TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001

Koragyermekkori (0-7 év) program

II. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI MÓDSZEREK JÓ GYAKORLATAI

Szexuális felvilágosítás

Szexuális felvilágosítás értelmi sérültek részére

OTH, Budapest

2013.

1

Szerző

Szennai Erzsébet védőnő

A TÁMOP 6.1.4 kiemelt projekt szakmai vezetése

Prof. Dr. Fogarasi András szakmai vezető

Kereki Judit szakmai vezető koordinátor

Módszertan alprojekt szakmai vezetése

Odor Andrea módszertan szakmai alprojekt vezető II.

Módszertan V. Esetfeldolgozás és tapasztalatcsere pilot elemi projektvezetője

Bíróné Asbóth Katalin

2

A pályázó bemutatkozása

Negyedik tanéve dolgozom védőnőként egy egységes gyógypedagógiai módszertani

intézményben, ahová pályakezdőként kerültem, miután 2009-ben diplomáztam.

Az intézményben tanulásban akadályozottak, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok

járnak, korosztályukat tekintve 3-tól 24 évesig. Ennek megfelelően több részre tagolható

az intézmény: óvoda, tanulásban akadályozottak iskolája (1–8. osztály), értelmileg

akadályozottak iskolája – szakiskola (1–12. osztály értelmileg sérültek részére).

A jó gyakorlatot megalapozó szükségletek, igények

A 2010/2011-es tanévben indult el a szexuális nevelés program az értelmileg

akadályozottak iskolájában az akkori 7. és 8. évfolyamon belül. A program kezdetekor

13-14 éves tanulók (kamaszkorban lévők) alkották a kört, hiszen ez az időszak az, ami

magával hozza a bizonytalanságot, saját testük változásait, szerelmet, szexuális

kíváncsiságot, erős érzelmi változásokat.

Több, az iskolában dolgozó felnőtt, illetve pedagógus jelezte, hogy megjelentek bizonyos

hibás szexuális szokások a diákoknál, amiket tisztázni kellene, mielőtt rögzülnének. A

gyermekekkel foglalkozó pedagógusok pedig fontosnak tartották, hogy egy olyan

személy vezesse az órákat, aki nem az osztályban tanít, de a gyermekek által jól ismert

és hiteles a témában (könnyebben megnyílnak előtte a gyermekek intim témakörben).

Ezen túl az iskola tanulóival beszélgetve sok esetben fény derült arra, hogy a szexualitás,

az intim dolgok témaköre teljes mértékben tabu téma kicsiknél, nagyoknál egyaránt.

Fontosnak tartom, hogy beszéljünk velük a szexualitás témájáról. A nagyobbak között

vannak, akiknek párkapcsolatuk van, szexuális életet élnek, de nagyon sok esetben

nincsenek tisztában olyan ismeretekkel, amelyek esetleg velük egykorú, mentálisan ép

társaiknak evidencia.

A jó gyakorlat bemutatása

A jó gyakorlat célja

Az osztályfőnökökkel egyeztetve és a gyermekek igényeit felmérve, kidolgoztam egy

programsorozatot, amelynek céljai: a diákoknak alapvető szexuális és nemi fejlődésbeli

ismeretek átadása, a helyes szexuális viselkedés kialakítása, biztonságos párkapcsolat,

védekezés, nemi úton terjedő betegségek megelőzése, személyes higiénia kialakítása

3

(önellátás-növelés), önmaguk, illetve társaik elfogadása, a testi változások megfelelő

kezelése, a nemi identitás erősítése.

A jó gyakorlat hatékonyságát megalapozó jellemző körülmények

Az általam kidolgozott programsorozat váza, alapkövei csoportonként ugyanazok,

azonban a gyermekek és osztályok, korcsoportok közötti különbségek, az értelmi

érettség különböző fokozatai miatt az egyes órák mindig valamiben újak, feldolgozásban

és módszerekben különböznek egymástól. Emiatt nyitottnak kell lenni arra, hogy akár az

adott órán belül is szükséges lehet váltani az alkalmazott módszerek,

szemléltetőeszközök között.

Érdemes megemlíteni, hogy a programból több elemet alkalmazok tanulásban

akadályozottaknak tartott órákon is, és az a tapasztalatom, hogy könnyebben megértik

az adott témákat.

A program során három korcsoporttal dolgozom.

I. csoport: 9–11 év

II. csoport: 12–15 év

III. csoport: 16–23 év

(2013-tól kibővült 25–30 évesekkel is)

A legkisebbeknél (I. csoport) higiénia, intim higiénia, serdülőkori főbb változások,

menstruáció a feldolgozott téma. A II. csoportnál a pszichoszexuális érésről kis

csoportokban beszélünk, főként a 15 évesekkel, a többi témát közösen dolgozzuk fel. A

16–23 évesek (III.) csoportjában minden témát végigveszünk, így egy gyermek, mire a

szakiskolás kort eléri, némely témáról többször is hall. Ezért is fontos, hogy a módszerek,

szemléltetőeszközök váltakozzanak, frissüljenek.

Munkám kezdetekor szembesültem azzal, hogy nincs elég felhasználható anyagom az

értelmi sérültek egészségneveléséhez. Az elméleti tudás, amit a képzésem során kaptam,

nehezen volt adaptálható az adott intézményben, közösségben. Így amikor az igények

jelentkeztek, szükséges volt az értelmi sérültek részére kidolgozni, adaptálni a családi

életre neveléssel, szexedukációval kapcsolatos ismereteket. Minél jobban megismertem a

tanulókat, annál jobban tudtam az ő igényeikhez igazítani a tananyagot. Így alakult ki a

jelenleg alkalmazott programsorozat, amely enyhe és középsúlyos értelmi sérültek

számára, tanórai keretek között hatékony.

4

A jó gyakorlat kifejtése

Alkalmazott módszerek

Az értelmileg sérült gyermekek intuitív módon tanulnak, azaz nem megértik, hanem

elsősorban megérzik, vagy ráéreznek a közölt tananyagra. Ennek elősegítéséhez

rendkívül széles skálájú szemléltetést szükséges alkalmazni, hogy a különböző

fejlettségi, érettségi szinten lévő gyermekhez eljusson a tananyag, azt interpretálni

tudják. Ennek alapja, hogy minél több érzékszervüket kell bevonni. Lehetőség szerint egy

órán belül kapjanak vizuális, audiovizuális, audiolingvális ingereket, és amennyiben mód

van rá, az ízlelés és a tapintás is szerepet kaphasson. Ennek fontosságát az is

alátámasztja, hogy egyes diákok csupán rövid ideig képesek aktívan figyelni az

elhangzottakra.

Egyidejűleg is többféle módszer futhat az órán a résztvevők függvényében. Például ha

autista, autisztikus tanuló is jelen van, akkor neki lehetőséget kell adni arra, hogy

egyedül fogadja be a tananyagot, nem kötelezhető a csoportos munkában való

részvételre.

Tantermi módszerek

a. Filmek, kisfilmek, spotok vetítése: a 3 perces spotoktól egészen a 1,5l órás

filmekig használok videoanyagot a téma könnyebb megértéséhez, különösen a

várandósság témakörében. A bejátszások ismeretterjesztő filmekből származnak,

amelyeket egyéni kutatómunka során gyűjtöttem össze, és teszem

feldolgozhatóvá a célcsoport számára.

b. Interaktív ábrák: informatikai eszközökön bemutatható leegyszerűsített,

sematizált ábrák, amelyeken az egér mozgatásával az egyes képrészletek

kinagyíthatók, részletesebbé tehetők.

c. PowerPoint prezentáció: amely során kiemelt szerepet kapnak a képek, háttérbe

szorítva a szöveges megjelenítést. Ennek oka a diákok értelmi képességeinek

fejletlensége, emellett egyes tanulóknál az analfabetizmus.

d. Csoportmunka: a diákok két-három csoportra osztva (fiúk–lányok, vagy

vegyesen), önállóan dolgozzák fel az anyag egy részét. A feladat teljesítését

követően az eredményeket megosztják az osztállyal, amit közösen megbeszélünk.

5

e. Frontális osztálymunka: általam vezetett, az egész osztály részvételével zajló vita,

magyarázat, kérdésfeltevés, válaszkeresés.

f. Szabad asszociációs gyakorlat: egyes témák bevezetésekor alkalmazott módszer.

A tanulók előzetes instrukciók nélkül szavakról, képekről elmondják első

gondolataikat, érzéseiket. Az általuk megfogalmazottak irányítják a tanóra

menetét.

g. Szemléltetés tapintással, ízleléssel: némely órákon lehetőség adódik ezen

érzékszervek bevonására is játék vagy tájékozódás céljából. Például anatómiai

ismeretek pontosabb megértése miatt megérintik testük különböző részeit

(csípőlapát, has, váll); mulázsok használata önvizsgálat témájában, várandósság

témakörben a vizsgálatok megbeszélésekor cukros víz kóstolása.

h. Szemléltetés kézjelekkel: a téma interpretálását elősegítő eszköz. Bizonyos

esetekben az általam kitalált kézjelek közbeiktatásával könnyebben

értelmezhetővé vált számukra a tananyag.

i. Szemléltetés tárgyak használatával: a témákhoz kapcsolódó tárgyak bemutatása,

használatuk elsajátítása (egészségügyi, tisztasági betét, tampon, vatta, óvszer,

terhességi teszt, magzati modellek, here és emlő mulázs).

j. Rajzok, képek, illusztrációk: általam készített színes, egyszerű eszközök. A

könnyebb befogadhatóság érdekében készültek, mivel a témában fellelhető

illusztrációk bonyolultak voltak számukra.

Tantermen kívüli módszerek

a. Nőgyógyászati szakrendelő látogatása: az órák kiegészítő része, hogy

nőgyógyászati szakrendelő-látogatásra viszem a csoportokat, főleg lányokat.

Ezeken az alkalmakon területi védőnő mutatja meg nekik a rendelőt, a foglalkozás

során szó esik a bejelentkezésről, arról, hogy milyen esetekben lehet felkeresni

egy nőgyógyászt, mi a vizsgálat menete, és természetesen helye van az általuk

feltett kérdéseknek is.

b. Mentálhigiénés beszélgetések: hetente két alkalommal tartok fogadóórát,

amelynek keretében lehetőségük nyílik a diákoknak személyes találkozásra,

kérdésfeltevésre, egyéni problémáik megbeszélésére, amire az óra keretein belül

6

nincs idő. Szükség esetén ettől eltérő időpontban is rendelkezésre állok.

Mentálhigiénés beszélgetésekre nemcsak tanulók igényei alapján, hanem nevelők,

tanárok kérésére is sor kerülhet.

c. Kihelyezett inkubátor megtekintése: a város egyik kórházában megnézzük azt az

inkubátort, ahova a nem kívánt csecsemőket helyezik esetenként a szülők.

Témák és feldolgozásuk

Jelenleg hét fő témája van a középsúlyos értelmileg akadályozott diákok számára tartott

egészségnevelés foglalkozásoknak:

I. Fiúk, lányok közti különbségek, változások fiúknál és lányoknál

serdülőkorban

II. Anatómiai ismeretek

III. Pszichoszexuális érés lépcsőfokai

IV. Szerelem, szex, párkapcsolat

V. Fogamzásgátlás

VI. Várandósság, abortusz

VII. Szexuális úton terjedő betegségek

Egy-egy téma azonban nem egyenlő egy-egy tanóra anyagával. A témák legtöbbször

több órát igényelnek, de ez nagyban függ a diákok befogadóképességétől, az

életszituációiktól, saját élményeiktől, az érettségtől, a szellemi szintjüktől és az

életkortól. A témák közötti sorrend áltanosságban véve nem változik.

A témakörök kialakításában szerepe volt a gyermekek igényeinek is, amelyeket jeleztek

felém. Így került be a szerelem, szex témakörébe a párkapcsolat, és ezzel együtt a

szakítás, mint külön részegység.

7

I. Fiúk, lányok közti különbségek, serdülőkori változások

Az ember életében folyton változások mennek végbe. Ennél a témánál kezdetben csak a

serdülőkori változásokat beszéltük meg. Fontos ugyanakkor, hogy képet kapjanak arról,

hogy a csecsemőkortól kezdve milyen változások zajlanak le az emberben.

Összehasonlítva egy csecsemőt egy kisdeddel, óvodáskorút a kisiskolással, kiskamaszt

egy 16-17 évessel, férfit a nővel.

A serdülőkori változások téma feldolgozásakor két csoportban dolgozunk: fiúk és lányok.

Csoportonként 1-1 ember ráfekszik egy papírra, a többiek körberajzolják. Majd azt a

feladatot kapják, hogy minden testrészt rajzoljanak rá az emberi körvonalra, ami az

adott nemre jellemző. Ezt közösen végigbeszéljük, szükség esetén kiegészítjük. Nem

csak a testi változásokat szükséges megbeszélni. Szó esik az érzelmi változásokról,

kapcsolatokról, barátságról.

Nagyobb korcsoporttal az újszülöttkortól kezdve hasonlítjuk össze az életszakaszokat,

beszélve egy csecsemő, kisded, óvodás, iskolás szükségleteiről, igényeiről, képességeiről,

a róla való gondoskodásról, kicsit előrevetítve a szülői szerepre való felkészülést. Így

ennél a csoportnál a serdülőkori különbségek témaköre részletesebb bevezetést kap.

II. Anatómiai ismeretek

A téma feldolgozásának célja, hogy ismerjék meg testüket, tudják a két nem külső és

belső nemi szerveit elkülöníteni. A már elkülönített férfi-női nemi szervek részletesebb

átbeszélése is megtörténik (szerepüknek, fontosságuknak megbeszélése).

Különböző módszerekkel (interaktív ábrák, prezentáció, illusztrációk) szemléltetve,

beszélgetéssel egybekötött előadás formájában ismerkedünk meg a lányok, majd a fiúk

külső, illetve belső nemi szerveivel. Nekik nehéz elképzelni, hogy milyen a testük

belülről, ezért fontosnak tartom a rajzokat, ábrákat.

Ezen a témakörön belül beszélünk a menstruációról, a menstruációkor használatos

eszközökről, gyógyszerekről, az érzéseikről, és hogy mit gondolnak a fiúk, hogyan

kellene viszonyulniuk ebben az időszakban a lányokhoz, illetve a lányoknak a fiúkhoz. A

téma következő fontos része az intim higiénia mindkét nem esetében.

Kiemelten fontosnak tartom, hogy beszéljünk az önvizsgálatról, daganatokról. Here- és

emlőmulázsok segítségével még jobban szemléltethető az önvizsgálat menete, a

tanulóknak lehetősége van mulázsokon kipróbálni, megtanulni az önvizsgálatot.

8

III. A pszichoszexuális érés lépcsőfokai

A III. korcsoporttal és a II. korcsoport esetén csoportbontás formájában dolgozzuk fel a

témát. Szexuális vágy, fantázia körülírása. Mint felnőttek már túlléptek néhány

lépcsőfokon, fontos, hogy ne csak a lépcsőfokok sorrendjével legyenek tisztában,

ismerjék meg az itt használt fogalmakat, tudják helyesen beépíteni az életükbe,

megfelelő környezetben alkalmazni.

Értelmezzük, megfogalmazzuk, mit is jelent a szexuális vágy, fantázia. Milyen idős

korban jelenik meg. Majd lépcsőnként, fokról fokra haladva megismerkedünk a

pszichoszexuális érés folyamatával. A főbb lépcsőfokok:

– Amikor még nem történik „semmi” vagyis a „no sex” időszaka. Mikor gondol először az

ember a másik nemre? Például óvodáskorban már érdeklődnek, kíváncsiak a gyerekek.

– Maszturbáció: hol lehet ezt tenni, hol nem? Szégyen egy ember életében?

– Petting a párkapcsolatban: Mit jelent, hogyan lehet megélni ezt egy kapcsolaton belül?

Miért fontos egy kapcsolatban? Mi a különbség petting és nemi aktus között?

– A nemi aktus: már előrevetíti a fogamzásgátlás, várandósság, abortusz témakörét. Egy

meggondolatlan, nem átgondolt tettnek mindig lesznek következményei. Elég csak a

fizikai érettség? Szükséges más téren való érettség egy ilyen kapcsolathoz? Mi az, ami

szükséges ahhoz, hogy az embernek ne legyen csalódás az első szexuális együttléte?

Beszélünk arról is, hogy hogyan képzelik el az első nemi aktus körülményeit.

IV. Szerelem, szex, párkapcsolat

A témán belül beszélünk a párkapcsolatokról, szakításról. Arról, hogy milyennek képzelik

az ideális társukat, milyen személyt szeretnének társnak.

Mint minden embernek, az értelmi sérülteknek is vannak érzéseik. Ezek megfoghatatlan

dolgok számukra, amit verbálisan nehezen fejeznek ki, a beszélgetés során inkább

nonverbálisan (grimaszokkal, kezük mozdulataival) adják át ezeknek az érzéseknek a

fontosságát, milyenségét. Ennél a témakörnél körbeírjuk a szerelem és szex szavak

jelentését. Minden egyes szó, ami eszükbe jut fontos, ezek felkerülnek egy papírra

(szabad asszociáció). Ezt követően megnézzük, van-e különbség az állatok és emberek

között. Létezik-e szerelem szex nélkül, vagy szex szerelem nélkül? Szükséges a kettőnek

az egyidejű jelenléte. A tapasztalataim alapján a papírra felírt szavak nagy része

érzelmeket tükröz. Más kérdések is felvetődnek, például hogy mi lehet a következménye

egy meggondolatlan kalandnak (betegség, terhesség)?

Alkalmanként csoportbontásban dolgozunk, képességeknek megfelelően, van egy

csoport, aki képekből készít plakátot a szerelemről, míg a másik csoport szavakat, általuk

9

ismert dalszöveget ír a lapra, vagy rajz segítségével jelenítik meg, hogy mit jelent

számukra a szerelem.

A párkapcsolatokról, szakításról is ezen a témán belül beszélünk. Legelőször egy csak

fiúkból álló osztály kért meg arra, hogy beszélgessünk a párkapcsolatokról, a szakításról.

Ezekre az órákra a szexuális úton terjedő betegségek kapcsán vissza tudunk csatolni.

Elmondják, milyennek képzelik az ideális társukat, mit szeretnének. Fiú–lány

csoportokban dolgozva rögzítjük, milyen elvárásaik vannak az ellenkező nemmel

szemben, milyen tulajdonsága legyen annak a férfinak/nőnek, akivel együtt élnének,

akivel a gyermeküket nevelnék. Általánosságban véve az óra végére megalkotnak egy

személyt, akinek külső jegyeit alig sorolják fel, de belső személyiségét a lehető

legrészletesebben körbeírják. Az idősebb korcsoportnál már megfigyelhető, hogy

társadalmi szinten is fontos számukra, hogy ki a párjuk (szempont, hogy legyen kereset,

hely, ahol élnek, stb.).

A szakítás is külön szerepel az órák során. Az érintett kérdések és szempontok például,

hogy ki, milyen mértékben sérül meg egy szakítás kapcsán?

A szerelem, szex, szakítás témák során megbeszéljük a tanulók által megemlített saját

élményeket. Milyen volt, jelenleg milyen a párkapcsolatuk? Jól érzik magukat benne? Mi

az, amin változtatnának, mik a nehézségek?

Ha valaki élt át már szakítást, lehetősége nyílik beszélni róla, akár az óra keretein belül,

akár személyes beszélgetés formájában. Fontos, hogy a felmerülő (már megélt, de még

nem feldolgozott) életesemények igény szerint megbeszélésre, kibeszélésre kerüljenek.

V. Fogamzásgátlás

A nehezebben megfogható témák körébe tartozik. Főleg általuk a jövőben elsajátítható

módszerek kerülnek bemutatásra. Képekkel illusztrált prezentációval történik a téma

feldolgozása. Nagy szerepet kapnak a szemléltetésben a tárgyak és használatuk: óvszer

vásárlásának főbb szempontjai, használatának elsajátítása, fogamzásgátló tabletta

felíratásának módja, szedésének szempontjai. Milyen módszert tudnak alkalmazni, ha

egy betegség miatt rendszeresen gyógyszert kell szedniük? Ki az, aki felírhatja a

fogamzásgátló tablettát? Milyen vizsgálatok szükségesek a tabletta felírásához?

Nem csak a fogamzásgátlás megvalósításáról szükséges beszélnünk. Minden esetben

megvitatjuk, feldolgozzuk azt a kérdést: kinek a feladata a fogamzásgátlás? Egy

10

kapcsolaton belül mit várnak el? Melyik fél felelős szerintük a megfelelő védekezésért? Ha

sikertelen egy módszer, kit hibáztatnak? Milyen hatással lehet a jelenlegi

párkapcsolatukra egy nem várt terhesség?

VI. Várandósság, abortusz

Minden gyermek élete során találkozik, találkozott vagy hallott állapotos, szülésen vagy

abortuszon átesett nőkről. Ezeket az élményeiket elmesélve vágunk bele ebbe az

utazásba az anyaméhen belül. Szükséges a férfi-női testi különbségek ismételt

átbeszélése. Sok esetben a külső-belső nemi szervekről hosszabb ismétlést kell tartani.

Nehezebben érthető kérdés, ami felmerül a témán belül, hogy miért csak nők lesznek

várandósok? Ez a kérdés is indokolja az anatómiai ismeretek újbóli áttekintését.

A téma kapcsán beszélünk a magzat fejlődéséről, szerveinek fontosságáról, az anya

életmódjáról, táplálkozásról, káros szenvedélyekről. Fontos, hogy tudják, az életük

mekkora hatással lehet más életére, ebben az esetben egy magzatéra.

A feldolgozás során több eszközt, módszert alkalmazok: magzati modellek, prezentációk,

3D ultrahangos képek, illetve videofelvételek megtekintésével még közelebb hozható a

várandósság lefolyása. Játékként témához illő memóriakártyák, puzzle is alkalmazásra

kerül.

Fontos kérdések, amik megbeszélésre kerülnek várandósság témakörben: Ki tudja az

anya hordani a gyermeket? El tudják tartani? Szereti azt a személyt, akitől a gyermeket

várja? Akar egyáltalán szülő lenni? Milyen feladatok várnak rá? Milyen jövőt képzel el a

gyermekének? Jelenleg fel tudna nevelni egy gyermeket? Párkapcsolat és szex témakör:

szeretik egymást? Felkészültek a szexuális együttlétre?

VII. Szexuális úton terjedő betegségek

Különböző kérdésekre keressük a választ: Bárki lehet beteg? Meg tudjuk védeni

magunkat a betegségektől? Mit tehetünk ellene? Mit tegyünk, ha nálunk jelentkeznek a

tünetek, hová fordulhatunk, van-e következményük? Végigtekintjük az előforduló

tüneteket a betegségek esetében, kitérve különböző helytelen szexuális viselkedési

formákra is.

Egy pohár vagy tányér „életének” segítségével történik a téma feldolgozása. Minden diák

kap egy számozott poharat (a számokhoz egy-egy betegség tartozik), amiben víz van.

11

Tetszés szerint egyik pohárból a másikba öntik át a folyadékot. A játék végén

megbeszéljük, ki milyen betegséggel indult, kit fertőzött meg, illetve mit kapott el.

Ezután beszélünk a betegségekről egyesével, megbeszéljük a poháron feltüntetett

betegség tüneteit, megnézzük, lehet-e hasonló tünete két betegségnek. Lépésről lépésre

vesszük a gyógyuláshoz szükséges feltételeket, mint például szakorvosi vizsgálat,

gyógyszer fontossága, partner védelme és a partner megfelelő orvosi ellátása,

kontrollvizsgálat.

A jó gyakorlat eredményei, hatásai

Az eredményeket főként az osztályfőnökök, tanítók, szülők visszajelzései alapján lehet

elkönyvelni. Fontos, hogy még ha nem is minden óra után, de témakörönként, vagy 3-4

alkalom elteltével kapjak visszajelzéseket.

Előző tanév végén megkerestem azokat a személyeket, osztályfőnököket, akik már a

program indulásakor részt vettek a csoportjaikkal ezeken az órákon. Kértem, hogy

értékeljék az eddigi időszakot, beszéljenek elvárásaikról, azokról a dolgokról, amiken

változtatni szeretnének, és a megjelenő eredményekről.

Szakiskola – vezető visszajelzése

Meglátása szerint a témák maximálisan feldolgozásra kerülnek az órákon, és a

visszacsatolás lehetősége is adott. A részt vevő diákok a programnak köszönhetően már

helyesen fogalmaznak meg dolgokat. Fontosnak tartja a rendszerességet. A szexuális

felvilágosításnak ezt a formáját egyrészt elengedhetetlennek tartja, másrészt mindez

megkönnyíti a pedagógusok munkáját, és nem utolsósorban a gyermekek is élvezik,

tetszik nekik.

A szexualitás tabu téma volt az értelmileg sérült diákok számára, de még ha mentálisan

nincsenek is olyan szinten, az ösztönök itt is ugyanúgy működnek, mint más embereknél.

Ezért szükséges már 7-8. osztályban elkezdeni a témák alapjainak lefektetését, ugyanis

elengedhetetlen a megalapozott nevelés. Az itt tanulókat meg kell tanítani az intimitásra,

a helyes szexuális viselkedésre, például olyan alapokra, mint hogy hol maszturbálhat, hol

nem.

Pozitív dolognak tartja, hogy a gyermekek be vannak vonva az órákon, és nem csak

passzív szemlélők. Kiemelten pozitívnak értékelte a szemléltetés módjait, a módszereket,

a több módon való szemléltetést és a sok gyakorlást.

12

A jövőre nézve javasolta a csoportok bontását, így még nyíltabb beszélgetésekre lenne

lehetőség csak lányok és csak fiúk által alkotott csoportokban.

Szakiskola – osztályfőnök visszajelzése

Kiválónak ítélte, hogy az órákon szerepe van a modern eszközöknek, a vizuális

megerősítésnek, ezáltal közvetlenül a tanulóknak szól, az ő nyelvükön történik a

felvilágosítás. Tetszését nyilvánította ki az érzékszervek több oldalról való bevonása

kapcsán (látás, tapintás). Meglátása szerint a használt eszközök egyszerűek, mégis

hatékonyságot eredményeznek (a fiúk, lányok közti különbségek csomagolópapíron

történő bemutatása). Az órákon kölcsönös az együttműködés, a diákok cselekvésre

vannak késztetve, ami sok esetben egyben vicces és tanulságos.

A tanulók az órán néznek filmeket, képeket, nem csak az elméleti részen van a hangsúly,

az elmélet csak alap, ahonnan kiindulva az érzékszervek használatával, bevonásával

eljutnak a gyakorlatig.

A visszajelzés folyamatosan érkezik a tanulóktól is, akik várják ezeket az órákat,

találkozásokat. Említésre méltó, hogy a szókincsük is fejlődött, bővült a témában. Nem

egyszavas válaszokat adnak, mondatokban fejezik ki magukat, fejlődik a komplex

gondolkodásuk (figyelem, emlékezőképesség).

A csoportmunka során a diákok nagyon őszinték, emiatt (pl.: szóplakátok készítésekor –

szabad asszociációs gyakorlat) akár közönséges szavakat is használnak, mernek

használni egy adott téma megbeszélésekor. Ez elősegítette a nyílt, együttműködő

kapcsolatot, ami megkönnyítette számukra a megértés folyamatát.

Mint szülő is megjegyezte, hogy erről nehéz a gyermekeknek beszélni (mentális

állapottól függetlenül), így az egészségnevelés órák segítséget adnak ebben.

Értelmileg akadályozottak iskolája – az első csoport osztályfőnök visszajelzése

A program a 2010/2011-es tanévben indult az akkori 7. és 8. évfolyamon belül.

Amit a programtól vár, az megegyezik a program céljaival: az alapvető szexuális és nemi

fejlődésbeli ismeretek átadása, a helyes szexuális viselkedés kialakítása, személyes

higiénia kialakítása (önellátás-növelés), önmaguk, illetve társaik elfogadása, a testi

változások megfelelő kezelése, a nemi identitás erősítése.

A hatás nem volt azonnal lemérhető, de a két éve rendszeresen beiktatott órák hosszabb

távon mérhető hatásokat hoztak.

– A gyermekeknél hibásan kialakult szexuális szokások alkalmazása jelentősen csökkent,

megszűnt. Megtanulták, hol és hogyan kell helyesen kezelni a feltörő szexuális vágyukat,

13

és egyben azt is, hogy ez természetes folyamata a nemi érésnek, nem kell szégyenként

megélni.

– Az elméleti ismeretek nagy magabiztosságot adtak a serdülőkorban megjelenő

változásoknál (lányok esetében a menstruáció). Nem érte váratlanul őket az első

menstruáció, hiszen már sokat hallottak róla. Ebben a szülők is megerősítettek minket,

egyértelműen pozitív visszajelzéseket kaptunk tőlük.

– Önállóságuk is nagymértékben nőtt. Mivel középsúlyos értelmileg akadályozott tanulók,

így egyeseknél az önálló fürdés is gondot okoz. Kiemelt terület volt a tisztálkodás, az

intim testrészek higiéniája. A szülők részéről is igény volt erre, kértük tőlük, hogy

alakítsák ki mindenkinél az önálló tisztálkodást, engedjék, és következetesen kérjék is

gyermeküket az egyedül fürdésre.

– Második évben is visszamentek a nőgyógyászati szakrendelőbe. Számára is meglepő

volt, hogy mennyi ismeretük van a lányoknak azokról a dolgokról, amit a tavalyi év során

hallottak. Még nem jártak nőgyógyászaton vizsgálati célból, de biztos benne, hogy sokkal

kevesebb problémával zajlik majd le a vizsgálat azok után, hogy már tudják, mire

készüljenek.

A jó gyakorlat tapasztalatai, fejlődése

A program mára beépült a felső tagozat tanmenetébe. A jövő tanévtől néhány változtatás

szükségesnek mutatkozik. Mivel az érintett tanulók létszáma megnőtt (már az 5. osztály

is bekapcsolódik), hatékonyabb lenne, ha osztályszinten, kisebb létszámmal folyna

tovább a program. Az idei tanévben körülbelül 20 tanuló vett részt rendszeresen az

órákon, voltak szeptemberben újonnan bekapcsolódók, akiknél sok időt vett igénybe,

hogy szemérmességüket levetkőzzék, és a szexualitás, nemiség témakörében meg

merjenek szólalni. Talán ha nem kell számukra kevésbé ismert társaik előtt

megnyilatkozniuk, hanem ismert körben maradhatnak, akkor hamarabb megnyílnak a

témakörben.

A kezdetek és a jelen

A program kezdetén az értelmileg akadályozottak iskolájából egy osztály vett részt az

órákon. Azóta több osztály csatlakozott. A 2011/2012. tanév során 8 osztállyal

(értelmileg akadályozottak iskolája: 3 osztály, szakiskola: 5 osztály) kezdtünk bele a

munkába. Az idei 2012/2013. tanévben már 3 korcsoportra bonthatók a résztvevők.

I. korcsoport: 9–11 év. Értelmileg akadályozottak iskolája alsó tagozat, 2. osztály

II. korcsoport: 12–15 év. Értelmileg akadályozottak iskolája felső tagozat, 3 osztály

II. korcsoport: 16–23 év. Szakiskola 3. osztály + 1 vendégcsoport

14

Van olyan osztály, ahol először megyünk végig a témákon, de régebbi csoportoknál a

korábbi munkát folytatva már második vagy akár harmadik alkalommal tárgyaljuk végig

a sorozatot.

Úgy gondolom, az egészségfejlesztés területén is elengedhetetlen a teammunka. A

folyamat nem áll meg abban a pillanatban, amikor kiteszem a lábam az osztályokból. A

diákokkal maradó felnőtteknek is szükséges képviselniük a kitűzött célokat a nap további

részében. Így lehet még folyamatosabb, támogatottabb a diákok szexuális nevelése. Sok

gyermek szájából hallottam, hogy ilyen dolgokról otthon nem beszélgetnek, ez tabutéma.

Ez is megerősít abban, hogy igény van a témák feldolgozására, csak nekilátni nehéz.

Függetlenül attól, hogy hányadik alkalommal beszéljük meg a tananyagot egy

osztályban, ugyanolyan fontosnak tartom minden alkalommal. Felmerülnek sok esetben

már megbeszélt kérdések, számukra érthetetlen dolgok az emberi testtel kapcsolatban,

ugyanakkor vannak tanulók, akik jobban megértik, hogyan is működik a testüknek ez a

része.

Nehézség, hogy vegyes a csoport, így kihívás minden résztvevő számára érdekessé tenni

az órákat. Ugyanakkor az együtt töltött idő növeli a bizalmat, ennek is köszönhető, hogy

órák után személyes beszélgetésekre is igényt tartanak. Ilyenkor lehetőségük van

bizalmas légkörben elmondani, amit csoporton belül nem mertek; sok esetben tanácsot

is kérnek.

A kitűzött célok közül az alapvető szexuális és nemi fejlődésbeli ismeretek átadása és a

testi változások megfelelő kezelése rövid távú célnak mondható, amelynek láthatók az

eredményei, például a lányokat nem érte váratlanul a menstruáció megjelenése.

A tanórák elején feltett kérdésekre kapott válaszok bizonyítják, hogy az addig átadott

tananyagot sikerült a diákoknak interpretálniuk. A kérdésekre helyesen, a megfelelő

terminológiát használva válaszolnak, ismereteik bővültek, például nőgyógyászati

szakrendelő látogatásakor tudásuk kielégítő a jelen levő másik szakember véleménye

alapján is.

A testi változások megfelelő kezelése terén is tapasztalható fejlődés. Tudatosul a

diákokban, hogy például a szexuális vágyuk kielégítése nem közösségi tevékenység, ezt

az igényüket elvonulva kell kielégíteniük. Ugyanakkor ezt még nem minden esetben

sikerül száz százalékosan megvalósítani. Testi változásaikkal kapcsolatban sok esetben

szükségét érzik az intimitásnak, és ez már eredményként tartható számon.

15

A hosszú távú célok közé a következőket sorolnám: a helyes szexuális viselkedés

kialakítása és a nemi identitás erősítése. Jelenleg még nincsenek eredményeink, de

elindult egy jó irányú folyamat, azonban nagymértékű előrelépés csak évek múlva

mutatható majd ki ezen a téren.

A jó gyakorlat megvalósíthatósága, tárgyi és emberierőforrás-

szükséglete

Célszerű lenne a programot 12 fős vegyes csoportokkal végigvinni, de ez eddig nem volt

megvalósítható. Általában 15–20, vagy annál több személy vesz részt az órákon.

Szükséges olyan terem, amely könnyen átrendezhető, a csoport létszámnak megfelelő

mennyiségű szék, 2-3 asztal. Témák függvényében íróeszközök, különböző papírok (a

csoportokat tekintve célszerű filctoll vagy vastag hegyű színes ceruza).

A program során különböző módszereket használok, amelyek más és más eszközöket

igényelnek. Így szükséges számítógép vagy laptop a képi vetítésekhez, ha van, akkor

projektor. A felhasznált eszközök egy része saját készítésű puzzle, kép és kártyajáték.

Tervezem, hogy társasjátékot készítek korcsoportokra szabott feladatokkal.

Mivel vannak gyermekek, akik egy témát akár ismételten hallanak (felsőbb évfolyamban

az egészségnevelés órák részeként) szükséges, hogy az eszközök, felhasznált anyagok

cserélődjenek, megújuljanak. Ezt a folyamatos megújulást nem könnyű fenntartani. Ezért

is szükségesek a visszajelzések.

Összegzés

Úgy gondolom, hogy a fent ismertetett program enyhe és középsúlyos értelmi sérültek

részére intézménytől függetlenül átadható, az éves egészségfejlesztési programokba

interpretálható, főként, ha a velük való munkát nem legyőzendő akadályként, hanem

lehetőségként éljük meg.

A program során nem látványos az értelmileg akadályozottak fejlődése, így vannak

időszakok, amikor nehezebb ugyanazzal a lendülettel dogozni, mint az elején. Hosszú

távon úgy gondolom, nagyon hasznos az az idő, amit erre a programra szánunk.

Esetükben hiba lenne rövid távon tervezni és látványos eredményeket várni, sokkal

célszerűbb többéves periódusokban gondolkodni, és minden kis lépést sikerként

elkönyvelni.

16

A program nem statikus, hanem folyton megújuló az igények, résztvevők függvényében.

Emiatt már a közeljövőben is több fejlesztést szeretnék elvégezni. A jobb

feldolgozhatóság, megértés érdekében terveim között szerepel a tantermen kívüli

módszerek kibővítése. Szeretnék iskolai csoportokat elvinni intézményi látogatásokra,

például a családvédelmi szolgálathoz. Célom az eszköztár kibővítése egy, a témához

kapcsolódó társasjáték elkészítésével.

Iskolai tanulmányaik során az értelmileg akadályozott diákok nem olyan nevelésben

részesülnek, mint a többségi iskolák tanulói. Náluk kiemelt hangsúlyt kap az életre

nevelés. Emiatt is szükségesnek, fontosnak ítélem a szexuális felvilágosításukat. Talán

egyszer nem lesz tabutéma az ő köreikben sem a szexualitás, hanem szégyenérzet nélkül

beépülhet az életükbe.

Az iskola küldetésnyilatkozata tökéletes összefoglalása és alapja annak, ami miatt a

program a fentiekben vázolt módon folyik:

„Minden gyermeket elfogadunk olyannak amilyen, azzá neveljük, amivé válni képes

annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek."

A szerző adatai, elérhetősége

Név: Szennai Erzsébet védőnő

E-mail cím: erzsebetszennai@gmail.com

Telefonszám: +36-70/779-3112

17

Irodalomjegyzék

Az órákon használt irodalom, anyagok

1. Zolnai Erika: Felnőttek, mert felnőttek – Értelmileg sérült felnőttek szexuálpedagógiai

támogatása. Budapest, KézenFogva Alapítvány, 2001.

2. Dr. Forrai Judit: Értelmi sérültek érzelmi, szexuális élete és nevelése. Szex Edukációs

Alapítvány, 2003.

3. Szerelem, szex, és amit még tudni kell. Multimédiás CD ROM (Összeállította dr. Forrai

Judit).

18

Melléklet

Fiúk, lányok közti különbség, változások fiúknál és lányoknál serdülőkorban

19

Anatómiai ismeretek

Higiénia, intim higiénia

20

Szerelem, szex, párkapcsolat, szakítás

21

Szerelem egy autista fiú szemével

22

Szerelem, szex, párkapcsolat, szakítás

23

Fogamzásgátlás

24

Szexuális úton terjedő betegségek

25

Várandósság, abortusz

26