IV. „JÓ GYAKORLAT” börze
Transcript of IV. „JÓ GYAKORLAT” börze
IV. „JÓ GYAKORLAT” börze
IGI-klub
Miskolc, 2013. december 6-7.
Szakmai ellenőrzés, minősítés és támogatás
Pedagógus
Intézményértékelés
(OH); 5 évente
Szaktanácsadás (OFI)
Tantárgygondozás, tematikus
Minősítés (OH)
TANFELÜGYELET
Szakértő - tanfelügyelet
• ellenőriz, értékel, hibát tár fel, tényeket állapít meg, javasol
• szakvéleményt készít a felkérésben foglaltak szerint
• pedagógusokat, vezetőket, intézményeket értékel általános
pedagógiai szempontok alapján
Eszközei
• szempontsorok
• kérőívek
• értékelőlapok
/egységes, nyilvános/
Módszerei • óralátogatás
• interjú
• pedagógiai dokumentumok vizsgálata
• intézményi önértékelés vizsgálata
Munkájának eredménye • megállapításait, javaslatait
tartalmazó jegyzőkönyv
Látogatása • legalább 5 évente
• előre bejelentett időpontban
A tanfelügyeleti standardok fajtái
Az ellenőrzés területeinek megfelelő
Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény)
Az
intézmény
ellenőrzése -
értékelése
A pedagógusok
ellenőrzése - értékelése
A vezető ellenőrzése
- értékelése
A tanfelügyelet felépítése
Intézményértékelés
Vezetőértékelés
Pedagógusértékelés
•Intézményi eredmények
•Intézményi kapcsolatok
•Vezetői felkészültség
•Vezetői munka hatékonysága
•Vezetői attitűd
•Pedagógiai, szakmai felkészültség
•Pedagógiai munka hatékonysága
•Pedagógusattitűd
Pedagóguskompetenciák I. 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok
képzési és kimeneti követelményeiről
A tanárképzésben megszerezhető tanári tudás, készségek,
képességek
tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
szakmódszertani és a szaktárgyi tudás
pedagógiai folyamat tervezése
tanulás támogatása, szervezése és irányítása.
pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése
kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás
autonómia és a felelősségvállalás
Pedagóguskompetenciák II. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben
történő végrehajtásáról
A köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus értékelésének elemei, a
pedagóguskompetenciák: szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó
önreflexiók,
a tanulás támogatása,
a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez,
oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,
osztályfőnöki tevékenység,
pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,
elemzése,
kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
A tanfelügyelet helye és szerepe
a jövő köznevelésében – a standardok
Intézmény Az intézményi
működés
területei
Az
értékelési
területeket
alábontó
szempontok
Az értékelési
szempontoknak
megfelelő
eszközrendszer
Vezető A vezetői
kompetenciákkal
megegyező
területek
Az értékelési
területeket
alábontó
szempontok
Az értékelési
szempontoknak
megfelelő
eszközrendszer
Pedagógus A pedagógus
kompetenciákkal
megegyező
területek
Az értékelési
területeket
alábontó
szempontok
Az értékelési
szempontoknak
megfelelő
eszközrendszer
A pedagógus ellenőrzésének területei
A pedagógus személyes szakmai felkészültsége
• A tanuló személyiségfejlesztése • A tanulói csoportok, közösségek
alakulásának segítése, fejlesztése • A pedagógiai folyamat tervezése • A tanulás támogatása • A pedagógiai folyamatok és a
tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése
• A kommunikáció és a szakmai
együttműködés • Elkötelezettség és
felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
A nevelő-oktató munka hatékonysága
A nevelő-oktató munka dokumentálása és a tanulói produktumok
Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, etika, elkötelezettség
A vezetői ellenőrzés feltételei
• ötévente, az intézményellenőrzést megelőzően
• leghamarabb az intézményvezetői megbízás 2. évében,
legkésőbb az intézményvezető vezetői megbízásának lejárta
előtti tanévben (20/2012.149.§ (2))
• ha az Nkt. 69. § (4) bekezdés által előírt kérdőíves felmérést
(szülői, pedagógusi elégedettségmérés)már legalább egyszer
lefolytatták
A vezető ellenőrzésének területei
• A vezető szakmai felkészültsége
• Személyes vezetői tulajdonságai
• A pedagógiai munka irányítása, stratégiai és operatív tervezés, vezetés
• A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak irányítása
• Humánerőforrás-gazdálkodás, munkahelyi motiváció
• Szervezetfejlesztés, változások menedzselése
• A pedagógiai munka eredményességének, minőségének ellenőrzése, mérése, értékelése, fejlesztése
• Kapcsolatok minősége (alkalmazottak, szülői képviselet, diákönkormányzat, fenntartó)
A vezetőellenőrzés menete
• Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a vezetői portfólió, az Nkt. 69.§ (4) bekezdése által előírt, a tantestület és a szülők körében lebonyolított kérdőíves felmérés és az önértékelés eredményei alapján átfogó képet alkotnak az érintett vezető munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.
• Helyszíni ellenőrzés: a szakértők dokumentumelemzés és a vezetővel, beosztottakkal és a fenntartóval készített interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a vezető munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.
• Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a vezető munkájára vonatkozó értékelő lapot, ugyanakkor az érintett vezető kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelő lapot.
Az intézményellenőrzés feltételei
• ötévente
• ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan
százalékát már értékelték az országos pedagógiai,
szakmai ellenőrzés keretében
• legalább egyszer sor került vagy az
intézményellenőrzés során sor kerül az
intézményvezető ellenőrzésére is (150.§ (2))
Az intézmény ellenőrzésének területei
• Együttműködés, munkamegosztás, belső kapcsolatok (vezető és vezetőtársak, munkaközösségek stb.)
• Az intézményen kívüli szakmai kommunikáció
• A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak és a nevelő-oktató munka irányítása
• A pedagógiai folyamatok tervezése és végrehajtása
• A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése
• Eredmények (a tanulói eredmények változása, partnerek elégedettsége)
• Személyiség- és közösségfejlesztés
• A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelése
Az ellenőrzés menete
• Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a kérdőíves felmérés eredményei, a tanulói teljesítménymérések, valamint a korábbi ellenőrzések és önértékelés eredménye alapján átfogó képet alkotnak az érintett intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.
• Helyszíni ellenőrzés: a szakértők a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a munkaközösség-vezetőkkel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel készített interjúk és a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálata segítségével ellenőrzik és értékelik a intézmény munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.
• Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, valamint a korábbi értékelések eredményét és kitöltik az intézmény munkájára vonatkozó értékelő lapot, ugyanakkor az érintett intézmény kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelő lapot.
MINŐSÍTÉS
Minősítő szakértő • Az életpályához kapcsolódó pedagógus minősítési rendszerben vesz
részt, minősít
• A minősítő eljárás bizottságának tagja Feladat
• a pedagógus munkájának
komplex értékelése, hogy a
pedagógus az előmeneteli
rendszer megfelelő
fokozatába kerüljön
Módszerei
• a portfólió értékelése
• a portfólió „védése”
• az intézményvezető összegző
véleményének elemzése
• óra- és foglalkozás-megfigyelések
• dokumentumelemzés
• a tanfelügyelői jegyzőkönyvek elemzése
• intézményi önértékelés vizsgálat
(ennek része a munkaközösség-
vezetők, diákok, szülők véleménye
• a minősítő bizottság döntését
jegyzőkönyvben rögzíti
Munkájának/minősítésnek
következménye
• a pedagógus magasabb
fokozatba léphet
• marad az adott fokozatban
• munkaviszonya megszűnik
Mi alapján értékelik a pedagógusokat?
Pedagógus- kompetenciák alapján
Pedagógus I.
Pedagógus II.
Speciális elvárások az értékelésben
Mesterpedagógus
Kutatótanár
Súlyozás/összegző értékelés
A minősítőbizottság
áttekinti és beszámítja
A minősítőbizottság
értékeli
az intézményi önértékelés
pedagógusra vonatkozó
részeit
a pedagógus által feltöltött, a
védés alkalmával megvitatott
e-portfóliót
az országos pedagógiai-
szakmai ellenőrzés során
látogatott foglalkozások
tapasztalatait
óra/foglalkozás, illetve órák
és foglalkozások látogatását
az országos pedagógiai-
szakmai ellenőrzés
összegző értékelését
amennyiben a munkakör
részét nem képezi
foglalkozás, tanóra
megtartása, a munkakör
ellátása során keletkezett
dokumentum elemzése
50
%
20
%
30
%
PEDAGÓGUS MINŐSÍTÉS ÜTEMTERVE
febr.28.
miniszter
közzéteszi a
minősítési
keretszámokat
márc.31.
pedagógus
jelentkezik,
gyakornokot az
int.vez. jelentkezteti
ápr.30.
miniszteri
döntés
máj. 31.
értesítés a
miniszteri
döntésről
júl.31.
miniszter
felkéri a
minősítési
bizottság
tagjait
jan. 1-től
MINŐSÍTÉS
EK
jan. 1-től
FOKOZAT-
VÁLTÁS
Mert üdvösségünk reménységre szól.
Viszont az a reménység, amelyet már
látunk, nem is reménység; hiszen amit
lát valaki, azt miért kellene remélnie?
Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk,
akkor állhatatossággal várjuk.
(Pál levele a rómaiakhoz 8,24-25)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Szontagh Pál
pedagógiai szakértő
igazgatóhelyettes
Református Pedagógiai
Intézet