XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a...
Transcript of XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a...
XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi
bíráskodás kezdetei
30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában
Forrás: •Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. •Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.
30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban
1. Fogalom
Igazságszolgáltató hatalom:
Az állam ítélkező funkcióját gyakorló hatalom Büntető
Polgári
Más feladat:
Igazgatási (saját maguk igazgatása – igazságügyi igazgatás)
„Jogalkotó” (elvi döntések, iránymutatások – kvázi jogforrások)
2. Történeti előzmények
Középkor:
Sokszínű bírósági rendszer (földesúri, városi, egyházi törvényszékek, királyi különbíróságok, utazóbírák, stb.)
Oka: jogi partikularizmus, rendiség
Bíráskodás és közigazgatás összefonódása:
M. o.: nádor, ispán (VH + BH)
Anglia: Titkos Tanács (VH + BH)
3. Igazságszolgáltatási alapelvek kialakulása (1)
A) Anglia:
Sir Edward Coke (1552-1634): a király nem korlátozhatja a hagyományos common law bíróságok jogkörét királyi különbíróságok által
Joguralom elve: mindenkire ugyanazon jog vonatkozik – mindenki ügyében ugyanazon bíróságok ítélkeznek
Angol polgári forradalom: megszüntetik a politikai ügyekben eljáró királyi bíróságokat
Kimondják a bírák elmozdíthatatlanságát
3. Igazságszolgáltatási alapelvek kialakulása (2)
B) Franciaország:
1789: földesúri bíróságok eltörlése, az igazságszolgáltatás ingyenessége, tilos a bírói hivatalok adásvétele
Törvény előtti egyenlőség, polgári jogegyenlőség
C) Bírósági szervezetrendszer egységesítése:
Pl. Magyarország (1869), Anglia (1873-94), Németország (1877)
4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (1)
A) Jogegyenlőség:
Mindenkire ugyanazon törvények vonatkoznak
Ugyanazon bíróságok járnak el minden polgár ügyeiben (nincsenek különbíróságok)
B) Bírói függetlenség:
A bíró csak a jogszabályokhoz van kötve (anyagi, eljárási)
A bíró nem utasítható (konkrét ügyben)
Elmozdíthatatlanság (élethossziglan vagy határozatlan időre nevezik ki, felmentés csak fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt lehetséges)
Összeférhetetlenség (nem lehet kormányzati tisztviselő; szigorú kinevezési követelmények)
4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (2)
Más szempontrendszer szerint (Kurt Eichenberger):
1. Függetlenség más állami szervezetekkel szemben:
Parlament és kormány csak jogalkotó hatalmuk révén tudnak kihatni az ítélkező tevékenységre
De a bírót nem utasíthatják konkrét ügy mikénti eldöntésére
Utólag nem vizsgálhatják felül a bírói döntéseket
2. Függetlenség a felsőbb bíróságokkal szemben:
Felsőbb bíróságok nem avatkozhatnak be az alsóbb bíróságok ítélkezési tevékenységébe
Felülbírálat csak fellebbezés nyomán lehetséges
4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (3)
3. Függetlenség egyéb társadalmi tényezőkkel szemben:
Politikai pártokkal, vallási felekezetekkel, médiával szemben
4. Függetlenség a peres felektől:
Saját érintettsége esetén senki sem lehet bíró
A bíró nem vehet részt olyan eljárásban, amelynek korábban alacsonyabb szinten részese volt
5. A bíró belső szabadsága:
Nem nyilváníthat nyilvánosan politikai véleményt
Előítélet-mentesség
4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (4)
C) Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma D) Néprészvétel elve E) Társasbíráskodás elve F) Jogorvoslati jog: Cél: tévedések kiküszöbölése Amíg egy alsóbb szintű ügy folyamatban van, addig a magasabb
szintű bírói fórum nem szólhat bele Szövetségi államoknál elvileg több modell:
A szövetség csak egy szövetségi bíróságot hoz létre, a többi tagállami (Svájc)
Többszintű a szövetségi és a tagállami bírósági hierarchia is (USA) Minden bíróság szövetségi
5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (1)
a) Esküdtbíráskodás:
Anglia (17. sz.), Fr. o. (1791)
A ténykérdésben (a vádlott elkövette-e a bűncselekményt) kiválasztott polgárok testülete dönt, a jogkérdésben hivatásos bírák (mi a büntetés)
Az esküdtek kiválasztásában választójogi cenzusok érvényesültek (vagyonos polgárság)
b) Ülnökbíráskodás:
Laikus elem részvétele
A népi ülnökök mindenben együtt járnak el a hivatásos bírókkal
5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (2)
c) A hivatásos bírák kiválasztásának módjai: Forradalmakban olykor nép általi választás („demokratikus
kontroll”) Kinevezés d) Törvénykönyvek, kódexek: Egy-egy jogág legfontosabb szabályainak összefoglalása Kiszámíthatóság, jogbiztonság e) A bírósági szervezetrendszer differenciálódása: Rendes bíróságok szakosodása Külön polgári, büntető, katonai bíróságok (polgári forradalmak
idejétől) Speciális bíróságok is: pl. kereskedelmi, közigazgatási
5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (3)
A mai szervezeti tagozódás:
1. Rendes bíróságok:
elsősorban büntető, polgári
2. Különbíróságok (speciális bíróságok):
Vagy a különös tárgy, vagy a különös személyi kör indokolja
Gyorsítás, egyszerűsítés, különös szakértelem kell
Pl. kereskedelmi, munkaügyi, katonai bíróságok
5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (4)
3. Kivételes bíróságok:
Ad hoc, esetileg felállított bíróságok (bizonyos perekre, perek egy bizonyos csoportjára)
Pl. statáriális bíróságok (súlyos köztörvényes bűncselekményekre)
4. Nemzetközi büntetőbíróságok:
Pl. Nürnbergi Katonai Törvényszék
ENSZ: Ruanda, volt Jugoszlávia
Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (1998): az ENSZ hozta létre (népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűntettek)
31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában
Fogalmilag:
Két ág:
Közigazgatási bíráskodás: az állami adminisztráció egyedi hatósági döntéseinek bírói felügyelete
Alkotmánybíráskodás: a törvényhozás alkotmányosságának bírói felügyelete
I. A közigazgatási bíráskodás
1. A közigazgatási (végrehajtó) hatalom egyes döntéseit felülbírálhatja a bírói hatalmi ág
Konkrét személy konkrét ügyének felülbírálata
A jogszerűség szempontjából
Funkció: jogvédelem és a hatósági működés jogszerűségének biztosítása
Pl. APEH határozat bírói felülvizsgálata
Pl. építési hatóság határozatának bírói felülvizsgálata
2. Történeti modellek (1)
1. Anglia: rule of law (joguralom) hagyománya Rendes bíróságok végzik – nincsenek külön közigazgatási
bíróságok A közigazgatási jog sem külön jogág 2. Franciao.: droit administratif modellje Külön közigazgatási bíróságok 1799: Államtanács (Conseil d’État) – központi
államigazgatási és kontrollszerv (a hierarchián belüli jogorvoslat)
19. sz. második fele: közigazgatástól különálló, a rendes bíróságoktól is elváló közigazgatási bíróságok
2. Történeti modellek (2)
3. Németo.:
1871-től külön közigazgatási bíróságok
4. Belgium: átmeneti modell
Rendes bíróságok, mint Angliában, de van külön közigazgatási jog
2. Történeti modellek (3)
i) Utólagos közigazgatási bíráskodás:
Már megszületett hatósági határozat a tárgya a bírósági eljárásnak
Követelmény: a közigazgatáson belüli jogorvoslati lehetőségek előzetes kimerítése
ii) Eredeti közigazgatási bíráskodás:
Közigazgatási jogvita kialakulása esetén maga a hatóság nem dönthet, hanem eleve a bíróság
II. Alkotmánybíráskodás
Fogalmilag:
Az állami működés felülvizsgálata abból a szempontból, hogy az az alkotmánynak megfelel-e.
Tipikusan a TH normatív döntéseit vizsgálja külön bírói fórum az alkotmány szempontjából
Két fő funkció:
Egyének jogvédelme (alkotmányos jogaik védelme)
Az állam alkotmányos működésének biztosítása (különösen a jogalkotásban)
1. Történeti előzmények (1)
„Bizonyos alapvető törvények nem sérthetők”:
Franciaország, 16. sz.: a királyság „alaptörvényeit” sem a király, sem a rendi gyűlés nem sértheti
A párizsi és más törvényszékek a 18. században megtagadják bizonyos királyi rendeletek bejegyzését
Anglia: Sir Edward Coke (1610): a közjóval, józan ésszel ellentétes parlamenti törvényeket semmisnek lehet ítélni
Akadályozó tényezők:
Parlamenti szuverenitás eszméje
Hatalmi ágak elválasztása
1. Történeti előzmények (2)
USA:
A gyarmatállamok törvényeit a londoni Titkos Tanács felülvizsgálhatta
A függetlenség kivívása után több helyen alkotmányba foglalják: a bíróságok felülvizsgálhatják a törvényeket abból a szempontból, hogy a tagállam alkotmányának megfelelnek-e
Szövetségi szinten - 1803: Marbury v. Madison ügy: ha a Legfelsőbb Bíróságnak konkrét ügyben olyan törvényt kéne alkalmaznia, amely ellentétben áll az alkotmánnyal, akkor a törvény helyett az alkotmányt kell alkalmaznia, a törvény pedig nem törvény
1. Történeti előzmények (3)
Európa:
A 19. században csak tervek (pl. 1849. évi frankfurti alkotmány)
1920: Ausztria, Csehszlovákia – a Legfelsőbb Bíróságtól különálló Alkotmánybíróság
II. vh. után más államokban is létrehoznak hasonlót (normakontroll, szövetségi jogviták, tisztviselők felelősségre vonása)
2. A normakontroll (1)
1. Absztrakt normakontroll:
Az AB anélkül foglalkozik egy jogszabály alkotmányosságával, hogy a jogszabály alkalmazása konkrét ügyben felmerült volna
Panasz jöhet olyantól is, aki személyében nem érintett
a) Preventív: mielőtt hatályba lépne a jogszabály
b) Represszív: már hatályba lépett törvényt vizsgál
2. A normakontroll (2) 2. Konkrét normakontroll: Valamely alkotmányellenesnek tartott jogszabály alapján valakit
konkrét hátrány ér (bírósági/hatósági döntés alapul a vitatott jogszabályon, s ez okoz kárt)
A panaszos magát a konkrét döntést támadja meg a) Diffúz rendszer: minden bíróság vizsgál(hat)ja, hogy az
alkalmazandó jogszabály alkotmányos-e Ha úgy találja, nem: nem alkalmazza b) Koncentrált rendszer: csak az alkotmánybíróság
vizsgálhatja felül Az AB meg is semmisítheti az alkotmányellenes jogszabályt Más bíróságok az AB-hoz fordulnak, ha konkrét ügyben
felmerül