I. Bevezető - Sulinet · nép szolgálatában kívánjuk megvalósítani. Kalocsa a Solti-síkság...
Transcript of I. Bevezető - Sulinet · nép szolgálatában kívánjuk megvalósítani. Kalocsa a Solti-síkság...
1
I. Bevezető
I. 1. Köszöntő
„ Menjetek el az egész világra
és hirdessétek az evangéliumot
minden teremtménynek” / Mk 16,15/
Sok év telt el amióta e szavak elhangzottak. Felszólítás KüldésHivatás. Örök érvényű
keretek. Egyházi katolikus intézmény pedagógiai programját olvassa az, aki most nyitogatja
ezeket a lapokat. Egyház és Tanítás Egyház és Iskola elválaszthatatlan, egymást erősítő
fogalmak, kapcsok, alapkövek.
Már az első század nagyhírű iskolákat vonultatott fel Alexandriában, Antióchiában. Pogány
filozófusok keresték, kutatták, ízlelgették az Istent, s benne a megtestesülő igazságot. Krisztus
volt az, akinek személyében maga az igazság öltött emberi alakot. A katolikus iskolák ezt az
igazságot hirdetik a tudomány különböző területein keresztül. A műveltség, a hit útján vezetik
tanítványaikat ehhez. Hivatásunk a Tanítóhoz vezetni tanulóinak. Nagy a felelősségünk; s ezt
csak az alázat fényében szemlélhetjük és tehetjük. Nevelni, növelni, felnőni segítjük a ránk
bízottakat, ahogy alapító anyánk
Alix Le Clerc feladatul kapta: „Neveld, míg felnő!„ Mi csak a hajtást gondozzuk,
a világra nem mi hoztuk s az áldó napsugarakat Isten adja. Ránk ez a feladat bízatott.
Ajándékokat kaptunk az Úrtól, sok kis ajándékot, akikre vigyáznunk kell.
2
I. 2. A katolikus intézmény küldetése
A katolikus intézmény küldetése a társadalomban
Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az
üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az igény,
hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai,
kollégiumi nevelésnek is.
A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezte el magát, hogy az egész ember
kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték
kibontakozik és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskola legsajátosabb katolikus jellegét.
Ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az
autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember
szolgálatára kötelezi.1
Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében
felismerve az alapvető küldetését, az egészséges emberi személyiség és a hit alapjait
egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán reméljük egyre több
embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott
mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda és iskola katolikus szellemiségét. Más
felekezetekből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat.
A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé
Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb, „ A nevelés eszközei közül a
krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük óvodákat, az iskolákat, kollégiumokat,
amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.2
A katolikus iskolában az oktatásnak és nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás
elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.3
Minden nevelési és oktatási intézmény pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha a
pedagógusokat és minden dolgozóját ügyviteli, technikai dolgozóáthatja a katolikus
küldetéstudat.
Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon
belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek.
1 Katolikus Iskolák Magyarországon 7,8,14.oldal2 Egyházi Törvénykönyv ( CIC.796.1.kánon)3 Egyházi Törvénykönyv ( CIC 803.2 kánon)
3
A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé
A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel a
felszínre kell hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A Teremtő Atya vele
kapcsolatos szándékait kell kifürkésznünk és megvalósításában segítenünk.
4
I. 3. Intézményünk küldetésnyilatkozata
A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai
Iskolanővérek nevelési elveit szem előtt tartva igyekszik nevelni és oktatni.
Három éves kortól tizennyolc éves korig vállalkozunk erre a feladatra a kezdetektől
A felnőtté válás első lépcsőjéig. Célunk, hogy a kisgyerekkortól átvezetve tanult, vallásos
embereket neveljünk. A korszerű ismeretek, a klasszikus műveltség és a
természettudományok művelésén túl a természetfölöttire való nyitottságot igyekszünk
kibontakoztatni.
Az intézményünk katolikus, bár más-más fokon de a közösség minden tagja osztozik a
keresztény világszemléletben s ezt ki is nyilvánítja. Szerzetesrend intézménye vagyunk és a
Máriás lelkiséget kell tanítványainkba is beleoltani. Ez a szolgálat, a készség, a nyitottság és
együttérzés szelleme.” Senkinek sem ártani, mindenkinek használni! „gondolatát kell életre
kelteni a XXI. Század lehetőségei és követelményei között. A keresztény hit elemeit kell
ötvöznünk a tudomyányokba rendeződött emberi tudástartalom megismerésével.
Törekvésünk, hogy ne szigetlétet éljünk; nyitunk a helyi-városi és egyházmegyei
közösségek felé is.
1. Küldetést teljesítünk a katolikus Egyház és a magyar nemzet szolgálatában.
2. Oktató-nevelő munkánkat az iskola működésében érdekelt intézmények társadalmi
csoportok, diákok és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok
alapján szeretnénk végezni Isten dicsőségére.
3. Tevékenységünk fő célja a lelki élet elmélyítése, a nevelési folyamat tökéletesítése,
fejlesztése, amelynek során a társadalmi tanulási tapasztalatok és ismeretek széles
tárházát kívánjuk nyújtani.
4. Biztosítjuk az oktató nevelő munkához a szükséges szociális, pszichológiai,
metodikai és technikai hátteret.
5. Arra törekszünk, hogy intézményünka biztonságérzet és elfogadó szeretet
megtapasztalása révén legyen igazi otthon tanulóink számára.
5
I. 4. A múlt – „Iskola a határon”
A NAGYASSZONYUNK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNY
története a tagintézmények története.
A város szerzetesközösségünk nevében is szerepel, jelezve ezzel, hogy Fourier
Szt. Péter és Alix anya szándékát - a gyermekek lelki-szellemi nevelését - ezen a helyen, e
nép szolgálatában kívánjuk megvalósítani.
Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő kalocsai Sárköz központja, a Duna-
Tiszaköze legrégibb városa. A XVIII. sz. első harmadában indult meg a katolikus egyházhoz
sok szállal kapcsolódó szellemi élet felvirágzása. Patatich Gábor érsek 1733-ban papneveldét,
Batthyány Lajos érsek 1765-ben gimnáziumot alapított. Később a gimnázium a piaristák
kezéből a jezsuiták fenntartásába került.
Száz évvel később Kunszt József már a nőnevelésre is gondolt, s Kalocsára hívta
az iskolanővéreket. Megépítette számukra a templomot, valamint azt az iskolakomplexumot,
amelynek újraindítása - természetesen a mai kor elvárásainak megfelelő formák között -, most
van folyamatban. Óvoda, elemi iskola, polgári, óvónő- és tanítóképző működött az akkori
zárdában.
Egy szerzetesrend története, iskolák története személyes emberi sorsok egymáshoz
kapcsolódó sora írta és írja e történetet.
Határ – éles-e vajon, vagy átfolyik egymásba a múlt és a jelen? A mai új iskolát a
régi zárdaépülettől egyetlen ajtó választja el. Valóban ilyen könnyű lenne az átmenet? Most
igen; de ehhez az ajtóhoz sok-sok év küzdelme, lemondása kellett. Több ezer nővér áldozata,
munkája, imája, negyven év száműzetése, az újrakezdés bizonytalansága, merész
elképzelések, határozott, jó döntések - a Szentlélek irányításának elfogadása kellett.
Az iskola, mint intézmény találkozóhely. Intézményeinkre különösen igaz ez a
megállapítás. A múlt hagyományainak és a jövő életének találkozási pontja. Találkozik benne
a múlt felhalmozott ismeretanyaga, tapasztalata a jelen fiataljaival, s a jövő felnőtteivel.
Történelmi adatok és a teljesség igénye nélkül emlékezünk a múltra, az
alapkövekre, a négyszázötven éve megalakult szerzetesrendre. Lotharingiára, Fourier Szt.
Péter és Boldog Alix Le Clerc lelkes, de nehéz indulására, a terjedés és vándorlás éveire,
Németország, Csehország kolostoraira.
6
A magyarországi történetírás lapjai 1860. szeptember 7-ével kezdődnek. Franz
Mária Terézia főnöknő cseh és magyar nővérekkel, jelöltekkel érkezett Kalocsára, Kunszt
József kalocsai érsek meghívására. Egy tanító rend tette meg hazánkban első lépéseit. Mi
innen számítjuk intézményeink történetét.
Októberben kinyíltak az iskola kapui s elkezdődött a munka. Kalocsa volt a
fészek, ahonnan később a szélrózsa minden irányába elindultak a nővérek: Dunántúl,
Felvidék, Bácska, Erdély, Róma.
Kezdetben segíteni akarás, majd a kényszer, az üldöztetés hajtotta a nővéreket
Torontóig, Kínáig, Ausztráliáig. Ennek ellenére elsősorban magyarországi rend maradt.
Kilencven év alatt közösségünk a hazai tanító rendek közül a legnagyobb lett az országban.
1950-ben „leltárba kellett venni” házainkat, iskoláinkat, még nővéreinket és
diákjainkat is. Az akkori adatok: 943 nővér, 72 iskola, 3 tanítóképző, 1 óvónőképző, 3
líceum, 1 mezőgazdasági középiskola, 11 polgári iskola, 31 általános iskola, 23 óvoda, 2
főiskolai otthon, 1 iparitanuló-otthon, 1 árvaház.
12500 tanítvány előtt záródott be az a kapu, amely 1860 óta nyitva állt.
A szerzetesrendek, köztük a miénk is, megélték a 40 éves „pusztai vándorlást”. A
szétszóratás évei következtek. Az Úristen érlelte, készítette leányait az új korszakra.
Miközben a nővérek plébániákon egyházközösségekben, családoknál vagy börtönökben,
munkatáborokban, egyháziaknak alapított szövetkezetekben élték mindennapjaikat, a régi
Alma Materben a nevelői hivatásra oktattak – nővérek nélkül.
Tanítóképző működött, amely 1957-ben átalakult tizenkét évfolyamos, majd nyolc
évfolyamos ének-zenei iskolává – amely iskolaszerkezetet egyébként semmiféle törvény nem
szentesített, s melynek a korhű jogtörténeti elemzése még várat magára.
7
I. 5. A jelen
I. 5. 1. A város jelene
Az említett negyven év, 1950 - 1990 között mutatkozott ugyan fellendülés a
városban, de a gazdasági recesszió Kalocsát is elérte. Ma a hátrányos helyzetű települések
közé tartozik. Kevés a munkalehetőség, az ipar leépült, a mezőgazdaság haldoklik - annak
ellenére, hogy itt van a Duna-menti fűszerpaprika-termesztés -, feldolgozás és nemesítés
központja.
A város területe 53,18 km2, 11 km2-nyi belterülettel. Vonzáskörzetébe 19
település tartozik. Lakosainak száma (1999-es adat) 17.807. Lakásállománya 7200 fölött van.
Nagy az elvándorlás a városból. Néhány üzemen kívül (paprikafeldolgozó, műanyagipar,
nyomda) alig van munkalehetőség. Az Állami Fogház több embert alkalmaz, de belügyi
állomány és katonai alakulat nincs már Kalocsán. Az értelmiségi fiatalok nem találnak itt
megélhetést. A gyerek születések száma igen kicsi.
A hely közel 250 éve jelentős iskolaváros -, jelenleg középfokú intézményei
jelentősebbek. Egy kihelyezett főiskolai kar működik, a városfejlesztési koncepciók egy új
főiskolát ígérnek. Ezen kívül nyolc óvoda és három általános iskola van.
Rajtunk kívül két másik középfokú intézményben is többcélú képzés folyik.
A középiskolák mindegyike más profilú vagy szerkezetű ugyan, de mindegyikük a
létért küzd. Talán az 1765-ös alapítású állami Gimnázium kivétel ez alól, mely a legstabilabb
intézménynek mondható.
Velük szemen – velük együtt – próbálunk és kérünk teret iskolánk számára.
I. 5. 2. Az intézmény jelene
Bár az alapítás éve történelmet idéz és tiszteletet parancsol – intézményünk mégis
fiatal. A kilencvenes évek változásaival új helyzet teremtődött a szerzetesrend – a
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek életében: újraindították intézményeiket.
1994-ben az óvodát, Szent Anna Katolikus Óvoda néven, 1996-ban pedig a Nagyasszonyunk
Katolikus Általános Iskolát. 1997-ben a rend és az akkori iskolavezetés elindította a
középiskolai képzést is. 2001-ben az igények kielégítésére ehhez kapcsolódott a kollégium,
8
amely közös igazgatás alatt áll, valamint 2004 szeptemberétől az óvoda is mint tagintézmény
csatlakozik az iskolához.
Három tagintézmény alkotja tehát intézetünket:
Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda
Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
Kollégium
9
I 6. HELYZETELEMZÉS
I. 6. 1. Az iskola infrastruktúrája
Az iskolaépület minden igényt kielégít. 1998-ban épült 10000m2 - en. Egy-egy
tanulóra ideális fedett és fedetlen alapterület jut. Külön osztálytermek, kellő számú
szaktanterem és szociális létesítmény áll a tanulók rendelkezésére. A párhuzamos osztályok
elhelyezése – a kis létszám miatt – most még nem jelent gondot. A csoporttermek egy része
osztályteremként funkcionál. A csoportbontások, fakultációk, szakkörök és tanórán kívüli
tevékenységek szinte maximális kihasználtságot jelentenek a kisebb létszám ellenére is.
Az iskola épületével a szülők és a gyerekek elégedettek, a pedagógusok a hibákat,
a célszerűséget vagy annak hiányát érzékelik.
Az állagmegóvás, a kapacitás kihasználása fontos feladat. A sport-csarnok,
konyha, ebédlő, számítástechnika-termek, nyelvi laborok jobb hasznosításán el kell
gondolkodni, és történtek is már lépések e téren.
A taneszköz-ellátottság fejlesztésre szorul. Főként a középiskolai képzéshez
szükséges eszközök beszerzése fontos. Mind a szaktárgyi eszközök; mind az audiovizuális
eszközök, informatikai hálózat bővítésére oda kell figyelni. Az írásvetítők, fénymásolók
hiányoznak, illetve fejleszteni kell őket.
A számítógéppark is felújításra szorul.
Internet-hozzáférés van a sulinet, illetve a most megújuló sulinet-programon
keresztül. A pedagógusok és diákok is egyre nagyobb érdeklődéssel használják fel az új
információhordozókat.
I. 6. 2. Személyi feltételek
A többcélú intézmény az alkalmazottak számának és képzettségének növekedését
követeli meg.
Létszámunk a törvényes előírásoknak megfelel. A szakos ellátottság az óvodában,
alsó szinten hat évfolyamig megfelelő. A tantestület komoly erőfeszítéseket tesz annak
érdekében, hogy a középiskola alkalmazási feltételeinek a tv. szerint eleget tegyen. Így
áttanítás van az általános iskolai és a középiskolai szinten.
10
Jelenleg 35 pedagógus van az iskolában; az egyéb alkalmazottakkal együtt 55 fő.
A tantestület fiatal (35 év az átlagos korhatár). Az elmúlt néhány év alatt átalakult, részben
kicserélődött a tantestület. A régi iskola pedagógusai a tantestület egyharmadát képezik.
A szakos ellátottságot a középiskolai szinten kell fejleszteni; főként a reál
tárgyakból. Nem egyenletes a szakmai teher elosztása. A középső szint ellátottsága mellett, a
középiskolában még hiányok mutatkoznak bizonyos szakterületen. A jövőben azonban
reméljük, hogy a hiányok megoldódnak. GYES-en lévő kollégáink alsó tagozatról vannak,
illetve néhányan a középiskolából..
I. 6. 3. A tanulói létszám adatai
Iskolánk tanulóinak létszáma 330 fő. Az alapító okiratban rögzített lehetőséghez képest a
kihasználtság 55%-os.
Bár a második, negyedik és ötödik évfolyamunk párhuzamos osztályokkal működik, s a
középső szinten 30 fős létszámok vannak, ezek a mutatók mégis elgondolkodtatók.
A kisgimnazisták légszáma még igen magas, ám a kilencedik évfolyamon –
kimondhatjuk –, a drasztikusan csökkenő létszám már nem változik jelentősen.
Fiatal intézményünk az útkeresés időszakát éli. Bizonyításra vár, hogy van-e
létjogosultsága egy felekezeti (nemzeti) értékeket valló iskolának az érseki városban. Bár a
beiskolázási körzetünk országos, és van is néhány tanulónk a szomszédos vagy távolabbi
megyékből, alapjában mégis Kalocsáról illetve a környező településekről iratkoznak
hozzánk.
Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy a város összlétszáma csökken. Igen kevés a
születések száma.
A gimnáziumi képzésnek még nincs hagyománya az iskolánkban. Bár egyetlen osztályunk
már leérettségizett és bejutott a felső fokú intézményekbe, ez még nem elegendő bizonyíték.
Még sok a kételkedés, a bizonytalanság a szülőkben.
Sokan nagyobb nyitottságot várnak az intézménytől. Több energiát kell fektetnünk az iskolai
PR és marketing területére.
Fennállhat értékrendi válság is, amely az évek során a szülőkben és/vagy diákokban kialakult.
11
I. 6. 4. Tanulmányi helyzet
Az iskolai beszámolók anyagából egyértelműen látható, hogy az alsó tagozat egységesebb
képet mutat; egyenletesen jó teljesítményével szinte minden egyes tantárgyból. Ez az itt
dolgozó pedagógusok lelkiismeretes, egymásra figyelő, együtt gondolkodó munkáját dicséri.
A tanulmányi versenyeken matematika, nyelvtan, környezetismeret tantárgyakból megyei,
országos első helyezéseket érnek el.
A középső szint is még viszonylag egységes. Az ötödik osztályból a hatodikba lépés nem
jelent különösebb nehézséget. A tanulmányi átlagok a négy egész körül mozognak. Az
kompetenciamérések ezen a szinten az országos átlagnál magasabb eredményeket mutatnak
mindkét vizsgált területen (magyar, matematika).
A kisgimnazistáknál már tapasztalható visszaesés. Az iskola tanulmányi átlaga a 3,8-4 körül
mozog, egy-két reál tárgy képez ez alól kivételt. A kompetenciamérések eredménye még itt
is az országos átlag felett van, úgy hogy ehhez képest a kilencedik osztályban maradók
teljesítménye már nagy eltéréseket mutat. Ez mind a matematikai, mind az olvasási
készségekre vonatkozik.
A jövő feladata eldönteni, mi legyen hangsúlyosabb a képzésünkben – a humán
vagy a reál tudományok. Jelenleg a kisgimnazisták az érettségi tárgyak közül kötelező
csoportbontásban tanulják a magyart, a matematikát és a nyelveket. A történelem oktatására a
szabad órakeretből plusz órákat biztosítottunk.
A magas létszám illetve a párhuzamos osztályok lehetővé teszik, hogy a jövőben
a gimnáziumban is differenciáljunk és hetedik osztálytól képesség szerinti bontással két
osztályt indítsunk: magasabb illetve középszintű követelményekkel. Ezeket az évfolyamokat
a hatodik osztályban, a második félév közepén tartott szintfelmérő írásbeli vizsga, valamint az
év végi tanulmányi eredmények alapján fogjuk kialakítani.
Emellett növelni szeretnénk a tanulási morált, rádöbbenteni, beláttatni a
tanulókkal, hogy a tanulás és a tudás érték. Vissza kell szerezni a műveltség a tudás értékének
rangját. Ez azért is fontos feladat, hogy tudatosabban lehessen megszervezni a fakultációkat,
ahol a közép illetve emelt szintű érettségire való felkészítés történik. A gyerekek eddig (kevés
kivételtől eltekintve) kevés céltudatossággal és határozott elképzelés nélkül választottak
tantárgyakat, pedig ott ideális körülmények között – igen kis csoportban – tanulhatják az
12
adott tárgyat. Lehetőség van differenciált és elmélyült munkára, így a 11. évfolyamon már
kialakulhat az érdeklődési irány, amely meghatározza a pályaválasztást.
Az elmúlt két év során azt tapasztaltuk, hogy tanulóink mindannyian jelentkeznek
felsőfokú tanulmányokra. A tavalyi tanév érettségi – felvételi mutatói igen kedvezőek. 4,53
érettségi átlag és 100%-os felvételi arány, egy 10. OKTV helyezés az országos döntőben,
ami felvételi mentességgel járt – ezek az elmúlt tanév adatai.
Mégsem lehetünk elégedettek. Szakmai, módszertani kultúránk fejlesztésre vár.
Nagy kihívások, feladatok állnak tantestületünk előtt. Folyamatos önképzés, továbbképzés
biztosíthatja azt, hogy tanítási – tanulási tevékenységünk hatékonyabb, eredményesebb
legyen!
13
I. 7. A pedagógiai program törvényi háttere
A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§-a 1. bekezdésének a, és b,
pontja.
A 24/2003. ( 12.17.) Kerettantervi kormányrendelet
Egyházi Törvénykönyv ( Codex Iuris Canonici)
A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Tv. módosítása a 2002. évi IX. tv.
14
I. 8. Alapító okirat
1. Az intézmény neve:
Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény
2. Székhely:
6300 Kalocsa, Asztrik tér 1.
3. Az intézmény egységei (tagintézményként üzemel):
- Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Asztrik tér 1.
- Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Asztrik tér 1.
- Kollégium Szentháromság tér 2.
4. Működési terület:
Az intézmény országos beiskolázású
5. Az intézmény típusa:
Közös igazgatású közoktatási intézmény
6. Az intézmény alapítója és fenntartója:
Miasszonyunkról Nevetett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
1085 Budapest, Mária u. 20.
Postacím: 1447 Budapest Pf. 574.
Tel: 06/1-266-0519 Fax: 06/1-266-0528
7. Alapítás éve: 1860.
Újraalapítás éve: Óvoda 1994.
Iskola 1996.
Kollégium 2001.
8. Működési engedély száma: 5641-2/2005.
9. Intézmény OM azonosító száma: 027743
15
10. Az intézmény törvényességi felügyelete:
A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata, mint fenntartó
A MKPK PT Oktatási Bizottsága, mint Egyházi Főhatóság
Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Főjegyzője
11. Az intézményvezető kinevezési rendje:
A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény képviselője az igazgató, akit a Fenntartó nevez ki.
A tagintézmények élére az igazgatóhelyetteseket a fenntartóval egyetértésben az igazgató
nevezi ki.
12. Feladata:
Oktatás- nevelés katolikus szellemben 3-20 éves korig iskolarendszeren belüli képzési
formában, nappali tagozaton.
Az intézmény jogállása:
Önálló jogi személy
13. A) Alaptevékenység szakfeladatai:
80.10 Óvodai nevelés, felkészítés az általános iskolai oktatásra
Alapfokú művészeti nevelés:
- néptánc
- társastánc előkészítő gimnasztika
- képző- és iparművészet
Pedagógiai szakszolgálat (logopédia)
Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
Tehetséggondozás gazdagítás keretében, projekt programokkal
Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása
Bejáró gyermekek ellátása
80.10 1-8 osztályos általános iskolai oktatás-nevelés; felkészítés a középfokú
tanulmányokra
Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása
Emelt óraszámú ének oktatása
Általános iskolai napközis foglalkozás
Általános iskolába bejáró gyermekek ellátása
Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
A horvát nyelv, mint kisebbségi nyelv oktatása
16
80.21 7-12 osztályos gimnáziumi oktatás-nevelés, felkészítés érettségire
továbbtanulásra és munkavállalásra
Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása
Középfokú oktatásban részesülők tanulószobai ellátása
Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
Gimnáziumba bejáró gyermekek ellátása
Érettségi, szakmai vizsgák lebonyolítása
A horvát nyelv, mint kisebbségi nyelv oktatása
55.23 Oktatásban részesülők kollégiumi ellátása
Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
55.51 Óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés
Egyéb munkahelyi étkeztetés
B) Kiegészítő tevékenység
55.51 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás
70.20 Intézményi vagyon hasznosítása
92.51 Intézményi könyvtár működtetése
92.62 Intézményi diáksportkör
Szakmai fejlesztési feladatok
Kollégium nyári hasznosítása
14. Az intézmény befogadó képessége
Katolikus Óvoda: 4 csoportban maximum 100 fő
Katolikus Általános Iskola: 1-8 évfolyamán maximum 450 fő
Katolikus Gimnázium: 7-12 évfolyamán maximum 150 fő
Kollégium elhelyezés: maximum 26 fő
17
15. A feladatellátást biztosító vagyon:
- A társulat tulajdonában levő ingatlan
Iskola: Helyrajzi szám utca, házszám terület
1050 Asztrik tér 1. 7875 m2
Az ingatlan értéke 1 milliárd forint
Egyéb tárgyi eszközök és berendezések: 60 millió forint a 2003. december 31-
én.
Óvoda: Helyrajzi szám utca, házszám terület
1050 Asztrik tér 1. 772 m2
Az óvoda meglévő ingatlanjai, tárgyi eszközei, berendezései 130.000.000Ft
2003. december 31-én.
Kollégium: Épülete és berendezése (a megállapodás szerint).
Helyrajzi szám utca, házszám terület
1021 Szentháromság tér 2. 3324 m2
Az ingatlan értéke: 60 millió forint
Egyéb tárgyi eszközök és berendezések: 10 millió forint.
2003. december 31-én.
Az intézmény a rendelkezésre bocsátott vagyont a céloknak megfelelően
hasznosítja, de nem idegenítheti el.
18
16. Az intézmény gazdálkodási jogköre
- Az Intézmény gazdaságilag önálló jogi személy.
- Az igazgató felel a gazdálkodásért az oktatás személyi és anyagi feltételeinek
megteremtéséért.
- A tervezett beruházásokat, felújításokat a Fenntartó engedélyezi.
- Költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a Fenntartó hagy jóvá. Az intézmény
költségvetés szerint önálló gazdálkodást és elszámolást folytat.
Budapest, 2007. július
Csatlós Mária Ilona
általános főnöknő
19
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
II. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
célja, feladatai, eljárásai
II. 1. 1 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
A katolikus iskola nevelési alapja és központja Krisztus.
A személyiség megismerése közben kell felfedezniük a világ titkait, összefüggéseit. Az
ismeretek bővülése során a transzcendens világra is legyenek nyitottak, fogékonyak!
Pedagógiai tevékenységünk:
o Keresztény értékrendre épül.
o Iskoláinkban hangsúlyt kell, hogy kapjon a nevelés
o Alapvető az egyházi és nemzeti hagyományok ápolása
o A pedagógus személyiségével nevel- a katolikus iskolák sajátos jellegének
biztosítása rajtuk múlik
o A tudás jelentősége nagy; ám értékkonfliktus esetén az emberi morált magasabb rendű
követelménynek kell tartani az ismeretnél
o Fontos a követelmények belátáson alapuló betartása, amely belső igénnyé válik
o A fegyelem és önfegyelem kialakítása és fejlesztése döntő
o Az igényes követelmények meghatározása és teljesítése következetességet tételez fel.
II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai
o A keresztény értékrend talaján művelt emberré, kiegyensúlyozott érett személyiséggé,
tisztességes és emberséges boldogságra képes emberré váljanak, akik életüket
szemléletüket transzcendens alapokra helyezik.
20
o A partnerek elégedettségét törekszünk kielégíteni, ha értékrendben azonosulni tudnak
elvárásainkkal ,mint hitbeli fejlődés, tudás, emberség, fegyelem, továbbtanulásra való
felkészítés fontossága.
o Ismeretet közvetítsen, alapvető képességeket, készségeket fejlesszen.
o Megalapozott, személyes értékrendet alakítson ki
o A diákok esztétikai , morális szemléletének alakítása; kommunikációs és kognitív
képességeinek fejlesztése fontos
o A tudás, mint értéknek az elfogadtatása
o A kudarc-és sikertűrés készségeinek a fejlesztése
o Önálló, felelősségteljes állásfoglalás, felelősségtudat kialakítása
o Hatékony szakmai munkával fejleszteni a tanulók önálló, probléma megoldó,
gondolkodó képességét, a kreativaitást
o Liturgiába való bekapcsolódás ösztönzése- értelmi, érzelmi azonosulás kialakítása
o Példaképek állítása
o Magyarságtudat erősítése az európaisággal harmóniában
o A kultúrált szórakozás igényének kialakítása és megteremtése
o Az emberi személy méltóságának megláttatása
II.1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai
1. Az iskola feladata vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását.
2. Segítse elő a tartós, mély értelmi-érzelmi élmények szerzését; az egyéni képességek
kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órákon és a tanításon
kívüli tevékenységben
3. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását , az összefüggések
megismerését; a morális kérdések megítélését osztályfőnöki, hittan órán, lelki
napokon; közösséget érintő intézkedésekben, vezetői döntések során és a tantárgyak
elsajátításakor
4. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását tehetséggondozó és felzárkóztató
programokkal.
5. Gyakoroltasson életkoruknak megfelelő döntési helyzeteket!
21
6. Mutasson fel elismert világi és egyházi eszményképeket- tudósok, művészek, szenetek
példáit-. Láttassa meg, hogy minden korban tanítanak, minden helyzetben
követendők.
7. Személyes meggyőződés, keresztény világkép kialakítását formálja, érzelmi- szellemi
megerősítésüket támogassa személyre és konkrét közösségre lebontott feladatok
alapján.
8. Törekedjen azon hátrányok csökkentésére, amelyek a gyerekek szocio-kulturális
környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből adódnak.
II.1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
o A módszereknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz értelmi és érzelmi
fejlettségéhez és a pedagógusok szakmai felkészültségéhez, személyiségéhez.
o Az eljárásokat kombinálni kel. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét.
Módszerek:
A meggyőzés módszere ( oktatás, példaadás, példaképállítás, önbírálat, tudatosítás)
Tevékenység megszervezésének módszere ( követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos
módszerek)
Magatartásra ható ösztönző módszerek ( ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret)
Jutalmazás formái( szóbeli, írásbeli, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyjutalom, díj
alapítás, átadás, ösztöndíj)
Büntetés( szóbeli- észrevétel, feddés, intés, dorgálás, határozott rendreutasítás,
Osztályfőnöki figyelmeztető -intő -rovó; igazgatói büntetetések hasonló fokozatai, szigorú
megrovás, párhuzamos osztályba helyezés)
22
II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
II.2.1. A személyiség fejlesztés általános feladatai
„ Micsoda az ember mondom
hogy megemlékezel róla?
És az embernek fia,
Hogy gondod van rá?”
/Zsolt/
Az Isten az embert önmagához hívta meg, az Ő szeretetére. Minden emberi lét célja, hogy
Isten meglássa benne saját arcát, mert ki-ki elmondhatja önmagáról:
„Egy Isten-arc van eltemetve bennem…” A pedagógiai tevékenységünk ezt az isteni arcot
szeretné a felszínre hozni.
„ Gyermek volt. Érzékeny és törékeny, ártatlan és egyszerű. Gyengéd volt, hogy ahányszor
csak arra gondolok milyen gyengéd volt, megrendülök; szemembe könnyek gyűlnek. S ez a
gyengédség az ő legfőbb ereje. Ez a szelídség, ez az alázat. A finomság, a tapintat, az
előzékenység, az udvariasság, a báj, a türelem, a diszkréció. Azért megfoghatatlan, mert ilyen
egyszerű. Azért olyan erős, mert olyan gyenge. Azért mindenható, mert alázatos. Erről
ismerem fel az embert, aki az ő legfőbb tulajdonsága. Nem az elkápráztató tehetség, nem a
nagyság, a hatalom, a siker, a bámulatra méltó arányok, a hős, a szépség. Nem! A diszkréció,
a bizalom, az ártatlanság- a leghalkabb hang.” Ezen a halk hangokon kell nekünk
„játszanunk” Istennel és Istennek!
Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig
hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind
emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek.
A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az
egyenrangú baráti kapcsolatig. „ Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek és
mielőtt kijöttél anyád méhéből megszenteltelek.” írta Jeremiás.
Feladatunk ezt az Isten által ismert és megszentelt személyt megismertetni önmagával;
talentumait felszínre hozni és mint Jézus az ingatag Simonból kősziklát, Kefást faragni.
Célkitűzéseinket konkrét pedagógiai feladatokon keresztül érthetjük el:
23
A, A hitre nevelés területén
A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét
A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyerek hitéleti
múltjához
A példakép Krisztus. Olyan Krisztust követő, családját, népét, hazáját szerető, múltját
hagyományait ismerő személyiség kialakítása a feladat, aki:
Helyes önértékeléssel, önfegyelemmel rendelkezik
Felismeri az értékeket
Nyitott mások felé
Józan, megfontolt másokért lemondó
Szelíd, alázatos
Türelmes
Alapos
Mértékletes
Belső csendre, elmélyülésre törekszik
Istenhez és embertársaihoz hű
Felelősséget érez önmagáért, másokért és a teremetett világért
Tiszetelettudó
Bűnbánó és megbocsátó
Szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint önmagamat hármas egységének
kialakítása és megerősítése. Tudni mi a jó és a rossz.
Tevékenységi forma:
o Jelen van az iskola teljes körű nevelő munkájában, főként azonban a hittan
órákon, osztályfőnöki órákon, lelki napokon, szentmisében
24
B,A tanulók értelmi nevelése
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése
( rádió, Tv, könyvtár, Internet, írott sajtó)
Hatékony tanulási módszer kialakítása
Információk közötti tájékozódás, eligazodás
Kreatív gondolkodásmód elsajátítása
Megismerés képességeinek fejlesztése
Önismeret, céltudatosság kialakítása
Kifejezőkészség fejlesztése
A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az
ezekre épülő differenciálás
C, A tanulók erkölcsi nevelése
A tanulóknak fel kell tudniuk ismerni az alapvető magatartási, társadalmi normákat, s
ezeket el kell fogadniuk.
Pozitív szociális szokások kialakítása
Tevékenységi forma:
o Tanórák,
o Fakultatív foglalkozások,
o Szakkörök
D, A tanulók érzelmi nevelése
Az élő és élettelen természet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra
irányuló helyes, cselekvésre, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
A helyes arány kialakítása az érzelmekben
E, A tanulók nemzeti nevelése
A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése
A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetés, emlékeinek tisztelete,
ápolása, megbecsülése A hazaszeretet érzésének felébresztése
Tevékenységi forma:
o Magyar- történelem- osztályfőnöki órákon;
o Hittan órán
o A közös ünnepi megemlékezések alkalmával
( Kalocsa ezer éves történelme; István király és intézkedései; a kalocsai érsekség
története; neves építészeti alkotások)
25
F, A tanulók állampolgári nevelése
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése
Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt
Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai-és a helyi közéletben való
részvételre.
Tevékenységi forma:
o Történelem és osztályfőnöki órákon; hittan órán
G, A tanulók munkára nevelése
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása
Az Isten terveinek megvalósítása az állapotbeli kötelességek teljesítésében
A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek
gyakoroltatása
Tevékenységi forma:
o Az iskola teljes körű nevelő munkájában megnyilvánul
H, A tanulók testi nevelése
A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a mozgás iránti igény felkeltése
Egészséges, edzett személyiség kialakítása ( úszás oktatás; fakultatív lovaglás, karate)
Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása
Az arra rászorulóknak könnyített és gyógytestnevelés foglalkozás szervezése
Tevékenységi forma
o Testnevelés, biológia, osztályfőnöki órák, hittan óra, közös kirándulások
I, Környezetvédelemre nevelés
A természet tiszteletére és megóvására nevelés
Tevékenységi forma
o Szakórákon, osztályfőnöki órákon, erdei iskolában, tanulmányi kiránduláson
valósul meg.
o Biológia, természetismeret szakkörökön, környezetismeret órákon
26
A tanulmányi kirándulások és erdei iskola a személyiségfejlesztésnek nagyon tág lehetőséget
biztosít ugyan, de az iskola csak akkor tudja ezeket a tanítási órákon kívüli programokat
pedagógiai programjába betenni, ha a szülők írásbeli nyilatkozatot adnak arról, hogy ők
finanszírozzák a kirándulást, illetve az iskola pályázatokból teremti meg az anyagi
erőforrásokat.
Ennek a következménye az is, hogy ezek nem kötelezőek; s az itthon maradó diákokat az
iskola fogadja tanítási óra keretében egy másik osztályban az adott napon, vagy napokon.
Az iskola és a fenntartó sem vállalja a teljes költéségét ezeknek a kirándulásoknak és
programoknak. Az iskola egyéb pénzforrásokból illetve szülők segítségével tudja ezt
a jövőben vállalni.
„Fiam!
Ifjúkorodtól kezdve fogadd el az intést,
Akkor vénségedig eléred a bölcsességet!
Úgy járulj eléje, mint a szántóvető,
Akkor várhatod bőséges termését.
Mert egy kevéssé fáradoznod kell munkájában,
De csakhamar ehetsz is gyümölcséből.”
/ Sirák fia/
27
II.2.2.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
„Az elveszettet megkeresem,
az eltévedtet visszavezetem,
a gyengét megerősítem” / Ezekeiel/
Tanulóink előképzettségében a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak
különbségek. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése fontos feladat. A felzárkóztatás
egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó
pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló
helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató
foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és
kivitelezését.
A tanulási kudarc okai:
o Szociális hátrány
o Értelmi képesség
o Rész képességzavar
o Tartós betegség
o Fogyatékosság
o Születési rendellenességből adódó fogyatékosság
o Életkori sajátság
Fejlesztés az alsó tagozaton
Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége.
A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a
feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a
környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai.
Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz,
hogy a pedagógus oktató – nevelőmunkája eredményes legyen.
A pszichikusan iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az alsó tagozatos folyamatok
dominanciája jellemző.
28
Fontos:
- a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése – ingerszegény környezet,
elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb.
- a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való
viszonyulása, megnyilvánulása
mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben,
szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél.
Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-preceptuomorfos, az akusztikus – és nyelvi
képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test
finom – és nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző
vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő porgram;
Brigitte Sindelar: „De jó, már én is tudom” – programcsomag; Goodenough-féle
vizsgáló eljárás; Meiner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.) és ily módon megismerhető a
várható, vagy már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely
részképesség – gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást. Ilyen felméréseket
iskolánkban fejlesztő pedagógus hiánya miatt nem végzünk, hanem szoros kapcsolatban
állunk a Nevelési Tanácsadóval, aki a későbbiekben is gondoskodik a fejlesztésről
amennyiben szükség van rá.
Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése e következő
tevékenységek során történik:
o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
o csoportbontásos oktatás
o napközi otthon
o tanulószoba
o felzárkóztató foglalkozások
o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek
egyéni vagy csoportos használata
o a pedagógusok ez irányú továbbképzéseinek támogatása
29
Megoldásai: Felső tagozat
o Korrepetálás
o Differenciált felzárkóztatás
o Fejlesztő pedagógia
o Nevelési tanácsadó szolgálat segítsége
o Osztályon belüli tanulócsoport
Kis csoportos foglalkozás
II. 2. 3. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek
II. 2. 3. 1. Tehetséggondozásról általában
A tudomány és a technika ugrásszerű fejlődése, a társadalom átalakulása a jövő emberétől
megköveteli, hogy a tanultaktól eltérően is tudjon önállóan látni és dolgozni, képes legyen
folyamatosan megújulni. A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése: a
megfigyelőképesség és emlékezőképesség fejlesztése; az analízis, a szintézis, az analógia, az
általánosítás és specializálás segítségével a konstruktív problémamegoldó gondolkodás és
ítélőképesség alakítása; pontos és megbízható munkára, önellenőrzésre, önálló
véleményalkotásra nevelés. Egy-egy osztályon belül nagy különbségek vannak a tanulók
tudásában és képességeiben. A tehetséges ill. lassabban tanuló (és nem érdeklődő)
gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan
mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulókkal több időre van
szükségük az alapvető eszköztudás begyakorlásához, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal
nem lépünk túl ezen, akkor képességeik nem fejlődnek, elidegenedhetnek a tantárgytól.
Ehhez mindenképpen alkalmazkodni kell a nevelőnek, de természetesen az igényszintet nem
leszállítva, ez csak differenciálással oldható meg. A differenciálás sikere mindenkor függ a
pedagógus és a tanuló kapcsolatától. Fontos, hogy a tanuló mindenkor a segítőszándékot lássa
megnyilatkozásainkban. Az előbbre jutást, az eredményességet meg kell tapasztalniuk. El kell
fogadni, hogy a jobb eredményt munkával lehet elérni, mégpedig önálló munkával. Felsőbb
osztályokban a tanulók képességeiből adódó eltérő oktatási feladatokat a tanórán belüli (ill.
házi feladatokban) differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért jó 7. osztálytól
kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és matematika esetén a viszonylag homogén
képességű és ambíciójú tanuló csoportok kialakítása.
30
A képesség szerinti csoportbontást nehéz megvalósítani, ha egy-egy évfolyamon egy kis
létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában lehetne
bontani az osztályt. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órában lehetne
feldolgozni, míg a fennmaradó órában az alapszinten tanulókkal a min. követelményhez
kapcsolódó anyagot gyakoroltathatjuk, a hiányokat pótoljuk, az emelt szintet viszont
kiegészíthetjük, elmélyíthetjük a tanultakat.
A tanórán kívüli tehetséggondozásnak jó színtere lehet a szakkör (ált. iskolában), tudományos
diákkör (gimnáziumban). Nagyon fontos lenne általános iskolában a szakkör, ahol alkalom
lenne a versenyekre való készülésre, házi versenyek rendezésére, irányított egyéni
képességfejlesztésre. Gazdagíthatjuk, erősíthetjük az egyes tantárgyakhoz fűződő érzelmi
viszonyt, erősíthetjük az önbizalmat és így esélyeik növekednének az országos kiírású
versenyeken is, és később az OKTV-én is. Elképzelhető az is, hogy egy-egy 11.-12.
évfolyamos tanuló vezessen szakkört alsóbb osztályokban. Iskolai komplex csoportos
versenyt is lehetne szervezni két-két évfolyam részére és ezt kapcsolni egyházi vagy állami
ünnephez.
A 9.-10. osztályban az alapszinten túl fakultációs lehetőséget kellene biztosítani az érdeklődő
tanulóknak, hogy felkészülhessenek majd az emelt szintű matematikatanulásra.
II. 2 .3. 2. Tehetség, képesség kibontakozását segítő gyakorlati tevékenységek
Alapelv a korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása.
Cél: gondolkodni, beszélni, cselekedni tanítani.
Feladat:
- Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése.
- Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
- Hatékony tanulási-tanítási stratégiák megtanítása.
- Önálló tanulás és önművelés megalapozása
- Magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátítása (szép magyar beszéd, olvasási
kultúra kialakítása).
- A kommunikációs képesség sokoldalú fejlesztése, önálló véleményalkotás, érvelés
tanulása.
- Humán és reál értékek egyenrangúságának, egyensúlyának biztosítása.
31
- Korszerű természettudományos ismeretek. A számítógép, mint munkaeszköz
használatának elsajátítása.
- Idegen nyelv
a) alapszintű elsajátítása
b) alkalmazói
- Könyvtárhasználat, önképzés
- Művészeti nevelés
- Életkornak, fejlettségnek megfelelő szellemi terhelés biztosítása
- A versenyképes tudás megalapozása.
- A tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő differenciált
oktatás. A tehetséges tanulók versenyre való felkészítése. A megszerzett tudás
hasznosítása önálló feladat megoldásokban.
- A folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása.
- A sikeres továbbtanulás megalapozása.
- Felkészítés az iskola által javasolt belső vizsgákra.
- Továbbtanulás megalapozása: a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási
sebességének megfelelő, többszintű oktatási formák biztosítása
o csoportbontások
o emelt óraszámok
o emelt szintű oktatás 11-12. évf.
o nyelvvizsgára való felkészítés.
A gimnázium minden tanulójának kötelessége, hogy ismerje a magyar irodalom
gyöngyszemeit, helyesen használja szóban és írásban egyaránt a magyar nyelvet. Fontos
követelmény, hogy pontosan, szabatosan, választékosan tudják magukat kifejezni
anyanyelvükön. Ugyanakkor a XXI. sz. elején, az Európai Unió közösségébe haladva
tudomásul kell venni, hogy csak akkor tudunk a határainkon túl élő emberekkel érintkezni, ha
nem csak magyar nyelven, hanem minél több idegen nyelven is tudunk kommunikálni. A
számítástechnikai ismeretek napjainkban már alapismeretnek számítanak: nincs olyan munka,
amit informatikai ismeretek, a számítógépek használata nélkül el lehetne végezni.
A fenti célok eléréséhez a humán és reál tantárgyak megfelelő emelt óraszámban történő
oktatása szükséges. Fontos az osztályok csoportokra bontása évfolyamonként a tanulók
tudásszintjének felmérése alapján különböző csoportokban. Az informatika elsajátítása akkor
hatékony, ha korszerű, külön számítógép előtt tanulhat a tanuló.
32
A 11. –12. évfolyamon lehetőséget kell adni arra, hogy a szabadon választható órák keretéből
minden tanuló 2 tantárgyat heti további 3 órában tanulhasson, amelyek segítségével az emelt
szintű érettségire, a felsőfokú oktatási intézményekbe való felvételre készülhetnek fel.
A fakultatív idegen nyelvi órák segítségével biztosítani kell a felkészülést a középfokú
nyelvvizsgára.
A tehetséges tanulók felkészítése tanulmányi, sport és kulturális versenyekre:
- egyéni felkészítés
- szakkörök beindítása különböző érdeklődésű, tehetségű tanulók képességeinek
kibontakoztatásához
- diáksportkör keretén belül lehetőséget adni a tanulóknak a mindennapos testnevelésre,
és a versenyekre való felkészülésre.
- diákkör (a diákok szerveződésében)
Ezeknek a céloknak az eléréséhez szükséges a kiemelkedő tehetségek kiválasztása már a 9.
osztályban. Ezek után személyre szabott oktatási munkával lehetséges olyan felkészítés,
amelynek eredményeképpen sikeres versenyzők lehetnek, dicsőséget szerezve az iskolának.
A mindennapos testnevelési foglalkozások segítségével a sportversenyekre felkészülési
lehetőségek biztosítása mellett az egészséges életmódra nevelés is fontos feladat. Ezeknek a
feladatoknak az ellátásához szükséges, hogy az egyéni és csoportos felkészítéshez a
megfelelő órakeret rendelkezésre álljon.
33
II. 2. 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenységek
Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak
jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági
szabályok ismeretében, valamint a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső
formáinak ismeretében.
Cél:
A tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, a magatartási zavarok enyhítése, korrekció
elősegítése.
Ehhez rendelt feladatok:
- családlátogatás
- a tanuló személyiségének feltérképezése (megfigyelés)
- tevékenykedtetés (feladatok, szerep-, báb-, és drámajátékok
- pótló-, korrigáló-, helyettesítő nevelés
- értő figyelem
- énközlés, beszélgetés
- egészségvédő, mentálhigiénés programok szülőknek, diákoknak
- pedagógusok szakirányú továbbképzése
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók többnyire problémás családokból
jönnek. Környezeti hatásra szocializációjuk, személyiségfejlődésük lelassul, azaz kevesebb
ismerettel rendelkeznek, mint hasonló életkorú és adottságú de rendezett családi hátterű
társaik. Fontos tehát ezen tanulók korrepetálása, továbbá az elmaradt szoktatás pótlása. Az
ismeretek pótlása sikerélményhez juttatja a gyermeket, javítja énképét, önértékelését, növeli
önbizalmát. Mindez javítja a gyermek pozícióját iskolai csoportjában.
Alkalmazható pedagógiai módszerek:
A beilleszkedési (magatartási nehézségekkel küzdő tanulók korrekcióját) mindig a gyermek
/fiatal megnyerésével kell kezdeni. Hiszen a gyermeki értelem csak akkor hajlítható ha az
34
érzelmi háttér rendezett. Ezt a célt szolgálják a tanulókat érdeklő témájú előadások, az őszinte
beszélgetések ill. szerepkörrel, feladatokkal való felruházásuk.
Fontos továbbá, hogy mindennemű korrekciónak a pedagógus előzetes feltáró munkájára kell
épülnie. Ez a tanuló életelőzményeinek, attitűdjeinek, kötődéseinek, céljainak, motivációinak,
személyiségjegyeinek megismerését jelenti.
Erre épülhet azután a gyermek személyiségének fejlesztése.
Korrigáló nevelést olyan, súlyos traumát elszenvedett, személyiségzavarral, küzdő tanulók
esetében kell alkalmazni, akik megrázkódtatásukat önmagukban képtelenek feldolgozni.. A
helyes viselkedés elsajátítását motiválhatjuk jutalmazással, büntetéssel, következetes
követeléssel illetve szoktatással.
A helyettesítő nevelésre akkor van szükség, ha a gyermeknek nincsenek szülei, vagy szülei
nem alkalmasak személyiségének fejlesztésére. A gyermek keresi a tekintélyszemélyt, akivel
megbeszélheti gondjait, örömeit, a „világ dolgait” és aki vele megkülönböztetett, egyedi
módon törődik.
A korrekció hatékonyságát döntően befolyásolja, hogy a gyermek mennyire képes azonosulni
a céllal, ami pedig jórészt a pedagógushoz fűződő viszonyának függvénye.
Iskolánkban sok pedagógus alkalmazza – Rogers és Gordon nyomán – az értő figyelem és az
énközlés módszerét is. Ezek célja, hogy segítse a tanulót, hogy önmaga találjon megoldást
problémájára.
A korrigálás további eszközei: a kötődés és a beszélgetés.
A pedagógus személyes gondoskodásával, szeretetével, megértésével átsegítheti a gyereket a
súlyos válságokon. A beszélgetések során a pedagógus a társadalomban értékesnek ítéltet
erősítse (dicsérettel, elismeréssel), a hibásat, célszerűtlent pedig javítsa.
Iskolánkban egyre több pedagógus preferálja a humanisztikus pedagógia jeles képviselői –
Gordon és Montessori – nyomán a gyermekközpontú hozzáállást, azaz erőszak és
feszültségmentes légkörben, a hatalom gyakorlása nélkül hatni, befolyásolni. Ez a
szemléletmód a pedagógus empátiájára és toleranciájára épül és nagy hangsúlyt fektet a
tanulók belső motivációjának – önfegyelem, önuralom – kifejlesztésére.
Hisszük, hogy a korrigálás eszközeit hittel, szeretettel, következetesen alkalmazva, egyre több
tanuló építi le hibás viselkedésformáit, módosítja érzelmi viszonyait, erkölcsi normáit. Ezt
követően pedig fokozatosan, újra fel is építi önmagát, de már a társadalom által elfogadott
értékrendnek megfelelően.
35
II. 2. 5. Egészségnevelési és környezeti nevelési program
„ Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok
és az Isten Lelke lakik bennetek?
Ha valaki az Isten templomát megrontja,
Megrontja azt az Isten.
Mert az isten temploma szent, ezek vagytok ti…
Dicsőítsétek az Istent a ti testetekben és lelketekben.” / 1 Kor/
II.2.5.1Alapelvek; hosszú távú célok
Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi
környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent melynek során az
ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és
szerepet e környezeti rendszerben.
Kialakítja az emberben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli
mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségévé válnak. Ennek
céljából fontos biztosítani mindenki számára. Azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a
környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget értékrendszert, pozitív érzelmi
hozzáállást, elkötelezettséget.
II.2.5.2.Az iskola hitvallása
A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet
óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a
természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak
vissza a saját szervezete működésére.
Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal, a szülők
és a környék lakóinak környezet – és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.
36
II.2.5.3.Hosszú távú célok
- Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének) mint, létező értéknek
tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is,
annak környezetével, kultúrájával együtt.
- A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására harmóniára törekvés.
- A bioszféra és biológiai sokféleség megőrzése.
II. 2.5.3. 3. a, Hosszú távú pedagógiai célok
- a környezetetika hatékony fejlesztése
- érzelmi és értelmi környezeti nevelés
- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
- a környezet tudatos magatartás és életvitel segítése
- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
- az egészség és a környezet összefüggésének feltárása
- ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni
az egészségügyi, problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát
- globális összefüggések megértése
- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése
- helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések feltárása
- a családi életre nevelés fejlesztése
- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.
- az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre
történő aktivizálás
II.2.5.3.3.b, Konkrét célok és feladatok
- helyi célok megfogalmazása – madárvédelem, faültetés, Vajas-csatornánál mérések
végzése energiatakarékosság, papírgyűjtés
- értékek, gondok – megoldás módjai
- hagyományok megőrzése, védelme – iskola városi és családi szinten
- szülőkkel, közvetlen környezettel kommunikáció fejlesztése
- a legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése
- az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek
megismertetése
37
- mindennapi testedzés, testnevelésórákon, óraközi szünetekben, uszodában, DSK
programokon, napközis foglalkozásokon
Nagy forgalom: Közlekedési bizottság növelése „kisrendőrök” reggeli, szolgálata – gyalogos
közlekedés segítése. Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása. KRESZ- vetélkedők.
Biciklitároló az iskola udvarán.
Zaj csökkentése: Fák ültetése, speciális ablaküvegek.
Légszennyezés csökkentése; gyomtalanítás, növények gondozása, pótlása – szülők
segítségével.
Tiszta egészséges környezet: Papírgyűjtési akciók, egészségkárosító anyagok eltávolítása
(kémia tanár) előadások ezekről az anyagokról.
Játszótér létesítése: A gyerekek mozgásigényének kielégítése – fából készült mászókák
környezet és gyermekbarát eszközök bővítése.
Iskolabelső: Tiszta meghitt környezet állandó fenntartása – festések, dekoráció, falitáblák,
kiállítások, a gyermekek munkaiból, élősarok, akvárium, mellékhelyiségek, tisztán tartása,
dohányzásra külön helyiség kialakítása (tanárok részére), gyakori szellőztetés, lábtörlők,
váltócipők alkalmazása.
Energia-felhasználás: takarékos fűtés, fűtőtestek megfelelő szabályozása.
Világítás: egészséges és takarékos.
Vízhasználat: víztakarékos öblítés; csapok karbantartása, víztisztítók alkalmazása.
Csatorna: környezetbarát tisztítószerek alkalmazása (ecetsav, szóda, bórax, szódabikarbóna)
Iskola udvara: gondozott növények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása,
biztonságos ajzat.
Iskolai étkeztetés: egészséges, minőségileg megfelelő összetételű ételek, italok.
Az iskola eszközellátottsága: A tanítás, nevelés élményközpontúságának növelése, az
esztétikai érzék fejlesztése, egészséges személyiség. Tantermekben (szaktanterem) írásvetítő
számítógép, Tv, videó, falitáblák, esztétikus dekoráció, szemléltető anyagok, digitális
fényképezőgépek, időjárás megfigyeléséhez eszközök, szakkönyvek, feladatlapok.
38
II. 2. 5. 4. Tanórai keretek
- tantárgyba beépítve
- erdei iskola
- tanulmányi kirándulás
- sportnap
- egészségtan modul
- osztályfőnöki órákon környezet – és egészségvédelmi témák
- testnevelés
II. 2.5.4.1.Tantárgyi lehetőségek
Magyar nyelv és irodalom
Ismerjék meg közvetlen természetes – mesterséges környezetük értékeit, bemutató irodalmi
alkotásokat. (mesék, mondák, népdalok). Sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit.
Történelem:
Tudják értelmezni hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra; az életmódra,
közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi értékeket, alakuljon ki bennük a
hagyományok tisztelete.
Idegen nyelv
Váljanak érzékennyé a természet, szeretetére. A jól megválasztott szövegek feldolgozásának
segítségével legyenek érzékenyek a hazai, környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv
segítségével más országok hasonló problémáit. Alakuljon ki bennük a nemzetközi felelősség
a környezettel szemben.
Matematika
Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére
statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és
elemezni. Legyenek képesek reális becslésekre. Alakítsuk ki a környezeti rendszerek
megismeréséhez szükséges számolási készségek.
39
Környezetismeret
A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel. Ismerjék meg az élővilág
sokszínűségét, az élőlények, egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az
élővilág megőrzésében. Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az
egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.
Természetismeret
A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére.
- természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása
- környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése
- ökológiai szemlélet fejlesztése
- helyes környezeti attitűdök fejlesztése
- környezettudat, felelősség érzet fejlesztése
- környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása.
Fizika
Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat
valamint az élő és élettelen közötti kölcsönös hatásokat. Ismerjék meg az alternatív
energiahordozókat és forrásokat
Kémia
Ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának
csökkentésére. Ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt
hatásait.
Földrajz
Értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai
meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Értsék meg, hogy a társadalom –
földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet.
Ismerjék meg; szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.
40
Biológia
Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési
lehetőségeit. Ismerjék meg az élőlények alapvető szerezeti – működési jellemzőit, fedezzék
fel azok között az ok – okozati összefüggéseket. Ismerjék meg a környezet – egészségügyi
problémákat. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
Sajátítsák el a test – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
Egészségtan
A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátosságait és az életkorral kapcsolatos változásait.
Sajátítsák el az elsősegélynyújtás technikáját
Testnevelés
A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben
befolyásolják egészséges testi fejlődésüket.
Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés a sport nélkülözhetetlen és élményszerű
tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban az együttműködés és a tolerancia
fejlesztéséhez. Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból
készüljenek az eszközök és a tornaszerek,
Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igények népi játékokat, táncokat
A tanév elején a központilag megállapított tanóra számban az iskola sportjellegének alapján
kialakítja a testnevelő tanár a foglalkozások rendjét és a tantermi beosztást. Versenyben való
részvétel a benevezett versenyekhez való igazodás döntő, figyelembe kell venni a házi
versenyekből a városi, járási, megyei versenyei időpontját.
Az iskolában korosztályok szerint hat korcsoportban van.
Alsó tagozatosok I-II.
5.-6. osztályosok III.
7.-8. osztályosok IV.
9.-10. osztályosok VI.
Iskolánk specialitása – labdarúgás (fiú)
röplabda (lány)
asztalitenisz (fiú, lány)
Délutáni foglalkozás heti 4 óra.
- ezen 90 tanuló vesz részt (20 alsós, 70 felsős és gimnazista)
41
Úszásoktatás – 3.-4. osztályban 15 alkalommal tanóra keretén belül.
Fontos, hogy a tanórák, foglalkozások nagy részét a szabadban tartják.
Gyógytestnevelés évente 2-3 fő jár rendszeres uszodai foglalkozásokra – iskolaorvosi
felmérés alapján.
Tehetséges tanulók egyesületek felé áramoltatása – magasabb szintű képességfejlesztés.
A testnevelésből érettségizők számára – fakultációs foglalkozások.
Osztályfőnöki óra:
Évfolyamokra lebontva; foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési
tartalmak feldolgozásával. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére”
osztályközösségi szinten Pl. egészséges táplálkozás, életmód, reklámok hatása, törvényi
intézkedések.
II. 2.5.5. Erdei iskola
A 4. osztály év végén 1 hetes erdei iskolában tanul. A helyszín változó, előzetes megbeszélés
és szülőkkel történő egyeztetés után alakul ki.
A helyi élővilág megismerése, annak megóvásának módjai – helyi szakemberek vezetésével.
Ősi foglalkozások megismerése és kipróbálása szerepel a heti tervben.
E programot csak akkor vállalja fel az iskola, ha a szülők anyagi támogatást adnak és
tudják meghatározott keretösszegig finanszírozni. Minden tanév elején az érintett osztályok
szülei szavaznak és írásbeli határozat születik arról, hogy ezt ők anyagilag támogatják. E
nélkül az iskola nem szervezi meg ezt a programot. Ennek következménye az is, hogy ez a
2004-2005-ös tanévtől fakultatív program lesz; az itthon maradó gyerekek részére tanítás
lesz .
II. 2.5 .6. Tanulmányi kirándulás
Szervezését a szülővel történő egyeztetés előzi meg. Évekig tartó határozott terv alapján
történjen a kirándulás. Egy – egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy táj
megismerése céljából. Az országjáró kirándulások során komplex, ismeretek nyújtására kell
törekedni és ez által a tanulók személyiségét fejleszteni. Nemzeti Parkok, múzeumok, vadas
parkok, botanikus kertek.
42
E programot csak akkor vállalja fel az iskola, ha a szülők anyagi támogatást adnak és
tudják meghatározott keretösszegig finanszírozni. Minden tanév elején az érintett osztályok
szülei szavaznak és írásbeli határozat születik arról, hogy ezt ők anyagilag támogatják. E
nélkül az iskola nem szervezi meg ezt a programot. Ennek következménye az is, hogy ez a
2004-2005-ös tanévtől fakultatív program lesz; az itthon maradó gyerekek részére tanítás
lesz .
Kirándulási terv
Amennyiben az osztálykirándulásokat a szülők hajlandók finanszírozni,
A szülők kívánságait is figyelembe veszzük, de az alábbi javaslattal élünk.
Úgy gondoljuk, hogy ezek az évek alatt lefedjük egész Magyarország területét; s a
nemzettudat, hazaszeretet, nemzeti érzés ápolása alapvető fontosságú.
Az erdélyi utazás a város önkormányzatának ajándéka a jelenben. Amennyiben felajánlják
számunkra, elfogadjuk.
A római utazás lehetősége a fenntartó hozzájárulásának és támogatásának a függvénye.
1. osztály: Kalocsa és környéke
2. osztály: Bács – Kiskun megye és környéke
3. osztály: Ópusztaszer
4. osztály: Erdei iskola
5. osztály: Budapest – állatkert, vidámpark
6. osztály: Erdély –nyáron – város szervezés
7. osztály: Északi – középhegység
8. osztály: Budapest – Visegrád, Esztergom, Szentendre
9. osztály: Dunántúli középhegység
10. osztály: Sopron, Kőszeg Pannonhalma
11. osztály: Róma
12. osztály: Fakultatív
43
II.2.5.7.Sportnap
Szülőkkel összefogva DÖK és testnevelő tanár vezetésével. Vetélkedők, bemutatók
csoportonként, osztályonként mutatkoznak be a tanulók. Mindenki mozog, sportol, táncol –
főzés – egészséges táplálkozás – közös evés.
Minden tanévben április utolsó hetében.
II.2.5.8 Tanórán kívüli lehetőségek
Szakkörök:
Természetismereti szakkör:
A mutató típusú önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének színtere. A kísérletek
környezetvédelmi megfigyelések, gyakorlatok az iskola udvarán egy-egy család kertjében, a
helyi telepített erdőben, a legelőkön, mind a tanulók életét közvetlenül teszi szebbé,
egészségesebbé. Belsővé válik a természettel való helyes együttélés igénye: a tanulók a
természetvédelem szószólójává válnak. Felismerik az ember és a természet szoros
összetartozását, a környezetkímélő, környezetbarát életmód vonzóvá válik számukra.
A szakkörön belül megismerik a tanulók a természetes anyagokat, a gyógynövényeket és
azok felhasználását, és azt, hogy hogyan segítsenek egymáson és embertársaikon. A közösen
végzett munka az azonos érdeklődés szorosabban együttműködő közösségé formálja a
szakkör tagjait.
Az akvárium gondozása, madarak etetése, madáretetők készítése, a gyűjtőmunka, az állandó
gondoskodás során a gyerekek megbízhatóbbá válnak fejlődik a feladattudatuk, az állatok
iránti felelőségük.
Évente – Látogatás Budapesten – Természettudományos múzeumban, Tropicariumban –
rendhagyó szakköri foglalkozás. Kerékpártúra a Dunához – ligeterdő élővilágának
megfigyelése.
Elsősegélynyújtási szakkör: védőnő vezetésével
Akciók
Takarítási világnap: - papírgyűjtés,
- iskola udvarának rendben tartása
44
Kiállítások: Környezetvédelmi kiállítások – szakkörök munkáiból – plakátok, préselt
növények, Nemzeti parkokról, gyűjtés – nagyközönség által is láthatóvá válik.
Iskolai zöld médiumok: Az iskolai könyvtárban létesítjük, külön polcot a környezeti
témakörrel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD lemezeknek. Ezzel a megoldással a
tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak,
olvasnak.
Iskolaújság – zöld hírek megjelentetése,
Iskolarádió: ébren tartsák a környezetvédelem fontosságát.
Média: Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert legyen a helyi és
tágabb környezetben. A kapcsolat fenntartása.
Tanulói pályázatok:
Egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra adunk ki. A munkákat
díjazzuk. Lehet rajz, fotó, film, interjú vagy irodalmi alkotás.
Tábor:
Olyan tábort szervezünk, ahol konkrét, gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók.
Életmódtábor, vándor tábor, környezetvédelmi tábor – az egészségnevelés fontos színterei.
A környezet és egészségvédelem jeles napjai
Május 10. Madarak, Fák Napja: Hartán – környezetvédelmi verseny 6. 7. 8.
osztályosoknak
Május 18. Múzeumi Világnap – Múzeumlátogatás – helyi vagy Budapest - TTM
Június 5. Környezetvédelmi Világnap – Fotók készítése a város esztétikai és
kifogásolható részeiről (szemetes terek, összetört virágtartók) – fotókról
kiállítás
December 1. AIDS elleni Világnap – iskolaorvos előadása
45
Vetélkedők tanulmányi versenyek
Érdeklődő, ambiciózus tanulók vesznek részt a versenyeken.
Általános Iskola 5.-6. osztály Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos
Verseny
Általános Iskola 5. 6. 7. osztály Herman Ottó Biológia Verseny
Biológia, természetismereti, környezetismereti országos tantárgyi versenyek.
Városismereti versenyek:
Ismerjék meg a gyerekek szűkebb környezetük iskola várostörténetét; jellemző épületeit,
tereit, nevezetességeit. Vetélkedők, kiállítások, házi dolgozatok formájában lehet még jobban
rögzíteni a tanulókkal.
Levegőszennyeződés – mérő program
Tanuló csoportok végzik a megfigyelést és regisztrálást, az eredményeket rögzítik.
Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel
Találkoznak a tanulókkal – előadás, beszélgetés, riportkészítés természetvédő civil
szervezetekkel. Nemzeti parkok látogatása – szakemberek előadása (Kiskunsági NP).
Környezetvédelmi felügyelőségek – mérésekbe, műszeres vizsgálatokba bevonják a
tanulókat.
Napközis szabadidős foglalkozások
Séta a környéken, gyűjtés – termések, levelek – játékok készítése.
Látogatások Állatkert, múzeum, Tropicarium, botanikus kertek, szennyvíztisztító telep. Előre
megadott szempontok szerint dolgozzák fel a gyerekek a látottakat, önállóan dolgozzák fel az
ismereteket.
A módszerek kiválasztásánál a következő szempontokat vettük figyelembe.
- alkalmazkodás az életkori sajátosságokhoz
- minél több tanulót be kell vonni
- a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen a
- a lakóhelyi és közeli konkrét példára alapozva kötődjenek a napi élethez
46
- nyújtsanak sok élményt a tanulóknak a tanároknak
- az érzelmeken át hassanak
- a személyes megtapasztaláson alapuljanak
- alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére,
megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére, legyen benne sok játékos elem.
Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés
A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg
azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk.
Nevelő tevékenységünk során – mint az a korábbi fejezetből láthattuk – szakítani szeretnénk
a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás, egyeduralma, a beszűkülés, az uniformizálás
rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az érték teremtésre és értékátadásra vállalkoztunk a
gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.
A környezet – egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető egzakt módon, mint a
tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés
eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése
alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink nevelés szintje. Tanulóink neveltségi szintje és
beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.
Továbbképzés
Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok
Külső: Akkreditált továbbképzésen aló részvétel. Országos, megyei konferenciák,
továbbképzések
47
II. 3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja
II.3.1. Gyermek- és ifjúságvédelem
A társadalmi helyzet kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a
gyermekek kerültek. A hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma permanensen
emelkedik. A nevelés három színterén –család, iskola, társadalom- a családok nagy többsége
nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét folyamatosan betölteni. Az iskola kénytelen
ezzel a helyzettel szembenézni, de egyedül képtelen a családi- és társadalmi nevelés hiányát
pótolni!
I. Cél: A gyermekek mindenek felett álló érdekeit érvényesítő gyermekvédelmi munka.
A gyermekvédelem célja a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók körülményeinek
felmérése, a problémák feltárása, s lehetőség szerinti orvoslása; továbbá a hátrányos-, illetve
veszélyeztető helyzetet előidéző hatások felkutatása és lehetőség szerinti megszüntetése.
II. Feladat: A gyermekvédelem feladata, hogy a gyermekre ható biológiai, szociális és
pszichológiai veszélyeztető körülményeket elhárítsa, illetve enyhítse az egészséges
személyiségfejlődés érdekében.
a, hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség fogalma az alábbi kritériumokból és ezek
szukcesszív hatásából adódik:
- Szülők deviáns viselkedése (alkoholizmus, kriminalitás, öngyilkosság, ideg-,
elmebetegség)
- Kedvezőtlen családi szerkezet (gyermeket egyedül nevelő szülő; nevelőszülő,
nagyszülő neveli a gyermeket)
- Alacsony iskolai végzettség
- Kedvezőtlen lakásviszonyok;
- Alacsony-, vagy létminimum alatti jövedelmi viszonyok
- Magas gyermeklétszám
- Szülők tartós betegsége
- Etnikai kisebbségből fakadó problémák
b.) A gyermekvédelem iskolai feladatai: (az 1993. évi LXXIX. Ktv. 41.§ (6) nyomán)
1. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek szűrése, gondozása
48
- a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítése: a tanuló személyiségének
megismerése, családi háttér, környezet, baráti- és kortársi kapcsolatok
megismerése.
2. A prevenciós eljárás kidolgozása
- a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására való törekvés pedagógiai
módszerekkel:
- a szülők figyelmének felhívása;
- többszöri családlátogatás;
- fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokra (egyéni fejlesztő óra, korrepetálás) való
irányítás;
- tehetséggondozás érvényesülése;
- pályaválasztási tanácsadás biztosítása;
- differenciált oktatás lehetővé tétele;
- a tanuló napközbeni szervezett ellátása (napközi, tanulószoba, házi
gyermekfelügyelet);
- személyes, egyéni tanácsadás;
- lelkivezetőhöz fordulhasson (Csendes percek fogadóidő);
- kollégiumi elhelyezés;
- egészségvédő-, mentálhigiénés programok szülőknek, diákoknak;
- Nevelési Tanácsadóba irányítás;
- javaslattétel egészségügyi ellátás igénybevételére;
- javaslattétel gyermekpszichológiai, gyermekpszichiátriai vizsgálatra;
- a szülő kérelmére / beleegyezésével javaslattétel a gyermek átmeneti
gondozására (Gyvt. 45.§);
- tájékoztatás a szociális helyzet javításának lehetőségeiről (étkezés, tankönyv,
alkalmi segély, ösztöndíj).
3. Folyamatos kapcsolattartás a megfelelő szakemberekkel, intézményekkel
(szabályozása az SZMSZ-ben)
- városi Gyermekvédelmi Szolgálat
- Családsegítő Szolgálat
- Nevelési Tanácsadó
- Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya
49
- vidéki települési önkormányzatok
- Katolikus Iskoláért Alapítvány
- Miasszonyunk Iskolanővérek Társulata
- egyházak, plébániák ifjúsági csoportjai
- iskolaorvos
- védőnő
4. Szükség esetén a megfelelő, szakirányú beavatkozás indítványozása,
megkezdése
Súlyos veszélyeztetettség esetén (testi-, értelmi-, érzelmi-, erkölcsi fejlődésében)
azonnali intézkedés – település jegyzője, gyámhivatal, rendőrség …
Az osztályfőnök feladatai:
- tudatos törekvés a tanulók és körülményeik megismerésére;
- veszélyeztetettség felismerésekor a tanulóval közvetlen kapcsolatban álló
tanárok tájékoztatása;
- a tanuló tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése;
- a tanuló magatartásának folyamatos ellenőrzése;
- a szociális támogatások véleményezése, kezdeményezése;
- folyamatos kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a szülőkkel
és a nevelőkkel.
Az ifjúságvédelmi felelős feladatai:
- az osztályfőnök és a tanárok ifjúságvédelmi munkájának összehangolása;
- a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felkutatása, nyilvántartásba
vétele;
- szoros együttműködés az iskolaorvossal, a szülői munkaközösséggel, a
Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézőjével, a Családsegítő Központtal, a
Nevelési Tanácsadóval és a Katolikus Iskoláért Alapítvány Kuratóriumával;
- az osztályfőnökök tájékoztatása az igénybevehető szociális juttatásokról, az
igénybevétel feltételeiről.
50
Alkalmazott munkaformák:
- családlátogatás;
- személyes beszélgetések;
- szakember bevonása a feladatellátásba;
- hatósági közreműködés kezdeményezése;
- gyermekvédelmi fogadóóra szervezése;
- tájékoztatási kötelezettség teljesítése:
-gyermekvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetősége
-gyermekvédelmi feladat ellátó intézmények címe, telefonszáma.
III. Erőforrások:
a.) Humán erőforrás:
- gyermekvédelmi felelős alkalmazása
- pedagógusok: munkaköri kötelesség a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
végrehajtásában való részvétel
- fontos szerepe van az osztályfőnöknek
- munkaközösségek, napközivezetők, kollégiumi nevelők, könyvtárostanár
együttműködése
- lelkivezető (tanár-diák kapcsolaton kívüli személy)
c.) Tárgyi eszközök:
- orvosi szoba
- külön szoba (pl. a tárgyaló) a Csendes percekhez
IV. Ellenőrzés:
- folyamatos: konzultáció a nevelők és a gyermekvédelmi felelős között
- kiemelten: félévente beszámolás a nevelőtestület előtt (félévi-, év végi
értekezlet)
- ellenőrzést végző személy: igazgató, igazgatóhelyettes
- dokumentációk: - nyilvántartások, statisztikai adatok
- fejlesztési tervek
- fejlesztési naplók
51
V. Idődimenzió: Az elvek hosszútávúak.
Évente fejlesztési tervek készülnek a felmérés, kiszűrés után.
II.3.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok
száma.
Iskolánk tanulói legnagyobbrészt keresztény életfelfogású, túlnyomórészt katolikus vallású
értelmiségi családból érkeznek. Ezek a családok több gyermeket nevelnek, mint az egy
családra jutó gyermekszám országos átlaga. A több gyermek vállalása egyben azt is jelenti,
hogy ezen családok nagyrésze szerény anyagi körülmények között él. Emiatt, s a
gyermeküket egyedül nevelő szülők magas száma miatt, a szociális támogatásra szoruló
diákok száma viszonylag magas. Nő a munkanélküli szülők által eltartott, illetve az egyre
nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának
kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a
hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését.
Elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a
tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok
enyhítését szolgáló tevékenységformákat.
1.) A program célja: Segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe
- ismeretelsajátítását
- egyéni ütemű fejlődését,
akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek:
- családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek
- családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek
- iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek
- csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)
- munkanélküli szülők gyermekei
akik átmenetileg hátrányos helyzetűek:
- áttelepült, beköltözött (új) tanulók
- tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.
52
2.) A program távlati ütemterve (éves program):
időpont feladat felelős
- szept. első hete - a hátrányos helyzetű tanulók
felmérése, regisztrálása,
a hátrány meghatározása
- szept. 2-3. hete - a tevékenységi formák megtervezése
- szeptember - a szociális hátrányok enyhítését szolgáló
tevékenységek ütemtervének elkészítése
- október-június - tevékenységi formák megvalósítása
ütemterv szerint
- május - eredmények számbavétele,
fejlesztési tevékenység megtervezése
a következő tanévre
3.) A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák:
- a gyermek életének, viselkedésének, tanulmányi előmenetelének fokozott szem előtt
tartása
- személyes beszélgetés, tanácsadás
- lelki segítségnyújtás
- csoportépítési technikák felhasználása a kisebbségi érzés leküzdésére
- egyenlő esélyt nyújtó oktatási program megvalósítása
- a képességek jeleit, nyomait felfedeztető nevelési-oktatási programok:
o tehetséggondozás
o complex tehetséggondozó programok: zene, sport, képzőművészet,
barkácsolás (ki miben jó)
o felzárkóztatás
- használható tanterv, mely ösztönzi és táplálja a gyerek érdeklődését és képességeit
- komplex táborozás, kirándulás, országjárás, zarándoklat
53
- bemutatók, kiállítások
- pályaválasztási tanácsadás
- könyvtár, internet, számítógépek – esély az információszerzéshez iskolán belül
- motiválás arra, hogy a napközis, tanulószobai, kollégiumi ellátást, a könyvtár
szolgáltatásait igénybe vegye
- drog- és bűnmegelőzési programok
- kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel
- felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről: szülői értekezlet,
fogadóóra, családlátogatás, értesítés (TV, iskolaújság, levél)
- helyi, regionális, országos támogatások (kiegészítő családi pótlék, segély a
települési önkormányzatoktól, ösztöndíjak megszerzésének ösztönzése)
- pályázati lehetőségek kihasználása
- ingyenes étkezési lehetőség méltányossági alapon (iskolai, vagy rendi alapítványi
keretből)
- útiköltségtérítés a bejáró rászoruló tanulóknak
- táborozási, kirándulási hozzájárulás
- egyszeri segély (különösen indokolt esetben)
- tankönyvtámogatás, iskoláztatási támogatás elveinek kidolgozása
- ösztöndíjrendszer kidolgozása a nagygimnazisták részére
- iskolai pályamunkák kiírása – pénzjutalom díjazáskor
4.) Erőforrások:
Humán erőforrások: - demokratikus attitűdöt képviselő csoportok
(osztályközösségek), ahol a tagok egymás felé fordulnak, egymásra figyelnek, a
légkör barátságos, az agresszió megjelenése nem gyakori
- hiten alapuló kisközösségek
- titkot tartani tudó lelki segítő
- a tanár pozitív, ösztönző és reményeket ébresztő attitűdje
- olyan iskolai ethosz, ahol nyilvánvaló, hogy minden egyént egyformán
önmagához mérnek
5.) Ellenőrzés:
- folyamatos: konzultáció a nevelők és a gyermekvédelmi felelős között
54
- kiemelten: félévente beszámolás a nevelőtestület előtt (félévi-, év végi
értekezlet)
- ellenőrzést végző személy: igazgató, igazgatóhelyettes
- dokumentációk: - nyilvántartások, statisztikai adatok
- fejlesztési tervek
- fejlesztési naplók
6.) Idődimenzió: Az elvek hosszútávúak.
Évente fejlesztési tervek készülnek a felmérés, kiszűrés után.
55
II. 3. 3. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS
II.3.3.1 AZ EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK
I.1. A keresztény hit egy közösség ölén születik és növekszik. Az iskola azért tanít,
hogy neveljen, vagyis, hogy belülről alakítsa az embert. Az iskola feladata nemcsak a
műveltség átadása, hanem a gyermek személyiségének kibontakozása, közösségi emberré
formálása is. A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön,
alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére
tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik megközelíteni
diákjaival a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden
gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani.
I.2. Fontos, hogy mindaz, amit a gyermek az iskolában átél, egy osztályközösség
tagjaként élje át. A tanulók legelemibb, legalapvetőbb közössége az osztály. A tanuló egész
életét befolyásolja, hogy az osztályban elszabadulhatnak-e az indulatok, úrrá lehet-e az
egymás elleni versengés, hogy pusztán egymás mellett élnek-e a diákok vagy éppen
megtapasztalják a közösségépítés nehézségét és ugyanakkor szépségét is. A negatív példák
tömegesen zúdúlnak tanítványainkra, elég ha csak végigmennek az utcán, felszállnak a
buszra, nem is szólva a moziban, televízióban,videón az erő- az erőszak mindenhatóságát
sugalló filmekről.A pedagógusnak saját kompetenciáján belül lehetősége van- többek között
arra -,hogy tanítványainak bebizonyítsa : létezik más lehetőség is a problémák megoldására,
mint az erőszak. Meg kell tanulnunk ( tanítanunk ) a konfliktusokat kreatív módon
megoldani:
partneri viszony kialakítása,légkör
kölcsönös bizalom, empátia, készség az együttműködésre
kommunikáció,válaszok keresése
pedagógus hitelessége, sztereotípiák kerülése
A mássággal szembeni intolerancia, az egyének kiközösítése a csoportból gyakori jelenség az
iskolai osztályokban. A kirekesztés , a kirekesztődés okai döntő szerepet játszhatnak egy
közöség életében, működésében. Vannak olyan tanulók, akik személyiségükből eredően
állandóan alárendelt helyzetbe kerülnek, viszont másokra az a jellemző, hogy valamiért nem
56
tudnal veszíteni, rettegnek az esetleges alulmaradástól, presztizsüket féltik, s ezért törekednek
a feltétlen önérvényesülésre.
I.3. A közösségépítés elengedhetetlen feltétele az értékrend tudatos alapozása. Nagyon
jelentős a példaképek bemutatása, a gyereket hozzásegíteni ahhoz, hogy azok által
eszményeket válasszon. A közösségben reális önismeretre építve keresse a helyét. Tanuljon
meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, azt szolgálatnak tekintse. Kerülje
el a karrierizmus kísértéseit. A nevelés tárja fel az egyén és a közösség egymásra utaltságát.
Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy elkerüljék az individualizmus és a kollektivizmus
zsákutcáit, mert mind a kettő az önfeladás kísérlete. Akár önállóságuk, akár kapcsolataik
sérülnek, egész személyiségük torzul. Az embert pusztító félelmet, szorongást, rettegést
kizárólag a védettség tudata számolhatja föl .Az osztályközösségben ezt a védettséget,
szeretetet kell mindenkinek érezni.
I.4. Az osztályfőnöki órák kiemelt feladata a reális önismeret, önértékelés kialakítása.
Aki nem értékeli, becsüli önmagát, aki nem tudja magát hibáival együtt elfogadni az képtelen
lesz a mások felé irányuló elfogadásra, megbocsátásra is.
I.5. A közösség érdekében vállalt feladatokat önzetlenül, lelkiismeretesen, pontosan
végezze el, ez kötelesség. A közösségtől kapott dicséret, elismerés új erőt ad a további
feladatok elvégzéséhez. Az osztályfőnöki óra a demokrácia gyakorlásának színtere. Az igazi
demokrácia gyakorlásához szükséges a saját, a csoport, és a közösségi érdek felismerése. Az
osztálytársakkal közösen szerzett élmények erősítik a közösség összetartozását.
I.6. Ahhoz, hogy a társadalmi változásokat megértsék, tisztán kell látni népünk
történelmét, ismerni kell szentek, hősök életét. Az országnak hazáját szerető, érte önzetlenül
tevékenykedő emberekre van szüksége. A hazáját szerető ember igyekszik megismerni az őt
körülvevő földrajzi környezetet , nevezetességeket, történelmi emlékeket, hagyományokat,
művészeti értékeket- hiszen " ahhoz az országhoz ragaszkodhat a gyerek, amit ismer ".
I.7. Fontos a barátság, szerelem, családi életre nevelés. Az igazi barátság serdülőkorban
jó érzelmi támaszt jelent. A betegségek megelőzése érdekében sokat tehetünk az egészséges
életvitel kialakításával, káros szenvedélyek mellőzésével és a környezeti ártalmak ellen való
közös fellépéssel. Kiegészítő ismeretek, szépirodalom olvasásával, kirándulásokkal,
sportolássaltörekedjenek a tanulók a szabadidő hasznos eltöltésére.
I.8. A család kialakult szokásaihoz , az iskola együttélési szabályaihoz , a házirendhez
mindenkinek alkalmazkodni kell. Mindenkinek tudni kell, hogy a szabadság nem egyenlő az
anarchiával. A szabadság akkor az igazi, ha felelősségérzettel, előrelátással párosul. A hit
nagykorú vállalása, a vallás személyes és közösségi jellege.
57
I.9. A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyerekek is sokféle hatásnak vannak
kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből,
egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg
feléjük.
Összefoglava az elvárások a következők:
belső igény a szentre, a szépre , a jóra, az igazra
részvétel a katolikus egyházi programokban
tiszteletteljes beszéd tanárral, társakkal egyaránt
mindenki testi,lelki egészségének megőrzése, biztosítása
alapos, rendszeres és pontos munka ( tanár, diák )
rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése
a házirend felelős betartása
II.3.3.2 .A KÖZÖSSÉGI ÉLET KEZDETE-KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS AZ
ALSÓTAGOZATBAN
TANÓRAI, TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK
Az elsőosztályos tanítóban felmerülhet a kérdés:- osztálya mikortól tekinthető
közösségnek, hogyan lehet közösséggé formálni az induló, még kialakulatlan osztályt. Az
alsós gyermek két legfontosabb élettere a család és az iskola, azon belül is az osztály. Az
osztályfőnök és a napközis tanító feladata, hogy tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon,
szabadidős tevékenységek közben a közösséget kialakítsa, formálja, fejlessze. Elsődleges
feladat a tanító személyes példamutató magatartása, tevékenysége:
- a kevésbé jó képességű tanulók elfogadtatása, segítése
- tanulásra ösztönzés
szép beszéd
- az osztály tanulóit egyenrangú partnerként kezeli
- közös szabályalkotás
A közösségépítés színterei: osztálykirándulások, sportvetélkedők, beszélgetés élményekről-
amelyek a tanulók személyes életéhez kapcsolódik, szokások, hagyományok kialakítása,
ünnepek közös eltöltése. A tanító segítséget nyújt abban, hogy a gyermekek megmutathassák,
kibontakoztathassák azokat a képességeiket, amikben igazán jók. Kialakulnak a szerepek,
58
amelyek felépítik a közösséget -valódi értékek, pozitív minták, normák
átadásával,felelősrendszer kialakításával.
Tanórán kívüli tevékenységek: - szakkörök (matematika, angol,labdarúgás, énekkar.dráma )
-versenyeken való részvétel
-sportvetélkedők
-Művelődési Központ rendezvényei (technikai foglalkozás,
videofilm vetítés, számítástechnika, könyvtár, kiállítások )
-beszélgetés közösen olvasott könyvekről
-mise látogatás,aktív részvétel a lelki napokon
-énekkari szereplések
-Erdei iskola
-közös dal, tánc tanulás
-közös mozil átogatás
-sportnap
-iskola újság szerkesztés
-iskola rádiós műsorok készítése
A tanórán kívüli tevékenységek során fontos szerephez jutnak a kötődések,
kapcsolatok, az együttlét felkelti az együttes tevékenység igényét és lehetőséget nyújt ahhoz,
hogy ez kreatív szinten is megvalósuljon. Az iskola keretein túllépnek a születésnapi, névnapi
köszöntések, hétvégi zsúrok. Minden közösség képvisel bizonyos értékrendszert, tagjainak
ízlése közös tevékenységeikben, együttes élményeikben egybehangolódik.
II.2.3.3 KIALAKULT KÖZÖSSÉG FORMÁLÁSA, FEJLESZTÉSE
FELSŐTAGOZATOS ÉS GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOKBAN
II.2.3.3.A,TANÓRAI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
1. A TANÍTÁSI ÓRA
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba
illeszkedő tanítási óra. Az iskolánk nevelői a tanítási-tanulásifolyamat megszervezése során
kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a
differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,
amelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is
tartsuk.
59
2.TERVEZÉS, SZERVEZÉS
A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél olyan módszereket válasszunk, amelyek
biztosítják a tanulók állandó aktivitását, az érdeklődés fenntartását.
3.ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK
Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz.
Ösztönzést, útmutatást kell adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására,
az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció,igényesség) kiépítésére.
4.DIFFERENCIÁLÁS
A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, a pedagógus a
lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez,
képességeihez:
6-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból,matematikából .informatikából
csoportbontás
5-7. évfolyamon technika, háztartástan fiú - lány bontás
idegen nyelvi bontás: angol, német
Gimnáziumi osztályokban a tanulói létszám nem teszi lehetővé a csoportbontás, 11-12.
évfolyamon a fakultációk pótolják a differenciálást. 9-10. évfolyamok számára szükségesnek
ítéljük "nívócsoportok" kialakítását a magasabb óraszámban tanított kötelező érettségi
tantárgyak esetében: heti 4 órás tárgy esetében: 2 óra új anyag feldolgozás közösen / 2 óra
differenciált gyakorlás nívócsoportokban.
5.HON ÉS NÉPISMERET
Vannak olyan örök érvényű követelmények, melyeknek meg kell felelnünk: magyar nyelv
ápolása, igény múltunk ismerete iránt, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.
6.NYITOTTSÁG
Nevelési elveink főbb irányai a kulturált viselkedés kialakítását célozzák:tolerancia
gyakoroltatása etnikai,vallási, világnézeti,egészségi ,anyagi,érzelmi téren nemzetközi
kapcsolatok fenntartása nyitottabbá teszik a tanulókat más országok,népek kultúrája,
életmódja iránt
7 .KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE
fa, bokor és virágültetés, az egyre szépülő udvarok folyamatos karbantartása, az ott
használható tárgyak ( pl. kapuk, mászókák ) gyarapítása,osztálytermek hangulatossá tétele
60
II.2.3.3.B, TANÓRÁN KÍVÜLI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
FELADATOK
A tanórán kívüli tevékenységek célja, hogy a tanulók a tehetségüknek megfelelő
különböző tanulmányi, kulturális, és művészeti területen minél több ismeretet sajátítsanak el,
hogy ezeket az ismereteket elmélyítsék és változatos körülmények között is tudják
alkalmazni. Személyiségük harmonikusan fejlődjön, általánosan művelt, a szellemi értékekre
nyitott, a játékot, a sportot , testmozgást is szerető fiatalokká váljanak.
Tanórán kívüli tevékenységek:
a; Hagyományőrzés: -iskola névadója-gimnazistaavatás-gólyabál
-iskolai ünnepségek ( okt.6.; okt.23; karácsony-betlehemes; szalagavató
márc.15;ballagás )
-szervezési, rendezési feladatok; szereplés
-végzős tanulók évkönyv készítése
-farsang
-paprikafutás
-diákönkormányzati sportnap- közös osztályonkénti főzés
b; Diákönkormányzat:-a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók
tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat
működik.
c; Énekkar:- az iskola hagyományaihoz hozzátartozik a kóruséneklés, az énekkar nemcsak az
iskolai rendezvényeken, hanem városi ünnepségeken, kórustalálkozókon,szentmiséken is
szerepel
d; Iskolai sportegyesület: az iskolai DSK tagja lehet az iskola minden tanulója, biztosítja a
tanulók edzését,valamint a tanulók felkészülését a különféle sportágakban az iskolai és az
iskolán kívüli sportversenyekre
e; Kommunikáció:-iskolaújság, iskolarádió, iskolai diákszínpad időszakos működése
-számítástechnika-informatikaterem használata/ szakköri foglalkozások
-internet
-könyvtár-a tanulók egyéni tanulása, önképzés, tanulószobai működés
f; Szakkörök: - a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését
szolgálja, feladatunk a szakköri választék bővítése
61
g; Versenyek, vetélkedők - a legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való
részvételre is felkészítjük, nagy számban indítjuk őket
h; Látogatás különböző közművelődési intézményekbe, művészeti, tudományos előadásokra
i;Szabadidősfoglalkozások:-színház,mozilátogatás,hangversenyek, kiállítások,múzeumok
-táncos előadások, klubdélutánok
-közös túrák
-szalonnasütés/ közös grillparti
j; Részvétel az iskola vallási életében:-szentmisék
-lelkinapok
k,Tanulmányi kirándulások:-ezek a kirándulások alkalmat adnak a tanulóknak arra , hogy a
megszokottól eltérő környezetben még jobban megismerjék egymást és még jobban
megerősödjön bennük a közösséghez tartozás érzése.
-célok: ismeretszerzés, Mo.tájainak megismerése,turisztika
Célszerű szállásnak plébániát, vagy másik katolikus iskolát választani, ennnek feltétele a
széleskörű kapcsolatok kiépítése
l; Nyári táborok
m; Külföldi cserekapcsolatok kiépítése-testvériskola létesítése német ,angol nyelvterületen
62
II. 3. 4. . A szülő- tanuló- iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének
formái, továbbfejlődési lehetőségei
Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető
közösségének – a család, a szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív
együttműködésének a feltétele.
1. A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus
fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első
közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas
érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai
élményeit… Vagyis a szülők nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel
minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat.
2. A szülők nevelését folytatják illetve kiegészítik a pedagógusok.
Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken
alapuljon fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az
együttműködés megnyilvánulási formái lehetnek az állandó jellegű kapcsolatok a
szülők között és azon intézmény pedagógusaival, amelyet gyermekeik látogatnak.
3. Az együttműködés szervezett formái a szülői munkaközösség
Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására, a családi nevelésben
jelentkező nehézségek legyőzésére, a tanuló közös élményt nyújtó rendezvények
szervezésére…
Mindezen együttműködés a tanuló érdekeit szolgálja.
Az együttműködés harmadik formája a tanuló és pedagógus kapcsolata.
Erkölcsi ajánlások szülőknek
Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga
és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek
hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor
63
születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak, hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén
születik és növekszik." Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola
közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra,
hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata.
Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek,
tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák.
Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy
jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató
megoldását.
Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit.
Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői
értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők
és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola
elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és
tudásban ezzel példát mutatva gyermekeiknek.
II. 3. 4.1. Szülői részvétel
– a szülők részvételének és jogosítványainak szabályozása gyermekeik iskolai életére
vonatkozóan
a./– szülői részvétel és képviseleti fórumok:
1. szülői munkaközösség,
Közoktatási Törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük
teljesítésére szülői szervezetet - közösséget - hoznak létre. A szülői testületet a tanulók
szüleinek több mint 50 %-a választja meg, ezért a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi
szülő képviseletében, ill. az intézmény egészét érintő ügyekben.
2. alapítvány
b./– közvetlen információcsere fórumai
c./ - szülő, tanuló, iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő együttműködése
64
- A pedagógiai program alapelvei között szerepel a szülő, tanuló, iskolai pedagógus és
kollégiumi nevelő együttműködésének, kapcsolattartásának folyamatos feltétele. Ez egy
hosszú távú kölcsönösség elvén alapuló folyamat. Közösen kell, lehet csak a feladatokat,
célokat megvalósítani a gyermekek érdekében.
- Év közben a csoportvezető tanárok az iskolai szülőértekezletek napán fogadják a
kollégiumban is a szülőket és megbeszélik az esetleges problémákat.
Az iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő tájékozódása: közvetett és közvetlen módon
(tanulókkal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal folytatott beszélgetéssel) szereznek
információkat a kollégiumi tanulók érdeklődési köréről, képességeiről. Kollektíven
megszervezett tanulmányi munka során lehetőség van a teljesítmények értékelésére,
kommunikációra az iskolai teljesítményekről. A nevelők naponta számon kérik a házi
feladatok elvégzését, és az ellenőrző könyveket átnézik. Kéthavonta az osztályfőnökök
segítségével az iskolával a naplókat is átnézik. Telefonos kapcsolat révén is tájékozódhatnak
az iskolai tanulmányi eredményekről és magatartási problémákról. Levélben értesíti a
kollégiumi nevelő a szülőt komolyabb gondokról és behívhatja levél útján személyes
beszélgetésre.
- Rendszeresek az intézményvezetőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való konzultáció.
- Az iskolai Szülői Munkaközösség véleményt kérhet a kollégiumban folyó nevelő munkáról.
- Fogadóórák keretén belül értékelhetik a kollégiumi életet, bentlakók igényeit, elvárásait a
kollégiummal szemben. Szoros kapcsolat alakult ki az iskola vezetői és kollégiumi nevelő-
tanárok között.
1. szülői értekezlet,
Kollégiumban évente kettő szeptemberben és májusban.
8. 12. évfolyamon évente 3 alkalom év elején, félévkor és év végén.
2-4. 6-7. 9-11. évfolyamon évente 2 alkalom év elején és fél év végén
meghatározott program szerint.
Rendkívüli esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak.
Szülői értekezleteken folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az ellenőrző könyvet
rendszeresen nézzék át és az osztályzatokat aláírásukkal vegyék tudomásul. Szülőnek
kötelessége az ellenőrző könyvet havonta megnézni és aláírni.
65
2. fogadó óra: Havonta a kötelező havi szentmise utáni hétfőn 17-18 óráig.
3. nyílt nap: Az iskolában nyílt napok és nyílt órák megszervezésével lehetőség nyílik
arra, hogy az iskolai pedagógus a nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje a
szülőket. A szülők itt információt kapnak: az iskolai életről, gyakorlási eljárásokról,
1. 2. 7. 9. évfolyamon évente egy alkalommal 3 óra
A kollégiumban a felvételi ideje alatt 1 nyílt nap évente.
4. egyéni kapcsolattartás lehetőségei és formái
A kollégiumba és az iskolába való felvételt nyert tanulóknak év elején
(a beköltözéskor) szülői értekezletet tartanak amelyen:
a házirendet a szülő aláírásával elfogadja és tudomásul veszi
a pedagógiai programba igény esetén betekinthet.
osztályba beiratkozáskor írja alá a szülő, hogy csak 8. osztályig biztosított, hogy ide
járhat a gyermeke, onnantól a tanulmányi eredmény teszi függővé.
ha 12-ig tartjuk a gyereket, akkor a gyengébbeknek egy külön osztály lehetne
(szakközépiskolai –informatikai, vagy művészeti irányultság)
és 8. évfolyam februárban egy tesztet írnak a tanulók, amely a szülőnek jelzés értékű a
gyermek tanulmányi helyzetéről.
Kérdőív a szülőknek az iskola különböző területeiről 2-3 évente, visszajelzés az
iskolának, vezetőségnek (pozitív és negatív is)
a szülők tájékoztatása gyerekük iskolai munkájáról stb.
Rendszeres írásbeli tájékoztatás ajánlott levél formájában a szülőknek akkor történik
az intézmény részéről, ha:
18 év alatti tanulót értesítünk intézményünkbe való felvételéről
-megszűnéséről
- kitüntetés időpontjáról
Tanár kötelessége a szülő felé: ¼ és ¾ évi figyelmeztetés és havi egy jegy heti két
órás tárgy esetén
66
A szülő igazolhat egy tanévben 3 nem összefüggő napot, amit szintén az ellenőrző
könyv útján tehet meg. Első igazolatlan óra a szülőnek telefonon történő értesítése.
Első igazolatlan nap fegyelmi büntetést von maga után: osztályfőnöki figyelmeztetés,
megrovás, intő…
„Az iskola értesítései, szülő kérései“ rovatba rövidebb, közérdekű közleményeket
hozhat a szülő tudomására a pedagógusnak, illetve hasonlóképpen rövidebb
információkat kaphat a tanároktól gyermekükről.
Hosszabb közlendőkre a szülő külön levelet írhat a pedagógusnak, mert az ellenőrző
könyv nem levelezésre szolgál.
5. családlátogatás (eszköz a problémás gyerekek egyéni nevelési lehetőségei)
6. előremutató formák:
- Közös szórakoztató műsorok
- Iskolai ünnepség előkészítése és lebonyolítása a szülők segítségével
- Közös sportprogramok
- Közös kirándulások
Az iskolai rendezvényeken való részvételre meghívók segítségével módot adunk a szülőknek
a részvételre.
Módszerek:
Szóró-ismeretterjesztő anyagok elküldése
Versenyeredmények nagyobb publicitása
Az iskola reklámozása a kábel tv-n, a helyi tv-n, helyi lapokban és a nagy példányszámú
országos továbbtanulási lehetőségeket hirdető lapokban
NYILT nap tartása
Nemzetközi kapcsolatok tervezése és megvalósítása a jövő tanév feladata lesz.
67
II.4.Az iskola hitélete, ünnepei, hagyományai
II.4.1. Az iskolai kultúra
Minden iskola más és más, minden szervezet egyedi. A személyes illetve személyközi
értékeke, attitűdök valamint tevékenységek finom és szubjektív minőségei más kontextuális
elemekkel egyetemben hozzájárulnak egy konkrét intézmény jellegzetességéhez.
A szervezeteket emberek együttesen hozzák létre és elképzeléseik útján tartják fenn. E
csoportok olyan emberi közösségek, amelyek programokat tűznek ki, szervezetei formákat
hoznak létre gazdálkodnak a szükséges forrásokkal és bizonyos tevékenységekben vesznek
részt, hogy az elérendő célt saját és kollektív érdekeik megtartásával, igényeik kielégítésével
megvalósítsák.
A kultúrának számos összetevője van. Jelent ez szimbolikus elemeket, mint
gondolkodásmódot, értékeket, világnézetet s olyanokkal ötvöződik, amelyek külsőségekben,
viselkedésben is kifejezést nyernek. Bensőleg minden iskola különbözik. Az iskola
emberekből áll, működése emberekre irányul és összpontosul feladata pedig az emberek
fejlődésnek elősegítése. Az iskolai szervezet tagjai magukkal hozzák egyéni értékrendjüket,
tapasztalataikat ezért ezek az intézmények működésük minden aspektusában különböznek.
Minden iskolának van bizonyos kultúrája, amelyet az egyénenként hozzáadott értékek és
tapasztalatok határoznak meg, s az a mód, ahogy keretei között az emberek működnek és
együttműködnek egymással, s amilyen nyomokat tevékenységükkel maguk mögött hagynak.
4Van azonban néhány meghatározható szimbolikus elem, amely befolyásolni tudja az adott
kultúra természetét és minőségét. Ha ezek a jegyek megfelelő hangsúlyt és finomítást
nyernek, akkor az a diákok, tanárok és szülők számára is kedvező, építő jellegű és
összehangolt iskolai kultúrát eredményezhet. A kultúra két alapkategóriája a belső részen
elhelyezkedő, nem közvetlenül megmutatkozó szellemi jegyekkel bírnak, értékeket, eszméket
és világnézetet hordoznak. A külső részen elhelyezkedők ugyanakkor érzékelhetőbb
megnyilvánulásokra képesek és további alcsoportokra oszthatók tettekben való
megnyilvánulás alapján. A kettő között nincs éles határvonal, az elemek egymással dinamikus
kölcsönhatásban léteznek. A kultúra egyedi és bármilyen szervezet esetében nyilvánvaló.
4 Vö.: Beare H- Caldwell B.- Millikan r.: Az iskolai kultúra fejlesztése http/ www.oki.hu printer Frindley. Php? kod
68
Lehet, hogy nincs összhangban a célokkal, a dokumentumban megjelenő küldetéssel. Az
összehangolt kultúra feltétele, hogy szoros megfelelés legyen az alapvető elemek és a külső
jellegzetességek, szimbólumok között. Ez a vállalt értékek, gondolkodásmód és a világnézet s
azok tényleges megnyilvánulásai és gyakorlatilag megvalósuló formái viszonylatában. Az
antropológusok és szociológusok kultúra fogalma jelenti azt a közösen használt jelzéseket, a
tudás és napi gyakorlat olyan összefüggéseit, amelyek egy csoport szokásrendszerében
fejeződnek ki, viszonyítási alapot jelentenek. Fizológiai, pszichológiai szükségleteket elégít
ki, amely a személyek közti interakciókat és a közösség támogatását szabályozza. Mindez
rituálékon, ünnepi aktusokon ábrázolásokon és szimbólumokon jelenik meg és arra szolgál,
hogy egymást fenntartsa és erősítse. Értelmet és rendet jelent az egyes csoportok és
közösségek számára. Nem statikus állapot, hanem folytonos változásban, sőt fejlődében
létezik, hiszen mind a tagok, mind a közösség állandóan vizsgálja, értékeli, módosítja. A
nézetekből, tudásból rakódik össze, amely a közösség érzetét teremti meg. Azt a komplex
egészet jelenti, amely a művészeteket, az erkölcsöt, a törvényeket, szokásokat, a vallást, a
tudást a tagok szerzett képességeit és szokásait öleli magába. Részben örökletes, szimbolikus
formában jelentkező átvitt gondolatok rendszere, amely képessé teszi az embereket arra, hogy
fejlődjenek, kommunikáljanak tovább örökítsék tudásukat és attitűdjüket az élettel
kapcsolatosan ma és a jövőben egyaránt. A művészetek szerint a kultúra a tökéletesség
keresése, az ideák elérése, az erkölcsi és a racionális szintézise.
5A pedagógiai és iskolai kultúra két alapdimenziója a személyes és kollektív részvétel
mintázata, másik e részvétel cselekvésbeli vagy tapasztalati jellegének mintázatával segít
bennünket az önmeghatározásban. A cselekvő részvétel akkor kerül előtérbe, amikor egy
kultúra kiépítésén vagy átalakításában vállalunk szerepet; míg a tapasztalati részvétel egy
kultúra azonosításában és legitimációs erejének fenntartásában kamatoztatható. A
személyesség oldalán azokat a cselekvési és tapasztalati mechanizmusokat találjuk, amelyet
csakis az alkotó magány tud működtetni szubjektív aktivitások formájában. A kollektivitás
oldalán azok a tapasztalatok állnak, amelynek a közösség ad értelmet. A szerző szerint négy
alappillére van az iskolai kultúrának: a filozófia, a hit a rítus és a mítosz.
A filozófiát a racionális gondolkodás, a személyes cselekvés érleli ki, amely egy
fogalomrendszert alakít ki. A gondolkodási folyamat sorozatos döntéseket jelent, ehhez
rangsorolni kell a dolgokat, a rangsor felállítására értékekre, kritériumokra van szükség.
5 Vö. : Perjés I.: Bukott mítoszok, bukott iskolák in Új Pedagógiai Szemle 2003. február
69
A pedagógiai kultúra hite személyes tapasztalat. Eric Fromm írta: Hit a látomásban, mint
racionálisan igazolható célban, amelyet érdemes követni, hit a hipotézisben, mint valószínű és
hihető tételben és hit a végső elméletben, legalábbis amíg érvényessége körül nem alakul ki
általános egyetértés. A pedagógiai kultúra hite a nyitott gondolkodás hite, a nevelés erejébe
vetett bizalom.
A pedagógiai kultúra rítusa mélyen bevésik azt az értelmi és esztétikai világot, amelyben
értelmezni tudjuk magunkat, környezetünket. Ahhoz, hogy az értelmi világ láthatóvá váljék, a
személyes cselekvések és a tapasztalatok részleteit meg kell fürdetni az emlékezetben.
Egyesek a rítusokat átmenetként látja, olyan örök közösségi beavatásoknak, amelyek a
természetes létezésből vezetnek át a teljes kulturális létezésbe. Ahhoz, hogy az ifjú „igazi”
emberré váljon, meg kell halnia az első, természeti élet számára és újjá kell születnie egy
magasabb rendű kultúrába ágyazott létformába. E beavatási szertartások szerves részei
életünknek. A pedagógiai mítoszait a kollektív tapasztalat tartja ébren. Hordozható,
elmesélhető állapotban tartjuk önértelmezésünket. Az igazság felé vezető utakat jelölik
számunkra. Biztosítják a közösség fennmaradását és fejlődését.
II. 4. 1. 1. Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai
Értékek
Az értékek a viselkedés irány elvei. Olyan feltételek, amelyek alapján értékeljük mások és
önmagunk viselkedését; szokásait, tetteit. Prioritást adnak a dolgoknak. Tanulás, megfigyelés
és tapasztalatok alapján alakul ki. Ezek lehetnek a racionális szint felettiek- akarati, esztétikai,
etikai törvényeken, erkölcsi belátáson alapulók- a hit és elkötelezettség aktusát magában
foglalók. Lehetnek racionálisak, ésszel beláthatók, normák, szabályok, szokások,
hagyományok amelyek az elvárások összefüggéseibe ágyazottak, állhatnak a tudomány vagy
valamely filozófia alapján. A racionális szint alattiak az érzésekbe, egyéni preferenciákba
ágyazottak, majdnem teljesen viselkedéstani jellegük van.
. Filozófia
Minden iskolának sajátos filozófiája van. Egyesek a tudományos szigor alapján állnak, a
klasszikus tantárgyakon keresztül; mások a személyiségfejlesztésre és a közösségre helyezik
a hangsúlyt.
70
Világnézet
A filozófiánál körülhatároltabb jelentésköre van. Esetenként okokat és okozatokat vizsgál
egyes gondolatrendszerekben és bizonyos erővonalak mentén történő gondolkodást és
cselekvést vár el. Előre meghatározott alapállása és nézőpontja van; értékrendje koncentrált,
jól körülhatárolt.
II.4.1 2. Az iskolai kultúra érzékelhető megnyilvánulásai
Verbális megnyilvánulások
A részletekbe menő elemzés nélkül sorolok fel ide tartozó elemeket, mint a tanterv; amely
a tanórai foglalkozásokon kívüli területeket- szakkör, kirándulás- is jelenti, ide sorolhatók az
iskola célkitűzései. Fontos kultúra elem a kommunikáció nyelve. A beszédmód, amelyet az
emberek intézményen belül használnak. Ezek közvetve vagy közvetlenül tükrözik az
értékeket. Kialakul egy belső nyelv ez megmutatja, hogy ki tartozik az intézményhez és ki
nem. Metaforáinknak közös előfordulási tartománya van. Ez egyfajta megállapodás arra
nézve, hogy milyeneket kedvelünk, melyek elnézhetők és melyek nem megengedettek. A
visszatérő jelképes beszéd zsinórmértékül szolgál. Vannak intézményi sztorik és hősök.
Vizuális megnyilvánulások és jelképszerűség
Az iskolaépület, a létesítmény, a tér és sajátos együttesük, milyenségük, építészetük tartozik
ebbe a kultúra elembe. Ez az első, ami benyomást tesz ránk, ha meglátjuk. Ezek az első
jelzések, amelyeket a látogató kap meghatározó fontosságú. Értéket, prioritást, filozófiát
jelez.
A tantestület speciális szakértelme is egy mérőfok. Szembetűnő lehet, hogy a tanári
kvalitások közül melyek a preferáltak a közösségen belül: a személy szuverenitása, a
kreativitás az alkalmazkodó képesség vagy a csapatmunka.
E területhez köthetők a különböző emléktárgyak- képek, díjak, oklevelek-. Emblémák,
jelmondatok, uniformisok hivatalos keretek között jelennek meg az ünnepi alkalmakkor az
iskolai szubkultúra részeként. Értékek, filozófia világnézet vizuális összefoglalásai ezek.
Egyházi iskola a keresztényjelképek elemeivel él.
Az öltözködés az azonosságtudatot erősíti, öltözködési mintát biztosít. Az iskolához tartozás
látható jele.
71
II. 4. 1. 3. Szimbólumok, szertartások
Az emberek beleszülettek egy hagyományba, mert az eligazodáshoz szükséges
tapasztalatok szűk közösségben adódnak át. A civilizáció kibontakozásával együtt gyengült a
hagyományok meghatározó, óvó, fejlesztő, közösséget teremtő ereje. A változások
ellenlépéseket követeltek. Az ember és környezet diszharmóniája a harmónia
megteremtésének igényét; az információözön a lényegre koncentrálás; a törvénytelenségek az
örök törvények tudásának vágyát; a világ felgyorsulása az elnyugvás; a kínálat a keresés; a
felszínesség az elmélyedés, a hangzavar a csend;
A minden egész eltörött élménye az újbóli egységben látás igényét,, a profán eluralkodása a
szentség keresését hívja elő az emberekből. Az a szellemi kincs, amelyet az emberiség a tudat
egészségének megőrzése és teljességének megteremtése érdekében kifejlesztett az újra
felfedezhető, újra értelmezhető.
Át kell értelmezni a hagyomány őrizte szokások, mítoszok, rítusok jelenségeit. Az
újraértelmezésnek a jelenségek mögé kell bújnia. Analógiákat, szimbólum rendszereket kell
meglátni .Felismerve ezeket beépíthet a dinamikus mába, irányadó jövőt is alakító magja
lehet a kultúrának.
6 Az ember szimbólumteremtő lény, a szimbólumképzés az ember megkülönböztető jegye.
A jelképes értelem megfejtése elvonatkoztatni képes látásmódot kíván meg a mai kor
emberétől. A szimbólumok mélyén egységes tudás rejlik. A szimbólum két egyenrangú elem
egységben való kiteljesedését sugallja. A szimbólum mindig hordoz egy mélyebb jelentést,
amely két összetartozó fél között keletkezik. Az egyik érzékelhető, konkrét elem, a jelölő; a
másik kevésbé konkretizálható, eszmei elem, a jelölt. A hétköznapi valóságon túl megélhető
igazságról szól. Az ember azért hozta létre a szimbólumokat, hogy kifejezze velük a
tudatosan megtapasztalt, de másképpen kifejezhetetlent: az emberi tudatnak olyan állapotait
és lehetőségeit, amelyre nincs szó, legfeljebb kép és ennek megértése már kulcs is lehet a
megértéshez. A szimbólumok saját létemre és lehetőségeimre vonatkozó üzenet hordozói.
A jelképek világának meghatározó jellegzetessége a hagyományozódás, amelyet a
közösséghez tartozó egyén a szocializációs folyamat során képességeinek és lehetőségeinek
megfelelően passzívan illetve aktívan vesz át. Az egyszemélyes jelentés a közösség
világképének elemévé válik. A szimbólumok bár különböző jelentésrétegei vannak, a
6 vö.:Csörgő Z: A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében http/ google.co.hu.serach?q=cache;C4Aj0634D8J www.inco.ho./inco3/hagyo.
72
legmagasabb szintű üzenete az önmagunkra vonatkoztatás és megélés. Kulcs az emberi
természet jobb megismeréséhez. Ehhez kapcsolhatók rítusaink. Szertartások, rítusok vesznek
körül. A „szert tartani” jelent módot, rendet, mértéket, szövetséget és közösséget. A szertartás
mindig kiemelkedés a hétköznapokból, visszakapcsolódás az egységhez, a teremtéshez.
Egység a világgal, kapcsolat azzal, ami túlmutat az emberen, az egyszeri emberi létezésen.
A szertartás lényege az élmény, az átlényegülés, a meghaladás, a tudatosság, a külső és belső
előkészületek esetleg próbatételek az idő és az élet megszentelése; amikor a mennyiség
minőséggé válik. A rítusok segítenek ahhoz, hogy ráérezzünk identitásunkra. A pszichológia
felfedezte a rítusok gyógyító hatását. Hol vannak azok a rítusok iskoláinkban, amelyek
átjárnak és erősítenek? Van-e gyógyító erejük vagy üressé váltak? A szertartások elűzik
félelmeinket, megalapozzák identitásunkat és értelmet adnak az életünknek. A rítusok az
emberi együttélés, a közösségi életben az egymáshoz való alkalmazkodás szoros és bonyolult,
felelősség teli feltételrendszerét hordozzák. Az átmeneti rítusok feladata abban áll, hogy a
szerepváltást megkönnyítsék az ember számára. A szerep közösségben betöltött funkciót
jelent, illetve a közösség által kijelölt helyet és ezzel összefüggő feladatkört.
II. 4. 1. 4 . Ünnep
A hagyományos közösségek életében fontos szerepe van az együtt megélt ünnepeknek. Az
ünnep segít strukturálni az időt, mert kiemel a hétköznapokból.
Az ünnep periodikusan ismétlődő alakalom, amelynek során meg lehet jeleníteni és át lehet
élni a közösség legfontosabb értékeit, az összetartozást, a megújulást, továbbá az erővel
telítődést és felszabadulást, mint szellemi célt.
Az ünnep eseményeit akkor tekinthetjük szertartásnak, rítusnak, ha azok szimbolikus tettek,
ha szimbólumokra épülnek. A rítus szimbolikus jelképrendszer alapján végzett
cselekménysorozat. A mai ember épp a szertartások hiányát éli meg; egy hasadást önmaga és
a világ között. E szakadás szertartásokkal megszüntethető; de ehhez újra értelmezésre van
szükség. Az ünnepek eredeti jelentését kell megtalálni, mert az egyetemes üzenet hordozója.
Erre kell felépíteni egy olyan rendszert, amely minden kor emberének segíthet a harmónia
teremtésben.
Az ünnepek külsőségeikben kidolgozottak sajátos forma szerintiek.
Az ünnep értelmezi a múltat, s reményt ad a jövőre. Az élet ősi adottsága. A
hétköznapoktól elkülönített a mindennapok feletti szent idő. Burkoltan vagy nyíltan az élet
végső kérdéseit érinti: az élet titkát, a jó és rossz ellentétét, az élet értelmét és célját.
73
Emberi magatartásunk megváltozásával jár. Sajátos szerepváltozást idéz elő.
Tágabb értelemben vett liturgia, szertartás. Része az ünnepi ruha, amely még jobban
kihangsúlyozza a közösségben fölvett szerepet. Tervezett viselkedésmód.
Az ünnep közösségi. Átfogja a csoportot, bensőségesebb összetartozást
feltételez. Az ünneplő közösség, több mint az ünneplő tömeg. Az összetartozás tudata és
élménye három szinten fokozható. Alapfoka, hogy „egymás mellett vagyunk”, középfoka,
hogy „ együtt vagyunk” felsőfoka, hogy „egymásért vagyunk.”
II. 4. 1. 5. Az ünnep erkölcsi értékei
Kiemel a hétköznapokból. Elővételezi az örök ünneplést. Megőrzi az emberi arcot. Ez
egyfajta felülemelkedés. Megnyugvást, békét ad.
A legmélyebb emberi természet előbukkanása. Erőt ad a fájdalmak, a rossz elviseléséhez.
A pihenés és megnyugvás ideje. Fizikai, szellemei és lelki nyugalom. Az
önmegvalósítás ideje.
Emberi kapcsolatok ápolása. Nem tömeg, nem szervezet építést jelent, hanem közösséget.
Önálló, szabad akarattal, egyéniséggel bíró emberek személyes közössége.
74
II. 4. 1. 6. Az iskola hitélete
A katolikus iskolában kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit
ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. A megtanult hittételek csak
megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. A hitoktatás ezért” alapvetően
különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a
vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye. „/ Katolikus
Iskolák /
Ezt csak személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell
lenni a gyermekek életkorára, eddigi ismereteikre, vallási műveltségükre. Ha mindent
megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében.
A tanév jeles napjai, ünnepei hagyományt teremtenek. A kereszténység elmélyítésében,
magyarságtudat kialakításában jelentős szerepet játszanak. Megtanítanak az ünnep szerepére,
az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát és stabilitást adnak.
Az iskola vallási hagyományai
A vallási élet átjárja a mindennapokat. Egész életünk e köré szerveződik. A napot imával
kezdjük és fejezzük be; a hittan tanórai keretbe ágyazott; a köszönésünkkel is kifejezzük
világnézetünket; termeink is ezt tükrözik.
A tanévet Veni Sancte-vel kezdjük és Te Deummal zárjuk.
A beavatás szentségeire felkészítjük tanulóinkat. A harmadikosok első áldozók; a tizedikes
diákjaink a bérmálás szentségét veszik fel. Lelki napjainkon lehetőséget teremtünk a
bűnbocsánat szentségének felvételére. A keresztség szentségét- aki kéri- bármelyik
időpontban kiszolgáltatjuk, aki megfelel a követelményeknek. Diákjaink az egyházmegyei
hittan verseny állandó résztvevői; iskolánk állandó színhelyül szolgál egyházmegyei
rendezvényeknek. Gyermekeink bekapcsolódnak az egyházmegyei hitéletbe; rózsafüzér
imádságokkal; körmenetek részvevői.
75
II..4. 1. 7.Szentmisék rendje:
Minden hónap második vasárnapja: alsó tagozatos diákoknak kötelező a szent József
templomban( Zárda templom)
Minden hónap negyedik mise a felső tagozat és gimnazistáké
Félévente egy alkalommal osztálymise adott osztályoknak
A szentmise szolgálatot osztályok szervezik- felolvasás, ministrálás.
Előtte közös felkészülés a hittan órán
A szülői értekezleten, fogadó órán a vallásos életre nevelés nem marad el.
II. 4. 1. 8. A református hitoktatás iskolánkban
Az iskolában lehetőség nyílik nem katolikus tanulók felvételére is. Számukra is biztosított a
felekezet szerinti hitoktatás. Ők mindannyian reformátusok. Számuk tíz és húsz között mozog
minden tanévben. Hitoktatásuk az osztállyal párhuzamosan folyik; kiscsoportos keretben egy
külön tanteremben. A kis létszám oldottá, közvetlenné teszi a viszonyt tanár és diák között.
Lehetőséget teremt a valódi elmélyülésre.
A református gyermek élete a katolikus iskolában
Minden helyzetben hasonlóan viselkednek, mint katolikus társaik. Az imádságokat
ugyanúgy elmondják, mint a többiek. Bár a tanítás- értelemszerűen más- mint a katolikus; ez
még nem okozott eddig zavart. Az iskolai elfoglaltságok mellett részt vesznek a református
Istentiszteleteken. A katolikus ünnepeket kicsit másként élik meg; de ennek ellenére jól
beilleszkednek a katolikus közösségbe és a közös ünneplésbe is.
A katolikus ünnepeken túl természetesen megtartják a reformáció ünnepét is.
Iskolánk nyitott az ökumené felé. Lelki napjainkon református lelkészek adtak elő; protestáns
testvérek is vezettek kis csoportos beszélgetéseket. Tanulnunk kell egymástól és nagy eszköz
és lehetőség ez az egység megteremtésében.
76
II.4. 1. 9. Iskolánk rendezvény naptára
Időpont Egyházi ünnepek Hagyományok
Augusztus Évnyitó hittanóra
pedagógusoknak
Szeptember Veni Sancte Tanévnyitó ünnepély
IX. 24. Szent Gellért
katolikus iskolák napja
Október X.1. A zene világnapja
X. 6. Aradi vértanúk
Emléknapja (8. osztály)
X.8.Magyarok Nagyasszonya
Lelki nap
Gimnazisták avatása
X. 23. NEMZETI ÜNNEP
1956-os forradalom
koszorúzás
November XI. 1.-2. Mindenszentek
Halottak Napja
megemlékezés osztályfőnöki
órákon
XI. 11. Szent Márton-napi
Körmenet
Közös rendezvény a
Katolikus Óóvodával
XI. 19. Árpádházi Szent
Erzsébet szentmise 1. órán
December Adventi gyertyagyújtások
Szent Miklós ünnepe 4. osztály ajándék műsora
Az óvodásoknak és
Alsó tagozatnak
XII: 9. Fourier Szent Péter
77
Rendalapító ünnepének
Szentmiséje 1. órán
Karácsonyi lelki nap az
Utolsó tanítási napon
Betlehemes játékok
( 6. 9. osztályok)
Karácsonyi jótékonysági
koncert
Január Szalagavató
I. 18. Árpádházi Szent
Margit megemlékezés az
iskola rádióban
I..22.A Magyar Kultúra
Napja
Február II.3. Szent Balázs-
Balázs-áldás a misében
Érsekúr köszöntése
Szülők-nevelők bálja
Farsangi bálok a diákoknak
Hamvazó Szerda 1. óra
szentmise
Március III. 15. NEMZETI ÜNNEP
Koszorúzás
Szavalóverseny
Lelki nap pedagógusoknak
III.25. Gyümölcsoltó
Boldogasszony
Szentmise 1.órán
A hónap 4. vasárnapján
első áldozók bemutatása
a templomban
Április Nagyböjti lelki nap- utolsó
tanítási napon
Virágvasárnapi szentmise
A Székesegyházban
Cantemus Énekkari verseny
78
Első áldozás 3. osztálynak
Fehér vasárnapon
Sportnap diákok-szülők-
tanárok részvételével
Május Anyák napi műsor a
Női börtönben
Ballagók miséje Ballagás
Érettségi szünet
Osztálykirándulások
Erdei iskola
Pünkösd
Június Te Deum Tanévzáró ünnepély
79
I I . 5 . A n e v e l ő -o k ta tó mu n k á t s eg í tő e s z kö zök é s
f e l s z e r e l é s ek j e g yz é ke
Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és
taneszközök:
Hívóképek
Képek, betűkártyák, szótagkártyák
Kis és nagybetűs nyomtatott ABC
Betűsín
Fali tablók:
Hangtani ismeretek
Szavak alakja, jelentése.
A szó.
A mondat.
Gyermeklexikon
Fali táblák
A teljes hasonulás
Ok és célhatározó
Helyesírási szabályzat és szótár
Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Űrmértékek (cl, dl, l).
Kéttányéros mérleg és súlysorozat
Méterrúd
Logikai készlet
Színesrúd
Dienes készlet (2-es)
Dienes készlet (3-as)
80
Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és
taneszközök:
Iskolai iránytű
Magyarország domborzati térképe
Domborított földgömb
Rúdmágnes
Kémcső + fogó
Elsősegélydoboz
81
A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és
taneszközök:
Térkép (irodalomtörténeti (2 db)
Írói arcképsorozat (1 db)
Magyar értelmező szótár (5 db)
Szinonima szótár (5 db)
Helyesírási tanácsadó szótár (10 db)
Életrajzi lexikon (5 db)
Helyesírási szabályzat és szótár (25 db)
Hanganyag (hangkazetta, CD): (1-1
db)
Arany János: A walesi bárdok
Könyv:
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (20 db)
Mikszáth Kálmán: Szent Péter
esernyője (20 db)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
(20 db)
Szigligeti Ede: Liliomfi (10 db)
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép
Az ókori Kelet
Az ókori Görögország
A Római Birodalom
Magyarország X-XI. sz.
A magyar népvándorlás és a
honfoglalás
Európa Nagy Károly korában
Magyarország a korai feudalizmus
idején
A feudális Magyarország a XIII. sz.
közepétől a XV. sz. elejéig
A tatárjárás Magyarországon 1241-42
Magyarország 1526-1606
Európa a XIV-XV. században
A feudális Magyarország a XV.
században
Magyarország a XVII. Században
A Föld népei a XVI-XVIII. században
Európa a XIX. század második felében
Európa a XIX. században
Európa 1815-1849
Európa az I. világháború idején
A gyarmati rendszer 1830-1914
Az Osztrák – Magyar Monarchia 1914-
ben
A gyarmati rendszer
Európa a XVII. század közepén
Az európaiak felfedezései és a
gyarmatosítás XV-XVII. század
Európa a XVIII. század végén
felbomlása (1917-1975)
A Tanácsköztársaság honvédő harcai
Európa a II. világháború idején
Hazánk felszabadulása
Videokazetta (1-1 db)
82
Nagy Sándor
I. Világháború
II. Világháború
1956. október 23. Kommunizmus
tankokkal
Trianoni békeszerződés és
következménye
CD:
Magyarország 1945 – 1989-ig
83
Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Videokazetták
Methodology Mix (videó)
Muzzy in Godoland
Window on Britain
Project I-II.
Top Songs
Szóképek 1-3. oszt.
Nyelvi táblázatok:
Irregular Verbs
Angol-Magyar szótár (15 db)
Magyar-Angol szótár (15 db)
A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Német - Magyar szótár (10 db) Magyar - Német szótár (10 db)
Idegen nyelv tanítása
Nyelvi labor
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Táblai körző fa (6 db)
Táblai vonalzó 45o-os fából (6 db)
Táblai vonalzó 60o-os fából (6 db)
Táblai szögmérő fából (6 db)
Méterrúd fából (5 db)
Összerakható m3 (5 db)
Alaphálók, alapábrák (2 db)
Nagy matematikusok arcképei (5 db)
Sík és térmértani modellezőkészlet (6
db)
Kocka, téglatest (testek) (10 db)
Űrmérték sorozat (10 db)
Szétszedhető dm3 (3 db)
Műanyag henger (5 db)
Műanyag kúp (5 db)
Műanyag gúla (5 db)
Műanyag hatszög alapú hasáb (5 db)
Két karos mérleg és súlysorozat (5 db)
Matematika Tanári Kincsestár
(RAABE) 1 db
Műanyag ötszög alapú hasáb (5 db)
Testek felszíne, térfogata (falikép) (2
db)
Algoritmus folyamatábra (falikép) 2 db
Zsebszámológépek (15 db)
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pentium típusú számítógép
Monitor SVGA
Billentyűzet
Egér
CD meghajtó
Hangkártya
Fülhallgató
Tintasugaras nyomtató
Lézernyomtató
Scanner
Szünetmentes tápegység
84
Hardver a hálózatban való
működtetéshez
Alapvető programok:
Windows 95
Windows NT
Microsoft Office 2000
Szoftver az Internet hálózatban
való működtetéshez
Frontpage
A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a
környezetismeret és a földrajz
tanításához (2 db)
Kőzetgyűjtemény
5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat
(2 db)
Iránytű (15 db)
Magyarország térképe (falitérkép)
A Föld éghajlata (falikép)
A Föld domborzata (falitérkép)
Földgömb (2 db)
A Föld felszíne (dombortérkép)
A Föld morfológiai térképe a
tengerfenék domborzatával (falitérkép)
A Föld forgása és keringése (falikép)
Ausztrália és Új-Zéland domborzata
(falitérkép)
Észak-Amerika, Dél-Amerika
domborzata és vizei (falitérkép)
Ázsia domborzata és vizei (falitérkép)
Naprendszerünk falikép
Magyarország természetvédelmi térkép
Európa Domborzata és vizei
(falitérkép)
Európa országai (falitérkép)
Észak-Európa (falitérkép)
Kelet-Európa (falitérkép)
Közép Európa (falitérkép)
A Kárpát-medence domborzata és vizei
(falitérkép)
Észak-Amerika
Dél-Amerika
Az USA gazdasága
Közép és Dél-Amerika gazdasága
Folyóirat :
National Geographic
HVG
A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök
Fizikusok arcképcsarnoka (falikép
sorozat)
Rugós erőmérő
Kétkarú emelő
Karos mérleg, súlysorozattal
Hőtani készlet
Elektrovaria (tanári bemutató
eszközkészlet)
Tanulói Karosmérleg emelőtartozék
Fizikai mértékegység-táblázat
Fénytani tanulókísérleti eszköz
Metronóm
85
Levélmérleg
Erőmérő
Hőmérő (-40oC - +50oC) raktárban
Bimetál szalagminta
Ebonitrúd
Tanulókísérleti hőmérő 100 oC-ig
Hőtani tanulókísérleti készélet
Mechanikai tan. kis. eszköz
Elektromos csengő
Csengőreduktor
Optikai pad (készlet)
Mikolacső
Lejtő
Közlekedő edény
Négyütemű robbanómotor
Elektroszkóp
Súlysorozat
Indukciós tekercspár
Mágnespatkó
Asztalra szerelhető csiga
86
Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Biológiai egységcsomag (6 db)
Bonctű (15 db)
Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia
tanításához
Kézi nagyító (15 db)
Metszettároló
Mikroszkópizáló
Mikroszkóp (15 db)
Szilvafa virága (modell)
Burgonya virága (modell)
Rovarok (oktatótábla)
Lepkék (oktatótábla)
Sertés koponya
Juh koponya
Madár csontváz
Emlős csontváz
Fogtípusok
Lábtípusok
Szarvasmarha (oktatótábla)
Erdei pajzsika (oktatótábla)
Kocsányos tölgy virága (oktatótábla)
Ehető és mérgező gombák
(oktatótábla)
Sün (oktatótábla)
Szarka (oktatótábla)
Róka (oktatótábla)
Szarvas vagy őzagancs
Görény (oktatótábla)
Hal (csontváz)
Béka (csontváz)
Fürge gyík (csontváz)
Nemzeti parkjaink (falitérkép)
Fali tablók:
Gyűrűsférgek
Puhatestűek
Ízeltlábúak
Nyitvatermők
Zárvatermők
A lomblevél működése
A virág és a virágzat
Termések, terméstípusok
Fásszár keresztmetszete
Egyszikű szár keresztmetszete
Az emberi bőr (bőrmetszet)
Emberi csontváz
Csípőcsont
Csövescsont
Koponya
Emberi torzó
Lapos és csöves csont metszete
Emberi nyelv fogakkal (modell)
Légzés (oktatótábla)
Szív-modell
Vese (metszet)
Szem (modell (2 db)
Hallás és egyensúly szerv (modell)
Emberi fejmetszet
Fül (modell)
Emberi agy
Védett madaraink (tabló)
Emberi fog
Rák tagolt váza
87
Madár szárnya és tolla
Macska csontváz
Macska koponya
Házigalamb belső szervei (tabló)
Pete Barázdálódása
Almafa virág
Növényprés
88
A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Kémcső
Főzőpohár
Óraüveg
Borszeszégő
Kémcsőfogó
Vízbontó készülék
Bunsenégő
Kémcsőtartó állvány
Bunsenállvány
Erlenmayer lombik
Oldalágas gömblombik
Oldalágas kémcső
Üveglap
Szűrőkarika
Lombikállvány
Porcelán tégely
1 literes mérőedény
Konyhasókristály modell
Gömblombik
Vegyszerszekrény
üvegkád
Égetőkanál
Méregszekrény
Kalotta molekulamodell
Pálcika modell
Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl)
Fali tablók:
Periódusos rendszer
Elektronhéjak kiépülése
Írásvetítő transzparens sorozat a 7. 8.
osztályos kémia tanításához
Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pianínó
A kerettantervben szereplő
zenehallgatási anyag hangkazettán
vagy CD lemezen
Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,
eszközök
Ritmusbot
Triangulum
333 olvasógyakorlat
Ötfokú zene
33 könnyű kórus
Hangoszlopkocka
Cintányér
Ritmus és kottás olvasókészlet
Mozgó hangostábla (tanulói)
Mozgó hangostábla (tanári)
Hordozható hangjegytábla
Kulcsa a muzsikához CD sorozat
Kulcs a muzsikához fali tablók sorozat
Zeneszerzői arcképsorozat
A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Demonstrációs testek (fa) Diapozitívek: a kerettantervben a
megismertetése, elemzésre ajánlott
műalkotásokról (1-1 db)
89
Falitáblák 1 sorozat
Rajztábla Dia: Magyar Népművészet
Rajzasztal
Rajzszék
Rajzbank
Ragasztó
Színes kréta
Rajzszög
Olló
Tempera
Üveg tus
Ecset
Filctollkészlet
Krepp papír
Színes papír
Késztörlő
Folyékony szappan
Rajzállvány
A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Fareszelő lapos 25x200
Fareszelő fél gömbölyű 25x200
Vasreszelő lapos 25x200
Vasreszelő fél gömbölyű 25x200
Kalapács 15-20 dkg
Fafűrész (illesztő), vasfűrész
Kézi fúró (amerikáner
Lemezvágó olló
Faliképek a fa megmunkálásához
Asztali körfűrész
Csavarhúzó
Bőrlyukasztó
Olló
Véső
Pontozó
Talpas derékszög
Forrasztópáka
A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ugródomb
Magasugrómérce fém
Magasugróléc
Kislabda
Súlygolyó 3 kg
Súlygolyó 4 kg
Tornaszekrény
Gyűrű
Gerenda
Dobbantó
Tornazsámoly
Medicinlabdák
Ugráló kötél
Kézi súlyzók
Mászókötél
Kosárlabda
Kézilabda
Futball-labda
tornaszőnyeg 200x100x6 cm
tornapad
váltóbot
torna karika
filcszőnyeg 12m2mx2cm
tornaszőnyeg 2mx140x10cm
90
gumilabda
kézilabda kapuháló
gördeszka
sportfúvó kompresszor
Súlypontemelkedés mérő
kosárháló
tollaslabdaháló
tollasütő
bója
mérőszalag
műanyag kosár
terraband gumiszalag
röplabda
stopperóra
pingpongasztal
minifocikapu
minifocikapu háló
pingpongháló tartóval
kengurulabda
pingponglabda (1 tanévre)
tollaslabda (1 tanévre)
jelzőtrikó
eredményjelző
91
Háztartástan eszközigénye:
Konyhai reszelő
Műanyag tányér
Műanyag tál
Kompótos tálka
Tartó edények
Tepsi
Robotgép
Fakanál
Vágódeszka
Citromfacsaró
Galuskaszaggató
Lábas alátét
Konyhamérleg
Palacsintasütő
Szűrőkanál
Merőkanál
Krumplinyomó
Szedőkanál
Habverő
Fedő
Keverőtál
Fazék
Lábas
Nyújtófa
Nyújtódeszka
Palacsintasütő
92
III. A NAGYASSZONYUNK KATOLIKUS ÓVODA
HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
93
II. 1. HIVATALOS ADATOK
Az óvoda neve: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény
Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda
Az óvoda címe: 6300 Kalocsa, Asztrik tér 1.
Az óvoda telefon száma: 78/462 – 076
Az óvoda e-mail címe:
Fenntartó neve: Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai
Iskolanővérek Társulata
A fenntartó címe: 1085 Budapest, Mária u. 20.
A fenntartó telefon száma: 1/266 – 0519 Fax: 1/266 – 0528
Az alapító okirat kelte:
A programot benyújtotta az intézmény vezetője, és az óvoda alkalmazotti testülete.
94
Nevelési – oktatási intézményünk szervezete:
ÓVODA
TAGÓVODA VEZETŐ
HELYETTES MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ
ÓVÓNŐK, DAJKÁK
95
Gazdálkodással összefüggő jogosítványok:
Az óvoda épülete - felszerelésével együtt - a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai
Iskolanővérek Társulatának tulajdona. A fenntartó jogait, a vagyon feletti rendelkezés jogát a
mindenkori általános főnöknő gyakorolja.
A Nagyasszonyunk Közoktatási Intézmény igazgatója felelős az óvodában folyó
nevelés személyi és anyagi feltételeinek biztosításáért.
A tagóvoda megbízott vezetője felelős az intézményben folyó nevelés színvonaláért.
A közös közigazgatású intézményben közös a gazdasági irányítás, és elszámolás, de a
tagintézmény bevételei és költségei külön alszámlákon elkülönítetten vannak nyilvántartva.
A gazdasági vezető és a tagintézmény vezető közösen dönt - jó gazda módjára - a
bevételek felhasználásáról.
Közös a műszaki irányítás is. A gondnok felelős az épület műszaki állapotáért,
valamint azért, hogy a tagintézmény berendezései mindenkor működőképes állapotban
legyenek. Javaslatot tehet a tagintézmény vezetőjének a szükséges fenntartási és karbantartási
munkákra, tájékoztatva őt azok költségvonzatairól.
Az óvoda nyitvatartási ideje: reggel 6-tól este 6-ig (a gyermekkel intézményben
tartózkodásuk idején óvónő foglalkozik)
Az óvodai program megvalósítása a gyermekek korcsoportonkénti elosztásával történik.
Hátrányos helyzetű gyermekek aránya évről-évre emelkedik, jelenleg: 25%.
Bejáró gyermekeink száma, jelenleg: 13 fő.
Gyermekeink a Nagyasszonyunk Katolikus Iskolában kezdik meg tanulmányaikat, de van, aki az önkormányzati intézményt választja.
96
III. 2. ÓVODAKÉP
„Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a
családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az
óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció.”
(Kormány 51/2004. (III. 23.) rendelet)
Keresztény nevelésünk az Istenfiát nevelő Szűzanya példáján keresztül hat a
gyermekekre. Ő valóban Isten közelében élt, nem csak emberi módon tudta a gyermeke
nevelésében az Isten jelenlétét sugározni, hanem őt, magát az Istent tudta adni egész lényével.
Nem csak gondolatban, hanem fizikailag is karja között tartotta az Istent. Ő Istenben élt. Ez
bátorító példa számunkra. Mi óvónők és dajka nénik közös felelősséggel vállaljuk az
intézményünkbe járó gyermekek óvását, védését, megteremtve azt a feltétel rendszert és
légkört, - az igazi, boldog és kiegyensúlyozott élet feltételét -, amelyben biztosítani tudjuk a
gyermekek testi-lelki harmonikus fejlődését. Ez nem a világtól való elfordulást jelenti, hanem
az élet könnyebben megélhető és értékesebb formájának kialakítását gyermekeink életében.
Hisszük és tudjuk, hogy emberi mivoltunknál fogva isteni szikrát hordozunk, tehát
gyermekeinkben meg van a hajlam az Istenkeresésre. Fontos, hogy minden érdeklődésükön,
tapasztalásukon, tudásukon, kérdéseiken túl, megtapasztalják Isten jelenlétét. Ennek
megvalósítása egyszerű, a gyermekek természetéből fakadó. Legfőbb és leghatékonyabb
eszközünk saját példánk. A kisgyermekek édesanyjukon és rajtunk keresztül tapasztalják meg
a szűzanyai lelkületet: a feltétel nélküli szeretet apró megnyilvánulásait, a jókedvű
kötelességteljesítést, a toleranciát minden ember felé, a derűt. Így olyan vonzó értékeket
képviselünk a gyermekeink számára, amely értékeken keresztül tudja majd később
elválasztani a jót a rossztól.
Ahhoz, hogy hatékony legyen nevelésünk, szükségünk van a családdal való
harmonikus önzetlen szeretetre. Igyekszünk észrevenni az édesanyákban is a Szűzanya által
közvetített tulajdonságokat. Úgy segítünk türelmesen, figyelmesen - megértve a szülők
gondolkodásmódját - hogy a család is feltétel nélküli empatikus szeretetünkön keresztül
megtapasztalja a szűzanyai lelkületet. Ennek eléréséhez nélkülözhetetlen példaképünkkel,
Máriával való állandó kapcsolatunk, szüntelen ráfigyelésünk.
A Mária-tiszteletnek mély gyökerei vannak hazánkban. Szent István királyunk is a
Szűzanya iránti mély hitéből és szeretetéből nyert gondolatokat és merített erőt a jövendő
97
magyar ifjúság neveléséhez és megtartásához. Királyságát és egész népét bízta égi anyánk
gondjaira.
Minden tehetségünkkel segítjük gyermekeinket, hogy a veleszületett adottságaik a
legoptimálisabban kibontakozhassanak, és amelyet - reményeink szerint - Szent István
hazájában kamatoztatnak, Nagyasszonyunk védő és óvó keze alatt.
III. 2. 1. Óvodánk sajátos arculata
Bács-Kiskun megyében a Dunához közel a Sárközben található Kalocsa.
Környékünkön elsősorban földműveléssel foglalkoznak. Világhírű a kalocsai paprika, a
népművészet: ezen belül a hímzés, a pingálás, a néptánc.
Kalocsán van Magyarország második egyházi főméltóságának székhelye, melyet
Szent István idejében alapítottak. Székesegyházunk az egykori vár környékén épült újjá a
török elnyomás után úgy, hogy háborítatlan együttesben megmaradtak a központi egyházi
épületek – az érseki palota, a kanonoki házak, a nagyszeminárium -, melyek barokk
stílusukkal páratlan értéket képviselnek.
Az érsekek elejétől fogva arra törekedtek, hogy városunk fontos szellemi és kulturális
központtá váljon. Több iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét működtettek.
A XIX. század második felében szervezték meg első tanodájukat az Iskolanővérek,
majd negyven évig tartó száműzetés után 1990-ben újra munkához láttak. Ez év augusztus
15-től még önkormányzati fenntartásban, de már katolikus szellemben működött óvodánk a
régi kanonokházban, ahol tevékenyen jelen volt néhány nővér is.
1994. szeptember 1-től teljesen egyházi, ill. szerzetesrendi fenntartás alá került
óvodánk. Az óvoda épülete műemlék jellegéből adódóan nagyon szép, de nem felelt meg az
óvodai funkciónak.
2004 nyarán az Iskolanővérek az épület teljes rekonstrukciójával megteremtették az
integrált óvodai neveléshez szükséges tárgyi feltételeket.
A csodálatos régi épületek tőszomszédságában egy modern, a kor követelményeinek
megfelelő katolikus általános iskola és gimnázium működik, ahol óvodásaink megkezdhetik
tanulmányaikat.
98
III. 2. 1. 1. Személyi feltételek
Óvodánk jó légkörét az itt dolgozó felnőttek lelkisége határozza meg, ami az egymás
iránti tiszteletben, segítőkészségben, szakmai tapasztalatok megosztásában, az egymástól való
tanulás örömében, a jó tanácsok elfogadásában, egymás tudásának elismerésében, a
problémák megoldásának közös keresésében nyilvánul meg. Nevelési tényezőnek számít
minden szavunk, megnyilvánulásunk. Tevékenységünk nem csupán fizetett foglalkozás,
hanem választott hivatás. Tekintélyünket tudásunk és hiteles emberségünk alapozza meg.
Egyik legnagyobb magatartásbeli erényünk a pontosság, a szakmai munka rendszeressége,
valamint egyéni megnyilvánulásainkban a kiszámíthatóság.
Óvodánk arculatát elsősorban az itt dolgozó óvónők alakítják. Névadónk -
Nagyasszonyunk - szellemiségéhez való hűség kötelezi nevelőinket a következőkre:
Igyekezni az igényes, nevelő-szeretet és az irgalmasság együttes gyakorlására,
Törekedni arra, hogy beszédmódjának, mondanivalójának szép magyar nyelvi
megformálása is mintául szolgáljon a gyermekeknek, mert ez is a személyiségformálás
fontos eszköze.
Az óvoda szabályzataiban előírt titoktartást nem szegheti meg, a nevelőtestületi üléseken
elhangzottakról (kivétel a határozatok) senkit sem tájékoztathat.
Megjelenésében kultúrált, ápolt, mértéktartó. Nem felejtheti, hogy öltözködése is nevelő
hatású.
Szereti intézményét, és azt – munkaköri kötelezettségein felül is – jó sáfár és gondos
gazda hűségével szolgálja.
Nevelési célú kapcsolatot épít ki a szülőkkel. Véleménynyilvánításában minden esetben a
gyermek érdekét szolgálja, legyen tárgyszerű, szorítkozzék a gyermek szellemi, lelki, testi
fejlődésére. Vegye figyelembe etnikai érzékenységüket, e területen segítőkészsége
példaértékű kell, hogy legyen.
Hazaszeretetben is példát mutat, a gyermekekben erősíti a magyarságtudatot, ápolja a
nemzeti hagyományokat.
Köteles tudását, szakmai fölkészültségét önképzéssel folyamatosan mélyíti. Kiemelt
gondot fordít a felzárkóztatásra, a roma és más kisebbség, valamint a sajátos nevelést
igénylő gyermekek jogainak érvényesítésére.
99
Különös gondot fordít a tehetséggondozásra, és ezt a gyermekről készült fejlődési
dokumentációban írásban rögzíti.
Hitben élő áldozatos tagja legyen egyházának. Ugyanakkor tartsa tiszteletben más
felekezetű kollégájának hitét.
A program végrehajtásához a személyi feltételek biztosítottak. A szakirányú
továbbképzéseket az intézmény, valamint a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai
Iskolanővérek Társulata, mint fenntartó anyagilag támogatja.
III. 2. 1. 2. Tárgyi feltételek
Az épület rekonstrukciójával az alapfeltételek korszerűek, biztosítottak. Az épület
akadálymentesítésével megvalósítható az integrált nevelés.
Az udvar a létszámhoz képest kicsi, itt mindenkor a kisebb korú gyermekcsoportok
tartózkodnak. A játékok, eszközök felújítását szülői segítséggel és pályázatok útján
szeretnénk megvalósítani.
III. 2. 1. 3. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere
Eszközeinket célirányultsággal válogattuk, szépek, esztétikusak, a gyermekek
életkorának és a feladatoknak megfelelőek. Bővítésüket pályázatok útján valamint
pénzeszközeink lehető legoptimálisabb felhasználásával valósítjuk meg.
A játéktevékenység eszközei:
A csoportokban a gyermekek életkorának megfelelő játékeszköz áll rendelkezésre. A
szerepjátékok eszközrendszerét az óvónők és a gyerekek egészítik ki a barkácsolás keretei
között. Mindig az adott játékszituáció és az aktualitás szerint célirányosan készülnek a
kiegészítő játékeszközök. Költségvetésből, pályázatokból, szülői adományokból pótoljuk
eszközeinket.
100
Az óvodai tanulás eszközei:
Az óvónők szakmai munkájának színvonalát befolyásolják a rendelkezésre álló
eszközök. Minőségi és mennyiségi bővítésük folyamatos. Óvónőink kreatívak, módszertani
kultúrájuk megfelelő színvonalú, szívesen készítenek maguk eszközöket, amelyeket egymás
közt megosztva használnak. Ezek elkészítéséhez szükséges anyagokat saját és egyéb forrásból
biztosítjuk.
Mese és szakkönyvellátottság:
Mesekönyv ellátottságunk jó, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően
csoportonként megfelelő. Az állomány pótlása saját forrásból történik. Az adományokkal
kapcsolatban fenntartásaink vannak, mivel ritkán kapunk megfelelő irodalmi értékkel is bíró
könyvet.
Szakkönyvellátottságunk megfelelő. Dolgozóink évenként a szakkönyvvásárlásra
kapott normatívából saját szakmai tudásukat mélyítik, a könyvek cserélgetésével egymást
segítik.
Az informatikai és információs rendszer megfelelő használatával azonnali friss
szakmai információhoz juthatnak.
Speciális fejlesztési eszközeink:
A fejlesztőszoba berendezésével biztosított a feladat ellátása.
III. 3. Óvodai nevelésünk célja
Óvodánkban a normalizációs elvnek megfelelő nevelés folyik, ahol újraértelmeződtek
a fogyatékosokról, az emberi méltóságról, magáról az emberről való nézetek. Nincs többfajta
életmód, egy a romáknak, egy a szociálisan hátrányosoknak, egy a fogyatékosoknak és egy az
épeknek. Nincs többfajta ember, csak változatos körülmények között élő ember. Nincs
többféle bánásmód, csak egy: ami emberhez méltó.
Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermekek a veleszületett genetikai
adottságaikat a legoptimálisabban kibontakoztathassák. Személyiségük alakításában olyan
értékek erősödjenek, amelyek biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy adott körülményeik között
is emberhez méltó életet tudjanak élni.
101
Az óvodáskor végére belső érésük, valamint családi és óvodai nevelésünk hatására elérik az
egyéni sajátosságaiknak megfelelő testi, lelki, szociális fejlettségük optimális szintjét.
III. 4. Óvodai nevelésünk feladatai
Az óvodás gyermekek testi, lelki és szociális szükségleteinek kielégítése:
- integrált nevelés megvalósítása,
- esélyegyenlőség biztosítása,
- egészséges életmód kialakítása.
III. 4. 1. Integrált nevelés
Az intézmény akadálymentesítése, a fejlesztőszoba kialakítása, az informatika és
információs technikák alkalmazásával, az alapfokú művészeti oktatás bevezetésével
megvalósítható az integrált nevelés.
A roma gyermekek megfelelő szociokulturális környezetben való nevelésével a
személyi higiénia igényének alakítása. Kognitív adottságaiknak kibontakoztatása a
képességstruktúrájuk fejlesztésével, tehetséggondozással. Szülő – nevelő partnerviszony
kialakításával folyamatos kapcsolattartás. Saját népi kultúrájukon (tánc, zene,
képzőművészet) keresztül személyiségük, pozitív világképük alakítása. Identitástudatuk
erősítésével közösséghez való alkalmazkodásuk elősegítése. Másság elfogadására való
képesség kölcsönös alakításával az önbecsülésük fejlesztése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális problémáit felvállalva, azokat az
adottságaikat és képességeiket erősítjük, amelyek elősegítik, hogy elfogadják másságukat, és
annak tudatában legyenek képesek megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekben ők is
sikerélményben részesülhetnek.
A különleges gondozás keretében nyújtott ellátással biztosítjuk, hogy a gyermekek
megéljék a toleranciát, a társukon való segítés élményét, felfedezzék a másságban rejlő
pozitívumokat, valamint becsüljék, értékeljék társaik erőfeszítéseit, munkájuk eredményeit.
102
III. 4. 2. Egészséges életmód kialakítása
A gondozás nevelésünk egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek azon
szükségleteit elégítjük ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárulunk egészsége
megőrzéséhez, egészséges életmódjának kialakításához, és megteremtjük a nevelési hatások
kedvező érvényesülésének feltételeit.
Első és legfontosabb feladatunk a gyermekek szükségleteinek kielégítése úgymint:
- mozgásigény, egyéb biológiai, fiziológiai szükségletek (éhség),
- érzelmi biztonság,
- szeretet,
- szociális szükségletek (társigény, barátság…)
- dicséret, elismerés iránti szükséglet,
- kíváncsiság, tudásvágy,
- esztétikum iránti szükséglet, alkotásvágy, felfedezés iránti vágy,
- önmegvalósítás vágya, önkifejezés vágya, szabadságvágy.
III. 4. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása
Minden gyermeket az adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban és társadalmi
segítésben részesítünk.
A testi, érzékszervi, enyhe értelmi fogyatékos, tanulási nehézségekkel, a magatartási,
beilleszkedési problémákkal küzdők, valamint a roma gyerekek integrált nevelésével
biztosítjuk. A preventív pedagógia és pszichológia eszközrendszerével igyekszünk leküzdeni
a szociokulturális hátrányból adódó problémákat. A korrektív pedagógiai és pszichológiai
munkával a képességbeli elmaradásokat korrigáljuk.
A korai fejlesztés problémája is megoldható; szükséges eszközökkel bővítjük a
fejlesztőszoba berendezését és a kívánt óraszámban megfelelő szakembert alkalmazunk.
Ennek a munkának az eredménye attól is függ, hogy a fejlődési folyamatba mikor lép be az
óvoda.
A tehetség a mindennapok területén megmutatkozik az intellektuális képességekben, a
kreativitásban, a társas kapcsolatok alakulásában. Támaszkodva az óvónők megfigyeléseire,
103
feljegyzéseire, gazdagítás keretében, projekt módszer alkalmazásával lehetőséget kapnak a
gyermekek a továbblépésre.
III. 5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE
Keresztény szellemiség
Cél és feladat
Fő területek
A nevelés
alapvető
keretei
A gyermek
tevékenység
formái
A fejlesztés
tartalmi
eszközei
Kapcsolatok
más nevelési
színterekkel
Anyanyelvi nevelés
Család,
„Hétszínvirág”
Alapfokú Művészeti
Iskola
egyházi és
közművelődési
intézmények
Játék
Munka jellegű
tevékenység
Tanulás
Vallásos nevelés
Irodalmi nevelés
Ének, zene, énekes játékok
- Népijáték-néptánc
Rajzolás, mintázás, kézimunka
- Képző és iparművészet
Külső világ tevékeny
megismerése
- Matematikai nevelés
Mozgás, mozgásos játékok
- Társastáncelőkészítő
gimnasztika
Képességfejlesztés
Tehetséggondozás
Gondozás, Egészséges életmódra nevelés, társas kapcsolatok egyéni bánásmód
Az iskolai munkának megfelelő testi, lelki, szociális
104
A keresztény szellemiség magában foglalja óvodánk egész nevelési rendszerét, így
válik lehetővé, hogy felfedeztessük a gyermekkel: minden mögött a gondviselés áll.
Nevelési feladataink szerteágazóak, egymásra épülő és egymással összefüggő
komplex módon érvényesülő tevékenységek, amelyek átszövik az óvodai nevelésünk teljes
rendszerét.
A rendszerben megvalósuló feladatokkal biztosítjuk nevelésünk céljának
kiteljesedését: minden mögött a gondviselés áll.
III. 5. 1. A nevelésünk alapvető keretei
III. 5. 1. 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés
Az egészséges környezet biztosított (óvoda udvara, az óvoda helységei: bejárat,
csoportszoba, öltöző, szellőztetés, hőmérséklet, berendezési tárgyak, mosdó, tornaterem),
magas színvonalon, az óvoda rekonstrukciójának köszönhetően.
Betegségek megelőzése, kisebb egészségi eltérések korrekciója:
- betegségek, fertőző betegségek esetén elsősorban a megelőzésre törekszünk, csak
orvosi igazolással engedjük közösségbe a betegségből visszajövő gyermeket. Betegnek tűnő
gyermek szüleit értesítjük.
- veleszületett rendellenességek, neurotikus tünetek, gerincoszlop és mozgásszervek
elváltozása már korrektív munka, amit a megfelelő szakember fejleszt. Megtalálni helyüket a
közösségben az óvónők példamutatással, empatikus szeretettel segítik, egyéb szükségleteiket
a tőlük elvárható legmagasabb színvonalon kielégítik.
- a balkezesség ma már elfogadott, a gyermeket ez irányú kezdeti nehézségein
átsegítjük.
- a beszédhibák, ha azok életkori sajátosságokból adódnak hangképző szerveik
tornáztatásával, nyelvi játékokkal javítjuk. Rendszeres logopédiai szűréssel és szükség szerint
fejlesztéssel szakember látja el a feladatot.
105
Egészséges életmód kialakítása:
- a helyes életritmus kialakítását elsősorban az alaposan átgondolt, egymáshoz
alkalmazkodó, a gyermekeink testi-lelki fejlődését segítő napirend biztosítja.
- a helyes táplálkozás kialakításában segítségünkre lehet a fenntartó által üzemeltetett
konyha. Mivel tudjuk, hogy ebben az életkorban jellemző a gyermekekre a progresszivitás, az
erőteljes növekedés, a szervek és szervrendszerek tökéletesedése; nem mindegy, hogy milyen
táplálékot kapnak. A konyhával kölcsönös kapcsolatot alakítunk ki, hogy a gyermekek
tápláléka elsősorban fehérje és vitamindús legyen, biztosítva a megfelelő ásványi anyag és
szénhidrát bevitelt is. Ösztönözzük gyermekeinket az új ízek megismerésére (kóstolás).
- a testápolás (bőr, haj, köröm, fog, orr, fül, WC-használat) minden területen az
intimitás biztosításával, megfelelő tapintattal és időráfordítással segítjük a gyermekeket, hogy
megfelelő személyi higiéniai igényük kialakuljon. Ezen a területen a dajka nénik segítségét is
igénybe vesszük a kiscsoportban.
- az öltözködés: védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek
ízlését, önállóságát. A gyermek bőre vékony, hőszabályozása kialakulatlan ezért kérjük a
szülőket, hogy rétegesen, mindig az időjárásnak megfelelően, kényelmes ruhadarabokkal
(ami nem akadályozza őt a tevékenységeiben) lássa el gyermekét.
- mozgás: (a gyermek mozgásrendszerének, ügyességének, testi erejének fejlesztése)
megvalósítására programunk tág teret enged. Eszközeink a testnevelés, a játékos gyakorlatok,
népi és társastánc, melyek segítségével megszüntetjük az óvodásokra jellemző helytelen
testtartást, a felesleges erőpazarló mozdulatokat. Fejlesztjük természetes mozgásaikat (ugrás,
dobás, járás, stb.), fokozatosan figyelve az aktív és passzív pihenés helyes arányára.
- edzés (légfürdő, vízfürdő) mindennapi élet keretein belül, az időjárás függvényében
biztosítjuk a szabad levegőn való tartózkodást. Figyelünk a csoportok zajszintjének
csökkentésére is, elsősorban saját példánkon keresztül és a tevékenységek átgondolt
szervezésével.
- pihenés, alvás a kis és középső csoportban pihenés alatt biztosítjuk a folyamatos
szellőztetést. A mesével, dúdolgatással, simogatással a nyugalmat, derűt. A
nagycsoportosoknak az aktív pihenés körülményeit teremtjük meg változatos tevékenységek
biztosításával, de lehetőséget adunk az egyéni igények figyelembevételével a passzív
pihenésre is.
- a környezet rendben tartása kiemelt nevelési feladatunk. Az esztétikum iránti
vágyaikat kielégítve arra törekszünk, hogy gyermekeink szükségleteikből adódóan ne csak
106
saját, hanem környezetük szépségére, rendjére is ügyeljenek, vegyék észre az oda nem illő
dolgokat, belső indíttatásból tartsanak rendet.
III. 5. 1. 1. 1. Napirend, heti rend (1. sz. melléklet)
Biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai
feltételeket. A gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés
életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. Tartalmazza a tevékenységek
órabeosztását a kezdő- és végpontok megjelölésével. Az azonos tevékenységek délelőtti és
délutáni időtartamát adja meg, de természetesen rugalmassága lehetővé teszi az előre nem
tervezett, a gyermekek személyiségfejlesztését segítő események beillesztését is.
III. 5. 1. 2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok
„Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt,
s csak ezekből lehet boldog ország”
/Kodály Zoltán/
Az ember lényegéből eredően közösségi lény. A közösségi nevelés által biztosítjuk a
gyermek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formákat, a közös élet biztonságát, nyugalmát,
a gyermekek védettségét, közösségi érzelmek alakulását és társas kapcsolatokat. Így tehát a
gyermek számára a szokások az elemi közösségi követelmények természetes közvetítői.
Az alapvető szokások alakítása már az óvodába lépés pillanatától megkezdődik.
Figyelünk arra, hogy a szokásokhoz mindig pozitív érzelmek társuljanak, amin keresztül
gyermekeink megismerik a szokások értelmét. Fokozatos, folyamatos, következetes
munkával kívánjuk fejleszteni, a pozitív beállítódás alakulását.
Célunk:
- Olyan hitet erősítő közösség létrehozása, amely védettséget jelent a gyermeknek,
szülőnek. Ahol nyugalmat, békét, megértést találnak.
- A szokások a gyermekek igényévé váljanak, amelyeknek természetes módon
tesznek eleget.
- Közös tevékenységekben önként vegyenek részt, elfogadva az adott tevékenység
által megkívánt magatartási formát.
107
- Kísérjék figyelemmel a csoportjuk tagjait, érdeklődjenek a hiányzók felől.
- Működjenek együtt a feladatok elvégzésében, fogadják el a feladatoktól függő alá-
, fölé-, és mellérendeltségi viszonyokat.
- Rendelkezzenek megfelelő kritikai és önkritikai érzékkel.
- Vegyék észre, hogy kinek mire van szüksége, és aszerint segítsék egymást.
- Alakuljon ki bennük a figyelem, türelem, tisztelettudás, együttérzés, bizalom, és az
igazmondás igénye.
Feladataink:
Otthonos körülmények, barátságos légkör kialakítása a gyermek életkori
sajátosságainak figyelembevételével. Tárgyi, személyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek
testi, lelki biztonságát.
Az óvónő helye és kapcsolatai a csoportban:
Irányító és modellszerepünk (miközben mi is egy közösség tagjai vagyunk)
megkívánja, hogy mindig pozitív hozzáállással, keresztény erkölcsöt követve forduljunk a
gyermek felé.
Magatartásunk határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte, megértésre
és toleranciára törekvő, igazságos.
Kéréseinkben figyelembe vesszük a gyermek fejlettségét, jószándékát, törekvéseit,
ugyanakkor szem előtt tartjuk fejlesztésének feladatait.
A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban:
- Kommunikációs készség fejlesztése verbális és nonverbális úton.
- Egymás számontartása (ki hiányzik és miért, ki van jelen)
- ÉN tudat erősítése – egyéniség nevelése
- Barátságok létrejöttének erősítése, kialakult barátságok ápolása, másokkal történő
együttműködésre nevelés
- Alkalmazkodás másokhoz
- Tűrő és konfliktust megoldó képesség fejlesztése
- Jellem fejlesztése: bizalom, igazmondás, döntésre való képesség
- „Férfias” és „nőies” megjelenés, nemek közötti különbségek észben tartása
108
Módszertani alapelvek
A szokásrendszer kialakítása, egyszerű, követhető szabályrendszer állításával.
Feltétel nélküli szeretetünk és empátiakészségünk gyakorlásával segítjük a sajátos igényű
gyermekek beilleszkedését.
Az egyéni bánásmód érvényesítésén keresztül formáljuk a gyermekek magatartását.
III. 5. 1. 2. 1. Ünnepek, megemlékezések
A közösségi asztal - családban vagy óvodában, akár tágabb környezetben legyen is, -
az összetartozást és közösségi érzést erősíti. Olyan alkalmak ezek, ahol a gyermek
szocializálódása folyamatosan, nagyon sok örömet jelentve valósul meg. Ilyenkor lesi el a
vendégvárást, a másikat elfogadó, befogadó magatartást, hogy a másik személy fontos, s
milyen jó, hogy az örömet, bánatot meg lehet osztani. Ebben a nyitottságban alakul a
gyermeki bizalom, mely az örömteli együttlét alapja.
Célunk:
Ünnepeinkkel olyan értékrend közvetítése, amelyben a szülők újra és újra
felfedezhetik, a gyermekek pedig megismerik népünk kultúráját, hagyományait és történelmi
eseményeit, ezek belső tartalmát, esztétikáját.
Feladataink:
Az ünnepekben való együttlétekkel olyan közösségi élményt ajándékozzunk,
amelyben gyermek, felnőtt őszintén kifejezheti érzelmeit, az előkészületben gyakorolhatja
fantáziáját, az ünnep előkészítése során pedig begyakorolja magát a közösséggel való
együttműködésre.
Megtanítjuk a gyermeket az önmaguk: idejének, figyelmének és szeretetének
ajándékozására, mert ezáltal pozitív értékek szabadulnak fel, melyek táplálják a testet, lelket,
értelmet.
III. 5. 1. 3. Egyéni bánásmód
109
A gyerekek fejlődési üteme, szociális- és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek
egymástól testi és idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalataikban, értelmi képességeikben,
kommunikációs készségükben, érdeklődésükben, aktivitásukban, érzelmeik
megnyilvánulásában, valamint társas kapcsolataik alakításában is. Mindezektől függ, hogyan
hat rájuk az óvodai környezet, hogyan kerülnek kapcsolatba az óvónővel és társaikkal.
Célunk:
Magatartásunkkal, értékelésünkkel olyan közösség alakítása, melyben az egyének
természetesnek tartják az egymás közötti különbségeket. Tudnak örülni egymás pozitív
megnyilvánulásainak, sikereinek.
Feladataink:
Törekszünk a gyermek egyéni jellemzőinek alapos megismerésére, hogy nevelői
eljárásainkat, azok tartalmát ennek megfelelően tudjuk megválasztani.
Biztosítjuk, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően
váljanak a közösség tagjává.
Elfogadó, megértő, segítő beállítottságuk mindig példaértékű a gyermekek számára,
mert az óvónői értékelés önbizalmat ad, valamint a társak értékelő visszajelzéseit is fejleszti.
Pozitív értékelésünk segíti a gyermekeket a kevésbé kedvelt, nem elég érdekes
cselekvésre.
A negatív tartalmú értékelésünk az elmarasztaláson és visszatartáson túl a kívánatos
magatartás irányába mutat.
A jutalmazás és büntetés eszközeit oly módon használjuk, hogy az ne gátolja a
közösség fejlődését, a társas kapcsolatok alakulását.
III. 6. TEVÉKENYSÉGFORMÁK
III. 6. 1. Játék
110
A játék a legbölcsebb ajándék, amely öröm forrása a gyermek életének. Benne a
lendület, a mozgás, az egyensúly mind jelen van. Sikere kizárja a negatív érzelmeket, ezért
alapja a megértésnek és a barátságnak. A játékon belül történik a legmagasabb szintű tanulási
folyamat. Az átélés szintjén a gyermek magát tanulja, miközben a külső és belső világ
harmóniáját próbálja önmaga fejlődéséhez igazítani. A gyermek egész nap játszik, figyel, a
mindennapi dolgokat a játék logikája alapján kapcsolja össze. Tudja, hogy játszik, mégis
összekeveri a valóságot és az elképzelhetőt. Az óvodáskor a szabadság ideje, a mindent és
semmit tevés keveréke, az emberi élet hatalmas tartaléka, melynek megrövidítése,
elsivatagítása bűn, tönkretétele akadálya a további tanulási képességek kialakulásának. A
gyermek játékában több legyen a szabad, kevesebb a nem szabad. A szabadság és korlátozás
kellő arányával tudja a gyermek, hogy nem mindig teheti azt, amit akar. Egyértelmű, szilárd,
szerető figyelemmel kipárnázott korlátokon belül a szabadság jó érzését keltjük a
gyermekben, mert csak a magát szabadnak érző gyermek tud eredeti módon játszani.
Célunk:
Alakuljon ki a gyermekekben a tartós együttjátszás igénye, amelyben értelmi és
érzelmi tapasztalataikat újraalkotják, a cselekvések összehangolásának képessége által.
Legyenek képesek az élethelyzetek reprodukálása közben egyszerű játékeszközöket
önállóan elkészíteni.
Feladataink:
Olyan nyugodt, derűs légkör kialakítása, amely a gyermeket aktivitásra készteti, amelyben tapasztalatokat szerezhet.
Biztosítjuk a különböző típusú játékokhoz az állandó és ideiglenes játékhelyet, a játék
kibontakozásához szükséges időt, valamint a gyermek életkorához és játékának fejlettségéhez
alkalmazkodó eszközöket.
Megismerjük gyermekeink óvodán kívüli tapasztalatait, miközben tervszerű, tudatos
óvodai élet szervezésével mi is újabb tapasztalatokhoz juttatjuk őket, (séták, kirándulások,
stb.).
Segítjük érthetőbbé tenni számukra a világot, miközben építünk aktivitásukra,
serkentve képzeletük kibontakozását.
111
Tevékenységek:
Gyakorló játék: - hang és beszéd, Valamely- mozgás, mozdulat
- játékszerek és eszközök rakosgatása, amely
- játék különböző anyagokkal, örömet
okoz.
Szerep játék: - tematikus, Ezek tükrözik a gyermek tapasztalatait,
- építő, ismereteit, elképzeléseit, az ehhez fűződő
- konstrukciós érzelmeit
Dramatizálás, bábozás:
Feltételezi a gyermek önállóságát, kezdeményezéseit, a csoport bizonyos fokú fejlettségét.
A gyermekek élethelyzeteket alkotnak újra.
Barkácsolás:
A játékhoz szükséges egyszerűbb eszközök elkészítése, a játék igényéből kiinduló közvetlen
tevékenység. A gyermekek elgondolásai, ötletei, céljai, tervei jutnak kifejezésre. Motivációja
az eszközkészítés, ajándékozás, maga az alkotás öröme.
Szabályjáték:
Pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. Szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. A játék örömét a szabályok pontos betartása adja, mely biztosítja a játékosságot és a lendületet. Fajtái: - mozgásos játékok,
- értelemfejlesztő játékok.
Építő és konstruáló játék:
Építmények, játékszerek, különböző tárgyak létrehozása alkatrészekből. Az „én készítettem”
megtapasztalása bizonyosságot nyújt a gyermeknek saját képességeiről, növeli önbizalmát.
112
Dramatizálás, barkácsolás:
Irodalmi élményekre épül, a gyermekek saját elgondolásaik alapján játszák oldott légkörben.
Módszertani alapelvek:
Jó hangulatú és hőfokú játékirányítás az óvónő jelenlétével és játékos kedvével. A
játék fejlődésének ösztönzése a játékhelyzetek megteremtésével és az esztétikus eszközök
létrehozásával, biztosításával valamint a játszóhelyek kialakításával, a szabályok
tudatosításával.
Lehetőségek megteremtésével a közös élmények reprodukálásának elősegítse.
III. 6. 2. A munka
A gyermek mindennapi tevékenységének része, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik, a gyermekek együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata.
Célunk:
Belső igényükké váljon a saját személyükkel kapcsolatos tevékenységek pontos elvégzése. Tudják átélni a másokért végzett munka örömét, amelyet a tőlük elvárható felelősséggel látnak el. A közös munkatevékenységekben aktívan vegyenek részt.
Feladataink:
A munka játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodva tanítjuk meg a gyermekeket
a feladatok elvégzésére.
Az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve lehetőséget adunk az önálló
munkavégzésre, megteremtve ezzel a szükséges készségek elsajátításának, gyakorlásának,
hogy lássák munkájuk célját és hasznosságát.
Gondoskodunk arról, hogy a gyermekek maguk végezhessenek el minden olyan
munkát, amelyre egészségük károsodása nélkül képesek.
113
Igyekszünk elérni, hogy a család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos
teendők elvégzésére. Körülményeik, lehetőségük és gyermekük sajátosságai alapján vonják
be őt a család egészét érintő munkába, erejének megfelelően vegye ki részét a közös
tennivalókban.
A gyermekek tevékenységét a munka jellegének, a csoport és az egyén fejlettségének
megfelelően értékeljük. Soha nem lehet büntetés!
A munka fajtái:
Önkiszolgálás: - testápolás,
- étkezés,
- öltözködés,
- a rend megőrzése,
- személyes holmik kezelése.
Naposság, közösségi megbízatás:
- étkezéssel kapcsolatos teendők,
- csoportszoba, öltöző, mosdó rendjének megőrzése.
Alkalomszerű munkák:
- ünnepek előtti teremdíszítés,
- csoportszoba átrendezése,
- felnőttek egyéb megbízatásainak teljesítése,
- környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok.
Módszertani alapelvek:
- A feladatok érthető, pontos megfogalmazásával, megtanításával sikerélmény
biztosítása.
- Az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembevételével megfelelő fokozatos
terhelés.
- A munka szükségességének, nélkülözhetetlenségének felismertetése az állandóság és
folyamatosság biztosításával.
114
III. 6. 3. Tanulás
Az óvodában egyrészt spontán, másrészt nevelési célok érdekében sajátosan szervezett
tevékenység. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés
kielégítésére, a tapasztalatszerzésre, a „megtanulás”, a gondolkodás örömének átélésére, az
alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. Befolyásolja a gyermekek
világképének alakulását. Hatására rendeződnek tapasztalataik, pontosabbá válik érzékelésük,
észlelésük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük
és gondolkodásuk, képessé válnak a problémák megismerésére és megoldására.
Célunk:
Tudjanak azonosulni a meghatározott feladattal. Váljon belső igényükké, hogy a
kapott feladatokat sikerrel megoldják, ugyanakkor kritikai érzékük fejlesztésével szoktatjuk
hozzá őket saját tevékenységük ellenőrzéséhez.
Feladataink:
A nevelési célok érdekében, a csoport és az egyes gyerekek fejlettségéhez, a helyi
lehetőségekhez alkalmazkodva választjuk ki, tervezzük meg, építjük föl a foglalkozási
anyagot, valamint annak szervezési és munkaformáját.
Segítjük a gyermeket, hogy a miérttől eljusson a miértekig, a hogyanokig, az ok-
okozati összefüggések felismeréséig, így tanítjuk rácsodálkozni a teremtett világra.
Olyan felnőtt- és gyermekközösség megteremtése, ahol a gyermekek gyakorolhatják a
tanulás, elsajátítás sokféle lehetőségét, élményt kapva arról is, hogy egy olyan közösséghez
tartoznak, amelyik sokféle módon nyilvánítja ki, hogy Isten szeretetében és vonzásában szép,
értelmes, és tartalmas emberi életet lehet élni.
Az óvodán kívüli spontán tapasztalatszerzés biztosításával, megfelelő tanulás
irányításával az élet tiszteletének megalapozása, (növények, állatok).
115
Módszertani alapelvek:
Sokoldalú tevékenységre késztetés, a gyermekek egyéni adottságait és fejlettségét
figyelembe véve, a hangulat és motiváltság megteremtésével történő cselekedtetés, a
szemléletesség fokozott érvényesítésével.
Differenciált feladat adásával, reális értékeléssel az önbizalom és önértékelés
elősegítése.
Az egyéni bánásmód lehetőségeinek kihasználása a gyermekek önmagukhoz képest
történő fejlesztése.
III. 7. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI
III. 7. 1. Anyanyelvi nevelés
A nyelvi kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunkánk minden területét,
közvetítő elemként áthatja mindennapi munkánkat.
A szocializáció folyamán a beszéd, a gyermek környezetével való érintkezésének,
önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Általa növekszik tájékozottsága,
gazdagodik ismerete, erősödik biztonságérzete.
Az őt szerető felnőttek beszédében tapasztalja meg azokat a fogalmakat, amelyek a
katolikus ember szókincséhez tartoznak, melyek megértése és gyakorlása során mutatja a
gyermek számára a követendő utat az élet értelmének forrásához, annak kereséséhez,
megtalálásához.
A kommunikáció történhet verbális és nonverbális úton, de a kettőnek mindig
összhangban kell megjelennie.
Célunk:
Saját teljesítőképességük optimális szintjére eljutva tudják érzelmi állapotuknak
megfelelő gesztusokkal elmondani gondolataikat. Beszédük megfelelő hangsúlyozása,
116
hanglejtése, ritmusa legyen alapja a jól érthető, tiszta beszédnek. Képesek legyenek aktívan
használni a tapasztalataik során bővült szókincsüket, ugyanakkor tudatosan kerüljék a trágár
kifejezések használatát.
Feladataink:
Helyes példaadással beszédünk legyen követésre méltó, egyszerű, de változatos mondatszerkezettel, szemléletesen, természetes hangon szólunk a gyermekekhez.
Kérdésekkel ösztönözzük gondolkodását, beszédkedvét. Színes, érzelmeket kifejező
beszéddel, kérdéseikre adott válaszainkkal formáljuk élménybefogadóvá.
Tudatosan, folyamatosan figyeljük beszédszintjüket, feltárjuk hiányosságaikat, a
beszédhibákat, hogy türelmes kezdeményezőként tudjunk segíteni a hangképző szervek
tornáztatásával, valamint nyelvi játékokkal.
Ismerjük meg a család nyelvi kultúráját, táj- rétegnyelvi jellemzőit, az esetleges
köznyelvtől való eltérések okait.
Felkeltjük a szülők figyelmét a beszélgetések és a beszélgetéssel kísért együttes
tevékenységeknek az értelmi és érzelmi fejlődést serkentő gyermek – szülő kapcsolat erősítő
hatására.
Módszertani alapelvek:
A gyermek életkorának és érdeklődési körének megfelelő párbeszédek
kezdeményezésével segítjük a beszédhelyzetek alakulását, igényes, hangsúlyos, szép
beszéddel emeljük annak színvonalát.
Az egyén beszédszintjének figyelembevételével segítjük a kifejezőkészség fejlődését,
önbizalmuk erősödését.
III. 7. 2. Vallásos nevelés
A keresztény nevelés az ember egyéni méltóságának, közösségi beállítódásának kifejlődését az istenhitre, istentiszteletre való készség
117
megalapozásával segítjük elő. Nem tudományellenes ismeretek közvetítése, hanem a világnézet kiszélesítése oly módon, hogy a megmagyarázhatatlan jelenségek, bizonytalanságok által keletkezett űrt hitélményekkel segítjük kitölteni. Ezáltal „tanulmányozhatóvá” válik a csodálat, az öröm, a hála, a bizalom, a segítségnyújtás, a reménykedés a biztonságérzet, - röviden: gazdagodik az érzelmi nevelés tartalma, teret kap annak konkrét, érzékelhető kinyilvánítása.
Célunk:
Érezzék át, hogy mi teremtmények mindnyájan Isten nagy családjához tartozunk, és
Jézusnak egymásban testvérei vagyunk. Képesek legyenek szeretetélményük gyakorlására.
Feladataink:
A családi keresztény nevelés támogatása, vagy ennek híján a gyermek elindítása a
keresztény életbe.
Vallási környezetismeretük megalapozása, szeretetteljes imádságos légkörben.
Rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, tapasztalják meg a jézusi
szeretetélményt, hogy kialakuljon bennük az alapvető hitkészség.
Vallásos élményekkel ébresztgetjük, erősítjük vallásos érzelmeiket.
Ösztönözzük őket, hogy bátran szólítsák meg Jézust és a Mennyei Atyát, örömmel
imádkozzanak minden nap.
(A hitre-nevelés kidolgozott programját a II. számú melléklet tartalmazza.)
III. 7. 3 . Vers, mese
Az óvodai élet zajos közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra
hangolódás. Beszédnevelő, én erősítő, személyiséget önrendező, tanít az együttélés
törvényeire, a természet szépségeire, választ ad a gyermek kérdéseire.
A mese az a beszédmód, amire az óvodás gyermek figyelni tud. Ritmusa, képi ereje,
folyamatossága, hangulata fogva tartja. A szó segítségével következik be a valóság és a
118
vágyak áthidalása. Örömforrás, mint a játék, olyan társas élmény, egyben közlési forma,
melynek segítségével a gyermekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl a
legjobban befolyásolja őket. A teljes világ kerek tükörképe, képsorai mindig konkrétak és
érzékiek, mégis térben és időben hatalmasan kitágítottak. A jó mese a szó mélyebb
értelmében tanulságos, egyszerre bensőséges és kozmikus.
Célunk:
Alakuljon ki bennük az irodalmi élmények iránti igény, ami megnyilvánul a
befogadásra alkalmas szokásaikban.
Jussanak el a befogadás olyan szintjére, hogy a folytatásos mesék, versek
meseregények szálait össze tudják kötni.
Legyenek képesek újraélni, újraalkotni a befogadott irodalmi művet dramatizálás,
bábozás és ábrázolás keretében.
Váljon igényükké a könyvek szeretete, megóvása.
Feladataink:
A beszéd zenei elemeinek érvényesítése, a személyiség, az élő emberi kapcsolatok
sokféle érzékeltetése, belső képteremtés képességének fejlesztése az irodalmi műveken
keresztül.
Anyanyelvünk sajátos ritmusát, dallamait, hangzóvilágát, a népi mondókákon és a
népmeséken keresztül ismertetjük meg a gyerekekkel.
Segítjük a szülőket abban, hogy a ma oly divatos TV-adások személyiségromboló
hatását felismerjék, s helyette ajándékozzák meg gyermekeiket a mese, báb, elbeszélés
embert formáló szépségeivel.
119
III. 7. 4. Ének, zene, énekes játékok
III. 7. 4. 1. Népi játék-néptánc
Az ének a szív külső hangja, melyben ott van a bánat, az öröm, az alkotó vagy éppen
játékos kedv, amely a közösség szeretetén gyógyulhat, vagy serkent a társas együttlét öröme
felé.
Célunk:
A zenei anyanyelvünk ápolásán keresztül a zene megszerettetése, befogadására való
képesség kialakítása. A néphagyományra építve a gyerekek mozgásműveltségének és
mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. A magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés
elmélyítése.
Feladataink:
Jó légkörben, változatos dallamfordulatokkal, új elképzelésekkel fokozzuk az éneklő
kedvet.
A nap folyamán sokféle tevékenység közben zenei élményben részesítjük a
gyerekeket, figyelembe véve fejlettségi szintjüket, támaszkodva aktív közreműködésükre.
A dalanyagot összehangoljuk a zenei feladatokkal.
A szülőket arra ösztönözzük, hogy meghallgassák, és éneklésre bíztassák
gyermekeiket, közös énekléssel fokozzák a gyermekek éneklő kedvét.
Élőzene bemutatásához vendéget hívunk.
A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok
lépésanyagát, az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve.
A népi játékok alkalmazásánál figyelembe vesszük a gyermekek nemét, korát,
érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk.
A népi sportjátékok jellemformáló erejével fejlesztjük a gyermekek ügyességét,
bátorságát, önzetlenségét, gyors felfogó képességét, a versenyszellemet.
120
III. 7. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka
III. 7. 5. 1. Képző- és iparművészet
Célravezető, ha a gyermekeket csak a feltétlenül szükséges mennyiségű, lehetőleg
többfunkciós szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönző, finoman esztétikus tárgyak
veszik körül.
Ne gondoljuk ki előre, mit kell tudni a gyermekeknek - várjuk ki, először mit
alakítanak maguktól (hiszen ez az ő saját alkotó munkájuk), s belehelyezve gondolkodásukba
abban segítjük őket, hogy az általuk létrehozott alkotást minél részletesebbé, minél
tökéletesebbé fejleszthessék, - s ez által nekik okozzon minél több örömet. Mert akkor:
- Máskor is szívesen ülnek majd le, hiszen sikerélményük volt, így többet
gyakorolnak, gyorsabban fejlődnek. (Érzelem)
- Képzeteiket segítjük pontosabban, részletesebben felidézni, ezzel agyi
kapcsolataik is pontosabbá, szilárdabbá válnak, s egyre könnyebben működnek a
későbbiekben.(Értelem)
- Kézügyességük is gyorsabban fejlődik, pontosabbá válik a sok gyakorlás során.
(Manuális készség)
Célunk:
Olyan témák biztosítása, melyeken keresztül változatosabbá válik a gyermekek
ábrázoló tevékenysége, s melyeken keresztül érzékelhetővé válik számukra, hogy minden
megeleveníthető, ábrázolható. Ábrázolási készségük, képességük olyan fokra emelése
melynek birtokában képesek saját élményeik, képzeteik megjelenítésére, biztosan használva a
képi kifejezés változatos eszközeit.
Feladataink:
Kialakítjuk a gyermekekben az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív
beállítódásokat, szokásokat.
121
Igényes környezetben érzelmeiken keresztül segítjük elő az esztétikai igény
kialakulását, ezen keresztül fejlesztjük az esztétikai igény befogadásának képességét.
Az alkotás örömének átélésén keresztül keltjük fel a különböző ábrázolási
technikákkal való tevékenység vágyát.
III. 7. 6. Külső világ tevékeny megismerése
III. 7. 6. 1. Matematikai nevelés
A környezet a maga beszédes voltán mutatja meg magát, s tanítja a gyermeket látásra,
meglátásra, a csend beszédes szépségére. A környezet formai, mennyiségi, nagysági, térbeli
és számossági volta a gyermeket a gondolkodás felé hajtja. Megfigyelések és tapasztalatok
egész láncolata alakítja ítélőképességét, tér-, sík- és mennyiségismeretét. A valóság
felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz,
tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
Célunk:
Miközben a gyermekek felfedezik környezetüket, olyan tapasztalatok birtokába
jussanak, amelyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő biztos eligazodásukhoz,
tájékozódásukhoz szükségesek. A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi
néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeinek megismertetésén és
megszerettetésén keresztül legyen belső igénye, mindezek védelme.
Feladataink:
Lehetővé tesszük a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítva
az alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre.
Az óvodai élet harmonikus szervezésével, helyes példaadással segítjük a
környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítását.
Lehetőséget adunk az alkalmi és folyamatos megfigyelések során a sokoldalú,
érzékszerveink által történő tapasztalatszerzésre, az így szerzett élmények felidézésére
különböző szempontok szerint.
122
Nevelésünk kiindulópontja a gyermekek ismereteinek szintje, valamint az óvodán
kívül szerzett tapasztalataik.
Elősegítjük a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását, olyan helyzetek
megteremtésével, amelyekben a gyermekeknek alkalmuk nyílik a különböző szempontok
felfedezésére, kreativitásuk fejlesztésére, a többféle megoldás keresésére.
A matematikai játékok és tevékenységek során szerzett tapasztalatokkal segítjük az
önálló problémamegoldó gondolkodásuk fejlődését.
123
III. 7. 7. Mozgás
III. 7. 7. 1. Társastánc előkészítő gimnasztika
A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek szervezetének harmonikus
növekedését, fontos szerepe van az egészség megóvásában. A gyermek mozgásának
fejlesztése összefügg egész személyiségének fejlesztésével.
Célunk:
A gyermekek belső igényévé váljon a mozgás szeretete, mely által fejlődik
mozgáskultúrájuk, kitartásuk, növekszik teljesítőképességük. A társastánc megalapozó
tudásán keresztül fejlődik a gyermekekben a rendszeres munka természetes igénye,
ritmusérzéke, fizikai állóképessége, egymásra figyelő magatartása.
Feladataink:
A gyakran szervezett mozgásjátékokat a gyermekek mozgástapasztalatára, játékos
kedvére építjük.
A mozgástevékenységek tudatos tervezésekor mindig az egyéni képességeket és az
életkori sajátosságokat vesszük figyelembe.
Balesetek megelőzése érdekében mindig reálisan ítéljük meg a helyi lehetőségeket és
korlátokat.
A testnevelő- és népi sport játékokkal a mozgáskultúra fejlesztése mellett, segítjük a
gyermek térben és időben való tájékozódását, a helyzetfelismerést, a döntést.
Alkalmazkodunk a gyermek egyéni sajátosságaihoz lehetőséget adva, hogy az adott
gyakorlatot ki-ki saját képességeinek szintjén hajtsa végre.
Együttműködünk a családokkal, hogy minden szülő lehetőségei szerint óvodán kívül
is teremtsen minél több mozgási lehetőséget a gyermeke számára. (uszoda, kerékpározás,
stb.)
124
A tánc előkészítő gimnasztikán keresztül alakul a gyermekek szép, rendezett mozgása,
finomodnak az izomtónusok, javul testtartásuk, fejlődik ritmikus mozgásuk, kialakul pontos
testképük, mely elősegíti, finomítja a test kontrollálhatóságát.
III. 7. 8. Képességfejlesztés (kiscsoportos és egyéni)
Számos kisgyermek küszködik olyan fejlődési elmaradásokkal, amelyek korrekciója
nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyermek a többi kisgyermekkel együtt egyenlő eséllyel
állhasson neki az iskolai munkának. Egyre több olyan kisgyerekkel találkozunk, akiknél a
pszichikus funkciók fejlődésében valami rendellenesség áll fenn. Ezek a központi
idegrendszer diszfunkciójában illetve annak következményeként tekinthetők, melyek a korai
fejlődés késleltetett voltában illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben
nyilvánulnak meg. Ilyenek például: a figyelem, emlékezet, gondolkodás, koordináltság,
beszéd, olvasás-írás, betűfelismerés, számolás, szociális kompetencia, emocionális érettség. A
nagyon sivár szociokulturális háttérrel, szegénységgel küzdő családok gyermekei is
produkálják a fent nevezett tünetcsoportot, azonban ezek is, bár egészen más módszerekkel
de korrigálhatók.
Célunk:
Az egyéni és mikrocsoportos, célirányos fejlesztéssel a sajátos nevelési igényű
gyermekek oly mértékű megsegítése, hogy önmaguk lehetőségeihez képest jó eséllyel
kezdjék meg iskolai tanulmányaikat.
Feladatunk:
A gyermek és környezetének alapos megismerése mellett, a szakemberek által
diagnosztizált állapotot elfogadva a gyermek sokoldalú, célzott fejlesztése.
A rendelkezésünkre álló eszközrendszer, valamint a pedagógusok személyisége segíti
az önfeledt együttjátszást és tevékenységet.
Segítjük a szülők, a szakember és az óvó nénik partnerkapcsolatát, együttműködését,
mert az által érhető el a gyermek fejlődésében eredmény.
Értékeljük a gyermek erőfeszítéseit, vele együtt örülünk minden apró sikernek.
125
A feltételnélküli szeretet és elfogadás állandó gyakorlásával végezzük
fejlesztőmunkánkat.
III. 7. 9. Tehetséggondozás
Tehetséggondozás terén a 3 –7 éves korosztály országos szinten alulellátott. A
differenciált feladatadással csak a tehetség feltárásáig jutunk el. Ezért fontos, hogy gazdagító
programok keretében a projekt módszer alkalmazásával lehetőséget adjunk a tehetséges
gyermekeknek a továbblépésre.
Célunk:
A tehetséggondozás keretében, a kiemelkedő teljesítményre képes gyermekeket oly
módon segítjük, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményt érjenek el.
Feladataink:
Tehetségazonosítás csoportban történő megfigyeléssel a gyermek megismerésén
keresztül, az óvónők és szülők véleménye alapján.
Olyan projektek alkalmazása melyekben megtalálható:
- az intellektuális kihívás (logika, következtetés, rendszeralkotás, ismeretek
alkalmazása)
- kreativitás (eredetiség, fantázia, nyitott lehetőség, nézőpontváltás, kombináció,
többdimenziós élmény, kockázatvállalás, problémalátás, alternatívák keresése)
- társas készség fejlesztés (önérvényesítés, vezetés, együttműködés, vita, érvelés,
megegyezés, vélemény és kritika)
Az alulteljesítő tehetségek feltárásán keresztül az alulteljesítő gyermek fejlesztése a
projekt módszerrel.
126
III. 8. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL
Óvodánkat szociális és más nevelési funkciója összekapcsolja a családdal és a
gyermekek fejlődésére közvetlenül ható más tényezőkkel: az iskolával, a „Hétszínvirág”
Művészeti Iskolával, az egyházi és a közművelődési intézményekkel.
A nevelőmunkánk eredményessége nagymértékben attól függ, mennyire képes az óvónő a
gyermek személyiségfejlődését, mint folyamatot látni. Ehhez szükséges a gyermek, és
szociokulturális környezetének sokoldalú megismerése, mert ez határozza meg a gyermek
továbblépésének útját.
III. 8. 1. Az óvoda és a család
Csak a családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudjuk nevelőmunkánk
eredményességét biztosítani. Egyenrangú nevelőpartnernek tartjuk a szülőt. Az
együttműsödés alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás.
Gyerekeink közül kevesen jönnek olyan családból, ahol élő hittel gyakorolják
vallásukat.
A szülők többsége elfogadja nevelési koncepciónkat, valamint az ezzel járó
feladatokat. Vannak olyan családok, nem is kis létszámban, akik azért hozzák gyermekeiket,
mert személyes kapcsolatuk van az itt dolgozó felnőttekkel, tehát személyes szimpátia alapján
döntöttek az óvoda választásakor.
Mindezek meghatározzák a családdal való kapcsolatépítési stratégiánkat.
Célunk:
Olyan partnerkapcsolat kiépítése, amelyben a szülő és az intézmény dolgozói
kölcsönös, elfogadó szeretettel és tisztelettel tudnak együttműködni a gyermek optimális
fejlődése érdekében.
Feladataink:
Óvodai nevelési programunk megismertetése minden szülővel, alkalmat adva olyan
fórumoknak, ahol a programmal kapcsolatos észrevételeiket megbeszélhetik, javaslatot
tehetnek módosításokra.
127
Az egyenrangú nevelőtársi viszony kölcsönös alkalmazkodásban nyilvánuljon meg,
ami feltételezi, hogy minden dolgozónk előítéletektől mentesen közelít a családokhoz.
A gyermek fejlődésével összefüggő problémák megoldási lehetőségeivel kapcsolatban
a szülőnek van döntési kötelezettsége és joga, amit mindenkor elfogadunk, és
tiszteletben tartunk.
A családlátogatás, mint közvetlen információs lehetőség betekintést ad a család
értékrendjének, életmódjának, nevelési stílusának, a gyermek családon belüli
helyzetének, a kommunikációs készségnek színvonaláról és helyzetéről.
A gyermekkel való kapcsolatteremtésünk első színhelye a család, ezért megfelelő felkészültséggel és időráfordítással végezzük el az előzetes családlátogatásokat.
Olyan szülői értekezleteket tartunk, amelyek nem csak információforrás lehetőséget nyújtanak a gyermekről, hanem olyan fórum színhelyei, ahol az egyes nevelési problémákról őszintén lehet beszélgetni, és kölcsönös megállapodásokat kötni.
Segítjük a családokat, hogy az oktatási törvényben meghatározott jogaikkal kultúrált keretek között tudjanak élni, és tudják ezeket a jogokat gyakorolni.
A gyermekről adott információink mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva,
hitelesek és tárgyilagosak kell, hogy legyenek, felkínálva a továbblépési lehetőségeket is.
III. 8. 2. „Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskola
A művészeti tevékenység, mint minden emberi tevékenység magába hordozza az
ember személyiségformálási lehetőségeit. A művészetnek, mint emberi produktumnak az
értéke, hogy az emberhez, az emberről szól.
Célunk:
A művészeti nevelés-oktatás speciális cél és eszköz rendszerével, érték mentő
lehetőségeivel segíteni és kiegészíteni az óvodai nevelés területeit és ágait.
Feladataink:
128
Az együttműködési megállapodás korrekt betartásán túl egymás munkájának segítése
és tiszteletben tartása.
Az interpretálással együtt járó pozitív élmények átélésén keresztül juttatja el a
gyermeket az alkotás és a siker, a szépség és esztétikum katartikus átéléséhez.
Segíteni a gyermek szocializációját, a szociális és társadalmi hátrányainak
ledolgozásában, kiegyenlítésében.
Szülők bekapcsolása táncház szervezéssel, igény szerinti társastáncoktatással.
129
III. 8. 3. Az óvoda és Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény
A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény iskolájával tartunk kapcsolatot. Az
óvodánkba járó gyermekek számára nagy előny, hogy ott folytathatják tovább
tanulmányaikat. Nyitottak vagyunk, egymás munkáját ismerjük, megbecsüljük. Gyermekeink
örömmel várják az iskolakezdést.
Célunk:
Szorosabb kapcsolat építése az alsó tagozatos tanítókkal, a folyamatosság biztosítása
érdekében az óvoda és az iskola között.
Feladataink:
Az iskola alapelveinek ismeretén keresztül a kölcsönös nevelési törekvéseink
azonosításán túl kölcsönös gyakorlati tapasztalatok gyűjtése a két intézmény pedagógiai
munkájáról.
Figyelemmel kísérjük óvodásaink iskolai beilleszkedését, a szerzett tapasztalatok
birtokában tudjuk nevelési feladatainkat alakítani.
Beiskolázásunk rugalmas, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő.
III. 8. 3. 1. A város általános iskolái
Formális a kapcsolatunk, egyre kevesebb gyermekünk kezdi meg tanulmányait
ezekben az intézményekben.
III. 8. 4. Fenntartó
Az intézmény átszervezésével a kapcsolattartás elsősorban közvetett úton történik.
III. 8. 5. Helyi egyházközösséggel való kapcsolat
130
Miséken rendszeresen találkozunk az atyával, és a nővérekkel. Vallásunkat elsősorban
az óvoda mellett lévő Szt. József templomban gyakoroljuk.
Ünnepeinkre szeretettel hívjuk és elvárjuk Egyházunk és a szerzetesrend képviselőit,
akik meg is tisztelnek minket jelenlétükkel.
III. 8. 6. Egészségügyi szervekkel való kapcsolat
A védőnő folyamatosan, rendszeresen látogatja óvodánkat, segítve egészségre nevelő
munkánkat.
Az óvoda-orvos évente kétszer, de szükség szerint vizsgálja a gyermekeket, ha kell
szakorvosi segítséget kérve. A tanköteles korúak iskola-alkalmassági vizsgálatát is ellátja.
Családsegítő szolgálat segítségét elsősorban az anyagi juttatások területén vesszük
igénybe, a rászoruló családok megsegítése érdekében.
III. 8. 7. Szakszolgálatokkal való kapcsolat
Az integrált nevelés hatékonyságának és a fejlesztőmunka beindításának
köszönhetően kapcsolatunk folyamatos, egymás munkájának megbecsülésén és a kölcsönös
tiszteleten alapuló.
III. 8. 8. Az óvoda és a közművelődési intézmények
Lehetőségünk van a könyvtár, múzeumok, kiállítások folyamatos megtekintésére,
valamint a művelődési ház programjain való részvételre. Ezek igénybevételével elősegítjük a
nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Az óvodai faliújságon elhelyezett közművelődési
programtájékoztatókkal ismereteket közvetítünk a szülők felé a hasznos hétvégi szabadidős
tevékenység szervezéséhez.
III. 9. GYERMEKVÉDELEM
A gyermekvédelmi munkánk fő feladata a prevenció, a segítségnyújtás kellő
megértéssel és tapintattal. Ez a tevékenység minden óvónő feladatkörébe beletartozik, amit a
131
gyermekvédelmi felelős segít és koordinál, a vezetőnek folyamatos tájékoztatást ad a
gyermekvédelmi tevékenységeiről.
132
FORRÁSMUNKÁK:
- 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés alapprogramjának
kiadásáról
- 37/2000. (XII.29.) OM rendelet a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének
kiadásáról szóló 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet módosításáról
- 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai
nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról
- Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
- Óvodai Nevelés Programja (1989)
- Gyökösi Endre: Együtt a szeretetben
- Magyar Bibliai Tanács: Biblia (1992)
- B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék (1982)
- A Magyar Katolikus Püspöki kar: Tanítónk Krisztus
- Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek: Neveld míg felnő
- Susanna Millar: Játékpszichológia (1997)
- Dr. Rédely Elemér: Kateketika (1995)
- Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában (1994)
- Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában (1994)
- Bondor E., Velkovics V. Zsitva Gy.: Add a kezed (1991)
- Apostoli Szent Szék Kiadó: A mennyei Atya szeret minket (1980)
- Bács-Kiskun megyei Önkormányzat: Két folyó között Bács-Kiskun (1995)
- Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével (1996)
- Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az óvodában (2000)
- Dr. Gyarmathy Éva: A tehetségről (2000)
- Dr. Gyarmathy Éva: Projekt könyv (2000)
133
I. számú melléklet
Kiscsoport napirendje
600 - 915 Gyülekezés. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Kezdeményezés.
Teremrendezés.
Mindennapos testnevelés illetve kötelező foglalkozás (Mozgás).
915 – 930 Testápolás, előkészület a tízóraihoz
930 – 945 Tízórai
945 – 1005 Testápolás, öltözködés előkészület a levegőzéshez.
1005 – 1120 Játék a szabadban, séta, megfigyelések
1120 – 1140 Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez
1140 – 1225 Ebéd
1225 – 1240 Testápolás, előkészület a pihenéshez
1240 – 1510 Pihenés
1510 – 1525 Öltözés, teremrendezés
1525 – 1540 Testápolás, előkészület az uzsonnához
1540 – 1555 Uzsonna
1555 – 1800 Játék egyéb szabadon választott tevékenység. Hazamenetel.
Játékra, szabadidőre fordított idő 4 óra
Pihenés 2 ½ óra
Mindennapos testnevelés 15 perc
Előkészület az étkezéshez, étkezés 2 óra
Öltözés, egyéb testápolás 1 ¾ óra
Kezdeményezés 3-4’ – 10-15’-ig
Étkezések között 120’- 140’ van.
Középső csoport napirendje
134
600 - 935 Gyülekezés. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Kezdeményezés.
Teremrendezés.
Mindennapos testnevelés illetve testnevelés. Kötelező foglalkozás.
935 – 945 Testápolás, előkészület a tízóraihoz
945 – 1000 Tízórai
1000 – 1015 Testápolás, öltözködés előkészület a levegőzéshez.
1015 – 1215 Játék a szabadban, séta, megfigyelések.
1215 – 1230 Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez.
1230 – 1255 Ebéd. Naposi teendők.
1255 – 1310 Testápolás, előkészület a pihenéshez
1310 – 1500 Pihenés
1500 – 1515 Öltözés, teremrendezés
1515 – 1520 Mindennapos testnevelés
1520 – 1530 Testápolás, előkészület az uzsonnához
1530 – 1545 Uzsonna
1545 – 1800 Játék egyéb szabadon választott tevékenység. Hazamenetel.
Játék 5 óra
Előkészület az étkezéshez, étkezés 1½ óra
Öltözés, egyéb testápolás 1¼ óra
Pihenés 2 óra
Mindennapos testnevelés 20’ (10’ de, 10’ du.)
Foglalkozás 10-15’ – 20-25’-ig
135
Nagycsoport napirendje
600 - 935 Gyülekezés. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Kezdeményezés.
Teremrendezés.
Kötelező foglalkozás.
935 – 945 Testápolás, előkészület a tízóraihoz. Naposi teendők.
945 – 1000 Tízórai
1000 – 1015 Testápolás, öltözködés előkészület a levegőzéshez.
1015 – 1215 Játék a szabadban, séta, megfigyelések.
1215 – 1230 Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez.
1230 – 1250 Ebéd. Naposi teendők.
1250 – 1300 Testápolás, előkészület a pihenéshez
1300 – 1500 Csendes játék. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, képző és iparművészeti
nevelés a „Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskolában, valamint népi játék,
néptánc.
1500 – 1520 Mindennapos testnevelés
1520 – 1530 Testápolás, előkészület az uzsonnához. Naposi teendők.
1530 – 1545 Uzsonna
1545 – 1700 Játék egyéb szabadon választott tevékenység. Hazamenetel.
1800 Indokolt esetben.
Játék 5 óra 40’
Előkészület az étkezéshez, étkezés 1 ½ óra
Öltözés, egyéb testápolás 1 ¼ óra
136
Hetirend
Kiscsoport: I. (újak)
Hétfő: Vers, mese
Kedd: Rajzolás, mintázás, kézimunka
Vallásos nevelés
Szerda: Népi játék, néptánc (Ének, zene, énekes játékok), (csoportszobában)
Környezet megismerésére nevelés (szabadban)
Csütörtök: Mozgás (csoportszobában)
Péntek: Ének, zene, énekes játékok
Kiscsoport 2. (régiek)
Hétfő: Vers, mese
Kedd: Népi játék, néptánc (Ének, zene, énekes játékok), (csoportszobában)
Környezet megismerése nevelés (szabadban)
Szerda: Mozgás (a tornateremben)
Csütörtök: Rajzolás, mintázás, kézimunka
Péntek: Ének, zene, énekes játékok
Vallásos nevelés
Kötelező Kötetlen
Mozgás Ének, zene, énekes játékok
Népi játék, néptánc Vers, mese
(Ének, zene, énekes játékok) Környezet megismerésére nevelés
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Vallásos nevelés
137
Középső csoport:
Hétfő: Rajzolás, mintázás, kézimunka Vers, mese
Kedd: Mozgás
Szerda: Ének, zene, énekes játékok
Csütörtök: Környezet megismerésére nevelés
(matematikai nevelés)
Vallásos nevelés
Péntek: Népi játék, néptánc Vers, mese
Kötelező foglalkozás:
Mozgás 1foglalkozás
Környezet
megismerésére nevelés
1 foglalkozás
Matematikai nevelés
1 foglalkozás
Ének, zene, énekes játékok
Népi játék, néptánc
Rajz, mintázás, kézimunka 1 foglalkozás
Vallásos nevelés 1 foglalkozás
Kötetlen foglalkozás:
Vers, mese 2 foglalkozás
Tornaterem használatának beosztása:
Hétfő: nagycsoport
Kedd: középső csoport
Szerda: kiscsoport
Csütörtök: nagycsoport
Péntek: középső
nagycsoport
138
Nagycsoport:
Hétfő: Mozgás Képző- és iparművészeti nevelés
Kedd: Ének, zene, énekes játékok Vers, mese
Szerda: Környezet megismerésére nevelés Képző- és iparművészeti nevelés
(Matematikai nevelés)
Csütörtök: Mozgás Vallásos nevelés
(Társas táncelőkészítő gimnasztika)
Péntek: Ének, zene, énekes játékok Vers, mese
(Népi játék, néptánc)
Kötetlen foglalkozások:
Vers, mese 2
Kötelező foglalkozások:
1 foglalkozás
Mozgás
1 Társas táncelőkészítő gimnasztika
Játékidőben barkácsolás, rajzolás
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Képző- és iparművészeti nevelés
1 foglalkozás
Ének, zene, énekes játékok
Népi játék, néptánc
Környezet megismerésére nevelés
1 foglalkozás
Matematikai nevelés
Vallásos nevelés 1 foglalkozás
139
II. számú melléklet
A vallásos és erkölcsi nevelés területei
1. Ismerkedés, összetartozás
2. Teremtés
3. Templomunk az Isten háza
4. Imádságok, dalok
5. Szentek, angyalok
6. A földön túli élet
7. Advent
8. Karácsony
9. Víz
10. Tűz
11. Hamvazószerda
12. Nagyböjt
13. Húsvét
14. Egyházunk
15. Ünnepeink
16. Jézus élete és tanítása, csodatettei
17. A család
18. Égi édesanyánk, Mária
19. Magyarok védelmezője, óvodánk védőszentje, Mária
20. Keresztény szimbólumok
21. Erkölcsi beszélgetések
140
Vallásos nevelés kiscsoportos korú gyermekeknek
A vallásos nevelés tevékenységi formái:
- reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a kisoltár körül, gyertyagyújtás, heti egy
játékos hittanfoglalkozás
- előre tervezett séták, látogatások
- váratlanul adódó eseményekre, témákra való reagálás, beszélgetés
- ébredés előtti-utáni áldáskérés közösen
- pihenő idő előtti ima
- közös ünneplések az óvoda többi csoportjával
- az átélt élmények feldolgozása énekkel, imával
A gyermekcsoport összetételétől függően már október elején elkezdhetjük a reggeli áhítatot.
Az étkezéseknél az áldáskérést csak akkor ajánlatos elkezdeni, amikor már megismerték
Jézust, és hallottak a Mennyei Atyáról.
A vallásos nevelés célja:
A családi keresztény nevelés támogatása vagy elindításuk a keresztény életbe, ismerkedés a
vallásos környezettel (tárgyak, személyek, fogalmak, ünnepek). Szeretetteljes vallásos
élményekkel vallásos érzelmeik ébresztgetése. Az imádságos légkörben Jézus szeretetének
megtapasztalása, örömmel vegyenek részt az áhítatokon, örömmel menjenek templomba.
Érezzék át, hogy Jézusban egymás testvérei vagyunk. Szűzanyával kapcsolatosan az anya
szerepkörét emeljük ki, védőnő óvó tulajdonságaira tereljük ismereteiket.
Feldolgozandó témák:
- jézus szereti a gyerekeket – Téged is szeret
- Jézusnak is van édesanyja – Mária
- a templomba készülünk: hívd el testvéreidet, szüleidet
- a templom az Isten és a mi közös házunk
141
- közös ünnepünk a szentmise, a terményáldás
- Jézus arról beszél nekünk, hogy van Mennyei Atyánk. Ő teremtette a világunkat és
bennünket.
- Teremtett kincseink: növények, állatok, a természet
- szólítsuk meg Jézust és a mennyei Atyát, imádkozzunk, énekeljünk közösen.
Mondjunk köszönetet, adjunk hálát. A keresztvetés gyakorlása.
- Szent Márton napja- közös ünnepünk.
- Mikulásvárás, ajándékozás.
- Karácsonyi várakozás, lelki kincsek gyűjtése.
- Karácsonykor ünnepeljük Jézus születésnapját.
- a Szent Család tagjai: Jézus, Mária, József, mint földi apa
- te is meg vagy keresztelve, képnézegetések, beszélgetések a keresztelésről
templomlátogatás a keresztelőkúthoz.
- Jézussal járva a jóra törekszünk. A rossz cselekedetek elkülönítése.
- Húsvétra készülünk- Jézus a mi hidunk a Mennyei Atya országába.
- Jézus a Mennyei Atyához ment, és helyet készít ott nekünk, vár bennünket.
- május Szűz Mária ünnepe: Mária a mi égi édesanyánk- köszöntsük őt is anyák napján.
A nevelési év során tanuljanak meg 3-4 kötött szövegű, néhány soros imát és éneket.
Vallásos nevelés középső csoportos korú gyermekeknek
A vallásos nevelés tevékenységformái:
- reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a „kisoltár” körül
- játékos hittanfoglalkozás hetente egy alkalommal 15-20 percben, tevékenységeket
társítani az adott témával kapcsolatban
- étkezések előtti-utáni áldáskérés, hálaadás közösen
- pihenő idő előtti ima
- előre tervezett séták, látogatások
- közös ünneplések az óvoda többi csoportjával
- ajándékkészítés egymásnak, szülőknek
A reggel áhítatok szeptember második felében, a játékos hittanfoglalkozások október első
hetében kezdődnek.
142
A vallásos nevelés célja:
A családi keresztény nevelés támogatása, vagy a gyerekek elindítása a keresztény életbe. A
vallási környezetismeret megalapozásának megkezdése (tárgyak, személyek, fogalmak,
ünnepek), vallásos élmények biztosításával vallásos érzelmeik ébresztgetése. A szeretetteljes,
imádságos légkörben rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, a jézusi szeretetélményt.
Jézus iránti szeretetüket úgy mutassák ki, hogy figyelmesen hallgassák üzeneteit és ők,
maguk is szívesen imádkozzanak minden nap. Szívesen látogassanak el a templomba, a
családi misére. Az örömteli közös élményekben érezzék át, hogy Jézusban egymás testvérei
vagyunk. Tisztelet és szeretet ébredjen bennük Szűz Mária iránt. Lelkiismeretük
ébresztgetésével törekedjenek a jóra, szerezzenek örömet szüleiknek, szeretteiknek,
társaiknak, Istennek.
Feldolgozandó témák.
- Jézus szereti a gyerekeket – Téged is szeret.
- Jézus jele a kereszt – keresztvetés gyakorlása. Katolikus köszönésünk Dicsértessék a
Jézus Krisztus.
- A kisoltár közös díszítése- ez a Jézussal való találkozás helye.
- Templomunk az Isten háza.
- Teremtőnk gondoskodik rólunk, szeret bennünket (hálaadás, imádság, terményáldás)
- A teremtett világ: élő és élettelen
- A Mennyei Atya életünk végén hazavár mindannyiunkat
- Híres szentek. Sz. Márton, Szt. Erzsébet, Szt. Miklós
- Advent, jócselekedetek gyűjtése
- Szűz Mária, Jézus anyja
- Karácsonyvárás (szálláskeresés, betlehemezés)
- Templomlátogatás, a három királyok ünnepe
- Akit megkereszteltek, Isten családjához tartozik
- Jézus élete
- Jézus bemutatásának ünnepe, Gyertyaszentelés
- Nagyböjt, a lelkiismeret a mi segítőnk, jóra törekvés, Jézus tárai vagyunk
- Jézus szereti a barátait, segíti őket
- Húsvét, Jézus halála és feltámadása (keresztútjárás, vízszentelés)
143
Vallásos nevelés nagycsoportos korú gyermekeknek
A vallásos nevelés tevékenységformái:
- reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a kisoltár körül
- játékos hittanfoglalkozás hetente legalább egy alkalommal 20-25 percben. Lelki
beszélgetések, diafilm, filmvetítés, zenehallgatás a témával kapcsolatban
- étkezés előtti-utáni áldáskérés, hálaadás közösen
- pihenő idő előtti ima
- hosszabb séták, látogatások, kirándulások
- közös ünneplés az óvoda többi csoportjával, az iskolásokkal, nyugdíjas otthon
lakóival. Ajándékkészítés egymásnak, szülőknek, iskolásoknak, időseknek
- képes biblia nézegetése, vallásos tárgyú kirakójátékok, szabályjátékok alkalmazása,
bibliai történetek báboztatása, dramatizálás
- önálló csoportosulás, énekelgetés
A reggeli áhítatok szeptember második felében, a játékos hittan foglalkozások október első
hetében kezdődnek. A gyerekeket önálló kezdeményezésre buzdítjuk. Új társaikat lehetőleg
ők vonják be az imába.
A vallásos nevelés célja:
A családi keresztény nevelés támogatása, vagy ennek híján a gyermek elindítása a keresztény
életbe. Vallási környezetismeretük megalapozása, a szeretetteljes, imádságos légkörben
rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, tapasztalják meg a Jézusi szeretetélményt.
Alakuljon ki bennük az alapvető hitkészség. A vallásos élményekkel vallási érzelmeiket
ébresztgetjük, erősítjük. Bátran szólítsák meg Jézust és a Mennyei Atyát, örömmel
imádkozzanak minden nap. Szívesen látogassanak el a templomba, a szentmiséken
figyelmesen hallgassák a tanítást. Hívják a családjukat a családi misékre. Érezzék át, hogy mi
teremtmények mindnyájan Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusnak egymásban testvérei
vagyunk. Szeretetélményüket tudják gyakorolni óvodástársaik felé is.
Feldolgozandó témák:
144
- Jézus a mi példaképünk – katolikus köszöntés: Dicsértessék a Jézus Krisztus
- Jézus jele a kereszt, keresztvetés biztos elsajátíttatása
- Jézus az Isten fia, anyja Mária
- óvodánk védőszentje, Magyarok nagyasszonya-Mária oltár látogatása a templomban
- az imádság- beszélgessünk Istennel
Jézus mutatja az utat a Mennyei Atyához
- az evangéliumi örömhír sorrendje
1. Isten él
2. Isten szeret
3. Isten megbocsát
4. Isten hazavár
- Isten a teremtő, Ő adta a világot mindenestől, és az életet is. Szüleink által visel
gondot ránk. (terményáldás, hálaima)
- Angyalok vigyáznak ránk, őrangyal fogalma
- a Biblia, Isten üzenetei
- Mindenszentek ünnepe, a Mennyországról
- megemlékezés halottainkról, a halál utáni életről
- szentek élete: Szt. Imre, Szt. Márton, Szt. Erzsébet, Szt. Miklós
- Advent, lelki kincsek gyűjtése, lelkiismeretvizsgálat próbálgatása
- szeretet ajándékozás a szentek példája alapján
- Mária, a kereszténység ősanyja, katolikus hitünk kiemelkedő személye
- karácsonyvárás: a kis Jézus születésének története, szálláskeresés dramatizálása,
betlehemezés családok között
- templomlátogatás, pásztorjátékok
- a Szt. Család élete, az ifjú Jézus
- Vízkereszt, három királyok
- Mária menyegzője, népi játékok, a kánai csoda
- Gyertyaszentelő Boldogasszony. A gyertya Jézus jelképe, Ő a világosság
- a keresztségben isten gyermekei lettünk és Jézus által egymásnak testvérei vagyunk
- Jézus tanítása, példabeszédei, élete
- hosszabb imádságok: Miatyánk, üdvözlégy
- Hamvazószerda, nagyböjt: jó és rossz tulajdonságaink felismerése
- Jézus szeret, csodákat tesz, mellettünk áll, mi is segítsük
145
- virágvasárnap jelentősége- dramatizálás
- Jézus halála és feltámadása, az örök élet, keresztútjárás
- kereszténységünk legnagyobb ünnepe: Jézus feltámadása, és mennybemenetele
- a mennyei Atya országa
- Pünkösd, a szentlélek eljövetele, ereje. Bölcsesség, erő stb.
- Jézus közöttünk él
- május, a Szűzanya hónapja, köszöntsük Őt.
Ebben a nevelési évben is 2-3 kötött szövegezésű imával ismerkedjenek meg a gyerekek.
Nagycsoport végére biztonsággal tudjanak elmondani 4-5 kötött imát hazáról, szülőkről,
Istenről, Jézusról, Máriáról. Próbálkozzanak saját szavas imákkal. Szívesen vegyenek részt a
reggeli áhítatokon, hittanfoglalkozásokon, a miséken, örömmel énekeljenek az Úrnak.
Nagycsoport végére biztonsággal énekeljenek 6-7 éneket. Vallásos élményeiket foglalják
rajzba, játékaikba és meséljenek ezekről otthon is. Az egyházi személyeket illendően
köszöntsék a tanult katolikus köszöntéssel. A keresztvetést biztonsággal végezzék. Ismerjék a
templomban való viselkedés legfőbb szabályait, a tiszteletadást.
146
III. sz. melléklet
Az alapfokú művészeti nevelés követelményei
I. AZ ÓVODÁS TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI
A néptánc tanításának célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, a 3-6 éves korosztály sajátosságait figyelembe véve.
Feladata:
Megismertetni a 3-6 éves gyerekekkel a hagyományos népi játékokat, a játékokhoz kapcsolódó énekeket és mozgásanyagot.
Fejlessze:- ritmusérzékét, belső hallását- mozgáskultúráját az összerendezett mozgástól a ritmusos mozgásig,- fizikai állóképességét,- zenéhez való alkalmazkodását,- tér-, formaérzékét,- koncentráló képességét,- ízlését,- vizuális memóriáját,- improvizációs képességét, képzelőerejét.
Követelmény:
Ismerjen legalább- 10 kiszámolót,- 10 különböző típusú játékot- 10 népdalt
Legyen képes:- a játékhoz fűződő lépéseket szépen előadni,- egyszerű ritmusképleteket (4/4; 2/4) visszaadni tapssal, dobogással.
147
TANANYAGNÉPI JÁTÉK – NÉPTÁNC3-6 ÉVES
Népi játékoka) énekes-táncos gyermekjátékb) népi sportjáték
Megjegyzés:A népi játékok alkalmazásánál figyelembe kell venni a gyerekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk.
Céljaink a tanult játékokkal:
- mozgáskészség javítása,- közösségi érzés tudatos erősítése,- élményszerzés, játékra nevelés.
a) Eredeti énekes-táncos gyermekjátékok
- altatók: Csicsíja babája…, Beli beli, kucu beli- kiolvasók: Mese, mese, mátka…, Kiugrott a gombóc…, Héja, héja lakatos…,- szerepjátszók: Lipem-lopom a szőlőt…, Festékes, A csengeri piacon…,- fogócska: Ha én cica…, Katica szállj el…, Tüzet viszek…,- párválasztó: Három csillag…, Hajlik a meggyfa…, Elvesztettem zsebkendőmet…,- fogyó-gyarapodó: Járok egyedül…, Itt ül egy kis kosárban…,- vonulós-kapuzó: Új a csizmám…, Mért küldött az…,
b) Népi sportjátékok
Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére.
- küzdő Adj király katonát…- nemzetes
148
TANANYAG
Gyermektánc: az 5-6 évesek a Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesznek szert a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gyakorlatokkal, játékos táncokkal. Így fejlődik a rendszeres munka természetes igénye, fizikai állóképessége, ritmusérzéke, egymásra figyelő magatartása.
Tánctecnnika
Természetes gyakorlatok, rávezető gyakorlat
helyes testtartás megtanítása járások talpon, féltalpon, hajlított térddel futások (hátul és elöl felkapott lábbal, előre nyújtott lábbal) szökdelések és ugrások (páros-zárt lábbal, galopp, szökdelés oldalra) testsúly áthelyezés súlyos, súlytalan lépés helyzet térformák tudatos használata
jobbra fordulat (1/8-1/4-1/2-1/1)balra fordulat (1/8-1/4-1/2-1/1)
Ritmikai gyakorlatok
Hangjegyérték gyakorlatokhangjegyérték megtanulásavisszhangstaféta
Alaplépések és táncok
Kerek a káposzta Táncolj kismadár Petronella Hacke-spitze Kis kacsa fürdik Olálá Country tánc I. Disco séta angol keringő alaplépése bécsi keringő alaplépése
A társastánc tanítás célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását.
A tanszak feladata:
149
Ismertesse meg a tanulóval a társastánc alapjait, technikai elemeit, a mozgás kapcsolatát a zenével.
Alakítsa ki a tanulóban a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, az esztétikai érzéket, az önkontroll alkalmazását.
Fejlessze a növendék fizikai állóképességét, tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, technikai tudását, koncentrálóképességét, tér- és formaérzékét, stílus érzékét, előadói készségét.
Ösztönözze a tanulót a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére, a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a
mindennapi életben és a társas érintkezésben.
150
1. Képző és iparművészeti nevelés követelményei
1.1.Előkészítő 1. évfolyam
Szeptember
1.1.1. Honnan jöttünk?
Ismerkedés a tanulókkal
Élményrajzok alapján tájékozódás a tanulók előzetes ismereteiről, rajzi készségszintjéről
Alkossatok csoportokat. Az egy óvodából érkezettek legyenek egy csoportban. Ha sokan jöttek egy óvodából, alakítsanak a barátok három-hatfős csoportokat. A csoportok fessék, rajzolják meg az óvodát, ahonnan jöttek, az ott használt játékokat, tárgyakat, az óvónőket, a gyerekeket. A rajzok kerülhetnek egy nagy lapra, vagy a nagy lapra csak maga az óvodaépület, az udvarral, egy másik lapra a csoportterem, a játékok, óvónők, gyerekek kisebb lapokra, amiket körbevágva ráhelyezhetünk, ráragaszthatunk a nagy lapokra.
Az elsősök egyik évkezdő feladata, feladatsora lehet. Felvezethetjük beszélgetéssel, vagy játékkal. A beszélgetés, játék után a gyerekek megrajzolhatják külön-külön az emlékeiket, vagy rögtön belevághatunk a közös munkába. Ha nem bízunk a gyerekek technikai készségeiben, nem alakult még ki az osztály megfelelő munkafegyelme, vagy technikai nehézségeket okoz a szervezés, dolgozhatunk zsírkrétával, de legjobb, ha a padlón, készülnek nagy gvas festmények. Ez persze rengeteg szervezési feladattal jár, a vizesüvegek felborulhatnak, a rosszul festő gyerekek szétáztatják a papírt, stb.Az órát vezethetjük a technikai fejlesztésre koncentrálva, ekkor inkább képi emlékeket hívunk elő. Ha viszont a közösségszervezés szolgálatába állítjuk, akkor inkább egy technikai tanulmány óra után vágunk bele, vagy megelégszünk a munka közbeni erőteljes eszközhasználatra buzdítással.A feladatról részletesebben lásd: Winkler Márta: Kinek kaloda, kinek fészek. Hunga – Print, Bp. 1993. 64. o.
1.1.1.1.B változat Egy mese megrajzolása, megfestése.
Ha az óvodai élményeket távolinak találjuk, vagy egyszerűen csak erősebben szeretnénk kezdeni, kirakunk mindenféle kelléket, jelmezeket, ruhákat, öltözzön be mindeni egy meseszereplőnek, mondja el magáról kicsoda ő. Megfigyeljük a királylányt, katonát, stb. Ezután elmesélek egy rövid mesét, majd jöhet a rajzolás, festés.
Technika: Olajpasztell vagy gvas
1.1.2. Mi történt az óvodában?
Beszéljétek meg, ki – mit fog megrajzolni, megfesteni az óvodai élet eseményei közül. Érkezés, átöltözés, reggeli, stb. Végül mindenki rajzoljon – fessen egy képet a számára legérdekesebb eseményről!
151
Az előző feladat színhelyei, alakjai, jöhetnek mozgásba. Kivágott síkbábokkal meg is eleveníthetjük a történteket.
1.1.2.1.1. B változat: Egy új mese kitalálása az előző mese szereplőivel
Megnézzük az előző foglalkozáson készült képeket, majd egyéni vagy csoportos, esetleg nagycsoportos munkával új történetet gondolunk ki, rajzolunk – festünk meg.
Technika: olajpasztell vagy gvas
1.1.3. Állatok mintázása
Séta az erdőben, mezőn, parkban, játszótéren (termések, növények gyűjtése), esetleg akvárium, élősarok megtekintése. Állatok, madarak megfigyelése. Állatok rajza, formázása agyagból.
Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia,
agyagozás
Október
1.1.4. Bábkészítés – bábjátszás
A séta során gyűjtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyéni ötlet alapján. Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása. Anyagok: Gyűjtött termések, csuhé, gyékény.Eszközök: Olló, tű, cérna, ár,Előzetes feladat: A gyékény, csuhé beáztatása.
1.1.4.1.1. B változat: Mit tanultunk az óvodában?
Próbálj meg visszaemlékezni egy képre, amit az óvodában rajzoltál, festettél. Készítsd el újra. Persze, ha most valamit másképp formálnál, nyugodtan változtass rajt. Ha semmi nem jut eszedbe, rajzolj, fess egy olyan képet, amit legutóbb otthon készítettél. Bevezetőként felidézhetjük az óvoda eseményeit. Eljátsszuk, majd megrajzoljuk a legkedvesebb meséket, verseket, játékokat. Ismét célszerű csoportmunkát szervezni.
Mit készítettünk az óvodában?Kiteszünk mindenféle alapanyagot, papír, színespapír, textil, fonal, termésbábokhoz alkalmas alapanyagok, ragasztók, festék, stb. Próbáljon meg mindenki készíteni valamit, amire az óvodából emlékszik. Ha elkészültek a bábok, rajzoljuk, fessünk egy jelenetet, amiben a bábok élő szereplőkké változnak, vagy a tárgyak készítéséről készüljenek rajzok.Eszközök: Olló, tű, cérna, ár,Anyagok: technokol, textilhulladék, hurkapálca, farudak, stb.
152
1.1.5. Firkák
Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt, megismeréseJátékos gyakorlatok:
pont – sűrűsödés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (eső, esőcseppek, szirmok), vonal – sűrűsödés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú, vonalból foltképzés (zápor,
szalmakötegek), folt – kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél)
Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés
Műalkotások bemutatása: őskori barlangrajzok, poentilista képek,
Victor Vasarely vonalas jellegű képei
Nonfiguratív firkák
Beszélgetünk arról, hogyan nő fel egy gyerek, mit tud egy pólyás, mit egy-két éves, stb.Kérdezek valamit, válaszoljatok rá rajzban. Szerintetek, amikor egy egészen kicsi gyerek először kezd rajzolgatni, hogyan néz ki a papír? Mit rajzol? Rajzolgassatok úgy, ahogyan egy egészen pici gyerek rajzolna. (Megbeszéljük a rajzokat.) Egyszínű rajzeszköz. Legjobb a golyóstoll, hisz ha valaki nagyon beleéli magát, a ceruza hegyét kitöri, a filcet szétnyomja.
A firkánál megelégedhetünk egyetlen firkálással, vagy részletesebben feldolgozhatjuk a kisgyermekkori firkálás történetét. Meg lehet beszélni, hogyan fogja a kis gyerek a tollat. (Marokra.) Melyik izületből indul a kézmozgás. (Vállból.) A firkák először kifutnak a lapról is. Aztán alkalmazkodnak a lap széléhez. Aztán fészekszerű gombolyaggá alakulnak. Aztán valamit ábrázolni kezdenek. Véletlenszerű címadás, belelátás. Végül megjelenik a szándékos ábrázolás.
Gyermekrajzok
Aztán növekszik a gyerek. Lassan elkészülnek az első rajzai, amik már ábrázolnak is valamit. Milyenek lehetnek ezek az első, valamit ábrázoló rajzok? (Tetszés szerint választott rajzeszközzel.) Az elkészült rajzokat kirakjuk a táblára.
Történet rajza
Meséljen el mindenki egy történetet ezekkel a kis rajzokkal. Tehát használhatja mindazt, ami itt van a táblán, de más dolgokat is kitalálhat. Ha a történet nem fér el egy képre, több képet is rajzolhatsz. Az elkészült rajzokat kitesszük, megpróbáljuk kitalálni miről szólhat. Ha sok a görcsös rajz, folytathatjuk a formatanulmányokat.
Firkák szabadon
Próbáljunk meg egy lapra három – négy firka rajzot elhelyezni, de mindegyik másféle legyen. Gyűrjünk össze néhány papírlapot, de mindegyiket más módon. Tegyük ki magunk elé a firkákat, és az összegyűrt papírokat. Figyeljük meg, mire hasonlít! Rajzoljuk meg!
153
Érzelmeket hordozó firkák
Nézzünk meg néhány firkát. Miben különböznek?Esik, emelkedik, suhan, lebeg. Erőszakos, szelíd, stb. Rajzold meg vonalakkal!Nézzük meg újra az előző firkákat. Meséljünk azokról, akik rajzolták őket. Firkáljunk jókedvű, szomorú, félénk, bátor, stb. firkákat.Rajzolj egy képet, mindegy mit ábrázol, de sokféle vonal, pont legyen rajta.Fejezd ki vonalakkal: Öröm, bánat, harag. Találj ki valamilyen érzelmet, dolgot, amit egy vonallal kifejezhetsz. Ha nincs semmi ötleted: rajzolj házat, kéményt, füstöt, kerítést, füvet, virágot, felhőket, napot csak vonallal. Rajzolj puha ceruzával nagy fát, mellé egy kicsit, szép, zeg-zugos ágakkal, gallyakkal, de csak vonalakkal dolgozz! Törekedj sokféle vonal alkalmazására!
Érzelmeket hordozó firkák egyszerűbben:Van egy kisfiú, vagy kislány. Szomorú, magányos, szelíd, kedves, ül egyedül, és kedvetlenül firkálgat. Firkálj te is olyat, amit ő firkálna.Egy másik kisfiú vagy kislány pedig jókedvű, felszabadult, mindig van társasága, sokat játszik, mindenki szereti, firkálj valamit. Mit firkál?A harmadik gyerek is jókedvű, de ő erőszakos, durva.A negyedik firkádhoz te találj ki valakit.
Folt firkák
Firkálni persze nem csak vonalakkal lehet. Vetítek néhány diát, amin foltok vannak, de nem ábrázolnak semmit. Készítsünk ilyen folt firkákat is. (Filc vagy festés.)
Figuratív rajzok, festmények
Tedd ki magad elé a firka rajzokat, amiket a négy gyerek készített.Válasz ki egyet a firkák közül, és rajzolj vagy fess egy képet, amit a firkáló kisgyerek rajzolt, a firkálás után. Ez már ne firka legyen. Ha elkészültél, rajzold meg magát a firkáló gyereket is, írhatsz is róla valamit a lap hátára.
Technikák: filctoll
1.1.6. A kóró és a kismadár
Osszuk ki az egyes szereplőket. A mese szereplőinek megrajzolása a legkisebbeknek sem okoz gondot, ha hangsúlyozzuk, hogy csak az a fontos, egymástól különbözzenek. Nagy létszámú osztályokban külön rajzoló kaphatja a kismadarat minden szituációban, és persze a visszaút szereplőit is külön gyerekekre bízhatjuk. Aki hamar elkészül, besegíthet a falu rajzolásába. A kismadarat előre megrajzolhatja valaki, és ezután mindenki igyekszik ehhez a rajzhoz tartani magát, de azt is elfogadhatjuk, hogy a kismadár folyton változik. Esetleg sablon körülrajzolásával biztosíthatjuk a kismadár (hozzávetőleges) alak állandóságát. A rajzokat elhelyezhetjük egyenes vonalban, vagy két sorban a kakasnál visszafordítva a történetet, „ikonfalat alakíthatunk a külön lapokra rajzolt részletekből,” de kitalálhatunk bonyolultabb kompozíciós szerkezeteket is. A feladat után esetleg hasonló motívumokból új mesét írhatunk.Nagyobbakkal hasonló láncmeseként Kálidászhától „ A felhő-hírnök” kínálkozik, ahol egy elefánt alakú felhő visz szerelmes üzenetet át Indián. (Európa Bp. 1959)
154
Ha az első órákon rajzoljuk, követheti a feladatot a mese sarok kialakítása.
1.1.7. A kóró és a kismadár rajz forgó
Körbeállunk egy nagy papírt. A papírra oda van rajzolva egy csiga alakban tekeredő út. Mindenki megrajzol egy szereplőt a meséből. Megállapodhatunk abban, hogy mindenki csak egy színt használ, vagy kitehetünk középre egy filc készletet, és ebből szedünk el, ahogy épp érjük. Felbonthatjuk a munkát részfeladatokra. Pl. először csak a szereplőket rajzoljuk. Aztán az út kavicsait, vagy néhányan a kavicsok közé fűcsomókat, stb. Következő lépés lehet az útszéli növények rajzolgatása, majd egy újabb körben virágok kerülhetnek rájuk. Következő körben mondjuk a szereplőket gazdagítjuk, végül jöhet a színezés. (Lásd kieg. F. Rajz forgó)Technika: filctoll, vagy színes ceruza, zsírkréta.
November
1.1.8. Élményrajz (Vagy illusztráció)
ÉlménykifejezésÉlményrajzokon a szereplők érzelmeinek kifejezéseAz öröm (születésnapomon, győztem…), bánat (szomorú voltam…), félelem (megijedtem…) megjelenítése.A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése)
Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll
1.1.9. Mese illusztrálása a térbeli problémák feldolgozása
A képmezőben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazásaTéri szituációs feladatok végzése építőkockávalIrányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül)Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekből
Technika: zsírkréta, tempera
1.1.10. Játék az arcunkkal
Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással
Karakter kifejezése arányok torzításávalHasonlóság, azonosság, különbözőség észrevetetéseJellemvonások felismerése képekről, fotókról
155
Technika: plasztikai feladatok
Agyagmintázás, vagy rajz agyaglapra, lapos dombormű fejlesztése.
1.1.11. Tematikusmintázás az előző óra arcmásaiból kiindulva. Egész alakos kompozíciók
December
1.1.12. Bohóc
Készítsetek színespapír kivágással vagy tépéssel csoportképet néhány bohócról, az alábbi szabályok betartásával: mindenki csak egyféle „alkatrészt” gyárthat. (Kéz, szem, száj, orr, fül, stb.) Ezek az alkatrészek persze lehetnek egészen különbözőek. Mindenből annyi példányt gyártsatok, ahány bohócot össze szeretnétek majd állítani. Munka közben nem figyelhetitek egymás munkáját, nem alkalmazkodhattok egymáshoz.
Ha mindenki elkészült rakjátok össze őket csoportképpé, majd ragasszátok fel egy nagy alappapírra. Ha vastagabb fehér papírból dolgoztok, papírmetszetet készítethettek.
Sablonmentesítő feladatként, vagy szigorúbb látvány utáni tanulmányok oldására szolgálhat. Ha nincs színespapírunk, fehér lapra is dolgozhatunk, a méretnek megfelelő rajzeszközzel színezve.A papírmetszetet célszerű vastagabb papírból készíteni. Alaposan ragasszuk fel. Ha a papírmetszet kinövi a magasnyomó gépünk méreteit: áthengerezés után a terem padlójára fektetjük, újságpapír alapra, rátesszük a nyomópapírt, majd a cipőket levéve gondosan végigtapossuk.Ha színes, átlátszó öntapadós fóliából dolgozunk, az ablaküvegre ragaszthatjuk. (Ügyesen kell taktikázni a felragasztásnál, hogy ne kerüljön alá levegő.)
1.1.13. A betlehemi történet
Elmeséljük vagy eljátsszuk a történetet, majd kompozíciós vázlatokat készítünk, vagy jöhet rögtön a rajzolás.
Pasztellkréta
1.1.14. Karácsonyi üdvözlőlapok
Filctollal képeslapokat rajzolunk az előző foglalkozás munkáiból kiindulva, esetleg technikai játékokkal színesítjük a munkát. Viaszkaparás színes alapra, papír, metszet, vagy metszés puha linóba.
1.1.15. Karácsonyi ajándékkészítés
156
Január
1.1.16. A színek világának felfedezése
Ismerkedés a színekkel: a főszínek megismerése, színkeverési próbálkozások, a hideg-meleg színek megismerése, színkontrasztok szerepe, a sötét és világos színek hangulati hatása
A feladatok végezhetők: zenehallgatás után, az évszakok jellemző színeinek megfigyeltetésével, színkompozíciók létrehozásával
Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik
1.1.17. Jégvirágok, hópihék
Figyeljetek meg nagyítóval hópelyheket, vagy jégvirágokat. Próbáljátok megrajzolni, amit láttatok. Fessetek jégvirág-tündérlányt fehér temperával fekete alapra, vagy ragasszatok fehér papírkivágást fekete alapra.Szép jégvirágos ablakot a gyerekek már talán nem is látnak sehol. A kétrétegű, egymáshoz közel lévő, és zárt terű ablakon nem képződik jégvirág. Legkönnyebb persze diával szemléltetnünk, de ha kinn kemény hideg van, és a kettős ablakot kissé szétnyitjuk, valami párásítást biztosítunk, szép jégvirágokat figyelhetünk meg.Hópehelyszerű fraktálokat is tanulmányozhatunk számítógépen. Nagyon jól kell előkészíteni a feladatot, mert nagy a sematizmus veszélye.Fehér temperával festhetünk, vagy fehér papírkivágást ragaszthatunk fekete karton alapra, esetleg tussal lefestett viasz vagy zsírkréta alapba kaparhatunk.
1.1.18. Illusztrációs munka
Nagy László: Ó csodálatos jégvirág:Az előző foglalkozás faktúráival dolgozzunk, papírmetszés, viaszkaparás vagy puha linóba metszés is jöhet.
Ó, csodálatos jégvirág,táncolva megdermedt leány, fátyolos, csipke-kombinés,napvilágomnak ablakán.
Csillag-kripta a két szeme,kialudtak a csillagok,lángudvarukba éjjelremeghíva nem ballaghatok.
Ó, csodálatos jégvirág,mi lesz így velem s teveled?Ha rádlehelek: tovatűnszha megbűvölsz:megdermedek.
157
Február
1.1.19. Mesekígyó
Találjatok ki közösen egy mesét! Kik lesznek a szereplők? Rajzoljátok meg, majd vágjátok ki a figurákat keménypapírból!
A szereplőknek ragasszatok hurkapálca nyelet, játsszátok el a történetet, majd mindenki rajzoljon, fessen egy képet a meséről!
Rögzítsük először a helyszínt, majd a szereplőket. Ezután elindíthatjuk a mesét, vagy választhatunk jellegzetes mesei fordulatokat. Kiadhatjuk csoportmunkában is a feladatot. Elindíthatunk egy történetet. Egyszer volt, hol nem volt… minden gyerek hozzáfűz néhány mondatot, vagy egy eseményt.
1.1.20. Plasztikai feldolgozás
Kiosztjuk a szereplőket, bútorokat, helyszíneket, háttereket. Dolgozhatunk agyagból, textilből, csuhéból, stb.
1.1.21. Farsangi jelmezek terve
A jelmezek készülhetnek az iskolai farsangra, vagy tarthatunk saját csoportfarsangot. Ekkor a jelmezek lehetnek képzőművészeti jellegűek, azaz semmit nem ábrázolnak, csak épp érdekesek, vagy szerepjáték jellegűek. Esetleg foglalkozás után még ott maradhatunk egy kis disco-ra, vagy akár külön estét is szánhatunk rá. Ez történhet csoportonként, de több csoport is összefoghat egy közös farsangra. A farsang lehet egyszerű mulatság, persze ezt sem árt játékokkal színesíteni, vagy lehet valami keretjátéka. (Egy ilyen keretjáték lehet, pl. egy időlaboratórium, ahol elromlik egy időgép, és a világ minden idejéből és tájáról gyűjt össze alakokat. Ekkor mindenki beöltözhet bárminek, nyilván lesz egy király az udvartartásával, aki elrendelheti, hogy amíg a gép visszaviszi őket, folytatódjék a mulatság. A szereplők játsszák a szerepeiket. Persze nem árt előre egyeztetni bizonyos fordulatokat, nehogy mondjuk egy gengszter rögtön az elején lelőjjön mindenkit. Keretjáték lehet egy mese is, amiben van valahol egy bál, ekkor persze a történet többi része csak felvezető vagy záró eseménysor, a legtöbb időt a bál jelenti.)
1.1.22. Farsang
A tér ábrázolása
A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján. (állatkertben, cirkuszban, farsangi bál)Emlékképek készülnek a farsangról, vagy a jelmezkészítésről.
Tüzem lobogóm
Lobog tulipán szoknyád,
Hurrá
Szaladj, ha akarod látni, fuss!Kitört a fák forradalma!Szaval a száműzött Március!Jégkirályt lincsel a Tarna!
Március! Március! Március!Lángok a barackfaágon!
158
leng liliomláng sálad,szikrás szél fúj, s lobot vethajad is: csupa láng vagy!
Élek-halok a fényért,égj hát gyönyörűm lángolj!Tüzem, lobogóm vagy már.Lobbantsd rám, ifjúságom!
Tevékeny éj
Virágporos szél jár a kertben.Szeretkezik vele a másik.Sziromszoknyája földre lebben.s magát megadva, önfeledtenhangolja át az éjszakát.
Március
1.1.23. Utassy József tavaszi verseinek illusztrálása Vázlatok1.1.24. Kivitelezés1.1.25. Kiállítás, múzeumlátogatás1.1.26. Múzeum vagy kiállítás közös látogatása. Lehetőség szerint néprajzi anyag
megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek)
Április
1.1.27. A kiállítás képei
A látottak feldolgozásaTovább pedig műhely előkészítőkCsoportkiállítás rendezése
159
Ünnepek évköre
JelmagyarázatNemzeti ünnepekLiturgikus ünnepekNépszokások
160
IV. 1. A kollégium bemutatása az alapító okirat tükrében
A kollégium a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Kollégium
kollégiuma. Szervezetileg a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium
és Kollégiumhoz tartozik. Országos beiskolázású, koedukált kollégium, mely maximum 50 fő
elhelyezését tudja biztosítani.
Szakmai tekintetben önálló szervezeti egység, a kollégiumra vonatkozó kérdések esetében a
nevelőtestület jogkörét a kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok gyakorolják.
Gazdasági tekintetben a kollégium költségvetését, illetve a kisegítő tevékenységből származó
bevételeit az intézményi költségvetésen belül elkülönítetten kezeli az intézmény gazdasági
vezetője. Ezek tervezéséhez, felhasználásához a kollégiumvezető egyetértése szükséges.
IV. 1. 1. Alaptevékenysége
A kollégium elsősorban a vidéki, de indokolt esetekben a helyi középiskolai tanulók részére
nyújt biztos hátteret az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez, a szabadidő
értelmes eltöltéséhez.
IV. 1. 2. Kiegészítő tevékenységeA kollégium szabad kapacitásának korlátozott mértékű hasznosítása. (szálláshelyek kiadása).
IV.2. Alapelvek
A Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Kollégium katolikus
intézmény. Céljainak tekinti a keresztény értékrend kialakítását. Keresztény értékrendjével,
vallásos hitéleti megközelítésével járul hozzá olyan pedagógiai struktúra kialakításához,
amelyben a gyerekek személyisége megfelelően fejlődhet. A korszerű műveltség átadása
mellett a keresztény elvek válnak nevelési eszménnyé.
Alapvető feltételként elvárja az értékrendhez való pozitív hozzáállást minden nevelő,
dolgozó, diák és szülő részéről. A vallásos életben való aktív részvétel feltételeinek
161
megteremtésével biztosítja a közösségben fejlődés lehetőségét. Szándékunk a hitéhez,
vallásához hű keresztény értelmiség, a munkát szerető és megbecsülő fiatalok nevelése.
A kollégium lehetőséget nyújt a harmonikus közösségi élet, a barátság, az összetartozás
megtapasztalására, megvalósítására.
A kollégium felelős a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a közösség
kialakításáért. Ennek érdekében a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek
kibontakoztatásában, a családi életre való felkészítésben együttműködik az iskolákkal, a
szülőkkel.
IV. 3. A kollégium társadalmi szerepe
1. A kollégium megteremti a feltételt azon tanulók számára, akik lakóhelyén ill.
megfelelő családi körülmények hiányában nincs lehetősége a továbbtanulásra.
Saját iskolánk tanulói mellett kis létszámban felvételt nyernek a város egyéb
középiskolában tanuló keresztény családok gyermekei is.
2. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai
célkitűzéseit. Kiegészíti az iskolai, családi nevelést.
3. Elősegíti a társadalmi szerepek tanulását a közösségi együttélés során. Segíti a
minőségi tudáshoz való hozzáférést, az esélyteremtést.
4. Az iskolával együtt támogatja azon felekezetek működését, amelyek párbeszédet
folytatnak a katolikus egyházzal. Számukra biztosítja a kollégium programjainak
kialakításában a részvételt az iskolai szervezettel való összhangban.
IV. 4. A kollégium nevelési célja
IV. 4. 1. A kollégium fő koncepciója: tudásközvetítő kollégium létrehozása
A tanulók szocializációjának, egészséges fejlődésének, tanulásának, sikeres életpályára való
felkészítésének segítése. Kiegyensúlyozott, - Istennel, társaival, önmagával harmonikus
kapcsolatban élő személyiség formálása, kibontakoztatása.
Olyan kollégiumot szeretnénk:
162
- ahova “hazamegy” a tanuló az iskola után
- amely “jó család”
- szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, (nevelő) következetessége
szeretettel párosul.
- igyekszik többletlehetőségeket nyújtani a tudás gyarapításához
- amely “érdekes lakóhely”, tele tudás -, képesség fejlesztési alkalmakkal,
kapcsolatteremtési – építési lehetőségekkel
- amelyben a diákok észrevétlenül sajátítják el az érdekkifejeződés, ütköztetés,
érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit
- amely segít a sikeres életpályára való felkészülésben
Ezek a célok olyan kollégiumot feltételeznek, amely:
- humanista
- szeretetteljes légkörű
- gyermekközpontú
IV. 4. 2. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei- a nevelésben az alapvető emberi jogok, szabadságjogok, a gyermekeket megillető
jogok betartása, demokratikus és humanista elvek alkalmazása
- a tanulók számára lehetőségek nyújtása az elmélyült vallási életre, fölkészülés a
szentségekre, egyházi ünnepek megtartása)
- a katolikus, keresztény értékrend, mint szellemiséget meghatározó követelmény
érvényesítése
- a tanári tevékenységében a diák iránti bizalom és szeretet érvényesítés
- nevelési eljárásokban az alapvető erkölcsi normák érvényesítése
- minden nevelői tevékenységben az egyéni és életkori sajátosságok szem előtt tartása
- társadalmi eredményességre való törekvés, az önművelés igényének kialakítása
- a szülői indíttatások, elvárások, igények mindenkori figyelembe vétele
- a kapcsolódó iskolák oktatási és nevelési tevékenységének nyomon követése
- a kisebbségek identitástudatának tiszteletben tartása és fejlesztése, társas kapcsolatok
tisztelete
- a tanulói öntevékenységre, önszerveződő képességre alapozott együttműködés
kialakítása
163
IV. 4. 3. A kollégiumi nevelési feladatai
IV. 4.3.1. A tanulási kultúra fejlesztése
Fontos a tanulási motívumok fejlesztése, amelyek elősegítik annak kialakítását, hogy a
tanulás a diákok életprogramjává váljon. A nevelési folyamat fejlesszen olyan motivációkat a
diákokban, hogy a tanulás nem csupán kötelesség, hanem igény legyen.
Az eredményesség fokozásához fejleszteni kell a tanulási, megismerési és gondolkodási
képességeket. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a diákok elsajátítsák a helyes, hatékony
egyéni tanulási módszereket.
A helyes tanulási kultúra kialakításának részfeladatai
- egészséges versenyszellem, sikerélmény felkeltése, sikervágy kialakítása
- követelmények folyamatos emelése
- a tanulás, tudás értékének elismerése
- felfedezési vágy felkeltése
- az eredményes, egyénre szabott tanulási módszerek megismertetése
- a tanulmányi munka eredményeinek folyamatos visszajelzése, minősítése
- felkészítés az életfogytig tartó tanulásra
Elvárások a kollégiummal szemben
- a zavartalan tanulás feltételeit biztosítani
Nevelőkkel szemben:
vegyék figyelembe:
- az iskolai elvárást
- a tanulók egyéni szokásait
- a tanulók elért eredményeit
Tanulókkal szemben:
kapjon hangsúlyt:
164
- a képesség
- a szorgalom,
- az eredmény.
IV. 4. 3.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
Kezelni kell a tanulók közötti műveltségbeli, képességbeli különbözőségeket. Ehhez
változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell keresni. Az iskolákkal
együttműködve kell feltárni a lemaradó és a tehetséges tanulók körét, meghatározni a
felzárkóztatás, tehetséggondozás és speciális érdeklődés kielégítésének lehetséges és
szükséges formáit, annak érdekében, hogy a lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő
képességű tanulók kibontakoztatása biztosított legyen. Feladatunk a választott vagy
választandó pályák megismerési lehetőségének, az élet és pályakezdés megkönnyítésének
biztosítása.
Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása és pályaorientáció részfeladatai:
- a lemaradókkal egyéni törődést igénylőkkel való foglalkozás, alapok pótlása az
esélyegyenlőség biztosítása érdekében
- koordinálás az iskolával, korrepetálások szervezése, felkészültségi szint ellenőrzése
(hagyományos és alkalmi felzárkóztatás)
- módszertani tanácsadás, tanulói szokásrend kialakítása, tanulópárok, segítők
megszervezése
- versenyek szervezése, tanulók felkészítése
- életpályák, hivatások, szakmák és munkalehetőségek megismertetése (az európai
tagállamokban való munka lehetőségei is)
- az érdeklődésnek, tudásnak és lehetőségeknek megfelelő pályaorientálás,
pályaválasztás
- speciális és pályakezdésre felkészítő foglalkozások szervezése
IV. 4. 3. 3. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése
Az egyén helye, szerepe és fejlődése nem oldható meg közösség nélkül. A kölcsönhatás
jelentős, sőt nem hagyható ki belőle a nevelő szerepe sem. A kollégium feladata, hogy
megfelelő ismeretekkel, mintákkal segítse a tanulók személyiségének stabilizálását, saját
165
értékrendjük kiépítését, ezzel esélyt adva arra, hogy képesek legyenek bizonyos
élethelyzeteket önállóan megítélni, értékek, ideológiák között felelősségteljesen
választani, döntéseken hozni.
A több éven át tartó együttélést úgy kell alakítani, hogy gyakorló terepe legyen a pozitív
közösségi szokások közvetítésének, a szociális készségek fejlesztésének, a közösségi
együttélés szabályai megtartásának. Ezzel felkészülnek a társadalmi elvárásokra
(tolerancia, empátia, konfliktuskezelés, stb.) a családi életre.
Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kell kapnia a DÖK-nek.
A kollégiumunk feladata vallásos lelkületű, a keresztény egyház tanítása szerint élő,
tevékenykedő ember formálása, a keresztény értékrend kialakítása, elfogadása.
IV. 4.3.3.1. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztésének részfeladatai
- a közösségi szinteken a működési szabályzatok megismertetése és értelmezése
- a szabályzók ciklikus felülvizsgálata
- elsődleges közösségek kialakítása, szervezése, fejlesztése
- az iskolai tanulókkal, az osztállyal való aktív kapcsolat elősegítése
- közös értékek megbecsülése, felelősségtudat kialakítása, anyagi felelősségre vonás
szerepe
- a pozitív közösségi erőnek, az egyén viselkedésére kifejtett hatás erősítése
- társas kapcsolatokban:
empátia
tolerancia
kooperáció hatékonyságának erősítése
- családtagi szerepek elsajátítása
- a jogok és kötelességek azonos hangsúllyal való szerepeltetése
- a DÖK lehetőségeinek kihasználása, a diákönkormányzati szerep növelése a belső
ügyek intézésében
IV.4.3.3.2. A keresztény értékrend kialakításának feladatai
- átfogó kép kialakítása a vallásokról, kiemelten a történelmi egyházról, azok egyénben
és társadalomban betöltött szerepéről
166
- az egyházak napi működésének, aktuális tevékenységének a megismertetése
- karitatív tevékenység kialakítása
- vallási tolerancia
- igény szerinti szentségi felkészítés
- lelki napok, ünnepek, hitélettel kapcsolatos versenyek, vetélkedők szervezése
IV. 4.3.4. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés
A testi és mentális képességek megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életmód
kialakításához lehetőséget kell biztosítani. Segíteni kell, hogy belső igényszintre emelkedjen
az egészséges és kultúrált életmód. Testi – lelki egészséget megőrző ismereteket pozitív
életmintát adni, gyakorlati képességeket elsajátítatni.
A kollégium kulturális és sportéletének hozzá kell járulni, hogy egészséges és helyes
életmódmintát adjon
Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a kollégium minden részletében otthonos, esztétikus
közeg legyen, meg fejleszti az ízlést, az igényszintet.
Az intézményi sajátosságból fakadó követelmény a helyes környezeti szemlélet kialakítása.
Észre kell vetetni a környezetük minden olyan jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket
szebbé, tisztábbá tehetik, védhetik önmaguk, lakóhelyük, országunk, ezzel FÖLDÜNK
élővilágát a pusztulástól.
IV.4.3.4.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai
- motivációs rendszer kiépítésével belső igényszintre emelni az egészséges életmódot
(időbeosztás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés stb.)
- mozgási és sportolási lehetőséget biztosítani a testi képességek fejlesztéséhez
- meg kell teremteni a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét
- olyan ismereteket kell adni, amely elősegíti az egészségük megóvását, segít a káros
szenvedélyek elkerülésében (drog, dohányzás, ital)
- beszélgetni kell a tiszta párkapcsolatról, és a felelőtlen nemi élet veszélyeiről
- lehetőséget kell biztosítani olyan kapcsolat kialakítására, hogy a tanulók tudjanak
beszélni szorongásaikról, félelmeikről
IV. 4.3.4.2. Esztétikai nevelés feladatai
167
- Bemutatni az ember, a tárgy, a környezet esztétikumát, ezzel az igényszint emelésére
motiválni.
- Lehetőséget teremteni művészeti alkotások megismerésére, mint az esztétikum
kiteljesedésére helyes értékítéletre értékrendre példát adva.
IV.4.3.4.3. Környezeti nevelés feladatai
- olyan tevékenységeket kell szervezni, amelyek a környezet tisztaságának megőrzését,
az élővilág, a levegő, a víz a talaj szennyezettségének megakadályozását segítik
- a környezetvédő szakkör tanulóinak bevonása a felvilágosításba
- aktivizálni kell a tanulókat, hogy mindenki számára legyen természetes a
környezetének rendben tartása
- tudatosítani kell az ember alkotta, épített környezet értékeit
- rá kell mutatni a természeti erőforrások ésszerű, nem pazarló felhasználására az egész
bioszféra megőrzése érdekében
- ki kell alakítani a környezetbarát fogyasztói szokásrendet
IV. 4.3.5. Önismeret fejlesztése, korszerű világkép kialakításának segítése
A pedagógiai értékelésnek segíteni kell a tanulókat, hogy kialakuljon helyes önismeretük.
Segíteni kell a sikerek, kudarcok (egyéni és csoport) feldolgozását. Meg kell teremteni azt a
légkört, amelyben fejlődik, reálissá válik, önértékelésük. A teljesítmény helyes értékelésével
meg kell akadályozni az önbecsülés hátrányos kialakulását (kisebbrendűség, önteltség). Az
ilyen tanulókra fokozott figyelmet kell fordítani.
Tudatosítani kell: a magyar nyelv összefogó erő. Kultúránk, művészetünk örökségét, régi és
új értékeinket meg kell becsülni. Ezek segítségével jussunk el egy átfogó világkép
kialakításához, melyben helye van hazánk területén élő nemzetségeknek, kisebbségeknek, a
határainkhoz túl élő magyarságnak, Európának és minden nemzetnek.
IV.4.3.5.1. Az önismeret fejlesztésének feladatai
168
- bővíteni kell a természeti és társadalmi, napi események megismerését, ezzel a
tanulók személyes azonosságtudatát fejleszteni
- cselekvések és tevékenységek megismerése, értékelése
- a diákönkormányzat, tanulói közösségek, öntevékeny, a közösség tagjaira gyakorolt
önmegismerő szerepének erősítése
IV. 4.3.5.2. A korszerű világkép kialakításának feladatai
- nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése
- az elbocsátó környezet hagyományainak megbecsülése
- nemzetünk történetének ismerete
- az anyanyelv szeretete, tiszta használata
- nemzeti szimbólumaink tisztelete
- pozitív, előítélet mentes vélemények kialakítása a hazánkban élő nemzetiségekkel,
kisebbségekkel – nemzeti érzéseik tiszteletben tartása
- határon kívül rekesztett magyarság problémáinak ismerete, kapcsolatkeresés velük
- az európai kulturális hagyományok megismerése, törekvés befogadására
- egyetemes emberi jogok elfogadása
- a béke megbecsülése, az erőszak elutasítása
- Európa és az emberiség globális problémáinak érzékeltetése
IV. 5. A kollégium működése
IV. 5. 1. Személyi feltételek, elvárások
A kollégium vezetője a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és
Kollégium igazgatóhelyettesi feladata mellett látja el a kollégium vezetését. Dönt a
felvételeknél, vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti a dokumentációknak.
A kollégium kis létszámához 2 fő teljes állású, állandó alkalmazottat engedélyezett a
fenntartó. Ők látják el az ügyeleteket is. Irányítják a tanulást, a szabadidős foglalkozásokat.
Elvégzik az adminisztrációs teendőket. Heti 1 órában az iskola hittanára tart foglalkozást a
169
kötelezően szabadon választott foglalkozás keretében. A nevelők életkori és szakos
összetételben megfelelőek a feladat elvégzéséhez, (matematika-fizika, magyar – német) A
szűkebben vett feladataikon kívül egyéb kvalifikációval is rendelkeznek.
Megfelelnek az elvárásoknak:
- rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken (egyik kolléga jelenleg átképzésen is)
- ismerik, alkalmazzák a különböző pedagógiai eljárásokat
- egyéniségük, felkészültségük mintát ad a diákoknak (egyik nevelőnknek hasonló korú
gyermekei vannak)
- megfelelő empátiával rendelkeznek, a tanulók bizalmát élvezik
- együttműködnek a vezetővel, az intézmények tanáraival
A kollégiumban nem pedagógusi munkakörben dolgozók munkáját a gyermekközpontúság
jellemzi. Egy fő takarítónő, udvaros, gondnok, akik az intézmény főállású dolgozói,
részmunkaidőben látják el a kollégium egyéb feladatait.
IV. 5. 2. Tárgyi és környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban
A kollégium épülete a Kalocsa-Kecskemét Érsekség tulajdonát képezi. Az iskolától kb. 250
méterre fekszik. A hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi
szabályoknak megfelelő. Két épületből áll. A főépület kétszintes. Itt találhatók a hálók,
nevelői szoba, porta, melegítő konyha, ebédlő, társalgó, orvosi szoba, betegszoba, tanuló,
társalgó, fürdőszobák, WC-k. A földszintes épületben tanuló, szabadidős szoba, raktár, WC
van. A hálók egyben lakószobák is, 2-4-6 főre berendezettek. A fiúk, lányok elkülönítve
vannak elhelyezve. A 2 hektáros udvar és park, a szobák berendezése egészséges és
biztonságos körülményeket tesz lehetővé a tanuláshoz, pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez.
Könyvtár, számítástechnika terem, testedző szoba az iskola épületében található, ezt a tanulók
délutáni foglalkozásokon igénybe vehetik. Az étkezés az iskola ebédlőjében biztosított. A
vacsorát a kollégium épületében kapják a tanulók. Az ebédlő a kiszolgáló helyiség az
előírásoknak megfelelő.
170
IV. 5.3. A kollégiumi élet megszervezése
A kollégium belső életét a házirend és a napirend szabályozza. Ezen dokumentumok
elkészítésénél figyelembe vesszük a jogszabályi kereteket, az iskolák, a szülők, a tanulók
igényeit. A belső arányokat próbáljuk a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazítani.
A kollégiumi élet megszervezésében jelentős helyet kap a diákönkormányzat. Lehetőséget
kapva, hogy gyakorolják a problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit.
IV. 5.3.1 A kollégium fórumai
IV. 5.3.1.1. Nevelőtestületi
Iskolával közösen rendezetteken kívül
- tanév eleji előkészítő: év végi értékelés
- heti megbeszélések, elmúlt hét értékelése, feladatok összehangolása
- rendkívüli megbeszélés sürgős döntés esetén
- kollégiumi szülői értekezlet évente két alkalommal
- fogadó órák (igény szerint)
IV. 5.3.1.2. Diákközösség
- közgyűlés évente két alkalommal meghatározott napirenddel
- rendkívüli közgyűlés
- csoportgyűlés havonta
- heti értékelés, tanulói beszámolók
- diákönkormányzati ülés a munkaterv szerint
- célfeladatra szerveződve eseti igény szerinti megbeszélés
IV. 5.3.2. Hagyományteremtés és ápolás
Arra törekszünk, hogy a kollégiummal történő első találkozás szorongását feloldjuk.
Levélben üdvözöljük a tanulókat és a szülőket, tájékoztatjuk a kollégiumi élet
követelményeiről.
- felvételkor bemutatjuk a kollégiumot
- szeptemberben fogadjuk az elsősöket,
171
- a diákönkormányzat megszervezi a környezet, a város bemutatását
- végzős tanulókat búcsúztatjuk
- ünnepi programokat szervezünk
- nemzeti és egyházi ünnepen kapcsolódunk az iskola programjaihoz
- városi ünnepeken képviseljük a kollégiumot
- jeles napokat, személyes jellegű ünnepeket bensőséges keretek közt tartjuk
IV. 5. 4. A kollégium kapcsolatrendszere
A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott
IV. 5. 4. 1. Közvetlen kapcsolat- szülőkkel – évente két alkalommal szülői értekezlet, a fogadó órák az iskola fogadó
óráihoz kapcsolódnak, probléma esetén azonnali kapcsolat
- iskolákkal – az iskola értekezletein a kollégiumi nevelők részt vesznek, a kollégium
vezetője egyben az iskola igazgatóhelyettese, egy nevelő óraadóként dolgozik az
iskolában, így a kapcsolat napi
- fenntartóval
- iskolaorvossal
IV. 5. 4. 2. Közvetett kapcsolatok- Kalocsa Város Önkormányzata
- Alapművészeti Iskolák
- Városi Közművelődési Intézmények
- Uszoda
- Gyermekjóléti szolgálat
- Viski Károly Múzeum
- Érseki Könyvtár
- Máltai Szeretet Szolgálat
172
IV. 6. A kollégiumi tevékenység szerkezete
Meghatározója, hogy kollégiumunk kis létszámú, kevés nevelővel és ellátó személyzettel
rendelkezik. Ezért a tevékenységek szervezésénél a körültekintő feladat meghatározás, az
összefogás, a munkák folytonosságának súlyozása, a szervezések, megoldások koncentrálása
a legfontosabb. A mindent átlátás szükségessége meghatározó eleme a tevékenységünknek.
IV. 6. 1. A kollégium működéséhez szükséges ellátási tevékenységek
Ezek a tanulók életkorának megfelelő lakhatási feltételek biztosítását, a megfelelő színvonalú
biológiai és egészségügyi feltételrendszer megteremtését foglalják magukba.
IV. 6.1.1. Tanári tevékenységrendszer
- A kollégiumi tanár részt vesz olyan speciális kollégiumi feladatok irányításában, mint
a lakószobák elosztása, szoba és szekrénykulcsok regisztrálása, kiadása, beszedése.
Irányítja a szobák, helyiségek berendezését, tanév elején. Elkészíti a leltárfelvételt és
elvégzi az év végi átvételt. Folyamatosan figyelemmel kíséri a feltételrendszer
rendeltetésszerű használatát, a vagyonvédelem és az állagmegóvás érdekében.
- Az általa átvett kollégiumi eszközökért erkölcsi, bizonyos meghatározott esetekben
anyagi felelősséggel tartozik.
- A tanulói ügyeleti rendszert felügyelő tanárnak irányító, szervező, ellenőrző feladata
van.
- A kollégiumi nevelő a kollégiumvezető által meghatározott beosztás szerint végzi
ügyeleti és nevelőoktató munkáját. Az elfogadott beosztás szerint a pihenő és
munkaszüneti napokon (szükség esetén éjszaka is) teljesíti ügyeleti munkáját.
- Munkáját a kollégiumi nevelő munkaköri leírásában foglaltak szerint látja el.
- Ügyeleti időszakában ellátja a területfelelősi feladatokat, ellenőrzi a közös
helyiségeket, és a speciális kiszolgáló egységeket.
IV. 6. 1.2. Tanulói tevékenységek
173
A kollégiumi tanulók részt vesznek környezetük rendben tartásában, a napi kollégiumi
életvitel gördülékeny lebonyolításában.
- Napi váltással a havi beosztás szerint ellátják a portaügyeletet.
- Hálófelelősök heti beosztás szerint végzik a hálók takarítását.
- A folyosó ügyeletesek napi beosztással biztosítják a közös helyiségek rendjét.
- Ebédlőügyeletesek előkészítik és helyreállítják vacsorához a helyiséget.
- Elvégzik a többféle hasznosítású termek átrendezését.
- Külön feladatként elvégzik a kollégium környékének rendben tartását.
IV. 6. 1.3. Egyéb tevékenységek
- A kollégiumi tanulók orvosi ellátását a kollégiumhoz rendelt háziorvos oldja meg.
- A kollégium adminisztrációs szükségleteit a kollégium vezető és az iskola gazdasági
hivatala oldja meg.
- A létszámnyilvántartást, a túlóra elszámolás ellenőrzését és a tanulókkal kapcsolatos
napi adminisztrációt a munkaköri leírás alapján a kollégiumvezető végzi.
- A gondnoki feladatokat az iskolagondnoka látja el.
- Portási feladatokat a nevelők illetve tanulók végzik.
- A nevelő ügyel a folyosók, kapuk zárására.
- A berendezések karbantartását az iskola karbantartója végzi.
IV. 6. 1.3.1. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok
A kollégium mivel integrált intézmény, a feladatellátást intézményi szinten kell biztosítani.
Valamennyi pedagógus, nevelő alapfeladata a veszélyeztető körülmény feltárása, megelőzése,
megszüntetése, a szükséges tájékoztatás megtétele a kollégiumvezető, szülők, gyermek és
ifjúságvédelmi felelős irányába.
Az intézményvezető felel a feladatok megszervezéséért.
Feladatok:
174
- kapcsolat a családdal, szülői támogatás igénybevétele, tanácsadás
- anyagi támogatás megszervezése
- gyermekvédelmi hálózat igénybevétele
- karitatív, lelki segélyszolgálat nevelési tanácsadó igénybevétele
- nyilvántartások vezetése, prevenciós feladatok ellátása (programok szervezése)
IV. 6. 2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások szerkezete
- Csoportos és egyéni foglalkozások keretében tervezzük attól függően, hogy mi a
foglalkozás célja, jellege.
- A tanulók neveltségi szintje és tanulmányi eredménye alapján a foglalkozások
kötelezőek, kötelezően választandók, illetve szabadon választhatók.
IV. 6.2.1. Tehetség kibontakoztatását, felzárkóztatását segítő foglalkozások
- A napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás)
közvetlen tanári irányítással történik, a napirendben előírt időkeretben, nyugodt
felkészülést biztosító körülmények között.
- A nevelőtanár az osztálynapló alapján folyamatosan nyomon követi a kollégista
iskolai munkáját. Az osztályzatokat vezeti a csoportnaplóba. Külön füzetbe vezeti a
tanuló fejlődésével, nehézségeivel kapcsolatos észrevételeit, a szükséges és megtett
intézkedéseket. A kollégiumi ellenőrzőkönyv útján a nevelő kapcsolatot tart az iskolai
tanárokkal, osztályfőnökkel edzővel.
- A lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatása) a csoportvezető tanárok szervezése
alapján történik, a középiskola nevelőinek bevonásával.
- Külön foglalkozunk ezekkel a tanulókkal, vagy felvesszük a kapcsolatot az iskolai
szaktanárral és közösen biztosítjuk a tanulók korrepetálásra járását.
- A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása céljából a kollégium az iskolával
együttműködve alakítja ki programját.
Versenyekre, OKTV-re való felkészítés.
Kollégiumi vers- és prózamondó versenyre való felkészítés.
175
Irányítás a megfelelő foglalkozásokra (egyetemi előkészítő, iskolai
szakkörök).
Reális énkép és önértékelés segítése.
Önképzés segítése, szakkörök szervezése.
Élet és pályakezdést segítő foglalkozások és azokra vizsgafelkészítés.
IV. 6. 2.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások
- Csoportfoglalkozások keretében történik a tanulócsoport életével kapcsolatos
feladatok, tevékenységek megbeszélése.
- A kollégiumi tanárok célirányos felmérések (szociológia, szociometriai stb.), a
tanulókkal folytatott beszélgetések, interjúk, kollégáktól és a külső személyes
kapcsolati forrásokból szerzett információk, valamint a tanuló megfigyelése alapján
megismeri a kollégisták személyiségét, és a tanév elején tervet dolgoz ki a tanulók
személyiségének fejlesztésére.
- Élethelyzetek felvételével, aktuális események megbeszélésével, videó filmek
tanulságának megvitatásával rávezetjük a tanulókat a helyes viselkedési szabályokra,
a drogok káros hatására, a kötelességtudat, lelkiismeret és a jövőben való hit
fontosságára.
- Foglalkozásokat szervezünk a diákönkormányzati tanács részére azzal a céllal, hogy
válasszák ki és tanítsák be az utánpótlást és gyakorolják a közösség pozitív
formálásának és a nem kívánatos közösséget negatív hatásokkal terhelő jelenségek
megszüntetésének módszereit.
- Fokozatos szoktatással (figyelmeztetés közöntésre, helyes testtartásra, szabatos
beszédre, gondos ágyazásra, udvariasságra, rend megtartására stb.) kialakítjuk a
pozitív szokások gyakorlóterületeit.
- Személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget biztosítunk a
tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják és ezek megoldására tanácsot
adunk.
- Ha valamelyik tanulónál súlyos magatartási problémák jelentkeznek, felvesszük a
kapcsolatot a szülőkkel és az osztályfőnökkel, még mielőtt fegyelmi eljárást kellene
indítanunk, és a tanuló bevonásával megbeszéljük a számára legkedvezőbb kiutat.
176
IV. 6. 2. 3. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások
- Elsősorban csoportfoglalkozásokat tervezünk, amelyekben a kollégium és az iskola
személyi és tárgyi lehetőségeire építve meghatározó szerepet kap az egészséges és
kultúrált életmódra nevelés, a kommunikációs és vezetési képességek fejlesztése, a
diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása, az irodalmi, képzőművészeti,
zenei és vizuális képességek fejlesztése.
- Védőnő, orvos, pszichológus aktuális kérdésekben tart előadást
(szenvedélybetegségek, urológiai, nőgyógyászati problémák, párkapcsolatok).
- Színház, mozi, múzeumok látogatását, kiállítások, tárlatok megtekintését tervezzük.
- A kollégiumban művészfilmek videó vetítését, élménybeszámolókat, híres emberek
meghívását tervezzük.
- Saját tanulóink közreműködésével zenés ill. irodalmi műsorokat szervezünk.
- Kirándulások, természetjárás (gyalogtúra, kerékpáros túra) alkalmával az elrettentő
környezetszennyezés bemutatásával vagy környezeti katasztrófák híreinek
megvitatásával rádöbbentjük a tanulókat a természet és környezetvédelem
jelentőségére.
- Pályázatot írunk ki kollégiumunk környezetének csinosítására, a tisztaság
fenntartásának biztosítására, amelyet nyilvános fórumon megvitatunk, és akkor
jutalmazunk, ha a végrehajtásában a tanulói közreműködést is megszervezik a
pályázók.
177
IV. 7. A kollégiumi nevelés eredményessége
A kollégiumi évei alatt a tanulót sokféle hatás éri. Nem szakad meg kapcsolata a szülői házzal
sem. Idejének jelentős részét az iskolában tölti. Megtartja a régi, de kialakítja az új baráti
körét is. A kollégiumban kialakított „mikro-társadalom” sem függetleníthető a mindent
befolyásoló „makro-társadalomtól”.
Az összetett, bonyolult nevelési folyamatban a kollégium feladatát abban látjuk, hogy
tevékenységét hangolja össze a társadalom összes nevelési fórumával, és ezekkel
együttműködve járuljon hozzá, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait, sajátítsa
el a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az
állampolgári létben az önálló életvitelhez szüksége alapvető ismereteket, képességeket,
értékeket.
IV. 7. 1. Ellenőrzési és értékelési tevékenységek
- A tanulmányi teljesítményeket és a neveltségi eredményeket vizsgáljuk.
- Folyamatosan ellenőrizzük a tervezett cél és a meglévő helyzet közötti viszonyt.
Egyes tanulók esetében:
megfigyeljük tanulóinkat,
célirányos beszélgetést folytatunk velük,
írásos felmérést végzünk
pedagógiai helyzetelemzés folyamán vizsgáljuk reakcióikat,
elemezzük iskolai, kollégiumi dokumentumaikat, munkáikat,
a visszalátogató kollégista tanulók tapasztalatait felhasználjuk
nevelőmunkánkban.
Csoportoknál, közösségeknél megvizsgáljuk:
a csoport, közösség felépítésének, belső mozgásának sajátosságait,
tevékenységrendszerének jellemzőit, tartalmát, hatékonyságát,
a közösség stílusát, hangnemét,
a közvélemény minőségét.
178
Nem a lexikális ismereteket mérjük hanem a produktumot.
Vizsgálnunk kell:
- elsajátítja-e és követi-e a tanuló az alapvető erkölcsi normákat?
Mérhető produktumok: a szekrényrendben, hálórendben, beszédmódban bekövetkező
változás. A rongálások száma lecsökken. A diákönkormányzat kisebb tanulói problémákat
önállóan megold. A lopások száma lecsökken. Nő a bizalom egymás és a nevelők iránt stb.
- képes-e a tanuló az egészséges és kulturált életmód kialakítására?
Mérhető produktumok: igényli a tornát, sportolási lehetőségeket, időbeosztása célszerű,
ebédlő és közös helyiségek használata kultúrált, étkezése kultúrált, filmekkel, könyvekkel
szemben igényes, nő a színházlátogatók száma, műsorokat szervez, szerepeket vállal stb.
- képes-e az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére?
Mérhető produktumok: a csoport a rábízott feladatot a diákönkormányzat a felmerülő
problémákat önállóan megoldja, kapcsolatot teremtenek más kollégiumokkal, fórumokkal stb.
- másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a
szolidaritás jellemzi-e?
Mérhető produktumok: megvédi az alsós kollégistát agresszív társától, a gyengébbek
kiszolgáltatottsága megszűnik, a durva avatási szertartások megszűnnek, segíti társait a
tanulásban, ételét önként megosztja, nemes célokért lelkesedik, gyűjtést szervez stb.
- Tudása versenyképes-e, önértékelő képességére, szakmai felkészültségre alapozva
választ tud-e adni a szakmai kihívásokra?
Mérhető produktumok: részt vesz belső és kollégiumok közötti versenyeken, felismeri saját
gyengéit, hiányosságait és törekszik ezeken változtatni, helyzetfelismerése jó, értékelése
reális stb.
A tapasztalatok alapján elemezzük nevelésünk hatékonyságát és meghatározzuk a szükséges
korrekciót, továbbfejlesztést.
179
A kollégiumi csoportvezetők minden év elején és év végén helyzetképet adnak csoportjuk
tanulmányi és neveltségi szintjéről, és ezek függvényében állítják össze nevelési tervüket. A
félévi eredmények alapján szükség esetén módosítást hajtunk végre.
IV. 7. 2. Sikerkritériumaink
A kollégiumi nevelőmunkánk akkor eredményes, ha céljaink az alábbiak szerint valósulnak
meg:
Ha diákok többsége helyes önismerettel rendelkezik, önjellemzése közel egybe
esik környezetének megítélésével
Ha az együttélés normái a társas kapcsolatokban pozitívan nyilvánulnak meg, a
diákok többsége:
elfogadja a másságot
megértő a környezetében élőkkel
együttműködő társaival és a felnőttekkel szemben
Az értékelő rendszer akkor működik hatékonyan, ha a tanulók hosszú távú
érdekeit szolgálja és a belső szabályzók betartását erősíti:
csökken a napi és a „Házirendet” megsértők aránya
a diákok személyes érdekeit szolgálja
Ha a személyes beszélgetések (tanár-diák) száma nő, ha a tanár-diák
kapcsolatban a bizalom erősödik és ez a diákok elégedettségét növeli
Ha a diákok többségénél az önálló életvezetési gyakorlat kialakul.
döntésképesség
együttműködés
érdekérvényesítés területén
ha a demokratikus intézményrendszer a törvények alapján működik
ha a tanulók többségénél belső igénnyé válik az egészséges életmód
ha a tanulók többsége olyan tanulási módszert alkalmaz, amely tanulmányi
eredményét legalább 0,5%-kal növeli
ha a diákok többsége a képességei szerinti eredményt eléri
ha legalább tanévenként egyszer közös programon vesznek részt más
kollégiumok, iskolák diákjaival
180
ha a kollégiumi kommunikációs rendszer útján folyamatosan megismerhetik a
város kulturális, sport és szabadidős programjait
ha a DÖK a hagyományos kollégiumi rendezvények szervezésében aktívan részt
vesz
ha a kollégiumi hagyományápolás a tanulók többségének igényévé válik
ha a diákok 90%-a ismeri, érti és alkalmazza a kollégiumi szabályzók
normarendszerét
ha a működést szabályzó dokumentumokat minden tanév elején felülvizsgáljuk
ha működőképes karitatív tevékenység alakul ki a kollégium részvételével
ha a hitélettel kapcsolatos felkészítés eredményeként a belső igény vezette
cselekvés mérhetővé válik
181
IV. 8. Záradék
A jelen pedagógiai program elfogadása, módosítása, érvényességi ideje:
A kollégium pedagógiai programjának felülvizsgálatakor figyelembe vettük az 1993. évi
LXXIX Közoktatásról szóló törvény 1999. évi, 2003. évi módosításának paragrafusait,
különös tekintettel a 49.§-ra , 53.§-ra, valamint a 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletek,
módosítását és annak 1. 2. 3. számú mellékleteit.
2004. szept. 1-től 5 évre szóló alapdokumentum. A fenntartó jóváhagyásával válik
érvényessé.
A program felülvizsgálatát a kollégiumi nevelőtestület kérheti 50%+1 fő kérelme esetén
évenkénti rendszerességgel, az új tanév előkészítésekor, illetve kötelező módosítani a
programot a kollégiumi működést szabályozó előírások változása esetén.
A jelen pedagógiai program a 2001-ben készült pedagógiai program felülvizsgált változata. A
diákönkörmányzat megtárgyalta, élt véleményezési jogával.
A kollégium nevelőtestülete a kollégium pedagógiai programját a program ismertetése után
megvitatta és egyhangúlag elfogadta.
A programot elfogadó nevelőtestületi értekezleten tanácskozási joggal részt vett a szülői
szervezet közösségi képviselője.
Kalocsa, 2004
182
V. az iskola tantárgyi rendszere
Az 1 – 4. évfolyam tantárgyi rendszere
Emelt ének óraszámú óraterv
2007/2008. tanévben az első évfolyamtól kerül bevezetésre
Évfolyam: 1 2 3 4
Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7
Idegen nyelv - - -3
Matematika 4 4 4 4
Környezetismeret 1 1 1 2
Ének-zene 4 4 4 4Rajz és vizuális
kultúra 1 1 1 1Technika és
életvitel 1 1 1 1Testnevelés és
sport 2 2 3 3
Néptánc 1 1 - -Hittan
2 2 2 2
Összesen: 22 21 22 25
A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel.Az óraterv nem tartalmazza, de tantervi előírás, hogy 2. évfolyamtól kötelező énekkari foglalkozást kell szervezni.
183
Az 1 – 4. évfolyam tantárgyi rendszere
2007/2008. tanévben
1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 9 9 8 7
Matematika 4 4 4 4
Idegen nyelv - - 1,5 3
Környezetismeret 1 1 1 2
Ének 1 1 2 2
Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 2 1,5
Technika 1 1 1 1
Testnevelés 3 3 3 3
Hittan 2 2 2 2
Differenciálás 2 2 2 2
Összesen: 20,5 20,5 22,5 23,5
Az összóraszámban a hittan és a differenciálásra szánt óraszám nem szerepel.
184
Az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere
Emelt ének óraszámú óraterv 2007/2008. tanévtől
5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 2+2 2+2 2+2 2+2
Történelem 2 2 2 2
Idegen nyelv 3 3 4 3
Informatika - 0,5 2 1
Matematika 4 4 4 3
Természetismeret 1,5 2 - -
Fizika - - 2 2
Biológia - - 2 3
Kémia - - - 3
Földrajz - - 2 2
Ének-zene 3 3 4 4
Testnevelés 3 3 2 2
Rajz és vizuális kultúra 1,5 1 1 1
Hittan 2 2 2 2
Média - - - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Technika és életvitel 1 1 - -
Összesen: 24 24,5 30 31
Tánc és dráma modulok oktatása a magyar nyelv és irodalom, a hon- és népismert modul a történelem tantárgy tantervében szerepel.A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel.
185
Az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere2007/2008. tanévben
5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4,5 4,5 4
Történelem 2,5 2,5 3
Idegen nyelv 3 3 3
Informatika - 1 1
Matematika 4 4 4
Természetismeret 3 2 -
Fizika - 1 2
Biológia - - 2
Kémia - - 2
Földrajz - - 2
Ének-zene 1 2 1
Testnevelés 3 3 3
Rajz és vizuális kultúra 1,5 1 1
Hittan 2 2 2
Média - - 1
Osztályfőnöki 1 1 1
Technika és életvitel 1 1 1
Összesen: 24,5 26 31
Az óraterv a 7. évfolyam óraszámát azért nem tartalmazza, mivel 2007/2008-as tanévtől felmenő rendszerben a 6 évfolyamos gimnázium óraterve lép életbe. Az óraterv összóraszáma a hittan óraszámát nem tartalmazza.
186
A 2008/2009-es tanévtől a közoktatási tv. értelmében az alábbi óraterv alapján szervezzük az oktatási-nevelő munkát.
tantárgyak 5. évf. 6. éfv.
Magyar 3,5 3,5
Történelem 2 2
Idegen nyelv 2 2
Matematika 4 4
Természetismeret 2 1,5
Ének-zene 1 1
Testnevelés 2 2
Rajz 1 1
Hittan 2 2
Osztályfőnöki 1 1
Nem szakrendszerű oktatás 6 6
Informatika 1
Fizika 1
A közoktatási tv. előírás szerint a nem szakrendszerű képzést megfelelő képzettségű tanárok végezhetik, akik tanítói oklevéllel vagy tanári oklevélellel és a 120 órás tanfolyami végzettséggel rendelkeznek.A nem aszakrendszerű képzés heti 6 órában valósul meg, ami: - önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása,- információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése,- komunikációs képességek erősítése,- térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás.A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája: szöveges értékelés.Az össz óraszám 25%-át fordítjuk nem szakrendszerű oktatásra, mely a nyelvi óraszámok órából 20%-ot, a történelem óraszámok óráiból 30%-ot, a testnevelés óra óraszámaiból 30%-ot vesz el, ezzel biztosíthatjuk a heti 6 órát.
187
ÓRASZÁMOK A HATÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMBAN
a 2007/2008. tanévtől a 7. évfolyamtól felmenő rendszerben
7. 8. 9 10. 11. 12.Magyar irodalom 2 2 2 3 3 4Magyar nyelvtan 2 2 2 1 1 1
történelem 2 2 2 2 4 3matematika 4 3 4 3 4 4
1. nyelv 4 4 4 3 4 3+fakt2. nyelv - - 2 2 2 2fizika 2 2 3 3 - válkémia - 3 2,5 2 vál vál
biológia 2 3 2 2,5 vál válföldrajz 2 2 2 2 vál vál
társadalomismeret - - - - 2 -informatika 2 1 - - 1+vál válÉnek-zene 2 1 1 1 vál vál
Rajz és víz. kult 1 1 1 1 vál váltestnevelés 3 3 2 2 2 2
OsztályfőnökiHittan
12
12
12
12
12
12
Filozófia és ezika - - - - - 2mozgókép és méd - - - 0,5 - -
összóraszám 29 30 30,5 30 25 22fakultáció 1 1 2 2fakultáció 2 2
fakultáció (D sáv) 2 2nyelvi fakt(C sáv) 2
Jelmagyarázat: vál = választhatófakt = fakultáció
A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel, a fakultációs óraszámokról a jelentkezés mértékében a nevelőtestület dönt.
188
Az 9 - 12. évfolyam tantárgyi rendszere2007/2008. tanévben
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 5
Történelem 2 2 3,5 4
1. idegen nyelv 3 3 4 3
2. idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3 3 4 4
Filozófia - - - 2
Fizika 1,5 2 2 -
Biológia - 1,5 2 2
Kémia 2 2 - -
Földrajz 2 2 - -
Ének-zene 1 1 - -
Testnevelés 2 2 2 2
Rajz és vizuális kultúra 1 1 - -
Művészettörténet - - 2 2
Média 1 1 - -
Informatika 2 - - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Hittan 2 2 2 2
Összesen: 28,5 28,5 27,5 28
A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel.
189
V. 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve
12 évfolyamos iskolánk három tanterv szerint tanít. A régi és új kerettantervvel és az első
osztályban beinduló új NAT-os kerettantervvel.
5. 9. évfolyamainkon már a csökkentett óraszámokkal.
A „ + „ indexszel jelölt órák jelentik a szabad órakereteket.
„M” betűvel jelöltük a beépített modulokat. A modulokat integráltan tanítjuk az adott
tantárgyba beépítve. Az osztályozása a tantárgy osztályzásával történik; a modul tantárgy
óraszámával arányosan.
A 6. évfolyam Informatika tantárgyába és 11. 12. évfolyam Művészet tantárgya önálló
modult képvisel; ugyanígy a Mozgókép és média. A tantárgyi követelményeknek megfelelően
történik az osztályozása; havonként egy osztályzattal minimálisan.
A Mozgókép és média tantárgy a következő tanévtől kerül bevezetésre a 8. 9. és 10.
évfolyamokon. Az érettségihez szükséges ismereteket a 11. és 12. évfolyamon fakultációval
tudjuk biztosítani.
Csoportbontások vannak 7. és 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom valamint
matematika tantárgyakból. Ez képességek szerinti differenciálás alapján történik. A csoportok
nem szigorúan átjárhatatlanok. A képességek fejlődésével, a teljesítmények növekedésével
A csoportokban átjárás lehetséges.
Terveink között szerepel- felmenő rendszerben- a csoportbontások meghagyása a 9. és 10.
évfolyamokon -és a lehetséges órakeretek között; vagy akár új lehetőségekkel- emelt szintű
képzés beindítása 2006-os tanévtől – humán és reál tárgyakkal- a diákok és szülők igénye
szerint.
11. és 12. évfolyamon az érettségire és felvételire történő felkészítést szolgálják a
fakultációk. Erre eddig a 11. évfolyam 4 órát a 12. évfolyam 8 órát kapott a választott
tantárgyaiból.
Illetve az elmúlt tanévben a kötelező tantárgyak közül alapóraszámhoz illesztettük a
történelem tantárgyhoz két órát- ezt jelenti a táblázatban szereplő 5 óra-; az első idegen
nyelvhez 1 órát; valamint a matematika tantárgy kapott 1 órát.
Ezen felül választhatott a diák két-két órában tantárgyat fakultációra.
A jelenlegi kerettantervi szabályozás a 11. évfolyamra 148 órát- heti 4 órát engedélyez-
A 12. évfolyamon 160 órát- heti 5 órát-.
190
A fakultációs órák széles tárházát kínáljuk tanulóinknak.
A választható és kötelező érettségi tantárgyak közül:
Minden jelenleg kötelező érettségi tárgyból;
A választható közül: biológia, kémia, földrajz, fizika, számítástechnika, hittan, rajz és
művészetek, testnevelés tantárgyakból indítunk fakultációt. Ezek a kiscsoportos órák
lehetőséget teremtenek differenciált munkára; OKTV versenyekre történő felkészítésre;
Érettségi és felvételi előkészítésre. Itt követelmény az önálló tanulás; tanulmányok készítése;
kutatómunka elvégzése. Osztályozzuk; havonkénti minimum egy érdemjeggyel.
191
V. 2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának elvei
A tanulói ismeretszerzésnek egyik legfontosabb eszköze a tankönyv. Fontos tehát a
körültekintő tankönyvválasztás. Felelősségteljes feladat hárul a pedagógusra, amikor
szelektálni kezd a tankönyvek között. Szaktudást, gyakorlatot igényel ez a feladat.
Tantestületünk szalmai tapasztalatai alapján helyi tantervéhez legjobban illeszkedő, tartalmas,
színvonalas és tartós tankönyvekből választ. Az iskola vezetésének ebben véleményezési joga
van, de a tanári szabadságot a tankönyvválasztásban előtérbe kell helyezni.
A tananyag feldolgozása összhangban legyen az iskola cél-és feladatrendszerével, a
Helyi tantervvel, a katolikus keresztény, valamint az egyetemes emberi értékekkel.
Magyarságunk, nemzeti értékeink, hagyományaink tiszteletére neveljen
Az iskolai szintek összehangolását segíti, ha ugyanabból a tankönyvcsaládból
tanítunk, alsó-felső illetve felső-és középiskolában is.
Szemléletes, esztétikus legyen
Lényeget kiemelő legyen
Rendszerezzen, segítse a gondolkodási műveleteket
Biztosítsa a tanuló önálló ismeretszerzését
Cselekvésre, tettekre motiváljon
Használata során alakuljanak ki új fogalmak a tanulókban
A már elsajátított ismereteket erősítsék meg
Késztessék a tanulókat új problémák felismerésére, azok megoldására
Fejlesztő hatásúak legyenek
Az anyanyelvi integrációt kiemelt helyen tartjuk
192
V. 3. Az iskola magasabb évfolyamára történő lépés feltételei
A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről az osztályozó tantestületi értekezlet
dönt.
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. Egy vagy két tárgyból kapott
elégtelen (1) minősítéssel a tanulót javító vizsgára kell utasítani, ennél több elégtelen
osztályzat esetén javítóvizsgát csak a tantestület engedélyezhet. Az ilyen esetekben az
igazgató köteles a tantestület véleményét kikérni. A tantestület a javítóvizsgát engedélyezheti
vagy osztály ismétlésre utasíthatja a tanulót.
Iskolánkban szerzett tanév végi elégtelen (1) után a tanuló csak sikeres javítóvizsga után
léphet át az iskola magasabb évfolyamára. Sikertelen javítóvizsga esetén tehát a tanuló
tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
Ha tanuló hiányzása az adott évben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható.
Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy
a vizsgaengedély meg nem adása, évfolyamismétlést von maga után.
A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a
testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó
vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A
magántanulók felkészítéséhez az iskola útmutatást nyújt.
Az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben
történő teljesítésére csak olyan rendkívül kiemelkedő képességű tanuló kaphat engedélyt,
akinek tanulmányi eredménye a kérelmet megelőző minden tanévben, minden tantárgyból
kitűnő volt és az iskola tanári kara az engedély megadását támogatja. Az engedélyt a
tantestület egyetértése esetén az igazgató adja meg.
Külföldre távozás esetén a tanuló akkor folytathatja –visszatérésekor- ugyanazon az
évfolyamon tanulmányait, ha osztályozó vizsgát tesz az adott tanév tantárgyaiból, legalább
elégséges minősítésre.
A tanuló szülői kéréssel megismételheti- elégtelen osztályzat nélkül is- az adott tanévet. Ezt
írásban kell kérnie az iskola igazgatójától, aki a tantestület véleményét kikérve dönt az
elbírálásában.
193
Alsó tagozaton a továbbhaladás illetve az évfolyamismétlés indokait a szülőkkel történő
egyeztetés után lehet megtenni.
194
V. 4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének
követelményei továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és
szorgalma értékelésének és minősítésének formája
A magatartás értékelése és minősítése kapcsán tisztáznunk kell a fegyelem fogalmát.
A fegyelem: viselkedés, mely szabályok, előírások betartását eljárások ismeretét, mások
jogainak tiszteletben tartását jelenti. A fegyelem következménye a (külső és belső) rend,
rendezettség, szervezettség, egyértelműség, kiszámíthatóság, biztonság.
Aki fegyelmez az: tanít, útmutatást ad, nevel, képez, képesít, vezet, előkészít, tájékoztat.
Illetve: ellenőriz, féken tart, büntet, irányít, kontrollál, fenyít, tilt, utasít, szid, parancsol.
A fegyelmezés szó két eltérő jelentéstartalommal bír. Egyrészt befolyásol, másrészt irányít. A
cél, hogy a befolyásoló fegyelmezés kerüljön előtérbe, hogy a diák belássa az (ön) fegyelem
megteremtésének szükségességét.
A fegyelem szó is két eltérő jelentéssel bír: Létezik belső indíttatás, önfegyelem vagy
önkontroll. Az ilyen emberek önmagukon belül hordják a normát. A kívülről irányítással
létrehozott fegyelem addig tart, amíg a korlátozó hatalom fennáll.
Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek
kellenek, csak az nem mindegy, hogy ezen korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket
alkalmazunk. Az irányító jellegű fegyelmezéshez tekintélyre és hatalomra van szükség. A
hatalom lehet a tekintély következménye, illetve származhat a jutalmazás és büntetés
alkalmazásából. A tekintély nem egységes fogalom.
A szakértelmen alapuló tekintély. Ez kiérdemelt tekintély, amely az illető tudásából,
hozzáértéséből, képzettségéből bölcsességéből fakad. Az ilyen ember tiszteletnek örvend,
tanácsokat kérnek tőlük és meg is fogadják azokat.
A funkcionális tekintély a feladatkörből adódik. Hivatali rangból fakad. Az érintettek
elismerik a tekintéllyel felruházott személy jogát, hogy irányítsa bizonyos viselkedéseiket.
A köznapi megállapodáson alapuló tekintély olyan tekintély, amely a mindennapi együttélés
során kötött egyezségekből fakad. Olyan íratlan szabályok ezek, amelyek a személyes
elköteleződés miatt hatékonyak.
Bizalmon alapuló tekintély abból fakad, hogy a vezetett rá meri bízni magát arra, aki őt
vezeti.
195
A hatalmon alapuló tekintély valakinek más fölötti hatalmából ered. Az ilyen tekintély képes
irányítani, uralkodni, a hatalom gyakorlójának akaratát érvényesíteni, másokat akaratuk
ellenére cselekvésre késztetni. Félelmen, megfélemlítésen erőfölényen alapuló tekintély .
Könnyen belátható, hogy a szakértelmen, rangon, megállapodáson bizalmon alapuló
tekintélynek engedelmeskedni nem megalázó, elfogadható az irányítás jogossága. Ha a
fegyelmezés ezek segítségével történik a diák belátja, a változás szükségességét, elfogadja a
korlátokat, hiszen tiszteli azt, akitől kapja a korlátozást, elfogadja az alárendelt szerepet,
betartja vele együtt megkötött megállapodást. Ezekben az esetekben a diák részese egy
döntési folyamatnak, érdekelt a helyzet alakításában, nem felette, hanem vele történik
mindez; a függőséget maga is alakítja, tehát belülről fegyelmezi önmagát.
A hatalmon, erőfölényen alapuló fegyelmezés rossz hatással van a tanár-
.diák kapcsolatra. Kérdés, hogy az ilyen módon elért engedelmesség meddig tart. Ebben az
esetben a diák nem érdekelt az értékek elfogadásában. Nincs beleszólása a döntési
folyamatba, passzívan elfogadja, de nem érti a korlátokat. Nem tehet mást, mint
engedelmeskedik, mert az irányítás eszközei nem az ő kezében vannak.
V. 4. 1. A jutalmazás és a büntetés
A jutalmazás célja minden estben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése,
honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után
alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha diák erősen vágyódik a jutalomra és
megtiszteltetés a számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg kisgyerekkorban,
de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben alkalmazni.
Csődöt mond a jutalmazás,
Ha a jutalom értékét veszti
Ha a jutalom időben távoli
Ha a jutalom (máshonnan) megszerezhető
Ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető
Ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad
Ha a jutalom elérése túl nehéz.
196
A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért „hajt”. Arra neveljük ezzel, hogy a jó
viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. A jutalomszerzés rabjává váló gyerek számára
csak a külső motiváció létezik. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem
jutalmaznak. Osztályzatokra hajt, nem a tudásra. Nem e belülről jövő megelégedettségért
dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás e torzulásának veszélye
életkoronként és egyénenként változó.
A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé
válásának megakadályozása és a diák helyes irányba terelése.
Szabályai:
Csak a bűnt büntetetem, nem a bűnöst
Mindig ott kell álljon a büntetés mögött a megbcsátás , a kiengesztelődés lehetősége
A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség
Az egyszer már megbüntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell.
Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell
Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez
megszégyenítés
Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon
Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a
megjavulásra irányuló próbálkozásait.
Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot
szülhet, károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét.
A büntetésnek számos negatív hatása is lehet a gyermek fejlődésében, mégis a kisebbik rossz
választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldódnak
meg nélküle. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti és az belsővé válik.
Másrészt csak ezzel tudom felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított
korlátokat betartani.
A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné
válhat. Elhidegülhet a kapcsolat, a tanár és a diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes
kapcsolatot kialakítani azzal, akitől félnek. Egy ilyen aszimmetrikus viszonylatrendszerben
szükségszerűen megjelenik a rivalizálás, törleszkedés, hízelgés, illetve védekező
mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik az ellenállás, hazudozás, képmutatás,
dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség, versengés, fanatizálás, félénkség,
gyávaság, menekülés, depresszió .
197
Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a
gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell
elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek
tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget.
A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást. Az ilyen
gyermekek nem akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó felelőséget. Azzal,
hogy elfogadják az irányítást, kibújnak a döntés felelőssége alól, megmaradva abban a
gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe volt eldönteni mi a helyes és mi nem. A
személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni akarja saját életének alakítását.
Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy
számára fontos a fegyelmezetté válás. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni
valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből
származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül
nagy türelmet igényel.
Az önfegyelem
Az önfegyelem stabil belső értékrend.
Az önfegyelemmel rendelkező ember :
Tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára
Értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja használni
Tudja saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes
Tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket
Nem halogatja a megoldást
El tudja dönteni, miért tartozik felelősséggel és miért nem
Nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak
Ragaszkodik az igazsághoz
Nyitott, ezért fejlődőképes
Tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok( gondolkodásmód) feladásával jár
Vállalja a változás, az őszinteség kockázatát
Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át. A szeretet nemcsak érzelem, hanem tett,
akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért is teszi, mert így döntött. A szeretet nem
vágyakozás a szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A szeretet fegyelmezett és célja a
másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások fejlődését segíti. A szeretet
önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja: „ szeresd
198
felebarátodat, mint önmagadat” ( Mt 19,19). Önmagunk vállalása eleve kizárja a
színészkedést és a szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével
kezdődik: „ aki első akar lenni legyen mindenkinek a szolgája”( Mk 9,35). Aki diákjaiban az
embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat. Ha az a célunk, hogy
diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék
magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük őbenne és abban segítünk,
hogy a saját útját megtalálja.
199
V. 4. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos
kötelességteljesítés szintjét meghaladja; ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden
nevelőnek alapvető feladata. Fontos, hogy a jutalmazás, dicséret nyilvános legyen, átlátható
szabályok szerint történjen.
Jutalmazáskor figyelembe vett szempontok:
A tanuló magatartása
A tanulmányi versenyeken iskolai fordulóból való továbbjutást
Szakköri teljesítmény
Sport versenyek eredményei
Hitéleti tevékenység
Az iskola jutalmazza azt a tanulót, akinek:
Hitéleti fejlődése példaértékű
A közösség életében aktív
Eredményes kulturális tevékenységet folytat
Kimagasló tanulmányi eredményt ér el
Csoportos jutalmazási forma: jutalom kirándulás, kulturális hozzájárulás
Dicséretek fajtái:
Szaktanári - kimagasló tanulmányi eredményért; versenyért
Osztályfőnöki - tanulmányi vagy közösségi munkáért, tanulmányi iskolai versenyek
2. 3. és iskolák közötti versenyek 4-6. helyezettjeinek
Igazgatói dicséret- magatartásával méltón képviseli az iskolát
Megyei versenyek 1-3. helyezettjeinek
Országos versenyek 1-20 helyezettjének
Év végi jutalmak:
Könyvjutalom :kiemelkedő tanulmányi eredményért; legalább jó magatartással
közösségi munkáért
Oklevél: jeles tanulmányi eredményért, hiányzás mentességért,
Jó tanuló jó sportoló díj :általános -és középiskolai szinten is
Nagyasszonyunk- díj
Év tanulója díj: önkormányzati jutalom
200
V. 4. 3. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái:
A fegyelmezés nevelési eszköz ahhoz, hogy a tanuló időben kapjon vétsége súlyával arányban
álló figyelmeztetést, intést.
Fegyelmező intézkedésre van szükség kisebb magatartási hibák, fegyelmi vétségek, a
Házirend kevésbé súlyos megsértése esetén; különösen akkor, ha a tanuló magatartásával sérti
a kulturált, udvarias magatartási szokásokat, szabályokat; veszélyezteti a tanulók tanórai,
tanórán kívüli foglalkozások és a szünetek rendjét, a biztonságos munkavégzést. Fontos
pedagógiai feladat és kötelesség ez. A kellő tapintat és mérlegelés nem elkerülhető ezekben
az esetekben.
Fegyelmező intézkedés lehet a tanulói megbízatás visszavonása; kivéve, ha azt választott
képviselőként gyakorolja. Ha azonban a képviselő - tanulmányi eredménye, magatartása, az
iskola szellemiségével nem összeegyeztethető viselkedése van- a tantestület és igazgató
kezdeményezheti a visszahívását. A DÖK-munkában tevékenykedőknek olyan képviselőknek
kell lennie, akik az iskola értékrendjével azonosulni tudnak és akarnak.
Az alapvető kötelességei, viselkedési szabályok vagy a házirend ellen vétő diákok
büntethetők és az alábbi fegyelmező intézkedések hozhatók:
Fegyelmi füzetben jelezni:
A szóbeli figyelmeztetések
Szaktanári: felszerelés hiány, kötelesség mulasztás, házi feladat többszöri
elmulasztása, szünetben írt házi feladatokért
Tanórai: az órai többszöri fegyelmezetlenség miatt, tantárgy és dátum megjelölésével
Ügyeletes tanári: tanítás előtt vagy szüneti fegyelemezetlenség miatt a cselekedet és
dátum megjelölésével
Ellenőrzőben jelezni:
Írásbeli figyelmeztetés
Osztályfőnöki figyelmeztetés:
fegyelmezetlen magatartásért ( fegyelmi füzetbe történő 3-szori beírásért ),
három késésért,
1 igazolatlan óráért
Osztályfőnöki intés:
Házirend megsértéséért
201
3 osztályfőnöki figyelmeztetésért
kötelességek sorozatos elmulasztásáért
iskolához méltatlan magatartásért
iskolában elkövetett szándékos rongálásért, felelős hanyagságért kártérítés
kötelezettsége mellett
Osztályfőnöki megrovás:
Osztályfőnöki intések után, többszöri fegyelemsértés esetén
Igazgatói figyelmeztetés:
Az osztályfőnöki megrovást kapott tanulók büntetése az osztályfőnök hatáskörébe
tartozó fegyelemsértések ismételt elkövetésekor.
Egyszeri súlyos vétség esetén is
Igazgatói intés:
Igazgatói figyelmeztetésben részesült tanulók büntetése az osztályfőnöki hatáskörbe
tartozó fegyelemsértések sorozatos elkövetésekor
Házirend súlyos megsértéséért
Tanulási időben az iskolaépület engedély nélküli elhagyásáért
Az iskola becsületét sértő magatartásért; iskolán belül és kívül
Fegyelmi büntetések:
Ha diákunk kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vagy folyamatos fegyelemsértő
magatartást tanúsít, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben
részesíthető.
A fegyelmi büntetéseket és azok végrehajtását a KT.76.§; az MKM 16/1998 (IV.8.) illetve a
11/1994 ( VI.8.) rendelete és az iskolai SZMSZ szabályozza.
Fegyelmi büntetés lehet:
Igazgatói megrovás
Igazgatói súlyos megrovás
Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása
Nevelőtestületi határozattal- tantestületi megrovás
Fegyelmi eljárás során írásbeli határozattal- eltiltás a tanév folytatatásától;
áthelyezés másik iskolába, kizárás az iskolából
202
Különösen súlyos megítélés
A pedagógiai programban a nevelőtestület javaslatára az igazgató a szülőknek gyermekük más
iskolába való átíratását javasolja olyan esetben, amikor a tanuló kimutatja, hogy az iskola
fegyelmi rendjének, lelkiségének megvalósítására többszöri szóbeli és írásbeli fegyelmező
intézkedés ellenére sem törekszik; magatartása veszélyezteti más tanulók és az
osztályközösség rendjét, a tervszerű oktatási és nevelési munka lehetőségét.
A katolikus iskola szellemisége azt kívánja, hogy az áthelyezés más iskolába kizárás az
iskolából fegyelmi büntetéseket alkalmazzuk az alábbi esetekben:
Az iskola szellemiségével össze nem egyeztethető életvitel( együttélés; szexuális
kapcsolat, terhesség)
Diáktársa szándékos, tettleges bántalmazása
Lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás
Szeszesital fogyasztása a házirend területi és időbeli hatálya alatt
Kábítószerrel való bármiféle kapcsolat
Osztály, csoport, kollégium engedély nélküli elhagyása iskolai időben és közös
programok esetén a kijelölt szálláshely engedély nélküli elhagyása
20 igazolatlan óra
203
A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és tanév végén az osztályfőnök tesz
javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az
osztály közösségének a véleményét is az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a
testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító
pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az
osztályfőnök véleménye a mérvadó.
V. 4. 4. Magatartás
A tanulói magatartás minősítésének feltételei:
PÉLDÁS(5) magatartású,
Aki a következő szempontok többségének megfelel:
Felelősségérzettel van az iskola közössége iránt
Megtartja a házirendet és feladatkörében arra is törekszik, hogy iskolatársai is
megtartsák azt
Önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti
Önállóan kész véleményt kinyilvánítani, emberi kapcsolataiban őszinte
Művelt fiatalhoz illő hangot használ
Tevékeny részt vállal az iskola énekkarában, sportkörében, művészeti csoportjában
Az iskola szempontjait, programjait előtérbe helyezi egyéni érdekeivel vagy más
iskoláéval szemben szemben
Önnevelésre, önfegyelemre törekszik
Nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben
Életkori sajátosságainak megfelelő erkölcsi, etikai normákat betartja
JÓ (4) magatartású
Az előbbiek közül nem felel meg mindegyiknek kifogástalanul kifogástalanul, de
fegyelmi büntetése nincs.
VÁLTOZÓ (3) magatartású
Az előbbiek ellen kisebb mértékben, vagy egy alkalommal súlyosabban vétett
Aki írásbeli osztályfőnöki, vagy igazgatói intőben vagy igazgatói megrovásban
részesült;
Akinek 1-3 igazolatlan órája van
204
ROSSZ ( 2) magatartású
Aki igazgatói súlyos megrovásban részesült;
Akinek 4-19 igazolatlan órája van ( 20 vagy több igazolatlan óra elbocsátással jár)
Aki tantestületi határozattal fegyelmi büntetésben részesült
V. 4. 5. A tanuló szorgalom minősítésének feltételei:
PÉLDÁS ( 5 ) szorgalmú,
aki a következő szempontok többségének megfelel
Kötelességét pontosan teljesíti
Írásbeli feladatait mindig elkészíti
Indokolt készületlenségét időben jelenti
Hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja
Az órákra képességeinek megfelelően és megbízhatóan készül
Tevékenyen részt vesz a DÖK-munkában, versenyeken és pályázatokon
Rendben tartja iskolai holmijait könyvei, füzetei tiszták; felszerelését mindig elhozza
az órákra
Képességeihez mérten kiemelkedően teljesít
JÓ ( 4) szorgalmú.
Aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul;
Aki képességeinek megfelelően teljesít
VÁLTOZÓ ( 3) szorgalmú
Az előbbiek ellen többször kis mértékebn, vagy valamelyik ellen súlyosabban vétett
Aki képességei alatt teljesít
HANYAG (2) szorgalmú
Aki az előbbiek közül többe ellen is súlyosan és ismételten vétett
Akinek valamelyik tantárgyból tanulmányi eredménye elégtelen
205
206
V. 5. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók
tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
V. 5. 1. A követelményrendszer alapelvei
Minden iskola nevelő - oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel
a diákok számára. Az ezeknek való megfelelés alapelvei a következők:
A követelményrendszer három nagy részre osztható:
-Tantárgyi követelmények a NAT és a kerettantervek helyi tantervek meghatározása alapján.
-Magatartási követelmények- az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül és az iskola
házirendje tartalmazza.
-Szorgalmi követelmények- ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi.
A követelményrendszer betartása és betartatása szempontjából a következő alapelveket kell
megtartani:
Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni
A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat
A tanuló képességeit, talentumait tanuláshoz való hozzáállását ( ehhez jól kell őt
ismerni)
Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem
túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tárgy rovására
A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása
Csak önmagával szemben igényes tanár tud igényességre nevelni
A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és
teljesíthetők
A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a
következetességet és a kiszámíthatóságot.
A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének
tisztelete.
207
V. 5. 2. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás
Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás - a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek
jelentős szerepe van a személyiségfejlesztésben: ösztönzést a, fejleszti a felelősségérzetet és
önértékelő képessége, önnevelésre késztet.
Az objektív, igazságos értékelés- osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és
következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga
teljesítményéhe, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a
tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák, akár
elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő.
Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra és füzetvezetésre is.
Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen
követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól a tanulók
egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek.
Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a „feladat megoldásos „ tantárgyakból sem
hagyható el a szóbeli számonkérés, ellenőrzés.
A félévi és év végi minősítés- osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat
tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, teljesítménye változásának
irányát.
A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza
teljes jogkörrel és felelősséggel.
Az értékelés és osztályozás a hagyományos öt fokozatú rendszerben történik:
jeles (5)
jó (4)
közepes (3)
elégséges (29
elégtelen(1)
Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tanterv követelményei határozzák meg.
A tantárgyakban elért kimagasló eredményért dicséretet is kaphat, amelyet
bizonyítványban, anyakönyvben is jelezni kell.
Ha a tanulónak csak jeles osztályzatai vannak és példamutató közösségi magatartása
általános tantestületi dicséretet kaphat, ha a tantestület megszavazza. Ezt is
208
dokumentálni kell. Ilyenkor a tanuló kitűnő vagy kimagasló tanulmányi
eredményűnek minősül.
Ha jeles osztályzatai mellett két vagy legfeljebb három jó tantárgyi osztályzata van a
tanulónak jeles minősítésű.
Az osztályfőnök félévkor illetve a záró év végi értekezleten átfogóan elemezi az
osztály tanulmányi helyzetét, rávilágítva a gyenge osztályzatokra; a magatartási
helyzetre, az osztály értékrendjére, kapcsolatrendszerére, problémákra és a fejlődésre
is.
209
V. 5. 3 Egy napon írható dolgozatok száma
Az egy napon írható írásbeli feleletek száma nincs korlátozva.
Az írásbeli feleleteket előzetesen nem kell a pedagógusnak bejelentenie.
Írásbeli feleletnek minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely 3 vagy ennél
kevesebb óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi.
Az írásbeli feleletek ideje maximum 15-20 perc.
Az egy napon írható röpdolgozatok száma nincs korlátozva
A röpdolgozat előzetesen bejelenthető
Röpdolgozatnak minődül minden olyan dolgozat, amely 3-6 óra anyagának
elsajátítását ellenőrzi
A röpdolgozat ideje maximum 30 -35 perc
Egy tanítási napon egyetlen osztály sem kötelezhető két „ nagy „ vagy témazáró
dolgozatnál több megírására.
A „ nagy „ vagy témazáró dolgozatot előzetesen be kell jelenteni
Nagy dolgozat az, amelynek időtartama 1 óra vagy az órarendben egymásután
következő dupla óra és egy téma illetve negyedév vagy félév anyagát öleli fel
Jó, ha a dolgozatot írató tanár a naplóban előre jelzi a többiek számára is a
dolgozatírás időpontját
A hiányzás miatt pótdolgozat íratása egyedi esetnek számít; nem érvényes rá a
maximalizálás felső határa
A javító dolgozat íratására ugyanez vonatkozik
A diákönkormányzat képviselője figyelje a dolgozatok számát és ha szükséges
udvarias formában javasoljon más időpontot, ha az adott napon már több dolgozat
íratása van
210
V. 5. 4. Vizsgarend
Szintfelmérő vizsga:
Hatodik osztály végén a hetedikes csoportbontások beosztásához év végén megírandó
dolgozat, vizsga matematika és magyar irodalom és nyelv tárgyakból. Képességek
szerinti differenciálásra szolgál ebből a két tantárgyból.
Különbözeti vizsga:
Az igazgató írja elő más iskolából, más iskolatípusból más iskolaszerkezetű iskolából
érkező tanulók számára a tanrendek összevetése után. Bizottság előtti vizsga is lehet;
de esetenként előfordulhat a szaktanár általi meghallgatás.
Iskolánk jellegéből adódóan kötelező a különbözeti vizsga hittan tantárgyból,
harmadik osztálytól kezdődően, - ha olyan iskolából érkezik a tanuló, hogy semmiféle
hitoktatásban nem részesült - mert ebben az osztályban a beavató szentség
felvételéhez már hittani alapismeretek kellenek.
Osztályozó vizsga:
Az évfolyam teljes anyagából vagy az egyes tantárgyak anyagából tehető iskolai
vizsga, amelyre magántanulók; hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely
tárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók folytatnak
Év végi vizsga:
Ötödik osztálytól tizenegyedik osztályig meghatározott tárgyakból történik.
Ötödik évfolyamon írásbeli vizsga; 1 óra alatt íratható
Ezen az évfolyamon hittan vizsga
Az éves anyag ismeretanyagának ellenőrzése értékelése.
Általában 1 óra alatt megírható vizsga. Ha szükséges, dupla órát is igénybe lehet
venni.
A szaktanár határozza meg, hogy írásbeli vagy szóbeli vizsgát tart-e.
Ezt év elején kell eldönteni és azután már nem változtatható meg
A szóbeli vizsga bizottság előtt zajlik
Megszervezése és lebonyolításának módja az érettségi vizsga szabályzat szerint
történik (a felső tagozaton el lehet ettől térni; 9.- 11. évfolyamon nem)
A szaktanár a tavaszi szünet előtt utolsó tanítási napig köteles tételsort kiadni,
amennyiben ezt elmulasztja már csak írásbeli vizsgát kérhet.
211
A tételsorok összeállítása, majd a vizsga értékelése az érettségi szabályzat szerint
történik 9-11. évfolyamokon
A vizsgatárgyak beosztásának fő szempontrendszere az, hogy minden közismereti
tantárgyból legyen vizsga a hét év alatt
Az országos felmérések, próba érettségik vizsgálataihoz igazodunk annyiban, hogy a
tantárgyak számát évfolyamonként egyre csökkentettük; ám ez nem törvényszerű
minden tanévben. (erről a tantestület dönt év elején munkatervének elkészítésekor)
Felső tagozaton májusban, 9-11 évfolyamokon lehetőség szerint júniusban vannak
Teljes mértékben az érettségi vizsgák szituációját teremtjük meg, ezért kötelező a
megfelelő ünnepi öltözet; iskolai egyenruha, nyakkendő viselete.
Érettségi vizsga:
A 12 évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga, melynek rendjét
állami vizsgaszabályzat határozza meg
Iskolánk emelt szintű vizsga felkészítést tart a tanulók igénye szerint
o ( fakultáció)
Tanáraink magyar matematika idegen nyelv és történelem tantárgyak vizsgáztatói,
kérdező tanárai lehetnek, a 2004/2005 tanévben a természettudományos tantárgyakból
is lesznek kérdező tanáraink
Emelt szintre készítünk fel az alábbi tantárgyakból
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Történelem
Angol nyelv
Német nyelv
Biológia
Kémia
Fizika
Földrajz
Informatika
Rajz
Művészettörténet
Hittan
Testnevelés
212
213
V. 6. Az otthoni ( napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt
írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
V. 6. 1. Házi feladatok íratásának szabályai, elvi alapjai
A házi feladatok szervesen következnek a tanítás mindennapi menetéből; az elmélyítést,
rögzítést és felkészülést szolgálják.
Terjedelme és nehézségi foka életkori sajátosságokhoz kell hogy igazodjon
A házi feladatok terjedelme legyen arányos a napi terheléssel és teljesíthetőséggel
A diákönkormányzat képviselői udvarias formábban kérhetik tanáraikat bizonyos fokú
csökkentésre, ha az feltétlenül szükséges
Az 1-6 osztályokban írásbeli feladatokat hétvégére mértékkel adunk
Szóbeli feleletekre memoritereket hétvégére nem adunk az 1-4 osztályokban, de 5-8
évfolyamokon igen
A memoriterek, összefoglaló feleleteknél megfelelő - 1 vagy 2 hét - felkészülési időt
köteles adni a szakatanár
A tanítási szünetekre írásbeli feladatokat alsó tagozaton nem adunk
A szabályok számonkérése következő órára csak abban az esetben kérhető, ha
gyakoroltatás előzte meg; ha befejezett összefoglaló órát követ, ha a diákok valóban
tudják alkalmazni az addig elsajátított anyagot
9-12 évfolyamokon az önálló ismeretszerzés alapkövetelmény, ennek gyakoroltatására
mind szóbeli mind írásbeli feladatok adhatók
tanulmányok készítéséhez álljon elegendő idő a felkészüléshez
214
V. 6. 2. Szöveges értékelés az alsó tagozaton
A tanulók értékelésének ez a legszebb, de a legnehezebb része is. Szép, mert végig tekintünk
azon az úton, amit- segítségünkkel és közös erőfeszítésünkkel- egy-egy tanítványunkkal az év
során bejártunk.
Az ív a vizsgált szakasz elejétől, a tanuló aktuális fejlettségétől indul. Ehhez mérjük minden
esetben az elért eredményeket s az elvárható szinthez viszonyítva a fejlődés tempóját és
mértékét.
Az értékelő szövegek készítése a következő tanévben indul az első osztályokban és
figyelemmel kíséri a tanulócsoport előrehaladását.
Fontos, hogy megismerjük a szöveges értékelés törvényi hátterét.
A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás; viszonyítás a követelményekhez, a
tanuló korábbi teljesítményéhez, a társaihoz.
Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről
Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a
célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között.
Az értékelés kifejezésének módjai:
Metakommunikációs jelzésekkel
Szóbeli vagy írásbeli véleménnyel
Pontozással
Százalékértékkel
Szimbólumokkal
Tárgyakkal
Osztályzattal
A felsoroltak kombinációival
Ezekből következik, hogy a minősítés nem azonos az osztályozással, hiszen annak csupán
egyik módja, még akkor is, ha ez tekinthető pedagógiai munkánk tradicionális eszközének.
215
Az értékelés funkciói:
Diagnosztikai, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a
pedagógusoknak a helyzet felismeréséhez, a csoport és az egyén tanulási
folyamatainak tervezéséhez.
Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak
korrekciójához ad segítséget a tanítási-tanulási folyamat szereplőinek és segítőinek.
Szummatív funkció - megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-
tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, információkat ad
pedagógusoknak, diákoknak és szülőknek
A szöveges értékelés mindhárom funkciót árnyaltan differenciáltan ellátni.
Lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének,
adottságainak, tulajdonságainak életkori sajátosságainak fejlődési ütemének, otthoni
körülményeinek pillanatnyi állapotának figyelembevétele.
A szöveges értékelés bevezetése módszertani sokszínűségre ösztönöz.
A tananyag differenciált, különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátítása lehetővé
teszi az egyéni ütemű haladást.
Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, önértékelést
A projekt alapú, személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre tanítás olyan
értékeket hozhat, amely a hagyományos tanítási folyamatban ki sem derülne.
A kooperatív tanulási technikák fejlesztik a gyerekek felelősség- és együttműködési készségeit
és még sok egyéb képességeit, amelyek a hosszú távú sikerességhez nélkülözhetetlenek.
216
A szöveges értékelés módja az alsó tagozatban
Szóbeli
A tanuló magatartásáról, szorgalmáról tanulmányi munkájáról a tanítási órákon és
más iskolai foglalkozásokon
Megfogalmazódhat
Tanító részéről
Tanulótársak részéről
Önértékelés formájában
Írásbeli
A tanulói produktumokra írt rövid, lényegre törő észrevételek megfogalmazása
Témazáró felmérések megoldásának értékelése százalékos teljesítménysávok
megadásával és ezek minősítő jelzésével, vagy a különböző nehézségű feladattípusok
szintjének megadásával
A tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló
fejlődésével előmenetelével kapcsolatban( üzenő füzetbe)
Félévkor és tanévvégén részletes szöveges értékelés a tanuló magatartásáról,
szorgalmáról és tanulmányi eredményéről.
Az értékelés tartalmi szempontjai lehetnek:
Magatartás
Magatartási norma és szabályismeret
Személykövetés a tanórákon, szünetekben, szabadidőben
A tanuló helyzete a közösségben
Viszonya a társakhoz, felnőttekhez, beszédstílusa, hangneme
Szorgalma
Motiváltság és részvétel a tanulási tevékenységben
A feladattudat fejlettsége, türelem, kitartás a feladatvégzésben
Megbízhatóság és teljesítés igényessége
Tantárgyi teljesítmények:
217
A helyi tanterv követelményeinek való megfelelés
Fejlődés illetve fejlettség az alapvető készségekben ( beszéd, olvsaás, íráshasználat,
szövegalkotás, mozgás, eszközhasználat, önkiszolgálás)
Képességekben való fejlődés ( szövegértés, megismerés, problémamegoldás,
gondolkodás, döntés, együttműködés, konfliktuskezelés )
A szöveges értékelés koncepciójának lényege :
Elvi kiindulópontjai
Az értékelés a gyerekért és a gyereknek szóljon
Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet
Nyitott legyen, ami nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart
A gyerek lehessen aktív részese saját fejlődésének
A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről
Elvi következmények
Minőség - központúság helyett fejlődés-központúság jellemezze
Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat
Legyen összhang a NAT a PP. a helyi tantervi rendszer értékelési koncepcióiba
Jellemezze a gyakorlatot rendszeres és folyamatos értékelés
Személyre szóló és ösztönző legyen- a tanítási - tanulási folyamat állandó kísérőjeként
tudjon megerősítő, fejlesztő szerepet betölteni
Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és nyelvi
megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára
Osztályfőnöki értékelés ( előzetes szempontok )
Együttműködés a társakkal, tanárokkal
Konfliktuskezelés
Szabályok betartása
Közösségben, osztályban elfoglalt hely
Kezdeményezőkészség
Önbizalom
Érdekérvényesítés képessége
218
A tanulás értékeléséhez :
A munkavégzés rendezettsége
Munkafegyelem
Felszerelés
Házi feladatok elkészítése
Odafigyelés és összpontosítás
Önállóság
Segítéskérés és adás
Együttműködés
Érdeklődés
Aktivitás
Munkatempó
Hatékonyság
Szociális érettség :
Együttműködése: aktív, nyitott, udvarias, változó, visszahúzódó
Szokásrendszerhez való viszonya:
Megbízható, változó, kialakulatlan, elutasító
Önértékelés: alapos, reális, ingadozó, fejlesztésre szorul
Előre meghatározott, skála szerinti értékelés
Ennél a formánál a tantárgyak, szociális kompetenciák mellett általában
négy-öt kategória áll. A tanító megjelöli a felsorolt minősítések közül azt, amit megfelelőnek
tart. ( Lehet ez egy bizonyítványminta az osztály számára)
A megfelelő értékelést alá kell húzni.
A szöveges értékelést pedagógia, módszertani szabályok betartása mellett dolgozzuk ki
részletesen tantárgyanként.
219
V. 7. A középszintű érettségi témakörei
A tantárgyak tantervei között szerepel az öt kötelező tantárgy – matematika, magyar nyelv és
irodalom, történelem, angol és német nyelv érettségi témaköre, mind közép, mind emelt
szinten.
V. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
Hungarofit- tesztek- Dr. Mérey Ildikó alapján
Eurofit- tesztek - Dr. Arday László és Dr. Furmosi István alapján
Iskolánk a következő módszereket használja
1. Coper- futás 12 perces ( 5-6. o) 200 m futás ( 7-12. o )
2. Helyből távolugrás
3. Egykezes labdalökés helyből; tömött labdával ügyes kézzel
i. ( 12 évig 2 kg.os; majd 3 kg )
4. Slalom futás
5. 4 ütemű fekvőtámasz
( 13 évig 30 sec; 14-18 évesek 60 sec)
220
Melléklet
Alsó tagozat magatartás és szorgalom értékelése
Szöveges értékelés táblázata
221
VI. Kollégiumi foglalkozások keret programterve
VI. 1. Célok és feladatok
A Nagyasszonyunk Katolikus Kollégiumban élő tanulók az elmúlt évek jogszabályai és
hagyományai által meghatározott szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és
szociális védelme alatt élik iskolás éveiket.
A kollégium egyik természetes partnere a család mint küldő, a másik az iskola, melynek
elvégzésében a kollégium segíti a tanulót.
A kollégiumi nevelésben – különösen, mint kis létszámú intézmény – egyaránt hangsúlyos
szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a fiatalok testi, lelki,
szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni adottságaik
figyelembevételével.
Törekszik a kollégium a családból, iskolából hozott katolikus keresztény értékek megőrzésére
és fejlesztésére.
Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást –
foglalkozások, különórák lehetősége-, a felzárkóztatást.
Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, jövőjük alapozását.
A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival,
tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott
eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez.
VI. 2 Kötelező foglalkozások keret-terve
Kötelező foglalkozások
TÉMAKÖRÖK
1. Tanulásmódszertan
2. Önismeret, pályaválasztás
3. Művészet és információs kultúra
4. Környezeti nevelés
222
5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek
6. Egyén és közösség
7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság
Az alapprogram végrehajtáshoz szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma
TÉMAKÖR 9. 10. 11. 12.
Tanulásmódszertan 4 3 3 1
Önismeret, pályaválasztás 3 3 4 3
Művészet és információs kultúra 3 3 2 4
Környezeti nevelés 2 2 2 2
Életmód, életvitel, háztartási
ismeretek4 4 4 4
Egyén és közösség 3 3 3 3
Magyarság, nemeztiségi lét,
európaiság3 4 4 3
22 óra 22 óra 22 óra 20 óra
VI. 3. Tanulásmódszertan
VI. 3. 1. Célok és feladatok
A kollégiumba érkező tanulók a város középiskoláiból, sok településről, családi környezetből
jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője
tanítható, azonban differenciálni kell az évfolyamokat, hiszen az általános iskolából jövő
diákok módszereit középiskolai elvárás szintjére kell emelni. Ennek függvényében a felsőbb
évfolyamok hatékony tanulását már nem a kollégium keretén belül kell hogy elsajátítsák a
fiatalok, a mindenkori iskola feladat.
A rendszeres tanulás – módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a
tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A foglalkozás az
iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja.
223
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az
életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási
eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja
– segítséggel, majd később önállóan – szervezni az idejét, a tevékenységeit.
Gyakorolja az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat, a
továbbtanulásra, a való életre felkészítő módszereket.
Tudjon szelektálni az információk tömegében.
Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Legyen képes
elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban
számoljon be a megoldásokról.
Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, valamint
önművelési szokásai.
VI. 4. . Önismeret, pályaválasztás
Célok, feladatok
A középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások
feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt
segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért
hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az
önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés
állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban.
Fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismertetése, kis
létszámú kollégiumnál az egyre inkább teret nyitó alkalmazkodás megismerése és
alkalmazása.
Segíteni kell a kollégistát a társadalmi orientálódásban, az egyéni törekvések és közösségi
érdekek érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlásában. A kollégiumi együttélés
feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a
csoportban, a közösségben.
224
Fejlesztési követelmények
Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes
bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenül vagy
mellettük.
Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket.
Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Tudjon érvelni
saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen
képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját
képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Mérlegelni tudja saját pályaválasztási
lehetőségeit, tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Tudatosodjon
benne a folyamatos tanulás jelentősége, az önképzés szerepe.
VI. 5. Művészet és információs kultúra
Célok és feladatok
A művészettel és a művészetre neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták
személyes élményei során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a
művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a
műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó
képességük.
Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és
belátásokon alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új
kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Segítsük az egyéni
ízlés kialakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára,
öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, tárgyhasználatra.
Fejlesztési követelmények
Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a
különböző kifejezésmódok iránt. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az
esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Alakítsa ki saját ízlését, önálló
véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti
225
tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerjék a
népi kultúrát, hagyományokat, a népművészetet.
VI. 6. Környezeti nevelés
Célok és feladatok
A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel
harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit,
esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk
arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át.
Fel kell ismerniük a környezetet terhelő tevékenységeket, ezek csökkentésére kell
törekedniük, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, és ezek megoldására.
Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros
terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja.
Fejlesztési követelmények
Környezetünk állapota iránt legyen érzékeny, tudja értékelni a változásokat. Ismerje fel a
mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros
tevékenységeket, kerülje ezeket.
Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is
figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes életterét is
környezetbarát módok szerint alakítsa. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható
anyagokat.
Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék
erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Tekintse kötelességének
a környezet védelmét.
226
VI. 7. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek
Célok és feladatok
A csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód,
életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására és az ezekhez szükséges ismeretek
megszerzésére. Segítsük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében.
Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Legyen megfelelő ismerete ahhoz, hogyan kerülheti el a
környezeti veszélyhelyzeteket és a káros függőségekhez vezető szokások kialakulását. Fontos
szerepet kapnak a szerelemmel, családteremtéssel, gyermekneveléssel kapcsolatos
ismeretekre való bevezetések is.
Fejlesztési követelmények
Legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, ismerje fel az egészségét, fenyegető
tényezőket, betegségeket. Legyen tisztában azzal, hogy magatartását környezete hogyan
befolyásolja, rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége,
szociális képessége. Legyen jártas az alapvető munkaeszközök célszerű, gazdaságos
használatában. Ismerje meg a közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat.
Váljon igényévé környezetének tisztasága, szépítése, a személyes higiéné. Legyen tájékozott
az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Legyen képes önálló életvitelét,
önmaga ellátását megszervezni, munka – és szabadidejét leghatékonyabban kihasználni.
227
VI. 8. Egyén és közösség
Célok és feladatok
A kollégiumban a közösség életében való részvétel meghatározó élmény. Saját értékeiről
egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, szerez tapasztalatot, alakul
személyisége. A témakör célja, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi,
az iskolai, a kollégiumi közösségekben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe.
Fejlesztési követelmények
A fejlesztési tevékenység célja annak elősegítése, hogy a gyerekek elsajátítsák az elfogadott
viselkedésformákat a családban, az iskolában, kollégiumban. Legyenek kultúráltak a
társadalmi érintkezésben, külső megjelenésében aktív hitéleti tevékenységet folytassanak, a
keresztény normák szerint éljenek.
Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait.
Tanulja meg elfogadni, tolerálni a „másságot” bármilyen szempontból.
Gyakorolja és ismerje meg a kollégium és az iskola nyújtotta jogokat és kötelességeket,
törekedjen a közösség tagjainak megismerésére és a jó együttműködésre az együttélésben.
Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Legyen képes megfelelő
formában érvelni, vitatkozni.
VI. 9. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság
Célok és feladatok
A fő cél e témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a
külső környezettel és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A célrendszer
tartalmazza az alábbi elemeket: szülőföld szeretete, hazaszeretet alapjainak kialakítása,
anyanyelv szeretete, országunk, nemzetünk ismerete, kisebbségben élő határon túli
magyarokkal közösségvállalás, hagyományaink, kultúránk ismerete, európaiság, az európai
kulturális hagyományok és örökség megismerése, gyarapítása, más népek nemzeti érzésének,
kultúrájának tiszteletben tartása.
228
Fejlesztési követelmények
E témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A
feldolgozásban segítséget nyújtanak az iskolában tanultak. A tanuló váljon nyitottá a
társadalmi jelenségek iránt, erősödjön benne a saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés
a tevékenységek során szerezzen tapasztalatokat információ gyűjtésben és rendszerezésben.
Gyakorolja a szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáit. Tudjon megkülönböztetni
különböző társadalmi jelenségeket és ezeket össze tudja hasonlítani. Legyen képes
megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni.
A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a társadalmi
jelenségek, folyamatok értelmezésében.
229
VII. A pedagógiai programmal kapcsolatos érvényességi
rendelkezések
VII. 1 Érvényességi ideje
A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény 2004. szeptember 1 . napjától szervezi meg
nevelő-oktató munkáját e pedagógiai program alapján.
E pedagógiai program érvényességi ideje 5 évre, azaz 2004 szeptember 1. napjától 2009.
augusztus 31. napjáig szól.
VII. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a
nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
A 2008-2009 tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program
felülvizsgálatát értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell,
vagy teljesen új programot kell kidolgoznia.
VII. 3. A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására
Az intézményfenntartója
Az intézmény vezetője
A tagintézmények vezetői
A nevelőtestület bármely tagja
Szakmai munkaközösségek szülői munkaközösség tehet javaslatot.
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el s a fenntartó jóváhagyásával válik
érvényessé. A módosított pedagógiai programot a következő tanév első napjától kell
bevezetni.
230
VII. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
A pedagógiai program egy példánya megtekinthető:
Az intézmény fenntartójánál
Az intézmény vezetőjénél
A tagintézmények vezetőinél
Az intézmény irattárában
Az intézmény könyvtárában
Tanári szobában
VII. 5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat év hó napján tartott ülésén
véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt : Diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai programot a szülői munkaközösség év ….hó napján tartott ülésén
véleményezte és elfogadta.
Kelt . Szülői munkaközösség vezetője
A pedagógiai programot a nevelőtestület ..év ……. hó napján tartott ülésén véleményezte és
elfogadta.
Kelt: Igazgató
A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény pedagógiai programját a Miasszonyunkról Nevezett
Kalocsai Iskolanővérek Társulatának Tanácsa és Generális Főnöknője- mint fenntartó-
……….év……….hó napján tartott ülésén jóváhagyta.
Kelt: Általános Generális
231
Tartalomjegyzék
I. Bevezető ...........................................................................................................................I. 1. Köszöntő. ....................................................................................................................1I. 2. A katolikus intézmény küldetése...............................................................................2I. 3. Intézményünk küldetésnyilatkozata .........................................................................4I. 4. A múlt- „ Iskola a határon „........................................................................................5 I. 5. A jelen.........................................................................................................................7I. 5. 1. A város jelene .......................................................................................................7I. 5. 2. Az intézmény jelene ..............................................................................................7I. 6. Helyzet elemzés..........................................................................................................9I. 6. 1. Az iskola infrastruktúrája ......................................................................................9I. 6. 2. Személyi feltételek .................................................................................................9I. 6. 3. A tanulói létszám adatai .......................................................................................10I. 6.4. Tanulmányi helyzet ..............................................................................................11I. 7. A pedagógiai program törvényi háttere ....................................................................13I. 8. Alapító okirat...........................................................................................................14II . Az iskola nevelési programjaII . 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai........................................................................................19II. 1.1. Az intézményi nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei................................19II. 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai…………………………………19II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka feladatai............................................20II. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka eszközei, eljárásai ..........................21II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................22II. 2. 1. A személyiségfejlesztés általános feladatai.........................................................22II. 2. 2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....................27II. 2. 3. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek................................................29II. 2. 3. 1. Tehetséggondozásról általában .......................................................................29II. 2. 3. 2. Tehetség, képesség kibontakozását elősegítő gyakorlati tevékenységek ........30II. 2. 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .....................................................................................................33II. 2. 5. Egészségnevelési és környezeti nevelési program..............................................35II. 2 5. 1. Alapelvek, hosszú távú célok ..........................................................................35II. 2.5. 2. Az iskola hitvallása ..........................................................................................35II .2. 5. 3. Hosszú távú célok............................................................................................36II. 2. 5. 4. Tanórai keretek...............................................................................................38II. 2. 5. 5. Erdei iskola......................................................................................................41II. 2. 5. 6. Tanulmányi kirándulás....................................................................................41II. 2. 5. 7. Sportnap .........................................................................................................43II. 2. 5. 8. Tanórán kívüli lehetőségek ............................................................................43II. 3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja .................................................47II. 3. 1. Gyermek és ifjúságvédelem ...............................................................................47II. 3. 2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .........................................51II. 3. 3. Közösségfejlesztés ..............................................................................................55II. 3. 3. 1. Az egyén és közösség - erkölcsi elvárások .....................................................55II. 3. 3. 2. A közösségi élet kezdete- közösségfejlesztés alsó tagozatban........................57II. 3. 3. 3. A kialakult közösség formálása, fejlesztése felső tagozatban és a gimnáziumi osztályokban ...................................................................................................58
232
II. 3. 4. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlődési lehetőségei ................................................................................62II. 3. 4. 1. Szülői részvétel ...............................................................................................63II. 4. Az iskola hitélete, ünnepei, hagyományai...............................................................67II. 4. 1. Az iskolai kultúra ................................................................................................67II. 4. 1. 1. Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai ................................................69II. 4. 1. 2. Az iskolai kultúra érzékelhető megnyilvánulásai...........................................70II.. 4. 1. 3. Szimbólumok, szertartások ............................................................................71II. 4. 1. 4. Ünnep ..............................................................................................................72II. 4. 1. 5. Az ünnep erkölcsi értékei................................................................................73II. 4. 1. 6. Az iskola hitélete............................................................................................74II. 4. 1. 7. Szentmisék rendje .........................................................................................75II. 4. 1. 8. A református hitoktatás iskolánkban...............................................................75II. 4. 1. 9. Iskolánk rendezvény naptára..........................................................................76 II. 5. A nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................79III. A Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda helyi nevelési programja ………………… 92III. 1. Hivatalos adatok.....................................................................................................93III. 2. Óvodakép ...............................................................................................................96III. 2. 1. Óvodánk sajátos arculata ...................................................................................97III. 2. 1. 1. Személyi feltételek.........................................................................................98III. 2. 1. 2. Tárgyi feltételek …………………………………………………………….99III. 2. 1. 3. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere ..........................99III. 3. Óvodai nevelésünk célja ......................................................................................100III. 4. Óvodai nevelésünk feladatai ................................................................................101III. 4. 1. Integrált nevelés ...............................................................................................101III. 4. 2. Egészséges életmód kialakítása .......................................................................102III. 4. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása........................................................................102III. 5. Óvodai nevelésünk rendszere ..............................................................................103III. 5. 1. A nevelésünk alapvető keretei .........................................................................104III. 5. 1. 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés.................................................104III. 5. 1. 1. 1. Napirend, heti rend...................................................................................106III. 5. 1. 2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok .........................................................106III. 5. 1. 2. 1. Ünnepek, megemlékezések......................................................................108III. 5. 1. 3. Egyéni bánásmód.........................................................................................109III. 6. Tevékenységformák.............................................................................................109III. 6. 1. Játék .................................................................................................................109III. 6. 2. A munka...........................................................................................................112III. 6. 3. Tanulás.............................................................................................................114III. 7. A fejlesztés tartalmi eszközei...............................................................................115III. 7. 1. Anyanyelvi nevelés..........................................................................................115III. 7. 2. Vallásos nevelés..............................................................................................116III. 7. 3. Vers, mese........................................................................................................117III. 7. 4. Ének, zene, énekes játékok ..............................................................................119III. 7. 4. 1 .Népi játék, népi tánc ....................................................................................119III. 7. 5. Rajzolás, mintázás, kézi munka .......................................................................120III. 7. 5. 1. Képző- és iparművészet ...............................................................................120III. 7. 6. Külső világ tevékeny megismerése..................................................................121
233
III. 7. 6. 1. Matematikai nevelés ....................................................................................121III. 7. 7. Mozgás.............................................................................................................123III. 7. 7. 1. Társastánc előkészítő gimnasztika...............................................................123III. 7. 8. Képességfejlesztés ...........................................................................................124III. 7. 9. Tehetséggondozás ............................................................................................125III. 8. Kapcsolatok más nevelési színterekkel................................................................126III. 8. 1. Az óvoda és a család ........................................................................................126III. 8. 2. „ Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskola ....................................................127III. 8. 3. Az óvoda és a Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény ....................................129III. 8. 3. 1 .A város általános iskolái ..............................................................................129III. 8. 4 .A fenntartó .......................................................................................................129III. 8. 5. Helyi egyházközséggel való kapcsolat ............................................................129III. 8. 6. Egészségügyi szervekkel való kapcsolat .........................................................130III. 8. 7. Szolgáltatókkal való kapcsolat.........................................................................130III. 8. 8. Az óvoda és a közreműködési intézmények ....................................................130III. 9. Gyermekvédelem ................................................................................................ 130 Forrásmunkák…………………………………………………………………...132III. 11. Melléklet ........................................................................................................... 133IV. A kollégium nevelési programja
IV. 1. A kollégium beiratkozása az alapító okirat tükrében ..........................................160IV. 1. 1. Alaptevékenysége ............................................................................................160IV. 1. 2. Kiegészítő tevékenysége..................................................................................160IV. 2. Alapelvek.............................................................................................................160IV. 3. A kollégium társadalmi szerepe...........................................................................161IV. 4. A kollégium nevelési célja...................................................................................161IV. 4. 1. A kollégium fő koncepciója: tudásközvetítő kollégium létrehozása ...............161IV. 4. 2. A kollégiumi nevelés fő alapelvei ...................................................................162IV. 4. 3. A kollégiumi nevelés feladatai ........................................................................163IV. 4. 3. 1. A tanulási kultúra fejlesztése .......................................................................163IV. 4. 3. 2. Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása, és gondozása, a pályaorientáció segítése ...........................................................................164IV. 4. 3. 3. A közösségi értékrend és a normarendszer fejlesztése ................................164IV. 4. 3. 3. 1. A közösségi értékrend és a normarendszer fejlesztésének részfeladatai .165IV. 4. 3. 3. 2. A keresztény értékrend kialakításának feladatai......................................165IV. 4. 3. 4. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés .............................................166IV. 4. 3. 4. 1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai .............................................166IV. 4. 3. 4. 2. Esztétikai nevelés feladatai......................................................................166IV. 4. 3. 4. 3. Környezeti nevelés feladatai....................................................................167IV. 4. 3.5. Önismeret fejlesztése, korszerű világkép kialakításának segítése .............167IV. 4. 3.5. 1. Az önismeret fejlesztésének feladatai ......................................................167IV. 4.3.5. 2. A korszerű világkép kialakításának feladatai……………………………168IV. 5. A kollégium működése .......................................................................................168IV: 5. 1. Személyi feltételek, elvárások .........................................................................168IV: 5. 2. Tárgyi és környezeti feltételek elvárások a kollégiumban .............................169IV. 5. 3. A kollégiumi élet megszervezése ...................................................................170IV. 5. 3. 1. A kollégiumi élet fórumai ...........................................................................170IV: 5. 3. 1. 1. A nevelőtestület ......................................................................................170IV. 5. 3.1. 2. Diákközösség ...........................................................................................170IV. 5. 3. 2. Hagyományteremtés és ápolás .................................................................170IV. 5. 4. A kollégium kapcsolatrendszere .....................................................................171
234
IV. 5. 4. 1. Közvetlen kapcsolat ................................................................................... 171IV. 5. 4. 2 .Közvetett kapcsolat .................................................................................... 171IV. 6. A kollégiumi tevékenység szerkezete ............................................................... 172IV. 6. 1. A kollégium működéséhez szükséges ellátási tevékenységek ....................... 172IV. 6. 1. 1. Tanári tevékenységrendszer ....................................................................... 172IV. 6. 1. 2. Tanulói tevékenységek .............................................................................. 172IV. 6. 1. 3. Egyéb tevékenységek ................................................................................. 173IV. 6. 1. 3. 1. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ................................................... 173IV. 6. 2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ............................. 174IV. 6. 2. 1. Tehetség kibontakozását ,felzárkóztatását segítő foglalkozások ............... 174IV. 6. 2. 2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások ....................... 175IV. 6. 2. 3 .A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások ............................. 176IV. 7. A kollégiumi nevelés eredményessége .............................................................. 177IV. 7. 1. Ellenőrzési és értékelési tevékenységek ........................................................ 177IV. 7. 2. Sikerkritériumaink ......................................................................................... 179IV. 8. Záradék………………………………………………………………………….181V. Az iskola helyi tanterveV. Az iskola tantárgyi rendszere
1-4. évfolyam tantárgyi rendszere, emelt ének óraszámú óraterv. .......... 1821-4. évfolyam tantárgyi rendszere............................................................. 1835-8. évfolyam tantárgyi rendszere, emelt ének óraszámú óraterv ............ 184
5-8. évfolyam tantárgyi rendszere............................................................. 185 Óraszámok a hatévfolyamos gimnáziumban a 2007/2008. tanévtől felmenő rendszerben .............................................................................................. 186 A 9-12 évfolyam tantárgyi rendszere ........................................................ 187V. 1. A Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve ........................................................... 188V. 2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei ......................................................................................... 190 V. 3. Az iskola magasabb évfolyamára történő lépés feltételei ................................... 191V. 4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének
követelményei továbbá a tanuló teljesítménye magatartása és szorgalmaértékelésének és minősítésének formája ............................................................ 193
V. 4. 1. Jutalmazás és büntetés .................................................................................... 194V. 4. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ...................................................... 198V. 4. 3. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái ......................... 199V. 4. 4. A tanulói magatartás minősítésének feltételei ................................................ 202V. 4. 5. A tanulói szorgalom minősítésének feltételei ................................................ 203V. 5. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának
érdekében betöltött szerepe, súlya ..................................................................... 205V. 5. 1. A követelményrendszer alapelvei ................................................................... 205V. 5. 2. Ellenőrzés, értékelés osztályozás .................................................................... 206V. 5. 3. Egy napon íratható dolgozatok száma ............................................................ 208V. 5. 4. Vizsgarend ...................................................................................................... 209V. 6. Az otthoni napközi és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és
szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................... 212V. 6. 1. Házi feladatok íratásának szabályai, elvi alapjai ............................................ 212V. 6. 2. Szöveges értékelés az alsó tagozaton ............................................................. 213V. 7. A középszintű érettségi témakörei ...................................................................... 218V. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................... 218V. 9. Melléklet ............................................................................................................. 219
235
V I. A kollégiumi foglalkozások keret programterve .................................................. 220V I. 1. Célok és feladatok ............................................................................................. 220V I. 2. Kötelező foglalkozások keret - terve ............................................................... 220V I. 3. Tanulásmódszertan .......................................................................................... 221V I. 4. Önismeret , pályaválasztás ................................................................................ 222V I. 5. Művészet és információs kultúra ...................................................................... 223V I. 6. Környezetei nevelés ......................................................................................... 224V I. 7. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek ............................................................ 225V I. 8. Egyén és közösség ........................................................................................... 226V I. 9. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság ........................................................... 226V I I. A pedagógiai programmal kapcsolatos érvényességi rendelkezések ................. 228V I I . 1 Érvényességi ideje ......................................................................................... 228V I I. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .......................................... 228V I I . 3. A pedagógiai program módosítása ................................................................ 228V I I . 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................ 229V I I .5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ........................................ 229