Jogszabály- és szabványváltozások: 2016....

Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. november

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások

A változások közül az alábbiak emelhetők ki:

335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek joghar-monizációs és egyéb célú módosításáról.

Megjelent: MK 2016/174. (XI. 11.) - Hatályos: 2016. 12. 01.

Többek között az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendele-tet is módosítja, a munkaerőpiac további integrációjával kapcsolatos uniós jogi aktusok alapján. Bővíti a miniszter munkaerőpiaci feladatait, aki ebben a minőségében az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) Nemzeti Koordinációs Iroda útján kapcsolatot tart az EURES európai intézmé-nyeivel, az Európai Unió szervei által működtetett információs hálózatokkal, valamint az egyenlő bá-násmódot népszerűsítő és az uniós munkavállalókat és családtagjaikat támogató szervekkel. A mukaügyi kapcsolatok fejlesztése kapcsán kialakítja és működteti a munkaügyi tanácsadó és vitaren-dező szolgálatot. A jogszabály pontosítja a miniszter irányítási feladatait a kormányhivatalok munkavédelmi és mun-kaügyi hatósági ügyeit illetően, illetve az irányítási és kapcsolattartói feladatait az EU és az EGT tagál-lamok munkaügyi hatóságaival történő együttműködés, valamint a munkaügyi szabályokra vonatkozó tájékoztatás tekintetében. Kapcsolattartóként széleskörűen biztosítania kell, hogy az érintettek (közülük az EU tagállamok szolgáltatói, valamint a hazánkba kiküldött munkavállalók) számára hozzáférhető és átlátható módon rendelkezésre álljanak a foglalkoztatási szabályokra és feltételekre vonatkozó jogszabályok, kollektív szerződések, ideértve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó rendelkezéseket is. Ennek egyik módja az információknak a nemzeti honlapon és összefoglaló kiadványokban történő közzététele, a magyar mellett a munkaerő-piaci kereslet szempontjából legfontosabb nyelveken. A jogszabály aktualizálja a kormányhivatal elsőfokú munkaügyi hatósági feladatait is.

365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és ke-reskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról.

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017.01.01.

A Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősíté-sével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak át-adásáról szóló 2016. évi CIV. törvényben rögzített elvekhez kapcsolódik. A törvény módosításai között találjuk a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényt is, amely a megszűnő Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal helyett már a nem nevesített „műszaki biztonsági hatóság”-ról beszél. A Kormányrendelet alapján a főváros kormányhivatala lényegében átveszi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogszabályi kötelezettségeit (a szakmai irányítás a miniszter feladata), amelyek közül a műszaki biztonságra vonatkozó szabályok a teljesség igénye nélkül az alábbiak. - A Kormány kijelölése alapján kereskedelmi hatóságként jár el a Kormányhivatal az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek illékony szerves oldószer tartalmának sza-bályozásáról szóló külön jogszabályban kötelezett forgalmazók engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban. - Műszaki biztonsági hatóságként a Kormány – kivétellel - az 1. melléklet szerinti, műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. A hatóság e feladatkörében ellenőrzi az alábbi veszélyes létesítmények, berendezések - létesítésére, kivitelezésére, felállítására, - üzembe helyezésére, - üzemeltetésére, - időszakos ellenőrzé-sére, - átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére, - vizsgálatát, átalakítását, javítását végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, - kezelését végzők szakképesítésére, - vonatkozásában mű-

2

szaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, - alkalmazásával szol-gáltatást végző szervezetek tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvénye-sülését, továbbá engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol. - a) A földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései és telephelyi vezetékei, ezek tartozékai, - b) a nyomástartó berendezések és létesítmények, beleértve az autógáztöltő állomásokat, - c) a szállítható nyomástartó berendezések, - d) a b) és c) pontban meghatározott nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezések, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések, - e) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezések, - f) a gázüzemű közúti jármű üzemanyag-ellátó berendezései, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezései, - g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivé-ve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök, - h) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, beleértve az üzemanyagtöltő állomást, valamint azok működéséhez szükséges tech-nológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok, - i) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt bioetanolt, biomasszát előállító vagy tároló berendezések, létesítmények, - j) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energe-tikai berendezések, létesítmények, - k) a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti műszaki biztonsági hatósági eljárások hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények, - l) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, villamosművek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek, - m) a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák. - Építésügyi hatóságként a Kormány – meghatározott körben – az 1. melléklet szerinti műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. Hatókörébe tartoznak azok a sajátos építményfajták, amelyek a fent felsorolt berendezésekhez kapcsolód-nak, így pl. a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmények, ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan össze-függő rendeltetésű építményeket..

- A Kormány piacfelügyeleti hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. A mellékletek a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben

eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal megnevezését és illetékességi területét, a rendeletben meghatá-rozott szervezetekre vonatkozó követelményeket, egyes engedélyezési eljárásokban kijelölt szakható-ságokat, illetve hatósági szakkérdéseket tartalmazzák.

- Hatályát veszti: ► 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról, ► 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékeny-ségének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes sza-bályairól.

33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.


A rendeletet – kivétellel - az Mvt.-re figyelemmel olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amelynél a munkavégzés során a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet kitéve. A rendelet expozíciós határértékei kizárólag a rövid távú hatásokra vonatkoznak, így az előírásait nem kell alkalmazni a feltételezett hosszú távú hatásokra, és nem alkalmazhatók a feszültség alatt levő vezetékek megérintéséből eredő kockázatokra sem. Az egészségügyi határértékeket, az érzékelési határértékeket és a beavatkozási szinteket a 2. és 3. melléklet tartalmazza. A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalók elektromágneses tér expozíciója a nem termi-kus hatások esetében a 2. mellékletben, termikus hatások esetében a 3. mellékletben foglalt

3

egészségügyi határértékeken és érzékelési határértékeken belül maradjon. A határértékek betartását a jogszabály szerinti expozícióértékelő eljárások alkalmazásával biztosítja, de haladéktalanul intézke-dik, ha a munkavállalók expozíciója meghaladja a határértékeket. Munkáltatói kötelességek közé tartozik az összes, elektromágneses terek jelentette kockázat - meg-határozott szakképzettségű munkavállalójával vagy külső szakértővel történő - értékelése. A kocká-zatértékelés munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkaegészségügyi szak-képesítéssel rendelkező személy készítheti el (ennek az előírásnak a rendelet hatálybalépésétől szá-mított három éven belül kell eleget tenni).

A kockázatértékelési folyamatban a munkáltató azonosítja és értékeli a munkahelyen létező elekt-romágneses tereket. A munkáltató elfogadhatja a gyártó vagy a forgalmazó által a berendezésre vonatkozóan megjelölt kibocsátási szinteket és más megfelelő biztonsági adatokat is, amennyiben azok a munkahelyen vagy a berendezés üzembe helyezésének helyén az expozíció feltételeire alkalmazhatók. Az expozíciót független akkreditált laboratórium által végzett méréssel vagy számítással kell meghatá-rozni abban az esetben, ha az expozíciós határértékeknek való megfelelés az elérhető adatok alap-ján, az üzemeltetési dokumentációból nem állapítható meg megbízhatóan. Amennyiben a sugárzás foglalkozási megbetegedést vagy munkabalesetet okoz, azt szabály szerint be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A munkáltató a telephely szerint illetékes kormányhivatalnak bejelentést kell tegyen az OTH által működtetett elektronikus rendszeren keresztül az ipari vagy egészségügyi tevékenység során használt olyan elektromos, mágneses vagy elektromágneses teret kibocsátó berendezés esetén, amelynél a munkavállalót a 2. vagy a 3. mellékletben meghatározott beavatkozási szint 20%-át elérő, vagy azt meghaladó expozíció érheti. A munkáltató a 4. mellékletben (a kockázatértékelés jóváhagyásának kötelezettségével érintett tevé-kenységi körök) felsorolt tevékenységek vonatkozásában a fent említett expozíciós szinttel érintett munkakörökre készített kockázatértékelést a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz köteles jóváhagyásra benyújtani, amit a hivatal meghatározott esetben jóváhagy. A rendelett előírásainak betartását a kormányhivatalok ellenőrzik. A 4. mellékletben felsorolt tevé-kenységek vonatkozásában az ellenőrzést kétévente meg kell ismételni. A tevékenységeket és az elektromágneses teret létrehozó berendezéseket illetően e rendeletnek a kockázatértékelés elvégzésére, valamint a kockázatértékelés alapján elvégzendő intézkedésekre vonatkozó előírásait a kockázatértékelésnek az Mvt. 54. § (3) bekezdésében előírt soron következő felülvizsgálatakor kell első alkalommal alkalmazni. Lásd még az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatását a jogszabályról.

Emlékeztető:

42/2016. (X. 25.) BM rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyver-tartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rende-let, valamint a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2016/164. (X. 25.) - Hatályos: 2016. 12. 01.

Az irányadó törvényi felhatalmazással összhangban a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet az elöltöltő fegy-verek vadászati célú használatának hatósági engedélyezéséhez előírt elméleti ismeretekre és a gyakor-lati jártasságot igazoló vizsga követelményrendszerére, valamint a követelmények számonkérésének rendjére vonatkozó előírásokat iktat be.

4

Figyelemfelhívások:

A munkavédelmi hatóság hírei

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatairól (2016. III. negyedév). Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.12.02-án. A Jelentés letöltése.

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkaválla-lókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelmé-nyekről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendeletről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.11.30-án. A tájékoztatás letöltése.

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a mun-kabalesetek alakulásáról - 2016. III. negyedév. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.11.25-én. Munkabaleseti statisztika 2016. III. negyedév. - A tájékoztató a 2016. november 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabale-seti jegyzőkönyvek összesített feldolgozott adatait tartalmazza.

Korábbi adatok a Statisztika menüpontban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye a 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányel-vekről és az országos hatósági ellenőrzési tervről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlap-ján 2016.11.02-án.

A 2017. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek - letöltés. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó

2017. évi országos hatósági ellenőrzési terve - letöltés.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele

Megjelent: 2016.11.14. - https://osha.europa.eu/hu/highlights Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz.

5

KIEMELT ESEMÉNYEK 11/11/2016 Megvan a 2016-os Egészséges Munkahelyek Filmdíj nyertese

A német Jakob Schmidt „Tanárnak lenni” („To Be a Teacher”) című filmje nyerte a 2016-os Egészséges Munkahelyek Filmdíjat. A munkával kapcsolatos témájú legjobb filmnek járó díj átadására a DOK Leipzig nemzetközi dokumentum- és animációsfilm-fesztiválon került sor. A film három rendkívül eltérő karaktert mutat be, nyomon követve az oktatási szektoron belüli, feszültséggel teli útjukat. A fiatalok

jövőjével kapcsolatos komoly mondanivalóját Jakob Schmidt humorral fűszerezve, nagyszerűen kidol-gozott karakterekkel tálalja, lehetővé téve a nézők számára, hogy közvetlen közelről szemléljék a szereplők megható és egyben gondolatébresztő emberi drámáját.

Olvassa el a sajtóközleményt Bővebben az Egészséges Munkahelyek Filmdíjról Nézze meg a „Tanárnak lenni” című film előzetesét (német nyelven)

08/11/2016 A megfelelő és az elégtelen munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás gazdasági hatásainak EU-OSHA általi vizsgálata

A munkával kapcsolatos megbetegedések és halálesetek költsé-geinek, valamint a megfelelő munkahelyi biztonsági és egészség-védelmi irányítás valós előnyeinek megértéséhez jó minőségű adatokra van szükség. Az EU-OSHA „A munkahelyi biztonság és egészségvédelem költ-ségei és előnyei” elnevezésű, két szakaszból álló összefoglaló projektjében foglalkozik ezzel a kihívással, amelynek célja a költ-ségek megbízható becsléséhez szükséges gazdasági költségmo-

dell létrehozása. A projekt az egyes tagállamokban elérhető adatokat azonosító és értékelő, nagyszabású tanulmányon alapul. A tanulmány eredményeit nemzeti adatforrásokon alapuló, fejlett gazdasági költségmodell kidolgozásához használjuk fel.

Tudjon meg többet „A munkahelyi biztonság és egészségvédelem költségei és előnyei” el-nevezésű projektről az erre a célra létrehozott webhelyünkről

02/11/2016 Munkahelyi biztonság és egészségvédelem: kulcsfontosságú szempont a mikro- és kisvállal-kozások számára

Az EU-ban működő vállalkozások túlnyomó többsége (92,4%-a) mikrovállalkozás. Az európai gazdaságban betöltött szerepük óriási – ezek a vállalkozások adják az európai munkahelyek 67,4%-át. Frissített weblapunk mikro- és kisvállalkozásoknak szóló oldalán új információkat talál arról, milyen kihívásokkal szembesülnek ezek a

vállalkozások a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelésének témakörében, és tájékozód-hat az EU-OSHA OIRA elnevezésű, online interaktív eszközéről is, amely célja, hogy segítse a mikro- és kisvállalkozásokat a kockázatértékelési folyamat elvégzése során. Tekintettel a mikro- és kisvállalkozások által az EU társadalmában és gazdaságában betöltött szerep jelentőségére, az EU-OSHA egy nagyszabású, hároméves (2014–17) kutatási projektbe kezdett, amely a „SESAME” (Safe Small and Micro Enterprises - azaz biztonságos mikro- és kisvállalkozások) elnevezést kapta, és célja, hogy javítsa a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet az európai mikro- és kisvállalkozásokban.

Tekintse meg az EU-OSHA weboldalának munkahelyi biztonság és egészségvédelem az európai mikro- és kisvállalkozásokban részét

6

Tudjon meg többet erről: online interaktív kockázatértékelés az OIRA-val Tudjon meg többet a „SESAME” (Safe Small and Micro Enterprises) projektről

28/10/2016 Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid építkezéseken: újonnan kiadott európai útmutató a munkaügyi felügyelők számára

A vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága a holland munkaügyi minisztériummal (munkaügyi felügyelet) együttműkö-désben útmutatót adott ki a nemzeti munkaügyi felügyelők számá-ra az építkezéseken jelenlévő, belélegezhető kristályos szilícium-dioxid munkavállalókat érintő kockázatainak kezeléséről. A belélegezhető kristályos szilícium-dioxid az EU tagállamokban számos ipari ágazat munkahelyein jelen van, és tudvalevően olyan súlyos betegségeket okoz, mint a szilikózis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy a tüdőrák. Az útmutató dokumentum

az építési munkára összpontosít, mivel Európa-szerte elterjedt, nagy a potenciális expozíció kockáza-ta és az ágazatban dolgozó munkavállalók nagy számban lehetnek érintettek. Az útmutató a nemzeti munkaügyi felügyelőket háttérinformációkkal látja el a belélegezhető kristályos szilícium-dioxidra, az egészségügyi kockázatokra, a szabályozási keretrendszerre, a szabályozó in-tézkedésekre és a belélegezhető kristályos szilícium-dioxiddal kapcsolatos, számos feladatlapra vo-natkozóan. Ajánlott a lehetséges intézkedéseket megtenni, ha az ellenőrzés időpontjában a beléle-gezhető kristályos szilícium-dioxid potenciálisan magas, közepes vagy alacsony egészségügyi kocká-zata állhat fenn a munkáltató által megvalósított ellenőrzések kiterjedésétől és szintjétől függően.

Olvassa el a Hozzáférés az építkezéseken jelenlévő, belélegezhető kristályos szilícium-dioxid munkavállalókat érintő kockázatainak kezeléséről szóló, a nemzeti munkaügyi felü-gyelők számára készült útmutatóhoz című sajtókiadványt

Látogasson el az EU-OSHA veszélyes anyagokra vonatkozó webhelyére

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

45/2016. (XI. 11.) NFM rendelet a tengeri hajók felszereléseinek alapvető követelményeiről, megfelelőségük tanúsításáról és a piacfelügyeleti eljárásról.


A jogszabály szerint, ami uniós irányelv alapján készült, tengerészeti felszerelés csak a hajózási hatóság engedélyével helyezhető el a hajó fedélzetén. A hatóság az engedélyt csak abban az esetben adja ki, ha a felszerelés megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek. A biztonsági bizonyítvány kiállítása, illetve megújítása során a hajózási hatóság, illetve a bejelentett szervezet meggyőződik arról, hogy az elhelyezendő vagy elhelyezett felszerelés megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek. A 2. melléklet 2. Fejezetében meghatározott, a hajó fedélzetén elhelyezett tengerészeti felszere-lésnek meg kell felelnie az abban megjelölt nemzetközi dokumentumok tervezési, gyártási és telje-sítménykövetelményeinek. A mellékletben életmentő eszközök, a tenger szennyezését megelőző eszközök, tűzvédelmi berendezések, valamint navigációs berendezések is szerepelnek. A rendelet meghatározza a gazdasági szereplők (gyártó, meghatalmazott képviselő, importőr és forgalmazó) kötelezettségeit, a megfelelőségértékelő szervezetekkel szemben támasztott minimális követelményeket, továbbá a tengerészeti felszerelések megfelelőségével kapcsolatos szabályokat. A piacfelügyeleti eljárás tekintetében a hajózási hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló tör-vény szerinti ellenőrzést folytat le, és az abban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

- Hatályát veszti a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsítá-sáról szóló 11/2002. (II. 6.) KöViM rendelet.

7

335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról.


(Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

2016. évi CXVI. törvény az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01. 01., 2017. 05. 01.

Többek között az alábbi törvényeket is módosítja:

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról.

A változások közül érdemes kiemelni az új alcímet (18/A), amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedéseket és kényszerítő eszközöket sorolja.

2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelö-léséről és védelméről.

A változások a kijelölési eljárásra, az adatkezelésre, az üzemeltetői biztonsági tervre, valamint a 3. mellékletben meghatározott ágazatokra vonatkoznak. A pontosítások többsége az üzemeltetői bizton-sági tervet illeti, - ezek a tervnek az illetékes hatósághoz történő megküldését , hatósági ellenőrzését, a tervet helyettesítő biztonsági dokumentumot, továbbá a terv soron kívüli módosítását szabályozzák.

Megjegyzés: a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük, mivel az említett törvények vonat-kozásában csak 2017.01.01-jén lép hatályba.

2016. évi CXVII. törvény a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi fela-datokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.


A 2015. évi XLII. törvény kapcsán érdemes kiemelni az új 50/A alcím beiktatását: „50/A. Rendvé-delmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és rendvédelmi egészségkárosodási járadék”, to-vábbá az ezzel összefüggő néhány szabályra (pl. a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségére), a szolgálati viszony megszűnésére, a munkaközi szünetre, a készenlétre vonatkozó változásokat.

Megjegyzés: a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük, mivel csak 2017.01.01-jén lép ha-tályba.

2016. évi CXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tör-vény módosításáról.


A módosítás lehetővé teszi a tervezési, építési és üzemeltetési tevékenységre kiterjedő, jog-szabály, szabvány által nem szabályozott, azokkal nem ellentétes követelményeket, módszere-ket tartalmazó építésügyi műszaki irányelvek készítését. Az építésügyi műszaki irányelvek al-kalmazása önkéntes, használatuk a szabályok rugalmasabb alkalmazását célozza. Az irányel-veket felelős bizottság készíti, a reá vonatkozó szabályokat egy későbbi miniszteri rendelet rög-zíti.

8

353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői fe-lelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról.

Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2017. 01. 01. Az alábbi három jogszabályt is érinti.

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.

A módosítás értelmében a kivitelezési szerződésben a kivitelezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott köte-lező felelősségbiztosítással rendelkezik vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog. Ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha - a) a kivitelezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és - b) az e kivitelezési szerződés alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenység elektronikus építési főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor. Fontos változás az is, mely szerint az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivite-lező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg, ha a fővál-lalkozó kivitelező nem rendelkezik a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kor-mányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és el-lenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról.

A változások értelmében az építésfelügyeleti hatóság - ellenőrzi vagy ellenőrizheti, hogy a tervező és a fővállalkozó kivitelező rendelkezik-e a lakó-épület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással, - az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitele-zési tevékenység folytatását, mivel súlyos szabálytalanságnak minősül ezentúl a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelős-ségbiztosítás hiánya.

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakor-lási tevékenységekről.

Itt is hasonló változás történt: az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szük-séges tervezési szerződés a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmazza a tervező nyilat-kozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kor-mányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Ezt az elemet a tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia, ha - a) a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és - b) az e tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési napló-jának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.


46/2016. (XI. 23.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és léte-sítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatok-ban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2016/180. (XI. 23.) - Hatályos: 2016. 12. 01., 2019. 01. 01. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet átfogóan módosult.

9

44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelmé-nyeiről és megfelelőség tanúsításáról. Megjelent: MK 2016/2183 (XI. 28.) - Hatályos: 2016. 12. 13.

A rendelet uniós irányelveknek történő megfelelést szolgálja. Hatálya az olyan nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, forgalmazására terjed ki, amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0,5 bart meghaladja, valamint az ezeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló természetes és jogi személyre. A jogszabály meghatározza a gazdasági szereplők (gyártó, meghatalmazott képviselő, impor-tőr, forgalmazó) kötelezettségeit, a termékek forgalomba hozatalára (piacfelügyelet, szabad for-galmazás, biztonsági intézkedések, bejelentett szervezet, üzemeltetői ellenőrző szervezet, meg-felelőségi jelölés, jogosulatlanul feltüntetett megfelelőségi jelölés, EU-megfelelőségi nyilatkozat, szankciók) vonatkozó közös szabályokat. Ezek kapcsán a piacfelügyeleti hatóság meghoz min-den szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a terméket csak akkor lehessen forgalmazni és üzembe helyezni, ha megfelelő telepítés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű haszná-lat esetén megfelel e rendelet követelményeinek. A rendelet a továbbiakban a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentésével, valamint a termékek piacfelügyeleti ellenőrzésével és az uniós védintézkedési eljárással foglalkozik. Ha a piacfelügyeleti hatóságnak megalapozott indoka van azt feltételezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termék kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, vagy a vagyonbiztonságra, akkor elvégzi a termék értékelését, amely kiterjed az e rendeletben megha-tározott összes követelménynek való megfelelőségre. Az érintett gazdasági szereplők e célból együttműködnek a piacfelügyeleti hatósággal. Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a termék nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítja az érin-tett gazdasági szereplőt a kiigazító intézkedések megtételére, vagy arra, hogy – egy a piacfelü-gyeleti hatóság által meghatározott, a kockázat jellegével arányos, ésszerű határidőn belül – vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt. A záró rendelkezések fejezet a korábbi uniós irányelveknek megfelelő nyomástartó berende-zések vagy rendszerek, illetve egyszerű nyomástartó edények forgalmazását is szabályozza.

- Módosul, aktualizálva a hivatkozott jogszabályokat: 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a

telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról.

2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesít-ményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autó-gáz tartályok időszakos ellenőrzéséről.

- Hatályát veszti: 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelmé-

nyeiről és megfelelőség tanúsításáról. E GM rendelet szerinti termékek és tevékenységek te-kintetében kijelölt és bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek által kiadott tanúsítványok az abban meghatározott időpontig érvényesek.

365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereske-delmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biz-tonsági hatóságokról.



Megjegyzés: az alábbi két jogszabály törlését csak a 2016. decemberi anyagban aktualizáljuk, mivel 2017.01.01-ig még hatályosak.

► 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a terüle-ti mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról, ► 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevé-kenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részle-tes szabályairól.

10

368/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet egyes, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítá-sáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendeletek módosításáról.


Az alábbiakban felsorolt, érintett jogszabályok közül az első kettő változásait érdemes kiemelni. A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet, amely a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényt hajtja végre, a 2. mellékletében új követel-ményeket határoz meg az üzemeltetői biztonsági tervre. A már kijelölt létfontosságú rendszerele-mek üzemeltetői biztonsági terveit az üzemeltetőknek felül kell vizsgálniuk, de csak a korábbi ren-delkezésnek megfelelő, az elkészítést követő kétévenkénti felülvizsgálatkor. Az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben pontosították a nemzeti létfontosságú rendszerelem-ként történő azonosítás feltételeit az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá a vízkárelhárítás területén.

65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról.

541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.

246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.

359/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.


372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017. 01. 13. Az alábbi jogszabályokat módosítja, amelyeket a gyakorlati tapasztalatok alapján aktualizáltak.

1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonat-kozó egységes eljárásról. Átfogó módosításról van szó, ami a rendelet hatálya mellett érinti az ellenőrzéssel kap-csolatos eljárási szabályokat.

156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról. Az 5. melléklet 1. táblázatában (I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás az ADR szabályait illetően) meghatározott egyes bírságösszegek jelentő-sen csökkentek.

234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. Aktualizálták a közúti és belvízi közlekedésnek a veszélyes áruk szállítására is vonatkozó ellenőrzés, valamint bírságolás eljárási szabályait.

312/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért ki-szabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól. A rendeletet átfogóan módosították, ami érinti a szankcionálási szabályokat is. A változás – a szállított veszélyes áru veszélyességétől és mennyiségétől függő – bírságtétel-csökkentő tényezőt tartalmaz, és a hatályos bírságösszegekhez képest többségében ala-csonyabb bírságösszeg-alap került meghatározásra.

277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól. Fontos változás, hogy a hatóság a RID vagy az SZMGSZ 2. melléklete előírásainak meg-

11

szegése esetén – meghatározott mérlegelési szempontok alapján – a fent említett 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklet releváns pontjai szerinti bírságösszegeket alkalmazza.

Megjegyzés: a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük, mivel csak 2017.01.13-án lép ha-tályba.

374/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet és a hulladékká vált gépjár-művekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2016. 12. 07., 2017. 01. 01.

Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabá-lyairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben pontosították a válogatóművek kiala-kítására vonatkozó műszaki előírásokat.

A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendeletet illetően a változások a következők.

A módosítás egyik célja - a bontóra és a hulladékká vált gépjármű kezelésére vonatkozó szabályok alcím alatt - egyértelműsíteni, hogy a bontók a gépjárművek egyes alkatrészeit nagyobb és kisebb alkatrészekre szedve egyaránt tárolhassák (13. § (6a). Ebben a blokkban még két változást érdemes megemlíteni. - A bontott gépjármű kezelését nemcsak a bontó végezheti, hanem más hulladékkezelő is (14. § (3). - A hulladékká vált gépjármű aprítógéppel történő aprítását, darabolását, zúzását végző bontó akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított környezetközpontú irányítási vagy kör-nyezetvédelmi vezetési rendszert működtet (13. § (9-10). Ez utóbbi szabály 2017.01.01-jén lép hatályba.

Megjegyzés: a 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 2017.01.01-jén is változik, ezt a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük.

33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett mun-kavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2016. 11. 30.


SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK

2016. novemberében nem jelent meg kiemelést érdemlő szabvány, de tájékoztatásul megismételjük az októberben már közölt, novemberre vonatkozó angol nyelvű szabványokat.

MSZ EN 13501-2:2016 Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 2. rész: Osztályba sorolás a tűzállósági vizsgála-tok eredményeinek felhasználásával, a szellőzőrendszerek kivételével (angol nyelvű) MSZ EN 13501-4:2016 Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 4. rész: Osztályba sorolás a füstgátló rendsze-rek elemei tűzállósági vizsgálati eredményeinek felhasználásával (angol nyelvű)

12

MSZ EN 13501-5:2016 Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 5. rész: Osztályba sorolás a külső tűzhatásnak kitett tetők vizsgálati eredményeinek felhasználásával angol nyelvű) MSZ EN 16733:2016 Építési termékek tűzveszélyességi vizsgálatai. Az építési termékek folytonos izzásra való hajlamának meghatáro-zása (angol nyelvű) MSZ EN 19694-1:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatá-rozása nagy energiafelhasználású iparágakban. 1. rész: Általános szempontok (angol nyelvű) MSZ EN 19694-2:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatá-rozása nagy energiafelhasználású iparágakban. 2. rész: Vas- és acélipar (angol nyelvű) MSZ EN 19694-3:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatá-rozása nagy energiafelhasználású iparágakban. 3. rész: Cementipar (angol nyelvű) MSZ EN 19694-4:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatá-rozása nagy energiafelhasználású iparágakban. 4. rész: Alumíniumipar (angol nyelvű) MSZ EN 19694-5:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatá-rozása nagy energiafelhasználású iparágakban. 5. rész: Mészipar (angol nyelvű) MSZ EN 19694-6:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatá-rozása nagy energiafelhasználású iparágakban. 6. rész: Vasötvözetgyártás (angol nyelvű) MSZ EN 50152-3-2:2016 Vasúti alkalmazások. Helyhez kötött berendezések. Váltakozó áramú kapcsolókészülékek kiegészítő követelmé-nyei. 3-2. rész: Váltakozó áramú vontatási rendszerekben egyedi célokra használt mérő-, vezérlő- és védőkészü-lékek. Áramváltók angol nyelvű) MSZ EN 50152-3-3:2016 Vasúti alkalmazások. Helyhez kötött berendezések. Váltakozó áramú kapcsolókészülékek kiegészítő követelmé-nyei. 3-3. rész: Váltakozó áramú vontatási rendszerekben egyedi célokra használt mérő-, vezérlő- és védőkészü-lékek. Feszültségváltók (angol nyelvű) MSZ EN 60695-1-20:2016 A tűzveszélyesség vizsgálata. 1-20. rész: Irányelvek az elektrotechnikai gyártmányok tűzveszélyességének érté-keléséhez. Gyúlékonyság. Általános útmutató (angol nyelvű) MSZ EN 62841-2-11:2016 Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 2-11. rész: Kézben tartott rezgőfűrészek kiegészítő követelményei (angol nyelvű) MSZ EN 62841-3-4:2016 Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 3-4. rész: Hordozható asztali köszörűgépek kiegészítő követelményei angol nyelvű)

13

Tájékoztatás a 2016. decemberi szabványváltozásokról:

MSZ EN 1459:1998+A3:2012 Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák MSZ EN 13616-1:2016 Folyékony üzemanyagok helyhez kötött tartályainak túltöltésgátló berendezései. 1. rész: Túltöltésgátló berende-zés záróeszközzel (angol nyelvű) MSZ EN 13616-2:2016 Folyékony üzemanyagok helyhez kötött tartályainak túltöltésgátló berendezései. 2. rész: Túltöltésgátló berende-zés záróeszköz nélkül (angol nyelvű) MSZ EN 16307-1:2013+A1:2015 Targoncák. Biztonsági követelmények és igazolás. 1. rész: Önjáró targoncák kiegészítő követelményei, kivéve a vezető nélküli, a változtatható gémkinyúlású és a teherszállító targoncákat MSZ EN 16753:2016 Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtaltalmú, újratölthető, sűrített gázokhoz használt varrat nélküli acélpalackok hely-színi (szétszerelés nélküli) időszakos ellenőrzése és vizsgálata (angol nyelvű) MSZ EN 50110-1:2013 Villamos berendezések üzemeltetése. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN 50110-2:2011 Villamos berendezések üzemeltetése. 2. rész: Nemzeti mellékletek MSZ EN 50628:2016 Villamos berendezések létesítése föld alatti bányákban (angol nyelvű) MSZ EN ISO 7027-1:2016 Vízminőség. A zavarosság meghatározása. 1. rész: Kvantitatív módszerek (az MSZ EN ISO 7027:2000 Vízminőség. A zavarosság meghatározása c. szabvány helyett) MSZ EN ISO 11111-1:2016 Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 1. rész: Általános követelmények (angol nyelvű) MSZ EN ISO 13857:2008 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes terek felső és alsó végtagokkal való elérésének megakadá-lyozására / megelőzésére MSZ EN ISO 15012-4:2016 Egészségvédelem és biztonság a hegesztés és rokon eljárások területén. Hegesztési füstöt elszívó és leválasztó berendezések. 4. rész: Általános követelmények (angol nyelvű) MSZ ISO 5053-1:2016 Ipari targoncák. Terminológia és osztályozás. 1. rész: Az ipari targoncák típusai (az MSZ ISO 5053:2002 Gépi hajtású targoncák. Fogalommeghatározások c. szabvány helyett) MSZ HD 60364-6:2016 Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (angol nyelvű) MSZ 1585:2016 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2013 és nemzeti kiegészítései) (az MSZ 1585:2012 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2004 és nemzeti kiegészítései) c. szab-vány helyett)

Megjelent az MSZ 1585 korszerűsített kiadása

14

A szabvány a villamos energetikai (erősáramú) villamos berendezések üzemeltetésére, illetve a villamos beren-dezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre vonatkozó követelmé-nyeket határozza meg. Az előzmény MSZ 1585:2012 korszerűsítésére azért volt szükség, mert a CENELEC 2013-ban kiadta a nemzeti szabvány alapját képező EN 50110-1 Villamos berendezések üzemeltetése szabvány újabb kiadását. Az MSZ 1585:2016 a korábbi gyakorlathoz hasonlóan tartalmazza az MSZ EN 50110-1 legújabb (2013-as) kiadását, valamint az azzal együtt alkalmazandó nemzeti kiegészítéseket. A szabvány fejezet- és szakaszszámo-zása követi az MSZ EN 50110-1 fejezet- és szakaszszámozását, a nemzeti kiegészítések 100-zal kezdődő sor-számot kaptak, és dőlt betűvel vannak szedve.

A korszerűsített kiadás fontosabb változásai:

a felelős személyek és a felelősségi szintek meghatározásának pontosítása; kiegészítés a szükséghelyzeti intézkedésekkel foglalkozó fejezettel; a IV. csoportba tartozó személyek meghatározásának pontosítása; idegen anyanyelvű munkavállalókra vonatkozó követelmények kiegészítése; a földelés és rövidre zárás követelményeinek kiegészítése; a B melléklet kiegészítése a felelősségi szintekre vonatkozó példával, továbbá a szükséghelyzeti

intézkedésekkel és az ívveszéllyel foglalkozó fejezettel; a C100. melléklet Elsősegélynyújtási útmutató áramütéses balesetekhez átdolgozása; a rendelkező hivatkozások és az irodalomjegyzék frissítése.

(Forrás: mszt.hu)

Jogszabály- és szabványváltozások: 2016....

Documents

Transcript of Jogszabály- és szabványváltozások: 2016....