Kerekesné György Zsófia | Képességfelmérés

A SZERZŐ

ELÉRHETŐSÉGE:

GYOZSOFI@GMAIL.COM, +36-30-743-63-73

Felvetődik minden szülőben, hogy mit is figyelünk, vizsgálunk

egy képességfelmérés alkalmával. Tapasztalom saját fejlesztő

munkám során (nem utolsó sorban anyaként is átéltem), -

ismerős szülőktől, illetve különböző fórumokon olvasgatva- a

következő: sok-sok kérdés megfogalmazódik egy szülőben,

mielőtt úgy dönt, elmegy és részt vesz egy ilyen felmérésen, és

sokan nem értitek mi, miért történik egy ilyen alkalommal. A

következőkben megpróbálok elhessegetni néhány félelmet,

tévhitet, és talán választ kaptok néhány kérdésetekre is.

1. Miért olyan fontos egy felmérés?

Mert feltérképezi gyermekünk képességinek jelenlegi állapotát. Erre építhetünk a

későbbiekben. Megtudhatjuk, hogy csemeténk, szépen, normál tempóban fejlődik, fény

derülhet arra, ha esetleg valamiben kiemelkedően tehetséges, jó érzéke van valamihez.

Ezáltal magabiztosabbak leszünk, kereshetünk újabb utakat, lehetőségeket, amelyek

továbbra is ilyen kedvezően hatnak csemeténkre! Egy fejlesztőszakember mindig más

szemmel néz, mint a nagymama, a barátnő, a szomszéd néni….

2. Mi történik, ha esetleg rossz lesz az eredmény?

Erre csak azt tudom mondani: Jobb félni, mint megijedni! Ha esetleg beigazolódnak a

balsejtelmek, annak bármennyire is furcsán hangzik, de örülni kell! Ha tudjuk, hogy probléma

van és azt is látjuk mely területen van, már csak rajtunk múlik, hogyan tudunk változtatni

ezen. Nincs olyan gyermek aki mindenben rossz! Minden csak a hozzáálláson múlik. Minden

gyermekben, emberben van valami jó, értékelhető (nem is csak valami, és nem kevéske jó),

különleges, még akkor is, ha egy-egy téren egy picit ügyetlenebb társainál! Nem szabad,

hogy ez letörjön, elkesírtsen bennünket, szülőket.

3. Mi történik ha jó lesz az eredmény? Felesleges volt elmenni?

Boldogan távoztok, hogy jó úton haladtok. Ha igénylitek egy-egy játékötlettel

gazdagodhattok, mellyel továbbra is iylen remekül terelgethetitek a csemetéteket az élet

kanyargós útjain. Nem volt felesleges senki számára. Hiszen kaptatok egy pozitív képet a

kisemberetekről.

4. Mi lesz, ha valamire nem emlékszem a gyermekem fejlődésével kapcsolatban!?

Milyen képet fest ez rólam?

Kedves anyukák, apukák semmi nem történik! Egy kedves elbeszélgetés alkalmával hátha

eszetekbe jut az információ ha nem, sebaj nem ezen múlik a fejlesztés eredményessége!

Évek múltán az ember emlékei megkopnak, egy szakember sosem itélkezik a szülők fölött.

Amúgy, mi is emberből vagyunk, az én emlékeim is megkoptak, gyermeikeim fejlődésével

kapcsolatban…

5. Miért kérdeznek ki, vallatnak ilyen sokáig?

Hatalmas segítséget jelent egy szakembernek, ha a legközelebbi szeméyltől kap hasznos

információt a lurkóról. A szülők állnak érzelmileg a legközelebb a gyermekhez. Ők ismerik a

fogantatástól napjainkig a legjobban. Számotokra jelentéktelen dolgok, számunkra nagyon is

jeletnősek lehetnek. Ezért kérlek benneteket, ne vegyétek, és tekintsétek zaklatásnak,

lehúzásnak, ha egy felmérés alkalmával kérdésekkel bombázunk benneteket, ez a mi

munkánkat segíti, hozzájárul a felmérés további menetéhez.

6. Számomra bántó kérdést tettek fel, muszáj rá válaszolnom? Megbánódtam,

jelezhetem ezt?

Igen, persze. Nem kötelező mindenre válaszolni, de azt ne feledjétek a mi munkánkat

segítitek ha válaszoltok a kellemetlennek tűnő kérdésekre is. A szakember és szülő közötti

partneri kapcsolathoz hozzátartozik az őszinteség. Igen, elmondhatjátok, ha

megbántódtatok, fontos a jó kapcsolat ápolása, a fejleszté kulcsa lehet. Minket is tart a

titoktartási kötelezettség, így ami köztünk elhangzik, az csakis köztünk maradhat.

A továbbiakban egy kicsit elkalauzollak benneteket a képességek világába. Így lehetőségetek

nyílik arra, hogy figyelemmel kísérjétek azt, hogy milyen területeket is vizsgálunk egy ilyen

felmérés alkalmával, arról pedig, hogy miért is olyan fontosak ezek a képességek,

részképességek minden életkorban, a menüben olvashattok bővebben.

A KÉPESSÉGEK három fontos területe :

1. Észlelés területe: Itt arra gondoljatok, hogy a különböző érzékszerveinkkel észleljük a

világ dolgait. A szemünkkkel látunk (Vizuális terület), a fülünkkel hallunk (Auditív

terület), a bőrünkkel érzünk, a szánkban ízeket érzünk, az orrunkkal illatokat érzünk.

2. Kivitelezés, végrehajtás terüelte: Ez a terület a mozgásos képességek területe. Tehát az

ugrálás, rajzolás, cselekvések kivitelezésének, a beszédnek a területei mind ide tartoznak

a teljesség igénye nélkül.

3. Érzelmi szféra: Itt említhetem meg a gyermeked általános lelki állapotát, viszonyulásait

a különböző dolgokhoz, személyekhez, helyzetekhez. Viselkedési formákat.

A három képességterület részletesebb jellemzése következik, átlátható, informatív módon:

Először is az Észlelés területe, mely segítségével a külső ingereket befogadjuk:

Az Észlelés területéhez az alábbi képességterületek tartoznak:

1. Felszíni érzékelés, melynek két területe van:

Tapintás útján való észlelés (Taktilis észlelés): ez az észlelési forma, amelyet a

bőrünkön keresztül érzünk, ezek lehetnek kellemes - kellemetlen érzések (pl.:

simogatás, megszúr valami).

Kinesztétikus észlelés, melyek különböző észleletek úgymint a szaglás, ízek érzése,

hideg-meleg hő érzékelése.

2. Hallás (Auditív észlelés): Fülünk közvetítésével a hangokat érzékeljük. Megkülönböztetjük

a különböző hangok magasságát, mélységét, a hangerősséget, tempót (gyors, lassú).

3. Látás (Vizuális észlelés): Szemünk segítségével érzékeljük a színeket, a távolságot, a

fényeket stb…

Képességek

Észlelés területe

Input

Kivitelezés-végrehajtás

területe, Motorikum

Output

Érzelmi szféra

4. Egyensúlyrendszer (Vesztibuláris rendszer): Ugyancsak a fülünknek van köze, illetve

idegrendszerünknek e terület érzékeléséhez. Az egyensúlyingereket is nagyon korán

megtapasztaltuk már magzatként, ettől fogva fejlődik igazán ez az alapvető

képességterületünk. Ez egy igen fontos és összetett rendszer, sok részképességterületre

hatással van.

5. Mnesztikus területnél, tulajdonképpen a figyelemre, a rövidtávú-hosszútávú emlékezetre

kell gondolnunk.

Folytassuk a Motorikus területtel, mely a különböző külső-belső hatásokra irányuló

cselekvéseket, mozgásokat foglalja magában:

1. Nagymozgás területe: Különböző, testünkkel végzett nagyobb mozdulatok úgy, mint:

járás, futás, ugrálás, úszás stb.

2. Finommozgás: Kifinomult, apró mozdulataink összessége (írás, beszéd, rajzolás).

3. Izomtónus: Izmaink feszültségi állapota normális állapot, emellett lehet renyhe (olyan

mintha szétesne - hypotónusos), vagy túl feszes (merev- , hipertónusos).

4. Pszichomotoros terület: Ez egy igen összetett terület, mely magában foglalja: a nagy-

illetve finommozgás, a gondolkodás területeit (különösen a problémamegoldó

képességé, ok-okozati viszonyok felismeréséé), továbbá a beszéd, és a figyelem egyes

funkcióit. Például, ha valamilyen „feladatot” kell végrehajtanunk, mondjuk

gyermekünkért elkell mennünk az óvodába, de nem várt akadály áll előttünk - elment a

buszunk az orrunk elől - , képesek vagyunk végigzongorázni a fejünkben az összes

lehetséges variációt, és a szerint szervezni a cselekedeteinket, hogy minél hamarabb

odaérjünk. (Taxit hívunk; ha közel vagyunk, akkor szaporázzuk lépteinket; esetleg

pánikba esünk? …stb)

És végül, de nem utolsó sorban az Érzelmi szféra területe következik:

Általános pszichés állapot: Úgy gondolom, ez a területet nem igényel túl sok magyarázást.

Gyermeked kiegyensúlyozott-e vagy túl feszült, esetleg apatikus…?

1. Késztetések, ösztönzések területe: Önmagától kezdeményez-e új tevékenységeket,

mennyire kíváncsi helyzetekre. Esetleg mindentől megijed…

2. Motivációs terület: Mennyire motiválható, önmagát motiválja-e egy-egy probléma,

feladat, vagy helyzet megoldásakor.

3. Munka közbeni viselkedés: Gondolj arra, mennyire kitartó, amikor valamilyen apróbb

problémája támad, vagy ha már nagyobb gyerkőc, mennyire kitartóan oldja meg a

feladatait?

4. Önirányítás: Képes-e saját tevékenységeit irányítani, nem ügyetlenkedik túl sokat.

5. Önértékelés: Kiegyensúlyozott, életkorának megfelelően tisztában van a saját

képességeivel, vagy túl alacsony az önértékelése, esetleg túl magas?

Kivitelezés, végrehajtás

területe

(Motorikum-output

területe)

Nagymozgás

Izomtónus

Pszichomotoros terület

A cselekvések tervezése, irányítása

Finommozgás

6. Szociális beilleszkedés: Képes-e életkori sajátosságainak megfelelően közösségben

viselkedni, beilleszkedni, akár szülővel, avagy szülő nélkül is. Milyen a gyermek

viselkedése közösségben, hogy viszonyul a gyermekekhez, felnőttekhez?

Ha kedvet kaptál, vagy szükségét érzed, hogy feltérképezzük gyermeked

képességeinek állapotát, keress a fent megadott elérhetőségeimen.

Érzelmi szféra

Késztetések, ösztönzések

területe

Motivációs terület

Munka közbeni

viselkedés

Önirányítás Önértékelés

Szociális beilleszked

és

Általános pszichés állapot