra, a felnőttek társadalmába való beilleszkedésre, fokozott felelősségvállalás a szűkebb és tágabb környezetért (család, szülő,

testvér, osztálytárs, iskolatárs),71


felkészülés az anyagi felelősségvállalásra.

A szaktárgyi órák a diákoknak nemcsak az elméleti ismereteket, hanem azok alka-lmazásának lehetőségeit is közvetítik. Kiemelik a tantárgyak metszéspontjában elhe-lyezkedő közös tartalmakat. A tanulókat összefüggésben és rendszerben való gondo-lkodásra nevelik.

A szaktanárok és az osztályfőnökök egyaránt törekszenek a helyes tanulási módsz-erek kialakítására, hiszen fel kell készíteni a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra, s arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő ele-meket. Felkészítik a diákokat az információs korban való eligazodásra, az információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására.

Valamennyi pedagógus törekszik a tanulók kommunikációs képességének továbbfe-jlesztésére, az anyanyelv igényes használatának kialakítására, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, az alternatívák felismerésére, mérlegelésére, valamint felelős döntésre ösztönzik a tanulókat.

Az osztályfőnöki órák témakörei között szerepel az önismeret, amely elősegíti az ön-bizalom, az alkalmazkodóképesség, a kudarctűrés, az együttműködéshez és konflik-tuskezeléshez szükséges személyiségjegyek kialakítását.

A nevelés során kiemelt helyen áll a környezeti, az esztétikai, az egészséges életmó-dra történő nevelés, amely részben tanórákon, részben a mindennapi környezet személy-iségformáló szerepével valósul meg.

A négy éves nevelő - oktató munka felkészíti a tanulókat: a felelős társadalmi magatartásra, az állampolgári szerepre, a demokratikus életfor-

mára, a jogok és kötelességek összetartozásának elfogadására, a másik ember megbecsülésére, hogy felelősek saját munkájukért, cselekedeteikért, önmagukért, természeti – tár-

sadalmi környezetükért, cselekvő hazaszeretetre, nyitottságra más népek kultúrája és hagyományai iránt, az európai integrációs folyamatra, amely a kultúraváltás, a globalizáció jelenségeivel

jár együtt, a nemzeti és európai identitástudat megerősítését teszi szükségessé, a folyamatosan változó világra, a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát

célzó szemléletre.A négy évfolyamos gimnázium angol-német emelt szintű osztályában az élő idegen nyelvek közül a német ill. az angol nyelvet emelt szinten tanítjuk.Célunk, hogy diákjaink „B2” típusú középfokú nyelvvizsgát szerezzenek. Nyelvvizsgát tehetnek külső vizsgaközpontokban, illetve emelt szintű érettségi vizsgaként. Céljainkat indokolja:Az iskolánkban éveken keresztül évfolyamonként egy osztállyal működő idegen nyelvi speciális tantervű osztály tanulói a negyedik év végére igen nagy számban szereztek „C” típusú középfokú állami nyelvvizsgát ill. közülük néhányan felsőfokú állami nyelvvizsgát is.Tantestületünk igen hamar megérezte, hogy a mai, egyre nyitottabbá váló világunkban létkérdés a jól alkalmazható idegennyelv-tudás megszerzése. A diákokkal és a szülőkkel széles körben, különböző iskolai fórumokon tudatosítjuk, hogy a biztos nyelvtudás az előfeltétele:

72


a munkába állásnak, a felsőfokú tanulmányoknak, más népek kultúrája és szokásai megismerésének, nemzeti értékeink átadásának, az egész személyiség fejlődésének.

Az angol-német emelt szintű négy évfolyamos gimnáziumi osztályba azok a diákok ny-erhetnek felvételt, akik

elfogadják angol illetve német nyelvből az emelt szintű oktatást, valamint az 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és

irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatuk alapján számított pontszámuk a legmagasabb, de négy egészes átlagnál nem alacsonyabb.

Az általános tantervű négy évfolyamos gimnáziumi osztályba azok a diákok nyerhetnek felvételt, akik

elfogadják az általános tantervű osztály óratervét, valamint az 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv

és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatuk alapján számított pontszámuk a legmagasabb.

A tizenegyedik évfolyamtól diákjaink érdeklődésüknek, képességeiknek, ered-ményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően kétszintű érettségi vizsgákra felkészítő csoportokba jelentkezhetnek, amelyek emeltszintű érettségire, felsőfokú tanul-mányokra, illetve munkába állásra készítenek fel.

Ekkor már az osztálykeret fellazul, ezeken az évfolyamokon, a gimnáziumi és a sza-kközépiskolai osztályokból, a csoportok a tanulók érdeklődése és képességei alapján sz-erveződhetnek.

A 2012/2013-as tanévben a négy évfolyamos gimnáziumi képzés osztályai: emelt szintű oktatás angol illetve német nyelvből – a 9. és 10. évfolyamon egy,

a 11. és 12. évfolyamon 2-2 osztály, az oktató – nevelő munka a kerettanterv alapján készített helyi tantervek szerint

folyik.

III.5. ÓRATERVEK A 2013/2014-ES TANÉVTŐL - GIMNÁZIUMA HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLY ÓRATERVE

7–12. évfolyam2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

73


Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom(*csoportbontás) 3 4 4

(2+2*)4

(3+1*)4

(3+1*)4

(3+1*)I. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3+1 3+1 3+1 3+1II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3Matematika (*csoportbontás)matematikát emelt órában választókbiológiát emelt órában választók

3+2(4+1*) 3+2 3+2

3*

3+2

3*

3+2

3*

3+3

3+1*Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2+1 3 3

Erkölcstan 1 1Etika 1

Biológia – egészségtan (*csoportbontás)matematikát emelt órában választókbiológiát emelt órában választók

2 1+1 2 2*

2+1

2*

2+2

2*

2+2Fizika 2 1 2 2 2

Kémia (*csoportbontás)matematikát emelt órában választókbiológiát emelt órában választók

1+1 2 2 2*

2+1 +1 +1Földrajz 1 2 2 2Ének-zene 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* (egy óra egész évben)

1

Művészetek** 2 2Informatika (csoportbontás) 1 1 1+1 1Életvitel és gyakorlat 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 3 3 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 35 35

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.**11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

74


NÉGY ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLY ÓRATERVEANGOL/NÉMET NYELVI EMELT SZINTŰ KÉPZÉS



Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Magyar nyelv és irodalom(*csoportbontás)

4(2+2*)

4(3+1*)

4(3+1*)

4(3+1*)

I. idegen nyelv (csoportbontás) 3+3 3+4 3+3 3+2II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3+1Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1 1Biológia – egészségtan 2 2 2Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* (egy óra egész évben) 1

Művészetek** 2 2Informatika (csoportbontás) 1+1 1 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.**11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

NÉGY ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLY ÓRATERVEÁLTALÁNOS TANTERVŰ KÉPZÉS


75



Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Magyar nyelv és irodalom(*csoportbontás)

4+1 (3+2*)

4(3+1*)

4(3+1*)

4(3+1*)

I. idegen nyelv (csoportbontás) 3+1 3+1 3+1 3+1II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3Matematika 3 3+1 3+1 3+1Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 3 3+1

Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* (egy óra egész évben) 1

Művészetek** 2 2Informatika (csoportbontás) 1+1 1+1 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.**11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

76

III. 6. SZAKKÖZÉPISKOLAÓ R A T E R V

Szakközépiskola 2012/2013-as tanévtől kifutó rendszerben

TANTÁRGY HUMÁN SZAKMACS. GÉPÉSZ SZAKMACS. KÖZG.SZAKMACS. INF.SZAKMACS.9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12.

Magyar 3+1* 4 4 4 3+1* 4 4 4 3+1* 4 4 4 3+1* 4 4 4 *csbTört. és állampolgári ism. 2 2 2 3 2 2 2 3 2 2 2 3 2 2 2 3Társadalomismeret, etika - - 1 - - - 1 - - - 1 - - - 1 -Idegen nyelv-kötelező óra 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 csbIdegen nyelv-szabadon vál. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Latin 1 - - - - - - -Matematika-kötelező 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3Matematika-szabadon 1 1 1 1 1 1 1 1Ének-zene-kötelező 0,5 0,5 - - 0,5 0,5 - - 0,5 0,5 - - 0,5 0,5 - -Ének-zene-szabadon v 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5Rajz, vizuális komm. - - 2 - - - 2 - - - 2 - - - 2 -Osztályfőnöki-kötelező 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Önismeret, tan.m. - - 1 - 1 - 1 -Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2Fizika 1 2 - - 1 2 2 2 1 2 - - 1 2 2 2Földünk és környezet. 2 1 - - 2 1 - - 2 1 2 2 2 1 - -

Biológia 1 2 2 2 1 2 - - 1 2 - - 1 2 - -Kémia 2 1 - - 2 1 - - 2 1 - - 2 1 - -Informatika 1 1 - - 1 1 - - 1 1 - - 1 1 - - csbSzakmai alapozó-kötelező 5 5 8 10 5 5 8 10 5 5 8 10 5 5 8 10Szakmai alapozó-szabadon - - 1 1Kötelező érettségi felk. - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2Szabad érettségi felk. - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2Összesen kötelező 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30Összes szabadon választ. 3,5 2,5 3 3 3,5 3,5 3 3 3,5 2,5 3 3 3,5 3,5 3 3Mindösszesen 31 30 33 33 31 31 33 33 31 30 33 33 31 31 33 33

Ó R A T E R V E K

Szakközépiskola 2012/2013-as tanévtől kifutó rendszerben TANTÁRGY FAIPARI SZAKMACS KÖZL. SZAKMACS IDEGF. SZAKMACS. INF. SZAKMACS.

9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12.Magyar 3+1* 4 4 4 3+1* 4 4 4 3+1* 4 4 4 3+1* 4 4 4 *csbTört. és állampolgári ism. 2 2 2 3 2 2 2 3 2 2 2 3 2 2 2 3Társadalomismeret, etika - - 1 - - - 1 - - - 1 - - - 1 -Idegen nyelv-kötelező óra 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 csbIdegen nyelv-szabadon vál. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Matematika-kötelező 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3Matematika-szabadon 1 1 1 1 1 1 1 1Ének-zene-kötelező 0,5 0,5 - - 0,5 0,5 - - 0,5 0,5 - - 0,5 0,5 - -Ének-zene-szabadon v 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5Rajz, vizuális komm. - - 2 - - - 2 - - - 2 - - - 2 -Osztályfőnöki-kötelező 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Önismeret, tan.m. - - 1 - 1 - 1 -Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2Fizika 1 2 - - 1 2 2 2 1 2 - - 1 2 2 2Földünk és környezet. 2 1 - - 2 1 - - 2 1 2 2 2 1 - -

Biológia 1 2 2 2 1 2 - - 1 2 - - 1 2 - -Kémia 2 1 - - 2 1 - - 2 1 - - 2 1 - -Informatika 1 1 - - 1 1 - - 1 1 - - 1 1 - - csbSzakmai alapozó-kötelező 5 5 8 10 5 5 8 10 5 5 8 10 5 5 8 10Szakmai alapozó-szabadon - - 1 1Kötelező érettségi felk. - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2Szabad érettségi felk. - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2Összesen kötelező 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30 27,5 27,5 30 30Összes szabadon választ. 3,5 2,5 3 3 3,5 3,5 3 3 3,5 2,5 3 3 3,5 3,5 3 3Mindösszesen 30 30 33 33 31 31 33 33 31 30 33 33 31 31 33 33

Ó R A T E R Va nyelvi előkészítő osztály számára

2013/2014. tanévtől9. évfolyam

Idegen nyelv

Testnevelés Informatika Képesség-fejlesztés

Szabad órakeret

Heti óraszám

18 5 2 2 3 30

A szakközépiskolában a nevelés és az oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. illetve a 13. évfolyamon fejeződik be. Az oktató – nevelő munka célja az általános műveltség megalapozása, érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányokra történő felkészítés, illetve előkészítés a munkába állásra és a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

A képzés szakaszai9-10. évfolyam

Jellemzői: személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése, helyes tanulási technikák kialakítása, kommunikációs készségek kialakítása. a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési

normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés), szakképzés előkészítése, megalapozása, pályaorientáció, a választott szakma megismerése, alapismereteket szerzése a munka világáról, a demokratikus társadalom értékeinek, az állampolgári jogok és kötelességek

megismerése, patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása, az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés, a másság elfogadására, toleranciára nevelés. egészséges életmódra nevelés.

11-12. évfolyam:Jellemzői: felkészülés a kétszintű érettségi vizsgára és továbbtanulásra, felkészülés a szakmai tanulmányi versenyeken történő sikeres helytállásra, az általános műveltség elmélyítése, szakképzés megalapozása, az eddig szerzett ismeretek tudatos rendszerezése, törekvés a kultúra - és tudománytörténet egységes egészben való látására, felkészülés a felnőtté válásra, a felnőttek társadalmába való beilleszkedésre, a demokratikus polgártudat és identitástudat magasabb szintre emelése.

A 9. évfolyamtól kezdődően a kerettantervben meghatározott szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

A szakközépiskola 9-12. évfolyamán folyó szakmai előkészítő oktatás nem szakmai képzés, hanem a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképesítés kiválasztására szolgál. Célja, hogy megismerjék a tanulók az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket és a kapcsolódó tevékenységformákat. A szakközépiskolák 9-12. évfolyamain a szakmai előkészítő kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, a képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi.

A jelenlegi 9-12. (13.) évfolyamon a módosított kerettantervre épülő helyi tanterv alapján szakmacsoportos alapozást folytatunk.

A kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat.

A szakképzésre való előkészítés első lépése, hogy a tanulók megismerkedjenek a széles szakterület tevékenységformáival. Második lépésként - választás alapján – a szakterületbe tartozó szakmacsoport tevékenységformáival megismerkedve tudnak megalapozott pályaválasztási döntést hozni.

Szakközépiskolai képzés: humán szakterület (szociális szolgáltatások szakmacsoport), műszaki szakterület (gépészet szakmacsoport), műszaki szakterület (informatika szakmacsoport), műszaki szakterület (közlekedési szakmacsoport), műszaki szakterület (könnyűipari szakmacsoport), műszaki szakterület (faipari szakmacsoport), gazdasági és szolgáltatási szakterület (közgazdaság szakmacsoport), gazdasági és szolgáltatási szakterület (vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport).

Iskolánkban a fentiek szerint a négy évfolyamos szakközépiskolai tagozaton évfolyamonként 3-4 osztály indítását tervezzük a jelentkezés függvényében évente:

közgazdasági informatika gépészet szociális szolgáltatás közlekedési vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportban.

Az öt évfolyamos szakközépiskola esetén: 9. évfolyamon nyelvi előkészítés, a 10-13. évfolyamon szakmacsoportos alapozás folyik közgazdaságtan és

informatika szakmacsoportban, amennyiben igény mutatkozik a képzés iránt.

A négy évfolyamos szakközépiskola esetén:

9-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik (beiskolázás függvényében): szociális szolgáltatások,

gépészet, informatika, könnyűipari, faipari, közlekedési, közgazdasági, vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportokban.

Az osztályok összetétele a mindenkori jelentkezések függvényében változhat.

A szakközépiskolai tagozaton az egységesen kötelező és szabadon választott tárgyakat az óraterv tartalmazza. Ezen kívül a diákok érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően a 11. évfolyamtól érettségire felkészítő órákra jelentkezhetnek, melyek biztosítják a kétszintű érettségire és a továbbtanulásra történő felkészítést.

SZAKKÖZÉPISKOLA ÓRATERVE2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Óraterv a kerettantervekhez - 9-12. évfolyam – szakközépiskolaTantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom(*csoportbontás)

4+1 (3+2*)

4(3+1*)

4(3+1*)

4(3+1*)

Idegen nyelvek (csoportbontás) 3+1 3+1 3+1 3+1Matematika 3+1 3+1 3 3+1Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2+1 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan +1 humán 2 21

+1humán

Fizika 2 2

1+1

gép.,inf.,közlekedés

Kémia 2 1 Földrajz 2 1 +1 kg.,idf.Művészetek* 1

Informatika (csoportbontás)

1+1

gép.,inf.,közlekedés,

kg.,idf

+1

Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

6 7 8 11

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.**A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik.

A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását.

A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.

III. 7. SZAKISKOLA

A középfokú oktatás azon szakasza, ahol az általános műveltség megszilárdítása a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizedik évfolyam végén fejeződik be. Ebben a szakaszban az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő, műveltségi területekből kialakított tantárgyak szerinti kerettantervek biztosítják.

Az általános műveltséget megalapozó szakaszon belül az egyes évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. A kilencedik évfolyam helyi tantervében megjelenik a pályaorientáció ill. gyakorlati oktatás is. A tizedik évfolyamon már a kötelező órák 40%-ban szakmai alapozó elméleti és iskolai tanműhelyes gyakorlati oktatás folyik. A 9-10. évfolyamok tehát nemcsak lezárják az általános képzést s felkészítenek a kompetencia mérésre, de olyan korszerű s továbbépíthető alapműveltséget nyújtanak a tanulóknak, amely elősegíti a képességek minél teljesebb kibontakozását és megalapozzák a szakma tanulását.

A szakiskolának jellemzően 9-10. évfolyama és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, OKJ-ben meghatározott számú, szakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamokon (1/11-2/12-3/13.) a központi SZVK-hoz igazodó szakmai vizsgára történő felkészítés pedagógiai szakasza folyik. A tananyagot az SZVK és OKJ központi programokra épített helyi szakmai képzési program tartalmazza. A tanulók szakmától függően a szakképzési bizonyos szakaszában gyakorlati szintvizsgát tesznek. A képzés legvégül a 26/2001 OM rendelet ill. a 2008 szeptemberétől induló szakképzéseknél a 20/2007 SZMM rendelet előírásai alapján szervezett szakmai vizsgát tesznek.

A szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerű tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény a munkatársakkal való együttműködő,

egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére.A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Munkánkat akkor érezzük eredményesnek, ha sikerül szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfelelnek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek.

SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS 9. évf.

1. Műszaki szakterület 9. évfolyam: orientáció heti 1 óra

előkészítő gyakorlat heti 4 óra

Műszaki szakterülethez tartozó szakmacsoportok: Gépészet szakmacsoport (szerkezetlakatos, géplakatos, hegesztő, fémforgácsoló) Közlekedés szakmacsoport (karosszérialakatos, fényező mázoló) Építészet szakmacsoport (kőműves, szobafestő-mázoló, ács-állványozó szakma) Könnyűipar szakmacsoport (nőiruha-készítő, férfiruha-készítő) Faipar szakmacsoport (asztalos)

2. Agrár szakterület

9. évfolyam: orientáció heti 1 óraelőkészítő gyakorlat heti 4 óra

Agrár szakterülethez tartozó szakmacsoport: Mezőgazdasági szakmacsoport (mezőgazdasági gépész)

3. Kereskedelem-marketing szakterület


Kereskedelem-marketing szakterülethez tartozó szakmacsoport: Kereskedelem-marketing szakmacsoport (lakástextil eladó, ruházati eladó, virágkötő-

berendező, virágkereskedő)

4. Vendéglátás-idegenforgalom szakterület


Vendéglátás-idegenforgalom szakterülethez tartozó szakmacsoport:

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (panziós, falusi vendéglátó)

SZAKMAI ALAPOZÁS 10. évf.

1. Gépészet szakmacsoport 10. évfolyam: alapozó elmélet heti 3 óra bontás: mechanika 1 óra

szakrajz 1,5 óra anyagismeret 0,5 óra

alapozó gyakorlat heti 4 óra

2. Építészet szakmacsoport 10. évfolyam alapozó elmélet heti 3 óra bontás: szakmai 1 óra

anyagism. 1 óra szakrajz 1 óra


3. Könnyűipari szakmacsoport 10. évfolyam alapozó elmélet heti 3 óra bontás: anyagism. 1 óra

szakrajz 1 óra szakmai 1 óra


4. Faipari szakmacsoport 10. évfolyam alapozó elmélet heti 3 óra bontás: szakmai 1,5 óra

anyagism. 0,5 óra szakrajz 1 óra


5. Mezőgazdasági szakmacsoport 10. évfolyam alapozó elmélet heti 3 óra bontás: műszaki rajz 1 óra

mg. ism. 1 óra gépelemek 1 óra


6. Kereskedelem-marketing szakterület

10. évfolyam: szakmai elmélet heti 3 óraalapozó gyakorlat heti 4 óra

7. Vendéglátás-idegenforgalom szakterület

10. évfolyam: szakmai elmélet heti 3 óraalapozó gyakorlat heti 4 óra

Bontás: szakmai elméletből csak mint lehetőség áll fenn, nem kötelező megbontani.

SZAKISKOLA ÓRATERVE2008/2009-es tanévtől

Tantárgy 9. évf. 10. évf. Megjegyzés

Magyar nyelv és irodalom 3 3Történelem és társadalomismeret 2 2Idegen nyelv 3 3 csoportbontásMatematika 3 3Informatika 1 1 csoportbontásFizika 1,5 1,5Biológia, egészségtan 1 1Kémia 1 1Földünk és környezetünk 2 0Ének-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 0,5 0,5Testnevelés 2,5 2,5Pályaorientáció 1 csoportbontásGyakorlati oktatás 4 csoportbontásSzakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás - 7 csoportbontásOsztályfőnöki 1 1Összesen 27,5 27,5

A szakmacsoportos alapozó oktatás 9. ill. 10. évfolyamra vonatkozó irányelveit és tartalmi elemeit a 17/2004.(V.20) OM rendelet módosításáról szóló 1/2006. (VI.29) OKM rendelet II. sz. melléklete tartalmazza.

2+2- es SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEI A 2012/2013-AS TANÉVTŐL

31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló

S.sz.: Tantárgyak 1/11.évf. 2/12. évf.1 Osztályfőnöki 36 1 32 12 Testnevelés 72 2 64 23 Szakmai ismeretek 72 2 96 34 Szakmai és üzemi gyakorlatok 504 14 416 135 Fémipari gyakorlatok 72 2 64 26 Anyagismeret 36 1 32 17 Geometriai mérés 72 2 0 8 Munka-,körny.és egészségv. 36 1 32 1

9 Műszaki rajz 72 2 64 210 CNC ismeretek 108 3 128 411 CNC gyakorlat 180 5 160 5

12Műszaki informatika (CAD/CAM) 0 32 1

13 Nyári gyakorlat 160 Elm.: 14 15Gyak.: 21 20

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos

TantárgyHeti óraszám

1/11.évf. 2/12. évf.Testnevelés 2 2Osztályfőnöki 1 1Munkavédelem 1 1Géptan 1Anyagismeret 2 2Vállalkozás és jogi ismeretek - 1Szakmai ismeret 3 3Szerkezettan-szakrajz 3 2Bútorstílusok - 1Szakmai gyakorlat 22 22Nyári gyakorlat 160 -ÖSSZ: 35 35

33 582 04 1000 00 00 Festő, mázoló és tapétázó

Tantárgy1/11.évf. 2/12. évf.

éves heti éves heti

Munkavédelem 37 1 32 1

Anyagismeret 74 2 64 2

Szakmai ismeret 111 3 80 2.5

Szakrajz 111 3 96 3

Szakszámtan 37 1 32 1

Vállalkozás I. 37 1

Vállalkozás II. 32 1

Szakmai gyakorlat I 777 21Mázolás, tapétázás, Plakátragasztás 688 21.5

Gyakorlat 32 32

31 582 15 1000 00 00 Kőműves

S.sz.: Tantárgyak1/11.évf. 2/12. évf.

1 Osztályfőnöki 36 1 32 12 Testnevelés 72 2 64 23 Építési tevékenység 72 2 64 24 Zsaluszerkezetek 36 1 0 05 Állványozás 36 1 0 06 Szigetelés 0 0 48 1,57 Betonozás 1 72 2 0 08 Kőműves munkák 36 1 112 3,59 Informatika 36 1 16 0,510 Betonozás 2 36 1 0 011 Speciális kőműves munkák 0 0 16 0,512 Szakszámtan 36 1 32 113 Általános vállalkozási ism. 36 1 32 114 Szakmai gyakorlat 756 21 704 2214 Nyári gyakorlat 160

1312 1024

31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos

Sorsz. Tantárgy 1/11.évf. 2/12. évf.

1. Oszt.főn. 1 12. Testnevelés 2 23. Munkavédelem I 2 4. Munkavédelem II 15. Mérések I. 1 6. Anyagismeret I. 1 7. Anyagismeret II. 18. Szakrajz I. 2 9. Szakrajz II 1,510. Építészrajzi ismeretek 1,511. Magasban végzett

munkák 0,5

12. Technológia 1,5 13. Szakmai ismeret I 2,5

14. Szakmai ismeret II 3,515. Munkajogi ismeretek 116. Minőségbiztosítás 117. Vállalkozási ismeretek 118. Anyagvizsgálat 1 19. Mérések II. 1 20. Mechanika 1 21. Gyakorlat I. 18 21 34 36

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó

TantárgyHeti óraszám

1/11. évf 2/12. évf

Marketing, vállalkozás 4 5

Idegenforgalmi ismeretek 3 2

Terítés, dekorálás 4 4

Ételkészítési ismeretek 2 2

Higiénia, munkavédelem 2 2

Mezőgazdasági ismeretek 4 1

Néptánc 2 2

Idegen nyelv 1 1

Osztályfőnöki 1 1

Szakmai gyakorlat 12 15Összesen: 35 35

AZ ELŐREHOZOTT SZAKISKOLAI SZAKKÉPZÉS(9., 10., 11. ÉVFOLYAMOK) KÖZISMERETI KERETTANTERVE

AZ ELŐREHOZOTT SZAKISKOLAI SZAKKÉPZÉSSZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEI A 2012/2013-AS TANÉVTŐL

31 521 11 1000 00 00 Hegesztő

Óraterv nappali rendszerű oktatásban 3 év

Tantárgy 1/9. évf 2/10. évf 3/11. évf

éves heti éves heti éves heti

Munkavédelem I. 36 1Munkavédelem II. 18 0.5Gépészeti mérések I. 18 0.5Gépészeti mérések II. 36 1Anyagismeret 36 1 18 0.5Anyagvizsgálat 18 0.5Szakrajz I. 54 1.5 36 1Szakrajz II. 72 2Fémek alakítása 36 1Alapszerelések végzése 36 1Szakmai ismeret I-II 90 2.5 128 4Hegesztett kötések vizsgálata 18 0.5 16 0.5Hegesztési feszültségek, alakváltozások 16 0.5

Szakmai számítás 36 1 16 0.5Hegesztési Biztonsági Szabályzat 18 0.5

Mechanika 18 0.5Gazdasági ismeretek 16 0.5Hőtechnika 32 1Gyakorlat I-II-III 288 8 504 14 672 21Nyári Termelési Gyakorlat 140 35 160 40

Összes Elmélet 216 6 252 7 224 7Összes Gyakorlat 432 504 672


Tantárgy 1/11. évf 2/12. évf


Munkavédelem I. 36 1Munkavédelem II. 18 0.5Gépészeti mérések I. 18 0.5Gépészeti mérések II. 36 1Anyagismeret 36 1 16 0.5Anyagvizsgálat 18 0.5Szakrajz I. 54 1.5 32 1Szakrajz II. 72 2Fémek alakítása 36 1Alapszerelések végzése 18 0.5Szakmai ismeret I-II 162 4.5 144 4.5Hegesztett kötések vizsgálata 16 0.5Hegesztési feszültségek, alakváltozások 16 0.5

Szakmai számítás 32 1Hegesztési Biztonsági Szabályzat 16 0.5

Mechanika 16 0.5Gazdasági ismeretek 16 0.5Hőtechnika 16 0.5Gyakorlat I-II 702 19.5 752 23.5

Nyári Termelési Gyakorlat 160 40

Összes Elmélet 360 10 320 10Összes Gyakorlat 846 752

31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos


Tantárgy 1/9.évf 2/10.évf 3/11.évf


Munkavédelem I. 36 1Munkavédelem II. 18 0.5Gépészeti alapmérések I. 18 0.5Gépészeti alapmérések II. 36 1Anyagismeret 36 1 18 0.5Anyagvizsgálat 18 0.5Szakrajz I. 54 1.5 36 1Szakrajz II. 72 2Fémek alakítása 36 1Alapszerelések végzése 36 1Szakmai ismeret I-II 90 2.5 128 4Építészrajzi ismeretek 16 0.5Szakmai számítás 18 0.5 16 0.5Gépészeti kötések alapjai 72 2Mechanika 18 0.5Gazdasági ismeretek 16 0.5Minőségügyi ismeretek 16 0.5Magasban végzett lakatostevékenység 32 1

Gyakorlat I-II-III 288 8 504 14 672 21Nyári Termelési Gyakorlat 140 35 160 40

Összes Elmélet 216 6 252 7 224 7Összes Gyakorlat 432 504 672


Tantárgy 1/11.évf 2/12.évf


Munkavédelem I. 36 1Munkavédelem II. 18 0.5Gépészeti alapmérések I. 18 0.5Gépészeti alapmérések II. 36 1Anyagismeret 36 1 16 0.5Anyagvizsgálat 18 0.5Szakrajz I. 54 1.5 32 1Szakrajz II. 72 2Fémek alakítása 36 1Alapszerelések végzése 18 0.5Gépészeti kötések alapjai 72 2Szakmai ismeret I-II 90 2.5 144 4.5Építészrajzi ismeretek 16 0.5Magasban végzett lakatosfeladatok 32 1

Szakmai számítás 32 1Mechanika 16 1Gazdasági ismeretek 16 0.5Minőségügyi ismeretek 16 0.5Gyakorlat I-II 702 19.5 752 23.5

Nyári Termelési Gyakorlat 160 40

Összes Elmélet 360 10 320 10.5Összes Gyakorlat 846 752

33 582 04 1000 00 00 Festő, mázoló és tapétázó


Tantárgy 1/9.évf 2/10.évf 3/11.évf


Munkavédelem 36 1

Anyagismeret 36 1 72 2 3 1

Szakmai ismeret 72 2 72 2 64 2

Szakrajz 72 2 72 2 64 2

Szakszámtan 36 1 32 1

Vállalkozás I. 32 1

.Összes elmélet 216 6 252 7 224 7

Szakmai gyakorlat I 432 12 180 5

Szakmai gyakorlat II 108 3Mázolás, tapétázás,PlakátragasztásGyakorlat 216 6 672 21Összes gyakorlat 432 12 504 14 672 21

18 21 28

3 ÉVES SZAKKÉPZÉSSZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEI A 2013/2014-ES TANÉVTŐL

Óraterv a szakképesítések megszerzésére nappali rendszerű oktatásban

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyamheti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszámszabadsáv

nélkül

heti óraszámszabadsávval

éves óraszámszabadsávval

1/9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/évÖgy 140 1402/10. évfolyam

23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év

Ögy 140 1403/11. évfolyam

23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét 816 óra/év

Összesen: 2366 óra 2608 óra

évfolyamheti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszámszabadsáv

nélkül

heti óraszámszabadsávval

éves óraszámszabadsávval

1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/évÖgy. 160 óra 160 óra2. évfolyam 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/évÖsszesen: 2302 óra 2540 óra

34 543 02 ASZTALOS 34 341 01 ELADÓ34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ 34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ 34 521 06 HEGESZTŐ 34 521 04 IPARI GÉPÉSZ 34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ 34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ34 542 06 NŐI SZABÓ34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ34 215 04 VIRÁGKÖTŐ ÉS VIRÁGKERESKEDŐ35 521 01 CNC GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

A részletes óratervi háló megtalálható a mellékletben

III. 8. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAM

A szakképzés célkitűzése kielégíteni a gazdaság korszerűen képzett szakember igényét piacképes szakmák oktatásával, figyelembe véve a munkaerő-piaci változásokat, felkészítve a tanulókat a rugalmas pályamódosítások lehetőségére. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő egyes képzések megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget, előzetes szakmai gyakorlatot, pályaalkalmassági illetve szakmai alkalmassági követelményeket, a képzések időtartamát, óraszámait, az elmélet és gyakorlat arányát a központi programok tartalmazzák.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerint a szakképzést folytató intézményekben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésében be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt.

Beszámítás esetén az egyébként az első szakképzési évfolyamot követően tartandó szakmai gyakorlatot ebben az esetben a képzés megkezdése előtt meg kell tartani.

13-14. (15.) évfolyam – érettségire épülő szakképző szakaszJellemzői:

szakmai ismeretszerzés, felkészülés a szakmai vizsgára, felnőtt életmódra való felkészülés, a szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem,

megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye stb.,

a felnőttkori szocializáció fejlesztése, felkészítés a szakirányú továbbtanulásra.

A szakképző évfolyamon a 12. (öt évfolyamos szakközépiskola esetén 13.) évfolyam befejezése után évenként illetve intézményegységenként egy-egy szakképző osztály indítását tervezzük. Intézményünk tárgyi és személyi feltételeit figyelembe véve közgazdasági, humán, gépész, informatika vendéglátás-idegenforgalmi, könnyűipari, közlekedés szakmacsoportokra épülő szakmák képzését tervezzük az Országos Képzési Jegyzék alapján középfokú képzési szint megszerzésével. Az oktatható szakképesítéseket az Alapító Okirat tartalmazza.

Az új tanévben indított szakképesítéseket a beiskolázási anyag elkészültekor hozzuk mindig nyilvánosságra.

A szakok indítását mindig a jelentkezők létszáma dönti el, figyelembe véve a fenntartó – korábbi – osztályszervezésre vonatkozó döntését.

Négy évfolyamos szakközépiskolai képzés a 2011/2012-es tanévben: szociális szolgáltatások szakmacsoport - 9-12. évf. gépész szakmacsoport - 9-12. évf. informatika szakmacsoport - 9-12. évf. közgazdaság szakmacsoport - 9-12. évf.

közlekedés szakmacsoport - 10-12. évf. vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport - 9-12. évf.

A nevelő-oktató munka a módosított kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint folyik.

Szakképző évfolyamok: gépgyártás-technológiai technikus (OKJ (1/13., 2/14. évf.) gazdasági informatikus (OKJ (1/13., 2/14. évf.) szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ (1/13., 2/14. évf.) webmester (OKJ (1/13., 2/14. évf.) autószerelő (OKJ (1/13., 2/14. évf.) hálózattelepítő (OKJ (15. évf.) autó-technikus (OKJ (15. évf.)

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény lehetővé teszi a megszerzett ismeretek beszámítását a szakma tanulása során. Az iskola igazgatója - a tanuló kérelmére - a központi szakképzési programok, a kerettantervi előírások és konkrét (szakmai és közismereti) tartalmak, illetve óraszámok (elméleti és gyakorlati arányok) alapján dönt a tanuló korábbi tanulmányainak beszámíthatóságáról. A beszámítás a helyi programok és a szakképzési követelmények alapján különböző formájú (pl. óralátogatás alóli felmentés) egyénre szabottan is differenciált és eltérő időtartamú lehet.

Azok a tanulók kaphatnak a fentiek alapján az egyes órák látogatása alól felmentést a tanulmányi eredménytől függően akik:

humán szakmacsoportban, szociális alapismeretekből, gépészeti szakmacsoportban, gépészeti alapismeretekből, informatika szakmacsoportban, informatikai alapismeretekből, közgazdasági szakmacsoportban, közgazdasági alapismeretekből, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban, vendéglátás-idegenforgalom

alapismeretekből, közlekedés szakmacsoportban, közlekedés alapismeretekből érettségiztek és

közép vagy emelt szintű vizsgán megfeleltek.Modulrendszerű képzés esetén a szakma helyi szakmai programja által meghatározott modul, tananyag egység, tananyag elem elsajátítását igazoló dokumentum alapján a tanuló felmentést kaphat.

Intézményünkben az oktatás a mindenkori OKJ-ban szereplő szakmák központi program és időtartamára épülő helyi tanterveknek megfelelően folyik.

11-13. évfolyam - alapfokú szakképző évfolyamJellemzői:

a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása,

felkészülés a szakmai vizsgára, olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai

helytállásra és további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére, felnőttkori szocializáció fejlesztése,

a szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye stb.

ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉSEK ÓRATERVEI

2012/2013-AS TANÉVTŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN

54 481 03 0010 54 07 Informatikai rendszergazda /Webmester/

ÓratervTantárgy Típus Heti óraszám

1/14 2/14Alapismeret E 2 2Alkalmazás E 2 1Operációs rendszerek E 1 0Vállalkozási és jogi ismeretek E 2 2Irodai alkalmazások E 0 2Fejlesztési ismeretek E 2 0Marketing ismeretek E 0 2Üzemeltetési és javítási ismeretek E 1 2Hálózat szerelés E 2 1Számítógépes grafika E 2 1WEB tervezés E 3 3WEB szerkesztési és programozási ismeretek E 8 8

Hálózati operációs rendszerek E 8 8Angol nyelv E 1 2Összesen 34 34

Tantárgy: saját tantárgynévTípus: E/G elmélet-gyakorlat a tanár szempontjából

A 2013/2014-ES TANÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN

54 525 02 AUTÓSZERELŐ55 525 01 AUTÓTECHNIKUS54 481 01 CAD-CAM INFORMATIKUS54 521 03 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS

54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS54 812 01 IGEGENVEZETŐ54 481 03 INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATÉPÍTŐ ÉS ÜZEMELTETŐ54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ55 762 06 SZOCIÁLIS, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI ÜGYINTÉZŐ 54 344 02 VÁLLALKOZÁSI ÉS BÉRÜGYINTÉZŐ

III. 9. KÖZNEVELÉSI HÍDPROGRAM

Komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenység. ami biztosítja a közép-fokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzését. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 12. fejezete 14. §-a)

Híd I. - érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás

Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező középfokú iskolába felvételt nem nyert tanköteles korú tanulók számára egy éves képzési időben, 8 - 10 fős kiscsoportos munkaformában az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával lehetőséget ad a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismeretek, kompetenciák pótlására.

A képzési idő 40%-a, vagyis heti 2 nap a munka világára való közvetlen felkészítés, olyan módon, hogy egyik napot az iskolában töltik a tanulók. Ezen a napon az „Alapvető munkavállalói és életpálya-építő” modulok által ajánlott anyag kerül feldolgozására, illetve a „Munka világa" modulok szakmacsoportjaival való ismerkedésre kerül sor. A második napon munkahelyi megfigyeléssel, később munkatapasztalat szerzés előkészítésével, majd a szerzett élmények feldolgozásával foglalkoznak. A hét fennmaradó 3 napját a nemzeti alaptanterv műveltségterületeihez kapcsolódó modulokkal való tevékenységekre fordítjuk. A diákok a sikeres tanév után tanúsítványt kapnak, és felvételizhetnek középiskolába.

Híd II. - program szakképesítés megszerzése A lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú

vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli – fiatalok számára a későbbi foglalkoztathatóság érdekében biztosítja a szakképzésbe történő bekapcsolódást, de legalább a munkavállalásra történő felkészítést a rész-szakképesítés megszerzésének biztosításával.

Felvételt nyerhetnek az általános iskola kezdeményezésére tizenötödik életévük betöltésének évében azok az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanköteles tanulók, akik legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek.

A programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés

megszerzésére készít fel. A tanuló a program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A program záróvizsgával zárul, amelyről az iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. A képzési idő egy vagy két tanítási év (tíz vagy húsz hónap).

20 hónapos változat (A és B) A) változat - rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti

képzést kínál a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak. B) változat - hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú

közismereti képzést biztosít a felkészültebb tanulók számára.

10 hónapos (C változat) Ha a tanuló nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a Híd II. programban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciákat) szerezhet meg. A szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítés célja a szakiskolai képzésbe való lépés.

A szakképzési évfolyamon a tanuló szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. A képzés végén szakmai vizsgát tehet, amellyel rész-szakképesítést szerezhet.

HÍD 2. PROGRAM ÓRATERVE

A HÍD 2. program közismereti óraszámai

Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1.heti 24

HÍD/2/2.heti 17

HÍD/2/1.heti 16,5

HÍD/2/2.heti 10

HÍD/2/1.heti 31,5

közismereti óraA

2 éves1. év

közismereti óraA

2 éves2. év

közismereti óraB

2 éves1. év

közismereti óraB

2 éves2. év

közismereti óraC

1 éves

Kommunikáció és anyanyelv

4 3 3 2 5

Élő idegen nyelv (angol, német)

4 3 3 2 5

Matematika 4 3 3 2 5

Társadalom és jelenkor-ismeret

3 2 1,5 1 4

Természetismeret 3 2 1,5 1 4

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési

modulok

1 1 0,5 1 2

Testnevelés és sport*

2 2 2 - -

Osztályfőnöki (osztályközösség-

építő program)

1 1 1 1 1

Szabadon tervezhető

órakeret: pl. informatika

2 - 1 - 5,5

Összesen 24 17 16,5 10 31,5

*A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a HÍD 2. program alkalmazói is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. A programot a rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével kell megvalósítani.

A legfontosabb – és minden évfolyamra értendő – a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók.

(A táblázat célkitűzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek)

A képzésben oktatott faipari gépkezelő ill. kerti munkás rész-szakképesítések részletes tantárgyi hálóját a melléklet tartalmazza.

A felsorolt szakmák óratervi hálóit a mellékelt tartalmazza.

III. 10. ÁTJÁRHATÓSÁG (Felvétel – átvétel)

III. 10. 1. Felvétel Hetedik és kilencedik évfolyamra

Az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében, az oktatásért felelős miniszter által, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon.

A jelentkezési lapokat az általános iskola továbbítja intézményünkhöz, illetve a Felvételi Központba. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban, a beérkezett jelentkezések rangsorolása után kerül sor azon határ meg-jelölésére, ameddig a jelentkezést az adott osztályba, szakmacsoportos képzésre és szakképzésre az intézmény elfogadja. A rangsor kialakítása a jelentkező osztályzatai alapján történik.

a hat évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezés esetén az 5. osztály év végi és 6. osztály félévi magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv és matematika érdemjegyének összege csökkenő sorrendben (minimum 35 pont),

a négy évfolyamos gimnáziumba, a négy és öt évfolyamos szakközépiskolába történő jelentkezés esetén az 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatok összpontszáma csökkenő sorrendben (négy évfolyamos gimnázium nyelvi emelt szintű osztályában négy egészes átlagnál nem lehet kevesebb).

szakiskolába történő jelentkezés esetén 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik os-ztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatok összpontszáma csökkenő sorrendben. A tanulókat ezen pontszá-muk alapján rangsoroljuk az általuk megjelölt szakképzésben. A tanuló rang-sorolása alapján elsődlegesen az első helyen megjelölt szakmacsoportba nyer felvételt, amennyiben a hozott eredménye is megerősíti ezt. Elutasításra csak azok kerülnek, akik eredményük alapján nem sorolhatóak be.

A tantestület minden évben a tanévnyitó értekezleten dönt arról, hogy a négy év-folyamos gimnáziumba és a szakközépiskolába jelentkező tanulók számára tart-e írás-beli felvételi vizsgát vagy elbeszélgetést. Döntését a beiskolázási tájékoztatóban nyil-vánosságra hozza.

A felvételről a megadott rangsor, keretszám, határ, valamint a tanuló igénye is-meretében a Felvételi Központ dönt.

A szakképző évfolyam 11. évfolyamára lépés feltétele a 10. évfolyam eredményes elvégzése, ami általános iskolában vagy másik szakképző intézményben, középiskolában is elvégezhető. A belépés feltétele a 10. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A gyakorlati képzés helyét lehetőségeihez mérten az iskola biztosítja, amennyiben ez nem oldható meg, a tanuló csak akkor nyerhet felvételt adott szakmára, ha gyakorlati munkahelyről önmaga

gondoskodik, élve a tanulmányi szerződés kötésének lehetőségével, melyet bemutat a gyakorlati oktatásvezetőnek.

A 13. és 15. évfolyamra jelentkezés az iskola által kiadott regisztrációs lapon történik. A jelentkezés alapfeltétele: érettségi bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A közoktatási törvény 71.§. (1) szerint „a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte”.

Túljelentkezés esetén a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv 12. osztályos év végi és érettségi eredménye alapján felállított rangsor szerint történik a felvétel.

A jelentkezési határidő után jelentkező diákok várólistára kerülnek és felvételükről az iskola vezetése dönt. Rangsor itt is a tanulmányi eredmény alapján állítható fel.

A szakképzésre történő beiskolázás intézményi gyakorlata:Mind a 10. szakiskolai, mind a 12. szakközépiskolai évfolyamokon a szakmaválasztást megelőzően december-januárban felmérés készül, mely szakmákat kívánják a tanulók elsajátítani az alapozó szakasz után. Ezek és az intézményi lehetőségek mérlegelése után az iskolavezetés dönt a meghirdetendő szakmákról. Ezt követően nyilatkoztatjuk a szülőt és tanulót a választandó szakmáról, akár 2-3 szakma megjelölésével, melyeket rangsorol a jelentkezési lapján.

Túljelentkezés esetén figyelembe vesszük: milyen alapozásban vett részt a tanuló, milyen a tanulmányi eredménye rendelkezik-e tanulószerződéssel (különösen gyakorlati férőhely szűkösség

esetén).A felvételről értesítjük a tanulót. A szakmára történő jelentkezés határnapja az intézmény tanulói számára a tanév utolsó tanítási napja.

Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét.

A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

III. 10. 2. ÁtvételKérelem alapján, amelyet az intézmény vezetőjének nyújt be, kiskorú tanuló esetén a szülő, 18 év fölött a diák. A kérelemhez csatolni kell a megfelelő bizonyítványt. Évközi átlépéskor az intézmény megkéri az átadó iskolától az adott tanévre vonatkozó érdemjegyeket, értékeléseket és a hiányzási adatokat.

A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a

tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket.

Az átvételt iskolánk különbözeti vagy osztályozó vizsgához kötheti.

10-14 éves kor között (nyolc évfolyamos gimnázium) matematikából, német vagy angol nyelvből, egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga

letételéhez szükséges.

hat évfolyamos gimnáziumba történő átvétel esetén (9-12. évfolyamon) emelt szinten oktatott matematikából illetve biológiából, idegen nyelvből (ha korábban nem tanulta), egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga


négy évfolyamos gimnáziumba történő átvétel esetén emelt szinten oktatott angol illetve német nyelvből, alapórában tanított angol illetve német nyelvből (ha korábban nem tanulta a

nyelvet), egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga


szakközépiskola (9-10. évfolyam) azonos szakterületen belül az átjárhatóság létszámfüggő, eltérő szakterületről vagy gimnáziumból történő átvétel csak osztályozó

vizsgával lehetséges, melyet az adott szakterület alapozó tantárgyaiból kell tenni,

egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga letételéhez szükséges.

(11-12. évfolyam) az átjárhatóság csak osztályozó vizsga eredményes letételével vagy év-

folyamismétléssel lehetséges. Osztályozó vizsgát a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból kell tenni,

egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga letételéhez szükséges.

A vizsgakövetelmények a helyi tantervben foglaltak alapján kerülnek meghatározásra az adott évfolyamra érvényes

előzetes tudás, kulcsfogalmak és a fejlesztés várt eredményei alapján.

szakképző évfolyamokon azonos OKJ szakképzésről létszám függvényében, eltérő szakképzés esetén különbözeti vagy osztályozó vizsgával, egyéni el-

bírálás alapján, szakmai gyakorlat, modulrendszerű képzés esetén azt, hogy mely szakképző évfolyamra kerül a

tanuló felvételre, meghatározza az intézmény szakmai helyi programja és az ab-ban foglalt az adott évfolyamon elsajátítandó modul, tananyag elem (fi-gyelembe véve, hogy várhatóan az intézmények szakmai programjai közül ilyen eltérések adódhatnak).

A beiratkozás időpontját a tanév rendje és az intézmény munkarendje határozza meg.A 7. ill. 9. osztályba történő beiratkozás során szükséges dokumentumok:

a tanuló személyi igazolványa és születési anyakönyvi kivonata, a 6. ill. 8. osztály eredményes elvégzését igazoló iskolai bizonyítvány, a tanuló felvételét javasoló orvosi egészségügyi alkalmassági igazolás és

egészségügyi törzslap, szükség esetén a szakértői bizottság véleménye.

Szakképző évfolyamokra történő beiratkozásnál szükséges dokumentumok:

a tanuló személyi igazolványa és születési anyakönyvi kivonata, a 10. ill. 12. osztály eredményes elvégzését igazoló bizonyítványt, (Érettségire

épülő szakképzés estén érettségi bizonyítvány illetve az érettségi megkezdését igazoló törzslapkivonat.)

a tanuló felvételét javasoló orvosi egészségügyi alkalmassági papírt vagy egészségügyi törzslap,

kiskorú tanuló esetén a szülő vagy gondviselő írásbeli nyilatkozata a szakmaválasztásról vagy iskolatípus váltásról.

III. 10. 3. Magasabb évfolyamra lépésA tanuló az iskola magasabb évfolyamába illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, ezt a félévi il-letve év végi osztályzatok tükrözik, amelyet a tanuló évközi teljesítménye és érdemje-gyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott tel-jesítménye alapján kell megállapítani.

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több év-folyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

III. 11. VIZSGÁK

III. 11. 1. Intézményi belső vizsgákA szaktárgyi követelményeket a tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Ezek alapján, az iskolavezetés és a tantestület döntése alapján, belső vizsgákat tartunk elsősorban az érettségi tantárgyakból, az érettségi vizsgára való folyamatos és tudatos felkészítést és felkészülést segítendő. A vizsgakövetelményeket, a vizsgák tartalmát, az érintett évfolyamokra illetve csoportokra vonatkozóan, a vizsgát megelőző tanév végén kell rögzíteni. A vizsgakövetelményeket a szaktanár, ill. az osztályfőnök is az előző tanév végén ismerteti a tanulókkal.

A belső vizsgák célja az, hogy egy-egy nagyobb tananyagrészből a diákok bizonyíthassák rátermettségüket, hozzáértésüket, hogy kellő vizsgarutinra tegyenek szert írásban és szóban, megtanulják a vizsgára készülés metódusát. A belső vizsgák feladata az is, hogy az érettségire való felkészítésről ill. felkészülésről a tanulás – tanítás folyamatának résztvevői kellő időben képet kapjanak, szükség esetén a kedvezőbb eredmények érdekében beavatkozhassanak, esetenként az előkészülés folyamatát korrigálják. A belső vizsgák eredményességének elemzése segítséget ad a helyi tanterv beválásának ellenőrzéséhez is, illetve a tanári tevékenység eredményességének mérésére is.

INTÉZMÉNYI BELSŐ VIZSGÁK

7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyamI SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY

matematika GHM

x x x

GHB

x x

GNÁ

x x

GN

NY

x

SZ x x

történelem GH

NY

x

GÁ

x

GNY

x

SZ xangol nyelv

GHGÁ

x x

GNY

x x

SZ x xnémet G

nyelv HGÁ

x x

GNY

x x

SZ x xbiológia G

HMGHB

x x

GNSZ

informatika GHGNSZ x*

* = informatika szakmacsoportban

Évfolyam Vizsgatárgy Értékelés

8. évfolyam alapozó vizsga (hat évf. gimn.)

matematika

írásban

9. évfolyam biológia (hat évf. gimn. a biológiát emelt szinten tanulók számára)

szóban

10. évfolyam matematika (hat évf. gimn. a matematikát emelt szinten tanulók számára)

írásban

10. évfolyam matematika (gimnázium általános tantervű osztály)

írásban

10. évfolyam matematika (szakközépiskola) írásban

10. évfolyam angol/német (négy évf. emelt szintű gimnázium nyelvi képzés)

írásban és szóban

10. évfolyam természettudományi tárgyakból (nyolc évf. gimn.): földrajz/kémia, informatika (kötelező)

írásbeli/szóbeli

11. évfolyam angol/német (általános tantervű gimnáziumi osztály – első idegen nyelvből)

írásbeli és szóbeli

11. évfolyam angol/német (szakközépiskola) írásbeli/szóbeli

11. évfolyam biológia (hat évf. gimn. a biológiát emelt szinten tanulók számára)

írásban

12. évfolyam történelem

(gimnázium és szakközépiskola)

szóban, eredménye témazáró jegyként

12. évfolyam matematika

(gimnázium és szakközépiskola)

írásban, eredménye témazáró jegyként

12. évfolyam informatika

(szakközépiskola informatika szakmacsoport)

gyakorlati

Megjegyzés: Az érettségit előkészítő belső vizsgák szervezése az adott tantárgyra jellemző érettségi követelmények szerint történik. A vizsgákon született eredmények témazáró jegyként kerülnek a naplóba.

Belső vizsgák a szakképző centrumban


11. vagy végzős évfolyam

Szakmai (SZVK szerinti) írásbeli írásban

11. vagy végzős évfolyam

Szakmai (SZVK szerinti) írásbeli gyakorlat

Szakközépiskolában – kifutó rendszerbenA belső vizsgák feladata az, hogy az érettségire való felkészültségük szintjéről a tanulás – tanítás folyamatának résztvevői folyamatosan és kellő időben képet kapjanak. Fontosnak tartjuk a napi munka során megismert új típusú feladatokkal vizsgahelyzetben történő találkozás mérését is, legyen az akár írásbeli vagy szóbeli megmérettetés. Ez az a pont, ahol szükség esetén beavatkozás történhet a sikeres tanévzárás érdekében.A belső vizsgákat a központi vizsgáknak megfelelő rendben szervezzük meg nemcsak a feladatlapok szerkezeti és tartalmi elemeinek tekintetében, de adminisztrációjában, pontozásában, felügyeletében egyaránt.

A Közös Európai Referenciakeret nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés (KER) irányelveihez igazodva - mely kiindulási alapként szolgál nyelvi tantervek készítéséhez, vizsgák lebonyolításához, tankönyvek választásához – a 10. és 11. évfolyamok végén belső szintmérő vizsgákat szervezünk. 10. évfolyam végén az A1 szint, 11. évfolyam végén az A2 szint elvei szerint mérünk.

Célunk a kommunikatív nyelvi kompetenciák fokozatos és folyamatos kialakítása. Ennek fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges.

Az eredmények tükrében szeretnénk alakítani az évfolyamok tanulócsoportjait, valamint a csoportokon belül segíti a differenciált, egyénre szabott tanítási-tanulási folyamatot. A vizsga további fontos célja, hogy a tanulók minél többször kerüljenek vizsgahelyzetbe az un. „valódi” megmérettetések, az érettségi, ill. a nyelvvizsga előtt.


12. évfolyam Próba-érettségi vizsga

magyar nyelv és irodalom 240 perc

matematika 180 perc

történelem 180 perc

idegen nyelv 180 perc

választott érettségi tárgy 120 – 240 p

Félévzárás után (ált. február első hete)

Írásbeli

Témazáró jegy

Szakiskolában


10. évfolyam Idegen nyelvi szintmérő vizsga

angol ill. német nyelvből

Tanév végén

szóban

Témazáró jegyként

A nyelvi szintmérő vizsga célja itt is egyfajta lezárása egy nyelvi szakasznak. Mit kell a nyelvtanulóknak megtanulniuk az adott szinten ahhoz, hogy a nyelvet valódi kommunikációs eszközként használják, milyen ismeretekre és készségekre kell szert tenniük, hogy ismereteiket hatékonyan használhassák a mindennapi életükben. A vizsgák segítenek abban, hogy a tanulók lemérhessék tudásukat az egyes tanulási szakaszban.

Szakképző évfolyamokon


11-13. évfolyam

Szakmai gyakorlati szintvizsga

- szabályzat szerinti időtartam

ács-állványozó

asztalos

épületburkoló

kőműves

nőiruha-késztő

szobafestő mázoló és tapétázó

Próba szakmai írásbeli vizsga

SZVK szerint

Vizsgát megelőző félévkor

elméleti jegyként

A szintvizsga a leginkább gyakorlatigényes szakmák gyakorlati képzésének eredményességéről megbízható információkat nyújt, és ezzel lehetőséget teremt a fejlesztésre.

A tanuló, szülő és szakoktató reális képet kap arról, hol tart a tanuló az ismeretek elsajátításában. Jobb munkára ösztönzi a tanulót és oktatóját egyaránt, valamint sikerélményhez juttatja őket a vizsgamunka elkészítésével. Vizsgamunka: az a termék, amelyen a tanuló a rendelkezésére álló eszközök segítségével az eddigi tudását átfogóan bemutatja.

El kívánja a vizsga érni, hogy többen helyezkedjenek el tanult szakmájukban pályakezdőként. A vizsgával a Kamara számára kiszűrhetővé válnak azok a képzőhelyek, akik nem a tantervnek megfelelően oktatják a tanulókat.

A szintvizsga kereteit meghatározza a szakképzési törvény és a SZVK-k. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga. A szintvizsgán a Kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsgabizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani és értékelése a központi értékelési útmutató szerint történik. Az eredménytelen vizsgarészből a tanuló javítóvizsgát tehet.

Próba szakmai írásbeli vizsga előnye, hogy a vizsgára felkészülés hajrájában lévő fiatalt olyan helyzetbe hozza, mellyel megismerkedik a vizsga légkörével, formájával, előírásaival és ezzel biztonságosabban teljesít a tanév végi vizsgáján. a szakelméletet tanító szaktanároknak megmutatja, a szakcsoport tudásszintjét, az egyes tanuló vizsgahelyzetben nyújtott teljesítményét és egyben lehetőséget biztosít a hiánypótlásra is. Ösztönzőleg hat a felkészülésre, az önművelés szükségességét erősítheti szakmai téren.A folyamatosan változó vizsgakövetelmények és vizsgáztatási módok megismerése, egyes esetekben begyakorlása, mind a tanár, mind a diák számára hasznos.

III. 11. 2. Osztályozó, javító, különbözeti vizsga

A jogszabályban előírtaknak megfelelően (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64 – 73. § - a) de a helyi tantervek követelményei szerint folynak.

Osztályozó vizsga január, február és augusztus utolsó hetében, szükség esetén ettől eltérő időpontban, javítóvizsga augusztus 15 – étől 31 – éig, különbözeti vizsga – egyéni elbírálás alapján – ezektől eltérő időpontban is szervezhető. A vizsgákra jelen-tkezni az igazgatónál írásban kell szülői ellenjegyzéssel, a vizsgák várható időpontja előtt 3-5 héttel. A vizsgabizottság legalább háromtagú, akik közül kettő az adott tantár-gyat tanítja. A vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki.

Azok a tanulók, akik az igazgató engedélye alapján magántanulói jogviszonyban állnak minden tanévben, félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesznek, az adott év-folyam tantervi anyagából.

TANTERVI ANYAG SZÁMONKÉRÉSE(osztályozó és különbözeti vizsga)

7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GYmagyar nyelv x x x x x x x x x x x xirodalom x x x x x x x x x x x xtörténelem x x x x x xerkölcstan x xetika x xmatematika x x x x x xfizika x x x x x xangol nyelv x x x x x x x x x x x xnémet nyelvbiológia x x x x x xkémia x x x x x xföldrajz x x x xének-zene x x x x x x x xvizuális kultúra

x x x x

7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GYmozgókép- médiaismeret

x x

informatika x x x x x x x xtestnevelés x x x x x xművészetek x x xéletvitel és gyakorlat

x x

III. 11. 3. Érettségi vizsga(A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. §)

Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint tartunk. (A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24) OM rendelet)

Nyitottak vagyunk arra, hogy a 11. és 12. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést

más középiskolák tanulói számára is lehetővé tegyük, vendégtanulókat fogadjunk,

érettségi vizsgát szervezzünk azoknak a tanulóknak az igényei alapján, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn.

Az érettségi vizsgákra felkészítő 11. és 12. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. Ezzel a kérdéssel minden szaktanárnak kötelessége tanórán és azon kívül is foglalkozni, az osztályfőnöknek pedig fontos koordináló szerepe is van. A 10. évfolyam végén és a 11. évfolyamon december 15-ig felmérjük a tanulók igényeit a 11. és 12. évfolyamokra választott tantárgyakról és a tanulandó tantárgyak felkészítési szintjéről, valamint az érettségi választott tantárgyairól és az érettségi tantárgyak választott szintjéről. Az iskola igazgatója a felmérések, a munkaközösség-vezetők véleménye alapján elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

Iskolánk minden év május 20-ig felméri, hány tanuló, milyen szabadon választható tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választható, illetve jelentkezni kíván a szabadon választható tanítási órára.Elvárjuk, hogy az emelt szintű tantárgyakat tanuló osztályok tanulói a specializációnak megfelelő tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek.

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=266&articleID=230512&ctag=articlelist&iid=1

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=266&articleID=230512&ctag=articlelist&iid=1

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99700100.kor

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99700100.kor

Az érettségi vizsgák értékelő elemzésében ki kell térni ezen elvárások teljesülésének mértékére.Megjegyzés: A pedagógiai programnak az érettségi felkészítésre vonatkozó és az érettségi vizsgák szervezését érintő részeit az érettségi vizsgaszabályzat változása módosíthatja.

ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS

TANTÁRGY KÖZÉPSZINTEN EMELT SZINTENmagyar nyelv és irodalom + +történelem + +matematika + +angol nyelv + +német nyelv + +fizika + +biológia + +kémia + +

informatika +Amennyiben a tanuló 11-12. évfolyamon részt vesz érettségi előkészítő órán.

ének-zene +vizuális kultúra +mozgókép- és médiaismeret

+

testnevelés +

III. 11. 4. Szakmai vizsgák A vizsgát a képzés megkezdésekor hatályos vizsgaszabályzat és SZVK szerint kell megszervezni és lebonyolítani.

Az országos képzési jegyzék szerinti vizsgák - a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjéről szóló 26-2001.(VII.27.) OM rendelet szerint, a tanév rendjében kell meghatározni az írásbeli vizsga időpontját, továbbá a gyakorlati vizsga és a szóbeli vizsga lefolytatására rendelkezésére álló időszakot.Az írásbeli és a gyakorlati vizsgák idejét a szakminisztérium jelöli ki. Ezek figyelembevételével jelöli ki a szakmai vizsgát szervező intézmény a vizsgák időpontját.

Az írásbeli tételek egy szakmai vizsgán, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel. Az írásbeli tételeket a szakmai vizsga megkezdése előtt a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott módon és időben kell átadni a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének vagy megbízottjának.

Szakmai vizsgát a vizsgaidőszakban lehet szervezni, ami iskolai rendszerű képzés esetén: február-március, május-június, október hónap.

Az „új vizsgarendelet” – 20/2007. SZMM rendelet - hatálya iskolarendszerű szakképzésben 2007. vagy 2008. szeptember elsejétől indított szakképesítések esetén lép érvénybe. Az írásbeli és interaktív vizsgaidőpontokat ez esetben is a tanév rendjében meghatározott módon közzéteszik, míg a szóbeli és gyakorlati vizsgák időpontjait az intézmény határozza meg.

Vizsgarészek a szakmai követelménymoduloknak megfelelően (egy szakképesítés estén – rész-szakképesítés, ráépülés, elágazás - max. 9). elkülöníthető vizsgatevékenységek le(het)sznek: írásbeli (elektronikusan vagy papíron rögzített vizsgaproduktum), interaktív (számítógép használata), szóbeli, gyakorlati.

Az írásbeli tételek kidolgozására a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott időt kaphatnak a tanulók.

A gyakorlat vizsgán a jelöltnek olyan feladatokat kell megoldania, amelyek alkalmasak a szakképesítéshez, rész-szakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére. A feladat végrehajtására, azaz a gyakorlati vizsgára legfeljebb öt óra áll a vizsgázó rendelkezésére.

A szóbeli vizsgán a tanuló a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsor alapján vizsgázik. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel, vagy szakmai beszélgetést folytat, mely csak indokolt esetben szakítható félbe . A vizsga megkezdése előtt itt is tájékoztatni kell a vizsgázót a vizsga menetéről és szabályairól. A vizsgázó a felkészülésre az SZVK-ban az adott vizsgatevékenységre meghatározott időt kell kapnia.

Vizsgára bocsátás feltétele: modulzáró vizsga vagy iskolarendszerű képzés esetén az utolsó szakképző évfolyam sikeres elvégzése.

Vizsgáztatás ideje: Vizsgázók számára napi 6 óra a vizsgatevékenységekre (8-18 óra, illetve gyakorlati vizsgakor 7-19 óra között), összesen 4 nap, kivéve, ha a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat nem növeli 5 napra.

Értékelés SZVK szerint súlyozott teljesítmény %: vizsgatevékenysé-genként valamint vizsgarészenként %-osan. Egy osztályzat születik a teljesítmény %-ok átlagának megfelelően: 51% elégséges, 61% közepes, 71% jó, 81% jeles. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó valamelyik követelménymodulból 50%-os vagy annál alacsonyabb teljesítményt ér el. Javítóvizsgát teljes vizsgarészből (követelmény modulból) kell tennie e sikertelenül teljesítő jelöltnek.

A vizsgáztatás új feladatai: vizsga és lebonyolítási szabályzat készítése, vizsgaprogram elkészítése, az adott szakmához kapcsolódó rész-szakképesítések követelményeit

mérő feladatok előkészítése.

III. 12. FELNŐTTOKTATÁS

A felnőttek középiskolájában (nappali, esti és levelező tagozat) cél a nyolc általános iskolai, de főleg a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező hallgatók érettségi vizsgára való felkészítése, a tehetségesebb, szorgalmasabb tanulók továbbtanulásának segítése.

A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit.

A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét.

A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak.

Alapelveink, a munkánkban vallott és közvetített legfőbb értékek: etikai és es-ztétikai érzékenység, igényesség a tudás, a permanens tanulás, az önművelés igényének kialakítása a közösségi értékek jelentősége (családi, társadalmi); humánum, tolerancia, rugalmasság, a természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme; a kom-munikációs készségek fejlesztése, az anyanyelvi kultúra ápolása, hazafiság és euró-paiság egysége, a személyiség kiteljesítésére törekvés; önbizalom és mások megbec-sülése, önfegyelem, pozitív életszemlélet.

Tekintettel a felnőttoktatás sajátos feltételeire, s arra a tényre, hogy a program résztvevői részben idősebbek, s munka mellett korlátozott időkeretben tanulnak, a kimenet szabályozás elvei érvényesülnek, tehát elsősorban a kitűzött célok (készségek, képességek, tulajdonságok) elsődlegessége s a célok elérését szolgáló eszközök rugal-mas alkalmazása.

A felnőttoktatásban Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium tanárai tanítanak.

FELNŐTTOKTATÁS ÓRATERVE

Évfolyam/Tantárgyak

9. 10. 11. 12.

esti levelező esti levelező esti levelező esti levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1 0,5 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5

Magyar irodalom

2 2 2 2 2 2 2 1

Matematika 3 2 3 2 3 2 2 2

Fizika 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5

Kémia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Földrajz 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Biológia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - -

Történelem és állampolgári

ismeretek

1 1 1 1 1 1 1 1

Művészeti ismeretek

1 - 1 - 1 - - -

Idegen nyelv(Angol/Német)

2 2 2 2 2 2 2 2

Osztályfőnöki óra

1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5

Szabadon tervezhető órakeret

- - - - - - 5,5 2,5

Összesen 15 10 15 10 15 10 15 10

III. 13. NAPKÖZI

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § - a alapján az intézmények térítés mentesen biztosítják az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, felügyeletet. Ennek értelmében az iskola a szülői igények alapján:

a hat évfolyamos gimnázium tanulói számára napközi-otthoni (7-8. évfolyam),

az 5-10. évfolyam tanulói számára tanulószobai ellátást biztosít.

A napközi az iskola épületében 13.30 és 16.30 óra között, a tanulószoba az iskola épületében a kijelölt tanteremben működik 14.30 és 16.00 óra között.

A napközis foglalkozások vezetője főállású napközis tanár vagy az évfolyamon tanító szaktanárok.

A tanulószobai foglalkozásokat a tantestület tagjai felügyelik az érvényes tantárgyfelosztásnak megfelelően.

Az ellátás megszervezése a szülői igények alapján történik. A szülők igényüket írásban jelzik augusztus 20-ig az intézmény vezetőjének. Az ellátás megszüntetésére a szülő írásbeli kérvénye alapján kerül sor a következő hónapban.

A napközi-otthoni ellátás során az iskola biztosítja: a tanulók tanári felügyeletét, a tanórákra való felkészülés nyugodt feltételeit, a helyes tanulási módszerek kialakítását, az egészséges életmódra nevelést, a szabadidő helyes felhasználására és kulturált eltöltésére történő

nevelést, a kulturált magatartás kialakítását, játékdélutánok szervezésével a közösség formálását.

A tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek, amiért a szülők külön jogszabályban megállapított térítési díjat fizetnek. A napközis foglalkozás mellett lehetőség van, csak az ebéd igénybevételére is. Az ebédelős tanulók a napközis csoporttal együtt ebédelnek.

A tanulószobai ellátás során az iskola biztosítja: a tanulók tanári felügyeletét, a tanórákra való felkészülés nyugodt feltételeit, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, a versenyre készülők segítését.

IV. HELYI TANTERVEK

Mellékletben találhatók.

IV. 1. 1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén:

Tankönyvekre vonatkozóan: szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben, a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik, szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének, szerkesztése segíti a tanulást (a fontos ismereteket kiemelve tartalmazza), sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmaz, szerepelnek benne a kultúrtörténeti vonatkozások, megfelel az életkori sajátosságoknak, esztétikus, nyelvhelyességi szempontból megfelelő, tartós, gyakori használatra készült, megfizethető, összhangban van a munkaközösség ajánlásával.

Taneszközökre vonatkozóan: a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik, szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének, megfelel az életkori sajátosságoknak, könnyen előkészíthető a tanórára, munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan, alkalmas tanulói kísérletek végzésére is, megfizethető, több tanéven keresztül használható.

A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi. Amennyiben lehetséges a korábbi években használt tankönyveket rendeljük illetve taneszközöket kérjük, hogy tanulóink használhassák testvérük, ismerősük könyvét, taneszközét valamint a könyvtári könyveket.

A szakiskolában használt tankönyveket a Szakképzési Tankönyvjegyzék alapján ál-lítjuk össze az oktatott szakmáknak megfelelően. Amennyiben lehetséges kompetencia alapú tankönyveket rendelünk.

IV. 1. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, ezt a félévi illetve év végi os-

ztályzatok tükrözik, amelyet a tanuló évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az os-ztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Minden tantárgyból minimum az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Az adott évfolyam követelményeit a régi helyi tantervekben a „Minimum követelmények”, az új helyi tantervek az „Előzetes tudás”, a „Fogalmak, kulcsfo-galmak, adatok” és „A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén” tartalmaz-zák.

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

A továbblépés szakaszhatára a tanév. Szakaszhatárt és szelekciós pontot jelent a 10., illetve a 12. évfolyam, amikor a tanuló a szakképző évfolyamra lép át.

A 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga is továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik érettségi vizsgához kötött szakmát kívánnak tanulni. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 22. § (6) értelmében „A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.”

A szakképző évfolyamokon való továbbhaladás feltétele az adott évfolyam teljesítése mellett az egészségügyi alkalmasság, amit az orvos állapít meg és az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése.

IV. 1. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája, jutalmazásának elvei

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik.

Az ellenőrzés: rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a

gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról.Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.Az értékelés lehet:

diagnosztikus, amely a tudásszint felmérésére szolgál, a hiányosságok felderítésével segíti a további oktató munkát (szól tanárnak, diáknak)

formatív, amely a tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen méri, érdemjeggyel értékeli,

szummatív, amely a félévi, illetve évi teljesítmény értékelését jelenti és osztályzat formájában ad tájékoztatást.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében és a szakmai programban előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

A tanulók teljesítményének, előmenetelének minősítése tanév közben érdemjegyekkel történik.Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti.Félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen

mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.

A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen

mértékben teljesítette, megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus

legalább elégségesnek minősítse, megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam

tantervi követelményeit el tudja sajátítani.

Alapelvek: Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló

teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület a pedagógiai fórumon áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök, a gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért

egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

Az intézményben a tanuló félévente minimum négy érdemjegyet kell hogy szerezzen, s ebből legalább egy – lehetőség szerint – a szóbeli feleletre adott értékelés. Amennyiben a tantárgy óraszáma a heti egy vagy egynél kevesebb, az érdemjegyek száma három.

A szakmai előkészítő és szakmai alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Amennyiben több tantárgy keretében tanítjuk a szakmai alapozó ill. orientációs tárgyakat, akkor a következőképpen történik a félévi és év végi osztályzat megállapítása:

Több tantárgy esetén mindig a munkaközösség által meghatározott tantárgy a súlyozott. Ha ez elégtelen, akkor az összesített jegy is elégtelen.

Amelyik tantárgyból nem éri el az elégséges osztályzatot, résztantárgyból javítóvizsgát kell tennie.

A többi osztályzat megszületésekor a kerekítés szabályai szerint járunk el. Amennyiben a résztantárgyaknál 30 %-ot meghaladja a hiányzás, osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak.

A gyakorlati oktatásról a tanuló munkanaplót köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell a végzett munkát időbeosztással együtt. Az oktató hetente elbírálja a tanuló munkáját, az érdemjegyet és a tanulók mulasztását bevezeti a munkanaplóba. A tanuló köteles a munkanaplókat megőrizni, és azokat a gyakorlati szakmunkásvizsgára magával hoznia.

Minden hó 15-ig az osztályfőnök állapítja meg a munkanapló alapján a heti osztályzatokból a havi gyakorlati jegyet. Ahol iskolai állományú szakoktató van, a gyakorlati jegyet az oktató határozza meg. A szakmai gyakorlat félévi és év végi osztályzatait az oktató javaslatát figyelembe véve az osztályfőnök állapítja meg.

Az elméleti számonkérés elemei a szakközépiskolai osztályokban: Önálló felelet, szép, helyes magyar beszéddel a megadott témából. Használja és értse a szakkifejezéseket. Ismerje fel az összefüggéseket. Képes legyen kérdéseket feltenni, és azokra a választ megadni. A témától függően (elengedhetetlen) a szakirodalom (alapos) ismerete. Tanárok ismertetése alapján, adott témában előzetes felkészülés után képes

legyen rövid előadás megtartására.

Az elméleti számonkérés elemei a szakképző osztályokban: Önálló felelet a megadott témakörből, összefüggően, helyes magyar beszéddel.

Alkalmazza az alapvető szakkifejezéseket, ismerje fel az összefüggéseket. Az alapvető szakirodalom használata. Ismerje a berendezések felépítését működését, beállításának módját, hibáit és

azok javítását. Ismerje az alapvető méréseket, szakmájának megfelelően tudja használni,

beüzemelni, a mérőeszközöket és precízen végrehajtani a mérést.

A gyakorlati számonkérés elemei a szakképző évfolyamokon: Önállóan tudják elvégezni a szakmai feladatokat, kiadott munkát. Tudják szakszerűen alkalmazni a szakmában használt szerszámokat,

segédeszközöket és ismerjék azok karbantartását. Ismerjék meg a szükséges kiegészítő szerkezetek készítését. Tudják alkalmazni a szakma gépi berendezéseit, sajátítsák el azok

munkavédelmét, karbantartását. Ügyeljenek a méretek pontosságára, a felületek minőségére. A munkanaplót folyamatosan vezessék, ismerjék meg a szakmával kapcsolatos

dokumentációkat. A feladatot tudják végrehajtani, betartva a munkavédelmi előírásokat a

munkafegyelem követelményeit.A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a Pedagógiai Program IV. 1. 7. fejezetében foglaltak szerint végzik az iskola pedagógusai.

Az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltásánál érdemes figyelembe venni a kimeneti vizsgák átváltási szabályait.

A magatartás és szorgalom minősítése

A magatartás – viselkedés különböző viszonyulások összessége. Tartalmazza a tanuló viszonyulását a felnőttekhez, környezetéhez, (tanterem, épület, berendezési tárgyak). Meghatározó elemei: fegyelmezettség, munkafegyelem, segítőkészség, baráti vagy durva, agresszív, ellenséges viszonyulás, tisztelettudás, önbecsület és mások megbec-sülése, hiányzás, igazolatlan hiányzás, késés gyakorisága, pontosság, megbízhatóság, saját és mások testi épségének óvása, önismeretének realitása, hatása környezetére, az iskolai ügyelet, hetesi feladatok ellátása, vállalkozó kedve, kulturális igénye, az iskolai rendezvényekhez való viszonyulása, az iskolai, városi, nemzeti hagyományokhoz való viszonya, diákköri munka, általános viselkedéskultúra.

A szorgalom – az egyéni adottságok, képességek és az elért tanulmányi teljesítményszint viszonya.Elemei: Reálisan ismeri-e képességeit? Megfelel-e eredménye a képességeinek? Folyamatos, kitartó-e a munkája? Mely tárgyakból kiemelkedő? Milyen a motiváltsága? Önművelési képessége, igénye. Versenyeken, pályázatokon való részvétele.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a „példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)” minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a „példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)” minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk.

A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanuló önértékelése, a társak, a nevelőtestület és gyakorlati képzőhely véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:Példás (5) a tanuló magatartása, ha iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, munkájával kitűnik és társainak követendő példát mutat. Az iskolai Házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias. A társaival és a felnőttekkel segítőkész.Nem lehet példás akinek: 1-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 2-nél több igazolatlan órája van, viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel, magatartása ellen, akár egy tanár is megalapozott kifogást emel.

Jó (4) a tanuló magatartása, ha viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias.Nem lehet jó magatartása, akinek:

2-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 5-nél több igazolatlan órája van, magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel.

Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a Házirend ellen ismétlődően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősség érzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására.Nem lehet változó a magatartása annak, akinek:

15-nél több igazolatlan órája van, több igazgatói vagy nevelőtestületi büntetése van.

Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durvák, agresszív.

A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:

Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkája igényes, rendszeresen megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülés otthoni munkájában törekvést, tanúsít.Jó (4) a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti.Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen pontatlan.Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.A változó, rossz magatartást és a változó, hanyag szorgalmat figyelmeztetésnek kell megelőznie.

A tanulók jutalmazásának elvei:Az iskola hagyományainak megfelelően a kimagasló teljesítményeket (tanulmányi eredmény, közösségi munka, versenyeredmények, pályamunka), az osztályfőnökök és szakmai munkaközösségek javaslata alapján a tanévzáró illetve a ballagási ünnepségen a közösség előtt elismeri. A jutalmazást a szülői munkaközösség és az iskola alapítványainak támogatása teszi lehetővé.

Év végén a tantestület, ill. a szakmai munkaközösségek adományozhatnak évfolyam első, szaktárgyi első és „Jó tanuló – jó sportoló” címet és tantestületi dicséretet, ami a bizonyítványba is bekerül.

Tanév közben dicséretben (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, kollégiumvezetői) részesülhetnek a diákok kiemelkedő szaktárgyi eredményükért, közösségi munkájukért, vállalt feladatok példamutató elvégzéséért.

Az intézmény javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter által alapított díjakra valamint Hajdúnánás Város Képviselőtestülete által biztosított elismerésekre. (A jutalmazás elvei részletesen megtalálhatók a Házirend VII. fejezetében. „Jutalmazások formái és elvei”)

IV. 1. 4. A középszintű érettségi vizsga témakörei

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

TÉMÁK KÖVETELMÉNYEKMagyar nyelv

1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.A beszéd mint cselekvés.A nyelv és a gondolkodás viszonya: Nyelvcsalád, nyelvtípus.A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal:A kommunikació interdiszciplináris jellege.Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vízuális kommunikáció.A nyelvhasználat, mint kommunikació.Kommunikaciós funkciók és közlésmódok.Személyközi kommunikáció.A tömegkommunikáció.

1.3. A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben.A magyar nyelv rokonsága.A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés. Ó - magyar Mária-siralom. Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.Kisebbségi nyelvhasználat.A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

Hangtan.Alaktan és szótan.Mondattan.A mondat szintagmatikus szerkezete.A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban.Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés.A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok.Szöveg a mediában.

1.7. A retorika alapjaiA nyilvános beszéd.Értékelés, megvitatás, vita.A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.A szójelentés. Állandósult nyelvi formák.Nyelvi, stilisztikai változatok.Stíluseszközök.Stílusréteg, stílusváltozat.IRODALOM

2. 1. Szerző, művek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,József Attila.

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.Memoriterek.

2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.

2.1.3. LátásmódokZrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós,Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.Irodalmi nyilvánosság: nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az

antikvitás és a Biblia.A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig)Jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban.1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom határ-területei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális kultúra Interkultúralitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

2.2.1. Témák, motívumok Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése

2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3.Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig

MATEMATIKALogika

„És”, „vagy”, „nem”, logikai jelentése, implikáció és ekvivalencia.„Minden”, „van olyan” bizonyítások a matematikában.Tétel, tétel megfordítása.Feltételek.A logikai fogalmak ismerete, alkalmazása.Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása.Szükséges és elégséges helyes alkalmazása.

HalmazelméletHalmazelméleti alapfogalmak.Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).A Venn-diagramok használata feladatok megoldásában.

KombinatorikaPermutációk, variációk, kombinációk.Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

A számfogalom kialakulásaAlapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, biztos alkalmazása a valós számkörben.Fogalmak ismerete (egész szám, racionális szám, valós szám).Abszolút érték fogalma.Számok normálalakja.

SzámelméletOszthatóság, a számelmélet alaptételeLnko, lkkt, számok prímtényezőre bontása.Egyszerű oszthatósági feladatok.

SzámrendszerekA helyiértékes írásmód alapelvei.

Algebrai kifejezések, műveletekAlapműveletek egyszerűbb algebrai kifejezésekkel.Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Százalékszámítás

Hatványozás, gyökvonásDefiníciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).

LogaritmusLogaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetek-ben.

Egyenletek, egyenlőtlenségekElső- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges gyakorlati feladatokban.Egyszerűbb gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, log-aritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

Egyenletrendszerek, egyenlőtlenségrendszerekKétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.Egy- és kétismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.

FüggvényekHozzárendelés, kapcsolatok.A függvény matematikai fogalma.

Egyenes és fordított arányosság.

Függvények grafikonjaiK: Az alapfüggvények és egyszerű transzformáltjaik ábrázolása.

Függvények elemzéseÉrtékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték szemléletes fogalma, peri-odicitás, paritás.

Függvénytranszformációk

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat.an, Sn ismerete és használata feladatokban.Kamatos kamat számítása gyakorlati feladatokban.

Elemi geometriaTérelemekTérelemek távolsága, szöge síkban és térben.

Nevezetes ponthalmazokFeladatok egyszerű ponthalmazokra (szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, gömb).

Geometriai transzformációkA geometriai transzformáció mint függvény.Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása.Középpontos hasonlóság, hasonlóság.Hasonló alakzatok tulajdonságai.A merőleges vetítés szemléletes fogalma.Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű számításos feladatokban.A hasonlósági transzformáció fogalma.Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása számításos, és szerkesztési feladatokban.

f(x-c)f(x)+c f(cx)cf(x)

SíkgeometriaHáromszögekTételek az oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra- alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.Thalesz-tétel, Pitagorasz-tétel ismerte, alkalmazása.Arányossági tételek derékszögű háromszögben.

NégyszögekNevezetes négyszögek.

SokszögekSzabályos sokszögek.

KörA kör részei.A kör érintője.

Térbeli alakzatokHenger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámításEgyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.Hasonló síkidomok területe.Ismert testek felszíne és térfogata (egyenes hasáb, forgáshenger, gömb stb.).

VektorokVektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás) és tulajdonságaik.Vektor koordinátái.Vektorok alkalmazása.

TrigonometriaSzögfüggvények fogalma.Nevezetes szögek szögfüggvényei.Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyen-letek.Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása feladatok megoldásában.

KoordinátageometriaEgyenes egyenlete.Kör egyenlete.Kör és egyenes kölcsönös helyzete.A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete.

Leíró statisztikaStatisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, os-zlopdiagram, hisztogram.).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leg-gyakoribb érték (módusz).Szórás.

ValószínűségszámításMintavételi eljárások-visszatevéses mintavétel.Valószínűség, relatív gyakoriság.A nagy számok törvényének szemléletes tartalma.

Matematikai statisztikaSokaság, paraméter.Minta, relatív gyakoriság.A közvélemény-kutatás elemei.

ANGOL NYELV1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. EMBER ÉS TÁRSADALOM A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. KÖRNYEZETÜNK Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk

környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

4. AZ ISKOLA Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A MUNKA VILÁGA Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. ÉLETMÓD Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás

szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. UTAZÁS, TURIZMUS A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.

Helyzet SzerepÁruházban, üzletben, piacon vevőCsaládban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendégÉtteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagjaHivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgárIfjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendégIskolában tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, egy társaság tagjaOrszághatáron turistaOrvosnál beteg, kísérőSzolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, ügyféljegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész,gyógyszertár stb.)Szünidei munkahelyen munkavállalóTájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turistaTelefonbeszélgetésben hívó és hívott félTömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, utas, útitársvillamoson, taxiban, repülőn, hajón)

NÉMET NYELV

1. Személyes vonatkozások, család

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

- Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal,

felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek

között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba,

a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások,

szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben:

Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

- Időjárás

4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába

állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen

táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

- Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben,

gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a

tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése,

megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi

életben

TÖRTÉNELEM

Témakörök Követelmények

Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.Az athéni demokrácia működése.A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.Az antik hitvilág, művészet, tudomány.A kereszténység kialakulása és elterjedése.A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.A nyugati és a keleti kereszténység.Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.A középkori városok.Egyházi és világi kultúra a középkorban.A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.Az Oszmán Birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.A honfoglalástól az államalapításig.Az Árpád-kor.Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.A Hunyadiak.Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás.A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a nemzet-államok és az imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.A XIX. század eszméi.Az ipari forradalom és következményei.Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Mag-yarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra.Polgári forradalom.A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.Az USA és az 1933-as gazdasági válság.A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1930-as években.A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.A művelődési viszonyok és az életmód.A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.Magyarország részvétele a világháborúban.A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-től a rendszerváltásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.A határon túli magyarság sorsa.A kommunista diktatúra kiépítése és működése.Az 1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.A rendszerváltozás.

A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.Az Európai Unió intézményei, működése, és problémái.A „harmadik világ”.Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek..Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.A magyarországi roma társadalom.A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.Társadalmi, gazdasági változások.

BIOLÓGIA

1. Bevezetés a biológiába• Biológia tudománya -Vizsgálati szempontok- Vizsgálómódszerek• Az élet jellemzői- Az élő rendszerek- Szerveződési szintek• Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint• Szervetlen és szerves alkotóelemek- Elemek, ionok- Szervetlen molekulák- Lipidek- Szénhidrátok- Fehérjék- Nukleinsavak, nukleotidok• Az anyagcsere folyamatai- Felépítés és lebontás kapcsolata- Felépítő folyamatok- Lebontó folyamatok• Sejtalkotók- Elhatárolás- Mozgás- Anyagcsere- Osztódás- A sejtműködések vezérlése

3. Az egyed szerveződési szintje• Nem sejtes rendszerek- Vírusok• Önálló sejtek- Baktériumok- Egysejtű eukarióták• Többsejtűség- A gombák, növények, állatok elkülönülése- Sejtfonalak- Teleptest és álszövet• Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak- A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából- Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából- A növények szervei, szövetei- A gyökér, szár, levél, virág, termés- Az álatok szövetei, szaporodása, viselkedése, szaporodás, egyedfejlődés

4. Az emberi szervezet

• Homeosztázis• Kültakaró- Bőr- Szabályozás- A bőr gondozása, védelme• Mozgás- Vázrendszer- Izomrendszer- Szabályozás- A mozgás és mozgási rendszer egészségtana• A táplálkozás- Táplálkozás- Emésztés- Felszívódás- Szabályozás- Táplálkozás egészségtana• Légzés- Légcsere- Gázcsere- Hangképzés- Szabályozás- A légzés és a légzőrendszer egészségtana• Anyagszállítás- A testfolyadékok- A szöveti keringés- A szív és az erek- Szabályozás- A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás• Kiválasztás- A vizeletkiválasztó rendszer működése- Szabályozás- A kiválasztó szervrendszer egészségtana• A szabályozás- Idegrendszer (Információelméleti vonatkozások, sejtszintű folyamatok)- Szinapszis- Az idegrendszer általános jellemzése- A gerincvelő- Agy- Testérző rendszerek- Érzékelés- Látás- A hallás és egyensúlyozás- Kémiai érzékelés- Testmozgató rendszerek- A vegetatív érző és mozgató rendszerek- Az emberi magatartás biológiai, pszichológiai alapjai

- Emlékezés- A társas viselkedés alapjai- Pszichés fejlődés- Az idegrendszer egészségtana- A drogok- A hormonrendszer- Hormonális működések- A belső elválasztású mirigyek- A hormonrendszer egészségtana- Az immunrendszer működése- A vércsoportok- Az immunrendszer egészségtana• Szaporodás és egyedfejlődés- Szaporítószervek- Egyedfejlődés- A szaporodás, fejlődés egészségtana

5. Egyed feletti szerveződési szintek• Populáció- Környezeti kölcsönhatások- Kölcsönhatások (viselkedési, ökológiai)• Életközösségek (élőhelytípusok)- Az életközösségek jellemzői- A hazai életközösségek• Bioszféra- Globális folyamatok• Ökoszisztéma- Anyagforgalom- Energiaáramlás- Biológiai sokféleség- Környezet és természetvédelem- A levegő, víz, energia, sugárzás, talaj, hulladék• Molekuláris genetika- Alapfogalmak- Mutáció- A génműködés szabályozása- A Mendeli genetika• Populációgenetika és evolúciós folyamatok- Ideális és reális populáció- Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok- Biotechnológia- Bioetika• A bioszféra evolúciója- A prebiológiai evolúció- Az ember evolúciója

FIZIKA

I. MechanikaA dinamika törvényeiMozgásokPontszerű és merev-testek egyensúlyaMunka, energia

II. HőtanÁllapotjelzők, termodinamikai egyensúlyHőtágulásÖsszefüggés a gázok állapotjelzői közöttA kinetikus gázmodellTermikus és mechanikai kölcsönhatásokHalmazállapot-változásokA termodinamika I. és II. főtétele

III. ElektromágnességElektrosztatikaAz egyenáramMagnetosztatika, egyenáram mágneses mezőjeAz elektromágneses indukcióA váltakozó áramElektromágneses hullámokA fény

IV. Atomfizika, magfizikaAz anyag szerkezeteAz atom szerkezeteA kvantumfizika elemeiAz atommagban lejátszódó jelenségekSugárvédelem

V. Gravitáció, csillagászatGravitációA csillagászat elemei

VI. Fizika - és kultúrtörténeti ismeretekSzemélyiségekElméletekFelfedezések

FÖLDRAJZ

Térképi ismeretek Földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az

egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

1. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgása és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

2. A geoszférák földrajza

A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményekben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági

hasznosíthatóságuk.

A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek

közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái,

megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és

következményei.

3. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő

vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

4. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti

következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi

megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.

5. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és

szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai,

résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

6. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a

világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok, és országok

földrajzi jellemzői.

7. Magyarország földrajza

Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség

nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági

képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti

értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

8. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi – gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában.

Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének

jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.

9. Az Európán kívüli földrészek földrajz Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági

jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban

kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes

földrészeken.

10. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-

gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

INFORMATIKA

1. Információs társadalom1.1. A kommunikáció1.1.1. A kommunikáció általános modellje

1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban1.1.4. Közhasznú információs források1.2. Információ és társadalom1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői1.2.3. Informatika és etika1.2.4. Jogi ismeretek

2. Informatikai alapismeretek – hardver2.1. Jelátalakítás és kódolás2.1.1. Analóg és digitális jelek2.1.2. Az adat és az adatmennyiség2.1.3. Bináris számábrázolás2.1.4. Bináris karakterábrázolás2.1.5. Bináris kép- és színkódolás2.1.6. Bináris hangkódolás2.2. A számítógép felépítése2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység,

memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök,

bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése2.2.5. Hálózatok

3. Informatikai alapismeretek – szoftver3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer

felhasználói felülete3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átne-

vezése3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés,

nyomtatás, megnyitás3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás,

víruspajzs, lemezkarbantartás, …3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

7. Információs hálózati szolgáltatások (gyakorlati jellegű tétel is lehet belőle)7.1. Kommunikáció az interneten7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata7.1.2. Állományok átvitele7.1.3. WWW

7.1.4. Keresőrendszerek7.1.5. Távoli adatbázisok használata

9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia öve-

zet9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány9.1.4. A könyvtári szolgáltatások9.2. Dokumentumok9.2.1. Nyomtatott dokumentumok9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD9.3. Tájékoztató eszközök9.3.1. Katalógusok9.3.2. Adatbázisok9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

TESTNEVELÉS

1. Olimpiatörténet- magyar sportsikerek

2. A harmónikus testi fejlődés

3. Testi képességek 4. Az egészséges életmód

5. Gimnasztika (jelentősége, mozgásanyaga)

6. Atlétika (futások, ugrások, dobások)

7. Torna (jelentősége, szabályai, gyakorlati elemei)

8. Ritmikus gimnasztika (versenyszámai, szabályai)

9. Küzdősport- önvédelem 10. Úszás (higiénéje, úszásnemek technikája)

11. Természetben űzhető sportágak

12. Kézilabda (szabályai, technikája, taktikája)

13. Kosárlabda (szabályai, technikája, taktikája)

14. Labdarúgás (szabályai, technikája, taktikája)

IV. 1. 5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Mellékletben található.

IV. 1. 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik.

Az írásbeli számonkérés formái: témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli

ellenőrzés, egész órán át írt dolgozat. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően.

számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés (teszt, feladatlap), melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat. Többnyire csak az óra egy részét veszi igénybe.

írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap), melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önálló döntésétől függ. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos.

házi dolgozat: meghatározott témából, a szakirodalom önálló feldolgozásával, előre megszabott határidőre elkészített tanulói munka.

Házi dolgozatnál a téma nehézségétől és a megszabott terjedelmétől függően elegendő időt (1-2 hetet) kell biztosítani a munka elkészítésére.

Házi dolgozatot csak alkalomszerűen írnak a tanulók, de szükség esetén egyeztetni kell az osztályokban tanító tanároknak, hogy egy osztály egyszerre csak egy ilyen jellegű feladatot kapjon.

A témazáró időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni, és a naplóba be kell jegyezni.

Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. A dolgozatokat, témazárókat két héten belül értékelni kell.A tanulót az érdemjegyről értesíteni kell, és az érdemjegyet a naplóba lehetőség szerint ugyanebben az időpontban be kell írni. Az osztályzatok mindenféle megkülönböztetés (szín, bekarikázás, aláhúzás, stb.) nélkül kell, hogy bekerüljenek a naplóba. Elfogadott szín a kék.

A röpdolgozatra, illetve szóbeli feleletre, házi dolgozatra kapott osztályzat egyenértékű, kék színnel kell bejegyezni a naplóba.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Magyar nyelv és irodalom:

Teljesítmény (%) Érdemjegy0-40% (elégtelen) 1

41-55% (elégséges) 256-70% (közepes) 3

71%-85% (jó) 486-100% (jeles) 5

Történelem, társadalomismeret és etika, filozófia:


41%-55% (elégséges) 256%-70% (közepes) 371%-85% (jó) 486%-100% (jeles) 5

Biológia, földünk és környezetünk, kémia:


34%-50% (elégséges) 251%-70% (közepes) 371%-84% (jó) 4

85%-100% (jeles) 5

Biológia, földünk és környezetünk, kémia 12. évfolyamon - érettségit előkészítő dolgozat

Teljesítmény (%)közép szintű érettségi

Teljesítmény (%)emeltszintű érettségi

Érdemjegy

0-24% 0-24% (elégtelen) 125%-39% 25%-32% (elégséges) 240%-59% 33%-46% (közepes) 360%-79% 47%-59% (jó) 480%-100% 60%-100% (jeles) 5

Matematika, fizika:


25%-39% (elégséges) 2

40%-59% (közepes) 360%-79% (jó) 4

80%-100% (jeles) 5

Matematika emelt szintű képzés:



60%-100% (jeles) 5

Angol nyelv – az angolt alapórában tanulókra vonatkozóan:



80%-100% (jeles) 5

Angol nyelv – az angolt emelt órában tanulók számára:


36%- 55% (elégséges) 256 %-75% (közepes) 376%-90% (jó) 4

91%-100% (jeles) 5

Német és latin nyelv:



91%-100% (jeles) 5

Informatika:



85%-100% (jeles) 5

Informatika (a próbaérettségi és a több témakört felölelő dolgozatok értékelése a kétszintű érettségi követelményével és pontozásával összhangban történik):



80%-100% (jeles) 5

Ének-zene:



85%-100% (jeles) 5

Szakmai orientációs tantárgyak:



85%-100% (jeles) 5

OKJ-s képzés tantárgyaira a szakmai vizsgáknál érvényes átváltás vonatkozik.

SzakiskolaTeljesítmény (%) Érdemjegy

0-19% (elégtelen) 120%-39% (elégséges) 240%-59% (közepes) 360%-79% (jó) 4

80%-100% (jeles) 5

Az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltásánál érdemes figyelembe venni a kimeneti vizsgák átváltási szabályait.

IV. 1. 7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A készségek, képességek nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni (napközis, kollégiumi) gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat.

A házi feladat lehet: szóbeli vagy írásbeli munka, vagy egyszerre mindkettő.

A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: fontos szerepe van a tanulás tanulásában, szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, az ismeretek alkalmazását, a

problémamegoldó gondolkodás kialakulását és fejlesztését.A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is.A házi feladat ellenőrzése:

- A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.

- Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.

Házi feladatok lehetnek: feladatgyűjteményből adott feladatok, tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, vázlatkészítés, leíró vagy elemző munkák, házidolgozat, gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve számítógépes feladat.

Alapelvek:

A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő, világos és érthető. Az 7. évfolyamtól fölfelé haladva fokozatosan növekedjen a produktív jellegű

feladatok aránya a reproduktív típusú feladatokkal szemben. Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál

gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak.

Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a mennyiség, az elvárt terjedelem, a határidő, a felhasználható eszközök (pl: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, gyakorló füzet stb.).

Egyértelműen legyen elválasztva egymástól a kötelezően elvégzendő és a szor-galmi feladat.

A feladatok változatosak legyenek, ezzel is ösztönözve a tanulókat azok elvégzésére.

Korlátok: Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása,

amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni.

A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet.

Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell.

Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg.

A házi feladat el nem készítése a tanuló szorgalom jegyének kialakításánál vehető fi-gyelembe.

V. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja az a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben.

A Pedagógiai Program megtekinthető: az igazgatói irodában, az iskola titkárságán, a szakképzési centrum vezetői irodájában, a központi épület könyvtárában, a szakképzési centrum könyvtárában, a központi épületben és a szakképzési centrumban az Intraneten, az iskola honlapján.

A Pedagógiai Program felülvizsgálatát

előírhatja jogszabály, kezdeményezheti:

a fenntartó, a nevelőtestület 50 % + 1 fő kezdeményezésére, az iskolaszék, a szülők és a diákönkormányzat abban az esetben, ha a tanulók

nagyobb csoportját érinti és azt a választott képviselők legalább 50 % + 1 fő arányban támogatják,

az igazgató.A felülvizsgálat kezdeményezése írásban történik, melyet a kezdeményező fél képvise-lete nyújt be az iskola igazgatójának.

VI. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról5. Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény6. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997.

(II. 13.) kormányrendelet7. 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról8. 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről9. A 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek

módosításáról10. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet 11. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló

243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet 12. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet13. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet14. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény15. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény16. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.)

kormányrendelet17. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.

(V. 21.) SZMM-rendelet18. A szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és

munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM-rendelet

19. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet

Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül:1. Az iskola korábbi, a 2012, augusztus 22-én elfogadott Pedagógia Programja2. Az iskola Házirendje3. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, … · Web viewA Somorjai László Városi...

Documents

Transcript of Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, … · Web viewA Somorjai László Városi...