Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások

Budapest, 2008 Szeptember 18.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

ZSELICI LÁMPÁSOK CSELEKVŐ PROGRAM – TERMÉKARCÚ FALVAK RENDSZERHÁZ

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Zselici Lámpások – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 24 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 42%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 24 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 42%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 25 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 25 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Zselici Lámpások területe 49 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 39,054 fő, a városokban élő lakosok száma 7,977 főA(z) Zselici Lámpások területe 49 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 39,054 fő, a városokban élő lakosok száma 7,977 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

39,054

49

3

35

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Közszféra

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Nagybajom 3,427 fő

2,743 fő

2,578 fő

2,449 fő

Kadarkút

Kaposmérő

Böhönye

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

9

8

0

1

Fő fejlesztési prioritások száma 5

Fejlesztési intézkedések száma 25

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 24

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

28

Zselici Lámpások – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,590,409 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Zselici Lámpások – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 2

▪ 6

▪ 6

▪ 4

Allokált forrás (EUR)

▪ 447,000

▪ 1,590,409

▪ 570,759

▪ 164,886

6

Zselici Lámpások - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A helyzetelemzéshez kapcsolódva, jellemző, hogy a zselici falvak elöregedőben vannak, szolgáltatás és közösség hiányosak, magas a munkanélküliség, a településeken nincsenek tudatosult, reményt keltő célok, követhető minták. Az értelmiségiek számára a kistelepülések nem nyújtanak kihívást. A problémák megoldását csak tudatos vidékfejlesztő munka eredményezheti, amely összekapcsolódik az emberek életével, a helyi adottságokkal, ugyanakkor egymással összefüggő, a gazdasági, civil és az állami szférát is megmozgató projektekre épít, amelyeknek együttes hatása önfenntartó, hosszú távú perspektívát nyújtó fejlődési úthoz vezet.

▪ Lehetőségnek a kialakulóban lévő együttműködés, összefogás szándéka tekinthető.

▪ A települések gazdasági együttműködésének szorosabbá tételével, az egyes települések közötti információs kapcsolat erősítésével megindulhat a fejlődés a vidéken. A gazdasági szférában a mezőgazdasági hagyományok, a feldolgozási szint növelése, a turizmus fejlesztése hozhat eredményeket. Szükséges az emberi erőforrások fejlesztése, a képzés, a szemléletformálás. További lehetőség az új elvárásokhoz igazodó értéknövelt termékek, szolgáltatások, „zselicikumok” megjelenése, továbbá a befektetéseket vonzó helyi gazdasági környezet és a marketing.

7

A ZSELICI Lámpások Cselekvő Program gazdasági diverzifikációját a „termékarc filozófia” települési, majd térségi kiterjesztésével, a „termékarcot” hordozó helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kívánjuk elérni. Szeretnénk, ha minden településnek jellemző terméke lenne. A stratégia célja nem egyszerűen az, hogy valamiféle értékes szigetet hozzon létre, öncélúan megőrizze elődeink életmintáját. A mélyebb és értékesebb célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést.

A ZSELICI Lámpások Cselekvő Program gazdasági diverzifikációját a „termékarc filozófia” települési, majd térségi kiterjesztésével, a „termékarcot” hordozó helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kívánjuk elérni. Szeretnénk, ha minden településnek jellemző terméke lenne. A stratégia célja nem egyszerűen az, hogy valamiféle értékes szigetet hozzon létre, öncélúan megőrizze elődeink életmintáját. A mélyebb és értékesebb célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Zselici Lámpások – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösséghez csatlakozott 48 település a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Zselicben, jórészt Kaposvár vonzáskörzetében a 61-es és 67-es főközlekedési utak találkozásánál, a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól déli, a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Északról a Somogyi dombság, délről és nyugatról Belső-Somogy, míg keletről a Kapos-völgye határolja. 23 település a kadarkúti, 22 a kaposvári, 1 a marcali, 2 pedig a barcsi statisztikai kistérséghez tartozik. Települései közül 35 település a társadalmi, gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik (Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud). A fejlesztési területen élők száma: 37.247fő,Kaposvár külterülete nélkül(1807fő).A zselici térség településszerkezetében meghatározó szereppel bírnak az aprófalvak, s magas a külterületek aránya. A térség alapvetően rurális jellegű. A Helyzetfelmérés adataiból is látszik, hogy döntően elöregedő, kis lélekszámú községekről van szó, melyek képtelenek lakosságuk önálló megtartására és igényeik kielégítésére. A népesedési mutatók csökkenő születésszámot mutatnak. A közlekedésre a fejletlenség a jellemző. A mezőgazdaság problematikus pontja a feldolgozóipar. A megtermelt javak feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül hagyják el a Zselicet. Az erdőgazdálkodás korábban a foglalkoztatás egyik főszereplője volt az erdei településeken, ezt a szerepet részben elvesztette. A településcsoport kedvező táji-természeti adottságokkal bír. A turizmus, mint vidékfejlesztő sikerágazat a Zselicben is fellelhető, a turizmus gazdasági jelentőssége a zselici falvakban is érezteti hatását. Jól mutatja mindezt a szálláshelyek körének bővülése, a kapcsolódó szolgáltatások minőségének javulása, de számuk az igényekhez és a lehetőségekhez képest nagyon alacsony. Évtizedek óta a zselici kistérség idegenforgalmának alapja a vadásztatás volt, a vadászat infrastruktúrája fejlett.

A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösséghez csatlakozott 48 település a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Zselicben, jórészt Kaposvár vonzáskörzetében a 61-es és 67-es főközlekedési utak találkozásánál, a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól déli, a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Északról a Somogyi dombság, délről és nyugatról Belső-Somogy, míg keletről a Kapos-völgye határolja. 23 település a kadarkúti, 22 a kaposvári, 1 a marcali, 2 pedig a barcsi statisztikai kistérséghez tartozik. Települései közül 35 település a társadalmi, gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik (Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud). A fejlesztési területen élők száma: 37.247fő,Kaposvár külterülete nélkül(1807fő).A zselici térség településszerkezetében meghatározó szereppel bírnak az aprófalvak, s magas a külterületek aránya. A térség alapvetően rurális jellegű. A Helyzetfelmérés adataiból is látszik, hogy döntően elöregedő, kis lélekszámú községekről van szó, melyek képtelenek lakosságuk önálló megtartására és igényeik kielégítésére. A népesedési mutatók csökkenő születésszámot mutatnak. A közlekedésre a fejletlenség a jellemző. A mezőgazdaság problematikus pontja a feldolgozóipar. A megtermelt javak feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül hagyják el a Zselicet. Az erdőgazdálkodás korábban a foglalkoztatás egyik főszereplője volt az erdei településeken, ezt a szerepet részben elvesztette. A településcsoport kedvező táji-természeti adottságokkal bír. A turizmus, mint vidékfejlesztő sikerágazat a Zselicben is fellelhető, a turizmus gazdasági jelentőssége a zselici falvakban is érezteti hatását. Jól mutatja mindezt a szálláshelyek körének bővülése, a kapcsolódó szolgáltatások minőségének javulása, de számuk az igényekhez és a lehetőségekhez képest nagyon alacsony. Évtizedek óta a zselici kistérség idegenforgalmának alapja a vadásztatás volt, a vadászat infrastruktúrája fejlett.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Jelentős alappillére a turizmusnak. A kilőtt vadak elszállítása helyett célszerűbb lenne helyi feldolgozó kapacitásokat kiépíteni, s feldolgozott formában továbbszállítani. A célok eléréséhez vezető utat legtöbbször kövek keresztezik, melyből közös összefogással utak és lépcsők épülnek. A siker az összefogásban, a tenni akarásban, a szakmaiságban, a külső erők segítésében, az egymásra épülő rendszerszemléletben, a jövőkép tudatosításában és az elkötelezett, felelős emberek kitartásában rejlik. A fentieknek köszönhetően öntudatra ébredt a Zselic. Felismerte, hogy a falusi élet élhető is lehet, ha az ott élők a motiváló célokat felismerik és összefogva tesznek is érte.

Jelentős alappillére a turizmusnak. A kilőtt vadak elszállítása helyett célszerűbb lenne helyi feldolgozó kapacitásokat kiépíteni, s feldolgozott formában továbbszállítani. A célok eléréséhez vezető utat legtöbbször kövek keresztezik, melyből közös összefogással utak és lépcsők épülnek. A siker az összefogásban, a tenni akarásban, a szakmaiságban, a külső erők segítésében, az egymásra épülő rendszerszemléletben, a jövőkép tudatosításában és az elkötelezett, felelős emberek kitartásában rejlik. A fentieknek köszönhetően öntudatra ébredt a Zselic. Felismerte, hogy a falusi élet élhető is lehet, ha az ott élők a motiváló célokat felismerik és összefogva tesznek is érte.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

Ökológiai (zöld)folyosó övezet a települések 71%-a, ahol azonos vagy különböző típusú élőhely-komplexek közötti átjárhatóságot biztosító területek, amelyek mint útvonalak lehetővé teszik a fajok populációinak kommunikációját. Ezek döntő részben mesterséges eredetűek, fennmaradásukhoz, funkciójuk ellátásához folyamatos emberi beavatkozás is szükséges. A települések 67%-a a tájképvédelmi területek övezeti besorolásba tartozik. A besorolás alapja a tájkarakter, a történetileg kialakult értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése és nem utolsósorban a kilátás-rálátás szempontjából kedvező, nagyobb távolságról látható, nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelmi, a vizuális szennyezés megakadályozása. Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek. .

Ökológiai (zöld)folyosó övezet a települések 71%-a, ahol azonos vagy különböző típusú élőhely-komplexek közötti átjárhatóságot biztosító területek, amelyek mint útvonalak lehetővé teszik a fajok populációinak kommunikációját. Ezek döntő részben mesterséges eredetűek, fennmaradásukhoz, funkciójuk ellátásához folyamatos emberi beavatkozás is szükséges. A települések 67%-a a tájképvédelmi területek övezeti besorolásba tartozik. A besorolás alapja a tájkarakter, a történetileg kialakult értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése és nem utolsósorban a kilátás-rálátás szempontjából kedvező, nagyobb távolságról látható, nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelmi, a vizuális szennyezés megakadályozása. Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek. .


A térség környezeti állapota 1/2

12

A földtörténeti folyamatok révén alakultak ki a térséget alkotó tájak. Somogy megye nagy részén két középtáj- Külső – és Belső-Somogy osztozik. Somogy megye részét képezi még a Zselic, amely kistájként a Tolna- Baranyai dombság része. A Kapos völgyétől délre találhatók a Zselic kiemelt és feldarabolódott vonulatai. A Zselic észak-nyugati része tartozik Somogy megyéhez. A területet észak déli völgyek jellemzik, meredek völgyoldalakkal és viszonylag széles, lapos völgyekkel. A Zselic átlagos tengerszint feletti magassága 211 méter, ennek ellenére aprólékos tagoltsága révén a Dunántúl egyik legmozgalmasabb és legszebb tája. Az összefogás ezen előnyök kölcsönös kiaknázására jött létre. Igaz nem minden település tartozik a Zselichez, de sok szempontból annak előterében foglalnak helyet. Felszíni vizeik a Zselicből indulnak, domborzati, talajtani és kisebb mértékben éghajlati viszonyaik is inkább a Zselicséghez kötik. A Zselici Lámpások Leader csoportot alkotó települések az alábbiak szerint csoportosíthatók: a Kelet-Belső-Somogy ( Kaposfő, Kiskorpád, Gige, Bárdudvarnok, stb.),Dél-Külső – Somogy, (Kaposmérő, Kaposújlak, Taszár, Baté, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Orci ), valamint az Észak- és Dél-Zselic megyére eső részén található a Zselici Tájvédelmi körzet, (Visnye emellett az érzékeny természeti területhez tartozik. Jó minőségű, kisebb talajfoltok helyezkednek el Visnye, Szenna, Zselickisfalud, Patca, Kaposszerdahely, Zselicszentpál, Gálosfa, Cserénfa, Sántos, Szentbalázs, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget , Hedrehely , Lad és Patosfa területein. )Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek, melyeknek rendeltetése, hogy mérsékelje vagy megakadályozza azoknak a tevékenységeknek a hatását, melyek károsan befolyásolnák. A települések 89 %-a természeti területek övezete, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, az élőhelyen, illetve a tájban, végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi.

A földtörténeti folyamatok révén alakultak ki a térséget alkotó tájak. Somogy megye nagy részén két középtáj- Külső – és Belső-Somogy osztozik. Somogy megye részét képezi még a Zselic, amely kistájként a Tolna- Baranyai dombság része. A Kapos völgyétől délre találhatók a Zselic kiemelt és feldarabolódott vonulatai. A Zselic észak-nyugati része tartozik Somogy megyéhez. A területet észak déli völgyek jellemzik, meredek völgyoldalakkal és viszonylag széles, lapos völgyekkel. A Zselic átlagos tengerszint feletti magassága 211 méter, ennek ellenére aprólékos tagoltsága révén a Dunántúl egyik legmozgalmasabb és legszebb tája. Az összefogás ezen előnyök kölcsönös kiaknázására jött létre. Igaz nem minden település tartozik a Zselichez, de sok szempontból annak előterében foglalnak helyet. Felszíni vizeik a Zselicből indulnak, domborzati, talajtani és kisebb mértékben éghajlati viszonyaik is inkább a Zselicséghez kötik. A Zselici Lámpások Leader csoportot alkotó települések az alábbiak szerint csoportosíthatók: a Kelet-Belső-Somogy ( Kaposfő, Kiskorpád, Gige, Bárdudvarnok, stb.),Dél-Külső – Somogy, (Kaposmérő, Kaposújlak, Taszár, Baté, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Orci ), valamint az Észak- és Dél-Zselic megyére eső részén található a Zselici Tájvédelmi körzet, (Visnye emellett az érzékeny természeti területhez tartozik. Jó minőségű, kisebb talajfoltok helyezkednek el Visnye, Szenna, Zselickisfalud, Patca, Kaposszerdahely, Zselicszentpál, Gálosfa, Cserénfa, Sántos, Szentbalázs, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget , Hedrehely , Lad és Patosfa területein. )Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek, melyeknek rendeltetése, hogy mérsékelje vagy megakadályozza azoknak a tevékenységeknek a hatását, melyek károsan befolyásolnák. A települések 89 %-a természeti területek övezete, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, az élőhelyen, illetve a tájban, végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi.


A térség környezeti állapota 2/2

13

Ezen településekhez tartozik a kadarkúti kistérség 23települése és a barcsi kistérség 2települése Lad és Patosfa.A települések mindegyike a „Zselici Lámpások” Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagja.A kadarkúti kistérség 2007-ben alakult,melyhez az alábbi települések tartoznak:Bárdudvarnok,Csököly,Gige,Hedrehely,Hencse,Jákó,Kadarkút,Kaposfő,Kaposmérő, Kaposújlak,Kaposszerdahely,Kisasszond,Kiskorpád,Kőkút,Mike,Nagybajom,Pálmajor,Patca,Rinyakovácsi,Szenna,Szilvásszentmárton, Visnye,Zselickisfalud.A kistérség Kaposvártól dél-nyugatra a 61-es úttól délre fekszik,központja Kadarkút városa.Lad és Patosfa község a Dél-Dunántúli régióban,Somogy megyében,földrajzilag a Zselic lábánál,a Duna-Dráva Nemzeti Park által érintve,Barcs–Kaposvár–Szigetvár által határolt háromszögben helyezkedik el.A kadarkúti kistérség lakosságának létszáma 21.139fő.A kistérségben 2 kisváros található(Kadarkút, Nagybajom)lakosságszámuk 6.160 fő.A települések között 62lelket számláló kistelepülés és 3.417főt számláló kisváros egyaránt megtalálható,azonban jellemzően 1.000fő alatti a települések lakossága.A 23település közül 16településen kevesebb,mint 1.000,további 3 településen pedig ahhoz közeli a lélekszám.Ennek fényében elmondható,hogy jellemző az aprófalvas szerkezet.A települések között 6 zsáktelepülés található.A lakosság számának alakulásában az elmúlt 5évben enyhe(0,09%)csökkenés tapasztalható,azonban mindennek ellenére az erre az időszakra számított migrációs egyenleg pozitív,894fős emelkedést igazol.A 18év alatti lakosság aránya a kistérségben közel 40%-os.Ladnak 761,Patosfának 289 lakosa van.A népsűrűség 29,9fő/km2.A településen a maximális lakosságszámhoz(Lad 1095)képest 50-70%-os népességcsökkenés következett be, mely sajnos általánosnak tekinthető az aprófalvak esetében.A kadarkúti kistérség infrastrukturális szempontból elmaradott,jelentős fejlesztésre szorul.Jelenleg egyetlen településen sincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat.A vezetékes gázellátás csak a nagyobb településeken megoldott.A legtöbb településen nem megfelelő szintű és állapotú a közúthálózat.A településeket összekötő közutak néhol jelentősen leromlott állapotúak (kistelepülések, zsáktelepülések esetében),további fejlesztésre szorulnak.A településeken van szélessávú Internet elérhetőség,azonban ez egyrészt nem képes kielégíteni a különböző szférák igényeit,másrészt nem minden településen érhető el.

Ezen településekhez tartozik a kadarkúti kistérség 23települése és a barcsi kistérség 2települése Lad és Patosfa.A települések mindegyike a „Zselici Lámpások” Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagja.A kadarkúti kistérség 2007-ben alakult,melyhez az alábbi települések tartoznak:Bárdudvarnok,Csököly,Gige,Hedrehely,Hencse,Jákó,Kadarkút,Kaposfő,Kaposmérő, Kaposújlak,Kaposszerdahely,Kisasszond,Kiskorpád,Kőkút,Mike,Nagybajom,Pálmajor,Patca,Rinyakovácsi,Szenna,Szilvásszentmárton, Visnye,Zselickisfalud.A kistérség Kaposvártól dél-nyugatra a 61-es úttól délre fekszik,központja Kadarkút városa.Lad és Patosfa község a Dél-Dunántúli régióban,Somogy megyében,földrajzilag a Zselic lábánál,a Duna-Dráva Nemzeti Park által érintve,Barcs–Kaposvár–Szigetvár által határolt háromszögben helyezkedik el.A kadarkúti kistérség lakosságának létszáma 21.139fő.A kistérségben 2 kisváros található(Kadarkút, Nagybajom)lakosságszámuk 6.160 fő.A települések között 62lelket számláló kistelepülés és 3.417főt számláló kisváros egyaránt megtalálható,azonban jellemzően 1.000fő alatti a települések lakossága.A 23település közül 16településen kevesebb,mint 1.000,további 3 településen pedig ahhoz közeli a lélekszám.Ennek fényében elmondható,hogy jellemző az aprófalvas szerkezet.A települések között 6 zsáktelepülés található.A lakosság számának alakulásában az elmúlt 5évben enyhe(0,09%)csökkenés tapasztalható,azonban mindennek ellenére az erre az időszakra számított migrációs egyenleg pozitív,894fős emelkedést igazol.A 18év alatti lakosság aránya a kistérségben közel 40%-os.Ladnak 761,Patosfának 289 lakosa van.A népsűrűség 29,9fő/km2.A településen a maximális lakosságszámhoz(Lad 1095)képest 50-70%-os népességcsökkenés következett be, mely sajnos általánosnak tekinthető az aprófalvak esetében.A kadarkúti kistérség infrastrukturális szempontból elmaradott,jelentős fejlesztésre szorul.Jelenleg egyetlen településen sincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat.A vezetékes gázellátás csak a nagyobb településeken megoldott.A legtöbb településen nem megfelelő szintű és állapotú a közúthálózat.A településeket összekötő közutak néhol jelentősen leromlott állapotúak (kistelepülések, zsáktelepülések esetében),további fejlesztésre szorulnak.A településeken van szélessávú Internet elérhetőség,azonban ez egyrészt nem képes kielégíteni a különböző szférák igényeit,másrészt nem minden településen érhető el.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A telefonszolgáltatás nem minden településen megfelelő színvonalú.Lad és Patosfa települések úthálózata jó minőségű szilárd burkolatú.Ezen településeken a gáz és csatornázás nem megoldott.A kistérség területén mezőgazdasági termelés folyt, azonban a mezőgazdaság területén az elmúlt 18évben tapasztalt hanyatlás halmozottan jelentkezett.Jelentős mértékű ipari tevékenység nem volt és jelenleg sincs a településeken.Az önkormányzatok, és azok intézményei a legjelentősebb foglalkoztatók.A foglalkoztatás területén a vállalkozói és vállalati jelenlét alacsony szintű.A kadarkúti kistérség 6 településen 8 osztályos általános iskola,valamint a kistérség 2 városában középiskola is működik.További néhány településen 4-6osztályos iskolák működnek tagintézményi formában.Az iskolákban a legégetőbb problémát a csökkenő gyermeklétszám jelenti.Lad telephellyel 8 osztályos nemzetiségi iskola és napközi otthonos óvoda van, melyet Lad és Patosfa település közösen tart fent.A kadarkúti kistérségben 3nagy alapszolgáltatási központ működik(Kaposmérő,Kadarkút,Nagybajom),melyek 5 alapellátást biztosítanak mikrotérségi szinten:családsegítő szolgálat,gyermekjóléti szolgálat,házi segítségnyújtás,szociális étkeztetés,idősek klubja.Ezen felül Kaposszerdahelyen működik gondozási központ,amely 3 alapszolgáltatást biztosít:szociális étkeztetés,házi segítségnyújtás, idősidősek klubja.Lad és Patosfa településeket alacsony szellemi potenciál,minimális lakásberuházási tevékenység jellemzi.

A telefonszolgáltatás nem minden településen megfelelő színvonalú.Lad és Patosfa települések úthálózata jó minőségű szilárd burkolatú.Ezen településeken a gáz és csatornázás nem megoldott.A kistérség területén mezőgazdasági termelés folyt, azonban a mezőgazdaság területén az elmúlt 18évben tapasztalt hanyatlás halmozottan jelentkezett.Jelentős mértékű ipari tevékenység nem volt és jelenleg sincs a településeken.Az önkormányzatok, és azok intézményei a legjelentősebb foglalkoztatók.A foglalkoztatás területén a vállalkozói és vállalati jelenlét alacsony szintű.A kadarkúti kistérség 6 településen 8 osztályos általános iskola,valamint a kistérség 2 városában középiskola is működik.További néhány településen 4-6osztályos iskolák működnek tagintézményi formában.Az iskolákban a legégetőbb problémát a csökkenő gyermeklétszám jelenti.Lad telephellyel 8 osztályos nemzetiségi iskola és napközi otthonos óvoda van, melyet Lad és Patosfa település közösen tart fent.A kadarkúti kistérségben 3nagy alapszolgáltatási központ működik(Kaposmérő,Kadarkút,Nagybajom),melyek 5 alapellátást biztosítanak mikrotérségi szinten:családsegítő szolgálat,gyermekjóléti szolgálat,házi segítségnyújtás,szociális étkeztetés,idősek klubja.Ezen felül Kaposszerdahelyen működik gondozási központ,amely 3 alapszolgáltatást biztosít:szociális étkeztetés,házi segítségnyújtás, idősidősek klubja.Lad és Patosfa településeket alacsony szellemi potenciál,minimális lakásberuházási tevékenység jellemzi.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)


Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

15%

10%

23%

6%

6%

16%

8%

0%

11%

4%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,335

3,202

708

1,335

319

778

146

644

580

3,345

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

11%

26%

11%

3%

6%

5%

5%

27%

6%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.3%, ami 4.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.3%

▪ Változás 2003-hoz képest 4.2 százalékpont

20

A térség társadalmi,gazdasági állapota nem függetleníthető az ország,a régió társadalmi,gazdasági állapotától.A rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős változások történtek,melyek pozitív és negatív hatásai egyaránt tetten érhetők.Rontotta a térség helyzetét a periférikus földrajzi elhelyezkedés,nehéz megközelíthetőség,a Dél-szláv válság és a rossz gazdasági szerkezet.A külföldi tőke számára továbbra sem vonzó a térség, a gazdaság exportteljesítménye alacsony.A térség gazdasági,foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek,a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést. Ugyanakkor a munkaerő-piaci pozíciók romlása megnehezítette egyes szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is.A Zselici Lámpások településcsoportján belül a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen,az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak.A képzetlenség mellett számos olyan cselekvést gátló akadállyal kell megküzdeni,mint az információdeficit,az alacsony munkaerő-piaci érték,negatív attitűdök,a vidékiség és további hátrányok(pl.fogyatékosság,roma származás,személyiség-problémák). .A Zselici Lámpások településcsoporton belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő-él.KSH adatok alapján 2007 decemberében a 48település munkanélküliségi rátájának átlaga 14,61% volt.A foglalkozatási helyzet kistérségenként erősen differenciálódott:A kaposvári kistérségben stagnált a foglalkoztatottak száma,viszont a többi körzetben csökkent.A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta kistérségenként nagy eltérést mutatott.Az elmúlt év végén a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi rátája a Kadarkúti kistérségnek(15,39%)volt.Utána a Barcsi Kistérségnek (15%),majd a Marcali Kistérség(10,4%)következett.A megyeszékhely és térsége is a kedvezőtlenebbek közé sorolható 8,3%-os rátájával.Előrejelzések szerint ez a helyzet csak lassan fog változni.A regisztrált munkanélküliek 45%-a képzetlen,8 általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik.A képzetlen munkaerő 48%-a nő.A belső arányok megváltoztak és a képzetlen munkaerő mellett nagyobb csoport alakult ki az olyan képzettebb munkaerőből, akik nem tudnak elhelyezkedni.

A térség társadalmi,gazdasági állapota nem függetleníthető az ország,a régió társadalmi,gazdasági állapotától.A rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős változások történtek,melyek pozitív és negatív hatásai egyaránt tetten érhetők.Rontotta a térség helyzetét a periférikus földrajzi elhelyezkedés,nehéz megközelíthetőség,a Dél-szláv válság és a rossz gazdasági szerkezet.A külföldi tőke számára továbbra sem vonzó a térség, a gazdaság exportteljesítménye alacsony.A térség gazdasági,foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek,a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést. Ugyanakkor a munkaerő-piaci pozíciók romlása megnehezítette egyes szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is.A Zselici Lámpások településcsoportján belül a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen,az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak.A képzetlenség mellett számos olyan cselekvést gátló akadállyal kell megküzdeni,mint az információdeficit,az alacsony munkaerő-piaci érték,negatív attitűdök,a vidékiség és további hátrányok(pl.fogyatékosság,roma származás,személyiség-problémák). .A Zselici Lámpások településcsoporton belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő-él.KSH adatok alapján 2007 decemberében a 48település munkanélküliségi rátájának átlaga 14,61% volt.A foglalkozatási helyzet kistérségenként erősen differenciálódott:A kaposvári kistérségben stagnált a foglalkoztatottak száma,viszont a többi körzetben csökkent.A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta kistérségenként nagy eltérést mutatott.Az elmúlt év végén a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi rátája a Kadarkúti kistérségnek(15,39%)volt.Utána a Barcsi Kistérségnek (15%),majd a Marcali Kistérség(10,4%)következett.A megyeszékhely és térsége is a kedvezőtlenebbek közé sorolható 8,3%-os rátájával.Előrejelzések szerint ez a helyzet csak lassan fog változni.A regisztrált munkanélküliek 45%-a képzetlen,8 általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik.A képzetlen munkaerő 48%-a nő.A belső arányok megváltoztak és a képzetlen munkaerő mellett nagyobb csoport alakult ki az olyan képzettebb munkaerőből, akik nem tudnak elhelyezkedni.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

A nyilvántartott roma munkanélküliek becsült aránya az összes regisztrált munkanélkülihez viszonyítva megközelítően 18%.Legtöbben Barcs térségében vannak.Összetételük az átlaghoz mérten kedvezőtlenebb:38%-uk nem végezte el a 8 osztályt,és 45%-uk csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik.Zömük tartósan munkanélküli,ezt bizonyítja az is, hogy 65-70%-uk rendszeres szociális ellátásban részesül.Munkanélkülivé válásuk előtt 85%-ok betanított,illetve segédmunkásként dolgozott. A munkaerő piacon megnőtt az igény a különböző szakképesítéssel(elsősorban szakmunkás képesítéssel)rendelkező munkaerő iránt.A munkanélküliség igen magas,e tényt gyakran elferdíti a statisztikai mutatóknak-Kaposvár statisztikai körzet-a várossal együttesen képzett számítási módja.

A nyilvántartott roma munkanélküliek becsült aránya az összes regisztrált munkanélkülihez viszonyítva megközelítően 18%.Legtöbben Barcs térségében vannak.Összetételük az átlaghoz mérten kedvezőtlenebb:38%-uk nem végezte el a 8 osztályt,és 45%-uk csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik.Zömük tartósan munkanélküli,ezt bizonyítja az is, hogy 65-70%-uk rendszeres szociális ellátásban részesül.Munkanélkülivé válásuk előtt 85%-ok betanított,illetve segédmunkásként dolgozott. A munkaerő piacon megnőtt az igény a különböző szakképesítéssel(elsősorban szakmunkás képesítéssel)rendelkező munkaerő iránt.A munkanélküliség igen magas,e tényt gyakran elferdíti a statisztikai mutatóknak-Kaposvár statisztikai körzet-a várossal együttesen képzett számítási módja.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Böhönye székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

6 db

3 db

909 fő

7%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás




▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Fogl. száma (fő)

▪ 229

▪ 195

▪ 140

▪ 54

▪ 52

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Nagybajom

▪ Szenna

▪ Böhönye

▪ Bőszénfa

▪ Nagybajom

Főtevékenység

▪ 1822 Felsőruházat gyártása

▪ 2872 Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása

▪ 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása

▪ 2010 Fűrészárugyártás

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

Név

▪ J.T.Ruhaipari Vámszabadterületi Kft.

▪ Szenna Pack Kft.

▪ HALM ELEKTRONIKAI Bt.

▪ LINDEN FAIPARI TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG▪ Agrár Rt.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 50

▪ 50

▪ 47

▪ 46

▪ 46

▪ Böhönye

▪ Kadarkút

▪ Nagybajom

▪ Böhönye

▪ Zimány


▪ 1822 Felsőruházat gyártása

▪ 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása

▪ 0141 Növénytermelési szolgáltatás


A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ BÖHÖNYE SZABADSÁG MGRT.

Név

▪ Európa Pék Kft.

▪ FEKETESÁR ZRT.

▪ KAPOSTÁJ MG Rt.

▪ Konzultex Kft.

6

7

8

9

10

25

- Helyi Vidékfejlesztési Közösségünk települései jellemzően kis települések, legnagyobb 3500 fő körüli, legkisebb kb. 60 fős. Ebből következik, hogy az itt működő vállalkozások középvállalkozási szint fölé nem tudnak menni. A térség tradicionálisan mezőgazdasági területű, erdő, hal - és vadgazdálkodással. Ezen szektorban működő vállalkozásokra jellemző a tőke hiány, és a kiszolgáltatottság a természeti körülményeknek. Stabil gazdálkodásukban a diverzifikáció fontos lépés lenne. A családi vállalkozásoknál fontos probléma a birtok szerkezet. Sok a 30 hektár vagy annál kisebb területen gazdálkodó vállalkozások száma. A régi termelőszövetkezeti rendszerből csak néhány több 100 hektáron gazdálkodó Rt. maradt fent.- A feldolgozóiparban és a könnyűiparban jött létre néhány középvállalkozás, melyek volumenben a legjelentősebb erőt képviselik a térségben. Jelentős gondot jelent a megfelelő szakképzettségű munkaerővel való ellátás, a munkába járás megoldatlansága, illetve, hogy a térség nehezen átjárható kelet-nyugati irányban. - Építőipari vállalkozások helyzete teljesen ingatag, sok vállalkozás megszűnik, tőke hiány és körbetartozások jellemzik a szektort, szinte csak mikrovállalkozások működnek a térségben.- Kereskedelemi vállalkozások a szigorodó szabályok miatt a kis településen teljesen visszafejlődtek, jelentős ellátási hiányokat okozva. ÁFÉSZ utód Coop hálózat látja el a kereskedelmi szolgáltatásokat, nincs versenyhelyzet. A meglévő mikrovállalkozások tőke hiánnyal küzdenek. A multinacionális kereskedelmi vállalatok árversenyét nem bírják, csőd közeli helyzetben vannak. - Vendéglátásban működő vállalkozások döntő többsége helyi, alacsonyabb szintű igényeket szolgálja ki. A meglévő szálláshelyeket működtető vállalkozások nem társulnak idegenforgalmi attrakciót nyújtó vállalkozásokkal. A térség természeti adottságai lehetővé tennék a fejlődést, de az általánosan jellemző tőkehiány ezt nem teszi lehetővé.Nincsenek vállalkozások, melyek a helyi rendezvények infrastruktúráját, illetve a helyi termékek marketingjét, valamint a szektorban koordinációt végeznék. - Pénzügyi, gazdasági szolgáltatásokat végzők jelentős része egy személyes vállalkozás (kényszervállalkozás), akik általában ügynöki, tanácsadói feladatokat látnak el.

- Helyi Vidékfejlesztési Közösségünk települései jellemzően kis települések, legnagyobb 3500 fő körüli, legkisebb kb. 60 fős. Ebből következik, hogy az itt működő vállalkozások középvállalkozási szint fölé nem tudnak menni. A térség tradicionálisan mezőgazdasági területű, erdő, hal - és vadgazdálkodással. Ezen szektorban működő vállalkozásokra jellemző a tőke hiány, és a kiszolgáltatottság a természeti körülményeknek. Stabil gazdálkodásukban a diverzifikáció fontos lépés lenne. A családi vállalkozásoknál fontos probléma a birtok szerkezet. Sok a 30 hektár vagy annál kisebb területen gazdálkodó vállalkozások száma. A régi termelőszövetkezeti rendszerből csak néhány több 100 hektáron gazdálkodó Rt. maradt fent.- A feldolgozóiparban és a könnyűiparban jött létre néhány középvállalkozás, melyek volumenben a legjelentősebb erőt képviselik a térségben. Jelentős gondot jelent a megfelelő szakképzettségű munkaerővel való ellátás, a munkába járás megoldatlansága, illetve, hogy a térség nehezen átjárható kelet-nyugati irányban. - Építőipari vállalkozások helyzete teljesen ingatag, sok vállalkozás megszűnik, tőke hiány és körbetartozások jellemzik a szektort, szinte csak mikrovállalkozások működnek a térségben.- Kereskedelemi vállalkozások a szigorodó szabályok miatt a kis településen teljesen visszafejlődtek, jelentős ellátási hiányokat okozva. ÁFÉSZ utód Coop hálózat látja el a kereskedelmi szolgáltatásokat, nincs versenyhelyzet. A meglévő mikrovállalkozások tőke hiánnyal küzdenek. A multinacionális kereskedelmi vállalatok árversenyét nem bírják, csőd közeli helyzetben vannak. - Vendéglátásban működő vállalkozások döntő többsége helyi, alacsonyabb szintű igényeket szolgálja ki. A meglévő szálláshelyeket működtető vállalkozások nem társulnak idegenforgalmi attrakciót nyújtó vállalkozásokkal. A térség természeti adottságai lehetővé tennék a fejlődést, de az általánosan jellemző tőkehiány ezt nem teszi lehetővé.Nincsenek vállalkozások, melyek a helyi rendezvények infrastruktúráját, illetve a helyi termékek marketingjét, valamint a szektorban koordinációt végeznék. - Pénzügyi, gazdasági szolgáltatásokat végzők jelentős része egy személyes vállalkozás (kényszervállalkozás), akik általában ügynöki, tanácsadói feladatokat látnak el.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

E körben a vállalkozók általában jelentősen változnak. A térségben működő vállalkozások általános állapotára kihat a térség infrastrukturális, képzettségi, és településszerkezeti állapota. Mindemellett a természeti adottságok a tradicionális gazdasági szférát sújtják, új gazdasági ágazatok meghonosítását tőke hiány gátolja, valamint az itt élő népesség szakképzetségének hiánya. Jellemző a térségre, hogy volumenében a legnagyobb foglalkoztató a közszféra.

E körben a vállalkozók általában jelentősen változnak. A térségben működő vállalkozások általános állapotára kihat a térség infrastrukturális, képzettségi, és településszerkezeti állapota. Mindemellett a természeti adottságok a tradicionális gazdasági szférát sújtják, új gazdasági ágazatok meghonosítását tőke hiány gátolja, valamint az itt élő népesség szakképzetségének hiánya. Jellemző a térségre, hogy volumenében a legnagyobb foglalkoztató a közszféra.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 21

Vallással kapcsolatos tevékenység 4

Sporttal kapcsolatos tevékenység 32

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

40

Oktatással kapcsolatos tevékenység 15

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

4

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

9

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

6

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

26

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

5

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

9

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

2

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

17

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

E Vidékfejlesztési Közösségben tevékenykedő Civil Szervezeteket 3 csoportba csoportosíthatjuk:

-Vadász, halász turizmus tevékenységi körrel foglalkozó-Település arculatának megőrzése, hagyományok továbbvitele, ápolása, szabadidő és sporttevékenység -Egyházi építészeti kultúra megőrzése

Közös jellemzőjük, a Zselic mint vidék adta természeti és építészeti lehetőségek kihasználásából adódó turizmus és munkahely teremtés a közös cél. További közös jellemzőjük, a fejlesztésre szoruló infrastruktúra, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tevékenységi körük színvonalasabb vendég fogadására alkalmas legyen. Kiemelt célként fogalmazható meg a vadászathoz köthető fejlesztések, mert olyan fizetőképes vendégkört köthetnek le a Zselicben, amely munkahelyeket generálhat, külföldi vendégeket csalogathat mégnagyobb számba a térségbe.

A térségben meghatározó civil szervezetek közé tartozik a Bányai Panoráma Egyesület, akik 1989-ben indították el a Zselica kistérség fejlesztéseit. A Bányai Panoráma Egyesület kezdeményezésében 1996-ban kistérségi szintű vidékfejlesztési együttműködés öltött szervezeti keretet a Zselica Szövetség megalakításával. Velük együttműködve ma is térségi hatású projekteket valósít meg. Az Egyesület gesztori feladatokat vállalt az FVM „LEADER-szerű” Kísérleti Programjában, melynek keretében megalakult a Zselica Munkacsoport és sikeresen végrehajtotta Vidékfejlesztési Programját. Az itt elért eredmények hatására a korábbi munkacsoport tagjai kezdeményezték a LEADER+ pályázaton való részvételt, ezáltal a Zselica Akciócsoport létrehozását. A pályázati feltételek teljesítéséből fakadó gesztori feladatok elvégzésére a Bányai Panoráma Egyesületet kérték fel.

E Vidékfejlesztési Közösségben tevékenykedő Civil Szervezeteket 3 csoportba csoportosíthatjuk:

-Vadász, halász turizmus tevékenységi körrel foglalkozó-Település arculatának megőrzése, hagyományok továbbvitele, ápolása, szabadidő és sporttevékenység -Egyházi építészeti kultúra megőrzése

Közös jellemzőjük, a Zselic mint vidék adta természeti és építészeti lehetőségek kihasználásából adódó turizmus és munkahely teremtés a közös cél. További közös jellemzőjük, a fejlesztésre szoruló infrastruktúra, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tevékenységi körük színvonalasabb vendég fogadására alkalmas legyen. Kiemelt célként fogalmazható meg a vadászathoz köthető fejlesztések, mert olyan fizetőképes vendégkört köthetnek le a Zselicben, amely munkahelyeket generálhat, külföldi vendégeket csalogathat mégnagyobb számba a térségbe.

A térségben meghatározó civil szervezetek közé tartozik a Bányai Panoráma Egyesület, akik 1989-ben indították el a Zselica kistérség fejlesztéseit. A Bányai Panoráma Egyesület kezdeményezésében 1996-ban kistérségi szintű vidékfejlesztési együttműködés öltött szervezeti keretet a Zselica Szövetség megalakításával. Velük együttműködve ma is térségi hatású projekteket valósít meg. Az Egyesület gesztori feladatokat vállalt az FVM „LEADER-szerű” Kísérleti Programjában, melynek keretében megalakult a Zselica Munkacsoport és sikeresen végrehajtotta Vidékfejlesztési Programját. Az itt elért eredmények hatására a korábbi munkacsoport tagjai kezdeményezték a LEADER+ pályázaton való részvételt, ezáltal a Zselica Akciócsoport létrehozását. A pályázati feltételek teljesítéséből fakadó gesztori feladatok elvégzésére a Bányai Panoráma Egyesületet kérték fel.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

A 2007-2013-as időszak programjának előkészítésében koordináló feladatokat lát el.

A településeket arculatának megőrzéséért, továbbfejlesztéséért tevékenykedő Civil Szervezetek azon túlmenően, hogy esztétikai színvonalat tart vagy emel, erősítik a településen élők egyűvé tartozását, egy igényesebb élhető település megteremtését.

Számtalan olyan egyházi műemlék vagy helyi védelem alatt álló épület van, amely a turisztikai célokat is jól szolgálja, de elhanyagoltsága a jelenlegi állapotában nem képes visszaadni azt a vonzerőt, amely évszázadokon keresztül ezen egyházi épületekre jellemző volt.

Azon Civil Szervezetek, amelyek új kultúra alapját rakták le a település csoportokon helyzetük megerősítése szükséges azért, hogy újabb ilyen jellegű Civil Szervezeteket akár vállalkozásokat csábítsanak a településekre.

Fontos, hogy azoknak a Civil Szervezeteknek a munkáját figyelemmel kísérjük, amelyek a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését, egészségük megőrzését tűzték zászlójukra.

Új elemként jelentkezik a romló közbiztonság miatt az olyan egyesületek megjelenése, amelyek készek arra, hogy –e probléma kör csökkentését elősegítsék.

A 2007-2013-as időszak programjának előkészítésében koordináló feladatokat lát el.

A településeket arculatának megőrzéséért, továbbfejlesztéséért tevékenykedő Civil Szervezetek azon túlmenően, hogy esztétikai színvonalat tart vagy emel, erősítik a településen élők egyűvé tartozását, egy igényesebb élhető település megteremtését.

Számtalan olyan egyházi műemlék vagy helyi védelem alatt álló épület van, amely a turisztikai célokat is jól szolgálja, de elhanyagoltsága a jelenlegi állapotában nem képes visszaadni azt a vonzerőt, amely évszázadokon keresztül ezen egyházi épületekre jellemző volt.

Azon Civil Szervezetek, amelyek új kultúra alapját rakták le a település csoportokon helyzetük megerősítése szükséges azért, hogy újabb ilyen jellegű Civil Szervezeteket akár vállalkozásokat csábítsanak a településekre.

Fontos, hogy azoknak a Civil Szervezeteknek a munkáját figyelemmel kísérjük, amelyek a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését, egészségük megőrzését tűzték zászlójukra.

Új elemként jelentkezik a romló közbiztonság miatt az olyan egyesületek megjelenése, amelyek készek arra, hogy –e probléma kör csökkentését elősegítsék.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 520 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 520 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

39,573 39,402 39,371 39,281 39,054

-171 -31 -90 -227


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

64%

19%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

3%

12%

5%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

11%

32%

9%

5%

20%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A régió előnytelen struktúrájú településszerkezettel rendelkezik.A Zselici Lámpások település csoportján belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő- él 2városban és 46 községben, mely településekből 23-ban 500főnél,és ebből 7-ben 250főnél kevesebben, összesen 7055-en. Ezekre a falvakra a rossz demográfiai helyzet, elöregedő népesség jellemző, így sok esetben egyszerűen nem születik annyi gyerek, amely lehetővé tenné önálló iskolák fenntartását. Így az önkormányzatok kénytelenek más településekkel együttműködve eleget tenni a törvény által rájuk rótt alapfokú ellátási kötelezettségüknek. A községek felében él a népesség 18%-a. A települések közül mindkét város és 23 község tagja a 33leghátrányosabb kistérség egyikének a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségnek. A lakosságszám tekintetében folyamatos csökkenés tapasztalható, 2002-2006 vonatkozásában 1%-os mértékben, 520fővel csökkent az itt élő népesség.A településcsoportra jellemző általánosságban az elvándorlás mellett a növekvő elöregedés, néhány kivétel, mint Gige, Csököly, Pálmajor, ahol a lakosság növekszik. Ezen településeken jelentős, illetve meghatározó a roma lakosság részaránya. Körükben a hátrányok halmozódása gyakrabban figyelhető meg, mint a nem roma lakosság között.A lakónépesség összetételében a legnagyobb arányt a 15-59éves korosztály képviseli 64%-kal, 25059fővel, amely 4%-kal haladja meg országos átlagot. A fiatalabb korosztály esetében az országos átlaggal megegyező az arány a 6év alatti gyermekeknél 6%, 2442fő, míg az általános iskolás korosztály estében 2%-kal alacsonyabb a részarányuk 11%, 4223fő. S az 59év feletti korosztály aránya is 2%-kal (19%), alacsonyabb az országos átlagnál.A működési területre jellemző a magas képzetlen, illetve alacsonyan képzett munkaerő jelenléte, melyet a képzettségi adatok alátámasztanak.A lakónépesség 58%-a 20394fő rendelkezik 8általános vagy annál kisebb iskolai végzettséggel s ez 13%-kal haladja meg az országos átlagot, az egyetemi, főiskolai végzettséggel bíró személyek részaránya fele az országos átlagnak 2020fő,6%.A legnagyobb 27%-os foglalkoztatást, 3345fővel a közszféra, a közigazgatás, oktatás és az egészségügy biztosítja.

A régió előnytelen struktúrájú településszerkezettel rendelkezik.A Zselici Lámpások település csoportján belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő- él 2városban és 46 községben, mely településekből 23-ban 500főnél,és ebből 7-ben 250főnél kevesebben, összesen 7055-en. Ezekre a falvakra a rossz demográfiai helyzet, elöregedő népesség jellemző, így sok esetben egyszerűen nem születik annyi gyerek, amely lehetővé tenné önálló iskolák fenntartását. Így az önkormányzatok kénytelenek más településekkel együttműködve eleget tenni a törvény által rájuk rótt alapfokú ellátási kötelezettségüknek. A községek felében él a népesség 18%-a. A települések közül mindkét város és 23 község tagja a 33leghátrányosabb kistérség egyikének a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségnek. A lakosságszám tekintetében folyamatos csökkenés tapasztalható, 2002-2006 vonatkozásában 1%-os mértékben, 520fővel csökkent az itt élő népesség.A településcsoportra jellemző általánosságban az elvándorlás mellett a növekvő elöregedés, néhány kivétel, mint Gige, Csököly, Pálmajor, ahol a lakosság növekszik. Ezen településeken jelentős, illetve meghatározó a roma lakosság részaránya. Körükben a hátrányok halmozódása gyakrabban figyelhető meg, mint a nem roma lakosság között.A lakónépesség összetételében a legnagyobb arányt a 15-59éves korosztály képviseli 64%-kal, 25059fővel, amely 4%-kal haladja meg országos átlagot. A fiatalabb korosztály esetében az országos átlaggal megegyező az arány a 6év alatti gyermekeknél 6%, 2442fő, míg az általános iskolás korosztály estében 2%-kal alacsonyabb a részarányuk 11%, 4223fő. S az 59év feletti korosztály aránya is 2%-kal (19%), alacsonyabb az országos átlagnál.A működési területre jellemző a magas képzetlen, illetve alacsonyan képzett munkaerő jelenléte, melyet a képzettségi adatok alátámasztanak.A lakónépesség 58%-a 20394fő rendelkezik 8általános vagy annál kisebb iskolai végzettséggel s ez 13%-kal haladja meg az országos átlagot, az egyetemi, főiskolai végzettséggel bíró személyek részaránya fele az országos átlagnak 2020fő,6%.A legnagyobb 27%-os foglalkoztatást, 3345fővel a közszféra, a közigazgatás, oktatás és az egészségügy biztosítja.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A gazdaságfejlődés előnytelen feltételrendszerének köszönhetően az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, ezen belül is a tartós állástalanok magas hányada, az inaktívak meghatározó jelenléte és alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi a településcsoportot. A gazdasági aktivitás kedvezőtlen összetétele a gazdaságilag aktív lakosságra háruló terheket megsokszorozta, mely tovább rontotta a térség versenyképességét.A kistelepülések elnéptelenedése, az elvándorlások oka keresendő a jövedelemszerző tevékenységek szinte teljes hiányában, a korábban virágzó mezőgazdasági kis és háztáji gazdaságok leépülése és az élelmiszer feldolgozó üzemek megszűnte miatt a képzetlen munkaerő nem tud elhelyezkedni. A fentiek egyenes következménye, hogy képzett, magasabb iskolai végzettséggel bíró munkaképes lakosság elhagyja a térséget, illetve a képzést követően nem is tér vissza.

A gazdaságfejlődés előnytelen feltételrendszerének köszönhetően az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, ezen belül is a tartós állástalanok magas hányada, az inaktívak meghatározó jelenléte és alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi a településcsoportot. A gazdasági aktivitás kedvezőtlen összetétele a gazdaságilag aktív lakosságra háruló terheket megsokszorozta, mely tovább rontotta a térség versenyképességét.A kistelepülések elnéptelenedése, az elvándorlások oka keresendő a jövedelemszerző tevékenységek szinte teljes hiányában, a korábban virágzó mezőgazdasági kis és háztáji gazdaságok leépülése és az élelmiszer feldolgozó üzemek megszűnte miatt a képzetlen munkaerő nem tud elhelyezkedni. A fentiek egyenes következménye, hogy képzett, magasabb iskolai végzettséggel bíró munkaképes lakosság elhagyja a térséget, illetve a képzést követően nem is tér vissza.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

9

8

0

48

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

18%

16%

0%

98%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra



Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

1. Úthálózat, közlekedés:

Akciócsoportunk települései a 6. és 7. főközlekedési utak között középen helyezkednek el. A leendő autópályák útvonalai is e főközlekedési útvonalak mentén haladnak. Így településeink sajnos kiesnek az ország fő közúti közlekedésének vérkeringéséből, amely jelentős hátrányt jelent gazdaságfejlesztés szempontjából. További hátrányt jelent, hogy településeink a Kaposvárt átszelő 61. út mentén és tőle délre elhelyezkedve sugaras úthálózati kiépítésben helyezkednek el. Közigazgatásilag határos települések között kelet-nyugati összeköttetés nincs szilárd burkolatú úton. Ez jelentős hátrányt jelent a munkaerő mobilitásában.

Taszár településen található a honvédelem által nem használt repülőtér, amely óriás szállítógépek fogadására is alkalmas, ennek gazdasági célú hasznosítása javíthatna helyzetünkön. Adottságaink más közlekedésfejlesztést nem tesznek lehetővé a vasút jelenlegi helyzetét és kihasználtságát figyelembe véve.

2. Hírközlés:

Akciócsoportunk területén a vezetékes mobil szolgáltatású telefonokon keresztül szélessávú internet szolgáltatás nem lehetséges. Kábeltelevíziós hálózat, mely alkalmas szélessávú internet üzemeltetésére akciócsoportunk településeinek 25-30 %-án kiépített.

Mivel sok apró teleülés található akciócsoportunk területén, postai szolgáltatások ezeken a településeken a hivatalok megszűnésével, összevonásával beszűkültek.

3.

1. Úthálózat, közlekedés:

Akciócsoportunk települései a 6. és 7. főközlekedési utak között középen helyezkednek el. A leendő autópályák útvonalai is e főközlekedési útvonalak mentén haladnak. Így településeink sajnos kiesnek az ország fő közúti közlekedésének vérkeringéséből, amely jelentős hátrányt jelent gazdaságfejlesztés szempontjából. További hátrányt jelent, hogy településeink a Kaposvárt átszelő 61. út mentén és tőle délre elhelyezkedve sugaras úthálózati kiépítésben helyezkednek el. Közigazgatásilag határos települések között kelet-nyugati összeköttetés nincs szilárd burkolatú úton. Ez jelentős hátrányt jelent a munkaerő mobilitásában.

Taszár településen található a honvédelem által nem használt repülőtér, amely óriás szállítógépek fogadására is alkalmas, ennek gazdasági célú hasznosítása javíthatna helyzetünkön. Adottságaink más közlekedésfejlesztést nem tesznek lehetővé a vasút jelenlegi helyzetét és kihasználtságát figyelembe véve.

2. Hírközlés:

Akciócsoportunk területén a vezetékes mobil szolgáltatású telefonokon keresztül szélessávú internet szolgáltatás nem lehetséges. Kábeltelevíziós hálózat, mely alkalmas szélessávú internet üzemeltetésére akciócsoportunk településeinek 25-30 %-án kiépített.

Mivel sok apró teleülés található akciócsoportunk területén, postai szolgáltatások ezeken a településeken a hivatalok megszűnésével, összevonásával beszűkültek.

3.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

Egyéb kiépített közszolgáltató hálózatok:

Vezetékes ivóvíz minden településen megtalálható, csak néhány a településekhez tartozó szórvány településen hiányzik. A vízminőség javítása indokolt (vas, mangán, ammónia). Kiépített szennyvízelvezető csatorna akciócsoportunkhoz tartozó egyetlen településen sem található. Jelen pillanatban ennek hiánya állítja a legnagyobb feladat elé a településeket. Vezetékes gázhálózat kiépítettsége 50 %körül mozog, további fejlesztése megfontolandó, alternatív energiaforrások alkalmazása lenne célszerű, pl.biomassza,pellet.

4. Kereskedelem:

Ezen szolgáltatásban kiéleződő versenyhelyzet a kistelepülések szolgáltatási szintjét jelentősen csökkentette, jelentős fejlesztésekre lenne szükség a helyben elérhető szolgáltatások fejlesztésében.

5. Önkormányzati közszolgáltatások:

Az elmúlt években jelentős közszolgáltatási koncentrációs folyamat kezdődött akciócsoportunk térségében, mind az oktatásban, mind az orvosi ellátásban és az államigazgatáshoz kapcsolódó egyéb ellátásban. Szolgáltató központok alakultak ki, így azon településeknek, amelyekről a szolgáltatások kikerültek, lakosságmegtartó erejük jelentősen csökkent. Ezt a demográfiai adatok kimutatják. A közszolgáltatások elérését helyi közlekedés javításával, illetve szolgáltatások lakossághoz való közelebb juttatásával, informatikai lehetőségek bővítésével lehetséges megoldani. .

Egyéb kiépített közszolgáltató hálózatok:

Vezetékes ivóvíz minden településen megtalálható, csak néhány a településekhez tartozó szórvány településen hiányzik. A vízminőség javítása indokolt (vas, mangán, ammónia). Kiépített szennyvízelvezető csatorna akciócsoportunkhoz tartozó egyetlen településen sem található. Jelen pillanatban ennek hiánya állítja a legnagyobb feladat elé a településeket. Vezetékes gázhálózat kiépítettsége 50 %körül mozog, további fejlesztése megfontolandó, alternatív energiaforrások alkalmazása lenne célszerű, pl.biomassza,pellet.

4. Kereskedelem:

Ezen szolgáltatásban kiéleződő versenyhelyzet a kistelepülések szolgáltatási szintjét jelentősen csökkentette, jelentős fejlesztésekre lenne szükség a helyben elérhető szolgáltatások fejlesztésében.

5. Önkormányzati közszolgáltatások:

Az elmúlt években jelentős közszolgáltatási koncentrációs folyamat kezdődött akciócsoportunk térségében, mind az oktatásban, mind az orvosi ellátásban és az államigazgatáshoz kapcsolódó egyéb ellátásban. Szolgáltató központok alakultak ki, így azon településeknek, amelyekről a szolgáltatások kikerültek, lakosságmegtartó erejük jelentősen csökkent. Ezt a demográfiai adatok kimutatják. A közszolgáltatások elérését helyi közlekedés javításával, illetve szolgáltatások lakossághoz való közelebb juttatásával, informatikai lehetőségek bővítésével lehetséges megoldani. .


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.01

0.02 0.04

32% 17%

0.18 0.20

1.81 0.68

10% 30%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...



▪ Közszféra


Települések főbb jellemzői 1/7

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,209

▪ Község ▪ 855

▪ Község ▪ 2,449




▪ Község ▪ 1,142

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Bárdudvarnok

Baté

Böhönye

Bőszénfa

Cserénfa

Csoma

Csököly

Munkanél-küliség (%)

▪ 15.47%

▪ 10.49%

▪ 12.53%

▪ 12.92%

▪ 9.21%

▪ 7.06%

▪ 24.49%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 370,968

▪ 455,489

▪ 363,990

▪ 341,559

▪ 391,076

▪ 479,509

▪ 223,749

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.117

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.929

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.687

▪ 0.000

▪ 0.140

▪ 0.000

▪ 0.589

▪ 0.000

▪ 0.039

42










Jogállás


Lakosság (fő)









Fonó

Gálosfa

Gige

Hajmás

Hedrehely

Hencse

Jákó


▪ 12.27%

▪ 15.69%

▪ 19.28%

▪ 29.14%

▪ 23.56%

▪ 17.58%

▪ 13.91%


▪ 360,289

▪ 304,456

▪ 162,247

▪ 167,529

▪ 166,599

▪ 207,991

▪ 310,010


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 5.913

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.140

▪ 0.000

▪ 0.000

43




▪ Közszféra



▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 2,743

▪ Község ▪ 1,738




▪ Község ▪ 2,578



Kadarkút

Kaposfő

Kaposgyarmat

Kaposhomok

Kaposkeresztúr

Kaposmérő

Kaposújlak


▪ 13.92%

▪ 9.75%

▪ 20.73%

▪ 19.15%

▪ 27.23%

▪ 8.16%

▪ 9.61%


▪ 372,660

▪ 425,871

▪ 380,363

▪ 243,392

▪ 176,588

▪ 517,168

▪ 480,779


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.744


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 4.320

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

44


▪ Közszféra





▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 1,807

▪ Község ▪ 1,045







Kaposvár

Kaposszerdahely

Kercseliget

Kisasszond

Kiskorpád

Kőkút

Lad


▪ 0.00%

▪ 7.85%

▪ 23.26%

▪ 10.57%

▪ 12.09%

▪ 21.41%

▪ 19.69%


▪ 0

▪ 512,897

▪ 168,793

▪ 291,067

▪ 318,244

▪ 77,774

▪ 296,569


▪ 0.605

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.267

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.289

▪ 0.000

45



▪ Közszféra


▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,002

▪ Város ▪ 3,427

▪ Község ▪ 1,465



▪ Község ▪ 62


Mike

Mosdós

Nagybajom

Nagyberki

Orci

Pálmajor

Patca


▪ 25.71%

▪ 10.27%

▪ 17.68%

▪ 10.94%

▪ 7.05%

▪ 15.53%

▪ 4.26%


▪ 187,060

▪ 470,239

▪ 360,877

▪ 475,662

▪ 539,574

▪ 72,132

▪ 443,009


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.030

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.223

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 70.113

46


▪ Közszféra




▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)









Patosfa

Rinyakovácsi

Sántos

Simonfa

Szabadi

Szenna

Szentbalázs


▪ 20.21%

▪ 18.56%

▪ 7.29%

▪ 14.50%

▪ 14.43%

▪ 8.33%

▪ 7.41%


▪ 303,044

▪ 115,684

▪ 476,198

▪ 348,246

▪ 332,020

▪ 568,246

▪ 431,411


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 2.822

▪ 1.092


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.671

▪ 0.000

47



▪ Közszféra

▪ Közszféra






Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 2,112







Szilvásszentmárton

Taszár

Visnye

Zimány

Zselickisfalud

Zselickislak

Zselicszentpál


▪ 13.29%

▪ 7.89%

▪ 28.57%

▪ 13.58%

▪ 14.51%

▪ 9.36%

▪ 4.98%


▪ 276,399

▪ 654,366

▪ 133,494

▪ 343,738

▪ 393,465

▪ 484,972

▪ 446,872


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.364

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.029

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.535

▪ 0.000

48

Települések egy mondatos jellemzése 1/25

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Bárdudvarnok ▪ „Helyi társadalom polarizáltsága. Összetartozás, közös cél, közösségi tér hiánya. Helyi történelmi, kulturális, természeti, emberi értékek nincsenek kiaknázva. Korszerű technológiát, tudást kevesen alkalmazzák. Településrészek között nagy az infrastruktúrális különbség. Vezetékes vízhálózat és Internet hiánya 7 településrészen. Jelenleg nincs bővíthető lakóterület.”

▪ Baté ▪ „Kedvezőtlen demográfiai mutatók. Magas munkanélküliség és a munkanélküliek között nagy arányt képvisel a képzetlen, illetve a munkaerőpiacon nehezen értékesíthető szakmával rendelkezők száma. A személy és teherforgalmat nehezen kezeli le az úthálózat, jelentős fejlesztésre szorul. A községben nincs a vendégfogadásnak szervezete. A lakosság alapellátáson túli, idegenforgalmi ellátás”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Egyedülálló kulturális örökség egységes településfejlesztési stratégiaként való alkalmazása: Goszthonyi Mária szellemi és tárgyi öröksége, a Nemzetközi Üveg Alkotótelep működése. Kulturális turizmus a húzóágazat. Nemzetközi kulturális programok rendezése. Megnövekvő ismertségből, idegenforgalomból következően a helyi értékek temékekként történő értékesítése lehetővé válik.”

▪ „A település csomópont jellegéből adódóan jó a közlekedési elérhetősége. Kaposvár, Dombóvár és Taszár közelségéből adódó foglalkoztatási és gazdasági lehetőségek. A falut átszeli a nagy forgalmú 61-es számú főútvonal. A Budapest-Gyékényes vasútvonalon több sínpáros vasútállomással rendelkezik a község.”

49





▪ Böhönye ▪ „Munkahelyteremtő beruházások hiánya,alacsony képzettségi szint. A városoktól való viszonylag nagy távolság.”

▪ Bőszénfa ▪ „Magas a szakképzetlenek száma, a helyi vállalkozások döntő többsége nem fejleszthető, szükség volna új munkahelyek generálására, amely a lakosság jövedelemi helyzetét javítaná, a hiányzó infrastruktúra (csatorna, szélessávú internet), a meglévő infrastruktúra felújítása.”


▪ „A település földrajzi elhelyezkedése; mikrotérségi központúság;kultúrális központúság.”

▪ „A természet adta, környezet adta lehetőségek kihasználása, a falusi turizmus fellendítése, a szabad kapacitású munkaerő kihasználása, az egyedi turisztikai helyi lehetőségek széleskörű kihasználása (diákbázis, Meseszálló, szarvasfarm), rendezvények.”

50





▪ Cserénfa ▪ „Csatornázottság hiánya, járdák, utak rossz állapota. Munkanélküliség.”

▪ Csoma ▪ „Fő út mellett fekvő kistelepülésként az itt élők nem helyben dolgoznak, megélhetésüket másút biztosítják. Legnagyobb helyi foglalkoztató a közszféra. A településen a közszolgáltatások (iskola óvoda) megszűntek, kereskedelem és szolgáltatóipar visszafejlődött. A népesség fogyása jelentős probléma.”


▪ „A település természeti adottságainak, nyugodt környezetének, vadászati lehetőségek kiaknázása, turizmus fejlesztése céljából.”

▪ „Jó közlekedési viszonyokat kihasználva munkahelyek teremtésével népesség megélhetésének biztosítása. Rendezvény, idegenforgalom hagyományokra épülő kihasználása.”

51





▪ Csököly ▪ „Munkahely teremtés a legfontosabb feladat, mivel a legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti a településen. Nincs helyben foglalkoztató. Alacsony jövedelmek, alacsony iskolázottság, képzetlen munkaerő.”

▪ Fonó ▪ „Munkahelyek hiánya, és az infrastruktúra kiépítése, szennyvízrendszere kiépítése, járdák. Sok az idős ember, nyugdíjasok, a fiatalok inkább elvándorolnak a településről.”


▪ „Mezőgazdaság - eper termelés, feldolgozás, helyben történő értékesítés megszervezése.”

▪ „Élni akarás. Falusi vendéglátás lehetősége, mezőgazdasági tevékenység.”

52





▪ Gálosfa ▪ „Teljes infrastruktúra hiánya, rossz állapota. Országos átlagot meghaladó munkanélküliségi ráta.”

▪ Gige ▪ „Magas a munkanélküliség, nincs helyben foglalkoztató, a település nem összkomfortos (vezetékes gáz, vezetékes telefon, kábelTV), közösségi élet hiánya.”


▪ „Nyugodt környezet, vadászati lehetőségek, ökoturisztika.”

▪ „Közösségfejlesztési programok infrastruktúrális feltételeinek megteremtése, faluközpont fejlesztéssel.”

53





▪ Hajmás ▪ „A település vonatkozásában a legnagyobb problémát a munkahelyek hiánya, illetve az ebből következő munkanélküliség jelenti. Hiányoznak a foglalkoztatók, illetve a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek a településen. A településről a munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el.”

▪ Hedrehely ▪ „Magas munkanélküliség, alulképzettség,elöregedés, munkahelyek hiánya, szennyvíz elvezetésének gondjai.”


▪ „A falu környéki szőlők és pincék alapot adnak a borturizmus felfejlesztésére. A település szélén működő farm látványosságaira (állatok, gyümölcsös, szálláslehetőség)építve a turizmus fejleszthető. A településen nagyobb szabad telkek találhatók, amelyeken akár nagyobb vállalkozások is üzemelhetnének.”

▪ „Dél-Zselici környezet, élővizek, erdővad, kirándulóhely, halastavak- turisztika, ősi település- opidium volt, Csokonai járt ott- irodalmi emlék (Somogyikázus), állattartás, mezőgazdaság.”

54





▪ Hencse ▪ „Nincs munkalehetőség; pénztelenség mind önkormányzati, mind lakossági szinten. Alacsony iskolázottság.”

▪ Jákó ▪ „A település legfontosabb problémái a munkanélküliség,amely évek óta 10%feletti nagyságú,vannak akik nincsenek is a rendszerben nyilvántartva,sok az olyan család,ahol mindkét családfenntartó munkanélküli.Kevés az álláslehetőség.Az egykori TSZ felbomlásával megszünt a nagy foglalkoztató.Aki tud a közeli városban(Kaposvár)próbál elhelyezkedni,ami nem egyszerű a 30km-es távolság miatt.”


▪ „Legfontosabb előrelépési lehetőség a településen a munkahelyteremtés.”

▪ „Kitörési lehetőség a vasút lehet.Mellé iparterületet lehetne telepíteni,mivel mindkét oldalon(észak,dél)van iparvágány az állomáson.Ezzel munkahelyek létesülhetnének és részben orvosolhatná a kialakult munkanélküliséget.A Zselic közelsége,valamint a különböző fürdőhelyek közelsége turistacsalogató lehet,így szálláshely létesítésével pihenési,illetve munkalehetőséget lehet teremteni”

55





▪ Kadarkút ▪ „Csatorna hálózat hiánya a legjelentősebb probléma a településen.”

▪ Kaposfő ▪ „-magas a munkanélküliek,ezen belül a képzetlen munkanélküliek száma

▪ -a településen kevés azon vállalkozások száma, melyek a helyi munkaerőt foglalkoztatni tudják

▪ -a korábban virágzó háztáji gazdaságok visszaszorultak(lásd:Póstelek,Kishegyi zártkertek,valamint a házi kertek termelése)

▪ -a külterületi infrastruktúra szinte teljes hiánya”


▪ „Kistérségi járóbeteg ellátás kialakítása nagy előrelépést jelentene a település életében.”

▪ „-a meglévő helyi vállalkozások megerősítése annak érdekében, hogy a munkahelyek megtartásán túl lehetőség legyen a munkahelyek bővítésére, újak létrehozására

▪ -külterületi infrastruktúra(Póstelek,Kishegy)megteremtésével ezen területek újbóli termelésbe vonása,turisztikai célú fejlesztése”

56





▪ Kaposgyarmat

▪ „Csatornázottság hiánya,járdák,utak rossz állapota. Munkanélküliség .”

▪ Kaposhomok ▪ „Szociális problémák, munkanélküliség, alkoholizmus.”


▪ „Természet, nyugodt környezet adta lehetőségek kihasználása, falusi turizmus fellendítése. Turizmus fejlesztése céljából a vadászati lehetőségek kiaknázása.”

▪ „A településen található Szőlőhegyek, melyhez kapcsolódóan a borászat fejlesztése. A település vonatkozásában a lovasturizmus is meghatározó.”

57





▪ Kaposkeresztúr

▪ „Munkanélküliség,elöregedő lakosság,zsákfalu, hiányos infrastruktúrális hálózat,forráshiány,kedvezőtlen vállalkozói szféra.”

▪ Kaposmérő ▪ „A települési infrastruktúra rossz állapota, hiánya (közút, járda, szennyvíz), a meglévő értékek felújítására,karbantartására nem rendelkezik megfelelő forrással az önkormányzat,így fejlesztési elképzelései megvalósítására is csak pályázati támogatással van esélye.”


▪ „Természeti adottságok kihasználása turisztikai célok szempontjából.”

▪ „Települési infrastruktúra felújítása,hiányosságok kiépítése,közösségi tér felújítása pályázati támogatásból.”

58





▪ Kaposújlak ▪ „Települési infrastruktúra rossz állaga, illetve hiánya (közút, járda, szennyvíz)miatt a lakosság életkörülményei folyamatosan romlanak,további fejlesztésekre forrás hiányában nincs lehetőség.”

▪ Kaposvár ▪ „Kaposvár város külterületeivel lett volna jogosult csatlakozni a közösséghez. A város nem lépett be a helyi közösségbe. A HVS szoftverbe feltételezhetően csak a megyei jogon belépett szevezetek városi székhelye miatt került be.”


▪ „Többfunkciós közösségi ház építése, infrastruktúrális hiányosságok pótlása,adottságok felújítása pályázati támogatással.”

▪ „Kaposvár város külterületeivel lett volna jogosult csatlakozni a közösséghez. A város nem lépett be a helyi közösségbe. A HVS szoftverbe feltételezhetően csak a megyei jogon belépett szevezetek városi székhelye miatt került be.”

59





▪ Kaposszerdahely

▪ „Csatornázás hiánya, csapadékvíz elöntöttségtől való veszélyeztetettség.”

▪ Kercseliget ▪ „A legfontosabb problémát a településen a munkanélküliség, illetve az alacsonyan képzett munkaerő jelenti. A település zsáktelepülés, rossz a közlekedés.”


▪ „Természeti adottságaink közül a Tókaji Parkerdő turisztikai fejlesztése, a Pazderjási tó környékének rendezése és árvízi tározó építésével jelentős vízfelület kialakítása (50ha) vízisportokra alkalmassá tétele.

▪ Szolgáltató mikrovállalkozások fejlesztése.”

▪ „A turizmus fejlesztése a településen, elsősorban a vadászturizmusra gondolva. A település vonatkozásában kialakítás alatt van egy horgásztó, és ehhez kapcsolódóan a horgászturizmus elindítása lenne szükséges.

▪ Madármegfigyelő helyek kiépítése,melyek kialakítását indokolják a környéken fészkelő védett madarak.”

60





▪ Kisasszond ▪ „-magas a munkanélküliség,ezen belül a képzetlen munkanélküliek száma

▪ -a településen nincs egy vállalkozás sem,mely a helyi munkaerőt foglalkoztatni tudná

▪ -járda hiánya”

▪ Kiskorpád ▪ „Fejlesztésre fordítható összege nincs az önkormányzatoknak. Megszüntek a nagy foglalkoztatók.”


▪ „Jelenleg a falu rendelkezik egy vendégházzal,mely a Kisasszondi Református Közösség tulajdonában van.Ezen vendégház kihasználtságát szeretnénk növelni.

▪ A meglévő helyi vállalkozások megerősítse annak érdekében,hogy lehetőség legyen a munkahelyek bővítésére,újak létrehozására.”

▪ „Gyümölcstermesztés továbbfejlesztése,illetve a helyben termelt gyümölcsök feldolgozásának megteremtése.”

61





▪ Kőkút ▪ „Nincs munkalehetőség; pénztelenség mind önkormányzati, mind lakossági szinten.”

▪ Lad ▪ „Súlyos társadalmi,gazdasági és jövedelmezőségi gondok,elnéptelenedés,elöregedés.Jelentős a munkanélküliek száma,a vállalkozások száma alacsony,sok a kényszervállalkozás,alacsony jövedelmek,alacsony iskolázottság.A közutak,közterek állapota rossz,a külterületi infrastruktúra felújításra szorul.Az idegenforgalomi lehetőségek kihasználása alacsony,az épületek felújításra szorulnak.”


▪ „A fenti problémák megszüntetése, amíg ezek nem rendeződnek, nem látható egyéb lehetőség.”

▪ „A meglévő infrastruktúrák kihasználása,fejlesztése.Az egyházakkal együttműködve nyári táborok(alkotótábor,kézműves tábor)szervezése.Az önkormányzat jelentős lakásállománnyal rendelkezik,melyeknek átépítése,más célra hasznosítása(családi napközi,nevelőszülői házak)megállítanák az elnéptelenedést.A LEADER programban a túraútvonalak létrehozását fontos kitörési pontnak tartjuk.”

62





▪ Mike ▪ „Munkanélküliség,közlekedési hiányosságok,illetve gáz,szennyvízcsatorna hiánya,illetve a turisztikához kapcsolódó infrastruktúra hiánya(szállás).”

▪ Mosdós ▪ „A legfontosabb probléma a településen a munkahelyek hiánya.”


▪ „A helyi környezetben,parkokban,tavakban,vadakban rejlő turisztikai lehetőségek kihasználása.”

▪ „A helyi turisztikai lehetőségek kihasználása,gondolva itt a településen már működő vendégházak kihasználására,a vadászati lehetőségek kiaknázására,illetve a borturizmus fejlesztésére,a helybenlévő borosgazdák bevonásával.A településen található egészségügyi intézet területén rehabilitációs központ kialakítása.A már meglévő uszoda újbóli megnyitása,elősegítve a turizmus fejlesztését”

63





▪ Nagybajom ▪ „Szennyvízhálózat teljes hiánya,nagy foglalkoztatók hiánya,amiből adódik a magas munkanélküliségi ráta.”

▪ Nagyberki ▪ „Kevés a munkahely!!!”


▪ „A termálfürdő újbóli megnyitásával a turizmus fellendülése,ami által a helyi vállalkozások lehetősége is növekszik.”

▪ „Gyönyörű a táj - sportolási-kirándulási lehetőségek. Szálláshely van!”

64





▪ Orci ▪ „1. A főtér közlekedési szempontból veszélyes. 2. Az új mezőgazdasági üzemek miatt óriási mértékben megnőtt a 200-300 mázsás szállító járművek forgalma. Ezt a terhelést az önkormányzati utak nem bírják. Nagy a zaj, a por, a balesetveszély. Elkerülő út megépítése szükséges.”

▪ Pálmajor ▪ „Szennyvízhálózat teljes hiánya,foglalkoztatók teljes körű hiánya.”


▪ „A volt iskola épületének hasznosítása erdei iskolaként, vagy turisztikai szempontból.”

▪ „Mivel a lakosság csaknam 100%-a cigány kisebbséghez tartozik, a roma kultúra, hagyomány fellendítésével a település "kinyitása" az elzártságból.”

65





▪ Patca ▪ „A falu belterületi aszfaltos útja katasztrofális állapotban van,a járda járhatatlan.E két infrastruktúra elem megújítása elengedhetetlen a falu élhetőségének megőrzéséhez.A faluban nincsen bolt,orvosi ellátás és közintézmény(óvoda,iskola).A zsáktelepülés jellegéből kifolyóan az autóbusz ellátottság nem megfelelő.Egy falugondoki kisbusz megléte a falu élhetőséget tenné lehetővé.”

▪ Patosfa ▪ „Infrastruktúra (gáz, szennyvíz elh., vezetékes telefon, internet) hiánya. Munkahelyek hiánya, lakosság elöregedése, csökkenése.”


▪ „Idegenforgalom, falusiturizmus fejlesztésében látjuk a kitörési pontot, melynek elengedhetetlen feltétele az alapinfrastruktúra (út és járda) használhatóvá tétele.”

▪ „Munkahely létesítés- vállalkozások indítása, helyi termékek (méz, hal) feldolgozás. Turisztika.”

66





▪ Rinyakovácsi ▪ „A legfontosabb problémát a településen a munkahelyek hiánya jelenti, és az ebből következő munkanélküliség. A település vonatkozásában jellemző az alacsony iskolázottság, alacsony képzettség. Fejletlen infrastruktúra.”

▪ Sántos ▪ „Csatornázottság hiánya, utak, járdák, vízelvezetési rendszerek rossz állapota.”


▪ „Turisztikai lehetőségek kihasználása.”

▪ „A szakképzett munkaerő a közeli Kaposvárra jár dolgozni nagyrészt, ezért nagy szükség lenne helyi cégekre, akik helyben adnának munkát.”

67





▪ Simonfa ▪ „A község alacsony lélekszámú, és rossz kor- és szociális helyzetű lakónépességgel bír. Magas az időskorúak (nyugdíjasok, valamint az etnikai kisebbségekhez tartozó szociálisan hátrányos helyzetű lakosok aránya. Ez ellátási nehézségeket és magas költségvetési forrásigényt generál az önkormányzatnál. A megyeszékhely közelsége ellenére magas a munkanélküliség.”

▪ Szabadi ▪ „Nagyberki-Szabadi kerékpárút megépítetlensége. Munkahelyek hiánya. Infrastruktúra hiánya-szennyvíz. Művelődési ház, orvosi rendelő szigetelése nem megoldott.”


▪ „A község csodás természeti környezetben, a főútvonal mellett, a megyeszékhelytől 8km-re fekszik. A falu minden közművel rendelkezik, csatorna most épül, minden szociális, igazgatási, nevelési és eü. létesítmény megtalálható. A környék kiválóan alakalmas lenne vállalkozások vagy csoc. ellátást biztosító intézmények létrehozására.”

▪ „Vállalkozás fejlesztés- mezőgazdasági vállalkozások. Belterületi utak felújítása. Tartalék víznyerő kút kiépítése. Csapadékvíz elvezető hálózat felújítása.”

68





▪ Szenna ▪ „A településen működő csomagolóanyagokat gyártó üzemen kívül a másik legfontosabb jövedelemforrás a mezőgazdaság, ami az időjárás kiszámíthatatlansága miatt jelentős jövedelemingadozást jelent.A falu társadalma elöregedik, kevés a születések száma.”

▪ Szentbalázs ▪ „Infrastruktúra rossz állapota,munkanélküliség.”


▪ „Idegenforgalom - falusi turizmus fejlesztése. A munkahelyek fejlesztését a Szenna Pack Kft. létszámbővítése jelentheti.”

▪ „Nyugodt környezet,vadászati lehetőségek, falusi turizmus.”

69





▪ Szilvásszentmárton

▪ „Szilvásszentmárton egy zsáktelepülés,magas a munkanélküliség és a szakképzetlenség aránya,alacsony az infrastruktúra fejlettsége,hiányzik a vezetékes telefonhálózat,a gázhálózat,és a csatorna hálózat.”

▪ Taszár ▪ „Munkanélküliség kedvezőtlen alakulása, utak, járdák közösségi terek rossz állapota, intézmények rossz állapota.”


▪ „A legfontosabb lehetőség az idegenforgalom fejlesztése a falusi turizmus irányába,és a helyi jellegű értékekre alapozott munkahelyek létrehozása,többek között gyógynövény-és gomba termesztés,egészségturizmus.”

▪ „Ipari parkok kialakítása, repülőtér - logisztikai központ kialakítása, turizmus- idegenforgalom, gazdaságfejlesztés.”

70





▪ Visnye ▪ „Nincs munkalehetőség; pénztelenség, mind önkormányzati, mind lakossági szinten.A falugondnoki busz elhasználódott,műszaki állapota nem megfelelő,karbantartása pedig nem gazdaságos,így a településen élő rászorulók megfelelő színvonalú ellátása sem biztosítható megfelelően.”

▪ Zimány ▪ „Nincs foglalkoztató, munkahelyteremtő beruházásra lenne szükség. Településképjavító beruházársa van szükségünk.”


▪ „A fenti problémák megszüntetése, amíg ezek nem rendeződnek, nem látható egyéb lehetőség.A falugondnoki busz újra cserélje.”

▪ „Lovarda építéshez vásárolt területet 2007-ben egy vállalkozó, a lovasturizmusban részt veszünk.”

71





▪ Zselickisfalud ▪ „Magas a munkanélküliség és a szakképzetlenek aránya.Az infrastruktúra elmaradott,ritka a tömegközlekedés lehetősége,nincs csatornahálózat,vezetékes telefonhálózat,és vezetékes gáz.”

▪ Zselickislak ▪ „A község alacsony lélekszámú, a főútról bekötő úton közelíthető meg. Nem székhelytelepülés intézménnyel nem rendelkezik. Meghatározó vállalkozás nincs a községben, a helyi jövedelem-termelő képesség alacsony. Az emberek döntő többsége nem helyben dolgozik, hanem a közeli megyeszékhelyre jár el, így „alvófaluként” funkcionál.”


▪ „Az itt élők legfontosabb lehetősége az erdő és vadgazdálkodás,és az ehhez kapcsolódó vadászatiturizmus fejlesztése.A tavalyi évben megépült wellness hotel számos munkalehetőséget nyújt a faluban élő lakosok számára.”

▪ „A községnek jó a közösségi, kulturális és sportélete, sok a civil szervezet. Kaposvárral határos, jó a közlekedése. Megőrzendő emlékek is vannak, pl. a zselickislaki pincesorok, ahol jó minőségű helyi borok és gyümölcsök teremnek. Kihasználatlan, de rendelkezésre álló lehetőség a környezet. A község alkalmas ifjúsági, lovas, falusi turisztikai szolgáltatások létrehozására.”

72





▪ Zselicszentpál ▪ „1. Az óvodások nem tudnak eljutni a Simonfai óvodába,

▪ az idősek pedig az orvosi szakellátásra és vásárlásra, mivel a meglévő falugondnoki

▪ gépkocsi nagyon rossz állapotban van, üzemeltetési és fenntartási költségei magasak, üzembiztonsága alacsony.

▪ 2. A Nyugdíjas Egyesületnek nincs helyisége a működéshez, épületfelújítás szükséges.

▪ 3. Nincs meghatározó helyi vállalkozás.”


▪ „A Nyugdíjas Egyesület keretein belül működik az országos

▪ hírű, Aranypáva díjjal minősített népdalkör.”

73

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



74

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 25 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése”

▪ „Térségi turizmus fejlesztése”

▪ „Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése”

▪ „Lakosság életminőségének javítása”

▪ „Humán erőforrás fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

74

6 db

4 db

5 db

7 db

3 db

2,754,042

1,742,613

878,240

190,253

111,616

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

75

▪ Épített és természeti örökség megőrzése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5

A legtöbb forrás – 895,000 EUR – a(z) Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Egységes térségi arculat kialakítása

▪ Kulturális értékek megőrzése, kulturális, kézműves hagyományok, népi kismesterségek ápolása

▪ Natura 2000

▪ Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás

▪ Falumegújítás

Fő fejlesztési prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése


447,000

268,890

114,152

1,924,000

0

0

76

▪ Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése





▪ Turisztikai szálláshelyek kialakítása és fejlesztése

▪ Termékarcú turisztikai marketingtevékenység működtetése

▪ Rendezvények, tanulmányutak szervezése, területközi és nemzetközi együttműködés, eszközvásárlás

Fő fejlesztési prioritás: Térségi turizmus fejlesztése


895,000

451,409

244,000

152,204

77

▪ Termékarcú marketing





▪ Termékarcú mikrovállalkozások fejlesztése

▪ Termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztése

▪ Termékarc nem mezőgazdasági termékké történő diverzifikálása

▪ Alternatív energia

Fő fejlesztési prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése


50,734

447,000

253,671

126,835

0

78

▪ Jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdasági tevékenységek támogatása





▪ Települések közösségi szolgáltatás és infrastruktúra fejlesztése

▪ Közlekedési szolgáltatások fejlesztése

▪ Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések

▪ Térségi mezőgazdaság fejlesztése

▪ Egészséges tiszta települések

▪ Közszolgálati intézmények akadálymentesítése

Fő fejlesztési prioritás: Lakosság életminőségének javítása


190,253

0

0

0

0

0

0

79

▪ Változásmenedzsment felállítása





▪ Információs adatbanki rendszer létrehozása és kezelése

▪ Térségi komplex képzés, tájékoztatás és humánerőforrás fejlesztés

Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése


60,882

50,734

0

80

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

81Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

15%

10%

23%

6%

6%

16%

8%

0%

11%

4%

15%

35%

15%

4%

9%

7%

6%

0%

8%

2%

40%

60%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

25%

0%

8%

25%

0%

0%

0%

42%

0%

0%

0%

0%

0%

40%

0%

0%

0%

60%

0%

0%

82

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások komplex

▪ (a termék-előállítástól, feldolgozáson át a piacra jutásig) fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése, hogy megerősödve térség gazdaságának meghatározó részét képezzék.

▪ (hiv 1078, 325, 323, 321).”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.”

2

83




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése (beruházás, vállalkozásindítás a kezdeti személyi költségekre kiterjedően), hogy megerősödve a térség gazdaságának meghatározó részét képezzék.(hiv 1078, 325, 321).”


▪ „A termékarcú mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.”

84



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „A térség látnivalóinak, attrakcióinak

fejlesztése, turisztikai termékké/szolgáltatássá alakítása. A természeti adottságok, vonzerők és a termékarcok egységes kezelése, termékcsomaggá fejlesztése megoldást adhat a szélesebb körű szolgáltatások nyújtásához. Közös programok, programfüzérek kidolgozása, az összefogásra, partnerségre épülő hálózati értékesítés révén a területi értékek bemutatása minőségi szolgáltatás nyújtása a térség vendégei számára.(Látnivalók, attrakciók, turisztikai termékké/szolgáltatássá fejlesztése) (hiv 1945, 2690).”


▪ „A térségben az új szolgáltatások megindítása révén, a vendégéjszakák számának növekedése várható. Az idelátogatók itt tartózkodási idejének kinyújtásával, a vendégforgalom növekedésével az ágazat további fejlesztésével hozzájárulnak a térség jövedelemtermelő képességének növeléséhez, a turizmusra épülő vállalkozások növekedéséhez.”

▪ „Egyéb tevékenység”4▪ „A jövedelemszerzés, foglakoztatás,

gazdadasági tevékenységek támogatásán keresztül meglévő és új mikrovállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatása a foglalkoztatottság elősegítése érdekében. (eszközbeszerzés, piacrajutás segítése, tanácsadás, stb.) (hiv 1078, 1654, 335, 331).”

▪ „A vidék (falvak) gazdaságának növekedéséből adódóan, nő a foglalkoztatottság, ezáltal a fiatalok, értelmiségiek elvándorlásának csökkenése várható. Az érintettek életminőségének javulása és a helyi gazdaság megerősödése által a helyi szolgáltatások iránti kereslet felgyorsul, ezáltal további új és meglévő vállalkozások fejlődésére nyílik lehetőség.”

85



Szektor



86



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


5▪ „Szükséges a turisztikai szálláshelyek

(panziók, falusi-, tanyasi turizmus körébe tartozó szállások, diákszállók, stb.) felújítása, korszerűsítése, további szálláshelyek kialakítása mind férőhelyek, mind szolgáltatások, mind színvonal tekintetében. A szálláshelyek minőségi színvonalának fejlesztése létfontosságú a térségi turizmus számára. Lehetővé kell tenni, hogy a szálláshely minél több turisztikai attrakciót kínáljon az idelátogatók számára (hiv 2678, 1945).”


▪ „A fejlesztések eredményeként mennyiségi és minőségi szálláshely jönne létre, ezáltal nőne a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások iránti igény.”

▪ „”6▪ „” ▪ „”

87




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

88



▪ „”


7▪ „”


▪ „”

Szektor

▪ „”8▪ „” ▪ „”

89



Szektor



90



Szektor

▪ „”


9▪ „”


▪ „”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

91



Szektor



92

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






93

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Mivel a munkaügyi központok támogatásával

egy-egy személy hosszú távon (5-6év) történő foglalkoztatása nem lehetséges, ezért a változásmenedzsment felállítása mindenképpen térségi feladat. A menedzsment feladata tanácsadás, a térségben élők gondolatainak, elképzeléseink projekté való fejlesztése, az itt élők információval való ellátása. A helyi gazdaság szereplőinek megfelelő mértékű tájékoztatása, segítése újgazdaságra való felkészítése. Ehhez szükséges a menedzsment számára eszközök és megfelelő infrastruktúra biztosítása (hiv 1095).”

Megoldási javaslat

▪ „A változásmenedzsment felállítása és működése eredményeképpen új vállalkozások jönnek létre, a térség turisztikai attrakcióinak száma nő, csökken a munkanélküliség, ezáltal a foglalkoztatottság, jövedelemszerzés növekszik, javul az életminőség (TAF rendszerház).”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

94




2▪ „Elengedhetetlen a falumegújítási program

végrehajtása, ezen belül a települések sajátos arculatának, falu központjainak, lakókörnyezetének, köztereinek, parkjainak, pihenőterületeinek, sétányainak és egyéb közterületeinek, játszótereinek stb. felújítása, kialakítása. Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése. A védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása. A környezet és falukép szebbé tétele (hiv 1090, 1076).”

Megoldási javaslat

▪ „A települések megújulásával a település központok, közterek funkcionálisan betöltik szerepüket, a lakosság település iránti komfort érzete nő, életminősége javul. Turisztikai szempontból a települések iránti látogatottsági igény növekszik.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

95




3▪ „Mindenképpen támogatni kell a településeket,

új járművek beszerzésében (hiv 1084, 1072).”

Megoldási javaslat

▪ „A falugondnokok munkája hatékonyabbá, megbízhatóbbá válik, a térségben élők komfortérzete és életminősége nagymértékben megnő. Javul a települési közszolgáltatások minősége. A javítási karbantartási költségek csökkennek, az ezáltal megtakarított pénzek fejlesztésekre fordíthatók.”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

96




4▪ „A települések igényeinek megfelelően

támogatni kell a helyi közösségi színterek fejlesztését, többfunkciós szolgáltató központok kialakítását, minőségi infrastrukturális beruházások megvalósításával, magas szintű szolgáltatások nyújtásával biztosítható a közösségek megtartása, valamint új közösségek létrehozásának segítése(hiv 1070, 1092).”

Megoldási javaslat

▪ „A beruházások, fejlesztések megvalósításával a közösségek komfortérzete, illetve megtartó ereje megnő, ezáltal a közösségben való lét vonzóvá válik a kívülállók számára. Nő a közösségi tagok létszáma, több közösség által szervezett rendezvény generálódik. A rendezvényeken egyre több a turisztikai attrakció, ami által a térségben nő az eltöltött vendégéjszakák száma, nő a helyben képződő bevétel, nő a népességmegtartó erő, valamint a települések komfortosabbá válnak.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

97




5▪ „Térségi együttműködéssel az egész évet

átölelő programkínálat, rendezvénysorozat kialakítása, a zselici vidéken fellelhető kedvező táji, természeti adottságok és kulturális értékek kihasználásával, illetve a helyi hagyományok felelevenítésével. Szükséges belföldi illetve külföldi tanulmányutak szervezése, révén a rendezvény szervezés tapasztalatainak átadása, vendégfogadás kultúrájának megismerése. A rendezvényhez szükséges tárgyi feltételek– berendezési tárgyak, színpad, hangosítás, fellépő ruha, stb..- beszerezése a programok magas színvonalú lebonyolításához (hiv 1078).”

Megoldási javaslat

▪ „Színvonalas, regionális és kistérségi szintre kiterjedő programok, rendezvények szervezése, mely később országos szintű rendezvénnyé válhat, mellyel képes megjeleníteni a mai kornak megfelelő színvonalú kultúrértékeket, hagyományokat.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

98




6▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

99




7▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

100




8▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

101




9▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

102




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

103

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






104Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/52 Kód: DD-43-SzF-A-23 Sorszám: 1088

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: FalumegújításSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség hátrányos helyzetű településeinek természeti-, táji, épített örökségi adottságai kiválóak. Ehhez képest a települések állapota leromlott. A főterek nem igazán meghatározó arculattal bíró, köztéri funkciót biztosító és közcélt szolgáló tér szerepét képesek betölteni.

Probléma/ lehetőség

▪ A térség településeinek nagy részén a település központok, középületek, intézmények, közterek állaga nagymértékben romlott. Ezáltal a helyi emberek településekkel szembeni komfortérzet hiánya nő, mely kihat életminőség érzésükre is. Az idelátogatók számára a település nem képes megmutatni igazi arcát, ezáltal jelentéktelen, tömeg település látszatát kelti.

Megoldási javaslat

▪ Elengedhetetlen a falumegújítási program végrehajtása, ezen belül a települések sajátos arculatának, falu központjainak, lakókörnyezetének, köztereinek, parkjainak, pihenőterületeinek, sétányainak és egyéb közterületeinek, játszótereinek stb. felújítása, kialakítása. Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése. A védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása. A környezet és falukép szebbé tétele (hiv 1090, 1076).

▪ A települések megújulásával a település központok, közterek funkcionálisan betöltik szerepüket, a lakosság település iránti komfort érzete nő, életminősége javul. Turisztikai szempontból a települések iránti látogatottsági igény növekszik.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 40000 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 1450000 EUR

1750000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

100%

0%

100%

100%

0%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 33 db

▪ Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud

▪ ÚMVP, de nem LEADER

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: FalumegújításSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség természeti-, táji, épített örökségi adottságai kiválóak. Ehhez képest a települések állapota leromlott. A főterek nem igazán meghatározó arculattal bíró, köztéri funkciót biztosító és közcélt szolgáló tér szerepét képesek betölteni.


▪ A térség településeinek nagy részén a település központok, középületek, intézmények, közterek állaga nagymértékben romlott. Ezáltal a helyi emberek településekkel szembeni komfortérzet hiánya nő, mely kihat életminőség érzésükre is. Az idelátogatók számára a település nem képes megmutatni igazi arcát, ezáltal jelentéktelen, tömeg település látszatát kelti.

Megoldási javaslat

▪ Elengedhetetlen a falumegújítási program végrehajtása, ezen belül a települések sajátos arculatának, falu központjainak, lakókörnyezetének, köztereinek, parkjainak, pihenőterületeinek, sétányainak és egyéb közterületeinek, játszótereinek stb. felújítása, kialakítása. Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése. A védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása. A környezet és falukép szebbé tétele (hiv 1091, 1077).

▪ A települések megújulásával a település központok, közterek funkcionálisan betöltik szerepüket, a lakosság település iránti komfort érzete nő, életminősége javul. Turisztikai szempontból a települések iránti látogatottsági igény növekszik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%



▪ Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Épített és természeti örökség megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben többségében hátrányos helyzetű települések találhatók, ennek ellenére a fellelhető természeti-, táji, kulturális és a hagyományokra épülő örökségek mellett legfontosabb az épített örökségeink megóvása, megőrzése. A településeken fellelhető épített és természetes örökségei fokozatosan leépülnek, állapotuk romlik, eltűnnek a természeti és történeti tájelemek.


▪ A térségben több település még saját honlappal sem rendelkezik, nincsenek egységes a térség értékeit bemutató, illetve információt szolgáltató turisztikai kiadványok. Nincs megfelelő marketing stratégia, és ennek következménye az értékeket bemutató marketingeszközök hiánya.

Megoldási javaslat

▪ A térség turisztikai lehetőségeinek megismertetése, népszerűsítése, a vendégszervezés, programkínálat és egy megfelelően, hatékonyan működő információs rendszer, webes megjelenések, kiadványok, szórólapok, újság megteremtése az eredményes marketing tevékenység eléréséhez, egységes marketing stratégia kialakítása. Ennek érdekében szükséges a térségi turisztikai komplex szolgáltatásokat nyújtó portál rendszer létrehozása, e-turizmus fejlesztés megvalósítása. (on-line szállásfoglalás, helyi és térségi turisztikai attrakciók-, szolgáltatások-, termékek-, stb. bemutatása,) (hiv 1074, 1086).

▪ A marketing eszközök hozzájárulnak a falvak turisztikai szolgáltatásainak fejlesztéséhez, az idelátogatók információval való ellátásához, illetve a térség gazdasági fejlődéséhez, ezáltal a vidék népességmegtartó és jövedelemtermelő képességéhez. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához és a területi, gazdasági hátrányok csökkentéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Épített és természeti örökség megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben fellelhető természeti-, táji, kulturális és a hagyományokra épülő örökségek mellett legfontosabb az épített örökségeink megóvása, megőrzése. A településeken fellelhető épített és természetes örökségei fokozatosan leépülnek, állapotuk romlik, eltűnnek a természeti és történeti tájelemek.


▪ A térségben több látnivaló is van (nyári lak, kúria, templom, stb.), amelyek kivétel nélkül felújításra szorulnak. Nagyrészük főleg forrás hiány miatt leromlott állapotú és rontja a településképet.

Megoldási javaslat

▪ A térség egyik kiemelt feladata kulturális, a védett épített és természetes örökségünk és táji elemek (vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, stb.) rendbetétele, megőrzése, ezért fontos a faluképet, az épített és természeti örökségeket javító beruházások támogatása, illetve ezek állapotának megóvása, megőrzése (hiv 330).

▪ A települések összképe megőrizhető, a települési kép és környezet javul, ezáltal turisztikai vonzerejének növekedésével számolhatunk. További eredmény az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 5/52 Kód: DD-43-SzF-2-05 Sorszám: 1090


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Egységes térségi arculat kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség hátrányos településeinek egy részén a korábbi LEADER kezdeményezés kapcsán már 27 településen többnyire megvalósultak azok a fejlesztések, melyek a falvakban található nevezetességek, látnivalók, attrakciók egységes megjelenését, összerendezését, bemutatását segítik.


▪ A korábbi ilyen irányú fejlesztések nem minden településen valósultak meg. Ez nem a projektgazda hiányossága, a települések létszáma növekedett meg, az előző LEADER csoporthoz képest.

Megoldási javaslat

▪ A térség összes településein található látnivalók nevezetességek attrakciók is kerüljenek összerendezésre, egységes arculat kialakítására. A már térségi szinten részben megvalósult kezdeményezések (filagóriák, pihenőhelyek, szalonnasütők, szemetesek, stb.) létrehozása, a környezeti kultúra megteremtése, egységes arculatot mutatva közvetítik a térségi összefogást (hiv 1088).

▪ A térség településeinek látnivalói, nevezetességi, attrakciói összerendezve és így kiajánlva, egységes arculatot mutatva elősegítik a térség megismerését, ezáltal a turizmus további fejlődését, a mikrovállalkozások nyújtotta szolgáltatások, és a helyi gazdaság megerősödését. Az itt élők jövedelemszerzését és életminőségük javulását.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

0%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Egységes térségi arculat kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség településeinek egy részén a korábbi LEADER kezdeményezés kapcsán már 27 településen többnyire megvalósultak azok a fejlesztések, melyek a falvakban található nevezetességek, látnivalók, attrakciók egységes megjelenését, összerendezését, bemutatását segítik.


▪ A korábbi ilyen irányú fejlesztések nem minden településen valósultak meg. Ez nem a projektgazda hiányossága, a települések létszáma növekedett meg, az előző LEADER csoporthoz képest.

Megoldási javaslat

▪ A térség összes településein található látnivalók nevezetességek attrakciók is kerüljenek összerendezésre, egységes arculat kialakítására. A már térségi szinten részben megvalósult kezdeményezések (filagóriák, pihenőhelyek, szalonnasütők, szemetesek, stb.) létrehozása, a környezeti kultúra megteremtése, egységes arculatot mutatva közvetítik a térségi összefogást(hiv 1089).

▪ A térség településeinek látnivalói, nevezetességi, attrakciói összerendezve és így kiajánlva, egységes arculatot mutatva elősegítik a térség megismerését, ezáltal a turizmus további fejlődését, a mikrovállalkozások nyújtotta szolgáltatások, és a helyi gazdaság megerősödését. Az itt élők jövedelemszerzését és életminőségük javulását.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 7/52 Kód: DD-43-GF-2-03 Sorszám: 329


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Kulturális értékek megőrzése, kulturális, kézműves hagyományok, népi kismesterségek ápolásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség egyik legnagyobb értéke a kulturális értékeinek, kézműves hagyományainak ápolása, a népi kismesterségek jelenléte a hátrányos helyzetű településeken. Ezeket az értékeket igyekezett felkutatni, bemutatni a korábbi mintaprojektként megvalósított Élményporta Program, melynek következtében bemutatásra került a kézműves hagyományok ápolása és ezen túlmenően a térség látnivalóinak, természeti-, táji értékeinek szépsége.


▪ Problémaként jelentkezik a kulturális értékek, kézműves hagyományok és népi kismesterségek bemutatását szolgáló ingatlanok minőségi állagromlása, infrastruktúra elmaradottsága, tárgyi eszközök elhasználódása és hiánya, szervezett bemutatkozási lehetőségek hiánya (marketing).

Megoldási javaslat

▪ Mindenképpen feladat a kulturális és természeti, kézműves hagyományok és népi kismesterségek által képviselt, kihalóban lévő értékek megőrzése. Lehetőség szerint segíteni kell ezeknek az értékeknek védelmét, gondozását, szakmáknak a fennmaradását. (hiv 1080).

▪ A program sikeres végrehajtása esetén a térség ismertebb lesz a kézművesek és a népi kismesterségek művészein keresztül. A térség hagyományai, értékei megőrződnek. Turisztikai attrakcióként is megjelennek, ezáltal magas minőségű szolgáltatást nyújtanak az idelátogató vendégek számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Kulturális értékek megőrzése, kulturális, kézműves hagyományok, népi kismesterségek ápolásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség egyik legnagyobb értéke a kulturális értékeinek, kézműves hagyományainak ápolása, a népi kismesterségek jelenléte. Ezeket az értékeket igyekezett felkutatni, bemutatni a korábbi mintaprojektként megvalósított Élményporta Program, melynek következtében bemutatásra került a kézműves hagyományok ápolása és ezen túlmenően a térség látnivalóinak, természeti-, táji értékeinek szépsége.


▪ Problémaként jelentkezik a kulturális értékek, kézműves hagyományok és népi kismesterségek bemutatását szolgáló ingatlanok minőségi állagromlása, infrastruktúra elmaradottsága, tárgyi eszközök elhasználódása és hiánya, szervezett bemutatkozási lehetőségek hiánya (marketing).

Megoldási javaslat

▪ Mindenképpen feladat a kulturális és természeti, kézműves hagyományok és népi kismesterségek által képviselt, kihalóban lévő értékek megőrzése. Lehetőség szerint segíteni kell ezeknek az értékeknek védelmét, gondozását, szakmáknak a fennmaradását. (1081).

▪ A program sikeres végrehajtása esetén a térség ismertebb lesz a kézművesek és a népi kismesterségek művészein keresztül. A térség hagyományai, értékei megőrződnek. Turisztikai attrakcióként is megjelennek, ezáltal magas minőségű szolgáltatást nyújtanak az idelátogató vendégek számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Natura 2000Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelvének, és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelvének végrehajtásaként kialakítandó területeket foglalja magába. Ezek a madárvédelmi irányelv végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területek és az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területek. A térség szinte mindegyik településének, így a hátrányos helyzetű településeknek is egy része a Natura 2000 hálózathoz tartozik.


▪ A természetvédelem területén a térség egyik legnagyobb kihívása a Natura 2000

Megoldási javaslat

▪ Fontosnak, hogy a civil természetvédő szervezetek részt tudjanak venni a Natura 2000 folyamatban, hisz a területek kijelölésének szakmai előkészítése mellett a kijelölés társadalmi elfogadottságának elősegítésében is fontos szerepük lehet. A természet védelme mellett fontos szempont a helyi emberek megélhetésének biztosítása, a társadalom természethez fűződő pozitív viszonyának megteremtése, visszaállítása. Ez a gondolat a Natura 2000 szellemiségének egyik alappillére. Ezért Natura 2000 programokat és célkitűzéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokkal szorosan összehangolva kell kialakítani. Ennek kapcsán el kell készíteni a Natura fenntartási/fejlesztési tervet (hiv 1803).

▪ Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi programok eredményei hosszútávon mutatkoznak. A természet védelme, az állatfajok és a különleges növényvilág megőrzése, megtartása a legnagyobb eredmény, melyet nemzedékeken keresztül kell védeni, tanítani.




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége


▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db




▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Natura 2000Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelvének, és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelvének végrehajtásaként kialakítandó területeket foglalja magába. Ezek a madárvédelmi irányelv végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területek és az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területek. A térség szinte mindegyik településének egy része a Natura 2000 hálózathoz tartozik.


▪ A természetvédelem területén a térség egyik legnagyobb kihívása a Natura 2000

Megoldási javaslat

▪ Fontosnak, hogy a civil természetvédő szervezetek részt tudjanak venni a Natura 2000 folyamatban, hisz a területek kijelölésének szakmai előkészítése mellett a kijelölés társadalmi elfogadottságának elősegítésében is fontos szerepük lehet. A természet védelme mellett fontos szempont a helyi emberek megélhetésének biztosítása, a társadalom természethez fűződő pozitív viszonyának megteremtése, visszaállítása. Ez a gondolat a Natura 2000 szellemiségének egyik alappillére. Ezért Natura 2000 programokat és célkitűzéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokkal szorosan összehangolva kell kialakítani. Ennek kapcsán el kell készíteni a Natura fenntartási/fejlesztési tervet(hiv 1823).

▪ Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi programok eredményei hosszútávon mutatkoznak. A természet védelme, az állatfajok és a különleges növényvilág megőrzése, megtartása a legnagyobb eredmény, melyet nemzedékeken keresztül kell védeni, tanítani.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatásSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport hátrányos helyzetű településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek. A települések 89 %-a természeti területek övezete. Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek.


▪ A tájhasználat átalakulásával az intenzív gazdálkodás széleskörű elterjedésével a fasorok, ligetek, kutak, utak, mezsgyék) sok helyen eltűntek. A fajok megőrzése érdekében szükséges az élőhelyek fajgazdagságának növelése, valamint a tájelemek változatosságának visszaállítása. A hagyományos élőhelyek helyreállítása során nem képződik haszon, sőt a tájképet is meghatározó elemek fenntartása költséget jelent.

Megoldási javaslat

▪ Fő cél a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrárkörnyezetgazdálkodási előírások betartásának lehetővé tétele, valamint az előírások teljesítésének segítése és a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése.

▪ A nem termelő beruházások jelentős mértékben elősegítik a termő helyi viszonyoknak megfelelő, környezetkímélő tájhasznosítását azáltal, hogy lehetővé teszik azoknak a beruházás típusoknak a támogatását, amelyek nélkülözhetetlenek egyes agrár-környezetgazdálkodási előírások bevezetéséhez, illetve az előírások teljesítéséhez, valamint emelik a Natura 2000 és egyéb, a programban meghatározott magas természeti értékű területek közjóléti értékét.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzéseIntézkedés: Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatásSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek. A települések 89 %-a természeti területek övezete. Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek.


▪ A tájhasználat átalakulásával az intenzív gazdálkodás széleskörű elterjedésével a fasorok, ligetek, kutak, utak, mezsgyék) sok helyen eltűntek. A fajok megőrzése érdekében szükséges az élőhelyek fajgazdagságának növelése, valamint a tájelemek változatosságának visszaállítása. A hagyományos élőhelyek helyreállítása során nem képződik haszon, sőt a tájképet is meghatározó elemek fenntartása költséget jelent.

Megoldási javaslat

▪ Fő cél a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrárkörnyezetgazdálkodási előírások betartásának lehetővé tétele, valamint az előírások teljesítésének segítése és a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése.

▪ A nem termelő beruházások jelentős mértékben elősegítik a termő helyi viszonyoknak megfelelő, környezetkímélő tájhasznosítását azáltal, hogy lehetővé teszik azoknak a beruházás típusoknak a támogatását, amelyek nélkülözhetetlenek egyes agrár-környezetgazdálkodási előírások bevezetéséhez, illetve az előírások teljesítéséhez, valamint emelik a Natura 2000 és egyéb, a programban meghatározott magas természeti értékű területek közjóléti értékét.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 13/52 Kód: DD-43-GF-A-07 Sorszám: 2678


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turizmus fejlesztéseIntézkedés: Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ Bár hátrányos helyzetű a térség, mégis jó adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlesztésére, mivel a vidék természeti értékekben gazdag, számos látnivalóval, attrakcióval rendelkezik. A térség természeti, táji, és kultúrtörténeti adottságok, egyedülálló növényvilága, vadban gazdag területei vonzóak az idelátogatók számára. Több településen már elkezdődött a turisztikához kapcsolódó szolgáltatások minőségi fejlesztése, elindult a szereplők összefogásával a „Zselici Faluhotel Hálózat”(25 szereplő).


▪ Térségi szinten a turisztikai termékek, attrakciók fejlesztendők, nem koordináltak, nem tükröznek egységes arculatot. Vannak ugyan törekvések (pl.: Faluhotel Hálózat, Élményporta Hálózat), de folyamatos, tovább vivő működőképes megoldások még nem igazán születtek.

▪ A térségbe érkező turisták száma éves szinten bár meghaladja a kb. 20.000 főt, de a rendelkezésre álló szolgáltatások száma, színvonala nem elégséges.

Megoldási javaslat

▪ A térség látnivalóinak, attrakcióinak fejlesztése, turisztikai termékké/szolgáltatássá alakítása. A természeti adottságok, vonzerők és a termékarcok egységes kezelése, termékcsomaggá fejlesztése megoldást adhat a szélesebb körű szolgáltatások nyújtásához. Közös programok, programfüzérek kidolgozása, az összefogásra, partnerségre épülő hálózati értékesítés révén a területi értékek bemutatása minőségi szolgáltatás nyújtása a térség vendégei számára.(Látnivalók, attrakciók, turisztikai termékké/szolgáltatássá fejlesztése) (hiv 1945, 2690).

▪ A térségben az új szolgáltatások megindítása révén, a vendégéjszakák számának növekedése várható. Az idelátogatók itt tartózkodási idejének kinyújtásával, a vendégforgalom növekedésével az ágazat további fejlesztésével hozzájárulnak a térség jövedelemtermelő képességének növeléséhez, a turizmusra épülő vállalkozások növekedéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turizmus fejlesztéseIntézkedés: Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség jó adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlesztésére, mivel a vidék természeti értékekben gazdag, számos látnivalóval, attrakcióval rendelkezik. A térség természeti, táji, és kultúrtörténeti adottságok, egyedülálló növényvilága, vadban gazdag területei vonzóak az idelátogatók számára. Több településen már elkezdődött a turisztikához kapcsolódó szolgáltatások minőségi fejlesztése, elindult a szereplők összefogásával a „Zselici Faluhotel Hálózat”(25 szereplő).


▪ Térségi szinten a turisztikai termékek, attrakciók fejlesztendők, nem koordináltak, nem tükröznek egységes arculatot. Vannak ugyan törekvések (pl.: Faluhotel Hálózat, Élményporta Hálózat), de folyamatos, tovább vivő működőképes megoldások még nem igazán születtek.

▪ A térségbe érkező turisták száma éves szinten bár meghaladja a kb. 20.000 főt, de a rendelkezésre álló szolgáltatások száma, színvonala nem elégséges.

Megoldási javaslat

▪ A térség látnivalóinak, attrakcióinak fejlesztése, turisztikai termékké/szolgáltatássá alakítása. A természeti adottságok, vonzerők és a termékarcok egységes kezelése, termékcsomaggá fejlesztése megoldást adhat a szélesebb körű szolgáltatások nyújtásához. Közös programok, programfüzérek kidolgozása, az összefogásra, partnerségre épülő hálózati értékesítés révén a területi értékek bemutatása minőségi szolgáltatás nyújtása a térség vendégei számára.(Látnivalók, attrakciók, turisztikai termékké/szolgáltatássá fejlesztése) (hiv 1946, 2698).

▪ A térségben az új szolgáltatások megindítása révén, a vendégéjszakák számának növekedése várható. Az idelátogatók itt tartózkodási idejének kinyújtásával, a vendégforgalom növekedésével az ágazat további fejlesztésével hozzájárulnak a térség jövedelemtermelő képességének növeléséhez, a turizmusra épülő vállalkozások növekedéséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turizmus fejlesztéseIntézkedés: Turisztikai szálláshelyek kialakítása és fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség természeti-, táji, épített örökségei, hagyományőrzési adottságai kiválóak. Ezzel szemben a turizmus fejlődésének egyik akadálya, hogy a hátrányos helyzetű települések többségében nem alakult ki, nem jött létre megfelelő számú szálláslehetőség. Ebből fakadóan az idelátogató vendégek rövid időt töltenek el a térségben. Érződik a nagyobb létszámú minőségi, valamint a kisebb létszámú, de színvonalas szálláshelyek szükségessége.


▪ A jelenlegi többségében falu turizmusra épülő szálláshely kínálat sem minőségében, sem mennyiségében nem elégíti ki a XXI. századi igényeknek megfelelő követelményeket. Több meglévő szálláshely felújításra, bővítésre szorulna, a szálláshelyek szolgáltatásának hiánya vagy minősége is problémaként jelentkezik.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges a turisztikai szálláshelyek (panziók, falusi-, tanyasi turizmus körébe tartozó szállások, diákszállók, stb.) felújítása, korszerűsítése, további szálláshelyek kialakítása mind férőhelyek, mind szolgáltatások, mind színvonal tekintetében. A szálláshelyek minőségi színvonalának fejlesztése létfontosságú a térségi turizmus számára. Lehetővé kell tenni, hogy a szálláshely minél több turisztikai attrakciót kínáljon az idelátogatók számára (hiv 2678, 1945).

▪ A fejlesztések eredményeként mennyiségi és minőségi szálláshely jönne létre, ezáltal nőne a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások iránti igény.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turizmus fejlesztéseIntézkedés: Turisztikai szálláshelyek kialakítása és fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség természeti-, táji, épített örökségei, hagyományőrzési adottságai kiválóak. Ezzel szemben a turizmus fejlődésének egyik akadálya, hogy a települések többségében nem alakult ki, nem jött létre megfelelő számú szálláslehetőség. Ebből fakadóan az idelátogató vendégek rövid időt töltenek el a térségben. Érződik a nagyobb létszámú minőségi, valamint a kisebb létszámú, de színvonalas szálláshelyek szükségessége.


▪ A jelenlegi többségében falu turizmusra épülő szálláshely kínálat sem minőségében, sem mennyiségében nem elégíti ki a XXI. századi igényeknek megfelelő követelményeket. Több meglévő szálláshely felújításra, bővítésre szorulna, a szálláshelyek szolgáltatásának hiánya vagy minősége is problémaként jelentkezik.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges a turisztikai szálláshelyek (panziók, falusi-, tanyasi turizmus körébe tartozó szállások, diákszállók, stb.) felújítása, korszerűsítése, további szálláshelyek kialakítása mind férőhelyek, mind szolgáltatások, mind színvonal tekintetében. A szálláshelyek minőségi színvonalának fejlesztése létfontosságú a térségi turizmus számára. Lehetővé kell tenni, hogy a szálláshely minél több turisztikai attrakciót kínáljon az idelátogatók számára (hiv 2679, 1946).

▪ A fejlesztések eredményeként mennyiségi és minőségi szálláshely jönne létre, ezáltal nőne a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások iránti igény.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turizmus fejlesztéseIntézkedés: Termékarcú turisztikai marketingtevékenység működtetéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség természeti-, táji adottságai, épített örökségei, hagyományai kiemelkedőek, ellenben ezek megjelenítése, bemutatása a hátrányos helyzetű településeken a jelenleg használatos marketing eszközökkel nem igazán hatékony. A térségben egyre többen foglalkoznak falusi turizmus szállásadással, látnivalók, attrakciók bemutatásával.



Megoldási javaslat










▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turizmus fejlesztéseIntézkedés: Termékarcú turisztikai marketingtevékenység működtetéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség természeti-, táji adottságai, épített örökségei, hagyományai kiemelkedőek, ellenben ezek megjelenítése, bemutatása a településeken a jelenleg használatos marketing eszközökkel nem igazán hatékony. A térségben egyre többen foglalkoznak falusi turizmus szállásadással, látnivalók, attrakciók bemutatásával.



Megoldási javaslat










▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turizmus fejlesztéseIntézkedés: Rendezvények, tanulmányutak szervezése, területközi és nemzetközi együttműködés, eszközvás...Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A Zselici hagyományokra épülő rendezvények (Falunapok, egyházi hagyományokra épülő események, stb.) egymástól külön szerveződnek. Mivel többségében hátrányos helyzetűek, a térségnek nincsenek egységes arculatú, egymásra épülő, egymás adottságait figyelembevevő és kihasználó rendezvény- és programsorozatai. Az ezekhez szükséges tapasztalat és a technikai feltételek hiánya is hozzájárul ehhez.


▪ A térség települései közötti kommunikáció hiánya következtében az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók által szervezett rendezvények külön-külön nagy értéket képviselnek, de ha összefogással folyamatos rendezvény füzért alkotnának a térség turizmusa szempontjából egységesebb kínálatot adhatnának.Másik probléma, hogy sok esetben hiányoznak a megfelelő tapasztalati, technikai adottságok.

Megoldási javaslat

▪ Térségi együttműködéssel az egész évet átölelő programkínálat, rendezvénysorozat kialakítása, a zselici vidéken fellelhető kedvező táji, természeti adottságok és kulturális értékek kihasználásával, illetve a helyi hagyományok felelevenítésével. Szükséges belföldi illetve külföldi tanulmányutak szervezése, révén a rendezvény szervezés tapasztalatainak átadása, vendégfogadás kultúrájának megismerése. A rendezvényhez szükséges tárgyi feltételek– berendezési tárgyak, színpad, hangosítás, fellépő ruha, stb..- beszerezése a programok magas színvonalú lebonyolításához (hiv 1078).

▪ Színvonalas, regionális és kistérségi szintre kiterjedő programok, rendezvények szervezése, mely később országos szintű rendezvénnyé válhat, mellyel képes megjeleníteni a mai kornak megfelelő színvonalú kultúrértékeket, hagyományokat.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turizmus fejlesztéseIntézkedés: Rendezvények, tanulmányutak szervezése, területközi és nemzetközi együttműködés, eszközvás...Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A Zselici hagyományokra épülő rendezvények (Falunapok, egyházi hagyományokra épülő események, stb.) egymástól külön szerveződnek. A térségnek nincsenek egységes arculatú, egymásra épülő, egymás adottságait figyelembevevő és kihasználó rendezvény- és programsorozatai. Az ezekhez szükséges tapasztalat és a technikai feltételek hiánya is hozzájárul ehhez.


▪ A térség települései közötti kommunikáció hiánya következtében az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók által szervezett rendezvények külön-külön nagy értéket képviselnek, de ha összefogással folyamatos rendezvény füzért alkotnának a térség turizmusa szempontjából egységesebb kínálatot adhatnának.Másik probléma, hogy sok esetben hiányoznak a megfelelő tapasztalati, technikai adottságok.

Megoldási javaslat

▪ Térségi együttműködéssel az egész évet átölelő programkínálat, rendezvénysorozat kialakítása, a zselici vidéken fellelhető kedvező táji, természeti adottságok és kulturális értékek kihasználásával, illetve a helyi hagyományok felelevenítésével. Szükséges a belföldi illetve külföldi rendezvényeken való részvétel, a rendezvény szervezés tapasztalatainak átadása, vendégfogadás kultúrájának megismerése. A rendezvényhez szükséges tárgyi feltételek – berendezési tárgyak, színpad, hangosítás, fellépő ruha, stb. - beszerezése a programok magas színvonalú lebonyolításához (hiv 1079).

▪ Színvonalas, regionális és kistérségi szintre kiterjedő programok, rendezvények szervezése, mely később országos szintű rendezvénnyé válhat, mellyel képes megjeleníteni a mai kornak megfelelő színvonalú kultúrértékeket, hagyományokat.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Termékarcú mikrovállalkozások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben a hátrányos helyzetű településeken jellemzően alacsony a vállalkozások száma többek között ezért is magas a munkanélküliségi ráta. A térségi adottságok lehetővé tennék, hogy minél több

▪ termékarcú mikrovállalkozás fejlődjön, jöjjön létre ezzel segítve új munkahelyek létrejöttét és a helyi gazdaság fejlődését.


▪ A termékarcú mikrovállalkozások tőkehiánya jelentős. Ebből adódóan saját erőből éppen csak stagnálnak, fejleszteni képtelenek. Jó, ha nem adják vissza vállalkozásukat és nem növelik a munkanélküliek számát.

Megoldási javaslat

▪ Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése (beruházás, vállalkozásindítás a kezdeti személyi költségekre kiterjedően), hogy megerősödve a térség gazdaságának meghatározó részét képezzék.(hiv 1078, 325, 321).

▪ A termékarcú mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

65%

0%

0%

65%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Termékarcú mikrovállalkozások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben jellemzően alacsony a vállalkozások száma többek között ezért is magas a munkanélküliségi ráta. A térségi adottságok lehetővé tennék, hogy minél több




Megoldási javaslat

▪ Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése (beruházás, vállalkozásindítás a kezdeti személyi költségekre kiterjedően), hogy megerősödve a térség gazdaságának meghatározó részét képezzék. (hiv 1079, 326, 322).

▪ A termékarcú mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

60%

0%

0%

60%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben a hátrányos helyzetű településeken jellemzően alacsony a vállalkozások száma, többek között ezért is magas a munkanélküliségi ráta. A térségi adottságok lehetővé tennék, hogy minél több




Megoldási javaslat

▪ Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások komplex ▪ (a termék-előállítástól, feldolgozáson át a piacra jutásig) fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások

létrejöttének segítése, hogy megerősödve térség gazdaságának meghatározó részét képezzék.▪ (hiv 1078, 325, 323, 321).

▪ A termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

65%

0%

0%

65%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben jellemzően alacsony a vállalkozások száma többek között ezért is magas a munkanélküliségi ráta. A térségi adottságok lehetővé tennék, hogy minél több




Megoldási javaslat

▪ Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások komplex ▪ (a termék-előállítástól, feldolgozáson át a piacra jutásig) fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások

létrejöttének segítése, hogy megerősödve térség gazdaságának meghatározó részét képezzék.▪ (hiv 1079, 326, 324, 322).

▪ A termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

60%

0%

0%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Alternatív energiaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Megújuló energiahasznosítás tekintetében térségi szinten a hátrányos helyzetű településeken jelenleg nincs fejlesztés. Gondolati szinten már megfogalmazódott az alternatív energia valamilyen típusának felhasználása, hasznosítása, de konkrét projekt elképzelésről még nem beszélhetünk.


▪ A térség településeinek önkormányzatai, intézményei, vállalkozásai költségvetésük és forrásaik nagy részét jelenleg energiavásárlásra fordítják. A térségben a mezőgazdaság meghatározó ágazat, ellenben a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása jelenleg nem megoldott. Az alternatív energiák hasznosításának lehetőségeinek kihasználtsága nem megoldott.

Megoldási javaslat

▪ Hosszú távon szükséges egy térségi alternatív energiagazdálkodási stratégia elkészítése. Térségi szinten támogatni kell a mezőgazdasági hulladékhasznosítással, geotermikus energiahasznosítással, napenergia, szélenergia hasznosítással, biomassza hasznosítással, stb. kapcsolatos infrastruktúrafejlesztési elképzeléseket (hiv 1078).

▪ Önkormányzatok, intézmények, vállalkozások és a lakosság energiára fordított költségei nagyságrendekkel csökkennek. Az itt megtakarított források fejlesztésre fordíthatók. Az égéstermékek káros anyag kibocsátása nagymértékben csökken, ezáltal környezetünk védelme növekszik, és az életminőség javul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Alternatív energiaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Megújuló energiahasznosítás tekintetében térségi szinten jelenleg nincs fejlesztés. Gondolati szinten már megfogalmazódott az alternatív energia valamilyen típusának felhasználása, hasznosítása, de konkrét projekt elképzelésről még nem beszélhetünk.


▪ A térség településeinek önkormányzatai, intézményei, vállalkozásai költségvetésük és forrásaik nagy részét jelenleg energiavásárlásra fordítják. A térségben a mezőgazdaság meghatározó ágazat, ellenben a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása jelenleg nem megoldott. Az alternatív energiák hasznosításának lehetőségeinek kihasználtsága nem megoldott.

Megoldási javaslat

▪ Hosszú távon szükséges egy térségi alternatív energiagazdálkodási stratégia elkészítése. Térségi szinten támogatni kell a mezőgazdasági hulladékhasznosítással, geotermikus energiahasznosítással, napenergia, szélenergia hasznosítással, biomassza hasznosítással, stb. kapcsolatos infrastruktúrafejlesztési elképzeléseket (hiv 1079).

▪ Önkormányzatok, intézmények, vállalkozások és a lakosság energiára fordított költségei nagyságrendekkel csökkennek. Az itt megtakarított források fejlesztésre fordíthatók. Az égéstermékek káros anyag kibocsátása nagymértékben csökken, ezáltal környezetünk védelme növekszik, és az életminőség javul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Termékarcú marketingSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Jelen helyzetben a térségben a hátrányos helyzetű településeken agrármarketing tevékenységről nem beszélhetünk. Az AMC megyei képviseletét évekkel ezelőtt megszüntették, ezáltal még ilyen szintű képviselet sem áll az agrárvállalkozások szolgálatára.


▪ Az agrárgazdaság szereplői nagymértékben információhiányosak, a kis családi vállalkozások piacra jutásának lehetőségei beszűkültek, erősen korlátozottak. Az egymás közötti kommunikáció hiánya befolyásolja az agrárgazdaság fejlődést.

Megoldási javaslat

▪ Mindenképpen szükséges térségi szinten megoldani a termékarcú agrármarketing fejlesztéseket. Ennek elengedhetetlen része az internet adta lehetőségek kihasználása. Ebből kifolyólag szükséges egy térségi komplex mezőgazdasági portál fejlesztés, mely magába foglalja az új típusú kereskedelem (e-kereskedelem) adta lehetőségek kihasználását. Ennek feltétele az agrárvállalkozások naprakész adatszolgáltatása, és ez irányú fejlesztéseinek segítése (hiv 335, 331, 323, 1759).

▪ A térségben lévő agrárvállalkozások a marketing adta lehetőségek kihasználásával vállalkozásuk fejlődése érdekében naprakész információhoz jutnak, a helyi piacok és e-piactér lehetőségeinek kiaknázásával elősegítik az agrárgazdaság fejlődését, nő a munkahelyteremtő és megtartó erejük.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Termékarcú marketingSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Jelen helyzetben a térségben agrármarketing tevékenységről nem beszélhetünk. Az AMC megyei képviseletét évekkel ezelőtt megszüntették, ezáltal még ilyen szintű képviselet sem áll az agrárvállalkozások szolgálatára.


▪ Az agrárgazdaság szereplői nagymértékben információhiányosak, a kis családi vállalkozások piacra jutásának lehetőségei beszűkültek, erősen korlátozottak. Az egymás közötti kommunikáció hiánya befolyásolja az agrárgazdaság fejlődést.

Megoldási javaslat

▪ Mindenképpen szükséges térségi szinten megoldani a termékarcú agrármarketing fejlesztéseket. Ennek elengedhetetlen része az internet adta lehetőségek kihasználása. Ebből kifolyólag szükséges egy térségi komplex mezőgazdasági portál fejlesztés, mely magába foglalja az új típusú kereskedelem (e-kereskedelem) adta lehetőségek kihasználását. Ennek feltétele az agrárvállalkozások naprakész adatszolgáltatása, és ez irányú fejlesztéseinek segítése (hiv 336, 332, 324, 1791).

▪ A térségben lévő agrárvállalkozások a marketing adta lehetőségek kihasználásával vállalkozásuk fejlődése érdekében naprakész információhoz jutnak, a helyi piacok és e-piactér lehetőségeinek kiaknázásával elősegítik az agrárgazdaság fejlődését, nő a munkahelyteremtő és megtartó erejük.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Termékarc nem mezőgazdasági termékké történő diverzifikálásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben a hátrányos helyzetű településeken a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek száma alacsony, amit súlyosbít, hogy a mezőgazdaságon belüli foglalkoztatás csökkenése, a kiegészítő jövedelemmel rendelkező háztáji gazdaságok visszaszorultak és helyettük más jövedelemszerzési lehetőségek nem alakultak ki.

▪ A térségben fellelhetők az értékes mesterségek, szakmák, amelyek mind a foglalkoztatás, mind a termékarcú falvak egyedi arcának megőrzésében fontos szerepet töltenek be.


▪ A térségben jellemzően alacsony a népesség jövedelmi helyzete, kevés a munkahelyteremtő, vagy megtartó vállalkozás, valamint nem megfelelő a termékarcot megjelenítő, helyi termékek/szolgáltatások minőségének fejlesztése és a hozzáadott értékek növekedése.

Megoldási javaslat

▪ Feladat a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások kiegészítő jövedelmet generáló, termék-előállító és szolgáltató tevékenységeinek ösztönzése, a helyben előállított termékcsomaggá fejlesztése, ezáltal a turizmus fejlesztésének elősegítése. E-piacterek (térségi agrár-, e-kereskedelmi- turisztikai termék- és szolgáltató portálok) létrehozása (hiv 331, 321).

▪ A megoldási javaslatból következően nő a családok jövedelme, javul az életminőség, a termékek/szolgáltatások minősége javul, ennek következtében a termékcsomagok értékesíthetőbbé válnak, amely kihat a térség gazdaságának, ezen belül a turizmusának fejlődésére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

65%

0%

0%

65%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítéseIntézkedés: Termékarc nem mezőgazdasági termékké történő diverzifikálásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térségben a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek száma alacsony, amit súlyosbít, hogy a mezőgazdaságon belüli foglalkoztatás csökkenése, a kiegészítő jövedelemmel rendelkező háztáji gazdaságok visszaszorultak és helyettük más jövedelemszerzési lehetőségek nem alakultak ki.

▪ A térségben fellelhetők az értékes mesterségek, szakmák, amelyek mind a foglalkoztatás, mind a termékarcú falvak egyedi arcának megőrzésében fontos szerepet töltenek be.


▪ A térségben jellemzően alacsony a népesség jövedelmi helyzete, kevés a munkahelyteremtő, vagy megtartó vállalkozás, valamint nem megfelelő a termékarcot megjelenítő, helyi termékek/szolgáltatások minőségének fejlesztése és a hozzáadott értékek növekedése.

Megoldási javaslat

▪ Feladat a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások kiegészítő jövedelmet generáló, termék-előállító és szolgáltató tevékenységeinek ösztönzése, a helyben előállított termékcsomaggá fejlesztése, ezáltal a turizmus fejlesztésének elősegítése. E-piacterek (térségi agrár-, e-kereskedelmi- turisztikai termék- és szolgáltató portálok) létrehozása (hiv 332, 322).

▪ A megoldási javaslatból következően nő a családok jövedelme, javul az életminőség, a termékek/szolgáltatások minősége javul, ennek következtében a termékcsomagok értékesíthetőbbé válnak, amely kihat a térség gazdaságának, ezen belül a turizmusának fejlődésére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

60%

0%

0%

60%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdasági tevékenységek támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben magas a munkanélküliség (14% álláskereső+regisztrálatlan 14%),mert a hátrányos települések vonzáskörzetében nem találhatók olyan nagy vállalkozások, melyeknek jelentős munkaerő felszívó hatása volna.A térség gazdasági, foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek, a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést.Ugyanakkor a munkaerőpiaci pozíciók romlása nehezíti a szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is.


▪ A térségben a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen, az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak. Legnagyobb foglalkoztató a közszféra(27%).

▪ A képzetlenség mellett számos olyan akadállyal kell megküzdeni, mint az információ deficit, az alacsony munkaerő-piaci érték, negatív attitűdök, a vidékiség és további hátrányok (pl. fogyatékosság, roma származás, személyiség-problémák).

Megoldási javaslat

▪ A jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdadasági tevékenységek támogatásán keresztül meglévő és új mikrovállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatása a foglalkoztatottság elősegítése érdekében. (eszközbeszerzés, piacrajutás segítése, tanácsadás, stb.) (hiv 1078, 1654, 335, 331).

▪ A vidék (falvak) gazdaságának növekedéséből adódóan, nő a foglalkoztatottság, ezáltal a fiatalok, értelmiségiek elvándorlásának csökkenése várható. Az érintettek életminőségének javulása és a helyi gazdaság megerősödése által a helyi szolgáltatások iránti kereslet felgyorsul, ezáltal további új és meglévő vállalkozások fejlődésére nyílik lehetőség.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

65%

100%

100%

65%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdasági tevékenységek támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben magas a munkanélküliség (14% álláskereső+regisztrálatlan 14%),mert a települések vonzáskörzetében nem találhatók olyan nagy vállalkozások, amelyek jelentős munkaerő felszívó hatással bírnának.A térség gazdasági, foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek, a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést.Ugyanakkor a munkaerő-piaci pozíciók romlása megnehezítette egyes szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is


▪ A térségben a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen, az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak. Legnagyobb foglalkoztató a közszféra(27%).

▪ A képzetlenség mellett számos olyan akadállyal kell megküzdeni, mint az információ deficit, az alacsony munkaerő-piaci érték, negatív attitűdök, a vidékiség és további hátrányok (pl. fogyatékosság, roma származás, személyiség-problémák).

Megoldási javaslat

▪ A jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdadasági tevékenységek támogatásán keresztül meglévő és új mikrovállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatása a foglalkoztatottság elősegítése érdekében. (eszközbeszerzés, piacrajutás segítése, tanácsadás, stb.) (hiv 1079, 1658, 336, 332).

▪ A vidék (falvak) gazdaságának növekedéséből adódóan, nő a foglalkoztatottság, ezáltal a fiatalok, értelmiségiek elvándorlásának csökkenése várható. Az érintettek életminőségének javulása és a helyi gazdaság megerősödése által a helyi szolgáltatások iránti kereslet felgyorsul, ezáltal további új és meglévő vállalkozások fejlődésére nyílik lehetőség.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Térségi mezőgazdaság fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A zselici hátrányos helyzetű falvak jellemzően elöregedőben, szolgáltatás és közösség hiányosak, magas a munkanélküliség, a településeken nincsenek tudatosult, reményt keltő célok, követhető minták. A családi munkaerő több mint fele, a fiatalok köréből került ki, ami igen hátrányos a gazdaságok továbbvitele szempontjából.


▪ A mezőgazdasági vállalkozások jelentős részének pénzügyi helyzetére az alulfinanszírozottság, és likviditási problémák jellemzőek. Pénzintézeti megítélés szempontjából pedig a fedezetek elégtelensége, az alacsony kockázatviselő képesség és a magas kockázat képezi gátját a finanszírozhatóságnak.

Megoldási javaslat

▪ A fiatal gazdák támogatása, az agrárágazatban való szerepvállalásuk ösztönzése kiemelt fontosságú, mert körükben az innovációs készség és képesség, valamint a piaci szemlélet már jelenleg is erősebb és a jövőben tovább fokozható (hiv 325).

▪ Cél, a fiatal gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fenntartása.

▪ Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési (a kertészetet magában foglalóan), állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szándékozó fiatal gazdálkodók vállalkozásának elindításához.

▪ A térségben folyamatosan nő a támogatott fiatal gazdák száma, a beruházások teljes értéke és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott-érték a támogatott farmok esetében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A zselici falvak jellemzően elöregedőben, szolgáltatás és közösség hiányosak, magas a munkanélküliség, a településeken nincsenek tudatosult, reményt keltő célok, követhető minták. A családi munkaerő több mint fele, a fiatalok köréből került ki, ami igen hátrányos a gazdaságok továbbvitele szempontjából.


▪ A mezőgazdasági vállalkozások jelentős részének pénzügyi helyzetére az alulfinanszírozottság, és likviditási problémák jellemzőek. Pénzintézeti megítélés szempontjából pedig a fedezetek elégtelensége, az alacsony kockázatviselő képesség és a magas kockázat képezi gátját a finanszírozhatóságnak.

Megoldási javaslat

▪ A fiatal gazdák támogatása, az agrárágazatban való szerepvállalásuk ösztönzése kiemelt fontosságú, mert körükben az innovációs készség és képesség, valamint a piaci szemlélet már jelenleg is erősebb és a jövőben tovább fokozható (hiv 326).

▪ Cél, a fiatal gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fenntartása.

▪ Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési (a kertészetet magában foglalóan), állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szándékozó fiatal gazdálkodók vállalkozásának elindításához.

▪ A térségben folyamatosan nő a támogatott fiatal gazdák száma, a beruházások teljes értéke és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott-érték a támogatott farmok esetében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az elmúlt évek jelentős fejlesztési támogatásainak köszönhetően a hátrányos helyzetű településeken megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott vagy nem megfelelő összetételű, korszerűségű gép és eszközállomány lecserélődése. A térség mezőgazdaságának jelenlegi technológiai színvonala szükségessé teszi a mezőgazdasági üzemek folyamatos, az utóbbi idők változásainál gyorsabb ütemű korszerűsítését.


▪ A mezőgazdasági üzemek – részben tőkehiány, részben a rendelkezésre álló támogatási források korlátozottsága miatt – csak kis hányadban tudták igénybe venni az AVOP pályázatokat, így az ágazatok szereplőinek technológiai lemaradásának mértéke nem csökkent. Az üzemek, telepek jelentős része felújításra szorul,a termelésben alkalmazott gépek, berendezések átlagéletkora 12-15 év.

Megoldási javaslat

▪ Fontos egyrészt a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító, a környezetvédelmi,▪ higiéniai, állatjóléti szempontokat érvényesítő építési beruházások támogatása, a növénytermesztésben, kertészetben

(beleértve a betakarítás utáni fázist is) és az állattenyésztésben. Másrészt az alkalmazott gépek, technológiai berendezések energiatakarékosság, környezetvédelem és hatékonyság irányába történő korszerűsítése, korösszetételének javítása, az agrotechnikai, technológiai és genetikai színvonal emelését szolgáló fejlesztések. Mindezeken túl támogatni kell a termékek minőségét javító új technológiák, a termelést, az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetését (hiv 321).

▪ Nő azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be. A nettó hozzáadott érték pozitívan változik. Teljes munkaidőben foglalkoztatott létszámra vetített bruttó hozzáadott érték növekszik, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az elmúlt évek jelentős fejlesztési támogatásainak köszönhetően a településeken megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott vagy nem megfelelő összetételű, korszerűségű gép és eszközállomány lecserélődése. A térség mezőgazdaságának jelenlegi technológiai színvonala szükségessé teszi a mezőgazdasági üzemek folyamatos, az utóbbi idők változásainál gyorsabb ütemű korszerűsítését.


▪ A mezőgazdasági üzemek – részben tőkehiány, részben a rendelkezésre álló támogatási források korlátozottsága miatt – csak kis hányadban tudták igénybe venni az AVOP pályázatokat, így az ágazatok szereplőinek technológiai lemaradásának mértéke nem csökkent. Az üzemek, telepek jelentős része felújításra szorul,a termelésben alkalmazott gépek, berendezések átlagéletkora 12-15 év.

Megoldási javaslat

▪ Fontos egyrészt a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító, a környezetvédelmi,▪ higiéniai, állatjóléti szempontokat érvényesítő építési beruházások támogatása, a növénytermesztésben, kertészetben

(beleértve a betakarítás utáni fázist is) és az állattenyésztésben. Másrészt az alkalmazott gépek, technológiai berendezések energiatakarékosság, környezetvédelem és hatékonyság irányába történő korszerűsítése, korösszetételének javítása, az agrotechnikai, technológiai és genetikai színvonal emelését szolgáló fejlesztések. Mindezeken túl támogatni kell a termékek minőségét javító új technológiák, a termelést, az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetését (hiv 322).

▪ Nő azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be. A nettó hozzáadott érték pozitívan változik. Teljes munkaidőben foglalkoztatott létszámra vetített bruttó hozzáadott érték növekszik, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Települések közösségi szolgáltatás és infrastruktúra fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A hátrányos helyzetű falvakban a rendelkezésre álló közösségi színterek (Faluház, játszóterek, ifjúsági központok, stb.), közösségfejlesztésre alkalmas infrastrukturális feltételek hiányosak, vagy egyátalán nincsenek, állapotuk nem a XXI. század közösségfejlesztési igényeinek megfelelő. Ebből adódóan a kor követelményei által megfogalmazott közösségfejlesztést elősegítő minőségi szolgáltatásokra nagyrészt alkalmatlanok.


▪ Közösségi színtér hiánya vagy alacsony minőségű infrastruktúra esetén a meglévő közösségek széthullnak, vagy új közösségek nem jönnek létre, ezáltal közösségfejlesztésről nem beszélhetünk.

Megoldási javaslat

▪ A települések igényeinek megfelelően támogatni kell a helyi közösségi színterek fejlesztését, többfunkciós szolgáltató központok kialakítását, minőségi infrastrukturális beruházások megvalósításával, magas szintű szolgáltatások nyújtásával biztosítható a közösségek megtartása, valamint új közösségek létrehozásának segítése(hiv 1070, 1092).

▪ A beruházások, fejlesztések megvalósításával a közösségek komfortérzete, illetve megtartó ereje megnő, ezáltal a közösségben való lét vonzóvá válik a kívülállók számára. Nő a közösségi tagok létszáma, több közösség által szervezett rendezvény generálódik. A rendezvényeken egyre több a turisztikai attrakció, ami által a térségben nő az eltöltött vendégéjszakák száma, nő a helyben képződő bevétel, nő a népességmegtartó erő, valamint a települések komfortosabbá válnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Települések közösségi szolgáltatás és infrastruktúra fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A falvakban a rendelkezésre álló közösségi színterek (Faluház, játszóterek, ifjúsági központok, stb.), közösségfejlesztésre alkalmas infrastrukturális feltételek hiányosak, vagy egyátalán nincsenek, állapotuk nem a XXI. század közösségfejlesztési igényeinek megfelelő. Ebből adódóan a kor követelményei által megfogalmazott közösségfejlesztést elősegítő minőségi szolgáltatásokra nagyrészt alkalmatlanok.


▪ Közösségi színtér hiánya vagy alacsony minőségű infrastruktúra esetén a meglévő közösségek széthullnak, vagy új közösségek nem jönnek létre, ezáltal közösségfejlesztésről nem beszélhetünk.

Megoldási javaslat

▪ A települések igényeinek megfelelően támogatni kell a helyi közösségi színterek fejlesztését, többfunkciós szolgáltató központok kialakítását, minőségi infrastrukturális beruházások megvalósításával, magas szintű szolgáltatások nyújtásával biztosítható a közösségek megtartása, valamint új közösségek létrehozásának segítése(hiv 1071, 1093).

▪ A beruházások, fejlesztések megvalósításával a közösségek komfortérzete, illetve megtartó ereje megnő, ezáltal a közösségben való lét vonzóvá válik a kívülállók számára. Nő a közösségi tagok létszáma, több közösség által szervezett rendezvény generálódik. A rendezvényeken egyre több a turisztikai attrakció, ami által a térségben nő az eltöltött vendégéjszakák száma, nő a helyben képződő bevétel, nő a népességmegtartó erő, valamint a települések komfortosabbá válnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Közlekedési szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térségre jellemző aprófalvas hátrányos helyzetű településeken nagy szükség van a falugondnoki hálózat szolgáltatásaira. A falugondnokok munkájának egyik legfontosabb eszköze a falubusz, mellyel segítik az idősek, diákok, rászorulók ellátását, szállítását.


▪ A falugondnoki hálózatok jól működnek, ellenben a rendelkezésre álló eszközállomány már elavult, amortizálódott. Ez fokozottan igaz a térség településeinek nagy részén futó falubuszokra is. A több éves mindennapi használat során a járművek elhasználódtak, megbízhatóságuk nagymértékben csökkent és egyre magasabbak a javítási, karbantartási költségek.

Megoldási javaslat

▪ Mindenképpen támogatni kell a településeket, új járművek beszerzésében (hiv 1084, 1072).

▪ A falugondnokok munkája hatékonyabbá, megbízhatóbbá válik, a térségben élők komfortérzete és életminősége nagymértékben megnő. Javul a települési közszolgáltatások minősége. A javítási karbantartási költségek csökkennek, az ezáltal megtakarított pénzek fejlesztésekre fordíthatók.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Közlekedési szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térségre jellemző aprófalvas településeken nagy szükség van a falugondnoki hálózat szolgáltatásaira. A falugondnokok munkájának egyik legfontosabb eszköze a falubusz, mellyel segítik az idősek, diákok, rászorulók ellátását, szállítását.


▪ A falugondnoki hálózatok jól működnek, ellenben a rendelkezésre álló eszközállomány már elavult, amortizálódott. Ez fokozottan igaz a térség településeinek nagy részén futó falubuszokra is. A több éves mindennapi használat során a járművek elhasználódtak, megbízhatóságuk nagymértékben csökkent és egyre magasabbak a javítási, karbantartási költségek.

Megoldási javaslat

▪ Mindenképpen támogatni kell a településeket, új járművek beszerzésében (hiv 1085, 1073).

▪ A falugondnokok munkája hatékonyabbá, megbízhatóbbá válik, a térségben élők komfortérzete és életminősége nagymértékben megnő. Javul a települési közszolgáltatások minősége. A javítási karbantartási költségek csökkennek, az ezáltal megtakarított pénzek fejlesztésekre fordíthatók.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 41/52 Kód: DD-43-SzF-B-01 Sorszám: 1072


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Közlekedésbiztonságot javító fejlesztésekSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség hátrányos helyzetű településeinek egy része a 61 sz. másik része a 67.sz főútvonalak mentén helyezkedik el. Az említett utak forgalma egyre nő, ebből adódóan a településeken élők számára egyre fontosabb feladat a közlekedésbiztonság javítása.


▪ A helyiek nehezen viselik a közlekedésbiztonságot veszélyeztető egyre nagyobb forgalmat.

Megoldási javaslat

▪ Az érintett településeken elkerülhetetlenek a közlekedésbiztonságot javító fejlesztések (gyalogátkelők, forgalomlassítók kialakítása, közlekedési lámpák elhelyezése, stb.)(hiv 1072).

▪ Nagymértékben csökken a balesetek száma, a közlekedésbiztonság és az itt élők életminősége javul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ DDOP - 3. prioritás - Humán közszolgáltatások fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Közlekedésbiztonságot javító fejlesztésekSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség településeinek egy része a 61 sz. másik része a 67.sz főútvonalak mentén helyezkedik el. Az említett utak forgalma egyre nő, ebből adódóan a településeken élők számára egyre fontosabb feladat a közlekedésbiztonság javítása.


▪ A helyiek nehezen viselik a közlekedésbiztonságot veszélyeztető egyre nagyobb forgalmat.

Megoldási javaslat

▪ Az érintett településeken elkerülhetetlenek a közlekedésbiztonságot javító fejlesztések (gyalogátkelők, forgalomlassítók kialakítása, közlekedési lámpák elhelyezése, stb.) (hiv 1073).

▪ Nagymértékben csökken a balesetek száma, a közlekedésbiztonság és az itt élők életminősége javul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ DDOP - 3. prioritás - Humán közszolgáltatások fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Egészséges tiszta településekSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A térségben csak egy - két település rendelkezik csatornahálózattal. Az ivóvíz ellátás sem mindenhol megoldott, vagy szükséges a már meglévő ivóvíz minőségének javítása. Részben ezek az okok miatt is nevezhetőek hátrányos helyzetű településeknek.


▪ A csatornahálózat hiánya miatt a településeken nagymértékű a talajszennyeződés, a térségben élők részére nincs mindenhol megfelelő minőségű ivóvíz.

Megoldási javaslat

▪ A csatornahálózat kiépítése, megfelelő színvonalú szennyvíztisztító berendezések üzembe helyezése mindenképpen megoldásra vár a településeken. Az ivóvíz ellátását is megfelelő minőségű és technológiájú tisztító berendezésekkel és eljárásokkal kell megoldani (hiv 1088).

▪ A településeken a csatornahálózat és a szennyvíztisztítók kiépítésével, a talajszennyeződés csökken, a lakosság komfortérzete nő. A minőségi ivóvíz ellátással az itt élők egészségesebbek lesznek, valamint az életminőségük nagymértékben javul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta településekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Egészséges tiszta településekSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A térségben csak egy - két település rendelkezik csatornahálózattal. Az ivóvíz ellátás sem mindenhol megoldott, vagy szükséges a már meglévő ivóvíz minőségének javítása.


▪ A csatornahálózat hiánya miatt a településeken nagymértékű a talajszennyeződés, a térségben élők részére nincs mindenhol megfelelő minőségű ivóvíz.

Megoldási javaslat

▪ A csatornahálózat kiépítése, megfelelő színvonalú szennyvíztisztító berendezések üzembe helyezése mindenképpen megoldásra vár a településeken. Az ivóvíz ellátását is megfelelő minőségű és technológiájú tisztító berendezésekkel és eljárásokkal kell megoldani(hiv 1089).

▪ A településeken a csatornahálózat és a szennyvíztisztítók kiépítésével, a talajszennyeződés csökken, a lakosság komfortérzete nő. A minőségi ivóvíz ellátással az itt élők egészségesebbek lesznek, valamint az életminőségük nagymértékben javul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta településekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Közszolgálati intézmények akadálymentesítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségben lévő hátrányos helyzetű települések önkormányzatai és közintézményei csak részben, vagy egyáltalán nem tudták megoldani az akadálymentesítést.


▪ Az akadálymentesítés nélküli hivatalok és közintézmények nem tudnak megfelelni a XXI. századi követelményeknek. A településen élő mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők ez irányú igényeit nem tudják ellátni, ezáltal az esélyegyenlőség is sérül.

Megoldási javaslat

▪ Az esélyegyenlőséget megteremtve minél több önkormányzatnál és közszolgálati intézménynél meg kell teremteni az akadálymentes elérhetőséget (hiv 1084).

▪ Az önkormányzatok és a közintézmények eleget tudnak tenni a törvény által előírt kötelezettségüknek, mindenhol megteremtődik a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők számára biztosítható elérés lehetősége és az esélyegyenlőség.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Lakosság életminőségének javításaIntézkedés: Közszolgálati intézmények akadálymentesítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségben lévő önkormányzatok és közintézmények, csak részben, vagy egyáltalán nem tudták megoldani az akadálymentesítést.


▪ Az akadálymentesítés nélküli hivatalok és közintézmények nem tudnak megfelelni a XXI. századi követelményeknek. A településen élő mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők ez irányú igényeit nem tudják ellátni, ezáltal az esélyegyenlőség is sérül.

Megoldási javaslat

▪ Az esélyegyenlőséget megteremtve minél több önkormányzatnál és közszolgálati intézménynél meg kell teremteni az akadálymentes elérhetőséget (hiv 1085).

▪ Az önkormányzatok és a közintézmények eleget tudnak tenni a törvény által előírt kötelezettségüknek, mindenhol megteremtődik a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők számára biztosítható elérés lehetősége és az esélyegyenlőség.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%




▪ Nem ÚMVP


▪ DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Változásmenedzsment felállításaSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A hátrányos helyzetű térségben a hagyományos gazdaság visszaszorulásának következtében egyre kevesebb a tenni akaró, önálló akarattal rendelkező, kreatív ember. Az itt élők gondolatainak, elképzeléseinek projekté válásához a szakmai segítségnyújtás, az információhoz jutás jelenleg megfelelő mértékben és módon nem kielégítő.


▪ A térségben gondolati szinten megfogalmazódott ötletek, elképzelések a megfelelő mértékű és minőségű szakmai segítségnyújtás és információhoz jutás hiányában elvesznek, ezáltal a kevés kreatív kezdeményezés is meghiúsul, amelynek következménye a térségben lévő települések leszakadása, az itt élők életminőségének romlása, elszegényedés, és egyre több a tenni akarás hiányával küszködő ember.

Megoldási javaslat

▪ Mivel a munkaügyi központok támogatásával egy-egy személy hosszú távon (5-6év) történő foglalkoztatása nem lehetséges, ezért a változásmenedzsment felállítása mindenképpen térségi feladat. A menedzsment feladata tanácsadás, a térségben élők gondolatainak, elképzeléseink projekté való fejlesztése, az itt élők információval való ellátása. A helyi gazdaság szereplőinek megfelelő mértékű tájékoztatása, segítése újgazdaságra való felkészítése. Ehhez szükséges a menedzsment számára eszközök és megfelelő infrastruktúra biztosítása (hiv 1095).

▪ A változásmenedzsment felállítása és működése eredményeképpen új vállalkozások jönnek létre, a térség turisztikai attrakcióinak száma nő, csökken a munkanélküliség, ezáltal a foglalkoztatottság, jövedelemszerzés növekszik, javul az életminőség (TAF rendszerház).








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%




▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Változásmenedzsment felállításaSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térségben a hagyományos gazdaság visszaszorulásának következtében egyre kevesebb a tenni akaró, önálló akarattal rendelkező, kreatív ember. Az itt élők gondolatainak, elképzeléseinek projekté válásához a szakmai segítségnyújtás, az információhoz jutás jelenleg megfelelő mértékben és módon nem kielégítő.


▪ A térségben gondolati szinten megfogalmazódott ötletek, elképzelések a megfelelő mértékű és minőségű szakmai segítségnyújtás és információhoz jutás hiányában elvesznek, ezáltal a kevés kreatív kezdeményezés is meghiúsul, amelynek következménye a térségben lévő települések leszakadása, az itt élők életminőségének romlása, elszegényedés, és egyre több a tenni akarás hiányával küszködő ember.

Megoldási javaslat

▪ Mivel a munkaügyi központok támogatásával egy-egy személy hosszú távon (5-6év) történő foglalkoztatása nem lehetséges, ezért a változásmenedzsment felállítása mindenképpen térségi feladat. A menedzsment feladata tanácsadás, a térségben élők gondolatainak, elképzeléseink projekté való fejlesztése, az itt élők információval való ellátása. A helyi gazdaság szereplőinek megfelelő mértékű tájékoztatása, segítése újgazdaságra való felkészítése. Ehhez szükséges a menedzsment számára eszközök és megfelelő infrastruktúra biztosítása(hiv 1097).

▪ A változásmenedzsment felállítása és működése eredményeképpen új vállalkozások jönnek létre, a térség turisztikai attrakcióinak száma nő, csökken a munkanélküliség, ezáltal a foglalkoztatottság, jövedelemszerzés növekszik, javul az életminőség (TAF rendszerház).








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%




▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Információs adatbanki rendszer létrehozása és kezeléseSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A hátrányos helyzetű térségben lévő vállalkozásokról, termelt termékekről, turisztikai látnivalókról, attrakciókról, rendezvényekről és nyújtott szolgáltatásokról nem áll rendelkezésre rendszerezett információ. Bár számos jó minőségi termék és szolgáltatás létezik a térségben, de ezek további bővülését a belső piaca kialakulatlansága akadályozza.


▪ A térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezeteinek, turisztikai potenciállal rendelkező szolgáltatásainak nincs egységes adatbázisa. Csírájában, önállóan fellelhető kezdeményezések léteznek, de ezek párhuzamos fejlesztések és nincs kapcsolódás egy egységes térségi szolgáltatáshoz.

Megoldási javaslat

▪ Mindenképpen szükséges egy egységes, mindenre kiterjedő - települések közszféra, civil szféra és a gazdasági szféra, turisztikai információk, attrakciók adatait gyűjtő, rendszerező, tároló - térségi adatbank felállítása, karbantartása, naprakésszé tétele, kezelése (hiv 1094).

▪ Az adatbank felállításával, kezelésével létrejön a térség portáljainak (turisztikai, mezőgazdasági, stb.) települési honlapjainak, információs irodáinak, információs kiadványainak, gazdasági információknak hátteret biztosító, egységes, rendszerezett adatbázis, mely nagymértékben elősegíti a térség megismerését, közvetetten növeli a térségben eltöltött vendégéjszakák számát, segíti a térségi gazdaságfejlődését, szereplők közötti kapcsolattartást, foglalkoztatás növelést és jövedelemszerzést.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Információs adatbanki rendszer létrehozása és kezeléseSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térségben lévő vállalkozásokról, termelt termékekről, turisztikai látnivalókról, attrakciókról, rendezvényekről és nyújtott szolgáltatásokról nem áll rendelkezésre rendszerezett információ. Bár számos jó minőségi termék és szolgáltatás létezik a térségben, de ezek további bővülését a belső piaca kialakulatlansága akadályozza.


▪ A térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezeteinek, turisztikai potenciállal rendelkező szolgáltatásainak nincs egységes adatbázisa. Csírájában, önállóan fellelhető kezdeményezések léteznek, de ezek párhuzamos fejlesztések és nincs kapcsolódás egy egységes térségi szolgáltatáshoz.

Megoldási javaslat

▪ Mindenképpen szükséges egy egységes, mindenre kiterjedő - települések közszféra, civil szféra és a gazdasági szféra, turisztikai információk, attrakciók adatait gyűjtő, rendszerező, tároló - térségi adatbank felállítása, karbantartása, naprakésszé tétele, kezelése (hiv 1096).

▪ Az adatbank felállításával, kezelésével létrejön a térség portáljainak (turisztikai, mezőgazdasági, stb.) települési honlapjainak, információs irodáinak, információs kiadványainak, gazdasági információknak hátteret biztosító, egységes, rendszerezett adatbázis, mely nagymértékben elősegíti a térség megismerését, közvetetten növeli a térségben eltöltött vendégéjszakák számát, segíti a térségi gazdaságfejlődését, szereplők közötti kapcsolattartást, foglalkoztatás növelést és jövedelemszerzést.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Térségi komplex képzés, tájékoztatás és humánerőforrás fejlesztésSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben élő emberek munkalehetőségei a régi típusú gazdasági ágazatok megszűnésével, felszámolásával nagyrészt megszűntek. Ezáltal főleg a hátrányos helyzetű településeken sok az inaktív, a tartós munkanélküli, kialakult a több generációs munkanélküliség.


▪ Jelentős probléma az álláskeresők alacsony képzettsége, akik már tartós munkanélküliként nem képesek egy rövid fejlesztés, vagy képzés elvégzése után azonnal az elsődleges munkaerőpiacra visszakerülni, mentális állapotuk és szociokulturális státuszuk miatt.

Megoldási javaslat

▪ A tartós munkanélküliek munkába állításához hosszabb speciális fejlesztő programok szükségesek, ilyen lehetőség egy védett munkahely létrehozása, ahol a képzés (elméleti, gyakorlati,) mellett munkatapasztalatot is szerezhetnek. Miután oly szintre kerültek, hogy az elsődleges munkaerőpiac elvárásainak is megfelelnek „tranzitálhatóvá” válnak, más nem védett munkahelyekre (foglalkoztatás). Ennek következő lépése az önfoglalkoztatást és vállalkozást ösztönző, segítő (munkáltatói oldal) képzések beindítása (hiv 325, 1082, 335, 331).

▪ A térségben csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, a programban résztvevők életminősége javul, új munkahelyek és mikrovállalkozások jönnek létre, melyek segítik a vidék gazdasági fejlődését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Térségi komplex képzés, tájékoztatás és humánerőforrás fejlesztésSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben élő emberek munkalehetőségei a régi típusú gazdasági ágazatok megszűnésével, felszámolásával nagyrészt megszűntek. Ezáltal főleg a hátrányos helyzetű településeken sok az inaktív, a tartós munkanélküli, kialakult a több generációs munkanélküliség.


▪ Jelentős probléma az álláskeresők alacsony képzettsége, akik már tartós munkanélküliként nem képesek egy rövid fejlesztés, vagy képzés elvégzése után azonnal az elsődleges munkaerőpiacra visszakerülni, mentális állapotuk és szociokulturális státuszuk miatt.

Megoldási javaslat

▪ A tartós munkanélküliek munkába állításához hosszabb speciális fejlesztő programok szükségesek, ilyen lehetőség egy védett munkahely létrehozása, ahol a képzés (elméleti, gyakorlati,) mellett munkatapasztalatot is szerezhetnek. Miután oly szintre kerültek, hogy az elsődleges munkaerőpiac elvárásainak is megfelelnek „tranzitálhatóvá” válnak, más nem védett munkahelyekre (foglalkoztatás). Ennek következő lépése az önfoglalkoztatást és vállalkozást ösztönző, segítő (munkáltatói oldal) képzések beindítása (hiv 326, 1083, 336, 332).

▪ A térségben csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, a programban résztvevők életminősége javul, új munkahelyek és mikrovállalkozások jönnek létre, melyek segítik a vidék gazdasági fejlődését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatásTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



208

A Zselici Lámpások Akciócsoport vidékfejlesztési Leader stratégiája 5 prioritást tartalmaz.A stratégia készítésénél fő célként a térségben működő mikró vállalkozások fejlesztését, illetve a tradicionálisan mezőgazdasági területen más gazdasági szférához tartozó tevékenységek honosítását tűzte ki célul. Ahhoz, hogy mindezek megvalósulhassanak a fejlesztési lehetőségekhez igazodva a feltételek megteremtése az elsődleges cél.Ezért az általunk megfogalmazott prioritások szoros kapcsolatban vannak egymással és szándékaink szerint erősítik egymást.Az új tevékenységek honosításához első sorban az itt élő emberek képzésén keresztül a számában magas szakképzetlen munkanélküli réteg bevonásával kell megteremteni a személyi feltételeket. Ehhez feltétlenül egy koordináló szervezetet kell létrehozni, mely a térségben mozgatja a munkaerőt, összhangba hozza a piacképes képzést a felmerülő igényekkel.Fontos feladat az itt élő lakosság helyben tartása. Ennek két fő intézkedése a megfelelő jövedelemszerző lehetőségek támogatása, illetve a helyi közösségek támogatásán keresztül a patriotizmus erősítése.Fontos jövedelem szerző lehetőségnek tartjuk a térségi turizmus fejlesztését, melyhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, utalva a megfelelő képzésekre – személyi oldalról – illetve megfelelő eszközöket kell teremteni a térségi átfogó kulturális és szabadidős programok rendszerbe szervezéséhez. Új turisztikai termékekkel kell megjelenni, melyek speciális fogyasztói igényeket képesek kielégíteni, mivel versenyezni nem tudunk a tömeg turisztikai termékekkel.Ehhez a prioritáshoz szorosan kapcsolódik a kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése prioritás, mivel a meglévő értékeket bemutatható állapotba kell hozni, a meglévő hagyományokból terméket kell előállítani a térségnek. A falu megújítás a természet és épített környezet állapota elsődleges feltétele a turisztikai tevékenység kiszélesítésének.A térségben mezőgazdasági tevékenység egyre kisebb lélekszámnak tud állandó, stabil megélhetést biztosítani.

A Zselici Lámpások Akciócsoport vidékfejlesztési Leader stratégiája 5 prioritást tartalmaz.A stratégia készítésénél fő célként a térségben működő mikró vállalkozások fejlesztését, illetve a tradicionálisan mezőgazdasági területen más gazdasági szférához tartozó tevékenységek honosítását tűzte ki célul. Ahhoz, hogy mindezek megvalósulhassanak a fejlesztési lehetőségekhez igazodva a feltételek megteremtése az elsődleges cél.Ezért az általunk megfogalmazott prioritások szoros kapcsolatban vannak egymással és szándékaink szerint erősítik egymást.Az új tevékenységek honosításához első sorban az itt élő emberek képzésén keresztül a számában magas szakképzetlen munkanélküli réteg bevonásával kell megteremteni a személyi feltételeket. Ehhez feltétlenül egy koordináló szervezetet kell létrehozni, mely a térségben mozgatja a munkaerőt, összhangba hozza a piacképes képzést a felmerülő igényekkel.Fontos feladat az itt élő lakosság helyben tartása. Ennek két fő intézkedése a megfelelő jövedelemszerző lehetőségek támogatása, illetve a helyi közösségek támogatásán keresztül a patriotizmus erősítése.Fontos jövedelem szerző lehetőségnek tartjuk a térségi turizmus fejlesztését, melyhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, utalva a megfelelő képzésekre – személyi oldalról – illetve megfelelő eszközöket kell teremteni a térségi átfogó kulturális és szabadidős programok rendszerbe szervezéséhez. Új turisztikai termékekkel kell megjelenni, melyek speciális fogyasztói igényeket képesek kielégíteni, mivel versenyezni nem tudunk a tömeg turisztikai termékekkel.Ehhez a prioritáshoz szorosan kapcsolódik a kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése prioritás, mivel a meglévő értékeket bemutatható állapotba kell hozni, a meglévő hagyományokból terméket kell előállítani a térségnek. A falu megújítás a természet és épített környezet állapota elsődleges feltétele a turisztikai tevékenység kiszélesítésének.A térségben mezőgazdasági tevékenység egyre kisebb lélekszámnak tud állandó, stabil megélhetést biztosítani.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

209

Ezért feltétlenül szükséges, hogy az itt megtermelt mezőgazdasági termények helyi feldolgozásával további munkahelyek létesüljenek, illetve a feldolgozó tevékenységgel nőjön a terület jövedelemtermelő képessége. Mindez természetesen elképzelhetetlen megfelelően szervezett marketing tevékenység nélkül, valamint új mikró vállalkozások létrehozása nélkül.Az általunk megalkotott prioritások és intézkedések közül elsődlegesen fontosnak tartjuk, hogy a tevékenység összehangolt és egységes legyen. Először létre kell hoznunk a koordináló szervezeteket és a megfelelő információs rendszert. A következő feladat a tárgyi-, személyi és környezeti feltételek megteremtése, s ezután lehet csak a stratégiában megfogalmazott termékarc részeinek támogatására egy változatos működőképes vidéki gazdasági struktúra kialakítására.Stratégiánk megvalósulása esetén feltétlen számítunk arra, hogy megáll a népesség csökkenése, csökkeni fog a regisztrált és regisztrálatlan munkanélküliek aránya, megáll az értelmiségiek elvándorlása. Számottevő bevételt hoz a térségnek a turisztika és az idelátogatókat helyben készült termékekkel tudjuk ellátni, valamint az itt készült termékeket meg tudjuk jelentetni más piacokon is. Jelentősen javul a táj állapota, falvaink, kisvárosaink megújulnak, országos és európai hírnevet szereznek rendezvényeink és ki tud törni a térség az elmaradottságból.

Ezért feltétlenül szükséges, hogy az itt megtermelt mezőgazdasági termények helyi feldolgozásával további munkahelyek létesüljenek, illetve a feldolgozó tevékenységgel nőjön a terület jövedelemtermelő képessége. Mindez természetesen elképzelhetetlen megfelelően szervezett marketing tevékenység nélkül, valamint új mikró vállalkozások létrehozása nélkül.Az általunk megalkotott prioritások és intézkedések közül elsődlegesen fontosnak tartjuk, hogy a tevékenység összehangolt és egységes legyen. Először létre kell hoznunk a koordináló szervezeteket és a megfelelő információs rendszert. A következő feladat a tárgyi-, személyi és környezeti feltételek megteremtése, s ezután lehet csak a stratégiában megfogalmazott termékarc részeinek támogatására egy változatos működőképes vidéki gazdasági struktúra kialakítására.Stratégiánk megvalósulása esetén feltétlen számítunk arra, hogy megáll a népesség csökkenése, csökkeni fog a regisztrált és regisztrálatlan munkanélküliek aránya, megáll az értelmiségiek elvándorlása. Számottevő bevételt hoz a térségnek a turisztika és az idelátogatókat helyben készült termékekkel tudjuk ellátni, valamint az itt készült termékeket meg tudjuk jelentetni más piacokon is. Jelentősen javul a táj állapota, falvaink, kisvárosaink megújulnak, országos és európai hírnevet szereznek rendezvényeink és ki tud törni a térség az elmaradottságból.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

210

A Zselici Lámpások tagjai részéről szemléletbeli kérdés is, hogy biztosítsa a településeken a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés egyenlőségét.A tervezés teljes folyamata során biztosítottuk a térség minden szereplője részére a közreműködés lehetőségét.Egyetértés alakult ki abban, hogy az Egyesület működési területén a fenntarthatóságot a három alappillér; a gazdaság fenntartható működtetése, a társadalmi viszonyok elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak megvalósítása és a környezet és a természeti erőforrások megőrzése együttesen tudja biztosítani. A cél az emberhez méltó élet biztosítása mindenki számára, melynek eszköze a gazdaság, és feltétele a természet, a környezet és az erőforrások megőrzése.Az egyes fejlesztési javaslatok társadalmi partnerségi egyeztetések sorozatán át kapcsolódtak egymáshoz. Nem csak a településeken, hanem az egyesület működési körzetén is kialakultak és folyamatos fejlődésen mentek, és mennek keresztül azok a kohéziós folyamatok, melyek eredményeként széleskörű támogatottságot élvező projektek alakultak ki.Az így létrejött nagyszámú, egymással összefüggő feladat megoldása csak valamennyi ágazat egyidejű, harmonikus fejlődésével, közös munkájával és együttműködésével képzelhető el. Körvonalazódik azon együttműködés, amely a széleskörű áttekintéssel rendelkező szakemberek bevonásával, a társadalmi támogatottság növekvő szintjével biztosítja a hosszú távú működés feltételeit.A döntéshozóknak meg kell hozni olyan népszerűtlen intézkedéseket is, amelyek haszna esetleg csak évek múlva érezhető, de azonnali lemondást vagy anyagi áldozatot igényel.A turisztikai központú gazdaságfejlesztés révén nemcsak a természeti értékeinket, kulturális örökségünket tudjuk megőrizni, hanem egy fokozatosan bővülő piacot is fel tudunk építeni. Amely széleskörű együttműködés révén a termelj helyben, fogyasszuk el helyben fokozatos érvényesülése révén erősödik a térség lakosság megtartó képessége.

A Zselici Lámpások tagjai részéről szemléletbeli kérdés is, hogy biztosítsa a településeken a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés egyenlőségét.A tervezés teljes folyamata során biztosítottuk a térség minden szereplője részére a közreműködés lehetőségét.Egyetértés alakult ki abban, hogy az Egyesület működési területén a fenntarthatóságot a három alappillér; a gazdaság fenntartható működtetése, a társadalmi viszonyok elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak megvalósítása és a környezet és a természeti erőforrások megőrzése együttesen tudja biztosítani. A cél az emberhez méltó élet biztosítása mindenki számára, melynek eszköze a gazdaság, és feltétele a természet, a környezet és az erőforrások megőrzése.Az egyes fejlesztési javaslatok társadalmi partnerségi egyeztetések sorozatán át kapcsolódtak egymáshoz. Nem csak a településeken, hanem az egyesület működési körzetén is kialakultak és folyamatos fejlődésen mentek, és mennek keresztül azok a kohéziós folyamatok, melyek eredményeként széleskörű támogatottságot élvező projektek alakultak ki.Az így létrejött nagyszámú, egymással összefüggő feladat megoldása csak valamennyi ágazat egyidejű, harmonikus fejlődésével, közös munkájával és együttműködésével képzelhető el. Körvonalazódik azon együttműködés, amely a széleskörű áttekintéssel rendelkező szakemberek bevonásával, a társadalmi támogatottság növekvő szintjével biztosítja a hosszú távú működés feltételeit.A döntéshozóknak meg kell hozni olyan népszerűtlen intézkedéseket is, amelyek haszna esetleg csak évek múlva érezhető, de azonnali lemondást vagy anyagi áldozatot igényel.A turisztikai központú gazdaságfejlesztés révén nemcsak a természeti értékeinket, kulturális örökségünket tudjuk megőrizni, hanem egy fokozatosan bővülő piacot is fel tudunk építeni. Amely széleskörű együttműködés révén a termelj helyben, fogyasszuk el helyben fokozatos érvényesülése révén erősödik a térség lakosság megtartó képessége.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

211

A gazdaság fejlesztés részeként biztosítani kívánjuk a hiányzó vállalkozás specifikus szakemberképzést.A széleskörű konzultáció és felmérések, adatgyűjtések eredményeként egy olyan adatbázis és információ halmaz áll rendelkezésünkre, amely révén a térségi együttműködés mind szélesebb köre alakítható ki.

A gazdaság fejlesztés részeként biztosítani kívánjuk a hiányzó vállalkozás specifikus szakemberképzést.A széleskörű konzultáció és felmérések, adatgyűjtések eredményeként egy olyan adatbázis és információ halmaz áll rendelkezésünkre, amely révén a térségi együttműködés mind szélesebb köre alakítható ki.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

212

A LEADER kísérleti program a LEADER plusz Vidék Fejlesztési program során a települések összezárták soraikat amely az alábbiakat eredményezte:- egységes település arc megjelenítése- fejletlenebb települések felkarolása- az egységes gondolkodás rögzítése- a nagyobb feladatok vagy kihívások egységbe formáló település csoportok által való megoldásAz elért eredmények csak úgy valósulhattak meg, hogy olyan fejlesztési terveket dolgoztunk ki és valósítottunk meg amelyek erősítették a fentieket. Ezek az alábbiak voltak: - tudás alapú információs táblák - információt hordozó útbaigazító táblák- körtúra útvonalak- filagóriák- diák bázis helyekEzek a pályázati támogatása megvalósult és fizikálisan megfogható fejlesztések jó alapot szolgálnak nagyobb ívű illetve nagyobb összegű fejlesztési projektek kidolgozására megvalósítására hiszen az alapok le vannak rakva szemléletben és más irányú gondolkodás folyamatban van.A gondolkodásra jellemző megjelent a településeken a termék arcot megjelenítő szemlélet amely új lehetőségeket új távlatokat jelenthet úgy is mint arculati elem de úgy is mint eladható termék. A tervezési területen magas az elmaradott települések száma, de adott egy háborítatlan természet amely megfelelő fejlesztésekkel jovő kép kialakításával kitörési pontjai lehetnek ezen településeknek.Természetesen a sikeres előrelépésért keményen meg kell dolgozni hiszen a már többszor kihangsúlyozott jövő kép és a fejlődés kidolgozója és megvalósítója egy szűk csoport amelynek az a másik célja, hogy a kör bővüljon és minél többen a társadalom minden szegmenséből kapcsolódjanak ezen munkához.

A LEADER kísérleti program a LEADER plusz Vidék Fejlesztési program során a települések összezárták soraikat amely az alábbiakat eredményezte:- egységes település arc megjelenítése- fejletlenebb települések felkarolása- az egységes gondolkodás rögzítése- a nagyobb feladatok vagy kihívások egységbe formáló település csoportok által való megoldásAz elért eredmények csak úgy valósulhattak meg, hogy olyan fejlesztési terveket dolgoztunk ki és valósítottunk meg amelyek erősítették a fentieket. Ezek az alábbiak voltak: - tudás alapú információs táblák - információt hordozó útbaigazító táblák- körtúra útvonalak- filagóriák- diák bázis helyekEzek a pályázati támogatása megvalósult és fizikálisan megfogható fejlesztések jó alapot szolgálnak nagyobb ívű illetve nagyobb összegű fejlesztési projektek kidolgozására megvalósítására hiszen az alapok le vannak rakva szemléletben és más irányú gondolkodás folyamatban van.A gondolkodásra jellemző megjelent a településeken a termék arcot megjelenítő szemlélet amely új lehetőségeket új távlatokat jelenthet úgy is mint arculati elem de úgy is mint eladható termék. A tervezési területen magas az elmaradott települések száma, de adott egy háborítatlan természet amely megfelelő fejlesztésekkel jovő kép kialakításával kitörési pontjai lehetnek ezen településeknek.Természetesen a sikeres előrelépésért keményen meg kell dolgozni hiszen a már többszor kihangsúlyozott jövő kép és a fejlődés kidolgozója és megvalósítója egy szűk csoport amelynek az a másik célja, hogy a kör bővüljon és minél többen a társadalom minden szegmenséből kapcsolódjanak ezen munkához.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

213

Ösztönző erőként hat a sikeres projektek száma, de az el nem nyert pályázatok, megvalósítatlan tervek kellő kiértékelése tanulságok levonása újabb pozitív hozzá állást kell hogy kiváltson a vidék fejlesztésben szűkebb területen település fejlesztésben eltökélt civil szervezetek, vállalkozók, és önkormányzatok körében.

Ösztönző erőként hat a sikeres projektek száma, de az el nem nyert pályázatok, megvalósítatlan tervek kellő kiértékelése tanulságok levonása újabb pozitív hozzá állást kell hogy kiváltson a vidék fejlesztésben szűkebb területen település fejlesztésben eltökélt civil szervezetek, vállalkozók, és önkormányzatok körében.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

214

A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösség 150 taggal alakult, 2007. decemberében megkapta az előzetes elismerést, kiválasztotta a tervezést koordináló csoport 14 helyi tagját, s felkérte a tervezési folyamatban való részvételre a 147/2007. kormányrendeletben megjelölt szervezeteket. Ezt követően hozzákezdett a helyi vidékfejlesztési stratégia elkészítéséhez, melyben jelenleg a III. mérföldkő feladatait valósítja meg. Ezzel párhuzamosan elindította a Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület megalakítását. A bírósági bejegyzés megtörtént, jogerőre emelkedett, de az alapszabály módosítása szükséges az időközben megjelent kötelező elemek beemelése okán. Fontos feladat a regisztrációkor csatlakozott további tagok regisztrálása az egyesületbe. A közgyűlés megválasztotta tisztségviselőit: 5 fős elnökséget bízott meg az egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtésével, az alapszabályban meghatározott feladatok elvégzésével.

A Zselici Lámpások Vidékfejlesztő Egyesület tevékenységét a vállalkozói szférát képviselő elnök irányítja. . Az elnökség tagjai között található még civil szervezeti vezető, vállalkozó és 2 polgármester. Az egyesület komplex tevékenység ellátására vállalkozik. Egyrészt: munkaszervezetet állít fel azzal a céllal, hogy • a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia illetve az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetésével összefüggő operatív feladatokat ellátja, elvégzi az ehhez szükséges kommunikációs tevékenységét, ügyfélszolgálatot tart fenn, tanácsadást végez stb.• Weblapot készít, ahol a térség szereplői teljes körű tájékoztatást kapnak a programról, ahol a pályázati egységcsomagok megtalálhatók stb.• Tájékoztató kiadvány, plakát megjelentetése, amely a LEADER általános bemutatásán túl tartalmazza a HVS célját, prioritásait, a pályázati jogcímeket, a jogosultak körét, az elnyerhető támogatás összegét, arányát, a pályáztatás rendjét, elérhetőségeket stb.

Másrészt alulról jövő igényként fogalmazódott meg a program teljes időtartamában a négy mikro-településcsoport tevékenységének segítése érdekében mentorok alkalmazása, a HVS megfelelő intézkedéséből finanszírozva.

A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösség 150 taggal alakult, 2007. decemberében megkapta az előzetes elismerést, kiválasztotta a tervezést koordináló csoport 14 helyi tagját, s felkérte a tervezési folyamatban való részvételre a 147/2007. kormányrendeletben megjelölt szervezeteket. Ezt követően hozzákezdett a helyi vidékfejlesztési stratégia elkészítéséhez, melyben jelenleg a III. mérföldkő feladatait valósítja meg. Ezzel párhuzamosan elindította a Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület megalakítását. A bírósági bejegyzés megtörtént, jogerőre emelkedett, de az alapszabály módosítása szükséges az időközben megjelent kötelező elemek beemelése okán. Fontos feladat a regisztrációkor csatlakozott további tagok regisztrálása az egyesületbe. A közgyűlés megválasztotta tisztségviselőit: 5 fős elnökséget bízott meg az egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtésével, az alapszabályban meghatározott feladatok elvégzésével.

A Zselici Lámpások Vidékfejlesztő Egyesület tevékenységét a vállalkozói szférát képviselő elnök irányítja. . Az elnökség tagjai között található még civil szervezeti vezető, vállalkozó és 2 polgármester. Az egyesület komplex tevékenység ellátására vállalkozik. Egyrészt: munkaszervezetet állít fel azzal a céllal, hogy • a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia illetve az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetésével összefüggő operatív feladatokat ellátja, elvégzi az ehhez szükséges kommunikációs tevékenységét, ügyfélszolgálatot tart fenn, tanácsadást végez stb.• Weblapot készít, ahol a térség szereplői teljes körű tájékoztatást kapnak a programról, ahol a pályázati egységcsomagok megtalálhatók stb.• Tájékoztató kiadvány, plakát megjelentetése, amely a LEADER általános bemutatásán túl tartalmazza a HVS célját, prioritásait, a pályázati jogcímeket, a jogosultak körét, az elnyerhető támogatás összegét, arányát, a pályáztatás rendjét, elérhetőségeket stb.

Másrészt alulról jövő igényként fogalmazódott meg a program teljes időtartamában a négy mikro-településcsoport tevékenységének segítése érdekében mentorok alkalmazása, a HVS megfelelő intézkedéséből finanszírozva.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

215

A mikro-településcsoportok a regisztrációt követően kiválasztottak a három szféra képviselői közül 1-1 főt, akik összefogják és képviselik a helyi érdekeket a tervezést koordináló csoportban. A HVS leadását követően a TKCS tagjai - az Egyesület iránymutatása alapján - településcsoportjukon végeznének kommunikációs, pályázatgeneráló, segítő, gerjesztő tevékenységet, de a napi kapcsolattartás lehetőségét a mentor személyében látják, akinek feladata lenne többek között:• Mindennapos jelenlét a mikro-településcsoport területén• Lakossági fórumok szervezése, lebonyolítása a széleskörű tájékoztatás biztosítása érdekében• Folyamatos szakmai tanácsadás, ügyfélszolgálat biztosítása a programmal kapcsolatosan, a pályázati felhívással kapcsolatos teljes körű tájékoztatás, személyes egyeztetéssel, útmutatás a pályázatokhoz szükséges dokumentumok beszerzéséhez stb.

A mikro-településcsoportok a regisztrációt követően kiválasztottak a három szféra képviselői közül 1-1 főt, akik összefogják és képviselik a helyi érdekeket a tervezést koordináló csoportban. A HVS leadását követően a TKCS tagjai - az Egyesület iránymutatása alapján - településcsoportjukon végeznének kommunikációs, pályázatgeneráló, segítő, gerjesztő tevékenységet, de a napi kapcsolattartás lehetőségét a mentor személyében látják, akinek feladata lenne többek között:• Mindennapos jelenlét a mikro-településcsoport területén• Lakossági fórumok szervezése, lebonyolítása a széleskörű tájékoztatás biztosítása érdekében• Folyamatos szakmai tanácsadás, ügyfélszolgálat biztosítása a programmal kapcsolatosan, a pályázati felhívással kapcsolatos teljes körű tájékoztatás, személyes egyeztetéssel, útmutatás a pályázatokhoz szükséges dokumentumok beszerzéséhez stb.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások

Documents

Transcript of Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások