Továbbtanulás és médiaTovábbtanulás és média

Jelentkezési tendenciák és a diploma Jelentkezési tendenciák és a diploma értékének megjelenése a sajtóbanértékének megjelenése a sajtóban

Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia Budapest, 2010. június 16.

Horváth Dániel

MTA Kutatásszervezési Intézet

horvath.daniel@mail.iif.hu

A KUTATÁS BEMUTATÁSA

A kutatás vizsgálja a felsőoktatás sajtóban történő megjelenését, azon belül is elsősorban a jelentkezési tendenciák és a diploma értékének megítélését

A vizsgálat kezdeti fázisában egy-egy rövidebb időszakra fókuszáltunk

Az elemzést a Népszabadság online változatában fellelhető cikkekre alapoztuk ebben találtuk a legtöbb, e témával foglalkozó cikket (régebben külön tematikus melléklet)

Kiegészítésként egyéb hírforrást is felhasználtunk (Magyar Nemzet Online, Index)

A KUTATÁS HIPOTÉZISEI

A média hatással van a jelentkezési tendenciákra A hatás jellege (pozitív, negatív) nem határozható

meg egyértelműen, de a média „véleményformáló ereje” mindenképpen tetten érhető

A média a jelentkezési tendenciák mellett a diploma társadalmi presztízsére is hat

A média gyakran eszköz a különféle érdekek érvényesítésére

Hipotéziseink közül a kutatás jelenlegi fázisában nem mindegyiket tudjuk igazolni, illetve elvetni

A FELSŐOKTATÁS, MINT TÉMA

NOL 2006. január – 2010. május 285 megvizsgált cikk a felsőoktatással

kapcsolatban Leggyakrabban megjelenő témák (domináns téma

szerint): Tandíj – 23,6% (átpolitizált téma!) Felsőoktatás átalakítása, fejlesztése, finanszírozása –

17,1% Jelentkezők, felvételi – 13,3% Külföldi felsőoktatás – 6,1% Munkaerőpiac – 5,2%

CIKKEK ELOSZLÁSA HAVI BONTÁSBAN

A CIKKEK TÍPUSAI

Bekategorizálható típusok: Rövidebb, kizárólag az aktuális téma, esemény (pl.

felvételi) legfontosabb adatait közlő írások fontos a naprakészség

Nagyobb lélegzetvételű cikkek szakértői anyagok alapján, bizonyos eseményekhez kapcsolódva, azokat részletesen elemezve, szakértőket megszólaltatva pl. a felvételihez, DPR-hez kapcsolódó Educatio anyagokon alapuló cikkek

Vélemények, esszék, hozzászólások bizonyos nézőpontból, határozottan állást foglaló írások

A CIKKEK TÍPUSAI – ESEMÉNYHEZ KÖTŐDŐ CIKKEK

A CIKKEK TÍPUSAI – ESEMÉNYHEZ NEM KÖTŐDŐ CIKKEK

A CIKKEK HANGVÉTELE

Általánosságban kritikus hangvétel, sokkal ritkább a pozitív hangvételű cikk

Leggyakoribb negatív témák a felsőoktatással kapcsolatban: A diploma elértéktelenedése (általánosságban) Növekvő frissdiplomás munkanélküliség Bizonyos intézmények színvonaltalansága A szakmai gyakorlat és nyelvtudás hiánya Vidéki főiskolák nehéz helyzete A bolognai folyamat árnyoldalai Természettudományos és műszaki felsőoktatás nehéz

helyzete Stb…

A CIKKEK HANGVÉTELE

Pozitívumok: jóval ritkábban kerülnek említésre, akkor is csak egy-egy intézmény, képzés kapcsán Intézmények és munkaadók együttműködése

A magyar felsőoktatással kapcsolatban általánosan pozitív jelenségről a cikkek nem számolnak be

A felsőoktatással kapcsolatos általánosan negatív kép a közvéleményben is elterjedt

JELENTKEZÉSI TENDENCIÁK A megvizsgált cikkek 13,3%-a foglalkozik a témával A hallgatók számának alakulásával kevés cikk foglalkozik

bővebben, a számok csak kiindulási alapot szolgáltatnak A cikkek fő megállapításai:

Egyáltalán nem kell több hallgató a felsőoktatásba; nem kell több diplomás

Sokaknak csak a papír fontos, ezért a gyengébb színvonalat biztosító intézményekbe is van jelentkező

Túl sokan jelentkeznek humán szakokra A jelenlegi pontrendszer nem alkalmas a jelentkezős

rangsorolására (BSc/BA és MSc/MA képzésre jelentkezők esetében egyaránt), nem ad képet a valós tudásukról

A vidéki főiskolákra nehéz évek várnak (városaikra is…) Közép- és hosszútávon nincs biztosítva a felsőoktatás

utánpótlási bázisa

JELENTKEZÉSI TENDENCIÁK

További említések: Kevesebben jelentkeztek mesterképzésre (bizonyos

szakokon), mint ahány államilag finanszírozott hely van Főleg a term.tud. (tanári) mesterszakokon rossz a

helyzet Éppen ezért sok kevésbé kiváló hallgató is bekerült a

mesterképzésekre A felsőoktatásba történő bekerülésnél a mainál jóval

erősebb versenyre lenne szükség. Ma gyakorlatilag nincs verseny

Felsőoktatásban a ‘90-es években a 18-23 éves korosztály 10%-a vett részt, ma ez az arány 46%, ami már-már túl sok. (Mindenki bejuthat az egyetemre. NOL 2009.02.05.)

JELENTKEZÉSI TENDENCIÁK ÉS TANDÍJ-KÉRDÉS

JELENTKEZÉSI TENDENCIÁK ÉS TANDÍJ-KÉRDÉS

„Ha bevezetik a tandíjat, csökken a jelentkezők száma”- Az e kérdéssel foglalkozó cikkek 2/3-a ilyen hangvételű, főként ellenzéki politikusok említik ezt az esetleges hatást

„A tandíj nincs hatással a jelentkezők számára” - Az e kérdéssel foglalkozó cikkek 1/3-a ilyen hangvételű, főként szakértők és kormánypárti oktatáspolitikusok említik ezt.

A DIPLOMA ÉRTÉKE

A megvizsgált cikkek mindössze 5,2%-a foglalkozik a témával – ez a probléma fontosságát ismerve igen kevésnek mondható

Főbb megállapítások: A szak népszerűsége és a diploma (munkaerőpiaci)

értéke sokszor igen eltérő „Diplomával tovább élsz” – figyelemfelkeltő cím, de… Minél magasabb a diploma presztízse, annál könnyebb

érvényesülni vele (a cégek sokszor figyelembe veszik) Különbségek: műszaki-bölcsész, intézmények közti

különbségek… A diploma önmagában nem érték, csak ha gyakorlati

tudás, nyelvtudás is társul hozzá, ám ez sokszor hiányzik

A DIPLOMA ÉRTÉKE

További megállapítások: Ha a cégek részt vesznek a hallgatók képzésében, akkor

az ott megszerzett diplomát is többre tartják (pl. MOL) Regionális különbségek: ahol a diákok könnyebben

tudnak elhelyezkedni, oda szívesebben mennek (SZE mérnökképzés + győri ipari cégek)

„Diplomával könnyebb” – kutatás, mely cáfolt több eddigi megállapítást (frissdiplomás munkanélküliség, bölcsészek hátrányos helyzete, stb.)

A diplomások többsége – ha esetleg nehezen is – megtalálja számításait

Informatikusok példája: sokkal kisebbek a diplomás-nem diplomás közti különbségek (28%), mint a területi különbségek (Bp – vidék; kb. kétszeres eltérés)

MIT GONDOLNAK AZ EMBEREK A DIPLOMA ÉRTÉKÉVEL KAPCSOLATBAN?

Ennek nem reprezentatív vizsgálatát cikkekhez írt kommentek és fórumbejegyzések segítségével végeztük

Figyelembe kell venni, hogy a véleménynyilvánítás e formáját elsősorban a kritikus szemléletű olvasók alkalmazzák

Vizsgálat: „Mit ér a diploma” c. fórumtopic (2008. április – 2009.

november) A Népszabadság „Diplomával könnyebb” c. cikkéhez írt

kommentek (2010. június 10.)

MIT GONDOLNAK AZ EMBEREK A DIPLOMA ÉRTÉKÉVEL KAPCSOLATBAN?

Sokszor még akkor is pesszimista az emberek vélekedése, amikor épp valami pozitív eredményt/fejleményt mutat be a sajtó – ez betudható annak, hogy általánosságban negatív képet fest a média a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatáról

Pl.: „Diplomával könnyebb” – mégsem olyan katasztrofális a frissdiplomások helyzete (Educatio kutatás) A cikket kommentálók főbb megjegyzései ezzel kapcsolatban:

„DIPLOMÁVAL KÖNNYEBB” – FŐBB MEGJEGYZÉSEK:

Nem valósak az adatok Régiek az adatok – az első BSc/BA évfolyam

végzettjeivel már más lesz a helyzet Hiányzik a gyakorlati tudás Műszaki-bölcsész különbség Nagy intézményi és területi különbségek

A média többnyire kritikus beállítottsága miatt az emberek kételkednek a pozitív kicsengésű eredményekben is…

„MIT ÉR A DIPLOMA?” – FŐBB MEGJEGYZÉSEK

„Nem a diploma megléte számít előnynek, hanem a hiánya hátránynak”

Diploma mellett gyakorlati tapasztalatra is szükség van, de a hazai oktatási rendszer ezt nem biztosítja

Nem éri meg a fáradságot; kidobott pénz és idő „Túlképzettség miatt oda sem vesznek fel, ahová azelőtt

esélyem lettem volna A diplomás elsősorban szemléletét tekintve más – „A diploma

azért jó, hogy önmagam számára több legyek” „Sokan azért írnak rosszat a diplomáról, mert nekik nincsen” „Jó egyetem – jó diploma – jó munkahely” „A gyakorlat megszerzésére rengeteg lehetőség van, csak

élni kell vele”

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

Horváth DánielMTA Kutatásszervezési Intézethorvath.daniel@mail.iif.hu