I · Web viewAz általános és értelmiségképző tárgyak felvételekor az ELTE biztosítja,...

FIZIKA alapképzési (Bachelor) szak INDÍTÁSÁRA irányuló kérelem

Az

Eötvös Loránd Tudományegyetem

kérelme

fizika alapképzési szak

indítására

Budapest

2005


Tartalomjegyzék

I. Adatlap……………………………………………………………………………….……….1

II. A szakindítási kérelem indoklása. A képzési kapacitás bemutatása………………….………5

III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása………….…………….……11

IV. A képzés személyi feltételei…………………………………………………………………29

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei…………………………………..……..39

Függelékek

A. Tantárgyi programok…………………………….…………………………………………..41

B. Az oktatók személyi és szakmai adatai…………………………………………………….189Szakfelelős, szakirányfelelősök…………………………………………………….191Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók………………………….…………….205Nem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók ……………………….………….355

C. Pedagógia-pszichológia modul ...…………………………………………………………..381

D. A tanári szakirány 50 kredites moduljai .…………………………………………………..405

Mellékletek

Az intézményi tanács támogató javaslata Az intézményvezető nyilatkozata a személyi feltételek biztosításáról Az intézményvezető nyilatkozata a szellemi és tárgyi kapacitásról, a hallgatói látszámról A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók nyilatkozatai Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló oktatók nyilatkozatai


I. Adatlap

1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe;

Eötvös Loránd Tudományegyetem,1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.

2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

3. Az indítandó alapszak megnevezése: fizika alapszak

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: fizikus

5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése:fizikusalkalmazott fizikus (informatikai orientációval)biofizikuskörnyezetfizikusfizika–X szakos tanár

6. A képzési idő; a félévek száma: 6 félév az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180 kredit az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül

a tanórák (kontaktórák) száma: 2380 óra a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: –

7. A szak indításának tervezett időpontja: 2006/2007 tanév

8. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása:

Dr. Lendvai Jánosegyetemi tanár, tanszékcsoport-vezető

9. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

Budapest, 2005. április 4.

Dr. Klinghammer Istvánegyetemi tanár, rektor

1


10. Az adatlap mellékletei; Az intézményi tanács támogató javaslata

Mellékletként csatoljuk.

A fizika alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírásl. a következő két oldalon

2


A fizika alapszak képzési és kimeneti követelmenyei

FIZIKA ALAPSZAK

1. Az alapszak megnevezése: fizika alapszak

2. Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)szakképzettség: fizikus

3. Képzési terület: természettudományi

4. Képzési ág: élettelen természettudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév + gyakorlat

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyüjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kreditpont

6.1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditpontjai: –;6.2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditpont: 50 kreditpont;6.3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpontok: 9 kreditpont;6.4 A szakdolgozathoz rendelt kreditpont: 10 kreditpont;6.5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpont: 40 kreditpont;6.6 Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpont: –

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:A képzés célja fizikusok képzése, akik a megszerzett ismeretek birtokában képesek tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytatni, ill. egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni. Általános műveltségük, korszerű természettudományos szemléletmódjuk képessé teszi őket arra, hogy a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat lássanak el.

Alapfokozat birtokában a fizikus – a várható szakirányokat is figyelembe véve – ismeri:– a fizika alapvető jelenségeit és az értelmezésükhöz szükséges alaptörvényeket;– a megszerzett ismeretek birtokában képes további tanulásra, szakmai ismereteinek bővítésére.

Alapfokozat birtokában a fizikus – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmas:– a fizika, ill. szakirányú ismeretek alkalmazására az ipari, gazdasági, oktatási és államigazgatási

területen felmerülő kérdésekben;– fizikai mérések elvégzésére, gyakorlati problémák megoldására más szakemberekkel

együttműködve;– fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezésére és szervezésére;– a mindennapi életben felmerülő természettudományosan értékelhető problémák nem szakemberek

számára történő megfogalmazására;– a természettudománnyal és a tudományszervezéssel kapcsolatos kérdések kommunikálására.

3


8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

alapozó ismeretek: 20–30 kreditpontmatematika; informatika és elektronika; természettudományos és közismereti alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;

szakmai törzsanyag: 40–70 kreditpontmechanika; hullámok és optika; termodinamika és statisztikus fizika alapjai; elektromágnesség, relativitáselmélet alapjai; atomfizika és kvantumfizika alapjai; kondenzált anyagok fizikája; mag- és részecskefizika; fizikai laboratóriumok;

differenciált szakmai ismeretek: 50–110 kreditponta) fizikus szakirány: elméleti fizika, felsőbb matematika; informatika és elektronika; fizikai

laboratóriumok; természettudományos alapismeretek; speciális fizikai ismeretek;b) környezetfizika, biofizika, alkalmazott fizika szakirányok: elméleti fizika; programozási

ismeretek; felsőbb matematika; természettudományos alapismeretek, illetve szakirányú ismeretek;

c) tanári szakirány: második szak szakterületi ismeretei, elméleti fizika, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális fizikai ismeretek, pedagógia pszichológia ismeretek.

9. Szakmai gyakorlatAz alapszakon az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontokon túlmenően gyakorlati képzésben legfeljebb 30 kreditpont szerezhető a tantervben meghatározottak szerint. A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

10. Nyelvi követelmények:Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú A vagy B típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges.

4


II. A szakindítási kérelem indoklásaA képzési kapacitás bemutatása

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben.

A fizika tanításának az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több évszázados hagyománya van. A Pázmány Péter által alapított egyetem szinte kezdettől fogva tanította a korának megfelelő szintű természettant – azaz fizikát. A XIX. század végére az egyetemen, a bölcsészet keretében már fizika szakos tanárokat képeztek. A Természettudományi Kar megalakulása után nem sokkal, az 1950-es években vált külön a tanárok és a kutatói pályára készülő fizikusok képzése.

A fizika egyetemi oktatásához szinte a kezdetektől hozzá tartozott a kutatás, a tudományterület alkotó művelése. Az egyetem fizika professzorai közül sokan, nemzetközi mércével mérve is, koruk kiemelkedő tudósai voltak. A fizika egyetemi oktatása szempontjából – de nyugodtan mondható, hogy az egész magyar fizika szempontjából is – meghatározó szerepe volt többek között Jedlik Ányosnak, Eötvös Lorándnak, Ortvay Rudolfnak, Novobátzky Károlynak, Jánossy Lajosnak, Marx Györgynek. A szakterület mai oktatói a nagy elődök hagyományait követve tesznek eleget a magas szintű kutató- és oktatómunka kettős követelményének.

Az indítandó fizika alapszak képzési előzményei között említjük meg a csillagász, a meteorológus és a geofizikus szakot is. A csillagászat, a meteorológia és a geofizika mint tudomány tartalmában és történetében szorosan kapcsolódik a fizikához, s e szakok ennek megfelelően hagyományosan erős alapozást igényelnek a fizika területén.

Bár önálló biofizikus képzés nem folyik az ELTE-n, a fizika és a biológia határterületei jelentős súllyal jelennek meg mind a kutatásban, mind az oktatásban. A fizikus képzésben több évtizede van lehetőség ilyen irányú szakosodásra, a jelenlegi tantervben a biológiai fizika szakirány keretében.

Egyetemi szintű technika tanárképzés az országban egyedül az ELTE-n folyik. Jelenleg a Fizika Tanszékcsoport felelős e képzésért. Ennek a Nemzeti Alaptantervben is szereplő területnek az oktatását fenn kívánjuk tartani a kétciklusú képzés keretei között is.

A fizika oktatásának tartalma és szervezeti formája az egyetem háromszáz éves működése során sokszor változott, megújult. A képzés jelenlegi változtatásával oktatásunkat az európai felsőoktatás egységesített gyakorlatához kívánjuk igazítani. A kétlépcsős képzés bevezetése során hangsúlyozottan törekszünk arra, hogy miközben a képzést a mai kor követelményeihez igazítjuk, megőrizzük korábbi eredményeinket, értékeinket.

A két ciklusú képzés egyes elemei már megjelennek az ELTE fizikus szak jelenleg érvényben lévő tantervében is, annak 1990 évi reformja óta. Az első három évben önálló végzettséget nem nyújtó, alapozó képzés folyik, amit két éves specializáció követ több, az ELTE-n intenzíven művelt kutatási iránynak megfelelő szakirányban.

5


2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

A fizika alapszakot elvégző hallgatók tervezett felkészültsége biztosítja a mesterszakokon történő továbbtanulást, illetve a munkaerőpiacon való érvényesülést is. Mindkét cél esetén alapvető a fizikai alapismeretek biztos elsajátítása, a szükséges matematikai és informatikai ismeretek megszerzése, továbbá a más természettudományokban szerzett tájékozottság. A mindenki számára kötelező alapozó és szakmai törzsanyagon túl a 3. félévtől kezdve a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak szakirányt, illetve speciális szakelőadásokat vagy általános szemléletformáló kollégiumokat.

A fizika alapszakot elvégzők egy köre nem folytatja tanulmányait a felsőoktatás következő szintjén, a mesterképzésben. Ők – képzettségük alapján – természettudományos kutatóműhelyek laboratóriumaiban, ipari vállalatok kutató-fejlesztő, ill. minőségvizsgáló részlegeiben magas szinten képzett tudományos kutatói középkáderként vagy nagyértékű műszerek kezelőiként, továbbá az egészségügyben számítógépvezérelt diagnosztikai berendezések üzemeltetőiként helyezkedhetnek el. A képzés során elsajátított természettudományos gondolkodás, a problémafelismerés és problémamegoldás képessége, valamint a matematikai és informatikai ismeretek a munkaerőpiac más területein is jó esélyeket teremtenek a végzett hallgatók számára. Kiegészítő szakismeretek megszerzése után eredményesen dolgozhatnak a környezetvédelemben, a szakműszer-kereskedelemben, az írott és elektronikus média műszaki vagy természettudományokkal kapcsolatos területein, de a közigazgatásban vagy akár a bankszférában is.

A hallgatók a törzsanyag mellett valamely szakirány kurzusait elvégzik, s jó eséllyel pályázhatnak tanulmányaik folytatására az ELTE vagy más egyetemek által meghirdetett mesterszakokon (MSc). Bár a mesterszakok alapítása még nem kezdődött el, a jelelegi 5 éves képzések alapján a várható kínálat körvonalazódik. A fizika alapképzési szak esetében elsősorban a fizikára alapozott mesterszakok jönnek számításba: fizikus, mérnökfizikus, informatikus fizikus, biofizikus, csillagász, geofizikus, meteorológus. Nem kizárt, hogy egyes mérnöki mesterszakok is megjelenhetnek lehetőségként (pl. a műszaki informatika).

A különböző mesterszakok alapozása mellett, a szakirányok a speciális ismeretanyag átadásával segítik a képzésből kilépő hallgatók elhelyezkedését is.

A főszak-mellékszak típusú tanári szakirányok tanári képesítést nem adnak, a kétszakos tanári MSc képzést készítik elő. A fizika mint alapvető természettudomány a középiskolai oktatásban hosszú távon jelen lesz, így fizika tanárokra a jövőben is lesz igény. A fizika melletti párosításként természetesen kínálkoznak második szakként a természettudományi szakok, az eddigi tapasztalat szerint leggyakoribb a matematika, informatika és a biológia párosítás, de bölcsész szakok sincsenek kizárva. A tipikusan két természettudományos szakon szerzett széleskörű alapismeretek és a 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai képzés a tanulmányok alapképzési szinten történő befejezése esetén is jó alapot adnak a fiatalnak, hogy akár a két tanult szaktudomány határterületén, akár az iskola- és művelődésszervezés területén munkahelyet találjon.

6


3. Az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása.

A fizika alapszakra alapozva az ELTE-n több mesterszak indítását tervezzük. Ezek többsége jelenleg is működő ötéves egyetemi szakok megfelelője, így az indításuk feltételei már most is biztosítva vannak.

A fizika szakterületen tervezett mesterszakok a következők:

fizikus,

informatikus fizikus,

biofizikus,

fizika – X szakos tanár.

További három tervezett mesterszak nemcsak a fizika alapszaknak, hanem a földtudományi alapszaknak is termeszetes folytatása:

csillagász,

meteorológus,

geofizikus.

E szakok indítását a környezetfizikai szakterület fogja várhatóan kezdeményezni.

A felsoroltak közül egyedül a biofizikus mesterszaknak nincs megfelelője az ELTE-n működő egyetemi szakokok között, azonban ilyen irányú képzés hosszú ideje folyik a fizikus szak utolsó két évében a biológiai fizika szakirány keretében, így a mesterszak indításának feltételei itt is adottak. A biológiai fizika szakirányhoz hasonlóan a tervezett biofizika mesterszak is csak a biológia szakterülettel szoros együttműködésben valósítható meg.

A fenti mesterszakokat bizonyára más egyetemek természettudományi karai is indítani fogják. Így várhatóan az ELTE fizika alapszakán végzett hallgatók egy része más egyetemek mesterszakán fogja folytatni tanulmányait, s hasonlóan, az ELTE mesterszakain is megjelennek az alapképzést másutt végzett hallgatók.

7


4. Az indítandó alapszak hallgatóinak a ráépülő valamely (tervezett) mesterképzésre való felkészítésének bemutatása, a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. (A természet- és műszaki tudományok területén az elméleti alapokat szélesítő, „akadémiai” szakirány bemutatása, amennyiben az intézmény mesterszakot kíván indítani az adott képzési ágban.)

A fizika alapképzési szakon szakirányok rendszere készíti fel a hallgatókat a rá épülő mesterszakokra. A tervezett mesterszakokhoz igazodó szakirányok a differenciált képzésben jelennek meg, 50 kredit terjedelemben kínálnak fel szakirányú ismereteket.

A szakirányok tanterveit minden esetben a megfelelő mesterképzés alapozásának igényével állítottuk össze. Emellett súlyt fektettünk a gyakorlati készségek fejlesztésére is, amivel az alapszak utáni közvetlen elhelyezkedést kivánjuk elősegíteni.

A mintatanterv szerint a hallgatók a harmadik félév elején döntik el, melyik szakirányt választják. A kötelezően és a szabadon választható tárgyak kreditkerete, valamint az egyetem által a 180 krediten felül biztosított 10 %-nyi kredit felvétele lehetőséget ad a választás későbbi módosítására is.

A tanári szakirány esetében a második szak 50 kreditnyi anyagán kívül 10 kredit terjedelemben pedagógiai és pszichológiai tárgyakat is el kell végezni. Íly módon a fizika alapszakon választható szakirányok legfeljebb 60 kreditben különböznek egymástól, a közös képzés eléri a 120 kredit terjedelmet.

Fontosnak tartjuk a tanulmányi tanácsadás rendszerének kialakítását, ami segítséget nyújthat a hallgatóknak, hogy az alapképzési szakon biztosított választási lehetőségekkel képességeiknek és motivációjuknak megfelelően tudjanak élni.

A legtehetségesebb diákok számára további tanulási lehetőséget, ill. önálló kutatási témát biztosítanak a Kar Tudományos Diákköri Műhelyei. Szintén a tehetségek kiemelkedését szolgálja a sokéves hagyományokkal rendelkező, fizika szakos hallgatók számára évente megrendezett Ortvay Rudolf Fizika Verseny.

Kiváló tanulmányi eredmény esetén a hallgatók kivételes tanulmányi rendet is kérhetnek, ami a kreditrendszer adta lehetőségeken túlmenően biztosítja számukra a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő tanulási lehetőséget.

8


5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva).

Az ELTE Természettudományi Karán a fizika alapképzési szak magasszínvonalú oktatásához rendelkezésre áll egy jólképzett, nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező, a MAB akkreditációs minimumkövetelményeit messzemenően kielégítő oktatói kar.

A fizika alapképzési szak oktatásáért az ELTE Fizika Tanszékcsoportja lesz felelős, az oktatók többsége e tanszékcsoport oktatói és kutatói közül kerül ki. A Tanszékcsoport oktatóinak és kutatóinak 83 %-a tudományos minősítéssel rendelkezik. 5 akadémikus és 13 akadémiai doktor van közöttük.

Az alapozó tárgyak oktatásában természetesen résztvesznek más szakterületek is (matematika, kémia, biológia, informatika). A környezetfizika szakirányon a speciális szakmai ismeretek tárgyait a Környezetfizikai Tanszékcsoport oktatói tartják meg. A biofizikus szakirány oktatásában nagy részt vállalnak a Biológia Tanszékcsoport tagjai. Az informatikai orientációjú alkalmazott fizikus szakirány képzésébe bekapcsolódnak az ELTE Informatikai Karának oktatói is.

A képzéshez szükséges szakmai kompetenciát jelzi a szakterületen akkreditált Fizika Doktori Iskola három, a fizika különböző szakterületéhez kapcsolódó doktori programja. Az oktatók eredményes kutatási tevékenységével kapcsolatban utalunk a személyi adatlapok publikációs adataira.

A fizika alapszakon egyelőre csak nappali tagozatos képzés indítását tervezzük. A várható hallgatói létszámot az utóbbi évek felvételi létszámai alapján becsülhetjük meg. Eközben figyelembe kell vennünk, hogy a meteorológia, a csillagászat és a geofizika iránt érdeklődők egy jelentős, nehezen becsülhető hányada a földtudományi alapszakra fog jelentkezni. Hasonlóan nehéz előre megállapítani, hogy a tanári pályára készülő jelentkezők két tervezett szakuk melyikének megfelelő alapszakon kezdik meg tanulmányaikat.

Ennek alapján a tervezett hallgatói létszám évfolyamonként 190 fő.

A tervezett hallgatói létszám oktatásának tárgyi feltételei (tantermek, laboratóriumok, számítógépek, könyvtár stb.) a Karon biztosítva vannak.

9


10


III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv a szakirányok bemutatása kredit-tartalommal

A fizika alapszak a következő alkotóelemekből épül fel:

Fizika alapszak kreditBevezető kritériumtárgyak 0Alapozó ismeretek 38Szakmai törzsanyag 47Differenciált képzés 76Szabadon választható tárgyak 9Szakdolgozat 10

kredit összesen: 180

A bevezető kritériumtárgyak célja a különböző középiskolákból érkezett hallgatók tudásszintjének felmérése, a felsőfokú tanulmányokat akadályozó esetleges hiányosságok pótlása. Az első félév elején egy-egy felmérő dolgozat sikeres megírásával is teljesíthetőek.

Az alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag tantárgyai adják a szak minden szakirányon közös, kötelező részét.

Az alapozó ismeretek elsőrendű feladata, hogy biztosítsa a szakmai törzsanyag elsajátításához szükséges matematikai, elektronikai és informatikai, továbbá egyéb természettudományos alapokat. Az alapozó ismeretek között kapnak helyet az általános gazdasági, minőségügyi, környezetügyi és EU ismereteket oktató tárgyak is.

A szakmai törzsanyag tantárgyai a fizika legfontosabb területeit mutatják be jelenségközpontú tárgyalásban. Ebben a hagyományos bevezető tárgyak (mechanika, elektromágnesség stb.) mellett helyet kapnak a fizika modern fejezetei s az alkalmazásokhoz közelálló témakörei is (kvantumfizika, kondenzált anyagok fizikája, magfizika). A fizikai laboratóriumok az alapvető fizikai mérési készségek elsajátítását és a kísérletező szemlélet formálását szolgálják.

A fizika alapszakon a differenciált képzésen belül hét szakirányt létesítünk:

fizikus szakirány, alkalmazott fizikus szakirány (informatikai orientációval), biofizikus szakirány, csillagász szakirány geofizikus szakirány meteorológus szakirány fizika – X tanári szakirány.

A szakirányok mindegyike egy vagy több tervezett mesterszakra készíti fel a hallgatókat, ugyanakkor elegendő gyakorlati ismeretet is nyújt ahhoz, hogy akik tanulmányaikat az alapszak elvégzésével befejezik, képesek legyenek a fizika alapszintű alkalmazására.

11


A differenciált képzés közös és szakirányonként változó részeket is tartalmaz. A következő modulokból épül fel

elméleti fizika modul (minden szakirányon, általában 12 kredit, a fizikus szakirányon 24 kredit terjedelemben);

felsőbb matematika és informatika modul (a tanári szakirány kivételével minden szakirányon, általában 14 kredit, a fizikus szakirányon 22 kredit terjedelemben);

pedagógiai-pszichológiai modul (csak a tanári szakirányon 10 kredit terjedelemben);

speciális szakirányú ismeretek (szakirányonként változó);

kötelezően választható tárgyak.

A következő táblázatok szakirányonként mutatják be a differenciált képzés modul-szerkezetét és kredittartalmát:

fizikus szakirány kreditElméleti fizika A 24Felsőbb matematika és informatika A 22Speciális szakirányú ismeretek 24Kötelezően választható tárgyak 6


alkalmazott fizikus szakirány(informatikai orientációval)

kredit

Elméleti fizika B 12Felsőbb matematika és informatika B 14Speciális szakirányú ismeretek 41Kötelezően választható tárgyak 9


biofizikus szakirány kreditElméleti fizika B 12Felsőbb matematika és informatika B 14Speciális szakirányú ismeretek 33Kötelezően választható tárgyak 17


A biofizikus szakirányon a kötelezően választható tárgyak közel kétszeresre növelt kerete lehetőséget biztosít a szakirányt választóknak arra, hogy ismereteiket akár a fizika, akár a biológia irányában elmélyítsék.

12


csillagász, geofizikus és meteorológusszakirány kreditElméleti fizika B 12Felsőbb matematika és informatika B 14Speciális szakirányú ismeretek 42Kötelezően választható tárgyak 8


A csillagász, geofizikus és meteorológus szakirányok a speciális szakirányú ismeretek modul tartalmában különböznek egymástól.

fizika – X szakos tanári szakirány kreditElméleti fizika B 12Pedagógia és pszichológia 102. tanári szak modulja 50Kötelezően választható 4


A tanári szakirány választásakor a fizika szak (főszak) tetszőleges 2. tanári szakkal (mellékszakkal) párosítható, ezek alapismereteit tartalmazza a 2. tanári szak modulja. Itt elsősorban természettudományi vagy informatikai tanári szakokra számítunk, de nincsenek kizárva a bölcsészettudományi tanári szakok sem.

Az ELTE TTK-n indítani kívánt tanári mellékszakok moduljai egységesen 50 kredit terjedelműek, ezért a szakok egymással tetszőlegesen párosíthatóak.

A tanári mellékszak moduljának tartalmát a megfelelő alapképzési szakot gondozó tanszékcsoport állítja össze szakindítási kérelmében. Az ELTE Természettudományi Karán választható tanári mellékszakokat és tantervüket a D. Függelékben foglaltuk össze. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar által meghatározott Pedagógia és pszichológia modul tanterve a C. Függelékben található meg.

A fizika alapszak szakindítási kérelmében két mellékszak 50 kredites modulját definiáljuk:

fizika tanári mellékszak modulja más alapszakok tanári szakirányához, technika tanári mellékszak modulja, ami akár a fizika alapszak, akár más alapszak

tanári szakirányaként felvehető.

13


A fizika alapszak tantervében a minden szakirányon közös tanulmányi követelmények 120 kreditet tesznek ki:

közös képzés kreditAlapozó ismeretek 38Szakmai törzsanyag 47Elméleti fizika min. 12Kötelezően választható tárgyak min. 4Szabadon választható tárgyak 9Szakdolgozat 10


A következő oldalakon bemutatjuk az egyes modulok tartalmát kreditekkel, óra- és vizsgatervvel megadó táblázatokat az alábbi rendben:

kötelező közös képzés: bevezető kritériumtárgyak, az alpozó ismeretek és a szakmai törzsanyag tantárgyai,

a differenciált képzés tantárgyi moduljai, a technika és a fizika tanári mellékszakok tantárgyai, a kötelezően választható tárgyak kínálata.

Végül szakirányonként bemutatjuk a fizika alapszak összefoglaló kredittáblázatait.

14


Kötelező közös képzés: bevezető kritériumtárgyak, az alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag

Bevezető kritériumtárgyak

tantárgy félév – heti óraszám kr ért.1 2 3 4 5 6

O-1 Bevezető matematika 0+2 0 gyO-2 Bevezető fizika 0+2 0 gy

Az alapozó ismeretek tantárgyai


A-1 Kalkulus I. 2+1 3 v,gyA-2 Kalkulus II. 2+1 3 v,gyA-3 Vektorszámítás 2+1 3 v,gyA-4 Differenciálegyenletek a fizikában I. 2+1 3 v,gyA-5 Elemi statisztikai módszerek a fizikában 2+1 3 v,gyA-6 A fizika numerikus módszerei I. 1+2 3 gyA-7 Számítástechnikai alapismeretek 2+1 3 v,gyA-8 Elektronika és méréstechnika 3+0 3 vA-9 Elektronika laboratórium 0+4 4 gyA-10 Kémia 2+0 2 vA-11 Biológia 2+0 2 vA-12 A környezettudomány alapjai 2+0 2 vA-13 Az EU és Magyarország 2+0 2 vA-14 Gazdasági és menedzsment ismeretek 1+0 1 vA-15 Minőségbiztosítás, hatékonyság 1+0 1+ v

óraszám/kredit összesen 21 17 38

A szakmai törzsanyag tantárgyai


S-1 Mechanika 4+2 6 v,gyS-2 Folytonos közegek mechanikája 2 2 vS-3 Elektromágnesség 4+2 6 v,gyS-4 Termodinamika 2+1 3 v,gyS-5 Optika és relativitáselmélet 3+1 4 v,gyS-6 Atom- és kvantumfizika 3+2 5 v,gyS-7 A statisztikus fizika alapjai 2+0 2 vS-8 Mag- és részecskefizika 3+0 3 vS-9 Kondenzált anyagok fizikája 3+1 4 v,gyS-10 Bevezetés az asztrofizikába 2+0 2 vS-11 Fizikai alapmérések 0+2 2 gyS-12 Klasszikus fizika laboratórium 0+4 4 gyS-13 Modern fizika laboratórium 0+4 4 gy

óraszám/kredit összesen 8 11 13 9 6 47

Jelölések és rövidítések: 2+2 2 óra előadás + 2 óra gyakorlat (tantermi vagy laboratóriumi)kr kredit v vizsgaért értékelés gy gyakorlatjegy

15


A differenciált képzés moduljai

Elméleti fizika A

tantárgy félév – heti óraszám kr ért1 2 3 4 5 6

E-1 Elméleti mechanika 4+2 6 v,gyE-2 Elektrodinamika 4+2 6 v,gyE-3 Kvantummechanika 4+2 6 v,gyE-4 Statisztikus fizika 4+2 6 v,gy

óraszám/kredit összesen 6 6 6 6 24

Elméleti fizika B


E-5 Elméleti mechanika 2+1 3 v,gyE-6 Elektrodinamika 2+1 3 v,gyE-7 Kvantummechanika 2+1 3 v,gyE-8 Statisztikus fizika 2+1 3 v,gy

óraszám/kredit összesen 3 6 3 12

Felsőbb matematika és informatika A


MI-1 Differenciálegyenletek a fizikában II. 2+0 2 vMI-2 Matematikai módszerek a fizikában 3+0 3 vMI-3 Valószínűségszámítás és statisztika fizikai

alkalmazásokkal2+1 3 v,gy

MI-4 A fizika numerikus módszerei II. 2+0 2 vMI-5 Informatikai alapismeretek I. 2+0 2 v

Informatikai alapismeretek II. 2+0 2 vMI-6 Analízis I. 3+0 v

Analízis II. 3+0 vAnalízis III. 2+0 8 vóraszám/kredit összesen 10 10 2 22

Felsőbb matematika és informatika B


MI-1 Differenciálegyenletek a fizikában II. 2+0 2 vMI-2 Matematikai módszerek a fizikában 3+0 3 vMI-3 Valószínűségszámítás és statisztika fizikai

alkalmazásokkal2+1 3 v,gy

MI-4 A fizika numerikus módszerei II. 2+0 2 vMI-5 Informatikai alapismeretek I. 2+0 2 v

Informatikai alapismeretek II. 2+0 2 vóraszám/kredit összesen 7 7 14

16


A speciális szakirányú ismeretek moduljai

Fizikus szakirány


F-1 Relativitáselmélet 2+0 2 vF-2 Fizikai mérési módszerek 2+0 2 vF-3 Korszerű vizsgálati módszerek (lab) 0+4 4 gyF-4 Jelfeldolgozás 2+0 2 vF-5 Digitális méréstechnika (lab) 0+4 4 gyF-6 Szeminárium 0+2 2 gy

Fejezetek a fizikából modul 8+0 8 vóraszám/kredit összesen 2 10 12 24

A Fejezetek a fizikából modulban 4 előadást kell felvenni az alábbiak közül:


B-6 Biofizika I. 2+0 2 vF-7 Extragalaktikus asztrofizika éskozmológia 2+0 2 vF-8 Fejezetek a mag- és részecskefizikából 2+0 2 vF-9 Fejezetek az anyagtudományból és a

szilárdtestfizikából 2+0 2 v

F-10 Molekulafizika 2+0 2 vF-11 Önszerveződés és komplex viselkedés 2+0 2 vF-12 Sugárzás és anyag kölcsönhatásaa 2+0 2 v

Alkalmazott fizikus szakirány (informatikai orientációval)


I-1 C, C++ programozás 2+2 4 gyI-2 Java 1+2 3 vI-3 A kutatómunka információs eszközei 2+2 4 v,gyI-4 Infokommunikációs hálózatok 2+0 2 vI-5 Adatbáziskezelés 3+0 3 vI-6 Digitális képfeldolgozás 2+0 2 vI-7 Jelfeldolgozás 3+2 5 v,gyF-5 Digitális méréstechnika (lab) 0+4 4 gyI-8 Hálózati adatkezelés a fizikában 2+0 2 vI-9 Véletlen fizikai folyamatok 2+0 2 vI-10 A sorbanállás elmélete 2+0 2 vI-11 Számítógépes szimulációk (lab) 0+4 4 gyI-12 Mikrokontrollerek és alkalmazásaik 2+2 4 gy


17


Biofizikus szakirány


B-1 Bevezetés a biológiába 2+0 2 vB-2 Biomechanika és biooptika 3+0 3 vB-3 A biokémia alapjai 3+0 3 vB-4 A biokémia alapjai gyakorlat 0+4 4 gyB-5 Elméleti evolúcióbiológia 3+0 3 vB-6 Biofizika I. 2+0 2 vB-7 Biofizika II. 2+0 2 vB-8 Sejtbiológia 2+0 2 vB-9 Sejtbiológia gyakorlat 0+3 3 gyB-10 Élettan 2+0 2 vB-11 Élettan gyakorlat 0+3 3 gyB-12 Ökológia 2+0 2 vB-13 Szerkezetvizsgálati módszerek a

biofizikában2+0 2 v


Csillagász szakirány


C-1 Bevezetés a csillagászatba I. 2+0 2 vBevezetés a csillagászatba II. 2+0 2 vBevezetés a csillagászatba III. 2+0 2 vBevezetés a csillagászatba IV. 2+0 2

C-2 Asztrometria I. 2+0 2 vAsztrometria II. 2+0 2 v

C-3 Asztrofizika I. 2+0 2 vAsztrofizika II. 2+0 2 v

C-4 A csillagászat története I. 2+0 2 vA csillagászat története II. 2+0 2 v

C-5 Csillagászati szeminárium I. 0+2 2 gyCsillagászati szeminárium II. 0+2 2 gy

C-6 Informatika a csillagászatban I. 0+2 2 gyInformatika a csillagászatban II. 0+2 2 gyInformatika a csillagászatban III. 0+2 2 gyInformatika a csillagászatban IV. 0+2 2 gy

C-7 Csillagászati észlelési gyakorlatok 0+3 3 gyCsillagászati észlelési gyakorlatok 0+3 3 gyCsillagászati észlelési gyakorlatok 0+3 3 gy

C-8 Asztrofotográfia 1+0 1 gyóraszám/kredit összesen 7 9 15 11 42

18


Geofizikus szakirány


G-1 A Kárpát-medence természeti földrajza 2+0 2 vG-2 Általános földtani alapismeretek 2+0 2 vG-3 Bevezetés a földtörténetbe 2+0 2 vG-4 Térképismeret 2+0 2 vG-5 Földfizika 2+0 2 vG-6 Geoinformatika 2+0 0+2 4 v,gyG-7 Szerkezetföldtan 2+0 2 vG-8 Kárpát-Pannon terület regionális

geofizikája és geodinamikája2+0 2 v

G-9 A Föld alakja és nehézségi erőtere 2+0 2 vG-10 Földmágnesség és a Föld körüli térség

fizikája2+0 2 v

G-11 Szeizmológia és a Föld belső szerkezete 2+0 2 vG-12 Geotermika és radiometrikus

kormeghatározás2+0 2 v

G-13 Gravitációs, mágneses és geoelektromos módszerek

2+1 2+1 6 gy

G-14 Szeizmika 2+2 4 gyG-15 Mérnökgeofizika 1+1 2 gyG-16 Mélyfúrás geofizika 2+1 3 gyG-17 Geofizikai kutatások módszertana 1+0 1 v


Meteorológus szakirány


M-1 Hidrodinamika 2+0 2 vM-2 Környezeti áramlások 2+0 2 vM-3 Meteorológiai adatfeldolgozás 2 2+1 3 vM-4 Általános meteorológia 2 2+0 2 vM-5 Általános meteorológia 3 2+1 3 vM-6 Általános klimatológia 2+1 3 vM-7 Alkalmazott klimatológia 2+1 3 vM-8 Szinoptikus meteorológia 1 2+0 2 vM-9 Szinoptikus meteorológia 2 0+2 2 gyM-10 Légkörfizika 1 2+1 3 vM-11 Légkörfizika 2 2+1 3 vM-12 Levegőkémia 2+1 3 vM-13 Dinamikus meteorológia 1 3+2 5 vM-14 Dinamikus meteorológia 2 3+1 4 vM-15 Évközi és nyári terepgyakorlat 2 0+2 2 gy


19


A tanári mellékszakok (2. tanári szakok) moduljai

technika tanári mellékszak (2. tanári szak)

A technika tanári mellékszak modulja felvehető a fizika vagy más alapszak tanári szakirányán 2. tanári szakként.


T-1 Technikai környezet I. 2+0 2 vTechnikai környezet II. 2+0 2 vTechnikai környezet III. 2+0 2 v

T-2 Rendszer és modell I. 2+2 4 v,gyRendszer és modell II. 2+0 2 v

T-3 Anyagtechnológia I. 2+2 4 v,gyAnyagtechnológia II. 2+2 4 v,gy

T-4 Anyagtechnológia laboratórium 0+4 4 gyT-5 Műszaki ábrázolás 2+2 4 v,gyT-6 Műszaki energetika 2+2 4 v,gyF-4 Jelfeldolgozás 2+0 2 vT-7 Mikrokontrollerek 0+2 2 gyF-2 Fizikai mérési módszerek 2+0 2 vF-3 Korszerű vizsgálati módszerek (lab) 0+4 4 gyT-8 Technikatörténet 3+0 3 vT-9 Ember és technika 2+0 2 vT-10 Üzemlátogatás 0+3 3 gy


20


Fizika tanári mellékszak (2. tanári szak)

Felvehető más (nem fizika) alapszakok tanári szakirányán 2. tanári szakként.

Az 50 kredites modul tantárgyait a fizika alapszak kötelező közös részéből, az alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag tantárgyai közül választottuk ki úgy, hogy a hallgatók elvégzésükkel megismerjék a fizika alapjait, megismerjék az ezekhez szükséges matematikai ismereteket és alapvető mérési gyakorlatot szerezzenek.

Ha a másik alapszak keretében az előírt matematikai ismereteket vagy egy részüket megszerezték, a megfelelő tárgyak alól felmentést kapnak, s a krediteket választható tárgyakkal szerezhetik meg.


Alapozó tárgyakA-1 Kalkulus I. 2+1 3 v,gyA-2 Kalkulus II. 2+1 3 v,gyA-3 Vektorszámítás 2+1 3 v,gyA-4 Differenciálegyenletek a fizikában I. 2+1 3A-5 Elemi statisztikai módszerek a fizikában 2+1 3 v,gy

Szakmai törzstárgyak S-1 Mechanika 4+2 6 v,gyS-2 Folytonos közegek mechanikája 2 2 vS-3 Elektromágnesség 4+2 6 v,gyS-4 Termodinamika 2+1 3 v,gyS-6 Atom- és kvantumfizika 3+2 5 v,gyS-7 A statisztikus fizika alapjai 2+1 3 v,gyS-11 Fizikai alapmérések 0+2 2 gyS-12 Klasszikus fizika laboratórium 0+4 4 gyS-13 Modern fizika laboratórium 0+4 4 gy


21


A kötelezően választható tárgyak kínálata

Az egyes szakirányok különböző terjedelemben biztosítják kötelezően választható tárgyak felvételét. Ezeket az alábbi keretekből választhatják a hallgatók:

a fizika alapszak más szakirányainak tantárgyai (beleértve azt a lehetőséget is, hogy egyes Elméleti fizika B tárgyak helyett azok A változatát végzik el),

biofizikus szakirányon a biológia alapszak tantárgyai, csillagász, geofizikus és meteorológus szakirányon a földtudományi alapszak tantárgyai, továbbá a fizika alapszak által ajánlott Kitekintés modul alábbi tantárgyai:

Kitekintés modultantárgy óra kr ért.

K-1 Energetika 2+0 2 vK-2 Hétköznapok fizikája 2+0 2 vK-3 Új technikai eszközök és technológiák fizikai alapjai 2+0 2 vK-4 Modellalkotás és fizikai gondolodás 2+0 2 vK-5 Fizikai szimulációk 2+0 2 vK-6 Fizika a társtudományokban 2+0 2 vK-7 A tudomány kommunikációja 2+0 2 vK-8 Fizika a társadalomban 2+0 2 vK-9 A fizika története 2+0 2 v

A Kitekintés modul előadásait különösen ajánjuk azoknak, akik tanulmányaikat nem kívánják a mesterképzés szintjén folytatni.

A kötelezően választható tantárgyak körét a képzés tapasztalatai alapján módosítani, ill. bővíteni fogjuk.

22


Összefoglaló kredittáblázatok szakirányonként

A szabadon választható tárgyak az 1-6. félévben, a kötelezően választható tárgyak a 3-6. félévben tetszőleges beosztásban felvehetők. Az alábbi táblázatokban megjelenő beosztás a félévenkénti egyenletes kreditterhelés (30 3 kredit) lehetőségét mutatja.

Fizika alapszak fizikus szakiránnyal félév – kredit kredit1 2 3 4 5 6 összesen

Kötelező közös képzésBevezető kritériumtárgyak 0 0Alapozó ismeretek 21 17 38Szakmai törzsanyag 8 11 13 9 6 47Differenciált képzésElméleti fizika A 6 6 6 6 24Felsőbb matematika és informatika A 10 10 2 22Speciális szakmai ismeretek 2 10 12 24Kötelezően választható tárgyak 2 4 6Szabadon választható tárgyak 1 2 1 1 2 2 9Szakdolgozat 10 10

kredit összesen 30 30 30 30 30 30 180

Fizika alapszak alkalmazott fizikus szakiránnyal

félév – kredit kredit

(informatikai orientáció) 1 2 3 4 5 6 összesenKötelező közös képzésBevezető kritériumtárgyak 0 0Alapozó ismeretek 21 17 38Szakmai törzsanyag 8 11 13 9 6 47Differenciált képzésElméleti fizika B 3 6 3 12Felsőbb matematika és informatika B 7 7 14Speciális szakmai ismeretek 4 7 16 14 41Kötelezően választható tárgyak 2 3 4 9Szabadon választható tárgyak 1 2 1 1 2 2 9Szakdolgozat 10 10

kredit összesen 30 30 30 30 30 30 180

Fizika alapszak biofizikus szakiránnyal félév – kredit kredit1 2 3 4 5 6 összesen

Kötelező közös képzésBevezető kritériumtárgyak 0 0Alapozó ismeretek 21 17 38Szakmai törzsanyag 8 11 13 9 6 47Differenciált képzésElméleti fizika B 3 6 3 12Felsőbb matematika és informatika B 7 7 14Speciális szakmai ismeretek 5 8 12 8 33Kötelezően választható tárgyak 7 10 17Szabadon választható tárgyak 1 2 2 2 2 9Szakdolgozat 10 10

kredit összesen 30 30 30 30 30 30 180

23


Fizika alapszak csillagász szakiránnyal félév – kredit kredit1 2 3 4 5 6 összesen

Kötelező közös képzésBevezető kritériumtárgyak 0 0Alapozó ismeretek 21 17 38Szakmai törzsanyag 8 11 13 9 6 47Differenciált képzésElméleti fizika B 3 6 3 12Felsőbb matematika és informatika B 7 7 14Speciális szakmai ismeretek 7 9 15 11 42Kötelezően választható tárgyak 2 6 8Szabadon választható tárgyak 1 2 2 4 9Szakdolgozat 10 10

kredit összesen 30 30 30 31 28 31 180

Fizika alapszak geofizikus szakiránnyal félév – kredit kredit1 2 3 4 5 6 összesen

Kötelező közös képzésBevezető kritériumtárgyak 0 0Alapozó ismeretek 21 17 38Szakmai törzsanyag 8 11 13 9 6 47Differenciált képzésElméleti fizika B 3 6 3 12Felsőbb matematika és informatika B 7 7 14Speciális szakmai ismeretek 6 8 17 11 42Kötelezően választható tárgyak 2 2 4 8Szabadon választható tárgyak 1 2 2 4 9Szakdolgozat 10 10

kredit összesen 30 30 29 32 30 29 180

Fizika alapszak meteorológus szakiránnyal félév – kredit kredit1 2 3 4 5 6 összesen

Kötelező közös képzésBevezető kritériumtárgyak 0 0Alapozó ismeretek 21 17 38Szakmai törzsanyag 8 11 13 9 6 47Differenciált képzésElméleti fizika B 3 6 3 12Felsőbb matematika és informatika B 7 7 14Speciális szakmai ismeretek 7 10 16 9 42Kötelezően választható tárgyak 2 6 8Szabadon választható tárgyak 1 2 2 4 9Szakdolgozat 10 10

kredit összesen 30 30 30 32 29 29 180

24


Fizika alapszak fizika – X tanári szakiránnyal félév – kredit kredit1 2 3 4 5 6 összesen

Kötelező közös képzésBevezető kritériumtárgyak 0 0Alapozó ismeretek 21 17 38Szakmai törzsanyag 8 11 13 9 6 47Differenciált képzésElméleti fizika B 3 6 3 12Pedagógia és pszichológia 2 2 4 2 102. tanári szak modulja 10 10 15 15 50Kötelezően választható tárgyak 2 2 4Szabadon választható tárgyak 1 2 2 1 2 1 9Szakdolgozat 10 10

kredit összesen 30 30 30 30 30 30 180

25


2. Tantárgyi programok;az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása.

A fizika alapszak tantárgyainak leírásait az A. Függelékben mutatjuk be az alábbi sorrendben:

Bevezető kritériumtárgyak O-1–2 Alapozó ismeretek A-1–15 A szakmai törzsanyag S-1–13 Elméleti fizikai modul E-1–8 Felsőbb matematika és informatika MI-1–6 Speciális szakmai ismeretek

Fizikus szakirány F-1–12Alkalmazott fizikus szakirány I-1–12Biofizikus szakirány B-1–13Csillagász szakirány C-1–8Geofizikus szakirány G-1–20Meteorológus szakirány M-1–15

Technika tanári mellékszak T-1–10 Kitekintés modul K-1–9

A tanári szakirány pedagógiai-pszichológiai moduljának tantárgyleírásait a C. Függelék tartalmazza.

3. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi feltételei.

A nyelvoktatást a ELTE Idegen Nyelvi Központja biztosítja. A Központ ingyenesen készítette fel a hallgatókat a diplomához szükséges nemzetközi vagy kétnyelvű középfokú nyelvvizsgára. A következőkben a megjelenő Felsőoktatási Törvény előírásai szerint végzi a képzést. Nyelvórákat a hallgatók angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvből vehetnek fel. Az órákon a csoportlétszám legfeljebb 15 fő.

Az Idegen Nyelvi Központ az ECL nemzetközi nyelvvizsgarendszer (http://www.ecl.hu) akkreditált vizsgahelye. Évente két alkalommal – általában májusban és decemberben – van lehetőség vizsgázni angolból és németből alap-, közép- és felsőfokon. Az államilag elismert nyelvvizsgákról és a honosítási eljárásokról a http://www.nyak.hu honlap ad naprakész tájékoztatást.

4. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A záróvizsgára bocsátás feltétele az előírt számú és összetételű kreditek alapján kiadott abszolutórium megszerzése, valamint a képesítési követelményekben előírt államilag elismert legalább középfokú A vagy B típusú, ill. azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele idegen nyelvből.

26

http://www.ecl.hu/


IV.A képzés személyi feltételei1

1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős,

szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

Hány alapszak felelőse

Hány tantárgy felelőse

a szakon /az intézményben

Lendvai János szf DSc egy. tanár T 1 2/2Csikor Ferenc(fizikus szakirány)

szif DSc egy. tanár T 2/2

Érdi Bálint(környezetfizikus szakirány)


Juhász András(fizika tanári szakirány)

szif CSc docens T 2/2

Papp Gábor(alkalmazott fizikus szakirány)

szif DSc tud. tanácsadó T 2/2

Tichy Géza(technika tanári szakirány)


Vicsek Tamás(biofizikus szakirány)

szif akadémikus egy. tanár T 2/2

A szakon komplex záróvizsgát tartunk, kiemelt záróvizsgatárgyak nincsenek.

1 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD vagy CSc, DSc, akadémikus. (2006. december 31-ig a dr. univ cím a tudományos fokozatot kiváltja).Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill.

közalkalmazotti jogviszony – T Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott, stb.) – E

27


2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

A tantárgy oktatóiOktató neve(A tantárgy

blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N

Hány tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben

alap

ozó

tárg

yak

O-1 Bevezető matematika

Pálfalvi Józsefné - főisk. docens

T - I 1/4

O-2 Bevezető fizika

Radnóti Katalin CSc főisk. tanár

T - I 2/4

A-1 Kalkulus I. Simon Péter PhD docens T I I 1/5

A-2 Kalkulus II. Simon Péter PhD docens T I I 1/5

A-3 Vektorszá-mítás

Gnädig Péter CSc docens T I I 2/2

A-4 Differenciál-egyenletek a fizikában I.

Horváth Zalán MTA r. tag

egy. tanár T I I 2/2

A-5 Elemi statisz-tikai módszerek a fizikában

Vattay Gábor DSc docens T I I 4/4

A-6 A fizika numerikus módszerei I

Csabai István PhD docens T I I 3/4

A-7 Számítógépes alapismeretek

Bagoly Zsolt CSc docens T I I 4/4

A-8 Elektronika és méréstechnika

Bagoly Zsolt CSc docens T I - 4/4

A-9 Elektronika laboratórium

Varga Dezső PhD adjunktus T - I 2/2

A-10 Kémia Tarczay György PhD adjunktus T I - 1/1A-11 Biológia Kiss János dr.

univ.adjunktus T I - 1/1

A-12 A környezet-tudomány alapjai

Kiss Ádám DSc egy. tanár T I - 2/5

A-13 Az EU és Magyarország

Jánosi Imre PhD docens T I - 2/2

A-14 Gazdasági és menedzsment ismeretek

Steiger Judit CSc docens T I - 1/5

A-15 Minőségbiztosítás, hatékonyság

Mayer Miklósné Nádasi Mária

CSc egy. tanár T I - 1/4

28


szak

mai

törz

stár

gyak

S-1 Mechanika Groma István DSc docens T I I 1/1

S-2 Folytonos közegek mechanikája

Juhász András CSc docens T I - 2/2

S-3 Elektro-mágnesség

Ungár Tamás DSc egy. tanár T I I 1/1

S-4 Termodinamika

Lendvai János DSc egy. tanár T I I 2/2

S-5 Opika és relativitáselmélet

Geszti Tamás DSc egy. tanár T I I 1/1

S-6 Atom- és kvantumfizika

Kiss Ádám DSc egy. tanár T I I 2/5

S-7 A statisztikus fizika alapjai

Sasvári László PhD docens T I - 2/2

S-8 Mag- és részecskefizika

Horváth Ákos PhD docens T I - 1/5

S-9 Kondenzált anyagok fizikája

Tichy Géza DSc egy. tanár T I I 3/3

S-10 Bevezetés az asztrofizikába

Frei Zsolt PhD docens T I - 3/3

S-11 Fizikai alapmérések

Illy Judit PhD adjunktus T - I 1/1

S-12 Klasszikus fizikai labora-tórium

Havancsák Károly CSc docens T - I 3/5

S-13 Modern fizika laboratórium

Kürti Jenő DSc egy. tanár T - I 3/4

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI

A tantárgy oktatói

ISMERETEK TANTÁRGYAINAKMEGNEVEZÉSE

Oktató neve(A tantárgy blokkjában

elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N

Hány tantárgy

felelőse a szakon / az

intézménybenE-1 Elméleti mechanika A

Tél Tamás DSc egy. tanár T I I 1/3

E-2 Elektrodinamika A

Patkós András MTA l. tag

egy. tanár T I I 2/2

E-3 Kvantum-mechanika A

Csikor Ferenc DSc egy. tanár T I I 2/2

E-4 Statisztikus fizika A

Kondor Imre DSc egy. tanár T I I 1/1

E-5 Elméleti mechanika B

Cserti József CSc docens T I I 1/1

E-6 Elektrodinamika B

Gálfi László CSc docens T I I 1/3

E-7 Kvantum-mechanika B

Csikor Ferenc DSc egy. tanár T I I 2/2

E-8 Statisztikus fizika B

Temesvári Tamás PhD tud. fő-munkatárs

E I I 1/1

MI-1 Differenciál-egyenletek a fizikában II

Horváth Zalán MTA r. tag

egy. tanár T I - 2/2

MI-2 Matematikai módszerek a fizikában

Gnädig Péter CSc docens T I - 2/2

29


MI-3 Valószínűség-számítás és statisz-tika fizikai alkalmazásokkal

Vattay Gábor DSc docens T I I 4/4

MI-4 A fizika numerikus módszerei II.

Csabai István PhD docens T I - 3/3

MI-5 Informatikai alapismeretek I-II

Fóthi Ákos PhD docens T I - 1/5

MI-6 Analízis I-III Simon László DSc egy. tanár T I - 1/4F-1 Relativitás-elmélet

Palla László DSc egy. tanár T I - 2/2

F-2 Fizikai mérési módszerek

Havancsák Károly CSc docens T I - 3/5

F-3 Korszerű vizsgá-lati módszerek

Havancsák Károly CSc docens T - I 3/5

F-4 Jelfeldolgozás Bagoly Zsolt CSc docens T I - 4/4F-5 Digitális mérés-technika

Varga Dezső PhD adjunktus T - I 2/2

F-6 Fizikai szeminárium

Sasvári László PhD docens T - I 2/2

F-7 Extragalaktikus asztrofizika és kozmológia


F-8 Fejezetek a mag- és részecskefizikából

Csótó Attila DSc tud. tanácsadó

T I - 1/1

F-9 Fejezetek az anyagtudományból és a szilárdtestfizikából

Lendvai János DSc egy. tanár T I - 2/2

F-10 Molekulafizika Kürti Jenő DSc egy. tanár T I - 3/4F-11 Önszerveződés és komplex viselke-dés

Vattay Gábor DSc docens T I - 4/4

F-12 Sugárzás és anyag kölcsönhatása

Palla László DSc egy. tanár T I - 2/2

I-1 C, C++ programozás

Porkoláb Zoltán PhD docens T I I 1/5

I-2 Java Horváth Zoltán PhD docens T I I 1/5I-3 A kutatómunka információs eszközei

Papp Gábor DSc tud. tanácsadó

T I I 2/2

I-4 Infokommuni-kációs hálózatok

Vattay Gábor DSc docens T I - 4/4

I-5 Adatbáziskezelés Benczúr András DSc egy. tanár T I - 1/5I-6 Digitális képfeldolgozás


I-7 Jelfeldolgozás Bagoly Zsolt CSc docens T I I 4/4I-8 Hálózati adat-kezelés a fizikában

Papp Gábor DSc tud. tanácsadó

T I - 2/2

I-9 Véletlen fizikai folyamatok

Rácz Zoltán MTA l. tag

kut. prof. E I - 2/2

I-10 A sorbanállás elmélete

Michaletzky György DSc egy. tanár T I - 1/5

I-11 Számítógépes szimulációk

Csabai István PhD docens T - I 3/3

I-12 Mikrokontrol-lerek és alkalmazá-saik

Vella Péter műszaki tanár

T I I 2/2

B-1 Bevezetés a biológiába

Szathmáry Örs DSc egy. tanár T I - 1/3

30


B-2 Biomechanika és biooptika

Horváth Gábor CSc docens T I - 1/1

B-3–4 A biokémia alapjai

Pál Gábor PhD docens T I I 1/2

B-5 Elméleti evolúcióbiológia

Meszéna Géza CSc docens T I - 1/2

B-6 Biofizika I. Derényi Imre PhD adjunktus T I - 1/1B-7 Biofizika II. Vicsek Tamás MTA

r. tagegy. tanár I - 2/2

B-8–9 Sejtbiológia Réz Gábor CSc docens T I I 1/2B-10–11 Élettan Világi Ildikó PhD docens T I I 1/2B-12 Ökológia Kalapos Tibor CSc docens T I - 1/3B-13 Szerkezetvizs-gálati módszerek biofizikában

Czirók András PhD adjunktus T I - 1/1

C-1 Bevezetés a csillagászatba I-III.

Petrovay Kristóf DSc docens T I - 2/4

C-2 Asztrometria I-II.

Érdi Bálint DSc egy. tanár T I - 1/4

C-3 Asztrofizika I-II Petrovay Kristóf DSc docens T I - 2/4C-4 A csillagászat története I-II

Balázs Béla DSc egy. tanár T I - 2/3

C-5 Csillagá-szati szeminárium I-II.

Tóth L. Viktor PhD adjubktus T - I 1/3

C-6 Informatika a csillagászatban I-IV

Balázs Béla DSc egy. tanár T - I 2/3

C-7 Csillagászati észlelési gyakorlatok

Szécsenyi-Nagy Gábor dr. univ.

adjunktus T - I 2/3

C-8 Asztrofoto-gráfia

Szécsenyi-Nagy Gábor dr. univ.

adjunktus T I I 2/3

G-1 A Kárpát-medence természeti földrajza

Karátson Dávid PhD docens T I - 1/5

G-2 Általános föld-tani alapismeretek

Nagymarosy András CSc docens T I - 1/4

G-3 Bevezetés a földtörténetbe

Horváth Mária CSc docens T I - 1/5

G-4 Térképismeret Török Zsolt CSc docens T I - 1/5G-5 Földfizika Horváth Ferenc CSc egy. tanár T I - 1/5G-6 Geoinformatika Elek István PhD docens T I I 1/4G-7 Szerkezetföldtan

Csontos László CSc docens T I - 1/4

G-8 Kárpát-Pannon terület regionális geofizikája és geodinamikája.

Bada Gábor PhD mb. előadó

E I - 1/2

G-9 A Föld alakja és nehézségi erőtere

Tímár Gábor PhD tud. munkatárs

E I - 1/4

G-10 Földmágnesség és a Föld körüli térség fizikája

Lipovics Tamás tanár-segéd

T I - 1/2

G-11 Szeizmológia és a Föld belső szerkezete

Bánné Győry Erzsébet tud. munkatárs

E I - 1/1

G-12 Geotermika és radiometrikus kor-meghatározás

Lenkey László PhD tud. fő-munkatárs

E I - 1/1

31


G-13 Gravitációs, mágneses és geo-elektromos módszerek

Szafián Péter PhD tud. fő-munkatárs

T I I 1/5

G-14 Szeizmika Meskó Attila MTA r. tag

egy. tanár E I I 1/2

G-15 Mérnökgeo-fizika

Tóth Tamás PhD mb. előadó

E I I 1/2

G-16 Mélyfúrási geofizika

Drahos Dezső CSc docens T I I 1/2

G-17 Geofizikai kutatások módszer-tana és irányítása

Székely Balázs PhD tud. munkatárs

T I - 1/5

M-1 Hidrodinamika Szabó Gábor PhD tud. fő-munkatárs

E I - 2/2

M-2 Környezeti áramlások

Jánosi Imre PhD docens T I - 2/2

M-3 Meteorológiai adatfeldolgozás 2

Barcza Zoltán PhD adjunktus T I I 1/3

M-4 Általános meteorológia 2

Weidinger Tamás CSc docens T I - 2/4

M-5 Általános meteorológia 3

Mészáros Róbert PhD tud. munkatárs

T I I 1/3

M-6 Általános klimatológia

Matyasovszky István PhD docens T I I 1/5

M-7 Alkalmazott klimatológia

Bartholy Judit PhD egy. tanár T I I 1/5

M-8–9 Szinoptikus meteorológia

Gyuró György PhD docens E I I 1/1

M-10–11 Légkör-fizika

Ács Ferenc CSc docens T I I 2/4

M-12 Levegőkémia Haszpra László PhD mb. előadó

E I I 1/1

M-13–14 Dinamikus meteorológia

Weidinger Tamás CSc docens T I I 2/4

M-15 Évközi és nyári terepgyakorlat

Ács Ferenc CSc docens T - I 2/4

T-1 Technikai környezet I-III.

Bérczi Szaniszló PhD docens T I - 3/3

T-2 Rendszer és modell I-II.

Tichy Géza DSc egy. tanár T I I 3/3

T-3 Anyagtechno-lógia I-II.

Bérczi Szaniszló PhD docens T I I 3/3

T-4 Anyagtechno-lógia laboratórium

Tichy Géza DSc egy. tanár T - I 3/3

T-5 Műszaki ábrázolás

Kojnok József CSc docens T I I 2/2

T-6 Műszaki energetika

Kojnok József CSc docens T I I 2/2

T-7 Mikrokontrol-lerek

Vella Péter műszaki tanár

T - I 2/2

T-8 Technikatör-ténet

Bérczi Szaniszló PhD docens T I - 3/3

T-9 Ember és technika

Dankházi Zoltán CSc docens T I - 2/2

T-10 Üzemlátogatás Dankházi Zoltán CSc docens T - I 2/2K-1 Energetika Rácz Zoltán MTA

l. tagkut. prof. E I - 2/2

K-2 Hétköznapok fizikája

Juhász András CSc docens T I - 2/2

32


K-3 Új technikai eszközök és technológiák fizikai alapjai

Bérczes György dr. univ.

adjunktus T I - 1/1

K-4 Modellalkotás és fizikai gondolkodás

Szabó Gábor PhD tud. fő-munkatárs

E I - 2/2

K-5 Fizikai szimulációk

Vicsek Tamás MTA r. tag


K-6 Fizika a társtudományokban

Kürti Jenő DSc egy. tanár T I - 3/4

K-7 A tudomány kommunikációja

Patkós András MTA l. tag


K-8 Fizika a társadalomban

Radnóti Katalin CSc főisk. tanár

T I - 2/2

K-9 A fizika története

Nagy Károly MTA r. tag

Prof. emeritus

E I - 1/1

33


3. Az oktatók személyi-szakmai adatai

A IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait a B. Függelékben mutatjuk be. Az adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák:

név, születési év, végzettség, szakképzettség; jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök) tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) (PhD / CSc vagy DLA) tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil”

cím, egyéb címek a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György

Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja; eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő); az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása; az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5,

az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok.

A B. Függelékben az oktatói adatlapok az alábbi csoportosításban szerepelnek (csoporton belül névsor szerint):

(1) szakfelelős,

(2) szakirány-felelősök,

(3) teljes munkaidőben foglalkoztatottak,

(4) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak.

4. Nyilatkozatok;

Az intézményvezető szándéknyilatkozata arról, hogy az 1. és 2. táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja a felsőoktatási intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban (munkaviszonyban) nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

Az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatói esetében kérjük csatolni a nevezett oktató nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben kettőnél több teljes munkaidejű munkaviszonnyal.

A nyilatkozatokat a kérelem végén mellekletként csatoljuk

34


V.A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei

1. Országosan elismert tudományos műhely vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

Az ELTE Fizika Tanszékcsoport 7 szervezeti egységből áll:

Általános Fizika Tanszék, Atomfizika Tanszék, Biológiai Fizika Tanszék, Elméleti Fizika Tanszék, Információtechnológiai Oktatási Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék, Szilárdtest Fizika Tanszék.

A tanszékcsoport oktatóinak és kutatóinak 83 %-a tudományos minősítéssel rendelkezik, 5 akadémikus és 13 akadémiai doktor van közöttük.

A tanszékcsoporthoz 3 akadémiai kutatócsoport csatlakozik:

MTA-ELTE Biológiai Fizika Kutatócsoport, MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, MTA-ELTE Statisztikus Fizikai Kutatócsoport.

A tanszékcsoporton belül – a tanszékeken átívelő együttműködésben – számos nemzetközileg elismert tudományos műhely működik, többek között a fizika alább felsorolt területein:

asztrofizika, biológiai fizika, komplex rendszerek, környezeti áramlások, térelmélet és részecskefizika, magfizika, szilárdtestfizika és fizikai anyagtudomány, statisztikus fizika.

A személyi adatlapok jól illusztrálják az oktatók intenzív publikációs tevékenységét.

A tanszékcsoport keretében működik a MAB által akkreditált ELTE Fizika Doktori Iskola három doktori programmal:

– Anyagtudomány és szilárdtestfizika,– Részecskefizika és csillagászat,– Statisztikus fizika, biológiai fizika és kvantumrendszerek fizikája.

A fizika alapszak oktatásában komoly részt vállal a Biológiai és a Környezetfizikai Tanszékcsoport. Mindkét szakterületen a MAB által akkreditált, több programot tartalmazó doktori iskola működik.

35


2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra: tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek,

gyakorlóhelyek

Az ELTE Természettudományi Kara az ELTE lágymányosi kampuszának két új, korszerű épületében helyezkedik el. A tantermek, a kutató laborok és az oktatói szobák jól felszereltek, az épületek európai szinten is kiválóan megfelelnek az egyetemi oktatás követelményeinek. (Ugyanebben a két épületben van a Természettudományi Karból kivált Informatika Kar és a Társadalomtudományi Kar is.) Az épületekben 38 előadóterem, 74 kisebb befogadóképességű szemináriumi szoba, 59 laboratórium, 38 számítógépes laboratórium szolgálja az oktatást. Az előadók közül kettő 350 fő, három 200 fő befogadására alkalmas, nyolc pedig 100 fő feletti befogadóképességű. A tantermeket a kampuszon elhelyezkedő karok közösen használják, kihasználtságuk 80-90%-os, s ez a terhelés feltehetőleg a kétciklusú képzés bevezetése után is fennmarad.

Az oktatás technikai lehetőségei jók. A nagyelőadók multimédiás oktatást támogató számítástechnikai és vetítő berendezésekkel vannak felszerelve. A kisebb tantermekben írásvetítők találhatók. A berendezéseket a Kar Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központja gondozza, ill. működteti. A központ munkatársai –, előzetes kérésre – minden teremben biztosítják a tanórákhoz szükséges oktatástechnikai berendezéseket (számítógép, írásvetítő, projektor videó stb.). Igény esetén néhány nagy tanterem között belső hálózaton megoldható a kép és hang továbbítása is.

Az alapozó szintű fizikaoktatás szempontjából fontos szerepet tulajdonítunk a bevezető előadások kísérleti demonstrációjának, az előadásokon bemutatott „élő” kísérleteknek. Az előadótermekhez csatlakozó szertár felszereltsége megfelelő, a klasszikus régi kísérleti eszközparkot új korszerű demonstrációs eszközökkel egészítettük ki. A tervezett fizika alapképzéshez három, szoros értelemben vett hallgatói laboratórium és két elektronikai laboratórium tartozik. A laboratóriumok felszerelése rendelkezésre áll, a mérések a korszerű igényeknek megfelelnek.

számítástechnikai, oktatástechnikai és könyvtár ellátottság, stb.

A Kar korszerű számítógépes hálózati infrastruktúrával rendelkezik. Mind az oktatók, mind a hallgatók internet hozzáférése jó színvonalon biztosított. A hallgatók beiratkozáskor azonnal belépési lehetőséget kapnak a hálózatba. A színvonal fenntartása, a gyorsan avuló, ill. tönkremenő berendezések cseréje azonban gondot okoz. Az általános számítástechnikai oktatáshoz, ill. a hallgatók internet hozzáférésének biztosításához a Kar központosított „kari” számítógép kapacitással nem rendelkezik, a tanszékcsoportokon és a Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központban lévő decentralizált, speciális oktatásra használt számítástechnikai kapacitás azonban elegendő ezeknek a feladatoknak a megoldására. A fizika tanszékcsoport négy hallgatói számítógéptermében 60 PC áll a diákok rendelkezésére. A tanszékeken dolgozó diákkörösök, diplomamunkások számítépszükségletét a szaktanszékek biztosítják.

A Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ televíziós minőségű oktatófilmek felvételére alkalmas stúdióval és fotolaborral, valamint videokonferencia rendezésére alkalmas berendezéssel is rendelkezik.

A TTK egyik legnagyobb értéke az óriási anyagi ráfordítással fenntartott könyvtári állomány, amely mintegy félmillió dokumentumot, könyvet, bel- és külföldi folyóiratot,

36


tankönyvet, jegyzetet, CD-ROM-ot tartalmaz, megtalálhatók benne a legfontosabb nemzetközi folyóiratok és kézikönyvek. A hagyományos adathordozók mellett hozzávetőleg 4700 folyóirat online digitális formában is hozzáférhető. A folyóirat-állomány egyedülálló hazai érték, 30%-a csak itt található meg az országban.

A Kari Könyvtár 10 tudományági szakgyűjteményre tagolódik (Biológiai, Fizikai, Földtudományi (Földrajzi) Informatikai, Kémiai, Környezetfizikai, Matematikai tudományági szakgyűjtemény, Idegen Nyelvi Központi Gyűjtemény, Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai gyűjtemény, Médiatár.)

A könyvtár a lágymányosi kampusz két épületében 6 telephelyen helyezkedik el, ahol olvasótermek biztosítják a tanulási lehetőséget a hallgatók számára. A Könyvtár számítógépes kabinetjében és az olvasótermekben 56 számítógép áll rendelkezésre, az Internet-hozzáférések száma 51, az olvasótermi férőhelyek száma 323.

A Fizika tudományági szakgyűjtemény – mint a Fizika Tanszékcsoport könyvtára – önálló helyiségben működik, ahol a könyvek és folyóiratok tárlóin kívül számos olvasó asztal áll a hallgatók és oktatók rendelkezésére. A könyvtárban több mint 50000 kötetnyi könyv és több mint 30000 kötetnyi folyóirat található, az utóbbiak között az országban egyedül itt olvasható példányok is. Bár a szűkös dologi keretek a könyvtár fejlesztésének gátat szabnak, a Tanszékcsoport törekszik arra, hogy a fizika egyes területeinek vezető folyóiratait megtartsa és a tankönyvállományt folyamatosan bővítse. Jelenleg közel félszáz folyóirat jár a könyvtárba.

a szak elvégzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének feltételei

A nyelvoktatást a ELTE Idegen Nyelvi Központja biztosítja. A Központ ingyenesen készítette fel a hallgatókat a diplomához szükséges nemzetközi vagy kétnyelvű középfokú nyelvvizsgára. A következőkben a megjelenő Felsőoktatási Törvény előírásai szerint végzi a képzést. Nyelvórákat a hallgatók angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvből vehetnek fel. Az órákon a csoportlétszám legfeljebb 15 fő.

Az Idegen Nyelvi Központ az ECL nemzetközi nyelvvizsgarendszer (http://www.ecl.hu) akkreditált vizsgahelye. Évente két alkalommal – általában májusban és decemberben – van lehetőség vizsgázni angolból és németből alap-, közép- és felsőfokon. Az államilag elismert nyelvvizsgákról és a honosítási eljárásokról a http://www.nyak.hu honlap ad naprakész tájékoztatást.

Az alapképzés mellett a Természettudományi Kar hallgatói angol, francia vagy német nyelvből térítéses emelt szintű nyelvi képzésen is részt vehetnek, ha legalább középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkeznek. A képzésnek szakfordító és idegen nyelvi szaktanár két szakiránya van, melyek végén a sikeres vizsgázó diplomát kiegészítő betétlapot kap.

a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.)

37

http://www.ecl.hu/


Minden államilag finanszírozott hallgató hozzájuthat az államilag biztosított ösztöndíjhoz és a tankönyvtámogatáshoz. Az ösztöndíjat a Kari Ösztöndíjbizottság osztja el, az ösztöndíjbizottságban döntő súlyú a Hallgatói Önkormányzat véleménye. A tankönyvtámogatást a jogosultak a Kar szabályzataiban megszabott módon alanyi jogon bonok formájában kapják. A bonok a Kar jegyzetboltjában és a Hallgatói Alapítvány könyvesboltjában válthatók be.

A kampusz területén több könyvesbolt működik, ahol a hallgatók beszerezhetik az oktatáshoz szükséges szakirodalmat. A TTK saját fenntartású jegyzetellátót is üzemeltet. Itt a hallgatók főként a saját kiadatású jegyzeteket, tankönyveket és a tanulmányaikhoz szükséges pedagógiai szakkönyveket vásárolhatják meg. A jegyzetellátottság - bár szakterületenként változik - jó, s ez nem kis mértékben köszönhető annak, hogy a Kar a tanárai szívügyüknek tekintik a tankönyv és jegyzetírást.

a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei

Az ELTE egyetemi szintű hallgatói adatbázist hozott létre, amelyet az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) segítségével kezel. A magas szintű hallgatói rendszer alkalmas, mind a tanulmányi, mind a hallgatókkal kapcsolatos pénzügyi feladatok kezelésére, nyilvántartására. A feladatok pénzügyi és a felsőbb szervek felé történő adatszolgáltatási részét a Kvesztúra intézi. Ugyancsak a Kvesztúra adja ki a diákigazolványokat és a hallgatók által kért adóigazolásokat is.

A Karon - felmenő rendszerben - két évvel ezelőtt bevezettük a kreditrendszert. A hallgatók az ETR rendszerhez kapcsolódva WEB-es felületeken veszik fel tantárgyaikat és jelentkeznek a vizsgákra. Ebben a rendszerben kerülnek rögzítésre és feldolgozásra a vizsgaeredmények is. A tanulmányi ügyeket a TTK tanulmányi osztálya intézi, A közel 5000 hallgató adminisztratív és tanulmányi ügyeivel az osztályvezető és kilenc tanulmányi előadó foglalkozik.

A tanrendek készítése is a Tanulmányi Osztályon történik. A munkatársak három Kar óráit és termeit egyeztetik a felterjesztések alapján, s egységes szerkezetben tanterem nyilvántartással együtt hozzák nyilvánosságra a hálózaton.

A felvételik lebonyolítására és az OFI adatbázisának feltöltésére a Természettudományi Kar az Informatika Karral közösen felvételi irodát működtet

az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei

A Kar az oktatás megszervezésében törekszik az egyetem társkaraival való együtt működésre. A tanári szakirányokban a 10 kredit értékű tanári modul pedagógia-pszichológia tárgyait a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozza. Az informatikai alapozó együttműködünk az Informatikai Karral. Az általános és értelmiségképző tárgyak felvételekor az ELTE biztosítja, hogy a hallgatók az összes Kar oktatási kínálatából választhassanak.

A Kar nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy a folyamatosan változó, ill. hiányos törvényi környezetben, hatályos szabályzatai mindig megfeleljenek a fennálló törvényeknek.

38


3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé.

Az intézményvezető nyilatkozatát a kérelem végén mellékletként csatoljuk.

39


40

I · Web viewAz általános és értelmiségképző tárgyak felvételekor az ELTE biztosítja,...

Documents

Transcript of I · Web viewAz általános és értelmiségképző tárgyak felvételekor az ELTE biztosítja,...