IRAM · Az IRAM Ifjúsági Részleg és AlkotóMűhely fontos feladata, hogy pedagógusokkal...

h t t p s : / / i r a m . o r k e n y s z i n h a z . h u / t a n a r o k n a k /

IRAM IFJÚSÁGI RÉSZLEG ÉS

ALKOTÓMŰHELY

M. GORKIJ

A MÉLYBEN (Éjjeli menedékhely)

• TANÁRI SEGÉDANYAG

• KÉSZÍTETTE: HUDÁKY RITA

2019


2

Az Örkény Színház nyitottan szeretne együttműködni a fővárosi és vidéki iskolákkal.

Az IRAM Ifjúsági Részleg és AlkotóMűhely fontos feladata, hogy pedagógusokkal

konzultáljon. Leveleikben és a foglalkozásainknak köszönhető személyes

találkozásokon sok kérdés, igény jutott el hozzánk. Szeretnénk azokkal a

pedagógusokkal is kapcsolatba kerülni, akiknek nem áll módjukban részt venni az

osztályaikkal az előadásainkhoz kapcsolódó FLESS foglalkozásokon, és tanórai keretek

között szeretnék felkészíteni a fiatalokat a színházlátogatásra. Az IRAM csapat egyik

tagja, Hudáky Rita gimnáziumi tanár segít ebben. Reméljük, hogy az általa

összeállított anyaggal felelünk a hozzánk érkezett kívánságok egy részére: a FLESS

foglalkozásaink tanórai kiegészítéséhez és az önálló, csak tanári felkészítéshez is

segítséget nyújtunk.

Jó munkát kívánunk!

Várjuk Önöket az Örkény Színházban!

Mácsai Pál Neudold Júlia

igazgató IRAM műhelyvezető

iram.orkenyszinhaz.hu


3

M. GORKIJ: A MÉLYBEN 4

REGGEL, ESTE, ESTE, ESTE 5

„SZEREPEK GALÉRIÁJA” 7

SZÍNHÁZLÁTOGATÁS ELŐTT 9

MI, TI, ŐK – KOMMENTELJÜNK VERSET! KÉPEK, EMBEREK, MONDATOK

SZÍNDARABTERVEZŐ MŰHELY

SZÍNHÁZLÁTOGATÁS UTÁN 15

BARKOCHBA ÉS ÜZENET EMBLÉMÁK

KULCSOK A MŰHÖZ LUKA VÁNDOROL

TANÁRI JEGYZETEK 19

AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZ MINT AZ OKTATÁS PARTNERE 25

SZÍNLAP 26

TARTALOM


4

Gorkij 1902 tavaszára írta meg legismertebb színdarabját, amelyet eredeti színtere és

jellemei, valamint izgalmas etikai és filozófiai problémafelvetései tesznek újra meg újra

vonzóvá a színházi alkotók és a nézők számára. A Jelenetek az orosz életből alcímű darab

sikere rögtön a Moszkvai Művész Színházban színre vitt ősbemutató után végigsöpört

Európán.

A 19-20. század fordulóján felkavaróan újszerűnek bizonyult az orosz társadalom alján-

peremén élő emberek ábrázolása, amely nem hasonlított a szegények, az „egyszerű

emberek” korábban megszokott, romantizáló színpadi megjelenítéséhez. Az újszerűség

mellett a nyilvánvalóan erős Csehov-hatás és a Moszkvai Művész Színház felívelő csillaga is

segítette a kirobbanó sikert.

A Gorkij darabját színre vivő kortárs előadások egyik legfontosabb tétje, hogy sikerül-e

érvényesen újrahangszerelni az érzékeny társadalmi szituáltság realizmusát és a filozofikus

(„nagy emberi”) kérdések kihangosítását támogató stilizáltságot –, illetve a kettő közötti

viszonyt. Azoknak a tanároknak, akik iskolai csoporttal készülnek megnézni az előadást,

ugyanez a két terület kínálkozik a színházlátogatást előkészítő és feldolgozó órák elsődleges

fókuszául.

A tanítási segédletben a darab cselekményváza és szereplőinek bemutatása után felkészítő

és feldolgozó feladatok, valamint hozzájuk kapcsolódó tanári jegyzetek olvashatók.


5

1. FELVONÁS

Reggel. A szükségszálló lakói (a munkás, a prostituált, a lecsúszott báró, az alkoholista

színész, az egykori postai alkalmazott és a többiek) ébredeznek, készülnek a napra. Van, aki

árusítani megy a piacra, más az előző napi verekedést heveri ki, megint más haldoklik. Nők és

férfiak vegyesen. Benéz a háziúr, a felesége, ennek húga, majd rokonuk, a rendőr is. A

beszélgetésekből kirajzolódnak az itt lakók viszonyai, tervei (ha vannak), korábbi életük

törmelékei. Közben új lakó érkezik: Luka. Helyet keres magának, szóba elegyedik a régiekkel.

Gyorsan kiismeri magát köztük, de ő csupán annyit árul el magáról, hogy átutazó, zarándok.

Az emberek jönnek-mennek. Amikor a háziasszony a színfalakon túl nekiesik a húgának,

mindenki kirohan békíteni vagy csak nézelődni. Luka egyedül marad a sarokban haldokló

fiatalasszonnyal.

2. FELVONÁS

Este. Luka a haldokló mellett ül. Egy csoport kártyázik, veszekszik. Luka körül sűrűsödnek a

beszélgetések, az önvallomások, számvetések. A vándor szinte mindenkinek (a haldoklónak,

az emlékezetét vesztett, alkoholista színésznek, az új életre vágyó tolvajnak) tud valami

vigasztalót, reménykeltőt mondani. Van, akit vonz, másokat ingerel a személye – a többség

nem közömbös iránta. A kíváncsi Luka előtt az sem marad titok, hogy a háziasszony meg

szeretné öletni férjét a volt szeretőjével, a tolvajjal, aki azonban már nem őt, hanem az

asszony húgát szereti… A haldokló közben szép csendben meghal.

REGGEL, ESTE, ESTE, ESTE…


6

3. FELVONÁS

Este. A szükségszálló tűzfala melletti kopár udvaron a prostituált mesél az életéről. Mindenki

tudja, hogy a hajdani nagy szerelem története filléres regényekből származik. A szálló lakói

hazugságról és igazságról elmélkednek. Lukának is vannak történetei: az irgalomról és az

igazságról. A fajsúlyos témákhoz ki-ki vérmérséklete szerint, saját élettapasztalata alapján

szól hozzá. Luka mondogatja, hogy nemsokára tovább vándorol –, talán oka is van rá:

nincsenek papírjai, a háziúrék egyre gyanakvóbban bánnak vele. Biztatására a fiatal tolvaj új,

törvénytisztelő életet tervezget a háziasszony húgával, az alkoholista színész pedig józan

életre szánja el magát egy gyógyintézetben reménykedve. A korábbi postai alkalmazottról

kiderül, hogy (talán a húga védelmében elkövetett) gyilkosságért ült… A beszélgetéseket

ismét az szakítja meg, hogy a háziasszony brutálisan bántalmazza (leforrázza) a húgát. A

tolvaj agya elborul, és a verekedésben megkéseli a háziurat. A háziasszony gyilkost kiált

korábbi szeretőjére, súlyosan sebesült húga pedig összeomlik, és kettejüket vádolja

összejátszással.

4. FELVONÁS

Este a szállóban. A háziasszony és a tolvaj börtönben, a háziasszony húga eltűnt a kórházból.

Lukát a gyilkossággal végződő verekedés óta nem látták. A rendőr feleségül vette a piacozó

özvegyet. A muzulmán kikötői munkás a törvényekről, szabályokról beszél, a prostituált és a

színész elvágyódik innen. Luka történetei nem mennek ki a lakók fejéből, a gyilkosságért

elítélt postai alkalmazott különösen ihletetten gondolja tovább az átutazó által felvetett

gondolatokat. Az este közös ivásba torkollik, aminek a színész öngyilkosságáról szóló hír vet

véget.


7

KOSZTILJOV (54) A szálló tulajdonosa

…egy félrubellel megemelem a lakbért. Gyertyát veszek rajta. Ott fog égni majd a szent ikon előtt. Magamért és persze érted...1

VASZILISZA (26) Kosztiljov felesége

…amíg együtt voltunk, mindig azt vártam, hogy majd te kihúzol ebből a szarból, megszabadítasz a férjemtől…

NATASA (20) Vaszilisza húga

…Van, hogy arra gondolok, holnap érkezik valaki. Valaki rendkívüli. Vagy történik valami különleges. Régóta várom, mindig várom…

MEDVEGYEV (50) Vaszilisza és Natasa nagybátyja, rendőr

… Minek szétválasztani az embereket, ha verik egymást? Maguktól is abbahagynák egyszer…

VASZKA PEPEL (28) Tolvaj

…Az én utam már ki van jelölve. Az apám egész életében a sitten ült, ez vár rám is…

KLESCS (40) Lakatos

…Sittesek, csövesek! Én gyerekkorom óta dolgozom! Szerinted nem török ki innen? Dehogynem! Majd meglátod! Kimászom! Ha meghal a feleségem…

ANNA (30) Klescs haldokló felesége

…Egész életemben csak reszkettem. Nehogy véletlenül többet egyek, mint a másik. Egész nyomorult életemben. De miért?...

1 Az idézetek a Radnai Annamária fordítása alapján készült szövegkönyvből származnak. A szereplők életkorát Gorkij adta

meg. „Gorkij, Csehov és Gogol számtalan alakkal járultak hozzá a nagy szerepek galériájához.” – mondta Ascher Tamás egy nyilvános beszélgetésen. Ld. iram.orkenyszinhaz.hu/a-melyben-szerepek-galeriaja/

„SZEREPEK GALÉRIÁJA”

https://iram.orkenyszinhaz.hu/a-melyben-szerepek-galeriaja/


8

NASZTYA (24) Prostituált

…Úgyis egy afféle vagyok! Hát akkor, inkább hadd haljak meg én. Nekem már mindegy. Úgysem vagyok jó semmire. Nincs semmim. Nincs semmi...

KVASNYA (40) Piaci derelyeárus

…Hogy én egy férfi rabszolgája legyek? Hát nem. Én független nő vagyok. A magam ura! De még ha ő lenne az amerikai cár, még akkor se mennék hozzá…

BUBNOV (45) Bőrsapkakészítő

…hát a műhely az asszony nevén volt, én meg így maradtam, ahogy most látsz. Bár az igazat megvallva, azóta már elittam volna én azt a műhelyt…

BÁRÓ (33) Lecsúszott arisztokrata

…egész életemben csak átöltöztem … hordtam az egyetemi hallgatók egyenruháját… Megnősültem, felvettem az esküvői öltönyöm, aztán a köntöst… Egy bankban dolgoztam. Öltöny, nyakkendő. Állami pénzt sikkasztottam, rabruhát adtak rám. Azután ezt vettem föl itt…

SZATYIN (40 KÖRÜL) Börtönviselt egykori postai alkalmazott

…Meguntam az összes szavunkat. Mindet hallottam már legalább ezerszer….

SZÍNÉSZ (40 KÖRÜL) Alkoholista, már nem tud játszani

…Ezzel a verssel mindig nagy sikerem volt! Te nem tudod, milyen az a taps. Az olyan, mint a vodka! Volt, hogy kiálltam, így! Odaálltam, és… Nem emlékszem semmire. Egy szóra sem…

LUKA (60) Vándornak, zarándoknak mondja magát

…Szeretném megérteni az ember működését…/…Az emberek egyre csak azt keresik, csak azt akarják megtudni, hogyan lehetne jobb. Az isten adjon nekik türelmet hozzá!...

ALJOSKA (20) Cipész

…Az Aljoska nem vágyik semmire! Nem akar semmit, és passz! Egy rubel húszért eladó! De nem kell semmi. Kimegyek és lefekszem az úttest közepére. Tessék, üssetek el!...

TATÁR Muszlim teherhordó

…Mi közöm hozzá! Becsületesen kell élni!...

CICKÁNY Teherhordó

…Fogd már fel! Ha ezek most elkezdenek becsületesen élni, három nap alatt éhen döglenek…


9

Mi, ti ők – kommenteljünk verset!_

Takács Zsuzsa verse, a Ha van lelkünk ugyan a Jelenkor című irodalmi folyóirat 2017-es

szeptemberi számában jelent meg, és tizenhétezer (!) facebookos megosztással, kedveléssel

váratlanul óriási sikert, olvasottságot ért el.

Eredjetek a vers sikerének nyomába – hozzatok létre egy közösségi oldalra jellemző

kommentfolyamot tömör, frappáns és lényeglátó gondolatok megfogalmazásával:

Alakítsatok körülbelül négyfős csoportokat.

Olvassátok el a verset.

A csoporttagok egyéni munkában jelöljenek meg három vagy négy rövid (pár szóból vagy

sorból álló) részletet a versből, és írjanak melléjük egy-egy – szintén rövid – kommentet.

Ezután beszéljétek meg a csoportban a verset és a hozzá írt kommentjeiteket is.

A megbeszélés eredményeképpen minden csoport ír egy közös (hosszabb) kommentet a vers

egészéhez.

Végül a csoportok osszák meg egymással is a megírt szövegeiket!

SZÍNHÁZLÁTOGATÁS ELŐTT


10

Takács Zsuzsa: Ha van lelkünk ugyan Visky Andrásnak

Nincs egyetlen alakja. Hát éppen ez! Bízhatunk-e abban, aki szüntelenül változtatja külsejét: a Vak Remény? Hol koldus az utca- sarkon, hol fiatal nő, mások szolgálója, aki gazdáival együtt Auschwitzba megy, a Duna- deltába vagy Vorkutára, és szolgálja ott is őket: kikaparja a hó alól a gyökeret, vagy kukázik nekik. Aggastyán, aki történeteket mond, hogy a lelket tartsa bennünk, ha van lelkünk ugyan, és nem fajfenntartó állatok vagyunk csak. Mikor a szokásos nyolc óra helyett az éjjel hetekig tart, vagy éveken keresztül, évtizedeken át, s ha feltűnik a nap, csak tévedésből virrad ránk, bízzunk-e benne még? Amikor klímás buszaikkal megérkeznek a katasztrófaturisták lepusztult városunkba, és zsarnokunk heréltje körbevezeti őket a luxusszállodában, és megnyitja az arany- csapokat, de: – nem ezért fizettek – verik az asztalt –, hogy whiskyt vedeljenek a Patyomkin faluban, hanem találkozni akarnak velünk is – mondják. Vannak-e jogaink, szappanunk – kérdezik –, vannak-e könyveink? Fizetett túlóra, kórházak, iskola? Az árvaházakról faggatnak különösképp, mert olyanban már jártak valahol, és legcikibb emlékük az maradt. S hogy volna-e kedvünk utazni, ahogyan ők teszik? Egy ázsiai szökőárról mesélnek, fotókat mutogatnak: ott láthatók maguk is, magyarázzák, nyakukban a Sony felvevőgéppel az iszapba ragadt tetemek fölött. Hellyel kínálnak, és lazacot hozatnak: eszünk-e velük? S mi állunk csak a bekamerázott étteremben, kopog a szemünk, de nem eszünk.

Ha zavar, hogy néznek, elfordulnak inkább –

ajánlják –: de hiszen minket mindig néznek! –

feleljük, s csak bámuljuk őket: milyen szépek.

Reménykedünk-e még? – kérdezik, s eszünkbe

jut a koldus a Petőfi Sándor utca sarkán, a fiatal

nő, aki Auschwitzba jött velünk, a Duna-deltába

vagy Vorkutára. És villognak a vakuk,

kattognak a gépek, s hogy ne keverjenek össze

másokkal minket, fölírják a helyet és az évet.


11

Képek, emberek, mondatok_

Egy amerikai, egy magyar- és egy oroszországi fotóportréhoz, illetve A mélyben című darabból

származó mondatokhoz2 kapcsolódnak a feladatok. Először egyéni képzeletetekre, utána pedig

csoportos kreativitásotokra lesz szükség.

Írás a képek alapján:

Válassz egy képet és hozzá egy feladatot…

• Mi jár a kép főszereplőjének a fejében? – Írd meg egy monológban.

• Hogyan élt a kép főszereplője eddig? – Írd meg az életrajzát.

• Milyen jövő vár a kép főszereplőjére? – Írd meg egy rövid elbeszélésben.

Olvasd fel a többieknek a megírt szöveget! (Esetleg rájuk bízhatod, hogy kitalálják, melyik kép alapján

dolgoztál.)

Jelenetkészítés:

Alakítsatok háromfős csoportokat, és minden csoport válasszon vagy kapjon egy idézetet.

Csoportonként találjatok ki egy-egy jelenetet, amelyben a képeken látható három ember van együtt,

beszélget. Az egyikük szájából hangozzék el a kapott idézet változatlan formában.

Találjátok ki a jelenet helyszínét és körülményeit –, lehet, hogy a szereplők már régóta ismerik

egymást, lehet, hogy most találkoznak először…

Az emberi karakterek megformálásakor építsetek az előző feladatban megfogalmazott ötletekre is.

Játsszátok el a jelenetet a többi csoport számára!

2 A képek a 12., az idézetek a 13. oldalon találhatók.


12


13

Én független nő vagyok. A magam ura.

Meguntam az összes

szavunkat. Mindet

hallottam már,

legalább ezerszer.

Ami volt, elmúlt.

Minden lekopott.

Maradt a nagy

semmi.

Olyan az ember

múltja, mint a himlő,

meggyógyulhatsz

belőle, de a nyoma

csak ott marad.

Már csak ilyen

az a sokféle

papír, egyik se

jó semmire.

Nem kell semmi.

Kimegyek és

lefekszem az

úttest közepére.

Tessék, üssetek el! Te, mondjuk,

mindenütt fölösleges

vagy. Ahogy a többi

ember is a Földön.

Sokat vertek, attól

lettem ilyen puha.

Adok neked egy jó

tanácsot: ne csinálj

semmit! Tartson el

az állam!

Te! Féreg! Soha

nem ittad ágyban a

kávét! Soha! … nem minden

igazságra van

ám szükség…


14

Színdarabtervező műhely_

A Gorkij-dráma cselekménye egy szükségszállón játszódik, ami merészen formabontó gesztusnak

számított a darab születésekor. Már a helyszínválasztás is mutatja, hogy – a klasszikus

drámahagyománytól és a korabeli polgári drámáktól egyaránt eltérő módon – a szociális ranglétra

legalsó végén elhelyezkedő emberek lesznek a darab fő- és mellékszereplői is. Megmutatható-e

rajtuk keresztül a közös emberi sors? Miért érdekelheti a szükségszálló lakóinak ábrázolása a

színházba jegyet váltó nézőt?

A cselekmény helyszínének megválasztása ezúttal meghatározza a legfontosabb művészi kérdések

megválaszolását, ezért érdemes egy gondolatkísérletet tenni a Gorkij által kijelölt kiindulóponttal.

Alakítsatok körülbelül négyfős csoportokat és tervezzetek meg egy színdarabot a következők szerint:

• a színdarab helyszíne egy szükségszálló;

• 12-15 nagyjából egyenrangú szereplő játszik;

• adjátok meg a szereplők korát, nemét és valamilyen jellemzőjét (például egykori vagy jelenlegi

foglalkozás, meghatározó életesemény);

• ha ismeritek egy működő színház (például az Örkény) társulatát, akkor tegyetek javaslatot a

szerepek kiosztására is;

• valamint fogalmazzátok meg azt a – színházi nézők érdeklődésére számot tartó – jelentős emberi

témát, problémát, amit a darab segítségével meg lehet vizsgálni.

Közös megbeszélés során minden csoport számoljon be a saját koncepciójáról! Miben hasonlítanak, miben különböznek a megoldások?


15

Barkochba és üzenet_

A színházlátogatás utáni első óra egy játékkal kezdődhet: a diákok kimennek a teremből,

majd egyenként jönnek vissza. A tanár az ajtóban mindenki hátára feltűz egy cédulát a darab

egy-egy szereplőjének a nevével.

A diákok szabadon sétálnak a teremben. Feladatuk: a társaikhoz intézett eldöntendő

kérdésekkel kideríteni, hogy milyen név áll a cédulájukon. A feleletek csak az igen/nem/is

szavakat tartalmazhatják.

Akinek sikerül beazonosítania a keresett nevet, abbahagyja a

járkálást, leül, és a szereplője nevében megfogalmaz egy rövid

levelet vagy üzenetet,

• melynek címzettje egy szabadon választott másik szereplő;

• a levélírás fiktív időpontja a darab zárlata utáni időre esik,

• az ekkor már halott szereplők (Anna, Kosztiljov és a Színész) a

haláluk előtti vagy utáni pillanatból (a „túlvilágról”) is írhatnak

üzenetet vagy levelet.

SZÍNHÁZLÁTOGATÁS UTÁN


16

Emblémák_

A diákok 5-6 fős csoportokban dolgoznak.

Feladat:

• Készítsetek a darab szereplői számára egy-egy emblémát, amely tömör, vizuális módon

kifejezi az adott szereplő lényegét, sorsát, világképét. Minden embléma egy egyszerű rajzból,

esetleg rövid feliratból álljon.

• Ragasszátok fel az emblémákat egy nagy csomagolópapírra olyan módon, hogy az

elrendezés kifejezze a szereplőkről (és a viszonyrendszerükről) alkotott értelmezéseteket.

Természetesen a csomagolópapírra is lehet rajzolni.

• Helyezzétek el a csomagolópapírokat a terem falán, és minden csoport egy-egy tagja

fűzzön szóbeli magyarázatokat az elkészült munkához.


17

Kulcsok a műhöz_

Csoportonként válasszatok egyet a dráma fő témái, motívumai közül, és vizsgáljátok meg

alaposan! A felsoroltakon kívül is kereshettek titeket érdeklő motívumot…

• Mit mondanak, gondolnak az egyes szereplők a választott témáról, vagy hogyan

kapcsolódnak hozzá?

• Milyen ellentéteket és párhuzamokat találtok?

• Milyen jelentősége van az adott témának, motívumnak a darab egészében?

• Hogyan értelmezi a témát az előadás látványvilága, rendezői megoldásai, a színészek

szerepformálása?

SZAVAK

BECSÜLET

VERÉS

ÉJSZAKA

SEMMI

SZABADSÁG

IGAZSÁG

MUNKA


18

Luka vándorol_

Luka egy katalizátor – vagy Szatyin hasonlata szerint egy „sav”3 – a szálló lakóinak életében.

A címlap szerint vándor, ő maga átutazóként és zarándokként mutatja be magát. Érkezése és

távozása a néző emlékezetében összekapcsolódik a darab elejével és végével, noha egyikkel

sem esik pontosan egybe. A szálló ugyanúgy üzemelt őelőtte, ahogy üzemelni fog tovább is…

Luka különleges modell a drámai alakok sorában. Mindenki érdekli, mindenki számára van

mondanivalója. Olyan figura, akit érdemes más emberek, más problémák között is elképzelni

és megjeleníteni egy játékos kísérletezés kedvéért.

Formáljatok néhányfős csoportokat a jelenetkészítéshez:

• Idézzetek fel egy korábban tanult (vagy a csoport egésze számára feltételezhetően ismert)

irodalmi műből (vagy filmből, sorozatból) egy helyzetet, konfliktust. Beszéljétek meg, hogyan

tudnátok eljátszani: osszátok ki a szerepeket, rögzítsétek a jelenet vázlatát.

• A csoportok által előkészített jelenetek valamely pontján be fog kapcsolódni egy új

szereplő, Luka: a csoporton kívülről érkezik, nem tud semmit a szereplőkről és a

konfliktusaikról –, és azok sem tudnak róla. Luka kérdez, beleszól, beszélget, beépül…

• Luka szerepére előre is lehet jelentkezni, de az is jó játék, ha a jelenetet figyelő nézők közül

spontán lép be egy önkéntes vállalkozó. A belépés pillanatát mindenképpen Luka

megformálója határozza meg, aki értelemszerűen nem lehet a jelenetet előkészítő csoport

tagja.

• A jelenet témájáról, szereplőiről ne adjatok előzetes információkat, a nézők, illetve a

leendő Luka számára fokozatosan derüljön ki, hogy kikről és milyen konfliktusról (melyik

irodalmi műről, filmről, stb.) van szó.

• A jelenet végét a tanár (csoportvezető) határozza meg: az adott helyzethez igazodó

szerepet felvéve (pl. hivatalos személyként) Luka papírjait, igazolványát kéri. A vándor ekkor

egy gyors magyarázat, mentegetőzés kíséretében lelép.

A jelenetek utáni összegző beszélgetésben keressetek válaszokat az alábbi kérdésekre:

• Miben különbözik Luka a többiektől?

• Miért rejtélyes / irritáló / vonzó a személyisége? Hogyan gondolkodik? Mivel hat a

többiekre?

• Mennyiben sikerült az általatok megformált Lukát hasonlóvá tenni az előadáséhoz, és

mennyiben nem?

3 „Olyan volt ő nekem, mint öreg, mocskos pénzérmének, ha sav éri.” – mondja Szatyin Lukáról.


19

Mi, ti ők – kommenteljünk verset!_

Takács Zsuzsa költészetének egyik központi témája az elesettek, kiszolgáltatottak, nehéz

sorsúak iránti együttérzés. A Ha van lelkünk ugyan című vers azért kínálkozik jó

bevezetésként, mert nem csak magával a témával, hanem a téma bemutatásával,

bemutathatóságával kapcsolatban is gondolkodásra késztet. A T/1 nézőpont a nyomor

(kirekesztettség, kiszolgáltatottság…) átélőié, a szemlélőket pedig ’katasztrófaturistákként’

mutatja be a vers. A feladatban leírt kommentelő technika a részletekre irányítja a figyelmet,

és segít elkerülni a túlzott általánosításokat.

Képek, emberek, mondatok_

Klasszikus kreatív írós és jelenetkészítő feladat. Természetesen mind a képeken, mind a mondatokon

lehet változtatni, frissíteni. Néhány fontos mondat előzetes kiemelése, feldolgozása, kontextusba

helyezése érzékenyebbé teszi a diákokat a darab emeltebb (filozófiai) rétegének megértésére.

A képek forrása:

https://en.wikipedia.org/wiki/Gopnik

https://timedotcom.files.wordpress.com/2014/07/homelessness.jpg

https://24.hu/belfold/2018/06/05/kazincbarcikarol-kiszoritjak-a-problemasakat/

Színdarabtervező műhely_

A feladat ráirányítja a figyelmet a helyszínválasztás, a tér dramaturgiai jelentőségére és

lehetőségeire. Amikor a drámaíró kijelöli a játék terét, egyúttal azt is meghatározza, hogy milyen

figurákkal népesítheti be a színpadot. Valamint azzal is számot vet, hogy az általa ismert színházi

kultúrában kik azok a nézők, akik a bemutatott embereket szemlélni fogják. Az előadás

hatásmechanizmusát döntően befolyásolhatja ez a tényező. Gorkij darabjának újdonságához,

sikeréhez, hatásához hozzátartozik, hogy a színházba járó polgári közönség ezúttal nem saját és nem

is a fölötte elhelyezkedő társadalmi közeg alakjaival találkozik a színpadon, hanem szegényekkel és

TANÁRI JEGYZETEK

https://en.wikipedia.org/wiki/Gopnik

https://timedotcom.files.wordpress.com/2014/07/homelessness.jpg

https://24.hu/belfold/2018/06/05/kazincbarcikarol-kiszoritjak-a-problemasakat/


20

nyomorultakkal –, akik azonban mégsem egy szociológiai lelkiismeret-ébresztő tanmese tanulságaival

szembesítik, hanem az emberlét alapkérdéseivel.

A színdarabtervező játékban alkotói fejjel kell gondolkodni a lehetőségeken és a művészi

mondandón. A diákok feltehetőleg rájönnek, hogy a megadott teret figyelembe véve minél

változatosabb sorsú, helyzetű embereket, színes karaktereket érdemes összegyűjteni. Ugyanakkor

annak igénye is megfogalmazódhat bennük, hogy a mondanivaló, a központi probléma a szociális

szinten túlmutatva általános, közös emberi témaként jelenjen meg a darabban.

A feladat megbeszélése során valószínűleg ki kell térni a realisztikusság problémájára. A szegények,

alacsony társadalmi helyzetű emberek ábrázolásával kapcsolatos érzékenység változóban van. A

színház társadalmi felelősségét szem előtt tartó nézői elvárások erősödnek, a színházak pedig egyre

több szociális projektben vesznek részt a saját színházpedagógiai módszereikkel, eszközeikkel. A

szegények színpadi ábrázolása kényes kérdés, hiszen egy stilizált térben megjelenő, kiművelt

beszédtechnikával és eszközrendszerrel dolgozó színész könnyen művinek, mesterkéltnek tűnhet a

valódi, utcai hajléktalanokhoz vagy hátrányos helyzetű emberekhez képest. A mimetikus művészeti

ágnak számító színházművészetben tovább nehezíti ezt a kérdést, hogy a műveletlen beszédű vagy

„egyszerű” emberek, különösképpen az alkoholisták, a részegek ábrázolásában máig erős az a

hagyomány, amely komikumforrásnak használja ezeket a karaktereket. – A téma gondolkodásra

kínálja magát, nem kell kész megoldási javaslatokhoz eljutni, a problémaérzékenység erősítése már

önmagában is hasznos.

Barkochba és üzenet_

A játék egyrészt a darab felidézését szolgálja, másrészt – áttételesen, a szereplők üzenetei révén –

hozzásegít az első nézői reflexiók megfogalmazásához is.

Emblémák_

A vizuális fantáziát és az elemző gondolkodást egyaránt igénybe vevő feladat a szereplők

rendszerének feltérképezésére és bemutatására. Segítségül felhasználható az idézetgyűjtemény a

segédlet elejéről (7-8. oldal).

Kulcsok a műhöz_

A darab filozófiájához vezető, elemző feladat. Alább néhány gondolat az egyes témákhoz,

motívumokhoz – a teljesség igénye nélkül. A darab kaleidoszkópszerű gazdagságát bizonyítja, hogy

minden téma szinte minden szereplő szempontjából elemezhető, ráadásul az egyes motívumok

egymással is sűrűn összeszövődnek.

IGAZSÁG Az igazság kérdését Luka teszi visszatérő problémává a szálló lakói számára azzal, hogy a

válsághelyzetekkel szembesülve olyan reménykeltő megoldásokat javasol, amelyek

igazságtartalma, realitása kérdéses vagy legalábbis ellenőrizhetetlen számukra (a haldokló

Annát a túlvilági nyugalommal, az alkoholista Színészt gyógyintézménnyel, a tolvaj Pepelt

a szibériai új élet lehetőségével biztatja). A szálló lakói közül szinte mindenki rezonál a


21

témára, és többen is kísérletet tesznek a saját igazságdefiníciójuk megalkotására vagy az

igazsághoz való viszonyuk meghatározására (néhány példa: Klescs: „Nincs munkám, nincs

erőm! Nincs hova menni! Megdöglünk, és senkit nem fog érdekelni. Tessék, ez az

igazság!”; Bubnov: „Én nem tudok így hazudni. Szerintem az igazat kell mondani, úgy,

ahogy van.”; Kosztiljov: „Nem minden igazságra van ám szükség”; Szatyin: „Az igazság a

szabad ember istene!”)

Az igazság körüli szenvedélyes vitával párhuzamosan a szálló lakói egészen eltérő

dolgokkal kapcsolatban vádolják Lukát és egymást hazugsággal. Az igazságéhoz hasonlóan

a hazugság jelentése is kitágul a darab világában. Ugyanúgy „hazugságnak” minősül a

túlvilágról szóló vallásos narratíva és Luka összes reménykeltő elbeszélése, mint Kvásnya

fogadkozása arról, hogy nem megy többé férjhez vagy Násztya regényélményekből

ihletett szerelmi történetei. Utoljára Násztya minősíti megbántottságában hazugságnak a

Báró teljes múltját, identitásának alapját – eljutva addig az abszurd állításig, hogy „nem is

volt nagyapád”.

A szálló lakóinak világában tehát nincsenek tények: a valóság egésze ellenőrizhetetlen,

kizárólag emberi szavakból, elbeszélésekből épül fel. A szavak hitelét pedig semmi nem

garantálja –, ahogyan az Igazság földje sem létezik Luka elbeszélésében.

Ld. még: SZAVAK

SZABADSÁG A szabadságot elsősorban a darab tere teszi motívummá, főtémává.

A szükségszálló sok mindenben emlékeztet börtönre (ld. szinte csak fekhelyekből áll a

berendezés, kevés a személyes tér, idegen emberek vannak összezártva, a lakók többsége

nem tud innen „szabadulni”, stb.), mégsem börtön. Luka szabadon érkezik ide, majd

szabadon távozik: megjelenése és ittléte a szabadság kérdésével szembesíti az itt élőket.

A szabadság fogalmi, elméleti értelmezése azonban érdekes módon sokkal kevésbé

foglalkoztatja a szálló lakóit, mint az igazság, legalábbis azzal ellentétben erről alig

gondolkoznak fennhangon.

Luka megjelenésétől függetlenül csak Vaszilisza és Klescs beszél a helyről való

„szabadulásról” (Vaszilisza a férje meggyilkolásától, Klescs pedig a felesége halálától várja

ezt), de mindketten kudarcot vallanak. Pepel és a Színész Luka hatására gondolkozik el egy

új, másféle és máshol élhető élet lehetőségéről, ám mindketten az itteni életük rabjai

maradnak.

A művelt, olvasott Szatyint az egyetlen, akit – utólag – gondolati síkon is érdekelni kezd a

téma, és egy kis filozófiát gyárt Luka örökségéből („Én értem az öreget. Hazudott, de csak

szánalomból. Én tudom, hogy van ez! Akinek gyenge a lelke, aki a más kenyerét eszi,

annak szüksége van a hazugságra. De, aki a maga ura, aki független, annak mi szüksége

volna rá? A hazugság a rabszolgák és az urak vallása. Az igazság a szabad ember istene!”)

Benne viszont az nem merül fel, hogy a maga által gyártott filozófiából bármi is

következne a gyakorlati életére nézve: neki, a jelek szerint megfelel a szállóbeli élet.

MUNKA A szálló lakóit foglalkoztatja a munka kérdése. Klescs az erkölcsi integritását, a többiek

iránti megvetését alapozza a munkára, Pepel vitatja, hogy a munka adná az ember értékét

(„akkor a ló többet érne mindegyik embernél”), mégis a munka által reméli megváltoztatni

az életét. A Színész ugyancsak természetesnek veszi, hogy az alkoholról való lemondás

mellett dolgoznia kell. Bubnov önkritikusan bevallja, hogy nem szeret dolgozni, Szatyin

pedig egy anarchista minifilozófiát épít a munka megtagadására. A szálló kis


22

társadalmának életét – gyakorlati és erkölcsi értelemben egyaránt – ugyanúgy átszövi a

munka, a pénzkeresés és a megélhetés kérdése, ahogy a polgári társadalmat.

Lukát ellenben (aki amúgy minden fontos elméleti és gyakorlati témáról szívesen nyilvánít

véleményt) egyáltalán nem izgatja a munka kérdése, és nem is szól róla egy árva szót sem.

Viszont ő az egyetlen, aki hajlandó elvégezni egy fizetség nélküli és mindenki által

szabotált közösségi munkát, amikor felmossa a szálló padlóját.

SZAVAK Szatyin egy különös, a darab elején elhangzó elmélkedésben azt állítja, hogy minden szót

megunt. Később ő köti össze a szavakat a könyvekkel, vagyis az írott (irodalmi) művekkel

(„Sok könyvet kiolvastam. Nagyon jó könyvek vannak, bennük különleges szavakkal.”) Vele

párhuzamosan a Színész a Hamlet-ből idéz („Szó, szó, szó!”), és a szavak, szövegek

elfelejtésére panaszkodik. Násztya viszont nagyon is jól emlékszik az általa olvasott

regényekre: közösségi mesemondóként, a regényszövegekbe olvasztva teremti újjá saját

múltját a szállóbeli hallgatóság élvezetére.

A filozofikus hajlamú Szatyin tehát hajlamos elidegenedett módon tekinteni a szavakra és

a nyelvre, aminek párhuzamos, fiktív vagy ellenőrizhetetlen valóságot teremtő

természetébe a többi szereplő is rendre belebotlik (ezért beszélnek annyit az igazságról és

a hazugságról). Ennek egyik látványos példája a regényolvasó, ezért a nyelv által

létrehozott fikciós valósággal különösen bizalmas kapcsolatban élő Násztya, aki nemcsak a

saját életébe szövi bele az olvasmányait, hanem pontosan ráérez a szó valósággal

szembeni erejére, amikor egy egyszerű biológiai tény abszurd tagadásával („nem is volt

nagyapád”) borítja ki a Bárót.

Ld. ehhez még: IGAZSÁG

BECSÜLET A becsület két olyan, viszonylag merev gondolkodású szereplő (Klescs és a Tatár) számára

alapérték, akiket kevésbé érint meg Luka – másokat felkavaró – személyisége.

Közvetlenül Luka érkezése előtt és után elhangzik egy rövid disputa a becsületről,

amelynek főbb mondatai a következők:

Klescs: „Én gyerekkorom óta dolgozom!... nekem van becsületem!”

Bubnov: „Minek nekem becsület? Hát nem vagyok én gazdag.”

Luka: „Jó egészséget a becsületes embereknek!” majd később „Én még a gazembert is

becsülöm. Szerintem egyik bolha sem rosszabb a másiknál. Mind ugrik, mind csíp.”

Luka részéről ezzel le is van zárva a kérdés, megjelenése új témákra és értékekre irányítja

a szálló lakóinak figyelmét.

Később már Klescs sem hivatkozik a becsületre mint őt a többiektől megkülönböztető

értékre, sőt egyik utolsó mondatában feladja a büszkeségét („Mind egyformák vagyunk.

Először nem látod, de meg lehet szokni!”).

A Tatár viszont konok kitartással ismételgeti életelvét: „Becsületesen kell játszani!”,

„Becsületesen kell élni!” – a becsület számára a közösségi játékszabályok betartását

jelenti, miközben tőle teljesen idegen marad a közösségiség Luka által megmutatott,

részvétalapú megélése („Mi közöm hozzá?”, mondja, ha mások problémáira

figyelmeztetik, és „Imádkozz magad”, utasítja el az öngyilkosságára készülő Színész

kérését.)


23

VERÉS Az erőszak, a verés – elsősorban a nők, a feleségek verése – a darab végigfutó, bár nem

kibontott motívuma. A fizikai agresszió mintha az emberek (főleg a nemek!) közti

kapcsolat „természettől” adott része lenne – a témát a mű kommentár nélkül mutatja fel.

(Ld. Szatyin a darab elején megverés után ébredezik; Kvásnyát és Annát verte a férje, és

Natasa is szóba hozza Pepelnek a feleségverést; illetve Luka mondata: „Sokat vertek, attól

lettem ilyen puha.”)

SEMMI A semmi a darab filozófiai alaprétegének főmotívuma. A szereplőket mintha maga a

semmi venné körül, ahogy mindentől (a világ többi részétől, a saját múltjuktól) eloldódva

élnek a szálló Gorkij által „barlangszerűnek” leírt terében. Néhány jellemző idézet:

Bubnov: „Ami volt, elmúlt. Minden lekopott. Maradt a nagy semmi.”

Aljoska: „Az Aljoska nem vágyik semmire! Nem akar semmit, és passz! Egy rubel húszért

eladó! De nem kell semmi. Kimegyek és lefekszem az úttest közepére. Tessék, üssetek

el!”

Medvegyev idézi Aljoskát: „Lefekszik az út közepére, bömbölteti a zenét, üvölt, hogy »nem

akarok semmit, nem vágyom semmire!«”.

Annát Luka így biztatja: „Nem lesz semmi odaát! Az égvilágon semmi!”

Szatyin: „Nincsenek városok, nincsenek emberek! Semmi nincs!” […] „Nincs semmi! Nincs

semmi!”

Násztya: „Nekem már mindegy. Úgysem vagyok jó semmire. Nincs semmim. Nincs

semmi...”

Klescs: „Élni kell. Csak kell, hogy legyen egy hely, nem? Nincs hova menni. Nincs semmi!

Nincs segítség...”

Színész: „Szvercsikov-Zavolzsszkij elmegy […] Ő majd talál magának helyet, ahol nincs…

nincs…” Báró: „Ahol semmi nincs, Sir?” Színész: „Igen! Semmi!”

Násztya a Bárónak: „Nem is volt nagyapád! Nem volt semmi!”

Földényi F. László írja: „Az Éjjeli menedékhely világát a hiány határozza meg: nemcsak

abban a konkrét értelemben véve, hogy a szereplők ki vannak taszítva a társadalomból, és

puszta testükön és nyomorúságos fekhelyükön túl semmivel sem rendelkeznek, hanem a

szó tágabb értelmében is. Bármihez nyúlnak, minden kicsúszik a kezükből, a dolgok

ellenük fordulnak, és mindenről kiderül, hogy semmiféle értékkel nem rendelkezik. […] és

az erkölcsi értékekre is ez érvényes: a lelkiismeret, a szeretet, a becsület csupa felesleges,

fényűzésre alkalmas fogalom, aminek ebben a világban semmi érvénye. A semmi borítja

árnyékát erre a világra”.4

ÉJSZAKA A reggel induló darab a negyedénél (az írott változatban a 2. felvonástól) estébe vált, és

ettől kezdve végig este játszódik. De már a reggel érkező Luka is az éjszakáról énekel

(„Éjszaka van, nem látszik az út…”), majd az emlékezetét visszanyerő Színész szavalata is a

sötétségről (és az út megtalálásáról) szól: „Urak, ha a világ már nem talál / Utat, mely az

igazsághoz vezesse, / S jött egy bolond s az ösvényt megkereste: / A tisztelet őnéki is kijár.

/ Ha holnap a nap nem ad sugarat, / És sötétségben elborul a földünk, / Lehet, hogy

ünneplő ruhákat öltünk, / Mert egy őrült fénylő eszméket ad...”

További, a fentiekkel részben összefüggő motívumjavaslatok: BÖRTÖN, MÚLT ÉS EMLÉKEZET, NEVEK, JÓSÁG

4 Földényi F. László: Utószó. In: A fizikusok. Öt modern dráma. Európa Könyvkiadó, Budapest 1986. 503-504.o.


24

Luka vándorol_

A játék segítségével a diákok „bedobhatják” az általuk látott vagy elképzelt Lukát néhány másik

irodalmi (vagy filmből, sorozatokból, színházból ismert) mű világába, olyan szereplők közé, akiknek az

életproblémáit ismerik. A semmiből betoppanó, majd ismét eltűnő rejtélyes figura bárhol

kérdezősködhet, megoldási javaslatokat tehet, képviselheti a reményt, az illúziót, az együttérzést… –

a megformálói döntése szerint. A játék során így a diákok maguk bonthatják ki a darab egyik nagy

vonzerejét: a Luka alakja által kínált lehetőségek tárházát.

„Nem tudjuk, honnan érkezik, nem tudjuk, hová tűnik el, de megjelenésével felkavarja az állóvizet.

Tolsztojra emlékeztető figura: szeretetet, megértést, tiszteletet prédikál, és úton-útfélen hirdeti:

nincsen olyan ember, akinek ne lenne valamilyen, csakis őrá jellemző értéke, tiszteletre méltó

tulajdonsága […] szinte Megváltóként bolyong a mélyben, hogy azután hirtelen ismét távozzon. […]

Ám, ha színpadon látjuk a darabot […] Luka alakja könnyen más fénybe kerül. Nemcsak megváltóként

értelmezhető, hanem szélhámosként is: mindenkit becsap és rászed, hamisan prédikál” (Földényi F.

László).5

Az Örkény Színházban Gálffi László alakításában előttünk álló Lukát elsősorban talán az jellemzi, hogy

végtelenül kíváncsi az emberekre – nincs a világon, ami embertársainál jobban érdekelné.

Kíváncsisága empátiával és szinte művészi fantáziával párosul: személyre szabott ötleteit, tanácsait

gyakran saját a mesélőkedve és -tehetsége inspirálja. Rejtélyes és kétértelmű figura, mégsem tolsztoji

próféta és nem is gyanús szélhámos – hanem egy meglepően szabad ember.

5 Földényi F. László: Utószó. In: A fizikusok. Öt modern dráma. Európa Könyvkiadó, Budapest 1986. 504-505.o.


25

IRAM az ÖrkényKÖZben….

---> https://koz.orkenyszinhaz.hu/tanaroknak/

RÁHANGOLÓ FLESS diákcsoportoknak

Színházi játékokból és beszélgetésekből felépülő kétórás képzelettorna a színház próbatermében, az előadást megelőző héten. A FLESS-en olyan élményanyag kerül a fejünkbe, amelyet majd az előadás működtet tovább, amely asszociációkat kapcsol a színházi élményhez. Színházat nézni és figyelni tanulunk, feltérképezzük, mi közünk lehet a választott előadáshoz.

• A színházlátogatáshoz a kísérő pedagógusnak vendégjegyet (50%), a csoportnak kedvezményt biztosítunk. A

foglalkozások ingyenesek.

• Igény szerint az előadás után közvetlenül is sor kerülhet beszélgetésre a látottakról a színház művészeinek

közreműködésével.

• Örömmel fogadunk reflexiókat és észrevételeket tanároktól és diákoktól egyaránt, ezek komoly segítséget

jelentenek a munkánkban.

• További infó az osztályoknak kínált FLESS foglalkozásokról:

---> koz.orkenyszinhaz.hu/tanari-fless-rahangolo-foglalkozas-diakcsoportoknak

• Jelentkezés ---> [email protected]

TANÁR I RAM A TANÁR I RAM műhelyprogramjai lehetővé teszik, hogy a színház iránt érdeklődő pedagógusok betekintést kapjanak a színházi alkotófolyamatokba és az IRAM munkájába, így saját szakmai hétköznapjaikba is még hatékonyabban építhetik be a színház által nyújtott lehetőségeket.

• PRÓBANÉZÉS – a TANÁR I RAM tagjait rendszeresen meghívjuk a házi vagy a nyilvános főpróbára, amely után

rövid szakmai konzultációt tartunk.

• ONLINE KÉRDŐÍVES KONZULTÁCIÓ – az új bemutatók kapcsán nagy segítség a színház és az IRAM számára a

pedagógusok jelenléte: kritikájukkal, ötleteikkel, kéréseikkel hozzájárulnak az ifjúsági program folyamatos fejlődéséhez.

• OLVASÓPRÓBA-DEMÓ – Beszélgetés a rendezővel, a látványtervezőkkel és a dramaturggal. A résztvevők

betekintést nyerhetnek az előadás létrehozásának folyamatába, az előkészületekbe, megismerhetik a díszlet- és jelmezterveket, és találkoznak azokkal a dilemmákkal is, amelyekkel az alkotóknak a próbafolyamat során kell szembenézniük. A TANÁR I RAM résztvevői ezekre az alkalmakra is meghívást kapnak.

• TRÉNINGEK – az IRAM munkatársai minden évben több tréninget, workshopot, műhelygyakorlatot

szerveznek a pedagógusok számára különböző témakörök feldolgozásával.

• ISZAP – Internetes Színházi AlkotóPortálunkon, az ISZAP-on diákoknak szóló alkotói pályázatokat hirdetünk. A

felhívásokról a TANÁR I RAM tagjait is értesítjük, és örömmel vesszük, ha diákjaikkal részt vesznek a pályázatokon.

• HÍRLEVÉL – havonta egyszer jelentkezünk a műhely híreivel, ajánlataival. A hírlevélre feliratkozó pedagógusok

így mindig időben értesülnek a TANÁR I RAM programjairól. FELIRATKOZÁS: ---> koz.orkenyszinhaz.hu

INTERAKTÍV MŰSORFÜZET – repertoáron lévő előadásainkhoz. Azoknak, akik a szünetben, a hazaúton vagy másnap sem szeretnének infó nélkül maradni. A színházba érkező diákok és tanáraik számára is szeretettel ajánljuk a mobiltelefonra optimalizált kapcsolódó kvízjátékokat, mini tudáspróbákat, amelyek végén a színészekkel készített gifek

segítségével kaphatnak értékelést. ---> https://im.orkenyszinhaz.hu

AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZ MINT AZ

OKTATÁS PARTNERE

ONLINE MŰSORFÜZET, KVÍZ, KÖZÖNSÉGPROGRAMOK ÉS TANÁRI A MÉLYBENHEZ: https://iram.orkenyszinhaz.hu/a-melyben-im/

http://koz.orkenyszinhaz.hu/tanari-fless-rahangolo-foglalkozas-diakcsoportoknak

mailto:[email protected]

http://koz.orkenyszinhaz.hu/

https://im.orkenyszinhaz.hu/

https://iram.orkenyszinhaz.hu/a-melyben-im/


26

M. GORKIJ

A MÉLYBEN

(Éjjeli menedékhely)

Fordította: Radnai Annamária

Kosztiljov Znamenák István

Vaszilisza Hámori Gabriella

Natasa Zsigmond Emőke

Vászka Pepel Patkós Márton

Szatyin Csuja Imre

Színész Nagy Zsolt

Báró Polgár Csaba

Násztya Kerekes Éva

Klescs Dóra Béla

Anna Kókai Tünde

Bubnov Vajda Milán

Kvásnya Csákányi Eszter

Medvegyev Ficza István

Tatár Máthé Zsolt

Cickány Novkov Máté

Aljoska Jéger Zsombor

Luka Gálffi László

díszlet: Khell Zsolt

világítás: Bányai Tamás

jelmez: Szlávik Juli

dramaturg: Gábor Sára

zenei vezető: Kákonyi Árpád

súgó: Kanizsay Zita

ügyelő: Mózer Zsolt

rendezőasszisztens-gyakornok: Perényi Luca e.h.

a rendező munkatársa: Érdi Ariadne

Rendező: Ascher Tamás

Bemutató: 2019. április 13.

Az előadást két részben, egy szünettel játsszuk, hossza kb. 2 óra 20 perc.

Előadásfotók: Horváth Judit

A segédanyag az Örkény Színház ifjúsági programja, az IRAM keretében készült.

IRAM · Az IRAM Ifjúsági Részleg és AlkotóMűhely fontos feladata, hogy pedagógusokkal...

Documents

Transcript of IRAM · Az IRAM Ifjúsági Részleg és AlkotóMűhely fontos feladata, hogy pedagógusokkal...