jak.ppke.hu · Web viewPater noster, quī es in caelīs,sānctificētur nōmen tuum,adveniat...

LATIN NYELV I.SEGÉD- ÉS KIEGÉSZÍTŐANYAG JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMÁRA

Bánóczi Rozália – Rihmer Zoltán: Latin nyelvtankönyvhöz

Ulpianus római jogtudós szobra;

Brüsszel, Palais de Justice épületében (forrás: Wikipédia)

Iustitia et constans et perpetua voluntas ius suum cuqiue tribuendi. (Ulpianus Dig. 1. 1. 10. pr.)

PPKE JÁK – NYELVI LEKTORÁTUS 2018

L Ē CTI Ō PR Ī MA KIEJTÉS, GRAMMATIKAI ALAPOZÁS

KIEJTÉS (Erasmusi)

KIEJTÉSSEL KAPCSOLATOS ELTÉRÉSEKLatin betűk

ill. betűcsoportokMagyar ejtés példák

Magánhangzók aeiy

(görög eredetű szavak)

u

„á”„e” vagy „é”mgh. előtt és két mgh. között „j”„i”

gu-, qu-, su- hangkapcsolatokban „v”

senātus, paterimperium, reus, rēx, lēxius, Gaius, iniuriaIllyria

lingua, antiquusKettőshangzók(diphtongusok)

ae

oe

„é” amennyiben a diphtongusok valamelyik hangzója hosszú, külön ejtjük őket „ő”

Caesar, aēr

poena, poētaMássalhangzók s

c„sz”„k” →szó végén →msh. előtt →mély mgh. (a, o, u) előtt„c” →magas mgh. (e, i, ae, oe) előtt

personahic et nunccrīmencollēga, culpacivis, Cicero, Caesar

Kettős msh.-ók(görög eredetű szavak)

chphrhth

„kh”„f”„r”„t”

philosophia

Szótag ti- „ti” →ha msh. követi„ci” →ha mgh követi (kivéve azokat az eseteket, amikor s, t, x áll előtte)

ūtilis, conscriptiiustitia, sententia,bestia, Mettius,

OLVASÁSI GYAKORLAT

ADŌRĒMUS

Latin Miatyánk

Pater noster, quī es in caelīs,

sānctificētur nōmen tuum,

adveniat rēgnum tuum,

fiat voluntas tua sicut in caelō et in terrā.

Panem nostrum quotidianum dā nobis hōdiē.

Et dimitte nōbis dēbita nostra,

sicut et nōs dimittimus debitōribus nostrīs,

et nē nōs indūcās in tentātiōnem,

sed līberā nōs ā malō. Āmen.

Latin Üdvözlégy

Āvē Maria, grātiā plēna, Dominus tēcum,

benedicta tu in mulieribus,

et benedictus fructus ventris tuī, Jēsus.

Sancta Maria, Māter Deī,

ōrā prō nōbis, peccātoribus,

nunc, et in hōrā mortis nostrae. Āmen.

Latin dicsőség

Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto, sicut erat in

principio, et nunc et semper et in saecula saeculorum.

Amen.

2

GRAMMATIKAI ALAPFOGALMAK:

SZÓFAJOK: ige (verbum);névszók (nomen):

főnév (substantivum), melléknév (adiectivum), névmás (pronomen), számnév (numerale);

egyéb szófajok: határozószó (adverbium), elöljárószó (praepositio), kötőszó (coniunctio).

DECLINATIO – NÉVSZÓRAGOZÁS

A latinban a névszóknak három féle nyelvtani neme lehetséges:

masculinum (m) – hímnem

femininum (f) – nőnem

neutrum (n) – semleges nem.

A latinban két szám van:

singularis (sing.) – egyes szám,

pluralis (plur.) – többes szám.

A latin névszóragozás öt állandó esetből áll:

nominativus (nom.) – alanyeset,

accusativus (acc.) – tárgyeset,

genitivus (gen.) – birtokos eset,

dativus (dat.) – részeshatározós eset,

ablativus (abl.) – egyéb határozókat kifejező eset.

CONIUGATIO – IGERAGOZÁS

A latinban két igenem létezik:

activum (act.) – cselekvő,

passivum (pass.) – szenvedő.

A latin három igemódja:

indicativus (ind.) – kijelentő mód,

coniunctivus (coni.) – kötőmód,

imperativus (imp.) – parancsoló mód.

A latin igeidők:

praesens (praes.) – jelen idő,

praeteritum (praet.) – múlt idő,

futurum (fut.) – jövő idő.

A latin az egyes igeidőkön belül egyes és többes számot, ezen belül pedig három-három személyt különböztet meg. 3

L Ē CTI Ō SECUNDA I-II. DECLINATIO, PRAEPOSITIÓK

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Persōna grāta; nōn persōna grāta; mea culpa; deus ex māchinā; cōnsul sine collēgā; pater

patriae; pater familiās; ad bēstiās; ex cathedrā; Patrōna Hungariae; prō patriā et lībertāte.

Deō grātias; Deī grātia; poēta doctus; SENATUS POPULUSQUE ROMANUS (SPQR); et

cētera; annō Dominī;

advocātus Deī; advocātus diabolī; lacrīma Christī; agnus Dei;

Sine irā et studiō; sine dubiō; dē factō; ex offīciō.

Nūlla poena sine culpā.

Iūrisprūdentia est dīvīnārum atque hūmanārum rērum

notitia.

Īgnōrantia nōn est argumentum.

Hannibal ante portās.

Histōria est magistra vitae.

Philosōphia est ancilla theolōgiae.

Rōma aeterna est.

Nemō est propheta in patriā suā.

Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita.

Fortuna caeca est.

Iūs est ars bonī et aequī.

In dubiō prō reō.

Clāra pacta, bonī amīcī.

Et tū, mī fīlī, Brute?

Cum Deō prō patriā et lībertāte.

Lingua Latīna necessāria est.

Ab ovo usque ad mala.

LEXICAā, ab (+abl.) – -tól, -től, általad (+acc.) – -hoz, -hez, -höz; -ra, -readvocātus, -ī m – ügyvéd, jogi tanácsadóaeternus 3 – örökagnus, -ī m – bárányamīcus, -ī m – barátannus, -ī m – évante (+acc.) – előttaqua, -ae f – vízaequus 3 – egyenlő, méltányosargumentum – ī n – érv, bizonyítékars, artis f – művészet, mesterségbēstia, -ae f – vadállatbonus 3 – jócaecus 3 – vakcathedra, -ae f – tanítószék, püspöki székcēterus, -a, -um – a többiclarus 3 – tiszta, világos, hírescollēga, -ae m – konzultárs, hivataltárs, tiszttárscōnsul, -is m – consulculpa, -ae f – vétek, vétségcum (+abl.) – -val, -veldē (+abl.) – -ról, -ről; szerint, alapjándēlictum, -ī n – (magán)bűncselekménydeus, -ī m – istendīvīnus 3 – istenidiabolus, -i m - ördögdoctus 3 – tanult, műveltdominus, -ī m – úr, tulajdonosdubium, -iī n – kétely, kétségdubius 3 – kétségesest – vanet – és

ex, ē (+abl.) – -ból, -ből, szerint, alapjánexemplum, -ī n – példaextra (+acc.) – kívül factum, -ī n – tett, tényfāma, -ae f – hírfamilia, -ae f – családfilius, iī m – fia vkinekfortūna, -ae f – (kedvező) sors, szerencsegratus 3 – kedves, kívánatosHannibal, -is m – H. karthágói hadvezérhistōria, -ae f – történelemhūmānus 3 – emberiHungaria, -ae f – Hungaria, Magyarországīgnōrantia, -ae f – tudatlaság, nem tudásin (+acc.) – -ba, -be

(+abl.) – -ban, -ben; -on, -en, -öninitium, -iī n – kezdetiniūria, -ae f – jogtalanság, igazságtalanság, jogellenességīra, -ae f – haragiūrisprūdentia, -ae f – jogtudományiūstitia, -ae f – igazságosságiūstus 3 – jogos, igazságoslacrima, -ae f – könnyLatīnus 3 – latinlīber, lībera, līberum – szabadlībertās, -ātis f – szabadságlingua, -ae f – nyelvmāchina,-ae f – gép, gépezetmagistra, -ae f – tanárnő, tanítónőmagnus 3 – nagymalum, -ī n – almamāter, mātris f – anyameus 3 – enyém

necessārius 3 – szükséges, elkerülhetetlennihil, nīl – semminōn – nem noster, nostra, nostrum – miénknōtitia, -ae f – ismeret, tudásnūllus 3 – semmilyenofficium, -iī n – hivatalōvum, -ī n – tojáspactum, -ī m - megállapodáspapa, -ae m – pápapater, patris m – apa, atyapatria, -ae f –hazapersōna, -ae f – személy, szabad emberpoēta, -ae m – költőpoena, -ae f – (kárpotló) büntetéspopulus, - ī m – népporta, -ae f – kapuprō (+abl.) – -ért, miatt-que – tapadó ésregula, -ae f – regula, szabályrēs, reī f – dolog, ügyreus, -ī m – vádlott, alperesRōmānus 3 – rómairōsa, -ae f – rózsasenatus, -ūs m - senatusservus, -ī m – rabszolgasine (+abl.) – nélkülstudium, -iī n – törekvés, részrehajlás, tanulássuus 3 – övé, sajátjaterra, -ae f – földtestamentum, -ī n – végrendelettuus 3 – tiédvester, vestra, vestrum – tiétek

4

vīta, -ae f – életGRAMMATICA

A FŐNÉV SZÓTÁRI ALAKJA:

A főnevek szótári alakja három állandó részből áll: regula, regulae f

1. singularis nominativus;

2. singularis genitivus (Csak ez a szótári alak mutatja meg egyértelműen, melyik declinatióba tartozik a szó. );

3. A főnév nemét rövidítő betű.

A latin nyelvben a főnevek háromféle neműek lehetnek: m = masculinum – hímnem, f = femininum – nőnem, n = neutrum – semlegesnem.

I. DECLINATIO (az – a-tövű és zömében nőnemű névszók ragozása)

Példák: vita, vitae f – élet via, viae f – útterra, terrae f – földculpa, -ae f – vétek, vétség; gondatlanság, hiba, bűn, szennypoeta, -ae m – költő

A ragozási tő:

Ha a szótári alak második tagjának sing. gen. végződését (-ae) elhagyjuk, akkor kapjuk meg a ragozási tövet. Ehhez tesszük

mindig a tanult ragokat.

Pl. vit-ae

singularis pluralis

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

vita

vitam

vitae

vitae

vitā

vitae

vitās

vitārum

vitīs

vitīs

Tartozik az I. declinatióba néhány hímnemű kivétel is. Ezek a szavak általában férfiak által űzött mesterséget, foglalkozást jelölnek, esetleg népnevek, és ezért hímneműek. Pl. poēta, -ae m – költő; agricola, -ae m – földműves; nauta, -ae m – hajós; collega, -ae f – hivataltárs …

II. DECLINATIO (az – o-tövűek)

Példák: servus, servī m – rabszolgaager, agrī m – szántófölddominus, dominī m – úr, tulajdonospactum, pactī n – megállapodás

SZÓTÁRI ALAK: sing. nom.: -us, -er, (-ir) -um végződésű

sing. gen.: -ī

genus: masculinum neutrum

ragozási tő: serv-ī

singularis pluralis

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

servus

servum

servī

servō

servī

servōs

servōrum

servīs

5

Abl. servō servīs

AZ –ER VÉGŰ FŐNEVEK

N. B. Ha az -er végű főnevek sing. gen. ragjában kiesik az –e , akkor az a ragozás során végig kiesik, ha megmarad az -e a sing. gen. ragjában,

akkor a ragozás során végig megmarad!

Példák:

ager agrī m: szántóföld

puer puerī m: fiú

singularis pluralis

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

ager

agrum

agrī

agrō

agrō

puer

puerum

puerī

puerō

puerō

agrī

agrōs

agrōrum

agrīs

agrīs

puerī

puerōs

puerōrum

puerīs

puerīs

A SEMLEGESNEMŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:

N.B. 1. A nom. és az acc. végződése sing.-ban és plur.-ban is egybeesik;

2. A plur. nom. és acc. végződése –a.

Ez a szabály érvényes a II., III. és IV. declinatióban található semlegesnemű névszókra!

Ragozási példa:

bellum, bellī n – háború

singularis pluralis

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

pactum

pactum

pactī

pactō

pactō

pacta

pacta

pactōrum

pactīs

pactīs

AZ I-II. DECLINATIÓHOZ TARTOZÓ HÁROMVÉGŰ MELLÉKNEVEK

N.B. A jelző megegyezik a jelzett szóval nemben, számban és esetben.

A 3 végű melléknév végződései egyes szám nom.-ban:

hímnemű főnév mellett: –us vagy –er (bonus, liber),

nőnemű főnév mellett: –a (bona, libera),

semlegesnemű főnév mellett: –um (bonum, liberum).

A hímnemű és semlegesnemű alakok (-us, -um) a II. decl. szerint, a nőnemű alakok (–a) az I. decl. szerint ragozódnak.

A szótári alak:

bonus 3 (bonus, bona, bonum) – jóliber 3 (liber, libera, liberum) – szabadpulcher 3 (pulcher, pulchra, pulchrum) – szép.

6

N.B. Ha az –er végű mellékneveknél a sing. gen.-ben kiesik az –e, akkor az a ragozás során végig kiesik, ha marad, akkor a ragozás során megmarad. (Lásd!. az –er végű főnevekre vonatkozó szabályt!) PRAEPOSITIÓK

Bizonyos határozós viszonyok kifejezésére a latinban praepositiók szolgálnak, (míg a magyarban a ragok és névutók).

A praepositiókat három csoportra oszthatjuk:

1. csak accusativusszal állók (pl. ad: -hoz, -hez, -höz);

2. csak ablativusszal állók (pl. de: -ról, ről)

Ā, ab; cum, dē; ex és ē;

sine, tenus, prō és prae.

3. Mindkettővel állhatnak:

+acc. (hová?) +abl. (hol?)

in -ba, -be -ban, -ben

sub alá alatt

super fölé fölött

N. B.! A praepositiók vonzatát a szótárból tudjuk meg!

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket!

terra Romana

poeta bonus

puer liber

servus noster

matrimonium bonum

mea culpa

2. Tegye a zárójelben megadott kifejezéseket a praepositiónak megfelelő esetbe!sing. plur.

ad (terra)

cum (magistra)

pro (deus)

de (regula)

in (vita)

3. Fordítsa le az alábbi kifejezéseket!

Ab initiō; ab ovō; ab aeternō; ad absurdum; in armis; dē factō; in corpore; ab Urbe conditā; sub rosā.

4. Változtassa meg az alábbi jelzős szerkezetek számát (singularisból plurálisba vagy fordítva) az eset megtartásával!

linguae Latinae

puerorum Romanorum

poetam doctum

7

argumentum prima

L Ē CTI Ō TERTIA PRAESENS IMPERFECTUM

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉKDum spīrō, spērō. – Cogitō ergo sum. – Nōn scholae, sed vītae discimus. – Verba volant, scrīpta manent. – Arma

virumque canō… – Errāre hūmānum est. – Inter arma silent Mūsae. – Sīc trānsit glōria mundī. – Vītam et sanguinem

dāmus prō rēgina nostra.

Dē minimis nōn cūrat praetor. – Lībera sunt mātrimōnia. – Servī cum līberīs mātrimōnium contrahere nōn

possunt. – Iniūria nōn excūsat iniūriam. – Imperītiam culpae adnumerāmus. – Ignōrantia nōn est argūmentum.

– Cōnsēnsus facit nūptiās. – Sententia incerta non valet.

D Ē R Ē GIBUS 1 R Ō M Ā N Ō RUM

Antīquī dē geminīs Rōmulō et Rĕmō, filiīs deī Martis2 nārrant. Rōmulum et Rĕmum in rīpā Tiberis2 expositōs3 lupa alit. Prīmus rēx Rōmae, Rōmulus et sociī in ripā Tiberis2 habitant. Rōmānī saepe cum fīnitimīs prō agrīs pūgnant. Rēx secundus Rōmae, Numa Pompilius, ex oppidō Sabīnō Rōmam4 commigrat. Ille Rōmānōs cultum5 deōrum docet. Post Numam Tullus Hostilius, vir bellicosus, post Tullum Ancus Marcius regnat. Post illum Lucius Tarquinius Priscus regnat, qui ludos festivos instutuit. Rēx sextus, Servius Tullius, nova arma et cēnsum6 instituit. Ultimus rēx Rōmae Tarquinius Superbus est, quem7 populus Rōmānus Rōmā8 expellit. 1. regibus: plur. abl.; 2. sigularis genitivusok; 3. expositus 3 – kitett; 4. Romam – Rómába; 5. cultum – tiszteletet; 6. censum – vagyonbecslést; 7. quem – akit; 8. Roma – „honnan?” kérdésre válaszoló helyhatározó. LEXICAagō 3, ēgī, actum – űz, hajt; tesz, csinál; tárgyalalō 3, -uī, -itum – táplál, nevelantīquus 3 – régi, ősiarma, -ōrum n – fegyver(ek)audiō 4, -ivī, -itum – hallbellicosus 3 – harciascanō 3, cecinī, cantum – énekelcapiō 3, cēpī, captum – fog, kap, elfoglalcapiō 3, cēpī, captum – fog, kap, elfoglalclārus 3 – tiszta, ragyogó, hírescogitō 1 – gondolkodikcommigrō 1 – költözikcōnsēnsus, -ūs m – § egyetértés, megegyezéscōnstituō 3, -uī, -ūtum – létrehoz, megalkot; elrendelcontrahō, -ere, -trāxī, -tractum – (meg)köt, létrehoz, előidézcūrō 1 – gondoskodik dē (+abl.) - -ról, -rőldiscō 3, didicī – tanuldō 1, dedī, dātum – addoceō 2, -uī, doctum – tanítdūcō 3, dūxī, ductum – vezetdum – mígergo – teháterrō 1 – téved, bolyongexcūsō, -āre, -āvī, -ātum – megment; § mentesít, igazolexpellō 3, expulī, expulsum – kiűz, elűz, elkergetfaciō 3, fēcī, fāctum – tesz, csinál

festivus 3 – ünnepi fīnitimus 3 – szomszédos, haatárosgeminī, -ōrum m – ikrekgeminus 3 – iker, kettősglōria, -ae f – dicsőséghabeō 2, -uī, -itum – bír (amit: acc.), van valamijehabitō 1 – él, lakikhūmānus 3 – emberiille, illa, illud – ő, azimperītia, -ae f – hozzánemértés, mesterségbeli járatlanságimperō 1 – (meg)parancsolinstituō 3, -uī, -ūtum – felállít, megalapít, elrendel, rendezinter (+acc.) – között, közélegō 3, -lēgī, lectum – olvasludus, -i m – játék lupa, -ae f – nőstényfarkasmaneō 2, mānsī, mānsum – marad, várMars, Martis m – M. hadisten, háborúmatrimonium, -iī n – házasságmeus 3 – enyémminimus 3 – legkisebb, jelentéktelenmundus –ī m – világ(rend)nārrō 1 – mesélnominō 1 – neveznōn – nemnoster, -tra, -trum – miénknovus 3 – újnuptiae, -arum f. – házasság oppidum -ī n – város

populus, -ī m – néppossum, posse, potuī – képes, -hat, -het (inf.)post (+acc.) – után; adv. azutánprīmus 3 – elsőpūgnō 1 – harcol-que – ésrēgina, -ae f – királynő rēgnō 1 – uralkodikRĕmus, -ī m – R. rēx, rēgis m – királyrīpa, -ae f – part (folyóé)Rōma, -ae f – RómaRōmānus 3 – rómaiRōmulus, -ī m –R., Róma alapítójaSabīnus 3 – szabinsaepe – gyakransanguis, -inis m - vérschola, -ae f –iskolasciō 4, scīvī, scitum – tud, ismerscrīptum, -ī n – írássecundus 3 – második, kedvezősed – de, hanemservō 1 – fenntart, őrizsextus 3 – hatodiksīc – ígysileō 2, -uī – hallgat, csendben vansimilis 2 – hasonló (amihez: dat.)socius, -iī m – társ, szövetségesspērō 1 – remélspīrō 1 – lélegzik, élsum, esse, fuī – vansuperbus 3 – gőgös, büszke, zsarnoki

8

suus 3 – övé, sajátjaTiberis, -is m. – T., Róma folyójatrānseō 4, -iī, -itum – átmegy, átkel, elmúliktuus 3 – tiédultimus 3 – utolsó

valeō , -ēre, -uī, -itūrus – erős, bír, -hat, -het, érvényben van; vmire céloz, vonatkozik; ér, jelentveniō 4, vēnī, ventum - jönverbum, -ī n – szó

videō 2, vīdī, vīsum – látvīvō 3, vīxī, vīctūrus – él volō 1 – száll, repül

GRAMMATICA

AZ IGÉK SZÓTÁRI ALAKJA („a verbo”):

Egy latin ige szótári alakja általában négy részből áll, de a teljes szótári alakhoz hozzátartozik egy plusz elem, a magyar jelentés is.Pl. dō, 1 (dāre), dedī, datum – ad

1. szótári alak 2. szótári alak 3. szótári alak 4. szótári alak +1 szótári alakdō 1* (dāre) dedī datum ad

Indicativus praesens imperfectumactivi singularis 1.=kijelentő mód jelen idő (aktív, folyamatos) egyes szám első személy

Infinitivus imperfectusactivi=a magyar –ni képzős főnévi igenév

Indicativus praesens perfectum activi singularis 1.=kijelentő mód múlt idő (befejezett jelen, aktív)egyes szám első személy

supinum=egyfajta főnévi igenév

magyar jelentés

IGETÖVEK(Egy latin igének három töve van)IMPERFECTUM TŐ PERFECTUM TŐ SUPINUM TŐ

Példák: nomino 1 (nomināre), nominavi, nominatum – nevez

video 2 (vidēre), vidi, visum – lát

lego 3 (legĕre), legi, lectum – olvas

capio 3 (capĕre), cepi, captum – megfog, elfog, elfoglal

constituo 3 (constituĕre), constitui, constitutum – létrehoz, megalkot, elrendel

audio 4 (audīre), audivi, auditum – hall

A LATIN IGÉKET (imperfectum) TÖVÜK SZERINT 4 CSOPORTBA SOROLJUK:1. 2. 3. 4.

-ā-tövűek -ē-tövűek mássalhangzós, -ĭ-, -u-tövűek

-ī-tövűek

2. szótári alak végződése infinitivus impf. act.

-āre -ēre -ĕre -īre

Pl. nomino, 1 (nominare), nominavi, nominatum

video, 2 (vidēre), vidi, visum

lego, 3 (legĕre), legi, lectum

audio, 4 (audire), audivi, auditum

Imperfectum tő 2. szótári alak minus –re

nominā-re

2. szótári alak minus –re

vidē-re

1. szótári alak minus –o

leg-o

2. szótári alak minus –re

audī-re

9

AZ AKTÍV SZEMÉLYRAGOK:

Sing. Plur.

1. -o vagy -m -mus

2. -s -tis

3. -t -nt

AZ INDICATIVUS PRAESENS IMPERFECTUM ACTIVI

KÉPZÉSE: imperfectum tő + aktív személyragok -o -mus-s -tis-t -nt

1. 2. 3. 4.nomino, nomināre,nominavi, nominatum

video, vidēre,vidi, visum

lego, legere, legi, lectum

audio, audīre,audivi, auditum

nomin-o1

nominā-snomina-tnominā-musnominā-tisnomina-nt

vide –ovidē-svide-tvidē-musvidē-tisvide-nt

leg-oleg-i-s2

leg-i-tleg-i-musleg-i-tisleg-u-nt

audi-oaudī-saudi-taudī-musaudī-tisaudi-u-nt3

MEGJEGYZÉS1 –a + -o = -o

MEGJEGYZÉS2 EJTÉSKÖNNYTŐ SZEREPA msh.-ós és –u-tövű igéknél a Sing. 2.-től egy –i- kötőhanggal egészül ki a ragozás, mely plur. 3.-ben –u-vá változik!

MEGJEGYZÉS3 Plur. 3.-ban itt is–u-kötőhangot találunk a 3.-osok mintájára.

RENDHAGYÓ IGÉK RAGOZÁSA:

sum, esse, fuisumesestsumusestissunt

possum, posse, potuipossumpotespotestpossumuspotestispossunt

A BIRTOKOS NÉVMÁS

A birtokos névmás lehet a latin mondatban jelző vagy az összetett állítmány névszói része. Magyarra a birtokos személyjel segítségével fordítjuk.

Sing. Plur.

meus 3 enyém, az én vmim noster, nostra, nostrum mienk, a mi vmink

tuus 3 tied, a te vmid vester, vestra, vestrum tiétek, a ti vmitek

suus 3 övé, az ő vmije suus 3 övék, az ő vmijük

A birtokos névmásokat az I. és II. declinatióban ragozzuk, és jelzőként egyeztetjük a birtok nemével, számával és esetével.

N. B.!: A noster és vester birtokos névmások ragozása során kiesik az -e!

11

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Egészítse ki az alábbi igék szótári alakját a jelentésükkel együtt, majd adja meg mindegyik ige imperfectum tövét!

1. ………….. ………… ………….. constitutum ─ ………….. impf. tő:…………………

2. habeo ………… ………….. …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

3. ………….. ………… erravi …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

4. ………….. capĕre ………….. …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

5. ………….. ………… ………….. …………….. ─ hall impf. tő: …………………

6. ………….. ………… ………….. actum ─ ………….. impf. tő: …………………

7. ………….. ………… dedi …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

8. ………….. ………… ………….. servatum ─ ………….. impf. tő: …………………

9. venio ………… ………….. …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………


nostrum imperium clarum vester filius bonus tua victoria magna

12

L Ē CTI Ō QUARTA III. DECLINATIÓS FŐNEVEK


Ars poētica; pānem et cīrcēnsēs, homō novus, alma māter, iūs gentium; corpus dēlictī; iūs honōrum; iūs

honōrārium; ex iūre Quiritium; dē iūre; Māgna c(h)arta lībertātum; cīvitās Deī; Urbī et orbī; summā cum

laude; doctor honōris causā; contrā bonōs mōrēs; vīnum rēgum, rēx vīnōrum.

Novus rēx, nova lēx. – In vīnō veritās. – Ō tempora, ō mōrēs! – Nōmen est ōmen. – Oculum prō oculō, dentem prō

dente. – Mors certa, hora incerta. – Pulvis et umbra sumus. – Ūnus testis nūllus testis. – Nūllum crīmen sine lēge. –

Nūlla poena sine lēge. – Dēlicta parentum līberīs nōn nocet.

Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 3. lecke

D Ē I Ū RE POPUL Ī R Ō M Ā N Ī (Gaius 1-63.)

LEXICAāctiō, actiōnis f – cselekmény, § kereset, per, peres eljárásalmus 3 – tápláló, éltetőamplissimus 3 – legszélesebb animal, animālis n – állatappellō 1 – hív, nevez (kettős acc. – akit, aminek)ars, artis f – művészet, mesterségautem – pedigbellum, -ī n – háborúcausā (+ gen.) – miatt, végett charta, -ae f – papír, oklevélcīrcēnsēs, -ium m – cirkuszi játékokcīvis, civis mf (plur. gen.: civium) - polgárcīvitās, civitātis f – § város(állam), §(állam)polgárságcōnstitūtiō principum – császári rendeletcōnstitūtiō, -iōnis f - §(császári) rendelet, § alkotmánycōnstō 1, -stitī, -stātūrus (sto) – megáll, helytáll, áll valamiből (ex+ abl.); constat – nyilvánvaló, ismeretes, köztudott (acc. cum inf.)contrārius 3 – ellenkező, ellentétescorpus, -ōris n – testcrīmen, -inis n – bűn, vétek, § közbűncselekménydēcrētum, -i n – döntés, határozatdeinde – azutándēlictum, -ī n – bűncselekménydēns, dentis m – fogdīcō, -ere, dīxī, dictum – mond, nevezduo, duae, duo – kettőēdictum, -i n – edictum, §hirdetmény, § (császári) rendeletepistula, -ae f – levél, § császári rendeletexemplar, exemplaris n – példafēmina, -ae f – nő

gēns, gentis f (plur. gen.: gentium) – nemzettség, néphomō, -inis m – emberhonor (honōs), -ōris m. – tisztelet, §tisztség, hivatalhonōrārius 3 - §tisztségviseléssel kapcsolatoshorror, -ōris m – borzalom, borzadás imperātor, -ōris m – hadvezér, fővezér, imperō 1 – elrendel, megparancsolincertus 3 – bizonytalanis, ea, is – ő, aziubeō 2, iussī, iussum – parancsoliūs, iūris n – joglaus, laudis f – dicséret, dicsőséglēx, lēgis f – törvényliberi, -ōrum m – gyerekeklībertās, -ātis f – szabadságmagistrātus, -ūs m - § főhivatalnok, § főhivatalmare, maris n – tengermāter, mātris f – anyamēns, mentis f – ész, értelemminimus, -a, -um – legkisebb, nagyon kicsi, jelentéktelenmors, mortis f – halálmōs, mōris m – szokás, erkölcs, hagyománynātūra, -ae f – természetnoceō 2, -uī, -itum – árt, kárára van vkinek, §kárt okoznōmen, -inis n – névnovus 3 – új nūllus 3 – semmiféle, egy sem, §semmis, érvénytelenoculus, -ī m – szemōmen, -inis n –előjelōrātiō, -ōnis f – beszéd; imádságorbis, -is m – kör, földkerekség, világōrdō, -inis f – rend, sor

pānis, is m – kenyérparēns, -entis m.f. – szülőpater, patris m – apa, atya per (+acc.) – át, keresztülpermittō, -ere, -misī, -missum – megengedplēbiscitum, -ī n – plebs határozataplēbs, plēbis f – plebs, köznéppoēticus 3 – költőipraeceptum, -i n – § parancs, utasítás, előíráspraetor peregrinus – § a rómaiak és a peregrinusok ügyeivel foglalkozó praetorpraetor urbanus – § a római polgárok ügyeivel foglalkozó praetorpraetor, -ōris m – praetorprīnceps, -ipis m – a legelső, császár, fejedelem prīvātus 3 – magán, mindennapiprō (+abl.) – -ért, miatt, javáraproprius, -a , -um – saját, sajátprūdentēs, -ium m - § jogtudósokpūblicus 3 – köz-, közös, nyilvánospulvis, -eris n – porpūniō, -īre, -īvī, -ītum – (meg)büntetquī, quae, quod – aki, ami, amelyQuirītēs, -ium m - § a római polgárok hagyományos megjelölése (nem fordítjuk)respondeō 2, -spondī, spōnsus – válaszol, felelrespōnsum, -ī n – felelet, vélemény, jóslásrēx, rēgis m – királysenātor, -ōris m – a római senatus tagja, szenátorsenātūs cōnsultum (-ī n) – senatusi határozatservitūs, servitūtis f - § rabszolgaság, §szolgalomsic – ígysummus 3 – legfőbb, legmagasabb, legkiválóbb

13

tempus, -ōris n – időtestis, testis mf (plur. gen.: testium) – tanú torus, -ī m – fekvőhely, ágy, nászágytrahō 3, traxī, tractum – húz, von

tunc – akkorumbra. –ae f – árnyékurbs, urbis f (plur. gen.: urbium) – (fő)városveritās, -ātis f – igazság

vērō – valóbanvetō, 1 -uī, -itum – (meg)tiltvīnum, -ī n – bor

GRAMMATICA

A III. DECLINATIÓS FŐNEVEK RAGOZÁSA

Általános megállapítások:

sing. nom.: változó, különbözősing. gen.: -isnemük: m, f, n

Összegzés: ha a sing. gen. –is ragját elhagyjuk, megkapjuk a ragozási tövet; a ragozás során az esetvégződések az így nyert tőhöz járulnak. A III. declinatiós főnevek lehetnek: -mássalhangzós tövűek;

-i-tővűek (Ennek is két csoportja van: erős i-tövű és gyenge i-tövű).

A MÁSSALHANGZÓS TÖVŰEK RAGOZÁSA

Szavak: rēx, rēgis m – királyimperātor, imperātōris m – imperatorvirtūs, virtūtis f – erénylēx, lēgis f – törvény tempus, tempōris n – időnōmen, nōminis n – névpăter, pătris m – apa, atya ōrātiō, ōrātiōnis m – beszéd; imádság

Adja meg a fenti szavak ragozási tövét!

singularis pluralism. f. n. m. f. n.

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

rēx

rēgem

rēgis

rēgi

rēge

lēx

lēgem

lēgis

lēgi

lēge

tempus

tempus

tempōris

tempōri

tempōre

rēgēs

rēgēs

rēgum

rēgibus

rēgibus

lēgēs

lēgēs

lēgum

lēgibus

lēgibus

tempōra

tempōra

tempōrum

tempōribus

tempōribus

Ragozza el a következő jelzős szerkezeteket!

oratio bona pater meus corpus magnum

14

GYENGE -I-TÖVŰ FŐNEVEK

A gyenge -i-tövű főnevek ragozása csak egy helyen tér el a mássalhangzós tövűek ragozásától. Tehát ragozásuknál a fenti

táblázatot alkalmazzuk egyetlen megkötéssel: e főnevek plur. gen. mindig –ium végződést kap (az –um helyett). Itt mutatkozik

meg az i-tő.

GYENGE -I-TÖVŰ FŐNEVEK (KÉT FŐSZABÁLY):

1. azok az –es és –is végű főnevek, amelynek sing. nom. és gen. ugyanannyi szótagból áll (parisyllaba);

(Pl. civis, civis mf: polgár; testis, testis mf: tanú)

2. azok az –s és –x végű főnevek, ahol a sing. gen. –is végződése előtt kettő, vagy annál több mássalhangzó van.

(Pl. urbs, urbis f: város; gens, gentis f: nép, nemzetség, ars, artis f: művészet)

ERŐS -I-TÖVŰ FŐNEVEK: (az alábbi három semlegesnemű főnév)

Megnyilvánulási helyei: sing. abl.: –i;plur. nom. és acc.: –ia;plur. gen.: –ium.

animal, -is n – állat

exemplar, -aris n – példa

mare, -is n – tenger

-I-TÖVŰEK RAGOZÁSA

singularis pluralism. f.

GYENGE –I-TŐn.

ERŐS –I-TŐm. f.

GYENGE -I-TŐn.

ERŐS –I-TŐNom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

civis

civem

civis

civi

cive

urbs

urbem

urbis

urbi

urbe

mare

mare

maris

mari

mar i

civēs

civēs

civ ium

civibus

civibus

urbēs

urbēs

urb ium

urbibus

urbibus

mar ia

mar ia

mar ium

maribus

maribus

GYAKORLÓ FELADATOK


rex magnus

lex nova

ius Latinum

mare nostrum

tempus meum

civis Romanus

libertas humana

gens Romana

15


in edictis Romanis

gentis magnae

hominem novum

cum virtute bona

ius Latinum

3. Egyeztesse a zárójelben megadott jelzőt a főnévvel!

urbi (meus 3)

imperatores (magnus 3)

de virtute (bonus 3)

consulibus (noster 3)

4. Válogassa szét az alábbi III. declinatiós főneveket tövük szerint!

1. mens, mentis f

2. ius, iuris n

3. lex, legis f

4. consul, consulis m

5. finis, finis m

6. homo, hominis m

7. scriptor, scriptoris m

8. gens, gentis f

9. oratio, orationis f

10. potestas, potestatis f

11. civis, civis mf

12. corpus, corporis n

13. arbor, arboris m

14. furor, furoris m

Mássalhangzós tő:

Gyenge i-tő:

FORDÍTÁSI GYAKORLAT:

D Ē DE Ī S R Ō M Ā N Ī S

Iuppiter, filius Saturni, rex paterque deorum et hominum est.

Iuno, regina deorum, feminas protegit.

Minerva dea, filia Iovis, artes multas invenit.

Neptunus, frater Iovis, deus marium omnium aquas regit.

Ceres, Saturni filia, dea agriculturae fruges mortalibus dat.

Liber (sive Bacchus), inventor vini uvas hominibus dat.

Diana, domina silvarum et bestiarum venationem amat.

Apollo, frater Dianae, futura praedicebat, poetis vatibusque gratus erat, morbos malaque a hominibus arcet.

Venus dea amoris est.

Mars, deus bellorum est.

Mercurius est nuntius deorum, lyrae inventor, adiutor mercatorum.

Vulcanus deus ignis est.

(Vesta familias, virgines, domos adiuvat.)

16

LĒ CTI Ō QU Ī NTA III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK


Viri illūstrēs; māre nostrum; bellum omnium contrā omnēs; commūnis ūtilitas; commūnis opīniō; veterēs; vis

maior; Corpus Iūris Cīvīlis; servile caput.

Omnis dēfinitio in iūre cīvīlī periculosa est. – Lēx speciālis dērogat (lēgi) generāli. – Nōn omne, quod licet,

honestum est. – Servitus iuri nātūrālī contrāria est, quia iūre nātūrālī omnēs hominēs līberī sunt. – Omnia vincit

amor. – Omnis potestās ā Deō. – Similis similī gaudet. – Ars longa, vīta brĕvis. – Vim vī repellere licet. – Ūnus prō

omnibus, omnēs prō ūnō.

Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 4. lecke/1.

D Ē I Ū RE N Ā T Ū R Ā L Ī ET GENTIUM ET CĪVĪLĪ (Cf. Iustinianus I.1.,2.,)

LEXICA

enim – ugyanisquod – hogyquia – mert, mivelquī, quae, quod – aki, ami, amelydērogō, -āre, -āvī, -ātum – részben megszüntet, megszorít; § hatályalanít, eltöröl, leront (amit: dat.)bellum, -ī n – háborúalter, altera, alterum – egyik a kettő közül, a másikamor, amōris m – szeretet, szerelemanimāl, -is n – állat aut – vagybrevis 2 – rövid caelum, -ī n – égcaput, capitis n – fej, fejezet,§ jogképes személy jogképességcīvīlis, -e – állam-, állami; civil;§ civiljogi, polgáricīvis, civis mf (plur. gen.: civium) - polgárcīvitās, civitātis f - § város(állam), §(állam)polgárságcollectum est – „áll” vmiből (ex + abl.)commūnis, -e – közös (amivel: dat.)cōnstitūtiō, -iōnis f - §(császári) rendelet, § alkotmány

contrā (+acc) – ellen, szembencorpus, corporis n – test, § testületcrīmen, -inis n – bűn, vétek, § közbűncselekménycuīque – kinek-kinek, mindenkinekdēfinītiō, -ōnis f – meghatározás; szabálydēlictum, -ī n – § (magán)bűncselekménydīcendum est – „azt kell mondani”doceō 2, -uī, doctum – tanítēdīcō, -ere, -dīxī, -dictum – kimond, § kihirdet, hirdetményt kibocsájt; § elrendelgaudeō 2, gāvisus sum – örül generālis 2 – általános haec – itt: „ezek”honestē – tisztességesen honestus 3 – tisztességes honestus 3 – tisztességes, tiszteletreméltóigitur – tehát iste, ista, istud – az, ezlaedō 3, laesī, laesum – (meg)sért, -károsítlegalis 2 – törvényes licet 2 –uī – (személytelen ige) szabad (+inf.)longus 3 – hosszú

māior, māius – nagyobb nam – ugyanis nāscor, nāscī, nātus sum – születiknātūrālis, -e – természetes, természeti omnis 2 – minden, összes, egészopīniō, -ōnis f – vélekedés, véleményperīculōsus 3 – veszélyes persōnālis, -e – személyes potestas, -ātis f – hatalom, § családfői hatalompraeceptum, -ī n – § parancs, utasítás, előírásrepellō 3, -pulī, pulsum – visszaűz rēs, rei f – dolog, ügysequēns (-entis) – következő servilis 2 – szolgai speciālis 2 – speciális, különösspectō 1 – néz, tekitstātus, -ūs m – állapot, § (jogi) helyzetterra, -ae f – föld tribuō 3, -uī, -ūtum – (meg)ad, juttattrīpertītus 3 – három részre osztott ūnus, ūna, ūnum – egyūtilitās, -ātis f – haszon, hasznosság, előny, érdekvetus, -eris – rég, öregvis, vis f – erő, erőszak

17

GRAMMATICA

III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK

Általában erős –i-tövűek.Az erős–i-tő az alábbi helyeken nyilvánul meg:

ha a melléknevet hímneműként vagy nőneműként ragozzuk: 1) sing. abl.: -i ;2) plur. gen.:-ium.

ha a melléknevet semlegesneműként ragozzuk: 1) sing. abl.: -i ;2) plur. nom. és acc.: –ia;3) plur. gen.:-ium.

A III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK FAJTÁI

1. EGYVÉGŰ MELLÉKNEVEK:

A III. declinatós főnevektől megkülönbözteti őket: – sing. gen. végződését zárójelben adja meg a szótár,

– a nemnek megfelelő rövidítés hiányzik.

Pl. fēlix (-icis) → m.,f.,n. – szerencsés

2. KÉTVÉGŰ MELLÉKNEVEK:

A III. declinatio sajátosságának megfelelően itt sincs a hím- és a nőnem megkülönböztetve a ragozás során.

Pl. omnis 2, (omnis, omne) – minden, összes; brevis 2 – rövid;

-is → m. f.-e → n.

3. HÁROMVÉGŰ MELLÉKNEVEK:

A III. declinatiós melléknevek ritka csoportja, amiknél a három végződés csak sing. nom.-ban nyilvánul meg, tehát a sing. acc.-tól ugyanúgy viselkednek, mint a

kétvégű melléknevek (ettől kezdve tehát a hím- és nőnem nincs megkülönböztetve a ragozás során).

Pl. acer 3 – ádáz (acer → m.- acris → f. – acre → n.)

Ragozási példák: Sing. m. f. n.Nom.Acc.Gen.Dat.Abl.

homo felixhominem felicemhominis felicishomini felicide homine felici

lex felix tempus felixtempus felixtemporis felicistempori felicitempore felici

Plur. m. f. n.Nom.Acc.Gen.Dat.Abl.

homines feliceshomines feliceshominum feliciumhominibus felicibusde hominibus felicibus

tempora feliciatempora feliciatemporum feliciumtemporibus felicibustemporibus felicibus

Sing. m. f. n.Nom.Acc.Gen.Dat.Abl.

homo omnishominem omnemhominis omnishomini omnide homine omni

lex omnis tempus omne

Plur. m. f. n.

18

Nom.Acc.Gen.Dat.Abl.

homines omneshomines omneshominum omniumhominibus omnibusde hominibus omnibus

tempora omnia

A vis FŐNÉV RAGOZÁSA

sing. plur.nom.acc.gen.dat.abl.

vīsvimvīsvī vī

vīrēsvīrēsvīriumvīribusvīribus

GYAKORLÓ FELADATOK


vis omnis

dominus felix

lex generalis

ius civile

ius generale

animal omne


ius naturale

iuris proprii

genera humana

utilitatem brevem

communi opinioni

3. Egyeztesse a zárójelben megadott jelzőt a főnévvel!

poetam (illustris 2)

dominorum (felix, felicis)

in urbe (omnis 2)

bella (specialis 2)

4. Válogassa szét az alábbi III. declinatiós főneveket tövük szerint!

1. avis, avis f

2. horribilis, horribile

3. solutio, solutionis f

4. hostis, hostis m

5. iudex, iudicis m

6. praetor, praetoris m

7. sapiens (sapientis)

8. pars, partis f

9. natio, nationis f

10. ardor, ardoris m

11. veritas, veritatis f

12. mare, maris n

13. realis, reale

14. iter, itineris n

Mássalhangzós tő:

Gyenge i-tő:

19

L Ē CTI Ō SEXTA RAESENS IMPERFECTUM PASSIVI, DEPONENS IGÉK


Lēx lēge tollitur. – Imperītia culpae adnumerātur. – Rēs iūdicāta prō veritāte accipitur. – Actiō personālis

moritur cum persona. – Nēmō iniūria facit, quī suō iūre ūtitur. – Quod ipse prīnceps cōnstituit, prō lēge

servātur. – Dē frūctibus arbor cōgnōscitur. – Tempora mūtantur et nōs mūtāmur in illis. – Equī donātī dentēs nōn

inspiciuntur.


D Ē I Ū RE N Ā T Ū R Ā L Ī ET GENTIUM ET CĪVĪLĪ (Cf. Iustinianus I.1.,2.,)

LEXICA

accipiō 3, accēpi, acceptum (capio) – el- v. befogad, kap;

(meg)hall, értesül, megtud

āctiō, -ōnis f. (ago) – cselekmény; §kereset, per, peres eljárás

adnumerō 1 (numero) – hozzászámít, hozzásorol

apud (+acc.) – -nál, -nél, mellett; előtt

aqua, -ae f. – víz

arbor, -oris f. – (élő)fa

cōgnōscō 3, -nōvī, -nitum (nosco) – értesül, megismer, megtud

cūstōdiō 4, -divī, -ditum – megőriz, megtart, szemmel tart, megóv,

oltalmaz

dēns, dentis m. – fog

dīvidō 3, -vīsī, -vīsum – szétválaszt, szétoszt, megoszt

dōnō 1 – adományoz, (oda)ajándékoz

dōnātus 3 – ajándékozott

equus, -ī m. – ló

et – és, is

frūctus, -ūs m. – gyümölcs, termés; haszon

ille, illa, illud – ő, az

imperītia, -ae f. – hozzánemértés, mesterségbeli járatlanság

īnspiciō 3, -spēxī, -spectum – bepillant, benéz; megnéz, megvizsgál

inter (+acc.) – között, közé; (idő) közt, közben, (lefolyása) alatt

ipse, ipsa, ipsum – (ő) maga, személyesen

is, ea, id – ő, az

itaque – és így, így hát, tehát, ezért

iūdicō 1 – (el)tél, igazságot szolgáltat, ítéletet mond, eldönt,

ítélkezik

morior 3, mortuus sum – meghal

mūtō 1 – megváltoztat, felvált; pass. változik

nēmō, -inis m. – senki

nōs – mi, minket

partim (adv.) – részint, részben

quisque, quaeque, quidque – ki-ki, mindegyik

peraequē (adv.) – egyenlően

proprius 3 – saját, sajátos

quasī – mint, mintegy, szinte, mintha, majdnem

ratiō, -ōnis f. – ész, értelem, tudat, számítás; elmélet, elv; rego

sibi – saját magának

tollō 3, sustulī, sublātum – felemel, kiemel

ūtor 3, ūsus sum – használ, él vmivel (abl.)

vel – vagy, akár

vērō – azonban, de

vocō 1 – hív, szólít, nevez (kettős acc.)

20

GRAMMATICA

PASSZÍV SZEMÉLYRAGOK: (az imperfectum minden idejében azonos.)

singularis pluralis

1. -r 1. -mur

2. -ris 2. -mini

3. -tur 3. -ntur

PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI (passzív jelen idő)

KÉPZÉSE: imperf. tő + passzív személyragok

-(o)r -(i)mur

-(ĕ)ris -(i)mini

-(i)tur -(u)ntur

1. 2. 3. 4.sing.

plur.

1.2.3.1.2.3.

nominornomināris nominātur nomināmurnomināmininominantur

videorvidērisvidēturvidēmurvidēminividentur

legorleg-ĕ-ris*leg-i-turleg-i-murleg-i-minileg-u-ntur

capiorcap-ĕ-ris*capi-turcapi-murcapi-minicapi-u-ntur

tribuortribu-ĕ-ris*tribu-i-turtribu-i-murtribu-i-minitribu-u-ntur

audioraudirisaudituraudimuraudiminiaudi-u-ntur

*A sg/2. –ris szótagja előtt a rovid - ĭ- hang rövid -ĕ- vé változik: ĭ + r = ĕ

PASSZÍV SZERKEZET

A passzív igék mellett azt a személyt vagy dolgot, aki vagy ami révén a cselekvés végbemegy, vagyis a tulajdonképpeni cselekvőt ablativus fejezi ki.

A cselekvő személy ablativusa a, ab praepositióval szerepel, ez az úgy nevezett ABLATIVUS AUCTORIS.

A cselekvő dolog ablativusa puszta ablativusszal áll, esettani elnevezése ABLATIVUS REI EFFICIENTIS.

Roma a Romulo conditur. → Rómát Romulus alapítja. (Róma Romulus által alpíttatik.)

Ius iure tollitur. → Törvény törvénnyel szüntethető meg.

INFINITIVUS IMPERFECTUS PASSIVI (szenvedő értelmű folyamatos főnévi igenév)

Az infinitivus imperfectus activi –re végződését –ri véződésre cseréljük, kivéve a 3. coniugatiós igéket, amelyeknél az egész –ĕre végződést egy –ī váltja fel.

coniugatio Inf. impf. act. Inf. impf. pass.1. -āre -ārī2. -ēre -ērī3. -ĕre -ī

21

4. -īre -īrī

DEPONENS IGÉK (álszenvedő igék)

Az igéknek egy olyan csoportja, ahol a forma és a jelentés nem esik egybe; tehát alakilag szenvedők (csak passzív ragozott alakjaik vannak), jelentésük azonban cselekvő. Innen a magyar elnevezés: ÁLSZENVEDŐ.

SZÓTÁRI ALAK:

1. ind. praes. imperf. pass. sg./1.

2. infinitivus imperfectus passivi

3. ind. praes. perf. pass. sg./1.

arbitror 1 (arbitrārī), arbitrātus sum – vél, gondol

misereor 2 (miserērī), misertus sum – könyörül, irgalmaz

nāscor 3 (nāscī), natus sum – születik

ūtor 3 (ūtī), usus sum – használ, él valamivel (amivel: abl.)

loquor 3 (loquī), locūtus sum – szól, beszél

morior 3 (morī), mortuus sum – meghal

orior 4 (orīrī), ortus sum – felemelkedik, keletkezik

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Adja meg az alábbi igék aktív ill. passzív megfelelőjét!

ago

lēgunt

imperat

audimus

dicis

habet

trahimus

vident

capitis

rego

2. Fordítsa le szótár segítségével!

Qui tacet, consentire videtur.

Dictator a consulibus dicitur.

Magistratus a populo creantur.

Lapis gutta cavatur.

Cicero pater patriae nominabatur.

Cicero et Antonius consules creantur.

Nulla vox audiebatur.

22

L Ē CTI Ō SEPTIMA PRAESENS PERFECTUM, NÉVMÁSOK


Vēnī, vīdī, vīcī. – Exēgi monumentum… – Vixērunt. – Fuit. – Fuimus Troiēs. – Alea iacta est.

Hodiē mihī, crās tibī. – Dē mē sine mē. – Sī Deus prō nōbīs, quis contrā nōs? – Nec tēcum possum vivĕre, nec sine tē.

– Hic et nunc. – Sors bona

nihil aliud. – Quis, quid, ubi, quibus auxiliis, cur, quomodo, quando?

Iūs nātūrāle est, quod nātūra omnia animālia docuit. – Cuius rēgio, ēius religio. – Cui prodest scelus, is fecit. –

Nēmō iūdex in propriā causā. – Āctiōnēs, quās in ūsū veterēs habuērunt, lēgis āctiōnēs appellābantur. – Sacrāmentī

āctiō generālis erat. – Sed istae omnēs lēgis āctiōnēs paulātim in odium vēnērunt.


D Ē Ā CTI Ō NIBUS (Iustinianus 4,6, 15,20)

LEXICAāctiō, -ōnis f. (ago) – cselekmény; §kereset, per, peres eljárásālea, -ae f – kockaaliquis, aliquid (névmás) – valaki, valamianimus, -ī m. – lélek, jellem, elme, lelkesedés, szenvedély, kedv, szándék, indulatappellō 1 (pello) – nevez, hív, szólít (aminek: acc.)autemauxilium, -iī n. – segítség, plur. segédcsapatokcāsus, -ūs m. – eset, alkalom, §baleset, véletlencausa, -ae f. – ok, ügy; §peres ügy, állapot, §jogalap, jogcímcondiciō, -iōnis f. – helyzet, körülmény, sors, ajánlat; lehetőség, §állapot, feltétel,contractus, -ūs m. – §szerződéscontrōversia, -aef. – vita, vitás kérdés; §percrās (adv.) – holnapcūr – miértdēdūcō 3, -dūxī, -ductum (duco) – levezet, elvezet, áttelepít, átültet, odavezet, juttat vhovadīvīsiō, -ōnis f. – felosztásdominium, -iī n. – §tulajdon, tulajdonjogduo, duae, duo – kettő, kétexigō 3, -ēgī, -āctum (ago) – kihajt, beszed, elvégez, befejez; §kikövetel, kikényszerít, behajtgenus, -eris n. – nem(zetség), faj, fajta, születés, származáshodiē (adv.) – ma

iaciō 3, iēcī, iactum – eldob, elvet, elhajítiste, ista, istud – az (ott)iūdex, -icis m. – (ítélő)bírólaedō 3, laesī, laesum – csap, sújt, megkárosít, megsértlicet 2, licuit – szabad, lehet (+inf.)maleficium, -iī n – gaztett, károkozásmaleficium, -iī n – gaztett, károkozásmanūmittō 3, -mīsī, -missum – §rabszolgát felszabadít, szabadon bocsájtmīxtus 3 – vegyesmonumentum, -ī n. – emlék, síremlék, emlékmű; életműmoveō 2, mōvī, mōtum – mozgat, indít, hajt; pass. mozognamque – ugyanisnihil, nīl – semmiobligō 1 – megköt, lekötelezobtineō 2, -tinuī, -tentum (teneo) – bír, rendelkezik vmivel (acc.); elnyer, megkapōdium, -iī n. – gyűlöletoptineō=obtineōoptinere videntur = itt ford,! optinentpaulātim (adv.) – lassanként, lassacskánpertineō 2, -tinuī, -tentum (teneo) – kinyúlik, elér, kiterjeszkedik, kiterjed vhová, §tartozik vkihez, megillet, érint vkit, vonatkozik vmirepīgnus, -ōris n. – §(kézi)zálogpossessiō, -ōnis f. – §birtok, birtokláspraeceptum, -ī n. – §parancs, hatalom, előírás

prōditus 3 – előadott, zajlóproprius 3 – saját, sajátosquam – mint, mennyirequandō – amikor, valamikor, mivel; mikor?quīdam, quaedam, quoddam – egy valaki, egy bizonyosquidem (adv.) – bizony, éppen, ugyanisquis? quid? – ki? mi?quōmodō? – hogyan? miként? mi módon?ratiō, -ōnis f. – ész, értelem, tudat, számítás; elmélet, elv; megítélés, rendregiō, -ōnis f. – terület, vidék, táj, tájékregō 3, rēxī, rēctum – kormányoz, irányít, uralkodik, vezetreligiō, -ōnis f. – vallás(os érzés), babonaság; lelkiismeretsacrāmentum, -ī n. – eskű, §fogadási összeg, szentség (kánonjogban)sed – de, hanemspectō 1 – szemlél(ődik), néz(eget); megtekint, tekintetbe vesz vmit (acc.), irányul, vonatkozik vmire (ad +acc.)tam – olyan, annyiratam..., quam... – annyira…, mint… ; éppúgy… , mint…tamen – mégistribuō 3, -uī, -ūtum – ad, juttatubī – ahol, mihelyt, amint; hol?ūnusquisque – emindenegyes; valakiūsus, -ūs m. – használat, szükségletvindicātiō, -ōnis f. – vindicatio, igénylés, §keresetfajta

23

GRAMMATICA

AZ IGE PERFECTUM TÖVE:

Az igék perfectum tövét megkapjuk, ha a szótári alak harmadik tagjából elhagyjuk az –i személyragot.

Példák: venio 4, vēni, ventum – jön perfectum tő: vēn-

video 2, vidi, visum – lát perfectum tő: vīd-

vinco 3, vici, victum – győz perfectum tő: vic-

dico 3, dixi, dictum – mond perfectum tő: dix-

scribo 3, scripsi, scriptum – ír perfectum tő: scrips-

INDICATIVUS PRAESENS PERFECTUM ACTIVI (befejezett jelen idő, azaz múlt idő)

Kifejezi a cselekvés múltban való történését, többnyire egyszeriséget, befejezettséget jelöl. Kifejezi továbbá a múltban történt

cselekvésnek a jelenben való lezáródását. Magyarra múlt idővel fordítjuk.

KÉPZÉSE: perfectum tő + -ī-istī-it-imus-istis-ērunt

Példák: dixi, dixisti, dixit, diximus, dixistis, dixērunt. vidi, vidisti, vidit, vidimus, vidistis, vidērunt.

A LÉTIGE PRAESENS PERFECTUMA: fuī, fuistī, fuit, fuimus, fuistis, fuērunt.

PASSZÍV PERFECTUM

A passzív perfectumokat a latin nem ragok segítségével, hanem összetétellel képezi.

KÉPZÉS: participium perfectum passivi + a létige megfelelő idejű imperfectuma.

(Participium perfeczum passivi: supinum tő + -us, -a, -um)

PRAESENS PERF. PASS.sing.

plur.

1.2.3.1.2.3.

visus, -a, -um

visi, -ae, -a

sumesestsumusestissunt

Az összetétel első tagját, a participium perfectum passivit egyeztetjük a mondat alanyával nemben, számban és esetben (a második tagnak, a létigének természetesen csak a számát kell az alanynak megfeleltetni).

NÉVMÁSOK24

A SZEMÉLYES NÉVMÁS RAGOZÁSA

1. személy 2. személy 3. személySg. nom.

acc.gen.dat.abl.

egomēmeīmihīā mē – mēcum

tūtētuītibīā tē – tēcum

iseum←←eō

eaeamēiuseīeā

idid→→eō

Pl. nom.acc.gen.dat.abl.

nōsnōsnostrī – nostrumnōbīsā nōbīs – nōbīscum

vōsvōsvestrī – vestrumvōbīsā vōbīs – vōbīscum

eīeōseōrum←←

eaeeāseārumeīs/iīseīs/iīs

eaeaeōrum→→

N.B! A személyesnévmás hiányzó 3. személyét leggyakrabban az is, ea, id távolramutató névmás pótolja, ilyenkor jelentése: ő, ők.

A névmások ragozása általában az I-II. declinatiót követi, mindössze két esetben tér el:névmási genitivus: -īusnévmási dativus: -ī.

Egyes esetekben a személyes névmás jelentése eltér a magyartól:sing. gen.: mei (irántam, rólam), tui (irántad, rólad),plur. gen.: nostri (irántunk), nostrum (közülünk, vestri (irántatok, vestrum (közületek).

A MUTATÓ NÉVMÁSOK

A latin mutató névmások ráirányítják figyelmünket személyekre és dolgokra. Pótolják a harmadik személyű személyes névmást, és mondaton belül többek között jelzőként is használatosak. A latinban négy mutató névmás van, más-más jelentésárnyalattal. Ha jelzőként használjuk őket, ezek a különbségek a következők:

hic, haec, hoc: Az első személyhez tartozó mutató névmás, térben és időben a beszélőhöz közeli személyre vagy tárgyra utal. Fordítása általában: ez (itt van mellettem/mellettünk)

iste, ista, istud: A második személyre utal; fordítása: az (aki ott van melletted/mellettetek, azaz a hallgató/ hallgatók mellett).

ille, illa, illud: A harmadik személyre vonatkozik, aki térben vagy időben távol van mind a beszélő(k)től, mind a megszólított személye(k)től; fordítása: az (aki tőlem/tőlünk és tőled/tőletek is távol van).

is, ea, id: Korábban megnevezett személyre vagy dologra utal vissza, ez helyettesíti a harmadik személyű személyes névmást; fordítása: ő, az.

A MUTATÓ NÉVMÁSOK RAGOZÁSA

m. f. n. m. f. n.Sg. nom.

acc.gen.dat.abl.

hīchunc←←hōc

haechanchūiushuichāc

hochoc→→hōc

illeillum←←illō

illaillamillīusillīillā

illudillud→→illō


hīhōshōrum←←

haehāshārumhīshīs

haechaechōrum→→

illīillōsillōrum←←

illaeillāsillārumillīsillīs

illaillaillōrum→→

Az is, ea, id ragozását lásd a személyes névmásoknál!

A VONATKOZÓ NÉVMÁS RAGOZÁSA

qui, quae, quod: aki, ami, amely

25

m. f. n.Sg. nom.

acc.gen.dat.abl.

quīquem←←quō

quaequamcūiuscuīquā

quodquod→→quō


quīquōsquōrum←←

quaequāsquārumquibusquibus

quaequaequōrum→→

N. B.! A quod lehet kötőszó is. Tehát nem szabad összekeverni a qui, quae, quod vonatkozó névmás semlegesnemű alakjával! A quod okhatározói (mivel jelentéssel) vagy értelmező (föggő kijelentő) mellékmondat (hogy jelentéssel) kötőszava is lehet.

GYAKORLÓ FELADATOK


rex felix, tempus breve, pater felix, urbs tristis, civis fortis, animal prudens.

2. A megadott jelzős szerkezeteket változtassa meg számban! (sing. plur.) Ügyeljen arra, hogy ugyanabban az esetben maradjanak!pl.: meam culpam – meas culpas

testem meum

hominum felicium

nomina brevia

de imperatoribus omnibus

cum homine prudenti

factum Romanum


is servus ea vita id tempus

4. Egészítse ki az alábbi igék szótári alakját a jelentésükkel együtt, majd adja meg mindegyik ige perfectum tövét !

1. ………….. ………… ………….. erratum ─ ………….. perf. tő: …………………

2. habeo ………… ………….. …………….. ─ ………….. perf. tő: …………………

3. ………….. ………… vixi …………….. ─ ………….. perf. tő: …………………

4. ………….. capĕre ………….. …………….. ─ ………….. iperf tő: …………………

5. ………….. ………… ………….. …………….. ─ jön perf.tő: …………………26

6. ………….. ………… ………….. visum ─ ………….. perf. tő: …………………

7. ………….. ………… egi …………….. ─ ………….. perf. tő: …………………

8. iubeo ………….. ………… ………….. ─ ………….. perf.tő: …………………

9. ………….. ………… ………….. lectum ─ ………….. perf.tő: …………………

10. constituo ………….. ………… ………….. ─ ………….. perf.tő: …………………

5. Tegye a praesens imperfectum ban állókat praesens perfectum ba, a praesens perfectum ban állókat praesens imperfectum ba; ügyeljen, hogy a szám és a személy változatlan maradjon!

regit faciunt dedit

audimus ago sunt

FORDÍTÁSI GYAKORLAT:

D Ē R Ō MUL Ō ET R Ĕ M Ō

Amūlius frātrem suum, Numitōrem expulit et inde sōlus rēgnāvit. Mox Rhēa

Silvia, filia Numitōris, sacerdōs Vestae filiōs geminōs, Rōmulum et Rĕmum

peperit et Martem deum patrem filiōrum nuncupāvit. Sed avunculus, vīr impius

sacerdōtem in cūstōdiam dedit, et filiōs in aquā interficĕre voluit. Servī imperiō

dominī impiī nōn paruērunt. Lupa sitiēns infantēs in aquā Tiberis tenui invēnit, et

pueris mammas praebuit. Faustulus, pāstor rēgius cum uxōre Lārentiā Rōmulum

et Rĕmum ēducavit.

Longō tempore post corporibus animisque validi gemini Amūlium interficērunt,

et Numitōrem rēgem fēcērunt. Posteā Rōmulus et Rĕmus novam urbem condĕre

cupivērunt. Novae urbis prīmus rēx Rōmulus fuit et sōlus imperium habēbat, nam Rĕmus eō tempore nōn vixit.

27

L Ē CTI Ō OCTAVA IV-V. DECLINATIO


Rēs pūblica, rēs Rōmāna, rēs rustica, rēs secundae, rēs gestae, in mediās rēs. – Diēs diem docet.

Ad manūs propriās; manū propriā; brevi manū traditio; longā manū traditiō; status in statu; status quō; cāsus bellī; SENĀTUS

POPULUSQUE RŌMĀNUS, prīncipātus, dominātus, tribus, ēdicta magistrātuum, cōnsēnsus omnium. – Manus manum lavat. – Lēgēs

duodecim tabulārum. – Rem acū tetigisti.


DĒ IŪRE PERSŌNĀRUM (Gaius 1.)

LEXICA

acus, -ūs m – hegye, éle valaminek, tű

aliēnus 3 – idegen, más(é); eltérő

alius, alia, aliud (névmás) – más, másik, másféle

animadvertō 3, -vertī, -versum – észrevesz, megfigyel; §kivégeztet

cāsus, -ūs m. – eset, alkalom, §baleset, véletlen

condiciō, -iōnis f. – helyzet, körülmény, sors, ajánlat; lehetőség,

§állapot, feltétel,

cōnsēnsus, -ūs m. – §egyetértés, megegyezés

contractus, -ūs m. – §szerződés

diēs, diēī m.f. – nap(pal)

duodecim – tizenkettő

earum personarum –„ azon személyek közül”

fidēs, fideī f. – hűség, hit, bizalom,őszinteség, becsületesség

frūctus, -ūs m. – gyümölcs, termés; haszon

gerō 3, gessī, gestum – visel, hord, visz, §intéz, jogi

gradus, -ūs m. – fok, fokozat; §rokonsági fok

ingenuus 3 – §ingenuus, szabadon született, szabad szülőktől

származó

itaque – és így, így hát, tehát, ezért

iūstus 3 (ius) – jogos, §jogszerű, törvényes, igazságos

lavō 1 – mos, áztat; pass. mosakszik, fürdik

liberorum hominum – „a szabad emberek közül”

lībert(īn)us, -ī m. – §felszabadított rabszolga, szabados, szabadon

bocsájtott férfi

magistrātus, -ūs m. – hivatal, hivatalnok, tisztviselő; §főhivatal,

főhivatalnok

mancipium , -iī n. – §mancipium, mancipiális hatalom;

mancipiális hatalom alatt álló személy, rabszolga; tulajdonjog

manūmittō 3, -mīsī, -missum – §rabszolgát felszabadít, szabadon

bocsájt

manus, -ūs f. – kéz, tett; csapat; §férji hatalom, családfői hatalom

medius 3 – közép(ső), közepes

potestās, -ātis f. – hatalom, §családfői hatalom

prōcreō 1 (creo) – létrehoz, teremt, nemz

rūrsus (adv.) – ismét, újra, tovbbá

rūsticus 3 – mezei, falusi, paraszti, mezőgazdasági, vidéki

senātus, -ūs m. – senatus, §államtanács, tanácsülés

sequor 3, secūtus sum – követ, kísér; következik

servitūs, -tūts f. – §rabszolgaság, szolgalom

speciēs, speciēī f. – külalak, megjelenés; szépség; §fajta

status, ūs m. – állapot, §jogi helyzet, állam

subiciō 3, -iēcī, -iectum (iacio) – alávet, aládob, alárendel vminek

(dat.)

tabula, ae f. – tábla

trāditiō, -ōnis f. – hagyomány; §átadás, átruházás

tribus, -ūs f. (plur. abl. –ubus) – terület, városrész, törzs, választó

kerület

ūsus, -ūs m. – használat, szükséglet

ūsusfructus, -ūs, -ūs m. – §haszonélvezet

28

GRAMMATICA

IV. DECLINATIO (-u-tövű főnevek)

Szótári alakjuk: sing. nom: -us vagy –using. gen.: -us

Genus: az –us végűek többsége hímnemű, de lehetnek nőneműek is. Az – u végűek semlegesneműek.

Példák: fructus, fructus m – gyömölcsmagistratus, magistratus m – főhivatalnok, hivatal exercitus, exercitus m – hadseregmanus, manus f – kéz, csapat, férji hatalomcornu, cornus n – szarv, kürtgenu, genus n – térd

singularis pluralism. f. n. m. f. n.

nom.acc.gen.dat.abl.

fructusfructumfructūsfructuīfructū

manusmanummanūsmanuīmanū

genūgenūgenūsgenū!genū

fructūsfructūsfructuumfructibusfructibus

manūsmanūsmanuummanibusmanibus

genuagenuagenuumgenibusgenibus

A domus, domus f RAGOZÁSA

Ragozása során a II. és IV. declinatio esetragjai keverednek: singularis pluralis

nom.acc.gen.dat.abl.

domusdomumdomusdomuidomo (!)

domusdomus vagy domosdomuum vagy domorumdomibus domibus

V. DECLINATIO (az – e-tövű főnevek)

Szótári alakjuk: sing: nom.: -ēs; sing. gen.: -eī; genus: f.

Példák:rēs, reī f – dolog, ügy, államdies, diei mf – nap

fidēs, fidei f – hit, hűség, bizalomfaciēs, faciēī f – külső alak, megjelenés, arc

Ragozási tő: r-eisingularis pluralis

Nom.Acc.Gen.Dat.Abl.

rēsremreīreīrē

rēsrēsrērumrēbus rēbus

N. B. A dies általában hímnemű, kivéve, ha határnapot jelöl (dies constituta).

A RENDHAGYÓ IGÉK RAGOZÁSA

29

sum, esse, fuī – vanpossum, posse, potuī – lehet, -hat, -hetvolō, velle, voluī – akareō, īre, īvī (iī), itum – megyferō, ferre, tulī, lātum – hoz, visz

INDICATIVUS PRAESENS IMPERFECTUMsumesestsumusestissunt

possumpotespotestpossumuspotestispossunt

volōvīsvultvolumusvultisvolunt

eōīsitīmusītiseunt

ferōfersfertferimusfertisferunt

GYAKORLÓ FELADATOK

2. Egyeztesse a főnevvel a megadott névmásokkal!

is, ea, id hic, haec, hoc qui, quae, quod

decretis

imperium

terra

corpora

reges

servorum

iuris

provinciae

mari

AUGUSTUS TETTEI – Rēs gestae dīvī Augustī

1. Senātus dēcrētīs honōrificīs in ōrdinem suum mē adlēgit et imperium mihi dedit.

2. Bella terrā et marī cīvīlia externaque tōtō orbe terrārum saepe gessī, victorque omnibus cīvibus pepercī.

3. Mare pācāvī ā praedōnibus. Eō bellō servōrum, quī fūgerant ā dominīs suīs et arma cēperant, trīgintā ferē mīlia

capta dominīs ad supplicium trādidī. Iūrāvit in mea verba tōta Italia sponte suā, et mē bellī, quō vīcī ad Actium, ducem

dēpopōscit. Iūrāvērunt in eadem verba prōvinciae Galliae, Hispāniae, Africa, Sicilia, Sardinia.

30

jak.ppke.hu · Web viewPater noster, quī es in caelīs,sānctificētur nōmen tuum,adveniat...

Documents

Transcript of jak.ppke.hu · Web viewPater noster, quī es in caelīs,sānctificētur nōmen tuum,adveniat...