@Krizsa Katalin:  FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótára

II. rész. H, J, K-val kezdődő gyökszavakA kisszótár „témavezető” nyelve a FINN, aminek gyökszavait a két másik nyelv rokonszavaival veszünk közre.

H gyökcsoport

A finnben csak egyféle H és K hangot használnak, de a legtöbb nyelvben nem így van. A héber nyelv lágy H-t (hé) és normál H-t (het) – ’régi’ K-t (kuf) és K/Ch változó hangot (kaf/chaf) különböztet meg. A magyarban nincs ugyan külön betűjük, de lágy H (méh, pihe) és normál H (pl. homlok) a magyarban is van. A finn H gyökcsoport rokonításánál végig kell vizsgálni a K/H variációk összes lehetőségét. A H csoport szavait a héber H-val, H-val, K-val és K/Ch-val is meg kell próbálni összehasonlítani.

HX

Az aláhúzott, a lágy H. A kétféle H megkülönböztetése azért is fontos, mert nyomon akartuk követni, hogy a finnbeli K melyik H-ra változik a héberben és a magyarban? Vagy fordítva – hogy a finn H vajon melyik K-ra változik a héberben?

hói = jaj, hej hém, hén = ők horet = vés, farag há = ah! he, hejte heitä = ők hioa = köszörül, csiszol

ah! aki, -k horzsol

A finn hioa a művelet hangját utánozza. Indokolt-e az oa diftongust valamiféle R-nek képzelnünk? Igen. Ejtsd az oa-t jó mélyről, torokból... A pergő R hangot az ember sokáig nem tudta kiejteni – többféle raccsolt előhangja is volt. S ezzel igen nagy témához érkeztünk: Honnan ered a sok a finn kettőshangzó? Annak ellenére, hogy e három gyöknyelv közül a finn a legrégibb, több szempontból mégis a héber tekinthető annak. Pl. azért, mert az őrizte meg az ősi torok magánhangzókat. Párhuzamosan használja őket a „rendes” magánhangzókkal. A hébernek tehát mindegyikből kkétféle van: kemény és lágy a, e, i, o, u. A kemény magánhangzókat azonban, amelyek nemcsak variálják, hanem teljesen meg is változtathatják a gyökváz értelmét, sosem szabad a lágyakkal felcserélni. A magán- és mássalhangzók elkülönítése amúgy is mesterséges dolog (lásd az O/U/W és az I/J példáját). S egy torokhang nem is mindig igazi magánhangzó – gyakran egy később megjelenő, vagy nehezen kiejthető mássalhangzó előfutára.

1

A finn egy köztes TANU-NYELV – a sok tízezer éves ősnyelvek és a párezer éves ókori nyelvek között. Nagyon érdekes maradvány, amely a sémi torokmagánhangzókat, a lelágyulás előtt, kettőshangzókká ügyeskedte. Az EU szubsztrátnyelv azonban már teljesen lelágyította őket – így a legtöbb mai nyelvben, a magyarban is, már csak lágy magánhangzók vannak. Ez egy hatalmas téma, ami a gyöknyelvészet külön ágazata (lesz). A hivatalos nyelvészetet ugyan elejétől-végig áttanulmányozhatod, a torok-magánhangzókról egyetlen szót nem ejtenek. A maximum, amit észrevettek, hogy az oroszban van egy furcsa ы betű, amit hol kemény I-nek, hol Ü-nek szokás ejteni... A 280 milliós, közel-keleti sémi nyelveken kívül még hány afro-sémi nyelvet tekintenek levegőnek? Arról nem is beszélve, hogy az európai szubsztrátnyelv pontosan az afrosémi nyelvek hatására alakult olyanná, amilyenné vált. Ennyit ér... A gyöknyelvészetben persze ez is sorrakerül – de egyelőre menjünk tovább.

HW

howe = baj, jelenidő, hawá = katasztrófa, koev = fáj hov = kebel, hewe = legyél!háva = seb, fájó pont, alkalom, eset hüve = erény

häviö = vereség, pusztulás, romláshiba hiába hév, híve

hovev = kedveli hov = kebel, hibá = vonzalomhávia = halat, lepkét fog hüvä = jó, kedves, kellemes, helyes, boldog

havu = fenyőgally hovi = kir. udvartartás huvi = szórakozáshobbi hév, hobbi

HD

hoder = áthatol, átitat hod = a hegye, hid’á = repítette

haude = borogatás, dunszt hede = porzóhidrál híd, hat

HT

2

hotet = vájkál, hatatóret = púp hutát = megtört, hutach = vésett, metszett kitón = hálókamra

hauta = nagy gödör, sírgödör hiutua = gyengül, sorvad, kopik hütti = kabin, fülkehattu = kalap hiottu = kifinomult, csiszolt /hioa=csiszol/

hat, hát-a hat-ol H/K hangváltozás köt-ött

hitel = bepólyálta hat = metszőfog hote = parazsat éleszt hitit = megrémítette

hautoa=melegít, kotlik, tervez heti = azonnal, közel, mellett hűtüä = megdermed, -fagy, -alvadhautua = párolódik, /terv/ érlelődik hiota = izzad

hő-t /melegít/ hő-t hűt

het, hitá = félelem, hatuf = elkapkodott, elrabolt

hätä = veszedelem, szükség, gond, nyugtalanság, sietséghäätää / häätö = elűz, kilakoltat / kilakoltatás

hat, hét /gonosz/

hatuná = esküvő, lakodalom het = bűn, vétek hitrá = figyelmeztetés

häät = esküvő, lakodalom hitto = ördög hútá = kiált, hív, vásárol, üvölt, huhoghaettá = elhívat, elhozat, kerestet húto = kiabálás, hívás, ajánlat, hírnév

hítt /hívott/ hit, hét /gonosz/ hítt /hívott/

hat = /6 állati/ metszőfog, hativá = vágás hatuf = elkapott, futó hétév = jól van, -tette

hitu, -nen = csepp, szemernyi höütü = pihe, pehely hüötü = haszon, előny/la-hit/ hitti = sláger, sikeres, klassz hüötüä = keres, nyer

hat /6/, hit hetyke hat rá

HP

3

huaf = felrepített hofía = megjelenik hipusz = keresés hofez = siet, rohan hafrahá = felrepítés

hápa = rezgő nyárfa heppa = paci hippa = fogócska hoppu = sietség hupi = öröm, mulatsághápana = fütyülő réce heppu = srác, haver hüppü = ugrás, ugrálás

hüppiä = ugrál, szökdécselhoppá, háp-og huppan hipp-hopp hipp-hopp hopp

hipá = befedte hope = befedi, hafifá = befedéshipoa = súrol, érint huopa = nemez, félc, takaró

hipiä = fínom bőr huppu = kapucni, csuklyahíppa = püspöksüveg

hupola, kupola H/K hangváltozás hepehupa

hofer = ás, megszégyenít hiftía = meglepte hofer = ás, hofia = megjelenik

häpü = szeméremtest hípiä = lopakodik, surran hopea = ezüsthäpaä = szégyen, gyalázat

huppan /megbukik/ hoppá hopp!

heefil = elsötétít hoofál = elsötétített

hípua = kialszik, elhamvad höpö = buta, bárgyúhoppon marad

HH

A magyar HH gyök nagyon kevés – főleg a nevetéssel kapcsolatos – szót képez.

hah = orrkarika hah = oh! ó jaj! hehvil = félrevezetteAz üsző: még nem ellett szarvasmarha hieho = üsző huh = hú!

4

hóah = hasadék huhu = pletyka, szóbeszéd

hiha = ruhaujj húha! huh-og

HJ

háj = élő, nyers, erős háj! = szervusz háj! = szervusz hój = jaj!hej hei = szervusz/tok/ hoj hoi = hello! hüj hüi = pfuj!

haj hai, haikala = cápa, mester, nagymenőhaj-jaj! hej! hé! húj!

hijuli = ősi, kaotikus hujá = életben tartotthaja = szét-, elszórt, szórványos huojua = inog, tántorog, botorkál, /hajó/ ring

híja van hajó

hajá = életerő, vadállat, hatajá = hajlítás

haujs, hauis-lihas = karizom, biceps haju = szag, illat, bűz, sejtés

hajt, hajaz /sejti/

HK

A finn HK gyök szóállománya – a héberhez és a magyarhoz képest – viszonylag gazdag. A héberben, a normál H-val képzett HK és H-K/Ch gyököknek kevés szavuk van. Lágy H-val azonban még kevesebb, mert az legtöbbször csak a múlt idejű igei előrag, vagy a határozott névelő (ami szintén előrag). Ez a gyök a magyarban is szegényes: gyökszó nincs és bővített szava csak öt van.

kiaká = köhécsel, krákog hakaá = hányás hikhil = egybegyűjtötte hiket = szétverte, -zúzta

haiku = füst häkä = széngáz hiekka = homok, föveny huokua = árad, áraszthüökü = hullámverés, szökő-, ár

5

huikea = roppant, óriási, nagyszerű

hukk /köhög/ hukk hőköl

haká = horog heki = kihányta /kidobta/ hachhadá = kipusztítás

hauki = csuka hiki = izzadság, verejték hukkua = vízbe fúl, elvész, elpusztulhaku = elhozás, -vitel, keresés, kutatás, pályázás hiota, hikoan = izzad hukka = pusztulás, veszteség, farkas

hakea = elhoz, visz, érte megy, folyamodikhaka = retesz, kapocs, ’császár’ /szleng/

haukka = héja, ölyv, sólyomhaka-peci hukk /fullad/

hachratá = kivágás si-huk = csuklás hiká = utánozta haká = horoghakú = kivágás, -termelés hikka = csuklás hokea = mondogat, hajtogat

hakku = csákány H/K hangváltás houkka = ostoba huokea = olcsó, jutányoshakk /kopog/ hukk kuko-rékol hakk /elkapja/

A finn haku = elhozás főnév, a hakea = elhoz viszont ige: héber alakú ige! (mint pl. soméa = hall, tokéa = bedug, stb).

HL

A lágy H-val kezdődő héber szavak (pl. halál = vidult, ragyogott) egészen mást jelentenek, mint a normál H-val (pl. halál = holttest). A magyar és héber a normál H-s szavak a finnben gyakran kezdődnek K-val. Mellesleg ez a FN nyelvészet fő érve is a nyelvcsalád összetartozására. Csakhogy ennek (és sok egyébnek) az alapján a héber is finnugor nyelv volna.

holet = leforráz halál = ragyogott, hilél = dícsérte halul = üreges

hela = vasalás, pánt hilli = szén hüllü = polc, állvány, csomagtartóhelle = hőség, forróság hillo = lekvár

6

hella = tűzhely

hő-l /melegszik/ hől-elő /szén/ hely-el /heliel/

halál = vidult hilá = fényudvar, holi = ékszer hál = táncol, vonaglik

halu = kedv, vágy heleä = élénk szín, tiszta idő, ragyogó, csengő, harsány húli = ajak, vicc, tréfahelü = bizsu, flitter hullu = bolond, őrült

hollári háló hülye /hüli-e/

halá = megbetegedett kalil = könnyed hélin = panaszkodott

hálea = langyos, halvány hellä = gyengéd, szelíd, érzékeny huolia = akar, óhajt, kérhelliä = dédelget huoli = gond, -oskodás, aggodalom

halo-vány kell-em hall-at, hál-at /altat/

halilá = körbe-körbe halil = furulya holed = túr, fúr

hauli = sörét hälü = zaj, lárma, hűhó, felzúdulás, zörej höülä = gyaluhália = összegyűjt, harácsol

hulló, hal-om hali /hallja/ hal-ad

HM

hamraá = felszállás hamur = komor hom = meleg home = zúghámu = szellem, árnykép hämü = szürkület, félhomály home = penész humu = zaj, zúgás

homo = buzihom-ály hamu hüm-mög

hom = meleg hamim = kellemes melegség humám = felhevülthame = szoknya heima = öl/e/, ruha szegély, fodor homma = munka, dolog, ügy, meló

7

huomio = megfigyelés, észrevétel

hám /beborít/ hom-orú hem-zseg ki-hám-oz

hamá = forróság, homed = megkíván hamúm = elkábult

himo = vágy, sóvárgás, szenvedély hümö = mosolyhúme = kábítószer

húma = örömmámor, varázshím, hamm! hum-or

HN

hén = ők, igen, hiszen he, hi = ő, hén = ők heníd = elmozdít, eltávolít

hän = ő huono = rossz, hitvány, silány-han / -hän = hiszen, csak, már, vajon, ugyan

hányan? hiány hiány

henia = elmozdította hanún = kedvelt hin = báj, hen = tetszés hán = /arab/fogadó, hone = táborozó

hana = vízcsap hennoa = szívesen... hieno = fínom, kecses, elegáns, remek huone = szobahunni = hun

hen-ger hőn /szeretett/ hón-/alj szaglás/ hon, Hunnia

HR

harig = eltérő harát = sommás, béres heríah = szaglik hóra = népi tánc horár = felszabadítotthára = ág, útelágazás hérie häärätä =

fáradozik, dolgozikhíri = egér houre = önkívület *hüöriä = sürög, nyüzsög

hároa = elágazik *hürrä = pörgettyű

8

húr hír hóra, hurrá! huora = kurva hár-ul H/K/G hangváltás körör-e, görbe

* Itt – ahhoz képest, amit a FN nyelvészet állít – fordított, H/K hangváltozást látunk a finn és a magyar között. Persze, az ilyesmit akkor sem vizsgálta a finnugor nyelvészet, ha nem a héberről, hanem pontosan a magyar nyelvről van szó. Soha, egyetlen finnugor nyelvész se vette volna észre, hogy a „K változik H-ra” szabályos megfeleltetés fordítva is működik.

har’afá = csepegtetés horá = rosszabbodik, hóref = télhera = savó húre = zúzmara

herua = szivárog, csurran-csöppen húru = pára, ködhar-mat har-mat, har-ap

hurám = felemelt horet = vés, farag harari = hegyvidéki, hurkán = hajlítottherra = uram! hieroa = dörzsöl, masszíroz, megpróbál hurra-huuto = hurrázás

jövevényszó hioa=köszörül, csiszol hurri = finnországi svédhor-zsol hó-rukk

HS

hoses = aggódik hut = szál, huszát = elmozdított hasz = csend!

hassi = hiba, baki hius = hajszál hüs = pszt!hassu = bolondos, fura hisí = bűnre csábította

hísi = ördög /ösztön/hess-eget hosz-szú, hús-i hssz!

his = gyorsan hastaná = vizeléshissi = lift hús/s/i = budi /szleng/

9

huss! hűs

J gyökcsoportA J hang, csakúgy, mint a W, nem igazi mássalhangzó, mert akármikor „eszükbe juthat” magánhangzónak lenni. A J valójában az I/J változó hang. Ez az oka annak, hogy kezdő mássalhangzóként – különösen a magyarban – feltűnően kevés szót képez. (A finnben és a héberben azért többet.) Eltérő viselkedéséről már korábban összeállítottunk egy rövid tanulmányt: http://www.leventevezer.extra.hu/Jcsoport.pdf

JX

jae = szép, illő jaát = beborította, jéga = fáradtság jae = szép, illőjá = aha, igen jee jää = jég jó, jú = jó, igen

ja = és, meg, márpedig jo = márjó jő-t /borítás/ jő

JW és J-B/V

j’vu = szállított, j’vul = termés, hozam

jüvä = mag, gabonaszem, élet, célgömbjövő /élet/

j’babá = jajveszékelés juvál = mellékfolyójäävi = összeférhetetlen juova = csík, sáv, bevágás, horony

jobb-at! jöve /érkező/

JD

A JD gyöknek a magyarban egyetlen szava sincs, és helyettük is csak a jut ige van, az ősi T-vel. jaád = a cél jode = dobál jodéa = tudja /hol a víz/

10

jäädä = el-, megmarad jodi = jód juoda = iszik

eljut, célba jut T/D hangváltozás hozzá-jut

JT

A héber JT gyök szókészlete is szegényes. A magyarban is mindössze egy, kétértelmű szava van: el-jut és jut neki.

jaád = a cél jaád = a cél jaut = helyes, odaillő, jaád = a cél

jaettu = osztott jättää = hagy, át-, ad, kézbesít joutá = rá-, el- odaér, -jut, -kerüljoutua = halad, elérkezik, készül, megérik, siet, közeledik, kell, vmivé válik

juttu = eset, dolog, peres ügy, boldogul, ’kijön’jutta-t el-jut, jutta-t oda-jut jöt-et /ami jön/

jaát = beborította jitud = beékeljeété, jeédütté = be-, fagyaszt juotto = itatás, forrasztás

jeétüe = be-, megfagy, megdermed juote = forrasztófémjee = jég júttua = el-, megakad, -reked

jűtti = juta, jüt nép, dán /gúny/jőt-e /beborítja/ jöt-ed

jatár = nagy, túlzott joet = beborít, jae = szemétlapát jotér = inkább, több jeter = fokozás, feleslegjetti = lökhajt. repülő jäte = szemét, hulladék, maradék jota sitä=mennél-annál jüté, jüdét = bömböl, táncol

jätti = óriás jotta = azért, hogyjő-t /ami borít/ jöt-et juhé!

JP

Magyar JP/F vázú szó nincs, csak egy jövevényszó: japán. A héber JP/F váz néhány szava mind a jafe = szép – variációi.

11

jipuj = szépítés j’babá = jajongás

jopa = sőt, mégpedig juopa = ellentét, szakadékP/B kereszt hangváltozás jó-vá jobbá!

jeáf = lendület j’féfe = nagyon szép! /rosszallás/jéppi = dzsip juoppo = részeges, iszákos

juopua = megmámorosodik, berúg

A szép szó ősi képe a szopó csecsemő látványa, amit sokféle szinoníma igazol vissza: szippant, szipka, szipolyoz, szapora ritmus. Amikor a baba éhes: szepeg, szipog, szipákol. Az ősi kép a finnben is ugyanaz, de ott nem a „szépség”, hanem JT-JD váz: a juotto-juoda = itatás (a juttatás) hordozza az értelmet.

JH

A magyarban a JH gyök sem fejlődött ki. Egyetlen gyökszava a juh és a két bővített szava: juhász, juhar. Az ősi értelmet héber szóbokrokból következtettük ki: üzekedés (példája a juhar páros terméskéje), és leszármazás-szaporodás. (Megjegyzés: a juharfa a gyökereiről is intenzíven szaporodik – köröskörül új hajtásai törnek fel a földből.)

j’he = legyen! jaeh = szép, megilleti jehi = éljen!jáha, jaha = úgy, igen juhia = ünnep, ünnepély

jó-jó juhé!

jihud = elkülönítés jihum = párzási inger jahará = hencegés

jauhe = por/a/ jäähü = felfrissülés jouhi = /farok, sörény/ szőrjauho = liszt

jauhá = darál, megőröl, hajtogat, rágódikjuh juh-ar

JJ

12

A héber JJ gyök csak két fogalmat ismer: j’já = Isten és jájin = bor. Akármi legyek, ha ez nem magyar... j’já = Isten, jájin = bor

juju = stikli, lényegA magyarban pedig csak két indulatszó van: jaj! és júúj! júj! Isten-Isten!

JK

A magyar JK gyök sem fejlődött ki. Három jövevényszavunk van: jak, Jakab és jakut. Hát a jókora? Ez valószínűleg nem összetett szó (jó + kora), hanem inkább a héber jakír = kedves, előkelő, és a jakár = értékes rokonszava.

jakár = becses /jó-k/ jachol = képes rá

jako = fel-, el-, ki-, szétosztás joko = már?jaká = fel-, el-, ki-, be-, oszt joki = folyam /a víz állandóan jó/

jók-á /javakat osztá/ jók-i

jachol = képes rá, jakos = csapdás vadász

jakku = kiskabát joku = valaki, valamely, némelyjoka = minden, valamennyi, aki, ami, amely

joukko = sor, csoport, sereg, csomó, rakás, tömeg, népjoukkio / joukkue = /kat./ szakasz, banda

zakó /kiosztják/ jó-k

Bemutatkozik: a magyar többesszám jele. De egyelőre még (a finnben és a héberben ma is) nem az, még csak a gyakoriságot, vagy folyamatosságot jelentő K. Főneveinkben, igéinkben elrejtőzve azonban a K archaikus használata is fennmaradt: mar-ok (folyton elkap /elmar), far-ok (gyakran csóválja), vesz-ek-szik, tol-ak-szik (ismételten csinálja), stb.

JL

jail = hatásos, jahalom = gyémánt jalud = újszülött, jeled = gyerek

jalo = nemes, derék, értékes, becses joulu = karácsony

13

jaella = osztogat, kioszt

jel-es jel-en-ik

JM

A magyar JM gyök egyetlen (jövevény) szava a jámbor.

jom, jamim = nap, -ok jám = tó, tenger, jamin = jobb oldal jám = tenger, nyugat

jama = helyzet, állapot jämä = maradék, csikk jümü, jurinä = dübörgés, zúgásjäämä = maradvány juoma = ital

jó-ma /jó-ami/ Jumala = Isten

JN

jae = odaillő, ani = én jone = sanyargat /szopik/ jonek = új hajtás jaen = struccjano = szomjúság jänö = nyuszi jono = sor, hegylánc juna = vonat

já-ääni = igen szavazat jänne = ín, íj húrja jonne = ahova, amerre juonoa = áskálódikjannu = haver, hapsi juoni = fonál, ér, cselszövés

jön, jó-éni Jenő /újszülött/ jön-ő, jönen jön

JR

j’rechá = vég jaár = erdő, jarók = zöld j’riá = félelem j’or = folyó, Nílusjarru = fék järeä = nagy, vastag, erős, átható jörö = mogorva júri = gyökér, eredet, kezdet

juro = komor, morcosjuoru = pletyka, szóbeszéd

jürä = út- gőzhengerjár-om be-jár jár neki! jár /áthatol, eltapos/

14

JS

A JS gyöknek csak három magyar szava van: jós, jóság, juss.jes = van, megvan! jésa = segítség, megváltás

jassó = úgy, ja igen jos = ha, hát, akár, bárjousi = íj, hegedű, vonó, rugó

juss jó-s /jót tevő/

K gyökcsoport

A finn nyelvnek csak 400 éve van írása. Az idősebb írásbeliséggel rendelkező nyelvekben gyakran kétféle, K és K/Ch változó hang van – s a Ch önmagában is. Lágy és normál H a magyarban is van. Lehet, hogy a finnben is többféle volt belőlük? Lehet, de ezt már aligha fogjuk megtudni. (A Q hang – valószínűleg csak a szótagírás maradványa – e három nyelvben nem fordul elő.) K/H hangváltozások – oda-vissza és nemcsak egyirányban – a finn és a héber között ugyanúgy előfordulnak, mint a finn és a magyar között. A finnugor nyelvészetnek az a „szabályos megfeleltetése” tehát, hogy a KH csere csak a finnugor nyelvcsaládon belül volna jellemző – megbukott. Esetünkben a K magyarban-héberben egyaránt változik (normál) H-ra.

KX

ha-, he- = a, az / -e? vajon? se- = az, ami / az, aki ke’- = olyan, mint / aki, ami hadás = új, hódes = hónap

se = a, az /hat. névelő/ se = a, az, azt /mutató nm/ -ko, -kö = vajon, -e? kú = Hold, hónapolyan? hó /hónap/

A héber k’- viszonyító előrag a finnben kérdő utóragra változik. A hónap elnevezés az újhold napjára: a hónapok kezdetére utal.

ha-nahás, ha-koev? = a kigyó, az fáj? kivi = kő, koev = fájó

koe = próba, kísérlet, vizsga kű, kű-käärme = ker. viperakäärme = kígyó

15

milyen is? kövi

KW

kowe = egybegyűjt kowe = egybegyűjt

kivi = kő, gyüm.mag, börtön *kuve = véknya, horpasz, derékköb kéve /összekötött/

*Az állat véknya a has alsó részén van, ahol a bordák véget érnek. Horpasz: az ágyék alatti behorpadás.

káw = irány, kavá = rögzített kuvác = ö.zsugorodott kaved = súlyos, nehéz kawúa = megszabott

kávio = sablon, minta keveä = könnyű, -ed kivi = kő /milyen?/ kuva = fény-, kép, ábra, fogalom, benyomáskáva = formula, szabály kívi, kíwi=kivi madár kuvio = alakzat, ábra

kiva = klassz, halálikö-vi, /kút/káva kavi-cs kövi kova, kövi

kavúa = kijelölt, állandó, rögzített, odaerősített kaved = nehéz, súlyos kevi, käüdä = bejár, sétál, jön, megy, elhoz, elvezet, halad, lefolyik, folytat, történik, működik, válik v.mivé, illik, megfelel, erjed, végez

kova = kemény, szigorú, zord, erős, heves

követi, követő kövi

KD

had = éle, hegye, hoder = behatol kóten = gyapot

kide = kristály kuda / kuttet = ruha, szereléshad köt, köttöt

KT

het = bűn, kotem = levág, lenyes, kotel = megöl hote = parazsat piszkál

16

káta, kátá = felborít, kidönt, leterít, elejt, tölt, kiönt, megbuktat küteä = parázslik, ég, izzik

kátua = eldől, felborul, elesik, elhull, kiömlik, megbukikhat rá, katt huta, kat-lan

kiter = bekerítette katán = kicsike kitón = hálókamra kótel=oldal, kitá=levágtakate = fedél, fedezet kätkö = rejtekhely kota = kunyhó, sátor, tok kútio = kocka, köb

kätköt = bölcső koti = lakóház, otthon, szállás, hazakatto = háztető, fedél, csúcs, felső határ kotia = hazafelé

kattá = befed, megterít, fedez, kielégít, magába foglal kotoa = otthonrólkotiutua = hazaér, meghonosodik, odaszokik

köt, kötözött ket-rec köt-i, kóter /dutyi/ hat /6 oldal/, köt

hatá = bűnös, kat’á = levágta, csonkította kutá = szaggatott kat = csoport, falka, ki’aká = kotkodácsol

kato = pusztulás, csökkenés kita = garat, torok kóta = összegyűjt, -szed, összeállít, -rakkottu = összegyűjött, összes

kotkottá = kotkodácsolhat rá, katt kot-kot össze-köt, köt-ött

kutá = szaggatott kitá = felosztotta kitua = félbeszakítás, levágás kviut = állandóságkatua = megbán kitua = kínlódik, nyomorog kuta = minél, annál

käüttää = felhasznál, üzemeltet, visel, időzik, fogyaszt, pénzt költ küetä = tud, bírkäüttö = használat, áramfogyasztás, üzemeltetés koettá = ki-, próbál, megvizsgál, kóstol

két-eli katt-ató kö/v/et-te kö/v/et

keta = szakasz, kóter = átló katár = mozdony, gőz kituf = vállon vivés

17

katu = út, utca kíttää= száguld, robog kűti = szállítás, iram, sebesség

kautta = át, keresztül, által, révén, szerteköt, két katt-og kűd-i

kat, katán = kicsi gadá = folyópart, edény szája kiter = bekerítettekatti = macsi kitti = gitt get = szétválás kutea = ívik, ’kefél’

kitata = gittel, iszogat, piál kutu = ívás /lehajlás/kici-kici gitt, Göd, göd-ény kút

hatát = bűnáldozat kut = megutál, hitit = megrémítette kítti = kösz /küss die Hand/ küttä = zsaru

meg-hat-ott hat-ás

KP

kaparot = szárnyas kofe = rákényszerít, kipúah = sérelem kofeh = üt, verkápia = kapar, vakar, pénzt kuporgat kipeä = fájó, érzékeny, sürgető, heves kuopia = kapar, kapál /ló/

kipu = fájdalomkapa, kap-ar kupor-og kapál-ózik

kef = sziklafok hofia = megjelent hofia = megjelenikkapea = keskeny, vékony kepeä = könnyed, fürge, vidám, gondtalan kűppi, -pari = pincér

kúp kópé hip-hop

heif = felrepítette hofaá = fellépés kefet = csomó

keppi = bot, pálca, gerely kopea = büszke, gőgös kuppa = vérbaj

18

hopp! hoppá!

kofel = át-, összefogja kafil = hasonmás kofec = ugrál kipa = kupola, cella, kissapkakápu = talár, kámzsa kääpiö = törpe kieppua = forog, pörög kupu = kupak, búra, kupola, begy

kápa kép kip-kop kupé, kup-ak

kfifá = vesszőkosár kufszá = doboz kfifá = vesszőkosár kipa = kupola

káppi = szekrény käpi = toboz koppi = kabin, fülke, kunyhó kuoppa = gödör, veremkoppa = kosár kuppi = csésze

kup-ac kúp, kup-ola kupé kúp

kupa=pénztár, kaf=tenyér kapdani = szigorú, pedáns kfilá = kettőzés

kauppa = vásár, üzlet käüpä = érvényes, kelendő, tisztességes kopio = másolatkap kap kép

KH

A finn KH származékokat, mivel a H és a K egymást felváltó hangok, és más nyelvekben kétféle is lehet belőlük, különösen nehéz rokonítani.

kóah = erő kóah = erő, érvény kohani = erőteljes kahál = gyülekezet kah! = fogd, vidd!

kahiú = átgázolás keho = /élő/ test kiehua = fő, forr, kavarog kohu = zaj, lárma, hűhó kuha = süllő, fogaskehua = magasztal kuohua = habzik, pezseg, háborog, ugrándozik

kehu = dícséret Az ősi kép itt valószínűleg a halfogás.

kihel = összegyűjtötte kikár = körönd, tér, völgy kihá = legyengült, kohe = krákog

kaáruri = homorú kehä = kör, kerület, holdudvar, ring, járóka köhi = köhécselkauha = merőkanál köühä = szegénység

19

*kör *ker-er keh-es, köh-ög

kóah = erő, érvénykahie = bilincs, béklyó, lánc

kauhu / kauhea = borzalom, rémület / szörnyű*kár, kór

*A pergő R-et, bár a természetben gyakori, az ember sokáig nem tudta kiejteni. Egyik raccsolt formája a H-val való helyettesítés.

KJ

A J valójában I/J változó hang. Azokban a finn diftongusokban, amelyek második magánhangzója I, J-t ejtünk.

ki = azért, ha, hanem kijef = éli világát kajász = zsebtolvaj

kai = talán, bizonyára koj koi = moly kuje = csíny, tréfaha... kaja, kaján kuj-on

kijet = nyaralkoju = bódé, kunyhó

kéj /lak/

kijel = felmérte kajil = mérés, mérték

koje = műszer, készülék kuja = köz, sikátor, zug

KK

kahol = kék kiaká = elpusztította ke’- = olyan, / aki, amikauká = messziről, távolról kiukku = düh, harag -ko, -kö = vajon, -e?

kuka, ketkä = ki? aki, melyik?

20

kék kék-ül ki?

k’= ami, aká = baj /arám/ kikár = körönd, cipó kikár = körönd, cipó, súlymértékkákko = délkelet keko = rakás, halom, boglya, kazal, asztag koko = rakás, csomó, méret, termet, teljes

kokkare = csomó, göröngy, rög, gombóckokár-da /köralak/ kaka /rakás/

ki’akéa = krákog kukija = kakukk klokel = hitvány kiakéa = kotkodácsolkákki = gebe käki, kukku = kakukk kikka = trükk, fortély kukkua = kakukkol

kukko = kakaskóka-d kakukk kukk-ol, kuksol kuko-rékol

haká = horog, kiaká = elpusztította haká = horogkoukku = kampó, horogütés, zsaru kuokka = kapa, csákány

kuokkia = megkapál, hívatlanul ottvankakas, kók-ler haka-peci

kikár = cipó, körönd kikár = körönd, cipó, kaách = pereckakku = torta, aprósütemény kiekko = korong koksi = koksz

keksz kokár-da koksz

kácha = így-úgy kuch = sziklaüreg kochavit = csillagvirág

kíkku = hinta kokko = máglya, örömtűz kukka = virágkokata = süt-főz kukkia = virágzik, virít

kokki = szakács

21

kuk-ta kukk-ol

hachám = okos, bölcskokea = tapasztal, átél, megkísérel kükü = képesség, tehetség

KL

hál = vonaglik /parton/ kol = hang, kalil = könnyed kol = hang koleh = folyik halál = halott, üreg

kala = hal kello = óra, kolomp, csengő kielo = gyöngyvirág klo = óra kuola = csorgó nyálkuolla = meghal, elhervad

hal, meg-haló kol-omp, halal-ó kol-omp hal-ad hulla

halá = fonott, kele = börtön kalil = könnyed kalu = el-, bezárt kol = hang, halil = furulya

káli = káposzta keula = hajóorr, szán-elő kolea = zord, hideg, mogorva kúlu = hallatszik, hírlikkellua = ring, himbálózik kúllo = hallás

kúlla = meg-, halljakel-káposzta fel-kel, kell-em kül-tesz /kulcs/ hall, hall-at

klí = szerszám, edény kalech = menj! hilá, hel = fényudvar hole = beteg, holed = fúr, hal’á = tovább kali = szerszám, eszköz keli = járható út kílua = csillog, ragyog kulua = elkopik, -fogy, múlik, halad

kel-el /könnyít/ /útra/ kél háló /glória/ meg-hal, hal-ad

halá = tovább kalu = bezár klihá = folyás, áramlás kol = az egész, összes klúv = kalitka

kaula = nyak kíla = ék, betoldás kieli = nyelv /két ért./ koulu = iskola, tanítás külä = falukaulia = tésztát nyújt koulia = iskoláz, beültet

kolle / kólla = egybe, össze / együtthál /kinyúlik/ klikk hall-ik kali-ba kül-ön

22

halál = űr, üreg kliá = fonás, fonat halál = űr, üreg gúla = golyó

kallo = koponya kela = tekercs, orsó, cséve kolli = kandúr, csomag kúla = golyókieliä = pletykál, fecseg kolo = kivájás, odu, lyuk K/G hangváltás

halál, holló *kör, halan-dzsa golyó, hol? golyó

kelet = befogadó kilón = kútágas /lóg/ kalul = tökéletes, bennfoglalt

käli = sógornő kilo = kiló /mérleg/ kúlu, kúluisa = híres, nevezetesküllä = igenis, bizony, bezzeg

kell-i kiló-g kellő

KM

kaméa = talizmán, hemá = düh kmihá = sóvárgás hom = láz, hév, kamin = kandallókamé = kámea kíma = tüzelés, sárlás kúme = láz

kámea=komor, szörnyű kimma = csaj kúma = forró, tüzeskammo = iszonyat, borzadály K/H hangváltás

kaméa hím, kom-ál hő, kemence

komel = lekókad komá = emelet, termet hemia = zúgás

kama = limlom, árú, narkó komi = zürjén kumea = tompa, kongókomea = nagyszerű, délceg, csinos

kom-or koma kom-isz

kamur = ívelt, boltozatos k’-am = mint nép

23

käämiä = tekercsel, csévél kummi = keresztszülő, koma

käämi = orsó, cséve, villanytekercs kumma = csoda, különös, meglepőkoma

karám = felhalmozta kímia = kémia hemá = düh, him = zajong gumija = gumikammio = kamra, cella kemia = kémia kimeä, kimakka = éles, metsző hang kumi = gumi K/G

kam-ra, karám kém-lel hím, kom-isz gumi

KN

kinev = levágta mi = ki? kán = itt, kén = igen hine = íme-kán, -kén = sem keine ken = ki? -kin = is, még, bizony, bárcsak kun = amikor, ahogy, ha, mint, csak

hiány ki? kéne /kellene/

kiná = kiáll érte kiná = irígység, kin = sirat kun = gyászol, sirat

kauna = harag, gyűlölet kina = civakodás, veszekedés küniä = megkopasztkanne = jog, vád, panasz kínä = csörömpölés, csilingelés künä = toll, ceruza

kan, kán kín kín, ki-húny

hen = kellem konen = irányoz, alapít kén = fészek, hone = táborozik kanut = felbőszült

kaníni, kani = házinyúl kenno = /méh/ lép, cella kínni = zárva, csukva konna = varangy, gazemberkana = tyúk käänne = kanyar kuono = ormány, pofa

die Henne kuona = salak, szeméthőn /szeretett/ kanyar hon-ol kon-ok

kankán = kancsó kolnoa = mozi konen = beállít kén=őszinte, komá=magasság

24

kannu = kanna, kancsó kino = mozi kone = komjuter kunnon = derék, becsületes

újkori szavak kunnia = tisztelet, becsületkanna hon-lap hun, kun /kumán/

k’= mint, oná=időszakkauan = sokáig

KR

A K/H hngváltozás általános: kör és húr – a K/G hangváltozás is megjelenik: köröl és gurul.

keruj = boltozás, hurkán = hajlított kaaruri = homorú hurak = üres /hurka/ kerev = a belsejekári = kör-, boltív, borda, hegykoszorú kieriä = gurul, hempereg, fetreng köürü = görbe, hajlott kúri = kúra

kárre = hajlat, kanyar käüre = görbe kiero=görbe, ferde, kancsal, ravaszkierre = csavar, fordulat, pörgés

húr, ker-ek húr kör-i, gur-i húr, kör-ü kúra

kore = letérdel krí = gabonarakás koár = homorított krum=hártya, föle, hurak=üres

kara = tengely, orsó keru = gyűjtés koura = marok, kéz, karom kuori = héj, kéreg, föle, burokkouru = esőcsatorna, vájat, homorú kuoria = hámoz, lefölöz

kör-öl kör-ü hur-ok, kar húr, köröm, karom

kaaruri = homorú karóv = rokon, közeli hurkán = hajlított kóren = sugárzó kaaruri = homorú

kaura = zab kera = -val együtt kiuru = pacsirta koru = ékszer kuoro = énekkarkorea = szép, ékes, csinos

kör-ü kar-ol húr /a röpte/, kör kör-é húr, kör

25

gúla = golyó, golel = gombolyít kerá = boltoz, befed

kerä = gombolyag kori = kosár, rekesz, ládakeriä / kääriä = felteker / göngyöl, csomagol

käärö / kääre = göngyölt, csomag, tekercs / pólyakör-e, golyó hord-ó, kör-i

karón = kocsi, vagon kronit=taliga, kera=láb horár = felszabadított, hóra = népi tánc horid=levitte, kaur = csúfkára = személyautó kíre, kíru = sietség, sietős kura = sár, latyak

kärrü = taliga, kordé, járgány kiri = hajrázás kúra = dérkúro = zápor, süket

hor-d kor-dé hur-rá, hóra le-hord, kár-os

kor = hideg, kaur = csúf kiráim = rezsó hurkán = hajlított kore = szólít, hív

kari = zátony kärü = égett szag kireä = feszült, kemény, szigorú, nehéz kuri = fegyelem, fenyítés, mód, tréfa

karu = kopár, zord, nyers, faragatlankör-i, kár kör-ü húr, hár-ul hur-ok, hár-ul

KS

A finn KS gyök elődje a KT, utódai a KSz és KZ voltak. Más nyelvekkel való összehasonlításkor tehát ezeket a gyököket is figyelembe kell venni. Sőt, K helyett a normál H-val képzett HT, HS/Sz, HZ rokonszavakkal is próbálkozhatunk.

hus = érzék, érzékel k’= ami, osze = teszi kesel = bukás kiskus = fecsegés

kat = fogó kosel = gyenge kiskus = farkcsóváláskas = nini! käsi = kéz kosia = megkér vkit küse = szó

kesü = szelíd, jámbor küsüä = kérdez, kér, keres, kíván

26

hús két, kéz-i, kez-es kos-lat kusza, kísér

kasis = koros, idős keszem = varázslat kos = rúd, koesz = haragszik kat = kis, kasot = íveltkausai = időszak, szezon koses = szedeget kiusa = bosszúság, bosszantás kusi = húgy

kauas = messzire, sokáig kesä = nyárkésői, késik kész-let kos /szarv/ kis /sugár/

kás=szalma, kusár=kötött koses = szénát gyűjt kacúv = ütemes kat = fogó kuszá = belepettkasa=csomó, rakás, halom dorombol köüsi = kötél kúsi = fenyő, 6

kassi = szatyor kessu=bagó, őrmester kissa = macska kóssa = együtt, össze kútio = kockakas, kosár kici-kici köt, kösse kusza, kocka/6 oldal/

kuszá = belepett, gáz=gáz kosze = belepi hote = parazsat piszkál kosze = belep, kisut = díszkásu = gáz kesiä = hámlik kiuas = szauna kályha kuosi = fazon, szabás, dísz

káosz, gáz kosz-lik huta kusza

2014. október 31.

27