Jogszabály- és szabványváltozások: 2015. december

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások

A jogszabályváltozások közül az alábbiak emelhetők ki:

2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvény-módosításokról Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.) - Hatályos: 2015.12.31, 2016.01.01. Többek között az alábbi törvényekre vonatkozik, túlnyomóan eljárási szabályokat módosítva. A módosított rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A módosítások 2016.01.01.-jén lépnek hatályba. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény - Változtak a munkabalesetekekre vonatkozó bejelentési, kivizsgálási és nyilvántartási köte-lezettségek. A 64. § (1) bekezdése szerint „(1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munka-vállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbete-gedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.” A korábbi szöveg így szólt: „ (1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.” Az új követelmény pontosítja a jogszabályi kötelezést és összehangolja a törvényt végrehajtó 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel. A MüM rendelet ugyanis csak a 3 napot meghaladó munkakép-telenséggel járó munkabalesetek kivizsgálása alapján kitöltött munkabaleseti jegyzőkönyvnek a munkavédelmi hatósághoz történő megküldésére kötelezi a munkáltatót. Ezzel összefüggésben a 64. § (3) bekezdésben a „bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során” szövegrész helyébe az „esetén” szöveg lépett, - a változást az alábbi áthúzás és a vastagí-tott betoldás mutatja: „(3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók beje-lentése, kivizsgálása és nyilvántartása során esetén a sérült, megbetegedett, illetve fokozott ex-pozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampol-gárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adó-számmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.” A kivizsgálást illetően a 64. § (4) bekezdésben megmaradt az a kitétel, hogy a munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás ered-ményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A bekezdés 2. mondta viszont megváltozott: a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, de az „és an-nak eredményét nyilvántartásba kell venni.” szövegrész törlésre került. A törléssel a követelmény összhangba került a gyakorlattal: munkaképtelenséggel nem járó mun-kabalesetek esetén a munkáltatók gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták / hagyhatták e nyilvántar-tási kötelezettséget. - A Munkavédelem hatósági felügyelete fejezetben a munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított negyvenöt napra csökkent (az ügyfél érdekében) a korábbi két hónap helyett a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel, b) a balesetet munkabalesetnek minősítésével, c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogvi-szony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével kapcsolatos eljárásokban. (83/D. §). - Ugyanebben a fejezetben törlésre került a 83/E. §, amely a munkabiztonsági szakértő igény-bevételével kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, adatkezelési szabályokat tartalmazta, - ezek más jogszabályokban kerültek meghatározásra. - Szintén ebben a blokkban található a hatósági ellenőrzésre vonatkozó alábbi új kitétel: „84. § (1) A munkavédelmi hatóság jogosult b) valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani;” Az új szövegből kikerültek az ellenőr és a munkavédelmi hatóság megnevezésére történő utalások, így a követelmény időtálló maradhat az esetleges névváltozások esetén is. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

2Pontosítja a környezethasználat feltételeire és hatósági engedélyezésére, az előzetes vizsgálati eljárásra, előzetes konzultációra, valamint a környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági el-járásának különös szabályaira vonatkozó előírásokat. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tör-

vény A törvény változásai közül érdemes kiemelni a tűzvédelmi szakértők igénybevételének feltételeiről, bejelentéséről, illetve nyilvántartásáról szóló szakaszokat (46/A. § (1)–(3). A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

Eljárási kérdések mellett a fogyasztóvédelmi referens feladatait és kötelezettségeit is érinti. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

Egyebek mellett pontosítja a gázszerelők nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.

évi CXXVIII. törvény A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.

törvény.

35/2015. (XII. 23.) NGM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2015/203. (XII. 23.) - Hatályos: 2016.01.01. Az NGM rendelet többek között az alábbi jogszabályokat módosítja: 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (Vhr.) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)

egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Vhr. rendelkezéseit összhangba hozza a munkavédelmi törvénynek a munkabalesetek kivizsgá-lására, nyilvántartására és bejelentésére vonatkozó, szintén 20106.01.01-jén hatályba lépett no-vemberi módosításával (2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról - MK 2015/183. (XI. 27.) A Vhr 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati mun-kabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles ha-ladéktalanul kivizsgálni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalese-tet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni.” A 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek kö-zött – tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabale-set kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset vizsgálati doku-mentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.” A Vhr. „[Az Mvt. 64. § (4) bekezdéséhez]” alcímének címében a „(4) bekezdéséhez” szöveg- rész helyébe az „(1) és (4) bekezdéséhez” szöveg lép. 51/2007. (V. 17.) GKM rendelet a gázüzemű munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezései

beszerelésének, karbantartásának, javításának, a belső égésű motorral üzemelő munkagép gázüzeműre történő utólagos átalakításának műszaki-biztonsági követelményeiről.

A jogszabály szerinti szerelési tevékenység folytatásához pontosítja a bejelentés módját a szolgálta-tási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényre utalva, meghatározza, illetve egyszerűsíti a hatósági ellenőrzés feltételeit a rendeletben foglaltak megtartását illetően. 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról. Pontosítja a gázszerelő tevékenység bejelentésére, a tevékenység személyi feltételeire, továbbá a tevékenység tilalmára vonatkozó követelményeket. Aktualizálja a továbbképzési kötelezettségre vo-natkozó szabályt. - Változott az 1. melléklet (A gázszerelői bejelentés adattartalma) és a 2. melléklet (Végezhető tevékenység - Végzettség/képesítés táblázat).

3

443/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós köte-lezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvénnyel összefüggő kormányrendelet módosításokról. Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.) - Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 02. 15. Egyebek mellett érinti a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglakozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet. A módosítás aktualizálja a katasztrófavédelmi kirendeltség elsőfokú hatósági, valamint szakható-sági jogosítványait, - a szervezet ezentúl pl. a tűzvédelem használati szabályainak betartását a jár-művön is ellenőrzi. A Tűzvédelmi bírság fejezetben az 1. mellékletben (bírság táblázat) megjelölt szabálytalanságokat illetően részben megváltoztak azok a tételek, amelyek alapján a tűzvédelmi bírság kiszabása kötele-ző: a 7. § (1) bekezdésében az „1–8., 12–16. a), 17–18., 20–24., 29., 30. és 36.” szövegrész helyé-be a „2–9., 13–17., 19–20., 22–26., 31–32. és 38.” kerül. - A 8. § (1) bekezdésében a „39.” szöveg-rész helyébe a „41.” szöveg lép, itt az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. 2016.02.15-én a a tűzvédelmi bírság tételeket tartalmazó 1. melléklet jelentősen változik.

487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01.

A világ számos országában már megvalósult a sugárvédelmi hatósági összevonás vagy eleve össze-vont hatóság jött létre. Egységes hatóságok működnek a jelentős nukleáris iparral és tapasztalattal működő országok többségében, köztük az OECD és az EU tagállamaiban. Az egységes hatóságot létrehozó EU tagállamok pozitív tapasztalatokról, az erőforrások hatékonyabb felhasználásáról és a hatósági felügyeleti tevékenység erősödéséről számolnak be.

A 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruhá-zásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 2016. január 1-től az Orszá-gos Atomenergia Hivatal (OAH) hatáskörébe telepíti az ionizáló sugárzások elleni védekezés (su-gárvédelem) hatósági feladatait (lásd még a 207/2015. (VII. 23.) Korm. rendeletet), beleértve a kö-telezően mérendő sugárzási adatok meghatározását és gyűjtését, továbbá a személyi sugárvé-delmi kötelezettség megállapítását és a személyi dózisok nyilvántartását. Az egészségügyi szol-gáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelme az EMMI feladat- és hatásköre maradt.

Az említett törvénnyel elfogadott koncepció szerint az OAH a sugárvédelmi engedélyezési és az elle-nőrzési feladatokat a védettségi és biztonsági szinergiák leghatékonyabb kihasználása érdekében - a fenti engedélyes körben jelenleg is folytatott fizikai védelmi és a kizárólagosan békés célt szolgáló alkalmazással összefüggő hatósági tevékenységével azonos gyakorlattal, - a jelenleg is folytatott fizikai védelmi (jogtalan eltulajdonítás és szabotázs elleni védelem) és a kizáró-lagosan békés célt szolgáló alkalmazással összefüggő (anyagok és berendezések nyilvántartásai és meglétének fizikai ellenőrzése) hatósági tevékenységével integráltan folytatja. A követelményrendszer átveszi a korábbi szabályozás eredményeit, ugyanakkor megfelel az ionizá-ló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biz-tonsági előírások megállapításáról szóló 2013/59/EURATOM irányelvnek. A sugárvédelmi követelmények a munkavállalók mellett a lakosságra is kiterjednek. Az átmeneti rendelkezések többek között meghatározzák az ÁNTSZ OTH és a sugáregészségügyi feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok teendőit, az általuk kiadott engedélyek, határo-zatok, kérelmek, ügyiratok érvényességi idejét, illetve átadását az OAH-nak. A dozimetriai adatbázis működtetése 2020. december 31-ig az ÁNTSZ OTH feladata azzal, hogy e kormányrendelet hatálybalépésétől az OAH számára az adatbázis felhasználói jogosultságainak teljes körét biztosítsa. Hatályát veszti - az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulaj-donjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésé-nek rendjéről szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet, - az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, vala-mint ionizáló sugárzást létrehozó berendezések köréről szóló 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint

4- a radionuklidok mentességi aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatáro-zásáról szóló 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet.

Emlékeztető: 2016.01.01-jén lépnek hatályba az alábbi, novemberben megjelent változások.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény Módosítja: 2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő tör-vénymódosításokról Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.) - Hatályos: 2016.01.01.

(Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény Módosítja: 2015. évi CLXVIII. törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. tör-vény módosításáról. Megjelent: MK 2015/172. (XI. 13.) - Hatályos: 2016.01.01. A törvény új fogalmakat, a termékdíjköteles termékek meghatározását segítő új definíciókat, pontosí-tásokat vezet be. Egyszerűsödik az egyéni hulladékkezelést választók díjfizetése, a gépjárműgyár-tók és forgalmazók átalánydíjat fizethetnek, a szankciórendszer átláthatóbbá válik. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény. Módosítja: 2015. évi CLXXIX. törvény egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós köte-lezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról. Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.) - Hatályos: 2016.01.01. A változások a következő témaköröket, illetve alcímeket érintik: - tűzoltó-technikai termék, tűzoltó szogálat (Értelmező rendelkezések) - építési termékek forgalomba hozatala, tűzoltó-technikai termékek, továbbá tűz- vagy robbanásve-szélyes készülék, gép, berendezés forgalomba hozatala és beépítése (Tűzvédelmi hatósági felada-tok / Tűzmegelőzési feladatok) - tűzvédelmi szabályzat készítése, szabályainak betartása, a tűzvédelem biztosítása megfelelő szervezettel / személlyel - a jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírások - a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés berendezés engedélyeztetése (A gazdálkodó tevé-kenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi sze-mélyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai) - A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője feladatai (A központi katasztrófavé-delmi szerv vezetőjének irányító tevékenysége) - a Magyar Honvédség tűzoltó szervezetei (A létesítményi tűzoltóság) - az igazolvány adattartalma (Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések) - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter felhatalmazása arra, hogy bizonyos témakörö-ket rendeletben szabályozzon (Vegyes és záró rendelkezések). A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi

CXXVIII. törvény. Módosítja: 2015. évi CLXXIX. törvény egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós köte-lezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról. Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.) - Hatályos: 2016.01.01. Pontosították a hivatásos katasztrófavédelmi szerv meghatározását és tagjainak megnevezését: „22. § (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak és munkaválla-lók.”

5Figyelemfelhívások:

A munkavédelmi hatóság hírei

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának felhívása a hideg munkakörnyezetben végzett munkák veszélyeivel kapcsolatban. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2015.12.08-án.

Nyomtatható formátum letöltése. A Zala Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának közleménye a Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály költözéséről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2015.12.11-én. A Zala Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Mun-

kavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya 2015. december 11-12. közötti időszakban a kormány-hivatal Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. szám alatti épületébe költözik. A költözés ideje alatt az ügyfélfogadás szünetel, de a halasztást nem tűrő esetekben az ügyeletes munkavédelmi és munkaügyi felügyelők elérhetőek a főosztály 92/549-489 telefonszámán, az elektro-nikus leveleket pedig a zalakh-mk@lab.hu email-címen fogadjuk.

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentése a bányászati munkahelyek 2015. évi munkaegészségügyi célvizsgála-táról. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2015.12.11-én. Az Összefoglaló Jelentés letöltése.

Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentése a szabadságra vonatkozó szabályok célellenőrzésé-ről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2015.12.16-án. Az Összefoglaló jelentés letöltése.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele

December 2015

OSHmail 162

6Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele

Megjelent: 2015.12.16. - https://osha.europa.eu/hu/highlights Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz. Részletek a hírlevélből:

KIEMELT PONTOK

Tisztelt látogatók, partnerek és együttműködő felek! Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynök-ség igazgatója és valamennyi munkatársa kellemes ünnepeket és boldog újévet kíván 2016-re. Kívánjuk, hogy 2016 boldogsá-got és szakmai sikereket hozzon Önöknek egy biztonságosabb és egészségesebb környezetben!

Indul az átalakított Napo-weboldal.A Napo-weboldal átalakításra került. A felhasználóbarátabb és könnyebben elérhető formátum-mal az új weboldal jól néz ki és érdekes új funkciókat tartalmaz. Például mostantól elérhető mobil eszközökön és táblagépeken, így út közben is hozzáférhet a Napo-weboldalhoz. A felújított oldalon gyorsan és könnyen megtalál mindent, legyen az a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsola-tos Napo némafilm, tanároknak szóló Napo információ, vagy a Napo-figura, illetve a Napo konzorcium története. Van egy új „gyakran ismételt kérdések“ rész is, amelyben válaszokat talál a jogokkal és engedélyekkel, valamint a Napo-weboldal legjobb

használatának módjával kapcsolatos kérdésekre. A Napo-weboldal a szokásos www.napofilm.net címen érhető el.

A szakpolitika befolyásolása előretekintő tanulmányok útján

Ez az új jelentés egy olyan projekt eredményeit mutatja be, amely azt

vizsgálta, milyen kulcstényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy az előretekin-

tő tanulmányok eredményeiből szakpolitikák születhessenek. Az EU-

OSHA Előretekintési projektjének keretében a most „megjelenő” mun-

kahelyi kockázatokon túl a hosszabb távú változásokat igyekeznek előre

jelezni. Összegyűjtötték továbbá, milyen jellegű hatások várhatók az elő-

retekintő tanulmányoktól, illetve milyen sikertényezők révén befolyásolha-

tók a szakpolitikák.

Olvassa el a jelentést!

Új OiRA eszközök: a sportágazat kockázatainak értékelésére szabva

A sportágazatban nagyon sűrűn fordulnak elő munkával kapcsolatos

balesetek. Az átfogó kockázatértékelés az első lépés a megfelelő

kockázatkezelés irányában, amely javíthat ezen a helyzeten és vé-

delmet biztosít az alkalmazottak számára. A sportágazat szociális

7

párbeszédért felelős partnerei a cselekvés mellett döntöttek és három OiRA eszközt fejlesztettek ki

az EU-OSHA támogatásával.

A három eszköz a szektor változatos tevékenységeit fedi le: aktív pihenés, non-profit és profi sport. A

nemzeti szintű szociális partnereket és az OiRA programban résztvevőket felkérik, hogy saját szük-

ségleteik és körülményeik alapján módosítsák ezeket az EU-s sportolással kapcsolatos eszközöket.

Bővebben a sportágazat sajátosságairól a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén.

OiRA eszköz Aktív pihenés

OiRA eszköz Non-profit sportok

OiRA eszköz Profi sportok

Bővebben az OiRA projektről

E-eszközök: a jövő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi erőforrása

Az „e” — „elektronikus” — eszközök interaktív megoldások, ame-

lyek a felhasználó szempontjából személyre szabott végeredményt

biztosítanak. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi e-

eszközök például segítséget jelentenek a munkahelyi veszélyek és

kockázatok azonosításában, és megoldást kínálnak a munkahelyi

biztonsági és egészségvédelmi kockázatmegelőzésre is. Emellett

az e-eszközök használata nyomon követhető, valamint értékelhető

a hatékonyságuk és funkcionalitásuk.

A technológiai fejlődés és a folyamatosan növekvő internethasználat egyre több munkahelyi biztonsá-

gi és egészségvédelmi e-eszköz fejlesztését eredményezi. Az online terjesztésnek köszönhetően

ezek az eszközök rendkívül széles felhasználói kör számára válnak elérhetővé – éppen ebben rejlik a

hagyományos, papíralapú eszközökkel szembeni számos előnyük egyike. Tudjon meg többet a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi e-eszközökről és arról, ho-

gyan ösztönzi az EU-OSHA új e-eszközök fejlesztését, és miként mozdítja elő a meglévők használatát.

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítá-sokról. Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.) - Hatályos: 2015.12.31, 2016.01.01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

70/2015. (XII. 1.) NFM rendelet a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatá-nak, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól.

Megjelent: MK 2015/186. (XII. 1.) - Hatályos: 2015. 12. 02. A rendelet, amely uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, a ha-

8

tályát illetően - a közlekedésbiztonsági szervre, - a polgári légijármű üzemben tartójára, - a közös felhasználású repülőtér katonai üzembentartójának kivételével a nyilvános repülőtér üzembentartójára és a polgári célú nem nyilvános repülőtér üzembentartójára, valamint - a polgári légiforgalmi szolgálatra terjed ki. A közlekedésbiztonsági szerv és az üzembentartó baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn. A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Mellékletében meghatározott légijármű üzemben tartója, a légiközlekedési balesetek és repülőesemények következményeinek megelőzésé-re a légiközlekedési hatósággal egyeztetett intézkedési tervet készít annak érdekében, hogy a ve-szélyhelyzetbe kerülő légijárművek, vagy a bekövetkezett baleset, illetve repülőesemény esetén a következmények enyhítése, felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg-tehessék. A szakmai vizsgálatot az üzembentartó koordinálásával vizsgálóbizottság végzi. - Hatályon kívül helyezi a 123/2005. (XII. 29.) GKM rendeletet a légiközlekedési balesetek, a repülő-események és a légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának szabályairól.

366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a vízvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2015/187. (XII. 2.) - Hatályos: 2015.12.03

Előzmények: a vízvédelmi igazgatási feladatokat korábban a környezetvédelmi, természetvédelmi, víz-védelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, azóta hatáyát vesztett 481/2013. (XII. 7.) Korm. rendelet tartalmazta, amely e feladatokat a Nemzeti Környezetügyi Intézethez ( NeKI) telepítette. A Kormányalakítást követő szervezeti átalakítás folyamán a vízvédelmi igazgatási feladatok a 481/2013. (XII.7.) Korm. rendeletből kikerültek, de törvényi felhatalmazás hiányában az utód jogszabály - a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet - nem szabályozta. Időközben a NeKI vízvédelemmel és vízkészletgazdálkodással foglalkozó munkatársai a BM által irányí-tott Országos Vízügyi Főigazgatósághoz kerültek, illetve a törvényi felhatalmazás is megszületett a víz-védelmi igazgatási szervek kijelölésére, ez utóbbit valósítja meg a jelen 366/2015. (XII. 2.) Korm. rende-let.

A rendelet szerint a Kormány - az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), - a területi vízügyi igaz-gatóságot (vízügyi igazgatóság), - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (BM OKF), és - a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot (katasztrófavédelmi igazgatóság) jelöli ki vízvé-delmi igazgatási feladatok ellátására. Vízvédelmi igazgatási szervként – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a vízügyi igazgatóság jár el.

A releváns jogszabály-módosításokat tekintve: - A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölé-

séről szóló 223/2014 (IX. 4.) Korm. rendelet néhány rendelkezésének pontosítására kerül sor az OVF feladatait illetően.

378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról.

Megjelent: MK 2015/192. (XII. 8.) - Hatályos: 2015.12.09 Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása (megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.) a nem közművel összegyűjtött háztar-tási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére megteremti a nem rendszeres, ideiglenes begyűjtési ellátás jogszabályi feltételeit (3/F-3/H. §), amelynek részletes szabályait jelen kor-mányrendelet rögzíti, hasonlóan a kéményseprő-ipari átmeneti ellátás, valamint a hulladékgazdálkodási ideiglenes ellátás szabályozásához. A Kormány e közszolgáltatás ideiglenes ellátása esetén a közérdekű szolgáltató kijelölésére vonatko-zó hatósági eljárás lefolytatására, valamint az ellátás kiesése esetén a szennyvíz begyűjtésének meg-szervezésével és elvégzésével (rendkívüli ellátás) kapcsolatos feladatok ellátására a hivatásos kataszt-rófavédelmi szerv vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező területi szervét jelöli ki.

(A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény fogalommeghatározásai szerint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba ve-zetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából).

9

Módosult - a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 511/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet, amelyben eljárási és finanszírozási kér-déseket pontosítottak, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, amelynek 41. § (6) bekezdé-sében a 2015.december 31-i határidőt 2016. december 31-re módosították. Az eredeti szöveg így szólt: „(6) A veszélyes anyagokat nem tartalmazó, 2000. január 1. előtt létesített települési folyékony hulladék elhelyező helyek csak abban az esetben működtethetők 2015. december 31. után, ha részletes monitor-ing hálózatban mért, az elhelyezett szennyező anyagokra kiterjedő, legalább 6 éves vizsgálati adatsorok bizonyítják, hogy az elhelyezés nem okozott (B) szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettségi állapotot a felszín alatti vízben és nem mutatkozik a szennyezőanyagok koncentrációi-ban emelkedő tendencia.”

389/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/192. (XII. 8.) - Hatályos: 2015.12.24.

A korábban piaci szereplők által végzett képzések nem érték el a várt eredményeket, ennek egyik oka, hogy a képzéseket állami felügyelet nélkül végezték. A képzés díjának egy része a Nemzetgaz-dasági Minisztérium fenntartása alatt álló Szakképzési Centrumok bevételét képezi, ezáltal a Nem-zeti Klímavédelmi Hatóság állami fenntartású intézményeket vehet igénybe a képzések megvalósí-tásához.

2015. évi CXCVI. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2015/194. (XII.11.) - Hatályos: 2016.01.01. Többek között módosítja az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI.tv.-t. A törvény kiegészült néhány új fogalommal (hiányzó anyag, talált anyag, lefoglalt anyag, fokozatos-ság elve), az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás (16/A §), a Sugárvédelmi szakértő (16/B §), valamint a Sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartása (16/C §) alcímekkel, illetve előírása-ikkal. Pontosították a sugárzó anyagokkal / berendezésekkel kapcsolatos rendellenesség észlelésekor megtett bejelentésre, továbbá az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illesz-kedő veszélyhelyzet-kezelési tervekre vonatkozó szabályokat.

2015. évi CCII. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántar-tási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról. Megjelent: MK 2015/195. (XII. 12.) - Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 03. 01.

A szabálysértési törvény módosításai közül érdemes kiemelni az új tételként megjelenő közérdekű üzem működésének megzavarását (177/A. §), amely elzárással is büntethető. Ezt az új szabálysértést az követi el, aki szándékosan vagy gondatlanságból a közérdekű üzem működését úgy zavarja meg, hogy azzal nem okoz jelentős mértékű üzemzavart, és szándékos elkövetés esetén 50 000 forintnál kisebb kár keletkezik. A szabálysértés elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, a rendőrség bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat. A törvény alkalmazásában közérdekű üzem: - a közmű, - a közösségi közlekedési üzem, - az elektro-nikus hírközlő hálózat, - az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek, - a hadianyagot, haditechni-kai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. Az ilyen szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

10

2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről.

Megjelent: MK 2015/195. (XII. 12.) - Hatályos: 2015.12.27., 2016.07.01. A törvényt az Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság, a természeti és épített környezet levegőtisz-taságának védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a kéményseprő-ipari tevékenység feltételeinek megteremtése céljából fo-gadta el. Általános szabály, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet 2016. július 1-től, közfeladatként a Kormány által kijelölt szervezet (kéményseprő-ipari szerv) végzi a természetes személy tulajdonában lévő ingatlan és az ilyenekből álló társasház, vagy szövetkezeti lakóépület esetében. Kivétel, ha az ingatlan gazdálkodó szervezet székhelye vagy telephelye. Minden más esetben kéményseprő-ipari szolgáltató végzi a tevékenységet. Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe az épített cserépkályha, kandalló vagy ke-mence csak bontással oldható összekötő eleme és annak bekötő nyílása, valamint a használaton kí-vüli égéstermék elvezető. A kéményseprő a sormunka keretében köteles elvégezni: - az égéstermék elvezető és az összekötő elem ellenőrzését és szükségszerű tisztítását, valamint műszaki felülvizsgálatát; - a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő-utánpótlás ellenőrzését, az ezt befolyásoló műszaki berendezések hatásának figyelembevételével; - a gáztüzelő berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata megtörténtének meglétét; - a szénmonoxid érzékelő előírt felszerelésének és az érzékelő működőképességének ellenőrzését. Az önkormányzatok a törvény hatályba lépésétől számított huszonegy napon belül dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató lát-ja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat. A szabályozás rögzíti azt is, hogy magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében a szolgálta-tó az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladata-it, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügy-félnek kiszállási díjként. Nem természetes személy esetében díjköteles a közszolgáltatás. A díjakat a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter rendelet-ben állapítja meg. Az Értelmező rendelkezések, A kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok, Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai, A kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi hatósági feladatok, a Felhatalmazó rendelkezések, továbbá a Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések (az 1–5. §, a 7–8. § és a 12. §) 2016. július 1. napján lépnek hatályba.

401/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari szerv kijelöléséről.

Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2016.01.01. A Kormány a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekez-dés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kéményseprő-ipari tevékenység ellátására kémény-seprő-ipari szervként a hivatásos katasztrófavédelmi szervet jelöli ki.

405/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes iparszabályozási tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2016.01.14.

Az alábbi jogszabályokat is érinti: 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a terü-

leti mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. A műszaki biztonsági hatóság kijelölése alcímben a 12. § (3) bekezdés az alábbi j) és k) ponttal

egészül ki: [A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel – az alábbi ügyfajták te-

kintetében – első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:]

j) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezések és krio-

11

gén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átala-kítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert működtető ellenőrző szervezet nyilvántartásba vételével és felügyeletével,

k) a műszaki biztonsági szempontból jelentős ipari szakképesítés (nyomástartó berendezés ke-zelője, nyomástartó berendezés vizsgálója, tartálytisztító, tartályvizsgáló) megszerzéséhez szük-séges vizsgakötelezettség teljesítéséhez igénybe vehető hatósági jellegű képzés programjának jóváhagyásával és a képzési tevékenység felügyeletével

kapcsolatos eljárásokban.” Az Egyéb feladatok alcímben a 15. § (1) bekezdés kiegészül a következő l) ponttal: [A Hivatal] „l) ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásá-

ban megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervek kijelölésével kapcsolatos feladatokat.” 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevé-

kenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának rész-letes szabályairól.

A Műszaki biztonsági hatósági tevékenység alcím a következő 4/D. §-sal egészül ki: „4/D. § (1) A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó, cseppfolyós propán-, butángáz-

ok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezé-sek és kriogén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, átalakítására, ja-vítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert a műszaki biztonsági hatóság által nyilvántartott szervezet vagy természetes személy (a továbbiakban: szervezet) működtethet.

(2) A műszaki biztonsági hatóság az (1) bekezdésben foglalt műszaki-biztonsági irányítási rend-szer működtetésére engedélyt ad ki a tevékenységhez kapcsolódó 6. melléklet szerinti személyi, szakmai és tárgyi feltételek alapján. Az engedély a jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos.

(3) A műszaki biztonsági hatóság az engedély adatai alapján a szervezetet nyilvántartásba ve-szi. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a nyilvántartott szervezet teljesíti-e az engedélyben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezek-nek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a szervezetet a nyilvántartásból.”

A fentiekhez egy új, 6. melléklet is társul, amely a 4/D. §-ban meghatározott szervezetekre vo-natkozó követelményeket tartalmazza.

407/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2016.01.01. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) módosítása a Magyar Köz-löny 2015/172. (XI. 13.) számában jelent meg. A módosítás az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek adminisztrációs terhének csökkenté-sét, a hazai gépjármű gyártók és forgalmazók számára az átalánydíj fizetés lehetőségének megte-remtését és a jogkövetkezmények alkalmazásának megkönnyítését valósítja meg. A Ktdt. módosítás 2016. január 1-én lép hatályba. A gyakorlati megvalósításához szükséges részlet-szabályokat, továbbá a jogszabályi koherenciát megteremtő szövegpontosításokat a jelen rendelet tartalmazza.

408/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2015.12.31.

A 369/2014. Korm. rendelet 24. §-a arról rendelkezik, hogy a bontó és a hulladékká vált gépjármű szá-razra fektetése és bontása során kinyert hulladék kezelését végző hulladékkezelő környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszert vezet be, illetve elvégezteti akkreditált tanúsító szervezet általi tanúsíttatását vagy hitelesítését. Ennek a szabálynak a bevezetése túlzottan nagy gazdasági és adminisztrációs terhet jelent a legális módon működő, bontással foglalkozó vállalkozások számára, ugyanis a 24. § szerinti követelményeket jelenleg nem minden bontó tudja egységesen biztosítani. A módosítás – az előbbiekre figyelemmel - a 24. § hatálybalépését egy évvel későbbre, azaz 2017. január 1-jére változtatja.

12

66/2015. (XII. 15.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2015/196. (XII. 15.) - Hatályos: 2016.01.01 A települések katasztrófavédelmi szempontú osztályba sorolása a települést érintő veszélyeztető ha-tások komplex elemzése alapján 2015-ben is felülvizsgálatra került. A veszélyek és azok bekövetke-zési valószínűségének változása miatt egyes települések tekintetében szükségessé vált az osztály-ba sorolás módosítása.

84/2015. (XII. 17.) FM rendelet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2015/199. (XII. 17.) - Hatályos: 2015.12.25, 2016.01.01. Átfogó módosítás, amely érinti a jogszabály csaknem összes alcímét: - az Értelmező rendelkezések, - a Károsítók elleni védekezési kötelezettség, - A növényvédő szerekre vonatkozó általános előírá-sok, - a Különleges alkalmazási előírások, - A környezet és természet védelme, - a Képesítési elő-írások, - az Engedély és továbbképzés, - a Növényvédő szer felhasználása, - a Növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának, raktározásának feltételei, - az Árusítás, szállítás, tárolás, raktározás, - a Nyilvántartási kötelezettség, - a Jelentési, tájékoztatási kötelezettség, - a Növényvé-delmi gépek, - a Növényvédő szer minőségének ellenőrzése, - a Hulladékkezelés, - valamint Az Eu-rópai Gazdasági Térség más tagállamában e rendelet szerinti tevékenység folytatásához szükséges igazolás kiállítása alcímeket. Változott az - 1. melléklet (A. rész: A forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély mintája, B. rész: Külföldiek forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély mintája), - a 3. melléklet következő függelékei: = 3. függelék (Növényvédelmi gépek biztonsági követelményei) = 4. függelék (Növény-védelmi gépek környezetvédelmi követelményei), = 5. függelék (Növényvédelmi gép forgalomba ho-zatali engedélyének mintája), = 6. függelék (A forgalomba hozatali engedély hatályosságát igazoló matrica mintája), = 8. függelék (Növényvédelmi gépek felülvizsgálatára jogosító tanúsítvány mintája), = 9. függelék (Növényvédelmi gépek időszakos felülvizsgálata), - a 7. melléklet (Raktári kártevők), valamint a 9. melléklet (A növényvédelmi munkavégzésre irányuló szerződésekről szóló bejelentés adattartalma).

85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól.

Megjelent: MK 2015/199. (XII. 17.) - Hatályos: 2016.01.16. A jogszabály meghatározza a hatályába tartozó veszélyes állat tartásának tárgyi és személyi feltét-eleit, szállításának szabályait, a méreggel rendelkező állatokra vonatkozó előírásokat, a veszélyes állatokkal kapcsolatos engedélyeket és bejelentéseket, továbbá a jelölésükre és nyilvántartásukra (országos adatbázis) vonatkozó követelményeket. - Hatályát veszti a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletet, - Módosul az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló a 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletet.

73/2015. (XII. 21.) BM rendelet a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, haszná-latbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól.

Megjelent: MK 2015/200. (XII. 21.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A jogszabályi rendelkezés, hatósági előírás vagy a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kívánt önkéntes vállalás alapján létesülő vagy telepített beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés - létesítése, átalakítása, bővítése (együtt: létesítés), - b) használatbavétele vagy - c) megszüntetése iránti kérelmet írásban kell a tűzvédelmi hatósághoz benyújtani. A jogszabály meghatározza a kérelem tartalmát és a benyújtás módját, továbbá a tűzvédelmi ható-ság engedélyező határozat rendelkező részének tartalmát, illetve az esetleges elutasítás okait. A berendezés létesítési engedélye a jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos, amely

13

időtartam alatt a berendezés használatbavételi engedély iránti kérelmét be kell nyújtani. Ha ez utób-bit a jelzett három éven belül nem nyújtották be, a létesítés engedélyezését ismételten kérelmezni kell.

74/2015. (XII. 21.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM ren-delet és a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosí-tásáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/200. (XII. 21.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A 30/1996. (XII.6.) BM rendeletre vonatkozó módosítás első része a tűzvédelmi szabályzat készítőjé-re vonatkozik, mely szerint a 3. § a következő k) ponttal egészül ki: [A Szabályzatnak tartalmaznia kell:] „k) a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását.” A módosítás további része új előírásként, jellemzően a társasházakra vonatkozó tűzvédelmi sza-bályzat előírásait határozza meg, pontosabban a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületre, épületrészre vonatkozik. Lakó- és üdülőegység a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő. A szabályzatot (azaz a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget) legké-sőbb 2016.03.31-ig kell elkészíteni.

88/2015. (XII. 21.) FM rendelet a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet módosítá-sáról. Megjelent: MK 2015/200. (XII. 21.) - Hatályos: 2016. 01. 01. Uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Módosítja a jogsza-bályban használt fogalmakat, továbbá új 2/A–2/B. §-sal egészíti ki a VM rendeletet. Az új szabályok az egyes hulladéktípusok veszélyességi jellemzőinek értékelésével, a HP 4, HP 6 és HP 8 jelű ve-szélyességi jellemzőkkel, a csillaggal (*) megjelölt hulladéktípusokkal (ezek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint veszélyes hulladéknak minősülnek, kivéve a Ht. 59. § (1) bekez-dése alapján a háztartásban képződő vegyes hulladékot), valamint azokkal a hulladéktípusokkal fog-lalkoznak, amelyekhez veszélyes és nem veszélyes hulladékot jelölő azonosító kód is rendelhető. Változik a 2. (A hulladékjegyzék főcsoportjai, alcsoportjai és az egyes hulladéktípusok) és a 3. (Út-mutató a hulladékjegyzék használatához) melléklet.

17/2015. (XII. 21.) HM rendelet a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmas-ságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2015/200. (XII. 21.) - Hatályos: 2015. 12. 22. Az állomány tagja alkalmasságának ellenőrzése a honvédelmi törvény (2011. évi CXIII. tv.) 36. § (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való részvétele során nem hajtható végre, csak a feladat elvégzése után. A jelzett feladatok: a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején közreműködés az államhatár őrzésében, illetve közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában.

2015. évi CCXXI. törvény a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról. Megjelent: MK 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2015. 12. 23., 2016. 04. 01 A módosított törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén az Európai Unió által előírt hasz-nosítási kötelezettségek teljesítése érdekében elkülöníti az önkormányzati és az állami hatásköröket, meghatározza az önkormányzatok és az állam feladatait (utóbbira lásd a 32/A. §-t). Állami feladat meghatározni a hulladékgazdálkodás országos céljait, fejlesztésének irányait, ellátni az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt. A hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében feladata ellátni az infrastrukturális erőforrások optimális elosztását, használatát, kezelni az önkéntesen rábízott vagyont, beszedni a közszolgáltatási díjat és kifizetni a közszolgáltatóknak a szolgáltatási díjat, valamint kezelni a közszolgáltatás keretében keletke-

14

ző kintlévőségeket.

75/2015. (XII. 22.) BM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2016.01.01. A módosítások összhangba hozzák – számos más rendelet mellett - az alábbi jogszabályokat is a no-vember 27-én (MK/183.) kihirdetett, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódo-sításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel.

47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. Átfogó módosítás. A változások pontosítják a rendeletben használt fogalmakat, a tűzvédelmi szakértői tevékenységre, engedélyre, továbbképzésre, vizsgára és a bizonyítványra vonatkozó szabályokat. 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek

megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól. Hatályát veszti az 5. § (2) bekezdés e) pontja, mely szerint a tűzoltó technika felülvizsgálatát, javí-tását megkezdeni kívánó szolgáltató a tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentéséhez mellékeli - amennyiben a felülvizsgálati, javítási tevékenységhez engedélyköteles tevékenység szükséges,- a vonatkozó engedély másolatát. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól. Hatályát veszti a 26/A. § (3) bekezdése. A polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezéskor a határozatlan időtartamú rendel-kezésre állás esetén az önkéntes írásban kérheti – a lakóhelye szerint illetékes polgármesternek címzett nyilatkozatban – a beosztás megszüntetését. Ehhez kapcsolódik a most hatályát vesztett 26/A. § (3) bekezdése, mely szerint a polgármester a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül felmenti beosztásából az önkéntest.

76/2015. (XII. 22.) BM rendelet egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2016.01.01. Egyebek mellett módosultak:

57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet egyes rendvédelmi szervek hivatásos ál-lományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztiszt-viselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megál-lapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról. Pontosították az alkalmassági kategóriákat tartalmazó 7. mellékletet, továbbá egy szöveg-rész hivatkozást.

70/2011. (XII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának sza-bályairól. A 25. § (3) bekezdésében az „a rendvédelmi szervet irányító miniszter” szövegrész helyé-be az „az elbíráló személy” szöveg lép.

77/2015. (XII. 22.) BM rendelet egyes, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2016.01.01. Egyebek mellett módosul az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról. (Pontosították a rendelet 7. melléklet 5. függelékében az Országgyűlési Örségnél rendszeresített szolgálati beosztások alkalmassági kategóriába sorolását).

15

19/2015. (XII. 22.) HM rendelet egyes honvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. és hatályon kívül helyezéséről. Megjelent: 2015/201. (XII. 22.) - Hatályos: 2015.12.23. Többek között módosul az 1/2009. (I. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nem-

zetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról. Az állományilletékes parancsnok, valamint az elöljáró parancsnok fogalmak, továbbá más szövegré-

szek pontosítása mellett hatályát veszti az R. 41. § (2) bekezdésében az „A munkavédelmi igazolványok kezelésére, illetve kiadására a hivatásos, szerződéses és nyugállományú katonák, valamint a honvé-delmi ágazatban foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak igazolványairól szóló 24/2002. (IV. 10.) HM rendelet igazolványok kezelésével, illetve kiadásával kapcsolatos szabályait kell megfelelően alkalmazni.” szövegrész.

425/2015. (XII. 23.) Korm rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnéséhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) - Hatályos: 2016.01.01. Az alábbi jogszabályokat is érinti, amelyekben jellemzően a „Nemzeti Akkreditációs Testület” kifeje-zés helyett az „akkreditáló szerv” kifejezés lép. (Megjegyzés: a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV.tv. , illletve a Nemzeti Akkreditáló Ha-tóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet új alapokra helyezte e tevékenységet). Az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. ren-

delet A megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységé-

nek részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyil-

vántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet A mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló

329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtá-

sáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szerve-

zetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet.

427/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) - Hatályos: 2016.02.01. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm.

rendeletet illetően pontosították, illetve kiegészítették a jogszabály hatályát, a fogalommeghatározásokat, a környezeti zajforrás hatásterületére, az üzemi vagy szabadidős zajforrásra, az intézkedési tervre, a zaj- és rezgésbírságra vonatkozó szabályokat.

A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet esetében a 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Azon közlekedési létesítmények vonatkozásában, amelyek több, az 1. § (1) bekez-dés a) pontjában (Budapest és vonzáskörzete – amely Budapest – Dunakeszi – Fót – Csömör – Kistarcsa – Kerepes – Pécel – Vecsés – Gyál – Dunaharaszti – Szigetszentmiklós – Diósd – Érd – Halásztelek – Törökbálint – Budaörs – Budakeszi – Solymár – Üröm – Budakalász – Pomáz – Szentendre) felsorolt település területén áthaladnak, az érintett kötelezett önkormányzatok egyeztetik egymással a közlekedési létesítmény közigazgatási terület határára vonatkozó for-galmi adatait.”

91/2015. (XII. 23.) FM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rez-géskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes ren-

16

delet módosításáról.

Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) - Hatályos: 2016.02.01. A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzé-

sének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeletben pontosították az üzemi és szabad-idős zajforrás zajkibocsátási határérték megállapítására, a zajkibocsátási határérték megállapí-tása iránti kérelemre, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változások beje-lentésére, az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátásának meghatározására és vizsgála-ti módszerére, továbbá a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályákra vonatkozó szabá-lyokat. Változik az 1. számú melléklet (A zajkibocsátási határérték megállapításának módszere), a 4. számú melléklet (Az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizs-gálati és értékelési) módszere), és a blokk kiegészül egy új 7. melléklettel (Az éves adatszolgál-tatás tartalma).

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendeletet illetően a változások a nem közterületi alkalmi rendezvényből származó zajterhelésre, valamint a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajkibocsá-tási határértékére vonatkozó előírásokra vonatkoznak. Változik a rendelet 1. melléklete (Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken).

2015. évi CCXXIV. törvény az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítá-sáról.

Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) - Hatályos: 2015. 12. 24., 2016. 01. 01., 2016. 01. 23., 2016. 04. 01., 2016. 05. 20., 2016. 12. 01., 2017. 01. 01. Többek között módosítja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, for-galmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabá-lyairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításának legfontosabb célja az elektronikus cigarettákra vonatkozó szabályok rendezése (a hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat állapítot-tak meg erre a termékre), az utántöltő flakon, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatának, forgalmazásának szabályozása egészségvédelmi okokból. Az említett termékre vo-natkozó szabályok 2016. május 20-án lépnek hatályba. - A január 1-jén hatálybalépő változásokat illetően az uniós irányelvvel való teljes összhang megteremtése, valamint az egyértelmű jogalkalma-zás érdekében pontosították az értelmező rendelkezéseket (zárt légterű helyiség, szállásszolgálta-tást nyújtó intézmény), továbbá pontosították a dohányzóhely kijelölésének szabályait a köznevelési intézmények és az egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában (2. § (4) a), (5a). - A január 23-án ha-tályos módosítás alapján az egészségvédelmi bírság összege nem változik, csak azokat a feltétele-ket egészítették ki, amelyek alapján a bírság kiszabható (7. § (4) b).

2015. évi CCXXVI. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról. Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) – Hatályos: 2015. 12. 24.

Egyebek mellett módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt, amelynek 83/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.” Ez a változás biztosítja a KSH nyilvántartásokhoz való azonnali és nyilvános ingyenes hozzáférést és az adatok fel-használását a 2015/759 EU rendelet 1. cikk 11. pontjában megállapított új, a válaszadók terheinek csökkentését célzó előírás alapján.

Hatályát veszti a 81. § (2) bekezdés („(2) A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonat-kozó kötelezettségekről.”)

17

413/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrende-letek módosításáról. Megjelent: MK 2015/202. (XII.23.) – Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 03. 01., 2016. 05. 20., 2016. 07. 01. Többek között módosul: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási fela-

datok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletet. A módosítás az egészségügyi alapellátásról, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási te-vékenységről szóló törvényekben meghatározott egyes feladatok ellátására egészségügyi állam-igazgatási szervként az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, az Országos Közegészségügyi Közpon-tot, az Országos Közegészségügyi Központot és az Országos Epidemiológiai Központot jelöli ki.

A biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. A módosítással kormányrendeleti szinten került rendezésre a biocid termékek forgalmazásának néhány fontos szabálya. A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet csupán példálózó szinten tesz említést a for-galmazási kategóriákról, azokra vonatkozóan részletszabályokat nem állapít meg. Tekintettel arra, hogy egyes biocid termékek használata kizárólag szakképesítéssel rendelkező személy által történhet, a rendelet hatálya kiegészül az ipari felhasználó, a szakképzett foglalko-zásszerű felhasználó, a foglalkozásszerű felhasználó, valamint a lakossági felhasználó fogalmá-val, illetve a biocid termékek forgalomba hozatalára és a felhasználás engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban az említett felhasználók szerinti kategóriákkal. Az egészségügyi kártevőirtó szert, illetve a gázosítószert ugyanakkor I., II. és II.-as forgalmazási kategóriákba sorolja a módo-sítás ebben a hatósági eljárásban. - Az I. forgalmazási kategóriába kell besorolni az akut toxicitású keverékként szájon át, bőrön át, belégzéssel ható, a CLP rendelet alapján 1., 2., 3. veszélyességi kategóriába sorolt szereket. - A II. forgalmazási kategóriába tartoznak az egyszeri vagy ismétlődő expozícióval célszervi toxicitást előidéző, a CLP alapján 1., 2. veszélyességi kategóriába sorolt szerek, továbbá azok, amelyek ki-juttatásához speciális körülmények (szakértelem és technológia) szükségesek. - III. forgalmazási kategóriába kell besorolni az I. és a II. forgalmazási kategóriába nem sorolható szereket.

35/2015. (XII. 23.) NGM rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a nemzet-gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2015/203. (XII. 23.) - Hatályos: 2016.01.01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

2015. évi CCXXX. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról.

Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.) - Hatályos: 2015. 01. 05. Az önkormányzati jogalkotást igénylő zajvédelemi feladatok eddig széttagoltan, több törvényben je-lentek meg. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (Kvt.) módosításával a törvényi szabályozást igénylő önkormányzati zajvédelmi feladatok egy jogszabályban, a környezet-védelmi törvényben kapnak helyet. A módosítás a meteorológiai tevékenység szabályozását is be-emeli a Kvt.-be.

441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.) – Hatályos: 2015. 12. 31., 2016. 01. 01., 2016. 07. 01. Egyebek mellett módosulnak az alábbi jogszabályok, amelyekben jellemzően eljárási szabályokat pontosítottak, illetve egyszerűsítettek.A változások 2016.01.01-jétől hatályosak. 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi

LXXXIII. törvény végrehajtásáról.

18

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásá-ról.

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjé-ről.

271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabá-sának és megállapításának módjáról.

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről. 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasz-

nálati engedélyezési eljárásról. 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó be-

rendezések hatósági felügyeletéről. 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról. 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról. 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításá-

ról, valamint a kármentesítés szabályairól. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési

eljárásokról. 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről. 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a

kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól. 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légi-

közlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről. 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a terü-

leti mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá

tételéről. 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a kataszt-

rófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

védekezésről. 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közle-

kedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról. 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról. 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról. 262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és el-

lenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról.

439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba véte-léről, valamint hatósági engedélyezéséről.

57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alap-ján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedé-lyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól.

58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról. 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.

31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi ha-tósági eljárások szabályairól.

146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról. 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi ható-

sági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavé-

delmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól. 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazga-

tási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek

részletes szabályairól.

19

443/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötele-zettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvénnyel összefüggő kormányrendelet módosításokról. Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.) - Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 02. 15.

(Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

467/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2015/207. (XII. 29.) - Hatályos: 2016. 01. 01., 2016. 04. 01., 2016. 07. 01., 2017.01. 01.

Más jogszabályok mellett változik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet is, uniós irányelv alapján. A változások egyes, a vezetői engedélyre, a forgalomba helyezésre, az üzembentartói jog átruházá-sára, a rendszámtáblára, a törzskönyvre, a forgalmi engedély eltulajdonítására, a mentességi nyil-vántartásra vonatkozó szabályokat aktualizálnak.

72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet a közúti fuvarozást érintő és bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/207. (XII. 29.) - Hatályos: 2016.01.01. Egyebek mellett módosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet. Érdemes kiemelni, hogy a 107. §-ban (Tűzoltókészülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltéte-lek) pontosították a tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a teher-gépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, valamint az autóbuszon tartandó tűzoltókészülékekre vonatkozó paramétereket, illetve szabályokat.

73/2015. (XII. 29.) NFM rendelet az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól szóló 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet módosításá-ról. Megjelent: MK 2015/207. (XII. 29.) - Hatályos: 2015.12.30. Átfogó módosítás, amely a 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet csaknem összes alcímét érinti. A korábban piaci szereplők által végzett képzések nem érték el a várt eredményeket, ennek egyik oka, hogy a képzéseket állami felügyelet nélkül végezték. Az új rendszerben a Nemzeti Klímavédel-mi Hatóság állami fenntartású intézményeket vehet igénybe a képzések megvalósításához.

74/2015. (XII. 29.) NFM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodó-gépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet és a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kí-vül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/207. (XII. 29.) - Hatályos: 2016.01.01. A 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet kapcsán pontosítja, illetve egyszerűsíti a jogszabály hatályát, valamint a képzésre (szaktamfolyamra jelentkezés, oktatás) és a vizsgáztatásra vonatkozó szabá-lyokat. Vizsgát az tehet, aki - a) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott életkori és egés-zségügyi feltételeknek megfelel, valamint b) rendelkezik ba) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a megszerezni kívánt gépcsoporthoz tartozó

20

– könnyű- vagy nehézgépkezelői szakképesítéssel, vagy építő- és anyagmozgató gépkezelő szak-képesítő vizsga eredményes teljesítését igazoló okmánnyal, és a 4. §-ban meghatározott szaktanfo-lyamot elvégezte, vagy bb) az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvánnyal. Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiállított építőgép-kezelői jogosítványba bejegy-zett, adott gépre vonatkozó gépkezelési jogosultság – a 4. §-ban meghatározott szaktanfolyam el-végzése nélkül, gyakorlati vizsga letételével – a 2. melléklet szerinti azonos gépcsoportra terjeszthe-tő ki.

487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedé-lyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

488/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet hatálybalépésével összefüggésben egyes kor-mányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A rendelet a következő jogszabályokat érinti: 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról.

A Kormány a radioaktív anyagok közúti, belföldi légi, illetve vízi fuvarozásának engedélyezésére irá-nyuló eljárás tekintetében az Országos Atomenergia Hivatalt jelöli ki szakhatóságként. 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcso-

latos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Or-szágos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudo-mányos tanácsról.

Módosul a jogszabály 1. melléklete (Az OAH hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok), továbbá hatályát veszti a 2. melléklet (Az OAH radioaktívhulladék-tárolókhoz kapcsolódó hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok) 4–8. pontja. 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és

a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. A változások a jogszabály hatályát, a fizikai védelmi rendszer alapkövetelményei, illetve műszaki ter-vezése, továbbá az engedélyezés alcímeket és a VIII. fejezetet érintik. Ez utóbbi kiegészül a D-szintű fizikai védelmet igénylő nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék szállítá-sok fizikai védelmére vonatkozó külön szabályokkal. Módosul az 1., (Nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások és radioaktív hulladékok kategorizálá-sa), a 2. (Fizikai védelmi szintekhez tartozó követelmények nukleáris anyagok, radioaktív sugárfor-rások és radioaktív hulladékok alkalmazása és tárolása során) és a 4. melléklet (Fizikai védelmi ter-vekkel szembeni tartalmi követelmények).

489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyisé-gek köréről. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. Hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atv.) alapján kiterjed a lakosság természe-tes és az orvosi sugárterhelésen kívüli mesterséges eredetű sugárterhelése meghatározásához szükséges - kötelezően mérendő mennyiségekre, - kötelezően mérendő mennyiségek meghatáro-zását végző szervek tevékenységére, - kötelezően mérendő mennyiségek, valamint egyéb méré-sekből ismertté vált adatok központi gyűjtésére, feldolgozására, kezelésére, értékelésére, valamint - az országos környezeti sugárzási helyzetre, a radioaktív szennyezettségre vonatkozó nemzetközi értesítési kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (ONER) működéséhez szükséges adatok szolgáltatására.

21

- Hatályát veszti az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről szó-ló 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet.

490/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A sugárvédelmi követelményekre és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerre vonatkozó új jogi szabályozás egyik elemeként az 2013/59/EURATOM irányelv alapján aktualizálja a címe szerinti témakört. Hatályon kívül helyezi a talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos in-tézkedésekről szóló 17/1996. (I. 31.) Korm. rendeletet.

77/2015. (XII. 30.) NFM rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélye-zési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet hatálybalépésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/209. (XII. 30.) - Hatályos: 2016. 01. 01. A módosító NFM rendelet összehangolja az alábbi jogszabályokat a fentiekben ismertetett, a sugár-védelmi követelményekre és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerre vonat-kozó új jogi szabályozással. 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályai-

ról. 11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rend-

jéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról. 55/2012. (IX. 17.) NFM rendelet a nukleáris létesítményben foglalkoztatott munkavállalók speciá-

lis szakmai képzéséről, továbbképzéséről és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevé-kenységek folytatására jogosultak köréről. 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolá-sáról.

61/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról.

SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK

Munkavédelem

Munkaeszköz, gép, veszélyes anyag, vegyipar, biológiai veszély, sugárvédelem

MSZ EN ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (az MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár c. szabvány helyett)

Építés, szerelés, anyagmozgatás, hegesztés, közlekedés

MSZ EN ISO 3691-1:2015 Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 1. rész: Önjáró ipari targoncák, a vezető nélküli, a vál-toztatható kinyúlású és a teherszállító targoncák kivételével (az MSZ EN ISO 3691-1:2013 Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 1. rész: Önjáró ipari targoncák, kivéve: vezető nélküli targoncák, változtatható kinyúlású targoncák és teherszállító targoncák c. szab-vány helyett)

MSZ ISO/TR 18786:2015 Egészségvédelem és biztonság a hegesztés területén. Útmutató a hegesztés gyártási tevékenységeinek kocká-zatfelméréséhez

Tájékoztatás a 2016. januári szabványváltozásokról Technikai okok - az MSZT Szabványtár / Szabványbolt zárvatartása - miatt ez az anyag csak a következő frissítéssel lesz elérhető.